Javaslat: A TANÁCS RENDELETE az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően bizonyos Indiából származó grafitelektróda-rendszerek importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről /* COM/2010/0671 végleges - NLE 2010/0327 */

[pic] | EURÓPAI BIZOTTSÁG |

Brüsszel, 2010.11.16.

COM(2010) 671 végleges

2010/0327 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

az 1225/2009/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálatot követően bizonyos Indiából származó grafitelektróda-rendszerek importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről

INDOKOLÁS

1) A JAVASLAT HÁTTERE |

A javaslat okai és céljai A javaslat tárgya az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: alaprendelet) az alkalmazása a bizonyos Indiából származó grafitelektróda-rendszerek behozatalára hatályban lévő dömpingellenes vám lejárati felülvizsgálati eljárása során. |

Háttér-információk Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásával összefüggésben készült, és az alaprendeletben megállapított tartalmi és eljárási követelményeknek megfelelően végzett vizsgálat eredményeként jött létre. |

Meglévő rendelkezések a javaslat által érintett területen Az 1629/2004/EK tanácsi rendelet (HL L 295., 2004.9.18., 10. o.) végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó ex 8545 11 00 KN-kód alá besorolt bizonyos grafitelektródák és az ilyen elektródákhoz használt, ex 8545 90 90 KN-kód alá besorolt kötőelemek importjára. Ezt a rendeletet módosította az 1354/2008/EK tanácsi rendelet (HL L 350., 2008.12.30., 24. o.). |

Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival és célkitűzéseivel Tárgytalan. |

2) KONZULTÁCIÓ AZ ÉRDEKELTEKKEL; HATÁSVIZSGÁLAT |

Konzultáció az érdekeltekkel |

Az eljárásban érintett érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy az alaprendelet rendelkezéseivel összhangban a vizsgálat során megvédjék érdekeiket. |

Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása |

Külső szakértők bevonására nem volt szükség. |

Hatásvizsgálat Ez a javaslat az alaprendelet végrehajtásának eredménye. Az alaprendelet nem ír elő általános hatásvizsgálatot, tartalmazza viszont a megvizsgálandó feltételek teljes körű listáját. |

3) A JAVASLAT JOGI ELEMEI |

A javaslat összefoglalása A Bizottság 2009. szeptember 17-én három uniós gyártó indokolt kérelmére lejárati felülvizsgálatot indított bizonyos Indiából származó grafitelektródák behozatalára hatályban lévő dömpingellenes vámmal kapcsolatban. A felülvizsgálat feltárta, hogy az érintett termék dömpingje folytatódott, ami a dömpingellenes intézkedések megszüntetésének esetén az uniós gazdasági ágazat kárának megismétlődéséhez vezetne. Megállapítást nyert továbbá, hogy az intézkedések megszüntetése nem áll az Unió érdekében. Ezért javasolt, hogy a meglévő intézkedések meghosszabbítása érdekében a Tanács fogadja el a mellékelt rendeletjavaslatot, amelyet legkésőbb 2010. december 16-ig közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |

Jogalap Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet. |

A szubszidiaritás elve A javaslat az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért a szubszidiaritás elve nem alkalmazható. |

Az arányosság elve A javaslat megfelel az arányosság elvének a következők miatt: |

Az intézkedés formáját a fent említett alaprendelet írja le, és nem hagy teret a nemzeti döntéshozatalnak. |

Nem szükséges annak feltüntetése, hogy az Unióra, a nemzeti kormányokra, a regionális és helyi hatóságokra, a gazdasági élet szereplőire és a polgárokra háruló pénzügyi és adminisztratív teher hogyan minimalizálható, és ez a teher milyen mértékben arányos a javaslat célkitűzésével. |

A jogi aktus típusának megválasztása |

Javasolt aktus: rendelet. |

Más jogi aktus nem felelne meg a következők miatt: az alaprendelet nem rendelkezik alternatív lehetőségről. |

4) KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK |

A javaslatnak nincsenek az uniós költségvetést érintő vonzatai. |

2010/0327 (NLE)

Javaslat:

A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendeletre[1] (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 24. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A. AZ ELJÁRÁS

1. Hatályos intézkedések

1. Egy dömpingellenes vizsgálatot követően az 1629/2004/EK rendelettel[3] a Tanács végleges dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából származó, jelenleg az ex 8545 11 00 KN-kód alá sorolt bizonyos grafitelektródák és az ilyen elektródákhoz használt, jelenleg az ex 8545 90 90 KN-kód alá sorolt kötőelemek importjára (a továbbiakban: végleges dömpingellenes intézkedések). Az intézkedések formája egy 0 %-os ad valorem vám volt.

2. Egy támogatásellenes vizsgálatot követően az 1628/2004/EK rendelettel[4] a Tanács végleges kiegyenlítő vámot vetett ki az Indiából származó, jelenleg az ex 8545 11 00 KN-kód alá sorolt bizonyos grafitelektródák és az ilyen elektródákhoz használt, jelenleg az ex 8545 90 90 KN-kód alá sorolt kötőelemek importjára (a továbbiakban: végleges kiegyenlítő intézkedések). Az intézkedések formája egy 15,7 %-os ad valorem vám volt, egy vállalat kivételével, amelynél a vám mértéke 7 % volt.

3. A kiegyenlítő intézkedések hivatalból indított részleges időközi felülvizsgálatát követően a Tanács az 1354/2008/EK tanácsi rendelettel[5] módosította az 1628/2004/EK és 1629/2004/EK tanácsi rendeleteket. Az egyénileg megnevezett exportőröktől származó import esetében a végleges kiegyenlítő vámok 6,3 %-ra és 7,0 %-ra módosultak, 7,2 %-os maradvány vámtétellel. Az egyénileg megnevezett exportőröktől származó import esetében a végleges dömpingellenes vámok 9,4 %-ra és 0 %-ra módosultak, 8,5 %-os maradvány vámtétellel.

2. A lejárati felülvizsgálat iránti kérelem

4. A hatályos végleges dömpingellenes intézkedések közelgő lejáratáról szóló értesítés[6] közzétételét követően a Bizottság 2009. június 18-án kapott egy kérelmet, hogy az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően indítson lejárati felülvizsgálatot az intézkedésekkel kapcsolatban. A kérelmet három uniós gyártó (a Graftech International, az SGL Carbon GmbH és a Tokai ERFTCARBON GmbH, a továbbiakban: kérelmezők) nyújtotta be, amelyek együttesen bizonyos grafitelektróda-rendszerek uniós gyártásának jelentős hányadát, ebben az esetben több mint 90 %-át teszik ki.

5. A kérelem alapja az volt, hogy az intézkedések lejárta valószínűleg a dömping folytatódását vagy megismétlődését eredményezné, és így kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

3. A lejárati felülvizsgálat megindítása

6. Miután a Bizottság a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapította, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a lejárati felülvizsgálat megindításához, 2009. szeptember 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel[7] bejelentette az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti lejárati felülvizsgálat megindítását.

4. Párhuzamos vizsgálatok

7. A Bizottság egy 2009. szeptember 17-én az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel[8] azt is bejelentette, hogy az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet[9] (a továbbiakban: támogatásellenes alaprendelet) 18. cikke szerint megindítja a végleges kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát is.

5. Vizsgálat

5.1. Vizsgálati időszak

8. A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2008. július 1-jétől 2009. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár valószínű folytatódásának vagy megismétlődésének értékelése szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2006. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig terjedő időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

5.2. A vizsgálat során érintett felek

9. A lejárati felülvizsgálat megindításáról a Bizottság hivatalosan tájékoztatta a kérelmezőket, a többi ismert uniós gyártót, exportáló gyártót és importőrt, azokat a felhasználókat, akikről ismert, hogy érintettek, valamint az exportáló ország képviselőit. Az érdekelt felek lehetőséget kaptak nézeteik írásbeli ismertetésére és arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül meghallgatást kérjenek.

10. A meghallgatási lehetőséget minden olyan fél megkapta, amely ezt kérte, és bemutatta, hogy különleges okai vannak rá.

11. A független importőrök nyilvánvalóan nagy száma miatt helyénvalónak minősült annak megvizsgálása, hogy az alaprendelet 27. cikke szerint célszerű-e mintavételt alkalmazni. Annak érdekében, hogy a Bizottság eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, akkor kiválaszthassa a mintát, a fenti felek felkérést kaptak, hogy az alaprendelet 27. cikke szerint a felülvizsgálatok megindulásától számított 15 napon belül nevezzék meg magukat, és lássák el a Bizottságot a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben előírt információkkal. Független importőr azonban nem jelentkezett együttműködésre, ezért mintavételre volt szükség.

12. A Bizottság kérdőívet küldött az összes olyan félnek, amelynek érintettsége ismert volt, és azoknak, amelyek a vizsgálat megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül megnevezték magukat. Válasz az uniós gyártók három csoportjától (vagyis a kérelmezőktől), egy exportáló gyártótól és 17 felhasználótól érkezett. A mintavételi eljárás során egyetlen importőr sem jelentkezett, és a vizsgálat során a Bizottságnak egyetlen más importőr sem adott információt vagy nevezte meg magát.

13. A felülvizsgálatban a két ismert indiai exportáló gyártó közül csak az egyik, mégpedig a HEG Limited (a továbbiakban: HEG) működött együtt teljes mértékben azáltal, hogy választ adott a kérdőívre. Ebben a tekintetben megjegyzendő, hogy az eredeti vizsgálatban a vállalat teljes hivatalos neve Hindustan Electro Graphite Limited volt. Később a vállalat HEG Limitedre változtatta a nevét. Az eredeti vizsgálatban együttműködő másik exportáló gyártó, a Graphite India Limited (a továbbiakban: GIL) úgy döntött, hogy a jelenlegi felülvizsgálatban nem ad választ a kérdőívre.

14. A Bizottság megkeresett és ellenőrzött minden olyan információt, amelyet szükségesnek vélt annak megállapításához, hogy valószínű-e a dömping folytatódása vagy megismétlődése, és az uniós érdek ebből adódó kára. A következő érdekelt felek telephelyein került sor ellenőrző látogatásra:

a) uniós gyártók

- SGL Carbon GmbH, Wiesbaden és Meitingen, Németország,

- Graftech Switzerland SA, Bussigny, Svájc,

- Graftech Iberica S.L., Ororbia, Spanyolország,

- Tokai ERFTCARBON GmbH, Grevenbroich, Németország.

b) indiai exportáló gyártó

- HEG Limited, Bhopal.

B. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

15. Az ebben a felülvizsgálatban érintett termék megegyezik az eredeti vizsgálatban érintettel: Indiából származó, elektromos kemencében használt legalább 1,65 g/cm3 sűrűségű, legfeljebb 6,0 μΩ elektromos ellenállású, a 8545 11 00 KN-kód alá sorolt grafitelektróda, valamint az ilyen elektródákhoz használt a 8545 90 90 KN-kód alá sorolt kötőelem, akár együttesen akár külön-külön importálják őket (a továbbiakban: érintett termék).

16. A vizsgálat megerősítette, hogy az eredeti vizsgálathoz hasonlóan az érintett termék és az exportáló gyártó által gyártott és az indiai hazai piacon értékesített termékek, továbbá az uniós gyártók által gyártott és az EU-ban értékesített termékek alapvető fizikai és műszaki jellemzői, valamint felhasználása megegyezik, és ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló terméknek minősülnek.

C. A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

17. Az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően meg kellett vizsgálni, hogy a meglévő intézkedések lejárta valószínűleg a dömping folytatódásához vagy megismétlődéséhez vezetne-e.

1. Általánosan

18. Egyetlen indiai exportáló gyártót sikerült együttműködésre bírni. A másik ismert exportáló gyártó nem működött együtt a vizsgálatban.

19. Az együttműködő exportáló gyártó exportmennyiségének és az Indiából az Unióba irányuló exportmennyiségnek az összehasonlítása azt mutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban Indiából az Unióba irányuló export túlnyomó része az együttműködő exportáló gyártótól származott. Az együttműködés szintje ezért magasnak tekinthető.

2. Importdömping a felülvizsgálati időszakban

2.1. Rendes érték

20. Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint a Bizottság először azt vizsgálta meg, hogy reprezentatív volt-e az együttműködő indiai exportáló gyártónak a hasonló termékből független ügyfelek számára történő hazai értékesítése, vagyis az ilyen értékesítés összmennyisége elérte-e az Unióba irányuló megfelelő exportértékesítés teljes mennyiségének 5 %-át.

21. A Bizottság ezt követően a vállalat által a hazai piacon értékesített hasonló termék azon típusait határozta meg, amelyek az uniós exportra értékesített típusokkal megegyeztek vagy közvetlenül összehasonlíthatók voltak. A grafitelektróda-rendszerek terméktípusainak meghatározásánál a következő összetevők lette figyelembe véve: (i) kötőelemmel értékesítik-e őket, (ii) átmérő és (iii) hosszúság.

22. Az együttműködő exportáló gyártó szerint az azonos vagy közvetlenül összehasonlítható grafitelektródarendszer-típusok meghatározásánál figyelembe kellene venni azt is, hogy a grafitelektróda-rendszerek különböző minőségű kokszból (alapvető nyersanyag) készülnek . Valóban megerősítést nyert, hogy a gyártási folyamatban a vállalat két különböző koksztípust használt: jobb minőségű importált tűkokszot és az indiai piacon beszerzett rendes kokszot. Megerősítést nyert az is, hogy a felhasznált koksz típusa befolyásolja a gyártási költségeket és a végtermék árát is.

23. Ezért a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottság a dömping kiszámításához minden terméktípust két csoportra bontotta: az alacsony és magas minőségű termékek csoportjára.

24. Az is vizsgálat tárgyát képezte, hogy az együttműködő exportáló gyártó hazai értékesítése minden egyes terméktípus esetében reprezentatív-e, vagyis a hazai értékesítés minden terméktípusnál elérte-e ugyanazon a terméktípus Unióba irányuló értékesítési mennyiségének legalább 5 %-át. Ezt követően a reprezentatív mennyiségben értékesített terméktípusoknál a Bizottság azt vizsgálta meg, hogy az értékesítésre az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a szokásos kereskedelmi forgalomban került-e sor.

25. Annak megvizsgálása, hogy a belföldön reprezentatív mennyiségben értékesített összes terméktípus hazai értékesítése tekinthető-e a szokásos kereskedelmi forgalomban történtnek, úgy zajlott, hogy a Bizottság megállapította a kérdéses típustól független ügyfeleknek történő nyereséges értékesítés arányát. Minden olyan esetben, amikor az adott terméktípus hazai értékesítése megfelelő mennyiségben és a szokásos kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték a tényleges hazai áron alapult, amely a felülvizsgálati időszakban a típusból történt összes hazai értékesítés súlyozott átlagaként lett kiszámítva.

26. A fennmaradó terméktípusok esetében, amelyeknél a hazai értékesítés nem volt reprezentatív, vagy nem a szokásos kereskedelmi forgalomban történt, a rendes érték az alaprendelet 2. cikke (3) bekezdésének megfelelően lett kiszámítva. A rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének első mondata szerint a Bizottság a következőképpen számította ki: az exportált típusok – szükség esetén kiigazított – gyártási költségéhez hozzáadott egy ésszerű százaléknyi értékesítési, általános és adminisztratív költséget és egy ésszerű haszonkulcsot, amelyek a szokásos kereskedelmi forgalomban a vizsgált gyártó vagy exportőr hasonló terméke előállításának, illetve értékesítésének tényleges adatain alapultak.

2.2. Exportár

27. Mivel az együttműködő indiai exportáló gyártó teljes Unióba irányuló exportértékesítése független ügyfeleknek történt, az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint az exportár az érintett termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő árak alapján lett megállapítva.

2.3. Összehasonlítás

28. A rendes érték súlyozott átlaga és az exportár súlyozott átlaga közötti összehasonlítás gyártelepi (ex-works) alapon és azonos kereskedelmi szint mellett történt. A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerint az árakat és az árak összehasonlíthatóságát kimutatottan befolyásoló tényezők különbségei is figyelembe lettek véve. Ebből a célból kiigazítások formájában – adott, illetve indokolt esetben – megfelelően figyelembe lettek véve a kérelmező által fizetett szállítási, biztosítási, kezelési, berakodási és kapcsolódó költségek, pénzügyi költségek, banki díjak és dömpingellenes vámok.

29. Az együttműködő indiai exportált gyártó állítása szerint ebben az esetben a vámjogosultsági betétkönyvrendszer (Duty Entitlement Passbook Scheme, DEPBS) valójában egy vámvisszatérítési rendszer, hiszen a DEPBS-engedélyeket csak a grafitelektróda-rendszerek gyártásához felhasznált nyersanyagok importvámjainak kifizetésére lehet igénybe venni. Ezért a nyersanyagok után befizetett importvámok költsége akkor térül meg, amikor a termék alacsonyabb exportáron kerül kivitelre. A vállalat szerint ezért ki kellene igazítani a hazai árakat, mivel azokat az importvámok visszatérítése nem érinti. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az állítással ellentétben a vállalat az exportpiacra és a hazai piacra szánt grafitelektróda-rendszerek gyártásánál egyaránt vámmentesen importált nyersanyagokat használ. A DEPBS ezért nem befolyásolja a belföldön értékesített és exportált termékek árai közötti különbséget, vagyis a kiigazítás nem indokolt.

2.4. Dömpingkülönbözet

30. Az alaprendelet 2. cikke (11) bekezdésének rendelkezése szerint a típusonkénti rendes érték súlyozott átlaga össze lett hasonlítva az érintett termék megfelelő típusa exportárának súlyozott átlagával. A fenti módszertan alapján az együttműködő exportáló gyártó esetében 11–12 %-os dömpingkülönbözet állapíttatott meg.

31. Az alapvető tényeknek és megfontolásoknak – a meglévő intézkedések fenntartására irányuló – nyilvánosságra hozatalát (a továbbiakban: végső nyilvánosságra hozatal) követően a kérdéses vállalat azt állította, hogy dömpingkülönbözetnek a felülvizsgálati időszak 12 hónapjából 4 alapján történő kiszámítása eltért az eredeti vizsgálatban használt módszertantól, amikor is a vizsgálati időszaknak mind a 12 hónapja figyelembe lett véve. A vállalat szerint a kiszámítási módszer így felnagyította a dömpingkülönbözetet.

32. Emlékeztetni kell rá, hogy a felülvizsgálati időszak 4 hónapja alapján történő dömpingkiszámítás olyan módszertan, amelyet a Bizottság rendszeresen használ a lejárati felülvizsgálatoknál, amikor azt kell meghatározni, hogy folytatódik-e a dömping, illetve valószínű-e a dömping megismétlődése. A helyszíni vizsgálat biztosította, hogy a 4 hónap a teljes 12 hónapos időszakra nézve reprezentatív legyen. Ezt a Bizottság úgy érte el, hogy a 4 hónap költség- és áradatait összehasonlította a fennmaradó 8 hónapéival. Ezen túlmenően a 4 kiválasztott hónap a negyedévek utolsó hónapja volt, így egyenlően oszlott el a 12 hónapos időszakban. A Bizottság ezért nem ért egyet azzal, hogy az alkalmazott módszer módosítaná a következtetést a dömpingnek a felülvizsgálati időszakban való megléte tekintetében, sem pedig azzal, hogy felnagyítaná a dömpingkülönbözetet.

33. A másik ismert indiai exportáló gyártó együttműködésének hiánya miatt e gyártó esetében a dömpingkülönbözetet nem lehetett kiszámítani. A felülvizsgálati kérelem szerint azonban ez a vállalat is dömpingáron exportált az Unióba. Megerősítést nyert az országos szintű dömping megléte, mivel az indiai export jó része az együttműködő indiai gyártótól ered, amelyről megállapítást nyert, hogy dömpingel, mert az Eurostat szerint az Indiából importált érintett termék átlagos ára alacsonyabb, mint az együttműködő vállalat átlagos exportára.

3. Az import alakulása abban az esetben, ha az intézkedések hatályukat veszítenék

34. A dömpingnek a felülvizsgálati időszakban való meglétére utaló elemzés alapján az is megvizsgálásra került, hogy valószínű-e a dömping megismétlődése. Minthogy a vizsgálatban csupán egyetlen indiai exportáló gyártó működött együtt, az alábbi következtetések az ettől a vállalattól származó adatokon, valamint az alaprendelet 18. cikke szerint rendelkezésre álló tényeken – nevezetesen az Eurostat adatain és a felülvizsgálati kérelmen – alapulnak.

35. Ebben a tekintetben a Bizottság a következő összetevőket elemezte: az indiai exportáló gyártók tartalékkapacitása, az uniós piacnak az indiai gyártókra gyakorolt vonzereje és a harmadik országokba irányuló export árai.

3.1. Az exportőrök tartalékkapacitása

36. Az együttműködő indiai exportáló gyártó tekintetében a vizsgálat azt mutatta, hogy rendelkezik tartalékkapacitással. Ezenkívül a vállalat nyilvánosan kijelentette, hogy jelenlegi kapacitása bővítését tervezi. Ki kell emelni, hogy a vállalat exportorientált, hiszen a felülvizsgálati időszakban forgalmának többsége az exportértékesítésből származott, és az Unió a hatályos intézkedések ellenére is fontos exportcélpont.

37. A felülvizsgálati kérelem szerint a másik indiai gyártó már az intézkedések kiszabása óta is jelentősen fokozta kapacitását, és további növelést tervez. Ezért nem zárható ki, hogy az intézkedések hiányában ennek a megnövelt kapacitásnak legalább egy része átirányítható az uniós piacra.

3.2. Az uniós piac vonzereje

38. Az uniós piac vonzerejét illusztrálhatja, hogy az indiai export terjeszkedését a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok kiszabása sem állította meg. Épp ellenkezőleg, az utóbbi három évben az indiai exportőrök több mint megduplázták exportjukat, piaci részesedésük az Unióban pedig több mint megtriplázódott. Hangsúlyozni kell, hogy az uniós piacon ebben az időszakban 40 %-kal emelkedtek az árak.

3.3. A harmadik országokba irányuló export árai

39. A harmadik országokba irányuló export tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban az együttműködő vállalat gyártelepi árainak szintje alacsonyabb volt az Unióba irányuló export árainál, amelyekről megállapítást nyert, hogy dömpingeltek. Ezért várható, hogy az intézkedések hiányában az együttműködő exportáló gyártó – a piac vonzereje miatt – legalább exportjának egy részét az Unió irányába tolná el.

3.4. A dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetés

40. A fent leírt megállapításokat tekintve arra lehet következtetni, hogy az indiai export továbbra is dömpingelt, és a jelenlegi dömpingellenes intézkedések megszűnése esetén fennáll a valószínűsége az uniós piacra érkező dömpingelt import folytatódásának. Ráadásul az indiai tartalékkapacitást és az uniós piac vonzerejét figyelembe véve úgy tűnik, hogy mindez arra ösztönzi az indiai exportáló gyártókat – legalábbis ami az együttműködő exportáló gyártót illeti –, hogy az uniós piacra irányuló dömpingárú exportjukat fokozzák.

D. AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZAT MEGHATÁROZÁSA

1. Az uniós gyártás

41. Az Unión belül a hasonló terméket öt vállalat vagy vállalatcsoport gyártja, amelyek termelése az alaprendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmében a hasonló termék teljes uniós gyártását adja.

2. Az uniós gazdasági ágazat

42. Az öt vállalatcsoport közül kettő nem jelentkezett a kérelem támogatására, és kérdőívre adott válasz benyújtásával nem működött együtt a felülvizsgálatban. A következő három vállalatcsoport nyújtotta be a kérelmet, és egyezett bele az együttműködésbe: a Graftech International, az SGL Carbon GmbH, és a Tokai ERFTCARBON GmbH.

43. Ez a három gyártócsoport jelentős hányadát teszi ki a hasonló termék uniós gyártásának, hiszen – amint ezt a fenti (4) preambulumbekezdés is említi – bizonyos grafitelektróda-rendszerek uniós gyártásának több mint 90 %-át képviselik. Ezért úgy kell tekinteni, hogy az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek alkotják az uniós gazdasági ágazatot, és a továbbiakban „uniós gazdasági ágazat” néven kerülnek említésre.

E. AZ UNIÓS PIAC HELYZETE

1. Előzetes megjegyzés

44. Minthogy ebben a vizsgálatban az érintett terméknek csupán egyetlen indiai exportáló gyártója működött együtt, az alaprendelet 19. cikkében említett bizalmas jelleg megőrzése érdekében az Indiából származó érintett termék Európai Unióba irányuló importjára vonatkozó adatok nem pontos számok formájában jelennek meg.

45. A grafitelektróda-ágazat helyzete szorosan kapcsolódik az acélágazatéhoz, hiszen a grafitelektródákat elsősorban az elektromosacél-iparban használják. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy 2007-ben és 2008 első három negyedévében az acéliparban – és ennek következtében a grafitelektróda-ágazatban is – általában rendkívül kedvezőek voltak a piaci viszonyok.

46. Meg kell említeni, hogy a grafitelektródák értékesítési mennyisége többé-kevésbé együtt mozog az acélgyártás volumenével. A grafitelektródák árakra és mennyiségekre is kiterjedő szállítási szerződéseit általában 6–12 hónapos időszakokra tárgyalják le. Ezért általában van bizonyos időeltolódás az értékesítés mennyiségének a kereslet változásaiból következő alakulása és ennek az árakra gyakorolt hatása között.

2. Fogyasztás az uniós piacon

47. Az uniós fogyasztás a következők alapján lett megállapítva: az uniós gazdasági ágazat értékesítésének mennyisége az uniós piacon, a többi uniós gyártó becsült értékesítésének mennyisége az uniós piacon, az Eurostat importadatai és az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatok. Az eredeti vizsgálathoz[10] hasonlóan az import egy része nem lett figyelembe véve, mert a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnt, hogy nem a vizsgált termékre vonatkozik.

48. 2006 és a felülvizsgálati időszak között az uniós fogyasztás majdnem 25 %-kal csökkent; a legnagyobb esés 2008 és a felülvizsgálati időszak között következett be. Megjegyzendő, hogy a figyelembe vett időszak kezdetén tapasztalható rendkívül kedvező piaci viszonyok miatt az uniós fogyasztás szintje nagyon magas volt: az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka és 2006 között 30 %-kal növekedett.

1. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Az EU teljes fogyasztása (tonna) | 170 035 | 171 371 | 169 744 | 128 437 |

Index (2006=100) | 100 | 101 | 100 | 76 |

3. Az indiai import mennyisége, piaci részesedése és ára

49. Az Indiából (a továbbiakban: érintett ország) származó import a figyelembe vett időszak során folyamatosan, összesen 143 százalékponttal növekedett, és a felülvizsgálati időszakban 5000–7000 tonnás szintet ért el. Az érintett országból származó import piaci részesedése 2006 és a felülvizsgálati időszak között több mint megháromszorozódott, amikor is elérte a nagyjából 5 %-os szintet. A piaci részesedés – a kereslet jelentős csökkenése ellenére – a felülvizsgálati időszakban is növekedett. Az érintett országból származó import árai a figyelembe vett időszakban 52 %-kal növekedtek, és az uniós gazdasági ágazat áraiéhoz hasonló tendenciát követtek, de következetesen azok alatt maradtak. A 2. táblázat adatai a bizalmas jelleg miatt nem mutatnak pontos számokat, hiszen Indiában csupán két ismert exportáló gyártó van.

2. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Az érintett országból származó import mennyisége (tonna) * | 2000–3000 | 3000–4000 | 7000–9000 | 5000–7000 |

Index (2006=100) | 100 | 123 | 318 | 243 |

Index (2006=100) | 100 | 133 | 145 | 152 |

4. Az uniós ágazat gazdasági helyzete

50. Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság minden olyan lényeges gazdasági tényezőt és indexet megvizsgált, amely összefügg az uniós gazdasági állapotával.

4.1. Gyártás

51. A felülvizsgálati időszakban a gyártás 2006-hoz képest 29 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat gyártása 2006-hoz képest 2007-ben először 2 %-kal növekedett, majd – különösen a felülvizsgálati időszakban – zuhant.

3. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Gyártás (tonna) | 272 468 | 278 701 | 261 690 | 192 714 |

Index (2006=100) | 100 | 102 | 96 | 71 |

4.2. Kapacitás és kapacitáskihasználtsági ráták

52. A gyártási kapacitás csekély mértékben (összesen 2 %-kal) csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között. Mivel a gyártás 2008-ban – és különösen a felülvizsgálati időszakban – szintén csökkent, az ebből eredő kapacitáskihasználtság egészében 25 százalékponttal csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között.

4. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Gyártási kapacitás (tonna) | 298 500 | 292 250 | 291 500 | 293 500 |

Index (2006=100) | 100 | 98 | 98 | 98 |

Kapacitáskihasználtság | 91 % | 95 % | 90 % | 66 % |

Index (2006=100) | 100 | 104 | 98 | 72 |

4.3. Készletek

53. 2006-hoz képest az uniós ágazat záró készleteinek szintje 2007-ben változatlan maradt, majd 2008-ban 10 %-kal csökkent. A felülvizsgálati időszakban a készletek szintje valamennyit ugyan emelkedett, de még így is 5 %-kal alacsonyabb volt mint 2006-ban.

5. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Záró készletek (tonna) | 21 407 | 21 436 | 19 236 | 20 328 |

Index (2006=100) | 100 | 100 | 90 | 95 |

4.4. Értékesítés mennyisége

54. Az uniós piacon az uniós gazdasági ágazat független ügyfeleknek történő értékesítése 39 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszak kezdetén a szintje nagyon magas volt: az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest 70 %-kal növekedett. Az értékesítés mennyisége 2007-ben és 2008-ban enyhén csökkent, de továbbra is viszonylag magas szintű volt (2008-ban még mindig 47 %-kal az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakának szintje fölött). 2008 és a felülvizsgálati időszak között azonban (majdnem harmadával) visszaesett az értékesítés mennyisége.

6. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Független ügyfelek számára történő értékesítés mennyisége az EU-ban (tonna) | 143 832 | 139 491 | 124 463 | 88 224 |

Index (2006=100) | 100 | 97 | 87 | 61 |

4.5. Piaci részesedés

55. Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 2006 és a felülvizsgálati időszak alatt fokozatosan mintegy 16 százalékpontnyit csökkent (84,6 %-ról 68,7 %-ra).

7. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Az uniós gazdasági piaci részesedése | 84,6 % | 81,4 % | 73,3 % | 68,7 % |

Index (2006=100) | 100 | 96 | 87 | 81 |

4.6. Növekedés

56. Az uniós fogyasztás 2006 és a felülvizsgálati időszak között majdnem 25 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat 16 százalékpontot veszített piaci részesedéséből, miközben az érintett import piaci részesedése 3,4 százalékpontnyit nőtt.

4.7. Foglalkoztatás

57. Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje 7 %-kal csökkent 2006 és a felülvizsgálati időszak között.

8. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Az érintett termékkel kapcsolatos foglalkoztatás (fő) | 1942 | 1848 | 1799 | 1804 |

Index (2006=100) | 100 | 95 | 93 | 93 |

4.8. Termelékenység

58. 2006 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat munkaerejének termelékenysége (teljesítmény/fő/év-ben számolva) 24 %-kal csökkent. 2007-ben és 2008-ban kicsit növekedett, majd a felülvizsgálati időszakban mintegy 25 %-kal esett.

9. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Termelékenység (tonna/foglalkoztatott) | 140 | 151 | 146 | 107 |

Index (2006=100) | 100 | 107 | 104 | 76 |

4.9. Eladási árak és a hazai árakat befolyásoló tényezők

59. Az uniós gazdasági ágazat eladási egységárai pozitív tendenciát mutatnak, a figyelembe vett időszakban 40 %-kal emelkedtek. Ez a következőknek tulajdoníthható: (i) az átlagos piaci árszínvonal, (ii) a gyártásiár-növekedés áthárításának szükségessége és (iii) a szállítási szerződések árainak megállapítási módja.

60. 2007-ben és 2008-ban az uniós gazdasági ágazat képes volt árat emelni az általánosan emelkedő piaci árak mellett, ami a grafitelektródák iránti folyamatosan erős keresletnek volt tulajdonítható. Ez a kereslet az acélágazatban 2008 harmadik negyedévéig uralkodó rendkívül kedvező piaci viszonyok eredménye volt, amelyet a (45) preambulumbekezdés ismertet.

61. Az árak 2007-ben és 2008-ban is nőttek, részben a növekvő gyártási költségek – különösen a nyersanyagköltségek – fedezése érdekében. 2006 és 2008 között a költségek 23 %-kal növekedtek. Az uniós gazdasági ágazat ezt azonban árai jelentős (33 %-os) emelésével képes volt fedezni.

62. Az árak a felülvizsgálati időszakban tovább emelkedtek, bár kisebb mértékben (+5 %). Az árak nem estek abban az időszakban, amikor a kereslet csökkent; ezt a piacon a szállítási szerződések létrejöttének módja magyarázza, és az, hogy 2009-re a legtöbb szállítói szerződést 2008-ban kötötték. Amint a (46) preambulumbekezdés is említi, a grafitelektróda-értékesítés mennyisége többé-kevésbé együtt mozog az acélgyártással. A grafitelektródák szállítási szerződéseit azonban 6–12 hónapos időszakokra tárgyalják le, ami késleltetheti az árak változásainak (emelkedésének vagy csökkenésének) hatását. A szerződések tárgyalásainak alapja a valószínűsített értékesítési mennyiség, ami különbözhet a ténylegesen elért értékesítési szinttől. Ennek az lehet az eredménye, hogy egy adott időszakban az árak alakulása nem feltétlenül követi az értékesítés mennyiségének alakulását. Ez történt a felülvizsgálati időszakban is, amikor az értékesítés mennyisége csökkent, de az árak magasak maradtak, mert 2009-re a legtöbb szállítási szerződést 2008-ban kötötték, néhány 2008-ra tervezett szállítást pedig 2009-re halasztottak. A felülvizsgálati időszakban az 5 %-os áremelkedés mindazonáltal nem volt elegendő a költségnövekedés (13 %) fedezéséhez, ami az előző időszakokban lehetséges lett volna. Az árakat a felülvizsgálati időszak után alacsonyabb szinteken tárgyalták újra.

63. Amint azt a (49) preambulumbekezdés kifejti, az érintett országból származó import árai az uniós gazdasági ágazatéihoz hasonló tendenciát követtek, de következetesen alacsonyabbak voltak.

10. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Egységár az EU piacán (EUR/tonna) | 2569 | 3103 | 3428 | 3585 |

Index (2006=100) | 100 | 121 | 133 | 140 |

4.10. Munkabérek

64. Az egy foglalkoztatottra jutó átlagos munkabér 2006 és a felülvizsgálati időszak között 15 %-kal növekedett.

11. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Éves munkaerőköltség/foglalkoztatott (ezer EUR) | 52 | 56 | 61 | 60 |

Index (2006=100) | 100 | 108 | 118 | 115 |

4.11. Beruházások

65. Az uniós ágazat által az érintett termékre fordított évi beruházások 2006 és a felülvizsgálati időszak között 37 %-kal emelkedtek, a felülvizsgálati időszakban azonban 2008-hoz képest 14 %-kal csökkentek.

12. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Nettó beruházás (EUR) | 30 111 801 | 45 383 433 | 47 980 973 | 41 152 458 |

Index (2006=100) | 100 | 151 | 159 | 137 |

4.12. Nyereségesség és a befektetések megtérülése

66. 2006 és 2007 között az uniós gazdasági ágazatnak még úgy is sikerült a költségek növekedésénél jobban emelnie az árakat, hogy a figyelembe vett időszakban a költségek 40 %-kal növekedtek. Ez a nyereség növekedését eredményezte: a 2006-os 19 %-ról 2007-ben 26 %-ra. Az árak és a költségek 2007–2008-ig azonos arányban növekedtek, így az uniós gazdasági ágazat haszonkulcsa a 2007-es szinten állandósult. Az alacsony kapacitáskihasználtság és a magasabb nyersanyagárak költségekre gyakorolt hatása miatt a nyereség a felülvizsgálati időszakban újra 19 %-ra csökkent. A nyereség 2009-ben tovább csökkent, mivel az acélágazati kereslet zsugorodása miatt a grafitelektróda-piacon általánosan csökkentek az árak, és erre reagálva az uniós gazdasági ágazatnak lefelé kellett korrigálnia az árait.

67. A beruházások megtérülése a 2006-os 71 %-ról 2007-ben 103 %-ra, majd 2008-ban 119 %-ra emelkedett, mielőtt a felülvizsgálati időszakban 77 %-ra csökkent volna. A beruházások megtérülése 2006 és a felülvizsgálati időszak között összesen csupán 6 %-kal nőtt.

13. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Az EU-n belüli, független ügyfeleknek történő értékesítés nettó nyeresége (a nettó értékesítés %-a) | 19 % | 26 % | 25 % | 19 % |

Beruházások megtérülése (nettó nyereség a beruházások nettó könyv szerinti értékének %-ában) | 71 % | 103 % | 119 % | 77 % |

4.13. Pénzforgalom és tőkebevonási képesség

68. Az operatív tevékenységekből származó pénzforgalom 2006 és 2007 között növekedett. A növekedés 2008-ban is folytatódott, majd a felülvizsgálati időszakban a pénzforgalom csökkent. A pénzforgalom a felülvizsgálati időszakban összességében 28 %-kal magasabb volt, mint a figyelembe vett időszak elején.

69. Semmi sem mutat arra, hogy az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási nehézségekkel szembesült volna, aminek elsősorban az az oka, hogy néhány gyártó nagyobb csoportok részeit képezi.

14. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Pénzforgalom (EUR) | 109 819 535 | 159 244 026 | 196 792 707 | 140 840 498 |

Index (2006=100) | 100 | 145 | 179 | 128 |

4.14. A dömpingkülönbözet nagyságrendje

70. Az indiai import mennyiségét, piaci részesedését és árait tekintve az tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem minősíthető elhanyagolhatónak.

4.15. A korábbi támogatás és dömping hatásaiból való kilábalás

71. A fent megvizsgált mutatók azt mutatják, hogy a végleges kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések 2004-es kiszabását követően valamennyivel javult az uniós gazdasági ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete. Az uniós gazdasági ágazat különösen 2006 és 2008 között részesült a magas árak és nyereség előnyeiből. Ez a rendkívül kedvező piaci viszonyoknak tudható be, amelyek magas árszínvonal és nyereségességi szint fenntartását tették lehetővé még úgy is, hogy – az (55) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése folyamatosan csökkent. Mindazonáltal ugyanebben az időszakban az indiai import – az intézkedések ellenére – növekedett, az indiai termékeket pedig az uniós gazdasági ágazat árainál alacsonyabbakon importálták. A megemelkedett költségek és a korlátozott áremelkedés miatt az uniós gazdasági ágazat nyeresége már a felülvizsgálati időszakban elkezdett csökkenni, ami 2009-ben is folytatódott.

5. A dömingelt import és más tényezők hatása

5.1. A dömpingelt import hatása

72. A figyelembe vett időszakban az európai uniós fogyasztás csökkenése ellenére az érintett országból származó import mennyisége több mint megduplázódott, piaci részesedése pedig több mint megtriplázódott (lásd a (49) preambulumbekezdést). A felülvizsgálati időszakban az érintett országból származó import árai – a dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat figyelmen kívül hagyva – alámentek az uniós ágazat árainak, bár csupán 2 %-kal.

5.2. A gazdasági válság hatása

73. 2007-ben és 2008 első három negyedévében az acél- és kapcsolódó iparágak (többek között a grafitelektróda-ágazat) rendkívül pozitív gazdasági viszonyai miatt az uniós gazdasági ágazat viszonylag jó gazdasági állapotban volt, amikor a gazdasági válság 2008 végén megkezdődött. Az a tény, hogy a grafitelektródák szállítási szerződéseit általában 6–12 hónapra tárgyalják le, azt jelenti, hogy az árak változásainak (emelkedésének vagy csökkenésének) hatása késve mutatkozik meg. Minthogy a felülvizsgálati időszakra szóló szerződéseket olyan időszakban tárgyalták le, amikor a gazdasági válságot nem lehetett előre látni, a gazdasági válság hatása a felülvizsgálati időszakban inkább a mennyiségekben mutatkozott meg, hiszen az árak tekintetében az uniós gazdasági ágazat később érezte volna meg a hatást. Ebben az összefüggésben megjegyzendő, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete néhány tekintetben – még a pozitív piaci viszonyokkal jellemezhető időszakban is – romlott, hiszen az érintett országból származó importtal szemben veszített piaci részesedéséből. Az, hogy ez a romlás nem vezetett jelentősebb negatív hatásokhoz, részben annak tudható be, hogy a 2007–2008-as nagy keresletnek köszönhetően az uniós gazdasági ágazat meg tudta őrizni a magas gyártási és értékesítési mennyiségeket, részben pedig annak, hogy amikor ezek a mennyiségek a felülvizsgálati időszakban csökkentek, az árakat a fent leírt időeltolódás miatt még mindig magasan lehetett tartani.

5.3. Más országokból származó import

74. Mivel a KN-kód szinten rendelkezésre álló Eurostat-importadatok a vizsgált terméktől eltérő termékeket is tartalmaznak, az alábbi elemzés a TARIC-kód szintű importadatok alapján készült, amelyet az alaprendelet 14. cikkének (6) bekezdése szerint gyűjtött adatokból származó információk egészítenek ki. Az import egy része nem lett figyelembe véve, mert a rendelkezésre álló információk alapján úgy tűnt, hogy nem a vizsgált termékre vonatkozik.

75. A becslések alapján a más harmadik országokból származó import mennyisége 63 %-kal nőtt a 2006-os 11 000 tonnáról a felülvizsgálati időszakban tapasztalható 18 500 tonnára. A más országokból származó import piaci részesedése 6,6 %-ról (2006) 14,4 %-ra (felülvizsgálati időszak) emelkedett. A más harmadik országokból származó import átlagára 2006 és a felülvizsgálati időszak között 42 %-kal lett magasabb. Úgy tűnik, hogy az import jó része a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína), Oroszországból, Japánból és Mexikóból érkezik: ezek az országok a felülvizsgálati időszakban egyenként 1 %-nál nagyobb piaci részesedéssel bírtak. Az ezekből az országokból érkező importot a következő preambulumbekezdések tovább vizsgálják. A kilenc további országból származó import piaci részesedése összesen mintegy 2 %; ezt a szöveg nem vizsgálja tovább.

76. A kínai import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 2,4 százalékponttal nőtt (0,2 %-ról 2,6 %-ra). A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ez az import az uniós gazdasági ágazatéinál és az indiai importéinál alacsonyabb árakon történt.

77. Az oroszországi import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 4,2 százalékponttal nőtt (1,9 %-ról 6,1 %-ra). A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ez az import az uniós gazdasági ágazatéinál valamivel alacsonyabb, azonban az indiai importéinál magasabb árakon történt.

78. A japán import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 0,4 százalékponttal csökkent (2,0 %-ról 1,6 %-ra). A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ez az import az uniós gazdasági ágazatéihoz hasonló vagy annál magasabb, illetve az indiai importéinál is magasabb árakon történt.

79. A mexikói import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban 1,0 százalékponttal nőtt (0,9 %-ról 1,9 %-ra). A rendelkezésre álló információk azt mutatják, hogy ez az import az uniós gazdasági ágazatéinál és az indiai importéinál magasabb árakon történt.

80. Következésképpen nem zárható ki, hogy bizonyos mértékig a kínai és orosz import alakulása is hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenéséhez. Mindazonáltal a kínai és orosz import hatása biztonsággal nem állapítható meg az importstatisztikából rendelkezésre álló adatok általános jellege miatt, amely nem teszi lehetővé a terméktípusok árainak összehasonlítását, ami India esetében az exportáló gyártó által adott információk alapján lehetséges volt.

15. táblázat

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

A többi országból származó import mennyisége (tonna) | 11 289 | 11 243 | 19 158 | 18 443 |

Index (2006=100) | 100 | 100 | 170 | 163 |

A többi országból származó import piaci részesedése | 6,6 % | 6,6 % | 11,3 % | 14,4 % |

A többi országból származó import ára (EUR/tonna) | 2 467 | 3 020 | 3 403 | 3 508 |

Index (2006=100) | 100 | 122 | 138 | 142 |

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

A kínai import mennyisége (tonna) | 421 | 659 | 2 828 | 3 380 |

Index (2006=100) | 100 | 157 | 672 | 804 |

A kínai import piaci részesedése | 0,2 % | 0,4 % | 1,7 % | 2,6 % |

A kínai import ára (EUR/tonna) | 1 983 | 2 272 | 2 818 | 2 969 |

Index (2006=100) | 100 | 115 | 142 | 150 |

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

Az orosz import mennyisége (tonna) | 3 196 | 2 887 | 8 441 | 7 821 |

Index (2006=100) | 100 | 90 | 264 | 245 |

Az orosz import piaci részesedése | 1,9 % | 1,7 % | 5,0 % | 6,1 % |

Az orosz import ára (EUR/tonna) | 2 379 | 2 969 | 3 323 | 3 447 |

Index (2006=100) | 100 | 125 | 140 | 145 |

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

A japán import mennyisége (tonna) | 3 391 | 2 223 | 3 731 | 2 090 |

Index (2006=100) | 100 | 66 | 110 | 62 |

A japán import piaci részesedése | 2,0 % | 1,3 % | 2,2 % | 1,6 % |

A japán import ára (EUR/tonna) | 2 566 | 3 131 | 3 474 | 3 590 |

Index (2006=100) | 100 | 122 | 135 | 140 |

2006 | 2007 | 2008 | Felülvizsgálati időszak |

A mexikói import mennyisége (tonna) | 1 478 | 2 187 | 2 115 | 2 465 |

Index (2006=100) | 100 | 148 | 143 | 167 |

A mexikói import piaci részesedése | 0,9 % | 1,3 % | 1,2 % | 1,9 % |

A mexikói import ára (EUR/tonna) | 2 634 | 3 629 | 4 510 | 4 554 |

Index (2006=100) | 100 | 138 | 171 | 173 |

6. Következtetés

81. A (49) preambulumbekezdésben bemutatottak szerint az érintett országból származó import mennyisége 2006 és a felülvizsgálati időszak között több mint kétszeresére nőtt. Mivel ugyanebben az időszakban a fogyasztás mintegy 25 %-kal csökkent, ez az indiai exportőrök piaci részesedésének gyors emelkedését vonta maga után a 2006-os 1,5 %-ról a felülvizsgálati időszakban 5 %-ra. Miközben a figyelembe vett időszakban az Unióba irányuló indiai export árai az általánosan magas piaci árak hatásaként jelentősek emelkedtek, még mindig alámentek az uniós gazdasági ágazat árainak.

82. A dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések megléte ellenére 2006 és a felülvizsgálati időszak között számos fontos mutató negatívan alakult: a gyártás és az értékesítés mennyisége 29, illetve 39 %-kal csökkent, a kapacitáskihasználtság 28 %-kal esett, amelyet a foglalkoztatás és a termelékenység szintjének gyengülése követett. Jóllehet ezeknek a negatív fejleményeknek egy része megmagyarázható az erőteljes – a figyelembe vett időszakban 25 %-os – fogyasztáscsökkenéssel, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének erőteljes zsugorodását (2006 és a felülvizsgálati időszak között 15,9 %) azonban az indiai import piaci részesedésének folyamatos növekedése szempontjából is értelmezni kell.

83. Ami a felülvizsgálati időszakban tapasztalható viszonylag magas nyereségszintet illeti, az jórészt a (62) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt folyamatosan magas árszínvonal következménye. Következtetés: az uniós gazdasági ágazat helyzete a figyelembe vett időszak egésze során romlott, a felülvizsgálati időszak végére pedig – a viszonylag magas szintű nyereség ellenére – törékennyé vált, amikor az ágazatnak az értékesítés mennyisége és a kielégítő árszínvonal fenntartása érdekében tett erőfeszítéseit a csökkenő kereslet mellett az indiai dömpingelt import fokozódó jelenléte is akadályozta.

F. A KÁR FOLYTATÓDÁSÁNAK ÉS MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

1. Előzetes megjegyzések

84. Amint látható, a dömpingellenes intézkedések kiszabása csak bizonyos mértékig tette lehetővé az uniós gazdasági ágazatnak, hogy az elszenvedett kárt kiheverje. Amikor azonban a figyelembe vett időszak jórészében tapasztalt magas szintű uniós fogyasztás a felülvizsgálati időszakban eltűnt, az uniós gazdasági ágazat törékeny és sérülékeny helyzetbe került, és még mindig ki van téve az indiai dömpingelt import káros hatásainak. Az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszak végén különösen nehezen tudta csak behozni a megnövekedett költségeket.

2. Kapcsolat a harmadik országokba irányuló export mennyisége és árai, valamint az Unióba irányuló export mennyisége és árai között

85. Megállapítást nyert, hogy a nem uniós országokba irányuló indiai értékesítés átlagos exportára alacsonyabb volt, mint az Unióba irányuló export ára és a hazai árak. Az indiai exportőr jelentős mennyiségben értékesített nem uniós országokba is: ez tette ki teljes exportértékesítésének többségét. Ezért ha az intézkedések lejárnának, az indiai exportőrök vélhetően ösztönözve lennének arra, hogy jelentős exportmennyiségeket irányítsanak át más harmadik országok felől a vonzóbb uniós piac felé olyan árszínvonalon, amely – még ha magasabb is lenne más harmadik országok árainál – még mindig a jelenlegi Unióba irányuló export árai alatt lennének.

3. Kihasználatlan kapacitás és készletek az indiai piacon

86. Az együttműködő indiai gyártónak jelentős tartalékkapacitásai vannak, 2010/11-re pedig kapacitásbővítést tervezett. Ezért megvan a kapacitás az EU-ba irányuló export jelentős növelésére, különösen mivel semmi sem utal arra, hogy a harmadik országok piacai vagy a hazai piac képes lenne jelentős további gyártást felszívni.

87. A nyilvánosságra hozatalt követő észrevételeiben az együttműködő indiai gyártó azt állította, hogy tartalékkapacitása jórészt a gazdasági válságnak és az ezzel járó keresletcsökkenésnek tudható be. A vállalat tartalékkapacitásának jelentős része azonban azzal magyarázható, hogy 2006 és a felülvizsgálati időszak között jelentősen növelte kapacitását. Ezen túlmenően megjegyzendő, hogy a vállalat további kapacitásnövelést is tervezett. Ráadásul arra is rá kell mutatni, hogy a másik – nem együttműködő – indiai gyártó is hasonló kapacitással és kihasználtsággal rendelkezik, és szintén nemrég jelentett be egy még jelentősebb kapacitásnövelést.

4. Következtetés

88. Az érintett országban a gyártóknak megvan a potenciálja arra, hogy exportjukat növeljék vagy átirányítsák az EU-ba. Ráadásul az harmadik országokba irányuló indiai export árai alacsonyabbak mint az EU-ba irányulóéi. A vizsgálat azt mutatta, hogy az együttműködő exportáló gyártó az érintett terméket – összehasonlítható terméktípusok alapján – alacsonyabb árakon értékesítette, mint az uniós gazdasági ágazat. Ezek az alacsony árak nagy valószínűséggel – a világ többi részére kiszabott árakkal párhuzamosan – tovább csökkennének. Egy ilyen árképzés, amely együtt jár az érintett ország exportáló gyártóinak azon képességével, hogy az érintett termékből jelentős mennyiséget szállítsanak az EU piacára, minden valószínűség szerint negatív hatással lenne az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére.

89. Mint feljebb látható, az uniós gazdasági ágazat helyzete továbbra is sérülékeny és törékeny. Ha az uniós gazdasági ágazat ki lenne téve az érintett országból származó, dömpingárú megnövekedett importmennyiségnek, az valószínűleg értékesítései, piaci részesedése és eladási árai romlását, illetve ennek következtében pénzügyi helyzetének az eredeti vizsgálatban megállapított szintre történő leromlását vonná magával. Ennek alapján tehát arra lehet következtetni, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése minden valószínűség szerint az uniós gazdasági ágazat eleve törékeny helyzetének további romlását, és jelentős kárának megismétlődését eredményezné.

G. UNIÓS ÉRDEK

1. Bevezetés

90. Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően megvizsgáltatott, hogy a meglévő dömingellenes intézkedések fenntartása az Unió egészének érdekei ellen lenne-e. Az uniós érdek megállapításának alapja a különböző részt vevő érdekek – vagyis az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeinek – felmérése volt.

91. Emlékeztetni kell rá, hogy az eredeti vizsgálatban az intézkedések elfogadása nem minősült az Unió érdekeivel ellentétesnek. Ezenkívül az, hogy ez a vizsgálat egy felülvizsgálat, és így olyan helyzetet elemez, amikor dömpingellenes intézkedések már hatályban vannak, lehetővé teszi a jelenlegi dömpingellenes intézkedések által érintett felekre gyakorolt indokolatlan negatív hatások felmérését.

92. Ezen az alapon megvizsgálásra került, hogy – a káros dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra a következtetésre vezetnének, hogy az Uniónak ebben a konkrét esetben nem áll érdekében fenntartani az intézkedéseket.

2. Az uniós gazdasági ágazat érdeke

93. Az uniós gazdasági ágazat szerkezetileg életképes iparágnak bizonyult. Ezt a dömpingellenes intézkedések 2004-es kiszabását követően a gazdasági helyzetében megfigyelhető fejlődés is megerősíti. Az intézkedések kiszabását megelőző helyzettel élesen szemben áll az a tény, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakot megelőző néhány évben növelte nyereségességét. Mindemellett az uniós gazdasági ágazat azonban folyamatosan veszített piaci részesedéséből, miközben az érintett országból származó import piaci részesedése a figyelembe vett időszakban jelentősen nőtt. Az intézkedések megléte nélkül az uniós gazdasági ágazat valószínűleg még rosszabb helyzetben lenne.

3. Az importőrök/felhasználók érdeke

94. A megkeresett kilenc független importőr közül egy sem jelentkezett együttműködésre.

95. A felhasználók közül 17 jelentkezett és adott választ a kérdőívre. A legtöbb felhasználó évek óta nem szerzett be grafitelektródákat Indiából, és így az intézkedések esetleges folytatódásával kapcsolatban semleges maradt, ám hat felhasználó legalább bizonyos mértékig alkalmazott indiai grafitelektródákat. Négy felhasználó állítása szerint az intézkedések folytatódása negatív hatással lenne a versenyre. Egy szövetség (az EUROFER, az Európai Vas- és Acélipari Szövetség) erőteljesen ellenezte az intézkedések folytatását, és azt állította, hogy az intézkedések eredményeképp az indiai exportőrök jórészt kivonulnának az EU piacáról. A szövetség szerint az intézkedések folytatódása akadályozná az acélgyártókat az alternatív beszerzési források kialakításában, az uniós gazdasági ágazatban pedig lehetővé tenné, hogy domináns, majdnem duopol pozícióba kerüljön. Az indiai importnak az intézkedések kiszabását követő fejlődését tekintve azonban egyértelmű, hogy ilyen nagy kivonulásra nem került sor; ehelyett az indiai import az figyelembe vett időszakban jelentősen növekedett. A vizsgálat ráadásul kimutatta, hogy grafitelektródák egyre inkább más harmadik országokból érkeznek az EU piacára. Az uniós gazdasági ágazat piaci pozíciójának erősségével kapcsolatban emlékeztetni kell arra, hogy piaci részesedése a figyelembe vett időszakban mintegy 16 százalékponttal csökkent (lásd a fenti (55) preambulumbekezdést). A szövetség végül azt is elismerte, hogy a grafitelektródák az acélgyártás teljes költségének csupán viszonylag kis hányadát teszik ki.

96. Fel kell idézni továbbá, hogy az eredeti vizsgálat megállapítása szerint az intézkedések kiszabásának hatása a felhasználókra nézve nem lesz jelentős[11]. Az intézkedések ötéves fennállása ellenére az uniós importőrök/felhasználók szállítmányaikat továbbra is többek között Indiából szerzik be. Arra sem utal semmi, hogy nehézségekbe ütközne más beszerzési források megtalálása. Ez túlmenően emlékeztetni kell rá, hogy az intézkedések kiszabásának a felhasználókra gyakorolt hatása tekintetében az eredeti vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy mivel a felhasználó iparágakban a grafitelektródák költsége elhanyagolható, a költségnövekedésnek aligha lesz jelentős hatása rájuk. Az intézkedések kiszabását követően semmi sem utalt az előbb vázolt helyzet ellenkezőjére. Ezért arra lehet következtetni, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása az Unióban valószínűleg nem lesz komoly hatással az importőrökre/felhasználókra.

4. Következtetés

97. A fentieket tekintve az a következtetés, hogy a jelenlegi dömpingellenes intézkedések fenntartása ellen nincs kényszerítő ok.

H. DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

98. Minden fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és megfontolásokról, amelyek alapján a Bizottság a jelenlegi intézkedések fenntartását ajánlja. A feleknek rendelkezésére állt egy időszak, hogy a nyilvánosságra hozatalt követően benyújtsák észrevételeiket. A beadványok és észrevételek indokolt esetben megfelelően figyelembe lettek véve.

99. A fentiekből következik, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerint az Indiából származó bizonyos grafitelektródák importjára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani. Emlékeztetni kell rá, hogy ezek az intézkedések ad valorem vámokból állnak.

100. Az ebben a rendeletben meghatározott egyedi dömpingellenes vámtételeket kizárólag az e vállalatok – tehát az említett konkrét jogi személyek – által gyártott érintett termék importjára kell alkalmazni. Semmilyen más, a rendelet rendelkező részében névvel és címmel kifejezetten meg nem nevezett vállalat – ideértve a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló jogi személyeket is – által gyártott termék behozatala nem részesülhet ezeknek a vámtételeknek az előnyeiből, és azokra a „minden más vállalatra” érvényes vámtételt kell kivetni.

101. Az ezekre a vállalatokra kivetett egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazására vonatkozó kérelmeket (például az érintett vállalat nevének megváltozását, illetve új gyártási vagy értékesítési egységek létrehozását követően) haladéktalanul be kell nyújtani a Bizottságnak[12]. A kérelemnek minden lényeges információt tartalmaznia kell, különösen a vállalat gyártási, valamint hazai és exportértékesítési tevékenységeinek – például az említett névváltoztatással vagy az új termelési- vagy értékesítési egységek létrehozásával kapcsolatos – változását. Adott esetben a rendelet az egyéni vámtételekből részesülő vállalatok listájának frissítésével megfelelően módosulni fog,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

102. Végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az elektromos kemencékben használatos, 1,65 g/cm3 vagy annál nagyobb sűrűségű és legfeljebb 6,0 μ( elektromos ellenállású, jelenleg az ex 8545 11 00 KN-kód (8545 11 00 10 TARIC-kód) sorolt, Indiából származó grafitelektróda importjára, és az ilyen elektródákhoz használt, jelenleg az ex 8545 90 90 KN-kód (8545 90 90 10 TARIC-kód) alá sorolt, Indiából származó kötőelem importjára, akár együttesen akár különállóan importálják őket.

103. A nettó uniós határparitáson számított árra alkalmazandó vámtétel, vámkezelés előtt, az (1) bekezdésben leírt és az alábbiakban felsorolt vállalatok által előállított termékek esetében:

Vállalat | Végleges vám (%) | Kiegészítő TARIC-kód |

Graphite India Limited (GIL), 31 Chowringhee Road, Kolkatta – 700016, West Bengal | 9,4 | A530 |

HEG Limited, Bhilwara Towers, A-12, Sector-1, Noida – 201301, Uttar Pradesh | 0 | A531 |

Minden más vállalat | 8,5 | A999 |

104. Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozóan a hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, […]-án/-én.

a Tanács részéről

az elnök

[1] HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

[2] HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

[3] HL L 295., 2004.9.18., 10. o.

[4] HL L 295., 2004.9.18., 4. o.

[5] HL L 350., 2008.12.30., 24. o.

[6] HL C 34., 2009.2.11., 11. o.

[7] HL C 224., 2009.9.17., 24. o.

[8] HL C 224., 2009.9.17., 20. o.

[9] HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

[10] Lásd az 1009/2004/EK bizottsági rendelet (88) preambulumbekezdését (HL L 183., 2004.5.20., 61. o.).

[11] Lásd az 1009/2004/EK bizottsági rendelet (106) preambulumbekezdését (HL L 183., 2004.5.20., 61. o.) és az 1629/2004/EK tanácsi rendelet (22) preambulumbekezdését (HL L 295., 2004.9.18., 10. o.).

[12] European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, B-1049 Brussels, Belgium (Európai Bizottság, Kereskedelmi Főigazgatóság, H Igazgatóság, 1049 Brüsszel, Belgium).

52010PC0671