European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2024/2211

2024.9.6.

A BIZOTTSÁG (EU) 2024/2211 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2024. szeptember 5.)

az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: az alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)

A Tanács a 325/2012/EU végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki az Indiából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó oxálsav behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Törvényszék 2015. május 20-i ítéletét (3) követően az intézkedéseket a Yuanping Changyuan Chemicals Co. Ltd (a továbbiakban: Yuanping) elnevezésű kínai exportáló gyártó tekintetében megsemmisítették. Az ítélet végrehajtását követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) 2016. november 30-i hatállyal újra dömpingellenes intézkedéseket vezetett be az érintett terméknek a Yuanping általi behozatalára (4).

(3)

Hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: előző hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Bizottság az (EU) 2018/931 végrehajtási rendelettel (5) újból bevezette az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára alkalmazandó végleges dömpingellenes intézkedéseket.

(4)

Az Indiából és a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett országok) érkező behozatalra kivetett jelenleg hatályos dömpingellenes vámok 22,8 % és 43,6 % között mozognak India esetében, illetve 14,6 % és 52,2 % között Kína esetében.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(5)

A hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés közzétételét (6) követően a Bizottsághoz kérelem érkezett az intézkedéseknek az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatára.

(6)

A felülvizsgálati kérelmet 2023. március 30-án az Oxaquim SA (a továbbiakban: Oxaquim vagy kérelmező) nyújtotta be a WeylChem Lamotte S.A.S. támogatásával, mely vállalatok együttesen alkotják az oxálsavnak az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatát. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapul, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és/vagy az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2023. június 30-án a Bizottság az érintett országokból származó oxálsavnak az Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (7).

1.4.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(8)

A dömping folytatódására és megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2022. április 1. és a 2023. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) vonatkozott. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2020. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5.   Érdekelt felek

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság ezen túlmenően külön tájékoztatta a kérelmezőt, egy más ismert uniós gyártókat, az Indiában és Kínában működő ismert gyártókat, az indiai és a kínai hatóságokat, valamint az ismert független importőröket és felhasználókat a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyetlen érdekelt fél sem kért meghallgatást.

1.6.   Mintavétel

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

 

Mintavétel az uniós gyártók körében

(12)

A figyelembe vett időszakban mindössze két uniós gyártó gyártott oxálsavat. Az uniós gyártók körében így nem volt szükség mintavételre.

 

Mintavétel az importőrök körében

(13)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az összes ismert független importőrt az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Nem jelentkezett független importőr.

 

Mintavétel az indiai és a kínai exportáló gyártók körében

(14)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte az Indiában és a Kínában működő összes ismert exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Ezenfelül a Bizottság felkérte India és a Kínai Népköztársaság Európai Unió melletti képviseletét, hogy amennyiben vannak a vizsgálatban való részvétel iránt esetlegesen érdeklődő más exportáló gyártók, nevezzék meg azokat és/vagy vegyék fel velük a kapcsolatot.

(15)

Egy indiai exportáló gyártó nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele, hogy felvegyék a mintába. Erre tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy a mintavétel nem szükséges. Ezt követően egy további indiai exportáló gyártó jelentkezett, és mivel a Bizottság a mintavételt nem tartotta szükségesnek, e második exportáló gyártót is felkérte a kérdőív kitöltésére.

(16)

Egyetlen kínai vállalat sem jelentkezett. A Bizottság 2023. október 25-én szóbeli jegyzék útján tájékoztatta a kínai hatóságokat arról, hogy a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt vele. Ezért a kínai exportáló gyártók esetében a megállapításait az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre szándékozott alapozni. Észrevétel nem érkezett.

1.7.   A kérdőívekre adott válaszok

(17)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(18)

A Bizottság kérdőíveket küldött a két ismert uniós gyártónak, valamennyi ismert független importőrnek és két indiai exportáló gyártónak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten is (8).

(19)

Két uniós gyártó, egy felhasználó és két indiai exportáló gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet. Egy uniós gyártó, a WeylChem Lamotte S.A.S. (a továbbiakban: WeylChem) hiányosan válaszolt a kérdőívre. A Bizottság hiánypótlásra felszólító levelet küldött, amelyben kiegészítő információkat kért. A WeylChem arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem áll módjában válaszolni a hiánypótlást kérő levélre, illetve ellenőrző látogatást lehetővé tenni.

1.8.   Ellenőrzés

(20)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

 

uniós gyártók:

—

Oxaquim SA, El Catllar, Spanyolország

 

felhasználók:

—

Jervois Finland Oy, Kokkola, Finnország

 

Indiai exportáló gyártók:

—

Star Oxochem Pvt Ltd, Jhagadia, India

—

Punjab Chemicals and Crop Protection Ltd, Bhankharpur, India

1.9.   Az érdekelt felek tájékoztatása

(21)

A Bizottság 2024. június 5-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek javasolni kívánja az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kiterjesztését.

(22)

A kérelmezőtől, az Oxaquimtól és az indiai exportáló gyártótól, a Star Oxochem Pvt Ltd-től érkeztek észrevételek.

(23)

Egy kiigazításra vonatkozó észrevételt követően 2024. június 19-én a Star Oxochem Pvt Ltd. újabb tájékoztatására került sor. A vállalat nem tett további észrevételeket.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat tárgyát képező termékkel, nevezetesen a jelenleg az ex 2917 11 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 11 00 91) alá tartozó, mind dihidrát (CUS-szám: 0028635-1, CAS-szám: 6153-56-6), mind anhidrid (CUS-szám: 0021238-4, CAS-szám: 144-62-7) formában, akár vizes oldatban, akár nem abban előforduló oxálsavval (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(25)

Az oxálsavat széles körben alkalmazzák, például fehérítőszerként a textil- és faiparban, redukálószerként a gyógyszerészeti termékek gyártásában, valamint ritkaföldfémek és -elemek kivonásához és tisztításához.

(26)

Az eredeti vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy az oxálsavnak két típusa van: a nyers oxálsav és a finomított oxálsav. Az Indiában nem, csak Kínában gyártott finomított oxálsavat a nyers oxálsav tisztításával állítják elő, melynek során eltávolítják belőle a vasat, a kloridokat, a fémeket és az egyéb szennyeződéseket. Kína együttműködésének hiányában a Bizottság a jelenlegi felülvizsgálat esetében azt feltételezte, hogy a kínai exportáló gyártók az eredeti vizsgálatban megállapítottal azonos mennyiségben gyártottak és exportáltak finomított oxálsavat.

2.2.   Az érintett termék

(27)

A jelen vizsgálatban érintett termék az Indiából és Kínából származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3.   A hasonló termék

(28)

Amint az eredeti vizsgálat és az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

az Indiában és Kínában gyártott és azok belföldi piacán értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék,

—

az exportáló gyártók által gyártott és a világ többi részén értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(29)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(30)

A felülvizsgálati időszak alatt az oxálsav Kínából és Indiából érkező behozatala az előző hatályvesztési felülvizsgálati időszakéhoz (a 2016. április 1-jétől 2017. március 31-ig tartó időszakéhoz) hasonló szinten folytatódott, bár kisebb volumenben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (2010. január 1-jétől december 31-ig). Az Eurostat szerint a Kínából és Indiából származó oxálsav behozatala a felülvizsgálati időszakban az uniós piac mintegy 17 %-át tette ki, szemben az előző hatályvesztési felülvizsgálattal, amikor ez az érték 16 % volt. Abszolút értékben a behozatal az eredeti vizsgálati időszak alatti 7 969 tonnáról a legutóbbi hatályvesztési felülvizsgálat idején 1 658 tonnára esett vissza, a jelenlegi felülvizsgálati időszakban pedig tovább csökkent, 1 565 tonnára.

3.2.   India

(31)

Indiában négy ismert oxálsavgyártó van, melyek közül kettő töltötte ki a kérdőívet. A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján (9) az indiai össztermelést mintegy 40 000 tonnára becsülte. Az Indiából érkező teljes kivitel a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott adatok alapján mintegy 5 700 tonnára becsülhető, amely adatot a Bizottság összevetette a Globális Kereskedelmi Atlaszban (GTA) rendelkezésre álló adatokkal.

(32)

Az Eurostat adatai alapján a felülvizsgálati időszakban az Indiából az Unióba irányuló behozatal mennyisége mintegy 400 tonnát tett ki.

(33)

Az Indiából érkező behozatalra ezenkívül a KVT szerinti 6,5 %-os vám vonatkozik (10).

3.2.1.   A felülvizsgálati időszak alatti dömping

3.2.1.1.   Rendes érték

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a két együttműködő indiai vállalat esetében a belföldi értékesítés teljes volumene külön-külön reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a felülvizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi piacon bonyolított összértékesítése a két együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(35)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(36)

A Bizottság ezután – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerint – minden egyes, az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípus tekintetében megvizsgálta, hogy az egyes együttműködő exportáló gyártók belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a felülvizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. A Bizottság megállapította, hogy a két együttműködő exportáló gyártó értékesítése reprezentatív volt.

(37)

Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a felülvizsgálati időszakban.

(38)

Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:

a)

a terméktípusnak a számított előállítási költséggel megegyező vagy annál magasabb nettó áron értékesített volumene több mint 80 %-ot képviselt az adott terméktípus teljes értékesítési volumenén belül; valamint

b)

a terméktípus súlyozott átlagos értékesítési ára megegyezik az előállítási egységköltséggel, vagy magasabb annál.

(39)

A vizsgálatban együttműködő két indiai vállalat tekintetében megállapítást nyert, hogy mindkettő megfelel a fenti kritériumoknak. Ezért a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlagán alapul.

3.2.1.2.   Exportár

(40)

A két exportáló gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező terméket közvetlenül uniós független vevőknek exportálta. A Bizottság ezért az exportárat az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapította meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

3.2.1.3.   Összehasonlítás

(41)

A Bizottság a rendes értéket és a két exportáló gyártók exportárát gyártelepi paritáson hasonlította össze, a fentiek szerint.

(42)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Az együttműködő exportáló gyártó által megfizetett szállítási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, csomagolási költségek, árengedmények, hitelköltségek, bankköltségek és banki jutalékok tekintetében kiigazításokat végzett. Mindkét kínai együttműködő exportáló gyártó a külön tájékoztatóban megkapta a kiigazítások részletes kiszámítását.

(43)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Star Oxochem Pvt Ltd azt állította, hogy a szállítási támogatás miatti egyik kiigazítást nem kellett volna levonni az exportárból.

(44)

A Bizottság értékelte a felvetést, és felülvizsgálta a dömpingszámítást, amiről tájékoztatta a szóban forgó exportőrt. További észrevétel nem érkezett.

(45)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja kapcsán az egyik exportáló gyártó jelezte, hogy az indiai árukiviteli rendszer (Merchandise Exports from India Scheme; MEIS) hatálya alá tartozott (11). A MEIS az indiai kormány rendszere, amely vámhitelre jogosító igazolvány formájában biztosít ösztönzőt az exportőrök számára a vámfizetéssel járó veszteség kompenzálására. Az ösztönző kifizetés a konkrét piacokra kerülő konkrét áruk (szabad külföldi valutában kifejezett) FOB-értékeként („költségmentesen a fedélzetre” paritáson) számított százalékos aránya. Ez az exportösztönző az árak összehasonlítása szempontjából nem megengedett kiigazításnak számít. Nem minősül olyan vámvisszatérítési rendszernek, amely esetében az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja szerinti kiigazítás figyelembe vehető, mert a 2. cikk (10) bekezdésének b) pontja csak a rendes érték kiigazítását teszi lehetővé, az exportárét nem. Emellett az igazolvány értéke nem a downstream termékek kivitelébe beépített importvámok összegéhez viszonyítva, hanem az exportált áruk FOB-értékének százalékos arányaként kerül kiszámításra. Továbbá a rendszer működése – az ösztönző értékének kiszámításától függetlenül – nem vezet olyan helyzethez, hogy a hasonló termék belföldi értékesítésébe fizikailag beépített anyagokat terhelő behozatali költségeket nem térítik vissza vagy nem szedik be ugyanazon termékek Unióba történő kivitelekor. A fenti okok miatt sem a rendes érték, sem az exportár esetében nem volt elfogadható a kiigazítás. Mindenesetre – függetlenül ettől a kiigazítástól vagy bármely más kiigazítástól – a dömping mértéke meghaladná a de minimis szintet.

3.2.1.4.   Dömpingszámítások

(46)

A két együttműködő exportáló gyártó tekintetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék vonatkozásában összehasonlította a rendes érték súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(47)

Ennek alapján – mivel a felülvizsgálati időszak alatt az indiai kivitel zömét az együttműködő exportáló gyártók végezték – a dömpingkülönbözetek súlyozott átlaga a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve országos szinten [5–10 %] volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

3.3.   Kína

(48)

A (17) preambulumbekezdésben említett módon egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(49)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre, és különösen a nyilvánosan hozzáférhető információkra kellett alapozni, például a hivatalos vállalati honlapokra, a hozzáférhető statisztikákra, különös tekintettel a Globális Kereskedelmi Atlaszra (a továbbiakban: GTA), a felülvizsgálati kérelmekben megadott információkra és az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől és a mintában szereplő uniós gyártóktól) a felülvizsgálat során kapott információkra.

3.3.1.   A felülvizsgálati időszak alatti dömping

3.3.1.1.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalával összefüggésben

(50)

Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(51)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(52)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(53)

2024. március 1-jén a Bizottság feljegyzés útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról (a továbbiakban: feljegyzés), amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta az oxálsav előállításához felhasznált termelési tényezőket. A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a kérelemben szereplő és az egy uniós gyártó által szolgáltatott információk alapján azonosította a fő termelési tényezőket. Emellett a Bizottság tájékoztatta azokat az érdekelt feleket, hogy Kolumbiát választotta ki megfelelő reprezentatív országként. Tájékoztatta továbbá az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a Sucroal SA elnevezésű, a terméket az oxálsavéval azonos ágazatban – nevezetesen a citromsav-ágazatban – előállító kolumbiai gyártó rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg.

(54)

Észrevételek csupán egy uniós gyártótól érkeztek. Ezeket az észrevételeket a (214) preambulumbekezdés tárgyalta.

3.3.1.2.   Rendes érték

(55)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(56)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(57)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.3.1.2.1.   Jelentős torzulások fennállása

(58)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a „[j]elentős torzulások azok a torzulások, amelyek akkor következnek be, ha a jelentett árak vagy költségek – a nyersanyag- és energiaköltségeket is beleértve – jelentős kormányzati beavatkozás hatására nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A jelentős torzulások fennállásának értékelése során – többek között – figyelembe kell venni az alábbiak közül egy vagy több elem lehetséges hatását:

—

a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak,

—

az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében,

—

a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések,

—

a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése,

—

a bérköltségek torzult volta,

—

közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe”.

(59)

Mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjában felsorolt elemeknek nem együttesen kell fennállniuk, a jelentős torzulások fennállásának megállapításához nem szükséges mindegyik elemnek rendelkezésre állnia. Emellett bizonyos esetekben ugyanazok a ténybeli körülmények több felsorolt elem fennállásának megállapításához is felhasználhatók.

(60)

Mindazonáltal az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállására vonatkozó következtetést az összes rendelkezésre álló bizonyíték alapján kell megfogalmazni. A torzulások fennállására vonatkozó általános értékelés során figyelembe vehetők az exportáló országot jellemző általános összefüggések és körülmények is, különösen olyan esetekben, amikor az exportáló ország gazdasági és közigazgatási berendezkedésének alapelemeiből fakadóan a kormányzat olyan alapvető hatáskörökkel rendelkezik, amelyek segítségével érdemben beavatkozhat a gazdaságba, és ennek hatására az árak és a költségek nem a piaci erőviszonyok szabad alakulásának eredményeként jönnek létre.

(61)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontja úgy rendelkezik, hogy „[a]mennyiben a Bizottság megalapozott jelzésekkel rendelkezik a b) pontban említettek szerinti torzulások egy adott országban vagy az ország egy adott ágazatában való fennállásáról, és amennyiben az e rendelet eredményes alkalmazása szempontjából helyénvaló, a Bizottságnak jelentést kell készítenie, nyilvánosságra hoznia és rendszeresen frissítenie, amelyben leírja a b) pontban említett piaci körülményeket az adott országban vagy ágazatban”.

(62)

E rendelkezés alapján a Bizottság országjelentést állított össze Kínáról (a továbbiakban: jelentés) (12), amely bizonyítékokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a kormányzat számos szinten jelentős mértékben beavatkozik a gazdaság működésébe, és ezzel torzulásokat idéz elő különösen több fontos termelési tényező (például a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő) esetében, illetve meghatározott ágazatokban (például a vegyiparban). Az érdekelt felek az eljárás megindításakor felkérést kaptak arra, hogy cáfolják, észrevételezzék vagy egészítsék ki a vizsgálat iratai között található bizonyítékokat. A Bizottság a Kínáról szóló jelentést a vizsgálat megindításakor elhelyezte a vizsgálat iratai között. Emellett a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem is tartalmazott néhány olyan releváns bizonyítékot, amely kiegészíti a jelentésben foglaltakat.

(63)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(64)

A Kínában alkalmazott árak és költségek tekintetében fennálló jelentős torzulások bizonyítása érdekében a kérelmező a jelentésben foglalt bizonyítékokra, valamint a kínai vegyipari ágazatra vonatkozó számos közelmúltbeli bizottsági vizsgálat megállapításaira támaszkodott.

(65)

A kérelmező először az oxálsav előállításához felhasznált nyersanyagok és egyéb inputok költségeibe való konkrét beavatkozással foglalkozott. Az oxálsav előállításának első szakaszában öt különböző nyersanyagra van szükség, melyek nevezetesen a következők: szénhidrátok (főként kukoricakeményítőből származó cukor és keményítő), salétromsav, kénsav, oxigén, valamint hidrogén-peroxid.

(66)

A kérelmező előadta, hogy az egyes érintett ágazatokban jelentős torzulások állapíthatók meg az alábbiak szerint.

Szénhidrátok (cukor, kukorica és kukoricakeményítő)

(67)

A kérelmező rámutatott, hogy Kína nagy kukoricakészletekkel rendelkezik, ami lehetővé teszi a kormány számára, hogy nagy mennyiségű kukorica vásárlásával vagy értékesítésével mesterségesen csökkentse vagy emelje a kukorica árát. Annak ellenére, hogy Kína 2016-ban már elkezdett foglalkozni a túlzott kukoricatartalékok problematikájával, még mindig számottevő készletekkel rendelkezik, ami torzító hatással van az árakra (13).

(68)

Ezenkívül a kérelmező előadta, hogy a kormány ellenőrzi a teljes kukorica-értéklánc különböző aspektusait, ideértve a kukoricatermesztés (14) támogatását és a feldolgozás felügyeletét (15). Beruházás-ellenőrzési intézkedések is érvényben vannak Kínában. (16)

(69)

A kérelmező azt is jelezte, hogy a nemzeti gazdasági és társadalmi fejlődésről szóló kínai tizennegyedik ötéves terv (a továbbiakban: tizennegyedik ötéves terv) összhangban áll az előző, tizenharmadik ötéves tervvel a kínai mezőgazdasági ágazatban elérendő célok (beleértve a cukor- és kukoricatermelést és -szabályozást) meghatározása tekintetében. Ezeket a terveket központi kormányzati szinten fogadták el, de helyi szinten a tartományi kormányok és hatóságok hajtják végre.

(70)

A tizennegyedik ötéves terv a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozóan folytatja a kínai mezőgazdasági ágazat központi és helyi szintű gazdasági tervezését azzal a céllal, hogy „továbbvigye a mezőgazdaságban a kínálati oldal strukturális reformját, megerősítse a minőségi iránymutatást, és előmozdítsa a vidéki iparágak újjáélesztését” (17).

(71)

E „mélyreható mezőgazdasági szerkezetátalakítás” megvalósítása érdekében a tizennegyedik ötéves terv számos célkitűzést határoz meg a mezőgazdasági ágazatban, többek között a következőket: a mezőgazdasági termelés szerkezetének optimalizálását, a színvonalasabb mezőgazdasági termelési ipari övezet kialakítását, a mezőgazdasági támogatási és védelmi rendszerek javítását, a főbb gabonatermő területek előnykompenzációs mechanizmusának javítását, egy új mezőgazdasági támogatási szakpolitikai rendszer kialakítását, valamint a gabona minimális beszerzési árát érintő szakpolitika fejlesztését. Ezeket a célkitűzéseket központi szinten többek között a digitális mezőgazdaságra és a vidéki térségekre vonatkozó fejlesztési terv (2019–2025), a kínai élelmezésbiztonságról szóló fehér könyv (18), valamint a 2020 és 2025 közötti időszakra szóló nemzeti vidék- és iparfejlesztési terv hajtja végre (19).

(72)

A kínai központi kormány rendszeresen felszólítja a kínai szereplőket a kukorica termelésének, kínálatának és keresletének szabályozására irányuló intervenciós intézkedésekre és gyakorlatokra. 2022 áprilisában Hu Csun-hua kínai miniszterelnök-helyettes és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Osztályának tagja arra szólította fel a mezőgazdasági termelőket, hogy tegyenek „komoly erőfeszítéseket” a kukoricatermelés fellendítése, és ezáltal a megtermelt mennyiség és a kínálat stabilizálása érdekében (20). Konkrétabban azt jelentette ki, hogy a kukorica nemcsak fontos alapvető gabona, hanem egyúttal „számos ipari termék létfontosságú nyersanyaga is”, mely termékek egyike az oxálsav.

(73)

A mezőgazdasági ágazatban és a kapcsolódó ágazatokban működő, az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó bizottság (a továbbiakban: SASAC) felügyelete alá tartozó központi állami tulajdonban lévő vállalatok és leányvállalataik többek között a következők: a Kínai Mezőgazdasági Fejlesztési Csoport, a COFCO Corporation, a Kínai Gabonatárolási Csoport, a Kínai Sóipari Csoport, a Sinochem, a Kínai Nemzeti Vegyipari Csoport, és a Kínai Nemzeti Vetőmag-csoport (21).

(74)

Kína megtiltja továbbá, hogy külföldi szervezetek ellenőrzést gyakoroljanak a kukoricatermesztéssel foglalkozó vállalkozásokban (22). Ezen túlmenően a kukorica kivitelére kontingensek vonatkoznak, amelyeket a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és a Kereskedelmi Minisztérium kezel, és amelyeket kizárólag állami kereskedelmi vállalkozások részére osztanak ki. (23)

(75)

A kínai kukoricatermelést ezért nemzeti, regionális és tartományi szinten részletes tervek alapján hozott intervenciós intézkedések jellemzik, amelyek a termelés alapszintjén torzítják a kínálati és a keresleti hatásokat. A kínai állami tulajdonú vállalatok is hangsúlyosan vannak jelen az ágazatban. A kérelmező hangsúlyozta, hogy a hasonló intervenciós intézkedések és politikai fellépések a keményítő szintjén, majd azt követően az oxálsav szintjén torzítják az árat, amelyen az ipari feldolgozók beszerzik a kukoricát.

Alapvető köztes vegyi anyagok

(76)

A fent említettek szerint az oxálsav előállításához több alapvető köztes vegyi anyagra, többek között salétromsavra, kénsavra, oxigénre és hidrogén-peroxidra van szükség. A kérelmező előadta, hogy a kínai állami tulajdonú vállalatok a teljes gyártási láncban jelen vannak, az alapvető nyersanyagoktól kezdve egészen az oxálsavig, ami jelentős torzulásokat okoz az alapvető köztes vegyi anyagok áraiban és termelési volumenében. A vegyipari ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A kérelmező rámutatott arra, hogy ennek eredményeként a kínai kormány jelentős ellenőrzést képes gyakorolni az alapvető köztes vegyi anyagok felett, és így a Kínában előállított oxálsav végleges árazása olyan torzulásokhoz vezet, amelyek az exportpiacokon, többek között az uniós piacon is megmutatkoznak.

(77)

A kérelmező rámutatott, hogy ez az ellenőrzés kínai kormányzati szerveken keresztül valósul meg; ilyen például a SASAC állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó bizottság, amely az állami tulajdonban lévő eszközök hivatalos reprezentatív tulajdonosa, valamint a nem pénzügyi központi állami tulajdonú vállalatok felügyeleti szerve, amelyek 2019 márciusában 96 vállalatból és leányvállalataikból állt (24).

(78)

A kérelmező például arról számolt be, hogy a Sinopec nevű, kínai állami tulajdonú óriásvállalat a Nanjing Chemical Industrial Corporation nevű leányvállalatán keresztül szervetlen vegyi anyagokat, szerves vegyi anyagokat és finomvegyszereket (többek között kénsavat és salétromsavat) gyártó bázisként működik. Leányvállalata, a Hunan Jianchang Petrochemical Co. Ltd. révén szintén az ország egyik legnagyobb hidrogén-peroxid-szállítója.

(79)

A Sinopec számos esetben hangsúlyozta, hogy tiszteletben tartja a párt alapelveit (25). A Sinopec-csoport – amely teljes mértékben a kínai központi kormány ellenőrzése alatt áll – elismeri, hogy termelési tevékenységét jelentősen befolyásolja a központi kormányzat által a kínai gazdaság felett gyakorol ellenőrzés (26).

(80)

A kérelmező azt is megjegyezte, hogy az intermedierek árának és kínálatának torzulását a kínai vegyipari ágazat jelentős kapacitásfeleslege is okozza, amit a Kínáról szóló jelentés is megerősített (27).

(81)

A helyi szintű tervezés egyéb formái közé tartozik például Hebei tizenharmadik ötéves terve a petrolkémiai ipar fejlesztéséről. Hebei tartomány az intermedierek gyártásáról ismert. A terv – a nemzeti iparpolitikával összhangban és a Hebei tartomány iparági korlátozásainak és megszüntetéseinek jegyzékében szereplő követelményeknek megfelelően – szigorúan érvényre juttatja a szektorba való belépés feltételeit, és szabályoz minden, többek között kénsavval kapcsolatos új termelési kapacitási projektet (28).

Energia – villamos energia

(82)

A kérelmező kifejtette, hogy az oxálsav előállítása jelentős mennyiségű villamos energiát igényel, amely a gyártási folyamathoz és a kémiai reakciókhoz szükséges.

(83)

Amint arra a Kínáról szóló jelentés (29) is kitér, a kínai villamosenergia-piacra is jellemző, hogy az állami tulajdonú vállalatok jelentős részt vállalnak az ellátási lánc különböző szakaszaiban. A termelőkapacitás mintegy 50 %-a állami tulajdonban van, a teljes átviteli hálózat pedig két állami tulajdonú vállalat tulajdonában áll. Az erős állami jelenlét a teljes energiaágazatra kiterjed; a jelenleg a SASAC által felügyelt több mint száz központi tulajdonú állami tulajdonú vállalat közül 21 az energiaágazatban működik.

(84)

A kérelmező a kínai kormányzati politikák több olyan aspektusára is hivatkozott, amelyek szintén a villamosenergia-árak torzulását szolgálják (30). Az első az, hogy a SERC, Kína független villamosenergia-szabályozója nem határoz meg villamosenergia-árakat. Az árakat a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság, az iparpolitikák felett is hatáskörrel rendelkező kormányzati hatóság szabja meg. A második az, hogy bár az oxálsav előállításához felhasznált egyik fő input a villamos energia, a villamosenergia-árak Kínában nem a piaci feltételeken alapulnak, és (a központi árazási, árdifferenciálási és közvetlen villamosenergia-vásárlási gyakorlatok miatt) jelentős torzulások érik őket (31).

Energia – Gáz

(85)

A kérelmező azzal érvelt, hogy Kínában a földgáztermelést, -ellátást, -elosztást és -árazást a kínai állam szigorúan szabályozza és ellenőrzi, ami számos mechanizmus útján vezet torzulásokhoz. Ez jelentős torzulásokat okoz az energiaellátás kínai belföldi piacának működésében ebben a formában, valamint a downstream anyagoknak az e torzulások által nyújtott előnyöket kihasználó gyártásában (32).

(86)

Az általános tizenharmadik ötéves terv részeként a kínai kormány egyedi ágazati tervet fogadott el a kínai földgáz-ágazat fejlesztésére vonatkozóan (33). Amint azt a Kínáról szóló jelentés is említi, a belföldi földgáz árát a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság szabályozza, amely az egyes tartományokra alkalmazandó árakat közleményekben teszi közzé, majd az árakért felelős helyi irodák helyi szinten megfelelő közleményt tesznek közzé a központi Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által meghatározott árak végrehajtásáról.

(87)

Amint arra a Kínáról szóló jelentés is kitér, Kína földgáziparára is jellemző az állami tulajdonú vállalatok erős dominanciája (34).

Az általános energiaárak

(88)

Összefoglalva: a kérelmező jelezte, hogy Kínában az energiaárak nem piaci alapúak, és az árakat továbbra is nagyrészt az állam ellenőrzi, vagy a tartományi és helyi önkormányzatok fogadják el azokat úgy, hogy kedvezményes energiaárakat biztosítsanak a helyi vegyipari gyártóknak, lehetővé téve számukra az alacsonyabb termelési költségekkel járó előnyök kihasználását. A kínai gazdaság legjelentősebb torzulásai a földgázt, a finomított kőolajat, a villamos energiát és a szállítási szolgáltatásokat érintő hivatalos árszabályozásnak tudhatók be. Ezek az áruk és szolgáltatások olyan piaci tényezők, amelyek befolyásolják a termelési költségeket és az ipari termékek végső árát, különösen az erőforrás-igényes iparágakban, ahol jelentős mennyiségű nyersanyagra van szükség. Ilyen például az oxálsavgyártási ágazat (35).

Az oxálsav előállítása

(89)

A fent említett ágazatok elemzését követően a kérelmező a kínai oxálsav-termelésre is kitért, emlékeztetve az alábbi jelentős torzulásokhoz vezető elemekre.

(90)

Először is, a vegyipari ágazatot – és azon belül az oxálsav-alágazatot – jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek állami hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése, szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak.

(91)

A kínai kormány és a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. A főbb kínai oxálsavgyártók termelési kapacitásának már a puszta léptéke is arra enged következtetni, hogy műveleteik fölött bizonyos szempontból a kínai kormány és a KKP gyakorol ellenőrzést. A Shandong Fengyuan Chemical Co., Ltd. például a következő leírást adja magáról: „az ázsiai oxálsav-ágazat egyik vezető vállalata, [melynek] kapacitása 105 000 tonna az ipari oxálsav, illetve 15 000 tonna a finomított oxálsav és az oxalát esetében (36) .” Csak ennek az egy kínai vállalatnak csaknem ötször akkor a termelési kapacitása, mint a teljes uniós gazdasági ágazaté. Tekintettel arra, hogy e hatalmas léptékű művelet elindításához milyen mértékű tőkebefektetésre van szükség, a kérelmező valószínűsítette, hogy a vállalat kapcsolatban áll a központi vagy helyi kínai kormánnyal és a KKP-vel.

(92)

A Shandong Fengyuan Chemical Co., Ltd. honlapja arról is beszámol, hogy a vállalatot Shandong tartomány nemzeti csúcstechnológiai vállalatának és vállalattechnológiai központjának tekintik. 2011 szeptemberében a shandongi tartományi kormány tudományos és technológiai osztálya a vállalat K+F központját „Shandong oxálsav-mérnöki technológiai kutatóközpontjának” minősítette. A vállalat „a kínai gazdaság tizennegyedik új vezető vállalata”, a „Shandong tartomány Fumin Xinglu érdemes vállalkozása” és a „Shandong tartomány nemzeti egységét és haladását demonstráló vállalat” tiszteletbeli címeket is megkapta, ami szintén a vállalat és a tartományi kormány közötti kapcsolatok jele.

(93)

Hasonlóképpen, a kérelmező arról számolt be, hogy a belső mongol régióban található Tongliao Jinmei Chemical Company a becslések szerint évi 100 000 tonna oxálsav-termelési kapacitással rendelkezik, az ilyen nagy üzem megépítéséhez szükséges beruházások és tőke nagysága pedig arra utal, hogy ebben az esetben is hasonló kapcsolatok állhatnak fenn a kínai kormánnyal és a KKP-vel, illetve számolni kell az azok általi lehetséges hatásokkal és irányítással.

(94)

Másodszor, az oxálsavat előállító vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi az állami hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az árakba és/vagy a költségekbe. A KKP-szervezetek létrehozására vonatkozó szabályok az oxálsav gyártóira és az inputok beszállítóira is vonatkoznak (37).

(95)

A Tongliao Jinmei Belső-Mongóliában található, mely régióról korábban már bebizonyosodott, hogy a pártszervezeten keresztül kormányzati kapcsolatokat kényszerített ki, még a látszólag magánvállalatokkal szemben is. Egy közelmúltbeli vizsgálat során a Bizottság feltárta, hogy egy belső-mongóliai állítólagos magánvállalatnak párttagozatot kellett létrehoznia a vállalaton belül. Később a helyi bizottság hivatalosan „jóváhagyta” a vállalati pártbizottság létrehozását, és a leányvállalatok számára is előírták, hogy a velük kapcsolatban álló pártegységek esetében állítsanak fel egy második szintű pártbizottságot. (38)

(96)

Bár az állami tulajdon szintje viszonylag alacsony, az oxálsavágazatban továbbra is komoly mértékű a kínai kormányzat által gyakorolt szakpolitikai felügyelet. A Shandong Fengyuan Chemical Co., Ltd. honlapja például 2023 márciusában a következőkről számolt be: „A zaozhuangi tudományos és technológiai iroda, a pénzügyi hivatal, a gazdasági információs bizottság, a Kínai Központi Bank (People’s Bank) stb. munkatársai kíséretében Huo Gaoyuan, Zaozhuang alpolgármestere ellenőrizte a Taierzhuang körzet ipari gazdaságának fejlesztését. Vállalatunkhoz is ellátogattak. Zhao Guanghui igazgatótanácsi elnök kíséretében a vezetők ellátogattak az üzembe, és meghallgatták a helyzetről, az IPO folyamatáról és vállalatunk fejlesztési tervéről szóló jelentést. Huo [elnök] méltatta vállalatunk gazdasági eredményeit és széleskörű kilátásait, ugyanakkor jóval komolyabb követelményeket támasztott a gyártásbiztonság, a személyzet képzése és a technológiai innováció terén is.”

(97)

Harmadszor, a kínai kormány a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikákat, vagy intézkedéseket valósít meg.

(98)

A kínai kormány stratégiai jelentőségűnek tekinti az oxálsav-ágazatot, mivel Kínában az oxálsavat egyre gyakrabban használják ritkaföldfémek kinyeréséhez vagy olvasztásához használt anyagok kifejlesztésére (39). A ritkafémek iránti kereslet egyre nő a végfelhasználói iparágakban, például a gépjárműiparban és az elektronikában.

(99)

Honlapja szerint a Shandong Fengyuan Chemical Co., Ltd vállalatot Shandong tartomány nemzeti csúcstechnológiai vállalatának és vállalkozástechnológiai központjának tekintik (40). A jelek szerint e státusznak köszönhetően a vállalat részt vehet a kínai csúcstechnológiai és új technológiai vállalatok (China’s High and New Technology Enterprise, HNTE) programjában, melynek keretében a vállalatok – a befektetés típusától függetlenül – 15 %-os társaságiadó-kulccsal működhetnek (a szokásos 25 %-os társasági adóval szemben). A kínai csúcstechnológiai és új technológiai vállalatok programjában való részvételre jogosító státuszt a tartományi adóhatóságok adják meg az adott tartományban – jelen esetben a Shandong tartományban – működő vállalati létesítmények számára (41).

(100)

Az ilyen típusú elismerés gyakran arra is enged következtetni, hogy az adott vállalat támogatás formájában jelentős összegű központi és tartományi pénzügyi támogatásban részesülhet (42).

(101)

További torzulások adódnak a központi és helyi önkormányzati programok által az ipari vagy vegyipari parkok és – egyre inkább – az úgynevezett csúcstechnológiai ipari fejlesztési területek számára biztosított előnyökből. A vállalatok weboldalai szerint a Shandong Fengyuan a Shandong tartománybeli Shandong Taierzhuang gazdaságfejlesztési övezetben található, a Qingzhou Peng Bo Chemicals Co., Ltd a Shandong tartományban található Qingzhou város gazdaságfejlesztési övezetében működik, a Shijiazhuang Taihe Chemicals Co. Ltd. pedig a Shijiazhuang tartománybeli Douyu ipari övezetben található.

(102)

Az ilyen jellegű parkokban található vegyianyag-gyártók jellemzően jogosultak kormányzati támogatásra. Ezen túlmenően a tartomány vegyipari parkjainak megerősítése érdekében az ebben a parkban található összes vállalat a vegyipari csomóponti területek egységes irányításáról szóló értesítés hatálya alá tartozik (43).

(103)

Negyedszer, a kínai gazdaság bármely más ágazatához hasonlóan a vegyipart is érintik a kínai csődeljárási, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok diszkriminatív alkalmazásából vagy nem megfelelő végrehajtásából eredő torzulások. A Bizottság azon megfontolásai, amelyek a kínai csődeljárási és tulajdonjogi jogszabályok kapcsán szerepelnek a Kínáról szóló jelentésben, a jelek szerint az oxálsav-ágazatra nézve is teljes mértékben megállják a helyüket (44).

(104)

Ötödször, a vegyipari ágazatban is torzultak a bérköltségek, mely torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (45).

(105)

Hatodszor, az oxálsavat gyártó vállalatok közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozást vehetnek igénybe. Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják.

(106)

A kínai kormány a közelmúltban azt is tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Az állam bankok irányításával kapcsolatos három átfogó céljának egyike most a párt vezető szerepének megerősítése a banki és biztosítási ágazatban, egyebek között a vállalatok működési és irányítási kérdéseire vonatkozóan. A Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság (CBIRC) 2020. augusztus 28-án kiadta a „Hároméves cselekvési terv a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására (2020–2022)” című dokumentumot (46). A terv arra utasít, hogy „folytassák Xi Jinping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetést döntést hozna.”

(107)

A kérelmező előadta, hogy a fent említett torzulások rendszerszintűek, ezért a kínai állami tulajdonú vállalatok termelési láncban való részvétele jelentős torzulásokat okoz az árakban és a termelési volumenben.

(108)

Az oxálsav előállításához az inputok számos különböző inputra van szükség, beleértve a cukrot/kukoricát/keményítőt, a köztes vegyi anyagokat, valamint a nagy mennyiségű energiát és vizet. Mivel bizonyos korlátozások vannak hatályban (például a kukorica behozatalára), mivel az alapvető köztes vegyi anyagokat érintő árlenyomás formájában torzulások jelentkeznek, és mivel az energiát és a vizet nyilvánvalóan helyben kell beszerezni, a kínai oxálsavgyártók minden alapanyagukat Kínában szerzik be. Amikor az oxálsavgyártók beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik gyártásához szükséges upstream nyersanyagok beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként mutatnak ki) nyilvánvalóan rendszerszintű torzulások hatnak.

(109)

Következésképpen nemcsak az oxálsav belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, például a kukoricának az oxálsav előállításához alapanyagként felhasználandó keményítővé történő átalakítására. Például ezen inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(110)

Következésképpen a kérelmező azzal érvelt, hogy az oxálsav-ágazatban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások állnak fenn.

(111)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok alapján végezte el. Az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok magukban foglalták a jelentésben, valamint annak nyilvánosan elérhető forrásokon alapuló frissített változatában (a továbbiakban: frissített jelentés) (47) foglalt bizonyítékokat, amelyeket 2024. május 14-én tettek közzé a vizsgálati aktában.

(112)

Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette saját kutatásával. E kutatás azokat a különböző kritériumokat vizsgálta, amelyek a Kínában fennálló jelentős torzulások alátámasztása szempontjából relevánsak.

3.3.1.2.2.   A kínai belföldi árakat és költségeket befolyásoló jelentős torzulások

(113)

A kínai gazdasági rendszer a „szocialista piacgazdaság” koncepcióján alapul. Ez a kínai alkotmányban is rögzített koncepció határozza meg a kínai gazdaságirányítást. Alapelve, hogy „a termelőeszközök állami tulajdonban, azaz a nép egészének tulajdonában és a dolgozók kollektív tulajdonában vannak” (48).

(114)

Az állami tulajdonon alapuló gazdaság „a nemzetgazdaság első számú motorja”, és az államnak feladata a gazdaság „konszolidációjának és növekedésének” biztosítása. (49) Következésképpen Kína általános gazdasági berendezkedése nemhogy lehetővé teszi, hanem kifejezetten megköveteli a gazdaságba való jelentős mértékű állami beavatkozást. Az állami tulajdon magántulajdon feletti felsőbbrendűségének eszméje áthatja a teljes jogrendszert, és valamennyi alapvető jogszabályban általános elvként hangsúlyozott elemként jelenik meg.

(115)

Jó példa erre a kínai ingatlantörvény, amely a szocializmus kezdeti szakaszára hivatkozva az államot olyan alapvető gazdasági rendszer fenntartásával bízza meg, amelyben uralkodó szerepet játszik az állami tulajdon. A jogrendszer megtűr más tulajdoni formákat is, de azoknak az állami tulajdon mellett kell fejlődniük (50).

(116)

A kínai jog szerint továbbá a szocialista piacgazdaság fejlesztése a KKP vezetésével történik. A kínai állam és a KKP struktúrái minden szinten – jogi, intézményi és személyi szinten is – egymásba fonódva olyan felépítményt alkotnak, amelyben a KKP és az állam szerepei nem különböztethetők meg.

(117)

A kínai alkotmány 2018. márciusi módosítását követően az alkotmány 1. cikkében való megerősítés révén még hangsúlyosabbá vált a KKP vezető szerepe.

(118)

A módosítás a cikk korábbi első mondata mögé, amely szerint „[a] Kínai Népköztársaság alaprendszere a szocialista rendszer”, beillesztett egy új második mondatot, amely szerint „[a] kínai típusú szocializmus meghatározó eleme a Kínai Kommunista Párt vezető szerepe” (51). Ez jól szemlélteti, hogy a KKP milyen mértékben gyakorol megkérdőjelezhetetlen és egyre nagyobb mértékű ellenőrzést a kínai gazdasági rendszer felett.

(119)

Ez a vezető szerep és ellenőrzés alapvető ismérve a kínai rendszernek, és túlmutat a más országokban megszokott helyzeten, ahol a kormány a szabadpiaci erők működése mellett lát el általános makrogazdasági szabályozó szerepet.

(120)

A kínai állam intervencionista gazdaságpolitikát követve valósítja meg céljait, amelyek egybeesnek a KKP politikai programjában foglaltakkal, nem pedig a szabadpiacon uralkodó gazdasági viszonyokat tükrözik (52). A kínai hatóságok által alkalmazott intervencionista gazdaságpolitikai eszközök sokrétűek, és az ipartervezésre, a pénzügyi rendszerre és a szabályozási környezet szintjére egyaránt kiterjednek.

(121)

Először, az állam által gyakorolt ellenőrzés általános szintjén a kínai gazdaság fejlődési irányát az ipartervezés összetett rendszere határozza meg, amely kihat az országban zajló valamennyi gazdasági tevékenységre. A tervek áthatják a gazdasági ágazatok és a horizontális politikák bonyolult szövevényét, és a kormányzat minden szintjén jelen vannak.

(122)

A tartományi szintű tervek részletesek, míg az országos szintűek általánosabb célokat tűznek ki. A tervek emellett meghatározzák az adott ágazatok/szektorok támogatását szolgáló eszközöket, valamint a célkitűzések megvalósításának határidejét is. Egyes tervek konkrét kimeneti célokat is rögzítenek.

(123)

A tervek a kormányzati prioritásoknak megfelelően kijelölik, hogy mely konkrét ipari ágazatokat és/vagy projekteket kell pozitív vagy negatív prioritásnak tekinteni, és milyen konkrét fejlesztési célokat kell velük kapcsolatban teljesíteni (ipar-korszerűsítés, nemzetközi terjeszkedés stb.).

(124)

A gazdasági szereplőknek – a magán- és az állami tulajdonban lévőknek egyaránt – lényegében a tervrendszer által megszabott realitáshoz kell igazítaniuk üzleti tevékenységüket. Ez nem csupán a tervek kötelező jellege miatt van így, hanem azért is, mert az illetékes kínai hatóságok a kormányzat valamennyi szintjén a tervek szerint járnak el, és hatáskörüket ennek megfelelően gyakorolva kényszerítik a gazdasági szereplőket a tervekben lefektetett prioritások betartására (lásd még a (155)–(170) preambulumbekezdést) (53).

(125)

Másodszor: a pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén Kína pénzügyi rendszerét az állami tulajdonú kereskedelmi és fejlesztési bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék (54).

(126)

Ugyanez vonatkozik a kínai pénzügyi rendszer többi elemére, például a részvény-, kötvény- és magántőkepiacokra stb. Továbbá a pénzügyi rendszer ezen szegmenseiről is elmondható, hogy intézményi berendezkedésük és tevékenységük nem a pénzügyi piacok hatékony működését szolgálja, hanem az állam és a KKP számára biztosítja az ellenőrzés és a beavatkozás lehetőségét (55).

(127)

Harmadszor, a szabályozási környezet szintjén az államnak a gazdaságba való beavatkozása sokféle formában jelenik meg. Például a közbeszerzési szabályokat rendszeresen használják fel a gazdasági hatékonyságtól eltérő szakpolitikai célok elérése érdekében, ami akadályozza ezen a területen a piacközpontú elvek érvényesülését. A vonatkozó jogszabály kifejezetten arról rendelkezik, hogy a közbeszerzések lebonyolításával az állami politikai intézkedések keretében kitűzött célok megvalósulását kell elősegíteni. E célok jellege azonban nincs meghatározva, így a döntéshozó szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek (56).

(128)

A kínai kormány a beruházások terén is jelentős irányítást és befolyást gyakorol az állami és a magánberuházások célja és volumene fölött egyaránt. A hatóságok az iparpolitikai célok – például a legfontosabb ágazatok fölötti állami irányítás fenntartása vagy a belföldi ipar megerősítése – támogatásának fontos eszközeként használják a befektetésátvilágítást, valamint a befektetésekhez kapcsolódó különböző ösztönzőket, korlátozásokat és tiltásokat (57).

(129)

Összefoglalva: a kínai gazdasági modell olyan alapelveken nyugszik, amelyek biztosítják és ösztönzik a sokrétű kormányzati beavatkozást. A jelentős mértékű kormányzati beavatkozás ellentétes a piaci erők szabad érvényesülésével, ennélfogva a piaci elveknek megfelelő, hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (58).

3.3.1.2.3.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése szerint: a kérdéses piacot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják ki, amelyek az exportáló ország hatóságainak tulajdonában vannak, ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak

(130)

Kínában az állam tulajdonában lévő, annak ellenőrzése és/vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt álló vállalatok jelentős részét teszik ki a gazdaságnak.

(131)

A kínai kormány és a KKP olyan struktúrákat tart fenn, amelyekkel biztosítja folyamatos befolyását a vállalatok, különösen pedig az állami tulajdonú vállalatok felett. Az állam (és sok tekintetben a KKP) nem csupán megfogalmazza az általános gazdaságpolitikát és tevékenyen felügyeli annak az egyes állami tulajdonú vállalatoknál történő végrehajtását, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonú vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül, valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása. Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz) (59).

(132)

A KKP operatív döntéshozatalba való beavatkozása azonban nemcsak az állami tulajdonú vállalatoknál, hanem a magánvállalatoknál is általánossá vált (60), mivel a KKP az ország gazdaságának szinte minden területén vezető szerepet követel magának. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással.

(133)

Az érintett termék ágazatát állami tulajdonú vállalatok és magánvállalkozások egyaránt kiszolgálják.

(134)

Ezen belül az oxálsav-ágazatban nyilvánvaló a kínai kormány bizonyos mértékű tulajdonosi szerepe. A vizsgálat kimutatta, hogy az oxálsav egyik fő exportőrében, a Shandong Hualu Hengsheng Chemical Co., Ltd. vállalatban jelentős mértékű tulajdonnal rendelkezik az állam (61).

(135)

Hasonlóképpen, a Tongliao Jinmei Chemical Co., Ltd. a Danhua Chemical Technology Group állami tulajdonú vállalat része, amely viszont a danyangi városi SASAC (62) ellenőrzése alá tartozik. A vállalat együttműködik a helyi önkormányzattal, amint azt a kapacitásbővítésről és a Tongliao önkormányzatával való együttműködésről szóló cikk is mutatja. Valóban: „A tongliaoi gazdasági és technológiai fejlesztési övezet tevékenységének középpontjában a lebomló anyagok ágazatának fejlődési trendje és piaci kilátásai állnak. Az övezet teljes mértékben kihasználja a regionális komparatív előnyöket, kiterjeszti a szénipar és a kukoricafeldolgozó ipar láncát, és minden erőfeszítést megtesz az új lebomló anyagok gyártása és bevezetése érdekében. […] [az] új lebomló anyagok ágazatában működő ipari park építésének előmozdítása során a tongliaoi gazdasági és technológiai fejlesztési övezet összesen 10 milliárd jüan értékű beruházást tervez. Tervezett területe 4 670 hektár. Ezen belül a Kínai Tudományos Akadémia, a Shanghai Jinmei Holdings és a Danhua Technology általi beruházások keretében épült, illetve általuk épített Tongliao Jinmei Chemical Co., Ltd. alapterülete 1 000 hektár. A létesítmény összesen 4,04 milliárd jüan értékű beruházásból jött létre, és teljes körű támogató létesítményekkel, berendezésekkel és ipari eljárásokkal működik. Célja, hogy az etilén-glikol és az oxálsav termelési kapacitását kiterjessze a poliglikólsavra, és elkötelezett amellett, hogy a szénalapú poliglikólsavat tartalmazó lebomló anyagok legnagyobb termelési bázisát építse ki Kínában. […] A jövőben a tongliaoi gazdasági és technológiai fejlesztési övezet a Jinmei Chemical Group termelésierőforrás-előnyeit és a technológiai „elsőként érkezőként” élvezett előnyeit használja ki annak érdekében, hogy a lebomló új anyagok ipari láncát átfogóan bővítse és megerősítse (63) .”

(136)

Ezzel szemben a Shandong Fengyuan Chemical Stock Co., Ltd. főként magántulajdonban áll (az állam kevesebb mint 1 %-os részesedéssel rendelkezik benne (64)), de szoros kapcsolatokat ápol az állammal és a helyi önkormányzattal. A vállalat honlapján közzétett cikk megerősíti a következőket: „Az ülésen Zaozhuang városi pártbizottsága és a városi helyi önkormányzat elsősorban azokat a vállalkozásokat és kiemelkedő vállalkozókat méltatta, amelyek és akik 2022-ben kiemelkedő eredményeket értek el Zozhuang városában. Zhao Guanghui, a Fengyuan Co., Ltd. elnöke 2022-ben elnyerte a „Zaozhuang város kiemelkedő vállalkozója” címet, és másodosztályú kitüntetésben részesült. […] A Fengyuan vállalat Zaozhuang városi pártbizottsága és a városi helyi önkormányzat helyes vezetése alatt érvényesítette Hszi Csin-ping új korunk kínai típusú szocializmusával kapcsolatos gondolatait, és aktívan végrehajtott egy új fejlesztési koncepciót, amely arra összpontosít, hogy »elsősorban a gazdaságot mozdítsa elő, továbbá megerősítse az ipart«, […] leküzdje a nehézségeket, úttörő módon működjön és az innovációkat hajtson végre, elérje, hogy a vállalkozások folyamatos növekedjenek, továbbá támogassa a város ipari erejét és ipari virágzását. […] A Fengyuan működését a városi mobilizációs konferencia szellemisége határozza majd meg, amelynek célja, hogy fokozza az ipar fejlődését és elmozdulását az erős és élénk iparágak irányában, célokat tűzzön ki és felelősségi köröket határozzon meg, pontosan feltérképezze a referenciaértékeket, vezető szerepre törekedjen, megragadja az ipari fejlesztés stratégiai lehetőségeit, és hatékony, átfogó terveket készítsen az építőiparra és a termelésre nézve. Eközben a K+F és a működés felgyorsítja a kibocsátás, a bevételek és az adóbefizetések jelentős növekedését, jelentős mértékben hozzájárulva a város »erősödő iparához, az ipar újjáélesztéséhez és az áttöréshez szükséges átalakuláshoz (65) .« ”

(137)

A kínai kormány konkrét célkitűzések meghatározásával is iránymutatást ad a vállalkozások számára. 2022-ben például a Pénzügyminisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium bejelentette a 2022. évi kulcsfontosságú szakpolitikákat, melyeken belül a következő célok érintenek vállalkozásokat: „[a] mezőgazdasági ágazat integrált fejlesztése. Több modern nemzeti mezőgazdasági ipari park, előnyös és jellegzetes ipari klaszter, valamint a mezőgazdasági ipari terén erős települések kialakítása és létrehozása. A nemzeti élelmezésbiztonság és a fontos mezőgazdasági termékekkel való hatékony ellátás fókuszba helyezése, különös tekintettel a rizsre, a búzára, a kukoricára, […] a cukorra, a tejágazatra, a vetőmagiparra, és a zöldségtermesztő létesítményekre stb. Mezőgazdasági termékek, figyelembe véve az egyéb jellegzetes mezőgazdasági termékeket; olyan modern vidéki ipari rendszer kiépítése, amelynek alapját az erős ipari városok képezik, melyek motorjai az ipari parkok, gerincüket pedig az ipari klaszterek alkotják; tartományi, megyei és települési szerkezetek kialakítása; a pontok, vonalak és területek összehangolt előmozdítása annak érdekében, hogy javuljon az ipari fejlődés egészének minősége és hatékonysága (66) .”

(138)

Ezenkívül a petrolkémiai és vegyipari ágazatban a hatóságok ösztönzik a klaszterek létrehozását, nem utolsósorban a különböző vegyipari gyártási folyamatok közötti kölcsönös összefüggések kihasználása érdekében. A nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv előírja, hogy „[a] vezető vállalkozások méretét és erejét fokozó intézkedéseket kell bevezetni. A piac vezetésével és a kormány támogatásával segítjük […] az ilyen vállalkozásokat a régiókon átnyúló és a kereszttulajdonlási egyesülések és átszervezések felgyorsításában, hogy az ágazat koncentráltabb legyen és a nemzetközi műveletek gördülékenyebben valósulhassanak meg. A petrolkémiai és vegyipari ágazatban […] segítenünk kell több olyan úttörő vállalkozást, amelyek alapvető versenyképességüknek köszönhetően irányíthatják az ipari lánc ökoszisztémáját […]” (67).

(139)

A kormányzati ellenőrzés és a szakpolitikai felügyelet az érintett ágazati szövetségek szintjén is megfigyelhető (68).

(140)

A Kínai Biofermentációs Ágazati Szövetség (China Biotech Fermentation Industry Association, a továbbiakban: CBFIA) (69) például olyan leányvállalatokkal rendelkezik, amelyek egyik fő tevékenysége a szerves savak – többek között az érintett termék – gyártása. A CBFIA alapszabályának 3. cikke kijelenti, hogy a szervezet „[l]étrehozza a Kínai Kommunista Párt egy szervezetét, párttevékenységet folytat, és biztosítja a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket. […] elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok szakmai útmutatásait, felügyeletét és irányítását ”  (70). A 36. cikk továbbá kimondja, hogy az egyesületért felelős személynek többek között a következő feltételeknek kell megfelelnie:, „[t]artania kell magát a Kínai Kommunista Párt általi vezetéséhez, támogatnia kell a kínai típusú szocializmust, határozottan végre kell hajtania a párt irányvonalát, alapelveit és politikáit, valamint jó politikai tulajdonságokkal kell rendelkeznie (71).”

(141)

Hasonlóképpen, a Kínai Vegyipari Környezetvédelmi Szövetség (Chemical Environmental Protection Association, a továbbiakban: CCEPA) (72) alapszabályának 2. cikke szerint a szövetség célja „a nemzeti iparpolitikák megismertetése és végrehajtása, az ipar teljes körű szolgálata és az ipari termelés előmozdítása”. A 3. cikk szerint a CCEPA „létrehozza a Kínai Kommunista Párt egy szervezetét, párttevékenységet folytat, és biztosítja a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket”, valamint – csakúgy, mint a CBFIA – „elfogadja a nyilvántartásba vételért és irányításért felelős szervezetek, a pártépítésért felelős szervezetek, valamint az ipar igazgatásáért felelős illetékes szakhatóságok üzleti útmutatását, valamint az általuk gyakorolt felügyeletet és irányítást” (73). A CCEPA tagjai közé tartozik a Shandong Hualu Hengsheng Chemical Co., Ltd. (74)

(142)

Következésképpen az érintett termék ágazatában még a magántulajdonú gyártók sem működhetnek piaci feltételek mellett. Ugyanis az ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás.

3.3.1.2.4.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése szerint: az állami jelenlét a vállalatokban lehetővé teszi az állam számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében

(143)

Amellett, hogy az állami tulajdonú vállalatok feletti tulajdonjogon és más eszközökön keresztül ellenőrzést gyakorol a gazdaság felett, a kínai kormányzat a vállalatokban való állami jelenlétének köszönhetően abban a helyzetben van, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg (75), a KKP-nak az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket.

(144)

A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál létre kell hozni egy KKP-szervezetet (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell (76)), amely számára az adott vállalkozásnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket.

(145)

Ezt a követelményt a múltban láthatólag nem minden esetben tartották vagy tartatták be szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként (77) érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket, többek között azzal, hogy nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak (78).

(146)

Már 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát (79). Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az érintett termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(147)

Ezenfelül 2020. szeptember 15-én„A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához” címmel megjelent egy dokumentum (a továbbiakban: az iránymutatás) (80), amely tovább növelte a pártbizottságok magánvállalkozásokban játszott szerepét.

(148)

Az iránymutatás II.4. szakasza kimondja: „[f]okoznunk kell a pártnak az Egységfront magánszektorban végzett munkájának vezetésére irányuló általános képességét, és hatékonyan intenzívebbé kell tennünk a munkát ezen a területen”; a III.6. szakasz pedig a következőket jelenti ki: „[t]ovább kell fokoznunk a pártépítési tevékenységet a magánvállalkozásokban, és lehetővé kell tennünk a pártalapszervezetek számára, hogy hatékonyan betöltsék védőbástyaszerepüket, és lehetővé tegyék a párttagok számára élcsapatként és úttörőként játszott szerepük betöltését.” Az iránymutatás tehát hangsúlyozza, illetve fokozni kívánja a KKP szerepét a vállalatokban és egyéb magánszektorbeli gazdasági szereplőkben (81).

(149)

A vizsgálat megerősítette, hogy az érintett termék ágazatában is előfordulnak a vezetői pozíciók és a KKP-tagság/pártfunkciók közötti átfedések.

(150)

Például a Shandong Fengyuan Chemical Stock Co., Ltd alapszabályának 1.13. cikke előírja, hogy „a Kínai Kommunista Párt alapszabályának rendelkezéseivel összhangban a vállalat kommunista pártszervezeteket hoz létre és párttevékenységeket végez. A vállalat biztosítja a pártszervezetek tevékenységéhez szükséges feltételeket” (82). Megjegyzendő, hogy a vállalatra a helyi önkormányzati hatóságok is befolyással vannak, amint azt a (136) preambulumbekezdés is mutatja.

(151)

Hasonlóképpen, a Danhua Chemical Technology Group alapszabályának 12. cikke is kimondja, hogy: „A vállalat kommunista pártszervezeteket hoz létre, és párttevékenységeket végez a Kínai Kommunista Párt alapszabályának összhangban. A vállalat pártszervezete a felsőbb pártszervezet követelményeinek megfelelően konkrét szabályokat fogalmaz meg a munka végrehajtására vonatkozóan, meghatározza az irányt, kezeli az általános helyzetet és előmozdítja a végrehajtást. Amikor a vállalat jelentős kérdésekben dönt, előzetesen ki kell kérnie a pártszervezet véleményét. A vállalat biztosítja a pártszervezetek tevékenységéhez szükséges feltételeket (83) .”

(152)

Ezenkívül a Danhua Chemical Technology Group igazgatója egyidejűleg a Tongliao Jinmei Chemical Co., Ltd pártbizottságának titkárhelyettese, valamint a Jiangsu Danhua Group Co., Ltd pártbizottságának tagja és fegyelmi vizsgálati bizottságának titkárhelyettese.

(153)

A Hualu Hengsheng Chemical Co., Ltd. elnöke egyidejűleg a pártbizottság titkára is. Az, hogy a KKP beavatkozik az üzleti döntésekbe, a vállalat honlapjáról is kitűnik, amely a következőképpen írja le a párt csoporton belüli szerepét: „A termelési részleg párttagozata a Hualu Hengsheng egyik legfontosabb alulról szerveződő tagozata. Határozottan támogatja a társaság hosszú távú, biztonságos és stabil termelését, szilárd alapot teremt az egyszerűsített és hatékony működéshez, és kiemelkedően hozzájárul a gazdasági előnyök megvalósulásához (84).”

(154)

Az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra (85). Az oxálsav ágazatában és a más ágazatokban (így a pénzügyi és az inputokat előállító ágazatokban) működő vállalatokban való állami jelenlét lehetővé teszi a kínai kormány számára, hogy befolyást gyakoroljon az árak és költségek tekintetében.

3.3.1.2.5.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése szerint: a belföldi beszállítókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló közpolitikák vagy intézkedések

(155)

A kínai gazdaság irányát jelentős mértékben egy részletesen kidolgozott tervrendszer határozza meg, amely prioritásokat állít fel és célokat tűz ki a központi, a megyei és a helyi kormányzati szervek számára. A tervek a kormányzat valamennyi szintjén jelen vannak, és gyakorlatilag minden gazdasági ágazatot lefednek. A tervek kötelezően betartandó célokat rögzítenek, miközben a közigazgatás egyes szintjein működő hatóságok figyelemmel kísérik, hogy az alattuk lévő szinten elhelyezkedő kormányzati szervek hogyan hajtják végre őket.

(156)

Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kormányzat által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag másként fontosnak tartott ágazatokba irányulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (86).

(157)

A kínai hatóságok több olyan szakpolitikát is elfogadtak, amelyek az érintett termék ágazatának működésére nézve irányadóak.

(158)

A Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztérium fent említett 2022. évi kulcsfontosságú szakpolitikái (lásd a (137) preambulumbekezdést) az ágazat működését befolyásoló alábbi rendelkezéseket is tartalmazzák: „[a]z állam folytatja az olyan politikák végrehajtását, mint például a kukorica- és szójababtermelőknek nyújtott támogatások, a rizs támogatása, valamint a nagy gabonatermesztő megyéknek nyújtott ösztönzők, azzal a céllal, hogy megszilárdítsa a kínálati oldali strukturális reformok hatékonyságát a mezőgazdaságban, és biztosítsa a nemzeti élelmezésbiztonságot”, vagy „[j]utalmazza a főbb vetőmagtermelő megyéket. Kiterjeszti a rizst, a búzát, a kukoricát termesztő főbb megyék támogatását […], valamint előmozdítja a vetőmagipar átalakítását és korszerűsítését (87) .”

(159)

A mezőgazdaság és a vidéki területek korszerűsítésének előmozdításáról szóló tizennegyedik ötéves (88) terv célja „[a] gabonatermelést támogató szakpolitikák fejlesztése. A gabonatermelők támogatásának stabilizálása, a rizsre és a búzára vonatkozó minimálár-politika javítása, valamint a kukorica- és szójababtermelők támogatását érintő szakpolitikájának javítása. A főbb gabonatermő területek érdekeit szolgáló kompenzációs mechanizmusnak, valamint a főbb gabonatermelő megyék támogatási politikai rendszerének javítása” (89). Tovább erősíti „az agrártudományi és technológiai innovációs kapacitás fejlesztését. Olyan területekre összpontosítva, mint például a biológiai nemesítés, a biológiai biztonság, az erőforrások és a környezet, az intelligens mezőgazdasági gépek, a mezőgazdasági termékek mélyfeldolgozása és a zöld inputok létrehozása, főbb agrártudományi és technológiai létesítmények és berendezések új sorozata, kulcsfontosságú laboratóriumok, valamint mezőgazdasági tudományos megfigyelési és kísérleti állomások épülnek” (90).

(160)

2018 decemberében a Mezőgazdasági Minisztérium – 15 közigazgatási szervvel együtt – közleményt tett közzé a mezőgazdasági termékek mélyfeldolgozásának magas színvonalú fejlesztését támogató szakpolitikai intézkedésekről: „Az ipari struktúra optimalizálása. A mezőgazdasági termékek intenzív feldolgozásának, elsődleges feldolgozásának és átfogó hasznosításának összehangolt fejlesztése, szervesen kapcsolódva az upstream és downstream iparágakhoz, például a különleges nyersanyagok termeléséhez, a raktározási logisztikához (beleértve a hűtésilánc-logisztikát is) és a piaci fogyasztáshoz; a táplálkozással és az egészséggel, a szabadidős turizmussal, az oktatással és kultúrával, valamint az egészség megőrzésével való integráció. Ez szervesen összekapcsolódik a vidéki iparágakkal, például az e-kereskedelemmel, és azokkal szoros integrációban működik. Az ömlesztett mezőgazdasági termékek intenzív feldolgozásához és átfogó felhasználásához kapcsolódó termelésikapacitás-szerkezet rendszeres monitorozása és elemzése, a termelési többletkapacitás átalakításának irányítása, a rövidtávú termelési kapacitás kiépítésének felgyorsítása, és az ipari lánc szerkezetének optimalizálása. A kukoricafeldolgozás – különösen a kukoricafeldolgozási termékek – hozzáadott értékének növelése Északkelet-Kína területén, valamint a szalma és kukoricacső átfogó feldolgozásának és felhasználásának felgyorsítása (91) .”

(161)

A vonatkozó szakpolitikák nem kizárólag a mezőgazdasági ágazatban, hanem a vegyiparban is fellelhetők.

(162)

„A tizennegyedik ötéves terv időszaka során a petrolkémiai és vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatások” című dokumentum (a továbbiakban: iránymutatás) kiemeli, hogy szükséges „[…] a hagyományos iparágak átalakulásának és korszerűsítésének felgyorsítása, és az új vegyi anyagok és finomvegyszerek intenzív fejlesztése. Az ipar digitális átalakulásának felgyorsítása […], valamint Kína nagy petrolkémiai és vegyipari országból erős petrolkémiai és vegyipari országgá válásának elősegítése ”  (92) .

(163)

A fent említett célkitűzéseket az iránymutatás következő szakaszai részletezik. Az iránymutatást kibocsátó hatóságok például „[t]ámogatni kívánják a vállalkozásokat abban, hogy vezető szerepet vállaljanak együttműködésen alapuló innovációs szervezetek (például az ipari technológiai innovációs szövetségek, valamint az upstream és downstream együttműködési mechanizmusok) létrehozásában, valamint támogatni kívánják a helyi önkormányzatok észszerű felépítését a regionális innovációs központok és kísérleti bázisok kiépítése érdekében”, továbbá az a szándékuk, hogy „[a]lkalmazzák az alapvető technológiákat, fokozzák az innováció és a fejlesztés lendületét, […] felgyorsítsák a kulcsfontosságú technológiák terén megvalósuló áttöréseket […]” (93). Ezenkívül a vegyiparnak „a stratégiai feltörekvő iparágakra, például az újgenerációs információs technológiákra, a biotechnológiára, az új energiára és a csúcsminőségű berendezésekre” [kell összpontosítania]. Szigorítanunk kell az anyagfajtákra vonatkozó előírásokat, […] és fel kell gyorsítanunk a kiváló minőségű poliolefinek, elektronikus vegyi anyagok, a különleges ipari gázok, a nagy teljesítményű gumik és műanyagok, a nagy teljesítményű szálak, a bioalapú anyagok, a különleges kenőanyagok és zsírok és egyéb termékek fejlesztését” (94).

(164)

Az iránymutatás arra ösztönzi a gazdasági szereplőket, hogy „aktívan fejlesszék a biokémiai ipart, ösztönözzék a biomassza hasznosításához és a biológiai erőforrásokon alapuló biofinomításhoz szükséges enzimek fejlesztését” (95).

(165)

Tartományi szinten a szakpolitikai célkitűzések és a kapcsolódó támogatási eszközök már konkrétabbak és célzottabbak.

(166)

Hebei tartomány stratégiai és feltörekvő iparágakról szóló tizennegyedik ötéves terve (96) szerint a kormányzati hatóságok a következőképpen kívánják átalakítani az ágazat ipari szerkezetét: „Fel kell gyorsítani bioipar innovációjának és fejlődésének ütemét […] A bioerjesztés, a bioalapú termékek és a jellegzetes biológiai termékek ágazatainak erőteljesen fejleszteni kell; a biotechnológia integrált alkalmazását elő kell mozdítani az orvostudomány, a vegyipar, az anyagok, az élelmiszer-mélyfeldolgozás és az új energia területén. Az aminosavak, keményítőcukrok, enzimkészítmények, vitaminok és egyéb termékek előnyeinek stabilizálása és javítása, valamint új biológiai anyagok – például bioalapú rostok, bioalapú vegyi anyagok, bioalapú műanyagok és bioalapú gumi – kifejlesztése (97).”

(167)

Heilongjiangban, és különösen Qinggang megyében „2021 óta Qinggang megyei pártbizottsága és a megyei kormány a kukoricafeldolgozó ipart a legfontosabb projektnek tekinti, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a megyében a kukorica ipari láncának pillérét építse ki, a kukoricakeményítőre mint nyersanyagra összpontosítva. Az ipari mélyfeldolgozási lánc kapcsán a fókuszt a cukrokra, a savakra és az alkoholokra irányítja. A biológiai gyógyszerek ágazatának irányítását kiterjeszti” (98).

(168)

Emellett 2024-ben Shandong nagy jelentőségű szakpolitikát tett közzé, melynek célja a kukoricaipar előmozdítása, korszerűsítése és fejlesztése (99) a kutatás és fejlesztés számára nyújtott jelentős adótámogatást útján.

(169)

Az itt felsorolt és egyéb eszközökkel a kínai kormány tehát az ágazat fejlesztését és működését és az upstream inputokat gyakorlatilag valamennyi vonatkozásukra kiterjedően irányítja és ellenőrzi.

(170)

Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ágazathoz kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

3.3.1.2.6.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerint: a csődeljárási, a társasági jogi és a tulajdonjogi jogszabályok hiánya, diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése

(171)

Az ügyben rendelkezésre álló információk szerint a kínai csődjogi rendszer alkalmatlan az elsődleges céljainak elérésére, így például arra, hogy biztosítsa a követelések és a tartozások méltányos rendezését, vagy hogy védelmet nyújtson a hitelezők és az adósok törvényes jogai és érdekei számára. Ennek okai a jelek szerint abban keresendők, hogy bár formálisan a kínai csődjog hasonló elveken nyugszik, mint más, Kínán kívüli országok megfelelő jogszabályai, a kínai rendszert a jogérvényesítés alapvető hiánya jellemzi.

(172)

A csődesetek száma az ország gazdaságának méretéhez képest feltűnően alacsony, nem utolsósorban azért, mert a fizetésképtelenségi eljárásoknak számos olyan hiányosságuk van, amelyek a gyakorlatban visszatartják a vállalkozásokat a csődvédelem igénybevételétől. Emellett az állam továbbra is hangsúlyos és tevékeny szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és sok esetben közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. (100)

(173)

A tulajdonjogi rendszer hiányosságai Kínában elsősorban a földterületek tulajdonjogával és a földhasználati jogokkal összefüggésben nyilvánvalóak (101). Minden földterület a kínai állam tulajdona (a vidéki földterületek kollektív, a városi földterületek állami tulajdonban vannak); kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól függ. Vannak olyan jogszabályi előírások, amelyek – például aukciók előírásával – azt kívánják biztosítani, hogy a földhasználati jogok allokálása átlátható módon, piaci árakon történjen. Ezeket az előírásokat azonban rendszeresen figyelmen kívül hagyják, és egyes vevők ingyen vagy a piaci ár alatt jutnak földterülethez (102). Emellett a hatóságok a földterületek kiosztása során gyakran konkrét szakpolitikai célokat próbálnak megvalósítani, ideértve többek között a gazdasági tervek végrehajtását (103).

(174)

A kínai gazdaság más ágazataihoz hasonlóan az érintett termék gyártóira is az általános kínai csődjogi, társasági jogi és tulajdonjogi szabályok alkalmazandók. Ennek következtében ezek a vállalatok is ki vannak téve a csődjogi és a tulajdonjogi szabályozás diszkriminatív alkalmazásából és nem megfelelő érvényesítéséből fakadó, felülről lefelé ható torzulásoknak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e megfontolások maradéktalanul érvényesek az érintett termék ágazatára is. A jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan körülményt, amely kétségbe vonná ezeket a ténymegállapításokat.

(175)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék ágazatában a csődeljárási és a tulajdonjogi jogszabályokat diszkriminatív módon alkalmazzák, vagy nem érvényesítik megfelelő módon.

3.3.1.2.7.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerint: a bérköltségek torzult volta

(176)

Kínában nem fejlődhet ki teljes mértékben piaci alapokon álló bérrendszer, mivel a munkavállalók és a munkáltatók kollektív önszerveződési jogai korlátozottak. Kína nem erősítette meg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet több alapegyezményét, köztük azokat sem, amelyek az egyesülés szabadságára és a kollektív tárgyaláshoz való jogra vonatkoznak (104).

(177)

A nemzeti jog értelmében egyetlen szakszervezet működik. Ez a szakszervezet azonban nem független az állami hatóságoktól, és továbbra is csak korlátozott mértékben vesz részt a kollektív tárgyalásokban és a munkavállalói jogok védelmében (105). Emellett a kínai munkaerő mobilitását korlátozza a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely a szociális és egyéb ellátásokat kizárólag egy adott közigazgatási területen lakók számára teszi maradéktalanul elérhetővé.

(178)

Ennek eredményeként a regisztrált helyi lakcímmel nem rendelkező munkavállalók jellemzően kiszolgáltatott foglalkoztatási helyzetben vannak és alacsonyabb jövedelemhez jutnak a regisztrált helyi lakcímmel rendelkezőkhöz képest (106). A fenti ténymegállapításokkal jellemzett körülmények a kínai bérköltségek torzulásához vezetnek.

(179)

A Bizottsághoz nem nyújtottak be arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az oxálsav-ágazat ne tartozna az előzőekben bemutatott kínai munkajogi rendszer hatálya alá. Ennélfogva az ágazatban a bérköltségek torzulása közvetlenül (az érintett termék és annak legfontosabb nyersanyaga előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesül.

3.3.1.2.8.   Jelentős torzulások az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerint: közpolitikai célokat megvalósító vagy az államtól más tekintetben nem függetlenül tevékenykedő intézmények által nyújtott finanszírozás vehető igénybe.

(180)

Kínában a vállalati szereplők tőkéhez jutása többféle szempontból torzult.

(181)

Először: a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú bankok erős pozíciója (107) jellemzi, valamint az, hogy ezek a bankok a források kihelyezésekor az adott projekt gazdasági életképességétől eltérő szempontokat vesznek figyelembe. A pénzügyi ágazaton kívüli állami tulajdonú vállalatokhoz hasonlóan a bankok nemcsak a tulajdoni jogviszonyon, hanem személyes kapcsolatokon keresztül is kötődnek az államhoz (a nagy állami tulajdonú pénzügyi intézmények felső vezetőit végső soron a KKP nevezi ki) (108), továbbá rendszeresen részt vesznek a kínai kormány által kidolgozott közpolitikai intézkedések végrehajtásában.

(182)

Az iránymutatás az iparpolitikai célkitűzések megvalósításához használt támogatási eszközök és szakpolitikák széles skáláját is ismerteti: „[a] támogató szakpolitikák fejlesztése. A fiskális, pénzügyi, regionális, befektetési, import- és export-, energia-, környezetvédelmi, ár- és egyéb politikák iparpolitikákkal való összehangolás erősítése. A nemzeti ipar és a pénzügyi ágazat közös együttműködési platformjainak bevonása, valamint a bankok és a vállalkozások kapcsolatainak, továbbá az ipar és a pénzügyi ágazat együttműködésének előmozdítása”. […] (109).”

(183)

Ezzel összefüggésben a bankok eleget tesznek azon kifejezett jogszabályi kötelezettségüknek, hogy működésük során a nemzeti gazdaság- és társadalomfejlesztés igényeinek megfelelően, az állami iparpolitika iránymutatása szerint kell eljárniuk (110).

(184)

Amellett, hogy léteznek olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a rendes banki magatartás követéséről és a prudenciális követelmények tiszteletben tartásáról, így például a hitelfelvevők hitelképességi vizsgálatának szükségességéről rendelkeznek, a számos bizonyíték – ideértve a piacvédelmi vizsgálatok ténymegállapításait is – azt valószínűsíti, hogy ezek a fajta szabályok a különböző jogszabályi rendelkezések alkalmazása során csupán másodlagos szerepet töltenek be.

(185)

Például a kínai kormány tisztázta, hogy a KKP-nak még a magánkézben lévő kereskedelmi bankok döntéseit is felügyelnie kell, és azoknak összhangban kell lenniük a nemzeti politikákkal. Jelenleg az állam bankirányítással kapcsolatos három átfogó céljának egyike az, hogy megerősítse a párt vezető szerepét a banki és biztosítási ágazatban, többek között a működési és irányítási kérdésekkel kapcsolatban (111). Ezenkívül a kereskedelmi bankok teljesítményértékelési kritériumainak most nevezetesen azt kell figyelembe venniük, hogy a szervezetek „hogyan szolgálják a nemzeti fejlesztési célkitűzéseket és a reálgazdaságot”, és különösen azt, hogy miként szolgálják a „stratégiai fontosságú és a feltörekvő iparágakat” (112).

(186)

Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte (113). Ezt a jelenséget erősítik további olyan szabályok, amelyek a kormány által ösztönzöttnek vagy más szempontból fontosnak nyilvánított ágazatokba csatornázzák a finanszírozási eszközöket (114). Emiatt a hitelezés súlypontja az állami tulajdonú vállalatok, a jó összeköttetésekkel rendelkező, nagyobb méretű magántulajdonú vállalatok, valamint a kulcsfontosságú ipari ágazatokban működő vállalatok felé tolódik el, ami azt jelzi, hogy a tőkéhez jutás feltételei és költségei nem minden piaci szereplő számára azonosak.

(187)

Másodszor: az elmúlt időszakban a hitelfelvétel költségeit a beruházások élénkítése érdekében mesterségen alacsonyan tartották. Ez túlhajtotta a tőkeberuházásokat, amelyek egyre kisebb megtérülési ráta mellett valósultak meg. A folyamatot szemlélteti, hogy az állami szektorban a vállalatok tőkeáttételi mutatója a jövedelmezőség drasztikus visszaesése ellenére is nőtt, ami arra utal, hogy a bankrendszer mechanizmusai nem a szokásos kereskedelmi reakcióknak megfelelően működnek.

(188)

Harmadszor: bár 2015 októberében megtörtént a nominális kamatlábak liberalizációja, az árjelzések a kormányzat által előidézett torzulások hatása miatt továbbra sem a szabadpiaci erőviszonyok eredményei. 2018 végén a referencia-kamatlábon vagy az alatt nyújtott hitelek aránya még mindig az összes hitelezés legalább egyharmadát tette ki, (115) és 2020-ban Kína hivatalos médiája arról számolt be, hogy a KKP „a hitelpiaci kamatláb letörését” szorgalmazta (116). A mesterségesen alacsony kamatlábak alulárazást eredményeznek, ez pedig túlzott tőkefelhasználáshoz vezet.

(189)

A kínai hitelezés általános bővülése azt jelzi, hogy a tőkeallokáció hatékonyságának romlása ellenére nincs jele a hitelezési gyakorlat szigorításának, amelyre pedig torzulásmentes piaci környezetben számítani lehetne. Emiatt rohamosan nőtt a nemteljesítő hitelek volumene; a kínai kormány többször is úgy döntött, hogy vagy elkerüli a nemteljesítéseket (ami úgynevezett „zombicégek” létrejöttéhez vezetett) vagy átruházza az adósságot (például vállalategyesülések vagy hitel-tőke konverzió formájában), ezek a módszerek azonban nem feltétlenül oldották meg az általános hitelproblémát vagy kezelték annak elsődleges okait.

(190)

Összességében a piac liberalizációja érdekében tett lépések ellenére a kínai vállalati hitelezésben továbbra is jelen vannak az állam mindent átható tőkepiaci jelenlétéből fakadó jelentős torzulások. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(191)

E vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki az érintett termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

3.3.1.2.9.   A bemutatott torzulások rendszerszintű jellege

(192)

A Bizottság megállapította, hogy a frissített jelentésben bemutatott torzulások jellemzőek a kínai gazdaságra. A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a kínai rendszer jellemzőiről fentebb és a frissített jelentés I. részében tett ténymegállapítások az ország egészére és a gazdaság valamennyi ágazatára érvényesek. Ugyanez igaz a termelési tényezőkkel kapcsolatban fentebb és a frissített jelentés II. részében ismertetett jellemzésre is.

(193)

A Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy az érintett termék gyártásához bizonyos inputokra van szükség. Amikor az érintett termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. Ezeket a torzulásokat a fentiekben részletesen ismertettük. A Bizottság rámutatott arra, hogy az e torzulások mögött meghúzódó szabályozási felépítés általánosan alkalmazandó, és az oxálsav gyártóira ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, mint bármely más kínai gazdasági szereplőre. A torzulások ezért közvetlen hatással vannak az érintett termék költségszerkezetére.

(194)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak az érintett termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a frissített jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás.

(195)

A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(196)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

3.3.1.2.10.   Következtetés

(197)

A jelen szakaszban ismertetett, az egyebek mellett az általában a kínai gazdaságra, konkrétan pedig az érintett termék ágazatára irányuló állami beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok vizsgálatát is tartalmazó elemzés – és az annak során megvizsgált elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatása – arról tanúskodott, hogy az érintett termék árai és költségei (a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségeket is ideértve) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(198)

Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. Ezért a Bizottság ezeket az értékeket más forrásokból származó, megfelelő torzulástól mentes árak és referenciaértékek felhasználásával számította ki.

3.3.1.2.11.   Reprezentatív ország

3.3.1.2.11.1.   Általános megjegyzések

(199)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (117),

—

a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (118),

—

a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(200)

A feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy Kínán kívül a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok egyikében sem gyártják a felülvizsgálat tárgyát képező terméket. A Bizottság ezért megjegyezte, hogy a citromsavat – az oxálsavhoz hasonló terméket – veszi majd figyelembe a megfelelő reprezentatív ország meghatározásához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása során.

(201)

Az oxálsav és a citromsav hasonló kémiai jellemzőkkel rendelkezik. Ugyanazokból a szerves elemekből állnak; az oxálsav kettő, a citromsav három karboxilcsoportot tartalmaz. Ezenkívül a végfelhasználások széles köre esetében a két termék bizonyos mértékben felcserélhető egymással. Mindkettőt tisztító- és antibakteriális szerként, gyógyszerek és antibiotikumok gyártása során, fémtisztításhoz és mezőgazdasági műtrágyák összetevőiként használják. A Bizottság megállapította, hogy citromsavat Kolumbiában is gyártanak, amely a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik.

(202)

Amint azt a feljegyzés is közli, a Bizottság könnyen hozzáférhető pénzügyi információkat talált a Sucroal SA-ra vonatkozóan a 2022-es pénzügyi évre nézve. Ezenkívül a fő termelési tényezőkre, az energiára, a gázra, a vízre és a munkaerőre vonatkozó referenciaértékeket a Kolumbia kapcsán fellelt információk alapján lehetett megállapítani.

(203)

A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Kolumbia mint reprezentatív ország megfelelőségével kapcsolatban.

(204)

Egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt Kolumbia reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatban.

(205)

Végül miután együttműködés hiányában megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Kolumbia megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.3.1.2.11.2.   Következtetés

(206)

A fenti elemzés alapján Kolumbia teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

3.3.1.2.12.   A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források

(207)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA és a kérelmező által a kérelemben megadott nemzetközi referenciaérték alapján állapítja meg a két tényező (nevezetesen az oxigén és a salétromsav) torzulásoktól mentes költségét. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy a torzulástól mentes munkaerőköltségek megállapításához az ILO (119) információit fogja felhasználni, valamint a kolumbiai villamosenergia- (120), víz- (121) és gázszolgáltatók (122) nyilvánosan elérhető díjait veszi figyelembe.

(208)

A Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy két termelési tényezőt fogyóeszköznek tekintett az előállítási költségekre gyakorolt csekély hatásuk miatt (ezek az oxálsav előállítási költségének kevesebb mint 2 %-át tették ki).

3.3.1.2.13.   Torzulástól mentes költségek és referenciaértékek

Termelési tényezők

(209)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a kérelmező által azt követően benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Az oxálsav termelési tényezői

Termelési tényező

A Kolumbiában alkalmazott árukód

Torzulásmentes érték

Mértékegység

Információforrás

Nyersanyagok

 

Cukor

1701 99 10

5,06 CNY/kg

kg

GTA (123)

Oxigén

2804 40

1,44 CNY/kg

kg

IndexBox (124)

Salétromsav

2808 00 10

2,83 CNY/kg

kg

ChemAnalyst (124)

Kálium-hidroxid

2815 20 00  (*1)

10,83 CNY/kg

kg

Globális Kereskedelmi Atlasz

Fogyóeszközök

 

Egyéb nyersanyagok

N/A

<2 %

a COP %-a

 

Munkaerő

 

Munkaerőköltség

N/A

13,76 CNY/emberóra

Emberóra

ILO

Energia

 

Villamos energia

N/A

1,07 CNY/kWh

kWh

Kolumbiai szolgáltató – ENEL

Gáz

N/A

3,95 CNY/m3

M3

Kolumbiai szolgáltató – GDO

Víz

N/A

6,59 CNY/m3

M3

Kolumbiai szolgáltató – ACUEDUCTO

Melléktermék/hulladék

Salétromsav

2808 00 10

1,30 CNY/kg

kg

ChemAnalyst (124)

Nyersanyagok

(210)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (125) I. mellékletében felsorolt országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ugyanezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(211)

Az egyik termelési tényező (nevezetesen a kálium-hidroxid) esetében a Bizottság megállapította, hogy a Kolumbiába irányuló behozatal jelentős része Kínából érkezett. Következésképpen az e behozatalon alapuló referenciaár nem tekinthető megfelelőnek, és a Bizottság a törökországi importárakat vette figyelembe. A Bizottság megjegyzi, hogy bár Törökország – a kérelmező által javasolt reprezentatív ország – a legfrissebb pénzügyi információk rendelkezésre állásával és a fő nyersanyaggal kapcsolatos fent említett problémák miatt nem tekinthető megfelelő reprezentatív országnak a jelen ügyben, a kálium-hidroxid referenciaértékének forrásaként továbbra is megbízhatónak tekinthető, mivel Törökország gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz, és mivel Törökországban zajlik citromsav gyártása, melynek folyamata hasonló az érintett termék gyártási folyamatához.

(212)

Tekintettel a Kolumbiába irányuló oxigénbehozatal alacsony volumenére, a Bizottság ennek árát nem tekintette reprezentatívnak. Az oxigénbehozatal volumene Törökország esetében is alacsony volt, és a Bizottság azt sem tekintette reprezentatívnak. A Bizottság ezért az oxigénbehozatal 2022. évi világpiaci átlagárait vette alapul, melyek a kérelemben rendelkezésre álló statisztikai jelentésben szerepelnek (126).

(213)

A Kolumbiába importált salétromsav volumene is alacsony volt. E referenciaérték esetében Törökország sem volt megfelelő forrásnak tekinthető, mivel a salétromsav Törökországba irányuló importjának nagy része Kínából érkezett. Ezért a Bizottság a salétromsav 2022. évi, a kérelemben rendelkezésre álló nemzetközi árát vette figyelembe (127). A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az uniós gazdasági ágazat gyártási folyamatában a salétromsav egyszerre termelési tényező és az oxálsav gyártási folyamatának mellékterméke is, ezért ugyanazt a nemzetközi referenciaértéket alkalmazta a salétromsavra mint melléktermékre.

(214)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben egy uniós gyártó fenntartással élt a melléktermék árával kapcsolatban. Előadta, hogy a nyersanyagként használt salétromsav és a melléktermékként keletkezett salétromsav ára nem lehet azonos. A melléktermék hígított formában keletkezik; ára ezért alacsonyabb, mint a nyersanyagé. Ezért a Bizottság az uniós gyártó által szolgáltatott adatok szerint kiigazította a salétromsav mint melléktermék árát. Ehhez a kiigazításhoz a melléktermékként értékesített hígított salétromsav árának a nyersanyagként felhasznált salétromsav árához viszonyított arányát használta, az uniós gyártó által szolgáltatott adatoknak megfelelően. A hígított salétromsav ára a nyersanyagként felhasznált salétromsav árának 46 %-a. Ezért a Bizottság a melléktermékre vonatkozó referenciaértéket 1,30 CNY/kg szintre igazította ki.

(215)

Tekintettel az exportáló gyártók együttműködésének hiányában az uniós gyártók által szolgáltatott információk alapján nyert megállapítást, hogy két termelési tényező – nevezetesen a kénsav és a hidrogén-peroxid – esetében a szóban forgó gyártóknál felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszakban a teljes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet-számításokat, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (208) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe.

(216)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel azonban a (231) preambulumbekezdésben bemutatott ténymegállapításra és a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

Munkaerő

(217)

A Bizottság az ILO statisztikái alapján határozta meg a kolumbiai munkabéreket (128). Ezek információval szolgálnak a Kolumbiában a vizsgálati időszakban a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és ledolgozott heti munkaidővel kapcsolatban.

(218)

A kolumbiai munkaerőköltség kiszámítása során a Bizottság elvégezte a 12 %-os nyugdíjjárulék, valamint a 2,436 %-os szakmai kockázati adó hozzáadását (ez utóbbit a harmadik csoportba sorolt kockázat alapján számította ki, tekintettel arra, hogy vállalati tevékenysége alapján a Sucroal SA ebbe a kockázati csoportba tartozik) (129).

Villamos energia

(219)

A villamos energia vonatkozásában a Bizottság az Enel (130), Kolumbia legnagyobb villamosenergia-szolgáltatójának árát használta fel, amely könnyen rendelkezésre állt. Ebből a forrásból megállapítható, hogy a felülvizsgálati időszakban mekkora volt a villamos energia havi átlagára.

Víz

(220)

A víz árának meghatározásához a Bizottság a Kolumbiában alkalmazott árakat vette figyelembe, amelyeket a bogotai vízellátásért, szennyvízgyűjtésért és -kezelésért felelős vállalat, az ACUEDUCTO (131) számolt fel. Az alkalmazandó egységköltség a becslések szerint 6,59 CNY/m3.

Földgáz

(221)

A földgáz esetében a Bizottság a Sucroal SA székhelye szerinti régióban működő gázszolgáltató, a Gases de Occidente (132) által közzétett, könnyen hozzáférhető árat használta fel. Az alkalmazandó egységköltség 3,95 CNY/m3-re becsülhető (ez a felülvizsgálati időszakban felszámított egységköltség átlaga).

Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség és értékcsökkenés

(222)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(223)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért az uniós gyártó által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság az előállított termékmodell függvényében a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy a gyártási költség torzulástól mentes értékét megszorozta az előzőek szerint kapott hányadossal.

(224)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes, észszerű összegének megállapításakor a Bizottság a Sucroal SA 2022. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyet az Orbis (133) adatbázisból kérdezett le.

3.3.1.2.14.   A rendes érték számítása

(225)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(226)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben az oxálsav előállításához felhasznált egyes tényezők (az anyagok és a munkaerő) használatára vonatkozóan, továbbá a kérelmező által szolgáltatott ellenőrzött információkat vette figyelembe.

(227)

A meghatározott, torzulástól mentes gyártási költséget a Bizottság megnövelte a gyártási általános költségekkel, az SGA-költségekkel és a nyereséggel. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. A Bizottság az SGA-költségeket és a nyereséget a Sucroal SA 2022. évi, az Orbis adatbázisból (134) kinyert pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg (lásd a 3.3.1.2.11. szakaszt). A Bizottság a torzulástól mentes gyártási költségeket megnövelte:

—

a gyártási általános költségekkel, amelyek összességében a közvetlen gyártási költségek 20 %-ának feleltek meg,

—

az SGA-költségekkel és az egyéb költségekkel, amelyek a Sucroal SA által értékesített áruk költsége 24,60 %-ának feleltek meg, valamint

—

a nyereséggel, amely a Sucroal SA által értékesített áruk költsége 27,21 %-ának felelt meg, és amelyet a Bizottság a teljes torzulástól mentes gyártási költségre alkalmazott.

(228)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.3.1.3.   Exportár

(229)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostattól származó CIF-árak alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ezzel a kérelemben benyújtott bizonyítékok alapján a CIF-árat csökkentette a belföldi fuvarozási, anyagmozgatási, valamint a tengeri és szárazföldi fuvarozási költségekkel.

3.3.1.4.   Összehasonlítás

(230)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

3.3.1.5.   Dömpingszámítások

(231)

Ennek alapján a Bizottság az ország esetében jelentős mértékű (59 %-os) dömpingkülönbözetet állapított meg. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

4.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VAGY MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

4.1.   India

(232)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának vagy megismétlődének. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a következőket: i. az Indiában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, ii. a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, valamint az uniós piac vonzerejét.

4.1.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Indiában

(233)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során az indiai oxálsavgyártók teljes kapacitását körülbelül évi 40 000 tonnára becsülték. A Bizottság továbbá nem talált bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy időközben bármely ismert indiai oxálsavgyártó megszüntette volna bármely termelési kapacitását. Az együttműködő exportáló gyártók ellenőrzött adatai szerint az indiai gyártók kapacitáskihasználása mintegy 78 %-os volt. Ezért a Bizottság becslése szerint Indiában a szabad kapacitás 8 500 tonna körül volt, ami a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós szabadpiaci felhasználás [86–105 %-ának] felel meg.

4.1.2.   Kapcsolat a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unión belüli árszint között

(234)

A két együttműködő indiai vállalat a világ többi részére jelentős exportértékesítést bonyolított a felülvizsgálati időszakban.

(235)

A két együttműködő indiai gyártó ellenőrzött adatai – melyeket a Bizottság összevetett a felülvizsgálati kérelemben feltüntetett adatokkal és a GTA-ban rendelkezésre álló adatokkal – azt mutatják, hogy az Unióba irányuló indiai export átlagos ára 11 %-kal magasabb, mint a világ többi részébe irányuló export átlagos ára. A harmadik országokba irányuló export árai alapján kiszámított dömpingkülönbözet tehát magasabb lenne, mint az Unióba irányuló export árai alapján kiszámított.

4.1.3.   Az uniós piac vonzereje

(236)

Bár az Unió viszonylag kis piacot jelent az oxálsav esetében, továbbra is vonzó az indiai exportáló gyártók számára. Ahogyan az előző preambulumbekezdésekben szerepel, az átlagár az Unióban magasabb, mint a világ többi részén. A vonzerőt az is megerősíti, hogy a hatályban lévő dömpingellenes vámok viszonylag magas szintje ellenére az indiai exportáló gyártók folytatják az uniós piacra irányuló kivitelt.

4.1.4.   Következtetés

(237)

A vizsgálatok megerősítették, hogy az indiai behozatal továbbra is dömpingelt árakon jutott el az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt.

(238)

Az Indiában rendelkezésre álló szabad kapacitás, az indiai gyártók harmadik országok piacain alkalmazott általános árszintje és az uniós piac termékárak szempontjából vett vonzereje miatt nagyon valószínű az, hogy intézkedések hiányában az Indiában rendelkezésre álló kapacitásnak legalább egy része felhasználható az Unióba történő kivitelre szánt oxálsav előállításához, illetve az, hogy – az uniós piacon alkalmazott magasabb árakra tekintettel – a harmadik országok piacára irányuló kivitel egy része visszakerül az Unióba.

(239)

A fentieken túlmenően a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban az indiai szabad kapacitás önmagában csaknem a teljes uniós felhasználással egyenlő, továbbá hogy az uniós piac az árai miatt igen vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(240)

A Bizottság ezért megállapította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető, hogy az indiai vállalatok a jelenleginél nagyobb mennyiségben és dömpingárakon exportálnának az Unióba. Az intézkedések hatályvesztése esetén tehát valószínű, hogy a dömping folytatódna vagy legalábbis megismétlődne.

4.2.   Kína

(241)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának vagy megismétlődének. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a következőket: i. a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, ii. a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, iii. az uniós piac vonzerejét, valamint iv. a harmadik országbeli piacok lehetséges felvevőképességét.

(242)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában erre az elemzésre a rendelkezésre álló legjobb tények alapján, azaz a felülvizsgálati kérelemben foglalt információk és a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján került sor.

4.2.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(243)

Kína messze a világ legnagyobb oxálsav-termelő országa; termelése a kérelem szerint 2022-ben 416 500 tonna volt. (135)

(244)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy a kínai gyártók összesített éves kapacitása körülbelül [150 000–200 000] tonna (136). A jelen ügyben a kérelmező a kérelemben előadta, hogy ez az adat alulbecsült volt, és hogy egy általa megrendelt tanulmány szerint az oxálsav teljes kínai termelési kapacitása 2018-ban körülbelül évi 450 000 tonna volt, 2022-ben pedig évi 595 000 tonnára nőtt, ami – az állami források szerint 2022-ben 1 215 000 tonnára becsülhető – globális felhasználás közel felét teszi ki (137).

(245)

A kérelmező arról is beszámolt, hogy a termelési kapacitás általános növekedésével párhuzamosan a főbb kínai gyártók is bővítették kapacitásaikat, vagy új kapacitásokat építettek ki, ami bizonyítja, hogy képesek rendkívül gyorsan bővíteni a termelési kapacitást (138).

(246)

A kérelemben szereplő adatok szerint Kínában 2022-ben az oxálsav belső piaci felhasználása mintegy 250 000 tonna volt, a teljes kínai kivitel pedig mintegy 167 000 tonnára rúgott (139). Az Unióból vagy Indiából nem érkezik import Kínába, azaz a kínai belföldi piacot kizárólag kínai gyártók szolgálják ki. Következésképpen a kínai gyártók szabad kapacitása a becslések szerint mintegy 180 000 tonna, ami a 2022. évi teljes kapacitásuk mintegy 30 %-a (140), az uniós szabadpiaci felhasználásnak pedig [18–22]-szerese.

(247)

Mivel 2022-ben a felülvizsgálati időszak három negyedévében csökkenés volt megfigyelhető, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a fenti adatok 2023 első negyedévére is alkalmazandók. A kérelemben bemutatott tanulmány szerint ugyanis folyamatban van a kínai gyártók kapacitásának növelésére irányuló tervek végrehajtása, tehát a 2022. évi adatok óvatos becslésnek tekinthetők, hiszen lehetséges, hogy 2023 első negyedévében további kapacitás épült ki.

(248)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthetően az oxálsav Unióba történő exportja céljára használhatnak fel.

4.2.2.   Kapcsolat a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unión belüli árszint között

(249)

A kínai exportáló gyártók intézkedések hiányában való valószínűsíthető magatartásának elemzése érdekében a Bizottság megvizsgálta a világ többi részébe irányuló kínai exportértékesítés árszintjét. Az együttműködés hiányában a Bizottság az Eurostat és a GTA statisztikáit használta fel.

(250)

A felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára ([1 478–1 817] EUR/tonna) magasabb volt a Kínából harmadik országokba irányuló export átlagáránál (868 EUR/tonna).

(251)

Ezenkívül a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló kínai behozatal ára (1 262 EUR/tonna) is magasabb volt a Kínából a 10 legnagyobb exportpiacra irányuló export átlagára (889 EUR/tonna). A harmadik országokba irányuló export árai alapján kiszámított dömpingkülönbözet tehát magasabb lenne, mint az Unióba irányuló export árai alapján kiszámított.

(252)

Dömpingellenes vámok hiányában a kínai exportőrök könnyen exportálhatnának az Unióba a más harmadik országok piacain alkalmazott áraknál magasabb árakon, ami az intézkedések hatályvesztése esetén nagy valószínűséggel a dömpingáron megvalósuló export volumenének növekedésével járna. A kínai exportáló gyártók vonzónak találnák a magasabb uniós piaci árakat, ami a dömping folytatódásához vezetne.

4.2.3.   Az uniós piac vonzereje

(253)

Bár az Unió viszonylag kis piacot jelent az oxálsav esetében, az árak szempontjából továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára. Az Unióba irányuló kínai behozatal a dömpingellenes vám mellett 6,5 %-os rendes értékvám hatálya alá tartozik, de ennek ellenére – amint arról a (267) preambulumbekezdés beszámol – e behozatal továbbra is jelen van az uniós piacon.

4.2.4.   Harmadik ország piacainak esetleges felvevőképessége

(254)

A fentebb említettek szerint a kínai exportáló gyártók képesek rendkívül alacsony árakon ellátni a harmadik országok piacait. A kérelmező ebből arra következtet, hogy e piacok valószínűleg telítettek, azaz nem képesek további kínai exportmennyiségeket felvenni. Ezt mutatja az, hogy az előző hatályvesztési felülvizsgálat során azonosított országok hagyományos felvevőpiacairól Kína rövid idő alatt más országokra (például Mianmarra, Perura és Elefántcsontpartra) fordította a figyelmét, ahol stratégiai beruházásokat hajtott végre a ritkaföldfémek tisztítását célzó projektek terén. A kérelmező véleménye szerint azonban ezekben az országokban a kereslet bővülése csak olyan ütemben történhet, amelyet a kínai beruházások lehetővé tesznek, és ez az ütem valószínűleg nem olyan gyors, mint az új kínai kapacitások kiépítésének üteme (141).

(255)

Ezenkívül a kérelem szerint a kínai oxálsav iránti külföldi kereslet valószínűleg nem fog növekedni. Épp ellenkezőleg: annak nagyobb a valószínűsége, hogy gyors ütemben szűkül majd, ha a kereskedelmi feszültségekkel összefüggésében Kína további exportkorlátozásokat vezet be a ritkaföldfémekre és ásványi anyagokra nézve (melyek tisztítása az oxálsav egyik felhasználási területe) (142).

(256)

Ezért a kérelem alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy harmadik országok korlátozott mértékben lennének képesek felvenni a kínai szabad kapacitást.

4.2.5.   Következtetés

(257)

Figyelembe véve a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejére vonatkozó bizonyítékokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg aktiválnák a szabad kapacitást, és az is valószínűsíthető, hogy a harmadik országokbeli exportot dömpingáron és jelentős mennyiségben az uniós piacra irányítanák át. Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a Kínából érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése a dömping folytatódását vagy legalábbis a megismétlődését eredményezné.

5.   KÁR

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(258)

A figyelembe vett időszakban két gyártó (az Oxaquim és a WeylChem) gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. Figyelembe véve, hogy a kárelemzéshez használt adatok csak két uniós gyártótól származtak, az alábbiakban említett adatok alapján megállapított számok a titoktartás és az uniós gyártók védelme érdekében tartományokban vannak megadva.

(259)

A felülvizsgálati időszakban előállított teljes uniós termelést mintegy 16 000 és 20 000 tonna között állapították meg. A Bizottság az uniós termelést az Oxaquim által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszok és a WeylChem által a kérdőívre adott válaszok alapján állapította meg. Amint azt a (19) preambulumbekezdés kifejti, a Bizottság nem tudta ellenőrizni a WeylChem kérdőívre adott válaszát. Mindazonáltal a Bizottság a WeylChem által a kérdőívre adott válaszban szolgáltatott adatokat összevetette a felülvizsgálati kérelemben rendelkezésre álló megfelelő adatokkal, és észszerű bizonyosságot szerzett arról, hogy azokat fel lehet használni a teljes uniós gazdasági ágazat szempontjából releváns kármutatók – nevezetesen az uniós termelés, az uniós felhasználás és a makrogazdasági mutatók – meghatározásához. A többi kármutatót a Bizottság az Oxaquim által a kérdőívre adott ellenőrzött válaszok alapján állapította meg.

(260)

A két uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének 100 %-át képviselte.

5.2.   Uniós felhasználás

(261)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gyártók kérdőívre adott válaszai és az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg.

(262)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Teljes uniós felhasználás

[8 371 –10 295 ]

[10 190 –12 533 ]

[9 986 –12 282 ]

[9 454 –11 627 ]

Index

100

122

119

113

Kötött piaci felhasználás

[1 072 –1 318 ]

[1 474 –1 812 ]

[1 409 –1 732 ]

[1 382 –1 699 ]

Index

100

137

131

129

Szabadpiaci felhasználás

[7 299 –8 977 ]

[8 717 –10 721 ]

[8 578 –10 550 ]

[8 072 –9 928 ]

Index

100

119

118

111

Forrás:

Eurostat, uniós gyártók.

(263)

A figyelembe vett időszakban az uniós szabadpiaci felhasználás 11 %-kal nőtt. 2020-ban az uniós felhasználás a Covid19-világjárvány okozta gazdasági lassulás miatt alacsony volt. 2021-ben és 2022-ben az uniós felhasználás visszatért a világjárvány előtti szintre, ezzel szemben a felülvizsgálati időszak alatt visszaesett az uniós gazdasági ágazat alacsonyabb értékesítési volumene következtében, amelyet az oxálsav előállításához használt egyik fő nyersanyag ellátásában beálló – és a gyártási folyamatot átmenetileg megzavaró – időszakos problémák okoztak.

(264)

Az egyik uniós gyártó az oxálsavat belső felhasználás keretében más termékek gyártásához használta. A belső felhasználás 29 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, a szabadpiaci felhasználáséhoz hasonló trendet követve.

5.3.   Behozatal az érintett országokból

5.3.1.   Az érintett országokból érkező behozatal értéke és piaci részesedése

(265)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg. A behozatal piaci részesedését ezen adatok és az uniós szabadpiaci felhasználás százalékos aránya alapján állapította meg.

(266)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Az érintett országokból érkező behozatal volumene (tonna)

984

672

1 388

1 565

Index

100

68

141

159

Piaci részesedés (%)

11,7

6,7

14,1

16,9

Index

100

57

120

144

A Kínából érkező behozatal volumene (tonna)

771

362

1 067

1 149

Index

100

47

138

149

Piaci részesedés (%)

9,2

3,6

10,8

12,4

Index

100

39

118

135

Az Indiából érkező behozatal volumene (tonna)

213

310

321

416

Index

100

146

150

195

Piaci részesedés (%)

2,5

3,1

3,3

4,5

Index

100

122

128

176

Forrás:

Eurostat.

(267)

Az érintett országokból érkező behozatal volumene a 2020. évi 984 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 1 565 tonnára, azaz 59 %-kal nőtt.

(268)

A Kínából érkező behozatal volumene a 2020. évi 771 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 1 149 tonnára, azaz 49 %-kal nőtt.

(269)

Az Indiából érkező behozatal volumene a 2020. évi 213 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 416 tonnára, azaz 95 %-kal nőtt.

(270)

Ugyanezen időszak alatt az uniós szabadpiaci felhasználás mintegy 11 %-kal bővült. Ennek eredményeként az érintett országok exportáló gyártói a figyelembe vett időszakban Kína esetében 9,2 %-ról 12,4 %-ra, India esetében 2,5 %-ról 4,5 %-ra, a két érintett ország esetében pedig 11,7 %-ról 16,9 %-ra növelték piaci részesedésüket.

5.3.2.   Az érintett országokból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás

(271)

A Bizottság az importárakat az Eurostat behozatali adatai alapján határozta meg. A behozatal áralákínálását az indiai gyártók kérdőívre adott ellenőrzött válaszai, valamint az Eurostat Kínára vonatkozó behozatali adatai alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy Kína nem működött együtt a vizsgálat során.

(272)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

India és Kína

775

830

1 271

1 238

Index

100

107

164

160

Kína

740

769

1 288

1 262

Index

100

104

174

171

India

903

901

1 217

1 170

Index

100

100

135

130

Forrás:

Eurostat.

(273)

Az érintett országból érkező behozatalnak az uniós piacon érvényesített átlagára 60 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban.

(274)

Az Indiából érkező behozatal átlagára 30 %-kal, a Kínából érkező behozatal átlagára pedig 71 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban.

(275)

India esetében a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

i.

az együttműködő uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott, terméktípusonkénti értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlagát; valamint

ii.

az együttműködő indiai gyártóknak az uniós piacon az első független vevő számára értékesített behozatalainak terméktípusonkénti, megfelelő súlyozott átlagárát, amelyet költség, biztosítás és fuvardíj (CIF-paritás) alapján állapított meg.

(276)

Kína esetében a Bizottság úgy határozta meg a felülvizsgálati időszak alatti áralákínálást, hogy összehasonlította az együttműködő uniós gyártó által az uniós piacon a független vevők felé felszámított, gyártelepi szintre igazított átlagos értékesítési árat a Kínából érkező behozatal CIF-paritáson számított átlagárával. A Bizottság – tekintettel Kína együttműködésének hiányára – a Kínából érkező behozatal árát az Eurostat adatai alapján állapította meg, melyek az uniós határparitáson számított CIF-árak szintjén vannak megadva.

(277)

Ezt követően a Bizottság a CIF-árakat a behozatalt követő költségek tekintetében kiigazította, különös tekintettel a szokásos vámtételre, a vámigazgatási költségekre és a dömpingellenes vámra.

(278)

Az összehasonlítás eredményét a Bizottság az együttműködő uniós gyártó felülvizsgálati időszak alatti forgalmának százalékában fejezte ki. Eszerint az alákínálási különbözet súlyozott átlaga [5–25] % volt az Indiából származó behozatal esetében, az alákínálási különbözet pedig [4–10] %-os a Kínából az uniós piacra irányuló behozatal esetében. Az érintett országokból származó behozatal összesített alákínálási különbözete [6–12] % volt.

5.4.   Az Indiától és Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(279)

Indián és Kínán kívül az oxálsav főként Tajvanról érkezett.

(280)

Az Unióba irányuló behozatal (teljes) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező, felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalának piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

Ország

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Tajvan

Volumen (tonna)

154

144

190

140

Index

100

93

124

91

Piaci részesedés (%)

1,8

1,4

1,9

1,5

Átlagár (EUR/tonna)

2 655

2 522

3 515

3 436

Index

100

95

132

129

Egyéb harmadik országok

Volumen (tonna)

15

56

103

112

Index

100

388

708

771

Piaci részesedés (%)

0,2

0,6

1,0

1,2

Átlagár (EUR/tonna)

12 356

8 847

8 258

9 434

Index

100

72

67

76

Harmadik országok összesen, az érintett országok nélkül

Volumen (tonna)

169

200

293

252

Index

100

119

174

150

Piaci részesedés (%)

2,0

2,0

2,9

2,7

Átlagár (EUR/tonna)

3 491

4 299

5 177

6 099

Index

100

123

148

175

Forrás:

Eurostat.

(281)

A Tajvanról érkező behozatal a figyelembe vett időszakban 9 %-kal visszaesett. Tajvan piaci részesedése 0,3 százalékponttal csökkent.

(282)

Az érintett országoktól eltérő harmadik országokból származó behozatal 50 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Uniós piaci részesedése ugyanebben az időszakban a 2020. évi 2 %-ról 2,7 %-ra nőtt.

(283)

Az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal átlagára 75 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, és jóval meghaladta az uniós gazdasági ágazat átlagárát.

5.5.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.5.1.   Általános megjegyzések

(284)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

5.5.2.   Makrogazdasági mutatók

5.5.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(285)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Termelési volumen (tonna)

[17 701 –21 770 ]

[19 712 –24 243 ]

[17 018 –20 930 ]

[16 353 –20 113 ]

Index

100

111

96

92

Termelési kapacitás (tonna)

[23 490 –28 890 ]

[23 490 –28 890 ]

[23 490 –28 890 ]

[23 490 –28 890 ]

Index

100

100

100

100

Kapacitáskihasználás (%)

75,4

83,9

72,4

69,6

Index

100

111

96

92

Forrás:

uniós gyártók.

(286)

A termelési volumen 2021-ben 11 %-kal nőtt a 2020. évi értékhez képest. 2020-ban a termelési volumen az üzemeknek a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások miatti ideiglenes leállása miatt a szokásos szint alatt maradt. A 2021. évi növekedés így pusztán annyit jelentett, hogy a termelési volumen visszatért a Covid19-világjárványt megelőző szokásos szintre. 2022-ben és a felülvizsgálati időszakban a termelési volumen visszaesett. Ez annak volt tulajdonítható, hogy az egyik fő nyersanyag beszállításával kapcsolatban átmeneti problémák adódtak, amelyek – amint azt a (263) preambulumbekezdés megemlíti – megzavarták a gyártási folyamatot, továbbá annak, hogy a Kínából és Indiából érkező megnövekedett mennyiségű, olcsóbb import miatt az európai oxálsav iránti kereslet alacsonyabb volt. Összességében véve a termelési volumen 8 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(287)

Mivel a figyelembe vett időszakban a termelési kapacitás nem változott, a kapacitáskihasználás a termelési volumen változásával összhangban ingadozott.

5.5.2.2.   Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(288)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Teljes értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

[6 296 –7 743 ]

[7 958 –9 787 ]

[7 115 –8 751 ]

[6 492 –7 984 ]

Index

100

126

113

103

Piaci részesedés (%)

86,3

91,3

83,0

80,4

Index

100

106

96

93

Forrás:

Eurostat, uniós gyártók.

(289)

Az értékesítési volumen a termelési volumennek megfelelően alakult; a készletek tekintetében nem következtek be jelentős változások (kivéve a 2021-es évet). Ennek következtében az értékesítési volumen 2021-ben a Covid19-válság utáni helyreállításnak köszönhetően megnőtt, majd – a (286) preambulumbekezdésben említettek szerint – az egyik fő nyersanyag beszállításával kapcsolatos átmeneti problémák miatti termelési zavarok következtében visszaesett. Összességében a teljes figyelembe vett időszakban az értékesítési volumen 3 %-kal nőtt.

(290)

Mivel ugyanebben az időszakban az uniós felhasználás az uniós gyártók értékesítési volumenénél nagyobb mértékben (11 %-kal) nőtt, az uniós gyártók piaci részesedése a 2020. évi 86,3 %-ról 80,4 %-ra csökkent a felülvizsgálati időszakban.

5.5.2.3.   Növekedés

(291)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 11 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene mindössze 3 %-kal bővült. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat uniós piaci részesedése csaknem hat százalékponttal visszaesett.

5.5.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(292)

A figyelembe vett időszak alatt a foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Alkalmazottak száma

[41 –51 ]

[40 –50 ]

[40 –50 ]

[41 –50 ]

Index

100

97

98

99

Termelékenység (egység/munkavállaló)

[372 –457 ]

[425 –523 ]

[366 –450 ]

[348 –428 ]

Index

100

114

98

94

Forrás:

uniós gyártók.

(293)

A foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban stabil értéket mutatott.

(294)

A termelékenységet a Bizottság a termelési volumen és a foglalkoztatás hányadosaként határozta meg. Mivel a foglalkoztatás a figyelembe vett időszakban stabil maradt, a termelékenység trendjét a termelési volumen alakulása határozta meg. A jövedelmezőség trendje tehát követte a termelési volumennek a (286) preambulumbekezdésben ismertetett trendjét.

5.5.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés

(295)

Az együttműködő indiai exportáló gyártók esetében, valamint a Kína esetében megállapított egyéni dömpingkülönbözetek még mindig jelentősek voltak a felülvizsgálati időszakban (lásd a (47) és a (231) preambulumbekezdést).

(296)

Azonban annak ellenére, hogy továbbra is fennállt India és Kína esetében a dömping, a kármutatók elemzéséből az derül ki, hogy a hatályban lévő intézkedések kedvező hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

5.5.3.   Mikrogazdasági mutatók

5.5.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(297)

Az együttműködő uniós gyártó által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Átlagos értékesítési egységárak a teljes uniós piacon

[787 –967 ]

[819 –1 007 ]

[1 418 –1 744 ]

[1 478 –1 817 ]

Index

100

104

180

188

Termelési egységköltség

[752 –924 ]

[842 –1 036 ]

[1 464 –1 800 ]

[1 454 –1 788 ]

Index

100

112

195

193

Forrás:

Oxaquim.

(298)

Az uniós értékesítési egységár a figyelembe vett időszak során 88 %-kal emelkedett. Ez annak tudható be, hogy ugyanebben az időszakban 93 %-kal nőtt a termelési egységköltség.

(299)

A termelési egységköltség a fő nyersanyagok (a cukor és a salétromsav), valamint az energia- és a szállítási költségek növekedése miatt emelkedett meg.

5.5.3.2.   Munkaerőköltség

(300)

Az ellenőrzött uniós gyártó átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR)

[35 624 –43 813 ]

[37 647 –46 301 ]

[39 951 –49 135 ]

[41 496 –51 036 ]

Index

100

106

112

116

Forrás:

Oxaquim.

(301)

2020 és a felülvizsgálati időszak között az egy alkalmazottra jutó átlagos munkaerőköltség az infláció miatt 16 %-kal nőtt.

5.5.3.3.   Készletek

(302)

Az együttműködő uniós gyártó készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Zárókészletek (tonna)

[239 –295 ]

[203 –250 ]

[137 –168 ]

[224 –275 ]

Index

100

85

57

93

Zárókészlet a termelés százalékában

2,2

1,6

1,1

1,9

Index

100

72

51

83

Forrás:

Oxaquim.

(303)

A készletek az érintett termék jellegéből adódóan rendkívül kicsinyek. Mivel az érintett termék minősége gyorsan romlik, a gyártók az árukat szinte azonnali szállításra állítják elő. Ezért ez a mutató nem bír nagy jelentőséggel az uniós gazdasági ágazat helyzetének ismertetése szempontjából.

5.5.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(304)

Az ellenőrzött uniós gyártó jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2020

2021

2022

A felülvizsgálati időszak

Az Unióban a független vevők részére végrehajtott értékesítések jövedelmezősége (az értékesítési árbevétel százalékában)

[10,1 –12,4 ]

[4,4 –5,5 ]

[2,6 –3,2 ]

[5,7 –7,0 ]

Index

100

44

26

56

Pénzforgalom (EUR)

[637 139 –783 607 ]

[635 883 –782 063 ]

[1 849 358 –2 274 498 ]

[1 570 392 –1 931 401 ]

Index

100

100

290

246

Beruházások (EUR)

[1 009 137 –1 241 123 ]

[801 282 –985 484 ]

[733 134 –901 671 ]

[742 004 –912 579 ]

Index

100

79

73

74

A beruházások megtérülése (%)

[3,2 –3,9 ]

[1,8 –2,2 ]

[2,0 –2,5 ]

[4,2 –5,2 ]

Index

100

56

64

133

Forrás:

Oxaquim.

(305)

A Bizottság az együttműködő uniós gyártó jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség az értékesítési egységárnak és a termelési egységköltségnek a (298) és (299) preambulumbekezdésben ismertetett alakulásával összhangban ingadozott. 2020 és 2022 között az értékesítési egységár lassabban nőtt, mint a termelési egységköltség, és ennek következtében a jövedelmezőség visszaesett. A felülvizsgálati időszak alatt az értékesítési egységár tovább nőtt, miközben a termelési egységköltség stabilizálódott, így a jövedelmezőség javult. Összességében elmondható, hogy az együttműködő uniós gyártó a figyelembe vett időszak egészében nyereséges maradt.

(306)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom 2020-ban és 2021-ben stabil volt, ezt követően pedig nőtt, így a felülvizsgálati időszakban 146 %-kal volt magasabb, mint 2020-ban. Ez annak tudható be, hogy 2022-től kezdődően nőtt az értékcsökkenés mértéke. 2020-ban és 2021-ben az uniós gyártó a szokásos körülmények között alkalmazandónál alacsonyabb mértékű értékcsökkenést könyvelt el, mivel a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások miatt kisebb mértékben használta állóeszközeit. A rákövetkező időszakokban a társaság már a teljes értékcsökkenési összeget könyvelte el.

(307)

A figyelembe vett időszakban a beruházások 26 %-kal csökkentek. Mivel azonban a beruházások abszolút értéke alacsony volt, ez a trend az uniós gyártó pénzügyi teljesítményének értékelése szempontjából nem releváns.

(308)

A beruházások megtérülése az Unióban független vevők felé történő értékesítések adózás előtti nyeresége a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához kapcsolódó eszközök könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezve. A figyelembe vett időszakban a csökkenő nyereség ellenére a beruházások megtérülése 33 %-kal nőtt, mivel az eszközök könyv szerinti nettó értéke csökkent.

5.6.   A kárra vonatkozó következtetés

(309)

A figyelembe vett időszakban az érintett országokból érkező behozatal 59 %-kal nőtt, aminek következtében az indiai és a kínai gyártók piaci részesedése a 2020. évi 11,7 %-ról a felülvizsgálati időszakban 16,9 %-ra nőtt. Áraik [4–25] %-kal kínáltak alá az uniós gazdasági ágazat árainak.

(310)

Egyes kármutatók – például a termelési volumen és a piaci részesedés – esetében negatív trend volt megfigyelhető. Az egyik nyersanyag beszállításával kapcsolatos átmeneti problémák miatt a termelési volumen 8 %-kal csökkent. A piaci részesedés csaknem hat százalékponttal esett vissza, de így is 80 % fölött maradt.

(311)

Az egyéb kármutatók kapcsán megmutatkozó trend pozitív volt. A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 3 %-kal nőtt, és a foglalkoztatás stabil maradt. Ezen túlmenően ugyanebben az időszakban az átlagos értékesítési ár 88 %-kal emelkedett meg az Unióban. Ez kissé elmaradt a termelési egységköltség növekedésétől, de elegendő volt ahhoz, hogy a teljes figyelembe vett időszakban fenntartsa a jövedelmezőséget, jóllehet a felülvizsgálati időszakban a jövedelmezőség nem érte el a nyereségcélt (8 %). A pénzforgalom jelentősen javult: 2020 és a felülvizsgálati időszak között 146 %-kal nőtt. A beruházások megtérülése terén is javulás volt tapasztalható.

(312)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(313)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az Oxaquim előadta, hogy a rendelet egyes táblázataiban – különösen az uniós gazdasági ágazat gazdasági teljesítményére vonatkozó táblázatokban – megadott adattartományok túl szűkek, és azt javasolta, hogy tartományok helyett indexálást alkalmazzanak, mivel szerinte az indexek az egyes értékek nagyságrendjének megadása nélkül jeleznék a tendenciát.

(314)

A Bizottság szerint ahhoz, hogy az érdekelt felek megfelelően megértsék a kárfelmérést, nemcsak a kármutatók tendenciáját, hanem azok nagyságrendjét is be kell mutatni. Ezért a Bizottságnak indexeket és tartományokat is kellett használnia. A Bizottság úgy határozta meg a tartományokat, hogy azok lehetővé tegyék az érdekelt felek számára érvelésének megértését, ugyanakkor elég szélesek legyenek a bizalmas üzleti információk védelméhez. Ezért ezt a felvetést a Bizottság elutasította.

6.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(315)

A Bizottságnak a (312) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően az Indiából és a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődését eredményezné-e.

(316)

E tekintetben a Bizottság megvizsgálta i. az Indiában és Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, ii. a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot, iii. az Indiából és Kínából érkező behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hiányában várható árszintjét és ennek az árszintek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, iv. az uniós piac vonzerejét és v. azt a hatást, amelyet az indiai és kínai behozatal gyakorolna az uniós gazdasági ágazat helyzetére az intézkedések hatályvesztése esetén.

6.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Indiában és Kínában

(317)

Amint azt a (244) preambulumbekezdés kifejti, 2022-ben az oxálsav teljes kínai termelési kapacitása 595 000 tonna volt. A belföldi kereslet és a teljes export levonása után a kínai gyártók uniós piac számára rendelkezésre álló szabad kapacitása mintegy 180 000 tonnára becsülhető, ami [18–22]-szerese a teljes uniós szabadpiaci felhasználásnak (lásd a (246) preambulumbekezdést).

(318)

Amint azt a (233) preambulumbekezdés is közli, India esetében az uniós piac számára rendelkezésre álló szabad kapacitás 8 500 tonna, azaz a teljes uniós szabadpiaci felhasználás [86–105] %-a.

(319)

Megállapítható tehát, hogy mind Kínában, mind Indiában jelentős szabad kapacitás áll rendelkezésre, amely a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacra irányuló export növelésére használható fel.

6.2.   Kapcsolat a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai és az Unión belüli árszint között

(320)

Amint azt a (250) és (251) preambulumbekezdés kifejti, a felülvizsgálati időszak alatt a Kínából harmadik országokba irányuló export átlagára (868 EUR/tonna) jóval alacsonyabb volt, mint az Unióba irányuló export átlagos ára (1 262 EUR/tonna) és az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára ([1 478–1 817] EUR/tonna).

(321)

Indiát illetően megjegyzendő, hogy – amint azt a (235) preambulumbekezdés is közli – a felülvizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló export átlagára 11 %-kal volt magasabb, mint a világ többi részére irányuló exporté.

(322)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai és indiai exportáló gyártók gazdasági ösztönzést kapnának arra, hogy a kivitelt a harmadik országokból az Unióba irányítsák át. Ebben az esetben más harmadik országbeli piacok árainál magasabb (de az uniós gazdasági ágazat árszintjénél még így is alacsonyabb) árakon exportálhatnának az Unióba.

6.3.   Az Indiából és a Kínából érkező behozatal valószínűsíthető árszintje a dömpingellenes intézkedések hiányában és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása

(323)

Az importárak szintje tekintetében a vizsgálat kimutatta, hogy a felülvizsgálati időszakban a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések ellenére továbbra is áralákínálás valósult meg az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest. A hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén – és feltételezve, hogy az érintett országokból érkező behozatal árai és az uniós gazdasági ágazat árai a felülvizsgálati időszakban megfigyelhető árakhoz képest változatlanok maradnak – az alákínálási különbözet [15–40 %]-ra nőne. Ebben az esetben versenyképessége megőrzése érdekében az uniós gazdasági ágazat arra kényszerülne, hogy értékesítési árait a jövedelmezőségi szint alá csökkentse.

6.4.   Az uniós piac vonzereje

(324)

A (320)–(323) preambulumbekezdésben foglalt árelemzést figyelembe véve megállapítható, hogy a kínai és az indiai exportáló gyártók erős ösztönzést kapnának arra, hogy exportjukat átirányítsák az Unióba, ahol magasabb árakat érhetnének el, miközben továbbra is jelentősen alá tudnának kínálni az uniós gazdasági ágazat értékesítési árainak. Emellett szabad kapacitásaikat az uniós piacra irányuló exportmennyiségek növelésére használhatnák fel.

(325)

Az uniós piac vonzerejét tovább erősíti az, hogy a szokásos 6,5 %-os behozatali vámot kiegészítő hatályban lévő dömpingellenes vámok viszonylag magas szintje ellenére a kínai és indiai exportáló gyártók továbbra is exportáltak az Unióba, sőt, növelték piaci részesedésüket.

(326)

A Bizottság tehát arra a következtetésre jutott, hogy az indiai és a kínai exportáló gyártóknak lehetőségük van, illetve ösztönzést is kapnak arra, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén jelentősen megnöveljék az Unióba irányuló kivitelük volumenét, olyan dömpingárakat alkalmazva, amelyekkel lényegesen az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálnak.

6.5.   Az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatás

(327)

Az uniós gazdasági ágazat – azzal a forgatókönyvvel számolva, hogy tartja a jelenlegi árszintet – nem lesz képes fenntartani értékesítési volumenét és piaci részesedését a dömpingelt kínai és indiai behozatallal szemben. Nagyon valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai és indiai gyártók piaci részesedése gyorsan növekedne. Ez a magasabb árakat felszámító uniós gazdasági ágazat kárára történne. Az értékesítési volumen csökkenése még kisebb kapacitáskihasználást eredményezne, aminek hatására megnőne a termelési átlagköltség. Emiatt visszaesne a jövedelmezőség, ami – tekintettel az jövedelmezőségnek már jelenleg is alacsony szintjére – az uniós gazdasági ágazatot veszteségessé tenné.

(328)

Ha az uniós gazdasági ágazat úgy döntene, hogy csökkenti árait annak érdekében, hogy megtartsa értékesítési volumenét és piaci részesedését, gyorsan romló pénzügyi helyzettel kellene számolnia. Jelentős árcsökkentésre lenne szükség ahhoz, hogy megfeleljen az indiai és a kínai exportőrök árainak, mivel az intézkedések hatályvesztése esetén (a dömpingellenes vámok hiányában) azok [15–40 %-kal] kínálnának alá az uniós gazdasági ágazat árainak. Egy ilyen jelentős árcsökkenés az uniós gazdasági ágazatot súlyosan veszteségessé tenné, figyelembe véve, hogy haszonkulcsa egyszámjegyű.

(329)

Az intézkedések hatályvesztése mindkét forgatókönyv szerint negatív hatást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, rontaná annak már amúgy is törékeny pénzügyi helyzetét, és végső soron veszélyeztetné életképességét.

6.6.   Következtetés

(330)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint az Indiából és Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

6.7.   Az uniós érdek

(331)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

6.8.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(332)

A vizsgálat feltárta, hogy bár az uniós gazdasági ágazat nem szenvedett jelentős kárt, szembesült az Indiából és a Kínából származó behozatal bizonyos negatív következményeivel (például a piaci részesedésének csökkenésével), és pénzügyi helyzete a csökkenő jövedelmezőség miatt törékeny volt. Az Indiával és a Kínával szembeni intézkedések hatályvesztése esetén valószínű, hogy a kár megismétlődne, mivel az uniós gazdasági ágazat jelentős mennyiségű behozatallal szembesülne, amely jelentős árnyomást gyakorolna. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete a (327)–(328) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt valószínűsíthetően jelentősen romlana. Ezzel szemben az intézkedések fenntartása biztosabb helyzetet teremtene a piac számára, és lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy megerősítse gazdasági helyzetét és javítsa életképességének hosszú távú kilátásait.

(333)

Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések fenntartása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

6.9.   A független importőrök érdeke

(334)

A Bizottság a vizsgálat megindításáról az összes ismert független importőrt tájékoztatta. A Bizottsággal egyetlen független importőr sem működött együtt a vizsgálat során.

(335)

Ennek alapján nem voltak arra utaló jelek, hogy az intézkedések fenntartása olyan jelentős kedvezőtlen hatásokkal járna az importőrökre, amelyek meghaladnák az intézkedések uniós gazdasági ágazatra kifejtett kedvező hatásait.

6.10.   A felhasználók érdeke

(336)

A Jervois Finland Oy (a továbbiakban: Jervois), a vizsgálatban együttműködő egyetlen felhasználó ellenezte a dömpingellenes intézkedések fenntartását.

(337)

A Jervois egyik termékének előállításához oxálsavat használt nyersanyagként. Az oxálsav e termék teljes előállítási költségének mintegy [5–9] %-át adta; e termék pedig a vállalat teljes forgalmának mintegy [9–13] %-át tette ki. Az oxálsav költségei tehát igen korlátozottan hatottak a Jervois általános pénzügyi teljesítményére.

(338)

Ezenkívül a Jervois az érintett országokból importált oxálsavat olyan termékek gyártásához használta fel, amelyeket az Unión kívül értékesített. Ezért jogosult volt az aktív feldolgozási eljárás keretében importálni, és így nem fizette meg a dömpingellenes vámot. A hatályos intézkedések tehát nem gyakorolnak közvetlen hatást Jervois pénzügyi helyzetére.

(339)

A fentiekre tekintettel és figyelembe véve, hogy a Bizottsághoz nem érkeztek észrevételek más felhasználóktól, megállapítható, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem gyakorolna olyan negatív hatást az uniós felhasználókra, amely meghaladná az intézkedéseknek az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatását.

(340)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az Oxaquim azt állította, hogy nem helytálló a Bizottságnak a rendelet (339) preambulumbekezdésében szereplő azon állítása, miszerint a Jervois Finland Oy kivételével nem kapott egyéb észrevételeket az uniós felhasználóktól. Az Oxaquim szerint több uniós felhasználó nyújtott be észrevételeket a dömpingellenes intézkedések fenntartásának támogatása érdekében. Az Oxaquim arra kérte a Bizottságot, hogy említse meg ezen uniós felhasználók számát és azt, hogy támogatják az intézkedések fenntartását.

(341)

A Bizottság megjegyezte, hogy két olyan oxálsav-forgalmazótól érkeztek észrevételek, akik támogatásukat fejezték ki a Kínából és Indiából származó oxálsav behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések kiterjesztése iránt. A Bizottság emellett három másik érdekelt féltől kapott bizalmas észrevételeket; egy forgalmazótól, egy felhasználótól és egy kereskedőtől és felhasználótól. A Bizottság felkérte ezeket a feleket, hogy nyújtsák be észrevételeik nem bizalmas változatát, a felek azonban ezt nem tették meg. Ezért a Bizottság nem tehette közzé az álláspontjukat a rendeletben.

6.11.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(342)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek az Indiából és Kínából származó oxálsav behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

7.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(343)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó oxálsavra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(344)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(345)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(346)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(347)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(348)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (143). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(349)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket.

(350)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásához fűzött észrevételeiben az Oxaquim azt állította, hogy az egyes kínai gyártók által előállított oxálsavat a Yuanping vállalat közreműködésével hozzák be az uniós piacra, kihasználva e vállalat alacsonyabb egyedi vámtételét. Az Oxaquim arra kérte a Bizottságot, hogy fontolja meg a Yuanping egyedi vámtételének visszavonását azzal az indokkal, hogy ez a vállalat már nem valódi oxálsavgyártó.

(351)

A Bizottság megjegyezte, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat keretében az intézkedések nem szüntethetők meg kizárólag egy adott vállalat tekintetében. Ezt az érvelést ezért a Bizottság elutasította.

(352)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (144) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(353)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2917 11 00 KN-kód (TARIC-kód: 2917 11 00 91) alá tartozó, mind dihidrát (CUS-szám: 0028635-1, CAS-szám: 6153-56-6), mind anhidrid (CUS-szám: 0021238-4, CAS-szám: 144-62-7) formában, akár vizes oldatban, akár nem abban előforduló oxálsav behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékekre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vámtételek a következők:

Származási ország

Vállalat

Dömpingellenes vám

TARIC-kiegészítő kód

India

Punjab Chemicals and Crop Protection Limited

22,8 %

B230

Star Oxochem Pvt Ltd

31,5 %

B270

Minden egyéb Indiából származó behozatal

43,6 %

B999

Kínai Népköztársaság

Shandong Fengyuan Chemicals Stock Co., Ltd; Shandong Fengyuan Uranus Advanced Material Co., Ltd

37,7 %

B231

Yuanping Changyuan Chemicals Co., Ltd

14,6 %

B232

A Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal

52,2 %

B999

(3)   A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Amíg ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalat esetében alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. szeptember 5-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Tanács 325/2012/EU végrehajtási rendelete (2012. április 12.) az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 106., 2012.4.18., 1. o.).

(3)   2015. május 20-i ítélet, Yuanping Changyuan Chemicals kontra Tanács, T-310/12, ECLI:EU:T:2015:295.

(4)  A Bizottság (EU) 2016/2081 végrehajtási rendelete (2016. november 28.) a Kínai Népköztársaságból származó és a Yuanging Changyuan Chemicals Co. Ltd által előállított oxálsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám ismételt kivetéséről (HL L 321., 2016.11.29., 48. o.).

(5)  A Bizottság (EU) 2018/931 végrehajtási rendelete (2018. június 28.) az Indiából és a Kínai Népköztársaságból származó oxálsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 165., 2018.7.2., 13. o.).

(6)   HL C 379., 2022.10.3., 11. o.

(7)   HL C 230., 2023.6.30., 12. o.

(8)   https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2668.

(9)  Becslés a vizsgálatban együttműködő két exportáló gyártó által a vizsgálatban nem együttműködő egyik exportáló gyártó honlapján, valamint az előző hatályvesztési felülvizsgálatban szolgáltatott információk alapján.

(10)  Közös Vámtarifa. A 2917 11 00 KN-kód alá tartozó oxálsav, sói és észterei esetében a hagyományos vámtétel 6,5 %. Lásd: a Bizottság (EU) 2016/1821 végrehajtási rendelete (2016. október 6.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 294., 2016.10.28., 1. o.); a Bizottság (EU) 2017/1925 végrehajtási rendelete (2017. október 12.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (HL L 282., 2017.10.31., 1. o.).

(11)  A MEIS-rendszert 2015-ben vezették be a korábbi rendszerek helyett: https://www.dgft.gov.in/CP/?opt=meis

(12)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2.

(13)  A Bizottság (EU) 2021/607 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára kiterjesztett, az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően történő kivetéséről (HL L 129., 2021.4.15. 73. o.), (a továbbiakban: a Kínából érkező citromsavat érintő hatályvesztési felülvizsgálat), (101) preambulumbekezdés.

(14)  A támogatásokról a kínai Mezőgazdasági Minisztérium honlapján találhatók információk: http://www.moa.gov.cn/gk/zcfg/qnhnzc/201904/t20190416_6179338.htm

(15)  A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság 2017/627. sz. közleménye „A Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság közleménye a kukorica-mélyfeldolgozási projektek irányításával kapcsolatos kérdésekről” című dokumentum hatályon kívül helyezéséről; elérhető a következő internetcímen: https://www.ndrc.gov.cn/fggz/cyfz/zcyfz/201704/t20170417_1149901.html

(16)  A Kínából érkező citromsavat érintő hatályvesztési felülvizsgálat, (101) preambulumbekezdés.

(17)  A tizennegyedik ötéves terv XXIII. cikke, A mezőgazdaság színvonalának, előnyeinek és versenyképességének javítása, 54. o.

(18)  WTO: Trade Policy Review China [Kína kereskedelempolitikájának felülvizsgálata], a Titkárság jelentése (a továbbiakban: a WTO Kínáról szóló felülvizsgálati jelentése), WT/TPR/S/415 (2021.9.15.), 4.10. bekezdés, 124. o., elérhető a következő linken: https://www.wto.org/english/tratop_e/tpr_e/s415_e.pdf

(19)  A WTO Kínáról szóló felülvizsgálati jelentése, 4.12. bekezdés, 125. o.

(20)  A Xinhua News Agency jelentése: „Chinese vice premier underlines stable corn, rice production” [A kínai miniszterelnök-helyettes hangsúlyozza a stabil kukorica- és rizstermelés fontosságát], 2022. április 2., elérhető a következő internetcímen: https://english.news.cn/20220402/6654f6332c0b49488ab133489bb84cc6/c.html

(21)  A WTO Kínáról szóló felülvizsgálati jelentése, 4.6. bekezdés, 123. o.

(22)  A WTO Kínáról szóló felülvizsgálati jelentése, 4.9. bekezdés, 123. o.

(23)  A WTO Kínáról szóló felülvizsgálati jelentése, 60. lábjegyzet, 4.20. bekezdés, 127. o. A kontingenst a Kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és a Kereskedelmi Minisztérium osztja ki, az engedélyt pedig a Kereskedelmi Minisztérium adja ki.

(24)  Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma/Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatás 2017. október 26-i feljegyzése (a továbbiakban: a Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatás feljegyzése): China’s Status as a Non-Market Economy [Kína mint piacgazdaságnak nem minősülő gazdaság] (A-570-053), 149. o.; https://enforcement.trade.gov/download/prc-nme-status/prc-nme-review-final-103017.pdf

(25)  A Bizottság (EU) 2020/1336 végrehajtási rendelete (2020. szeptember 25.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes polivinil-alkoholok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 315., 2020.9.29., 1. o.) (a továbbiakban: a Kínából érkező polivinil-alkoholt érintő kezdeti vizsgálat).

(26)   http://spc.sinopec.com/spc/en/investor/com_notice/Documents/20220429/doc_20220429_563439419677.pdf

(27)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20. (SWD(2017) 483 final/2.), 406. o.

(28)  A Bizottság (EU) 2022/116 végrehajtási rendelete (2022. január 27.) a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 19., 2022.1.28., 22. o.) (a továbbiakban: a Kínából érkező aceszulfám-káliumot érintő hatályvesztési felülvizsgálat), (98) preambulumbekezdés.

(29)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20. (SWD(2017) 483 final/2.), 219. o.

(30)  A Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatás feljegyzése, 164. o.

(31)  A Bizottság (EU) 2022/1924 végrehajtási rendelete (2022. október 10.) a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 264., 2022.10.11., 12. o.) (a továbbiakban: a Kínából érkező nátrium-ciklamátot érintő hatályvesztési felülvizsgálat), (63) preambulumbekezdés.

(32)  A Kínából érkező polivinil-alkoholt érintő kezdeti vizsgálat, (150) preambulumbekezdés.

(33)  Kínai kormány, tizenharmadik ötéves terv a kínai földgáz-ágazat fejlesztéséről, elérhető a következő internetcímen: https://policy.asiapacificenergy.org/node/3044

(34)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20. (SWD(2017) 483 final/2.), 219. o., 757. lábjegyzet.

(35)  A Nemzetközi Kereskedelmi Igazgatás feljegyzése, 163. o.

(36)   http://www.fengyuanhuaxue.com/en/

(37)  A Kínából érkező nátrium-ciklamátot érintő hatályvesztési felülvizsgálat, (47) preambulumbekezdés, 20. lábjegyzet.

(38)  A Kínából érkező polivinil-alkoholt érintő kezdeti vizsgálat, (140) preambulumbekezdés.

(39)  Lásd: https://www.futuremarketinsights.com/reports/oxalic-acid-market

(40)  Lásd: https://www.fengyuanhuaxue.com/portal/about#honor

(41)  Lásd: https://www.uschina.org/sites/default/files/2013%20HNTE%20Backgrounder.pdf

(42)  A Bizottság (EU) 2022/2001 végrehajtási rendelete (2022. október 21.) a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (H L 274., 2022.10.24., 24. o.) (a továbbiakban: a Kínából érkező aszpartámot érintő hatályvesztési felülvizsgálat), (100) preambulumbekezdés.

(43)  A Kínából érkező aszpartámot érintő hatályvesztési felülvizsgálat, (100) preambulumbekezdés.

(44)  A Kínából érkező aceszulfám-káliumot érintő hatályvesztési felülvizsgálat, (103) preambulumbekezdés.

(45)  A Kínából érkező nátrium-ciklamátot érintő hatályvesztési felülvizsgálat, (69) preambulumbekezdés és a Kínából érkező aszpartámot érintő hatályvesztési felülvizsgálat, (105) preambulumbekezdés.

(46)  CBIRC: Three-year action plan for improving corporate governance of the banking and insurance sectors (2020-2022) [Hároméves cselekvési terv a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására (2020–2022)], 2020. augusztus 28., elérhető a következő linken: http://www.cbirc.gov.cn/cn/view/pages/ItemDetail.html?docId=925393&itemId=928

(47)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final.

(48)  Frissített jelentés, 2. fejezet, 7. o.

(49)  Frissített jelentés, 2. fejezet, 7–8. o.

(50)  Frissített jelentés, 2. fejezet, 10. és 18. o.

(51)  Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.npc.gov.cn/zgrdw/englishnpc/Constitution/node_2825.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(52)  Frissített jelentés, 2. fejezet, 29–30. o.

(53)  Frissített jelentés, 4. fejezet, 57., 92. o.

(54)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 149–150. o.

(55)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 153–171. o.

(56)  Frissített jelentés, 7. fejezet, 204–205. o.

(57)  Frissített jelentés: 8. fejezet, 207–208. és 242–243. o.

(58)  Frissített jelentés: 2. fejezet, 19–24. o.; 4. fejezet, 69. és 99–100. o.; 5. fejezet, 130–131. o.

(59)  Frissített jelentés, 5. fejezet, 120–131. o.

(60)  A KKP alapszabályának 33. cikke, a kínai társasági törvény 19. cikke. Lásd még: frissített jelentés, 3. fejezet, 47–50. o.

(61)  Lásd a vállalat 2023. évi éves jelentését (58. o.), elérhető a következő internetcímen: https://static.sse.com.cn/disclosure/listedinfo/announcement/c/new/2024-03-30/600426_20240330_6FMX.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(62)  Lásd a Danhua Technology 2023. évi éves jelentését (21. és 48. o.), elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2023/2023-4/2023-04-21/9019783.PDF (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(63)  Lásd: https://www.sohu.com/a/434414645_100011043 (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(64)  Lásd a vállalat 2023. évi éves jelentését, 94. o., megtekinthető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESZ_STOCK/2024/2024-4/2024-04-27/10123345.PDF (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(65)  Lásd: https://www.fengyuanhuaxue.com/portal/news/detail.html?id=8&type=1 (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(66)  Lásd: http://www.moa.gov.cn/gk/cwgk_1/nybt/202206/t20220610_6402146.htm, 20. bekezdés (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(67)  Frissített jelentés, 13. fejezet, 466. o.

(68)  Frissített jelentés, 2. fejezet, 24–27. o.

(69)  Lásd még: http://www.cfia.org.cn/ (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 22.).

(70)  A Kínai Biofermentációs Ágazati Szövetség chartája. Megtekinthető a következő internetcímen: http://www.cfia.org.cn/site/term/5.html (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 22.).

(71)  Ugyanott.

(72)  Lásd még: http://www.cciepa.org.cn/ (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 22.).

(73)  Lásd: http://www.cciepa.org.cn/page.htm?id=1002 (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(74)  Lásd a fenti 60. lábjegyzetet.

(75)  Frissített jelentés, 5. fejezet, 124–125. o.

(76)  Frissített jelentés, 3. fejezet, 40. o.

(77)  Lásd például: Blanchette, J. – Xi’s Gamble: The Race to Consolidate Power and Stave off Disaster [Xi játszmája: esély a hatalom konszolidálására és a katasztrófa elhárítására]; Foreign Affairs, 100. kötet, 4. szám, 2021. július/augusztus, 10–19. o.

(78)  Frissített jelentés, 3. fejezet, 41. o.

(79)  Megtekinthető a következő internetcímen: https://www.reuters.com/article/us-china-congress-companies-idUSKCN1B40JU (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(80)  A KKP Központi Bizottsága Főhivatalának iránymutatása az Egységfront munkájának a magánszektorban, az új korszak jegyében történő fokozásához: www.gov.cn/zhengce/2020-09/15/content_5543685.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(81)  Financial Times (2020): Chinese Communist Party asserts greater control over private enterprise [A Kínai Kommunista Párt fokozottabb ellenőrzés alá vonja a magánvállalkozásokat]: https://on.ft.com/3mYxP4j (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(82)  Lásd: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESZ_STOCK/2023/2023-10/2023-10-28/9608338.PDF (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(83)  Lásd: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2023/2023-11/2023-11-16/9644604.PDF (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(84)  Lásd: http://www.hualuholdings.com/news/800.html (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(85)  Frissített jelentés, 14. fejezet, 14.1–14.3. szakasz.

(86)  Frissített jelentés: 4. fejezet, 56–57. és 99–100. o.

(87)   http://www.moa.gov.cn/gk/cwgk_1/nybt/202206/t20220610_6402146.htm, 6. és 15. bekezdés (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(88)  Lásd: https://www.gov.cn/zhengce/content/2022-02/11/content_5673082.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(89)  Ugyanott, II.1. szakasz.

(90)  Ugyanott, IV. szakasz, 3. szövegdoboz.

(91)  Lásd: Notice of 15 departments including the Ministry of Agriculture and Rural Affairs on several policies and measures to promote the high-quality development of intensive processing of agricultural products (moa.gov.cn) (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(92)  Lásd: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/yj/art/2022/art_4ef438217a4548cb98c2d7f4f091d72e.html – Első szakasz: Általános előírások (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(93)  Ugyanott. – Második szakasz: Az innováció és a fejlődés szintjének javítása.

(94)  Ugyanott.

(95)  Ugyanott, 11. szakasz.

(96)  Lásd: http://lvsefazhan.cn/index.php/guozijianguan/408.html (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(97)  Ugyanott, IV.3. szakasz.

(98)  Lásd: http://www.moa.gov.cn/xw/qg/202206/t20220614_6402372.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(99)  Lásd: https://www.sohu.com/a/756699103_121769698 (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(100)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 171–179. o.

(101)  Frissített jelentés, 9. fejezet, 260–261. o.

(102)  Frissített jelentés, 9. fejezet, 257–260. o.

(103)  Frissített jelentés, 9. fejezet, 252–254. o.

(104)  Frissített jelentés: 13. fejezet, 360–361. és 364–370. o.

(105)  Frissített jelentés, 13. fejezet, 366. o.

(106)  Frissített jelentés, 13. fejezet, 370–373. o.

(107)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 137–140. o.

(108)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 146–149. o.

(109)  Lásd: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/yj/art/2022/art_4ef438217a4548cb98c2d7f4f091d72e.html – Nyolcadik szakasz: A szervezeti biztosítékok megerősítése (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(110)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 149. o.

(111)  Lásd a Kínai Banki és Biztosítási Szabályozó Bizottság 2020. augusztus 28-i hivatalos szakpolitikai dokumentumát: Hároméves cselekvési terv a banki és biztosítási ágazat vállalatirányításának javítására (2020–2022): http://www.cbirc.gov.cn/cn/view/pages/ItemDetail.html?docId=925393&itemId=928 (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.). A terv arra utasít, hogy „folytassák Xi Jinping főtitkárnak a pénzügyi szektor vállalatirányítási reformjának előmozdításáról szóló programbeszéde által képviselt szellemiség érvényesítését”. A terv II. szakaszának célja továbbá, hogy előmozdítsa a pártvezetés és a vállalatirányítás szerves integrációját: „a pártvezetésnek a vállalatirányításba történő beépülését szisztematikusabbá, egységesebbé és sajátos eljárásokon alapulóvá kell tennünk […] A főbb operatív és vezetési kérdéseket a pártbizottságnak meg kell vitatnia, mielőtt az igazgatótanács vagy a felső vezetést döntést hozna.”

(112)  Lásd a CBIRC kereskedelmi bankok teljesítményértékelési módszeréről szóló közleményét (kiadás időpontja: 2020. december 15.): http://jrs.mof.gov.cn/gongzuotongzhi/202101/t20210104_3638904.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(113)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 157–158. o.

(114)  Frissített jelentés, 6. fejezet, 150–152., 156–160. és 165–171. o.

(115)  OECD (2019): OECD Economic Surveys: China 2019 [OECD gazdasági felmérések, Kína 2019], OECD Publishing, Párizs, 29. o., elérhető a következő címen: https://doi.org/10.1787/eco_surveys-chn-2019-en (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(116)  Lásd: http://www.gov.cn/xinwen/2020-04/20/content_5504241.htm (legutóbbi hozzáférés: 2024. május 13.).

(117)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(118)  Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(119)   https://ilostat.ilo.org/data/

(120)   https://www.enel.com.co

(121)   https://www.acueducto.com.co

(122)   https://www.gdo.com.co

(123)   1 http://www.gtis.com/gta/secure/default.cfm.

(124)  A kérelem 21J. melléklete.

(*1)  A Törökországban alkalmazott árukód.

(125)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.

(126)  A kérelem 21J. melléklete.

(127)  A kérelem 21J. melléklete.

(128)   https://ilostat.ilo.org/

(129)   https://safetya.co/normatividad/decreto-768-de-2022/

(130)   https://www.enel.com.co/en/people/energy-rates.html

(131)   https://www.acueducto.com.co

(132)   https://www.gdo.com.co

(133)   http://orbis4.bvdinfo.com/

(134)   http://orbis4.bvdinfo.com/

(135)  Ez a becslés a kérelmező által megrendelt tanulmányban szereplő termelési kapacitáson és szabad kapacitáson alapult.

(136)  Az (EU) 2018/931 végrehajtási rendelet (60) preambulumbekezdése.

(137)   https://www.chemanalyst.com/industry-report/oxalic-acid-market-2969

(138)  A kapacitásbővítésre vonatkozó információk szerepeltek a kérelmező által megrendelt tanulmányban.

(139)  A teljes kivitelre vonatkozó adatok forrása export forrása az IHS adatbázis. A belföldi felhasználást Bizottság a kérelmező által megrendelt tanulmányban szereplő termelési kapacitás és az IHS exportadatai alapján becsülte meg.

(140)  A szabad kapacitást a Bizottság a kérelmező által megrendelt tanulmány alapján becsülte meg.

(141)  Kérelem, 219. bekezdés.

(142)  Kérelem, 221. bekezdés. Lásd például a galliumra és a germániumra 2023. augusztus 1-jétől bevezetett exportkorlátozásokat, valamint a grafitra vonatkozóan 2023. december 1-jétől bevezetett exportellenőrzéseket.

(143)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Rue de la Loi 170, 1040 Brussels, Belgium.

(144)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).


ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2211/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)