EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2022.6.7.
COM(2022) 275 final
2022/0182(NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2022/109 rendelet módosításáról
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az (EU) 2022/109 rendelet 1 a végleges ICES-szakvélemény közzétételéig a 2022. január 1-től december 31-ig tartó időszakban alkalmazandó ideiglenes teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapít meg az ICES 3a körzetben (Kattegat/Skagerrak) halászott norvég garnélára (Pandalus borealis) vonatkozóan. Ezenkívül az (EU) 2022/109 rendelet az ICES szakvéleményének közzétételéig a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig terjedő időszakban alkalmazandó ideiglenes teljes kifogható mennyiségek értékét az ICES 3a körzetben (Kattegat/Skagerrak), a 2a körzetben (Norvég-tenger) és az ICES 4 alterületen (Északi-tenger) halászott sprattra vonatkozóan nullában állapítja meg. Továbbá, az ICES szakvéleményének közzétételéig az (EU) 2022/109 rendelet a 2022. január 1-jétől 2022. június 30-ig tartó időszakra ideiglenes teljes kifogható mennyiséget állapít meg az ICES 7d és 7e körzetben (La Manche csatorna) halászott sprattra vonatkozóan.
A norvég garnélának az ICES 3a körzetben folytatott halászatára vonatkozó végleges halászati lehetőségekről az Unió és Norvégia állapodik meg. A sprattnak az ICES 3a körzetben, az ICES 2a körzetben és az ICES 4 alterületen a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakban folytatott halászatára vonatkozó halászati lehetőségekről az Unió, Norvégia és az Egyesült Királyság állapodik meg. A sprattnak az ICES 7d és 7e körzetben folytatott halászatára vonatkozó végleges halászati lehetőségekről pedig az Unió és az Egyesült Királyság állapodik meg. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanácsnak (ICES) az említett teljes kifogható mennyiségekre vonatkozó szakvéleményét május 9-én közzétették. Az említett teljes kifogható mennyiségekre vonatkozó halászati lehetőségek ezért a konzultációk lezárultáig „p.m.” formában szerepelnek. Amint a konzultációk eredménye ismertté válik, a Bizottság szolgálatai informális dokumentumot nyújtanak be a Tanácsnak, amely meghatározza a vonatkozó halászati lehetőségeket. A Tanácsnak ezt követően meg kell határoznia a vonatkozó halászati lehetőségeket.
Az (EU) 2022/109 rendelet a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakban – az ezen időszakra vonatkozó tudományos szakvélemény közzétételéig – alkalmazandó teljes kifogható mennyiséget az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1 körzetének uniós vizein halászott szardellára (Engraulis encrasicolus) vonatkozóan nullában állapítja meg. Az ICES csak 2022 júniusában fogja kiadni a szóban forgó állományra vonatkozó szakvéleményét. Annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységet addig is folytatni lehessen, amíg a végleges TAC a legfrissebb tudományos szakvélemény alapján megállapításra nem kerül, a 2021 harmadik negyedévében ejtett fogások alapján 2022. júliusra, augusztusra és szeptemberre 10 061 tonnát kitevő ideiglenes teljes kifogható mennyiséget kell meghatározni.
Mivel az érintett tagállamoknak nem sikerült megállapodniuk a végleges elosztási kulcsról, az (EU) 2022/109 rendelet 2022 első félévére az IOTC (Indiai-óceáni Tonhalbizottság) illetékességi területén a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) vonatkozó 2022. évi uniós kvóta első részét (50 %) kiosztotta a tagállamok között.
Az IOTC területén a sárgaúszójú tonhalra vonatkozó uniós kvóta végleges elosztási kulcsáról az érintett tagállamoknak még meg kell állapodniuk, és a 2022. évi uniós kvóta fennmaradó részét még ki kell osztani. A szóban forgó állományra vonatkozó halászati lehetőségeket ezért „p.m.” formában szerepelnek, amíg az érintett tagállamok megállapodásra nem jutnak az uniós kvóta végleges belső elosztásáról. Amint az érintett tagállamok közötti megbeszélések eredménye ismertté válik, a Bizottság szolgálatai informális dokumentumot nyújtanak be a Tanácsnak, amely meghatározza a vonatkozó halászati lehetőségeket. A Tanácsnak ezt követően az első kiosztás alkalmazási időszakának 2022. június 30-i lejárta előtt meg kell határoznia a vonatkozó halászati lehetőségeket.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A javasolt intézkedések összhangban vannak a közös halászati politika célkitűzéseivel és szabályaival, és összeegyeztethetők a fenntartható fejlődést célzó uniós szakpolitikával.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A javasolt intézkedések összhangban állnak más uniós szakpolitikákkal és különösen a környezetvédelmi politikákkal.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
E javaslat jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (3) bekezdése.
Az Európai Uniónak az élő vízi erőforrások fenntartható kiaknázására vonatkozó kötelezettségei a KHP-rendelet 2. cikkében meghatározott kötelezettségekből fakadnak.
•Szubszidiaritás
A javaslat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerint az Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható.
•Arányosság
A javaslat a halászati lehetőségeket az 1380/2013/EU rendelet 2 célkitűzéseivel összhangban osztja majd el a tagállamok között. Az 1380/2013/EU rendelet 16. és 17. cikke értelmében minden tagállam maga dönti el, hogy a részére kiosztott halászati lehetőségeket hogyan osztja el a lobogója alatt közlekedő hajók között, a halászati lehetőségek elosztására vonatkozó bizonyos kritériumok alapján. Ezért a tagállamok rendelkeznek a szükséges mérlegelési jogkörrel ahhoz, hogy a javaslatban szereplő halászati lehetőségek kiaknázása érdekében kiosztott teljes kifogható mennyiségeket a választásuk szerinti társadalmi/gazdasági modellnek megfelelően osszák el.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt eszköz: Rendelet.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata
Tárgytalan.
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A norvég garnélával kapcsolatban Norvégiával, a sprattal kapcsolatban az Egyesült Királysággal és Norvégiával folytatott konzultációk során a Bizottság tájékoztatni fogja az érdekelt feleket, különösen a nem kormányzati szervezetek és a halászati ágazatban érdekelt szervezetek képviselőit, és velük egyeztetéseket folytat. A Bizottság intenzív koordináció révén kapcsolatot tart fenn a nemzeti hatóságokkal is.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
A norvég garnéla és a spratt esetében a javaslat az ICES rendelkezésre álló tudományos szakvéleménye, valamint az Egyesült Királysággal és Norvégiával folytatott konzultációk eredménye alapján kerül kialakításra.
•Hatásvizsgálat
A norvég garnéla és a spratt tekintetében a javaslat lényegében végrehajtja a nemzetközileg elfogadott intézkedéseket. A halászati lehetőségek lehetséges hatásainak értékelése szempontjából releváns elemeket azon nemzetközi tárgyalások előkészítő és lebonyolítási szakasza keretében vitatják majd meg, amelyek során az Unió megállapodik harmadik felekkel a halászati lehetőségekről.
•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés
Tárgytalan.
•Alapjogok
Tárgytalan.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javasolt intézkedéseknek nem lesznek költségvetési vonzatai.
5.EGYÉB ELEMEK
Az Unió és Norvégia között 2022-re vonatkozóan folytatott halászati konzultációk kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvében a felek megállapodtak abban, hogy az ICES 3a körzetben halászott norvég garnélára ideiglenes teljes kifogható mennyiséget állapítanak meg azzal, hogy a releváns szakvéleményt az említett halfajra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási stratégiával (LTMS) összhangban 2022 elején aktualizálni fogják. Az ICES a közelmúltban összehasonlító értékelést végzett az említett állomány esetében alkalmazott értékelési módszertanról, és ennek eredményétől függően megváltozhatnak a hosszú távú gazdálkodási stratégiában használt referenciapontok. A felek megállapodtak abban, hogy az aktualizált ICES-szakvélemény 2022. május 9-i közzétételét követően konzultációt folytatnak a 2022-re vonatkozó végleges TAC megállapításáról, amely során figyelembe veszik a hosszú távú gazdálkodási stratégia esetlegesen szükséges kiigazításait.
A spratt rövid életű faj. Ezért a halászati tevékenység mihamarabbi megkezdése érdekében az ICES szakvéleményének közzétételét követően, amely május 9-én megtörtént, mielőbb meg kell határozni a halászati lehetőségeket. A halászat 2022. július 1-jén indul. 2019 áprilisa óta az ICES az ICES 3a körzetben (Kattegat, Skargerrak) halászott sprattra, illetve az ICES 2a körzetben (Norvég-tenger) és az ICES 4 alterületen (Északi-tenger) halászott sprattra vonatkozóan egyetlen szakvéleményt ad ki, mivel ezeket egyazon biológiai állományhoz tartozónak tekintik, akkor is, ha állománygazdálkodási szempontból továbbra is két külön területhez tartoznak. 2022-ben az ICES megváltoztatta a 7d és 7e körzetben (La Manche csatorna) halászott sprattra vonatkozó szakvéleménye közzétételének időpontját annak érdekében, hogy összhangba hozza azt az ICES 3a körzetben (Kattegat/Skargerrak), az ICES 2a körzetben (Norvég-tenger) és az ICES 4 alterületen (Északi-tenger) halászott sprattra vonatkozó szakvéleményének közzétételi időpontjával, mivel így azok jobban illeszkednek a halászati idényhez, és az értékeléshez is a legfrissebb felmérési adatokat lehet használni.
2021-es éves ülésén az IOTC a sárgaúszójú tonhalra vonatkozóan felülvizsgált fogási korlátokat fogadott el, amelyek hatálya a továbbiakban már nem csak az erszényes kerítőhálós hajókra, hanem a sárgaúszójú tonhal halászatában alkalmazott valamennyi halászeszközre kiterjed. Az (EU) 2022/109 rendelet átültette az említett felülvizsgált fogási korlátokat az uniós jogba. Az éves ülést követően a Bizottság technikai konzultációkat folytatott az érintett tagállamokkal a sárgaúszójú tonhalra vonatkozó, valamennyi halászeszközt magában foglaló uniós belső elosztási kulcsról szóló megállapodás létrejöttének elősegítése érdekében. Az érintett tagállamok azonban 2022 márciusáig nem tudtak megállapodásra jutni a végleges elosztási kulcsról. A fentiek alapján, valamint figyelemmel arra, hogy halászati lehetőségeket kell biztosítani az IOTC területén tevékenységet folytató uniós flotta számára, az (EU) 2022/109 rendelet 2022 első felére kiosztotta a tagállamok között a sárgaúszójú tonhalra vonatkozó 2022. évi uniós kvóta első részét (50 %).
2022/0182 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS RENDELETE
a bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2022. évre történő meghatározásáról szóló (EU) 2022/109 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)Az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet 3 a 2022. évre meghatározza bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós vizeken, valamint az uniós halászhajók tekintetében egyes nem uniós vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeket.
(2)Az (EU) 2022/109 rendelet a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) végleges tudományos szakvéleményének közzétételéig a norvég garnéla (Pandalus borealis) ICES 3a körzetben (Kattegat/Skagerrak) folytatott halászatára ideiglenes teljes kifogható mennyiséget (TAC) állapít meg. Az említett halállományra vonatkozó végleges teljes kifogható mennyiséget az említett végleges szakvéleménnyel, valamint az Unió és Norvégia közötti konzultációk eredményével összhangban kell meghatározni.
(3)Az ICES vonatkozó tudományos szakvéleményének közzétételéig az (EU) 2022/109 rendelet a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig terjedő időszakra nulla értékű ideiglenes teljes kifogható mennyiségeket állapít meg az ICES 3a körzetben (Kattegat/Skagerrak), valamint az ICES 2a körzetben (Norvég-tenger) és az ICES 4 alterületen (Északi-tenger) halászott sprattra (Sprattus sprattus) vonatkozóan. Az említett állománygazdálkodási területekre vonatkozó végleges teljes kifogható mennyiségeket az említett szakvéleménnyel, valamint az Unió, Norvégia és az Egyesült Királyság közötti konzultációk eredményével összhangban kell meghatározni.
(4)Az ICES 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakra vonatkozó tudományos szakvéleményének közzétételéig az (EU) 2022/109 rendelet a 2022. január 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra ideiglenes teljes kifogható mennyiséget állapít meg az ICES 7d és 7e körzetben (La Manche csatorna) halászott sprattra vonatkozóan. 2022-ben az ICES 2022. május 9-én bocsátotta ki szakvéleményét. Az említett állományra vonatkozó végleges teljes kifogható mennyiséget a szakvéleménnyel, valamint az Unió és az Egyesült Királyság közötti konzultációk eredményével összhangban kell meghatározni.
(5)Az (EU) 2022/109 rendelet a 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakban – az ezen időszakra vonatkozó tudományos szakvélemény kibocsátásáig – alkalmazandó TAC értékét az ICES 9 és 10 alterületen, valamint a CECAF 34.1.1 körzet uniós vizein halászott szardellára (Engraulis encrasicolus) vonatkozóan nullában állapítja meg. Az ICES 2022 júniusában fogja kiadni az említett halállományra vonatkozó szakvéleményét. Annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenység addig is folytatható legyen, amíg a végleges TAC a legfrissebb tudományos szakvélemény alapján megállapításra nem kerül, a 2021 harmadik negyedévében ejtett fogások alapján 2022. júliusra, augusztusra és szeptemberre 10 061 tonnát kitevő ideiglenes teljes kifogható mennyiséget kell meghatározni.
(6)Az (EU) 2022/109 rendelet átültette az uniós jogba az IOTC (Indiai-óceáni Tonhalbizottság) illetékességi területén halászott sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) vonatkozó felülvizsgált fogási korlátokat. A felülvizsgált fogási korlátok hatálya a továbbiakban már nem csak az erszényes kerítőhálós hajókra, hanem a sárgaúszójú tonhal halászatában alkalmazott valamennyi halászeszközre kiterjed. Továbbá, mivel az érintett tagállamok között még nem született megállapodás a felülvizsgált fogási korlátok megosztásának legmegfelelőbb módjáról, az (EU) 2022/109 tanácsi rendelet 2022 első felére kiosztotta a tagállamok között a sárgaúszójú tonhal tekintetében az IOTC területén 2022-re megállapított uniós kvóta első részét (50 %).
(7)Az IOTC területén a sárgaúszójú tonhalra vonatkozó 2022. évi uniós kvóta fennmaradó részét ezért az érintett tagállamok között az említett állományra vonatkozó uniós kvóta elosztásáról folytatott megbeszélések eredményével összhangban és az eredeti kiosztás 2022. június 30-án lejáró alkalmazási időszakának vége előtt kell kiosztani.
(8)Ezért az (EU) 2022/109 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(9)Az (EU) 2022/109 rendeletben meghatározott fogási korlátok 2022. január 1-jétől alkalmazandók. Ezért az e rendelet által bevezetett, a fogási korlátokra vonatkozó rendelkezéseket is az említett naptól kell alkalmazni. Az ilyen visszamenőleges alkalmazás nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, mivel az érintett halászati lehetőségeket megnövelték, illetve még nem merítették ki. Tekintettel annak fontosságára, hogy a halászati tevékenységek ne szakadjanak meg, e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése napján kell hatályba lépnie,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az (EU) 2022/109 rendelet módosítása
Az (EU) 2022/109 rendelet e rendelet mellékletének megfelelően módosul.
2. cikk
Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök