|
2015.7.16. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 188/3 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1162 RENDELETE
(2015. július 15.)
az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet V. mellékletének módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A 999/2001/EK rendelet szabályokat határoz meg az állatokban előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra. A rendelet az élő állatok tenyésztésére és forgalomba hozatalára, az állati eredetű termékek előállítására és forgalomba hozatalára, valamint bizonyos különleges esetekben ezek kivitelére vonatkozik. |
|
(2) |
A 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 1. pontja különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak minősíti a szarvasmarhafélék, juh- és kecskefélék egyes szöveteit, amennyiben azok a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma tekintetében ellenőrzött vagy meghatározatlan kockázatot jelentő tagállamból vagy harmadik országból, illetve ezek valamely régiójából származó állatokból származnak. Az említett melléklet 2. pontja a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagként megjelölt szövetek listáját kiterjeszti az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokra, de az ugyanezen státusú harmadik országokra nem. Ennek következményeként az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamoknak el kell távolítaniuk és ártalmatlanítaniuk kell a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat, míg az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő harmadik országokból engedélyezett ilyen anyagok behozatala. |
|
(3) |
Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) kizárólag az ellenőrzött vagy meghatározatlan BSE-kockázatot jelentő országokból származó szarvasmarhafélékből nyert, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok nemzetközi kereskedelemből való kizárását javasolja, míg az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő országokból származó szarvasmarhafélék vonatkozásában nem javasol ilyen kizárást (2). |
|
(4) |
A Bizottság „Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében” című közleménye (3) lehetőséget ad annak a jelenlegi kötelezettségnek a felülvizsgálatára, melynek értelmében az elhanyagolható kockázatúnak minősített tagállamoknak a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat ki kell vonniuk az élelmiszer- és takarmány-ágazatláncból, amennyiben egyre több tagállam éri el az „elhanyagolható kockázatú” státust. Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) 2014. májusi 18. határozatán (4) alapuló 2014/732/EU bizottsági végrehajtási határozat (5)2014. október 20-i elfogadásával tizenhét uniós tagállamot ismertek el elhanyagolható BSE-kockázattal rendelkezőként. |
|
(5) |
Az atipikus BSE-hez kapcsolódó egyes, továbbra is fennálló tudományos bizonytalanságok miatt ebben a szakaszban korainak tekinthető annak engedélyezése, hogy az elhanyagolható BSE-kockázatúnak minősített tagállamokban az élelmiszerláncban felhasználásra kerüljön minden, jelenleg különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagként besorolt, szarvasmarhafélékből származó szövet. |
|
(6) |
2011. január 19-én az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: EFSA) az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (a továbbiakban: ECDC) készített közös véleményt (a továbbiakban: az EFSA és az ECDC közös véleménye) tett közzé az állatokban és az emberekben előforduló TSE-k lehetséges járványtani vagy molekuláris összefüggéseiről (6). Az EFSA és az ECDC közös véleményében megerősítette, hogy a BSE atipikus formáit azonosították szarvasmarhákban, és megkülönböztette a klasszikus BSE-t, az L-típusú atipikus BSE-t és a H-típusú atipikus BSE-t. |
|
(7) |
E közös vélemény szerint számos tényező enged arra következtetni, hogy az L-típusú atipikus BSE kórokozója zoonózis-kórokozóvá válhat. Ezzel szemben a H-típusú atipikus BSE kórokozója esetében nincsenek ilyen elemek. E közös véleményben megállapításra került továbbá, hogy az állatok szokatlanul magas életkora, amelyet a H-típusú atipikus BSE és az L-típusú atipikus BSE valamennyi azonosított esetében észleltek, valamint az esetek láthatólag alacsony prevalenciája az állományban arra utalnak, hogy az atipikus BSE-formák spontán alakulnak ki, függetlenül a takarmányozási gyakorlatoktól. Az unióbeli BSE-ellenőrzési rendszer az elmúlt években az atipikus BSE-esetek rendkívül alacsony prevalenciáját és viszonylag állandó szintjét mutatta. |
|
(8) |
2011. január 11-én az EFSA tudományos véleményt tett közzé a feldolgozott állati fehérjék által jelentett BSE-kockázat mennyiségi kockázatértékelésének felülvizsgálatáról (7) (a továbbiakban: az EFSA 2011. évi véleménye). E tudományos vélemény szerint klinikai BSE-esetben a teljes infektivitás 90 %-a a központi vagy a perifériás idegrendszer szöveteihez kapcsolódik. Még pontosabban, a vélemény szerint klinikai esetnél a teljes infektivitás 65 %-a az agyhoz, míg 26 %-a a gerincvelőhöz kapcsolódik. |
|
(9) |
2014. július 11-én az EFSA tudományos jelentést tett közzé az atipikus BSE infektivitásának eloszlására vonatozó további laboratóriumi vizsgálatok vizsgálati tervéről (8). A tudományos jelentés szerint az összegyűjtött adatok azt jelzik, hogy a klasszikus BSE szöveti eloszlása megegyezik az atipikus BSE szöveti megoszlásával, vagyis a központi és perifériás idegrendszerben mutathatók ki nagyobb arányban fertőző prionfehérjék és/vagy infektivitás. |
|
(10) |
Ezekből a megfontolásokból kifolyólag a 12 hónaposnál idősebb, elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamból származó szarvasmarhák esetében az agynak és a gerincvelőnek a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok jegyzékén kell maradnia mindaddig, amíg az atipikus BSE-vel kapcsolatos kockázatokról további ismeretek nem állnak rendelkezésre. |
|
(11) |
Tekintve az annak biztosításához kapcsolódó gyakorlati nehézségeket, hogy a koponyacsontok ne szennyeződjenek agyszövetekkel, az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamból származó, 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák koponyája továbbra is különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak tekintendő. |
|
(12) |
Az EFSA által vizsgált adatok – tekintve az EU stabil és hatékony felügyeleti rendszerét – elsősorban Európára vonatkoznak. Az atipikus BSE-vel kapcsolatban az újonnan szerzett ismeretek fényében az OIE szintjén jelenleg zajlanak az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe BSE-re vonatkozó fejezetének felülvizsgálatára vonatkozó megbeszélések. E megbeszélések eredményének fényében indokolt felülvizsgálni az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból és harmadik országokból származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó uniós szabályokat. |
|
(13) |
A 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhák koponyáját, agyát, gerincvelőjét és szemét az ismeretek szerint nem importálják az Unióba. |
|
(14) |
Annak érdekében, hogy a tagállamokból származó áruk forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek jobban közelítsenek a harmadik országokból származó áruk forgalomba hozatalára vonatkozó feltételekhez, figyelembe véve ugyanakkor az egyes szöveteknek az élelmiszer- és/vagy takarmányláncban való felhasználásával összefüggő lehetséges fennmaradó kockázatokat, az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból származó szarvasmarhafélékből származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok tilalmát kiterjesztő kiegészítő követelményt hatályon kívül kell helyezni, kivéve a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék koponyája, agya és gerincvelője esetében. |
|
(15) |
A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(16) |
Amennyiben a jövőbeli tudományos bizonyítékok jelenleg még nem ismert közegészségügyi kockázatokat tárnak fel, az elhanyagolható kockázatot jelentő tagállamokból és harmadik országokból származó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokra vonatkozó uniós szabályokat indokolt felülvizsgálni. |
|
(17) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„2. Az elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokra vonatkozó specifikus követelmények
Az 1.a).i. és 1.b) pontban felsorolt szövetek, amelyeket elhanyagolható BSE-kockázatot jelentő tagállamokból származó állatokból nyertek, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak tekintendők.”
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. július 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 147., 2001.5.31., 1. o.
(2) Az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe 2014. évi kiadása, 11.4.14. cikk (OIE, Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe, V 8., 2014.7.15.).
(3) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak – A 2. TSE-ütemterv – Stratégiai dokumentum 2010–2015-re a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak tekintetében; COM(2010) 384 végleges.
(4) Az OIE küldötteinek Világközgyűlésén 2014. május 27-én elfogadott, 18. sz. határozat a tagországok BSE-kockázati státusának elismeréséről (82 GS/FR – Párizs, 2014. május).
(5) A Bizottság 2014. október 20-i 2014/732/EU végrehajtási határozata a 2007/453/EK határozatnak Bulgária, Észtország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Magyarország, Málta, Portugália és Szlovákia BSE-státusának tekintetében történő módosításáról (HL L 302., 2014.10.22., 58. o.).
(6) EFSA Journal 2011; 9(1):1945.
(7) EFSA Journal 2011; 9(1):1947.
(8) EFSA Journal 2014;12(7):3798.