<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-498/20</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62020CC0498</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2021:888">EU:C:2021:888</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>18</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>18</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Campos Sánchez‑Bordona főtanácsnok indítványa – C‑498/20. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">BMA Nederland</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Manuel Campos Sánchez‑Bordona</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20211028">2021. október 28.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: spanyol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑498/20. sz. ügy</HT></P><P>ZK (JM, a BMA Nederland BV felszámolójának jogutódja)</P><P>kontra</P><P>BMA Braunschweigische Maschinenbauanstalt AG</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a rechtbank Midden‑Nederland [midden‑nederlandi elsőfokú bíróság, Hollandia] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal</KEYWORD><KEYWORD>Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés</KEYWORD><KEYWORD>Joghatóság, valamint a határozatok végrehajtása polgári és kereskedelmi ügyekben</KEYWORD><KEYWORD>Szerződésen kívüli ügyekben fennálló joghatóság</KEYWORD><KEYWORD>Felszámoló harmadik féllel szembeni követelése a hitelezők érdekében</KEYWORD><KEYWORD>A káresemény bekövetkezésének helye</KEYWORD><KEYWORD>Harmadik fél beavatkozása a kollektív érdekek védelmében</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatal céljából számos olyan kérdést terjesztett a Bíróság elé, amelyek megválaszolását szükségesnek tartja egy olyan összetett jogvita megoldása érdekében, amelyben a kollektív érdekek védelmére irányuló nemzeti eljárások futnak össze.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Az eredeti eljárásban a felszámoló az úgynevezett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Peeters/Gatzen keresetet<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> nyújtotta be, egy <HT TYPE="ITALIC">Stichting</HT> vagy alapítvány pedig közérdekű keresetet indított. A Hoge Raad (legfelsőbb bíróság, Hollandia) az <DATE ISO="19830114">1983. január 14‑i</DATE> Peeters kontra Gratzen ítéletében első alkalommal állapította meg, hogy a felszámoló jogellenes károkozásért vagy jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményért való felelősség miatti kártérítési keresetet indíthat a fizetésképtelen adós hitelezőinek megkárosításában részt vevő harmadik személyekkel szemben még akkor is, ha magát a fizetésképtelen adóst nem illette meg ilyen jog.</P></NOTE> E jogvita egy német társaság esetleges szerződésen kívüli felelősségére vonatkozik, amelynek megállapítását az egyik (hollandiai) leányvállalatának felszámolója és egy hollandiai székhelyű alapítvány kezdeményezte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Bíróság útmutatásának megfelelően a jelen indítvány kizárólag a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló 864/2007/EK rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, <DATE ISO="20070711">2007. július 11‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi rendelet (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="199" PAGE.FIRST="40" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 199., 40. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="039" PAGE.FIRST="63" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 39., 63. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> rendelet).</P></NOTE> 4. cikkével kapcsolatos, előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésre vonatkozik. Mivel azonban a felek észrevételei az említett rendelet hatályával kapcsolatos véleménykülönbségeket is tükrözik, amelyek rendezése a Bíróság érdeke, az indítványom ezekre is kiterjed.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>Ezzel szemben nem térek ki azokra az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre, amelyek a joghatóságot érintik a jogvita eldöntésére felhívott bíróságnak a káresemény bekövetkezésének helye és harmadik személyek beavatkozása alapján történő azonosítása érdekében.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A kérdést előterjesztő bíróság a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20121212">2012. december 12‑i</DATE> 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 351., 1. o.</REF.DOC.OJ>) 7. cikke elejének és (2) bekezdésének, valamint a 8. cikke elejének és (2) bekezdésének értelmezését kéri.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az 1215/2012 rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 7. cikk 2. pontja szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállamban az alábbiak szerint perelhető:</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>jogellenes károkozással, jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel vagy ilyen cselekményből fakadó igénnyel kapcsolatos ügyekben annak a helynek a bírósága előtt, ahol a káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A 8. cikk eleje és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>Valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy perelhető továbbá:</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>harmadik félként szavatossággal vagy jótállással kapcsolatos vagy bármely más, harmadik fél perbevonásával folyó perben az eredeti eljárás bírósága előtt, kivéve, ha ezeket az eljárásokat kizárólag azzal a céllal indították, hogy a harmadik felet kivonják az ügyében egyébként joghatósággal rendelkező bíróság eljárása alól<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>Róma I<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A (7) preambulumbekezdés a következőket írja elő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>E rendelet tárgyi hatályának és rendelkezéseinek összhangban kell lenniük a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22‑i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelettel (Brüsszel I.) és a szerződéses kötelmi viszonyokra alkalmazandó joggal foglalkozó jogi eszközökkel.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A (16) preambulumbekezdés szerint:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>Az egységes szabályoknak a bírósági határozatok kiszámíthatóságát kell erősíteniük, valamint biztosítaniuk kell a felelősnek tekintett és a kárt elszenvedő személy érdekei közötti észszerű egyensúlyt. Az azon országgal való kapcsolat, amelyben a tényleges káresemény bekövetkezik <HT TYPE="ITALIC">(lex<?PAGE NO="3"?> loci damni)</HT>, méltányos egyensúlyt teremt a felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy érdekei között, továbbá a polgári jogi felelősség modern megközelítését és az objektív felelősség rendszereinek fejlődését is tükrözi.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A (17) preambulumbekezdés értelmében:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>Az alkalmazandó jogot a kár bekövetkezésének helye szerint kell meghatározni, függetlenül attól, hogy annak közvetett következményei mely országban vagy országokban jelenhetnek meg. Ennek megfelelően személyi sérülés vagy anyagi kár esetén a kár bekövetkezésének helye szerinti ország az, ahol a sérülést elszenvedték, vagy ahol az anyagi kár ténylegesen bekövetkezett.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></P></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>Az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontja a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>E rendelet hatálya nem terjed ki a következőkre:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>a társasági jogból, valamint más jogi személyekre vagy jogi személyiség nélküli szervezetekre vonatkozó jogból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyok – például a társaságok és más jogi személyek vagy jogi személyiség nélküli szervezetek bejegyzés útján vagy más módon történő létrehozásával, jogképességével, belső szervezetével vagy feloszlásával kapcsolatos kérdésekben –, a tisztviselőknek és tagoknak a társaság vagy szervezet kötelezettségeiért való személyes felelősségéből, továbbá a számviteli iratok jog szerinti könyvvizsgálata során a könyvvizsgálóknak a társasággal vagy annak tagjaival szembeni személyes felelősségéből származó szerződésen kívüli kötelmi viszonyok<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 4. cikk a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a jogellenes károkozásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszonyra azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó esemény, valamint függetlenül attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely országban vagy országokban következnek be.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Ha azonban a károkozásért felelősnek tekintett személy és a kárt elszenvedő személy szokásos tartózkodási helye a kár bekövetkezésének időpontjában ugyanabban az országban található, a jogellenes károkozásra ezen ország jogát kell alkalmazni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="004.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogellenes károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni. Egy másik országgal fennálló nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat alapulhat különösen a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó jogellenes károkozáshoz.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="4"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A nemzeti jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A Burgerlijk Wetboek (polgári törvénykönyv)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A tényállás megvalósulásának időpontjában hatályos változatában, a <DATE ISO="20190320">2019. március 20‑i</DATE> wet tot wijziging van het Burgerlijk Wetboek en het Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering teneinde de afwikkeling van massaschade in een collectieve actie mogelijk te maken (Wet afwikkeling massaschade in collectieve actie) (Stb. 2019, 130. szám) általi módosítás előtt.</P></NOTE> 3:305a. cikkének (1) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>A teljes jogképességgel rendelkező alapítvány vagy egyesület más személyek azonos érdekeinek védelmét szolgáló keresetet indíthat, amennyiben ezen érdekeket az alapszabálya szerint képviseli.<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>Ha a felszámoló <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>Peeters/Gatzen<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/>‑keresetet indít,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd a jelen indítvány 2. lábjegyzetét.</P></NOTE> akkor valamennyi hitelező érdekét képviseli. Az ebből származó bevétel a fizetésképtelenségre vonatkozó szabályok alapján felosztás céljából a fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyon részévé válik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A BMA Nederland BV (a továbbiakban: BMA NL) – egy élelmiszeripari gépek gyártására és értékesítésére szakosodott holland társaság – egyetlen tulajdonosa a BMA Groep BV (a továbbiakban: BMA Groep).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A BMA Groep 100%‑ban a német BMA Braunschweigische Maschinenbauanstalt AG (a továbbiakban: BMA AG) társaság tulajdonában áll.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A BMA Groep jogosult volt a BMA NL ügyvezetőinek kijelölésére és visszahívására. Bizonyos időszakokra a BMA AG munkavállalói voltak kijelölve a BMA NL alapító okirat szerinti ügyvezetőinek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A BMA NL ügyvezetésének fontos döntéseit és intézkedéseit a BMA Groep elé kellett terjeszteni, amely ezt követően kérelmezte a BMA AG által történő jóváhagyását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>2004‑től 2011‑ig a BMA AG összesen 38 millió euró összegű kölcsönt nyújtott a BMA NL részére. A finanszírozás egy bankszámlán keresztül történt, amelyet a BMA NL a Deutsche Bank Nederland BV‑nél vezetett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>Emellett a BMA AG kezességet vállalt a BMA NL tartozásaiért is, és tőke‑hozzájárulást nyújtott a BMA NL javára.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A BMA AG 2012 elején megszüntette a pénzügyi támogatást. A BMA NL‑nek így kezdeményeznie kellett a fizetésképtelenség megállapítását, amelyre <DATE ISO="20120403">2012. április 3‑án</DATE> került sor. Az előzetesen jóváhagyott, nem biztosított követelések nagy része német hitelezőkhöz, elsősorban magához a BMA AG‑hoz és Németországban székhellyel rendelkező, a BMA AG csoporthoz tartozó más társaságokhoz tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A többi ki nem elégített hitelező különböző országokban rendelkezik székhellyel, ideértve néhány Európai Unión kívüli országot is. A fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyonban található eszközök nem elegendőek valamennyi hitelező teljes kielégítésére.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A BMA NL felszámolója – valamennyi hitelező érdekében – <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>Peeters/Gatzen<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/>‑keresetet indított a rechtbank Midden‑Nederland (midden‑nederlandi elsőfokú bíróság, Hollandia) előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20180523">2018. május 23‑i</DATE> ítéletével e bíróság az (EU) 2015/848 rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A fizetésképtelenségi eljárásról szóló, <DATE ISO="20150520">2015. május 20‑i</DATE> európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="141" PAGE.FIRST="19" DATE.PUB="2015">HL 2015. L 141., 19. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="349" PAGE.FIRST="40" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 349., 40. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: fizetésképtelenségi rendelet).</P></NOTE> 3. cikke szerint megállapította a joghatóságát a kereset elbírálására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT><DATE ISO="20160621">2016. június 21‑én</DATE> megalapították a Stichting Belangbehartiging Crediteuren BMA Nederland‑ot (a BMA Nederland hitelezőinek érdekeit képviselő alapítvány; a továbbiakban: alapítvány), amelynek célja a BMA NL azon hitelezői érdekeinek képviselete, amelyek a BMA AG magatartása következtében kárt szenvedtek el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT><DATE ISO="20180815">2018. augusztus 15‑én</DATE> az alapítvány a felszámoló és a BMA AG közötti eljárásba való beavatkozás engedélyezését kérte ugyanezen elsőfokú bíróságtól. A bíróság a <DATE ISO="20190130">2019. január 30‑i</DATE> ítéletével helyt adott e kérelemnek, és az 1215/2012 rendelet 8. cikkének eleje és (2) bekezdése alapján megállapította a joghatóságát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>2019. februárban a Bíróság meghozta az NK‑ítéletet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190206">2019. február 6‑i</DATE> ítélet (<NO.CASE>C‑535/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:96">EU:C:2019:96</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ebben az ítéletben a Bíróság kifejtette, hogy a felszámoló által indított <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>Peeters/Gatzen<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>‑kereset nem a fizetésképtelenségi rendelet, hanem a 44/2001/EK rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22‑i</DATE> tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="124" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 124., 47. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> hatálya alá tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>Ennek alapján a BMA AG a <DATE ISO="20180523">2018. május 23‑i</DATE> és a <DATE ISO="20190130">2019. január 30‑i</DATE> ítéletek felülvizsgálatát kérte a kérdést előterjesztő bíróságtól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Az elsőfokú bíróság úgy véli, hogy a <DATE ISO="20180523">2018. május 23‑i</DATE> ítélete nem tartható fenn, azonban kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy meg kell‑e állapítania a joghatóságát egy, az 1215/2012 rendelet alapján fennálló joghatóságra tekintettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>Ilyen körülmények között a rechtbank Midden‑Nederland (midden‑nederlandi elsőfokú bíróság) előzetes döntéshozatal céljából kérdéseket terjesztett a Bíróság elé, amelyekből kizárólag a négy pontból álló negyedik kérdést idézem.</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>a)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a [864/2007 rendelet] 4. cikkének (1) bekezdését, hogy <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>azon ország […], amelyben a kár bekövetkezik<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="00AB" ID="QE0017"/>, az az ország, amelyben azon társaság székhelye található, amely nem tudja megtéríteni azt a kárt, amelyet a hitelezők a gondossági kötelezettség fent említett megszegése miatt szenvedtek el?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Jelentőséggel bír‑e ezen ország meghatározása szempontjából az a körülmény, hogy a kereseteket – a fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyon értékesítésével kapcsolatos törvényes feladatkörében – egy felszámoló és – valamennyi hitelező javára (azonban nem valamennyi hitelező nevében) – egy kollektív érdekeket képviselő szervezet indította?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Jelentőséggel bír‑e ezen ország meghatározása szempontjából az a körülmény, hogy a hitelezők egy részének székhelye nem az Európai Unió területén található?</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="6"?><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>Azon körülmény, hogy a fizetésképtelen holland társaság és az anyavállalata között finanszírozásról szóló megállapodások voltak érvényben, amelyekben joghatósági kikötéssel a német bíróságok joghatóságáról rendelkeztek, és a német jogot nyilvánították alkalmazandónak, azt eredményezi‑e, hogy a BMA AG állítólagos jogellenes károkozása a <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="00AB" ID="QE0018"/> rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy Hollandiától eltérő országhoz?<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet a Bíróság <DATE ISO="20200929">2020. szeptember 29‑én</DATE> vette nyilvántartásba.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>A felszámoló, a BMA AG, az alapítvány és az Európai Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztett elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A Bíróság tárgyalás tartását nem tartotta szükségesnek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Mivel a jelen indítvány a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/> rendelet 4. cikkének értelmezésére korlátozódik, először meg kell vizsgálnom az alapítványnak az említett rendelet hatályával kapcsolatos kifogását. Az alapítvány szerint az alapügy tárgyát képező felelősség a társasági jog hatálya alá tartozik, ennélfogva a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> rendelet 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében ki van zárva e rendelet hatálya alól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Az e kifogásra adandó válaszhoz a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> rendelet fogalmait a szokásos hermeneutikai kritériumok szerint kell értelmezni. Ezen túlmenően – a jogalkotó jelzése alapján – biztosítani kell az összhangot ezen jogszabály, az 1215/2012 rendelet, valamint a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogra vonatkozó jogszabályok között.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> rendelet (6) preambulumbekezdése. Lásd továbbá a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, <DATE ISO="20080617">2008. június 17‑i</DATE> 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>Róma I<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="177" PAGE.FIRST="6" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 177., 6. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="309" PAGE.FIRST="87" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 309., 87. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>Róma I<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> rendelet) (7) preambulumbekezdését; valamint a Bíróság ítélkezési gyakorlatában többek között: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190131">2019. január 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Da Silva Martins</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑149/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:84">EU:C:2019:84</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0028">28.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Az elengedhetetlen koherencia létjogosultsága az 1215/2012 rendelet tekintetében a kollíziós szabályok kodifikációjának a joghatósági szabályokhoz viszonyított kiegészítő jellegében rejlik. Ami a szerződésekre vonatkozó vonatkozó kollíziós szabályokat illeti, elegendő emlékeztetni arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> rendelet <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>a nemzetközi magánjog polgári és kereskedelmi jellegű – szerződéses és szerződésen kívüli – kötelezettségekre vonatkozó szabályainak közösségi szintű egységesítésére irányuló munka természetes folytatásaként<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> született.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>) irányuló, <DATE ISO="20030722">2003. július 22‑i</DATE> (bizottsági) javaslat, COM(2003) 427 végleges, 3. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Ezen eszközök értelmezésének egységessége azonban nem mindenáron érvényesítendő követelmény. Az egyes eszközök belső konzisztenciájának, saját célkitűzéseinek, valamint a szóban forgó szabály célkitűzéseinek megőrzése is fontos.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140116">2014. január 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Kainz</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑45/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:7">EU:C:2014:7</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>), <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191003">2019. október 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Petruchová</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑208/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:825">EU:C:2019:825</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 63. o.).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> rendelet az alkalmazandó jog, nem pedig a joghatóság meghatározására szolgál. Ha a káresemény bekövetkezésének helye és (értelmezés útján történő) megkettőződése a joghatóság tekintetében a könnyebb bizonyítással és az igazságszolgáltatás megfelelő szervezésével kapcsolatos okokkal magyarázható, akkor a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> rendeletben a kapcsoló elv egyedi,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> rendelet csak a kár bekövetkezésének helyét tartotta meg fennmaradó kritériumként egy olyan rendszerben, amely elméleti szempontból a felek által elfogadott választást részesíti előnyben (lásd: 14. cikk), és differenciált megoldásokat tartalmaz bizonyos jogsértések esetében (5. és azt követő cikkek).</P></NOTE> és azt maguk a (16) preambulumbekezdésben ismertetett okok igazolják.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>A jogtudományban lásd többek között: von Hein, J., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>Article 4 Rome II<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/>, in: Callies, G. P., <HT TYPE="ITALIC">Rome Regulations</HT>, 2. kiadás., Wolters Kluwer, 5. pont, további hivatkozásokkal, hangsúlyozva az alkalmazandó jog előreláthatósága és a jövőben felmerülő károkért való esetleges felelősség biztosítása közötti kapcsolatot. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> rendelet 4. cikkének összefüggésében az előreláthatóság (a cselekvő részéről a cselekménye következményeit illetően, illetve a sértett részéről, aki a vagyontárgyait vagy a testi épségét kockázatnak teszi ki egy adott helyen) absztrakt formában értendő, azaz nem valamely konkrét jogvitában szembenálló felekre vonatkozik: vesd össze a rendelkezést az 5. cikk (1) bekezdésének végével.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> rendelet hatálya. A társasági jogból eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyok kizárása</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A probléma leírása. A felek álláspontja</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a BMA AG (állítólagos) szerződésen kívüli felelőssége a gondossági kötelezettségének harmadik felekkel szembeni megsértéséből ered. A kérdést előterjesztő bíróság, amelynek nincsenek kétségei a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>Róma I<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>. rendelet alkalmazhatóságát illetően, csupán a jogvitában részt vevő felek e kérdéssel kapcsolatos érvelései között fennálló eltérések bemutatására szorítkozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>A 4.2, 4.3 és 5.2 pont a felszámolóval és az alapítvánnyal; a 7.3 pont az alperesnek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>Handlungsortra<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> vonatkozó álláspontjának kifejtésével kapcsolatos.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Nincs utalás arra, hogy az alapítvány a nemzeti bíróság előtt az alkalmazandó joggal kapcsolatban bármilyen kifogást emelt volna. A Bíróság előtt azonban megtette ezt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az alapítvány szerint a vitatott kereset nem tartozik a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> rendelet hatálya alá, mivel e kereset a BMA AG‑nak mint a fizetésképtelen holland társaság ügyvezető szervének vagy részvényesének felelősségén alapul. A BMA AG által megsértett gondossági kötelezettség a társasági jog alapján lenne érvényesíthető, így a felelősség a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> rendelet hatályán kívül helyezhető el.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>Az írásbeli észrevételeinek 16. és azt követő pontjai. Az alapítvány párhuzamot von a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130718">2013. július 18‑i</DATE> <NAME.CASE>ÖFAB</NAME.CASE>‑ítélettel (<NO.CASE>C‑147/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:490">EU:C:2013:490</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>; a továbbiakban ÖFAB‑ítélet). Emlékeztetek arra, hogy az utóbbi esetben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés nem az alkalmazandó jogra, hanem a 44/2001 rendelet alapján joghatósággal rendelkező bíróságra vonatkozott. E rendelet (és a jelenleg hatályos rendelet) nem tartalmaz a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> rendelet 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjához hasonló rendelkezést. Ebben az ügyben az alperesek felelősségének szerződéses (ebben az esetben az 5. cikk (1) bekezdése alkalmazandó) vagy szerződésen kívüli (az 5. cikk (3) bekezdése alkalmazandó) minősítése volt vitatott.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A felszámoló a kár okát is a német társaságnak mint a holland társaság (közvetett) részvényesének tulajdonítja. Ebből azonban nem következik, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> rendelet nem alkalmazható.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Írásbeli észrevételek, 1.1, 3.3 és azt követő pontok; valamint a 4. kérdés a) pontjára adott válasz, 12. o.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>A BMA AG ezzel szemben azt állítja, hogy az esetleges felelőssége a fizetésképtelen társaság hitelezőjeként elkövetett jogellenes cselekményből ered.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Az írásbeli észrevételeinek 49. és azt követő pontjai. Az 57. és 58. pontban tagadja a vállalati minősítést, és nem tér ki közvetlenül a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> rendelet alkalmazhatóságára. A jelen ügy és az ÖFAB‑ítélet közötti különbségeket hangsúlyozza annak kizárása érdekében, hogy az (állítólagos) felelőssége a társasági jog keretébe tartozónak minősüljön.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A vita végeredményben az anyavállalat (BMA AG) gondossági kötelezettségének jellege tekintetében áll fenn, amely anyavállalat évekig pénzügyi támogatást nyújtott a leányvállalatnak, hogy utóbbit mesterségesen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>életben tartsa<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/>, majd visszavonta ezt a támogatást, ami a fizetésképtelenséghez vezetett.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A társasági jogból, az egyesületek és más jogi személyek jogából eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyok kizárása</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>A feladatomat csak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0042" REF.END="QE0042"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/> rendelet alkalmazási köréről az 1. cikk (2) bekezdésének d) pontjában előírt kizárással összefüggésben történő véleménynyilvánítás képezi, a holland jog értelmezéséről vagy hatályáról való véleménynyilvánítás nem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A rendelet nem ad általános meghatározást a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0043" REF.END="QE0043"/>társasági jogi<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> kérdésekre, és nem hivatkozik ebben a tekintetben a tagállamok jogrendjére sem. E fogalom értelmezésének tehát önállónak kell lennie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>201. december 10‑i <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Lazar</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑350/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:802">EU:C:2015:802</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0021">21.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A kizárás a Római Egyezmény<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, <DATE ISO="19800619">1980. június 19‑én</DATE> Rómában aláírásra megnyitott egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="266" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1980">HL 1980. L 266., 1. o.</REF.DOC.OJ>; kihirdette: a 2006. évi XXVIII. tv.; a továbbiakban: Római Egyezmény).</P></NOTE> 1. cikke (2) bekezdése e) pontjának mintáját követi, és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0044" REF.END="QE0044"/>Róma I<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> rendelet 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjába azzal a kiegészítéssel került át, amely a számviteli iratok jog szerinti könyvvizsgálata során a könyvvizsgálóknak a társasággal vagy annak tagjaival szembeni felelősségére vonatkozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>A Római Egyezménynek a társasági jogot érintő kérdésekre való kiterjesztése mellőzésének történeti indoklása mindenekelőtt esetleges volt: akkoriban a társasági anyagi jog közösségi szintű harmonizációján dolgoztak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló egyezményre vonatkozó, Mario Giuliano és Paul Lagarde által készített jelentés (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="282" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1980">HL 1980. C 282., 1. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: jelentés), <HT TYPE="ITALIC">különösen</HT> a 12. o. Lásd még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160407">2016. április 7‑i</DATE> <NAME.CASE>KA Finanz</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑483/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:205">EU:C:2017:205</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezt a célt nem sikerült teljes mértékben elérni, következésképpen nem lehetséges a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0045" REF.END="QE0045"/>Róma I<QUOT.END REF.START="QS0045" CODE="201D" ID="QE0045"/> rendelet (vagy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0046" REF.END="QE0046"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0046" CODE="201D" ID="QE0046"/> rendelet) hatályát olyan <HT TYPE="ITALIC">lex societatisra</HT> való hivatkozással körülhatárolni, amelynek tárgyi hatályát az európai jogalkotó valamennyi tagállam számára meghatározta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0047" REF.END="QE0047"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0047" CODE="201D" ID="QE0047"/> rendelet támpontot nyújt azáltal, hogy felsorolja azon szerződésen kívüli kötelmi viszonyok körét, amelyek ki vannak zárva a hatálya alól, mivel azok a társasági jog hatálya alá tartoznak. Márpedig, és nem csupán azért, mert a felsorolás nem kimerítő jellegű, ez a felsorolás nem oldja meg az összes problémát.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Saugmandsgaard Øe főtanácsnok a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Verein für Konsumenteninformation</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványának (<NO.CASE>C‑272/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:679">EU:C:2019:679</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pontjában</REF.DOC.ECR> azt állította, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0048" REF.END="QE0048"/>[…] nehéz, sőt lehetetlen kimerítő definíciót adni arról, hogy mitől minősül valamely kérdés a társasági jogot és a <HT TYPE="ITALIC">lex societatist</HT> érintő kérdésnek. […] Egyébiránt megjegyzem, hogy egyes jogrendekben a kollíziós szabályok felsorolják az <HT TYPE="ITALIC">lex societatis</HT> területére tartozó kérdéseket. Mindazonáltal e felsorolások csupán példálózó jellegűek, és eltérések vannak a tagállamok között az említett törvény területére tartozó kérdéseket illetően. Ezen eltérésekkel szembesülve kétségtelen, hogy az ezen államokban általánosan elfogadott kérdések <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0049" REF.END="QE0049"/>kemény magjára<QUOT.END REF.START="QS0049" CODE="00AB" ID="QE0049"/> kell összpontosítani […].<QUOT.END REF.START="QS0048" CODE="201D" ID="QE0048"/></P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A szerződésen kívüli kötelmi viszonyoknak a <HT TYPE="ITALIC">lex societatis</HT> vagy a <HT TYPE="ITALIC">lex loci delicti</HT><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Vagy adott esetben a <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT>: lásd még a társasági ügyvezetők személyes felelősségéről: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151210">2015. december 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Kornhaas</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑594/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:806">EU:C:2015:806</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> hatálya alá tartozónak történő minősítése továbbra is nehéz, abban az esetben is, ha az ilyen kötelezettségek olyan szempontokra vonatkoznak, mint amilyenek az említett felsorolásban szerepelnek. Ezt bizonyítja a tagállamok gyakorlatában elfogadott megoldások sokfélesége.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd: Gerner‑Beuerle, C., Mucciarelli, F., Schuster, E. és Siems, M. tanulmánya, <HT TYPE="ITALIC">The Private International Law of Companies in Europe</HT>, Hart, Beck, Nomos, <DATE ISO="20190405">2019. 4.5</DATE> táblázat, 2018. szeptemberi adatok alapján.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bíróság a szerződéses kötelezettségek területére vonatkozó kizárásról szóló ítéletében átveszi a Római Egyezményről szóló jelentés magyarázatát, és hangsúlyozza a társaság belső kapcsolatai vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0050" REF.END="QE0050"/>működése<QUOT.END REF.START="QS0050" CODE="201D" ID="QE0050"/> (a kizárás tárgya) és a külső kapcsolatok (amelyekre a rendeletek vonatkoznak) közötti különbséget.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190508">2019. május 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Kerr</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑25/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:376">EU:C:2019:376</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0034">34.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191003">2019. október 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Verein für Konsumenteninformation</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑272/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:827">EU:C:2019:827</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>), 35. és azt követő pontok.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>E különbségtételnek a Bíróság által történő hangsúlyozása alkalmazható a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0051" REF.END="QE0051"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0051" CODE="201D" ID="QE0051"/> rendelet 1. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett kizárt ügyek három kategóriája közül az elsőre: a társaságok alapítására, jogképességére, belső működésére és megszűnésére. Ezek mind a társaság belső működésének olyan elemei, amelyeket kizárólag a társasági jog szabályoz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Kétségeim vannak azonban afelől, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0052" REF.END="QE0052"/>belső működés<QUOT.END REF.START="QS0052" CODE="201D" ID="QE0052"/> kritériuma elegendő a kizárt ügyek másik két kategóriájának értelmezéséhez és elhatárolásához: a) a tagok és az ügyvezetők <HT TYPE="ITALIC">személyes</HT> felelőssége a társaság vagy más jogi személyek kötelezettségeiért; és b) a számviteli iratok jog szerinti könyvvizsgálata során a könyvvizsgálóknak a társasággal vagy annak tagjaival szembeni személyes felelőssége.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>Véleményem szerint az a jogalkotói szándék a releváns elem, hogy egyetlen jogszabály, a <HT TYPE="ITALIC">lex societatis</HT> legyen továbbra is irányadó azokra a szerződéses vagy szerződésen kívüli jellegű szempontokra, amelyekre sajátos megoldás létezik, amely az ilyen szempontok és a jogi személy működése és működtetése – akár belső (a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0053" REF.END="QE0053"/>belső működés<QUOT.END REF.START="QS0053" CODE="201D" ID="QE0053"/>), akár külső (a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0054" REF.END="QE0054"/>külső működés<QUOT.END REF.START="QS0054" CODE="201D" ID="QE0054"/>) vonatkozásban – közötti kapcsolatból ered.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Konkrétan, ami a tagok és az ügyvezető szervek személyes felelősségét illeti a társaság kötelezettségeivel kapcsolatban, a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0055" REF.END="QE0055"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0055" CODE="201D" ID="QE0055"/> rendelet kizárása érthető, mivel a vállalatiság minden más megfontolást elnyel. Ha a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó szabályt annyira áthatják a vállalati kontextusra jellemző megfontolások, hogy az azon kívül értelmezhetetlen, akkor a minősítés szempontjából ez az irányadó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ezt a Bizottság a 2003‑ban benyújtott rendeletjavaslatában fogalmazta meg: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0056" REF.END="QE0056"/>ez a kérdés [a társaság tagjainak és szerveinek személyes felelőssége a társaság kötelezettségeiért] nem választható el a társasági jogtól […], amely arra a társaságra […] alkalmazandó, amelynek működésével összefüggésben a felelősségre hivatkoznak<QUOT.END REF.START="QS0056" CODE="201D" ID="QE0056"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>A jelen indítvány 11. lábjegyzete. A <DATE ISO="20060221">2006. február 21‑i</DATE> módosított javaslat (COM (2006) 83 végleges) megfogalmazása még egyértelműbb volt, 1. cikk, (2) bekezdés, d) pont. A végleges szöveg a Római Egyezmény 1. cikke (2) bekezdése e) pontjának felel meg.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Elismerem, hogy e kritérium alkalmazása nem egyszerű, és nemcsak a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0057" REF.END="QE0057"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0057" CODE="201D" ID="QE0057"/> rendelet szövege miatt, hanem a társasági jog területén fennálló bizonytalanság miatt sem.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="10"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0058" REF.END="QE0058"/>tagoknak és az ügyvezető szerveknek a társaság vagy más jogi személyek kötelezettségeiért való személyes felelősségéből<QUOT.END REF.START="QS0058" CODE="201D" ID="QE0058"/> eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyok</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Annak meghatározása céljából, hogy egy szerződésen kívüli kötelmi viszony a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0059" REF.END="QE0059"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0059" CODE="201D" ID="QE0059"/> rendelet 1. cikke (2) bekezdésének d) pontja alá tartozik‑e (vagy sem), a tagok és az ügyvezető szervek felelősségre vonásának alapját <HT TYPE="ITALIC">(ratio legis)</HT> kell megvizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy a társasági jogban hol található annak gyökere vagy alapja.</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>A kizárás akkor alkalmazandó, ha a törvény a társaság felelősségét társasági jogi indokok alapján kiterjeszti az ügyvezető szervre, vagy közvetlenül ez utóbbinak tudja be.</P></ITEM><ITEM><P>Ezzel szemben a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0060" REF.END="QE0060"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0060" CODE="201D" ID="QE0060"/> rendelet hatálya alá tartoznak a <HT TYPE="ITALIC">neminem laedere</HT> általános kötelezettség megsértéséből eredő – vagy valamely más sajátos jogcímen fennálló, de a társaság tevékenységi körén kívül eső – felelősségi esetek.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Az a hitelező, aki a törvény alapján jogosult arra, hogy a társaság tartozásainak megfizetését harmadik személyekkel szemben követelje, és aki e törvény hatálya alatt követelést támaszt az ügyvezető szervvel szemben a társasággal szemben fennálló lojalitási és gondossági kötelezettségeinek megsértése miatt, véleményem szerint a társasági jog keretein belül jár el. A felszámoló felelősségére alkalmazandó jogot nem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0061" REF.END="QE0061"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0061" CODE="201D" ID="QE0061"/> rendelet alapján kell meghatározni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Ugyanezen hitelezőnek az általános, <HT TYPE="ITALIC">erga omnes</HT> gondossági kötelezettségen alapuló követelése, amely különbözik az ügyvezető szerv és a társaság közötti kapcsolatból eredő konkrét gondossági kötelezettségtől, a rendelet tárgyi hatálya alá tartozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd: Alfaro Águila‑Real, J., <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0062" REF.END="QE0062"/>Administradores frente a accionistas y acreedores: deberes de lealtad para los accionistas y obligaciones pactadas o legales para los acreedores<QUOT.END REF.START="QS0062" CODE="201D" ID="QE0062"/>, in: Bermejo Gutiérrez, N., Martínez Flórez, A., és Recalde Castells, A. (szerk.), <HT TYPE="ITALIC">Las reestructuraciones de las sociedades de capital en crisis</HT>, Civitas‑Thomson Reuters, 60. és azt követő pontok. E szerző számára a jelen indítvány 57. pontjában leírt esetben a hitelező <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0063" REF.END="QE0063"/>társasági keresetet<QUOT.END REF.START="QS0063" CODE="201D" ID="QE0063"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0064" REF.END="QE0064"/>derivative action<QUOT.END REF.START="QS0064" CODE="201D" ID="QE0064"/>) indít, amely a társaság vagyonának helyreállítására irányul, az 58. pontban leírt esetben pedig a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0065" REF.END="QE0065"/>egyéni keresetet<QUOT.END REF.START="QS0065" CODE="201D" ID="QE0065"/> (<QUOT.START CODE="201E" ID="QS0066" REF.END="QE0066"/>direct action<QUOT.END REF.START="QS0066" CODE="201D" ID="QE0066"/>), amely a saját vagyoni kárára vonatkozik. Hozzáteszi (73. és 74. oldal), hogy sem az ügyvezetők, sem a címzettjeik kötelezettségei nem változnak a társaságnak a fizetőképességgel összefüggő válsághelyzetében; lehetséges azonban, hogy a hitelezőkkel szemben elvárt gondossági szint eltérő. Elismeri, hogy vannak más nézetek is, amelyeket vitat.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Annak, hogy a megállapítható felelősség a társasági jogi keretbe tartozik, az lesz a formális jele, hogy a kötelezettséget és a vonatkozó keresetet a társasági jogra vonatkozó joganyagban, nem pedig a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó általános joganyagban szabályozzák. Ez azonban pusztán egy jel, amely nem használható mechanikusan vagy automatikusan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Az olyan jogrendekben, amelyekben az alkalmazandó jogi szabályozás formailag ugyanaz – egy, a szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó általános szabály minden esetben –, a megkülönböztetés nehezebben alkalmazható, mint ott, ahol külön rendelkezések vannak. A nehézség nem fordul át lehetetlenségbe, mivel az ítélkezési gyakorlat minden bizonnyal tisztázta az eltéréseket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Fordítva, az ügyvezető szervvel szembeni egyéni (és nem <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0067" REF.END="QE0067"/>társasági<QUOT.END REF.START="QS0067" CODE="201D" ID="QE0067"/>) keresetre vonatkozó szabálynak a társasági jogba történő beillesztése nem feltétlenül szünteti meg azt, hogy e szabály az általános szerződésen kívüli felelősségre vonatkozó rendelkezés jellegével rendelkezik: a <HT TYPE="ITALIC">ratio legisét</HT> kell megvizsgálni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>A rendszertani elhelyezkedése ellenére a szabály egyszerű hivatkozás is lehet más szerződéses vagy szerződésen kívüli felelősségi rendszerekre.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Egy másik megkülönböztető elem az egyes keresetek tekintetében előírt szabályozás lesz. Mind a hitelező által indított társasági kereset, mind az egyéni kereset végső célja a társaság ügyvezető (vagy döntéshozó) szervének a társaság tartozásaiért való felelősségének a megállapítása: a bíróságon bizonyítandó tények,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Mivel a magatartásnak az ügyvezető szervnek való (objektív vagy szubjektív) betudhatóságára vonatkozó kritérium változó.</P></NOTE> valamint az ügyvezető szerv által a védekezés keretében felhozható tények<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Azok, amelyeket akkor lehetne ellenérvként hivatkozni, ha a keresetet a társaság vagy a tagok indítanák, a társasági keresetben; és azok, amelyeket az egyes hitelezők ellen lehetne előterjeszteni, az egyéni keresetben.</P></NOTE> általában eltérőek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>A fentiek fényében például kijelenthető, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0068" REF.END="QE0068"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0068" CODE="201D" ID="QE0068"/> rendelet hatálya alól ki vannak zárva az alábbi tárgykörök:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Azon ügyvezető szerv felelőssége, amely megszegi azon kötelezettségét, hogy kezdeményezze a társaság megszüntetését (vagy fizetésképtelenség megállapítását), amennyiben ez jogilag megengedett.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>E különleges kötelezettség létjogosultsága annak elkerülésében rejlik, hogy olyan társaság működjön tovább a kereskedelemben, amelyet meg kellett volna szüntetni vagy fel kellett volna számolni.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>A korlátolt felelősségű társaság létrehozásához szükséges lépések elmulasztása miatt a tagok ellen indított kereset.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P>E felelősség bevezetésével a cél az, hogy megvédjék a be nem jegyzett jogalanyokkal üzletelő harmadik feleket, és ösztönözzék a társaságok bejegyzését. Így Spanyolországban általános jelleggel a kereskedelmi törvénykönyv 119. és 120. cikke (<DATE ISO="18850822">1885. augusztus 22‑i</DATE> Real Decreto por el que se publica el Código de comercio) vagy Németországban a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvény, GmbHG, 11. § II. (Gesetz betreffend die Gesellschaften mit beschränkter Haftung in der im Bundesgesetzblatt Teil III, Gliederungsnummer 4123‑1, veröffentlichten bereinigten Fassung, zuletzt geändert durch Artikel 18 des Gesetzes vom <DATE ISO="20210603">3. Juni 2021</DATE>).</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>Azon igazgatósági tagok ellen indított kereset, amelyek a társaság kötelezettségeiért felelnek, amennyiben az elegendő pénzeszközzel már nem rendelkező társaság pénzügyi helyzetének ellenőrzése során bizonyos hivatalos intézkedések megtételét elmulasztották. E felelősségre az Aktiebolagslag (svéd társasági törvény) 18. §‑a utal a 25. fejezeten belül, amelyet az ÖFAB‑ítélet vizsgált.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0069" REF.END="QE0069"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0069" CODE="201D" ID="QE0069"/> rendelet hatálya alá tartoznak viszont azok a kártérítési keresetek, amelyeket a tagok és harmadik felek indíthatnak az ügyvezető szerveknek az érdekeiket közvetlenül sértő cselekményei miatt, amennyiben a rájuk vonatkozó szabályozás összhangban van a felelősségre vonatkozó általános szabályokkal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Mindennek ellenére ismételten elismerem, hogy a felelősség két kategóriájának elhatárolására szolgáló ezen kritérium nem biztosítja a kívánt egyértelműséget, azonban nem találok más olyan kritériumot, amely pontosabb megoldásokat kínálna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A jogvita körülményeire és az általam az imént kifejtettekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróságnak kell eldöntenie, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0070" REF.END="QE0070"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0070" CODE="201D" ID="QE0070"/> rendelet alkalmazható‑e a jelen ügyre. Amennyiben a kérdést előterjesztő bíróságnak az előzetes döntéshozatalra utaló határozatából következő igenlő válasz megerősítést nyer, rátérek a Bíróság elé terjesztett negyedik kérdésre, amely négy alkérdést tartalmaz.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="12"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdés</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A) pont: a BMA AG kötelezettségére alkalmazandó jog</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0071" REF.END="QE0071"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0071" CODE="201D" ID="QE0071"/> rendelet 4. cikke szerint az alkalmazandó jog főszabály szerint a kár bekövetkezésének helye szerinti jog, kivéve, ha i. a felek a 14. cikk értelmében más jogot választottak;<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szerint a BMA AG és a BMA NL közötti szerződések jogválasztási kikötést tartalmaznak a német jog javára. E kikötésnek a BMA NL hitelezőinek a BMA AG‑val szembeni követelésére alkalmazandó jog meghatározására gyakorolt lehetséges hatásával az alábbiakban foglalkozom.</P></NOTE> vagy ii. az 5. és azt követő cikkekben foglalt különös kollíziós szabályokban foglalt esetek egyike áll fenn.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Annak pontosítása érdekében, hogy a jelen ügyben hol következett be a kár:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>A 4. cikk (1) bekezdésének vége jelzi, hogy nincs relevanciája sem annak, hogy a kár melyik országban következett be, sem pedig annak, hogy ennek közvetett következményei hol merülhetnek fel.</P></ITEM><ITEM><P>A Bíróság már tisztázta (a Brüsszeli Egyezmény 5. cikkének (3) bekezdésével kapcsolatban),<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>A polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló 1968. évi Brüsszeli Egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="299" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="1972">HL 1972. L 299., 32. o.</REF.DOC.OJ>; egységes szerkezetbe foglalt szöveg: <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="027" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1998">HL 1998. C 27., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> hogy mit lehet érteni a kár bekövetkezésének helye alatt a jelenlegihez hasonló tényállás esetén.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19900111">1990. január 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Dumez France és Tracoba</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑220/88</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1990:8">EU:C:1990:8</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>; a továbbiakban: Dumez France és Tracoba ítélet). A Dumez és társai társaságok kártérítést kértek a más szerződő államban székhellyel rendelkező leányvállalatok fizetésképtelensége miatt állítólagosan elszenvedett károkért. A fizetésképtelenséget állítólag az váltotta ki, hogy egy németországi ingatlanépítési programról a fejlesztő kezdeményezésére leállítottak, amit viszont a német bankok azon döntése követett, hogy visszavonja az ez utóbbi részére nyújtott kölcsönöket.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>A Bíróság ugyanis a Dumez France és Tracoba ítéletben megállapította, hogy:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0072" REF.END="QE0072"/>[B]ár kétségtelen, […], hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0073" REF.END="QE0073"/>káresemény bekövetkezése helyének<QUOT.END REF.START="QS0073" CODE="201D" ID="QE0073"/> az egyezmény 5. cikkének 3. pontjában szereplő fogalma azon helyre vonatkozhat, ahol a kár bekövetkezett, ez kizárólag úgy értelmezhető, hogy azon helyre utal, ahol a jogellenes károkozásért vagy azzal egy tekintet alá eső cselekményért való felelősséget keletkeztető károkozó esemény közvetlenül kárt okozott a <HT TYPE="ITALIC">közvetlen</HT> károsultnak<QUOT.END REF.START="QS0072" CODE="201D" ID="QE0072"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Uo., 20. pont. Az eredeti változatban kiemelés nélkül.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0074" REF.END="QE0074"/>Az anyavállalatok által említett kár […] csupán a leányvállalataiknál a hitelszerződések felmondását, majd ebből fakadóan a vállalkozási szerződések felmondását követően bekövetkezett elsődleges pénzügyi veszteség közvetett következménye volt.<QUOT.END REF.START="QS0074" CODE="201D" ID="QE0074"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Uo., 13. pont.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0075" REF.END="QE0075"/>[A]z állítólagos kár nem más, mint annak az eredetileg elszenvedett kárnak a közvetett következménye, amely a bekövetkezett kár közvetlen károsultjait képező más jogi személyeket egy attól eltérő helyen érte, mint ahol a közvetett károsult a későbbiekben kárt szenvedett.<QUOT.END REF.START="QS0075" CODE="201D" ID="QE0075"/><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P>Uo., 14. pont.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>A Bíróság összefoglalva úgy vélte, hogy a joghatóság megállapítása szempontjából a kár helye az a hely, ahol a <HT TYPE="ITALIC">közvetlenül</HT> érintettek (első) kára bekövetkezett.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Ugyanezen logika alapján megállapítható, hogy a jelen ügyben a kár elsősorban a csődbe ment társaság vagyonában keletkezik, és az a hitelezői számára közvetett:<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P>Ez tehát nem a hitelezők által eredetileg elszenvedett kár, ahogyan azt a felszámoló az észrevételeiben állítja (3.18 pont).</P></NOTE> egy első alany (a társaság) által a vagyonában elszenvedett kárról van szó, amely az adós vagyonának az összes tartozás fedezésére való elégtelensége miatt más vagy mások vagyonára is kihat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Nem hagyom figyelmen kívül a kár <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0076" REF.END="QE0076"/>azonnaliként<QUOT.END REF.START="QS0076" CODE="201D" ID="QE0076"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0077" REF.END="QE0077"/>közvetettként<QUOT.END REF.START="QS0077" CODE="201D" ID="QE0077"/> való minősítésének, illetve a károsulti minőség <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0078" REF.END="QE0078"/>közvetlenként<QUOT.END REF.START="QS0078" CODE="201D" ID="QE0078"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0079" REF.END="QE0079"/>közvetettként<QUOT.END REF.START="QS0079" CODE="201D" ID="QE0079"/> történő értékelésével kapcsolatos nehézséget. Márpedig ezeket a műveleteket nem elvontan, hanem a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0080" REF.END="QE0080"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0080" CODE="201D" ID="QE0080"/> rendelet által előírt és a Bíróság által felvázolt összefüggésben és céllal kell végezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>A Lazar ítéletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20151210">2015. december 10‑i</DATE> ítélet (<NO.CASE>C‑350/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:802">EU:C:2015:802</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> a Bíróságnak a felperesek lakóhelyétől eltérő tagállamban közúti balesetben elhunyt személy hozzátartozóinak követelésére alkalmazandó jogot kellett meghatároznia. E tekintetben:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Emlékeztetett arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0081" REF.END="QE0081"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0081" CODE="201D" ID="QE0081"/> rendelet 2. cikke értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0082" REF.END="QE0082"/>a kár magában foglalja a jogellenes károkozásból […] származó valamennyi következményt<QUOT.END REF.START="QS0082" CODE="201D" ID="QE0082"/>; valamint hogy a 4. cikk értelémben <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0083" REF.END="QE0083"/>közvetett következményeknek<QUOT.END REF.START="QS0083" CODE="201D" ID="QE0083"/> tekintendők a valamely tagállamban bekövetkezett balesetben elhunyt személy másik tagállamban lakóhellyel rendelkező közeli hozzátartozóit ért, az elhunyt halálához kapcsolódó károk.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Uo., 22., 23. és 25. pont.</P></NOTE></P></ITEM><ITEM><P>A Bíróság rámutatott, hogy a kár bekövetkezési helyének meghatározásához a közvetlen kárt kell figyelembe venni.</P></ITEM><ITEM><P>A rendszertani érvelésre támaszkodva,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Uo., 26. és 27. pont. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0084" REF.END="QE0084"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0084" CODE="201D" ID="QE0084"/> rendelet 15. cikkének f) pontja a kijelölt jog hatálya alá vonja a kártérítésre jogosult személyek – esetleg harmadik személyek vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0085" REF.END="QE0085"/>közvetett<QUOT.END REF.START="QS0085" CODE="201D" ID="QE0085"/> károsultak – azonosításának feladatát.</P></NOTE> és az alkalmazandó jog előreláthatóságának biztosítása érdekében<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Uo., 29. pont.</P></NOTE> megállapította, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0086" REF.END="QE0086"/>[…] amennyiben azonosítható a közvetlen kár […], [az ilyen] baleset közvetett következményeitől függetlenül e közvetlen kár bekövetkezésének helye képezi az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából releváns kapcsoló tényezőt<QUOT.END REF.START="QS0086" CODE="201D" ID="QE0086"/>.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Uo., 25. pont.</P></NOTE></P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>A fentieket a jelen ügyre alkalmazva a kérdést előterjesztő bíróságnak – amelynek értelemszerűen e tekintetben pontosításokat kell tennie – a holland jogot kell alkalmaznia, ha úgy ítéli meg, hogy a fizetésképtelennek nyilvánított társaság vagyona Hollandiában található.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>E tekintetben semmilyen kérdést nem fogalmaztak meg. Úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság nem tulajdonít jelentőséget a társaság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0087" REF.END="QE0087"/>telephelye<QUOT.END REF.START="QS0087" CODE="201D" ID="QE0087"/>, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0088" REF.END="QE0088"/>címe<QUOT.END REF.START="QS0088" CODE="201D" ID="QE0088"/> vagy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0089" REF.END="QE0089"/>székhelye<QUOT.END REF.START="QS0089" CODE="201D" ID="QE0089"/> közötti különbségnek a káresemény (vagy adott esetben a kár) helyének meghatározása, valamint a joghatóság és az alkalmazandó jog meghatározása során. A Bizottság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150521">2015. május 21‑i</DATE> <NAME.CASE>CDC Hydrogen Peroxide</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑352/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:335">EU:C:2015:335</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pontjára</REF.DOC.ECR> hivatkozva e helyet a társaság székhelyével azonosítja: lásd írásbeli észrevételeinek 34. pontját. Az indítványban az eljáró bíróság által használt terminológiát (az előzetes döntéshozatal iránti kérelem magyar fordítása szerint: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0090" REF.END="QE0090"/>székhely<QUOT.END REF.START="QS0090" CODE="201D" ID="QE0090"/>) veszem át.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="14"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">B) pont: a felszámoló vagy az alapítvány keresete; a kár bekövetkezése helyének meghatározása szempontjából fennálló relevancia</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az alkalmazandó jog meghatározása függhet‑e attól, hogy a kereseteket i. a fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyon értékesítésével kapcsolatos törvényes feladatkörében egy felszámoló; vagy ii. valamennyi hitelező javára (azonban nem valamennyi hitelező nevében) egy kollektív érdekeket képviselő szervezet indította.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Az előző pontban kifejtett érvelés szükségtelenné teszi e kérdés megválaszolását. A kár helye ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy a keresetet a fizetésképtelen társaság egyéni hitelezője, a fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyon érdekeinek védelmében a felszámoló vagy egyes hitelezők érdekeinek védelme érdekében az alapítvány indítja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Bár a fentieket nem érinti, meg kell jegyezni, hogy a felszámoló és az alapítvány által képviselt (vagy védett) érdekek csak részben esnek egybe. Az első esetben a fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyonról van szó: miután azt helyreállították, a hitelezők a fizetésképtelenségi szabályok szerint behajtják az őket megillető összeget. Ezzel szemben az alapítvány bizonyos hitelezők érdekében jár el abból a célból, hogy bizonyos megállapításokon túlmenően a bíróság elrendelje az egyes hitelezőknek közvetlenül kifizetendő, az egyes követelések összegével megegyező összeg kifizetését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>Ezenkívül a felszámoló (a Peeters/Gatzen kereset révén) és az alapítvány (a Burgerlijk Wetboek 3:305a. cikkének (1) bekezdése alapján) <HT TYPE="ITALIC">ius agendi</HT>vel, és nem olyan saját anyagi joggal rendelkezik, amely megalapozza követelésüket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>E jogalanyok beavatkozásának nincs jelentősége a kollíziós felelősségi rendszerre nézve, azonban a konkrét kontextusnak (fizetésképtelenség), amelyben azt kérik, lehet. Ez minden bizonnyal igaz a Peter/Gaatzen keresetre: a kár bekövetkezésének helye szerinti jog hatályát vagy legalábbis alkalmazásának eredményét valószínűleg megváltoztatják a <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT> olyan megoldásai, mint például a vagyontárgyak értékesítéséből származó bevétel felosztására vagy a követelések rangsorára vonatkozó megoldások, a fizetésképtelenségi szabályozás céljainak megőrzése érdekében.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Amit a holland jogrendszer a Peeters/Gatzen kereset vagy egy a jelen ügyben eljáróhoz hasonló alapítvány keresete formájában ír elő, az az érintettek rendelkezésére álló eljárási eszköz vagy módszer. Ennek alkalmazása nem változtathatja meg az alkalmazandó jogot meghatározó szabályok konkrét megvalósulását, amelyeknek előreláthatónak kell lenniük a károkozó és a károsult számára amellett, hogy a kettejük közötti egyensúly megteremtése érdekében mindkettőjük érdekeit figyelembe kell venni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">C) pont: harmadik államokban székhellyel rendelkező hitelezők</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Úgy tűnik, hogy a BMA NL társaság egyes hitelezői az Unión kívül rendelkeznek lakóhellyel. A kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy e tényező a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0091" REF.END="QE0091"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0091" CODE="201D" ID="QE0091"/> rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében hatással lehet‑e a kár bekövetkezése helyének meghatározására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Amint az az előző kérdéssel kapcsolatban is, az eset körülményeire tekintettel a válasznak nemlegesnek kell lennie: a hitelezők lakóhelye nem releváns, tekintettel arra, hogy a hitelezőknek okozott kár közvetett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Mindenesetre emlékeztetek arra, hogy a felek (azaz a károkozó és a közvetlen károsult) közös lakóhelye – valójában szokásos tartózkodási helye – a 4. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában igenis jelentőséggel bír, amely utóbbi rendelkezés elsőbbséget élvez az (1) bekezdésben foglalt szabállyal szemben.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Az, hogy e közös szokásos tartózkodási hely harmadik állambeli elhelyezkedése miatt egy uniós bíróságnak valamely harmadik állam jogát alkalmaznia, nem minősül a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0092" REF.END="QE0092"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0092" CODE="201D" ID="QE0092"/> rendelet szokatlan vagy nem kívánt következményének, amely rendelet egyetemes jellegű.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>3. cikk. Más kérdés, hogy ilyen körülmények között van‑e joghatóság az Unióban, különösen az 1215/2012 rendelet alapján, amelynek alkalmazásához az alperesnek valamely tagállamban kell lakóhellyel rendelkeznie. A szövegben azonban vannak olyan joghatósági okok, amelyekre e feltétel nem vonatkozik; ezenkívül a tagállamok kiegészítő joghatósági okokat tarthatnak fenn.</P></NOTE></TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">D) pont: az úgynevezett menekülési záradék</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A károkozó és a károsult közötti, már fennálló kapcsolathoz való járulékos kapcsolódás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság azt kérdezi, hogy az, hogy a BMA AG és a BMA NL között már fennáll egy finanszírozási megállapodás, befolyásolja‑e az előbbi társaságnak a második társaság hitelezőivel szemben fennálló, szerződésen kívüli felelősségére alkalmazandó jog meghatározását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>A kérdés a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0093" REF.END="QE0093"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0093" CODE="201D" ID="QE0093"/> rendelet 4. cikkének (3) bekezdését idézi. E rendelkezés értelmében, ha a körülményekre figyelemmel a jogellenes károkozás <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0094" REF.END="QE0094"/>nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, az (1) vagy (2) bekezdésben említettektől eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni<QUOT.END REF.START="QS0094" CODE="201D" ID="QE0094"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Egy másik országgal fennálló nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat – amint azt ugyanezen cikk hozzáteszi – alapulhat <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0095" REF.END="QE0095"/>különösen a felek között már fennálló olyan jogviszonyon, így például szerződésen, amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó jogellenes károkozáshoz<QUOT.END REF.START="QS0095" CODE="201D" ID="QE0095"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Az erre a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0096" REF.END="QE0096"/>menekülési záradéknak<QUOT.END REF.START="QS0096" CODE="201D" ID="QE0096"/> is nevezett szabályra,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0097" REF.END="QE0097"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0097" CODE="201D" ID="QE0097"/> rendelet (14) és (18) preambulumbekezdése.</P></NOTE> valamint a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0098" REF.END="QE0098"/>járulékos kapcsolódásra<QUOT.END REF.START="QS0098" CODE="201D" ID="QE0098"/>, vagyis a korábbi szerződéshez vagy jogviszonyhoz való kapcsolódásra mint annak szerves részére való hivatkozás több megfontolást is sugall.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>A menekülési záradék életbelépése és a közvetlen kár bekövetkezésének helye szerinti ország jogának mellőzése érdekében, az eset <HT TYPE="ITALIC">összes körülményét</HT> figyelembe véve <HT TYPE="ITALIC">nyilvánvalóan</HT> szorosabb kapcsolatnak kell fennállnia a káresemény<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P>A 4. cikk a <HT TYPE="ITALIC">kárt okozó eseményt</HT> [hecho dañoso] említi, míg a spanyol változat (18) preambulumbekezdése (a francia, az olasz és az angol változatoktól eltérően) a daño <HT TYPE="ITALIC">[kár]</HT> kifejezést használja. Véleményem szerint a záradék jellegéből és céljából adódóan úgy kell értelmezni, hogy az akkor léphet életbe, ha szoros kapcsolat áll fenn az összességében érintett kárt okozó eseménnyel, azaz annak minden elemével és következményével. A kapcsolatnak nem feltétlenül a szigorú értelemben vett kár tekintetében kell fennállnia.</P></NOTE> és egy másik ország között.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P>A (18) preambulumbekezdés – például a spanyol és az olasz változatban – előírja, hogy <HT TYPE="ITALIC">minden</HT> körülményt figyelembe kell venni. Nem hiszem, hogy a melléknév a többi változattól eltérő értelmezést tesz lehetővé, amelyek a körülmények <HT TYPE="ITALIC">összességére</HT> utalnak (ahogyan egyébként a 4. cikk (3) bekezdése is, azokon a nyelveken, amelyeket referenciaként használni tudtam). A bírónak mindig figyelembe kell vennie a kárt okozó esemény és az állam közötti kapcsolatra utaló <HT TYPE="ITALIC">valamennyi</HT> elemet, hogy azokat együttesen mérlegelje és levonja belőlük a megfelelő következtetést.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>Az előkészítő munkálatok azt mutatják, hogy nincs egyetértés abban, hogy melyek ezek a körülmények.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>Lásd különösen az Európai Parlamentnek a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezetről szóló <DATE ISO="20050706">2005. július 6‑i</DATE> állásfoglalását, A6‑211/2005.sz. dokumentum, 26. módosítás, amely javaslatot tett a (jelenlegi) 4. cikk (3) bekezdésének szövegére, amelyet végül nem fogadtak el. A Bizottság <DATE ISO="20060221">2006. február 21‑i</DATE> módosított rendeletjavaslatát, COM(2006) 83 végleges, 4. cikk (3) bekezdés, amely a felek elvárásait – mint a jogrendszerhez való kapcsolódás különösen jellemző elemét – beépítette a szövegbe, ugyancsak elutasították.</P></NOTE> A korlátozások hiánya arra enged következtetni, hogy mind a felekre, mind pedig a kárt okozó eseményre vagy a kárra vonatkozó feltételeket mérlegelni kell.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P>Lásd a jelen indítvány 51. lábjegyzetét. Úgy vélem például, hogy a közvetett kár helye figyelembe vehető az egyéb tényezők között, tiszteletben tartva azonban a 4. cikk (1) bekezdése szerinti kapcsoló tényezőként való kizárását. Másként fogalmazva egy ilyen hely önmagában nem határozhatja meg az alkalmazandó jogot: ez a jogalkotó szándékának megkerülését jelentené, aki csak a közvetlen kárt tekinti kapcsoló tényezőnek.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>A felek között már fennálló kapcsolat (például szerződés) csak egy az ilyen körülmények vagy feltételek közül.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P>Ez kitűnik a szövegből. Lásd még a Bizottság <DATE ISO="20030722">2003. július 22‑i</DATE> javaslatát, amelyre a jelen indítvány 11. lábjegyzete hivatkozik. Továbbá sem a rendelet, sem a korábbi munkálatok nem adnak magyarázatot arra, hogy a szerződés vagy a már fennálló kapcsolat hogyan hoz létre szoros kapcsolatot egy adott országgal.</P></NOTE> Bár lehet azzal érvelni, hogy a rendeletben való kifejezett említése miatt ez egy különleges jelentőségű elem, kétségtelen, hogy az csupán példaként jelenik meg. A súlya nem abszolút jellegű, és önmagában nem elegendő ahhoz, hogy kizárja a kár bekövetkezésének helye (vagy adott esetben a felperes és a sértett közös szokásos tartózkodási helye) szerinti jog alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>A 4. cikk (3) bekezdése szerint lényeges kapcsolatnak kell fennállnia a szóban forgó, már fennálló kapcsolat és a káresemény között. Az ilyen kapcsolat alapján indokolt, hogy a jogsértésre alkalmazandó jog ne egyszerűen <HT TYPE="ITALIC">más</HT> jog legyen, mint amely a 4. cikk (1) és (2) bekezdéséből következne, hanem <HT TYPE="ITALIC">ugyanaz</HT>, mint ami a korábbi szerződésre irányadó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Ez megkönnyíti az egyidejűleg a szerződéses és a szerződésen kívüli kötelezettségek megszegésén alapuló kereset (és az azt követő peres eljárás) olyan esetben történő kezelését, amelyben a két okból eredő felelősség együttesen is megállapítható. Ezzel elkerülhető az is, hogy bizonyos szempontokat az egyik vagy a másik kategóriába kelljen sorolni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Ezen előnyök azonban nem indokolják a szerződésre alkalmazandó jognak a szerződésen kívüli felelősségre való automatikus alkalmazását. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0099" REF.END="QE0099"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0099" CODE="201D" ID="QE0099"/> rendelet 4. cikke (3) bekezdésének keretében<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Lásd az e szabály és a rendelet 10. cikkének (1) bekezdése, 11. és 12. cikke közötti különbséget.</P></NOTE> – ahogyan azt kifejtettem – a bíróság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik annak vizsgálata tekintetében, hogy van‑e jelentős kapcsolat a szerződésen kívüli kötelmi viszony és azon ország között, amelynek joga a már fennálló jogviszonyra irányadó.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy ilyen kapcsolat áll fenn, akkor az érintett ország jogát <HT TYPE="ITALIC">kell</HT> alkalmaznia.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Véleményem szerint e mérlegelési jogkörnek különösen annak fényében van értelme, hogy a szerződésre vagy a már fennálló jogviszonyra alkalmazandó jogot nem feltétlenül objektív módon határozták meg, hanem az a felek választásának eredménye lehet. Az első esetben az alkalmazandó jogrendhez vezető kapcsoló elv tényleges területi vagy földrajzi kapcsolatot jelez, a második esetben pedig tisztán jogi kapcsolatot, amely a szerződő felek akaratából ered.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Úgy vélem tehát, hogy az, hogy a BMA AG és a BMA NL társaságok között már fennáll egy finanszírozási megállapodás, csak egy további körülménynek minősül, amelyet figyelembe lehet venni annak eldöntése során, hogy a BMA AG‑nak (állítólagosan) felróható káresemény a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0100" REF.END="QE0100"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0100" CODE="201D" ID="QE0100"/> rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik‑e egy Hollandiától eltérő országhoz.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="17"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Járulékos kapcsolódás és közvetett károsultak</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Bár a kérdést előterjesztő bíróság nem így fogalmazza meg a kérdést, úgy vélem, hasznos lehet megvizsgálni, hogy a szerződés vagy a felek között már fennálló kapcsolat értéke (mint az esetnek a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0101" REF.END="QE0101"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0101" CODE="201D" ID="QE0101"/> rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében vett valamennyi körülményének <HT TYPE="ITALIC">egy további körülmény</HT>e) ugyanaz‑e, ha az elszenvedett károk megtérítését nem a szerződő fél, hanem egy harmadik fél kéri.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>Lásd Saugmandsgaard Øe főtanácsnoknak a <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Verein für Konsumenteninformation</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványának (<NO.CASE>C‑191/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:388">EU:C:2016:388</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) a 78. pontját, bár más összefüggésben nem zárja ki a jogellenes károkozásra alkalmazandó jognak a tényleges alperestől és felperestől eltérő felek között már fennálló jogviszonyra választott jog figyelembevételével történő meghatározását. Mindenesetre hozzáteszi, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0102" REF.END="QE0102"/>az, hogy az általános szerződési feltételek a luxemburgi jog alkalmazását írják elő, a jogvita felei, illetve a vállalkozó és egyes konkrét fogyasztók közötti bármilyen, már fennálló kapcsolat hiányában nem keletkeztet nyilvánvalóan szorosabb kapcsolatos Luxemburggal egy ilyen eljárás vonatkozásában<QUOT.END REF.START="QS0102" CODE="201D" ID="QE0102"/>.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>Ez a helyzet áll fenn a jelen ügyben, amelyben a (feltételezett) kárt okozó anyavállalat és a közvetlen károsult leányvállalata közötti finanszírozási megállapodásra vonatkozó jogválasztás is fennáll.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>Véleményem szerint vannak amellett szóló érvek, hogy a szerződő felek között már fennálló kapcsolatra a jelen ügyben releváns célokból azok is hivatkozhatnak, akik nem rendelkeznek ezzel a jogállással:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>Először is, emlékeztetek arra, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0103" REF.END="QE0103"/>közvetett<QUOT.END REF.START="QS0103" CODE="201D" ID="QE0103"/> kár nem releváns a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0104" REF.END="QE0104"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0104" CODE="201D" ID="QE0104"/> rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti alkalmazandó jog <HT TYPE="ITALIC">rendszerinti</HT> meghatározása szempontjából. Ezzel összhangban az, hogy a közvetetten érintett panaszosok a (károkozó és a közvetlen károsult közötti) szerződéses jogviszonyon kívül állnak, nem befolyásolhatja a menekülési záradékot sem, amely csak egy kivételt jelent a szabály alól.</P></ITEM><ITEM><P>Másodszor, e következtetés magyarázható lenne azzal is, hogy a közvetett kár a személyes vagy vagyoni kártól függ, amely először egy másik károsultnál jelentkezik. Bár az utóbbi által elszenvedett kár egy korábbi kapcsolathoz kapcsolódik, és ebből eredően szorosabb kapcsolat áll fenn egy bizonyos jogrendszer és a káresemény között, nem tartom következetlennek, hogy ugyanaz a jogi rendszer kerüljön alkalmazásra a harmadik személy által elszenvedett, ugyanabból az eseményből eredő kárra.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Tudomásul veszem, hogy egy ilyen megoldás aggályokra adhat okot, ha a szerződésre alkalmazandó jogot a felek<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>Következésképpen úgy tűnhet, hogy azt olyan felek tekintetében írják elő, akik ahhoz nem járultak hozzá. Így értelmezi ZK: lásd az észrevételeinek a 3.24 pontját.</P></NOTE> választották, és nem objektíven határozták meg. Márpedig emlékeztetek arra, hogy az ilyen jognak a jogsértésre történő kiterjesztése nem a szerződő felek akaratából, hanem az ügyben eljáró bíróságnak a 4. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek ellenőrzését követően hozott határozatából következik. Ily módon a kapcsolat közelít az objektív kapcsolathoz.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="18"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>A fent kifejtettek alapján azt javaslom, hogy a Bíróság a következő választ adja a rechtbank Midden‑Nederland (midden‑nederlandi elsőfokú bíróság, Hollandia) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett negyedik kérdésre:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="OTHER"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0105" REF.END="QE0105"/>1.</NO.P><TXT>A szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló, <DATE ISO="20070711">2007. július 11‑i</DATE> 864/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (<QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0106" REF.END="QE0106"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0106" CODE="00AB" ID="QE0106"/>) 1. cikke (2) bekezdésének d) pontját úgy kell értelmezni, hogy e rendelet kizárja a hatálya alól a tagok vagy ügyvezető szervek gondossági kötelezettségeinek megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyokat, amennyiben a jog az ilyen kötelezettségszegésből eredő, harmadik személyekkel szemben fennálló felelősséget társasági jogi okokból a tagokra vagy az ügyvezető szervekre telepíti. Az általános gondossági kötelezettség megsértéséből eredő felelősség nem zárható ki a rendelet hatálya alól.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0107" REF.END="QE0107"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0107" CODE="00AB" ID="QE0107"/> rendelet 4. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0108" REF.END="QE0108"/>a káresemény bekövetkezésének helye<QUOT.END REF.START="QS0108" CODE="201D" ID="QE0108"/> az a hely, ahol a társaság székhelye található, amennyiben a hitelezői által elszenvedett kár az eredetileg magát a társaságot ért gazdasági veszteségek közvetett következménye. Az a körülmény, hogy a kereseteket – a fizetésképtelenségi eljárás körébe tartozó vagyon értékesítésével kapcsolatos törvényes feladatkörében – egy felszámoló és – valamennyi hitelező javára (azonban nem valamennyi hitelező nevében) – egy kollektív érdekeket képviselő szervezet indította, nem befolyásolja az ilyen hely meghatározását. Szintén nem bír jelentőséggel az, hogy egyes hitelezők székhelye nem az Európai Unió területén található.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="00BB" ID="QS0109" REF.END="QE0109"/>Róma II<QUOT.END REF.START="QS0109" CODE="00AB" ID="QE0109"/> rendelet 4. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a károkozó és a közvetlen károsult között már fennálló kapcsolat (mint például egy finanszírozási megállapodás, amelyre a felek választották az alkalmazandó jogot) olyan elem, amelyet az egyéb körülményekkel együtt kell mérlegelni annak megállapítása érdekében, hogy a káresemény és egy adott ország között nyilvánvalóan szorosabb kapcsolat áll‑e fenn, mint ugyanezen esemény és azon ország között, amelynek joga a 4. cikk (1) vagy (2) bekezdése alapján alkalmazandó lenne.<QUOT.END REF.START="QS0105" CODE="201D" ID="QE0105"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>