<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<CONCLUSION xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" NNC="YES" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2010HUA.0400337701.case.xml"><NO.CASE>C-265/08</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62008CC0265</NO.CELEX><NO.SEQ>0014.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-3379</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-3405</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>27</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>RUIZ-JARABO FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-265/08. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>FEDERUTILITY ÉS TÁRSAI</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Dámaso Ruiz-Jarabo Colomer</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20091020">2009. október 20.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az első gondoskodó államok kialakulásakor bizonyos gazdasági körök kivonták magukat a piac törvényei alól, az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001" />irányított élettér<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001" /> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002" />tényleges élettér<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002" /> közötti távolság csökkentése céljából.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Forsthoff szóhasználata az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003" />alapgondoskodásról<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003" /> (Daseinvortorge) szóló elméletében [Forsthoff, E.: <HT TYPE="ITALIC">Sociedad Industrial y Administración Pública,</HT> Escuela Nacional de Administración Pública, Madrid, 1967 (1958)].</P></NOTE> Nem szigorú értelemben vett gazdasági értékek nevében, amelyekre a közszolgáltatás klasszikus, kontinentális jog szerinti fogalma használatos, egyes területeken fokozódott az állami beavatkozás, monopóliumok jöttek létre, és erősödött a szabályozás.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Amióta az Egységes Európai Okmány az új bálványt, a versenyt emelte <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004" />a politikai eszmék oltárára<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004" />, a közszolgáltatás olyan akadállyá vált, amelyet a liberalizáció érdekében le kell győzni, mivel minden reményt az utóbbihoz fűztek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Amint azt Fernández, T.R. tökéletesen leírta <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005" />Del servicio público a la liberalización desde 1950 hasta hoy<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005" /> című művében, <HT TYPE="ITALIC">Revista de Administración Pública,</HT> 150. szám, 1999. szeptember–december, 57–73. o.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Ennek a politikának az első lépése a nyílt piac kialakítása, azonban a korlátok megszüntetése után is fennmaradnak olyan kihívások, amelyeket a piac egyedül nem képes megoldani. Így jelenik meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006" />közérdekű szolgáltatások<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006" /> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007" />közszolgáltatási kötelezettségek<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007" /> formáját öltő állami beavatkozás, amelyet a hatóságok a liberalizált ágazatok vállalkozásaira kényszerítenek a közérdek védelmében, amelynek érvényre juttatása – lévén elengedhetetlen – nem maradhat a piaci erők függvénye.</TXT></NP><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A mai gazdasági jog nagy kihívása a fenti állami beavatkozások behatárolása. A kérdés mindeddig csak a kizárólagos jogok fenntartásával vagy az említett szolgáltatások finanszírozásával, illetve időnként a közszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatban merült fel. Pontosan erről szól a jelen ügyben előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés.</TXT></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A XIX. századtól kezdve a gáz egyedülálló jelentőségűvé vált a modern társadalmak<?PAGE NO="I-3380"?> fejlődésében. Az irodalomban jól követhető a gáz által eleinte keltett gyanakvás,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>Alexandre Dumas A bársonynyakékes hölgy című regényében (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008" />La mujer del collar de terciopelo<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008" />, <HT TYPE="ITALIC">Mil y un fantasmas</HT>, Editorial Valdemar, Madrid, 1996. 20. o.) 1846-ban leírja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009" />Nodier-t félelemmel töltötték el a beavatkozások: a gáz felháborította, a gőz feldühítette; a világ végét látta az erdők irtásában és a szénbányák kiaknázásában<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009" />.</P></NOTE> a gáz későbbi hatása,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A gáz első alkalmazásainak egyikét a francia Montgolfier fedezte fel; híres ballonjait a hidrogén könnyűségének kihasználásával emelte a levegőbe:</P><P>Mariano José de Larra 1833-ban három cikket írt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010" />Aerosztatikus felemelkedés<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010" /> címmel, <HT TYPE="ITALIC">Artículos completos</HT>, Ed. RBA e Instituto Cervantes. Az elsőben, a 482. és azt követő oldalakon, a spanyol García Rozo tervéről ír, aki a madridi Parque del Retiro pázsitjáról <DATE ISO="18330428">1833. április 28-án</DATE>, a királyok jelenlétében kívánt egy léghajót a levegőbe emelni, amit kivételes várakozás előzött meg. A kísérlet számos körülmény és az eső miatt meghiúsult. A második cikkben, az 546. és azt követő oldalakon az elbeszélés García Rozo másik tervét helyezi középpontba, amikor néhány nappal később a Plaza de Orientén nem sikerült a ballont felfújni; ezzel Don Quijote és Sancho jelenetét kívánta megismételni, amikor Clavileño hátára felszállva azt hitték, hogy a herceg háza fújtatójának enyhe fuvallatára a tűz rétegében utaznak. A harmadikban, amely nem az idézett műben szerepel, röviden újra a Plaza de Orientei kudarcra utal.</P><P>A későbbiekben a gáz a modern idők vívmányaként jelenik meg.</P><P>José Maria Eça de Queirós az A relíquia c. művében (La Reliquia, <HT TYPE="ITALIC">Obras Completas</HT>, ford. Julio de Gómez de la Serna, Ed. Aguilar, Madrid, 1954., I. kötet) a 179. és azt követő oldalakon a főszereplő szájába adja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011" />Helyrehozhatatlanul elvesztettem raposoi egyéniségemet, a katolikust, a tudóst, a <HT TYPE="ITALIC">Times</HT> és a gáz kortársát, azért, hogy egy ókori férfivá változzak, aki egyidős Tiberiusszal?<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011" />.</P><P>Végül a gáz a mindennapi élet részévé vált, bevilágítva az utcákat és a lakásokat:</P><P>Irène Némirovsky a Le Bal (<HT TYPE="ITALIC">El Baile</HT>, ford. De Gema Moral, Ed. Salamandra, Barcelona, 2006. 14. o.) c. műben elbeszéli, hogy a főszereplő Antoinette anyja regényeket olvasott egy nagy, csiszolt üvegből készült, léghajó formájú lámpa alá bújva, melyben a gáz heves lángja tündökölt; és az 53. oldalon céloz arra, hogy Antoinette egy párizsi alkonyon találkozott a lámpagyújtogatóval, aki hosszú rúdjával egymás után érintette meg a lámpákat, gyorsan meggyújtva azokat.</P><P>Újabban Ana María Matute, a Planeta-, Nadal- vagy Café de Gijón-díjak díjazottja, Nobel-díj jelölt a <HT TYPE="ITALIC">Paraíso inhabitado</HT> (Ed. Destino, Barcelona, 2008., 11. o.) c. műben említi a lámpagyújtogatót, aki a második Spanyol Köztársaságot megelőző évek estéin <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012" />egy hosszú rúddal gyújtogatta a kéken remegő lángocskákat a gázlámpák belsejében<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012" />.</P></NOTE> és végül a mindennapi életbe történt beépülése is, ahogyan azt Pérez Galdós bemutatta.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>M. del C. Simón Palmer, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013" />El gas en la obra de Galdós<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013" />, <HT TYPE="ITALIC">Actas del IV Congreso internacional de estudios galdosianos de 1990</HT>, a Cabildo Insular de Gran Canaria kiadásában, Las Palmas, 1993, II. kötet, 565. és azt követő oldalak, számos szöveghelyet gyűjt össze az Episodios Nacionales, a Fortunata és Jacinta, a Tormento, a La desheredada és a Doña Perfecta c. művekből.</P></NOTE> A 2003/55/EK irányelv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 98/30/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20030626">2003. június 26-i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="176" PAGE.FIRST="57" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 176., 57. o.</REF.DOC.OJ>; <HT TYPE="ITALIC">magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 230. o.</HT>).</P></NOTE> <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jétől</DATE> a földgázpiac teljes megnyitását irányozta elő, és a Tribunale Amministrativo Regionale della Lombardia azt kérdezi, hogy az olasz hatóságok e napot követően kivételesen részt vehetnek-e a lakossági gáz árának meghatározásában a tényleges versenyt nélkülöző helyzetben.</TXT></NP><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>Ha a közszolgáltatást a francia Conseil d’État-hoz hasonlóan<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014" />Rapport public du Conseil d'État, 1994, Considérations générales: Service public, services publics: déclin ou renouveau<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014" />, <HT TYPE="ITALIC">Études et Documents</HT> 46. szám, Párizs, 1995.</P></NOTE> úgy határozzuk meg, hogy az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015" />a piac kudarca esetén annak egyéb eszközökkel történő kiterjesztése, és nem annak ellensége<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015" />, a verseny gyengülésével járó konjunktúrában az államnak közbe kell lépnie a válságos helyzet következményeinek enyhítése érdekében. Az állam piaci szerepvállalása mindazonáltal korlátozandó annak érdekében, hogy ne lehessen korlátlanul figyelmen kívül hagyni a fogyasztók jogainak védelmét szolgáló, valódi liberalizációt.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3381"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A közösségi jog: a 2003/55 irányelv</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 2003/55 irányelv a földgáz szabad piacának kialakítására törekszik.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>E 2003. évi irányelv (2) preambulumbekezdése szerint az irányelv által hatályon kívül helyezett 98/30/EK irányelv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, <DATE ISO="19980622">1998. június 22-i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="204" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1998">HL 1998. L 204., 1. o.</REF.DOC.OJ>; <HT TYPE="ITALIC">magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 28. o.</HT>).</P></NOTE> végrehajtása során szerzett tapasztalatok bizonyítják a földgáz piacának kialakításából származó előnyöket, mindemellett fennállnak még lényeges hiányosságok és a piac működésének fejlesztésére vonatkozó lehetőségek, nevezetesen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016" />konkrét intézkedések szükségesek az egyenlő versenyfeltételek biztosítására; csökkenteni kell a piaci erőfölény és az ellenséges felvásárlásra irányuló magatartás veszélyét, […] biztosítva […] a kis és védelemre szoruló fogyasztók jogainak védelmét.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016" /></TXT></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 2003/55 irányelv (18) preambulumbekezdése a liberalizálás folyamatának egyik nélkülözhetetlen elemét tartalmazza: a szolgáltató földgázfogyasztók általi szabad megválasztását. A cél elérését az irányelv fokozatosan egy meghatározott határidőhöz köti annak érdekében, hogy az ágazat képes legyen alkalmazkodni, és biztosítani tudja a fogyasztói érdekek védelmét, valamint azt, hogy a fogyasztóknak valós és tényleges joguk legyen szolgáltatójuk megválasztására.</TXT></NP><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A (26) preambulumbekezdés a tagállamok ahhoz szükséges döntéseire utal, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017" />a Közösségben biztosítani lehessen a közszolgáltatás magas színvonalának<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017" /> elérését, és előírja, hogy a Bizottságot rendszeresen értesíteni kell, valamint hogy az intézkedések különbözhetnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018" />attól függően, hogy háztartási fogyasztóról vagy pedig kis- és középvállalkozásról van szó<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018" />. A (27) preambulumbekezdés a közszolgáltatásra mint az irányelv egyik <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019" />alapvető követelményére<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019" /> hivatkozik; eszerint meg kell határozni <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020" />azokat a minden tagállam által tiszteletben tartandó közös minimális normákat, amelyek tekintetbe veszik a fogyasztóvédelmi célokat, az ellátás biztonságát, a környezetvédelmet és a verseny azonos szintjét minden tagállamban<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020" />. Ugyanez a preambulumbekezdés hangsúlyozza, hogy ezeket a feltételeket az adott országokra jellemző körülmények és a közösségi jog tekintetbevételével kell értelmezni.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>Az irányelv 2. cikkének 25. pontja értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021" />háztartási fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021" /> azok a<?PAGE NO="I-3382"?> fogyasztók, akik saját háztartásuk fogyasztása céljából vásárolnak földgázt; a 2. cikk 28. pontja szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022" />feljogosított fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022" /> azok a fogyasztók, akik szabadon, saját választásuk szerinti szolgáltatótól vásárolhatnak földgázt az irányelv 23. cikke értelmében. A 23. cikk (1) bekezdésének c) pontja előírja a tagállamoknak, hogy <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jétől</DATE> minden fogyasztónak feljogosított fogyasztónak kell lennie.</TXT></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>Az irányelv 3. cikke a közszolgáltatási kötelezettségekről és a fogyasztók védelméről szól. Az (1) bekezdése értelmében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023" />a földgázipari vállalkozásokat ennek az irányelvnek az elvei szerint működtessék, azzal a céllal, hogy versenyző, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható földgázpiac alakuljon ki<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023" />, és nem alkalmaznak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024" />megkülönböztetést ezekkel a vállalkozásokkal szemben sem a jogok, sem a kötelezettségek tekintetében.<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024" /></TXT></NP><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>Az előbbieket azonban e 3. cikk <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025" />(2) bekezdés[ének] sérelme nélkül<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025" /> kell értelmezni, amely szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026" />a Szerződés vonatkozó rendelkezéseinek teljes tiszteletben tartásával – különös tekintettel annak 86. cikkére – a tagállamok a földgázágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek […] az ellátás […] árára […] vonatkoznak.<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026" /> Ezeknek a kötelezettségeknek világosan meghatározottaknak, átláthatóknak, megkülönböztetéstől menteseknek és ellenőrizhetőknek kell lenniük, és garantálniuk kell a nemzeti fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Európai Unió földgázipari vállalkozásai számára.</TXT></NP><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A 3. cikk (3) bekezdése a fogyasztók védelmében határoz meg kötelezettséget, különös tekintettel a legvédtelenebbekre: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027" />A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a végső fogyasztók védelmére és a megfelelő szintű fogyasztóvédelem érdekében, különösen a védelemre szoruló fogyasztók védelmében, megelőzve, hogy az ilyen fogyasztókat kizárják az ellátásból, […] különös tekintettel az általános szerződési feltételek átláthatóságára, az általános információkra és a vitarendezési eljárásokra. A tagállamok biztosítják, hogy a feljogosított fogyasztók ténylegesen szolgáltatót válthassanak. Az említett intézkedések – legalább a háztartási fogyasztók esetében – magukban foglalják az A. mellékletben megállapított intézkedéseket.<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027" /><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Az A. melléklet g) pontja alapján biztosítani kell, hogy a fogyasztókat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028" />amennyiben a gázhálózatra vannak kapcsolva, a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján tájékoztatják […] arról, hogy joguk van a meghatározott minőségű, méltányos árú földgázzal történő ellátásra<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028" />.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>A 3. cikk (6) bekezdése szerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029" />tagállamok – ezen irányelv végrehajtásakor – tájékoztatják a Bizottságot minden olyan intézkedésről, amelyet a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak – beleértve a fogyasztóvédelmet és a<?PAGE NO="I-3383"?> környezetvédelmet is –, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029" />, függetlenül attól, hogy a szóban forgó intézkedések esetében szükség van-e az irányelvtől való eltérésre.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az olasz jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>Néhány nappal <DATE ISO="20070701">2007. július 1-je</DATE>, a 2003/55 irányelv 23. cikke által a földgázpiac teljes liberalizációjára előírt határidő lejárta előtt fogadták el Olaszországban a <DATE ISO="20070618">2007. június 18-i</DATE> 73. sz. decreto leggét (rendelettörvény), amely arra jogosítja fel az Autorità per l’energia elettrica e il gast (energia- és gázhatóság), hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030" />referenciaárakat<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030" /> határozzon meg bizonyos fogyasztók számára a gázszolgáltatás tekintetében, már a teljes piaci nyitást követő időszakra vonatkozóan.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>A hivatkozott törvényerejű rendeletet megerősítette a <DATE ISO="20070803">2007. augusztus 3-i</DATE> 125. sz. törvény, mely törvény 1. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031" />Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó közösségi rendelkezések biztosítása céljából az Autorità per l’energia elettrica e il gas megállapítja a szolgáltatás nyújtásának állandó feltételeit, és a szolgáltatás tényleges költségei alapján átmeneti jelleggel meghatározza a referenciaárakat […] a lakossági fogyasztók számára történő gázszolgáltatás tekintetében, amely árakat az elosztó vagy értékesítő vállalkozások a közszolgálati kötelezettségek keretében kötelesek saját kereskedelmi ajánlataikba beilleszteni, figyelembe véve a különböző differenciált díjszabások és időzónák közötti választás lehetőségét. […] Nem szenvednek sérelmet az Autorità per l’energia elettrica e il gasnak a fogyasztók jogai védelmére felügyelő és e tekintetben beavatkozást lehetővé tévő hatáskörei, az áremelkedések és a szolgáltatás feltételeinek azon fogyasztókkal szembeni megváltoztatása megállapított és indokolatlan eseteiben sem, akik a választás jogát még nem gyakorolták.<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031" /><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A rendelettörvény 1. cikke (3) bekezdésének megfogalmazása némileg eltér a törvény megfelelő cikkének megfogalmazásától, amely bevezeti azt a pontosítást, hogy az Autorità jogosultsága átmeneti jellegű.</P></NOTE></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő olasz bíróság álláspontja szerint ez a rendelkezés <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032" />a gáz árának tekintetében <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jét</DATE> követően is<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032" /> biztosítja <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033" />az Autorità szabályozó hatáskörének jogszabályi hátterét<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033" />.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3384"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT><DATE ISO="20070329">2007. március 29-én</DATE> az Autorità per l’energia elettrica e il gas meghozta a 79/07 sz. határozatát a gáz szállítása gazdasági feltételeinek újbóli meghatározásáról a <DATE ISO="20050101">2005. január 1-je</DATE> és <DATE ISO="20070331">2007. március 31-e</DATE> közötti időszak tekintetében, rögzítve a hivatkozott gazdasági feltételek naprakésszé tételének kritériumait. A határozat 1.3.1. pontja szerint a nagykereskedelemre vonatkozó változó ellenérték naprakésszé tételének céljából elfogadott számítási képleteket <DATE ISO="20080630">2008. június 30-ig</DATE> kell alkalmazni; az 1.3.2. pont felhatalmazza az Autoritàt, hogy ellenőrizze a feltételek fennállását az előző rendelkezések hatályának utólagos, <DATE ISO="20090630">2009. június 30-ig</DATE> történő kiterjesztése céljából.</TXT></NP><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>A Federutility, az Assogas, a Libarna Gas s.p.a, a Collino Commercio s.p.a., a Sadori gas s.p.a., az Egea Commerciale, az E.On Vendita srl és a Sorgenia s.p.a. (az olasz földgázpiacon működő vállalkozások és vállalkozások társulásai) öt keresetet indított a 79/07 sz. határozat és az Autorità más, korábbi határozatai (a 80/07., a 158/07., a 242/07. és a 346/07. sz. határozat) ellen.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>R.G. 1276/07., R.G. 1279/07., R.G. 1285/07., R.G. 1359/07. és R.G. 1490/07. sz. kereset.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Fő érvként a 2003/55 irányelv megsértésére hivatkoznak, amelynek érelmében a földgázpiacnak <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jétől</DATE> kezdve teljes mértékben liberalizáltnak kell lennie. A fellebbezők szerint a fenti időpontot követően ahhoz, hogy a fogyasztók szabadon választhassák meg a szolgáltatót, a földgáz vételárát kizárólag a keresletnek és a kínálatnak kell meghatároznia, a hatóságok beavatkozása nélkül. Állításuk szerint ebből következően 2007. második negyedévétől kezdve a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034" /> (amelyeket a 79/07 sz. határozat vezet be) sértik a közösségi jogot.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>A Tribunale Amministrativo Regionale della Lombardia (negyedik tanács), a hivatkozott keresetek elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróság megállapította, hogy az ügy megoldása a 2003/55 irányelv értelmezésétől függ, és az EK 234. cikk alapján előzetes döntéshozatal céljából az alábbi kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035" />A gázpiac megnyitását szabályozó <DATE ISO="20030626">2003. június 26-i</DATE> 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikkét az EK-Szerződésből eredő elvekkel összhangban úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezéssel és a közösségi elvekkel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás (és ennek végrehajtási rendelkezései), amely <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jét</DATE> követően is fenntartja a nemzeti szabályozó hatóságnak a lakossági fogyasztók (bizonytalan és a<?PAGE NO="I-3385"?> referenciasávokban sem meghatározott kategória, amelyből önmagából nem következnek a hivatkozott referenciaárak igazolására alkalmas hátrányos társadalmi gazdasági helyzetek) számára történő földgázszolgáltatás referenciaárának meghatározására vonatkozó hatáskörét, amely árat az elosztó vagy értékesítő vállalkozások közszolgáltatási kötelezettségeik keretében kötelesek kereskedelmi ajánlataikban tükrözni,</P></ITEM><ITEM><P>e rendelkezést (a hivatkozott 23. cikk) a 2003/55/EK irányelv 3. cikkével összefüggésben (amelynek értelmében a tagállamok a földgázágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előírhatnak olyan közszolgáltatási kötelezettségeket, amelyek – többek között, és a jelen ügy tekintetében – az ellátás árára vonatkoznak) úgy kell-e értelmezni, hogy a hivatkozott közösségi rendelkezésekkel nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely – a legalább is a nagykereskedelem szegmensét illetően a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0036" REF.END="QE0036" />tényleges verseny<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="00AB" ID="QE0036" /> feltételeinek hiánya által jellemzett piac sajátos helyzetére figyelemmel – lehetővé teszi a földgáz olyan referenciaárának közigazgatási úton történő meghatározását, amely referenciaárat valamennyi értékesítő köteles belefoglalni a lakossági fogyasztóinak címzett és az egyetemes szolgáltatás keretében tett kereskedelmi ajánlataiba, jóllehet valamennyi fogyasztó <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0037" REF.END="QE0037" />jogosultnak<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="00AB" ID="QE0037" /> minősül?<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035" /></P></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság Hivatalában <DATE ISO="20080620">2008. június 20-án</DATE> vették nyilvántartásba.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Írásbeli észrevételeket terjesztett elő a Federutility, a Libarna Gas spa, a Sorgenia és az Assogas, továbbá a Bizottság, valamint a lengyel, az észt és az olasz kormány.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>A tárgyalási idézéshez csatolt mellékletben a Bíróság azt kérdezte az alapeljárásban részt vevő felektől és az Olasz Köztársaságtól, hogy a földgázszolgáltatás fogyasztói <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038" />referenciaárainak<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038" /> a kereskedelmi ajánlatokban történő feltüntetésére vonatkozó kötelezettség azt jelenti-e, hogy a szolgáltatók ezeket az árakat kötelesek ajánlani és a fogyasztóikra alkalmazni, következésképpen az árak tekintetében eltérő feltételekkel nem köthetnek szerződést, vagy ezek az árak pusztán tájékoztató jellegűek. A Bíróság másik<?PAGE NO="I-3386"?> kérdése a kötelezettség alkalmazási körére irányult, ennek keretében azt kérdezte, hogy az érintett fogyasztók kizárólag természetes személyek-e, a jogi személyek kizárásával. A Federutility, a Libarna Gas spa, a Sorgenia és az Assogas, illetve az olasz kormány 2009 júliusában egy-egy iratban válaszolt a Bíróság kérdéseire.</TXT></NP><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20090908">2009. szeptember 8-án</DATE> megtartott tárgyaláson megjelentek a Federutility, az Assogas, a Libarna Gas spa, a Sorgenia spa, a Bizottság, valamint az olasz és az észt kormány képviselői, hogy szóban is előadják érveiket.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Előzetes észrevételek: az árakba történő beavatkozás formális versenyhelyzetben</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A tényleges verseny hiánya a földgáz piacán</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>Az energiaszektor liberalizációjának a 96/92/EK irányelvvel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, <DATE ISO="19961219">1996. december 19-i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="027" PAGE.FIRST="20" DATE.PUB="1997">HL 1997. L 27., 20. o.</REF.DOC.OJ>; <HT TYPE="ITALIC">magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 3. o.</HT>).</P></NOTE> és a 98/30/EK irányelvvel megkezdődött folyamatában jelentős felgyorsulás volt tapasztalható a 2003/54/EK irányelv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20030626">2003. június 26-i</DATE> európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="176" PAGE.FIRST="37" DATE.PUB="2003">HL 2003. L 176., 37. o.</REF.DOC.OJ>; <HT TYPE="ITALIC">magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 211. o.</HT>).</P></NOTE> és a 2003/55/EK irányelv elfogadásától kezdve, amelyek a villamosenergia- és a földgázpiac megnyitását írták elő, mégpedig <DATE ISO="20040701">2004. július 1-jétől</DATE> a nem háztartási fogyasztók számára, <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jétől</DATE> pedig megkülönböztetés nélkül minden fogyasztó számára.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A 2003/54/EK irányelv 21. cikke és a 2003/55/EK irányelv 23. cikke.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>Ennek a határozott programnak a megvalósítása a tagállamok feladata volt. A folyamatok azonban nagyon eltérő mértékben haladtak. Ezt állapította meg a Bizottság a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett <DATE ISO="20070110">2007. január 10-i</DATE> közleményében,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Közlemény a földgáz és a villamos energia belső piacának jövőbeni lehetőségeiről (COM (2006) 841 végleges).</P></NOTE> amelyben kijelentette, hogy bár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039" />a belső energiapiac alapvető elveit jogi keret rögzítette, kiépült az intézményi struktúra, és megvannak a szükséges eszközök, […] sok tagállamban még mindig nem létezik valódi verseny. A fogyasztóknak sok helyütt nincs lehetőségük másik szolgáltató választására,<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039" /> és általában még nem alakult ki a szabad piacba vetett magas szintű bizalom.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Sőt, ahogy azt Peter D. Cameron jelezte, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040" />az energiapiacok liberalizációjával járó előnyök most nem annyira nyilvánvalóak, mint amilyennek korábban tűntek: az árak csökkenése a liberalizációnak nem szükségszerű velejárója, ahogy az állami beavatkozás csökkenése sem; a szolgáltatók meglévő kereskedelmi hatalma nőtt, és az új szereplőknek a villamos energia és a földgáz piacára történő belépésére várni olyan, mint <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0041" REF.END="QE0041" />Godot-ra várni<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="00AB" ID="QE0041" /><QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040" /> (Cameron, P., <HT TYPE="ITALIC">Legal aspects of EU energy regulation. Implementing the New Directive on Electricity and Gas Across Europe,</HT> Oxford University Press, 2005, 36. o.).</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="I-3387"?><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>A liberalizáció folyamatának hiányos jellege ismeretében a Bizottság elfogadta a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042" />harmadik energiacsomagot<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042" />, célul tűzve ki a hatályos szabályozás hiányosságainak csökkentését. A csomag javaslatot tartalmazott a 2003/55/EK irányelv módosítására, kitűzve például a termelési, elosztási és hálózatüzemeltetési tevékenységek tényleges elválasztását.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2003/55/EK irányelv módosításáról (COM (2007) 529 végleges).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A Bizottság véleménye szerint a gáz (és a villamos energia) árába történő beavatkozás az energiaszektorban zajló tényleges verseny hiányának egyik oka, és egyúttal egyik következménye is. Egyrészt az utóbbi irányelvek átültetése során feltárt legfőbb hiányosságok között a Bizottság felsorolja a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043" />szabályozott árakat, amelyek akadályozzák az új piaci szereplők színre lépését<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A fent hivatkozott <DATE ISO="20070110">2007. január 10-i</DATE> közlemény 1.3. pontja.</P></NOTE> Másrészt hozzáteszi, hogy ezekkel a rendellenességekkel <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044" />a hagyományos villamosenergia- és földgázszolgáltató vállalatok szinte mind meg tudják tartani domináns pozíciójukat,<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044" /> emiatt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045" />a legtöbb tagállam szigorúan felügyeli a végfelhasználói villamosenergia- és földgázárakat, és ez gyakran igen erősen korlátozza a versenyt<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A már hivatkozott <DATE ISO="20070110">2007. január 10-i</DATE> közlemény 1.4. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>A nyitott energiapiacok szabályozott árakkal együttes jelenléte meglehetősen gyakori az Unió tagállamaiban; a Bizottság <DATE ISO="20080415">2008. április 15-i</DATE> jelentésében<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Jelentés a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a belső gáz- és villamosenergia-piac létrehozása terén elért haladásról (COM (2008) 192 végleges).</P></NOTE> elismeri, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046" />ez figyelhető meg a gázpiacok egyharmadában [...] és a villamosenergia-piacok legalább felében. Az árszabályozást alkalmazó tagállamokban a szabályozás nem korlátozódik a kisfogyasztókra: akár az összes fogyasztói szegmensben nyújtható szabályozott árú szolgáltatás.<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046" /></TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>A leírt helyzet megegyezik az olasz földgázágazat helyzetével. Az olasz kormány írásbeli észrevételeiben foglaltak szerint a földgáz nemzeti piacán az Eni tölt be vezető szerepet; a vállalkozás rendelkezik a földgáz importjának monopóliumával és a szállítási hálózat legnagyobb részével, a földgáz előállításában abszolút erőfölényben van, és vezető nagykereskedő. A verseny nagykereskedelmi piacon tapasztalható hiánya a kiskereskedelmi piacon is lehetővé tette a – gyakran az elosztó hálózat működtetőivel vertikálisan integrált – helyi monopóliumok kialakulását. Ebben a helyzetben az új szolgáltatók<?PAGE NO="I-3388"?> belépése rendkívül nehéz: elsősorban azért, mert a gázt az Enitől kell megvásárolniuk, amely a számára megfelelő feltételeket erőlteti rájuk, minimálisra csökkentve az esetleges haszonkulcsukat, másodsorban azért, mert helyi szinten nehéz vertikálisan integrált szereplőkkel versenyezni.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A szolgáltató által alkalmazott árak szabályozása a versenyt nélkülöző helyzetben</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>Ezek a körülmények a kőolajtermékek világpiaci árának emelkedésével együtt az itt tárgyalt intézkedésre ösztönözték az olasz hatóságokat. Annak megakadályozása érdekében, hogy a nyersanyagköltség növekedése hátrányosan érintse a fogyasztókat, úgy döntöttek, hogy a háztartási fogyasztók tekintetében <DATE ISO="20070701">2007. július 1-jét</DATE>, a 2003/55 irányelv által az olasz földgázpiac teljes liberalizációjára előírt időpontot követően is fenntartják az Autorità per l’energia elettrica e il gas jogosultságát a földgázellátás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047" />referenciaárainak<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047" /> meghatározására.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20070803">2007. augusztus 3-i</DATE> olasz törvény 1. cikkének (3) bekezdése így jellemzi az ellentmondásos jogkört:</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>Referenciaárakat határoz meg a gázszolgáltatók számára, amelyeket a vállalkozások <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048" />kötelesek saját kereskedelmi ajánlataikba beilleszteni, figyelembe véve a különböző differenciált díjszabások és időzónák közötti választás lehetőségét<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048" />.</TXT><P>Az alapeljárás feleinek és az olasz kormánynak az e kötelezettség alkalmazási körével kapcsolatban feltett kérdésre adott válaszukban ez előbbiek tagadják, hogy a hivatkozott <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0049" REF.END="QE0049" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="201D" ID="QE0049" /> pusztán tájékoztató jellegűek lennének. Azt állítják, hogy a földgázpiaci vállalkozások a gyakorlatban nem tudnak fogyasztóik számára az Autorità által meghatározottól eltérő vagy annál előnyösebb árakat kínálni, és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050" /> az európai átlag alatt vannak. Ha összeadjuk azon fogyasztók nagy számát, akiknek vonatkozásában ezeket a védett árakat kell felajánlani és alkalmazni, az alapeljárás fellebbezői szerint az eltérő árak alkalmazásának lehetősége tisztán elméleti.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>A Federutility <DATE ISO="20090731">2009. július 31-i</DATE> írásbeli észrevételeinek 7–9. pontja és a Sorgenia <DATE ISO="20090731">2009. július 31-i</DATE> észrevételeinek 1. pontja.</P></NOTE></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az említett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051" />referenciaárakat<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051" /> a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052" />szolgáltatás tényleges költségei<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052" /> figyelembevételével számítják ki. Az eljárás során<?PAGE NO="I-3389"?> szerzett információk alapján az Autorità által meghatározott gazdasági feltételek négy tényezőből származtathatók: az elosztás ára; a szállítás és tárolás ára; egy, a kiskereskedelmi értékesítés függvényében változó összeg, valamint egy, a nyersanyagbeszerzés költségeitől függően változó összeg, utóbbi költségekbe beleértve a nagy tételben történő gázvásárlás költségeit is. A jelen ügy tárgyát képező jogvita tárgya ez utóbbi összeg kiszámítása, ugyanis a nagykereskedelmi piaccal ellentétben, ahol a földgáz ára a kőolajtermékek árait követi, a kiskereskedelmi értékesítés árait olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053" />védzáradék<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053" /> óvja, amellyel az Autorità megakadályozza, hogy a nyersanyag teljes árát áthárítsák, amikor az nagyon magas. Ily módon a gázszállítóknak olyan árat kell számlázniuk a fogyasztóik felé, amely nem fedezi a nyersanyag teljes költségét. Annak érdekében, hogy az intézkedés gazdaságilag ne kizárólag ezeket a vállalkozásokat sújtsa, az Autorità a nagykereskedőket arra kötelezte, hogy újratárgyalják a gázértékesítési szerződéseket.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Ezzel kapcsolatban lásd a Sorgenia írásbeli észrevételeinek 5. és 6. oldalát.</P></NOTE></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Ami a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054" /> alkalmazási körét illeti, a rendelettörvény 1. cikkének (3) bekezdése egyedül azt tartalmazza, hogy azok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055" />a lakossági fogyasztókra<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055" /> alkalmazandók. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat a fogyasztók e kategóriáját <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056" />bizonytalannak<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056" /> minősíti; ezzel szemben a Bizottság szerint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057" />referenciaárakat a központi fűtéssel ellátott épületekben élő családokra és az ezekben található otthonokra kell alkalmazni, ahol az éves fogyasztás nem éri el a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> köbmétert.<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057" /></TXT><P>Pontosabban, az alapeljárásban részt vevő felek és az olasz kormány 2009 júliusában előterjesztett válaszai, valamint a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok világossá teszik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058" /> a fogyasztók két csoportját érintik:</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Azokat a végső fogyasztókat, akik – mivel már <DATE ISO="20030101">2003. január 1-jét</DATE> megelőzően feljogosított fogyasztónak minősültek (vagy azért, mert az éves gázfogyasztásuk a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> köbmétert meghaladta, vagy egyéb okból) – még nem kötöttek új gázellátási szerződést.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Azokat a végső fogyasztókat, akiknek az éves gázfogyasztása nem éri el az említett <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> köbmétert.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><?PAGE NO="I-3390"?><P>Az alapeljárás fellebbezői a tárgyaláson és 2009. júliusi beadványaikban azt állították, hogy a végső fogyasztók mindkét kategóriája egyaránt lehet magánszemély és vállalkozás, a jogi személyek kizárása nélkül.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>A Federutility <DATE ISO="20090731">2009. július 31-i</DATE> írásbeli észrevételeinek 12. és 13. pontja és a Sorgenia <DATE ISO="20090731">2009. július 31-i</DATE> észrevételeinek 2. pontja.</P></NOTE> Az Autorità 64/09 sz. határozatára hivatkoznak, amelynek 4. cikke a védett árakat kiterjeszti a tulajdonosi közösségekre, akkor is, ha a fogyasztási hely jogosultja a tulajdonosi közösség kezelői feladatait ellátó jogi személy. Ennek ellenére a 64/09 sz. határozat 5. cikke kiemeli, hogy azok a végső fogyasztók, akik nem kötöttek új szerződést, és nem magánszemélyek, <DATE ISO="20090930">2009. szeptember 30-ig</DATE> vagy <DATE ISO="20100930">2010. szeptember 30-ig</DATE> élvezik a védelmet, amennyiben éves fogyasztásuk nem haladja meg a <FT TYPE="NUMBER">200000</FT> köbmétert.</P><P>Ezzel szemben az olasz kormány azzal védekezik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059" /> kizárólag a magánszemélyekre vonatkoznak.</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4)</NO.P><TXT>A rendelettörvénynek az olasz parlament által jóváhagyott változata átmeneti jelleggel jogosítja fel az Autoritàt az árszabásra, módosítva a rendelettörvény eredeti megfogalmazását, amely ezt nem említette.</TXT><P>A fellebbező vállalkozások a tárgyaláson azzal érveltek, hogy az árszabási jogosultság említett átmeneti jellege nem megfelelő, mivel nem állapítottak meg végső határidőt e jog gyakorlására. Ezzel kapcsolatban a <DATE ISO="20090723">2009. július 23-i</DATE> 99. sz. törvényre hivatkoztak, amely álláspontjuk szerint általános szabályozói hatáskört ruház az Autoritàra, mindenféle időbeli korlátozás nélkül.</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5)</NO.P><TXT>Végül az olasz jogalkotó hozzáteszi, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060" />referenciaárak<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060" /> definíciója szerint azok a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061" />közszolgálati kötelezettségek keretében<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061" /> jelennek meg, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062" />az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó közösségi rendelkezések biztosítása céljából<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062" />.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>A Tribunale Amministrativo Regionale della Lombardia azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a földgázéhoz hasonló, liberalizált, de a valós versenyt nélkülöző piacon történő állami beavatkozás sérti-e a 2003/55 irányelv 23. cikkét, vagy az a 3. cikk hatálya alá tartozhat-e. Következésképpen mindkét feltevést meg kell vizsgálni.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3391"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés vizsgálata</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 23. cikk és az árak liberalizációja</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>A 2003/55 irányelv által célul tűzött szabad földgázpiac kialakítása során a teljes liberalizációt kell megvalósítani.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>A közösségi jogalkotó hamar megértette, hogy a nyitásnak fokozatosan kell végbemennie. Kiindulópontul az erősen szabályozott, szigorúan nemzeti és gyakran monopolisztikus piacok szolgáltak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Nem ritkán állami monopóliumokkal.</P></NOTE> A kihívás az egységes, európai és teljesen szabad piaccá történő átalakításukban állt, mely piacon minden fogyasztó a választása szerinti értékesítőtől tudja megvásárolni a földgázt. A 98/30 irányelv bátortalan, előkészítő jellegű lépését követte a 2003/55 irányelv 23. cikke, amely fokozatosan megvalósítandó ütemtervet hirdet, mindaddig, amíg minden fogyasztó – vagyis minden háztartási fogyasztó – a feljogosított fogyasztókéval azonos státuszú nem lesz.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Az irányelv 2. cikke értelmében.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>A cél elérésére meghatározott határidő <DATE ISO="20070701">2007. július 1-je</DATE> volt. A cél megvalósítása megkövetelte a földgáz piacán folyó versenyt akadályozó korlátok megszüntetését, amelyek magukban foglalták az árakba történő – a befektetéseket korlátozó – beavatkozásokat is. Az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése kötelezi a tagállamokat, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063" />gondoskod[ja]nak arról, hogy a földgázipari vállalkozásokat ennek az irányelvnek az elvei szerint működtessék […], azzal a céllal, hogy versenyző, biztonságos és környezeti szempontból fenntartható földgázpiac alakuljon ki<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063" />.</TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az irányelv és az annak hátterében álló, egyértelmű liberalizációs törekvés értelmében nehéznek tűnik amellett érvelni – ahogy azt írásbeli észrevételeiben Lengyelország teszi –, hogy az áraknak a kereslet és a kínálat általi meghatározása nem elengedhetetlen feltétele a legmegfelelőbb szolgáltató kiválasztásához fűződő jog biztosításának. Valójában sem a 23. cikk, sem az irányelv egyéb rendelkezése nem kötelezi kifejezetten arra a tagállamokat, hogy az ellátás árait hagyják a piac törvényei által meghatározni, és – elméletileg – semmi nem akadályozza meg annak megkérdőjelezését, hogy ez az intézkedés a fogyasztó számára minden esetben előnyös-e.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>Említésre méltó viszont, hogy a közösségi jogalkotó biztosítja, hogy a szabályozó hatóságok jóváhagyják a gáz szállításának és elosztásának tarifáit (az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése), ugyanakkor a közszolgáltatási kötelezettségek körében kivételes esetnek<?PAGE NO="I-3392"?> tekinti az árak meghatározását a vállalkozások számára (a 3 cikk (2) bekezdése).</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 3. cikk és a közszolgáltatási kötelezettségek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>A piac liberalizációja ugyanakkor nem zár ki a földgáz eladási árába való mindenfajta beavatkozást. Az irányelv hivatkozott 3. cikke számos lehetőséget kínál a tagállamok számára az ebben a körben történő beavatkozás jogszerűvé tételére.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Először is, a 3. cikk (2) bekezdése felhatalmazza a tagállamokat, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064" />a földgázágazatban működő vállalkozások számára általános gazdasági érdekből előír[ja]nak […] közszolgáltatási kötelezettségeket<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064" /> az ellátás árával összefüggésben. Másodszor, a 3. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak a végső fogyasztók védelmére és különösen a védelemre szoruló fogyasztók védelmére, magas szintű fogyasztóvédelmet biztosítva.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Mindkét bekezdés a 2003/55 irányelv többes célját tükrözi: szabad földgázpiac létrehozását a vállalkozások, és egyidejűleg a fogyasztók érdekei védelmében. Liberalizáció – de nem minden áron történő liberalizáció – a magánszemélyek részére, ami bizonyos szintű szabályozást követel meg, ha a piac nem működik megfelelően. A közszolgáltatási kötelezettségek e kivételes állami beavatkozás kialakításának eszközéül szolgálnak a <DATE ISO="20070701">2007. július 1-én</DATE> lejárt határidőt követően is.</TXT></NP><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>A második energiacsomag elfogadásakor a módszert már széles körben kipróbálták. Az állami monopóliumok<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Amelyekről, ahogy azt Jones, C.W. írja, <HT TYPE="ITALIC">EU Energy Law, Volume I, The Internal Energy Market,</HT> második kiadás, Leuven: Caléis &amp; Castells, 2006., 223. o., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065" />azt feltételezték, hogy mindig közérdekből cselekszenek<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065" />.</P></NOTE> megszüntetését követően, az ágazatnak a piac törvényeinek való alávetése után is fennmaradtak bizonyos közérdekű szükségletek. E célból a közösségi jogalkotó megvizsgálta a közszolgálati és egyetemes szolgáltatási kötelezettségek előírásának lehetőségét az olyan elsőként liberalizált ágazatokban, mint a postai, a közlekedési vagy a telekommunikációs ágazat. A Bíróság különös figyelemmel kezelte ezeket a főszabálytól történő eltéréseket, különösen a finanszírozásukat, amellyel összefüggésben kijelentette, hogy azok a támogatások, amelyeket a közszolgáltatási kötelezettségek miatt <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066" />kompenzációként<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066" /> fizetnek, nem jelentenek állam által nyújtott támogatást<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Az EK-Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében.</P></NOTE>, és nem sértik a Szerződést, ha bizonyos feltételeknek megfelelnek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-280/00" PAGE.ECR="I-7747" YEAR="2003">C-280/00. sz. Altmark-ügyben <DATE ISO="20030724">2003. július 24-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2003., I-7747. o.)</REF.DOC.ECR> 84–95. pontja. A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-34/01+C-35/01+C-36/01+C-37/01+C-38/01" PAGE.ECR="I-14243" YEAR="2003">C-34/01–C-38/01. sz. Enirisorse egyesített ügyekben <DATE ISO="20031127">2003. november 27-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2003., I-14243. o.)</REF.DOC.ECR> az előző ítéletben kifejtett feltételeket olyan ügyre alkalmazta, amelyben egy részben állami cég által beszedett kikötői illeték természetét vitatták. Az Altmark-ügyet megelőzően a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-53/00" PAGE.ECR="I-9067" YEAR="2001">C-53/00. sz. Ferring-ügyben <DATE ISO="20011122">2001. november 22-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-9067. o.)</REF.DOC.ECR> azokat a tényezőket részletezte, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy közszolgáltatást nyújtó vállalkozás által élvezett adómentesség megfeleljen az EK-Szerződésnek.</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="I-3393"?><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>A 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése a gázpiac megszervezésének eszközei közé helyezi ezt a műveletet, megengedve a tagállamoknak, hogy a gázszolgáltatókat bizonyos terhekkel sújtsák, amennyiben ez elengedhetetlen azon <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067" />általános gazdasági érdek[re]<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067" /> tekintettel, amelynek terjedelmét konkrétan nem határozta meg.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Az irányelv arra szorítkozik, hogy a közszolgáltatási kötelezettségeket a fenti érdek szolgálatában határozzák meg, és azok <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068" />a biztonságra, az ellátás biztonságát is beleértve, az ellátás folyamatosságára, minőségére és árára, valamint a környezetvédelemre, beleértve az energiahatékonyságot és az éghajlat védelmét, vonatkoznak<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068" />. Egyesek az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069" />általános gazdasági érdek<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069" /> tényezőinek <HT TYPE="ITALIC">numerus clausus</HT> jegyzékét alkalmasnak minősítették az állami beavatkozás jogszerűvé tételére (Geldhof, W. és Vandendriessche, F. <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070" />Chapter 1: European Electricity and Gas Market Liberalisation. Background, Statuos, Developments<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070" />, <HT TYPE="ITALIC">EU Energy Law and Policy Issues,</HT> szerk. Delvaux B., Hunt, M. és Talus, K., Euroconfidentiel, 48. o., mely Jones, C.W.-re utal, im. 230. o.). Megítélésem szerint ezzel szemben a rendelkezés nem a közszolgáltatási kötelezettségek megállapítását ösztönző körülmények listáját sorolja fel, hanem azokat a tevékenységi területeket, amelyekben az említett közszolgáltatási kötelezettségek meg tudnak jelenni, noha a két megközelítés szorosan összekapcsolódik. Az irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy a tagállamok meghatározhatnak közszolgáltatási kötelezettségeket a földgáz eladási ára tekintetében, de ennek egyszerű említése nem elégséges. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az megfelel-e az általános gazdasági érdeknek.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>Az irányelv e határozatlansága széles mozgásteret enged, amelyet a közösségi jogalkotó a tagállamokra ruházott. Ezt erősíti meg a (27) preambulumbekezdés, amely bizonyos <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071" />közös minimális normák<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071" /> megállapítására hivatkozik a közszolgáltatás követelményeinek teljesítésére vonatkozóan: olyan legalacsonyabb szintre, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072" />tekintetbe [veszi] a fogyasztóvédelmi célokat, az ellátás biztonságát, a környezetvédelmet és a verseny azonos szintjét minden tagállamban<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072" />, amelyet az egyes országok sajátosságai fényében kell értelmezni, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073" />az adott országokra jellemző körülmények és a közösségi jog tekintetbevételével<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073" />.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Ráadásul a tagállamok szabadsága ebben a vonatkozásban nem abszolút, mivel az irányelv 3. cikkének 6. bekezdése olyan ellenőrzést irányoz elő, amely alapján a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074" />tagállamok […] minden olyan intézkedésről, amelyet a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítése érdekében hoztak – beleértve a fogyasztóvédelmet és a környezetvédelmet is –, valamint azok belföldi és nemzetközi versenyre gyakorolt lehetséges hatásairól<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074" /> tájékoztatják a Bizottságot az irányelv átültetésekor. A tagállamoknak ezt követően kétévenként kell tájékoztatniuk a Bizottságot a bevezetett módosításokról.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>A Bizottság törekedett az irányelv követelményeit egy kötelező erővel nem bíró feljegyzésben pontosítani, amely részben a tagállamok által közölt közszolgáltatási kötelezettségek előzetes ellenőrzése során alkalmazható (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075" />Note de la DG Energie et Transports sur les Directives 2003/54/CE et 2003/55/CE du marché intérieur de l'électricité et du gaz natural. Document n'engageant pas la Commission<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075" />, elérhető a http://ec.europa.eu/energy/electricity/legislation/doc/notes_for_implementation_2004/public_service_obligations_fr.pdf oldalon). A Bizottság ellenőrzési tevékenységben betöltött szerepének megerősítése érdekében a harmadik energiacsomag azt irányozza elő, hogy a Bizottság fogadjon el iránymutatásokat az irányelv 3. cikkének végrehajtására (a korábban hivatkozott, a 2003/55/EK irányelv módosításáról szóló javaslat 3. cikkének (4) bekezdése, amely egy új (7) bekezdést emel a 2003/55/EK irányelv 3. cikkébe).</P></NOTE></TXT></NP><?PAGE NO="I-3394"?><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>Továbbá, maga az irányelv is tartalmaz néhány jól körülírt szabályt a közszolgáltatási kötelezettségek előírására vonatkozóan, miszerint azok:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>megfelelnek az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076" />általános gazdasági érdeknek<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076" />;</P></ITEM><ITEM><P>a Szerződés vonatkozó rendelkezéseit teljes mértékben tiszteletben tartják – különös tekintettel annak 86. cikkére;</P></ITEM><ITEM><P>világosan meghatározottak, átláthatók és ellenőrizhetők;</P></ITEM><ITEM><P>megkülönböztetéstől mentesek; és</P></ITEM><ITEM><P>garantálják a nemzeti fogyasztókhoz való hozzáférés egyenlőségét az Európai Unió földgázipari vállalkozásai számára.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Az Autorità per l’energia elettrica e il gas árszabási jogosultságának a jelen ügyben vitatott létjogosultsága ezeknek a követelményeknek a betartásától függ, amit a nemzeti bíróságnak kell vizsgálnia, az irányelv Bíróság általi értelmezésének megfelelően.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>Az irányelv 3. cikkének (6) bekezdése alapján ezeket az intézkedéseket be kell jelenteni a Bizottságnak, amit az olasz kormány felszólításra meg is tett (a Bizottság írásbeli észrevételeinek 42. pontja).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>Érdemes tehát egyaránt megvizsgálni az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077" />általános gazdasági érdek<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077" /> fennállását (C), az EK-Szerződés, különösen annak 86. cikke tiszteletben tartását (D) és a hátrányos megkülönböztetés hiányát (E).</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A méltányos árak szükségessége mint az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078" />általános gazdasági érdek<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078" /> oka</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>Az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079" />általános gazdasági érdek<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079" /> fennállásának kérdése a közszolgáltatási kötelezettség igazolása szempontjából az első ellentmondásos pont a jelen ügyben.</TXT></NP><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>Amint azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben helyesen jelzi,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>A 38. pont.</P></NOTE> az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének kettős hivatkozása a<?PAGE NO="I-3395"?> Szerződés 86. cikkére és az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080" />általános gazdasági érdekre<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080" /> azt jelenti, hogy az abban szereplő kötelezettségek megfelelnek az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081" />általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081" /> nyújtó vállalkozásokkal szemben a Szerződés hivatkozott cikke által előírt követelményeknek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082" />általános gazdasági érdekű szolgáltatások<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082" /> kifejezés azokra a gazdasági jellegű szolgáltatásokra utal, amelyeket egy tagállam közérdekből bizonyos kötelezettségeknek vet alá (Szyszczak, E., <HT TYPE="ITALIC">The Regulation of the State in Competitive Markets in the EU,</HT> Ed. Hart, 2007, 211. o.). Az irányelv 3. cikke (2) bekezdésének megfogalmazásából Laget-Annamayer szavaival élve a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083" />közszolgáltatás francia fogalmának és az <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0084" REF.END="QE0084" />általános gazdasági érdekű szolgáltatás<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="00AB" ID="QE0084" /> közösségi jogi fogalmának<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083" /> keresztezése következik. (Laget-Annamayer, A., <HT TYPE="ITALIC">La régulation des services publics en réseaux. Télécommunications et électricité,</HT> Ed<HT TYPE="ITALIC">.</HT> Bruylant, Brüsszel, 2002, 98. o.).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>A Bíróság az általános gazdasági érdek fennállását már nagyszámú és sokféle szolgáltatás kapcsán megállapította, például a víz-,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="96/82+97/82+98/82+99/82+100/82+101/82+102/82+104/82+105/82+108/82+110/82" PAGE.ECR="3369" YEAR="1983">96/82–102/82., 104/82., 105/82., 108/82. és 110/82. sz., NV IAZ International Belgium és társai egyesített ügyekben <DATE ISO="19831108">1983. november 8-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1983., 3369. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a gáz-<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-159/94" PAGE.ECR="I-5815" YEAR="1997">C-159/94. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="19971023">1997. október 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., I-5815. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> és a villamosenergia-ellátás,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-393/92" PAGE.ECR="I-1477" YEAR="1994">C-393/92. sz., Commune d’Almelo és társai ügyben <DATE ISO="19940427">1994. április 27-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1994., I-1477. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> a küldemények felvétele és belföldi kézbesítése,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-320/91" PAGE.ECR="I-2533" YEAR="1993">C-320/91. sz. Corbeau-ügyben <DATE ISO="19930519">1993. május 19-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1993., I-2533. o.)</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-147/97" PAGE.ECR="I-825" YEAR="2000">C-147/97. sz. Deutsche Post ügyben <DATE ISO="20000210">2000. február 10-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2000., I-825. o.)</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-340/99" PAGE.ECR="I-4109" YEAR="2001">C-340/99. sz. TNT Traco ügyben <DATE ISO="20010517">2001. május 17-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-4109. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> veszteséges légitársaságok üzemeltetése,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="66/86" PAGE.ECR="803" YEAR="1989">66/86. sz., Ahmed Saeed Flugreisen és Silver Line Reisebüro ügyben <DATE ISO="19890411">1989. április 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1989., 803. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> mentőautóval végzett szállítás<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-475/99" PAGE.ECR="I-8089" YEAR="2001">C-475/99. sz. Ambulanz Glöckner ügyben <DATE ISO="20011025">2001. október 25-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2001., I-8089. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> vagy a gyógyszer-nagykereskedők tevékenysége<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>A hivatkozott Ferring-ügyben hozott ítélet.</P></NOTE> területén is, hogy csak néhány példát említsek. Nehéz ezekből az ítéletekből<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Egyébként mindegyik kizárólagos és különleges jogokkal rendelkező vállalkozásokra hivatkozik, nem pedig olyan jogalanyokra, amelyek liberalizált ágazatokban működnek, vagy amelyekre közszolgáltatási kötelezettségeket szabtak ki. A jelen ügyre történő alkalmazásuk így ezen a sajátos összefüggésen alapul, amely eddig nem merült fel a bírósági gyakorlatban.</P></NOTE> egységes és pontos fogalmat alkotni. Az irányelv, a Szerződés és az ítélkezési gyakorlat a piac és a szabályozás, a verseny és a közérdek ellentmondásai közti egyensúly elvéből merítenek, álláspontom szerint egyetértve abban, hogy a tagállamokra hárul azoknak az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak a meghatározása, amelyeket meg kívánnak védeni, anélkül hogy sértenék a közösségi intézményeknek (különösen a Bíróságnak) az ilyen döntések ellenőrzésére és a túlkapások megakadályozására vonatkozó hatáskörét.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Ez a megfontolás húzódik meg az EK 16. cikk mögött is, amelynek értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085" />A[z EK] 73., 86. és 87. cikk sérelme nélkül és figyelemmel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az Unió közös értékrendjében elfoglalt helyére, valamint a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, a Közösség és a tagállamok saját hatáskörükben és e szerződés alkalmazási körén belül gondoskodnak arról, hogy ezek a szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085" /> Ezt a rendelkezést az Amszterdami Szerződéssel iktatták be a stratégai ágazatok teljes liberalizációja során, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086" />bizonyos szociális területeken tapasztalható, az európai szintű liberalizációtól való eltérés miatti mély aggodalom eredményeként<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086" /> (Sarmiento, D., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087" />La recepción en el derecho de la Unión Europea y en su jurisprudencia de las técnicas de regulación económica<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087" />, <HT TYPE="ITALIC">Derecho de la regulación económica. I. Fundamentos e instituciones de la regulación,</HT> dir. Muñoz Machado, S. és Esteve Pardo, J., Ed. Iustel, Fundación Ortega y Gasset, 2009, 259. o.).</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ha közös elemeket próbálunk keresni, akkor a híres Rolland-törvényekre kell emlékeznünk, amelyek közvetetten megjelennek a Corbeau-ügyben,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>A fent hivatkozott ítélet 15. pontja.</P></NOTE> valamint a Commune d’Almelo és társai ügyben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>A fent hivatkozott ítélet 48. pontja. Ugyanide sorolható a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-159/94" PAGE.ECR="I-5815" YEAR="1997">C-159/94. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="19971023">1997. október 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., I-5815. o.)</REF.DOC.ECR> 57. pontja.</P></NOTE> hozott ítéletekben<?PAGE NO="I-3396"?> az általános gazdasági érdekű szolgáltatás körülményeinek részletezésekor: megszakítatlan (folyamatosság), valamennyi fogyasztóra és a teljes területre kiterjedő szolgáltatás (egyetemesség) egységes tarifák és azonos minőség alkalmazásával, tekintet nélkül az egyéni helyzetekre és az egyes ügyletek gazdasági megtérülésének fokára (egyenlőség).</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>Folyamatosság, egyetemesség és egyenlőség. Ezekhez a klasszikus szabályokhoz manapság hozzá szokás venni az átláthatóságot és a szolgáltatás gazdasági elérhetőségét. Tehát a 2003/55 irányelv bevezeti a gázellátásba a folyamatosságot, az egyetemességet és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Ezt a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek jegyzéke és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088" />végső szolgáltató<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088" /> kijelölésének lehetősége (a 3. cikk (3) bekezdése) igazolja.</P></NOTE> ugyanakkor igyekszik megvédeni a fogyasztók azon jogát, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089" />meghatározott minőségű földgázhoz méltányos áron jutha[ssa]nak hozzá<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089" /> ((26) preambulumbekezdés). Innen ered az ellátás árába történő beavatkozás lehetősége, amely az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében fogalmazódik meg.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>A fenti előzményekből levezethető, hogy a nem kívánt és aránytalan, a fogyasztók érdekeit sértő áremelések elkerülése olyan <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090" />általános gazdasági érdek<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090" />, amely az irányelvben foglalt többi feltétellel együttesen igazolja a földgázellátás tarifáiba történő állami beavatkozást.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>D –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az arányosság tesztje és a közösségi érdekek figyelembevétele</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>A második feltétel a Szerződés és különösen annak 86. cikke maradéktalan tiszteletben tartására összpontosít.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Nagy jelentőséggel bír az EK 86. cikk (2) bekezdése, amely – mint arra az ítélkezési gyakorlat is rámutatott – arra irányul, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091" />a tagállamok ahhoz fűződő érdekeit, hogy a közszféra egyes vállalkozásait a gazdaság- vagy adópolitika eszközeként vegyenek igénybe, összeegyeztesse a Közösségnek a versenyszabályok tiszteletben tartásához és a közös piac megóvásához fűződő érdekeivel<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-202/88" PAGE.ECR="I-1223" YEAR="1991">C-202/88. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben <DATE ISO="19910319">1991. március 19-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1991., I-1223. o.)</REF.DOC.ECR> 12. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>A rendelkezés értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092" />az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092" /> olyan mértékben tartoznak a szerződés szabályai,<?PAGE NO="I-3397"?> különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását; a kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.</TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>Erre tekintettel most először is azt kell vizsgálni, hogy a gázellátás tarifáiba való beavatkozás a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093" />méltányos árak<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093" /> biztosításának elengedhetetlen eszköze-e (az ún. arányossági teszt); másodszor pedig azt, hogy ez a lehetőség sérti-e a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0094" REF.END="QE0094" />Közösség érdekeit<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="201D" ID="QE0094" />.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az arányosság vizsgálata</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>A hivatkozott rendelkezés azon része, amelynek értelmében a piac szabályai alóli kivétel sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozhatja az általános gazdasági érdek szolgálatában végzett feladatok végrehajtását, bevezeti az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0095" REF.END="QE0095" />arányossági tesztet<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="201D" ID="QE0095" />, az EK 86. cikk (2) bekezdésének kulcsát, amely megkönnyíti a rendelkezés alkalmazási körének meghatározását.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlat</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>A Sacchi-ügyben hozott ítélet növekvő várakozást eredményezett e cikkel kapcsolatban, a tagállamokat kötelezve annak bizonyítására, hogy a szabad verseny orvosolhatatlanul akadályozza a szóban forgó jogalany számára előírt feladat megvalósítását.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="155/73" PAGE.ECR="409" YEAR="1974">155/73. sz. Sacchi-ügyben <DATE ISO="19740430">1974. április 30-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1974., 409. o.)</REF.DOC.ECR>. Ezzel kapcsolatban lásd a fent hivatkozott Ahmed Saeed és Silver Line Reisebüro ügyben hozott ítéletet.</P></NOTE> Később a Höfner-ügyben hozott ítélet kifejtette, hogy a Szerződéssel nem ellentétes egy munkaügyi hivatalra ruházott feladat, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0096" REF.END="QE0096" />ha az ebben a vonatkozásban nincs felkészülve a piac igényének kielégítésére<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="201D" ID="QE0096" /> és tűri, hogy más társaságok a monopóliumának sérelmére cselekedjenek.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-41/90" PAGE.ECR="I-1979" YEAR="1991">C-41/90. sz., Höfner és Elser ügyben <DATE ISO="19910423">1991. április 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1991., I-1979. o.)</REF.DOC.ECR> 25. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>Azonban a fent hivatkozott Corbeau-ügyben hozott ítéletig az arányosság elve nem jelent meg a Bíróság indokolásában. A Corbeau-, majd később a szintén hivatkozott Commune d’Almelo és társai ügyben elfogadhatónak minősítették a piac szabályai alóli kivételt a szolgáltatás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0097" REF.END="QE0097" />gazdasági egyensúlyának<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097" /> biztosítása érdekében, a nyereséges illetve veszteséges tevékenységek relatív súlya szerint.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3398"?><NP><NO.P>64.</NO.P><TXT>Később három, Hollandiával, Olaszországgal és Franciaországgal<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-157/94" PAGE.ECR="I-5699" YEAR="1997">C-157/94. sz., Bizottság kontra Hollandia ügyben <DATE ISO="19971023">1997. október 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., I-5699. o.)</REF.DOC.ECR>, a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-158/94" PAGE.ECR="I-5789" YEAR="1997">C-158/94. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben <DATE ISO="19971023">1997. október 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., I-5789. o.)</REF.DOC.ECR> és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-159/94" PAGE.ECR="I-5815" YEAR="1997">C-159/94. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="19971023">1997. október 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1997., I-5815. o.)</REF.DOC.ECR>. Egy Spanyolország ellen indított negyedik, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet a Bíróság elutasított (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-160/94" PAGE.ECR="I-5851" YEAR="1997">C-160/94. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben <DATE ISO="19971023">1997. október 23-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1997., I-5851. o.]</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> szemben az energiaimportra és -exportra vonatkozó kizárólagos jogokkal kapcsolatban hozott ítélet további elemeket határozott meg. Egyrészt az EK 86. cikk keretében az arányosságra hivatkoztak, annak (2) bekezdésére utalva, amely <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0098" REF.END="QE0098" />lehetővé teszi a valamely általános gazdasági érdekű szolgáltatás teljesítésével megbízott vállalkozás részére [...] kizárólagos jogok tagállam általi nyújtásának igazolását, amennyiben a kitűzött feladat teljesítése csak ilyen jogok nyújtásával biztosítható, és ez nem veszélyezteti a Közösség érdekével ellentétes mértékben a kereskedelem fejlődését<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>A fent hivatkozott Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 32. pontja, a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 43. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 49. pontja.</P></NOTE> Másrészt hozzátették, hogy a Szerződés rendelkezéseinek megkerüléséhez elégséges, ha <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0099" REF.END="QE0099" />jogilag vagy ténylegesen akadályozott a vállalkozásra bízott sajátos feladatok végrehajtása. Nem szükségszerű, hogy a vállalkozás fennmaradása fenyegetve legyen<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099" />,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>A Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 43. pontja és a Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 59. pontja. Lásd még a TNT Traco ügyben hozott mindhárom hivatkozott ítélet 54. pontját és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-162/06" PAGE.ECR="I-9911" YEAR="2007">C-162/06. sz., International Mail Spain ügyben <DATE ISO="20071115">2007. november 15-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-9911. o.)</REF.DOC.ECR> 35. pontját.</P></NOTE> és bár a bizonyítási teher az érintett tagállamon nyugszik, nem követelhető annak bizonyítása, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0100" REF.END="QE0100" />semmilyen más elképzelhető intézkedés nem tudná ugyanazt a célt ugyanolyan feltételekkel biztosítani<QUOT.END REF.START="QS0100" CODE="201D" ID="QE0100" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>A fent hivatkozott Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 58. pontja, a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 54. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 101. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>65.</NO.P><TXT>Az ítélkezési gyakorlatból következik, hogy csak akkor kell a versenyszabályokat az EK 86. cikk alapján figyelmen kívül hagyni, amikor ez a szóban forgó általános gazdasági érdekű feladat ellátásához elengedhetetlen; e körülmények értékelése a tagállamokra hárul, saját nemzeti politikájuk szerint és a Szerződés rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Az ellenkező esetre történő alkalmazás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>66.</NO.P><TXT>Az olasz kormány rendelettörvény útján saját nemzeti szabályozó hatóságát ruházta fel a földgázellátás tarifáiba való beavatkozás jogosultságával, a földgáz nemzeti piacán folyó tényleges verseny hiányára és a kőolajtermékek világpiaci árának emelkedésére hivatkozva.</TXT></NP><NP><NO.P>67.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint a leírthoz hasonló konjunktúra esetlegesen veszélyeztetheti a méltányos áron folyó gázellátáshoz fűződő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0101" REF.END="QE0101" />általános gazdasági érdek<QUOT.END REF.START="QS0101" CODE="201D" ID="QE0101" /> megvalósítását, jogszerűvé téve a piaci törvények szabad játékába való állami beavatkozást.</TXT></NP><NP><NO.P>68.</NO.P><TXT>A Bizottság a már hivatkozott <DATE ISO="20070110">2007. január 10-i</DATE> közleményében elismeri, hogy<?PAGE NO="I-3399"?> <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0102" REF.END="QE0102" />[a]z eddigi tapasztalatok a nagykereskedelmi energiaárak nagyfokú változékonyságáról tanúskodnak. Ez felveti azt a kérdést, hogy a végfogyasztókat, közöttük a támogatásra szorulókat, ki kell-e tenni az ilyen ingadozásoknak, és ha igen, milyen mértékben<QUOT.END REF.START="QS0102" CODE="201D" ID="QE0102" />. Ezzel az aggodalommal teszi hozzá, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0103" REF.END="QE0103" />[n]oha az árellenőrzés miatt a fogyasztók nem képesek alkalmas árjelzések útján tájékozódni a jövőbeli költségekről, bizonyos körülmények között, például a valódi versenypiac kialakításának átmeneti szakaszában a fogyasztók védelme céljából, szükség lehet célzott árszabályozásra<QUOT.END REF.START="QS0103" CODE="201D" ID="QE0103" />. Tehát <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0104" REF.END="QE0104" />az árszabályozásnak kiegyensúlyozottnak kell lennie, azaz nem akadályozhatja a piacnyitást, nem tehet hátrányos megkülönböztetést az uniós energiaszolgáltatók között, nem súlyosbíthatja a verseny torzulását, és nem korlátozhatja az értékesítést<QUOT.END REF.START="QS0104" CODE="201D" ID="QE0104" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>2.6.2. pont.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>69.</NO.P><TXT>Tehát a beavatkozásnak az elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie, ami az ítélkezési gyakorlat alapján feltételezi, hogy nem szabad túllépni az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0105" REF.END="QE0105" />általános gazdasági érdekű<QUOT.END REF.START="QS0105" CODE="201D" ID="QE0105" /> cél eléréséhez elengedhetetlenül szükséges mértéket, amely cél a jelen ügyben az árak mérséklése volt. Az említett arányossági teszt elvégzéséhez az alábbi, a hivatkozott ítélkezési gyakorlatból levezethető tényezők használatosak vezérfonalként:</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>i)</NO.P><TXT>Átmenetiség és alkalmazhatóság</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>70.</NO.P><TXT>Álláspontom szerint az intézkedés átmenetisége az első és legfőbb következménye az arányosság elvének, így a belső piac szabályai alóli kivétel okafogyottá válik, ha megváltozik a helyzet: ha a nagykereskedelmi piacon versenytársak jelennek meg, vagy ha stabilizálódnak az árak. Egy esetleges határozatlan idejű árszabályozói hatáskör így sérti ezt a rendelkezést,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Valószínűleg ebben gyökerezik annak indoka, hogy a parlamenti elfogadás során hangsúlyozták az Autorità jogosultságának átmeneti jellegét.</P></NOTE> azonban nem szükséges időpontot meghatározni a beavatkozási jogosultság lejáratára vonatkozóan. Továbbá, az új helyzethez történő alkalmazkodási képesség és az időszakonkénti naprakésszé tétel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Az olasz kormány szerint ez negyedévente történik (írásbeli észrevételek 60. pontja).</P></NOTE> pozitívan értékelendő szempontoknak tekinthetők.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>ii)</NO.P><TXT>Tartalom</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>71.</NO.P><TXT>Másrészt mérlegelni kell a vizsgált intézkedés tartalmát. Így, ha az állami beavatkozás azt akarja elkerülni, hogy a földgáz végső fogyasztói által fizetendő összeg rendkívüli módon megemelkedjen a kőolaj árának emelkedése miatt, akkor az árnak ezen – a<?PAGE NO="I-3400"?> nyersanyag vételárától függő – összetevőjére kell korlátozódnia.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>A Bizottság fenntartja, hogy ez történik Olaszországban (56. pont), ennek vizsgálata – a többi körülményhez hasonlóan – a nemzeti bíróság feladata.</P></NOTE></TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>iii)</NO.P><TXT>Címzettek</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>72.</NO.P><TXT>Harmadszor, az arányosság megköveteli az állami döntés címzettjeinek korlátozását. A kereskedelmi fogyasztók (vagyis nem családok vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0106" REF.END="QE0106" />háztartási fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0106" CODE="201D" ID="QE0106" />) vonatkozásában előírt tarifák meghaladnák a fogyasztói érdekek védelméhez fűződő célt, amely cél végső soron az állam piaci beavatkozását indokolja. Ez a jelen ügyben annak kérdéséhez vezetne, hogy a rendelettörvény által említett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0107" REF.END="QE0107" />háztartási fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0107" CODE="201D" ID="QE0107" /> csoportja ilyen jellegű-e. Az alapeljárás fellebbezői és az olasz kormány a tárgyaláson kifejtették eltérő álláspontjukat e tekintetben. A nemzeti bíróság feladata meghatározni, hogy az olasz szabályozás és különösen az Autorità 64/09 sz. határozata szerint a tarifákra vonatkozó védelem a vállalkozásokra is alkalmazandó-e; amennyiben a válasz igen, úgy a beavatkozást aránytalannak, és így a közösségi joggal ellentétesnek kell tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>73.</NO.P><TXT>A Federutility, az Assogas és a Libarna kifogásolta továbbá a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0108" REF.END="QE0108" />referenciaáraknak<QUOT.END REF.START="QS0108" CODE="201D" ID="QE0108" /> az irányelv 3. cikke (3) bekezdése szerinti <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0109" REF.END="QE0109" />védelemre szoruló fogyasztók<QUOT.END REF.START="QS0109" CODE="201D" ID="QE0109" /> csoportján túli kiterjesztését. A rendelkezés különös aggodalommal fordul a személyek e csoportja felé (később a periférikus elhelyezkedésű területeken élőket említi), de a fogyasztók védelmére vonatkozó általános kötelezettségvállalás keretén belül. Következésképpen, sem a (3) bekezdésből, sem az azt megelőző (2) bekezdésből nem következik, hogy a közszolgáltatási kötelezettségeknek mindig a társadalmi szolidaritáson kellene alapulniuk.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="5"><TITLE><TI><NP><NO.P>iv)</NO.P><TXT>Egyéb eszközökkel való összehasonlítás</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>74.</NO.P><TXT>Negyedszer, a lehetséges megoldások közül a szabad versenyt legkevésbé veszélyeztetőt kellene kiválasztani. Az ítélkezési gyakorlat ebben a kérdésben széles mozgásteret biztosít a tagállamoknak, amelyektől nem várható el az a lehetetlen bizonyítás<HT TYPE="ITALIC">,</HT> hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0110" REF.END="QE0110" />semmilyen más elképzelhető intézkedés nem tudná ugyanazt a célt ugyanolyan feltételekkel biztosítani<QUOT.END REF.START="QS0110" CODE="201D" ID="QE0110" />.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>A fent hivatkozott Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 58. pontja, a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 54. pontja és a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 101. pontja.</P></NOTE> Az Albany-ügyben hozott ítélet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-67/96" PAGE.ECR="I-5751" YEAR="1999">C-67/96. sz. Albany-ügyben <DATE ISO="19990921">1999. szeptember 21-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1999., I-5751. o.)</REF.DOC.ECR> 99. és 104. pontja.</P></NOTE> például elutasította, hogy a hatóságok a versenyt kevésbé korlátozó megoldás felé hajoljanak.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3401"?><NP><NO.P>75.</NO.P><TXT>A Federutility álláspontja szerint az olasz állam (a biztonságon és rendszerességen felül) az ellátás minőségét és árát védi a legvégső szolgáltató kijelölésével. Az olasz bíróság feladata annak megítélése, hogy a tarifákba történő beavatkozás és az (az irányelv 3. cikkének 3. bekezdésében meghatározott) egyetemes szolgáltatás azonos, vagy eltérő és kiegészítő célokat szolgál-e.</TXT></NP><NP><NO.P>76.</NO.P><TXT>A 3. cikk (6) bekezdése alapján a Bizottság által végzett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0111" REF.END="QE0111" />benchmarking<QUOT.END REF.START="QS0111" CODE="201D" ID="QE0111" /> felhasználható lenne az ilyen jellegű ellenőrzésre, az egyes tagállamok által alkalmazott intézkedések összehasonlításával. Az ilyen típusú összehasonlítást azonban a legnagyobb elővigyázatosság mellett kell végezni; maga az irányelv megköveteli, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0112" REF.END="QE0112" />a közszolgáltatási kötelezettségeket nemzeti szinten lehessen értelmezni az adott országokra jellemző körülmények és a közösségi jog tekintetbevételével<QUOT.END REF.START="QS0112" CODE="201D" ID="QE0112" /> ((27) preambulumbekezdés).</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0113" REF.END="QE0113" />Közösség érdekeinek<QUOT.END REF.START="QS0113" CODE="201D" ID="QE0113" /> sérelme</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>77.</NO.P><TXT>Az EK 86. cikk (2) bekezdése – a leírt arányossági teszt sérelme nélkül – biztosítja, hogy az alkalmazott intézkedés ne legyen olyan hatással a kereskedelemre, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0114" REF.END="QE0114" />amely ellentétes a Közösség érdekeivel<QUOT.END REF.START="QS0114" CODE="201D" ID="QE0114" />.</TXT></NP><NP><NO.P>78.</NO.P><TXT>A fentebb hivatkozott, <DATE ISO="19971023">1997. október 23-i</DATE> három ítéletben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>A fent hivatkozott Bizottság kontra Hollandia ügyben hozott ítélet 69. pontja, a fent hivatkozott Bizottság kontra Olaszország ügyben hozott ítélet 65. pontja, és a fent hivatkozott Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet 113. pontja.</P></NOTE> a Bíróság a Bizottságra bízta ezen érdekek meghatározását. Azonban – amint arra Léger főtanácsnok a J.C.J. Wouters és társai ügyben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-309/99" PAGE.ECR="I-1577" YEAR="2002">C-309/99. sz. ügyben <DATE ISO="20010710">2001. július 10-én</DATE> ismertetett indítvány (<DATE ISO="20020219">2002. február 19-én</DATE> hozott ítélet, EBHT 2002., I-1577. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE> ismertetett indítványában figyelmeztet – ezek a döntések a kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárásban a bizonyítási teherre vonatkozó szabályokkal magyarázhatók. Egykori kollégámmal egyetértek abban, hogy a közösségen belüli kereskedelemnek az EK 86. cikk (2) bekezdése szerinti értelemben vett veszélyeztetése megítélése – a mennyiségi korlátozásokkal azonos hatású intézkedések klasszikus fogalmával ellentétesen <HT TYPE="BOLD">–</HT> annak bizonyítását feltételezi, hogy a kérdéses beavatkozás alapvetően megzavarta a belső piac működését.</TXT></NP><NP><NO.P>79.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az olasz bíróságnak azt kell tisztáznia, hogy az Autorità árakba való beavatkozása okozott-e ilyen zavart. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat azt sugallja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0115" REF.END="QE0115" />az olyan szabályozás, amelynek célja […] a nyersanyag költségeinek határok közé szorítása<QUOT.END REF.START="QS0115" CODE="201D" ID="QE0115" />, negatív hatással van a szolgáltató szabad megválasztásának az irányelv által védett jogára. Azt is meg kell<?PAGE NO="I-3402"?> vizsgálni, hogy valós kár keletkezett-e, és hogy az intézkedés – amint azt állították<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P>A Federutility írásbeli észrevételeinek 62. pontja.</P></NOTE> –, akadályozza-e a piacnyitást.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>E –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A közszolgáltatási kötelezettségek hátrányos megkülönböztetéstől mentes jellege</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>80.</NO.P><TXT>Az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján a gázipari vállalkozásokkal szemben előírt közszolgáltatási kötelezettségek nem eredményezhetnek hátrányos megkülönböztetést.</TXT></NP><NP><NO.P>81.</NO.P><TXT>A rendelkezés megfogalmazása arra törekszik, hogy a hivatkozott kötelezettségek az ágazat minden szereplőjére azonos módon vonatkozzanak, a verseny hiányának súlyosbítását elkerülendő.</TXT></NP><NP><NO.P>82.</NO.P><TXT>Sértené az irányelvet, ha például a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0116" REF.END="QE0116" />referenciaárakat<QUOT.END REF.START="QS0116" CODE="201D" ID="QE0116" /> kizárólag az erőfölényben lévő piaci szereplő vonatkozásában alkalmaznák, az ezzel együtt járó, versenyre gyakorolt kedvező hatás mellett is. Ez a körülmény – és az intézkedés meghatározatlan hatálya – vezetett ahhoz, hogy a francia Conseil constitutionnel alkotmányellenesnek minősítette az olyan jogi rendelkezést, amely a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0117" REF.END="QE0117" />hagyományos piaci szereplők<QUOT.END REF.START="QS0117" CODE="201D" ID="QE0117" /> számára kötelező tarifákat írt elő a villamosenergia- és a földgázellátás vonatkozásában.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>A <DATE ISO="20061130">2006. november 30-i</DATE> 2006–543. sz. határozat. A Conseil constitutionnel kifejezetten ellenétesnek találta a közösségi irányelvek liberalizálási törekvéseivel az említett tarifákat a hagyományos piaci szereplők tekintetében, bármiféle közszolgáltatási indoklás nélkül. A döntéssel kapcsolatban lásd Schoettl, E., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0118" REF.END="QE0118" />Les problèmes constitutionnels soulevés par la loi relative au secteur de l'énergie<QUOT.END REF.START="QS0118" CODE="201D" ID="QE0118" />, <HT TYPE="ITALIC">Petites affiches,</HT> 395e année (2006), 244. sz., 3–23. o.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>83.</NO.P><TXT>Tehát az intézkedés általános és hátrányos megkülönböztetéstől mentes alkalmazása sem biztosítja az egyenlőség elvét. Az Assogas ehhez hozzáteszi, hogy az Autorità határozatai eltérő bánásmódot eredményeznek a nagykereskedelmi tevékenységet folyató és az ilyen tevékenységet nem folytató gázszolgáltatók esetében: a minimális <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0119" REF.END="QE0119" />referenciaárakat<QUOT.END REF.START="QS0119" CODE="201D" ID="QE0119" /> mindkét csoport kénytelen elfogadni, ugyanakkor előbbieket semmi nem akadályozná meg abban, hogy a nyersanyag költségtöbbletét az utóbbiaknak történő értékesítés alkalmával rájuk hárítsa. A bírósági eljárásból kitűnik, hogy az Autorità megkísérelte enyhíteni e kiskereskedőket fenyegető veszélyt, a nagykereskedelmi szerződések újratárgyalását sürgetve.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>A Sorgenia által előterjesztett írásbeli észrevételek 6. oldala. Az újratárgyalást gazdaságilag ösztönző intézkedésekről van szó, amelyeket az Autorità 79/07 sz. határozata vezetett be; lásd az olasz kormány írásbeli észrevételeinek 22. és 23. pontját.</P></NOTE> Az Assogas álláspontja szerint a fenti szándék nem elégséges, mivel az Autorità magánjogi viszonyokba nem avatkozhat be. A kérdést előterjesztő bíróságnak tehát azt kell megvizsgálnia, hogy történt-e olyan megkülönböztetés, amely valós sérelmet okozott bizonyos földgáz-kiskereskedőknek.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3403"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>F –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az irányelv 3. cikke (3) bekezdésének szerepe a jelen ügyben</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>84.</NO.P><TXT>Míg az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján a közszolgáltatási kötelezettségek létesítése <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0120" REF.END="QE0120" />általános gazdasági érdekből<QUOT.END REF.START="QS0120" CODE="201D" ID="QE0120" /> egyszerűen a tagállamok feladata, a (3) bekezdésben a tagállamok általános kötelezettségvállalást tesznek, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0121" REF.END="QE0121" />intézkedéseket hoznak a végső fogyasztók védelmére és a magas szintű fogyasztóvédelem érdekében<QUOT.END REF.START="QS0121" CODE="201D" ID="QE0121" />.</TXT></NP><NP><NO.P>85.</NO.P><TXT>Az említett (3) bekezdés jelen ügyre történő alkalmazásának lehetősége a jelen előzetes döntéshozatali eljárásban észrevételeket előterjesztő felek több beadványában is felmerül, de azt – többé-kevésbé helytállóan – elutasítják.</TXT></NP><NP><NO.P>86.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperesei közül egyesek azzal érvelnek, hogy a vitatott határozatokat nem teszi jogszerűvé a (3) bekezdés, mivel azok a fogyasztók valamennyi típusára kiterjednek, nem csak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0122" REF.END="QE0122" />védelemre szorulókra<QUOT.END REF.START="QS0122" CODE="201D" ID="QE0122" />. Ez az érv minden alapot nélkülöz, mivel a rendelkezés nem korlátozódik az ilyen személyekre, jóllehet kifejezetten megemlíti, hogy számukra külön védelmet kell biztosítani.</TXT></NP><NP><NO.P>87.</NO.P><TXT>Egyetértek a Bizottsággal abban, hogy azok a határozatok, amelyeket a nemzeti kormányoknak az irányelv 3. cikkének (3) bekezdésére figyelemmel kell jóváhagyniuk, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0123" REF.END="QE0123" />nem közvetlenül az árszabási kötelezettségekre vonatkoznak, így figyelembe kell venni a (2) bekezdés különös szabályát.<QUOT.END REF.START="QS0123" CODE="201D" ID="QE0123" /></TXT></NP><NP><NO.P>88.</NO.P><TXT>A (3) bekezdés csak közvetetten utal a gázellátás árait érintő rendelkezésekre, és az általa hivatkozott A. melléklet írja elő, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell arról, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0124" REF.END="QE0124" />joguk van a meghatározott minőségű, méltányos árú földgázzal történő ellátásra<QUOT.END REF.START="QS0124" CODE="201D" ID="QE0124" />(g) pont).</TXT></NP><NP><NO.P>89.</NO.P><TXT>Az ellátás árába történő beavatkozás tehát pusztán jogosultság, amely nem a (3), hanem a (2) bekezdésből fakad.</TXT></NP><NP><NO.P>90.</NO.P><TXT>A 3. cikk (3) bekezdése megerősíti a tagállamok jogosultságait, feljogosítva – egyúttal kötelezve – őket a gázpiachoz hasonló liberalizált piacokon történő beavatkozásra, amikor a fogyasztókat fenyegető, olyan valós veszélyt észlelnek, amelyet a (2) bekezdésben foglalt eszközökkel képtelenek elhárítani.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3404"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VII –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>91.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások alapján azt javasolom, hogy a Bíróság a Tribunale Amministrativo Regionale della Lombardia (Olaszország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0125" REF.END="QE0125" />A 2003/55/EK irányelv 3. és 23. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0126" REF.END="QE0126" />tényleges verseny<QUOT.END REF.START="QS0126" CODE="00AB" ID="QE0126" /> feltételeinek hiánya által jellemzett piac sajátos helyzetére figyelemmel lehetővé teszi a földgázszolgáltatás olyan referenciaárainak adminisztratív úton történő meghatározását, amelyeket a háztartási fogyasztóknak készült kereskedelmi ajánlatokban fel kell tüntetni, amennyiben teljesülnek a 2003/55 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott feltételek, így különösen, ha ez:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>általános gazdasági érdek szolgálatában, például az árak méltányos szinten tartása érdekében történik;</P></ITEM><ITEM><P>hatálya, tartalma és címzettjei vonatkozásában is megfelel az ún. <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0127" REF.END="QE0127" />arányossági tesztnek<QUOT.END REF.START="QS0127" CODE="00AB" ID="QE0127" />;</P></ITEM><?PAGE NO="I-3405"?><ITEM><P>alapvetően nem zavarja meg a belső piac működését; és</P></ITEM><ITEM><P>nem eredményez megkülönböztetést az ágazat szereplői között.<QUOT.END REF.START="QS0125" CODE="201D" ID="QE0125" /></P></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>
