EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.9.27.
COM(2019) 433 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a Bizottságra ruházott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskör gyakorlásáról
Tartalomjegyzék
1.
Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
1.1.
Bevezetés
1.2.
Jogalap
1.3.
A felhatalmazás gyakorlása
1.4.
Következtetések
2.
Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
2.1.
Bevezetés
2.2.
Jogalap
2.3.
A felhatalmazás gyakorlása
2.4.
Következtetések
3.
Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
3.1.
Bevezetés
3.2.
Jogalap
3.3.
A felhatalmazás gyakorlása
3.4.
Következtetések
4.
Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
4.1.
Bevezetés
4.2.
Jogalap
4.3.
A felhatalmazás gyakorlása
4.4.
Következtetések
1.Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
1.1.Bevezetés
Az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
megállapítja az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott, az 1306/2013/EU rendelet által meghatározott uniós vidékfejlesztési támogatásokra vonatkozó szabályokat, és e tekintetben kiegészíti az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet
.
A 2. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egyrészt azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén valamely jogi személy fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető, másrészt pedig a szakmai készségek elsajátításához biztosított türelmi időszak meghatározására vonatkozóan.
A 14. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a mezőgazdasági üzemvezetési és erdészeti csereprogramok, valamint a mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak időtartamára és tartalmára vonatkozóan annak érdekében, hogy ezek világosan elkülöníthetők legyenek a más uniós programok keretében végrehajtott hasonló tevékenységektől.
A 16. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az egyedi uniós minőségrendszerekre, valamint azon termelői csoportok jellemzőire és azon tevékenységtípusokra vonatkozóan, amelyek a (2) bekezdés értelmében támogatásban részesülhetnek; továbbá az egyes termékekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megelőzése feltételeinek megállapítására, és kereskedelmi márkák támogatásból való kizárása feltételeinek meghatározására vonatkozóan.
A 19. cikk (8) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az üzleti tervek minimális tartalmára és a tagállamok által a (4) bekezdésében említett küszöbértékek meghatározásához alkalmazandó kritériumokra vonatkozóan.
A 22. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az üzleti tervek minimális tartalmára és a szóban forgó cikk (2) bekezdésében említett minimális környezetvédelmi követelményekre vonatkozóan.
A 28. cikk (10) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)az állattenyésztés extenzívvé tételére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek,
b)a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták tenyésztésére vagy a génerózió veszélye által fenyegetett növénygenetikai erőforrások megőrzésére irányuló kötelezettségvállalásokra alkalmazandó feltételek, valamint
c)a (9) bekezdés alapján támogatható műveletek meghatározása.
A 28. cikk (11) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése és a 30. cikk (8) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos műveletek, az ökológiai gazdálkodás, valamint a Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alkalmazandó kiszámítási mód megállapítására vonatkozóan az 1307/2013/EU rendelet 43. cikkében említett gyakorlatok kettős finanszírozásának kizárása érdekében.
A 33. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon területek meghatározására vonatkozóan, amelyeken az állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk, annak érdekében, hogy az állatjóléti kötelezettségvállalások összhangban álljanak az e területre vonatkozó átfogó uniós szakpolitikával.
A 34. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a köz- és magánjogi szervezetek részére az erdők genetikai erőforrásainak megőrzésére és javítására irányuló, a 34. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó műveletekre nyújtható támogatásra jogosult művelettípusokra vonatkozóan.
A 35. cikk (10) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatható kísérleti projektek, klaszterek, hálózatok, rövid ellátási láncok és helyi piacok jellemzőinek részletesebb meghatározására vonatkozóan, valamint az együttműködési műveletek támogatására vonatkozó feltételek tekintetében.
A 36. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 38. cikk (3) bekezdésének b) pontjában és a 39. cikk (4) bekezdésében említett, a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamidejének meghatározására vonatkozóan.
A 45. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek egyrészt megállapítják azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén egyéb, lízingszerződésekkel, használt berendezésekkel kapcsolatos költségek is támogatható kiadásoknak tekinthetők, másrészt pedig meghatározzák a megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrák támogatható típusait.
A 47. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 28., 29., 33. és 34. cikkben említett intézkedések szerinti kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására alkalmazandó feltételekre és azon egyéb helyzetek meghatározására vonatkozóan, amelyekben a támogatást nem kell visszafizetni.
A 58. cikk (7) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben foglalt felső összeghatárok felülvizsgálata céljából az éves bontásokban való változások figyelembevétele érdekében és az elkülönített összegek egészében változást nem jelentő technikai kiigazítások elvégzése céljából, valamint a szóban forgó rendelet elfogadását követően valamely jogalkotási aktusban előírt bármely egyéb módosítás figyelembevétele érdekében.
A 89. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az olyan feltételeket illetően, melyek teljesülése esetén a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatás beépíthető az 1305/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatásba, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések céljaira, valamint a Horvátország számára az 1085/2006/EK rendelet alapján nyújtott vidékfejlesztési támogatásról az 1305/2013/EU rendelet alapján nyújtott támogatásra való áttérésre vonatkozó feltételeket illetően.
1.2.Jogalap
A jelentéskészítést a 83. cikk (2) bekezdése írja elő. E rendelkezés értelmében a Bizottságnak a 2. cikk (3) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésében, a 16. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (8) bekezdésében, a 22. cikk (3) bekezdésében, a 28. cikk (10) és (11) bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (8) bekezdésében, a 33. cikk (4) bekezdésében, a 34. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (10) bekezdésében, a 36. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (6) bekezdésében, a 47. cikk (6) bekezdésében, az 58. cikk (7) bekezdésében és a 89. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a szóban forgó rendelet hatálybalépését követő hétéves időtartamra szól. A Bizottságnak legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést kell készítenie a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
1.3.A felhatalmazás gyakorlása
A Bizottság ez idáig kilenc felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az 1305/2013/EU rendelet alapján.
A.
A Bizottság hat, az I. mellékletet módosító felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az 58. cikk (7) bekezdése alapján az I. mellékletben foglalt felső összeghatárok felülvizsgálata céljából: a 994/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
, az 1378/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
, az (EU) 2015/791 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
, az (EU) 2016/142 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
, az (EU) 2018/162 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
és az (EU) 2019/71 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok – az (EU) 2015/791 felhatalmazáson alapuló rendelet kivételével – felülvizsgálták az uniós vidékfejlesztési támogatás tagállamonkénti éves bontását a pillérek közötti pénzügyi rugalmasság 73/2009/EK rendeletben
és 1307/2013/EU rendeletben
meghatározott lehetőségének tagállamok általi igénybevétele alapján (lásd e tekintetben a 3.3. pontot). Az (EU) 2015/791 felhatalmazáson alapuló rendelet azt követően vizsgálta felül az I. mellékletet, hogy az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletet
módosította az (EU, Euratom) 2015/623 tanácsi rendelet
, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2014-re szóló, fel nem használt megfelelő forrásait a 2015. és 2016. évi kiadási plafonba csoportosítva át.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindegyikével kapcsolatban konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoportban és a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
B.
E hat, az 58. cikk (7) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus mellett a Bizottság az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről is elfogadott egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 2. cikk (3) bekezdése, a 14. cikk (5) bekezdése, a 16. cikk (5) bekezdése, a 19. cikk (8) bekezdése, a 22. cikk (3) bekezdése, a 28. cikk (10) és (11) bekezdése, a 29. cikk (6) bekezdése, a 30. cikk (8) bekezdése, a 33. cikk (4) bekezdése, a 34. cikk (5) bekezdése, a 35. cikk (10) bekezdése, a 36. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (6) bekezdése, a 47. cikk (6) bekezdése és a 89. cikk alapján: a 807/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
Ez a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározta azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén valamely jogi személy fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető, valamint a szakmai készségek elsajátításához biztosított türelmi időszakot, a mezőgazdasági üzemvezetési és erdészeti csereprogramok, valamint a mezőgazdasági üzemlátogatások és erdészeti tanulmányutak időtartamára és tartalmára vonatkozó rendelkezéseket, az egyedi uniós minőségrendszerekre, valamint azon termelői csoportok jellemzőire és azon tevékenységtípusokra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek támogatásban részesülhetnek, az üzleti tervek tartalmára vonatkozó szabályokat és a tagállamok által a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások fejlesztéséhez nyújtott támogatásra alkalmazandó kritériumokat, minimális környezetvédelmi követelményeket az erdősítési és fásítási intézkedéssel összefüggésben, a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajtákra és növényfajtákra, valamint a génerózió veszélye által fenyegetett genetikai erőforrások megőrzésére vonatkozó feltételeket, a támogatható műveletek meghatározását, az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos műveletek, az ökológiai gazdálkodás támogatása, valamint a Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések nyújtása során a kettős finanszírozás kizárásának biztosítása érdekében alkalmazandó kiszámítási módokat, azon területek meghatározását, amelyeken az állatjóléti kötelezettségvállalásoknak a termelési módszerek tekintetében magasabb szintű előírásokat kell biztosítaniuk, az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások és az erdővédelem területén támogatható művelettípusokat, az együttműködési intézkedés keretében támogatható kísérleti projektek, klaszterek, hálózatok, rövid ellátási láncok és helyi piacok jellemzőinek meghatározását, valamint a támogatásra vonatkozó feltételeket, a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamidejét, azon feltételeket, amelyek teljesülése esetén a lízingszerződésekkel és használt berendezésekkel kapcsolatos költségek is támogathatónak tekinthetők, a megújuló energiához kapcsolódó infrastruktúrák támogatható típusait, a 28., 29., 33. és 34. cikkben meghatározott intézkedések szerinti kötelezettségvállalások átalakítására vagy kiigazítására alkalmazandó feltételeket és azon egyéb helyzeteket, amelyekben a támogatást nem kell visszafizettetni, valamint a Bizottság által az 1698/2005/EK rendelet és az 1085/2006/EK rendelet alapján jóváhagyott támogatásra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket.
Elfogadása óta e felhatalmazáson alapuló jogi aktust kétszer módosították. Először a 89. cikk alapján az (EU) 2015/1367 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a 2007–2013-as vidékfejlesztési programokra vonatkozó átmeneti rendelkezések tekintetében. Másodszor a 2. cikk (3) bekezdése, a 36. cikk (5) bekezdése és a 45. cikk (6) bekezdése alapján az (EU) 2019/94 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
azon feltételek tekintetében, amelyek teljesülése esetén valamely jogi személy fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető, valamint a kölcsönös kockázatkezelési alapok számára piaci feltételekkel nyújtott kölcsönök minimális és maximális futamideje és egy lízingszerződésekkel és használt berendezésekkel kapcsolatos kiigazítás tekintetében.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően e három felhatalmazáson alapuló jogi aktussal kapcsolatban konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén a Bizottság az 1305/2013/EU rendelet által biztosított összes átruházott hatáskörét gyakorolta.
1.4.Következtetések
A Bizottság megfelelően gyakorolta felhatalmazáson alapuló hatásköreit. Nem zárható ki, hogy a jövőben még szükség lesz a felhatalmazások gyakorlására.
2.Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
2.1.Bevezetés
Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
szabályokat állapít meg a közös agrárpolitika finanszírozása, irányítása és monitoringja vonatkozásában. E rendelet ezért többek között az 1305/2013/EU rendelet, az 1307/2013/EU rendelet és az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó területek pénzügyi és monitoringgal kapcsolatos vonatkozásait szabályozza.
A tagállami kifizető ügynökségekre és más szervekre vonatkozó szabályokat illetően:
A 8. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)a 7. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek, illetve a 7. cikk (4) bekezdésében említett koordináló szervek akkreditációjára vonatkozó minimumfeltételek;
b)a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, valamint az irányítási és kontrollfeladataik tartalmára vonatkozó szabályok.
Az alapok pénzügyi irányítását illetően:
A 20. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
|
a)
|
az uniós finanszírozásra jogosult intézkedések típusa és a visszatérítés feltételei;
|
|
b)
|
a jogosultság feltételei, valamint a kiszámítás módja a kifizető ügynökségek által tett tényleges megállapítások vagy a Bizottság által meghatározott átalányösszegek alapján, illetőleg az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban előírt átalányösszegek vagy nem átalányjellegű összegek alapján.
|
A 20. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állami intervencióval kapcsolatos műveletek értékelésére vonatkozó szabályokra, az állami intervenció alá vont termékek megsemmisülése vagy károsodása esetén hozandó intézkedésekre, valamint a finanszírozandó összegek megállapítására vonatkozóan.
A 40. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el arra irányuló szabályokra vonatkozóan, hogy a kifizetés legkorábbi lehetséges időpontja előtt, illetőleg a kifizetés lehetséges legkésőbbi időpontja után felmerült kiadások bizonyos esetekben jogosulttá váljanak az uniós finanszírozásra.
A 46. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azokra a feltételekre vonatkozóan, amelyek fennállása mellett az alapok bizonyos kiadásai és bevételei kompenzálandók.
A 46. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy – amennyiben az uniós költségvetés elfogadása nem történik meg a pénzügyi év kezdetéig, vagy a beütemezett kötelezettségvállalások teljes összege meghaladja a 966/2012/EU, Euratom rendelet 170. cikkének (3) bekezdésében rögzített felső korlátot – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kötelezettségvállalásokra és az összegek kifizetésére alkalmazandó módszerre vonatkozóan.
A 46. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy – abban az esetben, ha a tagállam elmulasztja teljesíteni a Bizottság értesítésére vonatkozóan a 102. cikkben megállapított kötelezettségét – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az EMGA szerinti kiadások tekintetében a tagállamok felé esedékes havi kifizetések 42. cikkben említett késleltetésére, valamint a tagállamok javára teljesítendő, az EMVA szerinti időközi kifizetések Bizottság általi csökkentésére és felfüggesztésére irányadó, az említett cikkben említett feltételekre vonatkozóan.
A 46. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy a kifizetések késedelmes benyújtás esetén történő felfüggesztése tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozó szabályokkal összefüggésben:
a)a 42. cikk hatálya alá tartozó intézkedések jegyzéke;
b)az említett cikkben szereplő kifizetésfelfüggesztés mértéke.
Az 50. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által a számlaelszámolásra vonatkozó IV. fejezet értelmében teljesítendő egyedi kötelezettségek kiegészítése céljából a helyszíni ellenőrzésekre, valamint a dokumentumokhoz és az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében.
Az 53. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokra és módszerekre vonatkozóan.
Az 57. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által teljesítendő egyedi kötelezettségekre vonatkozóan a jogosulatlan kifizetések kamatos visszafizettetésének feltételeire vonatkozó rendelkezések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében.
A kontrollrendszereket és a szankciókat illetően:
A 62. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a vámeljárásokra vonatkozó kiegészítő követelményekre vonatkozóan – és különösen a 952/2013/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint –, amennyiben a rendszer megfelelő irányítása ezt szükségessé teszi, az ellenőrzések helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében és azért, hogy a jogosultsági feltételek ellenőrzése hatékony, következetes és hátrányos megkülönböztetéstől mentes módon történjen, lehetővé téve az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
A 63. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia a támogatás részleges vagy teljes visszavonásának feltételeire vonatkozóan a támogatás ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott feltételeinek való meg nem felelés esetén.
A 64. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)minden egyes támogatási rendszer és támogatási intézkedés, valamint a (3) bekezdésben említett valamennyi érintett személy vonatkozásában, a tagállamok által a (4) bekezdésben meghatározott listából, az (5) bekezdésben meghatározott korlátok között kiszabandó igazgatási szankció kiválasztása és a szankció konkrét mértékének meghatározása, többek között a mennyiségileg nem meghatározható meg nem felelés eseteiben is;
b)azon esetek meghatározása, amelyekben a (2) bekezdés f) pontjában említettek szerint nem kerülhet sor igazgatási szankciók kiszabására.
A 65. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felfüggesztés által érintett piaci intézkedésekre, valamint a kifizetések (1) bekezdésben említett felfüggesztésének mértékére és időtartamára vonatkozóan annak érdekében, hogy az (1) bekezdés alkalmazásakor biztosított legyen az arányosság elvének tiszteletben tartása.
A biztosítéknyújtás során érvényesülő hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmód, méltányosság és arányosság biztosítása érdekében a 66. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőket érintő szabályokra vonatkozóan:
a)a felelős fél meghatározása, ha egy kötelezettség nem teljesül;
b)olyan konkrét helyzetek, amikor az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől;
c)a nyújtandó biztosítékra és a biztosítékot nyújtóra vonatkozó feltételek, valamint a biztosíték nyújtására és felszabadítására vonatkozó feltételek;
d)az előlegfizetés keretében nyújtott biztosítékhoz kapcsolódó különös feltételek;
e)az olyan kötelezettségek nem teljesítéséből eredő következmények meghatározása, amelyekért az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően biztosítékot nyújtottak, ideértve a biztosítékok lehívását, a visszatérítésekhez, engedélyekhez, ajánlatokhoz, pályázatokhoz vagy egyedi kérelmekhez kapcsolódó biztosítékok felszabadítására, és az arra az esetre alkalmazandó csökkentési mértéket, ha valamely olyan követelmény, amelynek teljesülése feltétele a szóban forgó biztosíték felszabadításának, részben vagy egyáltalán nem teljesül, figyelembe véve a kötelezettség jellegét, azt a mennyiséget, amely tekintetében a kötelezettség nem teljesült, a kötelezettség teljesítésére megszabott határidő túllépésének mértékét, valamint azt is, hogy mennyi idő elteltével szolgáltatnak bizonyítékot a kötelezettség teljesítésére vonatkozóan.
A 72. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban szabályokat fogadjon el az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozóan azon esetek tekintetében, amikor a támogatási kérelmek, a kifizetési kérelmek, valamint az igazoló dokumentumok benyújtására vagy módosítására vonatkozó határidő ünnepnapra, szombatra vagy vasárnapra esik.
A 76. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)az integrált rendszer összehangolt végrehajtásának biztosításához szükséges konkrét fogalommeghatározások, amelyek az 1307/2013/EU rendeletben és az 1305/2013/EU rendeletben szereplő fogalommeghatározásokat egészítik ki;
b)a 67–75. cikk tekintetében, az e rendeletben vagy az ágazati mezőgazdasági jogszabályokban meghatározott kontrollkövetelményeknek való megfelelés biztosításához szükséges, a tagállamok által meghozandó, a termelők, szolgálatok, szervek, szervezetek vagy más gazdasági szereplők, mint például vágóhidak vagy a támogatásnyújtásra vonatkozó eljárásban részt vevő társulások tekintetében meghozandó további intézkedésekre vonatkozó szabályok, amennyiben ez a rendelet nem rendelkezik idevágó igazgatási szankciókról; a szóban forgó intézkedéseknek – a lehetőségekhez mérten – a szankciókra vonatkozóan a 77. cikk (1)–(5) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell értelemszerűen követniük.
A 76. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:
a)a 70. cikkben meghatározott mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, valamint a 73. cikkben meghatározott, a kedvezményezettek azonosítására szolgáló rendszer alapvető jellemzői, a kapcsolódó technikai szabályok – a referenciaparcellák aktualizálása tekintetében a parcella határvonalait és állapotát figyelembe vevő megfelelő tűréshatárok megállapítására, valamint a parcellával szomszédosan elhelyezkedő tájképi jellegzetességeknek a rendszerbe való felvételére vonatkozó szabályokat is beleértve – és a kapcsolódó minőségi követelmények;
b)a 71. cikkben meghatározott, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer alapvető jellemzői, a kapcsolódó technikai szabályok és a kapcsolódó minőségi követelmények;
c)a támogatás kiszámítási alapja meghatározásának megállapítására irányadó szabályok, ezen belül az olyan esetekre vonatkozó szabályok, amikor a támogatható területen tájképi jellegzetességek vagy fák találhatók; ezek a szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy az állandó gyepterületek vonatkozásában automatikusan, térképészeti bemérés kötelezettsége nélkül a támogatható terület részének tekintsék azokat az elszórtan található tájképi jellegzetességeket és fákat, amelyek összterülete nem haladja meg a referenciaparcella bizonyos százalékos arányát.
A 77. cikk (7) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az igazgatási szankciókkal kapcsolatban a következőkre vonatkozóan:
a)minden egyes támogatási rendszerre és támogatási intézkedésre, valamint a (3) bekezdésben említett valamennyi érintett személyre vonatkozóan igazgatási szankció kiválasztása a (4) bekezdésben meghatározott listából, az (5) és (6) bekezdésben meghatározott korlátok között, továbbá a tagállamok által meghatározandó konkrét mértékének meghatározása, többek között a mennyiségileg nem meghatározható meg nem felelés eseteiben is;
b)azon esetek meghatározása, amelyekben a (2) bekezdés f) pontjában említettek szerint nem kerülhet sor igazgatási szankciók kiszabására.
A 79. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy a szóban forgó rendelet vonatkozó címének II. fejezetében említett integrált rendszer keretébe nem tartozó intézkedések tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon intézkedések listájának összeállítása céljából, amelyek – kialakításuk és kontrollkövetelményeik miatt – alkalmatlanok a kereskedelmi dokumentumok vizsgálata révén elvégzendő további utólagos kontrollra, és ezért nem tartoznak az említett fejezet szerinti ellenőrzés hatálya alá.
A 84. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 40 000 EUR-s küszöbérték módosítására vonatkozóan, mely küszöbérték alatt a vállalkozásokat csak akkor kell vizsgálatnak alávetni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket vagy a tagállamoknak kell az (1) bekezdésben említett éves programjukban feltüntetni, vagy a Bizottságnak az említett program esetleges javasolt módosításában.
A 89. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy az uniós borok identitásával, származásával és minőségével kapcsolatos ellenőrzések és szankciók tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakra vonatkozóan:
a)a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik;
b)az ellenőrző szervekre és a köztük megvalósuló kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó szabályok;
c)a tagállamok megállapításainak közös felhasználására vonatkozó szabályok.
A kölcsönös megfeleltetést illetően:
A 93. cikk (4) bekezdésének első albekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állandó legelő fenntartására vonatkozó szabályokról, különösen annak biztosítására, hogy a mezőgazdasági termelők szintjén intézkedésekre kerüljön sor az állandó legelők fenntartása céljából, beleértve a területek állandó legelővé való átalakítására vonatkozó egyéni kötelezettséget is, amennyiben megállapítást nyer, hogy az állandó legelőként hasznosított földterület aránya csökken. Az állandó legelők fenntartását illetően a 93. cikk (4) bekezdésének második albekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állandó legelők és a mezőgazdasági földterületek fenntartandó arányának meghatározására vonatkozó feltételek és módszerek megállapítására vonatkozóan is.
A 101. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)a kölcsönös megfeleltetés előírásainak megsértése miatti, a 99. cikkben említett igazgatási szankciók kiszámításához szükséges egységes alap megállapítása, figyelembe véve a költségvetési fegyelem miatt alkalmazott csökkentéseket is;
b)a kölcsönös megfeleltetés előírásainak megsértése miatti igazgatási szankciók kiszámításának és alkalmazásának feltételei, többek között az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható meg nem felelés esetében.
Az árfolyamot és pénzügyi gyakorlatokat illetően:
A 106. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tények pontosítására és az alkalmazandó árfolyamra vonatkozó szabályokról bizonyos kritériumok figyelembevételével.
A 106. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kiadásigazoló nyilatkozatok elkészítésekor, illetőleg a közraktározási műveleteknek a kifizető ügynökség elszámolásaiban való nyilvántartásakor alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó szabályok megállapítására vonatkozóan.
A 107. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy abban az esetben, ha valamely nemzeti valutával kapcsolatos kivételes pénzügyi gyakorlat veszélyeztetheti az uniós jogszabályok alkalmazását, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, eltérve a rendelet vonatkozó szakaszától, különösen ha valamely ország a megszokottól eltérő átváltási módszereket, például több eltérő átváltási árfolyamot alkalmaz, vagy bartermegállapodásokat működtet, vagy ha valamely országok pénznemeit a hivatalos devizapiacokon nem jegyzik, vagy ha az ilyen valuták árfolyammozgásainak torzító hatásuk lehet a kereskedelemre.
A közös agrárpolitika monitoringját illetően:
A 110. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a KAP teljesítményének mérésére szolgáló közös monitoring- és értékelési keret tartalmára és kialakítására vonatkozóan.
Az átmeneti intézkedéseket illetően:
A 120. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon esetekre vonatkozóan, amelyekben az e rendeletben előírt szabályokat illetően eltérések vagy kiegészítések engedélyezhetők a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK hatályon kívül helyezett rendeletekben előírt rendelkezésekről az 1306/2013/EU rendeletben megállapított rendelkezésekre történő zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében.
2.2.Jogalap
A jelentéskészítést a 115. cikk (2) bekezdése írja elő. E rendelkezés értelmében a Bizottság az e rendelet hatálybalépését követő hétéves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 8., 20., 40., 46., 50., 53., 57., 62., 63., 64., 65., 66., 72., 76., 77., 79., 84., 89., 93., 101., 106., 107., 110. és 120. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottságnak legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést kell készítenie a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
2.3.A felhatalmazás gyakorlása
A Bizottság ez idáig huszonegy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az 1306/2013/EU rendelet alapján.
A. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közül négyet 2014-ben és 2015-ben fogadtak el, és azok az 1306/2013/EU rendelet szabályait egészítik ki:
a) A 8. cikk (1) bekezdése, a 40. cikk, a 46. cikk (1)–(4) bekezdése, az 53. cikk (3) bekezdése, az 57. cikk (1) bekezdése, a 66. cikk (3) bekezdése, a 79. cikk (2) bekezdése, a 106. cikk (5) és (6) bekezdése, valamint a 120. cikk alapján a Bizottság elfogadta a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
. E rendelet a kifizető ügynökségek és más szervek, a pénzgazdálkodás, a számlaelszámolás, a biztosítékok és az euro használata tekintetében egészíti ki az 1306/2013/EU rendeletet.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktus rögzíti a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjára vonatkozó feltételeket; a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségeit; az utolsó kifizetési határidő és a legkorábbi lehetséges kifizetési időpont be nem tartásával kapcsolatos szabályokat; a kifizető ügynökségek által nyújtandó ellentételezéssel kapcsolatos szabályokat; az uniós költségvetés késedelmes elfogadása esetén alkalmazandó szabályokat; a Bizottság számára biztosított azon lehetőséget, hogy késleltesse a havi kifizetéseket, és késedelmes benyújtás esetén felfüggessze a kifizetéseket; a korrekciók alkalmazásának kritériumait és módszerét a megfelelőségvizsgálati eljárás keretében; a visszatéríttetési eljárásokat követő tagállami kötelezettségeket; a kifizetések biztosítása érdekében nyújtandó biztosítékra vonatkozó szabályokat; a borágazat vonatkozásában bizonyos intézkedések kizárását a tranzakciók vizsgálatára vonatkozó szabályok hatálya alól; a kiadásigazoló nyilatkozat kiállításakor alkalmazandó átváltási árfolyamot; az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tények meghatározását az export-visszatérítések és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem területén, a termelési visszatérítések esetében, a forgalmazott termék mennyisége, illetve a meghatározott rendeltetésű termék mennyisége alapján biztosított támogatás esetében, a magánraktározási támogatások esetében, a bor-, a tej- és tejtermék-, valamint a cukorágazatban nyújtott támogatások esetében, az iskolagyümölcs-program területén nyújtott támogatás esetében, a gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezeteinek járó nemzeti pénzügyi támogatás nyújtására vonatkozó felhatalmazáshoz kapcsolódó összegek esetében, az előlegek és biztosítékok esetében, valamint az egyéb összegek vagy árak esetében; az alkalmazandó árfolyam meghatározását, a régi szabályokról az újakra történő áttérés vonatkozó rendelkezéseket.
A Bizottság háromszor módosította e felhatalmazáson alapuló jogi aktust: 2015-ben a 40. és 53. cikk alapján az (EU) 2015/160 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján a kifizetési határidők és a megfelelőségi vizsgálat keretén belüli korrekciók tekintetében, 2017-ben a 64. cikk (6) bekezdésének a) pontja és a 106. cikk (5) bekezdése alapján az (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény tekintetében az iskolaprogram területén (lásd a 4.3. pontot is), valamint 2018-ban a 40. cikk és a 106. cikk (6) bekezdése alapján az (EU) 2018/967 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján a kifizetési határidők be nem tartása és a kiadásigazoló nyilatkozatok esetében alkalmazandó átváltási árfolyam tekintetében.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a KAP-pal kapcsolatos horizontális kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport egyszerűsítéssel foglalkozó alcsoportjában. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
b) A 63. cikk (4) bekezdése, a 64. cikk (6) bekezdése, a 72. cikk (5) bekezdése, a 76. cikk, a 77. cikk (7) bekezdése, a 93. cikk (4) bekezdése, a 101. cikk (1) bekezdése és a 120. cikk alapján a Bizottság elfogadta a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
. E rendelet az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében egészíti ki az 1306/2013/EU rendeletet.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktus megállapítja a támogatás részleges vagy teljes elutasításának és visszavonásának feltételeire vonatkozó rendelkezéseket; a közigazgatási szankció megállapítására és kiszabandó mértékének pontos meghatározására vonatkozó rendelkezéseket; az azon esetek meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, amikor a közigazgatási szankció nem alkalmazható; az azon időszakokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályokat, amikor a kérelmek vagy módosítások benyújtásának végső határideje munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap; az integrált rendszer összehangolt végrehajtásának biztosításához szükséges különös fogalommeghatározásokat; a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerének és a kedvezményezettek azonosításának alapvető jellemzőit és technikai szabályait; a támogatási jogosultságok azonosítási és nyilvántartási rendszerének alapvető jellemzőit, technikai szabályait és minőségi követelményeit; a támogatás kiszámításának alapját, ideértve a tájképi jellegzetességeket vagy fákat magukban foglaló támogatható területek esetében alkalmazandó szabályokat; a támogatás odaítélésében részt vevő közvetítőkre, úgymint szolgálatokra, szervekre és szervezetekre vonatkozó további szabályokat; az állandó legelők fenntartására vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggésben; a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó közigazgatási szankciók kiszámításához szükséges egységes alapot; a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó közigazgatási szankciók alkalmazásának és kiszámításának feltételeit; az 1306/2013/EU rendeletben előírt szabályok kiegészítését a hatályon kívül helyezett szabályokról az új szabályokra való zökkenőmentes áttérés érdekében.
A Bizottság kétszer módosította e felhatalmazáson alapuló jogi aktust: 2016-ban ugyanazon cikkek alapján, mint amelyek a módosított jogi aktus elfogadásának alapjául szolgáltak, az (EU) 2016/1393 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján, 2017-ben pedig a 77. cikk (7) bekezdése alapján az (EU) 2017/723 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a KAP-pal kapcsolatos horizontális kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport kölcsönös megfeleltetéssel és mezőgazdasági tanácsadó rendszerrel foglalkozó alcsoportjában, a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoportban és a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
c) A 20. cikk (2) és (3) bekezdése alapján a Bizottság elfogadta a 906/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
. E rendelet az állami intervencióhoz kapcsolódó kiadások tekintetében egészíti ki az 1306/2013/EU rendeletet.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus a közraktározással összefüggő intervenciós intézkedésekhez kapcsolódó kiadások Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) általi finanszírozására alkalmazandó feltételeket és szabályokat állapítja meg.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a KAP-pal kapcsolatos horizontális kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
d) Az 50. cikk (1) bekezdése alapján a Bizottság elfogadta az (EU) 2015/1971 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
. E rendelet az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapot és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot érintő szabálytalanságokra vonatkozó jelentéstételre vonatkozó különös rendelkezésekkel egészíti ki az 1306/2013/EU rendeletet.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza, hogy a tagállamoknak mely szabálytalanságokat kell jelenteniük és milyen adatokat kell közölniük a Bizottsággal.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a COCOLAF (a csalások megelőzésének koordinációjával foglalkozó tanácsadó bizottság) jelentéstétellel és elemzéssel foglalkozó szakértői csoportjában és a KAP-pal kapcsolatos horizontális kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
B. Mivel az 1306/2013/EU rendelet többek között az 1305/2013/EU rendelet, az 1307/2013/EU rendelet és az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó területek pénzügyi és monitoringgal kapcsolatos vonatkozásait szabályozza, az 1306/2013/EU rendelet alapján elfogadott egyes felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának másik jogalapját az 1308/2013/EU rendelet képezi. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ezért különböző alap-jogiaktusokon alapulnak. Fő rendelkezéseik elfogadására az 1308/2013/EU rendelettel kapcsolatban került sor (lásd e tekintetben a 4.3. pontot). A pénzügyi és monitoringgal kapcsolatos vonatkozások pedig az 1306/2013/EU rendeleten alapulnak.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a következő jogi aktusok:
1)A 64. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott 499/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a termelői szervezetek elismerési követelményeinek figyelmen kívül hagyása esetén alkalmazandó szankciókat állapítja meg.
2)A 64. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a szankciókat és a költségek visszafizettetésére vonatkozó szabályokat állapította meg azon termelők esetében, akik nem teljesítik azt a kötelezettséget, hogy ki kell vágniuk a szőlőt az engedély nélkül betelepített területeken. E rendelet már hatályát vesztette: az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd lent) helyezte hatályon kívül és váltotta fel.
3)A 106. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt állapítja meg az 1308/2013/EU rendelet 55. cikke értelmében a méhészeti ágazatban nyújtott támogatásként kifizetett összegek esetében.
4)A 64. cikk (6) bekezdésének a) pontja és a 66. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján elfogadott (EU) 2015/1829 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az adminisztratív szankciókat állapítja meg az 1144/2014/EU rendelet alapján tájékoztatási és promóciós programra vonatkozó javaslatot benyújtó szervezetek esetében.
5)A 63. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a támogatás részleges vagy teljes visszavonásának feltételeit állapítja meg a borágazatban.
6)A 66. cikk (3) bekezdésének c) és e) pontja alapján elfogadott (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a biztosítékra, valamint annak felszabadítására és visszatartására vonatkozó feltételeket állapítja meg a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyekkel kapcsolatban.
7)A 64. cikk (6) bekezdése, valamint a 66. cikk (3) bekezdésének c) és e) pontja alapján elfogadott (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a biztosítékra, valamint annak felszabadítására és visszatartására vonatkozó feltételeket állapítja meg az állami intervencióval és a magántárolási támogatással kapcsolatban.
8)A 106. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2016/1612 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt állapította meg az e rendelet alapján a tehéntejszállítmányaikat csökkentő jogosult kérelmezők részére fizetett rendkívüli támogatás tekintetében.
9)A 106. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2016/1613 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tényt állapította meg az e rendelet alapján a tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak fizetett kivételes alkalmazkodási támogatás tekintetében.
10)A 64. cikk (6) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2016/247 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a szankciókat állapította meg a nem nyilvánvaló hiba miatt bekövetkezett szabálytalan kifizetések, továbbá bármely, a kérelmező felelőssége alatt elkövetett csalás vagy súlyos gondatlanság esetében a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékek biztosításához és szétosztásához az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében nyújtott uniós támogatás tekintetében. E rendelet már hatályát vesztette: az (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd a következő pontot) helyezte hatályon kívül és váltotta fel.
11)A 64. cikk (6) bekezdésének a) pontja és a 106. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a közigazgatási szankciókat állapítja meg az 1308/2013/EU rendelet II. része I. címe II. fejezetének 1. szakaszában említett iskolaprogram végrehajtásával kapcsolatos meg nem felelés esetében. E rendelet ugyanakkor a 907/2014/EU rendeletet (lásd a 2.3.A. pontot) is módosítja e támogatás esetében az árfolyamra vonatkozó meghatározó ügyleti tény tekintetében.
12)A 62. cikk (1) bekezdése és a 64. cikk (6) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban alkalmazandó szankciók tekintetében egészíti ki az 1306/2013/EU rendeletet.
13)A 64. cikk (6) bekezdése és a 89. cikk (5) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet a tagállamok által a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében kiszabandó igazgatási szankció arányos és fokozatos konkrét mértékének meghatározására és az azon esetek meghatározására vonatkozó szabályokat állapítja meg, amelyekben nem kerülhet sor igazgatási szankciók kiszabására. A rendelet a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankját is létrehozza, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik, valamint megállapítja az ellenőrző szervekre és a tagállamok megállapításainak közös felhasználására vonatkozó szabályokat.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodással összhangban a Bizottság konzultált a tagállamok szakértőivel a KAP-pal kapcsolatos horizontális kérdésekkel foglalkozó szakértői csoport és a mezőgazdasági piacokkal foglalkozó szakértői csoport keretében, különösen az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet hatálya alá tartozó szempontokat illetően. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
A Bizottság nem fogadott el felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 65., 84., 107. és 110. cikk alapján, mert ennek szükségessége nem merült fel.
2.4.Következtetések
A Bizottság megfelelően gyakorolta felhatalmazáson alapuló hatásköreit. Nem zárható ki, hogy a jövőben még szükség lesz a felhatalmazások gyakorlására.
3.Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
3.1.Bevezetés
Az 1307/2013/EU rendelet
az I. mellékletben felsorolt támogatási rendszerek keretében közvetlenül a mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetésekre (a továbbiakban: a közvetlen kifizetések) vonatkozó szabályokat állapít meg.
A 2. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben meghatározott támogatási rendszerek jegyzékének módosítására vonatkozóan, az ahhoz szükséges mértékben, hogy figyelembe lehessen venni a támogatási rendszerekkel kapcsolatban esetlegesen e rendelet elfogadását követően elfogadandó új jogalkotási aktusokat.
A 4. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:
a)létrehozzák azt a keretet, amelyen belül a tagállamoknak meg kell határozniuk a mezőgazdasági terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó követelménynek való megfelelés érdekében a mezőgazdasági termelők által teljesítendő kritériumokat, az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában említettek szerint;
b)létrehozzák azt a keretet, amelyen belül a tagállamok meghatározzák természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken elvégzendő minimumtevékenységeket, az (1) bekezdés c) pontjának iii. alpontjában említettek szerint;
c)megállapítják a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyának, valamint az (1) bekezdés h) pontjában említett helyi honos gyakorlatoknak a meghatározásával kapcsolatos kritériumokat.
A 6. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben meghatározott nemzeti felső határok kiigazítása céljából az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő változások figyelembevétele érdekében.
A 7. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiigazítják a III. mellékletben meghatározott nettó felső összeghatárokat az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegeit érintő változások figyelembevétele érdekében.
A 8. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó csökkentések kiszámítási alapjára vonatkozó szabályok megállapításáról annak érdekében, hogy a közvetlen kifizetések kiigazítása megfelelő módon, a pénzügyi fegyelemre tekintettel történjen.
A 9. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák:
a)az annak megállapítására vonatkozó kritériumokat, hogy a mezőgazdasági termelő mezőgazdasági területe mely esetekben minősül főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területnek;
b)azokat a kritériumokat, amelyek alapján meg lehet különböztetni a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket;
c)azokat a (2) és a (4) bekezdésben említett kritériumokat, amelyek alapján megállapítható a közvetlen kifizetések összege, különös tekintettel a támogatási jogosultságok első kiosztási évében megvalósult közvetlen kifizetésekre, amikor a támogatási jogosultságok meghatározása még nem végleges, valamint az új mezőgazdasági termelők esetében megvalósult közvetlen kifizetésekre;
d)azokat a kritériumokat, amelyeket a mezőgazdasági termelőknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a (2) és a (3) bekezdés alkalmazásában bizonyítást nyerjen, hogy mezőgazdasági tevékenységük nem elenyésző, és hogy elsődleges üzleti tevékenységük mezőgazdasági tevékenység.
A 20. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben foglalt összegek kiigazítása céljából azon következmények figyelembevétele érdekében, amelyek az aknamentesített földterületek mezőgazdasági tevékenység céljára való, Horvátország által bejelentett újbóli használatbavételéből adódnak.
A 35. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)a mezőgazdasági termelőknek az alaptámogatási rendszerben való részvételi jogosultságával és a rendszerhez való hozzáférésével kapcsolatos szabályok az öröklés vagy várható öröklés, a szerződéses bérletben történő jogutódlás, a jogállásban vagy elnevezésben bekövetkezett változás, támogatási jogosultságok átruházása, valamint a mezőgazdasági üzem egyesülése vagy szétválása esetén, továbbá a 24. cikk (8) bekezdésében említett szerződéses átruházási rendelkezés alkalmazásának esetén;
b)az e cím bármely rendelkezése alapján kiosztott támogatási jogosultságok értékének és számának kiszámítására vagy értékének növelésére, illetve csökkentésére vonatkozó szabályok, ezen belül a következőkre vonatkozó szabályok:
I.a mezőgazdasági termelő kérelme alapján kiosztott támogatási jogosultságok tekintetében ideiglenes érték és szám, illetve ideiglenes növelés meghatározásának lehetősége;
II.a támogatási jogosultságok ideiglenes és végleges értékének és számának meghatározására vonatkozó feltételek;
III.olyan esetek, amikor adásvételi vagy bérleti szerződés hatással lehet a támogatási jogosultságok kiosztására;
c)a nemzeti tartalékból vagy regionális tartalékokból kiosztott támogatási jogosultságok értékének és számának megállapítására és kiszámítására vonatkozó szabályok;
d)a támogatási jogosultságok egységértékének módosítására vonatkozó szabályok a támogatási jogosultságok törtrészeit illetően, valamint a 34. cikk (4) bekezdésében említett támogatásijogosultság-átruházások esetében;
e)a 24. cikk (1) bekezdése harmadik albekezdésének a), b) és c) pontjában említett lehetőségek alkalmazásának kritériumai;
f)a 24. cikk (4)–(7) bekezdése szerinti korlátozásoknak a kiosztandó támogatási jogosultságok számára történő alkalmazásának kritériumai;
g)a támogatási jogosultságoknak a 30. cikk (6) és (7) bekezdése alapján történő kiosztására vonatkozó kritériumok;
h)a 32. cikk (5) bekezdésében említett csökkentési együttható meghatározására vonatkozó kritériumok.
A 35. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a bejelentésének tartalmával, valamint a támogatási jogosultságok aktiválására vonatkozó követelményekkel kapcsolatos szabályok tekintetében.
A 35. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő szabályok, valamint a kenderfajták megállapítására és azok 32. cikk (6) bekezdésében említett tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárás meghatározására vonatkozó szabályok tekintetében.
A 36. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az egységes területalapú támogatási rendszer tekintetében a támogathatóságra és a mezőgazdasági termelők részvételére vonatkozó szabályokat illetően.
A 39. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alaptámogatási rendszernek az egységes területalapú támogatási rendszert alkalmazó tagállamokban történő bevezetésére vonatkozó további szabályok megállapítása céljából.
A 43. cikk (12) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak vonatkozásában:
a)a IX. mellékletben foglalt lista egyenértékű gyakorlatokkal való kiegészítése;
b)az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszerekre alkalmazandó megfelelő követelmények megállapítása, beleértve az e rendszerek által nyújtandó biztosítékok szintjét is;
c)az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke (6) bekezdésében említett összeg részletes kiszámítási szabályainak megállapítása az e rendelet IX. melléklete I. szakasza 3. és 4. pontjában és III. szakasza 7. pontjában említett gyakorlatok tekintetében, valamint bármely egyéb, a szóban forgó mellékletbe illesztett egyenértékű gyakorlat tekintetében, amelyre vonatkozóan a kettős finanszírozás elkerülése érdekében konkrét számításra van szükség.
A 44. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő célból:
a)az e cikk (4) bekezdésében említettektől eltérő típusú nemzetségek és fajok elismerése; valamint
b)az egyes növénykultúrák arányának pontos kiszámításával kapcsolatos alkalmazási szabályok megállapítása.
A 45. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az állandó gyepterület fenntartására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.
A 45. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy a 70. cikknek megfelelően olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben:
a)meghatározza az e cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett további érzékeny területek kijelölésére vonatkozó keretrendszert;
b)kialakítja az állandó gyepterület és a teljes mezőgazdasági terület e cikk (2) bekezdése értelmében fenntartandó arányának meghatározására szolgáló részletes módszereket;
c)meghatározza az e cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett korábbi időszakot.
A 46. cikk (9) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy olyan, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek:
a)az e cikk (2) bekezdésében említett típusú területek vonatkozásában további kritériumokat állapítanak meg az ökológiai jelentőségű területté történő minősítést illetően;
b)a (2) bekezdésben említett százalékos arány betartása céljából figyelembe vehető, az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő típusú területeket állapítanak meg;
c)a X. mellékletet kiigazítják a (3) bekezdésben említett átváltási és súlyozási tényezők megállapítása érdekében és az e bekezdés a) és b) pontja szerint a Bizottság által meghatározandó kritériumok és/vagy területtípusok figyelembevétele céljából;
d)megállapítják az (5) és a (6) bekezdésben említett végrehajtásra vonatkozó szabályokat, az ilyen végrehajtással kapcsolatos minimumkövetelményeket is beleértve;
e)létrehozzák azt a keretet, amely alapján a tagállamok meghatározzák azokat a kritériumokat, amelyeket a mezőgazdasági üzemeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy a (6) bekezdés alkalmazásában egymás közvetlen közelében elhelyezkedő üzemnek minősüljenek;
f)megállapítják a (7) bekezdésben említett, az erdő teljes földterülethez viszonyított százalékos arányának és az erdőterület mezőgazdasági földterülethez viszonyított arányának meghatározására vonatkozó módszereket.
Az 50. cikk (11) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén egy jogi személy jogosultnak tekinthető arra, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásban részesüljön.
Az 52. cikk (9) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők meghatározására vonatkozóan:
a) a termeléstől függő támogatás nyújtásának feltételei;
b)az egyéb uniós intézkedésekkel való összhanggal és a támogatáshalmozással kapcsolatos szabályok.
Az 52. cikk (10) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy a szóban forgó rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan, a termeléstől függő önkéntes támogatással kapcsolatos intézkedések vonatkozásában, amelyek révén elkerülhető, hogy a termeléstől függő önkéntes támogatásban részesülő kedvezményezetteket az ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse.
Az 57. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban állapítsa meg a földterületek és a fajták engedélyezésével kapcsolatos szabályokat és feltételeket.
Az 58. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az említett támogatás nyújtásának feltételeivel, a jogosultsági követelményekkel és az agronómiai gyakorlatokkal kapcsolatos szabályok vonatkozásában.
Az 59. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:
a)az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok;
b)a termelőkre vonatkozó kötelezettségek;
c)arra a helyzetre vonatkozó szabályok, ha az elismert ágazatközi szervezet nem felel meg az a) pontban említett kritériumoknak.
A 64. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerben való részvétel feltételeit abban az esetben, ha a rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelő helyzete megváltozik.
A 67. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló, a tanácsi határozatok útján megkötött nemzetközi megállapodásokban – többek között az értesítésekre vonatkozóan – meghatározott követelményeknek megfelelő jogi aktusokat fogadjon el a tagállamok által e rendelet alkalmazásával kapcsolatban vagy a közvetlen kifizetések vizsgálata, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és auditálása céljából a Bizottságnak küldendő értesítésekkel kapcsolatos szükséges intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottság ennek során figyelembe veszi, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.
A 67. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozó további szabályok megállapítása céljából:
a)azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;
b)a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok;
c)a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés joga;
d)az információk közzétételének feltételei.
A 73. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mezőgazdasági termelők megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedésekre vonatkozóan a 73/2009/EK rendelet rendelkezéseiről az 1307/2013/EU rendelet rendelkezéseire való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében.
3.2.Jogalap
A jelentéskészítést a 70. cikk (2) bekezdése írja elő. E rendelkezés értelmében a Bizottságnak a 2., 4., 6., 7., 8., 9., 20., 35., 36., 39., 43., 44., 45., 46., 50., 52., 57., 58., 59., 64., 67. és 73. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól, 2014. január 1-jétől kezdődő hatállyal. A Bizottságnak legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést kell készítenie a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
3.3.A felhatalmazás gyakorlása
A Bizottság ez idáig tizenöt felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az 1307/2013/EU rendelet alapján.
A.A 8. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott 502/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a 73/2009/EK tanácsi rendeletet és az 1307/2013/EU rendeletet kiegészítve a kifizetések 2014. évi lineáris csökkentése és a 2014-es naptári évben érvényesítendő pénzügyi fegyelem következtében a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó támogatáscsökkentések kiszámítási alapját állapítja meg.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
B.A 4. cikk (3) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (5) bekezdése, a 35. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 36. cikk (6) bekezdése, a 39. cikk (3) bekezdése, a 43. cikk (12) bekezdése, a 44. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (5) és (6) bekezdése, a 46. cikk (9) bekezdése, az 50. cikk (11) bekezdése, az 52. cikk (9) bekezdése, az 57. cikk (3) bekezdése, az 58. cikk (5) bekezdése, az 59. cikk (3) bekezdése, valamint a 67. cikk (1) és (2) bekezdése alapján elfogadott 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az 1307/2013/EU rendeletet egészíti ki. E felhatalmazáson alapuló rendelet meghatározza a mezőgazdasági terület legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartására vonatkozó kritériumok keretrendszerét, a természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott mezőgazdasági területeken végzett minimumtevékenységek keretrendszerét, a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyának érvényesülésére vonatkozó rendelkezéseket állandó gyepterület esetén, valamint a bevett helyi gyakorlatokat állandó gyepterület esetén. Megállapítja továbbá a pénzügyi fegyelem következtében a tagállamok által a mezőgazdasági termelők esetében alkalmazandó támogatáscsökkentések kiszámítási alapját. A rendelet meghatározza azon eseteket, amikor a mezőgazdasági területek főként természetes módon legeltetésre vagy növénytermesztésre alkalmas állapotban tartott területeket jelentenek, a nem mezőgazdasági tevékenységből származó bevételeket, az 1307/2013 rendelet 9. cikkének (2) és (4) bekezdésében, valamint a 639/2014 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett közvetlen támogatások összegét, az annak bizonyítására vonatkozó kritériumokat, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem jelentéktelen, valamint hogy a fő üzleti tevékenység, illetve a vállalat célja a mezőgazdasági tevékenység. Megállapítja az 1307/2013/EU rendelet III. címe 1. fejezetének 1., 2., 3. és 5. szakaszában előírt alaptámogatási rendszer és az 1307/2013/EU rendelet 36. cikkében előírt egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásának szabályait. Ezenkívül megállapítja az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlathoz (a kizöldítéshez) nyújtott támogatás szabályait, különösen az egyenértékűséggel, a növénytermesztés diverzifikálásával, az állandó gyepterület és az állandó gyepterület arányának fenntartásával, valamint az ökológiai jelentőségű területnek történő minősítés kritériumaival kapcsolatban, és módosítja az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét, meghatározva az említett rendelet 46. cikkének (3) bekezdésében említett átváltási és súlyozási tényezőket az ökológiai jelentőségű területek különböző típusai esetében. A rendelet megállapítja a jogi személyeknek és a természetes személyek csoportjának a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatáshoz való hozzáférésére vonatkozó szabályokat; a termeléstől függő támogatás nyújtásának részletes feltételeit; a tagállamok kötelezettségeit és lehetőségeit a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást illetően, valamint a tagállamok által küldendő értesítésekre vonatkozó részletes szabályokat.
A Bizottság ötször módosította e felhatalmazáson alapuló jogi aktust:
2015-ben az 52. cikk (9) bekezdése alapján az (EU) 2015/1383 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján az állatok után járó termeléstől függő támogatás azonosítási és nyilvántartási követelményeivel kapcsolatos jogosultsági feltételek tekintetében.
2016-ban az 50. cikk (11) bekezdése és az 52. cikk (9) bekezdése, valamint a 67. cikk (1) és (2) bekezdése alapján az (EU) 2016/141 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra és a termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozó egyes rendelkezések tekintetében, és eltérve az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 53. cikkének (6) bekezdésétől.
2017-ben a 35. cikk (2) és (3) bekezdése, a 44. cikk (5) bekezdésének b) pontja, a 46. cikk (9) bekezdésének a) és c) pontja, az 50. cikk (11) bekezdése, az 52. cikk (9) bekezdésének a) pontja, valamint a 67. cikk (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja alapján az (EU) 2017/1155 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján a kendertermesztéshez kapcsolódó ellenőrzési intézkedések, (különösen az ökológiai jelentőségű területeket illetően) – a végrehajtás első évét követően a kizöldítés felülvizsgálatának eredményeit tükrözve – a kizöldítésre, a jogi személy felett ellenőrzést gyakorló fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatásra, a termeléstől függő önkéntes támogatás keretében az egységnyi összeg kiszámítására és a támogatási jogosultságok törtrészeire vonatkozó egyes rendelkezések, valamint az egységes területalapú támogatási rendszerhez és a termeléstől függő önkéntes támogatáshoz kapcsolódó bizonyos értesítési követelmények tekintetében, és módosítva az 1307/2013/EU rendelet átváltási és súlyozási tényezőkre vonatkozó X. mellékletét.
2018-ban a 35. cikk (3) bekezdése, az 52. cikk (9) bekezdése, valamint a 67. cikk (1) és (2) bekezdése alapján az (EU) 2018/707 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján a kender alaptámogatási rendszer keretében történő támogatására vonatkozó támogathatósági kritériumok, valamint a termeléstől függő önkéntes támogatásra vonatkozó egyes követelmények tekintetében, valamint a 45. cikk (6) bekezdésének b) pontja és a 46. cikk (9) bekezdésének a) pontja alapján az (EU) 2018/1784 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján az (EU) 2017/2393 rendelet
által elvégzett módosításokat követően az 1307/2013/EU rendelet által meghatározott, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös gyakorlatokra vonatkozó egyes rendelkezései tekintetében.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok mindegyikével kapcsolatban konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
C.Az 1307/2013/EU rendelet X. mellékletét módosító (a fenti B. pontban említett) (EU) 2017/1155 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet mellett a Bizottság az alábbi felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadta el az 1307/2013/EU rendelet mellékleteinek módosítása érdekében:
1)A 6. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése és a 20. cikk (6) bekezdése alapján az 1307/2013/EU rendeletnek a nemzeti felső összeghatárokra vonatkozó II. mellékletét, a nettó felső összeghatárokra vonatkozó III. mellékletét és a Horvátországra alkalmazandó pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó VI. mellékletét módosító 994/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
2)A 46. cikk (9) bekezdésének c) pontja alapján a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet átváltási és súlyozási tényezőkre vonatkozó X. mellékletét módosító 1001/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
3)A 6. cikk (3) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése alapján az 1307/2013/EU rendeletnek a nemzeti felső összeghatárokra vonatkozó II. mellékletét és a nettó felső összeghatárokra vonatkozó III. mellékletét módosító 1378/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
4)A 6. cikk (3) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése és a 20. cikk (6) bekezdése alapján az 1307/2013/EU rendeletnek a nemzeti felső összeghatárokra vonatkozó II. mellékletét, a nettó felső összeghatárokra vonatkozó III. mellékletét és a Horvátországra alkalmazandó pénzügyi rendelkezésekre vonatkozó VI. mellékletét módosító (EU) 2015/851 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
5)A 7. cikk (3) bekezdése alapján az 1307/2013/EU rendeletnek a nettó felső összeghatárokra vonatkozó III. mellékletét módosító (EU) 2016/142 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
6)A 6. cikk (3) bekezdése és a 7. cikk (3) bekezdése alapján az 1307/2013/EU rendeletnek a nemzeti felső összeghatárokra vonatkozó II. mellékletét és a nettó felső összeghatárokra vonatkozó III. mellékletét módosító (EU) 2018/162 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
7)A 7. cikk (3) bekezdése alapján az 1307/2013/EU rendeletnek a nettó felső összeghatárokra vonatkozó III. mellékletét módosító (EU) 2019/71 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok némelyike egyidejűleg az 1305/2013/EU rendelet I. mellékletét is módosította. Azokat ezért e jelentés 1.3. pontja is megemlíti.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoportban és a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakértői csoportban azokban az esetekben, amelyekben a jogi aktus elfogadásának másik jogalapját az 1305/2013/EU rendelet képezte. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
D.A 67. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletet egészíti ki (lásd e tekintetben a 4.3. pontot is) az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében. E felhatalmazáson alapuló rendelet olyan jogi keretet hoz létre, amely alapján a tagállamoknak többek között ki kell jelölniük egy meghatározott feladatok ellátásáért felelős kapcsolattartó szervet.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó szakértői csoportban és a KAP-pal kapcsolatos horizontális kérdésekkel foglalkozó szakértői csoportban. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
A Bizottság nem fogadott el felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 43. cikk (12) bekezdésének a) pontja, a 44. cikk (5) bekezdésének a) pontja, a 46. cikk (9) bekezdésének b) pontja, az 52. cikk (10) bekezdése, a 64. cikk (5) bekezdése és a 73. cikk alapján.
A 43. cikk (12) bekezdésének a) pontja az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokkal egyenértékű gyakorlatokkal való kiegészítésre vonatkozik. A „környezetbarátabbá válást ösztönző standard intézkedésekkel” és az 1307/2013/EU rendelet IX. mellékletében foglalt lista szerinti egyenértékű gyakorlatok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján a Bizottság nem találta szükségesnek, hogy új gyakorlattal egészítse ki a listát.
A 44. cikk (5) bekezdésének a) pontja a rendeletben a növénytermesztés diverzifikálására vonatkozó kötelezettséggel kapcsolatban meghatározottaktól eltérő típusú nemzetségek és fajok elismerésére vonatkozik. A Bizottság által a végrehajtással kapcsolatban a jelenlegi növénykultúra-felosztás alapján szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy e felosztás kellő mozgásteret biztosított a mezőgazdasági termelők számára, további kritériumok viszont a kötelezettség felhígulásának veszélyével járnának.
A 46. cikk (9) bekezdésének b) pontja további, a rendeletben meghatározottaktól eltérő típusú ökológiai jelentőségű területek megállapítására vonatkozik. Az ökológiai jelentőségű területekkel kapcsolatos kötelezettség végrehajtására vonatkozó, „A kizöldítés helyzetének áttekintése egy év elteltével” című 2016. évi munkadokumentumban és az ökológiai jelentőségű területekről készült 2017. évi külön jelentésben levont következtetések nem támasztották alá, hogy szükség lenne további ilyen területek megállapítására.
Az 52. cikk (10) bekezdése a termeléstől függő önkéntes támogatásról rendelkezik a strukturális piaci egyensúlyhiány fellépésének eshetőségével összefüggésben. A strukturális piaci egyensúlyhiány feltétele nem teljesült a felhatalmazás fennállása óta
.
A 64. cikk (5) bekezdése a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszerre vonatkozik és felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák a rendszerben való részvétel feltételeit arra az esetre, ha a rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelő helyzete megváltozik. Mivel a mezőgazdasági termelők csak egyszer, 2015-ben léphettek be a rendszerbe (és ez alól csak öröklés esetében van kivétel), valamint tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők bármelyik évben kiléphetnek a rendszerből, a Bizottság nem találta szükségesnek, hogy gyakorolja ezt a felhatalmazáson alapuló hatáskörét.
A 73. cikk az átmeneti intézkedésekre vonatkozik. Ezek elfogadására az 1310/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel
került sor. A Bizottság ezért nem gyakorolta a felhatalmazáson alapuló hatáskörét.
3.4.Következtetések
A Bizottság megfelelően gyakorolta felhatalmazáson alapuló hatásköreit. Nem zárható ki, hogy a jövőben még szükség lesz a felhatalmazások gyakorlására.
4.Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
4.1.Bevezetés
Az 1308/2013/EU rendelet
létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését. E rendelet a mezőgazdasági termékek különböző ágazataira vonatkozó szabályokat állapít meg.
A 3. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy naprakésszé tegye a II. melléklet I. részében szereplő, a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározásokat.
A 4. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy az e rendeletben szereplő árumegnevezéseket és hivatkozásokat a Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámokhoz és alszámokhoz igazítsa.
A 18. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy meghatározza azon feltételeket, amelyek mellett határozhat a 17. cikkben felsorolt termékek magántárolásának támogatásáról.
A 19. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy szabályokat állapítson meg az állami intervencióval érintett termékekre vonatkozó követelmények és feltételek tekintetében.
A 19. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy szabályokat állapítson meg a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs esetében a felvásárlásra és az eladásra vonatkozó minőségi kritériumok tekintetében.
A 19. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy szabályokat állapítson meg a megfelelő tárolókapacitás, valamint az állami intervenciós rendszer gazdaságosság, elosztás és a gazdasági szereplők általi hozzáférés tekintetében megvalósuló hatékonysága tekintetében.
A 19. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy megállapítson bizonyos, a magántárolásra vonatkozó feltételeket.
A 19. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy bizonyos szabályokat állapítson meg az állami intervenciós és magántárolási rendszerek megfelelő működésére vonatkozóan.
A 19. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak a hasított testek osztályozása tekintetében.
A 24. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tej- és tejtermékek oktatási intézményekben történő kiosztásának támogatása tekintetében.
A 30. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot támogató programok tekintetében.
A 37. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó támogatások tekintetében.
Az 53. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg a borágazatra vonatkozó támogatási programok tekintetében.
Az 56. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg a méhészeti ágazatra vonatkozó támogatás tekintetében.
Az 59. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg a komlóágazatban nyújtott támogatás tekintetében.
A 69. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy különböző szabályokat állapítson meg a szőlőtelepítésre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében.
A 75. cikk (2) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy szabályokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.
A 75. cikk (6) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy módosítsa az azon ágazatok (1) bekezdésben szereplő listáját, amelyekre a forgalmazási előírások alkalmazhatók.
A 76. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy egyedi eltéréseket fogadjon el a gyümölcs- és zöldségágazati termékek forgalmazására vonatkozó további követelményektől.
A 77. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy eltéréseket állapítson meg a komlóval kapcsolatos tanúsítási kötelezettség tekintetében.
A 78. cikk (3) és (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan, valamint az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.
A 78. cikk (5) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítsa a szükséges szabályokat.
A 79. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy egy vagy több konkrét előírás tekintetében megállapítsa az azon tűréshatárra vonatkozó szabályokat, amelyet túllépve a termékek által alkotott tétel egésze az előírásnak meg nem felelőnek minősül.
A 80. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak a forgalomba nem hozható borászati termékekre vonatkozó nemzeti eljárásokra vonatkozó szabályok, illetve az azoktól való eltérések tekintetében, az előírásoknak meg nem felelő borászati termékek forgalomból való kivonása és megsemmisítése tekintetében.
A 83. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak a kenhető zsírokra és borászati termékekre vonatkozó nemzeti szabályokkal, valamint a kísérleti eljárások alkalmazásával előállított termékek tartásával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos feltételek meghatározására vonatkozóan.
A 86. cikk, a 87. cikk (2) bekezdése és a 88. cikk (3) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak a fakultatív fenntartott jelölések tekintetében.
A 89. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a behozatalhoz és a kivitelhez kapcsolódó forgalmazási előírások tekintetében.
A 100. cikk (3) bekezdése és a 109. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a borágazati eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében.
A 114. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a borágazati hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében.
A 122. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a borágazati címkézéssel és kiszereléssel kapcsolatos bizonyos szabályok tekintetében.
A 125. cikk (4) bekezdése, a 132. cikk, a 140. cikk (2) bekezdése és a 143. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a cukorágazatra vonatkozó bizonyos szabályok tekintetében.
A 145. cikk (4) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak a szőlőkataszterre és az azzal kapcsolatban a borágazat szereplőit terhelő kötelezettségekre vonatkozó szabályok tekintetében.
A 166. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a termelői szervezetekre és társulásokra, valamint szakmaközi szervezetekre vonatkozó szabályok tekintetében.
A 177. cikk, a 181. cikk (2) bekezdése, a 185. és 186. cikk, a 190. cikk (3) bekezdése, a 192. cikk (4) bekezdése és a 202. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a harmadik országokkal folytatott kereskedelem tekintetében.
A 219. cikk (1) bekezdése felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy intézkedéseket fogadjon el, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak. Amennyiben piaci zavarok kialakulásának veszélyével fenyegető, rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben előírt sürgősségi eljárás alkalmazandó.
A 223. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak arra, hogy szabályokat állapítson meg a vállalkozások, tagállamok és harmadik országok által közlendő információkra vonatkozó szükséges intézkedések tekintetében.
A 231. cikk felhatalmazást ad a Bizottságnak a vállalkozások megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges átmeneti szabályok tekintetében.
4.2.Jogalap
A jelentéskészítést a 227. cikk (2) bekezdése írja elő. E rendelkezés értelmében a Bizottságnak az 1308/2013/EU rendeletben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2013. december 20-tól kezdődő hatállyal. A Bizottságnak legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam vége előtt jelentést kell készítenie a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem emel kifogást a meghosszabbítással szemben legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
4.3.A felhatalmazás gyakorlása
A Bizottság ez idáig hatvankét felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el az 1308/2013/EU rendelet alapján.
A.Az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Negyven felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására került sor az 1308/2013/EU rendelet kiegészítése érdekében, különösen a különböző ágazatokat illetően:
A magántárolást illetően:
A 19. cikk (1) bekezdése és a 19. cikk (4) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott 501/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a 826/2008/EK rendeletnek a magántárolási támogatásra jogosult mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó egyes követelmények tekintetében történő módosítása révén egészítette ki az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet. E felhatalmazáson alapuló jogi aktust hatályon kívül helyezte az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet.
A 19. cikk (1), (2), (3) bekezdése, (4) bekezdésének a) pontja és (5) bekezdése, valamint a 223. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az állami intervenció és a magántárolási támogatás tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is).
E felhatalmazáson alapuló jogi aktust az (EU) 2018/149 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
módosította az állami intervencióra és a magántárolási támogatásra jogosult tej és tejtermékek minőségi jellemzői és összetételükre vonatkozó követelmények tekintetében.
A szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének osztályozását illetően:
A 19. cikk (6) bekezdésének a)–d) pontja, a 223. cikk (1) bekezdése és a 223. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott (EU) 2017/1182 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a szarvasmarhák, a sertések és a juhok hasított testének uniós osztályozási rendszerei, valamint a hasított testek és az élő állatok bizonyos kategóriáira vonatkozó piaci árak bejelentése tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet.
A gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a tej- és tejtermékek oktatási intézményekben történő kiosztásának támogatását illetően:
A 24. cikk (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott 500/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a 288/2009/EK bizottsági rendeletnek az iskolagyümölcs-program keretében hozott kísérő intézkedésekhez nyújtott támogatás odaítélése tekintetében történő módosítása révén egészítette ki az 1308/2013/EU rendeletet. E felhatalmazáson alapuló jogi aktust hatályon kívül helyezte az (EU) 2016/247 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd lent).
A 27. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott 1047/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az iskolatejprogram céljából a tagállamok által kidolgozandó nemzeti vagy regionális stratégia tekintetében egészítette ki az 1308/2013/EU rendeletet. E felhatalmazáson alapuló jogi aktust hatályon kívül helyezte az (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd lent).
A 24. cikk alapján elfogadott (EU) 2016/247 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékek biztosításához és szétosztásához az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program keretében nyújtott uniós támogatás tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is). E felhatalmazáson alapuló jogi aktust hatályon kívül helyezte az (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd lent).
A 24. cikk és a 223. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/40 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a gyümölcsök és zöldségek, a banán és a tej oktatási intézményekben való biztosításához nyújtott uniós támogatás tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet, és módosítja a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (lásd a 2.3.A. pontot is).
Az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot érintő támogatási programokat illetően:
A 30. cikk alapján elfogadott 611/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az olívaolaj-ágazatot és az étkezési olajbogyót termesztő ágazatot érintő támogatási programok tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet.
A Bizottság a 30. cikk alapján elfogadott (EU) 2017/1962 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
útján módosította e felhatalmazáson alapuló jogi aktust az olívaolajat és az étkezési olajbogyót érintő támogatási programok egyszerűsítése és egyértelműbbé tétele érdekében.
A gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatban nyújtott támogatást (és a harmadik országokkal folytatott kereskedelmet) illetően:
A 37. cikk c) pontjának iv. alpontja és d) pontjának xiii. alpontja, a 173. cikk (1) bekezdésének b), c) és f) pontja, a 181. cikk (2) bekezdése és a 231. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott 499/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet módosításával egészíti ki az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet és az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is).
A 37. cikk a) pontjának i., ii., iii. és vi. alpontja, b) és c) pontja, d) pontjának i., iii–vi., viii., x., xi. és xii. alpontja, valamint e) pontjának i. alpontja, a 173. cikk (1) bekezdésének b), c), d) és f)–j) pontja, a 181. cikk (2) bekezdése, a 223. cikk (2) bekezdésének a) pontja és a 231. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/891 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet a gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazat tekintetében, az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet pedig az említett ágazatokban alkalmazandó szankciók tekintetében egészíti ki, és módosítja az 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is).
E felhatalmazáson alapuló jogi aktust az (EU) 2018/1145 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
módosította a 37. cikk alapján a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek tekintetében.
A borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programokat illetően:
Az 53. cikk b), c), e), f) és h) pontja alapján elfogadott 612/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az 555/2008/EK bizottsági rendeletnek a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok keretében végrehajtott új intézkedések tekintetében történő módosításával egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet.
Az 53. cikk alapján elfogadott (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a borágazatban megvalósuló nemzeti támogatási programok tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet, és módosítja az 555/2008/EK bizottsági rendelet (lásd a 2.3.B. pontot is).
A méhészeti ágazatot illetően:
Az 56. cikk (1) bekezdése, a 223. cikk (2) bekezdése és a 231. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2015/1366 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a méhészeti ágazatban nyújtott támogatások tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is).
A szőlőtelepítést illetően:
A 69. cikk alapján elfogadott (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is). E felhatalmazáson alapuló jogi aktust hatályon kívül helyezte az (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd lent).
A 69. és a 89. cikk, a 145. cikk (4) bekezdése, a 147. cikk (3) bekezdése és a 223. cikk (2) bekezdése, valamint a VIII. melléklet II. része D. szakaszának 5. pontja alapján elfogadott 2017. december 11-i (EU) 2018/273 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer, a szőlőkataszter, a kísérőokmányok és a kapcsolódó tanúsítás, a bevételezési és kiadási nyilvántartás, a kötelező bejelentések, az értesítések és a bejelentett információk közzététele tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet, és hatályon kívül helyezi az (EU) 2015/560 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet (lásd a 2.3.B. pontot is).
E felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 89. cikk a) pontja és a 147. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján elfogadott (EU) 2019/840 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
módosította az Európai Unió és Kanada közötti, a borok és szeszes italok kereskedelméről szóló megállapodás végrehajtása és a kiskereskedőknek a bevételezési és kiadási nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítése céljából.
A borászati eljárásokat illetően:
A 75. cikk (2) bekezdése és (3) bekezdésének g) pontja, valamint a 147. cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján elfogadott (EU) 2015/1576 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
egyes borászati eljárások tekintetében módosította a 606/2009/EK rendeletet, valamint az ezen eljárásoknak a borágazatban vezetendő nyilvántartásokba való bejegyzése tekintetében a 436/2009/EK rendeletet.
A 75. cikk (2) bekezdése és (3) bekezdésének g) pontja, valamint a 147. cikk (3) bekezdésének e) pontja alapján elfogadott (EU) 2016/765 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
egyes borászati eljárások tekintetében módosította a 606/2009/EK rendeletet.
A 75. cikk (2) bekezdése és (3) bekezdésének g) pontja alapján elfogadott (EU) 2017/1961 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
egyes borászati eljárások tekintetében módosította a 606/2009/EK rendeletet.
A 606/2009/EK rendeletet hatályon kívül helyezte az (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (lásd lent).
A 75. cikk (2) bekezdése és a 80. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2019/934 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az alkoholtartalom-növelés engedélyezésére vonatkozó lehetőség által érintett szőlőtermő területek, az engedélyezett borászati eljárások és a szőlőből készült termékek előállítására és tartósítására alkalmazandó korlátozások, a melléktermékek százalékos arányban megadott minimális alkoholtartalma és a melléktermékek kivonása, valamint az OIV adatlapjainak közzététele tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet. E felhatalmazáson alapuló rendelet emellett hatályon kívül helyezi a 606/2009/EK rendeletet.
Az olívaolajra vonatkozó forgalmazási előírásokat illetően:
A 75. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2015/1830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendeletet módosítja.
A 86. cikk alapján elfogadott (EU) 2016/1226 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az olívaolajra vonatkozó fakultatív fenntartott jelölések tekintetében módosítja az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet IX. mellékletét.
A 75. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2016/2095 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az olívaolaj és az olívamaradék-olaj jellemzőiről és az ezekre vonatkozó elemzési módszerekről szóló 2568/91/EGK rendeletet módosítja.
A 75. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2018/1096 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az olívaolaj címkézésén feltüntetendő egyes megjelölésekre vonatkozó követelmények tekintetében módosítja a 29/2012/EU végrehajtási rendeletet.
A banánra vonatkozó forgalmazási előírásokat illetően:
A 75. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/1229 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a banánra vonatkozó forgalmazási előírások megállapításáról, e forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséről és a banánágazatban a tájékoztatásokra vonatkozó követelményekről szóló 1333/2011/EU végrehajtási rendelet egyes nyelvi változatait helyesbíti.
A tojásokra vonatkozó forgalmazási előírásokat illetően:
A 75. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/2168 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a szabad tartásból származó tojásokra vonatkozó forgalmazási előírások tekintetében módosítja az 589/2008/EK rendeletet azon esetek vonatkozásában, amikor a tyúkok szabadtéri kifutókhoz való hozzáférése korlátozott.
A gyümölcs- és zöldségfélékre vonatkozó forgalmazási előírásokat illetően:
A 75. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2019/428 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a gyümölcs- és zöldségágazatra vonatkozó forgalmazási előírások tekintetében módosítja az 543/2011/EU végrehajtási rendeletet.
A borágazati eredetmegjelöléseket, földrajzi jelzéseket és hagyományos kifejezéseket illetően:
A 100. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/1353 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a borok címkéin feltüntethető borszőlőfajtanevek és szinonimáik tekintetében módosította a 607/2009/EK rendeletet.
A 109., a 114. és a 122. cikk alapján elfogadott (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet. E felhatalmazáson alapuló rendelet emellett hatályon kívül helyezi a 607/2009/EK rendeletet.
A cukorágazatot illetően:
A 125. cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján elfogadott (EU) 2016/1166 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a cukorágazatban 2017. október 1-jétől alkalmazandó cukorrépa-felvásárlási feltételek tekintetében módosítja az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletét.
A termelői szervezeteket illetően:
A 173. cikk (1) bekezdése és a 223. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2016/232 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a termelői együttműködés egyes szempontjai tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet.
A harmadik országokkal folytatott kereskedelmet illetően:
A 177. cikk (1) bekezdésének b) pontja, a 177. cikk (2) bekezdésének a), b) és e) pontja, valamint a 192. cikk (4) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2015/1538 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a 1701 KN-kód alá tartozó, kedvezményes megállapodások szerinti cukorágazati termékekre vonatkozóan a behozatali engedély iránti kérelmek, a szabad forgalomba bocsátás és a finomítás elvégzésének igazolása tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet a 2015/2016. és a 2016/2017. gazdasági évekre szólóan, és módosítja a 376/2008/EK és a 891/2009/EK bizottsági rendeletet.
A 177. cikk alapján elfogadott (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a behozatali és kiviteli engedélyek rendszerének alkalmazásáról szóló szabályok tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet.
A 185. cikk alapján elfogadott (EU) 2018/94 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a harmadik országokból Spanyolországba behozott cirokra vonatkozó átalányalapú importvámcsökkentés mértékét állapítja meg. E felhatalmazáson alapuló jogi aktus 2018. február 28-án hatályát vesztette.
Az információközlési kötelezettségeket illetően:
A 223. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott (EU) 2017/1183 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az információk és dokumentumok Bizottsághoz való eljuttatása tekintetében egészíti ki az 1308/2013/EU rendeletet (és az 1307/2013/EU rendeletet) (lásd a 3.3. D. pontot is).
A 223. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott (EU) 2017/1965 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
a rizságazatbeli engedélyekre vonatkozó értesítésekben szereplő információk jellege és típusa tekintetében módosítja az (EU) 2016/1237 felhatalmazáson alapuló rendeletet.
B. Ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések
A Bizottság huszonkét felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el annak érdekében, hogy a 219. cikk (1) bekezdése alapján ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedéseket hozzon a piaci zavarok kezelése vagy megelőzése érdekében
:
1)Az őszibarack- és nektarintermelőknek nyújtandó ideiglenes és rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 913/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
2)Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról és a 913/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló 932/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
3)Az egyes sajtok magántárolására vonatkozó ideiglenes és rendkívüli támogatási program megnyitásáról és a támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló 950/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktust hatályon kívül helyezte a 992/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
, mivel úgy tűnt, hogy a támogatási program nem reagál hatékonyan és eredményesen a tejtermékek Unióból Oroszországba irányuló importjára vonatkozó tilalom által okozott piaci zavarokra.
4)A tej- és tejtermékágazatot érintő ideiglenes támogatási intézkedéseknek a vajra és sovány tejporra vonatkozó 2014. évi állami intervenciós időszak meghosszabbítása formájában történő megállapításáról szóló 949/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
5)Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
6)Az észt, lett és litván tejtermelők számára ideiglenes rendkívüli támogatás biztosításáról szóló 1263/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
7)A tej- és tejtermékágazatot érintő ideiglenes támogatási intézkedéseknek a vajra és sovány tejporra vonatkozó 2015. évi állami intervenciós időszak előrehozatala formájában történő megállapításáról szóló 1336/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
8)A finn tejtermelőknek nyújtott ideiglenes rendkívüli támogatásról szóló 1370/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
9)Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló 1031/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló (EU) 2015/1369 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
10)A tej- és tejtermékágazatot érintő ideiglenes rendkívüli intézkedéseknek a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 2015. évi állami intervenciós időszak meghosszabbítása és a vajra és a sovány tejporra vonatkozó 2016. évi állami intervenciós időszak előrehozatala formájában történő megállapításáról szóló (EU) 2015/1549 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
11)Az egyes sajtok magántárolására vonatkozó ideiglenes rendkívüli támogatási program megnyitásáról és a támogatás összegének előzetes rögzítéséről szóló (EU) 2015/1852 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
12)Az állattenyésztési ágazatok mezőgazdasági termelőinek nyújtott ideiglenes rendkívüli támogatásról szóló (EU) 2015/1853 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
13)A tej- és tejtermékágazatban működő szövetkezetek és más típusú termelői szervezetek keretében a termelési tervekre vonatkozóan létrejövő megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló (EU) 2016/558 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
14)Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó további ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2016/921 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
E felhatalmazáson alapuló jogi aktust módosította az (EU) 2017/376 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
az (EU) 2016/921 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint bejelentett, fel nem használt mennyiségek újraelosztása érdekében.
15)A tej- és tejtermékágazatban a sovány tejpor tekintetében a 2016. évi állami intervenciós időszak meghosszabbítása és a 2017. évi állami intervenciós időszak előrehozatala, valamint az (EU) 948/2014 végrehajtási rendelet értelmében nyújtható magántárolási támogatás tekintetében a 826/2008/EK rendelet, az e rendelet szerinti állami intervenció tekintetében pedig az 1272/2009/EU rendelet további alkalmazása érdekében az (EU) 2016/1238 felhatalmazáson alapuló rendelettől való eltérés formájában ideiglenes rendkívüli intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2016/1614 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
16)A tejtermelés csökkentéséhez nyújtott támogatásról szóló (EU) 2016/1612 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
(lásd a 2.3.B. pontot is).
17)A tejtermelőknek és az egyéb állattenyésztési ágazatok gazdálkodóinak nyújtandó kivételes alkalmazkodási támogatásról szóló (EU) 2016/1613 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
(lásd a 2.3.B. pontot is).
18)Az (EU) 2016/1613 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a földrengés sújtotta olaszországi régiókban tevékenykedő állattenyésztők tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/286 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
19)Az egyes gyümölcsfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2017/1165 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
20)Az (EU) 2017/1165 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a görögországi, spanyolországi és olaszországi őszibarack- és nektarintermelőknek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatási intézkedések tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2017/1533 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet
.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló egyetértési megállapodásnak megfelelően e rendeletek mindegyikével kapcsolatban konzultációk folytak a tagállami szakértőkkel a mezőgazdasági piacokkal foglalkozó szakértői csoportban, főként az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet hatálya alá tartozó kérdéseket illetően. A Bizottság a rendeletekről értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot, megjelölve a sürgősségi eljárás alkalmazásának indokait, amikor ezen eljárást alkalmazta. Sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást e felhatalmazáson alapuló rendeletekkel szemben.
2015. február 20-án a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletet fogadott el a 376/2008/EK rendeletnek a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol behozatalára vonatkozó engedélybemutatási kötelezettség tekintetében történő módosításáról, valamint a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol piacával kapcsolatos egyedi intézkedések megállapításáról szóló 670/2003/EK tanácsi rendelet egyes részletes alkalmazási szabályainak bevezetéséről szóló 2336/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus eltörölte a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol EU-ba történő behozatalára vonatkozó engedélybemutatási kötelezettséget, a biztosíték letétbe helyezésére vonatkozó kötelezettséget is ideértve. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus az EU arra vonatkozó kötelezettségét is eltörölte, hogy létre kell hoznia és közzé kell tennie egy, a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholra vonatkozó uniós mérleget, és a tagállamok arra vonatkozó kötelezettségét is, hogy negyedévente információt kell szolgáltatniuk a termelésről, az elhelyezésről és a készletekről.
Az Európai Parlament 2015. május 20-án kifogást emelt a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Ezért az nem lépett hatályba.
A Bizottság nem fogadott el felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 3. cikk (4) bekezdése, a 4., 18. és 59. cikk, a 75. cikk (6) bekezdése, a 76. cikk (4) bekezdése, a 77. cikk (5) bekezdése, a 78., 79., 83., 87., 88., 132., 140., 143., 166., 186., 190. és 202. cikk alapján.
A 3. cikk (4) bekezdése a rizságazatra vonatkozó fogalommeghatározásokra vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel a megállapított fogalommeghatározások módosításának szükségessége.
A 4. cikk a mezőgazdasági termékekre alkalmazott, közös vámtarifa szerinti nómenklatúra kiigazítására vonatkozik. A közös vámtarifa szerinti nómenklatúra módosításai ez idáig nem tették szükségessé az 1308/2013/EU rendelet módosítását.
A 18. cikk a 17. cikkben felsorolt termékekre nyújtandó magántárolási támogatás odaítélésének feltételeire vonatkozik. A tejtermékeket és más támogatható állati termékeket illetően a Bizottság úgy vélte, hogy kívánatosabb nem előre meghatározni azon feltételeket, amelyek mellett határozhat a magántárolás támogatásáról. Ez várakozásokat kelthet az érintett ágazat gazdasági szereplőiben, és ezért befolyásolhatja üzleti döntéseiket. A Bizottság eredményesnek bizonyult a magántárolási támogatás alkalmazását illetően, és az ezen eszköz újbóli igénybevételére vonatkozó döntés mindig megalapozott piaci elemzésen alapult. Az alap-jogiaktus által meghatározott három elem (referencia-küszöbértékek, költségek és a gyors fellépés szükségessége) általánosságban elegendőnek bizonyult ez idáig a magántárolás bevezetésére, ha a helyzet úgy kívánta.
Az 59. cikk a komlóágazatban nyújtott támogatásra vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel a komlóágazat további szabályozásának szükségessége.
A 75. cikk (6) bekezdése a 75. cikk (1) bekezdésében meghatározottaktól eltérő ágazatokra vonatkozó forgalmazási előírásokra vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel a 75. cikk (1) bekezdésében szereplő lista kibővítésének konkrét szükségessége. A Bizottság jelenleg értékeli általánosságban a forgalmazási előírások szerepét.
A 76. cikk a gyümölcs- és zöldségágazati termékek forgalmazásával kapcsolatos egyedi eltérésekre vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel ilyen eltérések megállapításának szükségessége.
A 77. cikk (5) bekezdése a komlóval kapcsolatos tanúsítási kötelezettségtől való eltérésekre vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel ilyen eltérések megállapításának szükségessége.
A 78. cikk (2) és (4) bekezdése a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre és az azokra vonatkozó előírásokra, illetve azok alkalmazására vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel a VII. melléklet változó fogyasztói keresleten, a műszaki fejlődésen, illetve a termékinnovációból eredő szükségleteken alapuló módosításának vagy kiegészítésének szükségessége. A tagállamok ezenfelül nem számoltak be arról, hogy nehézséget jelentene számukra a VII. mellékletben szereplő meghatározások és kereskedelmi megnevezések megfelelő megértése.
A 78. cikk (5) bekezdése az azon állatfaj nevének feltüntetésével kapcsolatos szabályokra vonatkozik, amelytől a tejtermékekben lévő tej származik. A VII. melléklet jelenleg azt írja elő, hogy a tej tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelyből származik, amennyiben az nem szarvasmarha. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel annak szükségessége, hogy egyéb tejtermékek tekintetében is ilyen szabályokat állapítson meg.
A 79. cikk a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos tűréshatárra vonatkozik. Az olívaolaj, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a bor esetében a határokat tartalmazza az előírás, amely ezért már integrálja a vizsgálati módszerek bizonytalanságának fogalmát a különböző paraméterek tekintetében határként meghatározott szintbe. Ezért nem kell tűréshatárt alkalmazni a módszerekben az eredmények kifejezéséhez. A tűréshatárral kapcsolatos szabályok összességében nem bizonyultak szükségesnek az ágazatok tekintetében, mivel még ilyen tűréshatárral kapcsolatos szabályok hiányában sem állnak fenn „indokolatlan nehézségek”.
A 83. cikk az egyes termékekre és ágazatokra vonatkozó nemzeti szabályokra vonatkozik. A Bizottság előtt nem merült fel e tekintetben további szabályok megállapításának szükségessége.
A 87. és 88. cikk a további fakultatív fenntartott jelölésekkel kapcsolatos szabályokra vonatkozik. Jelenleg nem léteznek fakultatív fenntartott jelölések a tejtermékek esetében, de számos konkrét fakultatív fenntartott jelölés meghatározására került sor a baromfihús és -tojás tekintetében a 85. cikknek megfelelően. A Bizottság előtt nem merült fel további fakultatív fenntartott jelölés fenntartásának szükségessége a fogyasztói elvárások, a tudományos és technikai ismeretek fejlődése, a piaci helyzet vagy a forgalmazási előírások és a nemzetközi szabványok terén végbemenő változások alapján.
A 132. cikk a cukorágazati felvásárlási feltételekre és szállítási szerződésekre vonatkozik. A XI. melléklet csak a 2016/2017-es gazdasági év végéig tartó átmeneti időszakra hivatkozott. 2013 és 2017 között nem volt szükséges annak módosítása.
A 140. cikk az ipari cukor, ipari izoglükóz vagy ipari inulinszirup felhasználására vonatkozik. 2013 és 2017 között nem volt szükséges az ipari cukor felhasználására vonatkozó feltételek módosítása.
A 143. cikk a cukorágazati intézkedésekre vonatkozik. A 2016/2017-es gazdasági év végéig nem volt szükséges e szabályok módosítása.
A 166. cikk a kínálatnak a piaci követelményekhez való igazítását elősegítő intézkedésekre vonatkozik. Az érdekelt felek részéről nem merült fel igény ilyen szabályok iránt.
A 186. cikk a mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó vámkontingenssel kapcsolatos szabályokra vonatkozik. E felhatalmazás gyakorlására még nem került sor, de a Bizottság szolgálatai jelenleg dolgoznak a mezőgazdasági vámkontingens engedélyek útján történő igazgatásának új rendszeréről szóló felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetén.
A 190. cikk a komlótermékekkel kapcsolatos igazolási és címkézési kötelezettségektől való eltérésekre vonatkozik. A Bizottság előtt ez idáig nem merült fel ilyen szabályok szükségessége.
A 202. cikk az export-visszatérítésekre vonatkozik. A WTO 2015-ös nairobi miniszteri konferenciája keretében az EU beleegyezett a gazdálkodással kapcsolatos exporttámogatások eltörlésébe, és a felhatalmazás gyakorlására ezért nem került sor.
4.4.Következtetések
A Bizottság megfelelően gyakorolta felhatalmazáson alapuló hatásköreit. Nem zárható ki, hogy a jövőben még szükség lesz a felhatalmazások gyakorlására, kivéve a 202. cikk szerinti felhatalmazás esetét.
A Bizottság úgy döntött, hogy e jelentést az annak 1.2., 2.2., 3.2. és 3.4. pontjában említett végső jogszabályi határidő lejárta előtt néhány hónappal nyújtja be, mert ez lehetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára, hogy átfogó képet alkothassanak a közös agrárpolitika négy fő rendeletében felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására adott felhatalmazások gyakorlásáról, amikor a társjogalkotók megvitatják a 2020 utáni közös agrárpolitikára irányuló bizottsági javaslatokat.
A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács figyelmébe ajánlja ezt a jelentést.