EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2020.8.31.
COM(2020) 438 final
2020/0210(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás feleinek ülésein képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás feleinek az állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedések tervezett elfogadásával kapcsolatban tartandó ülésein képviselendő álláspont meghatározásáról szóló határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.Megállapodás a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről
A Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) célja a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat védelmi és gazdálkodási óvintézkedések alkalmazásán keresztüli megelőzése az egészséges tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló hosszú távú stratégia részeként, valamint a halállományok védelmének és fenntartható halászatának biztosítása. A megállapodás várhatóan az idei év folyamán, később lép hatályba.
Az Európai Unió a megállapodás részes fele.
2.2.A felek ülése
A megállapodás értelmében a felek ülése a döntéshozó szerv, amely kétévente vagy – ha úgy határoz – gyakrabban ülésezik. A felek az eljárási kérdésekkel kapcsolatos döntéseiket szavazattöbbséggel hozzák meg, a lényegi kérdésekről pedig konszenzussal határoznak. Az Unió részvételi és szavazati joggal rendelkezik.
2.3.A felek ülésének határozatai
A felek ülése jogosult állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseket elfogadni, amelyek kötelező érvényűek a szerződő felekre nézve.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
Javasoljuk, hogy az Unió által a felek ülésein képviselendő álláspontot kétlépcsős megközelítéssel alakítsák ki. Az uniós álláspont alapelveit és irányvonalait több évre szólóan rögzíti egy tanácsi határozat, majd ezt az álláspontot az egyes ülésekre a tanácsi munkacsoportban megvitatandó informális bizottsági dokumentumok révén aktualizálják.
Ezt a megközelítést alkalmazzák jelenleg a regionális halászati gazdálkodási szervezetekben, és az ezek ülésein az Unió nevében képviselendő álláspont kialakításánál is.
Ez a határozat szem előtt tartja az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott közös halászati politikai alapelveket és irányvonalakat, és figyelembe veszi a közös halászati politika külpolitikai vetületéről szóló bizottsági közleményben megfogalmazott célkitűzéseket is. Tekintetbe veszi továbbá az óceánokról és tengerekről, és ennek részeként az Északi-sarkvidékről szóló tanácsi következtetéseket, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak „Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című közös közleményét, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményéről szóló tanácsi közetkeztetéseket.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Alapelvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát”.
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A felek ülését megállapodás, nevezetesen a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás hozta létre.
A felek ülése által elfogadandó jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok. A felek ülésének tervezett jogi aktusai a nemzetközi jog értelmében kötelező erejűek lesznek, és meghatározó módon befolyásolhatják az uniós jogszabályok tartalmát, nevezetesen:
·a Tanács 1005/2008/EK rendelete a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról;
·a Tanács 1224/2009/EK rendelete a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító uniós ellenőrző rendszer létrehozásáról; valamint
·az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2403 rendelete (2017. december 12.) a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktusok fő célja és tartalma a halászattal kapcsolatos. Az 1380/2013/EU rendelet az a jogalap, amely meghatározza az ebben az álláspontban érvényesítendő elveket.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja ezért az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2020/0210 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás feleinek ülésein képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) az Unió az (EU) 2019/407 tanácsi határozattal megkötötte. A megállapodás várhatóan az idei év folyamán, később lép hatályba.
(2)A felek ülése felel azon intézkedések elfogadásáért, amelyek célja a megállapodás végrehajtásának biztosítása a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén folytatott szabályozatlan halászat védelmi és gazdálkodási óvintézkedések alkalmazásán keresztüli megelőzése érdekében, az egészséges tengeri ökoszisztémák védelmére irányuló hosszú távú stratégia részeként, valamint a halállományok védelmének és fenntartható halászatának biztosítása céljából. Ezen intézkedések kötelezővé válhatnak az Unióra nézve.
(3)Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az Uniónak biztosítania kell, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezeti szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, végzésük összhangban legyen a gazdasági, a társadalmi és a foglalkoztatási előnyök elérésére irányuló célkitűzésekkel, valamint hogy hozzájáruljanak az élelmiszerellátás biztosításához. Az említett rendelet ezenkívül előírja, hogy az Uniónak elővigyázatossági megközelítést kell alkalmaznia a halászati gazdálkodás vonatkozásában, annak biztosítására törekedve, hogy a tengerek biológiai erőforrásainak kiaknázása helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja a maximális fenntartható hozamot előállítani képes szintet. Az említett rendelet előírja továbbá, hogy az Uniónak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken alapuló állománygazdálkodási és -védelmi intézkedéseket kell hoznia, támogatnia kell a tudományos ismeretek és szakvélemények fejlesztését, valamint fokozatosan fel kell számolnia a visszadobás gyakorlatát, és elő kell mozdítania az olyan halászati módszerek alkalmazását, amelyek hozzájárulnak a szelektívebb halászathoz és a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerüléséhez és csökkentéséhez, valamint a tengeri ökoszisztémára és a halászati erőforrásokra csekély hatást gyakorló halászathoz. Emellett az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy az Uniónak külső halászati politikáját e célkitűzésekkel és elvekkel összhangban kell folytatnia.
(4)Az óceánokról és tengerekről, többek között az Északi-sarkvidékről szóló tanácsi következtetésekben, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak „Az Európai Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó integrált politikája” című közös közleményében, valamint az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak a „Nemzetközi óceánpolitikai irányítás: az óceánjaink jövőjét biztosító menetrend” című közös közleményéről szóló tanácsi következtetésekben foglaltaknak megfelelően a megállapodás támogatása és a Jeges-tenger nyílt tengeri területein egy regionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás esetleges létrehozása az Unió egyik fontos célkitűzése az Északi-sarkvidék környezetének védelme, valamint a sarkvidéken és annak környékén – nemzetközi együttműködésre épülő – fenntartható fejlődés biztosítása érdekében.
(5)Helyénvaló meghatározni a megállapodás feleinek ülésein a 2020–2024-es időszakban az Unió által képviselendő álláspontot, mivel a megállapodás állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései kötelezőek lesznek az Unióra nézve és meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós jog, nevezetesen az 1005/2008/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2017/2403 európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmát.
(6)Tekintettel a megállapodás hatálya alá tartozó terület halászati erőforrásainak természetére és korlátozott ismeretére, valamint arra, hogy ennek következtében az uniós álláspontnak figyelembe kell vennie az új fejleményeket – ideértve a felek ülései előtt vagy alatt előterjesztett új tudományos és egyéb releváns információkat –, az uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködésnek az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke (2) bekezdésében meghatározott elvével összhangban a 2020–2024-es időszakra vonatkozóan meg kell állapítani az Unió álláspontjának évenkénti meghatározását szolgáló eljárásokat.
(7)A megállapodás feleinek ülésein az Unió nevében képviselendő álláspontról szóló határozatot egy későbbi szakaszban egy további, a Jeges-tenger nyílt tengeri részén egy vagy több további regionális vagy szubregionális halászati gazdálkodási szervezet vagy megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséről szóló tanácsi határozat követheti,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az Unió által a Jeges-tenger középső térségének nyílt tengeri részén történő szabályozatlan halászat megelőzéséről szóló megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) feleinek ülésein képviselendő álláspontot az I. melléklet határozza meg.
2. cikk
A megállapodás feleinek ülésein képviselendő uniós álláspont évenkénti meghatározását a II. melléklettel összhangban kell elvégezni.
3. cikk
Az I. mellékletben szereplő uniós álláspontot a Tanács legkésőbb a megállapodás feleinek 2025-ös éves üléséig értékeli és – adott esetben – a Bizottság javaslata alapján felülvizsgálja.
4. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök