2020.12.11.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 417/197


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2020/1896 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2020. május 14.)

az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) (jelenleg az ENISA (Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség)) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0039/2020),

A.

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó végleges költségvetése 11 473 788 EUR volt, ami 2017-hez képest 2,67 %-os növekedést jelent; mivel az ügynökség költségvetése főként az uniós költségvetésből származik (2);

B.

mivel a Számvevőszék az ügynökség 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott az ügynökség éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetés és pénzgazdálkodás

1.

megelégedéssel nyugtázza, hogy a 2018. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a költségvetés végrehajtási aránya 99,98 %-os szintet ért el, ami 2017-hez képest 0,01 %-os csökkenést jelent; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 88,56 % volt, ami a 2017. évhez képest 0,37 %-os enyhe növekedést jelent;

Teljesítmény

2.

tudomásul veszi, hogy az ügynökség alkalmaz bizonyos fő teljesítménymutatókat az ügynökség tevékenységei révén elért hozzáadott érték mérésére, valamint költségvetési gazdálkodásának javítása érdekében, az operatív célok elérésének értékelésére inkább minőségi mutatókat, az igazgatási célokra vonatkozóan pedig inkább mennyiségi mutatókat használva; megjegyzi, hogy az érdekelt felek elvárásainak való jobb megfelelés érdekében az ügynökség javítja jelentéstételi csomagját azáltal, hogy a tevékenysége hatásának hatékonyabb mérésére alkalmas módon alakítja ki a minőségi és mennyiségi fő teljesítménymutatóit;

3.

felszólítja az ügynökséget, hogy fokozza az 5G biztonsági sebezhetőségeinek kezelésére, valamint a létező műszaki megoldások iparági átvételének biztosítása érdekében a témával kapcsolatos információknak a lehető legszélesebb körben történő terjesztésére irányuló fellépését;

4.

sajnálja, hogy az ügynökség 2013 és 2016 közötti teljesítményének külső értékelése tárgyában a Bizottság megbízásából 2017-ben készült tanulmányt követően nem készült hivatalos intézkedési terv; megjegyzi azonban, hogy a vonatkozó ajánlásokat végrehajtották, és a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által végzett belső ellenőrzés egymást átfedő ajánlásokat fogalmazott meg, amelyekre vonatkozóan hivatalos korrekciós cselekvési tervet fogadtak el;

5.

ösztönzi az ügynökséget, hogy folytassa szolgáltatásai digitalizálását;

6.

felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen megvalósíthatósági tanulmányt a szaloniki székhelyű Cedefoppal való közös szinergiák létrehozásának lehetőségéről; felszólítja a Bizottságot mindkét lehetőség értékelésére, nevezetesen az ügynökség áthelyezése a Cedefop székhelyére, Szalonikibe, valamint az ügynökség székhelyének áthelyezése annak irakliói székhelyére; megjegyzi, hogy az ügynökség áthelyezése a Cedefop székhelyére azzal járna, hogy megosztják az adminisztrációs és támogatási szolgáltatásokat, a közös helyiségek kezelését, valamint az IKT-, a távközlési és az internetes infrastruktúrákat, ily módon igen jelentős összegeket takarítva meg, amelyeket mindkét ügynökség pótlólagos finanszírozására lehetne fordítani;

Személyzeti politika

7.

aggodalommal állapítja meg, hogy 2018. december 31-én a létszámterv végrehajtása mindössze 93,62 %-os szintet ért el: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 47 ideiglenes alkalmazottból (2017. évi 48 engedélyezett álláshely) 44 kinevezett ideiglenes alkalmazott dolgozott; megállapítja, hogy ezen felül 27 szerződéses alkalmazott és három kirendelt nemzeti szakértő is dolgozott az ügynökségnél 2018-ban;

8.

megjegyzi, hogy az ügynökség 2015-ben azt tervezte, hogy az igazgatásában részt vevő személyzetet Athénba helyezi át, az 526/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) azonban előírja, hogy az ilyen alkalmazottaknak Iráklióban kell tartózkodniuk, és hogy a költségek valószínűleg tovább csökkennének, ha a személyzet valamennyi tagját egy helyen központosítanák; megjegyzi, hogy jelenleg csak hét munkavállaló dolgozik az iráklioni létesítményben; megjegyzi, hogy az ügynökség a jelenlegi székhely-megállapodással és a létesítményekben kidolgozott programokkal összhangban tovább fogja vizsgálni a létesítmények relevanciáját;

9.

aggodalommal jegyzi meg, hogy az ügynökség számára nehéz megfelelő szakképzett személyzetet toborozni, vonzani és megtartani, főképpen a felajánlott munkahelyek jellege miatt – szerződéses alkalmazotti helyek –, valamint az ügynökség görögországi alkalmazottainak fizetésére érvényes, alacsony korrekciós együttható miatt; elégedetten állapítja meg azonban, hogy az ügynökség számos szociális intézkedést hajtott végre vonzerejének növelése érdekében;

10.

megjegyzi, hogy az ügynökség nem rendelkezik az összes üres álláshely valamennyi uniós nyelven – az EPSO előírásainak megfelelő módon – történő meghirdetéséhez szükséges előirányzatokkal; megjegyzi azonban, hogy az ügynökség a többi decentralizált uniós ügynökséghez hasonlóan álláshirdetéseket tesz közzé számos weboldalon és kiadványokban Unió-szerte, valamint az uniós ügynökségek hálózatának honlapján is;

11.

megjegyzi, hogy az új munkavállalóknak történő átadás folyamatát jelenleg felülvizsgálják annak érdekében, hogy az ismeretek a jövőben jobban eljussanak az új munkavállalókhoz, és hogy e folyamatot az érzékeny álláshelyekre vonatkozó politika részének tekintik; felszólítja az ügynökséget, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a felülvizsgálat befejezését követően;

12.

aggodalommal állapítja meg, hogy a felső vezetők (8 férfi és 2 nő) és az igazgatótanács (25 férfi és 5 nő) esetében 2018-ban nem valósult meg a nemek közötti egyensúly;

Az összeférhetetlenség megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

13.

tudomásul veszi az ügynökségnek az átláthatósággal, valamint az összeférhetetlenség megelőzésével és kezelésével kapcsolatos meglévő intézkedéseit és az azok biztosítására irányuló folyamatos erőfeszítéseit, és megjegyzi, hogy az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát és összeférhetetlenségi nyilatkozatát közzétették az ügynökség honlapján; emlékeztet arra, hogy az ügynökség nem teszi közzé honlapján a felső vezetés tagjainak összeférhetetlenségi nyilatkozatát; ismét felszólítja az ügynökséget, hogy az igazgatótanács valamennyi tagjának önéletrajzát és a felső vezetés valamennyi tagjának összeférhetetlenségi nyilatkozatát tegye közzé, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről;

Belső kontrollok

14.

aggodalommal jegyzi meg a Számvevőszék jelentése alapján, hogy az ügynökség nem rendelkezik a bizalmi tisztségekre vonatkozó politikával, amely meghatározná és naprakészen tartaná a bizalmas információkkal dolgozó álláshelyek jegyzékét, és megfelelő intézkedéseket írna elő az egyéni érdekérvényesítés kockázatának csökkentésére; felszólítja az ügynökséget, hogy haladéktalanul fogadjon el és hajtson végre ilyen politikát;

15.

megjegyzi, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata „Az érdekeltek bevonása a célkitűzések megvalósításába az ENISA-nál” címmel ellenőrzési jelentést adott ki 2018-ban, és az ügynökség ennek megfelelő cselekvési tervet készít néhány lehetséges javításra szoruló terület kezelésére;

Egyéb megjegyzések

16.

megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéssel kapcsolatos döntése igen korlátozott hatást gyakorol az ügynökség tevékenységére és igazgatására; megjegyzi azonban, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésével kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében az ügynökség felülvizsgálta belső eljárásait, és e kockázatok egyikét sem ítéli kritikusnak, csupán igen alacsonynak;

17.

sajnálja, hogy az ügynökség még nem fogadott el a környezetbarát munkahely biztosítására irányuló hivatalos stratégiát; felszólítja az ügynökséget, hogy ezt sürgősen tegye meg;

18.

felszólítja az ügynökséget, hogy összpontosítson kutatási eredményeinek a nyilvánosság körében történő terjesztésére, és a közösségi médián és más médiaorgánumokon keresztül szólítsa meg a nyilvánosságot;

19.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására (4).

(1)   HL C 120., 2019.3.29., 205. o.

(2)   HL C 120., 2019.3.29., 206. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 526/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökségről (ENISA) és a 460/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 41. o.).

(4)  Elfogadott szövegek, P8_TA(2020)0121.