A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló 1523/2007/EK rendelet alkalmazásáról /* COM/2013/0412 final */
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI
PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a macska- és kutyaprém, valamint az ilyen
prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő
behozatalának, illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló 1523/2007/EK
rendelet alkalmazásáról (EGT vonatkozású szöveg) 1. Előzmények Az 1523/2007/EK rendelet[1] megtiltja a macska- és
kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba hozatalát,
az Unióba történő behozatalát, illetve onnan történő kivitelét. A tilalmat az európai polgárok megnyugtatására
fogadták el, akik a macskákat és a kutyákat kedvtelésből tartott állatoknak
tekintik, és nem kívánnak macska- vagy kutyaprémet tartalmazó termékeket
vásárolni. Miután tizenöt tagállam nemzeti jogszabályokat fogadott
el a macska- és kutyaprém termelésének és kereskedelmének korlátozása
érdekében, a rendelet Uniós szinten harmonizálta a macska- és kutyaprémet és az
ilyen prémet tartalmazó termékek tilalmát célzó intézkedéseket[2]. A macska- és kutyaprémet nem könnyű
megkülönböztetni más típusú prémektől vagy a prémet utánzó szintetikus
anyagoktól. Ez különösen érvényes a prémnek ruhabélésként vagy díszítésként
(pl. kabátok gallérja) vagy játékok és kiegészítők esetében való
felhasználására (pl. kulcstartók prémes állatokkal). A macska- és kutyaprémre vonatkozó tilalom az
Európai Unióban 2008. december 31. óta van érvényben. A rendelet 7. cikke kimondja, hogy „a Bizottság
legkésőbb 2010. december 31-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a
Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, beleértve a kapcsolódó vámügyi
tevékenységeket is”. E jelentéssel a Bizottság teljesíti ezt a
követelményt. A jelentés célja, hogy áttekintést nyújtson a
macska- és kutyaprémre vonatkozó tilalomnak az Unióban történő 2009. és 2010.
évi alkalmazásáról. E jelentés elfogadását késleltette, hogy a tagállamoknak
több időre volt szükségük ahhoz, hogy elegendő információt gyűjtsenek a tilalom
alkalmazásáról. Egyes adatok csak 2012 elején érkeztek meg, emiatt a teljes
körű elemzést csak 2012 folyamán lehetett elvégezni. A jelentés vázolja, hogy a tagállamok milyen
végrehajtási intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy megakadályozzák a
macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet tartalmazó termékek forgalomba
hozatalát, az Unióba történő behozatalát, illetve onnan történő kivitelét. A jelentés különösen a prémet adó állatfajok
azonosítására használt analitikai módszerekről és a jogsértések esetén
alkalmazandó szankciókról nyújt áttekintést. A jelentés azokat a fő kérdéseket
emeli ki, amelyeket az érdekeltek és a tagállamok a rendelet alkalmazásával
kapcsolatban jeleztek a Bizottság felé. Végül ez a dokumentum beszámol a fő érdekeltek
által e rendelet alkalmazása során észlelt hatásokról is. 2. A tagállamok kötelezettségei A tilalom[3]
alkalmazásáért elsődlegesen a tagállamok felelősek. Ezenfelül kötelesek: –
tájékoztatni a Bizottságot a prémet adó állatfajok
azonosítására használt analitikai módszerekről (e rendelet 5. cikke); –
megállapítani a rendelet megsértése esetében
alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat és ezekről a Bizottságot
értesíteni (e rendelet 8. cikke). 3. Módszertan A jelentés elkészítése érdekében a Bizottság az
alábbi információforrásokat használta: –
a tagállamok válaszai a kutya- és macskaprémre
vonatkozó tilalom 2009. és 2010. évi végrehajtásával kapcsolatos, a Bizottság
által 2011-ben kiküldött kérdőívre[4]; –
a tagállamoktól kapott, a rendelet megsértése
esetében alkalmazandó szankciók szabályaival kapcsolatos információk; –
az érdekeltek vagy a tagállamok levelei a Bizottság
részére; –
a tilalom végrehajtásának a tagállamok
képviselőivel és a fő érdekeltekkel[5]
való megtárgyalása érdekében a Bizottság által megrendezett 2012. január 18-i
ülés[6] eredményei. 4. A tilalom végrehajtása 4.1. Ellenőrzések a tagállamokban A tagállamoknak a tilalom végrehajtása érdekében
ellenőrző rendszereket kellett létrehozniuk. Ez elsősorban a tilalom betartása
érdekében végzett vizsgálatoknak a tagállamok fennálló ellenőrző rendszereibe
történő integrálását jelentette, amelyet az alábbi szakaszokban részletesen
ismertetünk. A meghozott intézkedések kidolgozottságának foka
tagállamról tagállamra változó; azonban a képzésre és az eljárásokra, valamint
az információk terjesztésére vonatkozóan kevés tagállamban hoztak
intézkedéseket. Mivel a legtöbb macska- és kutyaprém és az ilyen
prémet tartalmazó termékek harmadik országokból származnak, a tagállamokban
bevezetett ellenőrző rendszerek elsődleges célja a macska- és kutyaprém
harmadik országokból az Unió területére való illegális kereskedelmi
behozatalának megakadályozása. Nincs bizonyíték a macska- és kutyaprém Unióban
való előállítására, ezért a kivitel valószínűségével csak elméleti szinten
lehet foglalkozni. 4.1.1. A macska- és kutyaprémet
betiltó nemzeti jogszabályok A rendelet elfogadását megelőzően érvényben lévő,
a macska- és kutyaprémet betiltó nemzeti jogszabályokat az illető tagállamokban
hatályon kívül helyezték és/vagy módosították. A rendelet hatálybalépésével
ezért a tilalomról szóló uniós szintű harmonizált jogszabály jött létre. Ez
egyszerűsíti az ellenőrzéseket végző hatósági személyzet, valamint a prémekkel,
prémtermékekkel és prémutánzatokkal legálisan kereskedő vállalkozók feladatait. 4.1.2. A tilalom megsértése esetén
alkalmazandó szankciók A rendelet rendelkezéseinek megsértése esetében
alkalmazandó szankciók megállapítása a tagállamok feladata. A szankcióknak
hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A legtöbb tagállam a tilalom megsértése esetén
alkalmazandó közigazgatási bírságok és/vagy büntetőjogi szankciók bevezetése
érdekében módosította nemzeti jogszabályait. A többi tagállam már korábban
bevezetett a rendelet megsértése esetén alkalmazható, az illegális termékek
behozatalát vagy forgalomba hozatalát érintő szankciókat. A közigazgatási bírságok főleg a vállalkozókra
kirótt büntetésekből állnak, és nem zárják ki a büntetőjogi szankciók
alkalmazását. Általában csak akkor lehet büntetőjogi szankciókat
alkalmazni, ha az ügyet a nemzeti bíróság elé utalták. Amint azt az 1. táblázat
mutatja, a szankciók szintje meglehetősen eltér a tagállamok között. Végül minden tagállamnak jogában áll az illegális
termékek lefoglalása és megsemmisítésük elrendelése. 1. táblázat: A macska- és kutyaprémre
vonatkozó tilalom megsértése esetén alkalmazandó tagállami
szankciók összefoglalása Szankciók || Szankciók mértéke Közigazgatási bírság || 250–500 eurótól 20 000 euróig Büntetőjogi szankció || Bírságok 1500 eurótól 40 000 euróig 4 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztés Forrás: A tagállamok
válaszai a rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre. 4.1.3. A tilalom végrehajtásáért
felelős illetékes hatóságok Mivel az ellenőrzések fő célja a macska- és
kutyaprém harmadik országokból az Unió területére történő illegális belépésének
megakadályozása volt, a tagállamok vámhatóságokat vagy a vámhatóságokat és az
állat-egészségügyi hatóságokat jelölték ki a tilalom végrehajtására. A vámhatóságok felelőssége volt a harmadik
országokból érkező, feltételezhetően macska- és kutyaprémet tartalmazó
potenciálisan illegális kereskedelmi szállítmányok azonosítása. Az illegális
behozatallal kapcsolatban más területeken szerzett tapasztalatuk
elengedhetetlen volt a kockázatot jelentő szállítmányok azonosításához. Gyanú
esetén a vámigazgatási szervek feladata a gyanú igazolásához szükséges
vizsgálatok elvégzése. A kutya- és macskaprém behozatalának ellenőrzési
eljárását ezért bevonták az általános vámeljárások közé, amelyek már
tartalmaznak kockázatalapú ellenőrzéseket. Az elvégzett ellenőrzések alacsony
száma miatt a tilalom végrehajtása valószínűleg nem rótt jelentős terhet a
vámhatóságokra. Azokban az esetekben, amikor állat-egészségügyi
hatóságok is közreműködtek, azok elsősorban a gyanús szállítmányok fizikai
vizsgálatáért, a mintavételért és a minták elemzésre való küldéséért voltak
felelősek. Több illetékes hatóság közreműködése esetén a
legtöbb érintett tagállam intézkedéseket tett az együttműködés és az
információcsere biztosítása érdekében. 4.1.4. Képzés és eljárások A Bizottság integrálta a tilalmat illető uniós
szintű ellenőrzési intézkedéseket a TARIC[7]
elnevezésű európai online vámtarifa-adatbázisba. A TARIC a tisztviselők és a vállalkozók számára
online elérhető többnyelvű adatbázis, amelybe különösen a behozatali és a
kiviteli korlátozásokhoz kapcsolódó intézkedéseket veszik fel. 2009-ben uniós
szinten meghatározták és a TARIC-ba felvették a feltételezhetően macska- és
kutyaprémet tartalmazó áruk termékjegyzékét és Kombinált Nómenklatúra (KN)[8] szerinti kódjait. Számos tagállam megemlítette, hogy a TARIC
hatékonyan segítette őket a potenciálisan illegális szállítmányok
azonosításában. Egy tagállam azonban a feltételezhetően macska- és kutyaprémet
tartalmazó áruk és az ezekre vonatkozó KN-kódok jegyzékét túlságosan átfogónak
ítélte meg. Amikor a prém behozatalát vagy kivitelét ellenőrző
tisztviselők a fent említett jegyzékbe tartozó termék- vagy KN-kódot beviszik a
TARIC-ba, az adatbázis jelzi, hogy ellenőrizni kell, hogy a vállalkozó
vámáru-nyilatkozatában bejelölte-e azt a négyzetet, amellyel arra vonatkozóan
nyilatkozik, hogy a behozatalra vagy kivitelre szánt prém az 1523/2007/EK
rendelet értelmében nem macskától és kutyától származik. A TARIC-on felül egyes tagállamok hatósági
személyzetük részére útmutatást és információkat biztosítottak a tilalom
alkalmazásáról. Ezek az ellenőrzések végrehajtására, valamint a rendelet és a
nemzeti jog rendelkezéseire vonatkozó gyakorlati információkat tartalmaztak. Az
ilyen dokumentumokra az alábbi linken található példa: https://findok.bmf.gv.at/findok/targetSearchSubmit.do;jsessionid=9605F10870FC605A9F5E848516744BF5 4.1.5. Analitikai módszerek a prémet
adó állatfaj beazonosítására A tagállamok az alábbi analitikai módszereket
alkalmazták a prémet adó állatfaj beazonosítására: –
szemrevételezés, –
mikroszkópos szőrszál-azonosítás, –
DNS-elemzés (polimeráz láncreakció, PCR), –
az állatok fajának beazonosítása (SIAM) MALDI-TOF
tömegspektrometria segítségével. Az egyes tagállamokban alkalmazott módszerek és
laboratóriumok jegyzéke e jelentés I. mellékletében található. A tagállamok leggyakrabban mikroszkópos
vizsgálatot, DNS-elemzést és az állatok fajának beazonosítására szolgáló
MALDI-TOF tömegspektrometriát alkalmaztak. E módszerek mindegyikének – a minta típusától,
az azonosítás elvárt szintjétől, az ismételhetőségtől és a járulékos
költségektől függően – megvannak az előnyei és a hátrányai. A mikroszkópos szőrszál-azonosítás
segítségével meg lehet állapítani, hogy a minta állati vagy szintetikus prémet
tartalmaz-e. A DNS-elemzéssel beazonosítható, hogy a
minta nem házi macskától vagy kutyától származik, és az is, hogy melyik prémet
adó állatfajtól, feltéve, hogy rendelkezésre állnak a fajspecifikus primerek; a
DNS-elemzés segítségével a házikutyaprémből vett minta megkülönböztethető a
róka, a prérifarkas, a sakál és a nyestkutya prémjétől. A DNS-elemzés azonban
nem tudja megkülönböztetni a házi macska prémjét a házi és bengáli macskák
hibridjeinek prémjétől. A siker érdekében a DNS-elemzéshez az izolált DNS
minimummennyiségére és -minőségére van szükség, amelyet – ha a minta kezelt
prémet tartalmaz (pl. festett) – néha nehéz kinyerni. Az állatok fajának beazonosítására szolgáló
MALDI-TOF tömegspektrometria szélesebb körben képes a származási faj
meghatározására, mint a DNS-elemzés, és segítségével még kezelt prém esetén is
beazonosítható a prémet adó állatfaj. A különféle analitikai módszerekre vonatkozó
további részletek a Bizottság által 2012. január 18-án az érdekeltek és
tagállamok számára megrendezett ülésén kerültek ismertetésre és az alábbi
linken megtalálhatók: http://ec.europa.eu/food/animal/welfare/seminars/docs/methods_analysis_identifying_species_origin_fur_en.pdf A macska- és kutyaprém beazonosítása érdekében
alkalmazott analitikai módszerek költségtartományait az alábbi táblázat mutatja
be: 2. táblázat: A prémet adó állatfaj
beazonosítására alkalmazott
analitikai módszerek költségei Módszer || Költségek Mikroszkópos vizsgálat || 30 – 60 euró Az állatok fajának beazonosítása (SIAM) MALDI-TOF tömegspektrometria segítségével || 150 – 250 euró DNS-elemzés || 150 – 1075 euró Forrás: A tagállamok
válaszai a rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre. A legtöbb tagállam saját területén kijelöl egy
laboratóriumot, ahova hatósági személyzete a macska- és kutyaprém azonosítását
célzó mintákat küldheti. Számos tagállam választja vagy mérlegeli azt a
lehetőséget, hogy a minták elemzését másik tagállamba szervezze ki, mivel saját
laboratóriumában jelenleg nem áll rendelkezésre a megfelelő szakértelem és
kevés az elemzésre szánt minta. 4.1.6. Az információk terjesztése Ahogy azt korábban említettük, a TARIC
vámtarifa-adatbázis a vállalkozók rendelkezésére áll. A TARIC-on keresztül a
vállalkozók hozzáférhetnek a rendelethez és tájékozódhatnak arról, hogy prém
behozatala vagy kivitele esetén a vámáru-nyilatkozaton nyilatkozniuk kell
arról, hogy a behozni vagy kivinni kívánt áruk nem tartalmaznak macska- és
kutyaprémet. Ezenfelül számos tagállam tájékoztatta a
potenciális vállalkozókat, importőröket, kiskereskedőket és fogyasztókat. A
tagállamok hivatalos lapjában vagy hivatalos honlapjain tájékoztató leveleket
tettek közzé. 4.2. Az ellenőrzések eredményei A tagállamok ellenőrző tevékenységeiket a
behozatalokra összpontosították. Ezeket az ellenőrzéseket az Unión belül
főleg kiskereskedelmi üzletekben végzett vizsgálatokkal egészítették ki. Szükség esetén elemzés céljából mintákat vettek a
macska- és kutyaprém előfordulásának igazolására. Az illegális termékeket
azonosításukkor lefoglalták és megsemmisítették. Jogsértés esetére büntetőjogi
szankciókat helyeztek kilátásba. A tagállamok által végzett vizsgálatok és
eredményeik összefoglalója az alábbi táblázatokban található. A tagállamok nem
szolgáltattak a beazonosított macska- és kutyaprém mennyiségére, valamint az
alkalmazott szankciókra vonatkozó adatot. 3. táblázat: A macska- és kutyaprém illegális
kereskedelmi behozatalának megakadályozása érdekében végzett ellenőrzések Év || A vizsgált behozott kereskedelmi szállítmányok száma || Az analitikai célból mintavételezett behozott kereskedelmi szállítmányok száma || A behozatalra el nem fogadott szállítmányok száma || A lefoglalt szállítmányok száma || A megsemmisített behozott szállítmányok száma 2009 || 9687 || 0 || 1 || 0 || 0 2010 || 25275 || 5 || 2 || 67 || 0 Forrás: A tagállamok
válaszai a rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre. 4. táblázat: A macska- és kutyaprémnek az EU
piacán való illegális forgalomba hozatalával kapcsolatban folytatott
ellenőrzések Év || Üzletekben és kiskereskedésekben végzett ellenőrzések száma || Az analitikai célból mintavételezett szállítmányok száma || Üzletekben és kiskereskedésekben lefoglalt kereskedelmi szállítmányok száma[9] || Üzletekből és kiskereskedésekből származó, megsemmisített kereskedelmi szállítmányok száma[10] || Az internetes honlapokon végzett célzott vizsgálatok száma || A postai úton küldött csomagok célzott vizsgálatainak száma 2009 || 119 || 46 || 66 || 56 || 0 || 0 2010 || 169 || 52 || 40 || 28 || 0 || 0 Forrás: A tagállamok
válaszai a rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre. 5. táblázat:
Az elemzett minták száma Tagállam || Az elemzett minták száma || 2009 || 2010 Ausztria || 1 || 10 Cseh Köztársaság || 0 || 1 Németország || 1 || Dánia || 2009-ben és 2010-ben együttesen 15 Finnország || 0 || 2 Franciaország || 46 (amelyből 17 nem felelt meg)[11] || 20 (minden minta megfelelt) Olaszország || 20 Egyesült Királyság || 0 || 3 Összesen || 119 Forrás: A tagállamok
válaszai a rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre. Az ellenőrzések száma, valamint az elemzésre vett
minták száma 2010-ben 2009-hez képest emelkedett. 2009-ben lépett életbe a
rendelet, és a végrehajtás 2010-ben magasabb szintre emelkedett, mivel a
tagállamok addigra intézkedéseket hoztak a vizsgálatok megszervezése érdekében. A tagállamok által küldött információk alapján a
tagállamok által lehetségesen macska- és kutyaprémet tartalmazóként azonosított
áruk elsősorban dzsekik, kabátok, sálak, vállkendők, kulcstartók és bőr voltak. 5. A végrehajtással kapcsolatos
kérdések Egyes érintettek
szerint nem végeztek elegendő hatósági ellenőrzést a macska- és kutyaprémnek az
Unió piacán, különösen az interneten keresztül történő forgalomba hozatalával
kapcsolatban. A címkézési követelmények témaköréről is
tárgyaltak az 1007/2011/EK rendelet[12]
jövőbeli alkalmazásának keretében, a prémet kismértékben tartalmazó ruházati
termékek címkézésére vonatkozó, a tagállamok által elrendelt kötelezettség
tekintetében. Az 2007/2011/EK rendelet előírja az állati
eredetű, nem textil alkotórészek előfordulásának az ilyen alkotórészeket
tartalmazó textiltermékek címkéjén vagy jelölésén való feltüntetését annak
érdekében, hogy a fogyasztók megalapozott döntés alapján választhassanak. A címkézés és jelölés nem lehet félrevezető. 6. A rendelet hatása A fő érdekeltek
kiemelték a rendelet pozitív hatását. A macska- és kutyaprémre vonatkozó
tilalom már az összes tagállamban érvényben van. A rendelet harmonizálja a
szabályokat és ennélfogva egyszerűsíti az Unió piacára prémet vagy részben
prémet tartalmazó termékeket behozó vagy ott forgalomba hozó vállalkozók
munkáját. Ezenfelül az Európai Prémesállat-tenyésztők Szervezete szerint a
tilalom nem járt negatív hatással a prémek kereskedelmére. Az érintettek véleménye alapján megállapítható,
hogy a tilalom és a tagállamokban végzett ellenőrzések biztosítják, hogy az
európai fogyasztók csak ritkán kerüljenek olyan helyzetbe, hogy fennáll az
esélye annak, hogy macska- vagy kutyaprémet vásárolnak. 7. Következtetés A tagállamok a tilalom végrehajtása érdekében
ellenőrző rendszert hoznak létre. A tilalom betartása érdekében végzett
vizsgálatoknak fennálló ellenőrző rendszereikbe történő integrálását a
tagállamok elsősorban a következő intézkedések meghozatala útján teljesítették: –
a nemzeti jogszabályok módosítása a kutya- és
macskaprém tilalmára vonatkozó korábbi nemzeti intézkedések hatályon kívül
helyezése és szankciók bevezetése érdekében; –
az illetékes hatóságok és a felelős tisztviselők
kijelölése; –
az alkalmazott analitikai módszerek és az azokat
elvégző laboratóriumok kijelölése, hogy gyanú esetén beazonosítható legyen,
hogy a prém házi kutyától vagy macskától származik-e; –
az eljárásokról szóló oktatások és az eljárások
kidolgozása az ellenőrzést végző tisztviselők tájékoztatása érdekében; –
az információk terjesztése a vállalkozók és a
lakosság körében. Az ellenőrző rendszerek elsődleges célja a macska-
és kutyaprém harmadik országokból az Unió területére való illegális
kereskedelmi behozatalának megakadályozása, mivel a legtöbb macska- és
kutyaprém ezekből az országokból származik. 2009-ben és 2010-ben a tagállami ellenőrzések ezért
elsősorban az illegális behozatal megakadályozására összpontosítottak. A
vámhatóságok közvetlen bevonása és az, hogy a vállalkozók és a tagállamok
használják a TARIC bizottsági adatbázist, lehetővé teszi az illegális
behozatalok tilalmának harmonizált végrehajtását. A rendelet alkalmazása általánosságban pozitív
hatású volt, mivel egyszerűsíti a vállalkozók munkáját azáltal, hogy
felváltotta a különféle eljárásokat alkalmazó számos nemzeti tilalmat.
Ezenfelül az érintettek szerint a tilalom révén csökkent az a kockázat, hogy az
európai fogyasztók macska- és kutyaprémet vagy ilyen prémet tartalmazó terméket
vásároljanak. I. MELLÉKLET: A
macska- és kutyaprém azonosítására a tagállamokban alkalmazott módszerek Sorszám || Tagállam || Alkalmazott módszer 1 || Ausztria || mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés mérlegelve 2 || Belgium || A kérdőívre adott válaszban nem áll rendelkezésre információ 3 || Bulgária || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + MALDI-TOF 4 || Ciprus || MALDI-TOF 5 || Cseh Köztársaság || DNS-elemzés 6 || Dánia || DNS-elemzés 7 || Észtország || Szemrevételezés + mikroszkópos szőrszál-azonosítás 8 || Finnország || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás 9 || Franciaország || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés 10 || Németország || DNS-elemzés + MALDI-TOF 11 || Görögország || A kérdőívben nem található válasz 12 || Magyarország || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés 13 || Írország || MALDI-TOF 14 || Olaszország || Szemrevételezés + mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés + MALDI-TOF 15 || Lettország || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás 16 || Litvánia || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés mérlegelés alatt 17 || Luxemburg || MALDI-TOF 18 || Málta || DNS-elemzés 19 || Hollandia || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + MALDI-TOF 20 || Lengyelország || Szemrevételezés + DNS-elemzés 21 || Portugália || Másik tagállamban található laboratóriumhoz történő alvállalkozásba adás mérlegelés alatt 22 || Románia || MALDI-TOF 23 || Szlovákia || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés + MALDI-TOF 24 || Szlovénia || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés 25 || Spanyolország || Mikroszkópos szőrszál-azonosítás + DNS-elemzés 26 || Svédország || DNS-elemzés + MALDI-TOF 27 || Egyesült Királyság || DNS-elemzés Forrás: A tagállamok
válaszai a rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre. II. MELLÉKLET:
A megkérdezett érdekeltek jegyzéke Szervezet neve AEDT - The European Association of Fashion Retailers COTANCE GAIA HSI Humane Society International IFTF, International Fur Trade Federation European Fur Breeders Association Euroleather UNIC (Unione Nazionale Industria Conciaria) Fondation Brigitte Bardot IFAW, International Fund for Animal Welfare [1] A macska- és kutyaprém, valamint az ilyen prémet
tartalmazó termékek forgalomba hozatalának, a Közösségbe történő behozatalának,
illetve onnan történő kivitelének tilalmáról szóló, 2007. december 11-i
1523/2007/EK rendelet; HL L 343., 2007.12.27., 1.o. [2] A jelentés a rendelet 2009 és 2010 között történő
alkalmazásáról szól. [3] A tilalom a „macska- és kutyaprém tilalmát” jelenti. Ez
érvényes a szöveg többi részében. [4] Görögország kivételével minden tagállam válaszolt. [5] Az ülésen résztvevő szervezetek jegyzéke a jelentés
mellékletében található. [6] Az ülés napirendje és anyagai az alábbi honlapon
találhatók:
http://ec.europa.eu/food/animal/welfare/seminars/docs/agenda_implementation_ban_cat_dog_fur_en.pdf [7] A TARIC adatbázisa az alábbi linken érhető el:
http://ec.europa.eu/taxation_customs/customs/customs_duties/tariff_aspects/customs_tariff/index_en.htm [8] Az Unió területére történő belépéskor az árukat
általában a Kombinált Nómenklatúra vagy KN szerint kell osztályozni. A behozott
vagy kivitt áruk vámkezelésénél meg kell adni, hogy a nómenklatúra mely alszáma
alá tartoznak. [9] A lefoglalt szállítmányokból nem feltétlenül vettek
mintát elemzés céljából, mivel egyes esetekben a pozitív eredményt adó
elemzéstől eltérő okokból is megállapítottak nem megfelelést. [10] A megsemmisített szállítmányokból nem feltétlenül vettek
mintát elemzés céljából, mivel egyes esetekben a pozitív eredményt adó
elemzéstől eltérő okokból is megállapítottak nem megfelelést. [11] A nem megfelelés a macska- vagy kutyaprém előfordulásának
pozitív eredményét jelenti. [12] A textilszál-elnevezésekről és a textiltermékek
szálösszetételének ehhez kapcsolódó címkézéséről és jelöléséről szóló, 2011.
szeptember 27-i 1007/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011.
szeptember 27.) (HL L 272., 2011.10.18., 1–64. o.).