<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2007HUA.0800710901.case.xml"><NO.CASE>C-307/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005J0307</NO.CELEX><NO.SEQ>0009.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>7122</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>7140</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>19</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20070913">2007. 09. 13-I</DATE> ÍTÉLET — C-307/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>DEL CERRO ALONSO</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20070913">2007. szeptember 13.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: spanyol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-307/05. sz. ügyben,</P><P>az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Juzgado de lo Social n<HT TYPE="SUP">o</HT> 1 de San Sebastián (Spanyolország) a Bírósághoz <DATE ISO="20050804">2005. augusztus 4-én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20050706">2005. július 6-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>Yolanda Del Cerro Alonso</P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Osakidetza-Servicio Vasco de Salud</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Schintgen (előadó), J. Klučka, J. Makarczyk és G. Arestis bírák,</P><?PAGE NO="I-7123"?><P>főtanácsnok: M. Poiares Maduro,</P><P>hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és <DATE ISO="20060921">2006. szeptember 21-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>Y. Del Cerro Alonso képviseletében A. Angoitia López abogado,</P></ITEM><ITEM><P>az Osakidetza-Servicio Vasco de Salud képviseletében R. Navajas Cardenal abogado,</P></ITEM><ITEM><P>a spanyol kormány képviseletében J. Rodríguez Cárcamo, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>Írország képviseletében D. J. O'Hagan, meghatalmazotti minőségben, segítői: A. Collins SC, A. Kerr BL, F. O'Dubhghaill BL, M. Heneghan state's solicitor és J. Gormley advisory counsel,</P></ITEM><ITEM><P>az olasz kormány képviseletében I. M. Braguglia, meghatalmazotti minőségben, segítője: M. Massella Ducci Teri avvocato dello Stato,</P></ITEM><?PAGE NO="I-7124"?><ITEM><P>az Egyesült Királyság Kormánya képviseletében T. Harris, meghatalmazotti minőségben, segítői: T. Ward és K. Smith barristers,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében M. van Beek és R. Vidal Puig, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20070110">2007. január 10-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatali kérelem az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, <DATE ISO="19990628">1999. június 28-i</DATE> 1999/70/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="175" DATE.PUB="1999" PAGE.FIRST="43">HL L 175., 43. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 3. kötet, 368. o.) mellékletében szereplő, a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött <DATE ISO="19990318">1999. március 18-i</DATE> keretmegállapodás (a továbbiakban: keretmegállapodás) 4. szakasza 1. pontjának értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>A kérelmet a Del Cerro Alonso és munkáltatója, az Osakidetza-Servicio Vasco de Salud (a továbbiakban: Osakidetza) között, a szolgálatban eltöltött idő után járó juttatás megadása tárgyában folyó peres eljárás keretében terjesztették elő.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7125"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A közösségi szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A keretmegállapodás 1. szakasza értelmében a <QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>keretmegállapodás célja:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a megkülönböztetés [helyesen: hátrányos megkülönböztetés] tilalma elvének alkalmazásával javítani a határozott ideig tartó munkavégzés minőségét;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélések megakadályozása kereteinek megállapítása.<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A keretmegállapodás 2. szakaszának 1. pontja úgy rendelkezik, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Ez a megállapodás olyan határozott időre alkalmazott munkavállalókra vonatkozik, akik a törvény, kollektív szerződés vagy a tagállamokban kialakult gyakorlat szerint munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek.<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A keretmegállapodás 3. szakasza értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>1.</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="00BB"/>határozott időre alkalmazott munkavállaló<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="00AB"/>: az a munkavállaló, aki a munkáltató és a munkavállaló által közvetlenül létesített határozott időre létrejött munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik, ahol a szerződés<?PAGE NO="I-7126"?> megszűnését olyan objektív feltételek útján állapítják meg, mint meghatározott időpont elérése, meghatározott feladat elvégzése vagy meghatározott esemény bekövetkezése.</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="00BB"/>összehasonlítható állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállaló <QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="00AB"/>: határozatlan időre szóló munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, aki ugyanannál a vállalkozásnál dolgozik, és akit ugyanolyan vagy hasonló munkára/tevékenységre alkalmaztak, kellő figyelmet szentelve a szakmai/gyakorlati ismereteknek. [...]<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></TXT></NP></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontja értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>A foglalkoztatási feltételek szempontjából a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók nem részesülhetnek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint a velük összehasonlítható, állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók, csupán azért, mert határozott idejű munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkeznek, kivéve ha az eltérő bánásmód objektív alapon igazolható.<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A nemzeti szabályozás</P></TI></TITLE><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A spanyol egészségügyben dolgozó szerződéses munkavállalókra alkalmazandó alapvető szabályozást az egészségügyben dolgozó szerződéses munkavállalók alapokmányáról szóló, <DATE ISO="20031216">2003. december 16-i</DATE> 55/2003 törvény (Ley 55/2003 del Estatuto Marco del personal estatutario de los servicios de salud) (BOE n<HT TYPE="SUP">o</HT> 301, <DATE ISO="20031217">2003. december 17.</DATE>, 44742. o.) tartalmazza.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Ahogyan az az 55/2003 törvény 1. cikkéből következik, annak célja a nemzeti egészségügyi rendszert alkotó intézmények szerződéses munkavállalóira vonatkozó különleges közalkalmazotti rendszer alapszabályainak meghatározása.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7127"?><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>Az 55/2003 törvény 2. cikke (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>E törvény alkalmazandó az autonóm közösségek egészségügyi szakszolgálatának egészségügyi intézményeiben és központjaiban, valamint az állami központi közigazgatás egészségügyi központjaiban és szakszolgálatainál alkalmazott szerződéses munkavállalókra<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/>.</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>Az 55/2003 törvény, annak 8. és 9. cikkében különbséget tesz az <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>állandó szerződéses munkavállalók<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/> és az <QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>ideiglenes szerződéses munkavállalók<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/> között</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>Az 55/2003 törvény 41. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>a szerződéses munkavállalók díjazási rendszere az alapilletményből és kiegészítő illetményből épül fel<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/>. Ugyanezen törvény 42. cikkének (1) bekezdése szerint az alapdíjazás magában foglalja az alapilletményt, a kiigazításokat és a háromévente járó juttatásokat, mely utóbbi minden három, szolgálatban eltöltött év után jár.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>Az 55/2003 törvény 44. cikke kimondja, hogy:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>Az ideiglenes szerződéses munkavállalók az adott egészségügyi intézményben a kinevezéssel járó fokozatnak megfelelő valamennyi alapdíjazásban, és kiegészítő illetményben részesülnek, a háromévente járó juttatás kivételével<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/>.</P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A Baszkföldi Autonóm Közösségben a szerződéses munkavállalókra vonatkozó alapjogszabályt az Osakidetza - amelynek részét képezi az alapeljárás alperese -munkavállalóinak munkafeltételeinek szabályozásáról vonatkozó megállapodás jóváhagyásáról szóló, <DATE ISO="20001121">2000. november 21-i</DATE> 231/2000 rendelet (az Osakidetza<?PAGE NO="I-7128"?> baszk egészségügyi szolgálat munkavállalói munkafeltételeinek szabályozásáról szóló megállapodásról szóló 231/2000 rendelet) (BOPV 234. sz., <DATE ISO="20001207">2000. december 7.</DATE>, 21912. o.) léptette hatályba Az Osakidetza munkavállalóinak munkafeltételeiről szóló megállapodás 74. cikke úgy rendelkezik, hogy a három évente járó juttatásra való jogosultság feltétele az, hogy az érintett személy az <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>állandó szerződéses munkavállaló<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> kategóriájába tartozzon.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatali kérdések</P></TI></TITLE><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság által a Bírósághoz átküldött ügyiratokból az tűnik ki, hogy Del Cerro Alonso asszony <DATE ISO="19900201">1990. február 1.</DATE> és <DATE ISO="20040630">2004. június 30.</DATE> között több mint tizenkét éven keresztül dolgozott asszisztensként a baszkföldi egészségügyi rendszer különböző kórházaiban, ezen időszak alatt végig <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>ideiglenes szerződéses munkavállalóként<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>A megfelelő felvételi vizsgák sikeres teljesítését követően Del Cerro Alonso asszony <DATE ISO="20040701">2004. július 1-jétől</DATE> <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>állandó szerződéses munkavállalóként<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/> asszisztensi állást tölt be az egyik baszkföldi egészségügyi rendszerbe tartozó kórházban.</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20040707">2004. július 7-én</DATE> az érintett kérte a korábbi tizenkét év szolgálati idő elismerését, mely időszak négy, háromévente járó juttatásnak felel meg. Munkáltatója, az Osakidetza helyt adott a kérelmének és szolgálati jogviszonyának kezdetét <DATE ISO="19920417">1992. április 17-ével</DATE> elismerte. Del Cerro Alonso asszony fizetése ennek következtében <DATE ISO="20040701">2004. július 1-jétől</DATE>, kinevezésének napjától kezdődően a négy, háromévente járó juttatással megemelkedett.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7129"?><NP><NO.P>17</NO.P><TXT><DATE ISO="20041112">2004. november 12-én</DATE> Del Cerro Alonso asszony újabb kérelmet nyújtott be, a kinevezését megelőző év során esedékes háromévente járó juttatás részére történő megfizetése iránt E juttatás 1167,94 euró összegnek felelt meg. Kérelmének alátámasztására az érintett a közszolgálatban korábban eltöltött szolgálati időnek a Nemzeti Egészségügyi Intézet szerződéses munkavállalói részére történő elismeréséről szóló, <DATE ISO="19781226">1978. december 26-i</DATE> 70/1978 törvény végrehajtási szabályainak elfogadásáról szóló, <DATE ISO="19890929">1989. szeptember 29-i</DATE> 1181/1989 királyi rendelet (a közszolgálatban korábban eltöltött szolgálati időnek a Nemzeti Egészségügyi Intézet szerződéses munkavállalói részére történő elismeréséről szóló, december 26-i 70/1978 törvény végrehajtásáról szóló 1181/1989 királyi rendelet) (BOE 237. sz., <DATE ISO="19891003">1989. október 3.</DATE>, 30952. o.) harmadik kiegészítő rendelkezésére hivatkozott, amely úgy rendelkezik, hogy a szolgálatban eltöltött időszak elismeréséből eredő gazdasági előnyök visszamenőlegesen kiterjedhetnek a korábbi szolgálati idő elismerése iránti kérelmet megelőző egyéves időszakra.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Mivel e kérelmére nem kapott választ, az érintett a kérdést előterjesztő bírósághoz fordult, arra hivatkozva, hogy annak megtagadása, hogy részére visszamenőleg megadják a szolgálatban eltöltött korábbi időszak elismeréséből eredő gazdasági előnyöket, az <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>ideiglenes szerződéses munkavállalóknak<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/> az <QUOT.START ID="QS0016" REF.END="QE0016" CODE="201E"/>állandó szerződéses munkavállalókkal<QUOT.END ID="QE0016" REF.START="QS0016" CODE="201D"/> szembeni hátrányos megkülönböztetésének minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Az Osakidetza ezt a kérelmet azért tartja kifogásolhatónak, mert a 231/2000 rendelet a háromévente járó juttatásra való jogosultság elengedhetetlen feltételeként azt írja elő, hogy az érintett személynek az <QUOT.START ID="QS0017" REF.END="QE0017" CODE="201E"/>állandó szerződéses munkavállaló<QUOT.END ID="QE0017" REF.START="QS0017" CODE="201D"/> kategóriájába kell tartoznia. Del Cerro Alonso asszony csak <DATE ISO="20040701">2004. július 1-jétől</DATE> kezdve tartozik e kategóriába, ezért csak ezen időponttól kezdődően részesülhet az említett juttatásban.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy az alapeljárás felperese a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontjában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve alapján részesülhet-e a nemzeti jog alkalmazásából eredőnél kedvezőbb elbánásban.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7130"?><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>E tekintetben ugyanakkor azt kell meghatározni, hogy a <QUOT.START ID="QS0018" REF.END="QE0018" CODE="201E"/>munkafeltételek<QUOT.END ID="QE0018" REF.START="QS0018" CODE="201D"/> fogalma, az említett szakasz értelmében, magában foglalja-e a munkavállaló által kapott díjazást</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Ezenfelül a kérdést előterjesztő bíróságnak kétségei vannak azon kérdést illetően, hogy az a tény, hogy valamely jogszabály vagy valamely szociális partnerek közötti megállapodás szövege eltérő bánásmódról rendelkezik az <QUOT.START ID="QS0019" REF.END="QE0019" CODE="201E"/>ideiglenes szerződéses munkavállalók<QUOT.END ID="QE0019" REF.START="QS0019" CODE="201D"/> és az <QUOT.START ID="QS0020" REF.END="QE0020" CODE="201E"/>állandó szerződéses munkavállalók<QUOT.END ID="QE0020" REF.START="QS0020" CODE="201D"/> vonatkozásában, <QUOT.START ID="QS0021" REF.END="QE0021" CODE="201E"/>objektív alapnak<QUOT.END ID="QE0021" REF.START="QS0021" CODE="201D"/> minősül-e a keretmegállapodás ugyanezen szakasza értelmében.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>E körülmények között a Juzgado de lo Social n<HT TYPE="SUP">o</HT> 1 de San Sebastián úgy döntött, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0022" REF.END="QE0022" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>Amikor az 1999/70/EK irányelv kimondja, hogy a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók nem részesülhetnek kedvezőtlenebb bánásmódban, mint az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók, ez a szabály vonatkozik-e a gazdasági feltételekre is?</TXT></NP></ITEM></LIST><P>Igenlő válasz esetén,</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Kellően objektív igazolásnak tekinthető-e a szolgálati időért az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalóknak járó bérkiegészítés azzal az indokkal való megtagadása, hogy azt az [...] 55/2003 törvény 44. cikke nem teszi lehetővé?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Kellően objektív igazolásnak tekinthető-e a szakszervezetek képviselői és a vezetés között kötött megállapodás a szolgálati időért járó bérkiegészítésnek a határozott időre foglalkoztatott munkavállalók esetében való el nem ismerése vonatkozásában?<QUOT.END ID="QE0022" REF.START="QS0022" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7131"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra terjesztett kérdések</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Előzetes észrevételek</P></TI></TITLE><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Ahhoz, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által feltett kérdések érdemben megválaszolhatóak legyenek, előzetesen azt kell megvizsgálni, hogy az olyan munkavállalók, mint az alapeljárás felperese, az 1999/70 irányelv és a keretmegállapodás személyi hatálya alá tartoznak-e.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>E tekintetben a Bíróság korábban már kimondta, hogy mind az 1999/70 irányelv, mind a keretmegállapodás szövegéből, logikájából és céljából egyaránt az következik, hogy az azokban foglalt előírások a közigazgatási és egyéb állami szervekkel kötött határozott idejű munkaszerződésekre és munkaviszonyokra egyaránt alkalmazandók (a Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-212/04" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-6057">C-212/04. sz., Adeneler és társai ügyben <DATE ISO="20060704">2006. július 4-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2006., I-6057. o.] 54-57. pontja</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-53/04" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-7213">C-53/04. sz., Marrosu és Sardino ügyben <DATE ISO="20060907">2006. szeptember 7-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2006., I-7213. o.] 40-43. pontja</REF.DOC.ECR>; és <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-180/04" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-7251">C-180/04. sz., Vassallo-ügyben <DATE ISO="20060907">2006. szeptember 7-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2006., I-7251. o.] 32-35. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Hozzá kell tenni, hogy miként az a keretmegállapodás 1. szakaszából is következik, annak célja nemcsak az egymást követő, határozott ideig tartó munkaszerződések vagy munkaviszonyok alkalmazásából származó visszaélések megakadályozása kereteinek megállapítása, hanem az is, hogy biztosítsa a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének betartását a határozott ideig tartó munkaviszony illetően.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>Vagyis, tekintettel az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének fontosságára, amelyek a közösségi jog általános alapelveinek részét képezik, az erre vonatkozóan az 1999/70 irányelvben és a keretmegállapodásban szereplő azon rendelkezések, amelyek célja a határozott időre alkalmazott munkavállalók<?PAGE NO="I-7132"?> számára ugyanazon előnyök biztosítása, mint amelyek az összehasonlítható állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalóknak járnak, kivéve ha az eltérő bánásmódot objektív indokok támasztják alá, úgy tekintendők, mint általános hatállyal rendelkező rendelkezések, mivel azok a közösségi szociális jog különös jelentőségű szabályainak minősülnek, amelyek előnyeiből minimumkövetelményként valamennyi munkavállalónak részesülnie kell</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Következésképpen az 1990/70 irányelvet és a keretmegállapodást valamennyi olyan munkavállalóra alkalmazni kell, aki díjazás ellenében végez munkát az őt a munkáltatójához kötő, határozott idejű munkaviszony keretében.</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Önmagában az a körülmény, hogy valamely munkaviszony <QUOT.START ID="QS0023" REF.END="QE0023" CODE="201E"/>szerződésesé<QUOT.END ID="QE0023" REF.START="QS0023" CODE="201D"/>nek minősül a nemzeti jog értelmében, és bizonyos, az érintett tagállam közszolgálatára jellemző vonásokat mutat, irreleváns ebből a szempontból, mivel egyébként komolyan kétségbe vonja az 1999/70 irányelv és a keretmegállapodás hatékony érvényesülését, valamint azok egységes alkalmazását a tagállamokban, azáltal, hogy fenntartja ez utóbbiak számára annak a lehetőségét, hogy a személyek bizonyos csoportját önkényesen kizárják az említett közösségi eszközökkel elérni kívánt védelem kedvezményéből (lásd analógiaként a Bíróság <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-151/02" YEAR="2003" PAGE.ECR="I-8389">C-151/02. sz. Jaeger-ügyben <DATE ISO="20030909">2003. szeptember 9-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2003., I-8389. o.] 58. és 59. pontját</REF.DOC.ECR>, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-397/01—C-403/01" YEAR="2004" PAGE.ECR="I-8835">C-397-403/01. sz., Pfeiffer és társai egyesített ügyekben <DATE ISO="20041005">2004. október 5-én</DATE> hozott ítéletének [EBHT 2004., I-8835. o.] 99. pontját</REF.DOC.ECR>). Miként az nemcsak az EK 249. cikk harmadik bekezdéséből, hanem az 1999/70 irányelv 2. cikke első bekezdéséből is következik, annak tizenhetedik preambulumbekezdésével együttesen értelmezve, a tagállamok kötelesek gondoskodni a közösségi jog által előírt eredményről (lásd a fent hivatkozott Adeneler-ítélet 68. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Mivel bizonyos, hogy Del Cerro Alonso asszony több mint tizenkét éven keresztül dolgozott a baszkföldi egészségügyi rendszer különböző kórházaiban, ideiglenes munkavállalói minőségben, ezenfelül az alapeljárásbeli ügy az ideiglenes szerződéses munkavállalók és az állandó szerződéses munkavállalók helyzetének összehasonlításával kapcsolatos, ezért az alapeljárás felperese az 1999/70 irányelv és a keretmegállapodás hatálya alá tartozik.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-7133"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az első kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjában foglalt munkafeltételek fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy az alapul szolgálhat az olyan, alapeljárásbelihez hasonló kérelmeknek, amelyek arra irányulnak, hogy valamely határozott időre alkalmazott munkavállaló részére megadják azt a szolgálatban eltöltött idő után járó juttatást, amelyet a nemzeti jog csak az állandó munkavállalók részére tart fenn.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>A spanyol kormány, Írország és az Egyesült Királyság kormánya szerint erre a kérdésre nemleges választ kell adni, az EK 137. cikk (5) bekezdésének a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-14/04" YEAR="2005" PAGE.ECR="I-10253">014/04. sz., Dellas és társai ügyben <DATE ISO="20051201">2005. december 1-jén</DATE> hozott ítélet [EBHT 2005., I-10253. o.] 39. pontja</REF.DOC.ECR> által adott értelmezéséből kifolyóan.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió Tanácsa a keretmegállapodást hatályba léptető 1999/70 irányelvet az EK 139. cikk (2) bekezdés alapján fogadta el, amely úgy rendelkezik, hogy a közösségi szinten megkötött megállapodások hatályba léptetése az EK 137. cikk hatálya alá tartozó kérdések körébe esik.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Azon kérdéskörök között, amelyekben az EK 137. cikk (2) bekezdés felhatalmazza a Tanácsot minimumkövetelmények irányelvek útján történő elfogadására az EK 136. cikkében foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében - amelyek között szerepel a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása, valamint megfelelő szociális védelmük -, ugyanezen 137. cikk (1) bekezdésének b) pontja felsorolja a <QUOT.START ID="QS0024" REF.END="QE0024" CODE="201E"/>munkafeltételeket<QUOT.END ID="QE0024" REF.START="QS0024" CODE="201D"/> is.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Mindenesetre, az EK 137. cikk rendelkezései, annak (5) bekezdése szerint <QUOT.START ID="QS0025" REF.END="QE0025" CODE="201E"/>a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára nem alkalmazhatók<QUOT.END ID="QE0025" REF.START="QS0025" CODE="201D"/>.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7134"?><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy a keretmegállapodás 1. szakasza a) pontja értelmében annak célja <QUOT.START ID="QS0026" REF.END="QE0026" CODE="201E"/>a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazásával javítani a határozott ideig tartó munkavégzés minőségét<QUOT.END ID="QE0026" REF.START="QS0026" CODE="201D"/>. Ugyanígy a keretmegállapodás preambuluma kimondja, hogy az <QUOT.START ID="QS0027" REF.END="QE0027" CODE="201E"/>a szociális partnerek azon szándékát mutatja, hogy általános kereteket állapítsanak meg az egyenlő bánásmód biztosításához a határozott időre alkalmazott munkavállalók számára, védelemben részesítve őket a hátrányos megkülönböztetéssel szemben<QUOT.END ID="QE0027" REF.START="QS0027" CODE="201D"/>. Az 1999/70 irányelv tizennegyedik preambulumbekezdése erre vonatkozóan kimondja, hogy a keretmegállapodás célja többek között a határozott idejű munkaviszony feltételeinek javítása, olyan miminumkövetelmények meghatározása által, amelyek biztosítják a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazását.</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>Ebből következik, hogy a keretmegállapodás célja a hátrányos megkülönböztetés elvének a határozott időre alkalmazott munkavállalókra történő alkalmazása, annak érdekében, hogy megakadályozható legyen az, hogy az ilyen jellegű munkaviszonyt a munkáltató arra használja, hogy megfossza a munkavállalókat azon jogoktól, amelyek a határozatlan időre szerződtetett személyeknek járnak.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>Márpedig a közösségi szociális jog ezen elvét nem lehet megszorítóan értelmezni.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Másodszor, mivel az EK 137. cikk (5) bekezdése az ugyanezen cikk (1)-(4) bekezdésétől eltérést engedő rendelkezés, ezért az említett bekezdés által fenntartott tárgyköröket megszorítóan kell értelmezni, úgy, hogy azok ne érintsék szükségtelenül az említett (1)-(4) bekezdés hatályát, és ne vonják kétségbe az EK 136. cikk által kitűzött célokat.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Ami pedig különösen az EK 137. cikk (5) bekezdésében foglalt <QUOT.START ID="QS0028" REF.END="QE0028" CODE="201E"/>díjazás<QUOT.END ID="QE0028" REF.START="QS0028" CODE="201D"/>-ra vonatkozó kivételt illeti, annak indoka az a tény, hogy a bérszintek meghatározása nemzeti szinten a szociális partnerek szerződési szabadsága körébe, illetve a<?PAGE NO="I-7135"?> tagállamok hatáskörébe tartozik e tárgykörben. E körülményekre tekintettel a közösségi jog jelenlegi állapotában célszerűnek tűnt kizárni az EK 136. és azt követő cikkei alapján vett harmonizációból a bérszintek meghatározását.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Az említett kivételt ugyanakkor nem lehet minden olyan kérdésre kiterjeszteni, amely valamilyen kapcsolatot mutat a díjazással, az EK 137. cikk (1) bekezdésében foglalt egyes tárgykörök lényegi tartalma nagy részének kiüresítése nélkül.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Ebből következően az EK 137. cikk (5) bekezdésének fenntartása nem akadályozhatja azt, hogy valamely határozott időre alkalmazott munkavállaló - a megkülönbözetés tilalmának elve alapján - kérelmezhesse valamely olyan munkafeltétel kedvezményét, amely csak az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók részére van fenntartva, még akkor is, ha ezen elv alkalmazása egy díjazásbeli különbözet megfizetését vonja maga után.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>A spanyol kormány, Írország és az Egyesült Királyság kormányának állításaival ellentétben, az előbbiekben kifejtett értelmezést nem vonja kétségbe a Bíróság azon ítélkezési gyakorlata, miszerint a díjazásra csak azok a minimumkövetelmények alkalmazhatók, amelyeket a Tanács az EK 137. cikke alapján irányelvek útján fogad el (lásd a fent hivatkozott Dellas és társai ügyben hozott ítélet 39. pontját), még akkor is, ha a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, <DATE ISO="19931123">1993. november 23-i</DATE> 93/104/EK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="307" DATE.PUB="1993" PAGE.FIRST="18">HL L 307., 18. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 197. o.) nem alkalmazható a munkavállalók díjazására (lásd a fent hivatkozott Dellas és társai ügyben hozott ítélet 38. pontját, és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-437/05" YEAR="2007" PAGE.ECR="I-331">C-437/05. sz. Vorel-ügyben <DATE ISO="20070111">2007. január 11-én</DATE> hozott végzés [EBHT 2007., I-331. o.] 32. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Ugyanis valójában abból a kontextusból következően, amelybe a fent hivatkozott Dellas és társai, valamint Vorel-ügyben hozott határozatok indokai illeszkednek, azokban az ügyekben, amelyekben a fenti határozatok születettek, az volt a kérdés,<?PAGE NO="I-7136"?> hogy mekkora jelentősége lehet a <QUOT.START ID="QS0029" REF.END="QE0029" CODE="201E"/>munkaidő<QUOT.END ID="QE0029" REF.START="QS0029" CODE="201D"/> és a <QUOT.START ID="QS0030" REF.END="QE0030" CODE="201E"/>pihenőidő<QUOT.END ID="QE0030" REF.START="QS0030" CODE="201D"/> 93/104 irányelv értelmében vett fogalma értelmezésének az olyan munkavállalók díjazásának szintjére, akik ügyeleti jellegű munkát végeznek (lásd a fent hivatkozott Dellas és társai ítélet 37. és 38. pontját, valamint Vorrel-végzés 32. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>Így tehát a jelen ítélet 41. és 42. pontjában az EK 137. cikk (5) bekezdésében szereplő fenntartásnak szentelt értelmezés teljes összhangban van azzal, hogy a Bíróság e tekintetben úgy vélte, hogy az ügyeleti időszakok díjazásának módja a közösségi jog fejlettségi szintjének jelen állapotában nem képezheti harmonizáció tárgyát. Ugyanis továbbra is egyedül a nemzeti fórumoknak van hatásköre az e jogcímen a munkavállalóknak járó díjazás és fizetés összegének meghatározására, mivel a 93/104 irányelv főszabály szerint nem képezi akadályát annak, hogy a tagállamok olyan szabályozást alkalmazzanak, amely a munkavállaló által munkahelyén végzett ügyeleti jellegű munka esetében eltérő díjazást ír elő az olyan időszakokra vonatkozóan, amelyek során tényleges munkavégzés történik, illetve az olyan időszakokra vonatkozóan, amikor tényleges munkavégzés egyáltalán nem történik (lásd a fent hivatkozott Vorel-ügyben hozott végzés 35. és 36. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>Márpedig ugyanezen okokból az alapeljárás felpereséhez hasonló munkavállalók díjazását képező különböző bérelemek szintjének meghatározása továbbra is vitathatatlanul a különböző tagállamok hatáskörrel rendelkező fórumainak feladatkörébe tartozik. Mindenesetre a kérdést előterjesztő bíróság előtt függőben lévő peres eljárás tárgya nem ez.</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Ezzel szemben viszont, ahogyan az a jelen ítélet 44. és 45. pontjában már kifejtésre került, az EK 137. cikk (1) bekezdése b) pontjának, és ebből következően az 1999/70 irányelv és az annak alapján elfogadott keretmegállapodás hatálya alá tartozik az a kérdés, hogy az e keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjában foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazásában a díjazás egyik eleme mint munkafeltétel ugyanolyan módon jár-e a határozott időre alkalmazott munkavállalóknak, mint az abban részesülő állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalóknak.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7137"?><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel az első kérdést úgy kell megválaszolni, hogy a keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontjában foglalt <QUOT.START ID="QS0031" REF.END="QE0031" CODE="201E"/>munkafeltételek<QUOT.END ID="QE0031" REF.START="QS0031" CODE="201D"/> fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az alapjául szolgálhat az olyan, alapeljárásbelihez hasonló kérelmeknek, amelyek arra irányulnak, hogy valamely határozott időre alkalmazott munkavállaló részére megadják azt a szolgálatban eltöltött idő után járó juttatást, amelyet a nemzeti jog csak az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók részére tart fenn.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A második és a harmadik kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>E kérdések lényegében azon <QUOT.START ID="QS0032" REF.END="QE0032" CODE="201E"/>objektív indokok<QUOT.END ID="QE0032" REF.START="QS0032" CODE="201D"/> fogalmának értelmezésére vonatkoznak, amelyek a keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontja szerint igazolhatják a határozott időre alkalmazott és az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók tekintetében alkalmazott, eltérő bánásmódot.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság egész pontosan azt kérdezi, hogy ilyen objektív indokot képezhet-e az az önmagában vett körülmény, hogy a jelen esetben a szolgálatban eltöltött idő után járó juttatást illetően a határozott időre alkalmazott és az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók között fennálló bánásmódbeli eltérést valamely jogszabály vagy a szakszervezetek képviselői és a vezetőség között megkötött megállapodás írja elő.</TXT></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel a második és a harmadik kérdést célszerű együttesen megvizsgálni.</TXT></NP><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság egy alkalommal már hozott döntést egy hasonló kérdésben, ugyanezen <QUOT.START ID="QS0033" REF.END="QE0033" CODE="201E"/>objektív indokok<QUOT.END ID="QE0033" REF.START="QS0033" CODE="201D"/> fogalmát illetően, amelyek a keretmegállapodás 5. szakasza 1. pontjának a) alpontja szerint igazolhatják az egymást követő határozott idejű szerződések vagy munkaviszonyok megújítását.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7138"?><NP><NO.P>53</NO.P><TXT>Lényegében a Bíróság úgy vélte, hogy az <QUOT.START ID="QS0034" REF.END="QE0034" CODE="201E"/>objektív indokok<QUOT.END ID="QE0034" REF.START="QS0034" CODE="201D"/>-nak a keretmegállapodás 5. szakasza 1. pontjának a) alpontja szerinti fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az valamely tevékenységet jellemző meghatározott, konkrét és ebből következően olyan körülményeket jelent, amelyek ebben az egyedi összefüggésben alkalmasak az egymást követő, határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának indokolására. E körülmények adott esetben a tagállam szociálpolitikája valamely célkitűzésének megvalósítására irányuló jogos törekvéséből, vagy leginkább azon feladatok egyedi jellegéből és sajátos jellemzőiből adódhatnak, amelyek elvégzésére e szerződéseket megkötötték (lásd a fent hivatkozott Adeneler-ítélet 69. és 70. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>54</NO.P><TXT>Ugyanakkor nem felel meg a fenti két pontban említett feltételeknek az a nemzeti rendelkezés, amely törvényi vagy rendeleti szabállyal csak általános és absztrakt jelleggel engedélyezi az egymást követő, határozott idejű munkaszerződés alkalmazását (lásd a fent hivatkozott Adeneler-ítélet 71. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>55</NO.P><TXT>Egészen pontosan a határozott idejű munkaszerződés pusztán egyetlen általános törvényi vagy rendeleti rendelkezés alapján történő alkalmazása - anélkül, hogy annak köze lenne az adott tevékenység konkrét tartalmához - nem jelent olyan objektív és átlátható szempontokat, amelyek alapján ellenőrizni lehetne, hogy e szerződések meghosszabbítása ténylegesen valós szükségletnek tesz-e eleget, és alkalmas-e az említett okból megvalósítandó és szükséges cél elérésére (lásd a fent hivatkozott Adeneler-ítélet 74. pontját).</TXT></NP><NP><NO.P>56</NO.P><TXT>Márpedig ugyanezen értelmezést kell követni analóg módon az <QUOT.START ID="QS0035" REF.END="QE0035" CODE="201E"/>objektív indokok<QUOT.END ID="QE0035" REF.START="QS0035" CODE="201D"/>-nak a keretmegállapodás 4. szakasza 1. pontja értelmében vett fogalmát illetően is.</TXT></NP><NP><NO.P>57</NO.P><TXT>E körülményekre tekintettel e fogalmat úgy kell érteni, mint amely nem engedi meg a szolgálatban eltöltött idő után járó juttatást illetően a határozott időre alkalmazott és az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók között fennálló bánásmódbeli eltérés igazolását.</TXT></NP><?PAGE NO="I-7139"?><NP><NO.P>58</NO.P><TXT>Épp ellenkezőleg, az említett fogalom azt követeli meg, hogy a bánásmódbeli egyenlőtlenséget a szóban forgó munkafeltételeket jellemző, pontosan meghatározott és konkrét tényezők megléte igazolja, abban az egyedi kontextusban, amelyben az felmerül, objektív és átlátható szempontokon alapulva, annak megvizsgálása érdekében, hogy ezen egyenlőtlenség valós igényeknek felel-e meg, alkalmas-e a kitűzött cél elérésére, és ahhoz szükséges-e.</TXT></NP><NP><NO.P>59</NO.P><TXT>Következésképpen, a második és a harmadik kérdést úgy kell megválaszolni, hogy a keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a határozott időre alkalmazott és állandó munkavállalók közötti olyan bánásmódbeli eltérés bevezetése, amelyet egyedül az a körülmény indokol, hogy azt a tagállam törvényi vagy rendeleti szabályozása vagy a szakszervezetek képviselői és az érintett munkáltató között létrejött kollektív megállapodás írja elő.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>60</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>Az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, <DATE ISO="19990628">1999. június 28-i</DATE> 1999/70/EK<?PAGE NO="I-7140"?> tanácsi irányelv mellékletében szereplő, a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött <DATE ISO="19990318">1999. március 18-i</DATE> keretmegállapodás 4, szakasza 1. pontjában foglalt <QUOT.START ID="QS0036" REF.END="QE0036" CODE="201E"/>munkafeltételek<QUOT.END ID="QE0036" REF.START="QS0036" CODE="201D"/> fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az alapjául szolgálhat az olyan, alapeljárásbelihez hasonló kérelmeknek, amelyek arra irányulnak, hogy valamely határozott időre alkalmazott munkavállaló részére megadják azt a szolgálatban eltöltött idő után járó juttatást, amelyet a nemzeti jog csak az állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók részére tart fenn.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>A keretmegállapodás 4. szakaszának 1. pontját úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes a határozott időre alkalmazott és állandó [helyesebben: határozatlan időre alkalmazott] munkavállalók közötti olyan bánásmódbeli eltérés bevezetése, amelyet egyedül az a körülmény indokol, hogy azt a tagállam törvényi vagy rendeleti szabályozása vagy a szakszervezetek képviselői és az érintett munkáltató között létrejött kollektív megállapodás írja elő.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>