A Tanács 1100/2000/EK rendelete

(2000. május 22.)

A Kínai Népköztársaságból, az Orosz Föderációból és Ukrajnából származó szilíciumkarbid importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről, valamint a 94/202/EK bizottsági határozatban elfogadott kötelezettségvállalás meghosszabbításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt importtal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére és 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára, amelyet a Tanácsadó Bizottsággal folyatott konzultációt követően nyújtott be,

mivel:

A. AZ ELŐZŐ VIZSGÁLAT

(1) A 821/94/EK rendelettel [2] a Tanács egy felülvizsgálatot követően végleges dömpingellenes vámot vetett ki a 28492000 KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban "Kína"), az Orosz Föderációból (a továbbiakban "Oroszország") és Ukrajnából származó szilíciumkarbid importjára. Egyidejűleg a Bizottság elfogadta az orosz kormánynak a V/O Stankoimporttal (Moszkva, Oroszország) közösen felajánlott kötelezettségvállalását.

B. A JELENLEGI VIZSGÁLAT

(2) A hatályban lévő intézkedések közelgő lejártáról szóló közleménynek [3] 1998 októberi közzététele után a Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Vegyipari Tanácstól (CEFIC) a szilícium-karbid közösségi termelésének jelentős arányát képviselő termelők nevében (a továbbiakban "kérelmező közösségi termelők"). A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a közösségi iparban a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne, valamint a további károkat okozna.

(3) A Bizottság – miután a Tanácsadó Bizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározta, hogy elegendő bizonyíték van egy felülvizsgálat kezdeményezéséhez – az erről szóló közlemény [4] közzétételével vizsgálatot kezdeményezett a 384/96/EK rendelet (a továbbiakban "alaprendelet") 11. cikke (2) bekezdése alapján.

(4) A dömping és a kár folytatódásának és/vagy megismétlődésének a lehetőségére vonatkozó vizsgálat időszaka az 1998. január 1-jétől 1998. december 31-ig tartó időtartamra terjedt ki (a továbbiakban "vizsgálati időszak" vagy "VI"). A kár folytonosságának és/vagy megismétlődésének felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata 1995. január 1-jétől 1998. december 31-ig tartott (a továbbiakban "kárvizsgálati időszak" vagy "KVI").

(5) A Bizottság a felülvizsgálat kezdeményezéséről hivatalosan tájékoztatta a kérelmező közösségi termelőket, a kínai, oroszországi és ukrajnai exportőröket és exportáló termelőket, az érintettként ismert importőröket, valamint az érintett exportáló országok képviselőit. A Bizottság kérdőíveket küldött az összes említett félnek, és azoknak, akik a felülvizsgálat kezdeményezéséről szóló közleményben meghatározott határidőn belül jelentkeztek, valamint az analóg ország, Brazília együttműködő exportáló termelőjének. A Bizottság a közvetlenül érintett feleknek lehetőséget biztosított álláspontjuk írásbeli ismertetésére, valamint tárgyalás kérésére.

(6) Minden érintett közösségi termelő, négy importőr, két, egy importőrrel kapcsolatban lévő társult kereskedő és hat felhasználó válaszolt a kérdőívekre. Emellett három másik importőr ismertette írásban álláspontját.

(7) A vizsgálatban az érintett exportáló országok részéről a következő vállalatok működtek együtt:

a) exportáló termelők:

- Zaporozhsky Abrasivny Combinat, Zaporozsie, Ukrajna,

- Volzhsky Abrasive, Volzsszkij, Volgográdi régió, Oroszország;

b) exportőr:

- Stankoimport, Moszkva, Oroszország;

c) kapcsolatban lévő importőr:

- Mineral Abrasive Rohstoff, Kuppenheim, Németország;

d) termelő az analóg országban:

- Casil S/A Carbureto de Silício, São Paolo, Brazília.

(8) Kínai székhelyű exportáló termelő nem működött együtt a vizsgálatban.

(9) A Bizottság felkutatta és ellenőrizte az összes olyan információt, amelyet a dömping és a kár folytonosságának és megismétlődésének, valamint a közösségi érdek sérelmének meghatározása céljából szükségesnek tekintett. A következő vállalatokat ellenőrizték:

a) kérelmező közösségi termelők:

- Elektroschmelzwerk Kempten GmbH, München, Németország,

- Navarro SA, Madrid, Spanyolország;

b) független közösségi importőrök:

- Intermat SA, Hody, Belgium,

- Imexco Ullrich GmbH, Saarbrücken, Németország;

c) egy importőrrel kapcsolatban lévő társult kereskedők:

- Minerallen-Werke GmbH Kuppenheim, Kuppenheim, Németország,

- Minerallen-Werke Duisburg GmbH, Duisburg, Németország;

d) közösségi felhasználók:

- Carborundum Schleifmittelwerke GmbH, Düsseldorf, Németország,

- Secbald & Co. GmbH, Marktredwitz, Németország,

- Werner Kessl Giessereibedarf, Trabitz, Németország.

C. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

(10) Ezen eljárás során érintett termék a 28492000 KN-kód alá tartozó szilíciumkarbid (a továbbiakban "szilíciumkarbid" vagy "az érintett termék").

(11) A szilíciumkarbid termelési eljárása eredményeképpen automatikusan különböző minőségű termékek jönnek létre, amelyek két fő változata a kristályos és a kohászati minőségű szilíciumkarbid. A kristályos változatot, amely tovább osztályozható a fekete és a zöld típusokra, általában csiszoló eszközök, csiszolólapok, csúcsminőségű hőálló termékek, kerámiák, műanyagok stb. gyártására, míg a kohászati változatot általában szilíciumhordozóként öntödei és nagyolvasztói műveletek során használják. Ahogy előző vizsgálatok során is, mindkét változatot egy termékhez tartozónak kell tekinteni a vizsgálat szempontjából.

(12) E tekintetben a Bizottság azt is megvizsgálta, hogy a nitrifikált szilíciumkarbid tömbök a fenti termékleírás alá sorolhatók-e. Úgy találta, hogy bár e nitrifikált szilíciumkarbid tömbök szilíciumkarbidból állnak, a szilíciumkarbid további különleges gyártási eljáráson megy keresztül, amely a tömböknek a szilíciumkarbidtól eltérő fizikai és kémiai jellemzőket ad. Ennek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy nem sorolhatók a fenti termékleírás alá. E következtetést támasztja alá az a tény, hogy a nitrifikált szilíciumkarbid tömbök importja más vámtarifaszám, név szerint a 69029000 KN-kód alatt történik.

(13) Ahogy azt az előző vizsgálat kimutatta, a kérelmező közösségi termelők által a közösségi piacon gyártott és értékesített termékek minden tekintetben hasonlóak az érintett három országból behozott, illetőleg a piacgazdaságú harmadik ország, Brazília hazai piacán értékesített szilíciumkarbiddal. Az összes ilyen termék hasonló terméknek minősül az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdése értelmében.

D. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

a) Előzetes megjegyzések

(14) Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően az ilyen típusú felülvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az intézkedések lejárta a káros dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezet-e.

(15) Annak a valószínűségének a vizsgálata során, hogy az intézkedések megszüntetésével folytatódik-e a dömping, szükséges ellenőrizni, hogy jelenleg folyik-e dömping, és/vagy e dömping folytatódása valószínű-e. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy mindhárom érintett ország folytatta a Közösségbe irányuló exportot a VI alatt. Az Oroszországból származó import mértékét, amely csak kevéssel volt az előző vizsgálatban megállapított mérték alatt, alkalmasnak tekintették a VI-re vonatkozó megbízható és reprezentatív kép kialakítására, valamint az ilyen megállapítások jövőbeli alkalmazhatóságának valószínűségét meghatározó prognózishoz ("a folytatódás vizsgálata"). Kína és Ukrajna estében, amelyeknél az import mértéke viszonylag alacsony volt, a VI-re vonatkozó dömpingmegállapításokat egy arra vonatkozó vizsgálat egészítette ki, hogy az intézkedések megszüntetése a dömping megismétlődéséhez vezethet-e ("a megismétlődés vizsgálata").

b) Analóg ország

(16) Mivel a három érintett ország nem tekinthető piacgazdaságú országnak, a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően kellett meghatározni, azaz egy olyan piacgazdaságú harmadik országban kapott információ alapján, ahol a terméket gyártották és értékesítették.

(17) A világ szilíciumkarbid piacának vizsgálata után a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Brazília megfelelő analóg országnak tekinthető, a következő okok miatt:

- a hazai piacának mérete alapján Brazília reprezentatív ország az érintett országokra vonatkozó rendes érték meghatározásához,

- Brazíliában a belföldi árakat a kereslet szintjének és az egymással versenyző termelők jelenlétének megfelelően a normál piaci erőviszonyok határozzák meg,

- a szilíciumkarbid minőségi fokozatai és alapvető fizikai és kémiai jellemzői szempontjából a Brazíliában gyártott termék azonosnak tekinthető az érintett országokból exportált termékkel.

(18) Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy Brazília analóg országként ésszerű és megfelelő választás volt a Kínából, Oroszországból és Ukrajnából származó szilíciumkarbid-import rendes értékének megállapításához.

c) Rendes érték

(19) A rendes értéket az együttműködő brazil vállalat adatai alapján számították ki.

(20) Először megvizsgálták, hogy az együttműködő brazil termelő által teljesített belföldi értékesítések a vizsgálat által érintett három országból a Közösségbe irányuló importtal összehasonlítva reprezentatívak voltak-e. Ez a vizsgált országokból a Közösségbe exportált szilíciumkarbid minden változata (kristályos és kohászati) esetében teljesült.

(21) Ezután megvizsgálták, hogy az érintett értékesítések, a belföldi árakat és a termelési költséget a szilíciumkarbid minden változata esetében összehasonlítva, rendes kereskedelmi forgalomban történtek-e.

(22) A kristályos szilíciumkarbid értékesítése a rendes kereskedelmi forgalomban történt, így a rendes érték a brazil piac tényleges árán alapult.

(23) Mivel a brazil hazai piacon a kohászati szilíciumkarbid értékesítése a termelési költségnél alacsonyabb nettó eladási áron történt, ezeket a tényleges árakat nem lehetett alkalmazni a rendes érték meghatározásakor. Ebből következően erre a változatra az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően számított rendes értéket kellett megállapítani. A számítást a brazil exportáló termelő gyártási költségei és a forgalmazási, általános és adminiszrációs költségek (FÁA), valamint a nyereség ésszerű összege alapján végezték el. E célból a Bizottság a tényleges FÁA-költségeket és a rendes kereskedelmi forgalomban történő kristályos szilíciumkarbid értékesítés alapján elért belföldi haszonkulcsot alkalmazta.

d) Exportár

(24) Minden olyan esetben, amikor a szilíciumkarbid export közösségbeli független termelőkhöz irányult, az exportárat az alaprendelet 2. cikke (8) bekezdésének megfelelően, azaz a ténylegesen kifizetett vagy kifizetendő exportárak alapján állapították meg.

(25) Az exportár meghatározása céljából a Bizottság nem vette figyelembe az orosz exportáló termelő és a vele kapcsolatban álló közösségi importőr között történt értékesítést, mivel a dömpingvizsgálattal kapcsolatban nem tapasztalt együttműködést. Ezért a exportárat a 18. cikk (1) bekezdése alapján a többi értékesítés alapján állapították meg.

(26) Mivel egyetlen kínai termelő sem tanúsított együttműködést, az exportárat az alaprendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően kellett megállapítani. A Bizottság úgy értékelte, hogy az Eurostat adatai a legjobb rendelkezésre álló információk, így az exportárakat ezek alapján állapították meg.

e) Összehasonlítás

(27) A rendes érték és az exportár közti valós összehasonlítás biztosítása érdekében az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségeket megfelelő támogatásokkal kiigazították az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően. Ennek alapján a rendes értéket a csomagolási költségek tekintetében, az exportárat pedig a fuvardíjak, árengedmények, a csomagolási költségek és a jutalék-költségek tekintetében igazították ki.

f) Dömpingkülönbözet

(28) A dömpingkülönbözetet Oroszország és Ukrajna tekintetében a súlyozott átlag rendes értéknek és a Közösségbe irányuló export súlyozott átlagárának az összehasonlításával határozták meg.

(29) Az összehasonlítás jelentős dömpingkülönbözetet mutatott ki a mindkét országból származó import tekintetében. Ezek a különbözetek még magasabbak is voltak, mint a előző vizsgálat során megállapítottak.

(30) Kína esetében a szilíciumkarbid brazíliai tonnánkénti átlagos rendes értéke, valamint a Kínából származó szilíciumkarbid tonnánkénti átlagexportárára vonatkozó Eurostat adatok összehasonlítása jelentős dömpingkülönbözetet mutatott ki.

g) A dömping folytatódásának és/vagy megismétlődésének valószínűsége

(31) A fent bemutatottak alapján az érintett országokból a Közösségbe irányuló import még mindig jelentősen dömpingelt import, ami magába foglalja a dömping folyatásának valószínűségét, különösen Oroszország esetében. Ugyanakkor az ukrajnai és a kínai import volumene a VI alatt viszonylag alacsony volt (a közösségi fogyasztás 1 %-a alatt). Ezért a továbbiakban azt vizsgálták, hogy a növekvő import következtében várható-e a dömping megismétlődése is.

i. Kína

(32) A kínai exportáló termelők együttműködésének hiányában a Bizottság az elemzést a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkra és az érdekelt felek által a vizsgálat során benyújtott szaklapok publikációira és piaci elemzésekre alapozta.

(33) Az említett források szerint Kína a szilíciumkarbid tekintetében nagy termelési kapacitással rendelkezik, amely a VI alatt a világ termelési kapacitásának körülbelül 40 %-át tette ki. Ugyanezen források szerint a tényleges kínai termelés a termelési kapacitás körülbelül 70 %-át használja ki.

(34) E körülmények között a kínai termelők további mennyiség termelésére képesek, amely a VI alatt körülbelül a közösségi fogyasztás 70 %-át jelentené.

(35) Jelenleg a kínai szilíciumkarbid-export már uralja az amerikai és japán piacot, és nem valószínű, hogy a belföldi fogyasztás itt jelentősen növekszik a következő években. Ezek a piacok ezért nem képesek további mennyiség befogadására.

(36) A harmadik országokba irányuló kínai export tekintetében a Bizottság elemezte az amerikai piac helyzetét, amely mennyiségi szempontból a kínai szilíciumkarbid-export legfontosabb piaca.

(37) Az exportárakkal kapcsolatban a vizsgálat megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kínai export főként a kohászati, azaz alacsonyabb minőségű változatba sorolható. A továbbiakban azt is megállapították, hogy az amerikai piacon értékesített kínai alapanyag ára jelentősen a Brazíliában megállapított rendes érték, valamint a közösségi termelők által a közösségi piacon értékesített kohászati típusú szilíciumkarbid ára alatt volt. Ezenkívül ezek az árak a Közösségbe irányuló kínai importért ténylegesen kínált CIF-áraknál is alacsonyabbak voltak. Így az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kínai import nagyobb mértékben dömpingelt, mint a Közösségbe irányuló Kínai import. Végül meg kell jegyezni, hogy a közösségi fogyasztás meghatározó részét szintén a kohászati változat teszi ki.

(38) A meghatározó tényezők tehát a nagy kihasználatlan termelési kapacitás, az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kínai export jelentős volumene, valamint az Amerikai Egyesült Államokra alkalmazott alacsony exportárak (még alacsonyabbak, mint a Közösségre vonatkozó kínai importárak). Ezek alapján több mint valószínű, hogy a jelentős mennyiségű export újra megjelenik (a szabad termelési kapacitás felhasználásával és/vagy a jelenleg az Amerikai Egyesült Államokba irányuló export átirányításával), ha az intézkedéseket hatályon kívül helyezik. A jelenleg az Amerikai Egyesült Államokra alkalmazott kínai exportárak jelzésként szolgálhatnak a Közösségbe irányuló bármely jövőbeli export árszintjére. Ebből következően várható, hogy jelentős mennyiség mellett az erős dömping megismétlődik.

ii. Ukrajna

(39) Az ismert ukrán exportáló termelő együttműködött a vizsgálat során és információt szolgáltatott, amelyet a Bizottság felhasznált a vizsgálata során. A Bizottság az elemzést a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkra, valamint a szaklapokból és piaci elemzésekből származó információkra is alapozta.

(40) A vizsgálat megállapította, hogy az exportáló termelő kapacitás-kihasználása a VI alatt 60 %-nál alacsonyabb volt. Mennyiségi szempontból, figyelembe véve a teljes közösségi fogyasztást, abban a helyzetben lenne, hogy a VI alatti közösségi fogyasztás 6 %-ának megfelelő további mennyiséget termeljen.

(41) A vizsgálat megállapította, hogy Ukrajna legnagyobb export piaca a Cseh Köztársaság. A VI alatt a Cseh Köztársaságba irányuló export a közösségi fogyasztás 2–5 %-ának felel meg. Mivel ezen exportnak csak egy részét értékesítette közvetlenül az együttműködő ukrán exportáló termelő, ezen országok hivatalos kereskedelmi statisztikáit alkalmazták az ukrán átlagexportárak megállapításához. Ezeket az árakat a közösségi iparág által a közösségi piacon gyártott és értékesített szilíciumkarbid áránál lényegesen alacsonyabbnak, valamint a Közösségre alkalmazott ukrán exportáraknál is alacsonyabbnak találták.

(42) A Cseh Köztársaságba irányuló ukrán export pontosan jelzi a közösségi piacra irányuló export lehetséges mennyiségét és értékét, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

(43) Figyelembe véve, hogy a közösségi piac az ár szempontjából más piacokhoz képest sokkal vonzóbb, arra a következtetésre jutottak, hogy az Ukrajnából a Közösségbe irányuló jelenlegi import volumene az intézkedések hatályon kívül helyezésével várhatóan jelentősen növekedni fog. Nincs jele annak, hogy a jövőben az exportárak magasabbak lennének, mint a Közösségre jelenleg alkalmazott ukrán dömpingelt exportárak. Ezért azt a következtetést vonták le, hogy Ukrajna esetében jelentős mennyiség mellett valószínűleg megismétlődik az erős dömping.

h) Következtetés

(44) A fentiek alapján megállapították, hogy Oroszország tekintetében a dömping folytatódása, míg Ukrajna és Kína tekintetében a dömping megismétlődése várható, amennyiben az intézkedéseket hatályon kívül helyezik.

E. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG MEGHATÁROZÁSA

(45) A vizsgálat igazolta, hogy a VI alatt a két kérelmező közösségi termelő a szilíciumkarbid közösségi termelésének egészét képviselte. Ezért az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdése és (5) cikke (4) bekezdése értelmében ők alkotják a közösségi iparágat.

(46) Meg kell jegyezni, hogy az előző vizsgálat során a közösségi iparágat alkotó négy termelő közül kettő megszüntette a szilíciumkarbiddal kapcsolatos tevékenységét a jelenleg hatályban lévő intézkedések bevezetése után néhány hónappal. E két termelő a francia Pechiney Electrometallurgie és az olasz Samatec volt.

F. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETE

1. KÖZÖSSÉGI FOGYASZTÁS

(47) A szilíciumkarbid belátható közösségi fogyasztását a közösségi iparág közösségi piaci értékesítési volumene, valamint az érintett országból és az összes többi harmadik országból a Közösségbe irányuló szilíciumkarbid-import alapján állapították meg.

(48) Ezek alapján a KVI alatt a fogyasztás 8 %-kal nőtt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vizsgált időszakban a szilíciumkarbid piaca mindenhol stabil piac volt. Csak za 1998. év (a VI) mutatott fogyasztásnövekedést, amely az acélipar növekvő aktivitásával magyarázható, s így kivételesnek tekinthető. Az 1998. évi fogyasztás kivételes jellegét az 1999 első hat hónapjára rendelkezésre álló adatok igazolják, amelyek az 1996-os és 1997-es eredményekhez hasonlíthatóak.

2. AZ ÉRINTETT ORSZÁGOKBÓL SZÁRMAZÓ IMPORT

a) Az érintett import mennyisége és piaci részesedése

(49) Az érintett országokból származó szilíciumkarbid-import mennyisége jelentősen csökkent, az 1995-ös 37886 tonnáról a VI alatti 15492 tonnára, ami megfelel KVI alatt tapasztalt 59 %-os csökkenésnek. E csökkenés elsősorban Kína és Ukrajna esetében volt jellemző. Ezzel összehasonlítva az orosz import mennyiség viszonylag csekély csökkenése (–7 %) azzal magyarázható, hogy a Stankoimport orosz exportőr kötelezettségvállalásának elfogadásával az orosz import kárt nem okozó szintre korlátozódott, az Oroszországból származó minden más importra pedig dömpingellenes vámokat alkalmaztak.

(50) Az érintett országokból származó import közösségi piaci részesedése 1995 és a VI között 39 %-kal csökkent. Kína és Ukrajna piaci részesedése 1 % alá esett, míg az Oroszországból származó import piaci részesedése viszonylag stabil maradt, 5 % és 10 % között volt.

b) Az érintett import árának alakulása és a vonatkozó árképzés

i. Az érintett import árának alakulása

(51) Az Eurostat adatok alapján a KVI-re megállapították az ár alakulását. Az elemzést nehezítette, hogy a vonatkozó KN-kód nem tesz különbséget a szilíciumkarbid különböző változatai között. A vizsgálat során szerzett információk alapján megállapították, hogy a Kínából származó import főként a kohászati (azaz alacsonyabb minőségű) változatból áll, míg a másik két országból származó import a kohászati és a kristályos változatra is kiterjed.

(52) Ezek alapján az Eurostat adatai kimutatták, hogy az orosz árak 11 %-kal emelkedtek 1995 és a VI között, míg a kínai és ukrán kivitel átlagára 28 %-kal, illetve 8 %-kal csökkent.

ii. Árképzés

(53) Az exportőrök közösségi iparággal kapcsolatos árképzésének vizsgálata érdekében ár-összehasonlításra került sor, és megállapították, hogy a VI során az érintett import árai (az import és dömpingellenes vámmal terhelt szinten) átlagosan jelentősen a közösségi iparág értékesítési árai alatt voltak. Részleteit tekintve megállapították, hogy a kötelezettségvállalás keretében (azaz dömpingellenes vámtól mentesen) megvalósított orosz import a közösségi iparág árainál jelentősen alacsonyabb árakon történt. Mindezek az értékesítések a kristályos változatra vonatkoztak. Azonban az érintett, Oroszországból származó, főként a kohászati változatból álló termék import többletmennyiségének ára magasabb volt a közösségi iparág árainál, még a dömpingellenes vámokat leszámítva is.

3. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG GAZDASÁGI HELYZETE

a) Termelés

(54) A közösségi iparág szilíciumkarbid-termelése 1995 és a VI között 13,4 %-kal nőtt. A legjelentősebb növekedés 1996-ban, a jelenleg hatályban lévő intézkedések bevezetése után történt. Ezután a termelés viszonylag stabil maradt. Azonban meg kell jegyezni, hogy a termelés 1996-os alakulását nem kísérte az értékesítési volumen hasonló növekedése.

b) Termelési kapacitás

(55) A termelési kapacitás stabil maradt a KVI alatt. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a termelési kapacitás vizsgálata kizárólag a szilíciumkarbid termelésére vonatkozott.

c) Kapacitás kihasználás

(56) A kapacitás kihasználtsága a termelés növekedésével párhuzamosan 13,4 %-kal nőtt a KVI alatt.

d) Az értékesítés volumene

(57) A közösségi iparág közösségi piaci értékesítési volumene 14,5 %-kal nőtt a KVI alatt. A növekedés 1997 és a VI között volt a legjelentősebb, amikor a közösségi fogyasztás bővült. E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az értékesítési volumen főként az alacsonyabb minőségű változatok esetében növekedett.

e) Piaci részesedés

(58) A KVI alatt a közösségi iparág közösségi piaci részesedése kis mértékben, két százalékponttal nőtt, és összességében elérte a közösségi piac 30 %-ának szintjét.

f) Az árak alakulása

(59) Bár a közösségi piac átlag értékesítési árai a jelenleg hatályban lévő intézkedések bevezetése után 1995-ben és 1996-ban egyértelműen emelkedtek, később a VI során ismét csökkeni kezdtek, amely összességében egy 7 %-os csökkenéshez vezetett.

(60) Ezt a folyamatot a közösségi iparág értékesítései során a termékösszetételben történt változás fényében kell értékelni. A vizsgálat megállapította, hogy a közösségi termelők növelték az alacsonyabb minőségű változatok eladását, amely az értékesítési átlagár csökkenését okozta. Ha nem vesszük figyelembe a termékösszetétel-változás hatását, az árak 1996-ban ténylegesen emelkedtek, utána viszont az alacsonyabb minőségű változat esetében csökkentek, míg a jobb minőségű változat esetében változatlanok maradtak. Az ár trendje az egész KVI alatt ennek megfelelően stabil volt, a csúcspontot 1996-ban érte el.

(61) Azt is meg kell jegyezni, hogy bár a közösségi iparági átlagár jelentősen magasabb az érintett import árainál, a közösségi iparág eladásai azonban tartalmazták a csúcsminőségű változatokat is, amelyek jelentősen drágábbak az átlagos változatoknál, és így erősen befolyásolják az értékesítési átlagárat.

g) Foglalkoztatottság

(62) A foglalkoztatottság a KVI alatt 9 %-kal csökkent.

h) Beruházások

(63) A beruházások mértéke kiemelkedően magas volt 1995-ben és 1996-ban, amikor a közösségi iparágnak meg kellett változtatnia termelési eljárását, hogy megfeleljen a közösségi környezetvédelmi jogszabályok követelményeinek. 1997 és a VI során a beruházások jórészt a meglévő berendezések fejlesztésére és felújítására irányultak. Ezért megállapították, hogy a közösségi iparág a termelési eljárás további fejlesztése érdekében folytatta a beruházást.

i) Nyereségesség

(64) A közösségi iparág nyereségessége a nettó értékesítés százalékában kifejezve 1995 és 1996 között nőtt, míg a későbbiekben valamivel a jövedelmezőségi küszöb alá esett. Ezt a trendet az árak alakulásához lehet kapcsolni.

4. AZ IMPORT VOLUMENE, A PIACI RÉSZESEDÉS ÉS AZ IMPORTÁRAK MÁS HARMADIK ORSZÁG ESETÉBEN

A) AZ IMPORT VOLUMENE ÉS A PIACI RÉSZESEDÉS

(65) A harmadik országokból származó szilíciumkarbid-import volumene a KVI alatt körülbelül 30000 tonnával nőtt, ami 27 %-os növekedést jelent. Piaci részesedés szempontjából e harmadik országok körülbelül kilenc százalékpontot nyertek.

(66) Meg kell jegyezni, hogy ezen import 80 %-a csupán három országból, név szerint Norvégiából, Venezuelából és a Cseh Köztársaságból származik. A mennyiség tekintetében Norvégia a legjelentősebb, de import mennyisége és piaci részesedése a KVI alatt stabil maradt. A venezuelai import a KVI alatt 163 %-kal nőtt, ezzel piaci részesedése – amely a VI során 10 % volt – több mint kétszeresére emelkedett. Eközben a cseh import és piaci részesedés ötszörösére emelkedett ugyanebben az időszakban, elérve a VI során a 6 %-ot. E három ország piaci részesedése 35 %-kal nőtt, és a közösségi piac 30–50 %-a között ingadozott.

b) A harmadik országokból származó import értékesítési árai

(67) A három legfontosabb exportáló ország importárai a következők szerint alakultak. A norvég árak a KVI alatt mindig magasak maradtak, ami összhangban van azzal, hogy exportjuk jórészt a magasabb minőségű változatokból áll. A Cseh Köztársaságból származó érintett termék ára jelentősen csökkent a KVI alatt (–35 %), míg a venezuelai importárak 9 %-kal csökkentek. E két utóbbi ország árai a közösségi iparág áraival összehasonlítva nagyon alacsonyak voltak.

5. A KÖZÖSSÉGI PIAC HELYZETÉRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(68) A jelenleg hatályban levő intézkedéseknek 1995 őta jelenős pozitív hatása volt a közösségi iparágra. Az elemzett gazdasági tényezők többsége 1995 és a vi között jelentős pozitív fejlődést mutatott: a termelési mennyiség és a termelési kapacitás kihasználtsága 13 %-kal nőtt, az értékesítés volumene 15 %-kal nőtt, a piaci részesedés pedig kis mértékben bővült. A pozitív tendenciát azonban különösen a közösségi iparág alacsony értékesítési árai gyengítették. Ez a magyarázata annak, hogy a közösségi iparág nyereségessége nem növekedett a tendenciával együtt, és csak a jövedelmezőségi küszöb körül maradt. .

(69) Az érintett exportáló országok közül kettő (Kína és Ukrajna) jelentősen veszített az értékesítési volumenéből, piaci részesedésük pedig jelenleg minimális. Az orosz import kevésbé drasztikusan csökkent, és 5–10 %-os piaci részesedés szintjén stabilizálódott. Az érintett országok importárai a közösségi iparágéhoz képest alacsonyabbak voltak.

(70) Ezen időszak alatt a többi harmadik országból származó import növekedett. Ez különösen a Venezuelából és a Cseh Köztársaságból származó importra vonatkozik, amelyek a KVI utolsó két évében alacsony, illetve csökkenő értékesítési árak mellett jelentősen növelték piaci részesedésüket.

(71) Ezek alapján arra lehet következtetni, hogy a fent említett okok miatt a közösségi iparág nem tudott teljesen felépülni a káros dömping hatásából, s még mindig instabil helyzetben van.

G. A KÁR FOLYTONOSSÁGÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK A VALÓSZÍNŰSÉGE

1. AZ ÉRINTETT ORSZÁGOK HELYZETE

(72) A hatályban lévő intézkedések lejárta várható hatásának értékelése céljából, valamint figyelembe véve a közösségi iparág még mindig nehéz helyzetét – különös tekintettel nyereségességére – a következő tényezőket mérlegelték.

a) Kína

(73) A (30) és (36) preambulumbekezdés megállapításainak megfelelően a kínai exportőrök nagy és kiaknázatlan termelési kapacitása lehetőséget ad a termelés és a Közösségbe irányuló export volumenének további növelésére. Továbbá, figyelembe véve a harmadik országok, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államok piacán mind a mennyiség, mind az árak tekintetében tanúsított exportmagatartására, úgy tűnik, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi piac igen vonzó lesz a kínai exportőrök számára.

(74) Azt is figyelembe vették, hogy az a kínai, egyes ásványokra és ritka földtípusokra vonatkozó helyi engedélyezési rendszer – amely 1999 elejétől vonatkozik a kínai szilíciumkarbid exportjára – a jövőben érintheti-e bármilyen formában a kínai exportőrök által alkalmazott árakat. E tekintetben megállapították, hogy a fent leírt rendszert az exportáló ország kormánya autonóm módon működteti, és annak léte nem befolyásolhatja a közösségi intézmények döntését a káros dömping lehetséges megismétlődéséről.

b) Oroszország és Ukrajna

(75) A (37) és a (42) preambulumbekezdés megállapításainak megfelelően mindkét országban a kihasználatlan termelési kapacitás lehetőséget ad az orosz és ukrán exportőröknek, hogy a jövőben is növeljék a termelést és a Közösségbe irányuló export mennyiségét. Továbbá, figyelembe véve a harmadik országok, nevezetesen a Cseh Köztársaság piacán mind a mennyiség, mind az árak tekintetében tanúsított exportmagatartásukra, úgy tűnik, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a közösségi piac igen vonzó lesz ezen exportőrök számára.

(76) Az intézkedések bevezetése óta a Cseh Köztársaságba irányuló, Oroszországból és Ukrajnából származó import 6,5-szeresére nőtt, elérve a közösségi fogyasztás 6 %-át.

(77) Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén az orosz és ukrán exportőrök exportjuk jelentős részét átirányíthatják a Közösségbe, és ott forgalomba hozhatják többlettermelésüket, mindezt – ahogy ezt a harmadik országok piacain alkalmazott áraik is jelzik – a közösségi iparág árai alatt kínált árakon. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a legjobb minőségű orosz szilíciumkarbidot (kristályos változat), amelyet a kötelezettségvállalás keretén belül dömpingellenes vám nélkül importálják a Közösségbe, jelenleg jóval alacsonyabb áron értékesítik, mint a közösségi iparág által gyártott megfelelő változatot.

2. A KÁROS DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS/VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGÉRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK

(78) FIGYELEMBE VÉVE A FENTIEKET, AZAZ KÖVETKEZŐ TÉNYEZŐKET:

- az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll annak a valószínűsége, hogy a három említett országból származó import a továbbiakban is dömpingelt áron történik, mivel a dömping folytatódott, és nem találtak olyan okot, amely a közeljövőben a dömping megszűnésére utalna,

- valószínű, hogy az import volumene jelentősen nőne, mivel egyértelmű jelei vannak, hogy az érintett három ország képes a termelés és az export volumenének növelésére, tekintettel a nagy kihasználatlan termelési kapacitásukra, valamint a harmadik országok piacára irányuló jelentős exportra,

- emellett az import volumenének várható fokozódását bizonyítja a jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedések bevezetését követően a harmadik országbeli piacokon tanúsított exportmagatartásuk,

- az is valószínű, hogy az érintett országok exportőrei által alkalmazott árak a dömpingellenes intézkedések nélkül jelentősen a közösségi iparág árai alatt lennének, figyelembe véve egyrészt ezeknek az exportőröknek a fő export- piacaikon alkalmazott árait, másrészt a közösségi piacra irányuló exportra jelenleg alkalmazott (a vámot is tartalmazó) alacsony árakat. Ezen túl a kereslet szempontjából stabil közösségi piacon a szilíciumkarbid-kínálat növekedése kétségtelenül csökkentené az árakat,

- bár az említett intézkedések bevezetése után a közösségi iparág helyzete észrevehetően javult, a nyereségességet azonban nem tudta fokozni, ezért továbbra is nehéz helyzetben van,

arra a következtetésre jutottak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a káros dömping megismétlődése várható.

H. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

1. ELŐZETES MEGJEGYZÉSEK

(79) Annak érdekében, hogy az intézkedések fenntartásának vagy hatályon kívül helyezésének várható hatását értékelje, a Bizottság az összes említett érdekelt féltől információt kért. A Bizottság 40 importőrnek (köztük két társult kereskedőnek) és az érintett termék 22 felhasználójának küldött kérdőíveket. Hat importőr válaszolt a kérdőívekre, közülük négy pedig információt szolgáltatott a Bizottságnak. A felhasználók közül hat válaszolt a kérdőívekre, amelyek adatait ellenőrizték.

(80) Emlékeztetni kell arra, hogy az előző vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült a közösségi érdekkel ellentétesnek. Emellett meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálat egy olyan helyzet felülvizsgálata, ahol már dömpingellenes intézkedéseket alkalmaznak. Ezért a jelenlegi vizsgálatnak lehetővé kell tennie, hogy azonosítsák az érvényes dömpingellenes intézkedések által az érintett felekre gyakorolt indokolatlan negatív hatást.

(81) Ezért megvizsgálták, hogy a dömpingre vonatkozó megállapítások ellenére a közösségi iparág helyzete és a káros dömping megismétlődése tekintetében van-e olyan kényszerítő ok, amely alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az intézkedések fenntartása ebben a különleges esetben nem áll a Közösség érdekében.

2. A KÖZÖSSÉGI IPARÁG ÉRDEKE

(82) Abból indultak ki, hogy az előző vizsgálatban bevezetett dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén a káros dömping valószínűleg megismétlődik, a közösségi iparág helyzete pedig, amely ugyan javult, de még mindig instabil, rosszabbodik.

(83) A közösségi iparág a csúcsminőségű szilíciumkarbid gyártására specializálódott. Egy nem közösségi székhelyű termelővel közösen kizárólag a közösségi iparág képes ilyen csúcsminőségű termék gyártására és a közösségi piac ezzel való ellátására. Igen speciális, újonnan kifejlesztett alkalmazásokra használják az elektronikai és a modern kerámia ágazatban. E két piaci szegmens területén legnagyobb a növekedés, amelyből a közösségi iparágnak minden bizonnyal a következő években is előnye származik. Bár magas hozzáadott értékű piacokat képviselnek, az értékesítés volumene még mindig alacsony ahhoz, hogy fedezzék a teljes termelési költséget, figyelembe véve, hogy mind a magas minőségű, mind az alacsony minőségű szilíciumkarbid ugyanazon gyártási eljárás terméke. Ezért mindenképpen biztosítani kell, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ne befolyásolja károsan az alacsonyabb minőségű változatok mennyiségi szempontból jelentős piaci szegmensét, amelyeket a közösségi iparág életképességének fenntartása érdekében szintén elfogadható áron kell értékesíteni.

(84) Valójában az ágazat minden piaci szereplője egyetért abban, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a verseny elsősorban az alacsonyabb minőségű termékek szintjén lenne kiélezett. Ennek megfelelően az várható, hogy a közösségi iparág volumene és piaci részesedése ebben a szegmensben jelentősen csökkenne, amely komolyan veszélyeztetné pozícióját.

(85) A fentieket figyelembe véve igazoltnak tűnik, hogy a dömpingelt import kedvezőtlen, a közösségi iparágat veszélyeztető hatásainak kivédése érdekében az érvényes intézkedéseket meghosszabbítsák. Azt is figyelembe vették, hogy az iparág megszűnése a feldolgozóiparra is negatív hatással lenne, mivel az utóbbi teljes mértékben a harmadik országokból származó importtól függene.

3. AZ IMPORTŐRÖK ÉRDEKE

(86) 40 importőr közül (a két társult kereskedőt is beleértve), akik megkapták a kérdőíveket, öt válaszolt. Közülük négy egyértelműen az intézkedések fenntartása mellett foglal állást, azzal érvelve, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a piacot olcsó és gyenge minőségű termékek árasztanák el, és ez tönkretenné a piacot. Egy importőr semleges álláspontot foglalt el.

(87) Tekintettel a csekély együttműködésre, valamint figyelembe véve a fenti megjegyzéseket arra a következtetésre jutottak, hogy az érintett termékek importőreinek gazdasági helyzetét nem érintené indokolatlanul hátrányos módon az intézkedések fenntartása.

4. A FELHASZNÁLÓK ÉRDEKE

(88) A feldolgozóipar főként három különböző piaci szegmensben van jelen: a csiszolóeszköz szegmensben (azaz csiszoló alkalmazások), a hőálló szegmensben (azaz az olvasztók szigetelése) és a kohászati szegmensben, ahol a szilíciumkarbidot ötvözőanyagként használják. Ez az utóbbi szegmens a legjelentősebb a Közösségben, viszont a legalacsonyabb minőségű szilíciumkarbid-változatokat érinti.

(89) A dömpingellenes intézkedéseknek a felhasználókra gyakorolt hatása tekintetében tanúsított csekély együttműködés, valamit az együttműködő vállalatok állásfoglalásai azt jelzik, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nincsenek jelentős negatív hatással a szilíciumkarbid felhasználóira. Ezzel összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a felhasználók egyike sem állította, hogy általános áremelkedés és/vagy nyereségkiesés történt volna az intézkedések öt évvel ezelőtti bevezetése óta.

(90) Részletesebben kifejtve, a hat együttműködő felhasználó közül egy nem foglalt állást a helyzettel kapcsolatban, míg három egyértelműen az intézkedések fenntartása mellett foglalt állást. Azon a véleményen voltak, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a közösségi iparág megszüntetné tevékenységét, ennek következtében pedig a felhasználók elveszítenék a fejlett alkalmazásokhoz szükséges csúcsminőségű szilíciumkarbid-forrásaikat. E tekintetben, ahogy azt már a fentiekben kifejtették, a közösségi iparágon kívül csak egyetlen egy harmadik országbeli termelő képes hasonló minőségű változatokat gyártani és forgalmazni a közösségi piacon. Így ez utóbbi maradna az egyetlen, a közösségi piacot ellátó termelő, ami monopolhelyzetet eredményezne. Ráadásul ez utóbbi termelő egy nemzetközi csoport tagja, amely a feldolgozó iparágak piacán is erősen jelen van. Ezért fennállna az a veszély, hogy az ágazatban a "független" felhasználók számára egyre nehezebb lenne a verseny.

(91) Két felhasználó az intézkedések hatályon kívül helyezése mellett foglalt állást. Egy, a csiszolóeszköz-alkalmazásokban tevékenykedő felhasználó álláspontja szerint a dömpingellenes intézkedések nélkül lehetőség nyílna olcsóbb nyersanyag beszerzésére, így sikeresebben tudnának versenyezni a hasonló, a legolcsóbb szilíciumkarbidot használó importált alkalmazásokkal. A másik, a kohászati piacon tevékenykedő termelő a közösségi nyersanyaghiánnyal érvelt. A fentiek vizsgálata során figyelembe kell venni, hogy a szilíciumkarbid a csiszolóeszköz-alkalmazások termelési költségének átlagosan 20 %-át teszi ki, s ez dömpingellenes vámoktól mentesen jelenleg számos más forrásból rendelkezésre áll, amely lefedi a közösségi fogyasztás jelentős részét; ilyen források a közösségi termelők, a harmadik országok, és a részben szintén vámmentes Oroszország.

(92) A fentiek alapján arra lehet következtetni, hogy az intézkedések fenntartása általában nem áll szemben a szilíciumkarbid-felhasználók érdekével.

5. A KÖZÖSSÉGI ÉRDEKRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉS

(93) Amennyiben a közösségi iparágat minden védelem nélkül hagynák, akkor ez valószínűleg nemcsak gyengítené a pozícióját, de a megszűnéséhez is vezethetne, ahogy ez az előző vizsgálat két érintett termelője esetében meg is történt.

(94) Úgy tűnik, a szilíciumkarbid felhasználóinak és importőreinek gazdasági helyzetére általában nem volt indokolatlanul negatív hatással az intézkedések bevezetése. Sőt, az együttműködő felhasználók és importőrök jelentős része az intézkedések fenntartása mellett foglalt állást.

(95) Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy nincs olyan közösségi érdeken alapuló kényszerítő ok, amely az intézkedések fenntartása ellen szólna.

I. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(96) Minden érintett felet értesítettek azokról az alapvető tényekről és megfontolásokról, amelyek az érvényes intézkedések fenntartása alapjául szolgálnak. Egy határidőt állapítottak meg, amelyen belül a kihirdetés után véleményt nyilváníthatnak. Nem érkezett olyan vélemény, amely alkalmas lett volna a fenti következtetések megváltoztatására.

(97) Emlékezteteni kell arra, hogy a 94/202/EK határozattal elfogadták az orosz kormánynak a Stankoimport vállalattal közösen felajánlott kötelezettségvállalását. E kötelezettségvállalás a továbbiakban is alkalmazandó.

(98) Az érintett exportőrt és az exportáló országok hatóságait értesítették arról, hogy amennyiben a végleges dömpingellenes intézkedéseket az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdése alapján fenntartják, akkor a kötelezettségvállalás feltételei a vállalatra továbbra is kötelezőek maradnak. Erre vonatkozó állásfoglalás nem érkezett.

(99) A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésében előírtak szerint a legutóbb az 1786/97/EK rendelettel módosított 821/94/EK rendelettel a Kínából, Oroszországból és Ukrajnából származó szilíciumkarbidra bevezetett jelenleg hatályban lévő dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Végleges dömpingellenes vámot vetnek ki a 28492000, KN-kód alá tartozó, a Kínai Népköztársaságból az Oroszországi Föderációból és Ukrajnából származó szilíciumkarbid importjára.

(2) A nettó, közösségi határparitáson számított, vámkezelés előtti árra alkalmazandó vám mértéke a következő:

- Kínai Népköztársaság: 52,6 %,

- Oroszországi Föderáció: 23,3 % (kiegészítő TARIC-kód: 8747),

- Ukrajna: 24 %.

(3) A vámot nem kell alkalmazni annak az érintett terméknek az (1) bekezdésben leírt importjára, amelyet a V/O Stankoimport vállalat, Moszkva, Oroszország exportál a Közösségbe (kiegészítő TARIC-kód: 8746).

2. cikk

Eltérő rendelkezés hiányában a vámokkal kapcsolatos hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni az említett vámokra.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2000. május 22-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Gama

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 905/98/EK rendelettel (HL L 128., 1998.4.30, 18. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 94., 1994.4.13, 21. o. A legutóbb az 1786/97/EK rendelettel (HL L 254., 1997.9.17, 6. o.) módosított rendelet.

[3] HL C 316., 1998.10.14., 4. o.

[4] HL C 99., 1999.4.10, 18. o.

--------------------------------------------------