<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.12-->
  <head>
    <title>2024-09-202409T118202205280-00-TRA-DOC-HU-ARRET-T-0528-22-202407176-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="1" name="EP_Mention"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="18/11/2024 17:20:16" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Publication intégrale au Rec ou RecFP, mention Rec" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="z2Z0T65hKjuronwU4gX5ivC45lt3fMAnWHsxIu4qUFmrxyTuOzwyf3YlYDkAHsDcp8KdKY3hEWljPB2xbWlwK3Fb8QFQs75rvPOU23VM59NftnDlCfmUDdGGFHRQVn1Pe0qbPP3fYM9GlaV0VJL/bu59qB7f88NyiI9L+ONn/PU=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GendocTemplateSubType"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="1793efaf-a967-4044-86ca-cd2d89b92b8f" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0528" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_T" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 14-10-24 09:12:57" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2024-11-11T10:25:22Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Normal" name="Version"/>
    <meta content="T" name="Juridiction"/>
    <meta content="fe31f8573f9c46e19468f816cfc62c1a" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0528" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RD" name="NatureAff"/>
    <meta content="RD" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="T" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2024. 09. 18‑i ítélet – T‑528/22. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Belaruskali kontra Tanács</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2024. szeptember 18. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Közös kül‑ és biztonságpolitika – A belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedések – A pénzeszközök befagyasztása – Olyan személyek, szervezetek és szervek jegyzéke, akikre, illetve amelyekre a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása alkalmazandó – A felperes nevének a jegyzékbe való felvétele – A rezsim támogatása – Pénzügyi támogatás – Állami tulajdonban lévő vállalkozás – A rezsimből való haszonhúzás – A civil társadalom elnyomása – Mérlegelési hiba”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A T‑528/22. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      a Belaruskali AAT (székhelye: Soligorsk [Belarusz], képviselik: V. Ostrovskis és E. Anevlavi ügyvédek)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      felperes
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Unió Tanácsa (képviselik: J. Rurarz, B. Driessen és A. Boggio‑Tomasaz, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-8" title="page-1">
      alperes ellen,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      támogatják:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      a Belga Királyság (képviselik: C. Pochet, L. Van den Broeck és M. Van Regemorter, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      a Lett Köztársaság (képviselik: K. Pommere és J. Davidoviča, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-13" title="page-1">
      beavatkozó felek,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-14" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített negyedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tagjai: R. da Silva Passos elnök, S. Gervasoni, N. Półtorak (előadó), I. Reine és T. Pynnä bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      hivatalvezető: M. Zwozdziak‑Carbonne tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      tekintettel a 2022. november 11‑i Belaruskali kontra Tanács végzésre (T‑528/22 R, nem tették közzé, EU:T:2022:709), amelyben a Törvényszék elnöke elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, a költségekről pedig nem határozott,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      tekintettel a 2024. április 10‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-21" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetében a felperes (Belaruskali AAT) először is a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2022. június 3‑i (KKBP) 2022/881 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2022. L 153., 77. o.), valamint a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2022. június 3‑i (EU) 2022/876 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2022. L 153., 1. o.) (a továbbiakban együtt: eredeti jogi aktusok), másodszor a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozat módosításáról szóló, 2023. február 24‑i (KKBP) 2023/421 tanácsi határozat (HL 2023. L 61., 41. o.; helyesbítések: HL 2023. L 70., 56. o.; HL 2023. L 70., 56. o.), valamint a belarusz helyzetre és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételére tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet 8a. cikkének végrehajtásáról szóló, 2023. február 24‑i (EU) 2023/419 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2023. L 61., 20. o.; helyesbítések: HL 2023. L 71., 42. o.; HL 2023. L 90., 65. o.) (a továbbiakban együtt: fenntartásról szóló jogi aktusok) megsemmisítését kéri annyiban, amennyiben e jogi aktusok őt érintik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei és a kereset előterjesztését követő tényállás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a kálium műtrágyák egyedüli gyártója Belaruszban, és a világ egyik legnagyobb káliumműtrágya‑gyártója.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tekintetében Belaruszban fennálló helyzet, valamint Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvétele miatt az Európai Unió által 2004 óta elfogadott korlátozó intézkedések keretébe illeszkedik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió Tanácsa 2006. május 18‑án az [EUMSZ 75. és EUMSZ 215. cikk] alapján elfogadta a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendeletet (HL 2006. L 134., 1. o.), 2012. október 15‑én pedig az EUSZ 29. cikk alapján a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/642/KKBP határozatot (HL 2012. L 285., 1. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának és a 765/2006 rendelet 2. cikke (1) és (5) bekezdésének az eredeti jogi aktusok elfogadásakor alkalmazandó változata előírja, hogy be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást, amely többek között olyan természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonában vagy irányítása alatt áll, akik vagy amelyek hasznot húznak Lukasenko elnök rezsimjéből, vagy azt támogatják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja és a 765/2006 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerint be kell fagyasztani minden olyan pénzeszközt és gazdasági erőforrást is, amely többek között olyan személyek, szervezetek vagy szervek tulajdonában, birtokában vagy ellenőrzése alatt áll, akik vagy amelyek felelősek súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, illetve akiknek vagy amelyeknek a tevékenységei egyéb módon súlyosan aláássák a demokráciát vagy a jogállamiságot Belaruszban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. június 24‑én a Tanács elfogadta a 2012/642 határozat módosításáról szóló (KKBP) 2021/1031 határozatot (HL 2021. L 224 I., 15. o.) és a 765/2006 rendelet módosításáról szóló (EU) 2021/1030 rendeletet (HL 2021. L 224 I., 1. o.; helyesbítés: HL 2022. L79., 38. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2012/642 határozatnak a 2021/1031 határozattal módosított 2 g. cikke szerint ugyanis tilos a Belaruszból származó kálium‑klorid (hamuzsír) termékek vétele, behozatala vagy átadása. A 2021/1030 rendelettel módosított 765/2006 rendelet 1i. cikke szerint tilos az említett rendelet VIII. mellékletében felsorolt hamuzsír termékeknek Belaruszból történő közvetlen vagy közvetett behozatala, vétele vagy átadása, függetlenül attól, hogy ezek Belaruszból származnak‑e, vagy sem (a továbbiakban együttesen: ágazati korlátozó intézkedések).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Oroszországi Föderáció elnöke 2022. február 24‑én Ukrajnában végrehajtandó katonai műveletet jelentett be, és az orosz fegyveres erők ugyanezen a napon az ország több pontján támadást indítottak Ukrajna ellen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2022. február 24‑én nyilatkozatot adott ki az Európai Unió nevében, amelyben elítélte az Oroszországi Föderáció fegyveres erői által Ukrajnával szemben „provokáció nélkül indított agressziót”, és jelezte, hogy „Belarusznak az Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszióban való részvételéért fizetendő ár magas lesz”, továbbá hogy „[korlátozó intézkedések révén megcélozzák] azokat, akik Belaruszban együttműködnek az Ukrajna elleni támadásokban, és a kereskedelem számos kulcsfontosságú ágazatban [korlátozott lesz]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a (2) preambulumbekezdésből és az eredeti jogi aktusok bevezető hivatkozásaiból kitűnik, ez utóbbiakat a belarusz helyzet súlyossága, valamint az emberi jogok folyamatos megsértése, illetve a civil társadalom és a demokratikus ellenzék módszeres elnyomása miatt fogadták el. Az eredeti jogi aktusok bevezető hivatkozásai arra is utalnak, hogy Belarusz részt vett az Ukrajna elleni orosz agresszióban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eredeti jogi aktusok felvették a felperest a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek, szervezetek és szervek 2012/642 határozat mellékletében és a 765/2006 rendelet I. mellékletében szereplő jegyzékének (a továbbiakban együttesen: szóban forgó jegyzékek) 28. sorába.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eredeti jogi aktusokban a Tanács a felperes szóban forgó jegyzékekbe való felvételét a következő indokokkal igazolta:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-3">
      „Az OJSC Belaruskali állami tulajdonú vállalat, és a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója, amely a globális hamuzsírexport 20%‑át adja. Mint ilyen a [Lukasenko]‑rezsim számára az egyik fő bevételi és devizaforrás. Aliaksandr [Lukasenko] így jellemezte a vállalatot: »nemzeti kincs, büszkeség, a belarusz export egyik pillére«. Ennélfogva a Belaruskali hasznot húz a [Lukasenko]‑rezsimből, és támogatja azt.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-3">
      A Belaruskali azon alkalmazottait, akik részt vettek a tisztességtelen 2020. augusztusi belarusz elnökválasztást követő sztrájkokban és békés tüntetéseken, a vállalat vezetése megfélemlítette és elbocsátotta. [Lukasenko] maga személyesen fenyegetőzött azzal, hogy ukrajnai bányászokkal váltja fel a sztrájkolókat. Ennélfogva a Belaruskali felelős a belarusz civil társadalom elnyomásáért, és támogatja a [Lukasenko]‑rezsimet.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. június 7‑én a Tanács közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában az [eredeti jogi aktusokban] előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek részére szóló értesítést (HL 2022. C 221., 2. o.). Az ezen értesítéssel érintett természetes és jogi személyek a Tanács szerint 2022. november 30. előtt kérvényezhették a Tanácsnál a szóban forgó jegyzékekbe való felvételükről szóló határozat felülvizsgálatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. június 22‑i levelében a felperes hozzáférést kért az említett jegyzékbe vételt alátámasztó információkhoz és bizonyítékokhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. július 22‑én a Tanács közölte a felperessel a WK 5532/2022 INIT, a WK 5532/2022 ADD 1 és a WK 6656/2022 INIT hivatkozási számú munkadokumentumokat, amelyek a felperes szóban forgó jegyzékekbe való felvétele során figyelembe vett ténybeli elemeket tartalmaztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. november 30‑i levelében a felperes kérelmet nyújtott be a Tanácshoz a szóban forgó jegyzékekbe az eredeti jogi aktusokkal történt felvételének felülvizsgálata iránt (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács a 2022. december 21‑i levélben tájékoztatta a felperest arról, hogy fenn kívánja tartani vele szemben a korlátozó intézkedéseket, és megküldte számára a 17500/2022 INIT számú, 2022. december 13‑i kiegészítő munkadokumentumot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. január 12‑én a felperes megküldte észrevételeit a Tanácsnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2023. február 24‑én a felülvizsgálati kérelemre válaszul a Tanács hivatalos levelet küldött a felperesnek, amelyben megismételte az eredeti indokolásban megfogalmazott állításokat. Ugyanebben a levélben a Tanács közölte, hogy úgy határozott, továbbra is szerepelteti a felperest a szóban forgó jegyzékekben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenntartásról szóló jogi aktusok az eredeti jogi aktusokban hivatkozottakkal azonos okok miatt 2024. február 28‑ig meghosszabbították a felperessel szemben hozott intézkedéseket (lásd a fenti 13. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ágazati korlátozó intézkedéseket módosította a 2012/642 határozat módosításáról szóló, 2022. március 2‑i (KKBP) 2022/356 tanácsi határozat (HL 2022. L 67., 103. o.), valamint a 765/2006 rendelet módosításáról szóló, 2022. március 2‑i (EU) 2022/355 tanácsi rendelet (HL 2022. L 67., 1. o.; helyesbítés: HL 2022. L189., 24. o.), és azokat a fenntartásról szóló jogi aktusok meghosszabbították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg az őt érintő részükben az eredeti jogi aktusokat és a fenntartásról szóló jogi aktusokat;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Tanácsot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a felperest kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság a kereset elutasítását kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogkérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárás írásbeli szakaszának befejezését követően benyújtott dokumentumok elfogadhatóságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a 2024. április 8‑án benyújtott külön dokumentumban új bizonyítékokat terjesztett elő, megismételve a fenntartásról szóló jogi aktusok meghosszabbítására vonatkozó 2023. november 29‑i észrevételeit, amelyek lényegében a Tanács által a viszonválaszában előadott érvek vitatására irányultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság által támogatott Tanács vitatja a fenti 26. pontban említett új bizonyítékok elfogadhatóságát, mivel azokat a Törvényszék eljárási szabályzata 85. cikkének (3) bekezdése alapján késedelmesen nyújtották be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 85. cikkének (1) bekezdése értelmében a bizonyítékokat és a bizonyítékok felajánlását az első beadványváltás keretében kell előterjeszteni. Ugyanezen szabályzat 85. cikkének (2) bekezdése értelmében a válaszban, illetve a viszonválaszban a felperes és az alperes érveik alátámasztására további bizonyítékokat terjeszthetnek elő vagy ajánlhatnak fel, feltéve hogy a késedelmes előterjesztés vagy felajánlás igazolt. Ugyanezen rendelet 85. cikkének (3) bekezdése értelmében az eljárás szóbeli szakaszának befejezését, illetve a Törvényszék azon határozatát megelőzően, hogy az eljárás szóbeli szakaszának mellőzésével határozzon, a felperes és az alperes kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő vagy ajánlhat fel, feltéve hogy a késedelmes előterjesztés vagy felajánlás igazolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlat szerint egyrészt a Törvényszék jogosult elutasítani a késedelmesen előterjesztett bizonyítékokat, ha úgy ítéli meg, hogy e késedelmes előterjesztés a jogilag megkövetelt módon nem igazolt vagy nem megalapozott, másrészt pedig az eljárási szabályzat 85. cikke (3) bekezdésének alkalmazása rendkívüli körülmények fennállásának bizonyítását feltételezi (lásd ebben az értelemben: 2023. november 23‑i Ryanair és Airport Marketing Services ítélet, C‑758/21 P, EU:C:2023:917, 49. pont). A jelen ügyben a felperes nem terjeszt elő olyan bizonyítékokat, amelyek igazolhatnák a szóban forgó kiegészítő bizonyítékok 2024. április 8‑i, vagyis két nappal a tárgyalást megelőző késedelmes benyújtását (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 29‑i Ryanair és társai kontra Bizottság ítélet, T‑448/18, nem tették közzé, EU:T:2021:626, 58. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között meg kell állapítani, hogy a felperes nem igazolta a jogilag megkövetelt módon az eljárási szabályzat 85. cikkének (3) bekezdése értelmében a 2024. április 8‑án benyújtott bizonyítékok késedelmes benyújtását. Ezért azok elfogadhatatlanok, és azokat a Törvényszék nem veszi figyelembe a jelen kereset vizsgálata során (lásd ebben az értelemben: 2021. szeptember 29‑i Ryanair és társai kontra Bizottság ítélet, T‑448/18, nem tették közzé, EU:T:2021:626, 63. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először az eredeti jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelmet, majd másodszor a fenntartásról szóló jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelmet kell megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eredeti jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelemről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eredeti jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelmének alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik. Az első jogalap a jogszerűség elvének megsértésén alapul, és öt részre oszlik, amelyek közül az első az alapvető emberi jogok megsértésén, a második a nemzetközi jogi aktusok megsértésén, a harmadik az uniós jogi alapok által meghatározott célkitűzések megsértésén, a negyedik azon elv megsértésén, amely szerint az intézkedéseknek célzottaknak kell lenniük, az ötödik pedig a jogbiztonság elvének megsértésén alapszik. A második jogalap mérlegelési hibán alapul. A harmadik jogalap a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésén alapul. A negyedik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul. Az ötödik jogalap az indokolási kötelezettség megsértésén alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először az ötödik jogalapot, majd az első jogalap ötödik részét, majd a második jogalapot, majd az első jogalap második részét, majd a negyedik jogalappal együttesen az első jogalap első, harmadik és negyedik részét, végül pedig a harmadik jogalapot kell elemezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy a Tanács által a 2022/881 határozat mellékletében előadott indokok a jegyzékbe vétel igazolására alkalmazott kritériumok átvételére szorítkoznak, és egyáltalán nem pontosítják, hogy a felperes hogyan támogatja a Lukasenko‑rezsimet, húz‑e hasznot e rezsimből, vagy felelős‑e a belarusz civil társadalommal szembeni elnyomásért. Márpedig az ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy az ilyen állítás, az annak alátámasztására alkalmas információk nélkül, nem minősülhet a Tanács részéről megfelelő indokolásnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Lett Köztársaság által támogatott Tanács vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a sérelmet okozó jogi aktus indokolására vonatkozó kötelezettségnek, amely a védelemhez való jog tiszteletben tartására vonatkozó elvből következik, a célja egyrészt az érintettnek elegendő tájékoztatás nyújtása annak eldöntéséhez, hogy a jogi aktus megalapozott‑e, vagy hogy tartalmaz‑e esetleg az érvényességének vitatását uniós bíróság előtt lehetővé tévő valamilyen hibát, másrészt pedig annak lehetővé tétele, hogy az uniós bíróság felülvizsgálhassa e jogi aktus jogszerűségét (lásd: 2014. szeptember 23‑i Ipatau kontra Tanács ítélet, T‑646/11, nem tették közzé, EU:T:2014:800, 92. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 296. cikk által megkövetelt indokolásnak világosan és egyértelműen kell tartalmaznia a jogi aktust kibocsátó intézmény érvelését, oly módon, hogy az lehetővé tegye az érdekelt számára a meghozott intézkedések indokainak megismerését, az illetékes bíróság számára pedig a felülvizsgálati jogköre gyakorlását (lásd: 2014. szeptember 23‑i Ipatau kontra Tanács ítélet, T‑646/11, nem tették közzé, EU:T:2014:800, 93. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A korlátozó intézkedéseket előíró tanácsi jogi aktus indokolásának nem csak ezen intézkedés jogalapját kell azonosítania, hanem azokat az egyedi és konkrét okokat is, amelyek miatt a Tanács a mérlegelési jogkörének gyakorlása keretében úgy ítéli meg, hogy az érintettel szemben ilyen intézkedéseket kell hozni (lásd: 2023. május 24‑i Lyubetskaya kontra Tanács ítélet, T‑556/21, nem tették közzé, EU:T:2023:283, 19. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor az EUMSZ 296. cikk által megkövetelt indokolásnak a szóban forgó jogi aktus jellegéhez és elfogadásának körülményeihez kell igazodnia. Az indokolási kötelezettséget az ügy körülményei, különösen a jogi aktus tartalma, az indokolás jellege és a címzettek vagy az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése értelmében a jogi aktus által érintett más személyek magyarázathoz fűződő érdeke alapján kell értékelni. Nem követelmény az indokolással szemben, hogy a releváns tény‑ és jogkérdések minden részletére kitérjen, mivel nem csupán szövege, hanem egyben kontextusa, valamint az érintett tárgyra vonatkozó jogszabályok összessége alapján döntendő el az a kérdés, hogy elegendő mértékű‑e (lásd: 2014. szeptember 23‑i Ipatau kontra Tanács ítélet, T‑646/11, nem tették közzé, EU:T:2014:800, 95. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Különösen, valamely sérelmet okozó jogi aktus indokolása akkor megfelelő, ha az érintett előtt ismert olyan összefüggésben hozzák meg, amely lehetővé teszi számára a vele szemben hozott intézkedés jelentőségének megértését (lásd: 2014. szeptember 23‑i Ipatau kontra Tanács ítélet, T‑646/11, nem tették közzé, EU:T:2014:800, 96. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az említett indokolásban a „hasznot húz a [Lukasenko]‑rezsimből, és támogatja azt” fordulat és a „civil társadalom elnyomásáért” fordulat kifejezetten a fenti 5. és 6. pontban említett, vitatott jegyzékbe vételi kritériumokra utal, amelyekből kitűnik, hogy a szóban forgó jegyzékekbe fel kell venni azokat a személyeket, szervezeteket vagy szerveket, akikről, illetve amelyekről megállapítást nyert, hogy hasznot húznak a Lukasenko‑rezsimből, vagy támogatják azt, vagy akik, illetve amelyek felelősek súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, illetve akiknek a tevékenységei egyéb módon súlyosan aláássák a demokráciát vagy a jogállamiságot Belaruszban. Így a felperes könnyen megérthette, hogy mely kritériumokon alapult a szóban forgó jegyzékekbe való felvétele.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a fenti 13. pontban felidézett, a felperesnek a szóban forgó jegyzékekbe való felvételét igazoló indokolásból kitűnik, a felperest azért vették fel az említett jegyzékekbe, mert állami vállalat és a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója, amely a világ hamuzsírexportjának 20%‑át biztosítja. Mint ilyen, a Lukasenko‑rezsim egyik fő bevételi és devizaforrása, Lukasenko azt így jellemezte: „nemzeti kincs, büszkeség, a belarusz export egyik pillére”. Következésképpen a felperes hasznot húz a Lukasenko‑rezsimből, és támogatja azt. Ezenfelül a vállalat vezetősége megfélemlítette és elbocsátotta azon alkalmazottait, akik részt vettek a csalárd módon megtartott 2020. augusztusi belarusz elnökválasztást követő sztrájkokban és békés tüntetéseken. Lukasenko elnök maga személyesen fenyegetőzött azzal, hogy ukrajnai bányászokkal váltja fel a sztrájkolókat. Így az eredeti jogi aktusok említést tesznek a fenti 38. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett „egyedi és konkrét okokról”, amelyek miatt a felperest felelősnek kell tekinteni a belarusz civil társadalommal szemben gyakorolt elnyomásért, illetve úgy kell tekinteni, hogy támogatja a Lukasenko‑rezsimet, vagyis említést tesznek azon indokokról, amelyek miatt a felperes korlátozó intézkedések hatálya alatt áll.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a fenti megfontolásokra tekintettel meg kell állapítani, hogy az eredeti jogi aktusokat a jogilag megkövetelt módon indokolták, az ötödik jogalapot pedig mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a jogbiztonság elvének megsértésére alapított ötödik részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azzal érvel, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (1) bekezdésében előírt jogszerűségi követelményre való hivatkozás pontos és kiszámítható jogi normák meglétét feltételezi. Márpedig a szóban forgó jegyzékekbe való felvételét megalapozó releváns kritériumokban használt kifejezések nem egyértelműek. Pontosabban a következő kifejezések nem egyértelműek: „Lukasenko‑rezsim”, „támogatás”, „hasznot húz”, „civil társadalom” és „elnyomás”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság által támogatott Tanács vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a szóban forgó jegyzékekbe való felvétel kritériumai „olyan személyek[re], szervezetek[re] vagy szervek[re vonatkoznak], akik vagy amelyek felelősek súlyos emberi jogi jogsértésekért vagy a civil társadalom és a […] elnyomásáért”, és „hasznot húznak a [Lukasenko]‑rezsimből, vagy támogatják azt”, azzal, hogy e kritériumokat a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja írja elő. A felperes állítása tehát lényegében a 2012/642 határozat e rendelkezésére vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az ítélkezési gyakorlat értelmében megállapítható, hogy hallgatólagosan emeltek jogellenességi kifogást, amennyiben a keresetlevélből viszonylag egyértelműen kitűnik, hogy a felperes valójában ilyen kifogást fogalmaz meg (lásd ebben az értelemben: 2016. szeptember 15‑i Yanukovych kontra Tanács ítélet, T‑346/14, EU:T:2016:497, 56. pont; 2016. szeptember 15‑i Yanukovych kontra Tanács ítélet, T‑348/14, EU:T:2016:508, 57. pont; 2021. szeptember 22‑i Al‑Imam kontra Tanács ítélet, T‑203/20, EU:T:2021:605, 39. pont [nem tették közzé]).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a keresetlevél, különösen a 104. pont elemzéséből kitűnik, hogy a felperes, anélkül hogy az EUMSZ 277. cikk alapján formálisan jogellenességi kifogást emelt volna, az eredeti jogi aktusok megsemmisítésére irányuló kérelem keretében a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában előírt, fent említett kritériumok jogellenességére hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság elve, amely az uniós jog alapvető elve, különösen megköveteli, hogy a jogszabályok egyértelműek, pontosak és hatásaikat illetően előre láthatók legyenek, különösen olyankor, amikor a magánszemélyekre és vállalkozásokra nézve kedvezőtlen következményeik lehetnek. Szankció, még ha nem rendelkezik is büntetőjogi jellemzőkkel, kizárólag akkor alkalmazható, ha világos és egyértelmű jogalapon nyugszik. A jogbiztonság elve többek között azt jelenti, hogy bármely, különösen a szankciók kivetéséről rendelkező vagy azt megengedő uniós aktusnak egyértelműnek és pontosnak kell lennie annak érdekében, hogy az érintett személyek kétségkívül ismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, és megtehessék az ennek megfelelő lépéseket. Az egyértelmű és pontos jogalap követelménye a korlátozó intézkedések területén is kimondásra került (lásd: 2015. szeptember 4‑i NIOC és társai kontra Tanács ítélet, T‑577/12, nem tették közzé, EU:T:2015:596, 131. és 132. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi. Valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése szempontjából annak keletkezése is relevánsnak bizonyulhat (2021. szeptember 2‑i CRCAM‑ítélet, C‑337/20, EU:C:2021:671, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt az uniós bíróságnak a korlátozó intézkedések bírósági felülvizsgálata keretében széles körű mérlegelési mozgásteret kell elismernie a Tanács részére az azon személyek körét korlátozó általános kritériumok meghatározásában, akikkel szemben korlátozó intézkedéseket lehet elfogadni (2018. szeptember 13‑i Vnesheconombank kontra Tanács ítélet, T‑737/14, nem tették közzé, EU:T:2018:543, 94. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamely rendelkezés homályos kifejezései nem feltétlenül járnak az alapvető szabadságok megsértésével, és az a tény, hogy valamely törvény mérlegelési jogkört biztosít, önmagában nem ütközik az előreláthatóság követelményébe, feltéve hogy e jogkör gyakorlásának terjedelme és módja kellő pontossággal van meghatározva, tekintettel a szóban forgó jogszerű célra, annak érdekében, hogy az egyén számára megfelelő védelmet biztosítson az önkényességgel szemben. Ezenkívül a büntetések törvényességének elvéhez kapcsolódó előreláthatóság követelménye – amely megköveteli, hogy a törvény egyértelműen meghatározza a jogsértéseket és a büntetéseket – nem zárja ki, hogy a törvény olyan mérlegelési jogkört biztosítson, amelynek terjedelmét és gyakorlásának módját kellő pontossággal meghatározzák. Az ítélkezési gyakorlat ezen elvei a korlátozó intézkedések kapcsán is alkalmazandóak, noha ezek főszabály szerint nem jogsértések szankcionálását célozzák, de megelőző intézkedésként súlyos kihatással vannak az érintett személyek és szervezetek jogaira és szabadságaira (lásd ebben az értelemben: 2014. július 16‑i National Iranian Oil Company kontra Tanács ítélet, T‑578/12, nem tették közzé, EU:T:2014:678, 116. és 117. pont; 2015. szeptember 4‑i NIOC és társai kontra Tanács ítélet, T‑577/12, nem tették közzé, EU:T:2015:596, 135. és 136. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel először is meg kell állapítani, hogy a Tanács számára mérlegelési jogkört biztosító, vitatott kritériumok tág megfogalmazása összeegyeztethető lehet az arányosság és a jogbiztonság elvével (lásd ebben az értelemben: 2016. szeptember 22‑i Tose’e Ta’avon Bank kontra Tanács ítélet, T‑435/14, nem tették közzé, EU:T:2016:531, 39. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor meg kell állapítani, hogy a szóban forgó kifejezések jelentését és tartalmát az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben e kifejezést használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés részét képezi, hozzátéve, hogy valamely uniós jogi rendelkezés értelmezése nem akadályozhatja meg e rendelkezés egyértelmű és pontos szövegének hatékony érvényesülését (lásd: 2023. október 18‑i MAZ‑upravljajusaja kompanija holdinga Belavtomaz kontra Tanács ítélet, T‑532/21, nem tették közzé, EU:T:2023:656, 52. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra is emlékeztetni kell, hogy a korlátozó intézkedéseket előíró rendeletet nemcsak a közös kül‑ és biztonságpolitika keretében elfogadott, az EUMSZ 215. cikk (2) bekezdésében említett határozat tükrében, hanem azon történeti összefüggésben is értelmezni kell, amelybe az Unió által elfogadott rendelkezések illeszkednek, és amelyekbe e rendelet illeszkedik. Ugyanez vonatkozik a közös kül‑ és biztonságpolitika területén elfogadott határozatra, amelyet azon összefüggések figyelembevételével kell értelmezni, amelyekbe illeszkedik (lásd: 2023. október 18‑i MAZ‑upravljajusaja kompanija holdinga BELAVTOMAZ kontra Tanács ítélet, T‑532/21, nem tették közzé, EU:T:2023:656, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti 55. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat fényében meg kell jegyezni, hogy a Belarusszal szemben 2004 óta hozott korlátozó intézkedések keretében a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/639/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. január 23‑i 2012/36/KKBP tanácsi határozat (HL 2012. L 19., 31. o.) 1. cikkének (1) és (2) bekezdése vezette be a Lukasenko‑rezsimből való „haszonhúzásra” és az említett rezsim „támogatására” vonatkozó kritériumokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2012/36 határozat (3) és (4) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a belarusz helyzet súlyosságára tekintettel további korlátozó intézkedéseket kell elfogadni Belarusszal szemben, többek között azon személyekkel és szervezetekkel szemben, akik, illetve amelyek hasznot húznak a Lukasenko‑rezsimből vagy támogatják azt, és különösen a rezsim számára pénzügyi és anyagi támogatást nyújtó személyekkel és szervezetekkel szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 765/2006 rendelet 2. cikkét ebből következően módosította a 765/2006 rendelet módosításáról szóló, 2012. február 10‑i 114/2012/EU tanácsi rendelet (HL 2012. L 38., 3. o.) 1. cikke.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2012. november 1‑jén a 2012/642 határozat hatályon kívül helyezte és felváltotta az egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2010. október 25‑i 2010/639/KKBP tanácsi határozatot (HL 2010. L 280., 18. o.).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a 2012/642 határozat (1)–(5) és (8) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság ezen országban történő folyamatos megsértése miatt hozták és hosszabbították meg, és ezért azok többek között a Belaruszban folytatott egyes választási vagy népszavazási eljárások során elkövetett csalásért és a nemzetközi választási normák megsértéséért felelős személyek ellen, valamint az emberi jogok súlyos megsértéséért és az említett eljárásokat követően a békés tüntetők leveréséért felelős személyek ellen irányultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt e tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 2012/642 határozat (6) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Lukasenko‑rezsimből hasznot húzó vagy azt támogató személyek és szervezetek tekintetében a cél az, hogy az intézkedések a rezsimet támogató valamennyi személyre vagy szervezetre irányuljanak, különösen, de nem kizárólag pedig a rezsimnek pénzügyi vagy anyagi támogatást nyújtó személyekre és szervezetekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a Tanács azáltal, hogy valamely névnek a szóban forgó jegyzékekbe való felvételét igazoló kritériumként bevezette a Lukasenko‑rezsimből való haszonhúzást, valamint az említett rezsim támogatását, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének súlyosságára és tartósságára, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásra tekintettel fokozni kívánta az említett rezsimre gyakorolt nyomást azáltal, hogy kiterjesztette az uniós korlátozó intézkedésekkel érintett személyek és szervezetek körét. Ennek alapján a Tanács előírta a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztására vonatkozó intézkedések alkalmazásának lehetőségét többek között a Lukasenko‑rezsimből hasznot húzó – és különösen, de nem kizárólagosan az azt támogató – személyekkel és szervezetekkel szemben (lásd: 2023. október 18‑i MAZ‑upravljajusaja kompanija holdinga Belavtomaz kontra Tanács ítélet, T‑532/21, nem tették közzé, EU:T:2023:656, 60. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az emberi jogok súlyos megsértéséért, illetve a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szembeni elnyomásért felelős személyeket, szervezeteket vagy szerveket illetően az „elnyomásért felelős” kifejezés használatának kontextusából, pontosabban a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában és a 765/2006 rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében az „olyan személyek, szervezetek vagy szervek […], akik vagy amelyek felelősek […] a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, illetve akiknek vagy amelyeknek a tevékenységei egyéb módon súlyosan aláássák a demokráciát vagy a jogállamiságot Belaruszban” fordulat használatából az következik, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy e kritérium általában véve minden olyan személyre, szervezetre vagy szervre vonatkozzon, akiknek vagy amelyeknek a tevékenységei súlyosan aláássák a demokráciát vagy a jogállamiságot Belaruszban. Ezenkívül az említett rendelkezések második részében az „egyéb módon” kifejezés használata azt a jogalkotói szándékot mutatja, hogy a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomását a belarusz demokráciát vagy jogállamiságot súlyosan aláásó tevékenységnek tekintsék. Végül a „tevékenységei” kifejezés használata olyan jogalkotói szándékot mutat, hogy azokra a személyekre, szervezetekre vagy szervekre kíván utalni, akiknek, illetve amelyeknek a tevékenységei súlyosan aláássák a demokráciát és a jogállamiságot Belaruszban, mivel e tevékenységek hozzájárulnak az említett káros hatásokhoz, függetlenül attól, hogy e tekintetben van‑e szándékos elem, vagy nincs (lásd: 2023. február 15‑i Belaeronavigatsia kontra Tanács ítélet, T‑536/21, EU:T:2023:66, 27. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a felperesnek a jegyzékbe vételi kritériumokban használt megfogalmazások, azaz a jelen ügyben a „Lukasenko‑rezsim”, a „támogatás”, a „hasznot húz”, a „civil társadalom” és az „elnyomás” kifejezés értelmezésével kapcsolatos állításai nem a jogbiztonság elvének tiszteletben tartásához, hanem e kritériumoknak a Tanács általi alkalmazásához kapcsolódnak, ami a második jogalap tárgyát képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ily módon a felperes által felhozott érvek nem kérdőjelezik meg a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában megállapított, kellően egyértelmű és pontos kritériumok jogszerűségét. Ennélfogva azok tiszteletben tartják a jogbiztonság elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az első jogalap ötödik részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A mérlegelési hibára alapított második jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap két részből áll. Az első rész azon alapul, hogy nem bizonyították, hogy a felperes hasznot húz a Lukasenko‑rezsimből, vagy támogatja azt. A második rész azon alapul, hogy nem bizonyították, hogy a felperes felelős a civil társadalom elnyomásáért Belaruszban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a második jogalapot úgy kell tekinteni, mint amely mérlegelési hibán, nem pedig nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul. Ugyanis, bár kétségtelenül igaz, hogy a Tanács bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak esetről esetre történő megállapítására, hogy a szóban forgó korlátozó intézkedések alapjául szolgáló jogi feltételek teljesültek‑e, az uniós bíróságoknak biztosítaniuk kell, hogy főszabály szerint az összes uniós aktus jogszerűségének teljes körű felülvizsgálatára sor kerül (lásd: 2023. szeptember 6‑i Pumpyanskiy kontra Tanács ítélet, T‑291/22, nem tették közzé, EU:T:2023:499, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy az Alapjogi Charta 47. cikkében biztosított bírósági felülvizsgálat hatékonysága megköveteli különösen azt, hogy azon indokok jogszerűsége vizsgálatának keretében, amelyeken valamely meghatározott személy vagy szervezet nevének a korlátozó intézkedésekkel érintett személyek jegyzékébe történő felvételére vagy a jegyzékben történő fenntartására vonatkozó határozat alapul, az uniós bíróság meggyőződjön arról, hogy az adott személy vagy szervezet tekintetében egyedi hatállyal rendelkező határozat kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, amely folytán a bírósági felülvizsgálat nem korlátozódik a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére, hanem arra irányul, hogy ezen indokok – vagy legalább azok közül egy, ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok – megalapozottak‑e (lásd: 2023. szeptember 13‑i Synesis kontra Tanács ítélet, T‑97/21 és T‑215/22, nem tették közzé, EU:T:2023:531, 35. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Vitatás esetében ugyanis az Unió illetékes hatóságának kell az érintett személlyel vagy szervezettel szemben felhozott indokok megalapozottságát bizonyítani, és nem az utóbbinak kell az említett indokok megalapozottságának hiányára vonatkozó negatív bizonyítékot szolgáltatni (lásd: 2023. szeptember 13‑i Synesis kontra Tanács ítélet, T‑97/21 és T‑215/22, nem tették közzé, EU:T:2023:531, 37. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben az Unió illetékes hatósága releváns információkat vagy bizonyítékokat szolgáltat, az uniós bíróságnak az állítólagos tények tárgyi valószerűségét ezen információk vagy bizonyítékok alapján kell ellenőriznie, valamint értékelnie kell utóbbiak bizonyító erejét a jelen ügy körülményeitől függően, valamint különösen az érintett személy által a tárgyban benyújtott esetleges észrevételek fényében (lásd: 2023. szeptember 13‑i Synesis kontra Tanács ítélet, T‑97/21 és T‑215/22, nem tették közzé, EU:T:2023:531, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a felperes nevének a szóban forgó jegyzékekbe való felvételét a fenti 13. pontban felidézett indokok igazolták. Először tehát azt kell megvizsgálni, hogy a felperesnek a szóban forgó jegyzékekbe való felvételéről szóló határozat indokolásában előadott tények bizonyítást nyertek‑e, majd ezt követően azt, hogy azok a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának hatálya alá tartoznak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az arra alapított első részről, hogy nem bizonyították, hogy a felperes hasznot húz a Lukasenko‑rezsimből, vagy támogatja azt</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes vitatja a szóban forgó jegyzékekbe való felvételének azon indokát, amely szerint hasznot húz a Lukasenko‑rezsimből, vagy támogatja azt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ami azt az állítást illeti, amely szerint „állami vállalat”, a felperes megerősíti, hogy tőkéje a Belarusz Köztársaság tulajdonában van. Márpedig a Belarusz Köztársaság kormányára semmilyen korlátozó intézkedés nem vonatkozik, és úgy tűnik, hogy nem tartozik a Lukasenko‑rezsim körébe. Egyébiránt az a puszta tény, hogy részvényei a Belarusz Köztársaság tulajdonában vannak, nem jelenti azt, hogy a felperes támogatta volna a Lukasenko‑rezsimet vagy hasznot húzott volna belőle.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami azt az állítást illeti, amely szerint a felperes „a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója, amely a világ hamuzsírexportjának 20%‑át biztosítja”, és amely szerint „[m]int ilyen, a Lukasenko‑rezsim egyik fő bevételi és devizaforrása”, az csupán azt erősíti meg, hogy a felperes a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes kifejti, hogy az összes többi belarusz társasághoz hasonlóan köteles pénzügyileg hozzájárulni az állami költségvetéshez, amint azt a belarusz jogszabályok megkövetelik, gazdasági tevékenységeinek következtében. A megfizetett adók azonban nem minősülnek a rendszer finanszírozása egyik formájának sem, amint az az ítélkezési gyakorlatból kitűnik. Ugyanez a következtetés vonatkozik a társaságnak a nemzeti fejlesztésre szánt állami költségvetési alapba való hozzájárulására és az osztalékfizetésre is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami azt az állítást illeti, amely szerint „[Lukasenko]” a felperest úgy jellemezte: „nemzeti kincs, büszkeség, a belarusz export egyik pillére”, a felperes megjegyzi, hogy pusztán egy stilisztikai eszközről van szó, amely nem utal arra, hogy különleges jogállással rendelkezne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság által támogatott Tanács vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is nem vitatott, hogy a felperes az állam tulajdonában van, mivel teljes tőkéjével a Belarusz Köztársaság rendelkezik. A felperes egyébiránt pontosította, hogy az állami vagyonbizottság a tényleges tulajdonosa.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül egyrészt maga a felperes is elismeri, amint az az iratokból is kitűnik, hogy „a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója, amely 2019‑ben 12 045 920 tonna, 2020‑ban 12 479 064 tonna, 2021‑ben pedig 13 798 250,39 tonna hamuzsírt állított elő”, hogy „az általa előállított kálium műtrágya részesedése a világpiacon körülbelül 20%”, hogy „[a] belarusz kálium műtrágyát világszerte több mint 110 országba exportálták”, és hogy az „a 17 622 munkavállalót foglalkoztató vállalat az ország egyik legnagyobb munkaadója”. Másrészt a felperes nem vitatja a Tanács által hivatkozott azon tényt, hogy [Lukasenko] elnök a felperest úgy jellemezte: „nemzeti kincs, büszkeség, a belarusz export egyik pillére”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes továbbá nem vitatja, hogy a főigazgatóját Lukasenko elnök nevezi ki, és hogy a Belarusz Köztársaság minisztertanácsa az első miniszterelnök‑helyettest és a pénzügyminisztert az állam képviselőjeként a felperes köréből jelölte ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a felperes nem vitatja a Tanács által szolgáltatott azon információt sem, amely szerint 2019‑ben több mint 4,797 milliárd belarusz rubel (BYN) (hozzávetőleg 1,8 milliárd euró) nettó nyereséget ért el. Ezenkívül megerősíti egyrészt, hogy osztalékot fizet az államnak, amely a részvényese, másrészt pedig, hogy az adón felül kötelező hozzájárulásokat fizetett a nemzeti fejlesztésre szánt állami költségvetési alapba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Tanács nem követett el hibát, amikor úgy ítélte meg, hogy a felperes állami vállalkozás és a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója, amely a világ hamuzsírexportjának 20%‑át biztosítja, és amely mint ilyen a Lukasenko‑rezsim egyik fő bevételi és devizaforrása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes azzal érvel, hogy a fent említett elemek nem utalnak „a rezsim támogatására”, sem pedig arra, hogy abból a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében hasznot húzna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti 54. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint a szóban forgó kifejezések jelentését és tartalmát az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve többek között azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezés részét képezi, valamint azt a követelményt, hogy megőrizzék e rendelkezések egyértelmű és pontos szövegének hatékony érvényesülését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen meg kell állapítani, hogy mind a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának egyértelmű és pontos szövegéből, amely azokra a személyekre és szervezetekre vonatkozik, akik, illetve amelyek „hasznot húznak a Lukasenko‑rezsimből vagy azt támogatják”, mind pedig az e rendelkezés által követett, az említett rezsimre nehezedő nyomás növelésére irányuló célkitűzésből kitűnik, hogy az egyes személyek és szervezetek e rezsimmel fennálló kapcsolatai igazolják a korlátozó intézkedések elfogadását, amennyiben azok támogatás, különösen pénzügyi támogatás formájában valósulnak meg (lásd ebben az értelemben: 2023. október 18‑i MAZ‑upravljajusaja kompanija holdinga Belavtomaz kontra Tanács ítélet, T‑532/21, nem tették közzé, EU:T:2023:656, 65. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt, ami a rezsim támogatását illeti, a Tanács azzal érvel, hogy a felperes bevétel, többek között osztalékok, nyereségadó, hozzáadottérték‑adó (héa) és a termékei után a végső fogyasztók által fizetett jövedéki adó, valamint a munkavállalói jövedelemadója és társadalombiztosítási járuléka formájában nyújt támogatást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az iratokból ugyanis kitűnik, hogy a felperes által az exportvámokból és vámokból nyújtott pénzügyi támogatás Belarusz teljes költségvetésének 8–10%‑át teszi ki. Bevételei 2019‑ben 4,797 milliárd BYN‑t (mintegy 1,8 milliárd eurót) értek el. A Belarusz által ugyanabban az évben kapott osztalékokat részvényenként 64,03 BYN‑re (mintegy 24 euróra) becsülték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács többek között azt is megállapította, hogy a felperes a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója, amely a világ hamuzsírexportjának 20%‑át biztosítja, továbbá hogy a Lukasenko‑rezsim egyik fő bevételi és devizaforrását jelenti, valamint hogy Lukasenko elnök kijelentette, hogy a kormány mindig is támogatni fogja a felperest, és hogy az utóbbit úgy jellemezte, mint „nemzeti kincs, büszkeség, a belarusz export egyik pillére”, amit a felperes nem vitat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a felperes arra hivatkozik, hogy a belarusz jogszabályoknak megfelelően a gazdasági tevékenységei miatt pénzügyileg hozzá kell járulnia az állami költségvetéshez, és a beszedett eszközöket ily módon a belarusz törvények szigorú tiszteletben tartásával használják fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Belarusz Köztársaság Minisztertanácsának 2019. november 18‑i 772. sz. határozata szerint a felperesnek 2019 első félévében a nyereségtöbbletéből több mint 46 millió BYN‑t (hozzávetőleg 17,6 millió eurót) kellett átcsoportosítania a nemzeti fejlesztésre szánt állami költségvetési alapba, a Belarusz Köztársaság elnöke 2005. december 28‑i, az állami vállalatok, kereskedelmi szervezeteknek minősülő állami szervezetek nyeresége egy részének, valamint az állam vagy helyi önkormányzatok tulajdonában lévő gazdasági társaságok osztalékaiból (alaptőke‑részesedéséből) származó bevételeknek a költségvetésbe történő befizetésére vonatkozó eljárásról, valamint a nemzeti fejlesztés külön állami költségvetési alapjának létrehozásáról szóló 637. sz. rendeletének 3–2. pontjával összhangban (a Belarusz Köztársaság jogi aktusainak nemzeti nyilvántartása, 2005. december 29., 1/705. sz., a továbbiakban: 637. sz. rendelet).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell állapítani, hogy a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának a szövege, amelyre a 765/2006 rendelet 2. cikkének (5) bekezdése utal, a Lukasenko‑rezsim „támogatására” vonatkozik. Így önmagában az a körülmény, hogy a felperes osztalékot fizet a belarusz államnak, amelyek ennélfogva a Lukasenko‑rezsim rendelkezésére állnak, valamint kötelező hozzájárulásokat fizet a nemzeti fejlesztésre szánt állami költségvetési alapba, elegendő a pénzügyi támogatás fennállásának megállapításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy a Törvényszék a 2015. október 6‑i Chyzh és társai kontra Tanács ítélet (T‑276/12, nem tették közzé, EU:T:2015:748, 169. pont) alapjául szolgáló ügyben kimondta, hogy a Tanács önmagában az adók megfizetéséből nem következtethet „a rezsim támogatására”, mivel az ilyen fizetés az összes belarusz adóalanyra alkalmazandó jogi kötelezettségnek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben azonban nem lehet helyt adni a felperes arra alapított érvének, hogy az osztalékokat a fenti 93. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében az adókkal azonosan kezelték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 637. sz. rendelet 1–1. pontjából ugyanis kitűnik, hogy azon vállalkozások, amelyeket a nyereség egy részének az állam vagy az állami szintnél alacsonyabb szintet képviselő jogalanyok részére történő kifizetésére irányuló kötelezettség terhel, azok a vállalkozások, amelyek döntéseit az állam vagy az említett jogalanyok határozzák meg. Így e kötelezettség a gazdasági szereplőknek csak egy meghatározott kategóriáját érinti, nem pedig a belarusz adóalanyok összességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a 637. sz. rendelet 1–2. pontja értelmében az érintett vállalkozások nyereségének a belarusz hatóságoknak kötelezően fizetendő részét az elért nyereség és a többek között az adókhoz és illetékekhez kapcsolódó terhek különbsége alapján kell kiszámítani. Következésképpen a szóban forgó befizetés formálisan különbözik az adóktól, és azokhoz hozzáadódik. Az a tény, hogy – amint a 637. sz. rendelet 3–1. pontjából kitűnik – a nyereség e részének beszedése a vonatkozó adóeljárások keretében az adóhatóság hatáskörébe tartozik, nem kérdőjelezheti meg e megállapítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell jegyezni, hogy az a körülmény, amely szerint a felperes a 637. sz. rendelet értelmében köteles nyereségének egy részét az államnak kifizetni, megerősíti azt az értékelést, amely szerint pénzügyileg támogatja a Lukasenko‑rezsimet, mivel ugyanezen rendelet révén az említett rezsim fokozta a felperes forrásai felett már gyakorolt ellenőrzést, biztosítva, hogy rendszeresen rendelkezzen az általa elért nyereség egy részével.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes arra hivatkozik, hogy Lukasenko elnök azon szavai, amelyek szerint a felperes „nemzeti kincs, büszkeség, a belarusz export egyik pillére”, nem utalnak arra, hogy a felperes különleges jogállással rendelkezne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben egyrészt meg kell jegyezni, hogy a felperes nem vitatja, hogy a fenti 98. pontban hivatkozott szavakat Lukasenko elnök fogalmazta meg. Másrészt e szavak, még ha önmagukban nem is bizonyítják, hogy a felperes támogatja Lukasenko elnök rezsimjét, a felperes által a belarusz gazdaságban betöltött kulcsfontosságú szerepre utaló valószínűsítő körülménynek minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami a Lukasenko‑rezsimből való „haszonhúzásra” irányuló tevékenységet illeti, nem vitatott, hogy a felperes a kálium műtrágya egyetlen gyártója Belaruszban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a kálium műtrágya ágazatot illeti, azonkívül, hogy az erősen szabályozott ágazat Belaruszban, amint azt maga a felperes is elismeri, a Tanács által benyújtott bizonyítékokból kitűnik, hogy az jelentős bevételi forrást jelent. E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy 2019‑ben a felperes több mint 4,797 milliárd BYN (hozzávetőleg 1,8 milliárd euró) nettó nyereséget ért el (lásd a fenti 88. pontot).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács által előterjesztett, a belarusz gazdasági helyzetre vonatkozó több bizonyíték – többek között a „cepa.org” internetes oldalon 2021. december 8‑án közzétett cikk, a „naviny.belsat.eu” internetes oldalon 2015. október 15‑én közzétett cikk, a „news.tut.by” internetes oldalon 2016. december 13‑án közzétett cikk, az „en.belapan.by” internetes oldalon 2020. július 9‑én közzétett cikk és a „russian.rt.com” internetes oldalon 2016. március 22‑én közzétett cikk – ugyanis bizonyítják, hogy Lukasenko elnök rezsimjén belül a belarusz gazdaságot a rezsim által a mind a köz‑, mind a magánszektor felett gyakorolt ellenőrzés, valamint a rezsimmel szembeni lojalitást jutalmazó rendszer jellemzi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a fenti 102. pontban említett bizonyítékok és a felperes mint állami vállalkozás által a belarusz gazdaság egésze szempontjából olyan fontos piacon gyakorolt monopólium, mint a kálium műtrágya piaca, lehetővé tették a Tanács számára annak megállapítását, hogy a felperes hasznot húz a Lukasenko‑rezsimből.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a Tanács nem követett el hibát, amikor az eredeti jogi aktusok elfogadásakor úgy ítélte meg, hogy a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében a felperes támogatja a rezsimet, és abból hasznot húz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az arra alapított második részről, hogy nem bizonyították, hogy a felperes felelős a civil társadalom elnyomásáért</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes vitatja a szóban forgó jegyzékekbe való felvételének indokait, amennyiben azok arra utalnak, hogy felelős a civil társadalom elnyomásáért Belaruszban, és támogatja a Lukasenko‑rezsimet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ami azt az állítást illeti, amely szerint „a vállalat vezetősége megfélemlítette és elbocsátotta [a felperes] azon alkalmazottait, akik részt vettek a csalárd módon megtartott 2020. augusztusi belarusz elnökválasztást követő sztrájkokban és békés tüntetéseken”, a felperes arra hivatkozik, hogy a sztrájkhoz való jog nem abszolút jog. Bizonyos jogi feltételek mellett korlátozható. Közelebbről a belarusz munka törvénykönyve előírja, hogy a sztrájkra való felhívásnak tiszteletben kell tartania bizonyos eljárási feltételeket. Márpedig a felperesnél 2021 augusztusában tartott sztrájkot illetően e feltételek egyike sem teljesült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a tizennégy taggal megalakult „stachcom” (sztrájk) által benyújtott kérelmek túlnyomó többsége politikai jellegű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a munkavállalókkal szemben kiszabott szankciók többsége távolmaradás miatti szankció volt, nem pedig elbocsátás. Azt is fontos megjegyezni, hogy 2020. november 30. és 2021. január 20. között a felperes megszüntette az érintett munkavállalókkal szemben alkalmazott valamennyi fegyelmi szankciót. Következésképpen téves az az állítás, amely szerint az alkalmazottakat elbocsátották, „mivel tüntetéseken vettek részt”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a Tanács azon állítását, amely szerint a „sztrájkban” részt vevő munkavállalókat „megfélemlítették”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami azt az állítást illeti, amely szerint „Lukasenko maga személyesen fenyegetőzött azzal, hogy ukrajnai bányászokkal váltja fel a sztrájkolókat”, a felperes megállapítja, hogy az láthatóan szóról szóra a BBC egyik cikkéből származik. Márpedig e tekintetben a Törvényszék megerősítette, hogy egyetlen dokumentum benyújtása nem elegendő valamely tény megállapításához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt Lukasenko elnök említett nyilatkozata nem jelent semmiféle fenyegetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács a Belga Királyság és a Lett Köztársaság támogatása mellett vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a felek egyetértenek abban, hogy a 2020. augusztusi elnökválasztást követően Belaruszban sztrájkokra és békés tüntetésekre került sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, noha a felperes nem vitatja a 2020. augusztusi elnökválasztást követő sztrájkok és tüntetések tényét, azokat a Tanácsétól eltérő módon értelmezi. Cáfolja ugyanis azt az állítást, amely szerint ezek az események a munkavállalói megfélemlítéséhez, illetve elbocsátásukhoz vezettek volna, amint arra a Tanács hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács által előterjesztett bizonyítékokból kitűnik, hogy 2020. augusztus 17‑én és 18‑án 6300 személy gyűlt össze békésen a felperesnél, hogy tiltakozzon a rendőrségi erőszak ellen. A felperes úgy reagált, hogy elbocsátotta a sztrájkoló alkalmazottakat, magyarázatokat kért, és – gyakran egy egész évre – kizárta őket a prémiumokból. A 2020. szeptember 9‑i elnökválasztást követően számos állami vállalat, köztük a felperes alkalmazottai sztrájkot szerveztek a tüntetők követeléseinek alátámasztása érdekében, Lukasenko lemondását, új, tisztességes választások megtartását és a rendőrségi erőszak áldozatai számára igazságszolgáltatást követelve. A sztrájk két napig tartott, mielőtt jogellenesnek nyilvánították, ami azonnali elnyomást vont maga után. A sztrájk kezdetén létrejött sztrájkbizottság képviselői szerint a felperes igazgatósága és a biztonsági erők „példa nélküli elnyomást” gyakoroltak azokkal szemben, akik szembefordultak Lukasenko elnökkel: megkínozták, megverték, egy napra bebörtönözték, és azzal fenyegették őket, hogy elveszik tőlük a gyermekeiket. A sztrájkbizottság egyes tagjaival szemben súlyos szabadságvesztés‑büntetéseket szabtak ki. A sztrájkbizottság tagjainak többségét elbocsátották.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bizonyítékokat nem kérdőjelezhetik meg a felperes azon érvei, amelyek először is ezek relevanciájának hiányán és azon alapulnak, hogy szubjektív annak megítélése, hogy a belarusz hatóságok hogyan kezelték a sztrájkoló munkavállalóit, másodszor azon, hogy nem bizonyított az az állítás, amely szerint a felperes vezérigazgatója egy politikai szereplő gyermekének keresztapja, harmadszor azon, hogy egyes cikkekben a tulajdonában lévő vagonokat érintő cigarettacsempészetről írnak, negyedszer azon, hogy egyes cikkek a felperes szervezetén belüli munkakörülményeket túlságosan negatívan írják le, ötödször pedig azon, hogy a választási csalásra vonatkozó állítások nem relevánsak és nem bizonyítottak. A felperes állításai ugyanis nem képezik a szóban forgó jegyzékekbe való felvételét megalapozó indokok tárgyát, így azok nem relevánsak az említett indokok megalapozottságának vizsgálata szempontjából, hanem más személyek és szervezetek jegyzékbe vételére vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ami a munkavállalóit megfélemlítő intézkedéseit illeti, a felperes arra hivatkozik, hogy csupán a belarusz munkajogot alkalmazta, amikor megtagadta tőlük a sztrájkhoz való jogot. Egyébiránt az alkalmazottai állítólagos „megfélemlítése” ez utóbbiak szempontjából az igazgatóságának a munkavállalókat arra figyelmeztető közleményeiben nyilvánult meg, hogy a sztrájk jogellenes, és az abban való részvétel a munkából való távolmaradás miatti elbocsátáshoz vezethet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy az állítólagos megfélemlítés mind maga a felperes, mind pedig a hatóságok részéről jelentkezett. Egyrészt, ami a felperes által alkalmazott megfélemlítési intézkedéseket illeti, a munkavállalók békés sztrájkban való részvételéhez kapcsolódó elbocsátások mértéke észszerűen keltett félelmet ez utóbbiak között. Ebben az értelemben a felperes az elbocsátást olyan eszközként használta, amely visszatartja a munkavállalóit attól, hogy bármilyen formájú tiltakozásban részt vegyenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami a hatóságok által gyakorolt megfélemlítést illeti, meg kell jegyezni, hogy a sztrájkban való részvétel eredményeként a felperes alkalmazottait számos esetben erőszak és fogva tartás sújtotta. A tanúvallomások és a Tanács által benyújtott bizonyítékokból származó jelentések önkényes letartóztatásokra, fizikai és pszichológiai erőszakra és a rendszeres megfélemlítés egyéb formáira utalnak. Ebben az összefüggésben, figyelembe véve a felperesnek a Lukasenko elnök rezsimjével fennálló, fent említett szoros kapcsolatait (lásd a fenti 104. pontot), nem lehet megkérdőjelezni az elnyomó cselekményekben való közös részvételüket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Lukasenko elnök nyilatkozata, amely szerint a tüntetőket ukrán bányászokkal lehet helyettesíteni, a felperes állításával ellentétben releváns ebben az összefüggésben. Ez a nyilatkozat a hatóság részéről fennálló fenyegetés és megfélemlítés dinamikájába illeszkedik. Arra utal ugyanis, hogy Lukasenko elnök megvetéssel viszonyul a sztrájkhoz való joghoz és a felperes alkalmazottainak aggodalmaihoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a munkavállalóknak a sztrájk kezdetét követő elbocsátásait illeti, a felperes egyrészt azt állítja, hogy pusztán megfelelt a belarusz munkajogi jogszabályoknak, azzal érvelve, hogy miután jogellenesnek ítélte a sztrájkot, kizárólag a munkavállalók távolmaradása miatt hajtotta végre az elbocsátásokat. A belarusz jog szigorú alkalmazása azonban nem igazolhatja a politikai véleményüket kifejezésre juttató alkalmazottakkal szembeni elnyomás minden formáját. Az a feltételezés ugyanis, amely szerint valamely konkrét intézkedés nemzeti joggal való összeegyeztethetősége lehetővé tenné a szóban forgó jegyzékekbe való felvétel lehetőségének kizárását pusztán ezen indok alapján, a jegyzékbe vételi kritériumokat megfosztaná értelmüktől, mivel ez felszámolná a Tanács e tekintetben fennálló széles mérlegelési mozgásterét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a felperes azzal érvel, hogy miután megállapította a sztrájk jogellenességét, a munkavállalókat kizárólag távollétük miatt bocsátotta el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, még ha az ügy iratai nem is tartalmaznak olyan információkat, amelyek közvetlenül arra utalnának, hogy a munkavállalók elbocsátásának valódi indoka a távollétük volt, ezek az intézkedések összességükben nyilvánvalóan arról a határozott szándékról tanúskodnak, hogy szankcionálják a munkavállalókat a Lukasenko elnökkel szembeni ellenállásukat kifejező tevékenységekben való részvételük miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a Tanács nem követett el hibát, amikor az eredeti jogi aktusok elfogadásakor úgy ítélte meg, hogy a felperes azon alkalmazottainak megfélemlítése és elbocsátásai, akik a 2020. augusztusi elnökválasztást követően részt vettek a sztrájkokban és a békés tüntetéseken, elegendő bizonyítéknak minősülnek annak megállapításához, hogy a felperes elnyomta a belarusz civil társadalmat, és támogatja Lukasenko elnök rezsimjét, a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében véve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a második jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapnak a nemzetközi jogi aktusok megsértésére alapított második részéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy az eredeti intézkedések megsértették a különböző többoldalú nemzetközi szerződéseket és szabályokat, így az Általános Vám‑ és Kereskedelmi Egyezményt (GATT), a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodást (AFE) és az Egyesült Nemzetek 1982. december 10‑én Montego Bayben megkötött tengerjogi egyezményét (Recueil des traités des Nations unies, 1833., 1834. és 1835. kötet, 3. o.; a továbbiakban: UNCLOS), különös tekintettel a felperessel szemben hozott korlátozó intézkedések extraterritoriális hatályára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság által támogatott Tanács vitatja a felperes érvelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a területiség elvének állítólagos megsértésére alapított érvet mint megalapozatlant el kell utasítani, mivel az eredeti jogi aktusok kizárólag az Unió területén található pénzeszközökre és gazdasági forrásokra vonatkoznak (lásd ebben az értelemben: 2007. január 31‑i Minin kontra Bizottság ítélet, T‑362/04, EU:T:2007:25, 106. pont; 2023. szeptember 13‑i Venezuela kontra Tanács ítélet, T‑65/18 RENV, EU:T:2023:529, 111. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami az eredeti jogi aktusok által előírt korlátozásoknak a GATT‑tal és az ERA‑val való összeegyeztethetőségét illeti, meg kell állapítani, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megállapodásai jellegükre és szerkezetükre tekintettel főszabály szerint nem szerepelnek azon jogi normák között, amelyek tekintetében az uniós bíróság felülvizsgálja az uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűségét. Csak abban az esetben tartozik a Bíróság hatáskörébe a szóban forgó uniós aktus jogszerűségének a WTO szabályai alapján történő felülvizsgálata, ha az Unió a WTO keretében vállalt meghatározott kötelezettséget kívánt végrehajtani, vagy az uniós jogi aktus kifejezetten a WTO‑megállapodások meghatározott rendelkezéseire utal (lásd ebben az értelemben: 2023. szeptember 13‑i Venezuela kontra Tanács ítélet, T‑65/18 RENV, EU:T:2023:529, 107. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az eredeti jogi aktusok nem tartalmaznak semmilyen utalást e megállapodásokra (lásd ebben az értelemben: 2023. szeptember 13‑i Venezuela kontra Tanács ítélet, T‑65/18 RENV, EU:T:2023:529, 105. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a felperes nem jelölte meg, hogy az Unió mely jogi aktusokkal és milyen alkalommal kívánt a WTO keretében vállalt meghatározott kötelezettséget az eredeti jogi aktusok útján végrehajtani (2023. szeptember 13‑i Venezuela kontra Tanács ítélet, T‑65/18 RENV, EU:T:2023:529, 106. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre meg kell állapítani, hogy Belarusz nem részes fele sem a GATT‑nak, sem az ERA‑nak. Így az Uniót e megállapodások alapján nem terheli semmilyen szerződéses kötelezettség Belarusszal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami az UNCLOS állítólagos megsértését illeti, meg kell jegyezni, hogy még ha annak 89. és 125. cikke biztosítja is a tengerhez való hozzáférést egy tengerparttal nem rendelkező országnak, e rendelkezések nem biztosítanak minden helyzetben hozzáférést egy meghatározott tengerhez vagy a választott kikötőhöz. Mindenesetre nem az eredeti jogi aktusok – amennyiben a felperes pénzeszközeinek befagyasztására vonatkoznak –, hanem az ágazati korlátozó intézkedések azok, amelyek esetlegesen érinthetik Belarusz tengerhez való hozzáférési jogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az első jogalap második részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első, harmadik és negyedik részéről, amelyek az alapvető jogok megsértésén, az uniós jogi alapok által meghatározott célkitűzések megsértésén, illetve azon elv megsértésén alapulnak, amely szerint az intézkedéseknek célzottaknak kell lenniük, valamint az arányosság elvének megsértésére alapított negyedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első, harmadik és negyedik részében, valamint a negyedik jogalapban, amelyeket együttesen kell vizsgálni, a felperes lényegében arra hivatkozik, hogy az eredeti jogi aktusok sértik a jogszerűség és az arányosság elvét, mivel rendkívül negatív hatást gyakorolnak a felperes és harmadik személyek alapvető jogaira.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy az eredeti jogi aktusok sértik az élelemhez, az élethez és az oktatáshoz való jogot, amelyeket számos nemzetközi jogi aktus, nevezetesen az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1966. december 16‑án elfogadott és 1976. január 3‑án hatályba lépett Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának (Recueil des traités des Nations unies, 993. kötet, 3. o.; kihirdette: 1979. évi 9. tvr.) 11. cikke, az ENSZ Közgyűlése által 1948. december 10‑én elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikke, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1979. december 18‑án elfogadott, 1981. szeptember 3‑án hatályba lépett, a nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról szóló egyezmény (Recueil des traités des Nations unies, 1249. kötet, I‑20378. szám, 13. o.; kihirdette: 1982. évi 10. tvr.) preambuluma, az 1989. november 20‑án elfogadott és 1990. szeptember 2‑án hatályba lépett, a gyermek jogairól szóló egyezmény Recueil des traités des Nations unies, 1577. kötet, 3. o.; kihirdette: 1991. évi LXIV. tv.) 24. cikke, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ‑egyezmény – amelyet az Európai Unió nevében a 2009. november 26‑i 2010/48/EK tanácsi határozat (HL L 2010. L 23., 35. o.) hagyott jóvá – 25. és 28. cikke, valamint az 1993. június 25‑i Emberi Jogi Világkonferencián elfogadott Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program 31. cikke ír elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az emberi jogok kölcsönösen összefüggenek, elválaszthatatlanok és szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ez azt jelenti, hogy az élelemhez való jog megsértése veszélyeztetheti más emberi jogok, különösen az egészséghez, az oktatáshoz vagy az élethez való jog érvényesülését, és fordítva. Közelebbről, ha az emberek nem tudnak táplálkozni, és fennáll annak a veszélye, hogy meghalnak az éhségtől, az alultápláltságtól vagy a kapcsolódó betegségektől, az élethez való joguk is veszélybe kerül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a felperessel szemben hozott korlátozó intézkedések akadályozták a felperesnek a „humanitárius funkciókkal rendelkező, társadalmilag fontos termék” értékesítésére vonatkozó képességeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Érvelésének alátámasztására a felperes emlékeztet arra, hogy részesedése a hamuzsír világpiacán 20%. Ezt a terméket több mint 130 országba szállítják. Egyes országok erősen, sőt teljes mértékben függnek a felperes által előállított hamuzsírtól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül jelenleg nincs olyan kikötő, amely a klaipėdai (Litvánia) kikötőt az ilyen mennyiségű belarusz kálium műtrágya kivitele tekintetében képes lenne helyettesíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Tanács által a felperessel szemben előírt korlátozó intézkedések extraterritoriális hatályuk miatt sértik a világon több millió vagy akár milliárd személy táplálkozási jogait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatáskörén belül a Tanács ideiglenes korlátozó intézkedéseket vezethet be, amelyeknek megelőző jellegűnek kell lenniük. Márpedig a felperessel szembeni korlátozó intézkedések jellegüknél fogva büntető jellegűek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap harmadik részében a felperes arra hivatkozik, hogy az eredeti jogi aktusok sértik az EUSZ 3. cikkben és az EUSZ 21. cikkben foglalt célkitűzéseket, mivel olyan drámai következményekkel járnak, amelyek nemcsak az Unión belül, hanem az egész világon hatást gyakorolnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első jogalapjának negyedik részében a felperes arra hivatkozik, hogy az eredeti jogi aktusok sértik azt az elvet, amely szerint az intézkedéseknek célzottaknak kell lenniük, mert nemcsak Belaruszban, hanem az egész világon sértik a polgári lakosságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik jogalapjával a felperes arra hivatkozik, hogy az eredeti jogi aktusok azzal a hatással jártak, hogy – a nemzetközi normák nyilvánvaló megsértésével – korlátozták az árutovábbítási szabadságát. Egyébiránt a vállalkozás szabadságát, amely az európai és nemzetközi jog által védett alapvető jog, szintén nyilvánvalóan megsértették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az eredeti aktusok teljes mértékben megakadályozták a felperest abban, hogy az egész világban hamuzsírt exportáljon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes hozzáteszi, hogy a szóban forgó korlátozó intézkedések sértik harmadik személyek jogait, tehát aránytalanok, mivel nagyszámú harmadik országot és ezek polgárait érintették.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanácshoz intézett felülvizsgálati kérelmében a felperes olyan kevésbé korlátozó alternatív intézkedéseket javasolt, amelyek helyettesítő megoldásnak tekinthetők, vagy amelyeket a jegyzékbe vétel hatásának enyhítése érdekében mérlegelni lehetne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács a Belga Királyság és a Lett Köztársaság támogatása mellett vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetesen meg kell jegyezni, hogy a Tanács – anélkül, hogy formálisan a negyedik jogalap elfogadhatatlanságára hivatkozna – azt állítja, hogy az túl homályos és túl általános ahhoz, hogy lehetővé tegye az arányosság elve állítólagos megsértése terjedelmének megértését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes nem kommentálja a Tanács ezen állítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az Európai Unió Bírósága alapokmánya 21. cikkének első bekezdése szerint, amely ugyanezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 76. cikkének d) pontja alapján a Törvényszék előtti eljárásra is irányadó, a keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid összefoglalását. Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy ezen ismertetésnek kellően világosnak és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, a Törvényszék számára pedig azt, hogy felülvizsgálati jogkörét gyakorolja. Ebből következik, hogy a kereset alapjául szolgáló alapvető ténybeli és jogi elemeknek magából a keresetlevél szövegéből kell koherens és érthető módon kitűnniük. Ennélfogva a keresetlevélben egyértelműen ki kell fejteni azt a jogalapot, amelyre a keresetet alapították, így nem felel meg az eljárási szabályzatban támasztott követelményeknek, ha csak elvontan utalnak arra (2018. szeptember 18‑i eSlovensko kontra Bizottság végzés, T‑664/17, nem tették közzé, EU:T:2018:559, 29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az ítélkezési gyakorlat szerint a keresetlevelet annak egészének az értékelése révén úgy kell értelmezni, hogy az hatékonyan érvényesüljön (lásd ebben az értelemben: 2011. június 28‑i Verein Deutsche Sprache kontra Tanács végzés, C‑93/11 P, nem tették közzé, EU:C:2011:429, 20. és 21. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint az a felperes által a negyedik jogalapban előadott érvekből is kitűnik (lásd a fenti 145. pontot) meg kell állapítani, hogy a Tanács állításával ellentétben a negyedik jogalap kellően világos és pontos ahhoz, hogy lehetővé tegye az alperes számára védekezésének előkészítését, a Törvényszék számára pedig felülvizsgálati jogkörének gyakorlását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">155</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva el kell utasítani a Tanácsnak a negyedik jogalap egyértelműségének hiányára vonatkozó állításait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">156</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megalapozottságot illetően az arányosság elve, amely az uniós jog általános elvei közé tartozik, és amelyet az EUSZ 5. cikk (4) bekezdése rögzít, megköveteli, hogy az uniós jog valamely rendelkezése által alkalmazott eszközök alkalmasak legyenek az érintett szabályozással kitűzött jogszerű célok megvalósítására, és ne menjenek túl az azok eléréséhez szükséges mértéken (2012. november 15‑i Al‑Aqsa kontra Tanács és Hollandia kontra Al‑Aqsa ítélet, C‑539/10 P és C‑550/10 P, EU:C:2012:711, 122. pont; 2022. június 1‑jei Prigozhin kontra Tanács ítélet, T‑723/20, nem tették közzé, EU:T:2022:317, 133. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">157</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az arányosság elve tiszteletben tartásának bírósági felülvizsgálatát illetően széles körű mérlegelési jogkört kell elismerni az uniós jogalkotó részére olyan területeken, amelyek a jogalkotó részéről politikai, gazdasági, társadalmi döntéseket és összetett mérlegelést igényelnek. Következésképpen az e területeken elfogadott valamely intézkedés jogszerűségét csak annak a hatáskörrel rendelkező intézmény által követni kívánt cél elérésére nyilvánvalóan alkalmatlan volta érintheti (lásd ebben az értelemben: 2016. november 30‑i Rotenberg kontra Tanács ítélet, T‑720/14, EU:T:2016:689, 179. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">158</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a 2012/642 határozat és a 765/2006 rendelet által követett célkitűzéseket illeti, emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 21. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerint a közös kül‑ és biztonságpolitika (KKBP) keretében az Unió egyik célkitűzése nemzetközi szinten a demokráciának, a jogállamiságnak, az emberi jogoknak és a nemzetközi jog elveinek a megszilárdítása és erősítése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">159</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az esetben a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket a belarusz helyzet súlyossága, az emberi jogok folyamatos megsértése, a civil társadalom és a demokratikus ellenzék módszeres elnyomása, valamint Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvétele miatt fogadták el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">160</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben nem lehet helyt adni a felperes azon érvének, amely szerint az eredeti jogi aktusok sértik az EUSZ 3. cikkben és az EUSZ 21. cikkben foglalt célkitűzéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">161</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 3. cikk (5) bekezdése szerint az Unió „hozzájárul a békéhez, a biztonsághoz, […] az emberi jogok […] védelméhez, […] továbbá a nemzetközi jog szigorú betartásához és fejlesztéséhez, így különösen az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt alapelvek tiszteletben tartásához”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">162</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 24. cikkből és az EUSZ 29. cikkből következik, hogy az általános szabályok szerint a Tanács feladata, hogy egyhangúlag meghatározza az Unió által a KKBP területén elfogadott korlátozó intézkedések tárgyát. A KKBP‑nek az EUSZ 3. cikk (5) bekezdésében és az EUSZ 21. cikkben, valamint a KKBP‑re vonatkozó különös rendelkezésekben, így különösen az EUSZ 23. cikkben és az EUSZ 24. cikkben meghatározott céljainak és célkitűzéseinek a tág körére tekintettel a Tanács e cél meghatározása során széles mozgástérrel rendelkezik (2017. március 28‑i Rosneft ítélet, C‑72/15, EU:C:2017:236, 88. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">163</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint az a 2012/642 határozat (1) preambulumbekezdéséből kitűnik, a Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseket azért fogadták el, mert ebben az országban nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiság elveit. Ezen intézkedések célja, hogy nyomást gyakoroljanak a Lukasenko‑rezsimre annak érdekében, hogy vessen véget az emberi jogok megsértésének, valamint a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásának. Egyébiránt, amint az az eredeti jogi aktusok második preambulumbekezdéséből és bevezető hivatkozásaiból kitűnik, ezen utóbbiakat a belarusz helyzet súlyossága, valamint az emberi jogok folyamatos megsértése, továbbá a civil társadalom és a demokratikus ellenzék módszeres elnyomása miatt fogadták el. Az eredeti jogi aktusok indokolása azt is megemlíti, hogy Belarusz részt vett az Ukrajna elleni orosz agresszióban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">164</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig meg kell állapítani, hogy az a megközelítés, amely szerint az intézkedésekkel azon személyeket, szervezeteket és szerveket kell megcélozni, akiknek vagy amelyeknek a cselekményei vagy tevékenységei hozzájárulnak a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásához, következetesen megfelel a fenti 61. pontban említett célnak, és semmiképp nem tekinthető jogellenesnek a kitűzött cél elérése szempontjából (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2023. február 15‑i Belaeronavigatsia kontra Tanács ítélet, T‑536/21, EU:T:2023:66, 30. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">165</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az eredeti jogi aktusok megfelelő jellegét illeti, a felperes először is azt állítja, hogy azok teljesen megakadályozták abban, hogy hamuzsírt exportáljon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">166</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek az érvnek nem lehet helyt adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">167</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eredeti jogi aktusok ugyanis – az ágazati korlátozó intézkedésekkel ellentétben, amelyeket a jelen ügyben nem vitattak – nem érintik a hamuzsír uniós behozatalának tilalmát. Ezért sem az eredeti jogi aktusok, sem az ágazati korlátozó intézkedések nem tiltják a belarusz hamuzsír harmadik országokba történő kivitelét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">168</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a 2012/642 határozat 2 g. cikke és a 765/2006 rendelet 1 g. cikke – amelyeket 2021. július 24‑én a 2021/1031 határozat és a 2021/1030 rendelet vezetett be – képezik azokat a rendelkezéseket, amelyek kifejezetten előírják, hogy tilos a Belaruszból származó hamuzsír termékek vétele, behozatala vagy átadása. Következésképpen a felperes téved, amikor azt állítja, hogy az ágazati korlátozó intézkedéseket követően elfogadott és a pénzeszközeinek befagyasztására irányuló eredeti jogi aktusok megakadályozták a hamuzsír exportját vagy az Unión belüli átszállítását. Egyébiránt a tárgyaláson e tekintetben feltett kérdésre válaszolva a felperes elismerte, hogy az ágazati korlátozó intézkedések bevezetése és az eredeti jogi aktusok elfogadása között már nem exportálhatott hamuzsírt az Unióba, és nem is szállíthatta át termékeit az Unió területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">169</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a felperes arra hivatkozik, hogy az eredeti jogi aktusok elfogadása aránytalanul sértette a vállalkozási szabadságát, a belarusz társadalmat és a globális élelmezésbiztonságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">170</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt, ami a vállalkozás szabadsága és a belarusz társadalom lehetséges megsértésére vonatkozó érvet illeti, a felperes nem terjeszt elő olyan konkrét érveket vagy bizonyítékokat, amelyek alátámaszthatnák ezt az állítást. Ebből következik, hogy nem bizonyítja, hogy az eredeti jogi aktusok aránytalanul megsértették a vállalkozási szabadságát és a belarusz társadalmat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">171</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami a globális élelmezésbiztonság esetleges veszélyeztetésére vonatkozó érvet illeti, a felperes érvelésének alátámasztása érdekében több olyan körülményt említ, amelyek szerinte azt sugallják, hogy a szóban forgó jegyzékekbe való felvétele negatív hatással lenne a kálium műtrágya árára a világban, ami súlyosbíthatná az élelmezési válságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">172</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Tanács, amelyet a Belga Királyság és a Lett Köztársaság támogat, ezen érv elfogadhatatlanságára hivatkozik, mivel a felperes nem bizonyította az eljáráshoz fűződő személyes és kellően közvetlen érdek fennállását, mivel nem a saját jogainak, hanem a több millió személyt magukban foglaló, általános és absztrakt módon meghatározott csoportok emberi jogainak állítólagos megsértésére hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">173</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, függetlenül a felperesnek a harmadik személyek alapvető jogaira való hivatkozáshoz fűződő érdekével kapcsolatos kérdéstől, meg kell jegyezni, hogy – amint azt a Tanács a tárgyaláson helyesen hangsúlyozta – a felperes által felhozott bizonyítékok nem a pénzeszközök befagyasztását előíró eredeti jogi aktusokra vonatkoznak, hanem elsősorban a világpiaci műtrágya‑kereskedelemre, beleértve a kálium műtrágyákat is. Olyan bizonyítékokról van tehát szó, amelyek az ágazati korlátozó intézkedéseknek a kálium műtrágyák világpiacára gyakorolt lehetséges hatására vonatkoznak, ami a jelen ügynek nem tárgya. Egyébiránt a tárgyaláson feltett kérdésre válaszolva a felperes nem jelölte meg, hogy az iratokhoz csatolt mely bizonyítékok alkalmasak annak bizonyítására, hogy a világszintű élelmezési válságot súlyosbították az eredeti jogi aktusok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">174</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt a 2022. áprilisi „Hamuzsír: ellátásbiztonsági hatásvizsgálat” című elemzés közvetlenül hivatkozik az ágazati korlátozó intézkedések bevezetésének lehetséges következményeire.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">175</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, először is a felperes által előterjesztett bizonyítékok magukban foglalják többek között az ukrajnai háborúnak a globális élelmezési válságra gyakorolt hatásairól szóló cikkeket, jelentéseket és politikai nyilatkozatokat. Másodszor, általános információkat tartalmaznak a globális élelmezésbiztonságról. Harmadszor azok között az agrárpolitikákról és a műtrágyapiacon működő vállalkozásokról szóló cikkek és jelentések találhatók. Negyedszer a műtrágya‑ és hamuzsírpiac elemzését is magukban foglalják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">176</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így, bár ezek a dokumentumok a globális élelmezési válságra utalnak, nem érintik az eredeti jogi aktusoknak a globális élelmezési válságra gyakorolt hatását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">177</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a felperes által hivatkozott bizonyítékok némelyike a tevékenységeit érintő, nem vitatott tényekre vonatkozik. Egyrészt ugyanis az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az élelmezésbiztonság garantálása és az élelmiszerrendszerek rezilienciájának megerősítése” című, 2022. március 23‑i bizottsági közlemény (COM/2022/133 final) szerint az Oroszországból és Belaruszból származó hamuzsírexport a hamuzsír globális kereskedelmének 40%‑át teszi ki. Másrészt a felperes 2022. májusi információkat nyújt be a 2018–2021. évekre vonatkozó termeléséről és exportjáról, ideértve a Műtrágyagyártók Nemzetközi Szövetsége (IFA) 2021. évi statisztikai jelentését is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">178</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva, figyelembe véve a felperes által előterjesztett bizonyítékok elemzését, és függetlenül a felperesnek a harmadik személyek alapvető jogaira való hivatkozáshoz fűződő érdekének kérdésétől (lásd a fenti 173. pontot), meg kell állapítani, hogy a felperes nem terjesztett elő annak alátámasztására alkalmas bizonyítékokat, hogy az eredeti jogi aktusok sértik a globális élelmezési biztonságot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">179</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a felperes azzal érvel, hogy a Tanácsnak a legkevésbé korlátozó intézkedést kellett volna alkalmaznia, és példaként említ kevésbé korlátozó, a szóban forgó jegyzékekbe való felvétel hatásának enyhítése érdekében alkalmazható helyettesítő intézkedéseket. Azt javasolta ugyanis egyrészt, hogy állapítsanak meg feltételeket annak érdekében, hogy a tagállamok nemzeti hatóságai engedélyeket adhassanak uniós személyeknek és gazdasági szereplőknek annak érdekében, hogy vele ügyleteket tudjanak kötni a kálium műtrágya behozatalára, vételére, átszállítására és a kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, másrészt pedig azt, hogy állapítsanak meg kvótát e műtrágyáknak az Unióba történő szállítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">180</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Érvelésének alátámasztása érdekében a felperes olyan bizonyítékokra hivatkozik, amelyek azt mutatják, hogy a kálium műtrágya szállításához nagy űrtartalomra, valamint a tenger elérésére van szükség. E tekintetben jelzi, hogy az eredeti jogi aktusok azáltal, hogy megfosztják őt a klaipėdai kikötőhöz való hozzáféréstől, lehetetlenné teszik a számára, hogy termékeit exportálja, holott más, kevésbé korlátozó intézkedések is elképzelhetőek voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">181</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell jegyezni, hogy ez az érvelés valójában nem az eredeti egyedi hatályú jogi aktusokra vonatkozik, hanem az általános hatályú ágazati korlátozó intézkedésekre, amint az a fenti 167. pontból kitűnik, mivel ez utóbbiak azok, amelyek tiltják a káliumklorid‑alapú termékek közvetlen vagy közvetett behozatalát, vételét vagy átszállítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">182</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre egyrészt ez az érvelés nem bizonyítja, hogy a felperes teljesen akadályoztatva lenne abban, hogy termékeit exportálja. Nem kizárt ugyanis, hogy termékeit az Unión kívüli más országok kikötőibe szállíthatja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">183</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a felperes által javasolt helyettesítő intézkedések a kálium műtrágyának az Unióba irányuló exportjának lehetőségeire vonatkoznak, és ennélfogva nem teszik lehetővé a követett célkitűzések hatékony elérését, vagyis a rezsimet támogató személyekre vagy szervezetekre, és így különösen a Lukasenko‑rezsimet pénzügyileg vagy ténylegesen támogató személyekre és szervezetekre való összpontosítást (lásd ebben az értelemben és analógia útján: 2023. szeptember 20‑i Mordashov kontra Tanács ítélet, T‑248/22, nem tették közzé, EU:T:2023:573, 165. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). A Tanács ugyanis helyesen állapította meg, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételnek a Belarusz részéről jelentkező gazdasági költségei oly mértékben történő növelésének szükségessége, hogy annak folytatása lehetetlenné válik, szintén olyan érdeknek minősül, amely elsőbbséget élvez a felperes magánérdekeivel szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">184</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel a negyedik jogalapot, valamint az első jogalap első, harmadik és negyedik részét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére alapított harmadik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">185</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a felperes lényegében azzal érvel, hogy vele szemben az A. társaságtól eltérő bánásmódot alkalmaztak, amely pedig vele összehasonlítható a hamuzsír gyártása és exportja tekintetében, és amelynek korlátozó intézkedések hatálya alá kellett volna tartoznia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">186</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A korlátozó intézkedéseknek a felperessel szembeni előírásának alátámasztása érdekében hivatkozott egyik indok ugyanis abban rejlik, hogy a felperes a belarusz költségvetés egyik fő bevételi forrása. A felperes és A. tehát hasonló helyzetben vannak. Márpedig hasonló helyzeteket – a jelen esetben az oroszországi és belarusz hamuzsírgyártók helyzetét – ugyanúgy kell kezelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">187</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy a Tanács határozatai nem járhatnak súlyosabb következményekkel a belaruszokra, mint az oroszokra nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">188</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a felperes lényegében azzal érvel, hogy eltérő bánásmódban részesült azon B. társasághoz képest, amelynek nevét azért törölték a szóban forgó jegyzékekből, mert a korlátozó intézkedések elérték a kívánt hatást e szervezet tekintetében. Márpedig a felperes esetében is ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">189</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperest ugyanis olyan magatartás miatt szankcionálják, amely amellett, hogy jogszerű, 2021 márciusában mindenképpen megszűnt, így a szankcióra több mint egy évvel e magatartás megszűnését követően kerül sor.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">190</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt úgy tűnik, hogy a Tanács nem tartja szükségesnek a jogellenes sztrájkokban részt vevő munkavállalókat elbocsátó európai vállalkozások szankcionálását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">191</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság által támogatott Tanács vitatja ezt az érvelést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">192</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy az ítélkezési gyakorlat értelmében az egyenlő bánásmód elve, amely alapvető jogelv, tiltja, hogy összehasonlítható helyzeteket különbözően kezeljenek, vagy különböző helyzeteket egyenlően kezeljenek, hacsak objektíve nem igazolt az ilyen bánásmód (lásd: 2018. május 31‑i Kaddour kontra Tanács ítélet, T‑461/16, EU:T:2018:316, 152. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">193</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a felperes tekintetében az A. társasághoz képest állítólagosan alkalmazott eltérő bánásmódot illeti, a Tanáccsal egyetértve meg kell jegyezni, hogy a felperes és az orosz szervezetek eltérő korlátozó intézkedések hatálya alá tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">194</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a 2012/642 határozat 4. cikkének (1) bekezdése és a 765/2006 rendelet 2. cikke előírja egyrészt azon személyek, szervezetek és szervek valamennyi pénzeszközének és gazdasági erőforrásának befagyasztását, akik, illetve amelyek felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért, illetve a civil társadalom és a demokratikus ellenzék elnyomásáért, illetve akik vagy amelyek tevékenysége egyéb módon komolyan aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, illetve a velük kapcsolatban álló bármely természetes vagy jogi személy, szervezet vagy szerv, valamint az ezek tulajdonában lévő vagy irányítása alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamennyi pénzeszközének és gazdasági erőforrásának befagyasztását, másrészt pedig előírja a Lukasenko‑rezsimből megállapítottan hasznot húzó vagy azt támogató természetes vagy jogi személyek, szervezetek vagy szervek, valamint az ezek tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló jogi személyek, szervezetek vagy szervek valamennyi pénzeszközének és gazdasági erőforrásának befagyasztását is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">195</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló, 2014. március 17‑i 2014/145/KKBP tanácsi határozat (HL 2014. L 78., 16. o.; helyesbítés: HL 2014. L 263., 35. o.) 2. cikkének (1) bekezdése szerint be kell fagyasztani az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedésekért felelős természetes személyekhez, valamint a velük kapcsolatban álló természetes és jogi személyekhez, szervezetekhez vagy szervekhez tartozó, az említett határozat mellékletében felsorolt valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást, valamint az ilyen személyek, szervezetek és szervek tulajdonát képező, általuk birtokolt vagy ellenőrzött valamennyi pénzeszközt és gazdasági erőforrást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">196</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes tehát az általa hivatkozott társaságétól eltérő helyzetben van, mivel olyan korlátozó intézkedések hatálya alá tartozik, amelyek eltérnek a korlátozó intézkedések azon rendszerének jegyzékbe vételi kritériumaitól, amelybe az említett társaság tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">197</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül, még ha a Tanács más vállalkozások vagy más gazdasági ágazatok tekintetében nem is hozott volna korlátozó intézkedéseket, erre a körülményre a felperes nem hivatkozhatna érdemben, mivel az egyenlő bánásmód elvét össze kell egyeztetni a Tanácsnak a korlátozó intézkedések tárgyának meghatározása során fennálló széles mérlegelési jogkörével (lásd ebben az értelemben: 2017. március 28‑i Rosneft ítélet, C‑72/15, EU:C:2017:236, 132. pont; 2024. március 6‑i BSW – management company of „BMC” holding kontra Tanács ítélet, T‑258/22, nem tették közzé, EU:T:2024:150, 90. pont; 2024. március 6‑i Mostovdrev kontra Tanács ítélet, T‑259/22, nem tették közzé, EU:T:2024:151, 81. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">198</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a B.‑hez képest fennálló, a felperes által hivatkozott eltérő bánásmódot illeti, meg kell állapítani, hogy bár a B-t felvették a 2012/642 határozaton, vagyis a felperes jegyzékbe vételének jogalapját képező jogi aktuson alapuló jegyzékekbe, az e két felvételre vonatkozó kritériumok eltérőek voltak. Így a B. tekintetében alkalmazott felvételi kritérium az Unió külső határai jogellenes átlépésének megkönnyítésére vonatkozott, amely eltér a felperes szóban forgó jegyzékekbe való felvételének kritériumaitól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">199</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a felperes helyzete eltér a B. helyzetétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">200</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a korlátozó intézkedések biztosítási jellegűek, és – természetüknél fogva – ideiglenesek, és azok érvényessége mindig a meghozataluk alapját képező ténybeli és jogi körülmények további fennállásának, valamint a hozzájuk kapcsolódó célkitűzés elérése érdekében való fenntartásuk szükségességének a függvénye. Következésképpen e korlátozó intézkedések időszakos felülvizsgálatakor a Tanácsnak el kell végeznie a helyzet naprakész értékelését, és el kell készítenie az ilyen intézkedések hatásának mérlegét annak megállapítása érdekében, hogy ezen intézkedések lehetővé tették‑e az érintett személyek és szervezetek nevének a vitatott jegyzékbe való első felvételével megvalósítani kívánt célok elérését, vagy az említett személyek és szervezetek tekintetében még mindig ugyanazon következtetés vonható‑e le (2020. február 12‑i Amisi Kumba kontra Tanács ítélet, T‑163/18, EU:T:2020:57, 58. és 59. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">201</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy a B. jegyzékbe vétele eseti tevékenységen, nevezetesen az Unió külső határait jogellenesen átlépni szándékozó migránsok Belaruszba történő szállításán alapult. Ez a tevékenység nem ismétlődött meg, ami lehetővé tette e társaságnak a jegyzékből való törlését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">202</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint az az iratokból és a Tanács által szolgáltatott bizonyítékokból kitűnik, a Lukasenko‑rezsimnek a felperes általi támogatása olyan folyamatos tevékenységet képez, amely nem szűnt meg, mivel az állami költségvetésbe történő rendszeres befizetésekről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">203</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami a felperes által hivatkozott, az uniós országok vállalkozóihoz képest fennálló eltérő bánásmódot illeti, meg kell jegyezni, hogy a felperesnek a szóban forgó jegyzékekbe való felvétele konkrét célra irányult, nevezetesen arra, hogy növeljék a Lukasenko‑rezsimre gyakorolt nyomást, többek között Belarusz Ukrajna elleni orosz agresszióban való részvételével, valamint a civil társadalommal és a demokratikus ellenzékkel szemben Belaruszban gyakorolt elnyomással összefüggésben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">204</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha ez az érv nem releváns egy a KKBP területén hozott korlátozó intézkedésekre vonatkozó ügy keretében, amely tehát az Unió külpolitikájához kapcsolódik, meg kell állapítani, hogy az Unión belül a munkáltatók által elbocsátott munkavállalók helyzete semmiképpen nem hasonlítható azon munkavállalók helyzetéhez, akiket a felperes azért bocsátott el, mert részt vettek a Lukasenko‑rezsimmel szembeni sztrájkban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">205</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a harmadik jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">206</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az eredeti jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelmet el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenntartásról szóló jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelemről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">207</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Kiigazítási beadványában a felperes az eljárási szabályzat 86. cikke alapján a fenntartásról szóló jogi aktusoknak az őt érintő részükben történő megsemmisítését kéri, megismételve a keresetlevélben felhozott jogalapokat és érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">208</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács úgy véli, hogy az ellenkérelemben és a viszonválaszban már bizonyította, hogy a felperes támogatja a Lukasenko‑rezsimet, és abból hasznot húzott, és arra hivatkozik, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékok igazolják a felperes nevének a szóban forgó jegyzékeken való fenntartását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">209</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére, illetve az indokolási kötelezettségnek a fenntartásról szóló jogi aktusok általi megsértésére alapított harmadik és ötödik jogalap keretében a felperes semmilyen további érvet nem terjeszt elő az eredeti jogi aktusokkal szemben felhozott érvekhez képest.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">210</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, mivel a harmadik és az ötödik jogalapot a Törvényszék az eredeti jogi aktusokkal összefüggésben már elemezte és elutasította (lásd a fenti 206. és 43. pontot), azokat ugyanazon indokok alapján el kell utasítani a fenntartásról szóló jogi aktusok vonatkozásában is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">211</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, a jogszerűség elvének megsértésére alapított jogalap keretében a felperes arra hivatkozik, hogy a Belarusz Köztársaság kormánya és a Litván Köztársaság kormánya között 2000. április 3‑án kötött, a Belarusz Köztársaságból származó rakományoknak a Litván Köztársaság kikötőinek és más közlekedési infrastruktúrájának igénybevétele melletti továbbításának feltételeiről szóló megállapodás az UNCLOS 125. cikkének megfelelően biztosítja számára a litván területen keresztül Belarusz kikötőibe történő árutovábbítás jogát. Azt állítja, hogy e megállapodást veszélyeztetik a korlátozó intézkedések, ami a hatályos nemzetközi megállapodások megsértésének minősül. Egyébiránt említést tesz egy litvániai kikötői terminálba irányuló befektetésről, amely egy 1999. március 5‑i beruházásfejlesztési és ‑védelmi megállapodás hatálya alá tartozik, amelynek teljes jogi védelmet és biztonságot kellene biztosítania számára. Az EUMSZ 351. cikk (1) bekezdése értelmében azonban az uniós szerződések rendelkezései nem érinthetik az ilyen megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">212</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami ezt az érvet illeti, először is meg kell jegyezni, hogy a kétoldalú megállapodások valamely részes állam általi esetleges megsértése esetén a nemzeti bíróság vagy az ilyen megállapodás alapján létrehozott bíróság rendelkezik joghatósággal az említett megállapodások megsértésére vonatkozó keresetek elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">213</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Még ha a jelen ügyben a felperes hivatkozhatna is a fenti 211. pontban említett két kétoldalú megállapodásra, és az Unió az EUMSZ 351. cikk (1) bekezdése értelmében köteles is lenne azokat tiszteletben tartani, meg kell állapítani, hogy a felperes nem bizonyította, és az ügy irataiból nem tűnik ki, hogy a fent említett megállapodásokat érintik‑e – és ha igen, milyen mértékben – a fenntartásról szóló jogi aktusok. E tekintetben a felperes megelégszik a fent említett kétoldalú megállapodások megsértésére vonatkozó általános állításokkal, annak pontosítása nélkül, hogy a fenntartásról szóló jogi aktusok miként és milyen eszközökkel sértették meg állítólagosan a kétoldalú megállapodások rendelkezéseit. Egyébiránt meg kell jegyezni, hogy e megállapodások nem feltétlen kötelezettségeket írnak elő, hanem különböző lehetőségeket kínálnak az azoktól való eltérésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">214</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az első jogalapot ezen okból, valamint az említett jogalapnak az eredeti jogi aktusok jogszerűségére vonatkozó vizsgálatával kapcsolatos megfontolások keretében rögzített indokok alapján el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">215</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az arányosság elvének megsértésére alapított negyedik jogalap keretében a felperes azt állítja, hogy a Tanács amellett, hogy nem megfelelően vizsgálta meg az eredeti határozatát, figyelmen kívül hagyta az általa a megtámadott jogi aktusok elfogadása előtt benyújtott észrevételeket és szolgáltatott információkat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">216</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy – amint az a fenti 200. pontból kitűnik – a korlátozó intézkedések biztosítási jellegűek, és – természetüknél fogva – ideiglenesek, és azok érvényessége mindig a meghozataluk alapját képező ténybeli és jogi körülmények további fennállásának függvénye. Ezenkívül valamely személy nevének a jegyzéken való fenntartásának igazolása érdekében a Tanács szabadon hivatkozhat ugyanazokra a bizonyítékra, mint amelyek a felperes nevének a jegyzékbe való eredeti felvételét, újbóli felvételét vagy korábbi fenntartását igazolták, amennyiben egyrészt a jegyzékbe vétel indokai változatlanok, másrészt pedig a kontextus nem változott oly módon, hogy e bizonyítékok elavultak volna. E kontextus nemcsak azon ország helyzetét foglalja magában, amely tekintetében a korlátozó intézkedések rendszerét létrehozták, hanem az érintett személy sajátos helyzetét is (lásd: 2022. október 26‑i Ovsyannikov kontra Tanács ítélet, T‑714/20, nem tették közzé, EU:T:2022:674, 78. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">217</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a felperes által a kiigazítási beadványában előadott, a Tanács időszakos felülvizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelezettségének megsértésére vonatkozó állítás megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">218</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis a Tanács a 2022. december 21‑i levelében tájékoztatta a felperest arról a szándékáról, hogy meghosszabbítja a korlátozó intézkedések vele szembeni alkalmazását, és csatolta a Tanács által az intézkedések éves felülvizsgálata keretében hivatkozott további bizonyítékokat, a felperes pedig a 2023. január 12‑i levelében benyújtotta az intézkedések meghosszabbítására vonatkozó észrevételeit és az új bizonyítékokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">219</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a Tanács a 2023. február 24‑i levelében válaszolt a felperes észrevételeire. Ez a levél részletes érveket tartalmazott, amelyek kifejtették azokat az okokat, amelyek miatt a Tanács úgy vélte, hogy a felperes érvei nem elegendőek értékelésének módosításához, és helyénvaló vele szemben továbbra is alkalmazni a korlátozó intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">220</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes tehát észrevételeket tehetett a fenntartásról szóló jogi aktusok elfogadása előtt, és észrevételeit a Tanács figyelembe vette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">221</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, mivel a felperes lényegében az eredeti jogi aktusokkal összefüggésben a negyedik jogalap elemzése keretében már elutasított érveket idézi fel, anélkül hogy a fenntartásról szóló jogi aktusokra vonatkozóan új érveket hozna fel, azokat a fenntartásról szóló jogi aktusokkal összefüggésben is el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">222</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően a negyedik jogalapot el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">223</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap keretében a felperes a tények téves értékelésére és a 2012/642 határozat 4. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megsértésére hivatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">224</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is meg kell jegyezni, hogy a felperest érintő részükben a fenntartásról szóló jogi aktusok indokolása megegyezik az eredeti jogi aktusok indokolásával. Ezenkívül a felperes a fenntartásról szóló jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelmének alátámasztása érdekében megismétli az eredeti jogi aktusokkal szemben már hivatkozott érveket. Védekezésül a Tanács ugyanazokat az érveket ismétli meg, mint amelyeket az eredeti jogi aktusok megalapozottságának igazolása érdekében már előterjesztett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">225</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a fenti 79–104. és 113–124. pontban kifejtett okokból a felperes nem bizonyítja, hogy a fenntartásról szóló jogi aktusok indokolása mérlegelési hibát tartalmaz azon kérdést illetően, hogy támogatja‑e a Lukasenko‑rezsimet, abból hasznot húz‑e, és felelős‑e a civil társadalommal szemben gyakorolt elnyomásért. A felperes ugyanis maga is elismeri, hogy a Tanács által 2022. december 21‑én benyújtott bizonyítékok többsége megegyezik a szóban forgó jegyzékekbe való eredeti felvételének igazolására felhasznált bizonyítékokkal. Ami az egyéb bizonyítékokat illeti, meg kell jegyezni, hogy a felperes nem ad elő egyetlen olyan érvet sem, amely alkalmas lenne a szóban forgó jegyzékekbe való felvételének fenntartására vonatkozó indokok megkérdőjelezésére. E tekintetben a felperes internetes oldalán rendelkezésre álló információk, amelyeket a Tanács bizonyítékként terjesztett elő a 17500/22 INIT munkadokumentumban, azt mutatják, hogy ő maga is mindig úgy jellemzi magát, mint „a világ egyik legnagyobb hamuzsírgyártója és ‑exportőre”, amely „a világ káliumműtrágya‑termelésének egyötödét” képviseli, és amely „minden évben növeli a termelési volumenét, fenntartja pozícióját a hagyományos piacokon, belép és megerősíti pozícióját a többi piacon, új műtrágyatípusokat fejleszt és gyárt”. Következésképpen a felperesnek a szóban forgó jegyzékekbe való eredeti felvételének kontextusa nem változott oly módon, hogy a többi bizonyíték elavulttá vált, így a Tanács érvényesen hivatkozhatott a jegyzékbe való felvétel indokaira (lásd ebben az értelemben: 2020. szeptember 23‑i Kaddour kontra Tanács ítélet, T‑510/18, EU:T:2020:436, 99. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">226</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, azok az értékelést alátámasztó indokok, amelyek szerint a felperes támogatja a Lukasenko‑rezsimet, abból hasznot húz, és felelős a civil társadalommal szemben gyakorolt elnyomásért, kellően pontosak és konkrétak, mentesek a tények téves értékelésétől vagy téves jogalkalmazástól, és önmagukban elegendő alapot képeznek a felperes nevének a vitatott jegyzékeken való fenntartásának igazolására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">227</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a második jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani, ebből következően pedig a fenntartásról szóló jogi aktusok részleges megsemmisítése iránti kérelmet is el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">228</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel a jelen keresetet teljes egészében el kell utasítani, anélkül hogy szükség lenne a felperes által kért, szakértői jelentés elkészítésére vonatkozó bizonyításfelvétel elrendelésére, amelyet a Törvényszék az eljárási szabályzat 92. cikkének (1) bekezdése értelmében köteles elrendelni, ha azt hasznosnak ítéli.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">229</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése értelmében a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A felperest, mivel pervesztes lett, a Tanács kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségei, valamint a Tanács részéről felmerült költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">230</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése alapján az eljárásba beavatkozó tagállamok és intézmények maguk viselik saját költségeiket. Következésképpen a Belga Királyság és a Lett Köztársaság maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-273" title="page-36">
      A fenti indokok alapján
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-274" title="page-36">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-275" title="page-36">
      a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a keresetet elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belaruskali AAT maga viseli saját költségeit, valamint az Európai Unió Tanácsa részéről felmerült költségeket, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Belga Királyság és a Lett Köztársaság maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-279" title="page-36">
<span class="signatory">da Silva Passos</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Gervasoni</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Półtorak</span>
</p>
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-280" title="page-36">
<span class="signatory">Reine</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Pynnä</span>
</p>
<p class="C77SignaturesAlinea" id="para-281" title="page-36">
<span class="signatory">Kihirdetve Luxembourgban, a 2024. szeptember 18</span>
<span class="signatory">‑</span>
<span class="signatory">i nyilvános ülésen.</span>
</p>
<p class="C77Signatures" id="para-282" title="page-36">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    
    
    
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: angol.</p>
</body>
</html>
