<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2007HUB.0100112901.case.xml"><NO.CASE>C-370/05</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62005J0370</NO.CELEX><NO.SEQ>0011.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1144</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>1162</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>19</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20070125">2007. 01. 25-I</DATE> ÍTÉLET — C-370/05. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>FESTERSEN</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20070125">2007. január 25.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: dán.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-370/05. sz. ügyben,</P><P>az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Vestre Landsret (Dánia) a Bírósághoz <DATE ISO="20051010">2005. október 10-én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20051005">2005. október 5-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><P>Uwe Kay Festersen</P></PARTIES><P>ellen folytatott büntetőeljárásban,</P><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),</P><P>tagjai: A. Rosas tanácselnök, A. Tizzano, A. Borg Barthet, J. Malenovský (előadó) és U. Lõhmus bírák,</P><P>főtanácsnok: C. Stix-Hackl,</P><P>hivatalvezető: Fülöp B. tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20060712">2006. július 12-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-1145"?><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>U. K. Festersen képviseletében K. Berning advokat,</P></ITEM><ITEM><P>a dán kormány képviseletében J. Molde, meghatalmazotti minőségben, segítője: P. Biering advokat,</P></ITEM><ITEM><P>a norvég kormány képviseletében K. Moen és L Holten, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében H. Støvlbæk, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></CONSID></GR.CONSID><GR.VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20061003">2006. október 3-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EK 43. és az EK 56. cikk értelmezésére irányul.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>Az ügy hátterében az U. K. Festersen ellen indított büntetőeljárás áll, miszerint nem tett eleget arra vonatkozó kötelezettségének, hogy állandó lakóhelyet létesítsen az általa megszerzett, Bov község területén, a Dél-Jütland megyében (Dánia) található földterületen.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1146"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A nemzeti jogi háttér</P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A mezőgazdaságról szóló dán törvénynek (landbrugsloven) a <DATE ISO="19990715">1999. július 15-i</DATE> 598. sz. rendelettel (lovbekendtgørelse nr. 598 af <DATE ISO="19990715">15. juli 1999</DATE>) egységes szerkezetbe foglalt szövegének (a továbbiakban: mezőgazdasági törvény) 2. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>Valamennyi mezőgazdasági földterületre a jelen törvény rendelkezései szerinti hasznosítási kötelezettség vonatkozik.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>Mezőgazdasági földterületnek az az ingatlan minősül, amelyet az ingatlannyilvántartásban ekként tartanak nyilván.</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény 4. cikkének (6) bekezdése a következőkről rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Ha a mezőgazdasági földterület felosztják vagy más módon területe 2 hektár alá csökken, a tulajdonos eltérő rendelkezése hiányában a hasznosítási kötelezettség megszűnik. [...]<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-1147"?><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény 7. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A mezőgazdasági földterületet önálló gazdaságként kell működtetni, és megfelelő lakóépületekkel ellátni, amelyek lakói a földet megművelik, a 8. cikk (4) és (6) bekezdésére, a 9. cikk (1) és (2) bekezdésére, valamint a 10. cikkre is figyelemmel</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A földterületet az elérhető gazdasági haszonra, a háziállatokra vonatkozó állategészségügyi követelményekre, valamint a természet- és környezetvédelmi követelményekre figyelemmel megfelelően kell megművelni.</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>Az idézett törvény 16. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A külterületen fekvő, 30 hektárnál nagyobb területű mezőgazdasági földterület tulajdonjogát abban az esetben lehet megszerezni, ha</TXT><P>[...]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>a szerző fél a szerzést követő hat hónapon belül a földterületre helyezi át állandó lakóhelyét,</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-1148"?><ITEM><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>a szerző fél maga műveli a földterületet</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...].</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A 30 hektárt meg nem haladó területű mezőgazdasági földterület tulajdonjogát abban az esetben lehet megszerezni, ha a szerző fél eleget tesz az (1) bekezdés 1-4. pontjában foglalt feltételeknek.</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény 18. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>A 16., 17. és 17a. cikkben foglalt esetek kivételével külterületen fekvő mezőgazdasági földterületet csak az élelmezésügyi, mezőgazdasági és halászati miniszter engedélyével lehet szerezni.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>(4)</NO.P><TXT>A miniszter mezőgazdasági földterület megszerzését abban az esetben engedélyezheti, ha azt</TXT><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontja értelmében szerzik meg, és számítani lehet arra, hogy a földterületet a közeljövőben az adott célra fogják használni;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-1149"?><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>anyagi haszonszerzés céljából, olyan nem mezőgazdasági hasznosításra tekintettel szerzik, amely egyébként a közérdek szempontjából kívánatos cél;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>meghatározott célból szerzik, különösen tudományos, művelődési, társadalmi, egészségügyi vagy üdülési célból;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>vízi élőhely kialakításával, környezet helyreállításával kapcsolatban vagy hasonló okból szerzik, vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>más sajátos körülmények indokolják.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény 27. cikkének (2) bekezdése a következőket állapítja meg:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>(2)</NO.P><TXT>Ha a mezőgazdasági földterület megszerzésének vagy mezőgazdasági haszonbérletének engedélyezése iránti kérelmet határidőn belül nem nyújtják be, az illetékes [...] miniszter elrendelheti, hogy a tulajdonos hat hónaptól egy évig terjedő határidőn belül ruházza át másra a földterület tulajdonjogát, illetve hogy a gazdaság haszonbérlője vagy a bérlő ezen határidőn belül szüntesse meg szerződéses viszonyát. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha az engedélyt elutasították vagy lejárt, vagy ha az engedélyezés feltételei nem teljesülnek. [...]<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-1150"?><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény 33. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>(1)</NO.P><TXT>Bírsággal sújtható az a személy, aki</TXT><P>[...]</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>nem tesz eleget a 8. cikk (5) és (7) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, illetve a 27. cikk alapján hozott felszólításnak.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvényre vonatkozó, <DATE ISO="20000222">2000. február 22-i</DATE> 26. sz. körlevél 62. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>Csak egészen kivételes esetben adható a [mezőgazdasági] törvény 18. cikke szerinti engedély mezőgazdasági földterület megszerzésére a 16. cikk (1) bekezdésének 4. pontjában foglalt helybenlakási követelmény alóli határozatlan idejű mentesítés mellett. Ez például olyan esetekre vonatkozik, amikor a fekvés sajátosságai miatt az év nagy részében lehetetlen eleget tenni a helybenlakás követelményének. A rendelkezést megszorítóan kell alkalmazni.<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-1151"?><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvénnyel összefüggésben a művelési és lakóhelykövetelményre vonatkozó, <DATE ISO="19990726">1999. július 26-i</DATE> 627. sz. hirdetmény (bekendtgørelse nr. 627 af <DATE ISO="19990726">26. juli 1999</DATE> om uddannelseskrav og bopælskrav m.v. i henhold til landbrugsloven) 4. cikkének (1) bekezdése szerint a helybenlakás követelményét úgy kell érteni, hogy a kötelezett - meghatározott ideig fennálló, kivételes körülmények bekövetkeztén kívül - állandó és folyamatos jelleggel, éjszakánként is az adott földterületen tartózkodik. A kötelezettnek a települési népesség-nyilvántartásban az adott földterületen lakó személyként kell szerepelnie, és így az az adózás szempontjából is állandó lakóhelyének minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>A hirdetmény 4. cikkének (2) bekezdése szerint a szerző félnek a földterület megszerzésétől számított nyolc éven át kell eleget tennie a helybenlakás követelményének.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</P></TI></TITLE><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>U. K. Festersen német állampolgár 1998-ban megszerezte egy Dél-Jütland megyében fekvő földterület tulajdonjogát, amely az ingatlan-nyilvántartásban mezőgazdasági földterületként szerepelt. A földterület egy belterületen fekvő, 24 áros beépített ingatlanból és egy külterületen fekvő, 3,29 hektáros legelőből áll.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Mivel az érintett nem létesített állandó lakóhelyet ezen a földterületen, a Dél-Jütland megyei mezőgazdasági bizottság <DATE ISO="20000908">2000. szeptember 8-án</DATE> felszólította, hogy rendezze a helyzetet, és hat hónapon belül idegenítse el a földterületet, hacsak nem tette időközben jogszerűvé a tulajdonjog megszerzésére vonatkozó jogcímét azzal, hogy mentesült a hasznosítási kötelezettség alól, vagy eleget tett a helybenlakás követelményének.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1152"?><NP><NO.P>15</NO.P><TXT><DATE ISO="20010716">2001. július 16-án</DATE> az említett bizottság újabb hathónapos határidőt állapított meg U. K. Festersennek arra, hogy elidegenítse a tulajdonát, kivéve ha ezen határidő lejárta előtt megteszi az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy tulajdonát legalább 2 hektárra csökkentse, és egyidejűleg mentesítést kérjen a hasznosítási kötelezettség alól, vagy lakóhelyet létesítsen a földterületen.</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT><DATE ISO="20030818">2003. augusztus 18-án</DATE> a grásteni helyi bíróság 5000 DKR összegű pénzbüntetést szabott ki U. K. Festersenre, amiért megsértette a mezőgazdasági törvény 33. cikke (1) bekezdésének 3. pontját és 27. cikkének (2) bekezdését, mivel nem tett eleget a Dél-Jütland megyei mezőgazdasági bizottság felszólításának. Továbbá minden megkezdett hónap után 5000 DKR bírság fizetésére kötelezte, amennyiben <DATE ISO="20031201">2003. december 1-je</DATE> előtt nem tesz eleget ennek a felszólításnak.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>U. K. Festersen <DATE ISO="20030612">2003. június 12-én</DATE> áthelyezte lakóhelyét a szóban forgó földterületre, és <DATE ISO="20030912">2003. szeptember 12.</DATE> óta ezen a címen szerepel Bov község népességnyilvántartásában.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az ítélet ellen fellebbezést nyújtott be a Vestre Landsrethez, és a bírság elengedését kérte. Az ügyészség az első fokon hozott ítélet helybenhagyását kérte.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>U. K. Festersen és az ügyészség ellentétes álláspontot képviselt abban a kérdésben, hogy a mezőgazdasági törvényben foglalt helybenlakási követelmény összeegyeztethető-e a letelepedés szabadságának és a tőke szabad mozgásának az EK 43. és EK 56. cikkben foglalt elvével.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1153"?><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Ezen körülmények alapján a Vestre Landsret felfüggesztette eljárását, és az alábbi előzetes döntéshozatal iránti kérdéseket intézte a Bírósághoz:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>1)</NO.P><TXT>Az EK 43. és EK 56. cikkbe ütközik-e, ha valamely tagállam a mezőgazdasági földterület megszerzését ahhoz a feltételhez köti, hogy a szerző fél állandó lakóhelyét oda helyezze át?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Jelentősége van-e az első kérdés megválaszolása szempontjából annak, hogy a földterület önmagában nem minősülhet működőképes gazdaságnak, illetve hogy a rajta álló lakóépület belterületen fekszik?<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>Az első kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ, hogy ellentétes-e az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára (EK 43. cikk) és a tőke szabad mozgására (EK 56. cikk) vonatkozó rendelkezéseivel az olyan nemzeti jogszabály, mint amely az alapügyben szerepel, és amely a mezőgazdasági földterület megszerzését ahhoz a feltételhez köti, hogy a szerző fél állandó lakóhelyet létesítsen ezen a földterületen.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Bevezetésképpen emlékeztetni kell arra, hogy a más tagállam területén található ingatlanok megszerzéséhez, hasznosításához és elidegenítéséhez fűződő, az<?PAGE NO="I-1154"?> EK 44. cikk (2) bekezdésének e) pontjából következően a letelepedés jogának szükséges kiegészítését képező jog (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="305/87" YEAR="1989" PAGE.ECR="1461">305/87. sz., Bizottság kontra Görögország ügyben <DATE ISO="19890530">1989. május 30-án</DATE> hozott ítéletének [EBHT 1989., 1461. o.] 22. pontja</REF.DOC.ECR>) gyakorlása során tőkemozgást idéz elő (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-515/99+C-519/99 — C-524/99+C-526/99 — 0540/99" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-2157">C-515/99., C-519/99-C-524/99. és C-526/99-C-540/99. sz., Reisch és társai egyesített ügyekben <DATE ISO="20020305">2002. március 5-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2002., I-2157. o.] 29. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A tőkemozgások körébe tartoznak azok a műveletek, amelyekkel valamely tagállam területén az ott lakóhellyel nem rendelkező személyek ingatlanberuházást hajtanak végre, amint az a Szerződés [Amszterdami Szerződés által hatályon kívül helyezett] 67. cikkének végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19880624">1988. június 24-i</DATE> 88/361/EGK tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="178" DATE.PUB="1988" PAGE.FIRST="5">HL L 178., 5. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 10. fejezet, 1. kötet, 10. o.) I. mellékletében szereplő tőkemozgások nómenklatúrájából következik, amely nómenklatúra a tőkemozgás fogalmának meghatározása kapcsán megtartotta irányadó szerepét (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-222/97" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-1661">C-222/97. sz., Trümmer és Mayer ügyben <DATE ISO="19990316">1999. március 16-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1999., I-1661. o.], 21. pontját</REF.DOC.ECR>; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-464/98" YEAR="2001" PAGE.ECR="I-173">0464/98. sz. Stefanügyben <DATE ISO="20010111">2001. január 11-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2001., I-173. o.] 5. pontját</REF.DOC.ECR>; a fent hivatkozott Reisch és társai ügyben hozott ítélet 30. pontját és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-386/04" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-8203">C-386/04. sz., Centro di Musicologia Walter Stauffer ügyben <DATE ISO="20060914">2006. szeptember 14-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2006., I-8203. o.] 22. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Azt kell tehát megvizsgálni, hogy akadályozza-e a tőkemozgást az olyan nemzeti jogszabály, mint amilyen az alapügyben szerepel. E tekintetben az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az EK 56. cikk (1) bekezdése szerint tiltott, tőkemozgást korlátozó intézkedések azon intézkedéseket foglalják magukban, amelyek alkalmasak arra, hogy eltántorítsák a külföldieket attól, hogy valamely tagállamban beruházásokat hajtsanak végre, illetve az említett tagállam lakosait attól, hogy más államokban hajtsanak végre beruházásokat (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-513/03" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-1957">C-513/03. sz., Van Hilten-van der Heijden ügyben <DATE ISO="20060223">2006. február 23-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2006., I-1957. o.] 44. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Ha azonban a dán mezőgazdasági törvény nem is eredményez hátrányos megkülönböztetést a dán állampolgárok és az Európai Unió vagy az Európai Gazdasági Térség más tagállamainak állampolgárai között, ez nem változtat azon, hogy az e jogszabályban megállapított helybenlakási feltétel, amely alól csak a mezőgazdasági miniszter engedélyével adható mentesítés, korlátozza a tőke szabad mozgását.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1155"?><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Az ilyen intézkedés mégis elfogadható akkor, ha közérdekű célra irányul, nem hátrányosan megkülönböztető módon alkalmazzák, és megfelel az arányosság elvének, azaz alkalmas a kitűzött cél megvalósítására, és nem megy túl az annak eléréséhez szükséges mértéken (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-302/97" YEAR="1999" PAGE.ECR="I-3099">C-302/97. sz. Konle-ügyben <DATE ISO="19990601">1999. június l-jén</DATE> hozott ítélet [EBHT 1999., I-3099. o.] 40. pontja</REF.DOC.ECR>, a fent hivatkozott Reisch és társai ügyben hozott ítélet 33. pontja és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-452/01" YEAR="2003" PAGE.ECR="I-9743">C-452/01. sz., Ospelt és Schlössle Weissenberg ügyben <DATE ISO="20030923">2003. szeptember 23-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2003., I-9743. o.] 34. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>A közérdekű cél elérésére irányuló feltétellel kapcsolatban a dán kormány előadja, hogy a nemzeti jogszabály elsősorban a mezőgazdasági földeknek a Dániában hagyományosnak mondható közvetlen hasznosítással történő kihasználásának megőrzésére irányul, és arra, hogy a mezőgazdasági területeket túlnyomórészt tulajdonosaik lakják és műveljék meg, másodsorban területfejlesztési célra: a vidéki térség állandó népességének megtartására és harmadsorban pedig a rendelkezésre álló területek ésszerű használatának előnyben részesítésére az ingatlanpiaci nyomással szemben küzdve.</TXT></NP><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Az ilyen célkitűzések önmagukban közérdekű jellegűek, és alkalmasak a tőke szabad mozgása korlátozásának igazolására (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Konle-ügyben hozott ítélet 40. pontját, a fent hivatkozott Reisch és társai ügyben hozott ítélet 34. pontját, valamint a fent hivatkozott Ospelt és Schlössle Weissenberg ügyben hozott ítélet 38. és 39. pontját). Másfelől, mint ahogyan a dán kormány és az Európai Közösségek Bizottsága előadja, ezek a célkitűzések megfelelnek a közös agrárpolitika célkitűzéseinek, amely politika az EK 33. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának [...] biztosítására<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> irányul, és amelynek kidolgozása során figyelembe kell venni <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Ospelt és Schlössle Weissenberg ügyben hozott ítélet 40. pontját).</TXT></NP><?PAGE NO="I-1156"?><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>Az arányosság elvét illetően meg kell vizsgálni, hogy a megszerzett mezőgazdasági földterületen állandó lakóhely létesítésére vonatkozó kötelezettség megfelelő és szükséges intézkedésnek minősül-e a jelen ítélet 27. pontjában említett célkitűzések megvalósítására, mint ahogyan ezt a dán és a norvég kormány állítja.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Az alapügyben szereplő nemzeti intézkedés megfelelőségével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az csupán helybenlakási követelményt jelent, és a 30 hektárnál kisebb mezőgazdasági földterület megszerzője esetében nem jár együtt személyes hasznosítási kötelezettséggel. Úgy tűnik tehát, hogy az ilyen intézkedés önmagában nem biztosítja a közvetlen hasznosítással történő hagyományos kihasználási mód megőrzésére irányuló célt.</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény második célkitűzését illetően meg kell jegyezni, hogy a helybenlakási követelmény meghatározásánál fogva alkalmas a vidéki népesség megtartására, és főként azoknak a mezőgazdasági termelőknek kell eleget tenniük ennek, akik a mezőgazdasági törvénynek a közvetlen hasznosítási mód előnyben részesítésére irányuló célkitűzésének megfelelően maguk hasznosítják termelőeszközeiket.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Meg kell azonban jegyezni, hogy azokra a kísérőjelenségekre tekintettel, amelyek a gazdaságok és a tagosítások számának csökkenésével együtt járnak - ahogyan ez a Bíróság elé terjesztett írásbeli észrevételekből következik, és amelyeket a tárgyaláson sem vitattak -, a vidéki népesség megtartásának biztosítására irányuló célkitűzés<?PAGE NO="I-1157"?> nem valósítható meg, ha a szerző fél történetesen olyan mezőgazdasági termelő, aki már egy másik gazdaságban rendelkezik lakóhellyel Ilyen helyzetben a helybenlakás követelménye nem biztosítja az említett cél elérését, és ennélfogva nem tűnik úgy, hogy az említett kötelezettség valóban meg tudna felelni önmagában az ilyen célkitűzésnek.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>A mezőgazdasági törvény harmadik célkitűzésével kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a helybenlakás követelménye a mezőgazdasági földterületek potenciális megszerzőinek számát hivatott csökkenteni, és következésképpen csökkentheti a rájuk nehezedő ingatlanpiaci nyomást. Elfogadható tehát, hogy az olyan tagállamban, ahol a mezőgazdasági földek korlátozott természeti erőforrást jelentenek (ez nem is vitatott), közérdekű célra irányul a helybenlakási követelményt tartalmazó nemzeti jogszabály, amely a mezőgazdasági földek tisztán spekulatív célú megszerzését kívánja elkerülni, és így annak elősegítésére irányul, hogy ezeket a földeket elsődlegesen olyanok szerezzék meg, akik azt meg akarják művelni.</TXT></NP><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>Azt kell tehát megvizsgálni, hogy a helybenlakás követelménye olyan intézkedésnek minősül-e, amely nem megy túl az ilyen célkitűzés eléréséhez szükséges mértéken.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>Ennek vizsgálatakor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy az említett kötelezettség nemcsak a tőke szabad mozgását korlátozza, hanem a lakóhely szabad megválasztásának jogát is, amelyet pedig az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, <DATE ISO="19501104">1950. november 4-én</DATE> kelt egyezmény (a továbbiakban: az emberi jogok európai egyezménye) negyedik kiegészítő jegyzőkönyve 2. cikkének (1) bekezdése biztosít a szerző fél számára.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1158"?><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Az EU 6. cikk (2) bekezdése értelmében <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>[a]z Unió a közösségi jog általános elveiként tartja tiszteletben az alapvető jogokat, ahogyan azokat az [emberi jogok európai egyezménye] biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból erednek<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="540/03" YEAR="2006" PAGE.ECR="I-5769">C-540/03. sz., Parlament kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20060627">2006. június 27-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2006., I-5769. o.] 36. pontja</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>A helybenlakás követelménye így ellentétes az emberi jogok európai egyezményeben biztosított egyik alapvető joggal, és ennélfogva különösen erős korlátozásnak bizonyul. Következésképpen felmerül annak kérdése, hogy alkalmazni lehetett volnae más, kevésbé korlátozó eszközöket, mint a helybenlakás követelménye.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>E tekintetben a dán kormány előadja, hogy a szóban forgó kötelezettség nem helyettesíthető olyan kevésbé korlátozó intézkedéssel, amely ugyanolyan hatékonyan megakadályozza azt, hogy a termelési célú mezőgazdasági földek árát a hivatásos termelők számára hátrányosan befolyásolja a tisztán befektetési szándékkal indokolt kereslet.</TXT></NP><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Jóllehet a dán kormány arra hivatkozik, hogy a kívánt árszínvonalat egyedül csak állami szabályozással lehetne fenntartani, azt azonban nem fejti ki, hogy mennyiben lenne az ilyen intézkedés szigorúbb, mint a helybenlakás követelménye. Azt sem indokolja, hogy az iratokban hivatkozott, a mezőgazdasági földterületen fekvő lakóhely bérbeadását ösztönző másik intézkedés mennyiben nyilvánulna korlátozóbbnak a helybenlakás követelményénél. A dán kormány észrevételeiben nem szerepeltet és nem értékel más alkalmas intézkedéseket, amelyek adott esetben kevésbé veszélyeztetik a tőke szabad mozgását, mint például a nem sokkal a szerzést követő telekeladás magasabb kulcsú adóztatása vagy a hosszabb minimális időtartam követelménye a mezőgazdasági földek bérleti szerződései esetében.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1159"?><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>így tehát a fentiek alapján a Bíróság nem talált indokot arra, hogy a helybenlakás követelménye szükséges lenne a kívánt cél eléréséhez.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>Még ha feltételezzük is, hogy a helybenlakás követelménye szükséges lenne a kitűzött cél eléréséhez, mivel kedvező hatást fejt ki az ingatlanpiacon (tekintettel a lakóhely-változtatásokkal mindig együtt járó korlátozásokra, amelyek eltántorítanak az ingatlanpiaci spekulációktól), meg kell említeni, hogy a helybenlakás követelményéhez az a feltétel társul, hogy a lakóhelyet legalább nyolc éven át fenn kell tartani, és az ilyen kiegészítő feltétel nyilvánvalóan túlmegy azon a mértéken, amely szükségesnek tekinthető, különösen mivel a lakhely szabad megválasztására vonatkozó jog gyakorlásának tartós felfüggesztését jelenti.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Ahogyan a dán kormány is hivatkozik rá, igaz az, hogy a mezőgazdasági törvény 18. cikke alapján az élelmezésügyi, mezőgazdasági és halászati miniszter engedélyt adhat a mezőgazdasági földterület megszerzésére a helybenlakási követelmény alóli határozatlan idejű mentesítés mellett. A 26. sz. körlevél szerint azonban ez a hatáskör <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>csak egészen kivételes esetben<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/> gyakorolható, és a rendelkezést <QUOT.START ID="QS0014" REF.END="QE0014" CODE="201E"/>megszorítóan kell alkalmazni<QUOT.END ID="QE0014" REF.START="QS0014" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Azonkívül, minthogy a körlevél csak egyetlen példát említ ezekre a körülményekre, nem tájékoztatja a lehetséges földszerzőket arról, hogy mely egyedi helyzetekre vagy célokra tekintettel adható vagy tagadható meg a helybenlakási követelmény alóli mentesítés. A meghatározottság ezen hiánya miatt a magánszemélyek nem ismerhetik meg az EK 56. cikkből eredő jogaik és kötelezettségeik tartalmát, és így az ilyen szabályozás ellentétesnek minősül a jogbiztonság elvével (lásd ebben az értelemben a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-483/99" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-4781">C-483/99. sz., Bizottság kontra Franciaország ügyben <DATE ISO="20020604">2002. június 4-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2002., I-4781. o.] 50. pontját</REF.DOC.ECR>, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-463/00" YEAR="2003" PAGE.ECR="I-4581">C-463/00. sz., Bizottság kontra Spanyolország ügyben <DATE ISO="20030513">2003. május 13-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2003., I-4581. o.] 74. és 75. pontját</REF.DOC.ECR>). Semmi esetre sem tűnik úgy, hogy ez a rendszer a hátrányosan megkülönböztető alkalmazás elkerülése érdekében figyelembe vette volna a nem Dániában letelepedett uniós állampolgárok helyzetét.</TXT></NP><?PAGE NO="I-1160"?><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Ilyen feltételek mellett a helybenlakás követelménye - annál is inkább, mivel a jelen ügyben az alapügyben szereplő nemzeti jogszabály a legalább 30 hektáros mezőgazdasági földterületek szerzését nyolcéves időtartamhoz köti - a kitűzött célhoz képest nem tűnik arányos intézkedésnek, és ezért a tőke szabad mozgásának az EK 56. cikkel összeegyeztethetetlen korlátozásának minősül.</TXT></NP><NP><NO.P>45</NO.P><TXT>A dán kormány arra is hivatkozik, hogy a helybenlakás szóban forgó követelményét a Szerződéshez fűzött 16. sz. jegyzőkönyvben foglalt eltérésre tekintettel el kell fogadni, mivel eszerint <QUOT.START ID="QS0015" REF.END="QE0015" CODE="201E"/>[e] szerződés rendelkezéseinek ellenére Dánia fenntarthatja a második lakóingatlan megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályait<QUOT.END ID="QE0015" REF.START="QS0015" CODE="201D"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>46</NO.P><TXT>E tekintetben meg kell azonban állapítani, hogy a megszerzett mezőgazdasági földterületen való helybenlakás követelménye attól függetlenül nyer alkalmazást, hogy első vagy második lakóingatlanról van szó. A 16. sz. jegyzőkönyvre ezért nem lehet eredményesen hivatkozni a helybenlakás követelményének igazolásaként.</TXT></NP><NP><NO.P>47</NO.P><TXT>Figyelemmel a fentiekben kifejtettekre, nem szükséges megvizsgálni az EK 43. cikk értelmezésére vonatkozó kérdést.</TXT></NP><NP><NO.P>48</NO.P><TXT>Az első kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy ellentétes az EK 56. cikkel az olyan nemzeti jogszabály, mint amely az alapügyben szerepel, és amely a mezőgazdasági földterület megszerzését ahhoz a feltételhez köti, hogy a szerző fél állandó lakóhelyet létesítsen ezen a földterületen.</TXT></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-1161"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A második kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>49</NO.P><TXT>Második kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra kér választ, hogy az EK 56. cikknek az első kérdésben kért értelmezése eltérő lenne-e abban az esetben, ha a megszerzett mezőgazdasági földterület önmagában nem minősül működőképes gazdaságnak, illetve ha a rajta álló lakóépület belterületen fekszik.</TXT></NP><NP><NO.P>50</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott válaszból az következik, hogy a szóban forgó helybenlakási követelmény az érintett mezőgazdasági földterület jellegzetességeire irányuló egyedi körülményektől függetlenül ellentétes az EK 56. cikkel. Az említett cikk értelmezése szempontjából ezért nincsen jelentősége az ilyen körülményeknek, így azoknak sem, amelyekre a kérdést előterjesztő bíróság második kérdésében utalt.</TXT></NP><NP><NO.P>51</NO.P><TXT>Következésképpen a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy az EK 56. cikket abban az esetben is így kell értelmezni, ha a megszerzett mezőgazdasági földterület önmagában nem minősül működőképes gazdaságnak, illetve ha a rajta álló lakóépület belterületen fekszik.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>52</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-1162"?><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>Az EK 56, cikkel ellentétes az olyan nemzeti jogszabály, mint amely az alapügyben szerepel, és amely a mezőgazdasági földterület megszerzését ahhoz a feltételhez köti, hogy a szerző fél állandó lakóhelyet létesítsen ezen a földterületen,</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az EK 56, cikket abban az esetben is így kell értelmezni, ha a megszerzett mezőgazdasági földterület önmagában nem minősül működőképes gazdaságnak, illetve ha a rajta álló lakóépület belterületen fekszik.</TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>