(1)

2024. július 24-én a belga hatóságok a 2014/25/EU irányelv 35. cikkének (1) bekezdése alapján kérelmet (a továbbiakban: kérelem) nyújtottak be a Bizottsághoz a Luminus, a Norther és az Ørsted (a továbbiakban: kérelmezők) nevében a villamos energia belgiumi termelésére és nagykereskedelmére vonatkozóan, a Doel 4 és a Tihange 3 atomerőműben előállított villamos energia kivételével. A kérelem megfelel az (EU) 2016/1804 bizottsági végrehajtási határozat (2) 1. cikkének (1) bekezdésében, valamint annak I. mellékletében meghatározott formai követelményeknek.

(2)

A Luminus 68,63 %-ban az Electricité de France (a továbbiakban: EDF) Belgium SA, az EDF csoport egyik leányvállalatának tulajdonában van, és főként a villamosenergia-piacokon, valamint a gáz- és energiaszolgáltatási piacokon tevékenykedik Franciaországban és Belgiumban.

(3)

A Norther 50 %-ban az Elnu NV, a Nethys SA-NV kizárólagos tulajdonában lévő Elicio SA-NV leányvállalatának, 50 %-ban pedig a Boreas Wind Offshore NV, az Eneco Wind Belgium NV kizárólagos tulajdonában lévő leányvállalata tulajdonában van. Az Eneco Wind Belgium NV az Eneco BV nemzetközi villamosenergia-, földgáz- és hőtermelő és -szolgáltató leányvállalata, a Norther pedig tengeri szélerőműparkot üzemeltet az Északi-tengeren a belga kizárólagos gazdasági övezetben.

(4)

Az Ørsted az Ørsted csoport része, amely 50,12 %-ban a dán állam tulajdonában van. Az Ørsted jelenleg nem folytat energiatermelési és -kereskedési tevékenységet Belgiumban, de mérlegeli a megújuló energiával kapcsolatos tevékenységek megkezdését.

(5)

A kérelmet nem kísérte a belga versenyhatóság indokolással ellátott és megalapozott álláspontja.

(6)

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. bekezdésének a) pontja értelmében, mivel a piacra történő szabad belépés vélelmezhető az adott irányelv 34. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján, amelyet e határozat (15) preambulumbekezdése is jelez, a Bizottságnak 105 munkanapon belül el kell fogadnia a 2014/25/EU irányelv 35. cikkében említett végrehajtási jogi aktust.

(7)

2024. július 30-án a Bizottság felkérte a belga hatóságokat, hogy 10 munkanapon belül erősítsék meg a kérelmezők által a piaci részesedésekre vonatkozóan szolgáltatott adatok érvényességét, még akkor is, ha azok eltérnek a belga villamosenergia- és gázszabályozó bizottság (CREG) által közzétett hivatalos adatoktól. A Bizottság 2024. szeptember 2-án kapta meg a CREG megerősítését. A Bizottság 2024. november 28-án további pontosításokat kért a belga hatóságoktól, amelyeket 2025. január 27-én nyújtottak be. Következésképpen a 2014/25/EU irányelv IV. mellékletének 2. pontja értelmében a végrehajtási határozat elfogadásának határideje 2025. március 6.

(8)

A 2014/25/EU irányelv alkalmazandó az említett irányelv 9. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett villamosenergia-termeléssel és -nagykereskedelemmel összefüggő tevékenységek folytatására irányuló szerződések odaítélésére, kivéve, ha ez a tevékenység az említett irányelv 34. cikke értelmében mentességet élvez.

(9)

A 2014/25/EU irányelv beszerzési fegyelmet ír elő a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő hatóságok és állami ellenőrzés alatt álló vállalkozások számára az áruk szabad mozgásának, a letelepedés szabadságának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának, valamint az e szabadságokból eredő elvek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Az irányelv (1) preambulumbekezdése szerint ezt a jogalkotási döntést az indokolja, hogy a nemzeti hatóságok továbbra is képesek befolyásolni az ajánlatkérők magatartását, másrészt hogy azok a piacok, amelyeken az említett ágazatokban működő ajánlatkérők működnek, zárt jellegűek.

(10)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdése értelmében az irányelvben említett bármely tevékenység folytatására irányuló szerződések – valamely tagállam vagy közszolgáltató ajánlatkérő kérésére – nem tartoznak az irányelv hatálya alá, ha abban a tagállamban, ahol a szerződést teljesítik, a tevékenység közvetlen módon ki van téve a versenynek olyan piacokon, amelyekre a belépés nem korlátozott.

(11)

A versenynek való közvetlen kitettséget objektív szempontok alapján kell értékelni, figyelembe véve az érintett ágazat egyedi jellemzőit. Ezt az értékelést azonban korlátozza az alkalmazandó határidők rövidsége, és az, hogy a Bizottság számára hozzáférhető információkon kell alapulnia. Ezek az információk vagy már rendelkezésre álló forrásokból, vagy a 2014/25/EU irányelv 35. cikke szerinti kérelemmel összefüggésben szerzett információkból származnak, és nem egészíthetők ki időigényesebb módszerekkel, ideértve különösen az érintett gazdasági szereplőkre irányuló nyilvános vizsgálatokat (3).

(12)

Egy adott piacon a versenynek való közvetlen kitettséget több kritérium alapján kell értékelni, amelyek közül önmagában egyik sem döntő jelentőségű.

(13)

Annak értékeléséhez, hogy az érintett tevékenységek ki vannak-e téve közvetlen versenynek az e határozat által érintett piacokon, figyelembe kell venni a legfontosabb piaci szereplők piaci részesedését, valamint a megújuló energiaforrásokra épülő belgiumi villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem állami támogatási rendszerek keretében történő támogatását és annak mértékét.

(14)

Amint arra a Törvényszék emlékeztetett (4), a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében foglalt feltételek teljesülésének, és így a 2014/25/EU irányelv alkalmazása alóli mentességnek a tényére vonatkozó bizonyítási teher a kérelmezőre hárul. Ebből következik, hogy a kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a mentességi feltételek létezésének igazolására alkalmas átfogó bizonyítékokat.

(15)

A 2014/25/EU irányelv 34. cikke végrehajtásának céljából e határozatnak meg kell állapítania, hogy a kérelem tárgyát képező tevékenységek ki vannak-e téve olyan mértékű versenynek (olyan piacokon, amelyekre a belépés az említett rendelkezés értelmében nem korlátozott), amely biztosítja, hogy a 2014/25/EU irányelvben megállapított részletes beszerzési szabályok jelentette beszerzési fegyelem hiányában is átlátható, megkülönböztetéstől mentes módon történjen az érintett tevékenységek folytatására irányuló beszerzés, olyan kritériumok alapján, amelyek lehetővé teszik a beszerzők számára a gazdasági szempontból általánosságban legelőnyösebb megoldás azonosítását.

(16)

Ez a határozat a 2024. júliusi jogi helyzeten és tényálláson, valamint a kérelmezők által benyújtott információkon és a nyilvánosan hozzáférhető információkon alapul. Amennyiben a jogi vagy ténybeli helyzetben beálló jelentős változások miatt a 2014/25/EU irányelv 34. cikke (1) bekezdésének alkalmazhatóságára vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, e határozat felülvizsgálható.

(17)

A piacra való belépés nem minősül korlátozottnak, ha az érintett tagállam végrehajtja és alkalmazza a 2014/25/EU irányelv III. mellékletében felsorolt, vonatkozó uniós jogi aktusokat, amely melléklet a villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem tekintetében az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (5) tartalmazza.

(18)

A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján Belgium végrehajtotta és alkalmazta az (EU) 2019/944 irányelvet (6). Következésképpen az érintett piacra való belépés a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (3) bekezdése értelmében nem korlátozottnak minősül.

(19)

A kérelmezők szerint az érintett termékpiacot a hagyományos és a megújuló forrásokból előállított energia termelése és nagykereskedelme alkotja. Ez összhangban van a Bizottság villamosenergia-termeléssel és -nagykereskedelemmel kapcsolatos mentességi kérelmekre vonatkozó döntéshozatali gyakorlatával. Az e határozatban szereplő termékpiac-meghatározás nem érinti az uniós versenyszabályok alkalmazását.

(20)

Korábbi határozataiban a Bizottság megállapította, hogy egyes támogatási rendszerek nem gátolták azt a következtetést, hogy az azok keretében támogatott villamosenergia-termelés az érintett termékpiac körébe tartozhat. A Hollandiának címzett (EU) 2018/71 bizottsági végrehajtási határozatban (7) a Bizottság a (19) és (21) preambulumbekezdésben megjegyezte, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiát közvetlenül a piacon értékesítik, és hogy a holland Stimulering Duurzame Energieproductie (SDE+) rendszer ösztönzi a versenyképes ajánlatokat, a versenytársak pedig megpróbálják minimalizálni költségeiket (ennélfogva a kapott felárat). A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia ugyanahhoz a piachoz tartozik, mint a hagyományos villamosenergia-termelés. Az Olaszországnak címzett (EU) 2020/1499 bizottsági végrehajtási határozatban (8) a Bizottság a (37) és (38) preambulumbekezdésben megjegyezte, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia egyes rendszereire ajánlattételi eljárás vonatkozik, amelyeken nagyszámú kérelmező vesz részt. Következésképpen megállapítást nyert, hogy az e rendszerek keretében támogatott villamosenergia-termelés ugyanazon piac részét képezi, mint a hagyományos villamosenergia-termelés. A Litvániának címzett (EU) 2020/1500 bizottsági végrehajtási határozatban (9) a Bizottság a (30) preambulumbekezdésben megjegyezte, hogy a harmadik támogatási rendszer keretében előállított villamos energia versenypályázati eljárás keretében megállapított feláralapú támogatásban részesül, és megállapította, hogy az ugyanazon piac részét képezi, mint a hagyományos villamos energia termelése. A Dániának címzett (EU) 2022/1376 bizottsági végrehajtási határozatban (10) a Bizottság a (29) preambulumbekezdésben megállapította, hogy a közfinanszírozás elosztása versenyeztetésnek van kitéve olyan ajánlattételi eljáráson keresztül, amely a megújuló forrásokból előállított villamos energia termelőinek magatartását a közbeszerzési politikájuk tekintetében szabályozza. Ennek nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a kérelem tárgyát képező, megújuló energiaforrásokra épülő villamosenergia-termelést folytató létesítmények ugyanahhoz a piachoz tartoznak, mint a hagyományos villamosenergia-termelés. A Németországnak címzett (EU) 2023/1978 bizottsági végrehajtási határozatban (11) a Bizottság a (47) preambulumbekezdésben arra a következtetésre jutott, hogy a támogatásban nem részesülő vagy a piaci árhoz közvetlenül kapcsolódó támogatásban részesülő, megújuló forrásokból előállított energia termelése és nagykereskedelme közvetlenül ki van téve a versenynek.

(21)

A Bizottság általánosságban arra a következtetésre jutott, hogy akkor tekinthető úgy, hogy a megújuló forrásokból előállított villamos energia termelése versenyben áll a hagyományos villamosenergia-termeléssel, ha nem részesül támogatásban, vagy ha a kapott támogatásokat olyan mechanizmuson keresztül nyújtják, amely garantálja, hogy a támogatások szintje közvetlenül kapcsolódik a piaci árhoz. A Bizottság számos esetben megállapította, hogy az ajánlattételi eljárás megléte biztosította, hogy a támogatások piaci árhoz kötődjenek.

(22)

A Bizottság megjegyzi, hogy Belgiumban a villamosenergia-termelést a támogatási rendszerek három, különböző jellemzőkkel rendelkező kategóriája révén támogatják. Ezek a következők: kapacitásmechanizmus, a Doel 4 és a Tihange 3 atomerőművek 2025-ön túlra meghosszabbított támogatási rendszere (12), valamint a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energiára vonatkozó támogatási rendszerek.

(23)

A kérelmezők a következőképpen írják le a helyzetet. Belgium azt tervezi, hogy 2025-re bezárja a területén található összes atomreaktort, a Doelben és a Tihange-ban lévő két legújabb reaktor kivételével. Az Elia nevű belga átvitelirendszer-üzemeltető szerint (13) a bezáráshoz mostantól számítva 2030-ig 2–4 GW többletkapacitás kiépítésére lesz szükség. A nagykereskedelmi piacok működése azonban nem nyújt elegendő ösztönzőt az ilyen beruházásokhoz. Az energiarendszer számára azonban alapvető fontosságú a rugalmas kapacitás rendelkezésre állása. A kereslet szempontjából az időszakos és véletlenszerű megújuló energiákat kellően rugalmas termelési eszközökkel kell kiegészíteni.

(24)

A kérelmezők hozzáteszik, hogy Belgium ezen okból vezette be a kapacitásmechanizmust. Mindaddig, amíg a termelő garantálni tudja a rendelkezésre állást, jogosult a mechanizmusra, amely az energia technológiája vagy forrása szempontjából semleges. A 2021 márciusában hatályba lépett kapacitásmechanizmus ösztönzi a beruházásokat azáltal, hogy garantálja a csúcsidőszaki termelést és kiegyenlítést szolgáló mechanizmusokat biztosító projektek megfelelő jövedelmezőségét. A versenyen alapuló aukció révén működő mechanizmust 2021-ben az (EU) 2022/639 bizottsági határozat (14) hagyta jóvá.

(25)

A kérelmezők szerint a kapacitásmechanizmus előnyeit élvező tevékenységek a teljes nagykereskedelmi és termelési piachoz tartoznak, mivel i. a villamos energiát közvetlenül a nagykereskedelmi piacon értékesítik, ii. nem részesülnek betáplálási elsőbbségben, iii. vagy a kiegyenlítési feladat alóli mentességben, iv. a támogatás nem nyújt fedezetet a piaci kockázat ellen, v. a támogatás összege legfeljebb az ellátásbiztonság garantálása céljából üzemeltetett hőerőmű építésének, karbantartásának és üzemeltetésének költségeihez kapcsolódó nettó többletköltségeket fedezi, levonva ebből az erőmű vonatkozó piaci bevételeit. A Bizottság osztja ezt a véleményt.

(26)

A kérelmezők azt javasolták, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia belgiumi termelésére alkalmazandó támogatási rendszereket az alábbi kategóriákba sorolják.

(27)

E kategóriába a következők tartoznak: a C-Power, Belwind, Northwind és Nobelwind tengeri szélerőműparkok, a brüsszeli régió első zöldigazolvány-rendszere (2004 és 2011 júniusa között telepített létesítmények), a vallon régió első és második zöldigazolvány-rendszere (2002 és 2014 júliusa között telepített létesítmények) és a flamand régió első zöldigazolvány-rendszere (2009 és 2012 között telepített létesítmények).

(28)

A kérelmezők azt állítják, hogy ezeket a tengeri szélerőműparkokat az általános termelési és nagykereskedelmi piachoz tartozónak kell tekinteni, mivel a kapott támogatások legfeljebb a projektek nettó többletköltségeit fedezik. A Bizottság azonban a (18) preambulumbekezdésben említett határozataiban többször is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rögzített támogatásban részesülő létesítmények nem képezik részét a teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacnak. A Bizottság szerint az ilyen támogatások a bevételek garantált szintjének biztosításával védik a kedvezményezetteket a versenytől. A Bizottság nem lát okot arra, hogy eltérjen ettől a megközelítéstől.

(29)

E kategóriába a következők tartoznak: a brüsszeli régió második zöldigazolvány-rendszere (2011 júliusától telepített létesítmények), a vallon régió harmadik zöldigazolvány-rendszere (2014 júliusától telepített létesítmények), a flamand régió első zöldigazolvány-rendszere (2013-tól telepített létesítmények), a Norther, Rentel, Seamade és Northwester II tengeri szélerőműparkok.

(30)

A regionális rendszerek esetében a projektköltségeket évente újraértékelik, és a kiépített projektek becsült projektköltségét indexálják a működési kiadások változásainak figyelembevétele érdekében. A tengeri szélerőműparkok esetében a támogatás fogyasztói árindexen alapuló havi indexálása projektspecifikus.

(31)

A kérelmezők azt állítják, hogy a villamosenergia-piaci ártól függő, jogilag meghatározott felárral rendelkező támogatásokban részesülő létesítmények a teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piac részét képezik. A Bizottság osztja ezt az álláspontot, mivel ezek a támogatások piaci árhoz kapcsolódnak.

(32)

Ebbe a kategóriába tartozik a Princess Elisabeth nevű mesterséges szigeten kiépített projekt. A kérelmezők azt állítják, hogy mivel az e rendszer keretében létrehozandó jövőbeli létesítmények versenyen alapuló aukciós eljárás keretében meghatározott támogatásokban fognak részesülni, a teljes termelési és nagykereskedelmi piac részét kell képezniük. A Bizottság osztja ezt az álláspontot, mivel ezek a támogatások piaci árhoz kapcsolódnak.

(33)

Ebbe a kategóriába tartoznak a 2021 és 2023 között Flandriában kiépített kis- és közepes kapacitású napenergia- és szárazföldi szélenergia-projektek. A kérelmezők azt állítják, hogy mivel ezek a létesítmények versenyen alapuló aukciós eljárás keretében meghatározott támogatásokban fognak részesülni, a teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piac részét kell képezniük. A Bizottság osztja ezt az álláspontot, mivel ezek a támogatások piaci árhoz kapcsolódnak.

(34)

A kérelmezők azt állítják, hogy a támogatásban már nem részesülő létesítményeknek a teljes termelési és nagykereskedelmi piac részét kell képezniük. A Bizottság osztja ezt az álláspontot, mivel ezek a létesítmények nem részesülnek támogatásban, és a megtermelt energia értékesítésekor csak a villamosenergia-piaci árat kapják. Ez összhangban van a korábbi mentességi határozatokban, például a Németországra vonatkozó (EU) 2023/1978 végrehajtási határozatban alkalmazott megközelítéssel.

(35)

A Bizottság megállapítja, hogy a teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piac a hagyományos villamosenergia-termelésből és -nagykereskedelemből, a kapacitásmechanizmus által támogatott villamosenergia-termelésből és -nagykereskedelemből, valamint a megújuló energiaforrásokból történő, piaci árak alapján támogatásban részesülő villamosenergia-termelésből és -nagykereskedelemből áll. A rögzített és jogilag meghatározott felárban részesülő, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem külön piacot képez.

(36)

A kérelmezők szerint a Bizottság határozathozatali gyakorlata alapján az érintett földrajzi piacot a Belgium területét magában foglaló nemzeti piacként kell meghatározni (15). A kérelmezők hangsúlyozzák, hogy Belgium szoros kapcsolatot ápol a közép- és nyugat-európai régió többi országával (Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg és Németország).

(37)

A Bizottság a korábbi gyakorlatában (16) arra az álláspontra helyezkedett, hogy a villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem piaca nemzeti kiterjedésű. A kérelmező álláspontja összhangban van a Bizottság gyakorlatával.

(38)

mivel a kérelemben nem tüntették fel, hogy a földrajzi piac kiterjedése eltérő volna, az e határozat szerinti értékelés céljából és az uniós versenyjog sérelme nélkül úgy tekinthető, hogy a hagyományos és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelése és nagykereskedelme földrajzi szempontból Belgium területét foglalja magában.

(39)

A Bizottság ebben a szakaszban azt kívánja értékelni, hogy a kérelemben érintett tevékenységek ki vannak-e téve elegendő mértékű versenynek ahhoz, hogy ne legyen szükség a 2014/25/EU irányelv szerinti beszerzési fegyelemre. A jelen ügyben az értékelés során figyelembe veendő tényezők a piaci részesedések, a koncentrációszintek, valamint a villamosenergia-behozatalnak a belga villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon folyó versenyre gyakorolt hatása.

(40)

A (18) preambulumbekezdésben említett korábbi határozataival összhangban a Bizottság a jelen ügyben megállapítja, hogy a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termeléshez nyújtott, rögzített és jogilag meghatározott támogatások nem biztosítják, hogy az ilyen támogatásokban részesülő létesítmények közvetlenül ki legyenek téve a versenynek.

(41)

Következésképpen, mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében meghatározott feltételek nem teljesülnek, a 2014/25/EU irányelvet továbbra is alkalmazni kell azokra a szerződésekre, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék Belgiumban a rögzített és jogilag meghatározott támogatásban részesülő, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelési tevékenység folytatását.

(42)

A kérelmezők a következő áttekintést nyújtják a villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piac 2019–2023-as időszakbeli piaci részesedéseiről.

(43)

Az Engie piaci részesedésének 2022. és 2023. évi csökkenése főként a Doel 3 (2022. szeptember) és a Tihange 2 (2023. március) atomreaktorok bezárásának tudható be.

(44)

Az Engie piaci részesedése 2025-től várhatóan tovább csökken három további reaktor, a Doel 1, a Doel 2 és a Tihange 1 bezárásával. A többi atomreaktort, a Doel 4-et és a Tihange 3-at 2035-ig üzemeltetik a belga kormány és az Engie közötti megállapodást követően.

(45)

A kérelmezők szerint az Engie piaci részesedése a belgiumi villamosenergia-termelésben és -nagykereskedelemben 2023-ban 52 %, 2024-ben 44 %, 2025-ben pedig 32 % lenne. Ennek az az oka, hogy 2025-től kezdődően a fennmaradó két atomreaktor termelését megosztottnak tekintik az Engie és a belga állam között, mivel a reaktorokat a BE-NUC, az Engie és a belga állam közös vállalkozása fogja üzemeltetni 50–50 %-os részesedéssel.

(46)

A piaci koncentrációt mérő Herfindahl-Hirschman index (HHI) a következő (nagyon magas vagy magas) szinteken áll a belgiumi villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon:

Ez 2025-ben és azt követően várhatóan jelentősen csökkenni fog (2 253), mivel az atomreaktorokból történő termelés stabil marad, míg a megújuló forrásokból történő termelés növekedni fog.

(47)

A három legnagyobb vállalkozás piaci részesedése a villamosenergia-termelés és -nagykereskedelem piacán 2019 és 2023 között 79 %-ról 72 %-ra csökkent.

(48)

A Bizottság megállapítja, hogy a belgiumi villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piac eddig erősen koncentrált volt. A koncentrációnak a három további atomreaktor tervezett bezárásával 2025 után csökkennie kell.

(49)

A kérelmezők kifejtik, hogy bár a piaci koncentráció magas, a villamosenergia-behozatal jelentős versenykényszert gyakorol.

(50)

A Bizottság elismeri, hogy a villamosenergia-behozatal némi versenykényszert jelent. A Bizottság ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy Belgium az elmúlt tíz évben főként a szomszédos országokba exportált villamos energiát. A kérelmezők által szolgáltatott adatok szerint (17) Belgium 2023-ban nettó villamosenergia-importőr, 2018 és 2022 között azonban nettó exportőr volt. Az elkövetkező években Belgium valószínűleg több villamos energiát fog importálni az atomreaktorok bezárása miatt.

(51)

A kérelmezők a belgiumi helyzetet Litvánia helyzetével hasonlítják össze, ahol a Bizottság elismerte a villamosenergia-behozatal jelentőségét (18). A két eset azonban eltérő, mivel Litvániában a behozatal 2018-ban a villamosenergia-kereslet 80 %-át tette ki, míg Belgiumban a behozatal a következő tíz évben a villamosenergia-kereslet 20–40 %-át tenné ki a CREG által a kérelemben hivatkozott tanulmány szerint (19).

(52)

Következésképpen a Bizottság nem osztja a kérelmezők azon álláspontját, amely szerint a behozatal jelentősége összehasonlítható a belga és a litván ügyben. A (46) és (47) preambulumbekezdésben feltárt különbségekre tekintettel a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a villamosenergia-behozatal nem tekinthető döntő tényezőnek a belga villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon a versenynek való kitettség mérésében.

(53)

A Bizottság ugyanakkor elismeri, hogy a villamosenergia-behozatal a jövőben versenykényszert gyakorolhat a villamosenergia-termelésre, mivel Belgium kapacitása a három atomreaktor 2025-re tervezett bezárásával csökkenni fog. Ez a tendencia még nem valósult meg, mivel Belgium az elmúlt öt évben többnyire nettó exportőr volt.

(54)

A kérelmezők kifejtik, hogy a Luminus közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül, mivel 68,63 %-ban az EDF Belgium SA tulajdonában van, amely a francia állam tulajdonában álló, francia jog szerinti nyilvánosan működő részvénytársaság, az EDF csoport 100 %-os leányvállalata.

(55)

A kérelmezők úgy vélik, hogy a Norther közszolgáltató ajánlatkérőnek minősül, mivel 50 %-ban a Nethys tulajdonában van, amely Liège tartomány, a liège-i térség 74 települése és a vallon régió közös tulajdonában álló ún. „intercommunale”, az Enodia 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalat. A Bizottság egyetért azzal, hogy a Northert közszolgáltató ajánlatkérőnek kell tekinteni. A Nethys a Norther mellett a leányvállalatán, az Elición keresztül számos, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi tevékenységgel foglalkozó belgiumi leányvállalatot (20) ellenőriz (a továbbiakban: a Nethys többi leányvállalata), amelyeket a Bizottság közszolgáltató ajánlatkérőnek tekint.

(56)

A kérelmezők szerint a közszolgáltató ajánlatkérők (a kérelmezők ebbe a csoportba sorolják a Luminust és a Northert, de az Ørstedet még nem, mivel ez utóbbi Belgiumban még nem aktív) a 2019–2023-as időszakban a belgiumi teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon a kapacitást tekintve 20–30 % közötti, a termelést tekintve pedig 15–20 % közötti összesített piaci részesedéssel rendelkeztek (21).

(57)

Annak ellenére, hogy a kérelmezők rámutatnak, hogy az Engie 23,64 %-ban a francia állam tulajdonában van, amely a szavazati jogok 33,97 %-át ellenőrzi, azt állítják, hogy az Engie nem működik az európai közbeszerzési platformokon, mivel a kérelmezők álláspontja szerint nem tartozik az irányelv hatálya alá (22).

(58)

Egy francia közjogi intézmény, a Caisse des Dépôts et Consignations (a továbbiakban: CDC) a részvények 3,63 %-ával és a szavazati jogok 3,53 %-ával rendelkezik (23). A francia részvényesek – a részvények 27,27 %-ával és a szavazati jogok 38,03 %-ával – blokkoló kisebbséggel rendelkeznek.

(59)

Az Engie többi jelentős részvényese a Capital Group Companies (a részvények 6,37 %-a, a szavazati jogok 5,05 %-a), a Blackrock (a részvények 4,51 %-a és a szavazati jogok 3,44 %-a) és az Engie munkavállalói (a részvények 3,49 %-a és a szavazati jogok 4,18 %-a). A francia ajánlatkérő szervek tehát együttesen messze az Engie legnagyobb részvényesei.

(60)

Az Engie részvényeseinek legutóbbi öt éves közgyűlésén a francia állam és a CDC a részvényesek által ténylegesen leadott szavazatok több mint felét birtokolta. Az Engie honlapján elérhető éves közgyűlési szavazólapok alapján (24) a Bizottság a szavazati jogok gyakorlásának számítása kapcsán a következő eredményeket kapta:

(61)

A francia jog szerint (25) a francia államnak lehetősége van arra is, hogy az Engie törzsrészvényét rendelet útján aranyrészvénnyé alakítsa, ha alapvető nemzeti érdek, különösen az ellátás folyamatossága és biztonsága forog kockán. Ez az aranyrészvény konkrét jogokat biztosít az államnak, például ellenezheti stratégiai eszközök harmadik fél részére történő értékesítését, vagy a gazdasági miniszter beleegyezéséhez kötheti az új részvényesek belépését a társaság tőkéjébe egy adott küszöbérték felett.

(62)

A Bizottság lehetőséget adott az Engie-nek arra, hogy észrevételeket tegyen ezzel a ponttal kapcsolatban, amit 2024. december 24-én meg is tett. Az Engie azzal érvel, hogy az államot és a CDC-t nem lehet egyetlen ajánlatkérő szervnek tekinteni, és még ha annak is tekintenénk, akkor sem vélelmezhető, hogy jelentős befolyást gyakorolnak az Engie-re. Az Engie hozzáteszi, hogy a francia állam az Engie igazgatótanácsának tizennégy tagja közül csak hármat nevez ki.

(63)

Az Engie azzal érvel, hogy az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többsége releváns, a közgyűlésen leadott szavazatok százalékos aránya nem. A közvállalkozásnak az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első mondatában szereplő meghatározása azonban magában foglalja az ajánlatkérő szervek által a közgyűlésen leadott szavazatok többségével gyakorolt jelentős befolyást. A vállalkozás által kibocsátott részvények által megtestesített szavazatok többségével való rendelkezés révén gyakorolt, a 4. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett jelentős befolyás egyike azon eseteknek, amikor ilyen jelentős befolyás vélelmezhető; ez nem zárja ki a jelentős befolyást más helyzetekben.

(64)

A Bizottság úgy véli, hogy az (57)–(63) preambulumbekezdésben ismertetett elemek fényében az ajánlatkérő szervek a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében jelentős befolyást gyakorolnak az Engie-re. Következésképpen az Engie-t az említett cikk értelmében közszolgáltató ajánlatkérőnek kell tekinteni.

(65)

A Bizottság úgy véli, hogy az Engie és a Luminus, valamint a Norther, a Nethys többi leányvállalata és az Ørsted versenyhelyzete nagyon eltérő. Az Engie és a Luminus egyaránt régóta erős jelenléttel rendelkezik a belga villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon. Piaci részesedésük 2019-ben 64 %, illetve 13,7 %, 2023-ban pedig 52,2 %, illetve 14,1 % volt (26). A kérelmezők előrejelzései alapján az Engie és a Luminus még 2025 után is megőriznék ezt a nagyon erős pozíciót a belga villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon, mivel várhatóan legalább 2034-ig messze a legnagyobb piaci szereplők maradnak (27).

(66)

Az Engie és a Luminus összesített erős pozícióit a belga villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon a diverzifikált termelési portfólióik erősítik. Ezek közé tartozik a Belgiumban található atomerőművekből történő termelés (28), amely stabil és (alacsony határköltségének köszönhetően) versenyképes, rugalmas alapterhelési villamosenergia-termelési forráshoz biztosít hozzáférést számukra. Emellett mindketten üzemeltetnek víz- és gáztüzelésű erőműveket Belgiumban, amelyek rugalmas csúcsidőszaki villamosenergia-termelést biztosítanak.

(67)

Emellett a (46) preambulumbekezdésben említett HHI-index magas piaci koncentrációszinteket mutat, és a piaci részesedésekkel kapcsolatban bizonyítja, hogy a versenytársaknak hosszú időre van szükségük ahhoz, hogy versenyre keljenek a régi szereplők dominanciájával. Valójában a piaci koncentráció várhatóan csak a belgiumi atomreaktorok tervezett bezárásához kapcsolódóan fog jelentősen csökkenni, nem pedig piacra lépés vagy terjeszkedés miatt.

(68)

A többi közszolgáltató ajánlatkérő – a Norther, a Nethys többi leányvállalata és az Ørsted – helyzete azonban eltérő. A Norther jelenleg csak egy szélerőműparkot üzemeltet. A szélenergiából történő villamosenergia-termelés nem rugalmas, és függ az időjárási viszonyoktól. Az Ørsted még nincs jelen a belga villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon. Ez a két vállalat várhatóan még a következő tíz évben sem válik jelentős szereplővé Belgiumban (29). Mindkettőjüknek szembe kell néznie a nagyobb szereplők, az Engie és a Luminus által támasztott versennyel. Ebből következik, hogy a Norther és az Ørsted által a belgiumi villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon végzett tevékenységeket úgy kell tekinteni, mint amelyek közvetlenül ki vannak téve a versenynek.

(69)

Bár a 2014/25/EU irányelv 34. és 35. cikkében előírt mentesség megadása vagy megtagadása – a releváns körülmények fényében – eddig az érintett piac egészén végzett tevékenység tekintetében történt, a jelen ügy olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek összeegyeztethetetlenné tennék ezt a megközelítést az ezen irányelv által követett célkitűzéssel, azaz a belső piaci szabadságok tiszteletben tartásának biztosításával azon hálózatüzemeltetési vállalkozások beszerzése során, amelyekben az állam uralkodó szerepet tölt be, oly módon, hogy az ne terhelje szükségtelenül a versenynek közvetlenül kitett tevékenységeket.

(70)

A 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó gazdasági ágazatokat a hatóságok által továbbra is ellenőrzött vagy befolyásolt korábbi állami monopóliumok jelenléte jellemzi, amelyek eltérő mértékű versennyel szembesülhetnek, és amelyek piaci részesedése, bár csökken, gyakran továbbra is magas. A hatóságoknak a közszolgáltató ajánlatkérőkre gyakorolt befolyása azzal a kockázattal jár, hogy a közbeszerzési irányelv alkalmazhatóságának hiányában a nemzeti beszállítókat előnyben részesítik az érintett közszolgáltató ajánlatkérő beszerzései során. A jelen ügyben azonban más a helyzet, mivel a kérelmezők némelyike kis piaci részesedéssel rendelkező közszolgáltató ajánlatkérő, némely esetben csupán potenciális versenytárs vagy új belépő az érintett piacon. Kétségtelen, hogy bár a kérelmezők egy részének tevékenysége ezért úgy tekinthető, hogy közvetlenül ki van téve a versenynek, különösen a régi, jelentős piaci részesedéssel rendelkező, inkumbens közszolgáltató ajánlatkérők részéről, nem adható mentesség sem az összes kérelmező részére, sem pedig a belgiumi villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piacon az ott tevékenykedő valamennyi ajánlatkérő által végzett tevékenység egészére. A 2014/25/EU irányelv 34. cikkének céljával ellentétes lenne azonban, ha a Bizottság azon okból, hogy más jelentős piaci szereplők tevékenységei nincsenek közvetlenül kitéve a versenynek, megtagadná a mentesség megadását azon kérelmezőktől, akiknek a tevékenysége közvetlenül ki van téve a versenynek. Következésképpen a Bizottság a jelen ügyben a piac sajátosságaira tekintettel helyénvalónak tartja, hogy a mentességet csak néhány kérelmező számára adja meg.

(71)

mivel a 2014/25/EU irányelv 34. cikkében meghatározott mentességi feltételek nem teljesülnek, a 2014/25/EU irányelvet továbbra is alkalmazni kell azokra a szerződésekre, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék Belgiumban a rögzített és jogilag meghatározott támogatásban részesülő, megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelő tevékenység folytatását.

(72)

A (40)–(70) preambulumbekezdésben vizsgált tényezők ismeretében úgy tekintendő, hogy a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozóan a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltétel nem teljesül Belgiumban az Engie és a Luminus belgiumi teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piaccal összefüggő tevékenységei tekintetében.

(73)

A 2014/25/EU irányelvet ezért továbbra is alkalmazni kell abban az esetben, ha az Engie és a Luminus e tevékenységek lehetővé tételét célzó szerződéseket ítél oda, vagy ha az ilyen tevékenységeknek az adott földrajzi területen való folytatására szervez a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 17. pontjában meghatározott tervpályázatot.

(74)

A (40)– (70) preambulumbekezdésben vizsgált tényezők ismeretében úgy tekintendő, hogy a versenynek való közvetlen kitettségre vonatkozóan a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltétel teljesül Belgiumban a Norther, a Nethys többi leányvállalata és az Ørsted belgiumi teljes villamosenergia-termelési és -nagykereskedelmi piaccal összefüggő tevékenységei tekintetében.

(75)

Ezzel szemben a 2014/25/EU irányelvet nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Norther, a Nethys többi leányvállalata és az Ørsted e tevékenységek lehetővé tételét célzó szerződéseket ítél oda, vagy ha az ilyen tevékenységeknek az adott földrajzi területen való folytatására szervez a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 17. pontjában meghatározott tervpályázatot.

(76)

Ez a határozat nem érinti az uniós versenyszabályok és az uniós jog más területein hozott rendelkezések alkalmazását. Így különösen a versenynek való közvetlen kitettségnek a 2014/25/EU irányelv 34. cikke szerinti értékeléséhez használt kritériumok és módszertan nem szükségképpen azonosak azokkal, amelyeket az EUMSZ 101. vagy 102. cikke, vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet (30) alapján végzett értékeléskor alkalmaznak, amint azt a Törvényszék is megerősítette (31),