<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.00-20081231.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="ECRCJ2005HUA.0500370701.case.xml"><NO.CASE>C-112/03</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62003J0112</NO.CELEX><NO.SEQ>0003.0002</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>3727</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>3746</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>20</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><LEFT><DATE ISO="20050512">2005. 05. 12-I</DATE> ÍTÉLET — C-112/03. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>SOCIÉTÉ FINANCIÈRE ET INDUSTRIELLE DU PELOUX</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (második tanács)</P><P><DATE ISO="20050512">2005. május 12.</DATE><NOTE NOTE.ID="E0001" NUMBERING="STAR"><P>Az eljárás nyelve: francia.</P></NOTE></P></TI></TITLE><JUDGMENT.INIT><P>A C-112/03. sz. ügyben,</P><P>a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27-i</DATE> egyezmény Bíróság által történő értelmezéséről szóló, <DATE ISO="19710603">1971. június 3-i</DATE> jegyzőkönyv alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a cour d'appel de Grenoble (Franciaország) a Bírósághoz <DATE ISO="20030313">2003. március 13-án</DATE> érkezett, <DATE ISO="20030220">2003. február 20-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>a <HT TYPE="BOLD">Société financière et industrielle du Peloux</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Axa Belgium és társai,</HT></P><P>a <HT TYPE="BOLD">Gerling Konzern Belgique SA,</HT></P><P>az <HT TYPE="BOLD">Établissements Bemard Laiterie du Chatelard,</HT></P><P>a <HT TYPE="BOLD">Calland Réalisations SARL,</HT></P><?PAGE NO="I-3728"?><P>Joseph Galland,</P><P>Maurice Picard,</P><P>az <HT TYPE="BOLD">Abeille Assurances Cie,</HT></P><P>a <HT TYPE="BOLD">Mutuelles du Mans SA,</HT></P><P>az <HT TYPE="BOLD">SMABTP,</HT></P><P>az <HT TYPE="BOLD">Axa Corporate Solutions Assurance SA,</HT> valamint</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Zurich International France SA</HT></P></DEFENDANTS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>között folyamatban lévő eljárásban,</P><P>A BÍRÓSÁG (második tanács),</P><P>tagjai: C. W. A. Timmermans tanácselnök, R. Silva de Lapuerta, J. Makarczyk, P. Kūris és J. Klučka (előadó) bírák,</P><P>főtanácsnok: A. Tizzano,</P><P>hivatalvezető: K. Sztranc tanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20041027">2004. október 27-i</DATE> tárgyalásra,</VISA></GR.VISA><?PAGE NO="I-3729"?><GR.CONSID><CONSID><P>figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:</P></CONSID><CONSID><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>az Axa Belgium e.a. képviseletében J.-P. Castori és I. Scheidecker avocats,</P></ITEM><ITEM><P>a Gerling Konzern Belgium SA képviseletében az SCP HPMBC Rostáin avocats,</P></ITEM><ITEM><P>a Mutuelles du Mans SA képviseletében C. Michel avocat,</P></ITEM><ITEM><P>a francia kormány képviseletében G. de Bergues és A. Bodard-Hermant, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM><ITEM><P>az Egyesült Királyság kormánya képviseletében R. Caudwell, meghatalmazotti minőségben, segítője: J. Stratford barrister,</P></ITEM><ITEM><P>az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében A.-M. Rouchaud-Joët, meghatalmazotti minőségben,</P></ITEM></LIST></P></CONSID><CONSID><P>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20041216">2004. december 16-i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</P></CONSID></GR.CONSID><PREAMBLE.FINAL><P>meghozta a következő</P></PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P>ítéletet</P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19781009">1978. október 9-i</DATE> egyezménnyel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="304" DATE.PUB="1978" PAGE.FIRST="1">HL L 304., 1. o.</REF.DOC.OJ> és — módosított szöveg — 77. o.), a Görög<?PAGE NO="I-3730"?> Köztársaság csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19821025">1982. október 25-i</DATE> egyezménnyel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="388" DATE.PUB="1982" PAGE.FIRST="1">HL L 388., 1. o.</REF.DOC.OJ>), a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19890526">1989. május 26-i</DATE> egyezménnyel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="285" DATE.PUB="1989" PAGE.FIRST="1">HL L 285., 1. o.</REF.DOC.OJ>), valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19961129">1996. november 29-i</DATE> egyezménnyel (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="015" DATE.PUB="1997" PAGE.FIRST="1">HL 1997. C 15., 1. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27-i</DATE> egyezmény (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="299" DATE.PUB="1972" PAGE.FIRST="32">HL 1972. L 299., 32. o.</REF.DOC.OJ>, a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény) 12. cikke 3. pontjának értelmezésére irányul.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>Ezt a kérelmet a cour d'appel de Grenoble előtt a Société financière et industrielle du Peloux, korábban Plast'Europ SA (a továbbiakban: SFIP) francia jog szerinti társaság és az Axa Belgium, korábban AXA Royale Belge SA (a továbbiakban: az Axa Belgium), a Zurich Assurances SA (a továbbiakban: a Zurich Assurances), az AIG Europe SA (a továbbiakban: az AIG Europe), a Fortis Corporate Insurance SA (a továbbiakban: a Fortis), a Gerling Konzern Belgique SA (a továbbiakban: a Gerling), az Axa Corporate Solutions Assurance SA (a továbbiakban: az Axa Corporate) és a Zurich International France SA (a továbbiakban: a Zurich International France) biztosítótársaságok között a bírósági hatáskört kibővítő záradéknak a csoportos biztosítási szerződés keretében a SFIP által társbiztosítói ellen indított szavatossági keresetben való érvényesíthetősége tárgyában folyamatban lévő perben terjesztették elő.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Jogi háttér</P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A Brüsszeli Egyezmény II. címének 3. szakaszában található 7. cikke a biztosítási ügyekben irányadó joghatóságról ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0001" REF.END="QE0001" CODE="201E"/>Biztosítási ügyekben a joghatóságot e szakasz határozza meg [...].<QUOT.END ID="QE0001" REF.START="QS0001" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-3731"?><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>Ezen Egyezmény 8. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0002" REF.END="QE0002" CODE="201E"/>Valamely szerződő államban székhellyel rendelkező biztosító perelhető:</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1)</NO.P><TXT>annak a szerződő államnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található, vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>más szerződő államban, a szerződő fél lakóhelyének bírósága előtt,</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>társbiztosító esetén, annak a szerződő államnak a bírósagai előtt, amelynek területén a fő biztosító elleni eljárást indították.</TXT></NP></ITEM></LIST></P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0002" REF.START="QS0002" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Ugyanezen Egyezmény 9. cikkének a szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0003" REF.END="QE0003" CODE="201E"/>Felelősség [...] biztosítás tekintetében a biztosító perelhető továbbá a káresemény bekövetkeztének helye bíróságai előtt is.<QUOT.END ID="QE0003" REF.START="QS0003" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><?PAGE NO="I-3732"?><NP><NO.P>6</NO.P><TXT>A Brüsszeli Egyezmény 10. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0004" REF.END="QE0004" CODE="201E"/>Felelősségbiztosítás tekintetében a biztosító — amennyiben a bíróság joga lehetővé teszi — a károsult által a biztosított ellen indított eljárásban perbe hívható.</P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0004" REF.START="QS0004" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>Ezen Egyezmény 11. cikke előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0005" REF.END="QE0005" CODE="201E"/>A 10. cikk harmadik albekezdésének sérelme nélkül a biztosító csak annak a szerződő államnak a bíróságai előtt indíthat eljárást, ahol az alperes lakóhelye található, tekintet nélkül arra, hogy az alperes szerződő fél, biztosított vagy kedvezményezett.</P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0005" REF.START="QS0005" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Ugyanezen Egyezmény 12. cikke ekként rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0006" REF.END="QE0006" CODE="201E"/>E szakasz rendelkezéseitől kizárólag olyan megállapodással lehet eltérni, amely:</P><P>[...]</P><?PAGE NO="I-3733"?><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>a szerződő fél, a biztosított vagy a kedvezményezett számára az e szakaszban megjelölttől eltérő bíróságok előtti perindítást teszi lehetővé, vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>a szerződés megkötésének időpontjában azonos szerződő államban lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező szerződő fél és biztosító között jött létre, és amely a káresemény külföldön történő bekövetkezése esetén is az említett állam bíróságainak joghatóságát köti ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett állam jogával nem ellentétes,</TXT><P>[...]<QUOT.END ID="QE0006" REF.START="QS0006" CODE="201D"/></P></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A Brüsszeli Egyezmény II. címének 6. szakaszában található, a joghatóságról való megállapodásról szóló 17. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0007" REF.END="QE0007" CODE="201E"/>Ha a felek, akik közül egy vagy több valamely szerződő államban lakóhellyel rendelkezik, egy bizonyos jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére valamely szerződő állam bíróságának vagy bíróságainak joghatóságát kötik ki, a megállapodás szerinti bíróság vagy bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Az ilyen joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos. Az ilyen joghatóságot kikötő megállapodást meg lehet kötni</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>írásban vagy szóban, amelyet írásban megerősítettek; vagy</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="I-3734"?><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a felek között korábban kialakított gyakorlatnak megfelelő formában</TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P><P>[...]</P><P>[...]</P><P>A joghatóságot kikötő megállapodás [...] rendelkezései hatálytalanok, amennyiben ellentétesek a 12. [...] cikkel [...].</P><P>[...]<QUOT.END ID="QE0007" REF.START="QS0007" CODE="201D"/></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés</P></TI></TITLE><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A francia jog szerinti Abeille Assurances Cie biztosító társaságnál (a továbbiakban az Abeille) biztosított Calland Réalisations SARL (a továbbiakban: a Calland) 1990 ben sajt-gyártóegység készítésére vállalkozott az Établissements Bemard Laiterie di Chatelard (a továbbiakban: a Laiterie du Chatelard) francia jog szerinti társasá| részére, a munka egészét az SFIP által gyártott panelek felhasználásával végezve.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3735"?><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>A Laiterie du Chatelard által megrendelt szakvélemény e panelekben a helyiségek rendeltetésszerű használatát kizáró tervezési és gyártási hibákat mutatott ki. A helyreállítási munkák költségeit körülbelül <FT TYPE="NUMBER">610000</FT> euróra becsülte.</TXT></NP><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>Az SFIP-nek e munkák idején több elsődleges és másodlagos francia biztosítónál volt biztosítása. A Recticel SA belga jog szerinti társaság (a továbbiakban: a Recticel) leányvállalataként biztosítva volt több belga másodlagos biztosítónál is, a Recticel által kötött és az SFIP-re az <DATE ISO="19880708">1988. július 8-i</DATE> — e társaságnak a Recticel-csoportba történt belépése napjára, <DATE ISO="19880607">1988. június 7-re</DATE> visszamenő hatályú — kiegészítő záradékkal kiterjesztett csoportos biztosítási szerződés alapján. E szerződés VII. fejezetének IC cikke kimondja: <QUOT.START ID="QS0008" REF.END="QE0008" CODE="201E"/>e szerződés tartalmára vonatkozó viták esetén a Társaság a szerződő fél lakóhelyének bírósága előtt perelhető<QUOT.END ID="QE0008" REF.START="QS0008" CODE="201D"/>. A kérdést előterjesztő bíróság megállapítja, hogy e cikk nyilvánvalóan nem a biztosító kívánságára került a szerződésbe.</TXT></NP><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>A Laiterie du Chatelard <DATE ISO="20010301">2001. március 1-jei</DATE> és <DATE ISO="20010312">12-i</DATE> keresetlevelével kártérítési keresetet indított a tribunal de grande instance de Bourgoin-Jallieu előtt a következő társaságok ellen:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>a Calland, melyet bírósági eljáráson kívül végelszámoltak, majd J. Calland és M. Picard vezető tisztségviselők személyében ismét perbe vontak,</P></ITEM><ITEM><P>az Abeille, a Calland biztosítója,</P></ITEM><ITEM><P>az SFIP,</P></ITEM><?PAGE NO="I-3736"?><ITEM><P>az SMABTP, az SFIP szakmai felelősségbiztosítója,</P></ITEM><ITEM><P>az AXA Global Risks SA (a továbbiakban: az AXA Global Risks), az SFIP egyéb kockázatainak biztosítója,</P></ITEM><ITEM><P>a Zurich International, az SFIP egyéb kockázatainak biztosítója.</P></ITEM></LIST></P></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Ez utóbbi <DATE ISO="20010605">2001. június 5-én</DATE> perbe hívta francia másodlagos biztosítóit, a Zurich International France-ot és az Axa Corporate-et, az AXA Global Risks jogutódját.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>Az SFIP <DATE ISO="20010621">2001. június 21-én</DATE> a Brüsszeli Egyezmény 10. cikkének első albekezdése alapján perbe hívta belga másodlagos biztosítóit, melyek a csoportos biztosítási szerződés szerinti társbiztosítói, azaz az Axa Belgiumot, a Zurich Assurances-t, az AIG-t, a Fortist és a Gerlinget (a továbbiakban: a belga társbiztosítók).</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>A belga társbiztosítók a csoportos biztosítási szerződésben kikötött joghatósági záradék alapján kifogással éltek a tribunal de grande instance de Bourgoin-Jallieu illetékessége ellen.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>E szerződés VII. fejezete K. pontjának alkalmazásával a tribunal de grande instance de Bourgoin-Jallieu <DATE ISO="20020913">2002. szeptember 13-i</DATE> határozatával felhívta az SFIP-t igényének<?PAGE NO="I-3737"?> a csoportos biztosítási szerződést megkötő Recticel székhelyén, a tribunal de premiere instance de Bruxelles (Belgium) előtti érvényesítésére.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Az SFIP <DATE ISO="20020927">2002. szeptember 27-én</DATE> hatásköri kifogással szembeni kifogással élt a cour d'appel de Grenoble előtt.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Ez utóbbi előtt az SFIP előadta, hogy a Brüsszeli Egyezmény 12. cikkének 3. pontján alapuló joghatósági záradékot a biztosító nem érvényesítheti az azt tartalmazó szerződést kifejezetten jóvá nem hagyó kedvezményezettel szemben. Az SFIP érveléséhez csatlakozott a Laiterie du Chatelard és az SMABTP is.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>A cour d'appel de Grenoble ilyen körülmények között függesztette fel az eljárását, és a következő előzetes kérdéseket terjesztette a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START ID="QS0009" REF.END="QE0009" CODE="201E"/>Az azonos szerződő államban székhellyel rendelkező szerződő fél és biztosító között létrejött biztosítási szerződés kedvezményezettjét (aki egyben biztosított is) köti-e az ezen állam bíróságainak joghatóságát megállapító záradék, ha e záradékot személyesen nem hagyta jóvá, a kár más szerződő államban keletkezett, és a kedvezményezett e másik szerződő állam bíróságai előtt indított keresetet az ott székhellyel rendelkező biztosítók ellen?<QUOT.END ID="QE0009" REF.START="QS0009" CODE="201D"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3738"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A kérdéssel az előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a szerződő fél és a biztosító között létrejött biztosítási szerződésben a Brüsszeli Egyezmény 12. cikke 3. pontjának megfelelően kikötött joghatóság kiterjesztésére vonatkozó záradék érvényesíthetőe e szerződésnek e záradékot kifejezetten jóvá nem hagyó, a szerződő félétől és a biztosítóétól különböző szerződő államban székhellyel rendelkező kedvezményezettjével szemben.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A Bírósághoz benyújtott észrevételek</P></TI></TITLE><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>A belga társbiztosítók és az Egyesült Királyság kormánya a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="201/82" YEAR="1983" PAGE.ECR="2503">201/82. sz., Gerling és társai ügyben <DATE ISO="19830714">1983. július 14-én</DATE> hozott ítéletre (EBHT 1984., 2503. o.)</REF.DOC.ECR> utalnak, melyben a Bíróság kimondta, hogy a biztosító és a szerződő fél között létrejött, ez utóbbi által úgy saját maga, mint a szerződéskötésben részt nem vevő harmadik személy javára kötött és e harmadik személy által kezdeményezhető jogviták tekintetében joghatósági záradékot tartalmazó biztosítási szerződés esetén e harmadik személyek még akkor is hivatkozhatnak a joghatósági záradékra, ha azt kifejezetten nem hagyták jóvá, amennyiben a Brüsszeli Egyezmény 17. cikkében előírt írásbeliség követelménye a biztosító és a szerződő fél viszonyában teljesül, és a biztosító ez irányú akarata egyértelműen megállapítható. Ezen ítélet 18. pontjában a Bíróság akként határozott, hogy ezen Egyezmény kifejezetten tartalmazza a joghatósági záradék kikötésének lehetőségét nem csupán a szerződő fél, hanem az adott esetben szerződő félként nem szereplő és a szerződés aláírásakor esetleg nem is ismert — hacsak e kettő nem esik egybe — kedvezményezett és a biztosított javára is. A belga társbiztosítók ezen ítéletből arra következtetnek, hogy a Bíróság megállapította a joghatósági kiterjesztésére vonatkozó záradék kedvezményezettel szembeni érvényesíthetőségét, anélkül hogy a kedvezményezettnek meg kellene felelnie a Brüsszeli egyezmény 17. cikke feltételeinek.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3739"?><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontja szerint ezzel szemben a minden <QUOT.START ID="QS0010" REF.END="QE0010" CODE="201E"/>gyengébb félnek<QUOT.END ID="QE0010" REF.START="QS0010" CODE="201D"/> automatikusan és feltétlenül járó védelem folytán a kedvezményezettre a biztosítási szerződés anélkül vonatkozik, hogy a joghatósági záradékhoz kötve lenne. A Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy a más által kötött szerződésben félként nem szereplő kedvezményezett anélkül hivatkozhat a joghatóságot kiterjesztő záradékra, hogy az vele szemben érvényesíthető lenne. Továbbá a Bizottság rámutat, hogy a Brüsszeli Egyezmény fent hivatkozott Gerling és társai ítéletben említett 12. cikkének 2. pontja kifejezetten a kedvezményezett helyzetét említi, és hogy az ott szereplő joghatósági záradékok fakultatívak, és kizárólag a <QUOT.START ID="QS0011" REF.END="QE0011" CODE="201E"/>gyengébb fél<QUOT.END ID="QE0011" REF.START="QS0011" CODE="201D"/> javára szólnak. Következésképpen a biztosított és a kedvezményezett szerepel az e záradékot jóváhagyni vagy arra hivatkozni jogosult felek listáján. Azonban a Brüsszeli egyezmény joghatósági kikötést lehetővé tévő 12. cikkének 3. pontja, melynek kizárólagos jellegéhez nem férhet kétség, nem említi a harmadik személy kedvezményezettet, ezért joghatósági záradék ez utóbbival szemben nem érvényesíthető.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>A belga társbiztosítók és az Egyesült Királyság kormánya azt állítják, hogy a Brüsszeli egyezmény 12. cikke 3. pontjának megfelelő joghatóságot kiterjesztő záradékot a szerződő fél javaslatára kötötték ki, ezért a biztosított mint <QUOT.START ID="QS0012" REF.END="QE0012" CODE="201E"/>gyengébb fél<QUOT.END ID="QE0012" REF.START="QS0012" CODE="201D"/> védelmére alapított érvek nem fogadhatók el. A belga társbiztosítók összességének álláspontja szerint a biztosító által a szerződésből a szerződő féllel szemben felhozható kifogások a kedvezményezettel szemben is felhozhatók, aki bármikor visszautasíthatja a javára kikötött záradékot, ha az ahhoz fűződő hátrányok terhesek a számára. Az alapeljárásban a kedvezményezett a biztosítókkal szemben olyan <QUOT.START ID="QS0013" REF.END="QE0013" CODE="201E"/>szerződésegyüttesből<QUOT.END ID="QE0013" REF.START="QS0013" CODE="201D"/> eredő jogokra hivatkozik, amelynek a vitatott joghatósági záradék is a részét képezi, és nem takarózhat azzal, hogy teljesen autonóm francia biztosított, mert a csoportos biztosítási szerződés keretében teljesen és közvetlenül a Recticelnek van alárendelve a biztosítási szerződések és biztosítási események vonatkozásában.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>A belga társbiztosítók ugyanezzel a logikával a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-256/00" YEAR="2002" PAGE.ECR="I-1699">C-256/00. sz. Besix-ügyben <DATE ISO="20020219">2002. február 19-én</DATE> hozott ítéletre (EBHT 2002., I-1699. o.)</REF.DOC.ECR> utalnak, és akként vélekednek,<?PAGE NO="I-3740"?> hogy a Brüsszeli Egyezmény a felek számára jogviszonyaik előreláthatóságának és biztonságának biztosítására és az egymással ellentétes határozatok hozatala veszélyének megelőzése és a bírósági határozatok bíróság államától különböző államban való elismerésének és végrehajtásának megkönnyítése végett annak elkerülésére törekszik, hogy ugyanarra a szerződésre több bíróság joghatósága vonatkozzon.</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>A francia kormány és az Egyesült Királyság Kormánya ezen észrevételekkel egyetértenek, és hozzáteszik, hogy jelentőséget kell tulajdonítani a felek szabadon kifejezett akaratának és a biztosítási terület jogbiztonságának is. Az ilyen, több szerződő államban ugyanahhoz a csoporthoz tartozó különböző társaságokra kiterjedő biztosítási szerződés esetén ugyanis helyes lenne előírni, hogy az ilyen szerződések alkalmazásából eredő különféle jogviták ugyanazon bíróság elé tartozzanak. A Brüsszeli Egyezmény ekkénti értelmezése ugyanis lehetővé tenné a biztosítási szerződés egységes értelmezésének biztosítását, az esetleg egymásnak ellentmondó határozatok hozatalának, valamint a jogviták elszaporodásának elkerülését. így ez az értelmezés járulna hozzá az egységes európai biztosítási piac megvalósításához.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>A Bizottság azt is előadja, hogy a joghatóság kiterjesztésére vonatkozó záradék biztosítottal szembeni érvényesíthetetlensége a biztosítótársaságok számára az előreláthatóság hiányát idézheti elő, mert így általuk előre nem látható bíróság előtt perelhetők. El kell azonban ismerni, hogy a közösségi jogalkotó a biztosítottak védelmének céljára helyezte a hangsúlyt.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P>A Bíróság válasza</P></TI></TITLE><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Bevezetésképpen emlékeztetni kell arra, hogy a Brüsszeli Egyezmény értelmezése során egyszerre kell figyelemmel lenni annak saját rendszerére és célkitűzéseire,<?PAGE NO="I-3741"?> valamint az EK-Szerződéssel való kapcsolatára (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="12/76" YEAR="1976" PAGE.ECR="1473">12/76. sz. Tessili-ügyben <DATE ISO="19761006">1976. október 6-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 1976., 1473. o.] 9. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>29</NO.P><TXT>E tekintetben a Brüsszeli Egyezmény II. címének 3. szakasza biztosítási ügyekben önálló joghatóság-elosztási rendszert létesít. Ezen Egyezmény 8-10. cikke többek között előírja, hogy a valamely részes államban székhellyel rendelkező biztosító perelhető annak a szerződő államnak a bíróságai előtt, ahol a székhelye található, a szerződő fél lakóhelyének, illetve székhelyének bírósága előtt, felelősségbiztosítás tekintetében a káresemény bekövetkeztének helye bíróságai előtt, valamint a károsult által a biztosított ellen indított per bírósága előtt, ha e bíróság joga lehetővé teszi. Továbbá ugyanezen egyezmény 11. cikke akként rendelkezik, hogy a biztosító csak annak a szerződő államnak a bíróságai előtt indíthat eljárást, ahol az alperes lakóhelye, illetve székhelye található, tekintet nélkül arra, hogy az alperes szerződő fél, biztosított vagy kedvezményezett.</TXT></NP><NP><NO.P>30</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint e szakasz rendelkezéseiből az előkészítő dokumentációra is tekintettel az tűnik ki, hogy mivel a biztosított szélesebb joghatósági választási lehetőséggel rendelkezik, mint a biztosító, és ez utóbbi javára eltérő joghatósági kikötés nem lehetséges, e rendelkezéseket a többnyire előre meghatározott, alku tárgyát nem képező kikötéseket tartalmazó szerződéssel szembesülő és gazdaságilag gyengébb félnek számító biztosított védelme iránti törekvés hatja át (lásd a fent hivatkozott Gerling és társai ítélet 17. pontját és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-412/98" YEAR="2000" PAGE.ECR="I-5925">C-412/98. sz. Group Josi ügyben <DATE ISO="20000713">2000. július 13-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2000., I-5925. o.] 64. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><NP><NO.P>31</NO.P><TXT>Biztosítási szerződés esetén a gazdaságilag gyengébb fél védelmét biztosítja a felek autonómiájának korlátozása is a joghatósági kikötések terén. így a Brüsszeli Egyezmény 12. cikke kimerítően felsorolja azokat az eseteket, amikor a felek<?PAGE NO="I-3742"?> eltérhetnek ugyanezen Egyezmény II. címe 3. szakaszának szabályaitól. Valamint ezen egyezmény 17. cikkének negyedik albekezdése értelmében a joghatósági kikötés hatálytalan, ha ellentétes a fenti 12. cikkel. E rendelkezésekből kitűnik, hogy ezen egyezmény olyan rendszert létesít, amelyben a biztosítási ügyekben a joghatósági szabályoktól való eltérés szabályait szigorúan kell értelmezni.</TXT></NP><NP><NO.P>32</NO.P><TXT>Így különösen a Brüsszeli Egyezmény 12. cikkének 3. pontja megengedi, hogy a szerződés megkötésének időpontjában azonos szerződő államban lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező szerződő fél és biztosító a káresemény külföldön történő bekövetkezése esetén is az említett állam bíróságainak joghatóságát kösse ki, amennyiben az ilyen megállapodás az említett állam jogával nem ellentétes. A Brüsszeli Egyezmény az ilyen záradékot azért teszi lehetővé, mert nem kívánja a szerződő felet, azaz a gyengébb felet a megfelelő védelemtől megfosztani. Mint azt ugyanis a főtanácsnok indítványának 61. pontjában kifejti, a szerződő fél ilyen esetben elveszíti ugyan a káresemény helye szerinti bíróság előtti keresetindítás lehetőségét, azonban saját lakóhelyének, székhelyének bíróságához fordulhat.</TXT></NP><NP><NO.P>33</NO.P><TXT>Így a felek autonómiájának elve lehetővé teszi, hogy a szerződést kötő fél, azaz a gyengébb fél lemondjon a Brüsszeli Egyezményben nyújtott kétféle védelem egyikéről. Azonban a gazdaságilag gyengébb fél védelmének feltétlen célja folytán ez az autonómia nem terjed odáig, hogy a szerződő fél lemondhasson a lakóhelye, székhelye szerinti bíróság joghatóságáról. Ugyanis, mint gyengébb felet, nem szabad jogai bíróság előtti érvényesítésétől azzal elriasztani, hogy a vele szerződést kötő másik fél lakóhelye, illetve székhelye államának bíróságai előtt kelljen keresetet indítania (lásd ehhez hasonlóan, fogyasztó esetében a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-464/01" YEAR="2005" PAGE.ECR="I-439">C-464/01. sz. Gruber-ügyben <DATE ISO="20050120">2005. január 20-án</DATE> hozott ítélet [EBHT 2005., I-439. o.] 34. pontját</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP><?PAGE NO="I-3743"?><NP><NO.P>34</NO.P><TXT>E megfontolások fényében kell meghatározni, hogy a szerződő fél és a biztosító által a Brüsszeli Egyezmény 12. cikke 3. pontjának megfelelően kikötött joghatósági záradék érvényesíthetőe e szerződésnek e záradékot kifejezetten jóvá nem hagyó, a szerződő félétől és a biztosítóétól különböző szerződő államban székhellyel rendelkező kedvezményezettjével szemben, vagy sem.</TXT></NP><NP><NO.P>35</NO.P><TXT>A Brüsszeli Egyezmény és különösen 12. cikkének 3. pontja semmit nem tartalmaz az ilyen joghatósági záradéknak a biztosítottal és a kedvezményezettel szembeni hatályáról. Ezen Egyezmény rendelkezéseinek szó szerinti értelmezése tehát nem teszi lehetővé annak meghatározását, hogy érvényesítheti-e a biztosító e kikötést a kedvezményezettel szemben, és ha igen, milyen esetleges feltételekkel, ha a kedvezményezett lakóhelye, székhelye más szerződő államban van, mint a szerződő félé és a biztosítóé.</TXT></NP><NP><NO.P>36</NO.P><TXT>Ebben a helyzetben, mint az a jelen ítélet 28. pontjából kitűnik, a Bíróság feladata a Brüsszeli Egyezmény rendelkezéseinek értelmezése ezen Egyezmény rendszerének és általános céljainak figyelembevételével.</TXT></NP><NP><NO.P>37</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a szerződő félhez hasonlóan a kedvezményezettet is védi a Brüsszeli Egyezmény mint a fent hivatkozott Gerling és társai ítélet értelmében vett gazdaságilag gyengébb helyzetben levő személyt.</TXT></NP><NP><NO.P>38</NO.P><TXT>Következésképpen ugyanezen egyezmény 12. cikkének 3. pontja alapján kikötött joghatóságot kiterjesztő záradék a kedvezményezettel szemben csak akkor lehet érvényesíthető, ha nem sérti a gazdaságilag gyengébb fél védelmének elvét.</TXT></NP><?PAGE NO="I-3744"?><NP><NO.P>39</NO.P><TXT>Márpedig, mint azt a főtanácsnoki indítvány 62. és 67. pontja tartalmazza, az ilyen kikötés érvényesíthetősége súlyos következményekkel járna a más szerződő államban lakóhellyel, székhellyel rendelkező, nem szerződő fél kedvezményezettre nézve. Ugyanis megfosztaná e biztosítottat a káresemény helye, valamint a saját lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság előtti keresetindítás lehetőségétől, és arra kényszerítené, hogy a biztosítóval szemben a jogait a biztosító székhelye szerinti bíróság előtt érvényesítse. Másfelől lehetővé tenné, hogy e biztosító a kedvezményezett ellen a saját székhelyének bírósága előtt indítson keresetet.</TXT></NP><NP><NO.P>40</NO.P><TXT>Ez az értelmezés a biztosító javára szóló joghatósági záradék elfogadására, és a gazdaságilag gyengébb fél — a jelen esetben a kedvezményezett, akinek joga kell legyen a saját lakóhelye, székhelye szerinti bíróság előtti keresetindítás és védekezés — védelme mint cél semmibevételére vezetne.</TXT></NP><NP><NO.P>41</NO.P><TXT>A fent hivatkozott Gerling és társai ítélet 17. pontjában már megerősített, a kedvezményezettre mint gazdaságilag gyengébb félre vonatkozó védelem megszilárdítása érdekében egyébként a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20001222">2000. december 22-i</DATE> 44/2001/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="012" DATE.PUB="2001" PAGE.FIRST="1">HL 2001. L 12., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.) 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja akként fogalmaz, hogy a biztosítottnak és a biztosítási szerződés kedvezményezettjének is kifejezetten megengedi saját lakóhelyén, illetve székhelyén a biztosító elleni keresetindítást, míg a Brüsszeli Egyezmény 8. cikke első albekezdésének 2. pontja csak a szerződő fél lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság joghatóságáról rendelkezik, és nem határozza meg, hogy a biztosító ellen a biztosított vagy a kedvezményezett lakóhelye, illetve székhelye szerinti bíróság előtt is indítható-e kereset, vagy sem.</TXT></NP><NP><NO.P>42</NO.P><TXT>Egyébként a fent hivatkozott Gerling és társai ítélet a belga társbiztosítók és az Egyesült Királyság Kormánya által előadottakkal ellentétben nem hivatkozható az<?PAGE NO="I-3745"?> érvényesíthetőség tézisének alátámasztásául, mivel egyrészt ez az ítélet a Brüsszeli Egyezmény 12. cikkének 2. pontja szerinti joghatósági kikötésről szólt, mely rendelkezés kifejezetten feljogosítja a feleket a szerződő fél, a biztosított vagy a kedvezményezett javára nem kizárólagos, hanem fakultatív joghatósági záradék kikötésére, másrészt ebben az ítéletben a Bíróság e záradéknak a harmadik személy kedvezményezett által a biztosítóval szembeni érvényesíthetőségéről, nem pedig a biztosító által e harmadik személlyel szembeni érvényesíthetőségéről határozott. Mint azt a főtanácsnok indítványának 52. pontjában megállapítja, a biztosítási szerződés kedvezményezettjének lehetősége e kikötésnek a biztosítóval szembeni érvényesítésére számára nem válhat hátránnyá, hanem éppen ellenkezőleg, újabb fórumot ad a Brüsszeli Egyezmény alapján biztosítási ügyekre joghatósággal rendelkezőkhöz, és így erősíti a gazdaságilag gyengébb fél védelmét.</TXT></NP><NP><NO.P>43</NO.P><TXT>Mindebből az következik, hogy az előterjesztett kérdésre az a válasz adandó, hogy a Brüsszeli Egyezmény 12. cikke 3. pontjának megfelelően kikötött joghatósági záradék nem érvényesíthető e szerződésnek e záradékot kifejezetten jóvá nem hagyó, a szerződő félétől és a biztosítóétól különböző szerződő államban székhellyel rendelkező biztosított kedvezményezettjével szemben.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P>A költségekről</P></TI></TITLE><NP><NO.P>44</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-3746"?><JURISDICTION><INTRO><P>A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:</P></INTRO><P>A Dánia, Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19781009">1978. október 9-i</DATE> egyezménnyel, a Görög Köztársaság csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19821025">1982. október 25-i</DATE> egyezménnyel, a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19890526">1989. május 26-i</DATE> egyezménnyel, valamint az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásáról szóló, <DATE ISO="19961129">1996. november 29-i</DATE> egyezménnyel (<REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="015" DATE.PUB="1997" PAGE.FIRST="1">HL 1997. C 15., 1. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="19680927">1968. szeptember 27-i</DATE> egyezmény 12. cikke 3. pontjának megfelelően kikötött joghatósági záradék nem érvényesíthető e szerződésnek e záradékot kifejezetten jóvá nem hagyó, a szerződő félétől és a biztosítóétól különböző szerződő államban székhellyel rendelkező biztosított kedvezményezettjével szemben.</P></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>