—

tekintettel Helmut Geuking 2022. május 11-i, a 2022. május 18-i plenáris ülésen bejelentett, saját kiváltságainak és mentességeinek a hamburgi regionális bíróság előtt folyamatban lévő polgári eljárásokkal (hivatkozási szám: 324 O 276/20) összefüggésben való fenntartására irányuló kérelmére,

—

miután eljárási szabályzata 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghallgatta Helmut Geukinget,

—

tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

—

tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre (1),

—

tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, valamint 7. és 9. cikkére,

—

tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0013/2023),

A.

mivel Helmut Geuking európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának fenntartását kérte a hamburgi regionális bíróság előtti polgári eljárásokkal összefüggésben;

B.

mivel egy német vállalat, annak egyik leányvállalata és az általa alkalmazott vállalati átszervezési szakértő pert indított Helmut Geuking ellen jogsértés megszüntetésére irányuló ideiglenes intézkedés, pénzbeli kártalanítás és kártérítés iránt a képviselőnek a felperesek ellen az Európai Parlament brüsszeli épületében, valamint a YouTube-on és egy helyi német újságban közzétett videóban 2020 májusában, illetve 2020 júniusában tett nyilatkozataival összefüggésben; mivel ezekben a nyilatkozatokban Helmut Geuking állítólag bírálta a német társaságot amiatt, hogy egyik leányvállalata fizetésképtelenséget jelentett, 200 munkavállalót pedig végkielégítési csomag nélkül bocsátott el, miközben egy német labdarúgó-csapatot szponzorált annak a kártalanításnak megfelelő összegben, amelyet véleménye szerint az elbocsátott munkavállalók számára kellett volna kifizetni;

C.

mivel időközben Helmut Geuking törölte a videoüzenetet;

D.

mivel az európai parlamenti képviselők bírósági eljárások alóli mentessége a polgári eljárások alóli mentességre is kiterjed;

E.

mivel a hatékonyság érdekében e védelemnek mind az ideiglenes intézkedés iránti kérelemre, mind az alapeljárásra ki kell terjednie;

F.

mivel a Parlament széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy milyen irányú határozatot kíván hozni a parlamenti képviselő mentelességeinek fenntartására irányuló kérelme tekintetében (2);

G.

mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint a „feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá”;

H.

mivel Helmut Geuking nyilatkozatait egyértelműen az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságának teljes jogú tagjaként tette, amely bizottság a foglalkoztatáspolitikáért és a szociálpolitika valamennyi vonatkozásáért felelős bizottság, beleértve (többek között) a munkakörülményeket, a szociális biztonságot, a társadalmi befogadást, a szociális védelmet és a munkavállalók jogait, és mivel ezért nyilvánvaló, hogy ezeket a nyilatkozatokat európai parlamenti képviselői megbízatásának gyakorlása keretében tette;

I.

mivel továbbá ebben az esetben a felperesek által követelt kártérítés összege – beleértve a magatartás megtiltását, a kártérítést és a pénzbeli kártalanítást is – 620 000 eurót tesz ki, és ezért úgy tűnik, hogy az „büntető jellegű kártérítéshez” hasonlít, azaz a kért összeg elsősorban arra szolgál, hogy visszatartsa Helmut Geukinget nyilatkozatának megismétlésétől, és megakadályozza, hogy őt esetleg követve mások hasonló nyilatkozatokat tegyenek; mivel Helmut Geuking azonnal törölte a videoüzenetet; mivel továbbá Helmut Geuking nyilatkozatainak megtétele idején különböző médiatudósítások révén már nyilvános vita indult, amely tudósításokra a polgári eljárás felperesei, úgy tűnik, nem reagáltak;

J.

mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

K.

mivel eljárási szabályzatának 5. cikke értelmében a kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során;