Brüsszel, 2026.10.8.

COM(2026) 553 final

Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a nettó kiadásoknak a Tanács által az (EU) 2024/1263 rendelet alapján meghatározott maximális növekedési rátájától való eltérés Olaszország számára történő engedélyezéséről

(A nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása)


Ajánlás

A TANÁCS AJÁNLÁSA

a nettó kiadásoknak a Tanács által az (EU) 2024/1263 rendelet alapján meghatározott maximális növekedési rátájától való eltérés Olaszország számára történő engedélyezéséről

(A nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikkére,

tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 26. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

mivel:

(1)Az (EU) 2024/1263 rendelet, a módosított 1467/97/EK rendelet 2 és a módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv 3 együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. A keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, és a középtávra helyezi a hangsúlyt, amihez a szabályok hatékony és következetes érvényesítése társul.

(2)A nettó kiadásoknak az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkének (1) bekezdése, 19. vagy 20. cikke szerinti tanácsi ajánlásban meghatározott maximális növekedési rátája az egyes tagállamok éves költségvetési felügyeletének egységes operatív mutatójaként a gazdasági kormányzási keret központi elemét képezi. A nettó kiadásoknak az említett tanácsi ajánlásban meghatározott maximális növekedési rátái egy négy vagy öt évre szóló költségvetési korlátot állapítanak meg egy olyan négyéves kiigazítási időszak alapján, amely további legfeljebb három évvel meghosszabbítható.

(3)A keret az (EU) 2024/1263 rendelet 26. cikkével összhangban rugalmasságot biztosít a szabályok alkalmazása terén, ha a tagállamok által nem befolyásolható, az államháztartásra jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények merülnek fel (a továbbiakban: nemzeti mentesítési rendelkezések). Ebben az esetben a Tanács – valamely tagállam kérésére és a Bizottság által az elemzése alapján tett ajánlás nyomán – a bizottsági ajánlástól számított négy héten belül olyan ajánlást fogadhat el, amely i. a tagállam által nem befolyásolható, ii. az érintett tagállam államháztartására jelentős hatást gyakorló rendkívüli körülmények esetén lehetővé teszi a tagállam számára, hogy eltérjen a nettó kiadásoknak a Tanács által meghatározott maximális növekedési rátájától, iii. feltéve, hogy az ilyen eltérés nem veszélyezteti a középtávú költségvetési fenntarthatóságot. A Tanácsnak meg kell határoznia az eltérés alkalmazásának időtartamát.

(4)Az állam-, illetve kormányfők a 2022. március 10–11-i versailles-i találkozójukon elkötelezték magukat amellett, hogy Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójára tekintettel megerősítik az európai védelmi képességeket. Ezeket a célokat a biztonság és a védelem területére vonatkozó stratégiai iránytű is megerősítette. Az Európai Tanács az európai védelemről szóló, 2025. március 6-i következtetéseiben üdvözölte, hogy a Bizottság ajánlani kívánja a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti nemzeti mentesítési rendelkezés koordinált módon, azonnali intézkedésként történő aktiválását.

(5)2025. március 19-i közleményében 4 a Bizottság felkérte az összes tagállamot, hogy az EU védelmi képességeire gyakorolt hatás maximalizálása érdekében koordinált módon használják ki a nemzeti mentesítési rendelkezés által biztosított rugalmasságot. E rugalmasság célja, hogy megkönnyítse a magasabb szintű védelmi kiadásokra való átállást, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az államháztartás középtávú fenntarthatóságát. Az említett közlemény értelmében a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválása lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy eltérjenek a nettó kiadások maximális növekedési rátájától, amelyet a Tanács a középtávú költségvetési-strukturális tervek jóváhagyásakor vagy a túlzotthiány-eljárás keretében követendő korrekciós pályák megállapításakor határoz meg, amennyiben ezt az eltérést a védelmi kiadásoknak a referenciaévhez viszonyított növekedése indokolja, és a túllépés mértéke 2028-ig éves szinten nem haladja meg a GDP 1,5 %-át. Az ezt meghaladó növekedés a megfelelés rendes értékelése alá tartozna. Erre a felső határra azért van szükség, hogy a költségvetési fenntarthatóság ne kerüljön veszélybe, ugyanakkor valamennyi tagállam kihasználhassa a rugalmasság előnyeit a védelmi kiadások szintjének emelése során. A pontos összegek meghatározására az eredményadatok elérhetővé válásakor kerül sor, biztosítandó, hogy a nagyobb fokú rugalmasságot kizárólag a szándékolt céljára használják fel.

(6)2026. június 3-i közleményében 5 a Bizottság bejelentette, hogy a nemzeti mentesítési rendelkezés hatálya kiterjeszthető a tagállamok által 2026. február 28. után hozott, az európai energiarendszer strukturális rezilienciáját erősítő és a fosszilis tüzelőanyagokról való átállást felgyorsító intézkedésekre (a továbbiakban: energiabiztonsági intézkedések). A Bizottság 2026. augusztus 18-án közleményt 6 tett közzé, amelyben további iránymutatást nyújtott a tagállamoknak az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó további rugalmasság hatályáról és kialakításáról. Annak érdekében, hogy a költségvetési fenntarthatóság ne kerüljön veszélybe, továbbá hogy a következő időszakokban korlátok között lehessen tartani a költségvetési kiigazítás szükséges növelését, a GDP 1,5 %-ában meghatározott jelenlegi felső határ változatlan marad, és mind a védelemmel, mind az energiával kapcsolatos rugalmasságra alkalmazandó. Ezenkívül az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasság mértéke évente nem haladhatja meg a GDP 0,3 %-át, míg a kumulált rugalmasság 2028 végéig nem lehet több a GDP 0,6 %-ánál.

(7)A Tanács a 2025. január 21-i ajánlásában 7 jóváhagyta Olaszország nettó kiadási pályáját. Emellett a 2025. január 21-i tanácsi ajánlás 8 korrekciós kiadási pályát határozott meg Olaszország számára a 2026-ig tartó időszakra.

(8)Olaszország 2026. szeptember 11-én a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválására irányuló kérelmet nyújtott be a Tanácsnak és a Bizottságnak a védelmi és az energiabiztonsági intézkedésekkel összefüggésben.

(9)Kérelmében Olaszország hangsúlyozza Oroszország Ukrajna elleni, folytatódó agressziós háborújának következményeit, amely szükségessé teszi a védelmi kiadások jelentős növelését. Ez a helyzet az egyes tagállamok által nem befolyásolható, rendkívüli körülménynek minősül.

(10)Olaszország a kérelmében adatokat szolgáltatott a 2026-ig végrehajtott teljes védelmi kiadásáról (1. táblázat), és 2028 végéig GDP-arányosan 0,9 százalékpontnak megfelelő összegig terjedő további védelmi kiadást tervez. A növekedés az új többéves beruházási programokból, valamint a további folyó kiadásokból, többek között a magasabb személyzeti és egyéb működési költségekből ered. Következésképpen a védelmi kiadások növekedése jelentős hatást gyakorol Olaszország államháztartására, és hozzájárul az államháztartási egyenleg romlásához és az államadósság növekedéséhez.

1. táblázat: Olaszország védelmi kiadásai összesen

2021 a

2022 a

2023 a

2024 a

2025 b

2026 b

A védelmi célú államháztartási kiadások összesen (a GDP %-ában)

1,4

1,2

1,2

1,3

1,3

1,3

Forrás: a: Eurostat. b: Olaszország által adott tájékoztatás a Tanács és a Bizottság részére.

(11)A védelmi célú államháztartási kiadásokra vonatkozó adatokat a nemzeti statisztikai hivatalok és az Eurostat a nemzeti számlák európai rendszere (ESA2010) keretében a kormányzati funkciók nemzetközi osztályozásának 9 (COFOG) megfelelően állítják össze és teszik közzé 10 . Ezek az adatok megfelelőek a védelmi kiadások által a költségvetési hiányra, az államadósságra és a nettó kiadásokra, valamint a kapcsolódó fogalmakra gyakorolt hatás értékeléséhez. Az Eurostat a nemzeti statisztikai hivatalokkal szoros együttműködésben adatgyűjtési eljárást alakított ki, amely összhangban van a 479/2009/EK tanácsi rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményekkel  11 .

(12)Emellett a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválási időszaka alatt katonai felszerelésekre vonatkozóan aláírt szerződések egy része esetében előfordulhat, hogy a leszállításra csak később kerül sor, következésképpen az államháztartásra gyakorolt hatásuk csak a rendelkezés aktiválási időszakát követően jelentkezik. Ezen eshetőség figyelembevétele érdekében a nemzeti mentesítési rendelkezés szerinti rugalmasságot az ilyen későbbi leszállításhoz kapcsolódó védelmi kiadásokra is alkalmazni kell, feltéve, hogy a vonatkozó szerződések aláírására a rendelkezés aktiválási időszakában került sor, és ezek a később felmerülő védelmi kiadások a fent említett általános felső határon belül maradnak.

(13)A fenti rugalmasság automatikusan kiterjedne az olyan kiadásokra, amelyeket az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról szóló, 2025. május 27-i (EU) 2025/1106 tanácsi rendelet 12 alapján nyújtott hitelekből finanszíroznak. E célból a tagállamok bejelentenék az Eurostatnak a SAFE eszköz keretében – az (EU) 2025/1106 rendeletben meghatározott „védelmi termék” és „egyéb védelmi célú termékek” kategóriákban – felmerült összes védelmi vonatkozású kiadást.

(14)2026. szeptember 11-i kérelmében Olaszország hangsúlyozza a Perzsa-öbölben végrehajtott katonai fellépés következményeit is, amelyek veszélyeztetik Európa hosszú távú energiabiztonságát. Ez a helyzet a tagállam által nem befolyásolható rendkívüli körülmény, és a kormányzati kiadások jelentős növelését teszi szükségessé az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség és az azzal kapcsolatos sebezhetőség csökkentése érdekében, ezáltal a kormányzati kiadások ilyen célú növelése hozzájárul az energiabiztonsághoz.

(15)Kérelmében Olaszország előterjeszti azon ágazatok listáját, amelyek esetében 2026. február 28. után elfogadott, közvetlen költségvetési hatással járó, nemzeti finanszírozású energiabiztonsági intézkedéseket terveznek, amelyek célja az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése és Európa biztonságának megerősítése. A tervezett intézkedések támogatják például a lakások villamosítására, a magán- és középületek és létesítmények – köztük iskolák, egyetemek és egészségügyi létesítmények – energiahatékonyságának javítására, a megújulóenergia-megoldások – többek között a fotovoltaikus rendszerek – bevezetésére, a termelőtevékenységek dekarbonizációját előmozdító célzott pénzügyi ösztönzőkre és állami garanciarendszerekre, a vasúti közlekedésre, a tömegközlekedésre és a fenntartható városi mobilitásra, valamint a megújulóenergia-termelés bővítésére, az energiatárolásra, az energiarendszer rugalmasságának fejlesztésére és a bioüzemanyagokra irányuló beruházásokat. Az előzetes értékelés alapján ezek a tervezett intézkedések az energiabiztonsággal kapcsolatos rugalmasság hatálya alá tartozhatnak. Ez az első értékelés nem befolyásolja a jogosultság Bizottság által elvégzendő jövőbeli értékeléseit. Az intézkedéseknek célzottnak és költséghatékonynak kell lenniük, és azokat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legnagyobb hatást érjék el a dekarbonizációhoz és/vagy az energiamegtakarításhoz való hozzájárulásuk tekintetében. Ezért a köz- és magánépületek és létesítmények energiahatékonyságának javítására irányuló intézkedéseknek kellően ambiciózusnak kell lenniük, például az épületek energiamegtakarítását közepes vagy mélyfelújításokkal kell elérni. A közlekedési infrastruktúrára vonatkozó intézkedéseknek és a termelőtevékenységek dekarbonizációját támogató intézkedéseknek mindenekelőtt fel kell gyorsítaniuk ezen ágazatok villamosítását.

(16)A Bizottság az általa elvégzett rendszeres költségvetési felügyelet részeként értékelni fogja a konkrét intézkedések rugalmasságra való jogosultságát azok hatóköre, addicionalitása, célkiválasztása és költséghatékonysága tekintetében, valamint azok költségvetési vonzatát. Az értékelés célja az energiabiztonsági intézkedésekre vonatkozó rugalmasság meghatározása, amelyet figyelembe kell venni Olaszország kontrollszámlájának meghatározásakor és a nettó kiadások ajánlott maximális növekedési rátáinak való megfelelés értékelésekor.

(17)E célból Olaszországnak évente kétszer listát kell benyújtania a Bizottság számára azokról a konkrét energiabiztonsági intézkedésekről, amelyeket a nemzeti mentesítési rendelkezés alapján rugalmasságra jogosultnak ítél, és bizonyítania kell azok jogosultságát és költségvetési vonzatát. Az energiabiztonsági intézkedésekről való rendszeres információszolgáltatás a jövőben a félévenkénti költségvetési felügyeleti folyamat részét fogja képezni. A tavaszi információszolgáltatásnak tartalmaznia kell az előző évre vonatkozó intézkedéseket és azok költségvetési terhét, valamint a folyó évre vonatkozó előrejelzésüket, míg az őszi információszolgáltatásnak tartalmaznia kell a folyó évre vonatkozó intézkedéseket, valamint a következő évre vonatkozó, már elfogadott vagy hitelt érdemlően és kellő részletességgel bejelentett intézkedéseket. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy költségvetési felügyelete során figyelembe vegye az energiabiztonság fokozására irányuló konkrét intézkedéseket, a GDP 0,3 %-ában, illetve 0,6 %-ában meghatározott éves, illetve kumulatív felső határokon belül.

(18)A kiadások növekedése a nemzeti mentesítési rendelkezés tárgyidőszakában – ha az egyéb tényezők változatlanok – magasabb államadóssághoz és magasabb hiányhoz vezet az említett időszak végére. A Bizottság indikatív előrejelzései alapján és feltételezve, hogy 2028-ig teljes mértékben, egyenletes ütemben sor fog kerülni az államháztartási kiadások ezen ajánlásban engedélyezett növelésére (vagyis a növekedés eléri a GDP 1,5 %-ában meghatározott felső határt), 2028-ban a GDP-arányos költségvetési hiány 1,1 százalékponttal, a GDP-arányos államadósság pedig 1,3 százalékponttal lenne magasabb annál, mint ha a nettó kiadások a C/2025/651 tanácsi ajánlásban meghatározott pályával összhangban növekednének. Emiatt a nemzeti mentesítési rendelkezés aktiválásának időszakát követően valószínűleg további költségvetési kiigazításra lenne szükség a költségvetési keretrendszer követelményeinek teljesítéséhez, beleértve annak biztosítását is, hogy az adósságráta megalapozottan csökkenő pályára álljon vagy azon maradjon, vagy középtávon a GDP 60 %-a alatti prudens szinteken maradjon, továbbá hogy a hiány a GDP 3 %-a alatt maradjon, vagy az alá csökkenjen, és középtávon a referenciaérték alatt maradjon. Olaszország elismeri, hogy a jövőben a védelemre és az energiabiztonságra fordított kiadások strukturális növekedése miatt szakpolitikai intézkedésekre lehet szükség ahhoz, hogy középtávon meg lehessen őrizni a költségvetési fenntarthatóságot és fenn lehessen tartani a költségvetési szabályoknak való megfelelést. A nemzeti mentesítési rendelkezés miatti korlátozott mértékű előre jelzett hiány- és adósságszint-növekedés, valamint Olaszország azon kötelezettségvállalása, hogy a következő terv során végrehajtja a költségvetési keretrendszer valamennyi követelményének teljesítéséhez szükséges kiigazítást, biztosítja azt, hogy a költségvetés középtávon fenntartható maradjon.

(19)Ez az ajánlás nem módosítja a költségvetési hiány, az államadósság és a nettó kiadások, valamint a kapcsolódó fogalmak fogalommeghatározását. Az e fogalmakon alapuló adatokat Olaszországnak az (EU) 2024/1263 rendeletnek, a 479/2009/EK tanácsi rendeletnek 13 és az 549/2013/EU rendeletnek 14 megfelelően kell összeállítania és jelentenie,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1.    2028-ig Olaszország eltérhet a nettó kiadásoknak a C/2025/651 tanácsi ajánlásban 15 meghatározott maximális növekedési rátájától, és túllépheti azt, ha az e maximális növekedési rátát meghaladó nettó kiadás nem több, mint:

i.    az alábbiak összege:

a)    a GDP-arányos védelmi kiadások növekedése 2024 óta (referenciaév);

b)    a 2026–2028-as időszakban az energiabiztonságot fokozó, rugalmasságra jogosult intézkedések költségvetési terhe, amelynek felső határa évente a GDP 0,3 %-a, kumulatív felső határa pedig a GDP 0,6 %-a ugyanabban az időszakban;

ii.    feltéve, hogy a nettó kiadások maximális növekedési rátáját meghaladó teljes eltérés nem haladja meg a GDP 1,5 %-át.

2.    A 2028 utáni években Olaszország továbbra is eltérhet a nettó kiadásoknak az (EU) 2024/1263 rendelet 17., 19. vagy 20. cikke szerinti tanácsi ajánlásban meghatározott maximális növekedési rátájától, és túllépheti azt, ha az e maximális növekedési rátát meghaladó nettó kiadás 2028 vége előtt szerződésben lekötött katonai felszerelések leszállításához kapcsolódik, és a fent említett általános felső határon belül marad.

3.    Az (EU) 2024/1263 rendelet 22. cikkének (7) bekezdésével összhangban a nettó kiadásoknak a Tanács által meghatározott maximális növekedési rátájától való, ezen ajánlás által megengedett eltérések nem jelennek meg terhelésként Olaszország kontrollszámláján.

4.    A többletkiadások helyes nyilvántartásának biztosítása érdekében Olaszországnak meg kell adnia az összes védelmi kiadás (COFOG 02 főcsoport) – és azon belül a védelmi beruházás (COFOG 02 főcsoport P.51) –, valamint a COFOG 02 főcsoporton kívüli, SAFE-hitelekből finanszírozandó összes kiadás tény- és tervadatait:

a)    a 2021. év és a T–1. év (ahol T. év a folyó év) közötti időszak évei tekintetében a Bizottság (Eurostat) részére a 479/2009/EK tanácsi rendelettel összhangban biztosított adatszolgáltatásban;

b)    a 2021. év és a T. év (folyó év) közötti időszak évei tekintetében az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (1) bekezdése, 15. cikke és 21. cikkének (1) bekezdése szerinti nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben és elért eredményekről szóló éves jelentésekben;

c)    a T. év (folyó év) és a T+1. év tekintetében a 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16 szerinti költségvetésiterv-javaslatokban.

5.    A helyes nyilvántartás biztosítása érdekében Olaszország ezen ajánlás alkalmazásában beszámol a Bizottságnak az energiabiztonságot fokozó konkrét intézkedésekről 2026–2028-ban. A konkrét intézkedésekre vonatkozóan a Bizottságnak szolgáltatandó információkat a Bizottság által rendelkezésre bocsátandó sablon használatával kell megadni, feltüntetve a végrehajtás állapotára vonatkozó információkat és a rugalmasságra való jogosultságot alátámasztó bizonyítékokat; a számszerűsített információkat átlátható és prudens módon kell megadni. Az információszolgáltatásra évente kétszer kerül sor, tavasszal április 15-ig, ősszel pedig a költségvetésiterv-javaslatok összefüggésében október 15-ig.

Ennek az ajánlásnak az Olasz Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L, 2024/1263, 2024.4.30., ELI: ( http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1263/oj ).
(2)    A Tanács 1467/97/EK rendelete (1997. július 7.) a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról (HL L 209., 1997.8.2., 6. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/1997/1467/2024-04-30 ).
(3)    A Tanács 2011/85/EU irányelve (2011. november 8.) a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről (HL L 306., 2011.11.23., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/85/2024-04-30 ).
(4)    A Bizottság közleménye (C (2025) 2000 final), 2025. március 19.
(5)    A Bizottság közleménye – 2026. évi európai szemeszter – Tavaszi csomag, COM(2026) 200 final.
(6)    A Bizottság közleménye – Iránymutatás a tagállamok számára a nemzeti mentesítési rendelkezés hatályának energiabiztonsági intézkedésekre való kiterjesztéséről (HL C, C/2026/4514, 2026.8.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/4514/oj ).
(7)    A Tanács ajánlása (2025. január 21.) Olaszország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról (HL C, C/2025/651, 2025.2.10., ELI:  http://data.europa.eu/eli/C/2025/651/oj ).
(8)    A Tanács ajánlása az Olaszországban fennálló túlzott hiány megszüntetéséről, 5035/25. Elérhető a következő internetcímen: https://economy-finance.ec.europa.eu/document/download/b14462ba-d50b-4360-b538-086ce2360b17_en?filename=ecofin_5035_it.pdf .
(9)    Manual on sources and methods for the compilation of COFOG statistics – Classification of the Functions of Government (COFOG) (Kézikönyv a COFOG-statisztikák adatforrásairól és összeállítási módszereiről – Kormányzati funkciók osztályozása (COFOG)) – 2019. évi kiadás.
(10)    Az Európai Parlament és Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).
(11)    A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o.).
(12)    A Tanács (EU) 2025/1106 rendelete (2025. május 27.) az Európa biztonságát az európai védelmi ipar megerősítése révén szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) létrehozásáról (HL L, 2025/1106, 2025.5.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/1106/oj ).
(13)    A Tanács 479/2009/EK rendelete (2009. május 25.) az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról (HL L 145., 2009.6.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/479/2014-09-01 ).
(14)    Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2013/549/2025-09-01 ).
(15)    A Tanács ajánlása (2025. január 21.) Olaszország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervének jóváhagyásáról (HL C, C/2025/651, 2025.2.10., ELI:  http://data.europa.eu/eli/C/2025/651/oj ).
(16)    Az Európai Parlament és a Tanács 473/2013/EU rendelete (2013. május 21.) a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euroövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről (HL L 140., 2013.5.27., 11. o.).