<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C116202503990-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0399-25-202606744-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="3/08/2026 10:12:21" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="uT3gw6cIGLO0nPQ3HAy4KRGP9X7s7jdliP6XLZPz87/inEO5/GpP8tWMqb+cANIKXjpnoLhluntdm/Kx69MbyoVp7Iw+sQqx86GRrek9iqDYcYYRtRTyQzBbzYQ6qx/0x9mh3AtL87ag280Z+EJWq7Hdbla2OM5vbsSkDQCOBwM=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="pao" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="a7af8bd4-241e-445b-a094-6646fe05502f" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0399" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2025" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="pao" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 15-07-26 11:30:09" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-07-29T09:45:04Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="080a04aea3a1428da3220f01255c239e" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0399" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2026. 07. 16‑i ítélet – C‑399/25. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Timchenko kontra Tanács</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (harmadik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 16. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Fellebbezés – Az Ukrajna elleni katonai agresszióra tekintettel hozott korlátozó intézkedések – 2014/145/KKBP határozat – Az 1. cikk (1) bekezdésének záró fordulata és a 2. cikk (1) bekezdésének záró fordulata – Korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó másik természetes személlyel kapcsolatban álló természetes személlyel szemben előírt korlátozó intézkedések – A »kapcsolat« fogalma két, családi kapcsolatban álló személy esetében – EUMSZ 21. cikk – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 45. cikkének (1) bekezdése – Európai uniós polgárság – Szabad mozgás – Az uniós polgár szabad mozgását és tartózkodását érintő korlátozó intézkedések”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑399/25. P. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      Elena Petrovna Timchenko (lakóhelye: Moszkva [Oroszország], képviselik: S. Bonifassi, T. Bontinck, E. Fedorova és J. Goffin avocats)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      fellebbezőnek
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2025. június 13‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a többi fél az eljárásban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      az Európai Unió Tanácsa (képviselik: M.‑C. Cadilhac és V. Piessevaux, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-10" title="page-1">
      alperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik: M. Carpus‑Carcea és C. Giolito, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-12" title="page-1">
      beavatkozó fél az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-13" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tagjai: C. Lycourgos tanácselnök, O. Spineanu‑Matei (előadó), S. Rodin, N. Piçarra és N. Fenger bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      főtanácsnok: J. Kokott,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-20" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével Elena Petrovna Timchenko az Európai Unió Törvényszéke 2025. április 2‑i Timchenko kontra Tanács ítéletének (T‑298/23, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2025:353) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék elutasította a keresetét, amely egyrészt az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. március 13‑i (KKBP) 2023/572 tanácsi határozat (HL 2023. L 75. I., 134. o.) megsemmisítésére, valamint az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2023. március 13‑i (EU) 2023/571 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 75. I., 1. o.) (a továbbiakban együttesen: vitatott jogi aktusok) megsemmisítésére, másrészt pedig a vitatott jogi aktusok elfogadása miatt őt ért nem vagyoni kár megtérítésére irányult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér és a jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy ténybeli és jogi hátterét a megtámadott ítélet 2–24. pontja ismerteti. A jelen eljárás szempontjából ez a következőképpen foglalható össze és egészíthető ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez az ügy az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt az Európai Unió által 2014 óta elfogadott korlátozó intézkedések kontextusába illeszkedik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező Gennady Nikolayevich Timchenko üzletember házastársa. Mindketten orosz és finn állampolgársággal rendelkeznek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2014. március 17‑én az Európai Unió Tanácsa az EUSZ 29. cikk alapján elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozatot (HL 2014. L 78., 16. o.; helyesbítés: HL 2014. L 263., 35. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen a napon a Tanács az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdése alapján elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendeletet (HL 2014. L 78., 6. o. helyesbítés: HL 2014. L 121., 60. o.; HL 2104. L 294., 50. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Oroszországi Föderáció fegyveres erői által 2022. február 24‑én Ukrajna ellen indított inváziót követően a Tanács 2022. február 25‑én elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló (KKBP) 2022/329 határozatot (HL 2022. L 50., 1. o.). Ugyanezen a napon ezen intézmény elfogadta az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló (EU) 2022/330 rendeletet (HL 2022. L 51., 1. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2004/38 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, valamint a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29‑i 2004/38 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (HL 2004. L 158., 77. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o., helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.) az EK‑Szerződés alapján, különösen az EK 12., EK 18., EK 40., EK 44. és EK 52. cikk alapján fogadták el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2004/38 irányelv (2) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „A személyek szabad mozgása testesíti meg annak a belső piacnak az egyik alapvető szabadságát, amely olyan belső határok nélküli térség, amelyben a szabad mozgás a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően biztosított”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen irányelv „Tárgy” című 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-2">
      „Ez az irányelv megállapítja:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-2">
      a) az uniós polgárok és családtagjaik által a tagállamok területén a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlására vonatkozó feltételeket;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-2">
      b) az uniós polgárok és családtagjaik huzamos tartózkodáshoz való jogát a tagállamok területén;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-3">
      c) az a) és b) pontban meghatározott jogok korlátait közrendi, közbiztonsági és közegészségi okokból.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett irányelvnek „A beutazási és tartózkodási jog közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból való korlátozása” című VI. fejezetén belül az „Általános elvek” című 27. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-3">
      „(1) E fejezet rendelkezéseire is figyelemmel, a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. Ezek az okok nem szolgálhatnak gazdasági célokat.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-3">
      (2) A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-3">
      Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-42" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen irányelv 42. cikke értelmében ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/145 határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A többek között a 2022/329 határozattal módosított 2014/145 határozat (a továbbiakban: 2014/145 határozat) 1. cikkének (1) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák egyebek mellett a többek között az a) és b) pontjában előírt kritériumoknak megfelelő természetes személyeknek a területükre való beutazását vagy azon történő átutazását, míg a 2014/145 határozat 2. cikkének (1) bekezdése előírja a többek között az a) és d) pontjában előírt kritériumoknak megfelelő természetes személyek pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztását, amely kritériumok lényegében megegyeznek az e határozat 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt kritériumokkal. Továbbá e határozat 1. cikke (1) bekezdésének záró fordulata és 2. cikke (1) bekezdésének záró fordulata kimondja, hogy ilyen korlátozó intézkedések többek között az említett kritériumok alapján korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó természetes személyekkel kapcsolatban álló természetes személyekkel szemben is előírhatók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen határozat 1. cikkének a jelen jogvitára alkalmazandó változata a következőképpen rendelkezett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-47" title="page-4">
      „(1) A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megakadályozzák az alábbi személyeknek a területükre történő beutazását vagy azon való átutazását:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-4">
      a) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét vagy Ukrajna stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető, vagy a nemzetközi szervezetek Ukrajnában végzett munkáját akadályozó intézkedésekért vagy politikákért felelős, azokat támogató vagy végrehajtó természetes személyek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-49" title="page-4">
      b) a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók részére anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes személyek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-50" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-4">
      valamint a velük kapcsolatban álló természetes személyek, a mellékletben felsoroltak szerint.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-4">
      (2) Az (1) bekezdés nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy saját állampolgáraiktól megtagadják a területükre való beutazást.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-4">
      (3) Az (1) bekezdés nem érinti azokat az eseteket, amikor egy tagállamot nemzetközi jogi kötelezettségek terhelnek, nevezetesen:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-54" title="page-4">
      a) valamely nemzetközi kormányközi szervezet fogadó országaként;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-55" title="page-4">
      b) az Egyesült Nemzetek Szervezete által vagy annak védnöksége alatt összehívott nemzetközi konferencia fogadó országaként;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-56" title="page-4">
      c) valamely, kiváltságokat és mentességeket biztosító többoldalú megállapodás értelmében; vagy
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-57" title="page-4">
      d) az Apostoli Szentszék (Vatikáni Városállam) és Olaszország között 1929‑ben a megbékélésről létrejött szerződés (lateráni egyezmény) értelmében.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-4">
      (4) A (3) bekezdés rendelkezéseit azokra az esetekre is alkalmazni kell, amikor valamely tagállam az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) fogadó országa.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-4">
      (5) A Tanácsot megfelelően tájékoztatni kell minden olyan esetről, amelyben valamely tagállam a (3) és (4) bekezdés értelmében mentességet ad.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-60" title="page-5">
      (6) A tagállamok mentességeket adhatnak az (1) bekezdés szerint elrendelt intézkedések alól, amennyiben az utazást sürgető humanitárius szükség, vagy kormányközi találkozókon, illetve az Unió által támogatott vagy a területén szervezett, vagy az EBESZ elnökségét ellátó tagállam területén szervezett, a korlátozó intézkedések politikai célkitűzéseinek – többek között a területi integritás, a szuverenitás és a függetlenség támogatásának – a közvetlen előmozdítása érdekében folyó politikai párbeszédnek helyet adó találkozókon való részvétel indokolja.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2014/145 határozat 2. cikke (1) bekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-5">
      „Be kell fagyasztani az alábbiakhoz tartozó vagy a tulajdonukat képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-64" title="page-5">
      a) az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét vagy Ukrajna stabilitását vagy biztonságát aláásó vagy fenyegető, vagy a nemzetközi szervezetek Ukrajnában végzett munkáját akadályozó intézkedésekért vagy politikákért felelős, azokat támogató vagy végrehajtó természetes személyek;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-66" title="page-5">
      d) a Krím annektálásáért vagy Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozóknak anyagi vagy pénzügyi támogatást nyújtó, illetve általuk előnyökhöz jutó természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-5">
      valamint a velük kapcsolatban álló természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, a mellékletben felsoroltak szerint.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 269/2014 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A többek között a 2022/330 rendelettel módosított 269/2014 rendelet (a továbbiakban: 269/2014 rendelet) 3. cikkének (1) bekezdése felsorolja azokat a kritériumokat, amelyek többek között azon természetes személyeknek a 269/2014 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékbe való felvételéhez kapcsolódnak, akiknek a pénzeszközeit és gazdasági erőforrásait az említett rendelet 2. cikke (1) bekezdésének megfelelően be kell fagyasztani. A 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint záró fordulatában említett kritériumok lényegében azonosak az előző pontban említett kritériumokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott jogi aktusok</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. március 13‑án a Tanács a vitatott jogi aktusokkal fenntartotta a fellebbezővel szemben eredetileg az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP határozat módosításáról szóló, 2022. április 8‑i (KKBP) 2022/582 tanácsi határozat (HL 2022. L 110., 55. o.; helyesbítések: HL 2022. L 141., 131. o.; HL 2023. L 39., 65. o.; HL L, 2023/90041), és az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2022. április 8‑i (EU) 2022/581 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 110., 3. o.; helyesbítések: HL 2022. L 141., 130. o.; HL 2023. L 39., 64. o.) útján hozott korlátozó intézkedéseket, a következő indokokkal:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-6">
      „Elena [Petrovna] Timchenko [Nikolayevich] Gennady Timchenko felesége, Vladimir Putin elnök régi ismerőse és egyik bizalmasa.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-6">
      Férjével együtt gazdasági tevékenységeket folytat a Sci Ruth ingatlanvállalaton és a Maples S. A. vállalaton keresztül, és férjével együtt ingatlant szerzett, ami jól mutatja jelentős vagyoni kötelék fennállását közöttük.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-6">
      Továbbá a Timchenko Alapítványon keresztül – amelynek férjével együtt a társalapítója, és amelyben fontos szerepet játszik – részt vesz férjének közéleti szereplésében, és szorosan bekapcsolódik férje tevékenységeibe. Ezen túlmenően ez az alapítvány a Volga Group befektetési csoporthoz kapcsolódva végzi tevékenységeinek részét, amely jelentős mértékben hozzájárul Oroszország gazdaságához és fejlődéséhez, és amelyet Gennady [Nikolayevich] Timchenko alapított, aki annak egyik részvényese. Ennélfogva Elena [Petrovna] Timchenko a férje révén előnyökre tesz szert, különösen a társadalmi és a pénzügyi helyzetét illetően. Ennélfogva Elena [Petrovna] Timchenko kapcsolatban áll a [2014/145] határozatban foglalt jegyzékben többek között azzal az indokolással szereplő Gennady [Nikolayevich] Timchenkóval, hogy felelős olyan tevékenységek és politikák támogatásáért, amelyek aláássák Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét, valamint felelős a Krím annektálásáért és Ukrajna destabilizálásáért felelős orosz döntéshozók számára pénzügyi és anyagi támogatást nyújtásáért, és azért, hogy általuk előnyökhöz jut.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti kereset és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. május 24‑i keresetlevelével a fellebbező keresetet indított a Törvényszék előtt többek között a vitatott jogi aktusok megsemmisítése iránt. Ennek érdekében hat jogalapra hivatkozott, amelyek közül az elsőt a Tanács által elkövetett nyilvánvaló értékelési hibára, az ötödiket pedig az EUMSZ 21. cikkben előírt szabad mozgáshoz való alapvető jogának, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 52. cikke (1) bekezdésének és a tagállamok közös alkotmányos hagyományainak megsértésére alapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélettel a Törvényszék elutasította az első jogalapot, amelyben a fellebbező azt állította, hogy a Tanács nyilvánvaló értékelési hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a fellebbező a 2014/145 határozat 1. cikke (1) bekezdésének záró fordulatában és 2. cikke (1) bekezdésének záró fordulatában, valamint a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének záró fordulatában előírt kritérium alapján „kapcsolatban áll” a férjével (a továbbiakban: a kapcsolatra vonatkozó kritérium). A Törvényszék, miután ezen ítélet 74. pontjában emlékeztetett arra, hogy az e kritérium értelmében vett „kapcsolat” fogalma többek között ugyanazon család azon tagjaira vonatkozik, akik között a családi kapcsolaton túlmutató közös érdekek állnak fenn, a Tanács által szolgáltatott bizonyítékokra tekintettel az említett ítélet 81–83. pontjában megállapította, hogy a Tanács megalapozottan tekinthette úgy, hogy a fellebbező a férjéhez egy közös jogi szervezeten, nevezetesen egy alapítványon belül kapcsolódik, mivel mindketten intézményi feladatokat látnak el, és részt vesznek annak a működésében, és az ilyen közös részvétel meghaladja az őket összekötő egyszerű családi kapcsolatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a fellebbező által hivatkozott ötödik jogalapot is elutasította. A megtámadott ítélet 95–97. pontjában lényegében megállapította, hogy a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) hatálya alá tartozó, az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozatok révén korlátozható az uniós polgárok EUMSZ 21. cikkben és a Charta 45. cikkének (1) bekezdésében biztosított, szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának gyakorlása. Ezen ítélet 98–106. pontjában a Törvényszék megállapította továbbá, hogy e jog gyakorlásának olyan korlátozásai, mint amelyeket a fellebbezőre vonatkozó korlátozó intézkedések írnak elő, megfelelnek a Charta 52. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételeknek, amelyek értelmében e korlátozásokat törvénynek kell előírnia, azok tekintetében tiszteletben kell tartani az érintett jogok lényeges tartalmát, azoknak az Unió által elismert általános érdekű célkitűzést kell szolgálniuk, és e korlátozások nem lehetnek aránytalanok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék, miután ezen felül elutasította a fellebbező által felhozott többi jogalapot, a megtámadott ítélet 136. pontjában a keresetet teljes egészében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei a fellebbezési eljárásban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésével a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet, annak arra a részére is kiterjedően, amellyel a Törvényszék a fellebbezőt kötelezte a saját költségein felül a Tanács részéről felmerült költségek viselésére;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">érdemben bírálja el az ügyet, és semmisítse meg a vitatott jogi aktusokat az őt érintő részükben, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Tanácsot kötelezze mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú eljárás költségeinek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Válaszában a fellebbező ezenfelül azt kéri, hogy a Bíróság fogadja el kereseti kérelmeinek oly módon történő kiigazítását, hogy a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése esetén az ügyet utalják vissza a Törvényszék elé, hogy az határozzon az általa első fokon előterjesztett kártérítési kérelemről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és az Európai Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésének alátámasztásául a fellebbező négy jogalapra hivatkozik, amelyek közül az elsőt arra alapítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a kapcsolatra vonatkozó kritériumának önkényes és visszaélésszerűen tág értelmezését fogadta el, valamint megsértette az indokolási kötelezettséget, a másodikat arra, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot a kapcsolatra vonatkozó kritériumnak a korlátozó intézkedések által követett célra tekintettel történő értelmezése során, valamint megsértette az indokolási kötelezettséget, a harmadikat arra, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az EUSZ 29. cikk hatáskörrel ruházza fel a Tanácsot az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozására, a negyediket pedig arra, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a fellebbezővel szemben előírt, a Finn Köztársaságtól eltérő tagállamok területére való beutazás és az ott‑tartózkodás tilalma megfelel az arányosság elvének, és tiszteletben tartja az uniós polgárként őt megillető szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog lényeges tartalmát, továbbá a Törvényszék megsértette az indokolási kötelezettséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első jogalapjával a fellebbező azt rója fel a Törvényszéknek, hogy a kapcsolatra vonatkozó kritériumnak a megtámadott ítélet 74. pontjában szereplő definíciójában a jogbiztonság elvét megsértve túl tágan és kiszámíthatatlan módon értelmezte a „kapcsolat” fogalmát, mivel két, családi kapcsolatban álló személy esetében kizárólag olyan közös érdekek fennállását követelte meg, amelyek túlmutatnak a két kapcsolatban álló személy közötti egyszerű családi kapcsolaton, anélkül hogy gazdasági tevékenységen keresztüli kapcsolatra lenne szükség. Elismerve, hogy figyelembe kell venni az egyes ügyek összefüggéseit és körülményeit, a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszéknek pontosítania kellett volna, hogy az ilyen közös érdekek jellegüknél, minőségüknél és mennyiségüknél fogva mennyiben haladhatják meg a valamennyi családi kapcsolathoz hozzátartozó egyszerű érdekközösséget, és bizonyítania kellett volna a közös érdekek egybeolvadásának objektív fennállását, és a fellebbező a válaszában pontosítja, hogy az ilyen megközelítés felelne meg a Bíróság által a 2025. augusztus 1‑jei Timchenko kontra Tanács ítéletben (C‑703/23 P, EU:C:2025:608) megállapítottaknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező hozzáteszi, hogy a jelen ügyben a Törvényszék a megtámadott ítélet 81–83. pontjában nem határozta meg, hogy melyek a férje és az ő közös érdekei azon alapítványon belül, amelyben mindketten önkéntes tevékenységet folytattak, ekként okfejtése hiányos, vagy legalábbis annak indokolása nem megfelelő. Közelebbről, a házastársak ezen alapítványban való jelenléte, csakúgy mint az említett alapítvány és az általa végzett jótékonysági tevékenységek terjedelme, valamint az, hogy G. N. Timchenko egyik társasága a Covid19‑világjárvány idején ugyanazon alapítványban egyedül működött közre, az érintett alapítvány által követett jótékonysági célokra tekintettel nem teszi lehetővé olyan közös érdek megállapítását, amely kívül esik a családi kapcsolat szokásos keretein. Ugyanebben a gondolatmenetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 83. pontjában nem fejti ki, hogy a fellebbező ezen alapítványban betöltött szerepe miként járulhatott hozzá a házastársak imázsának építéséhez, sem azt, hogy az ilyen helyzet mennyiben mutatott túl a természetes családi életen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és a Bizottság vitatja a fellebbezők érveinek megalapozottságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a fellebbező azon érvét illetően, amely szerint a Törvényszék a „kapcsolat” megtámadott ítélet 74. pontjában szereplő definíciójában e fogalom értelmezése során megsértette a jogbiztonság elvét, emlékeztetni kell arra, hogy e pontban a Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy az említett fogalom, amelynek jelentése az adott ügy kontextusától és körülményeitől függ, többek között olyan személyekre vonatkozik, akiket vagy amelyeket általánosságban közös érdekek fűznek össze egy olyan személlyel, aki vagy amely korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik, és e köteléknek nem kell feltétlenül gazdasági tevékenység útján kell megnyilvánulnia, de – amennyiben az érintett személyek családi kapcsolatban állnak – túl kell mutatnia e kapcsolaton.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróságnak már volt alkalma arra, hogy a 2025. augusztus 1‑jei Timchenko kontra Tanács ítélet (C‑703/23 P, EU:C:2025:608) alapjául szolgáló ügyben a „kapcsolat” fogalmának – a Törvényszék által a megtámadott ítélet 74. pontjában adott meghatározásával lényegében azonos – meghatározásáról határozzon. E tekintetben a Bíróság ezen 2025. augusztus 1‑jei ítélet 29–34. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy e fogalmat tágan, a szóban forgó összefüggésekre és körülményekre tekintettel kell értelmezni, és mivel az érintett családtagok közötti családi kapcsolaton túlmutató közös érdekek fennállását objektív módon kell megállapítani, az említett fogalomnak a Törvényszék által adott meghatározása nem minősül téves jogalkalmazásnak, és megfelel a jogbiztonság elvének, amelynek értelmében a jogszabályoknak egyértelműeknek és pontosaknak kell lenniük, és alkalmazásuk előre látható a jogalanyok számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről, a Bíróság a 2025. augusztus 1‑jei Timchenko kontra Tanács ítélet (C‑703/23 P, EU:C:2025:608) 34. pontjában pontosította, hogy e meghatározás nem sérti a jogbiztonság elvét, mivel a Törvényszék kellően egyértelmű és pontos kritériumokat határozott meg a „kapcsolat” fogalmának két, családi kapcsolatban álló személy esetében történő alkalmazásához. Arra is rámutatott, hogy ezen elvnek megfelelően a Törvényszék nem köteles részletesen megemlíteni azokat az eseteket, amelyekben e fogalom alkalmazható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva nem állapítható meg, hogy a megtámadott ítélet 74. pontjában a Törvényszék megsértette az említett elvet azzal, hogy a „kapcsolat” fogalmának túlságosan tág vagy kiszámíthatatlan meghatározását fogadta el, sem pedig azáltal, hogy ebben az ítéletben nem fejtette ki, hogy a közös érdekek jellegüknél, minőségüknél és mennyiségüknél fogva mennyiben mutathatnak túl a valamennyi családi kapcsolathoz szorosan hozzátartozó egyszerű érdekközösségen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, azzal kapcsolatban, hogy a megtámadott ítélet 81–83. pontjában a Törvényszék állítólagosan megsértette indokolási kötelezettségét, emlékeztetni kell arra, hogy a Törvényszék ítéletének vagy végzésének indokolásából világosan és egyértelműen ki kell tűnnie a Törvényszék érvelésének oly módon, hogy lehetővé tegye az érdekeltek számára, hogy megismerjék a hozott határozat indokolását, és a Bíróságnak, hogy a bírósági felülvizsgálatot gyakorolja. A Törvényszékre háruló indokolási kötelezettség azonban nem kötelezi a Törvényszéket arra, hogy kimerítő jelleggel, egyenként bemutassa a jogvitában részt vevő felek által megfogalmazott összes érvet, és ezen indokolás ezért implicit jellegű is lehet, amennyiben lehetővé teszi az érintettek számára, hogy megismerjék azokat az indokokat, amelyek miatt a Törvényszék nem adott helyt az érveiknek, illetve a Bíróság számára azt, hogy rendelkezésére álljanak az ahhoz szükséges elemek, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolni tudja (2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 101. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a megtámadott ítélet 81–83. pontjában a Törvényszék többek között az ezen ítélet 76–80. pontjában tett ténybeli megállapítások alapján végzett jogi minősítéseket, amelyek tekintetében a fellebbező nem hivatkozik elferdítésre. Ennélfogva a Törvényszék indokolási kötelezettségének állítólagos megsértését az említett ítélet 76–83. pontjában szereplő indokok összességére tekintettel kell megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell jegyezni továbbá, hogy a Törvényszék által e 76–83. pontban végzett elemzés a vitatott jogi aktusok indokolására vonatkozik, amely szerint a fellebbező „a Timchenko Alapítványon keresztül – amelynek férjével együtt a társalapítója, és amelyben fontos szerepet játszik – részt vesz férjének közéleti szereplésében, és szorosan bekapcsolódik férje tevékenységeibe”, „ez az alapítvány a Volga Group befektetési csoporthoz kapcsolódva végzi tevékenységeinek részét, amely jelentős mértékben hozzájárul Oroszország gazdaságához és fejlődéséhez, és amelyet [G. N.] Timchenko alapított, aki annak egyik részvényese”, a fellebbező tehát „a férje révén előnyökre tesz szert, különösen a társadalmi és a pénzügyi helyzetét illetően”, és ennélfogva a fellebbező „kapcsolatban áll [a férjével]”, akivel szemben korlátozó intézkedéseket hoztak többek között a 2014/145 határozat 1. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 2. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában, valamint a 269/2014 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában foglalt kritériumok alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek keretében a Törvényszék a megtámadott ítélet 76–80. pontjában megállapította egyrészt, hogy a Timchenko házaspár személyesen részt vett egy közös jogi szervezetben, nevezetesen egy, a nevüket viselő jótékonysági alapítványban, amely számos tevékenységet fejt ki az Oroszországi Föderáció szintjén, és amelyben alapító tagként intézményi feladatokat látnak el és jelentős hatáskörökkel rendelkeznek. Másrészt a Törvényszék megállapította, hogy a Timchenko házaspár mindkét tagja részt vesz ezen alapítvány működésében, mivel a fellebbező az alapítvány kuratóriumának tagja, férje pedig szinergiákat hoz létre azáltal, hogy pénzügyi, logisztikai és kapcsolati támogatást nyújt az említett alapítványnak egy olyan csoport közvetítésével, amelynek ő az egyedüli részvényese. A Törvényszék e tényelemekre tekintettel jutott lényegében arra a következtetésre a megtámadott ítélet 81. és 83. pontjában, hogy a Timchenko házaspárnak a nevüket viselő alapítványban való részvétele túlmutat az őket összefűző családi kapcsolaton, és hogy a fellebbező érvényesen minősíthető a férjével „kapcsolatban álló” személynek a „kapcsolatra” vonatkozó kritérium értelmében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel a Törvényszék az őt terhelő indokolási kötelezettséggel, valamint a „kapcsolat” fogalmának a megtámadott ítélet 74. pontjában szereplő meghatározásával teljes összhangban kifejtette, hogy a Tanács érvényesen alkalmazhatta a fellebbező tekintetében a kapcsolatra vonatkozó kritériumot. A megtámadott ítélet 81. és 83. pontjából ugyanis kitűnik, hogy a Törvényszék lényegében úgy ítélte meg, hogy a két házastárs által az általuk létrehozott alapítványban betöltött feladatok, az abban való részesedésük jelentősége, valamint ezen alapítvány terjedelme olyan elemeknek vagy szempontoknak minősülnek, amelyek összességükben lehetővé teszik annak objektív megállapítását, hogy az ilyen alapítványon keresztül olyan közös érdekek álltak fenn e házastársak között, amelyek túlmutatnak az őket összefűző családi kapcsolaton.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a megtámadott ítélet 83. pontjának utolsó két mondatára vonatkozó kifogást illeti, amelyekben a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az ilyen, családon túlmutató dimenziót megerősíti az a tény, hogy az említett alapítvány hozzájárult a Timchenko házaspár nyilvános imázsának alakításához is, meg kell állapítani, azonkívül, hogy a megtámadott ítélet indokolásának mellékes része ellen irányuló kifogásról van szó, amely nem vezethet az ítélet hatályon kívül helyezéséhez, és amely ezért hatástalan (2019. október 2‑i Crédit mutuel Arkéa kontra EKB ítélet, C‑152/18 P és C‑153/18 P, EU:C:2019:810, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), hogy a Törvényszék nem sértette meg indokolási kötelezettségét, mivel e két utolsó mondatban foglalt magyarázatokból kitűnik, hogy az olyan közös érdekeket, amelyek olyan mértékben meghaladják az érintett családtagok egyszerű magánszféráját, hogy azok nyilvános kommunikációjához szolgálnak eszközül, objektíve úgy kell tekinteni, mint amelyek túlmutatnak az e családtagokat összekötő családi kapcsolaton.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a megtámadott ítélet 82. pontját illeti, amelyben a Törvényszék rámutatott, hogy nincs jelentősége annak, hogy a Timchenko Alapítvány nem kereskedelmi célú, és hogy a Timchenko házaspár abban önkéntes tevékenységet folytat, meg kell állapítani, hogy e 82. pont kifejezetten hivatkozik ezen ítélet 74. pontjára, amely tartalmazza a „kapcsolat” fogalmának a jelen ítélet 29. pontjában összefoglalt meghatározását. Így a fellebbezőnek módjában állt megérteni, hogy mivel két, családi kapcsolatban álló személy esetében e fogalom kizárólag olyan közös érdekek fennállását követeli meg, amelyek objektíve túlmutatnak az ilyen kapcsolaton, anélkül hogy gazdasági tevékenységen keresztüli kapcsolatot kellene bizonyítani, a fellebbező férjével kapcsolatban álló személynek minősítése szempontjából nem volt jelentősége annak, hogy a férjével közös érdekei gazdasági dimenzióval rendelkezzenek. Ennélfogva nem állapítható meg, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 82. pontjában megsértette volna az őt terhelő indokolási kötelezettséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen indokokra tekintettel az első jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második jogalapjával a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 82. pontjában úgy ítélte meg, hogy nem szükséges kapcsolatot megállapítani a fellebbezőnek a Timchenko alapítványon belüli tevékenységei és az Oroszországi Föderáció Ukrajnával szembeni inváziója között, mivel a kapcsolatra vonatkozó kritérium nem írja elő ilyen kapcsolat megállapítását. Ezáltal véleménye szerint a Törvényszék okfejtésében tévesen alkalmazta a jogot, továbbá megsértette indokolási kötelezettségét, mivel mindig bizonyítani kell, hogy a korlátozó intézkedéseknek a fellebbezőhöz hasonló személlyel szembeni elfogadása szükséges az e korlátozó intézkedések által követett célok megvalósításához, és e célok a jelen esetben az Oroszországi Föderáció kormányára való nyomásgyakorlás és e kormány Ukrajnával kapcsolatos fellépései költségeinek növelése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács úgy véli, hogy a második jogalap elfogadhatatlan, mivel a fellebbező által említett 82. pont nem a megtámadott ítéletben, hanem a Bíróság által a 2025. augusztus 1‑jei Timchenko kontra Tanács ítéletben (C‑703/23 P, EU:C:2025:608) vizsgált 2023. szeptember 6‑i Timchenko kontra Tanács ítéletben (T‑361/22, EU:T:2023:502) szerepel. Ezek alapján a Bizottság vitatja a fellebbező érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ugyancsak azt kéri a Bíróságtól, hogy a második jogalapot mint elfogadhatatlant utasítsa el, mivel a fellebbező valójában a Törvényszék által tett ténybeli megállapításokat vitatja, vagy a bizonyítékok újbóli vizsgálatát kívánja elérni. Az ügy érdemét illetően ezen intézmény vitatja a fellebbező érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap elfogadhatóságával kapcsolatban, amelyet mind a Tanács, mind pedig a Bizottság vitat, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséből, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdéséből, valamint a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontjából és 169. cikkének (2) bekezdéséből az következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni a hatályon kívül helyezni kért ítélet kifogásolt pontjait, valamint az e kérelmet konkrétan alátámasztó jogi érveket, ellenkező esetben a fellebbezés vagy az érintett jogalap elfogadhatatlannak minősül. Nem felel meg e követelményeknek az a jogalap, és elfogadhatatlannak kell nyilvánítani, amelynek érvelése nem kellően egyértelmű és pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára a jogszerűségi felülvizsgálat elvégzését, különösen azért, mert a jogalap alapjául szolgáló alapvető elemek nem tűnnek ki kellően összefüggően és érthető módon a fellebbezés szövegéből, amely e tekintetben homályosan és kétértelműen van megfogalmazva (2025. december 18‑i Hamoudi kontra Frontex ítélet, C‑136/24 P, EU:C:2025:977, 54. és 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint arra a Tanács helyesen rámutat, a fellebbező által a második jogalapja keretében hivatkozott 82. pont nem a megtámadott ítélet 82. pontja. E 82. pont a Bíróság által a 2025. augusztus 1‑jei Timchenko kontra Tanács ítéletben (C‑703/23 P, EU:C:2025:608) vizsgált 2023. szeptember 6‑i Timchenko kontra Tanács ítélet (T‑361/22, EU:T:2023:502) 82. pontja. Ezenkívül a fellebbező által e jogalap alátámasztása érdekében kifejtett érvelés a Törvényszék által a 2023. szeptember 6‑i Timchenko kontra Tanács ítélet (T‑361/22, EU:T:2023:502) 82. pontjában kifejtett érvelés ellen irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel arra, hogy a megtámadott ítélet egyetlen pontja sem tartalmaz a 2023. szeptember 6‑i Timchenko kontra Tanács ítélet (T‑361/22, EU:T:2023:502) 82. pontjában foglaltakkal azonos érvelést, és mivel a fellebbező a válaszában erre vonatkozóan nem adott magyarázatot, meg kell állapítani, hogy a második jogalap nem a megtámadott ítélet egyértelműen azonosítható pontjára vagy érveire vonatkozik, így azt – anélkül, hogy határozni kellene a Bizottság által felhozott elfogadhatatlansági okról – a jelen ítélet 44. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlat alapján mint elfogadhatatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik jogalapjával a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 95. és 96. pontjában tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Tanács az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozattal korlátozhatja a fellebbezőt az EUMSZ 21. cikk és a Charta 45. cikke alapján, finn állampolgársága folytán uniós polgárként, megillető szabad mozgáshoz való jogot. Ellentétben azzal, amit a Törvényszék megállapított, az uniós polgárok szabad mozgásának a tagállamok általi, szigorúan értelmezendő korlátozásai – amint az a 2004/38 irányelv 27. cikkéből kitűnik – csak közrendi, közbiztonsági és közegészségügyi okokból lehetségesek, és e korlátozásoknak egyébiránt arányosnak kell lenniük, és az érintett egyén személyes magatartásán kell alapulniuk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig sem az EUSZ 29. cikk szövegéből, sem a Szerződésekből nem következik, hogy e szabad mozgást korlátozhatják az e 29. cikk alapján elfogadott korlátozó intézkedések. A Törvényszéknek így a jelen ügyben meg kellett volna vizsgálnia, hogy a Tanács – mint az összes tagállamot tömörítő uniós intézmény – megvizsgálta‑e, hogy a fellebbező személyes magatartása veszélyt jelent‑e a tagállamok közrendjére, közbiztonságára vagy közegészségére. Így a Tanács nem használhatja fel a KKBP‑t arra, hogy az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogát az általában alkalmazandó eljárási feltételeken és garanciákon kívül korlátozza abban az esetben, ha a tagállamok a 2004/38 irányelv alapján ilyen korlátozásokat vezetnek be, és a fellebbező válaszában pontosítja, hogy ezt a megközelítést megerősíti az EUSZ 40. cikk.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács és a Bizottság vitatja a fellebbező érveinek megalapozottságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 95. és 96. pontjában a Törvényszék lényegében azt mondta ki, hogy az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga a Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben – amelyek magukban foglalják az EUSZ 29. cikk alapján a KKBP területén elfogadott határozatokat is – előírt korlátozásokkal és feltételekkel gyakorolható. Márpedig ez utóbbi cikk, amelynek szövege tágan van megfogalmazva, az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésében foglalt célkitűzéseket követve hatáskört biztosít a Tanács számára olyan határozatok elfogadására, amelyek célja az uniós polgárok szabad mozgásának és tartózkodásának korlátozása az állampolgárságuk szerinti tagállamon kívül, a 2004/38 irányelvben előírtaktól eltérő okokból.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az uniós polgárok számára, akik az EUSZ 9. cikk és az EUMSZ 20. cikk (1) bekezdése értelmében valamely tagállam állampolgárságával rendelkező természetes személyek, közvetlenül az EUMSZ 20. cikk (2) bekezdésének a) pontja és az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése jogot biztosít a többi tagállam területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. Ez utóbbi rendelkezés előírja, hogy az e jogra vonatkozó korlátozásokat és feltételeket a Szerződések és a végrehajtásukra hozott intézkedések állapítják meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy – amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 95. pontjában helyesen megállapította – az uniós polgárok szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozható és feltételekhez köthető mind az EUM‑Szerződés, mind az EU‑Szerződés alapján.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a Törvényszék emlékeztetett a megtámadott ítélet 96. pontjában, az EUSZ 29. cikk felhatalmazza a Tanácsot arra, hogy határozatokat fogadjon el, amelyek meghatározzák, hogy az Unió hogyan viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus jellegű kérdéshez, és az ilyen álláspont magában foglalhat természetes vagy jogi személyekkel, csoportokkal vagy nem állami, illetve államisággal nem rendelkező entitásokkal szembeni korlátozó intézkedéseket is. Ennek keretében a Tanácsnak meg kell határoznia, sőt pontosítania kell az Unió által a KKBP területén elfogadott korlátozó intézkedések tárgyát. E széles mérlegelési mozgásteret az e területre vonatkozó, az EUSZ 3. cikk (5) bekezdésében és az EUSZ 21. cikkben, valamint a KKBP‑re vonatkozó különös rendelkezésekben, különösen az EUSZ 23. és EUSZ 24. cikkben kifejtett célok és célkitűzések széles köre magyarázza (2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 269. és 270. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, tekintettel arra a széles mérlegelési mozgástérre, amellyel a Tanács e célok elérése érdekében a KKBP területén rendelkezik, valamint arra, hogy sem az EUSZ 29. cikk szövege, sem általánosabban az EU‑Szerződés és az EUM‑Szerződés KKBP‑re vonatkozó rendelkezéseinek szövege önmagában nem írja elő és nem is tiltja különleges korlátozó intézkedések elfogadását, meg kell állapítani, amint azt tette a Törvényszék a megtámadott ítélet 95. és 96. pontjában, hogy a Tanács az EUSZ 29. cikk alapján főszabály szerint hatáskörrel rendelkezik olyan határozat meghozatalára, amelynek értelmében természetes személyek – akár valamely uniós tagállam állampolgárai, és ebből következően uniós polgárok – nem léphetnek be és nem utazhatnak át az Unió más tagállamaiba, amennyiben e személyek megfelelnek azon kritériumoknak, amelyek alapján objektív kapcsolat áll fenn azon kategória és azon harmadik ország között, amelyre az Unió nyomást kíván gyakorolni (ez utóbbi tekintetében lásd: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 273. pont). E körülmények között az EUSZ 29. cikk főszabály szerint lehetővé teszi a Tanács számára, hogy olyan korlátozó intézkedéseket fogadjon el, amelyek az EUMSZ 21. cikk (1) bekezdése értelmében korlátozzák az ilyen polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, és arra kötelezik a tagállamokat, hogy e korlátozást betartsák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 96. pontjának végén helyesen megállapította, nincs jelentősége annak, hogy az ilyen korlátozások nem felelnek meg a 2004/38 irányelvben előírt korlátozásoknak, amely irányelv az 1. cikke c) pontjának és a 42. cikkével összefüggésben értelmezett 27. cikkének megfelelően többek között olyan szabályok megállapítására irányul, amelyek értelmében a tagállamok, és nem valamely olyan uniós intézmény, mint a Tanács, maguk is bevezethetnek ilyen korlátozásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az értelmezést ezenkívül nem cáfolja a fellebbező által említett EUSZ 40. cikk második bekezdése sem. E rendelkezés értelmében az EUMSZ 6. cikk (3) bekezdésében felsorolt politikák végrehajtása nem sérti az Unió KKBP‑t illető hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények vonatkozó hatásköreinek terjedelmét. E körülmények között az a tény, hogy a 2004/38 irányelv – amint az a (2) preambulumbekezdéséből kitűnik – a személyek szabad mozgását mint a belső piac azon alapvető szabadságát szabályozza, amely tekintetében az Unió az EUMSZ 4. cikk alapján a tagállamokkal megosztott hatáskörrel rendelkezik, nem sértheti azon hatáskör terjedelmét, amellyel a Tanács a KKBP területén az EUSZ 29. cikk alapján rendelkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, a fellebbező állításával ellentétben, az a tény, hogy a természetes személyek, ideértve az uniós polgárokat is, tagállamok területén való szabad mozgásának korlátozására irányuló korlátozó intézkedéseknek az EUSZ 29. cikk alapján történő elfogadásakor a Tanácsot nem kötik a 2004/38 irányelvben előírt eljárási szabályok és garanciák, nem jelenti azt, hogy ezen intézmény e tekintetben olyan hatáskörrel rendelkezne, amelyet az uniós jog nem korlátoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, először is, amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 96. és 101. pontjában rámutatott, az ilyen intézkedéseket a nemzetközi jog azon elvének figyelembevételével kell elfogadni, amelyet az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4‑én Rómában aláírt európai egyezmény negyedik kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke is megerősít, és amelynek értelmében valamely tagállam nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól a területére való belépés és ott tartózkodás jogát. A tagállamokat köti ez az elv (lásd ebben az értelemben: 2021. október 6‑i A [Kedvtelési célú vízi járművel történő határátlépés] ítélet, C‑35/20, EU:C:2021:813, 69. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Következésképpen a 2014/145 határozat 1. cikkének (2) bekezdése biztosítja, hogy e határozat nem kötelezi a tagállamot arra, hogy megtagadja a saját állampolgáraitól a területére való belépést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor emlékeztetni kell arra, hogy az ilyen intézkedéseket az EUSZ 29. cikk alapján elfogadó összes határozatnak, annak érdekében, hogy – amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 97. pontjában rámutatott – nyomást gyakoroljon valamely harmadik országra az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontjában említett célok, nevezetesen a demokráciának, a jogállamiságnak, az emberi jogoknak és a nemzetközi jog elveinek megszilárdítása és erősítése, valamint a béke megőrzése, a konfliktusok kialakulásának megelőzése, a nemzetközi biztonság megerősítése, és a polgári lakosság védelme, érdekében, meg kell határoznia és körül kell határolnia a nyomásgyakorlás célját, a korlátozó intézkedések előírását lehetővé tévő jogi kritériumokat, valamint az e kritériumokkal érintett személyek vagy szervezetek kategóriáit, oly módon, hogy az e címen előírt korlátozó intézkedések alkalmasak legyenek a kitűzött cél nem nyilvánvalóan alkalmatlan módon történő elérésére (lásd ebben az értelemben: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 272. és 273. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, tekintettel arra, hogy az uniós polgároknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga szintén alapvető jog, mivel azt a Charta 45. cikkének (1) bekezdése biztosítja, e jognak az EUSZ 29. cikk alapján elfogadott határozatok általi korlátozása az említett jog „gyakorlása korlátozásának” minősül a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében, így – amint arra a Törvényszék a megtámadott ítélet 98. pontjában helyesen rámutatott – annak meg kell felelnie az utóbbi rendelkezésben előírt feltételeknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen indokokra tekintettel a harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik jogalapjával, amely két részből áll, a fellebbező lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot és megsértette indokolási kötelezettségét, amikor úgy ítélte meg, hogy az őt uniós polgárként megillető szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának a rá vonatkozó korlátozó intézkedések általi korlátozása megfelel az arányosság elvének (a negyedik jogalap első része), valamint annak a követelménynek, amely szerint az ilyen korlátozásnak tiszteletben kell tartania e jog lényeges tartalmát (a negyedik jogalap második része).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az első részt illeti, a Törvényszék szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozása arányos jellegének vizsgálata során a fellebbező szerint tévesen alkalmazta a jogot, és megsértette az indokolási kötelezettségét, amikor nem azonosította a fellebbező tekintetében a tagállamok közrendje, közbiztonsága vagy közegészsége szempontjából súlyos személyes magatartást, amint azt a 2004/38 irányelv 27. cikke megköveteli, vagy az uniós érdeket fenyegető súlyos veszélyt, és nem fejtette ki, hogy az ilyen korlátozás mennyiben alkalmas a Tanács által követett, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 97. pontjában meghatározott célok elérésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részt illetően a fellebbező vitatja a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 101. és 104. pontjában foglalt érvelését. Ellentétben ugyanis azzal, amit a Törvényszék megállapított, a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának a vele szemben hozott korlátozó intézkedések általi korlátozásának terjedelme álláspontja szerint különösen jelentős, mivel az a 27 tagállamból 26 tagállam területét érinti. Ezenkívül a 2014/145 határozat 1. cikkében előírt eltérések egyike sem veszi figyelembe sem az uniós polgári jogállást, sem a több uniós országgal kapcsolatban álló uniós polgárok sajátos helyzetét. Ehhez hozzáadódik az a tény, hogy a korlátozó intézkedések – állítólagos ideiglenes jellegük ellenére – évekig fenntarthatók valamely személlyel szemben. Végül a fellebbező álláspontja szerint a Törvényszék által a megtámadott ítélet 101. pontjában analógia útján hivatkozott ítélkezési gyakorlat nem releváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap első részét illetően a Tanács azt állítja, hogy e rész elfogadhatatlan, mivel a fellebbező nem jelöli meg a megtámadott ítélet kifogásolt részeit, míg a Bizottság úgy véli, hogy az említett rész elfogadhatatlan, mivel a fellebbező olyan új érvre hivatkozik, amelyet a Törvényszék nem vizsgált meg. Érdemben mind a Tanács, mind a Bizottság vitatja a fellebbező érveit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap első részének elfogadhatóságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, igaz, hogy – amint arra a Tanács hivatkozik – a fellebbező nem jelöli meg pontosan a megtámadott ítélet azon részeit, amelyekre a negyedik jogalap első részének alátámasztása érdekében kifejtett érvelésben hivatkozik. Mindemellett, tekintettel arra, hogy a fellebbező lényegében azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az uniós polgárként való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozására irányuló korlátozó intézkedések arányosságának elemzése során tévesen alkalmazta a jogot, érveléséből kellő egyértelműséggel kitűnik, hogy a fellebbező a megtámadott ítélet 103–106. pontjára utal, amelyekben a Törvényszék ezen elemzését folytatta, és amelyeket egyébként maga a Tanács is megjelölt válaszbeadványának 103–106. pontjában. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a negyedik jogalap első része a jelen ítélet 44. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatra tekintettel elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban, ha valamely félnek megengednék, hogy először a Bíróság előtt hozzon fel olyan jogalapot és érveket, amelyeket a Törvényszéknél nem terjesztett elő, az azt jelentené, hogy a Törvényszék által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a Bírósághoz, amelynek a hatásköre korlátozott a fellebbezési eljárásban. A fellebbezési eljárás keretében ugyanis a Bíróság hatásköre az első fokon megvitatott jogalapok és érvek tekintetében hozott jogi döntés értékelésére korlátozódik (2024. október 17‑i PT Pelita Agung Agrindustri és PT Permata Hijau Palm Oleo kontra Bizottság ítélet, C‑112/23 P, EU:C:2024:899, 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Mindazonáltal, ugyancsak az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, a fellebbező olyan fellebbezést terjeszthet elő, amelyben magából a megtámadott ítéletből eredő és ezen ítélet jogi megalapozottságának kifogásolását célzó jogalapokra hivatkozik (2025. július 3‑i Parlament kontra TC ítélet, C‑529/23 P, EU:C:2025:521, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlat ezen irányvonalaira tekintettel meg kell állapítani, hogy, a Bizottság állításával ellentétben, a fellebbező nem kíván a negyedik jogalap első részében olyan új érvet előterjeszteni, amelyet a Törvényszék nem vizsgált meg. A fellebbező ugyanis azzal, hogy lényegében azt állítja, hogy a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogába való beavatkozás arányosságának elemzése során a Törvényszéknek meg kellett volna vizsgálnia, hogy a Tanács a 2004/38 irányelv szabályainak megfelelően meghatározta‑e a tekintetében a társadalom valamely alapvető érdekére valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelentő személyes magatartást, a Törvényszék jogi okfejtését kifogásolja, és abból téves jogalkalmazásra következtet, amelyet a Törvényszék álláspontja szerint azzal követett el, hogy a megtámadott ítélet 96. pontjában lényegében úgy ítélte meg, hogy a Tanácsot nem köti ez az irányelv. E körülmények között a fellebbező magából a megtámadott ítéletből eredő érvre hivatkozik, amely következésképpen elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a negyedik jogalap első része teljes egészében elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap első részét illetően először is el kell utasítani a fellebbező azon érvét, amely szerint a Törvényszék a megtámadott ítélet 103–106. pontjában tévesen nem vizsgálta meg a 2004/38 irányelv szabályaira tekintettel a Charta 45. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogába való beavatkozás arányosságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell ugyanis egyrészt arra, hogy a jelen ítélet 56–61. pontjának megfelelően a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor lényegében úgy ítélte meg, hogy a Tanácsot nem kötik a 2004/38 irányelvben előírt eljárási szabályok és garanciák, amikor az EUSZ 29. cikk alapján az uniós polgársággal rendelkező természetes személyek szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozására irányuló korlátozó intézkedéseket fogad el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, annak meghatározása érdekében, hogy a Charta 45. cikkének (1) bekezdésében biztosítotthoz hasonló alapvető jogba való, e jognak valamely uniós jogi aktus általi korlátozásából eredő beavatkozás – a Charta 52. cikke (1) bekezdésének második mondatában előírtaknak megfelelően – arányos‑e, először is azt kell megvizsgálni, hogy ezen intézkedések az Unió által elismert általános érdekű célkitűzést szolgálnak‑e, másodszor, hogy e korlátozások e cél tekintetében nem nyilvánvalóan alkalmatlanok‑e, azaz nem nyilvánvalóan alkalmatlanok annak elérésére, harmadszor pedig, hogy az érintett korlátozás nem haladja‑e meg nyilvánvalóan az említett cél eléréséhez szükséges mértéket (lásd ebben az értelemben: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács ítélet, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 233. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig az ilyen elemzést a 2004/38 irányelvben előírt rendelkezésektől függetlenül kell elvégezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, és nem sértette meg indokolási kötelezettségét sem, amikor a fellebbező szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga korlátozásának arányosságát nem az ezen irányelvben előírt eljárási szabályokra és garanciákra tekintettel értékelte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a fellebbező azt rója fel, hogy a Törvényszék megsértette az őt terhelő indokolási kötelezettséget azáltal, hogy a Finn Köztársaságtól eltérő tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogába való beavatkozás arányosságának elemzése során nem vizsgálta meg, hogy a szóban forgó beutazási és átutazási tilalom alkalmas volt‑e azon cél elérésére, hogy – amint az a megtámadott ítélet 97. és 102. pontjából kitűnik, amelyeket e tekintetben a fellebbezés szakaszában nem vitattak – nyomást gyakoroljon az Oroszországi Föderáció hatóságaira annak érdekében, hogy azok véget vessenek Ukrajna destabilizálására irányuló fellépéseiknek és politikáiknak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az érvet ugyancsak el kell utasítani, mivel a jelen ítélet 33. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatra figyelemmel e tilalom alkalmasságának vizsgálata kitűnik a megtámadott ítélet 105. és 106. pontjából. A Törvényszék ugyanis azáltal, hogy e 105. és 106. pontban megállapította, hogy a fellebbezővel szemben előírt korlátozó intézkedésekkel megvalósítani kívánt célkitűzések jelentőségére tekintettel a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozása nem minősül nyilvánvalóan aránytalan korlátozásnak, hallgatólagosan, de szükségszerűen abból a megállapításból indult ki, amely szerint az említett tilalom nem nyilvánvalóan alkalmatlan e cél megvalósítására (lásd analógia útján: 2026. március 26‑i Pumpyanskiy és társai kontra Tanács, C‑696/23 P, C‑704/23 P, C‑711/23 P, C‑35/24 P és C‑111/24 P, EU:C:2026:245, 237. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalap második részében a fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 101. és 104. pontjában megállapította, hogy a Charta 45. cikkének (1) bekezdésében biztosított, a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogának korlátozása tiszteletben tartja e jog lényeges tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 104. pontja e korlátozásnak az arányosság elvére tekintettel fennálló szükségességére vonatkozik, és kizárólag ezen ítélet 101. pontja vonatkozik az említett jog lényeges tartalma tiszteletben tartásának kérdésére. E körülmények között meg kell állapítani, hogy a negyedik jogalap második része csak ez utóbbi pontra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 52. cikke (1) bekezdésének első mondata értelmében a Chartában foglalt alapvető jogok gyakorlása korlátozásának tiszteletben kell tartania többek között e jogok lényeges tartalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 101. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a fellebbező tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való alapvető jogának korlátozása tiszteletben tartja e jog lényeges tartalmát, mivel e tilalom egyrészt nem akadályozza meg a fellebbezőt abban, hogy a jelen ítélet 59. pontjában felidézett és a 2014/145 határozat 1. cikkének (2) bekezdésében megerősített nemzetközi jogi elvnek megfelelően az állampolgársága szerinti tagállamba utazzon és ott tartózkodjon, másrészt pedig az nem állandó jellegű, mivel a fellebbezővel szemben hozott korlátozó intézkedések fenntartását, és ennélfogva e tilalom fenntartását e határozat 6. cikke értelmében rendszeresen felül kell vizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Anélkül, hogy szükséges lenne megvizsgálni azon ítélkezési gyakorlat relevanciáját, amelyre a Törvényszék a megtámadott ítélet e 101. pontjában hivatkozott, meg kell állapítani, hogy az e 101. pontban említett, a 2014/145 határozat 6. cikkére vonatkozó második tényező elegendő annak megállapításához, hogy a vitatott jogi aktusok nem sértik a fellebbező szabad mozgáshoz való alapvető jogának lényeges tartalmát (lásd analógia útján: 2025. március 13‑i Shuvalov kontra Tanács ítélet, C‑271/24 P, EU:C:2025:180, 78. és 79. pont). A fellebbezővel szemben elfogadott korlátozó intézkedések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó követelményből ugyanis kitűnik, hogy a vitatott jogi aktusoknak sem a célja, sem a hatása nem az, hogy véget vessenek az uniós polgársága által számára biztosított jogoknak, vagy hogy tartósan érintsék e jogok terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E következtetést nem cáfolja a fellebbező által hivatkozott azon tény, hogy a 2014/145 határozat 1. cikkének (3), (4) és (6) bekezdésében előírt kivételek és eltérések nagymértékben olyan személyekre vonatkoznak, akik különösen a nemzetközi kötelezettségekkel összefüggésben nagyon sajátos helyzetben vannak. E tekintetben elegendő megállapítani, hogy e körülmény egyáltalán nem érinti a megtámadott ítélet 101. pontjában említett időszakos felülvizsgálat követelményének terjedelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindezen indokokra tekintettel a negyedik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező kereseti kérelmeinek kiigazítása iránti kérelemről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a jelen ítélet 23. pontjából kitűnik, a fellebbező válaszában azt kérte a Bíróságtól, hogy fogadja el kereseti kérelmeinek kiigazítását oly módon, hogy a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezése esetén az ügyet visszautalják a Törvényszék elé, hogy az határozzon az általa első fokon előterjesztett kártérítési kérelemről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel arra, hogy ez a feltevés nem teljesül, mivel a fellebbező által a fellebbezésének alátámasztására felhozott négy jogalapot el kell utasítani, e kérelemről nem szükséges határozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Bíróság a fellebbezést teljes egészében elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése értelmében, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése, amelyet e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazni kell, akként rendelkezik, hogy a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezőt, mivel pervesztes lett, a Tanács és a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-170" title="page-22">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a fellebbezést elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság Elena Petrovna Timchenkót kötelezi a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-173" title="page-22">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: francia.</p>
</body>
</html>
