1

Az EUMSZ 272. cikken alapuló keresetében a felperes Unione Italiana Vini Servizi Soc. coop. arl (UIV Servizi) azt kéri, hogy először is állapítsák meg a „European Quality Wines: Taste the Difference – TTD.EU” elnevezésű projekttel kapcsolatos 874904. sz. támogatási megállapodás felfüggesztést elrendelő, a REA 2022. május 2‑i levelében (a továbbiakban: a felfüggesztést megerősítő levél) szereplő határozat érvénytelenségét, másodszor kötelezze a REA‑t a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésének megszüntetésére, harmadszor pedig kötelezze a REA‑t arra, hogy fizessen számára kártérítést az általa emiatt állítólagosan elszenvedett vagyoni és nem vagyoni kár címén.

A jogvita előzményei

2

A felperes az olasz borágazatban működő vállalkozásokat 1895 óta európai és nemzetközi szinten képviselő olasz egyesület. Szolgáltatások széles skáláját kínálja borszakembereknek, beleértve az európai finanszírozással és projektekkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat is.

3

2019. december 6‑án a felperes koordinátorként és kedvezményezettként eljárva, valamint a spanyol Organización Interprofesional del Vino de España (OIVE) mint kedvezményezett egyesület megkötötte a 874904. sz. támogatási megállapodást a Fogyasztó‑, Egészség‑, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökséggel (Chafea) a „European Quality Wines: Taste the Difference – TTD.EU” projekt megvalósítása érdekében, amelynek célja az olasz és a spanyol boroknak a kínai és egyesült államokbeli piacokon történő népszerűsítése (a továbbiakban: TTD.EU támogatási megállapodás). 2021. április 1‑jétől a REA‑t bízták meg a Chafea által végzett feladatok végrehajtásával.

4

A TTD.EU támogatási megállapodás a 2019. január 15‑i, a 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekre vonatkozó javaslatok iránti felhívás (HL 2019. C 18., 4. o.) keretébe illeszkedik.

5

A TTD.EU támogatási megállapodás 3. cikke értelmében annak időtartama 2020. március 1‑jétől 36 hónap volt.

6

2020. április 16‑i levelében az OIVE arról tájékoztatta a felperest, hogy 2020. március 1‑jétől meg kívánja szüntetni a TTD.EU támogatási megállapodásban való részvételét.

7

2020. május 29‑i levelében a felperes azt kérte a Chafeától, hogy egyrészt állapítsa meg a TTD.EU támogatási megállapodás módosítását az említett megállapodás OIVE általi felmondásának megállapítása céljából, másrészt pedig azt, hogy a Promotora d’Exportacions Catalanes SA‑t (Prodeca) vegyék fel kedvezményezettként. Az említett módosító záradékot 2020. július 6‑án kötötték meg a Chafeával.

8

2020. április 24. és november 1., valamint 2021. január 18. és május 22. között a projektet a Covid19‑világjárvány miatt a TTD.EU támogatási megállapodás 35. cikke alapján felfüggesztették.

9

2021 februárjában véglegesítették a TTD.EU támogatási megállapodás tárgyát képező projekt – az e projekt célkitűzéseinek elérését célzó intézkedések végrehajtásáért felelős – végrehajtó szervének felperes általi kiválasztását. Az Ópera Business Dreams SLU részére ítélték oda az említett projekt intézkedéseinek végrehajtására vonatkozó szerződést.

10

2021. július 28‑án a felperes tájékoztatta a REA‑t a résztvevők portálján, hogy 2021. május 27‑én a Guardia di Finanza di Milano (milánói vám‑ és pénzügyőrség, Olaszország) ellenőrzést végzett a felperesnél a Tribunale di Milano (milánói bíróság, Olaszország) mellett működő olasz államügyész által 2021. május 24‑én kibocsátott házkutatási parancs alapján. Ezt az ellenőrzést a felperes elnök‑vezérigazgatója, a felperes pénzügyi igazgatója és a felperes külső tanácsadója, valamint a Veronafiere SpA ellen csalás gyanúja miatt indított nemzeti büntetőeljárás (a továbbiakban: büntetőeljárás) keretében folytatták le. Egyébiránt ez az ellenőrzés, amelynek tárgya a 826012. sz. támogatási megállapodás, amelynek a felperes a koordinátora és kedvezményezettje, nevezetesen a „Native Grapes Academy – NGA” megállapodás (a továbbiakban: NGA támogatási megállapodás), a Veronafiere és a felperes közötti szerződéses jogviszonyra, valamint két fővállalkozói szerződés e két társaság közötti egyidejű fennállására összpontosított.

11

2021. augusztus 6‑án videokonferencia keretében találkozóra került sor (a továbbiakban: 2021. augusztus 6‑i videokonferencia keretében tartott találkozó) a felperes és a TTD.EU támogatási megállapodás REA‑n belüli felelőse között, amelynek során a felperes további információkat szolgáltatott a büntetőeljárással kapcsolatban. Ez alkalommal a TTD.EU támogatási megállapodás REA‑n belüli felelőse a felperes szerint megjegyezte, hogy mivel a büntetőeljárás egy elkülönült támogatási megállapodásre, nevezetesen az NGA támogatási megállapodásre vonatkozott, nem tartotta szükségesnek, hogy intézkedést hozzanak a TTD.EU támogatási megállapodás teljesítésével kapcsolatban, amelynek teljesítése tehát a szokásos mederben folyt tovább.

12

A 2021. augusztus 6‑i videokonferencia keretében tartott találkozót követően a REA továbbította az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a felperes által szolgáltatott információkat. Egy 2022. január 13‑i feljegyzésben a REA‑t arról tájékoztatták, hogy 2021. december 7‑én az OLAF vizsgálatot indított a felperes, a Veronafiere és más szervezetek által az Európai Unióval kötött támogatási megállapodások, köztük a TTD.EU támogatási megállapodás teljesítésével kapcsolatos állítólagos csalásokra és más szabálytalanságokra vonatkozóan (a továbbiakban: OLAF‑vizsgálat). Egyébiránt e feljegyzésben az szerepelt, hogy a vizsgálat megindításának szakaszában semmilyen megelőző közigazgatási intézkedést nem irányoztak elő.

13

2022. január 27‑én a milánói Európai Ügyészség a Tribunale di Milano (milánói bíróság) előzetes nyomozási bírájától a büntetőeljárás határidejének hat hónappal történő meghosszabbítását kérte.

14

2022. február 23‑i levelében (Ares [2022]1381304 hivatkozási szám) (a továbbiakban: előzetes tájékoztató levél) a REA jelezte a felperesnek, hogy az említett megállapodás 33.2. cikke alapján fel kívánja függeszteni a TTD.EU támogatási megállapodást. E levélben a REA a következőket jelezte:

15

A felperes 2022. március 22‑én észrevételeket terjesztett elő az előzetes tájékoztató levélre válaszul. Többek között arra hivatkozott, hogy jogi személyként semmilyen büntetőeljárásban nem vett részt, és hogy a REA által említett nyomozás két alkalmazottját érinti.

16

A felfüggesztést megerősítő levélben a REA megerősítette, hogy 2022. május 8‑tól fel kívánja függeszteni a TTD.EU támogatási megállapodást, és elutasította a felperes által benyújtott észrevételeket, rámutatva többek között arra, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése e támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontján alapult. A REA szerint ugyanis a büntetőeljárás alá vont természetes személyek jogosultak voltak a felperes képviseletére, vagy arra, hogy a nevében döntéseket hozzanak, ami a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontja alapján igazolta e megállapodás felfüggesztését. Egyébiránt e tekintetben a REA pontosította, hogy még ha a büntetőeljárás még folyamatban is volt, és abban az időben semmilyen szabálytalanságra vagy csalásra vonatkozó bizonyíték nem állt rendelkezésre, az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében felfüggesztheti a TTD.EU támogatási megállapodást csalás gyanúja esetén, amint az az említett szerződéses rendelkezésben szerepel.

17

2022. május 6‑i elektronikus levelében a felperes találkozót kért a REA‑val Brüsszelben (Belgium) a felfüggesztést megerősítő levél megvitatása és az egyezség keresésének megkísérlése érdekében.

18

Az OLAF‑vizsgálat keretében 2022. május 24‑én (lásd a fenti 12. pontot) helyszíni ellenőrzést végeztek a felperes olaszországi helyiségeiben annak ellenőrzése érdekében, hogy elkövetett‑e szabálytalanságokat az Unió által finanszírozott projektek, köztük a TTD.EU támogatási megállapodás tárgyát képező projekt keretében.

19

2022. május 25‑én a REA a TTD.EU támogatási megállapodás 31.1. cikkének c) pontja alapján felfüggesztette a kifizetési határidőt az éves beszámolóban bejelentett költségek elszámolhatóságával kapcsolatos kétség miatt, amely további ellenőrzéseket, felülvizsgálatokat, auditokat vagy vizsgálatokat tett szükségessé.

20

2022. május 30‑i elektronikus levelében a REA elutasította a felperes által előterjesztett, ülésre irányuló kérést (lásd a fenti 17. pontot) azon okból, hogy mivel az OLAF‑vizsgálat folyamatban volt, nem volt abban a helyzetben, hogy megvitassa a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésére vagy magára az OLAF‑vizsgálatra vonatkozó konkrét kérdéseket.

21

2022. július 12‑én a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

A kereset megindítását követő tényállás és eljárás

22

2022. július 12‑én a milánói Európai Ügyészség a Tribunale di Verona (veronai bíróság, Olaszország) mellett működő nyomozási bírótól a felperessel szemben 2 085 810,96 euró összeg lefoglalásának elrendelését kérte. 2022. szeptember 13‑án a Tribunale di Verona (veronai bíróság) előzetes nyomozási bírája helyt adott e kérelemnek, és elrendelte 2 085 810,96 euró összeg lefoglalását a felperessel szemben, és arra az esetre, ha ezen összeg lefoglalása lehetetlennek bizonyulna, ezen összeg erejéig a felperes vagyontárgyainak lefoglalását.

23

2022. szeptember 23‑i levelében a felperes a Tribunale di Veronához (veronai bíróság) az ugyanezen bíróság által elrendelt lefoglalás felülvizsgálata iránti kérelmet nyújtott be.

24

2023. február 2‑án a lombardiai (Olaszország) tartományi Corte dei conti (számvevőszék, Olaszország) mellett működő ügyésze az NGA támogatási megállapodás keretében az uniós források védelme érdekében kérte a felperes vagyontárgyainak és bankszámláinak zár alá vételét. A lombardiai tartományi Corte dei conti (számvevőszék) bírája a 2023. február 13‑i 2/2023. sz. végzésével a 2023. március 16‑ra kitűzött tárgyalást követően 2,085 millió euró zár alá vételét rendelte el a végzés megerősítéséig vagy módosításáig. Mivel a felperes az említett összeget 2023. február 23‑án megfizette, a lombardiai tartományi Corte dei conti (számvevőszék) által elrendelt zár alá vételt feloldották, és az eljárást megszüntették.

25

A Törvényszék pervezető intézkedésre adott válaszukban a felek a tárgyaláson megerősítették, hogy az OLAF vizsgálata 2022. december 12‑én lezárult. E tekintetben a felek azt is pontosították, hogy e vizsgálat megállapításai alapján az OLAF pénzügyi ajánlásokat tett a REA‑nak, amelyek megvalósítása a TTD.EU támogatási megállapodást illetően a tárgyalás időpontjában nem eredményezett végrehajtási intézkedéseket.

26

2024. szeptember 10‑én a REA okafogyottság megállapítása iránti kérelmet nyújtott be, amelyben arról tájékoztatta a Törvényszéket, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését megszüntették. Ennek keretében a REA bemutatta a 2024. május 13‑i levelet, amellyel tájékoztatta a felperest arról, hogy az OLAF‑vizsgálat következtetéseinek értékelése és a büntetőeljárás közelmúltbeli eredménye nyomán az említett megállapodás felfüggesztése megszüntethető.

27

Az eljárás szóbeli szakasza újbóli megnyitását követően 2024. október 14‑én a felperes észrevételeket nyújtott be a REA okafogyottság megállapítása iránti kérelmére. Ezen észrevételekben amellett, hogy megerősítette, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése megszűnt, és annak teljesítése 2024. október 1‑jével folytatódott, különböző okokból ellenezte az említett, az okafogyottság megállapítása iránti kérelmet.

28

Először is a felperes arra hivatkozik, hogy az okafogyottság megállapítása iránti kérelmet a REA nagyon későn terjesztette elő, és ezért azt mint elfogadhatatlant el kell utasítani.

29

Másodszor a felperes az állítja, hogy amennyiben a REA „alakilag” megszüntette a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését, jelenleg az annak konkrét teljesítését gátló „technikai akadályokra” hivatkozik. Egyébiránt e tekintetben a felperes hangsúlyozza, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás REA általi formális „újraaktiválása” az eredeti felfüggesztés téves jellegének beismerésével egyenértékű, annál is inkább, mivel a felperes szerint a jelen ügy valamennyi körülménye a kezdetek óta változatlan maradt.

30

Harmadszor a felperes felhozza, hogy ahelyett, hogy a Törvényszékhez okafogyottság megállapítása iránti kérelmet nyújtott volna be, a REA előzetesen felvehette volna vele a kapcsolatot, hogy egyeztessenek a TTD.EU támogatási megállapodás folytatásáról, és annak a jelen ügyre gyakorolt hatásairól. Azzal, hogy tájékoztatása nélkül járt el, a REA rosszhiszeműségéről tett tanúbizonyságot.

31

Negyedszer, a felperesnek álláspontja szerint érdeke fűződik ahhoz, hogy a Törvényszék határozzon a kártérítés iránti kérelemről, és következésképpen döntsön abban a kérdésben, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás eredeti felfüggesztése jogszerű volt‑e. Annak elismerése a Törvényszék által, hogy a felfüggesztés jogellenes, önmagában megalapozza a kereshetőségi jogot és alapvető módja a jogorvoslatnak azáltal, hogy helyreáll a felperes jóhírneve a borpiacon.

A felek kérelmei

32

A felperes lényegében, beadványainak utolsó változata szerint azt kéri, hogy a Törvényszék:

–

állapítsa meg a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséről szóló, a felfüggesztést megerősítő levélben foglalt határozat érvénytelenségét;

–

kötelezze a REA‑t a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésének megszüntetésére;

–

kötelezze a REA‑t, hogy fizessen számára 500 000 euró kártérítést;

–

állapítsa meg, hogy a kereset nem okafogyott;

–

a REA‑t kötelezze a költségek viselésére.

33

A REA lényegében, beadványainak utolsó változata szerint azt kéri, hogy a Törvényszék:

–

állapítsa meg, hogy a keresetről már nem szükséges határozni;

–

másodlagosan a keresetet – részben mint elfogadhatatlant és egészében mint megalapozatlant – utasítsa el;

–

a felperest kötelezze a költségek viselésére.

A jogkérdésről

A választottbírósági kikötésről

34

A TTD.EU támogatási megállapodás 41.2. cikkének első bekezdése az EUMSZ 272. cikk értelmében vett választottbírósági kikötést tartalmaz, amely kizárólagos hatáskört biztosít a Törvényszéknek és fellebbezés esetén a Bíróságnak az említett megállapodás értelmezésére, alkalmazására vagy érvényességére vonatkozó minden olyan jogvita elbírálására, amelyet nem lehet békés úton rendezni.

Az alkalmazandó jogról

35

Amennyiben az EUMSZ 272. cikk értelmében választottbírósági kikötés keretében fordulnak hozzá, a Törvényszéknek a jogvitát a szerződésre alkalmazandó anyagi jog alapján kell eldöntenie (lásd ebben az értelemben: 1986. december 18‑i Bizottság kontra Zoubek ítélet, 426/85, EU:C:1986:501, 4. pont).

36

A jelen ügyben a TTD.EU támogatási megállapodás 41.1. cikkébe beillesztett alkalmazandó jogra vonatkozó rendelkezés értelmében a szerződésre az alkalmazandó uniós jog az irányadó, szükség esetén kiegészítve a belga joggal.

37

Következésképpen, amint ezt a felek megerősítették a tárgyaláson, a TTD.EU támogatási megállapodásra az alkalmazandó uniós jog alkalmazandó rendelkezései, azaz különösen az EUM‑Szerződés és az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18‑i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 193., 1. o., a továbbiakban: költségvetési rendelet) irányadó.

38

Ezenkívül pontosítani kell, hogy amennyiben az Unió intézményei, szervei vagy hivatalai szerződést teljesítenek, továbbra is vonatkoznak rájuk az Európai Unió Alapjogi Chartájából (a továbbiakban: Charta) és az uniós jog általános elveiből eredő kötelezettségek (lásd ebben az értelemben: 2020. július 16‑i ADR Center kontra Bizottság ítélet, C‑584/17 P,EU:C:2020:576, 86. pont). Így, ha a felek szerződésükben választottbírósági kikötés útján úgy döntenek, hogy az e szerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálására vonatkozó hatáskört az uniós bíróságra ruházzák, az említett bíróság az említett szerződésben kikötött alkalmazandó jogtól függetlenül hatáskörrel rendelkezik a Charta és az uniós jog általános elvei esetleges megsértésének vizsgálatára (2020. július 16‑i Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság ítélet, C‑378/16 P, EU:C:2020:575, 81. pont).

39

Ráadásul a szerződéses kikötésekben vagy az uniós jog releváns rendelkezéseiben mutatkozó hézag pótlása érdekében a TTD.EU támogatási megállapodásra az abban megjelölt nemzeti jog, vagyis a jelen ügyben a belga jog az irányadó.

40

Így pontosítani kell a szerződések teljesítésére és értelmezésére vonatkozó, a TTD.EU támogatási megállapodás megkötésének és teljesítésének időpontjában hatályos belga jogi szabályokat.

41

A belga polgári törvénykönyv 1134. cikkének első bekezdése előírja, hogy a „jogszerűen létrejött szerződések jogilag kötelező erővel bírnak az abban részes felekre nézve”, második bekezdése pedig, hogy ezeket „nem lehet visszavonni, kivéve közös megegyezés alapján, vagy ha azt a törvény lehetővé teszi”.

42

A belga polgári törvénykönyv 1134. cikkének harmadik bekezdése emellett előírja, hogy a szerződések teljesítése során jóhiszeműen kell eljárni. Ugyanezen törvénykönyv 1135. cikke előírja, hogy „a szerződések nemcsak a bennük kifejezetten előírtak, hanem minden más teljesítésére is köteleznek, ami a szerződés jellegének megfelelően a méltányosságból, a forgalmi szokásokból vagy a törvényből következik”.

43

A szerződések értelmezését illetően a belga polgári törvénykönyv 1156. cikke úgy rendelkezik, hogy „a szerződő felek közös szándékát kell vizsgálni, nem pedig a kifejezések szó szerinti értelméhez ragaszkodni”.

44

Ezenkívül a belga polgári törvénykönyv 1157. cikke szerint „ha valamely kikötés kétféle értelemmel bírhat, azt aszerint kell érteni, amely alapján bármilyen joghatása lehet”.

45

Végül a belga polgári törvénykönyv 1161. cikke értelmében „[a] szerződések valamennyi rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy mindegyiknek a teljes okiratból következő értelmet kell tulajdonítani”, és ugyanezen törvénykönyvnek az in dubio contra proferentem elvét kimondó 1162. cikke szerint „[k]étség esetén a megállapodást a rendelkezést kikötő személy érdekével ellentétesen és a kötelezettséget vállaló személy érdeke szerint kell értelmezni”.

Az első kereseti kérelemről, amely arra irányul, hogy a Törvényszék állapítsa meg a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését megerősítő levél érvénytelenségét

46

Ezen első kereseti kérelmének alátámasztására a felperes négy jogalapra hivatkozik, amelyeket a következőkre alapít:

–

az elsőt a támogatási megállapodás felfüggesztését megerősítő levél jogellenességére és a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának téves alkalmazására;

–

a másodikat az arányosság elvének megsértésére;

–

a harmadikat a támogatási megállapodás felfüggesztését megerősítő levél jogellenességére és a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke b) pontja alkalmazásának elmulasztására;

–

a negyediket az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkében biztosított, megfelelő ügyintézéshez való jognak és a jogbiztonság, a bizalomvédelem az arányosság uniós jogi alapelveinek, valamint az EUMSZ 296. cikk második bekezdésében előírt indokolási kötelezettség megsértésére.

47

E jogalapok vizsgálata előtt emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a felperes fél eljáráshoz fűződő érdekének – a kereset tárgyára tekintettel – fenn kell állnia a kereset benyújtásakor, ellenkező esetben a kereset elfogadhatatlannak minősül. E tárgynak az eljáráshoz fűződő érdekkel egyetemben az okafogyottság terhe mellett fenn kell állnia a bírósági határozat kihirdetéséig, ami feltételezi, hogy a kereset az eredményénél fogva alkalmas arra, hogy az azt benyújtó fél számára előnnyel járjon (lásd: 2007. június 7‑i Wunenburger kontra Bizottság ítélet, C‑362/05 P, EU:C:2007:322, 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

48

A jelen esetben a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésének megszüntetése (lásd a fenti 26. pontot), ami egyébként nem azonos az e megállapodás felfüggesztést elrendelő határozat visszavonásával, jellegénél fogva nem elégíti ki a a felperes igényeit, amennyiben ez utóbbi keresetével azt kívánja elérni, hogy a Törvényszék határozzon a közte és a REA között a TTD.EU támogatási megállapodás kapcsán fennálló jogvitában, és állapítsa meg a felfüggesztést elrendelő határozat érvénytelenségét. Közelebbről, mivel a TTD.EU támogatási megállapodás teljesítésének jelenleg folytatódnia kell, a kereset előnnyel járhat a felperes számára annyiban, amennyiben lehetővé teszi a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke értelmezésének tisztázását, és annak elkerülését, hogy az állítólagos jogsértés a jövőben megismétlődjön.

49

Tehát el kell utasítani a REA által benyújtott, okafogyottság megállapítása iránti kérelmet az első kereseti kérelem tekintetében.

50

Ekképpen először együttesen meg kell vizsgálni az első három jogalapot, amelyek a támogatási megállapodás felfüggesztését megerősítő levél jogellenességére és a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának téves alkalmazására, illetve ugyanezen megállapodás 33.2.1. cikke b) pontja alkalmazásának elmulasztására vonatkoznak.

51

Első három jogalapjával a felperes lényegében azt rója fel a REA‑nak, hogy megsértette a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontját, mivel először is jogi személyként nem volt érintett a két alkalmazottját, azaz természetes személyeket érintő büntetőeljárásban, akik szerinte nem rendelkeznek döntéshozatali jogkörrel. Másodszor, tekintettel arra, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésének időpontjában a büntetőeljárás még az előzetes szakaszban volt, a büntetőeljárással érintett két természetes személy nem minősülhetett az említett támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében vett „csalás elkövetésével gyanúsított személynek”. Harmadszor, a csalás gyanúja nem a TTD.EU támogatási megállapodásra, hanem az NGA támogatási megállapodásra vonatkozott, így a REA‑nak a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését annak 33.2.1. cikkének b) pontjára kellett volna alapítania, amely rendelkezés megfelel a költségvetési rendelet 202. cikke (2) bekezdésének, amelynek tekintetében azonban az alkalmazás feltételei a jelen ügyben nem teljesülnek.

52

A REA ezáltal megsértette az ártatlanság vélelmének a Charta 48. cikkének (1) bekezdésében szereplő elvét, és nyilvánvaló hibát követett el a releváns tények értékelése során. Megsértette továbbá a jóhiszeműség elvét a TTD.EU támogatási megállapodás teljesítése során, valamint a belga jogban előírt, az előzetes tájékoztatásra és az „eredmény‑előrejelzésre” vonatkozó kötelezettséget, ami egyébként az uniós jog szempontjából a bizalomvédelem és a jogbiztonság elve megsértésének minősül. A felperes szerint ugyanis a 2021. augusztus 6‑i videokonferencia keretében tartott találkozó során a REA jelezte számára, hogy a büntetőeljárás semmilyen hatással nincs a TTD.EU támogatási megállapodásra, amely a REA szerint tehát nehézség nélkül folytatódhat. Ezt követően a REA úgy határozott, hogy hirtelen és megmagyarázhatatlanul módosítja álláspontját, anélkül hogy erről előzetesen értesítette volna a felperest, és közvetlenül továbbította a felperesnek az előzetes tájékoztató levelet.

53

A REA vitatja a felperes érveit.

54

Először is a REA előadja, hogy a felperes büntetőeljárás alá vont két alkalmazottja mint a felperes elnök‑vezérigazgatója és pénzügyi igazgatója jogosult a képviseletében eljárni vagy a nevében határozatokat hozni, és hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontja előírja az említett megállapodás felfüggesztésének lehetőségét a kedvezményezett képviseletére jogosult természetes személyekkel szemben felmerült, lényeges hiba, szabálytalanság vagy csalás gyanúja miatt. Ebből következik, hogy a csalásnak a felperes két alkalmazottját érintő gyanúja igazolta az említett támogatási megállapodás felfüggesztését. Egyébiránt a REA e tekintetben pontosítja, hogy a nyomozás előzetes szakaszának lezárásáról szóló, 2022. december 12‑i értesítésre vonatkozó információkból kitűnik, hogy a felperes jogi személyként szintén érintett volt a büntetőeljárásban.

55

Másodszor, a REA azzal érvel, hogy a felperes állításával ellentétben tiszteletben tartotta a büntetőeljárás alá vont alkalmazottak ártatlanságának vélelmét, mivel e nyomozás keretében „gyanúsítottnak”, nem pedig „vádlottnak” tekintette őket.

56

A REA szerint ugyanis az olasz büntetőeljárásjogra tekintettel különbséget kell tenni a „gyanúsított” és a „vádlott” jogállása között. Az olasz büntetőeljárási törvénykönyv 60. cikke értelmében a gyanúsított akkor válik vádlottá, ha a vádiratban neki róják fel a jogsértést, miután az ügyészség lezárta a nyomozási szakaszt. Márpedig a jelen ügyben a felperesnek a büntetőeljárás alá vont alkalmazottaival szemben a felfüggesztési eljárás megindításának időpontjában nem emeltek vádat, és nem tekintették őket az olasz büntetőeljárási törvény 60. cikke értelmében vett „vádlottnak”. A REA hangsúlyozza, hogy lényegében arra támaszkodott, hogy a felperes szóban forgó alkalmazottaival mint a felperes képviseletére, illetve nevében határozatok meghozatalára jogosult természetes személyekkel szemben büntetőeljárás indult Olaszországban, és őket 2021. július 7‑én hivatalosan felvették a bűnügyi nyilvántartásba, amikor megállapította, hogy ezen alkalmazottakat a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontja értelmében csalással gyanúsítják, és ennélfogva felfüggesztette az említett támogatási megállapodást.

57

Ezenkívül a REA azt állítja, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontja az Unió pénzügyi érdekeinek védelmére irányul azáltal, hogy lehetővé teszi a kedvezményezettnek támogatást nyújtó megállapodás felfüggesztését, ha ez utóbbi csalást követett el, vagy ennek gyanúja merül fel vele szemben. Ez a rendelkezés, amely valamennyi támogatásimegállapodás‑mintában megtalálható, a költségvetési rendelet 131. cikkének (3) bekezdését hajtja végre. a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontjában előírt felfüggesztés célját veszélyeztetné, ha az ártatlanság vélelmének elve azt követelné meg – amint azt a felperes állítja –, hogy a felfüggesztés csak akkor legyen alkalmazható, ha a vádlott bűnösségét büntetőbíróság megállapította.

58

Egyébiránt a viszonválaszban a REA hangsúlyozza, hogy sem az alkalmazandó szabályok, sem az ítélkezési gyakorlat nem támasztja alá a felperes által képviselt azon értelmezést, amely szerint a felfüggesztés tárgyát képező projekt csak az lehet, amellyel kapcsolatban szabálytalanságra vagy csalásra vonatkozó állításokat fogalmaztak meg. Habár a csalás gyanúján alapuló büntetőeljárás az NGA támogatási megállapodásra vonatkozott, a REA úgy ítélte meg, hogy a gyanú a TTD.EU támogatási megállapodásra is kiterjedhet.

59

Harmadszor, a REA megismétli azt az érvet, amely szerint a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésekor nem téves előfeltevés alapján járt el, amennyiben megállapítást nyert, hogy a felperesnek a nyomozással érintett két alkalmazottját az olasz büntetőjog szempontjából csalással gyanúsították mind az előzetes tájékoztató levél elküldésének időpontjában, mind pedig a felfüggesztést megerősítő levél elküldésének időpontjában.

60

Negyedszer, a REA mindenekelőtt azt állítja, hogy a TTD.EU támogatási megállapodást a belga polgári törvénykönyv 1134. és 1156. cikkében rögzített jóhiszeműség elvének tiszteletben tartásával alkalmazta. E tekintetben a REA hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartotta a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.2. cikkét, amely kimondja, hogy amennyiben fel kívánja függeszteni a megállapodás teljesítését, hivatalosan értesítenie kell a kedvezményezettet szándékáról és indokairól, és fel kell őt kérnie, hogy az értesítéstől számított 30 napon belül tegye meg észrevételeit. A REA hangsúlyozza, hogy teljesítette szerződéses kötelezettségeit azáltal, hogy 2022. február 23‑án előzetes tájékoztató levelet küldött a felperesnek, amelyben indokolással ellátva jelezte az említett megállapodás felfüggesztésére irányuló szándékát, és felhívta, hogy az előírt határidőn belül terjessze elő észrevételeit.

61

Ezt követően a REA hozzáteszi, hogy bár valóban igaz, hogy 2021 júliusában a felperes a TTD.EU támogatási megállapodás 12. cikkében előírt bejelentési kötelezettségének megfelelően tájékoztatta őt az Olaszországban folyamatban lévő büntetőeljárásról, és hogy a TTD.EU támogatási megállapodás REA‑n belüli felelőse és a felperes videokonferencia útján részt vett egy találkozón, és a REA ezen az ülésen nem foglalt hivatalos állást a bűnügyi vizsgálat következményeiről.

62

E tekintetben egyrészt a viszonválaszban a REA hangsúlyozza, hogy a büntetőeljárás során felhozott körülmények fényében a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését tervezte. A REA pontosítja, hogy nincs jelentősége annak, hogy az előzetes tájékoztató levél időpontjában tudomása volt‑e az OLAF vizsgálatáról, mivel titoktartásra köteles e vizsgálatok tekintetében, és mivel az előzetes tájékoztató levél nem hivatkozik az említett vizsgálatra, és nem kapcsolódik hozzá.

63

Másrészt a tárgyaláson és az ellenkérelemben állítottakkal összhangban a REA azt állította, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését azt követően irányozta elő, hogy tájékoztatták őt az OLAF vizsgálatának 2022. januári megindításáról, amely vizsgálat növelte annak gyanúját, hogy a felperes csalást követett el.

64

Ezenkívül a REA azt állítja, hogy a felperes állításával ellentétben a felperest nem érte súlyos kár a 2021. augusztus 6‑i videokonferencia útján tartott találkozót követően több hónappal az előzetes tájékoztató levél elküldése miatt, mivel a felperesnek a 2022. február 23‑i előzetes tájékoztató levél elküldése és a felfüggesztés 2022. május 7‑i hatálybalépése között volt ideje arra, hogy előkészítse a felfüggesztést, és tervet dolgozzon ki arra, hogyan enyhítse annak következményeit.

65

Ezenfelül azon érvet illetően, amely szerint a REA megtagadta a felperessel való találkozást és a kérdés vizsgálatát a felfüggesztési eljárás során és a felfüggesztés elfogadását követően, a REA emlékeztet arra is, hogy a felperes által előadottakkal ellentétben nem volt köteles vele a felfüggesztési eljárás megindítását követően találkozni. Ráadásul a REA nem jogosult arra, hogy a támogatási megállapodás kedvezményezettjével tárgyaljon, ha e kedvezményezettel kapcsolatban OLAF‑vizsgálat van folyamatban.

66

A bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének állítólagos megsértésére alapított érvet illetően a REA ezen érv elfogadhatatlanságára hivatkozik, másodlagosan pedig úgy véli, hogy a felperes állításával ellentétben tiszteletben tartotta az említett elveket.

67

Végül azon érvet illetően, amely szerint a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését az említett megállapodás 33.2.1. cikkének b) pontjára kellett volna alapítani, amely pont a költségvetési rendelet 202. cikkének (2) bekezdését tükrözi, és amelynek alkalmazási feltételei azonban nem teljesülnek, a REA arra hivatkozik, hogy ez az érv tárgytalan, mivel a jelen ügyben a TTD.EU támogatási megállapodást a költségvetési rendelet 131. cikkét tükröző 33.2.1. cikkének a) pontja alapján függesztették fel.

68

Az első és a harmadik jogalap lényegében azt az előzetes kérdést veti fel, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséről szóló határozat elfogadásával a REA megsértette‑e a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontját, amint azt a felperes állítja.

69

Ennélfogva a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkét kell értelmezni, amely lehetővé teszi a REA számára a megállapodás felfüggesztését.

70

A támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a következőket írja elő:

71

A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséről a REA azért határozott ez utóbbi 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja alapján, mert a felperes elnök‑vezérigazgatójával és pénzügyi igazgatójával szemben a TTD.EU támogatási megállapodástól eltérő, nevezetesen az NGA támogatási megállapodás teljesítésével kapcsolatos csalás gyanúja miatt indult büntetőeljárás.

72

Először is, a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának szövegéből kitűnik, hogy a REA felfüggesztheti e megállapodás teljesítését többek között csalásnak az említett megállapodás kedvezményezettjét, valamint „a képviseletére jogosult, illetve a nevében való döntéshozatalra jogosult természetes személyt” érintő gyanúja miatt. Ebből következik, hogy – amint arra a REA helyesen hivatkozik – a felperes elnök‑vezérigazgatóját és pénzügyi igazgatóját érintő csalás gyanúja főszabály szerint igazolhatja a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését, mivel az elnök‑vezérigazgató és a pénzügyi igazgató – mint a jelen ügyben is – jogosult a felperest képviselni vagy nevében döntést hozni.

73

A felperes arra irányuló kísérletei ellenére ugyanis, hogy elnök‑vezérigazgatóját és pénzügyi igazgatóját döntési jogkörrel nem rendelkező egyszerű alkalmazottként jelenítse meg, az iratokból kitűnik, hogy a felperes pénzügyi igazgatója írta alá mind a TTD.EU támogatási megállapodást, mind az NGA támogatási megállapodást a felperes nevében, és a felperes elnök‑vezérigazgatója írta alá a felperes nevében a 2021. március 19‑i előzetes odaítélésről szóló levelet, amelynek révén az Ópera Business Dreamsszel a TTD.EU támogatási megállapodással kapcsolatos intézkedések meghozatalára irányuló szerződést kötöttek.

74

Másodszor, a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontja i. alpontjának szövegéből az következik, hogy a támogatási megállapodás felfüggesztéséhez elegendő, ha a kedvezményezett (vagy a képviseletére jogosult, illetve a nevében döntéshozatalra jogosult természetes személy) lényeges hibát, szabálytalanságot vagy csalást követett el vagy „azzal gyanúsítják”. Ebből következik, hogy magának a csalásnak a fennállása vagy annak bizonyítása nem követelmény ahhoz, hogy a REA felfüggeszthesse a TTD.EU támogatási megállapodást (lásd ebben az értelemben: 2013. december 12‑i ANKO kontra Bizottság ítélet, T‑118/12, nem tették közzé, EU:T:2013:641, 46. pont).

75

Márpedig a jelen ügyben meg kell határozni, hogy a REA minősíthette‑e a felperes elnök‑vezérigazgatóját és pénzügyi igazgatóját a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében vett „csalás elkövetésével gyanúsított személyeknek” azzal az indokkal, hogy velük szemben büntetőeljárás indult, figyelemmel többek között arra, hogy a jelen ügyben a felfüggesztést megerősítő levél elküldésének időpontjában a büntetőeljárás még előzetes szakaszban volt.

76

Ezzel kapcsolatban a felperes előadja, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében vett „csalás elkövetésével gyanúsított személy” fogalmának értelmezéséhez a REA‑nak figyelembe kellett volna vennie e fogalom alkalmazásának az olasz büntetőjogban irányadó módját, és így meg kellett volna állapítania, hogy a szóban forgó személyek a nyomozás során nem tekinthetők az olasz jog szerint „gyanúsítottnak”. A felperes szerint ugyanis, mivel a bűnügyi nyomozás egy még folyamatban lévő előzetes vizsgálat, amelyet még nem zártak le vádemelés mellett a hatáskörrel rendelkező bíróság elé utaló határozattal, a REA nem minősíthette volna a szóban forgó személyeket csalás elkövetésével gyanúsított személyeknek. E tekintetben a felperes hangsúlyozza, hogy az olasz büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 60. cikke szerint az érintettet csak akkor lehet hivatalosan „vádlottnak” tekinteni, és így „csalás elkövetésével gyanúsítottnak” tekinteni, ha az ügyészség lezárta az előzetes nyomozást, és úgy határozott, hogy indítványozza a vádemelést.

77

E tekintetben meg kell állapítani, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja általános jelleggel hivatkozik a „lényeges hibák, szabálytalanságok vagy csalás” gyanújára, anélkül hogy meghatározná az ilyen gyanú eredetét vagy forrását. Így a két, a felperes képviseletére vagy a nevében döntéshozatalra jogosult természetes személlyel szemben csalás gyanúján alapuló nyomozás fennállása a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében vett „csalás gyanúja” forrásának minősülhet.

78

Egyébiránt e megállapítást nem kérdőjelezheti meg az olasz büntetőeljárási törvénykönyv 60. cikkének a TTD.EU támogatási megállapodás rendelkezéseinek értelmezése szempontjából fennálló relevanciájáról és hatályáról való döntéstől függetlenül az a tény, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésének időpontjában az említett nyomozás az olasz büntetőjog felperes által hivatkozott értelmezése szerint előzetes szakaszban volt.

79

Ennek pontosítását követően meg kell határozni, hogy a jelen ügyben a REA annak 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében felfüggeszthette‑e a TTD.EU támogatási megállapodást annak ellenére, hogy a felperes elnök‑vezérigazgatóját és pénzügyi igazgatóját terhelő csalás gyanúja a TTD.EU támogatási megállapodástól eltérő támogatási megállapodással, vagyis az NGA támogatási megállapodással kapcsolatos büntetőeljárásból eredt.

80

E tekintetben a felek nem értenek egyet a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének értelmezését, és különösen az e cikk a) és b) pontja közötti különbséget illetően.

81

A REA ugyanis, amikor a tárgyaláson ezzel kapcsolatban kérdést intéztek hozzá, lényegében arra hivatkozott, hogy ha a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének b) pontja igazolja a TTD.EU megállapodás felfüggesztését, amennyiben megállapítást nyer, hogy más szerződések keretében csalást „követtek el”, a 33.2.1. cikk a) pontjának i. alpontja lehetővé teszi a TTD.EU támogatási megállapodásnak a „csalás” egyszerű „gyanúja” fennállása esetén történő felfüggesztését. Ezenkívül a REA szerint, mivel a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontja i. alpontjának szövege nem tartalmaz semmilyen utalást e megállapodásra, a más támogatási megállapodások teljesítésével kapcsolatos csalás gyanúja minősülhet a csalás olyan gyanújának, amely érvényesen igazolhatja a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését e rendelkezés értelmében. Ha ugyanis e megállapodás szerkesztője a szerződés felfüggesztésének lehetőségét kizárólag a TTD.EU támogatási megállapodással kapcsolatos csalás gyanújának eseteire kívánta volna korlátozni, ezt pontosította volna, amint azt e megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának ii. alpontjában tette.

82

Ezzel szemben a felperes szerint a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkét úgy kell értelmezni, hogy az a) pont kizárólag az ugyanezen megállapodás teljesítésével kapcsolatos csalás gyanúja esetén igazolja a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését, míg a b) pont elismeri, hogy a TTD.EU támogatási megállapodást fel lehet függeszteni abban az esetben, ha más megállapodások keretében csalást követtek el. Egyébiránt e tekintetben hangsúlyozza, hogy ha a REA által javasolt értelmezés érvényes lenne, nem lenne különbség a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) és b) pontja között.

83

E tekintetben a TTD.EU támogatási szerződés 33.2.1. cikkének értelmezését illetően emlékeztetni kell arra, hogy a belga polgári törvénykönyv 1156. cikkének megfelelően valamely megállapodás értelmezése során „a szerződő felek közös szándékát kell vizsgálni, nem pedig a kifejezések szó szerinti értelméhez ragaszkodni”.

84

Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontja szerint a REA felfüggesztheti e támogatási megállapodást mind akkor, ha a kedvezményezett csalást „követett el”, mind pedig akkor, ha a kedvezményezettet csalás elkövetésével „gyanúsítják”.

85

Kétségtelen, hogy – amint azt a REA megjegyzi – a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontja i. alpontjának szövege nem tartalmaz semmilyen utalást e megállapodásra, így egy másik megállapodás végrehajtásával kapcsolatos csalás gyanúja igazolhatná a TTD.EU megállapodás felfüggesztését.

86

Ugyanakkor hangsúlyozni kell egyrészt, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának ii. alpontja hivatkozik erre a megállapodásra, másrészt pedig, hogy a 33.2.1. cikk b) pontja szerint a REA felfüggesztheti a TTD.EU támogatási megállapodást, ha annak kedvezményezettje „– a hasonló feltételek mellett nyújtott [uniós] vagy Euratom‑támogatások keretében – […] csalást […] követett el”.

87

Így a belga polgári törvénykönyv 1161. cikkének megfelelően, amely szerint „a szerződések valamennyi rendelkezését úgy kell értelmezni, hogy mindegyiknek a teljes okiratból következő értelmet kell tulajdonítani”, a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontja i. és ii. alpontjának, valamint ugyanezen szerződés 33.2.1. cikke b) pontjának együttes olvasata lehetővé teszi azon következtetés levonását, amely szerint a 33.2.1. cikk a) pontjának i. alpontja akkor indokolja a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését, ha a kedvezményezett (vagy a képviseletére jogosult, illetve a nevében döntéshozatalra jogosult természetes személy) e megállapodás teljesítése során csalást követett el vagy azzal gyanúsítják. Ezzel szemben a 33.2.1. cikk b) pontja akkor teszi lehetővé a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését, ha a kedvezményezett (vagy a képviseletére jogosult, illetve a nevében döntéshozatalra jogosult természetes személy) egy másik megállapodás teljesítése során csalást követett el, feltéve hogy bizonyított, hogy a csalás jelentős hatással van a TTD.EU támogatási megállapodásra.

88

Egyrészt hangsúlyozni kell, hogy a belga polgári törvénykönyv 1157. cikkének megfelelően (lásd a fenti 44. pontot) ez az értelmezés lehetővé teszi a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke b) pontja hatékony érvényesülésének biztosítását.

89

Ugyanis, amint arra a felperes helyesen hivatkozik, a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontja i. alpontjának a REA által javasolt értelmezése (lásd a fenti 81. pontot) végül megfosztja értelmétől az ugyanezen megállapodás 33.2.1. cikkének b) pontjában rögzített rendelkezést, mivel a TTD.EU megállapodásnak egy másik támogatási megállapodás keretében elkövetett csalás miatti felfüggesztése – a REA értelmezése szerint – már elrendelhető lenne a 33.2.1. cikk a) pontja alapján, így nem lett volna szükség e rendelkezés b) pontjának megállapítására.

90

Másrészt ez az értelmezés megfelel a belga polgári törvénykönyv 1162. cikkében kimondott, in dubio contra proferentem értelmezési elvének, amely szerint „kétség esetén a megállapodást a rendelkezést kikötő személy érdekével ellentétesen és a kötelezettséget vállaló személy érdeke szerint kell értelmezni”. Következésképpen a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének a) pontját az azt kikötő REA‑val szemben, az e kötelezettséget vállaló felperes javára kell értelmezni.

91

Így meg kell állapítani, hogy az azon, a TTD.EU támogatási megállapodástól eltérő támogatási megállapodás teljesítésével kapcsolatos csalás puszta gyanúja, amelyben a felperes részt vett, nem minősíthető a csalásnak a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontja értelmében vett olyan gyanújának, amely igazolhatná e megállapodás felfüggesztését.

92

Egyébiránt, amint az a fenti 87. pontban kiemelésre került, a TTD.EU támogatási megállapodástól eltérő támogatási megállapodás teljesítésével kapcsolatos csalás igazolhatta volna ez utóbbi felfüggesztését, ha teljesülnek a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikkének b) pontjában előírt feltételek, vagyis a TTD.EU támogatási megállapodásra jelentős hatást gyakorló csalást követnek el, ami a jelen ügyben nem állt fenn. Mivel ugyanis a REA a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését nem azzal az indokkal alapította e határozat 33.2.1. cikkének b) pontjára, hogy a csalás elkövetése nem bizonyított, nem vizsgálta meg, hogy a jelen ügyben teljesül‑e a második feltétel, vagyis hogy e csalás jelentős hatással volt‑e a TTD.EU támogatási megállapodásra.

93

E megállapítást nem kérdőjelezhetik meg a REA által előadott további érvek.

94

Először is, ami azt az érvet illeti, amely szerint lényegében a REA azt követően döntött úgy, hogy felfüggeszti a TTD.EU támogatási megállapodást, hogy tájékoztatták az OLAF vizsgálatának megindításáról, amely vizsgálat a felperes által aláírt bizonyos támogatási megállapodásokra, köztük a TTD.EU támogatási megállapodásra vonatkozott, mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy ennek az érvnek ellentmond az a maga a REA által a viszonválaszban elismert tény (lásd a fenti 62. pontot), hogy mind az előzetes tájékoztató levél, mind pedig a felfüggesztést megerősítő levél kizárólag a felperes elnök‑vezérigazgatójával és pénzügyi igazgatójával szemben indított büntetőeljárás miatt indokolja a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését. A két dokumentum semmilyen utalást nem tartalmaz az OLAF vizsgálatára.

95

Egyébiránt e tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a 2022. január 13‑i feljegyzés, amellyel az OLAF tájékoztatta a REA‑t a vizsgálatának megindításáról, nem irányozta elő a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését mint megelőző közigazgatási intézkedést (lásd a fenti 12. pontot).

96

Ekképpen az ügy iratai (lásd a fenti 94. pontot) alapján megállapítható, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését kizárólag az NGA támogatási megállapodás teljesítése során elkövetett csalás gyanújával kapcsolatos nyomozás indokolta.

97

Kétségtelen, hogy a REA – valamennyi uniós intézményhez, szervhez és hivatalhoz hasonlóan – az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. szeptember 11‑i 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 248., 1. o.) 10. cikke (3) bekezdésének megfelelően köteles biztosítani az OLAF által lefolytatott vizsgálatok bizalmas jellegének tiszteletben tartását.

98

Az ítélkezési gyakorlatból azonban kitűnik, hogy az OLAF vizsgálatainak bizalmas jellegére vonatkozó, a 883/2013 rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében előírt szabályt összefüggéseiben, és különösen a 883/2013 rendelet (12) preambulumbekezdésének fényében kell értelmezni, amely úgy rendelkezik, hogy az OLAF vizsgálatai során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az alapvető szabadságokat (lásd ebben az értelemben: 2019. június 6‑i Dalli kontra Bizottság ítélet, T‑399/17, nem tették közzé, EU:T:2019:384, 169. pont).

99

Márpedig e tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.2. cikke értelmében „[a] [TTD.EU támogatási megállapodás] teljesítésének felfüggesztése előtt az ügynökség hivatalosan értesíti az érintett koordinátort vagy kedvezményezettet a teljesítés felfüggesztésére irányuló szándékáról és annak okairól, és felkéri, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtsa be észrevételeit”.

100

Következésképpen, noha a 883/2013 rendelet 10. cikkének (3) bekezdése értelmében a REA köteles volt biztosítani az OLAF vizsgálata bizalmas jellegének tiszteletben tartását, a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.2. cikkének megfelelően tiszteletben kellett tartania az említett megállapodás felfüggesztéséről szóló határozat indokolására vonatkozó kötelezettséget is annak érdekében, hogy lehetővé tegye a felperes számára a védekezést.

101

Ennélfogva ebben az összefüggésben és figyelembe véve az ügy iratait (lásd a fenti 94. pontot), az OLAF vizsgálata tekintetében fennálló titoktartási kötelezettség, amelyre egyébként a REA általánosságban, a keresetlevél benyújtását követően hivatkozott, nem meggyőző abban a tekintetben, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését az ugyanezen megállapodás, nem pedig az NGA támogatási megállapodás teljesítésével kapcsolatos csalás gyanúja indokolta.

102

Másodszor, azon érvet illetően, amely szerint a REA a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésével az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében óvatosan járt el, meg kell állapítani, hogy az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra vonatkozó kötelezettség, amely a REA‑t mint ügynökséget az EUMSZ 317. cikk alapján terheli (lásd ebben az értelemben: 2024. február 21‑i Greenspider kontra Eismea ítélet, T‑733/21, nem tették közzé, EU:T:2024:104, 39. pont), nem hatalmazhatja fel arra, hogy a TTD.EU támogatási megállapodást a 33.2.1. cikke a) pontja i. alpontjának megsértésével függessze fel.

103

Így meg kell állapítani, hogy a REA azáltal, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás amiatt történő felfüggesztéséről határozott, hogy a felperes elnök‑vezérigazgatóját és pénzügyi igazgatóját, vagyis a felperes képviseletére jogosult, illetve nevében döntéshozatalra jogosult két természetes személyt csalással gyanúsították a TTD.EU támogatási megállapodástól eltérő támogatási megállapodás keretében, megsértette a TTD.EU támogatási megállapodás 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontját.

104

Ennélfogva a fentiek összességére tekintettel az első kereseti kérelem alátámasztására felhozott első és harmadik jogalapnak helyt kell adni, anélkül hogy határozni kellene a felperes által e jogalapok alátámasztása érdekében előadott többi érvről vagy az e kereseti kérelem alátámasztására felhozott többi jogalapról.

A második, arra irányuló kereseti kérelemről, hogy a Törvényszék kötelezze a REA‑t a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztésének megszüntetésére

105

A második kereseti kérelmet illetően emlékeztetni kell arra, hogy a REA 2024. szeptember 10‑i levelével tájékoztatta a Törvényszéket arról, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését megszüntették, és a REA a felperessel megállapodott a teljesítés folytatásában, amit a felperes megerősített (lásd a fenti 26. és 27. pontot). Következésképpen a második kereseti kérelemről már nem szükséges határozni.

A harmadik, arra irányuló kereseti kérelemről, hogy a Törvényszék kötelezze a REA‑t arra, hogy kártérítés címén fizessen meg a felperesnek 500 000 eurót

106

A felperes úgy véli, hogy súlyos gazdasági kárt szenvedett el a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése miatt, és 500 000 euró összegű kártérítést követel a REA‑tól, amely összeg szerinte az eljárás során tovább pontosítható.

107

A felperes egy általa megbízott szakértő jelentése (a továbbiakban: a megbízott szakértő jelentése) alapján hangsúlyozza, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése negatív gazdasági hatással lehet annak teljesítésére, amennyiben az újrakezdődik. A felperes szerint ugyanis, bár a TTD.EU támogatási megállapodás célkitűzései és költségvetése változatlan marad, a nemzetközi gazdasági és geopolitikai környezet – amelyet többek között a nyersanyagok és az energia árának emelkedése, valamint a fuvarozás és a logisztika nehézségei jellemeznek – valószínűleg a vásárokra, munkaértekezletekre, konferenciákra és egyéb eseményekre vonatkozó, 2022 januárjában kapott árajánlatok felülvizsgálatához vezet, ami arra kötelezné, hogy a tevékenységeket az eredetileg tervezetthez képest jóval korlátozottabb mértékben végezze, bizonyos tevékenységek teljesítésétől tartózkodjon, és végső soron lemondjon a TTD.EU támogatási megállapodás egészének teljesítéséről.

108

Ezenkívül a felperes, miután hangsúlyozta, hogy mind nemzeti, mind uniós és globális szinten elismert szakmai szereplő a bor területén, azzal érvel, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás elsietett felfüggesztése sérti a kereskedelmi megbízhatósága, hitelessége, méltósága és jóhiszeműsége tekintetében fennálló jóhírnevét a partnerekkel fennálló kapcsolataiban.

109

Egyébiránt a felperes szerint az elszenvedett kár biztos, mivel a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséből esetlegesen eredő negatív következmények értékelését a keresetlevél részletezte.

110

Ezenkívül a REA állításával ellentétben a felperes úgy véli, hogy okozati összefüggés áll fenn az elszenvedett károk és a REA magatartása között, mivel a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése nélkül nem szenvedett volna kárt.

111

A REA vitatja ezeket az érveket, és úgy véli, hogy a vagyoni és nem vagyoni kár megtérítése iránti kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan.

112

Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy habár a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése megszűnt (lásd a fenti 26. pontot), teljesítésének folytatása nem teszi lehetővé a felperes számára azzal egyenértékű eredmény elérését, mint amelyet az általa az említett megállapodás felfüggesztése miatt állítólagosan elszenvedett kár megtérítése iránti kérelem előterjesztésével remélt.

113

Következésképpen még határozni kell a felperes kártérítési kérelméről.

114

Előzetesen meg kell állapítani, hogy a felperes kártérítési kérelme kizárólag szerződéses jellegű.

115

Így emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 340. cikk első bekezdésének megfelelően az Unió szerződéses felelősségére a szóban forgó szerződésre alkalmazandó jog az irányadó, amely a jelen ügyben – amint az a fenti 36. pontban már megállapításra került – az alkalmazandó uniós jog, amelyet szükség esetén a belga jog egészít ki.

116

Ebből következik, hogy – amint az a fenti 37. és 38. pontban megállapításra került – a TTD.EU támogatási megállapodásra az uniós jog releváns rendelkezései, vagyis a jelen ügyben az EUM‑Szerződés, a Charta és a költségvetési rendelet, valamint a szerződéses kikötésekben vagy az uniós jog releváns rendelkezéseiben mutatkozó joghézag megszüntetése érdekében a megállapodásban megjelölt nemzeti jog, vagyis a jelen ügyben a belga jog az irányadó.

117

Így ebben az összefüggésben releváns uniós jogi rendelkezések hiányában emlékeztetni kell a szerződéses felelősség megállapításának a TTD.EU támogatási megállapodás megkötése és teljesítése időpontjában hatályos belga jogban szereplő feltételeire.

118

A belga polgári törvénykönyv III. könyvének „A szerződések és a szerződéses kötelezettségek általános szabályai” címet viselő III. címe alatt található 1142. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a] tevésre vagy nemtevésre vonatkozó bármely kötelezettség teljesítésének adós általi elmulasztása miatt kártérítés jár”.

119

Ezenkívül a belga polgári törvénykönyv 1147. cikke szerint „[a]z adós indokolt esetben köteles kártérítést fizetni mind a kötelezettség teljesítésének elmaradása, mind a késedelmes teljesítés miatt, amennyiben nem igazolja azt, hogy a teljesítés neki fel nem róható külső ok miatt maradt el, és emellett azt, hogy nem járt el rosszhiszeműen”.

120

E rendelkezésekből következik, hogy a belga polgári törvénykönyv szerint a szerződéses felelősséget megalapozó tény a szerződés teljesítésének az egyik szerződő félnek felróható teljes vagy részleges elmaradása. A szerződés nemteljesítése miatt elszenvedett – akár vagyoni, akár nem vagyoni – károk megtérítéséhez a kártérítés kérelmezőjének kell bizonyítania a szerződéses kötelezettségek nemteljesítése és a bekövetkezett kár közötti okozati összefüggés fennállását (lásd: 2017. május 4‑i Meta Group kontra Bizottság ítélet, T‑744/14, nem tették közzé, EU:T:2017:304, 270. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

121

Amint azt a REA hangsúlyozza, anélkül hogy azt egyébként a felperes vitatná, ebben az összefüggésben három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a szerződésen alapuló kárt megtérítsék, nevezetesen a szerződés nemteljesítésének, a kárnak, valamint a nemteljesítés és a kár közötti okozati összefüggésnek (lásd: 2017. május 4‑i Meta Group kontra Bizottság ítélet, T‑744/14, nem tették közzé, EU:T:2017:304, 271. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

122

Az első feltételt illetően meg kell állapítani, hogy – amint az az első kereseti kérelem vizsgálatából kitűnik – a REA úgy határozott, hogy a TTD.EU támogatási megállapodást – annak 33.2.1. cikke a) pontjának i. alpontját megsértve – felfüggeszti.

123

Ennélfogva, mivel a fenti 121. pontban említett három feltétel kumulatív (2015. június 11‑i EMA kontra Bizottság ítélet, C‑100/14 P, nem tették közzé, EU:C:2015:382, 100. pont), meg kell vizsgálni, hogy a fenti 121. pontban említett többi feltétel teljesül‑e.

124

A második feltételt illetően a felperes mind vagyoni, mind nem vagyoni kárának megtérítését kéri.

125

Közelebbről, ami a vagyoni kárt illeti, a felperes azon hátrányos gazdasági következmények megtérítését kéri, amelyek álláspontja szerint a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséből erednek (lásd a fenti 107. pontot).

126

Márpedig, bár kétségtelenül valószínű, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztését követően a felperesnek fel kellett függesztenie vagy törölnie kellett bizonyos, a TTD.EU támogatási megállapodás teljesítése céljából tervezett vásárokat, műhelyeket, konferenciákat és egyéb rendezvényeket, nem bizonyítja, hogy az általa hivatkozott vagyoni károk a jelen ügyben ténylegesen bekövetkeztek.

127

E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a felperes a megbízott szakértő 2022. július 7‑én készített jelentését nyújtotta be.

128

A megbízott szakértő jelentése azonban pontosítja, hogy a jelentés elkészítésének időpontjában „semmilyen tényleges pénzügyi veszteség, illetve előleg nem realizálódott: például nem fizettek előleget […], semmilyen kötbért nem fizettek, és semmilyen foglalót nem vesztettek el.” Ezért a megbízott szakértő jelentése „azon lehetséges gazdasági, pénzügyi, vagyoni és nem vagyoni kockázatok illusztrálására szorítkozik, amelyekkel a felperes a felfüggesztést követően szembesülhet”.

129

Ily módon a megbízott szakértő jelentése példaként hangsúlyozza, hogy a spanyol Prodeca kedvezményezett „olyan helyzetbe került, hogy le kellett mondania a kínai csengdui élelmiszer‑ és italszalonon (China Food & Drinks Fair) való részvételt, amelyet eredetileg márciusra terveztek, majd áprilisra, végül pedig 2022. július–augusztusra halasztottak”, noha „2022 február elején már megerősítette az eseményt, és az eseményt szervező szervezetnek 33 500 euró előleget fizetett annak a területnek a lefoglalására, ahol a 85 méteres négyzetméteres standot felállítják”. Ugyanakkor, bár a felperes kétségtelenül árajánlattervezetet nyújtott be annak bizonyítására, hogy a 33 500 eurós előleget ki kellett fizetni azon terület lefoglalása érdekében, ahol a 85 négyzetméteres standot felállítják, semmilyen bizonyítékot nem terjeszt elő annak alátámasztására, hogy ezt az összeget ténylegesen kifizették.

130

Ezenkívül a megbízott szakértő jelentése számos tervezett szakmai kiállítást sorol fel, amelyeket később töröltek vagy felfüggesztettek. Ugyanakkor, különösen a „ProWine Shangai” című rendezvényt illetően, a megbízott szakértőjelentése a potenciális költségek becslésére szorítkozik, anélkül hogy olyan dokumentumokat mutatna be, amelyek bizonyítják, hogy az említett költségek ténylegesen felmerültek. Hasonlóképpen, a megbízott szakértő jelentésében említett egyéb törölt eseményeken – mint például a „WineTo Asia Shenzhen”, a „Bellavita Chicago Expo”, a „Summer Fancy Food edition” és a „Texom in Dallas” – való felperesi részvétel becsült, tisztán indikatív költségeire vonatkozó bizonyítékot olyan tevékenységek brosúrái vagy tervei szolgáltatják, amelyek nem tartalmaznak azt bizonyító számlákat, hogy az említett költségek ténylegesen felmerültek.

131

Végül a megbízott szakértő jelentésében szereplő munkaértekezletek, vállalkozások közötti elektronikus kereskedelmi események, szemináriumok, képzések és jövőbeli szakmai kiállítások jegyzékét illetően meg kell jegyezni, hogy az események egyszerű jegyzékéről van szó, amelyek között egyébként számos esemény a felfüggesztés hatálybalépésének időpontja előtt zajlott, és amelyhez nem csatolták a költségekre vonatkozó, akár tájékoztató jellegű becslést.

132

Egyébiránt a felperes, amikor a tárgyaláson ezzel kapcsolatban kérdést intéztek hozzá, miután pontosította, hogy az általa hivatkozott vagyoni kárt aktuális és már bekövetkezett kárnak kell tekinteni, nem tudta megjelölni, hogy az ügy iratai közül mely dokumentumok teszik lehetővé az állítólagos vagyoni kár, és különösen az általa a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése miatt állítólagosan viselendő költségek bizonyítását.

133

Következésképpen meg kell állapítani, hogy a felperes nem bizonyítja, hogy az a vagyoni kár, amelyet állítása szerint a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése miatt szenvedett el, ténylegesen konkretizálódott a keresetlevél benyújtásának időpontjában. Amint arra a REA hivatkozik, kérelmeit egyszerű előrejelzésekre alapítja, amit egyébként az is megerősít, hogy a felperes nem határozza meg pontosan azon vagyoni kár összegét, amelynek megtérítését kéri.

134

Ami a nem vagyoni kárt illeti, a felperes a jóhírnév állítólagos sérelmének megtérítését kéri, amely szerinte a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséből ered. Ugyanakkor semmilyen bizonyítékot nem terjeszt elő az ilyen kár alátámasztására.

135

Végül és másodlagosan, a szerződéses felelősség fennállására vonatkozó harmadik feltételt illetően meg kell állapítani, hogy a felperes nem bizonyítja egyértelműen a REA‑nak felrótt magatartás és az állítólagosan elszenvedett károk közötti okozati összefüggést.

136

Ugyanis a hivatkozott vagyoni kárt illetően, még ha feltételezzük is, hogy az ilyen kár megállapítható (lásd a fenti 133. pontot), a megbízott szakértő jelentéséből kitűnik, hogy „a Covid19‑világjárvány és a tevékenységek ebből eredő felfüggesztése miatt a programnak létrehozása óta folyamatosan szembe kellett néznie az új piaci igényekkel és a tevékenységek végrehajtásának objektív nehézségeivel, mivel folyamatosan szükség van az események törlésére és elhalasztására”. Ennélfogva nem zárható ki, hogy a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztése miatt a felperes által állítása szerint viselendő többletköltségek legalább egy része valójában a Covid19‑világjárványhoz kapcsolódik.

137

A nem vagyoni kárt illetően, feltételezve, hogy az ilyen kár megállapítást nyer (lásd a fenti 134. pontot), nem zárható ki, hogy az a bűnügyi nyomozáshoz kapcsolódhat, nem pedig a TTD.EU támogatási megállapodás felfüggesztéséhez.

138

A fenti megfontolások összességére tekintettel a harmadik kereseti kérelmet el kell utasítani.

A költségekről

139

A Törvényszék eljárási szabályzata 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A REA‑t, mivel kérelmei alapvető része tekintetében pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

1)

Az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökségnek (REA) a „European Quality Wines: Taste the Difference – TTD.EU” elnevezésű projekttel kapcsolatos 874904. sz. támogatási megállapodás felfüggesztését elrendelő, a REA 2022. május 2‑i levelében szereplő határozata érvénytelen.

2)

A REA‑nak a „European Quality Wines: Taste the Difference – TTD.EU” elnevezésű projekttel kapcsolatos 874904. sz. támogatási megállapodás felfüggesztésének megszüntetésére való kötelezésére irányuló, második kereseti kérelemről már nem szükséges határozni.

3)

A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.

4)

A Törvényszék a REA‑t kötelezi a költségek viselésére.