<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><JUDGMENT xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.JUDGMENT><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-687/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015CJ0687</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:803">EU:C:2017:803</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>13</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>13</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.JUDGMENT><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC"><DATE ISO="20171025">2017. 10. 25‑i</DATE> ítélet – C‑687/15. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Bizottság kontra Tanács (WRC‑15)</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság ítélete</HT> (nagytanács)</P><P><DATE ISO="20171025">2017. október 25.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="STAR" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: angol.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Megsemmisítés iránti kereset</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Tanácsának a Nemzetközi Távközlési Egyesület 2015. évi rádiótávközlési világértekezletével kapcsolatos következtetései</KEYWORD><KEYWORD>Az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>Az előírt jogi formától való eltérés</KEYWORD><KEYWORD>A jogalap megjelölésének hiánya</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><JUDGMENT.INIT><P>A C‑687/15. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 263. cikk alapján megsemmisítés iránt <DATE ISO="20151217">2015. december 17‑én</DATE></P></JUDGMENT.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Bizottság</HT> (képviselik: L. Nicolae és F. Erlbacher, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>felperesnek</PARTY.STATUS></PLAINTIFS><DEFENDANTS><P>az <HT TYPE="BOLD">Európai Unió Tanácsa</HT> (képviselik: I. Šulce, J.‑P. Hix és O. Segnana, meghatalmazotti minőségben)</P><PARTY.STATUS>alperes ellen,</PARTY.STATUS></DEFENDANTS><P>támogatják:</P><INTERVENERS><P>a <HT TYPE="BOLD">Cseh Köztársaság</HT> (képviselik: M. Smolek, J. Vláčil és M. Hedvábná, meghatalmazotti minőségben),</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Németországi Szövetségi Köztársaság</HT> (képviselik: T. Henze és K. Stranz, meghatalmazotti minőségben),</P><P>a <HT TYPE="BOLD">Francia Köztársaság</HT> (képviselik: F. Fize, G. de Bergues, B. Fodda és D. Colas, meghatalmazotti minőségben),</P><P><HT TYPE="BOLD">Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királysága</HT> (képviselik: C. Brodie, M. Holt és D. Robertson, meghatalmazotti minőségben, segítőjük: J. Holmes barrister)</P><P>beavatkozó felek,</P><PARTY.STATUS>benyújtott keresete tárgyában,</PARTY.STATUS></INTERVENERS></PARTIES><PREAMBLE><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (nagytanács),</P><P>tagjai: K. Lenaerts elnök, A. Tizzano elnökhelyettes, L. Bay Larsen, J. L. da Cruz Vilaça, J. Malenovský, E. Levits és C. Vajda tanácselnökök, J.‑C. Bonichot, A. Arabadjiev, C. Toader, A. Prechal (előadó), S. Rodin és F. Biltgen bírák,</P><P>főtanácsnok: H. Saugmandsgaard Øe,</P><?PAGE NO="2"?><P>hivatalvezető: L. Hewlett főtanácsos,</P></PREAMBLE.INIT><GR.VISA><VISA>tekintettel az írásbeli szakaszra és a <DATE ISO="20170502">2017. május 2‑i</DATE> tárgyalásra,</VISA><VISA>a főtanácsnok indítványának a <DATE ISO="20170907">2017. szeptember 7‑i</DATE> tárgyaláson történt meghallgatását követően,</VISA></GR.VISA><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE><CONTENTS.JUDGMENT><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Ítéletet</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1</NO.P><TXT>Az Európai Bizottság keresetlevelében azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg az Európai Unió Tanácsa által a luxembourgi, <DATE ISO="20151026">2015. október 26‑i</DATE> 3419. ülésén elfogadott, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2015. évi rádiótávközlési világértekezletével (WRC‑15) kapcsolatos következtetéseket (a továbbiakban: megtámadott jogi aktus).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A nemzetközi jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2</NO.P><TXT>Az ITU az Egyesült Nemzetek egyik, az információs és kommunikációs technológiáért felelős szakosított szervezete. Amint az többek között az alapokmányának 1. cikkéből is kitűnik, az ITU keretében ítélik oda világszinten a rádiófrekvenciákat és a műholdpályákat, valamint annak keretében dolgozzák ki a hálózatok és a technológiák összekapcsolásának biztosítására irányuló műszaki szabványokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3</NO.P><TXT>Az ITU az alapokmánya 2. cikkének értelmében tagállamokból, valamint szektortagokból áll. Jelenleg 193 állam tagja az ITU‑nak, ide tartozik az Európai Unió összes tagállama, és maga az Európai Unió az ITU egyik szektortagja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4</NO.P><TXT>Az ITU alapokmányának <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>A Tagállamok és Szektortagok jogai és kötelezettségei<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> című 3. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A Tagállamok és Szektortagok a jelen [a]lapokmányban és az [e]gyezményben megszabott jogokkal rendelkeznek és a bennük foglalt kötelezettségeknek vannak alávetve.</ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="003.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az [ITU] tevékenységében való részvételük vonatkozásában a Szektortagok teljeskörűen jogosultak részt venni azon szektor tevékenységében, amelynek tagjai, a jelen [a]lapokmány és az [e]gyezmény erre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>jogosultak az [e]gyezmény vonatkozó rendelkezési, valamint a Meghatalmazottak Értekezlete által elfogadott vonatkozó döntések alapján részt venni a Kérdések és Ajánlások elfogadásában, valamint az érintett Szektor munkamódszereire és eljárásaira vonatkozó döntésekben.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5</NO.P><TXT>Az ITU alapokmányának <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>Az [ITU] okmányai<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> címet viselő 4. cikkének szövege a következő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="004.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az [ITU] okmányai a következők:</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>[az ITU] jelen [a]lapokmánya,</P></ITEM><?PAGE NO="3"?><ITEM><P>[az ITU] [e]gyezménye, és</P></ITEM><ITEM><P>az [i]gazgatási [s]zabályzatok.</P></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="004.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A jelen [a]lapokmány és az [e]gyezmény rendelkezéseit egyaránt kiegészítik az alább felsorolt [i]gazgatási [s]zabályzatok előírásai, amelyek szabályozzák a távközlés igénybevételét, és kötelező erejűek valamennyi tagállamra nézve:</P><P>[…]</P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>[r]ádiószabályzat.</P></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6</NO.P><TXT>Az ITU alapokmánya <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>Rádiótávközlési értekezletek és rádiótávközlési közgyűlések<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> címet viselő 13. cikke következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="013.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>A rádiótávközlési világértekezlet részlegesen vagy kivételes esetekben teljeskörűen felülvizsgálhatja a [r]ádiószabályzatot, foglalkozhat a hatáskörébe eső bármilyen világméretű kérdéssel, mely a napirendjéhez kapcsolódik; egyéb feladatait az [e]gyezmény részletezi.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="013.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>A rádiótávközlési világértekezleteket általában két‑háromévenként kell összehívni; az [e]gyezmény vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását követve azonban az értekezletet nem feltétlenül szükséges összehívni, vagy további értekezleteket lehet összehívni.</ALINEA></PARAG><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7</NO.P><TXT>A <DATE ISO="20091125">2009. november 25‑i</DATE> 2009/140/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="337" PAGE.FIRST="37" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 337., 37. o.</REF.DOC.OJ>) módosított, az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló, <DATE ISO="20020307">2002. március 7‑i</DATE> 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (Keretirányelv) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="108" PAGE.FIRST="21" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 108., 21. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 337. o.; a továbbiakban: Keretirányelv) az EK 95. cikk alapján fogadták el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8</NO.P><TXT>A Keretirányelvnek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>A rádióspektrum‑politika stratégiai tervezése és összehangolása<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 8a. cikkének (4) bekezdése az alábbiakat mondja ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>Amennyiben a rádióspektrummal kapcsolatos ügyekben illetékes nemzetközi szervezetekben az európai közösségi érdekek hatékony összehangolásához szükséges, a Bizottság – [a rádiófrekvencia‑politikával foglalkozó csoport (RSPG)] véleményének lehető legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett – közös politikai célokat javasolhat az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9</NO.P><TXT>Ezen irányelv <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>Gazdálkodás az elektronikus hírközlési szolgáltatások rádiófrekvenciáival<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> címet viselő 9. cikke (1) bekezdésének második albekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>E cikk alkalmazása során a tagállamok tiszteletben tartják a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, beleértve a [rádiószabályzatot], és figyelembe vehetnek közrendi megfontolásokat is.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10</NO.P><TXT>Az Európai Közösség rádióspektrum‑politikájának keretszabályozásáról szóló, <DATE ISO="20020307">2002. március 7‑i</DATE> 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatot (Rádióspektrum‑határozat) (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="108" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2002">HL 2002. L 108., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 29. kötet, 317. o.) szintén az EK 95. cikk alapján fogadták el. E határozat 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>E határozat célja egy olyan ágazatpolitikai és jogi keretrendszer létrehozatala a Közösségben, amely biztosítja az ágazatpolitikai megközelítések összehangolását és adott esetben a harmonizált feltételeket azon rádióspektrum rendelkezésre állása és hatékony használata tekintetében, amely a belső piacnak a közösségi politika olyan területein történő létrehozatalához és működéséhez szükséges, mint az elektronikus hírközlés, a közlekedés és a kutatás‑fejlesztés (K+F).<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11</NO.P><TXT>Az egy többéves rádióspektrum‑politikai program létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20120314">2012. március 14‑i</DATE> 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatot (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="081" PAGE.FIRST="7" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 81., 7. o.</REF.DOC.OJ>) az EUMSZ 114. cikk alapján fogadták el. E határozat <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>Célkitűzés és hatály<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> című 1. cikkének (1) bekezdése következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>Ez a határozat létrehoz egy többéves rádióspektrum‑politikai programot, amelynek feladata a spektrumhasználat stratégiai tervezése és összehangolása a belső piac működésének biztosítása érdekében a spektrumhasználattal járó uniós szakpolitikai területeken, ideértve az elektronikus hírközlést, a kutatást, a technológiafejlesztést és az űrkutatást, valamint a közlekedés‑, az energia‑ és az audiovizuális politikákat.<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12</NO.P><TXT>A 243/2012 határozat <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>Nemzetközi tárgyalások<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> című 10. cikkének (1) bekezdése előírja:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>A spektrumügyekre vonatkozó nemzetközi tárgyalások során a következő elveket kell alkalmazni:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>ha a nemzetközi tárgyalások tárgya uniós hatáskörbe tartozik, az Unió álláspontját az uniós joggal összhangban kell kialakítani;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>ha a nemzetközi tárgyalások tárgya részben uniós hatáskörbe, részben a tagállamok hatáskörébe tartozik, az Unió és a tagállamok arra törekednek, hogy a lojális együttműködés elve követelményeinek megfelelően közös álláspontot alakítsanak ki.</TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA><ALINEA>Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az Unió és a tagállamok az Unió és a tagállamok nemzetközi szintű képviseletének egységessége elve alapján együttműködnek.<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A jogvita előzményei és a megtámadott jogi aktus</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13</NO.P><TXT>A WRC‑15‑öt <DATE ISO="20151102">2015. november 2.</DATE> és <DATE ISO="20151127">27.</DATE> között Genfben (Svájc) tartották. Ennek során a rádiószabályzat felülvizsgálatában állapodtak meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14</NO.P><TXT><DATE ISO="20150529">2015. május 29‑én</DATE> a Bizottság a WRC‑15 során az Európai Unió nevében képviselendő álláspontról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot (COM(2015) 234 final) terjesztett az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUMSZ 114. cikk alapján a Tanács elé, amelynek 1. cikke a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>A tagállamok az Unió érdekében együttesen eljárva vesznek részt a [WRC‑15‑ön], melynek tárgya a [r]ádiószabályzat felülvizsgálata.</ALINEA><ALINEA>A tárgyalások és a [r]ádiószabályzat módosításainak elfogadása során az Unió nevében képviselendő álláspontokat e határozat melléklete tartalmazza.</ALINEA><?PAGE NO="5"?><ALINEA>Ha a [WRC‑15‑ön] a melléklet tárgyát képező kérdésekben új javaslat születik, és az adott kérdésben még nincs meghatározva az Unió álláspontja, azt helyszíni egyeztetés révén kell kialakítani a rádiószabályzat módosításainak elfogadása előtt. Ilyen esetekben az uniós álláspontnak összhangban kell lennie az e határozat I. mellékletében [helyesen: e határozat mellékletében] meghatározott elvekkel.<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15</NO.P><TXT>A tanácsi határozatra irányuló, említett javaslat mellékletének szövege az alábbi:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>A [WRC‑15‑ön] az ITU rádiószabályzatát érintő módosítások tárgyalása és elfogadása során a tagállamoknak a következő álláspontokat kell képviselniük az Unió nevében:</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az 1.1. napirendi pont vonatkozásában:</TXT><P><LIST TYPE="BULLET"><ITEM><P>az 1 452–1 492 MHz‑es, valamint a szomszédos 1 427–1 452 MHz‑es és 1 492–1 518 MHz‑es frekvenciasávot ki kell jelölni a nemzetközi mozgó távközlés (IMT) számára, az 1 427 MHz alatti frekvenciasávban működő passzív szolgálatok védelme mellett;</P></ITEM><ITEM><P>a 3 400–3 800 MHz‑es frekvenciasávot megosztott elsődleges jelleggel ki kell osztani a mozgószolgálat számára és ki kell jelölni a nemzetközi mozgó távközlés (IMT) számára;</P></ITEM><ITEM><P>a 470–694 MHz‑es frekvenciasávnak a mozgószolgálat számára való megosztott elsődleges kiosztását Európában el kell utasítani;</P></ITEM><ITEM><P>az 5 350–5 470 MHz‑es és az 5 725–5 850 MHz‑es frekvenciasávok esetében el kell utasítani a mozgószolgálat számára való megosztott elsődleges kiosztással történő kiegészítést, továbbá ezeket a sávokat és az 5 850–5 925 MHz‑es frekvenciasávot nem lehet kijelölni a nemzetközi mozgó távközlés (IMT) számára, mindemellett pedig szükséges az említett három frekvenciasáv további vizsgálata abból a szempontból, hogy felhasználhatóak‑e a rádiós helyi hálózatok megvalósítására az elsődleges használatuk minden esetben való védelme mellett.</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Az 1.2. napirendi pont vonatkozásában:</TXT><P><LIST TYPE="BULLET"><ITEM><P>a [p]ostai és [t]ávközlési [i]gazgatások [e]urópai [é]rtekezlete által készített tanulmányok eredményével összhangban meg kell határozni a 694 MHz alatti frekvenciasávban működő műsorszórási szolgálatra vonatkozó védelmi szinteket, és a frekvenciasáv alsó határát 694 MHz‑en kell rögzíteni;</P></ITEM><ITEM><P>a 694–790 MHz‑es frekvenciasávban működő műsorszórási szolgálat védelme vonatkozásában a további korlátozásokat el kell utasítani, de további intézkedéseket lehet elfogadni annak érdekében, hogy az [Unió] keleti határainál a 694–790 MHz‑es frekvenciasávban működő vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások és légiforgalmi rádiónavigációs rendszerek kiegyensúlyozott párhuzamos működése biztosítva legyen.</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Az 1.18. napirendi pont vonatkozásában: a 77,5–78 GHz‑es frekvenciasávot a rádiólokáció szolgálat számára kell kiosztani, és meg kell védeni e frekvenciasávnak a gépjárműradarok működése céljából való felhasználását anélkül, hogy felesleges korlátozásokat vezetnének be, mindemellett pedig figyelembe kell venni, hogy a rádiócsillagászati állomásoknak továbbra is védelmet kell élvezniük.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A 10. napirendi pont vonatkozásában: támogatni kell, hogy a 2019. évi rádió‑távközlési világkonferencia [helyesen: 2019. évi rádiótávközlési világértekezlet (WRC‑19)] napirendi pontjai között szerepeljen az 5G mobilrendszerek spektrumigényeinek tárgyalása, különös tekintettel a 6 GHz feletti új frekvenciakiosztásokra, továbbá közös megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy e kérdéshez kapcsolódóan a [WRC‑19] előtt összeférhetőségi vizsgálatokra kerüljön sor.</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="6"?><ITEM><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A [WRC‑15‑ön] az ITU rádiószabályzatának bármely lényeges módosítása esetén biztosítani kell az uniós jogszabályoknak, különösen [a Keretirányelv] 9. cikkének és a [243/2012 határozat] rendelkezéseinek való megfelelést, valamint azt, hogy a módosítások ne akadályozzák meg az uniós jogszabályok előrelátható továbbfejlesztését.<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></TXT></NP></ITEM></LIST></P></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16</NO.P><TXT>A Tanács belső vitákat követően elfogadta a megtámadott jogi aktust, amely a következőket írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,</P><P><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>EMLÉKEZTETVE</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a [676/2002 határozatra];</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a [Keretirányelv] rendelkezéseire, különösen annak 8a. cikke (4) bekezdésére;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a [243/2012 határozatra];</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>az 1992., az 1997., a 2000., a 2003., a 2007. és a 2012. évi rádiótávközlési világkonferencián [helyesen: világértekezleten] képviselt európai álláspontról szóló tanácsi következtetésekre;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>e)</NO.P><TXT>a rádiófrekvenciás spektrumot használó vezeték nélküli technológiák fontos szerepére abban, hogy teljesüljenek az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>európai digitális menetrend<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="00AB" ID="QE0019"/> kiemelt kezdeményezésben meghatározott [uniós] szakpolitikai célkitűzések, nevezetesen a nagy sebességű széles sávú internet‑hozzáférés biztosítása, valamint fenntartható gazdasági és szociális előnyök megteremtése az egységes digitális piac révén;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>f)</NO.P><TXT>az európai digitális menetrendről szóló, <DATE ISO="20100531">2010. május 31‑i</DATE> tanácsi következtetésekre;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>TUDOMÁSUL VÉVE</TXT><P><LIST TYPE="BULLET"><ITEM><P>[az RSPG] 2015. februári véleményét a WRC‑15 közös szakpolitikai célkitűzéseiről;</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>SZÉLESKÖRŰEN TÁMOGATJA a WRC‑15‑ön elérendő alábbi célokat az érintett uniós szakpolitikák sikeres végrehajtása érdekében:</TXT><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>Az 1.1. napirendi pont vonatkozásában:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>az 1 452–1 492 MHz‑es, valamint a szomszédos 1 427–1 452 MHz‑es és 1 492–1 518 MHz‑es frekvenciasávot ki kell jelölni [az IMT] számára, az <FT TYPE="NUMBER">1427</FT> MHz alatti frekvenciasávban működő passzív szolgálatok védelme mellett. A kijelölés nem akadályozza azt, hogy a sávokra jogosult szolgálatok bármely alkalmazás – ideértve a védelmet is – céljára felhasználják ezeket a sávokat, és nem jelentenek prioritást a rádiószabályzaton belül.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>a 3 400–3 800 MHz‑es frekvenciasávot megosztott elsődleges jelleggel ki kell osztani a mozgószolgálat számára és ki kell jelölni a nemzetközi mozgó távközlés […] számára, figyelembe véve, hogy ez a sáv jelentős szerepet tölt be a műholdas hírközlésben;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>iii.</NO.P><TXT>nem szabad támogatni a 470–694 MHz‑es frekvenciasáv európai kiosztásának megváltoztatását;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>iv.</NO.P><TXT>az 5 350–5 470 MHz‑es és az 5 725–5 850 MHz‑es frekvenciasávok esetében el kell utasítani a mozgószolgálat számára való megosztott elsődleges kiosztással történő kiegészítést, továbbá ezeket a sávokat és az 5 850–5 925 MHz‑es frekvenciasávot nem szabad kijelölni a nemzetközi mozgó távközlés […] számára, ezenkívül meg kell vizsgálni az említett három sávot abból a szempontból, hogy felhasználhatók‑e a rádiós helyi hálózatok céljára az elsődleges használatuk minden esetben való védelme mellett.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>Az 1.2. napirendi pont vonatkozásában:</TXT><P><LIST TYPE="roman"><ITEM><NP><NO.P>i.</NO.P><TXT>a [p]ostai és [t]ávközlési [i]gazgatások [e]urópai [é]rtekezlete által készített tanulmányok eredményével összhangban a frekvenciasáv alsó határát 694 MHz‑en kell rögzíteni, továbbá a 694 MHz alatti frekvenciasávokban működő műsorszórási szolgálatra vonatkozó védelmi szintekkel kapcsolatban támogatni kell az ITU‑R ajánlásait;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>ii.</NO.P><TXT>biztosítani kell a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások és a műsorszórás kiegyensúlyozott együttes létezését, és a 694–790 MHz‑es frekvenciasávban végzett műsorszórás védelme érdekében nem szabad a GE‑06 megállapodásnál szigorúbb feltételeket előírni;</TXT></NP></ITEM><?PAGE NO="7"?><ITEM><NP><NO.P>iii.</NO.P><TXT>biztosítani kell a mozgószolgálathoz és a repüléstechnikai rádiónavigációs rendszerekhez való kiegyensúlyozott hozzáférést a keleti tagállamok határainál, hogy a rádiószabályzat megfelelő szabályozási rendelkezései révén minden uniós országban egyszerűsödjön a mobilszolgálatok telepítése, egyúttal támogatni kell a repüléstechnikai rádiónavigációs rendszerek és a nemzetközi mozgó távközlés közötti legkisebb tényleges szétválasztási távolságot és elő kell segíteni az EU keleti tagállamai e jogainak érvényesülését.</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>Az 1.18. napirendi pont vonatkozásában: a 77,5–78 GHz‑es frekvenciasávot a rádiólokáció szolgálat számára kell kiosztani, és meg kell könnyíteni a gépjárműradarok túlzott korlátozások bevezetése nélküli telepítését, mindemellett pedig figyelembe kell venni, hogy a rádiócsillagászati állomásoknak továbbra is védelmet kell élvezniük;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>d)</NO.P><TXT>A 10. napirendi pont vonatkozásában: támogatni kell, hogy a [WRC‑19] napirendi pontjai között szerepeljen az 5G mobilrendszerek spektrumigényeinek tárgyalása, különös tekintettel a 6 GHz feletti új frekvenciakiosztásokra, továbbá közös megközelítést kell alkalmazni annak érdekében, hogy e kérdéshez kapcsolódóan a [WRC‑19] előtt összeférhetőségi vizsgálatokra kerüljön sor;</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY</TXT><P><LIST TYPE="BULLET"><ITEM><P>törekedjenek a 3. pontban felsorolt célok teljesítésére, és a WRC‑15 konferencián [helyesen: értekezleten] az ITU rádiószabályzatának módosításáról folytatott tárgyalások során tartsák tiszteletben a [243/2012 határozatban] megállapított elveket.</P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:</TXT><P><LIST TYPE="BULLET"><ITEM><P>mihamarabb tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a WRC‑15 eredményeiről és azokról az eszközökről, amelyekkel biztosítható, hogy a 2019‑ben esedékes következő konferencia [helyesen: értekezlet] (WRC‑19) európai előkészületei teljes mértékben alátámasszák az uniós politikákat és elveket.<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/></P></ITEM></LIST></P></NP></ITEM></LIST></P></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17</NO.P><TXT>A megtámadott jogi aktus elfogadásakor a Bizottság a következő nyilatkozatot tette, amelyet a Tanács ülésének jegyzőkönyvébe foglaltak:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>A Bizottság sajnálattal veszi tudomásul, hogy a Tanács – az [EUMSZ]218. [cikk] (9) bekezdésében említett határozat helyett – következtetéseket fogadott el a [WRC‑15‑re] való felkészülésként […]. A Bizottság szerint ez az álláspont ellentétes a Szerződéssel és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával […]. Ebben a tekintetben a Bizottság valamennyi jogát fenntartja.<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/></P></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18</NO.P><TXT>A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>semmisítse meg a megtámadott jogi aktust, és</P></ITEM><ITEM><P>a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19</NO.P><TXT>A Tanács azt kéri, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>a keresetet teljes egészében utasítsa el, és</P></ITEM><ITEM><P>a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20</NO.P><TXT>A Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, valamint Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királysága számára megengedték, hogy a Tanács kérelmeinek támogatása végett beavatkozzanak.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A keresetről</HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A beavatkozó tagállamok jogalapjainak elfogadhatóságáról</HT></HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21</NO.P><TXT>A Bizottság a keresetének alátámasztása végett egyetlen jogalapra hivatkozik, amely azon alapul, hogy a Tanács azáltal, hogy ahelyett, hogy a Bizottság által javasolt határozatot hozott volna, a megtámadott jogi aktust fogadta el, megsértette EUMSZ 218. cikk (9) bekezdését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22</NO.P><TXT>A Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság beavatkozási beadványában az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésének a jelen ügyben való alkalmazhatóságát többek között arra való hivatkozással vitatja, hogy az Unió nem rendelkezett az ahhoz szükséges külső hatáskörrel, hogy a Tanács az említett rendelkezésnek megfelelően meghatározza az Unió nevében képviselendő álláspontokat a WRC‑15 napirendi pontjaival kapcsolatban, amelyekre a megtámadott jogi aktus vonatkozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23</NO.P><TXT>Az a fél azonban, amelynek az Európai Unió Bírósága előtti jogvitába való beavatkozását ezen intézmény alapokmányának 40. cikke alapján megengedték, nem módosíthatja a jogvita tárgyát, amelyet a felperes és az alperes kérelmei és jogalapjai határolnak körül. Következésképpen a beavatkozó félnek csupán azon érvei fogadhatók el, amelyek e kérelmek és jogalapok által kijelölt keretbe illeszkednek (lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141007">2014. október 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Németország kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑399/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2258">EU:C:2014:2258</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24</NO.P><TXT>Márpedig a felperes és az alperes nem vitatja, hogy az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése a jelen ügyben alkalmazható. A jogvita tárgya – amint azt a felperes és az alperes kérelmei és jogalapjai körülhatárolják – csak arra vonatkozik, hogy a megtámadott jogi aktus elfogadására az ezen rendelkezésben előírt formai és eljárási követelményeknek megfelelően került‑e sor. Ez alapján a beavatkozó tagállamoknak a jelen ítélet 22. pontjában említett jogalapjait mint elfogadhatatlanokat azonnal el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az egyetlen jogalapról</HT></HT></P></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A felek érvei</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25</NO.P><TXT>A Bizottság szerint a Tanács azáltal, hogy határozat helyett következtetéseket fogadott el, megsértette az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26</NO.P><TXT>E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Tanács minősített többséggel jár el, ha az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése alapján hoz határozatot. Ezzel szemben az olyan jogi aktus elfogadása esetén alkalmazandó szavazási szabályokkal kapcsolatban, mint a tanácsi következtetések, a gyakorlatban az uniós intézmények között nézetkülönbségek állnak fenn. A Tanács több alkalommal is kimondta, hogy az ilyen jogi aktusokat egyhangúlag fogadják el, ami azt vonja maga után, hogy azok nem fogadhatók el, ha valamely tagállam nem ért egyet azokkal. A Bizottság úgy véli, hogy e szabályok nem állnak összhangban a Szerződésekkel. Szerinte ugyanis az EUSZ 16. cikk (3) bekezdéséből, amely azt írja elő, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>[h]a a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a Tanács minősített többséggel határoz<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>, az következik, hogy e jogi aktusokat minősített többséggel kell elfogadni. A jelen ügy azt bizonyítja, hogy a minősített többség helyett az egyhangú elfogadásra való törekvés eltérő eredményre vezethet, amely az uniós politikát negatívan befolyásolja.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27</NO.P><TXT>A Bizottság ugyanis e tekintetben úgy érvel, hogy a megtámadott jogi aktus rendelkezései eltérnek a <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑i</DATE> javaslatától. A legtöbb módosításra éppen azért került sor, hogy a megtámadott jogi aktus tartalma megfeleljen azon formának, amit a Tanács választott. Így először is a megtámadott jogi aktus egyáltalán nem tartalmazza a jogalapja megjelölését. Márpedig a Tanács állításával ellentétben a Bizottság úgy véli, hogy ez a mulasztás nem pusztán formai hiba. Másodszor a Tanács, ahelyett, hogy részletes preambulumban fejtette volna ki az elfogadandó jogi aktust igazoló okokat, csupán csak felsorolásként <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>emlékeztetett<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> az érintett területen elfogadott uniós jogi aktusokra. Harmadszor a Bizottság úgy érvel, hogy ahelyett, hogy a Tanács úgy határozott volna, hogy tagállamok az Unió érdekében együttesen eljárva a WRC‑15‑ön bizonyos álláspontokat <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>fogadnak el<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/>, a megtámadott jogi aktusból az tűnik ki, hogy a Tanács csupán <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>széleskörűen támogatja<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> a WRC‑15 tárgyalásai során elérendő célokat és <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>felkéri a tagállamokat<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>, hogy e tárgyalások során bizonyos célokat kövessenek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28</NO.P><TXT>Ilyen módon eljárva a Tanácsnak– a Bizottság szerint – nem sikerült olyan világos és kötelező erejű álláspontokat megalkotni, melyeket a tagállamoknak a WRC‑15‑ön való részvételük során az Unió érdekében együttesen eljárva tiszteletben kellett volna tartaniuk, hanem inkább csak arra kötelezte őket, hogy ennek érdekében tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Az ilyen kötelezettség ugyanakkor nem alkalmas nemzetközi szinten biztosítani az Unió erős és egységes fellépését és – ebből kifolyólag – nem teszi lehetővé a Szerződések által előírt célok elérését.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29</NO.P><TXT>A Tanács azt állítja, hogy mivel a Bizottság által az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése alapján tett javaslatról határozott, a WRC‑15‑öt illetően e rendelkezésnek megfelelően kötelező erejű uniós álláspontot alakított ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30</NO.P><TXT>A megtámadott jogi aktus ugyanis egyrészt a WRC‑15‑nek a Bizottság <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑i</DATE> javaslatának mellékletében felsorolt minden egyes napirendi pontjával kapcsolatban világosan megjelöli az Unió prioritásait. Másrészt a megtámadott jogi aktusban meghatározott álláspontok kötelező erejűek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31</NO.P><TXT>A jogalap állítólagos hiányát illetően a Tanács úgy véli, hogy az ilyen mulasztás legfeljebb pusztán formai hibát jelent, amely nem vonhatja maga után a megtámadott jogi aktus megsemmisítését, és ezt illetően megjegyzi, hogy a Bizottság nem vitatja, hogy az alkalmazandó eljárási jogalap az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése, és azt sem, hogy az anyagi jogalap az EUMSZ 114. cikk.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32</NO.P><TXT>A Tanács a szavazási szabályokat illetően úgy érvel, hogy noha a megtámadott jogi aktus elfogadására főszabály szerint a minősített többséget kellett alkalmazni, az, hogy e jogi aktus elfogadásához a Tanácson belül meg lehetett szerezni az egyhangú támogatást, nem jelenti azt, hogy a Tanács az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésében előírt eljárástól eltérően járt el. Ezen intézmény hozzáteszi, hogy mivel a Bizottság az uniós álláspont elfogadását eredményező viták során nem módosította a <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑i</DATE> javaslatát a célból, hogy figyelembe vegyék azon módosításokat, amelyekről a Tanácsban megállapodás rajzolódott ki, az EUMSZ 293. cikk (1) bekezdéséből az következik, hogy a Tanácsnak egyhangúlag kellett határoznia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33</NO.P><TXT>A Tanács hangsúlyozza, hogy következtetések formájában néha olyan jogi aktusokat fogad el, amelyek joghatásokat váltanak ki, vagy azok kiváltására irányulnak, és leszögezi, hogy ilyen esetben tiszteletben kell tartania az alkalmazandó jogalapnak megfelelően a Szerződések által előírt eljárási követelményeket.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34</NO.P><TXT>Ezen intézmény szerint – ellentétben azzal, amit a Bizottság állít – az, hogy a megtámadott jogi aktus eltér a Bizottság által <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑én</DATE> tett javaslattól, semmiképpen sem bizonyítja, hogy a minősített többség helyett az egyhangú elfogadásra való törekvés az uniós politikát negatívan befolyásoló, eltérő eredményre vezethet.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35</NO.P><TXT>A Tanács ezenkívül hangsúlyozza, hogy a Bizottság által a megtámadott jogi aktus formájával kapcsolatban felhozott kifogás ellentétben áll a korábbi rádiótávközlési világértekezletekkel kapcsolatos uniós álláspont kialakítására vonatkozó állandó gyakorlatával. Ezen intézmény úgy véli, hogy a Szerződések Bizottság által támogatott értelmezése jelentősen bonyolítaná az uniós érdekek nemzetközi színtéren való védelmét, és megbontaná a Szerződésekben szabályozott intézményi egyensúlyt.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><P><HT TYPE="ITALIC">A Bíróság álláspontja</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36</NO.P><TXT>A Bizottság egyedüli jogalapjával lényegében arra hivatkozik, hogy a Tanács azáltal, hogy a WRC‑15‑re vonatkozóan a Bizottság <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑i</DATE> javaslata szerinti határozat helyett következtetéseket fogadott el, megsértette az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdését. Azt is felrója a Tanácsnak, hogy nem jelölte meg a megtámadott jogi aktus jogalapját.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37</NO.P><TXT>Az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>[a] Tanács a [Bizottság] javaslata alapján határozatot fogad el […] a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38</NO.P><TXT>A Tanács azáltal, hogy a megtámadott jogi aktust következtetések formájában fogadta el, a jogi aktusnak az említett rendelkezésben előírttól eltérő formáját alkalmazta.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39</NO.P><TXT>A Tanács mindazonáltal arra hivatkozik, hogy a Szerződés lehetővé teszi számára, hogy megválassza az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése szerinti határozat formáját. A jelen ügyben következtetések formájában tartalmi szempontból határozatot fogadott el. Úgy véli egyébiránt, hogy a jogalap megemlítésének hiánya a megtámadott jogi aktusban nem minősül lényeges hibának.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40</NO.P><TXT>Elsőként a megtámadott jogi aktus formáját illetően emlékeztetni kell arra, hogy a Szerződések az Unió különböző intézményei közötti hatáskörmegosztás olyan rendszerét hozták létre, amely az Unió intézményi szerkezetén belül és az Unióra bízott feladatok megvalósítása terén minden egyes intézményre saját feladatkört ruház. Ennek megfelelően az EUSZ 13. cikk (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyes uniós intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. E rendelkezés az Unió intézményi struktúrájára jellemző intézményi egyensúly elvét közvetíti, amely elv magában foglalja, hogy valamennyi intézmény úgy gyakorolja hatásköreit, hogy közben a többi intézmény hatáskörét tiszteletben tartja (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160728">2016. július 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Tanács kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑660/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:616">EU:C:2016:616</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0032">32.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41</NO.P><TXT>Következésképpen – amint azt a Bíróság már több ízben kimondta –, mivel az uniós intézmények akaratnyilvánítására vonatkozó szabályokat a Szerződések állapítják meg, és azokról sem a tagállamok, sem maguk az intézmények nem rendelkezhetnek, kizárólag a Szerződések hatalmazhatják fel valamely intézményt arra, hogy különleges esetekben eltérjen a Szerződésekben megállapított valamely döntéshozatali eljárástól (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170906">2017. szeptember 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Szlovákia és Magyarország kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑643/15 és C‑647/15</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:631">EU:C:2017:631</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0149">149.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42</NO.P><TXT>A jelen ügyben először is hangsúlyozni kell, hogy ellentétben azzal, amit a Tanács sugall, az intézmények gyakorlata, és – különösen a jelen ügy tekintetében – a rádiótávközlési világértekezletekkel kapcsolatos uniós álláspont következtetések útján történő kialakításának állítólagos állandó gyakorlata, amellyel ellentétes a Bizottság által a jelen kereset keretében képviselt álláspont, nem módosíthatja a Szerződések szabályait, amelyeket az intézmények kötelesek tiszteletben tartani. Ugyanis az állandó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a Tanács egyszerű gyakorlata nem változtathat a Szerződés szabályain, és ennélfogva nem teremthet az Unió intézményeit kötelező precedenst (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20080506">2008. május 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Parlament kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑133/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2008:257">EU:C:2008:257</NO.ECLI>,<?PAGE NO="11"?> <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; <DATE ISO="20091130">2009. november 30‑i</DATE> 1/08 (Az egyedi kötelezettségvállalások GATS szerinti engedményes listáit módosító megállapodások) vélemény, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:739">EU:C:2009:739</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0172">172.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43</NO.P><TXT>Másodszor, a Tanácsnak az <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19811111">1981. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>IBM kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>60/81</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1981:264">EU:C:1981:264</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0009">9.</REF.NP.ECR> pontjára</REF.DOC.ECR> alapított érvelését illetően, amely szerint az a forma, amelyben a jogi aktusokat és a határozatokat meghozták, főszabály szerint közömbös annak megítélése szempontjából, hogy joghatások kiváltására irányulnak‑e, hangsúlyozni kell, hogy az ezen ítéletből következő ítélkezési gyakorlat releváns annak meghatározása szempontjából, hogy az aktus megtámadható‑e megsemmisítés iránti keresettel. Ezzel szemben az ítélkezési gyakorlatból egyáltalán nem vonható le az a következtetés, hogy az uniós intézmények szabadon eltérhetnek a jogi aktusnak a Szerződés releváns rendelkezése által előírt formájától.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44</NO.P><TXT>Az, hogy valamely uniós intézmény eltér a Szerződések által előírt jogi formától, a lényeges eljárási szabályok olyan megsértésének minősül, amely magával vonhatja a szóban forgó jogi aktus megsemmisítését, mivel ez az eltérés bizonytalanságot kelthet ezen aktus jellegét, illetve elfogadásnak eljárását illetően, és így gyengíti a jogbiztonságot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45</NO.P><TXT>A jelen ügyben a megtámadott jogi aktus következtetések formájában történő elfogadása bizonytalanságot kelt e jogi aktus jellegével és jogi hatályával kapcsolatban. Ugyanis – ahogy a főtanácsnok is megállapította indítványának 69–72. pontjában –, míg a Tanács azon a véleményen van, hogy az említett jogi aktus <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>lényegében<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> olyan, általa hozott határozatnak minősül, amely kialakítja az Unió nevében a WRC‑15 során képviselendő álláspontot, a Cseh Köztársaság és a Francia Köztársaság ezt az Unió és a tagállamok közös álláspontjának minősíti, és a Németországi Szövetségi Köztársaság azt az összes tagállam összehangolt álláspontjának tartja, melynek formája a tanácsi következtetések. Ezenkívül a Tanács azt állítja, hogy a megtámadott jogi aktus kötelező erejű, míg a Cseh Köztársaság úgy véli, hogy e jogi aktus kizárólag bizonyos felek számára bír jogilag kötelező erővel, és olyan területekre vonatkozik, amelyek e tagállam szerint uniós hatáskörbe tartoznak, továbbá a Németországi Szövetségi Köztársaság véleménye szerint az említett jogi aktus nem kötelező erejű következtetéseknek minősül. A Bizottság a maga részéről úgy érvel, hogy a Tanács azáltal, hogy a megtámadott jogi aktust következtetések formájában fogadta el, olyan jogi forma mellett döntött, amely általánosságban a nem kötelező erejű jogi aktusok számára van fenntartva.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46</NO.P><TXT>A megtámadott jogi aktus által használt kifejezések egyébiránt fokozzák ezt a bizonytalanságot. Ugyanis noha a Bizottság <DATE ISO="20150529">2015. május 29‑i</DATE> javaslata a WRC‑15 során az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>Unió nevében [képviselendő] uniós álláspontról szóló tanácsi határozatra<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> irányult, a megtámadott jogi aktus 3. pontja azt mondja ki, hogy a Tanács a WRC‑15 során <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>széleskörűen támogat[…]<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> egy sor elérendő célt az érintett uniós szakpolitikák sikeres végrehajtása érdekében, és a 4. pontja szerint <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>felkéri a tagállamokat<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> e célok teljesítésére, és hogy a WRC‑15 értekezleten az ITU rádiószabályzatának esetleges módosításáról folytatott tárgyalások során tartsák tiszteletben a 243/2012 határozatban megállapított elveket. Amint azt a Bizottság hangsúlyozta, e kifejezések használata nem egyeztethető össze azzal a kötelező erővel, amely az EUMSZ 288. cikk értelmében az uniós intézmények határozataihoz kapcsolódik. Ezenkívül – az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésében előírtakkal ellentétesen – a megtámadott jogi aktus egyik részéből sem tűnik ki, hogy a tagállamoknak az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>Unió nevében<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> kellene állást foglalniuk a WRC‑15 során.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47</NO.P><TXT>E körülmények között meg kell állapítani, hogy a Tanács azáltal, hogy a WRC‑15‑re vonatkozóan az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdése szerinti határozat helyett következtetéseket fogadott el, megsértette az e rendelkezés által megkövetelt lényeges eljárási szabályokat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48</NO.P><TXT>Másodsorban azt illetően, hogy a megtámadott jogi aktus nem említi meg azt a jogalapot, amin alapul, hangsúlyozni kell először is, hogy a jogalap megjelölése kötelező az EUSZ 5. cikk (2) bekezdésében rögzített hatáskör‑átruházás elve alapján, amelynek megfelelően az Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt, az Uniónak mind<?PAGE NO="12"?> a belső, mind pedig a nemzetközi fellépését illető célkitűzések megvalósítása érdekében (lásd ebben az értelemben: <DATE ISO="19960328">1996. március 28‑i</DATE> 2/94 (A Közösségnek az EJEE-hez történő csatlakozása) vélemény, <REF.DOC.ECR><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1996:140">EU:C:1996:140</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0024">24.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091001">2009. október 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:590">EU:C:2009:590</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49</NO.P><TXT>Ugyanis a megfelelő jogalap kiválasztásának alkotmányos jellegű jelentősége van, mivel az Uniónak, tekintettel arra, hogy csak átruházott hatáskörökkel rendelkezik, az általa elfogadott aktusokat az EUM‑Szerződés azon rendelkezéseihez kell kötnie, amely az Uniót ezen aktusok elfogadására ténylegesen felhatalmazza (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170726">2017. július 26‑i</DATE> <NO.CASE>1/15</NO.CASE> (<NAME.CASE>EU–Kanada PNR-megállapodás</NAME.CASE>) vélemény, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:592">EU:C:2017:592</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0071">71.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50</NO.P><TXT>Ezen túlmenően a jogalap megjelölése különös jelentőséggel bír a jogi aktus elfogadásának eljárása által érintett uniós intézmények jogosultságainak megóvása szempontjából is (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091001">2009. október 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:590">EU:C:2009:590</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51</NO.P><TXT>Így a jelen ügyben a jogalap megjelölése hatást gyakorolhat a Bizottság és a Tanács hatáskörére, valamint a megtámadott jogi aktus elfogadására irányuló eljárásban játszott szerepére. A jogalap megjelölése hasonlóképpen szükséges a Tanácson belüli szavazás módjának meghatározásához is (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091001">2009. október 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:590">EU:C:2009:590</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Különösen mivel a megtámadott jogi aktusra az EUMSZ 218. cikk (8) bekezdésének második albekezdésében foglalt egyik eset sem vonatkozik, e jogi aktust lényegében az EUMSZ 218. cikk (8) bekezdése első albekezdésének és (9) bekezdésének együttesen értelmezett rendelkezései értelmében a Tanácsnak minősített többséggel kellett meghoznia (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141218">2014. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Egyesült Királyság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑81/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2449">EU:C:2014:2449</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0066">66.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52</NO.P><TXT>Ezenkívül emlékeztetni kell arra, hogy a jogalapot az EUMSZ 296. cikkből következő indokolási kötelezettségre tekintettel is meg kell jelölni. Ennek a kötelezettségnek, amelyet különösen a bírósági felülvizsgálat indokol – amely felülvizsgálat gyakorlására a Bíróságnak lehetőséggel kell rendelkeznie – főszabály szerint az Unió összes joghatást kiváltó jogi aktusára vonatkoznia kell (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091001">2009. október 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:590">EU:C:2009:590</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53</NO.P><TXT>Végül a jogbiztonság követelménye előírja, hogy valamennyi, joghatás kiváltására irányuló jogi aktus a kötelező erejét az aktus jogi formáját előíró azon uniós jogi rendelkezésből származtatja, amelyet jogalapként kifejezetten meg kell jelölni (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160614">2016. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra McBride és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑361/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:434">EU:C:2016:434</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0047">47.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54</NO.P><TXT>A jelen ügyben a megtámadott jogi aktus uniós jogi aktus, mivel a Tanács fogadta el és joghatásokat vált ki, tekintve, hogy meghatározza azon célkitűzéseket, amelyeknek a WRC‑15 során való követésére felkéri a tagállamokat. Ebből az következik, hogy a Tanácsnak a megtámadott jogi aktusban meg kellett jelölnie azt az anyagi és eljárási jogalapot, amelyen e jogi aktus alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55</NO.P><TXT>Egyébiránt igaz ugyan, amint arra a Tanács hivatkozik, hogy a Szerződés pontos rendelkezésére való hivatkozás elmulasztása nem minősülhet lényeges hibának, amikor a jogalap a jogi aktus más elemei alapján meghatározható, azonban az ilyen kifejezett hivatkozás nélkülözhetetlen, amikor annak hiányában az érintettek és a Bíróság számára bizonytalan maradna a pontos jogalap (lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160614">2016. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra McBride és társai</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑361/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:434">EU:C:2016:434</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56</NO.P><TXT>Márpedig a jelen esetben a Tanács a megtámadott jogi aktus jogalapjának megjelölése helyett e jogi aktus 1. pontjában csupán emlékeztetett a releváns jogi háttérre és a Tanács intézményi gyakorlatára, továbbá az említett jogi aktus 2. pontjában tudomásul vette az RSPG‑nek a WRC‑15 közös szakpolitikai célkitűzéseiről szóló 2015. februári véleményét. Ebből a – jelen ítélet 46. pontjában megállapítottakkal együtt vizsgált – megállapításból következik, hogy a megtámadott jogi aktus egyetlen része alapján sem határozható meg az anyagi és az eljárási jogalapja.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57</NO.P><TXT>Ebből következően a megtámadott jogi aktus jogalapja nem határozható meg egyértelműen. E körülmények között, a Tanács állításával ellentétben, a megtámadott jogi aktusban a bármiféle jogalap feltüntetésének hiánya nem tekinthető pusztán eljárási hibának (lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091001">2009. október 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:590">EU:C:2009:590</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0060">60.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0061">61.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58</NO.P><TXT>Így az EUMSZ 218. cikk (9) bekezdésében előírt jogi formától való eltérés és a jogalap megjelölésének elmaradása zavart okozhat a megtámadott aktus jogi jellegét és hatályát, valamint azt az eljárást illetően, amit az elfogadásakor követni kellett, és ez gyengíthette az Uniót a WRC‑15 során képviselt álláspontjának megvédésében (lásd analógia útján: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20091001">2009. október 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Bizottság kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet, <NO.CASE>C‑370/07</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:590">EU:C:2009:590</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0049">49.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokból következik, hogy a megtámadott jogi aktust meg kell semmisíteni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60</NO.P><TXT>A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Tanácsot, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61</NO.P><TXT>Az említett szabályzat 140. cikke (1) bekezdésének megfelelően a Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság és az Egyesült Királyság maguk viselik saját költségeiket.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:</INTRO><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">1)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság megsemmisíti az Európai Unió Tanácsa által a luxembourgi, <DATE ISO="20151026">2015. október 26‑i</DATE> 3419. ülésén elfogadott, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2015. évi rádiótávközlési világértekezletével (WRC‑15) kapcsolatos következtetéseket.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">2)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság az Európai Unió Tanácsát kötelezi a költségek viselésére.</HT></TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">3)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Cseh Köztársaság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, valamint Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királysága maguk viselik saját költségeiket.</HT></TXT></NP></ITEM></LIST></JURISDICTION></CONTENTS.JUDGMENT><SIGNATURE.CASE><SIGNATORY><P>Aláírások</P></SIGNATORY></SIGNATURE.CASE></JUDGMENT>