AZ EURÓPAI PARLAMENT,

tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2003-as pénzügyi évére vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére és a Központ válaszaira (1),

tekintettel a Tanács 2005. március 8-i ajánlására (6858/2005 – C6-0075/2005),

tekintettel az EK-Szerződésre és különösen annak 276. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 185. cikkére, valamint az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló 337/75/EGK rendelet módosításáról és az 1416/76/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. június 18-i 1655/2003/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 12a. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom rendeletre (4) és különösen annak 94. cikkére,

tekintettel eljárási szabályzatának 70. és 71. cikkére, valamint V. mellékletére,

tekintettel a költségvetési ellenőrző bizottság jelentésére (A6-0074/2005),

A.	mivel a Számvevőszék fent említett jelentésében megállapította, kellő bizonyosságot szerzett arról, hogy a 2003. december 31-én zárult pénzügyi évre vonatkozó éves beszámoló megbízható, és az alapjául szolgáló ügyletek egészében véve jogszerűek és szabályszerűek,

B.

mivel az Európai Parlament 2004. április 21-én mentesítést (5) adott az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ igazgatójának a 2002-es pénzügyi év költségvetésének végrehajtását illetően, és a mentesítési határozatot kísérő állásfoglalásában többek között: — felkérte a Központot, hogy folytassa együttműködését az Európai Képzési Alapítvánnyal, — bátorította a Központot, hogy folytassa a belső ellenőrzési rendszer kiépítésére és a belső ellenőrzési szabályoknak való megfelelés céljából tett erőfeszítéseit,

1.   tudomásul veszi az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ 2003-as és 2002-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának következő adatait;

Bevételi és kiadási kimutatás a 2003-as és a 2002-es pénzügyi évre

(in EUR 1000)
	2003	2002
Revenue
Commission subsidies	14 500	12 135
Revenue from previous financial years	0	25
Miscellaneous revenue	3	3
Assigned revenue (Phare and third countries)	792	333
Financial revenue	0	50
Total revenue (a)	15 295	12 546
Budgetary expenditure for the financial year
Staff — Title I of the budget
Payments	7 554	7 570
Appropriations carried over	443	298
Administration — Title II of the budget
Payments	778	767
Appropriations carried over	358	345
Operating activities — Title III of the budget (except for assigned revenue)
Payments	2 381	2 491
Appropriations carried over	3 138	2 189
Assigned revenue (Phare and third countries)
Payments	546	0
Appropriations carried over	246	187
Total expenditure (b)	15 444	13 847
Outturn for the financial year (a – b)	– 149	– 1 301
Balance carried over from the previous financial year	– 545	532
Appropriations carried over and cancelled	399	215
Sums for reuse from the previous financial year not used	10	8
Refunds to the Commission	– 716	0
Exchange rate differences	8	1
Balance for the financial year	– 993	– 545
Source: information supplied by the Centre. This table summarises the data provided by the Centre in its own accounts.

2.   tudomásul veszi a Számvevőszék észrevételét arra vonatkozóan, ahogy a Központ a szerződések meghívásos eljárások útján történő odaítélését kezeli, csakúgy, mint a Központ válaszát; elvárja, hogy a Központ további erőfeszítéseket tegyen az ilyen eljárások eredményeinek az érvényes szabályoknak megfelelő, átlátható módon történő közzététele érdekében;

3.   tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, miszerint a Központ nem hajtotta végre a bejelentett módosításokat pénzügyi szervezetében; felkéri a Központot, hogy 2005 során véglegesítse és hajtsa végre ezeket a módosításokat; elvárja, hogy a Központ értesítse a Parlament illetékes bizottságát a folyamat befejezéséről;

4.   üdvözli a Központ és az Európai Képzési Alapítvány együttműködését a csatlakozni kívánó országoknak a Központ munkájában való, a bővítést követő részvételének előkészítése terén; azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen egymást kiegészítő tevékenységeket folytatni kell, és szükség esetén meg kell erősíteni;

5.   elvárja, hogy mostantól a Központ általános költségvetésében – a Számvevőszék észrevételének megfelelően – feltüntesse a harmadik országoktól származó támogatásokat és hozzájárulásokat;

6.   elvárja, hogy főként a listákra való felkerülés feltételeinek előzetes pontosításával a Központ átláthatóbbá tegye a személyzet felvételére vonatkozó eljárását;

7.   üdvözli, hogy a Központ személyzeti politikájába belefoglalta az esélyegyenlőség elvét, és bátorítja a Központot, hogy az ilyen politikák végrehajtásának biztosítása érdekében végezzen rendszeres felmérést és értékelést;

8.   fájlalja, hogy a felső vezetői pozíciókban a férfiak vannak túlsúlyban, és szorgalmazza, hogy a Központ javítson ezen a mérlegen;

9.   üdvözli a Központ információs és kommunikációs stratégiáját, különösen, amiért nagy hangsúlyt fektet az állampolgárok felé való nyitottságra és a hozzáférhetőségre;

A Bizottságnak és az ügynökségeknek címzett általános pontok

10.

felidézi álláspontját, hogy miközben támogatta a Bizottság korlátozott számú modell kialakítására irányuló erőfeszítéseit – legalábbis a jövendő „szabályozási” ügynökségeket illetően, azt a nézetet képviselte, hogy az aktuális és a jövőbeli ügynökségek szerkezete alaposabb vizsgálatot igényel intézményközi szinten; azt is hangsúlyozza, hogy mielőtt a Bizottság meghatározná a szabályozási ügynökségek működésének keretfeltételeit, intézményközi megállapodásnak kell a közös irányvonalakat pontosan meghatározni; ennek még az ügynökségek harmonizált szerkezeti keretrendszerének kialakítása előtt meg kell történnie;

11.

tudomásul veszi a Bizottság álláspontját (6) arra vonatkozóan, hogy feladatok végrehajtása céljából hatáskört ruházzanak át a Bizottság alap ügyviteli személyzetén kívüli más szervekre (ideértve az ügynökségeket); azt az álláspontot képviseli, hogy ez nem felel meg a Parlament azon felhívásának, miszerint alaposabb, intézményközi szintű vizsgálatnak kell alávetni a létező ügynökségek szerkezetét; ezért felkéri a Bizottságot, hogy adjon felvilágosítást ebben a témában, illetve a jövendő átfogó intézményközi, a pénzügyi terven belül vagy azzal párhuzamosan kialakítandó új rendszerre vonatkozó megállapodással kapcsolatban (7);

12.

felkéri a Bizottságot, szervezze meg és hajtsa végre az egyes ügynökségekről készített értékelések középtávú, azaz a szokásos hároméves ciklusú keresztmetszeti elemzését, azzal a céllal, hogy: a) következtetéseket vonjon le az ügynökségi tevékenységeknek az EU politikáival való koherenciáját illetően általában, és az ügynökségek, illetve a bizottság részlegeinek jelenlegi és kifejlesztendő együttműködését és ezek átfedésének elkerülését illetően; b) értékelést készítsen az ügynökségek saját tevékenységi területén végzett munkája eredményének szélesebb európai hozzáadott értékéről és az ügynökségmodellek helytállóságáról, teljesítményéről és hatékonyságáról az EU-politikák végrehajtása vagy az azokhoz való hozzájárulása tekintetében; c) meghatározza és fokozza az ügynökségek tevékenységének hatását az EU és állampolgárai közötti távolság csökkentése és az EU hozzáférhetőségének és láthatóságának fokozása tekintetében;

13.

elvárja, hogy egy ilyen átfogó jelentés elérhetővé váljon 2005 végére, hogy le legyen fedve az új költségvetési rendelet bevezetésétől számított hároméves időszak és a megszületendő ügynökségi rendszer új keretrendszere;

14.

felkéri az ügynökségeket, hogy aktívan vegyenek részt ebben a folyamatban, és működjenek együtt a Bizottsággal, nyújtsanak megfelelő tájékoztatást a működésüket, szerepüket, megbízásukat és szükségleteiket érintő lényeges kérdésekről, illetve bármely olyan más tényezőről, amely segítheti a mentesítési eljárás továbbfejlesztését, illetve hozzájárulhat az ilyen eljárás sikeréhez; felkéri az ügynökségeket, hogy ezeket az információkat az illetékes bizottságok részére is továbbítsák;

15.

felhívja a Bizottságot, hogy a fentiekkel párhuzamosan, legkésőbb 2005 végéig terjessze elő javaslatait a létező ügynökségek alapító okmányainak módosításait illetően, melyek célja többek között az lenne, hogy optimálissá váljon a Bizottság és az ügynökségek kapcsolata, ezért a javaslatoknak a következő célkitűzéseket kell szem előtt tartaniuk: a) a Bizottság és az ügynökségek közötti kommunikáció fokozása; b) együttműködés kialakítása vagy kiterjesztése a fedezni kívánt szükségletek és a célkitűzések meghatározása, az elérendő eredmények és az elérésükhöz szükséges stratégia, illetve az ellenőrzési és értékelési szabályok kidolgozása területén; c) kiegészítő tevékenységek fokozása, a szükséges források jobb szervezése és hatékony felosztása eredmények elérése érdekében, és kommunikációs stratégia kidolgozása ezen eredmények terjesztése céljából;

16.

hangsúlyozza, hogy egy új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatról szóló bármely döntés meghozatala előtt a Bizottságnak alaposan értékelnie kell az adott ügynökség funkciójának szükségességét és hozzáadott értékét, figyelembe véve a fennálló struktúrákat, a szubszidiaritás elvét, a költségvetési megszorításokat és az eljárások egyszerűsítését;

17.

elvárja, hogy a Bizottság sürgősen nyújtsa be az ügynökségek személyzeti politikájára vonatkozó iránymutatásokat, melyeket a Parlament kért a Bizottságtól a 2005-ös költségvetési eljárás befejezése előtti benyújtásra;

Az ügynökségeknek címzett általános pontok

18.

elvárja, hogy a 2343/2002/EK, Euratom rendelet 72. cikke (5) bekezdésének megfelelően mostantól valamennyi ügynökségtől megkapja a belső ellenőr által végrehajtott ellenőrzések eredményeit tartalmazó jelentést, az elkészített ajánlásokat és az ezek nyomán hozott intézkedéseket;

19.

felkéri az ügynökségeket, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a más köztisztviselőkre alkalmazandó személyzeti szabályzat saját személyzetükre történő megfelelő alkalmazása érdekében (toborzási eljárások és az ezzel kapcsolatban hozott döntések, személyes akták, díjazás és egyéb jogosultságok kiszámítása stb.);

20.

megállapítja, hogy általában véve, az ügynökségek személyzeti összetételét tekintve egyenlőtlenség tapasztalható a férfi és női alkalmazottak százalékos arányában; fájlalja, hogy a személyzet nagyjából egyharmadát kitevő férfiak túlsúlyban vannak a magasabb fokozatú beosztásokban, míg a nők általában az alacsonyabb fokozatú beosztásokban képviseltetik magukat nagyobb arányban; elvárja, hogy az ügynökségek azonnali és hatékony intézkedéseket hozzanak a helyzet javítása érdekében;

21.

felhívja az ügynökségeket, hogy személyzeti politikájukban biztosítsák a foglalkoztatáshoz, szakképzéshez, előmenetelhez és munkakörülményekhez való hozzáférés terén a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazására vonatkozó 76/207/EGK tanácsi irányelvet módosító, 2002. szeptember 23-i 2002/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) összes vonatkozó előírásainak alkalmazását;

22.

elvárja, hogy az ügynökségek a Számvevőszék vonatkozó észrevételeire adott válaszként teljes mértékben betartsák a költségvetési rendeletben lefektetett költségvetési alapelveket, különösen az egységesség és a teljesség elvét; felhívja azon ügynökségeket, amelyek még nem teljesítették a költségvetési rendeletben meghatározott számviteli követelményeket, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, és erősítsék meg még jobban eljárásaikat a belső irányítás és ellenőrzés tekintetében a felelősségre vonhatóság, az átláthatóság és az európai hozzáadott érték növelése céljával;

23.

bátorítja az ügynökségeket, különösen azokat, amelyek más ügynökségekkel közös tevékenységet vagy feladatot teljesítenek, hogy erősítsék meg együttműködésüket, így nyitva új lehetőségeket a fejlődő együttműködések számára; felkéri az ügynökségeket, hogy szükség esetén külön megállapodások (közös nyilatkozatok, szándéknyilatkozatok, kiegészítő jellemzőket felmutató közös tervekről és tevékenységekről vagy programokról szóló határozatok) keretében öntsék hivatalos formába együttműködésüket, hogy elkerüljék a feladatok ismétlődését, hogy minden ügynökség eredménye világosan azonosítható legyen, és hogy a közös erőfeszítések eredménye révén maximalizálható legyen a hozzáadott érték és munkájuk hatása; elvárja, hogy ezzel kapcsolatban rendszeres tájékoztatást kapjon;

24.

felhívja az ügynökségeket, hogy fordítsanak különös figyelmet az odaítélési eljárásokra és a szerződések kezelésére; felkéri az ügynökségeket, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést igazgatási struktúráikat illetően belső ellenőrzési eljárásaik, csatornáik és irányításuk megerősítése céljából; azt az álláspontot képviseli, hogy szükség és megvalósíthatóság esetén ilyen intézkedés lehet például a kockázatelemzés alapján tanácsadási feladattal megbízott speciális egységek felállítása a szerződés-odaítélési eljárások előkészítésének legjobb módjáról, annak érdekében, hogy igény szerint biztosítva legyen a felügyelet és az ellenőrzés végrehajtása; ezzel az üggyel kapcsolatban felhívja a Bizottságot és a Számvevőszéket, hogy erősítse meg együttműködését az ügynökségekkel;

25.

tudomásul veszi a néhány, különösen az „újonnan létrehozott” ügynökségek igazgatói által említett, a költségvetési rendeletben lefektetett, az ügynökségekre nézve kötelező jelentéskészítési dátumoknak és határidőknek való megfeleléssel kapcsolatban felmerülő nehézségeket; felhívja az ügynökségek igazgatóit, hogy a költségvetési rendelet közelgő, 2005. évi felülvizsgálatát szem előtt tartva, tájékoztassák a költségvetési és a költségvetési ellenőrző bizottságot az addig felmerült problémákról, hogy a felülvizsgálat keretében ezeket is figyelembe lehessen venni; elvárja, hogy az igazgatók külön javaslatokat tegyenek a működési követelményeiknek leginkább megfelelő határidőkre a költségvetési rendeletben az ügynökségek számára meghatározott jelentéstételi kötelezettségek szem előtt tartása mellett;

26.

tudomásul veszi az ügynökségek igazgatóinak pozitív válaszát a Parlament mentesítés-előkészítésért felelős bizottságának felhívására, miszerint pontosabb kommunikációs rendszert kell kiépíteni, különösen az ügynökségek jelentéskészítési kötelezettségeivel kapcsolatos dokumentumoknak az adott bizottság részére történő átadása tekintetében; álláspontja szerint az ilyen jellegű kommunikáció jobb szervezése megerősíti a Parlament ügynökségekkel való együttműködését és fokozza a demokratikus ellenőrzést;

27.

felkéri az ügynökségek igazgatóit, hogy a jövőben a pénzügyi és igazgatási adatokkal együtt bemutatott éves tevékenységi jelentésükhöz csatoljanak a Bizottság főigazgatói által aláírthoz hasonló, tevékenységük jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot;

28.

felkéri az ügynökségeket, hogy fejlesszenek ki átfogó kommunikációs stratégiát munkájuk eredményeinek nyilvánosság elé tárására a megfelelő formában (azon túlmenően, hogy ezeket az eredményeket ismertetik az intézményekkel, a tagállamok illetékes szolgálataival, szakemberekkel, partnerekkel vagy meghatározott kedvezményezettekkel); felhívja az ügynökségeket, hogy egy ilyen stratégia kidolgozásának szem előtt tartása mellett fokozzák együttműködésüket és az e cél megvalósítását célzó bevált gyakorlatokat illető információcseréjüket; elvárja, hogy illetékes bizottságait az ügynökségek még a következő mentesítési eljárás előtt annak rendje és módja szerint értesítsék a stratégia kidolgozásának előrehaladásáról, különösen az „újonnan létrehozott” ügynökségek;

A Számvevőszéknek és az ügynökségeknek címzett általános pontok

29.

üdvözli a Számvevőszék azon kezdeményezését, hogy táblázattal egészíti ki az ügynökségekről szóló különjelentéseit, amelyben összefoglalja az adott ügynökség hatáskörét, irányítását, rendelkezésre álló forrásait és eredményeit vagy teljesítményét; azt az álláspontot képviseli, hogy ezzel fokozható ezen közösségi szervek munkájának érthetősége és átláthatósága, miközben szükség esetén hasznos összehasonlítási alapot biztosít a Parlament által felvetett harmonizált ügynökségi keretrendszer felállításához;

30.

felkéri a Számvevőszéket és az ügynökségeket, hogy erősítsék meg együttműködésüket az eljárások és a technikai eszközök területén a hatékony és eredményes költségvetési és pénzügyi irányítás elősegítése érdekében, olyan módszer kidolgozásának szem előtt tartásával, mely már az eljárás kezdetétől előkészíti a terepet a pozitív költségvetési mentesítéshez; elvárja, hogy rendszeresen tájékoztassák az előrehaladásról és a bevált gyakorlatok bevezetésének állapotáról;

31.

felhívja a Számvevőszéket és az ügynökségeket, hogy még a Számvevőszék mentesítésről szóló végleges jelentésének összeállítása előtt erősítsék meg a kontradiktórius eljárás átláthatóságát az ellentmondások és a kétértelműségek elkerülése végett, mivel azok az egész eljárás hitelességét veszélyeztethetik; e tekintetben felkéri a Számvevőszéket és a Bizottságot, hogy tegyenek javaslatot a megvalósított fejlesztésekkel és/vagy a felmerült problémákkal kapcsolatos információk frissítésének megvalósítására, a Számvevőszék előkészítő jelentésének első tárgyalásától kezdve egészen a mentesítés megadásáról vagy elutasításáról szóló határozat megszületéséig, hogy ezáltal a lehető legpontosabb kép alakuljon ki az ügynökségek állapotáról.