(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások végrehajtását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Luxemburg 2024. október 15-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a tagállam és a Bizottság a Luxemburg által felhozott indokokra tekintettel megállapodott az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(6)

Luxemburg jogosult volt arra, hogy az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban technikai információkat kapjon, de ezt nem kérte. A Bizottság 2024. június 21-én Luxemburg rendelkezésére bocsátotta az (EU) 2024/1263 rendelet (25) preambulumbekezdésében említett középtávú államadósság-előrejelzési keretében használt főbb kezdeti feltételeket és alapul szolgáló feltételezéseket (5), majd 2024. október 15-én közzétette azokat (6).

(7)

Luxemburg és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 szeptemberében szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában az alapul szolgáló feltételezések (különösen a potenciális növekedés és a GDP-deflátor), továbbá az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra, valamint a méltányos zöld és digitális átállással, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritásokra reagáló reformok és beruházások tervezett megvalósítása álltak.

(8)

Luxemburg az általa szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban – rendszeres konzultációt folytatott a szociális partnerekkel az európai szemeszter keretében. A Luxemburg által a tervében szolgáltatott információk szerint 2024 júliusában, a szociális partnerekkel tartott legutóbbi találkozón az eszmecserék a Luxemburgra vonatkozó 2024. évi országjelentésről, a 2024. évi országspecifikus ajánlásokról és az új gazdasági kormányzási kerettel kapcsolatos módosításokról szóltak.

(9)

A tervet október 15-én terjesztették a nemzeti parlament elé.

(10)

Luxemburg október 15-én benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról (7).

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Luxemburghoz (8).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

A luxemburgi gazdasági tevékenység 2023-ban 1,1 %-kal csökkent, ami a nettó export növekedéshez való negatív hozzájárulásnak és a beruházások visszaesésének tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a belföldi kereslet növekedésének és a nettó exportból származó pozitív hozzájárulásnak köszönhetően a gazdaság 2024-ben várhatóan 1,2 %-kal bővül. 2025-ben a reál-GDP várhatóan 2,3 %-kal nő, amit az expanzív költségvetési irányvonal, a beruházásokat alátámasztó csökkenő kamatlábak és a külső környezet javulása támogat. 2026-ban a reál-GDP várhatóan 2,2 %-kal nő, mivel az alacsonyabb belföldi kereslet miatt a lendület várhatóan gyengülni fog. Az előrejelzés időszakában (azaz 2024–2026-ban) Luxemburgban a potenciális-GDP-növekedés várhatóan 2,0 %-os éves növekedéssel tetőzik, ami a munkaképes korú népesség és az átlagos munkaidő csökkenésének tudható be. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 5,2 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 6,0 %, 2025-ben 6,0 %, 2026-ban pedig 5,8 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 3,4 %-ról 2024-ben 3,9 %-ra nő, majd 2025-ben 3,0 %, 2026-ban pedig 2,9 % lesz.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Luxemburg 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 0,7 %-ának felelt meg. A hiány az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 0,6 %-ára csökken, majd 2025-ben a GDP 0,8 %-ára nő, míg 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – a GDP 0,6 %-ára csökken. Az Európai Bizottság a 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Luxemburg 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány októberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 25,5 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 27,5 %-ára emelkedik. Ez a mutató az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 27,6 %-án, 2026 végére pedig a GDP 27,5 %-án nagyjából stabilizálódik. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Luxemburg nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2029-es időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv tartalmazza az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt információkat.

(17)

Luxemburg a tervben kötelezettséget vállal a 1. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2029-ig a nettó kiadások évi 4,9 %-os átlagos növekedését jelenti. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a számítások szerint a kiigazítási időszak végére (2028) a GDP 0,4 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleghez vezet. A terv azt feltételezi, hogy a potenciális-GDP-növekedés a 2024. évi 1,5 %-ról 2029-re folyamatosan 2,1 %-ra nő. Emellett arra számít, hogy a GDP-deflátor növekedési rátája a 2024. évi 1,7 %-ról 2025-ben és 2026-ban 3,1 %-ra nő, 2027-ben 1,9 %-ra csökken, majd 2028-ban és 2029-ben visszatér kb. 2,5 %-ra.

1. táblázat: A Luxemburg tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 27,5 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 26,0 %-ára csökkenne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A terv szerint a kiigazítást követően, középtávon (azaz 2038-ig) az adósságráta fokozatosan csökkenne, 2032-ben a GDP 25,4 %-ának megfelelő mélypontot érve el, majd fokozatosan emelkedni kezdene, és 2038-ra a GDP 26 %-án tetőzne.

2. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Luxemburg tervében

A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a GDP-arányos költségvetési hiány a 2025. évi 0,6 %-ról 2028-ra 0,4 %-ra csökken. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz a 16. cikk (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Luxemburgnak továbbított feltételezésektől. A terv hét változó vonatkozásában alkalmaz különböző feltételezéseket, nevezetesen a kiindulási pont (a 2024-es strukturális elsődleges egyenleg), a potenciális-GDP-növekedés, a GDP-deflátor növekedése, az SFA-tételek, a reál-GDP, a nominális implicit kamatláb és a kibocsátási rés bezárulása esetében. Ezeket a feltételezésbeli különbségeket körültekintően meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy megalapozott és adatvezérelt gazdasági érveken alapuljanak, különös tekintettel arra, hogy a nettó kiadásoknak a terv szerinti átlagos növekedése kisebb terhet jelent, mint a Bizottság feltételezéseinek alkalmazásával számított érték. Az alábbiakban felsoroljuk a feltételezések közötti, a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A fennmaradó eltérések nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Összességében az összes különbség együttesen azt eredményezi, hogy a nettó kiadások átlagos növekedésének felső határa magasabb, mint ami a Bizottság 2024. tavaszi feltételezései alapján lenne alkalmazandó. Tervében Luxemburg egy, ennél az elméleti felső határnál alacsonyabb nettó kiadási pálya mellett kötelezi el magát. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(21)

A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat főként a kiadásnövekedés visszafogásával és annak biztosítása révén fogják végrehajtani, hogy a bevételnövekedés meghaladja a kiadások növekedését. A vonatkozó szakpolitikai intézkedések pontos meghatározását meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, valamint számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. Ugyanakkor a tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia végrehajtásával kapcsolatban vannak kockázatok, amelyek abból erednek, hogy a költségvetési stratégiát alátámasztó konkrét intézkedésekre vonatkozó információk nem teljes részletességgel szerepelnek a tervben.

Emellett a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslat megállapítja, hogy a nettó kiadásnövekedés várhatóan lassulni fog az árnyomás csökkenésével összefüggésben, ami fontos tényező a luxemburgi kiadások növekedésének meghatározásában, tekintettel az infláció automatikus indexálásának mechanizmusára, amely a közkiadások nagy részére vonatkozik.

(22)

A terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv közel 90 reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül több mint 10-et támogat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, néhányat pedig kohéziós politikai alapok egészítenek ki.

(23)

Ami a méltányos zöld és digitális átállás közös prioritását, többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket illeti, a terv olyan különböző intézkedéseket tartalmaz, mint például a megújuló energiába való beruházás (2022-ben, 2023-ban és 2024-ben megfogalmazott ajánlás), a fotovoltaikus panelek telepítésének előmozdítása, valamint a körforgásos gazdaság elveinek kormányzati támogatása. A terv megerősíti, hogy a hatóságok támogatják az aktualizált nemzeti energia- és klímatervet. Emellett, elismerve, hogy Luxemburgban a közlekedés járul hozzá a legnagyobb mértékben az üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz, a terv hangsúlyozza a közlekedés dekarbonizációját (2019-ben, 2020-ban, 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben megfogalmazott ajánlás) a villamosítás, a megújulóenergia-felhasználás és a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése révén, beleértve a vasúti, villamos- és buszhálózatokba történő beruházásokat is. Ezek a kezdeményezések közvetlenül az éghajlatvédelmi átállással és az energiabiztonsággal kapcsolatos célkitűzésekre irányulnak. Az intézkedések célja, hogy növeljék a zöld technológiákba és a fenntartható energetikai infrastruktúrába történő beruházásokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy Luxemburg teljesíthesse mind a saját maga, mind az Európai Unió által kitűzött célokat.

(24)

Ami a társadalmi és gazdasági reziliencia közös prioritását, többek között a szociális jogok európai pillérét illeti, a terv intézkedéseket tartalmaz a lakhatás megfizethetőségével és rendelkezésre állásával kapcsolatos problémák kezelésére, amelyeket az erős munkaerőpiaci dinamika által vezérelt gyors népességnövekedés súlyosbít. A konkrét intézkedések közé tartozik a lakáskínálat növelése (2019-ben, 2020-ban, 2023-ban és 2024-ben megfogalmazott ajánlás) egyszerűsített tervezési eljárások és az ingatlanadók reformjával kapcsolatos, folyamatban lévő munka – azaz ügyletalapú adóról a rendszeres ingatlanadó felé való elmozdulás, valamint a fel nem használt építési földterületekre kivetett új adó bevezetése – révén. Emellett az intézkedések előmozdítják az oktatási rendszeren belüli egyenlőséget, hangsúlyt fektetve a többnyelvű és inkluzív oktatásra, amely egyenlő esélyeket biztosít valamennyi diák számára, válaszul a 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben az egyenlőtlenségek tanulók teljesítményére gyakorolt hatásának csökkentése érdekében megfogalmazott ajánlásokra. Az intézkedések közé tartoznak az oktatási kutatásba, az innovatív tanulási környezetekbe és az inkluzív oktatás megerősített támogatási rendszerébe történő folyamatos beruházások. Ennek egyik módja például az újonnan érkezett diákokról szóló új törvény, amelynek célja, hogy zökkenőmentes átmenetet biztosítson az új tanulók és családjaik számára, vagy a többnyelvű környezetben történő matematikaoktatás új megközelítésének bevezetése. A terv egy olyan intézkedést tartalmaz, amelynek célja az idősebb munkavállalók foglalkoztatási rátájának növelése a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén (2019. évi ajánlás). Az olyan kezdeményezések, mint a munkaerő folyamatos tovább- és átképzése, valamint a szakképzési kínálat kiterjesztése (2019-ben, 2023-ban és 2024-ben megfogalmazott ajánlás) ehhez pozitívan járulhatnak hozzá.

(25)

Ami az energiabiztonság közös prioritását illeti, a terv jelentős energetikai infrastrukturális beruházásokat tartalmaz, beleértve az új villamosenergia-hálózati kapacitások fejlesztését, például a Németország és Luxemburg közötti új, 380 kV-os rendszerösszekötő vezeték létrehozását, valamint a hidrogén-infrastruktúra előmozdítását. Például a „Grande Région Hydrogen” európai gazdasági egyesülésen keresztül, amelynek keretében egy 70 km-es földgázszállítási infrastruktúrán alapuló 100 km-es hidrogénvezeték-hálózatot építenek ki. Ez az elosztóhálózat várhatóan 2027-re lesz működőképes. Ezek az intézkedések összhangban vannak az energiaellátás rezilienciájának biztosításáról szóló 2022., 2023. és 2024. évi ajánlásokkal, ugyanakkor hozzájárulnak a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez is. A beruházások elengedhetetlenek Luxemburg gazdasági és demográfiai változásainak, valamint a különböző ágazatok széles körű villamosításának támogatásához.

(26)

Ami a védelmi képességek közös prioritását illeti, a terv hangsúlyozza a luxemburgi hadsereg átalakítását a jelenlegi geopolitikai kihívásokra való jobb reagálás érdekében, beleértve a repülési, a kiber- és az űrtevékenységek területére vonatkozó katonai képességek fejlesztését. Emellett prioritásként kezeli egy belga-luxemburgi kétnemzetiségű zászlóalj létrehozását a harci helyzetfelismerés és a társadalmi rezilienciára összpontosító projektek érdekében.

(27)

A terv továbbá az EU közös prioritásain túlmutató egyéb szakpolitikai intézkedéseket is tartalmaz, többek között (a 2019-ben, 2020-ban és 2024-ben megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően) az előrehaladott kutatási, fejlesztési és innovációs politikákat támogató intézkedéseket egy tudományos és technológiai park létrehozása, a K+F és az innováció támogatási rendszereinek megújítása, valamint a köz- és magánszféra közötti együttműködés előmozdítása révén. E kezdeményezések célja Luxemburg versenyképességének és termelékenységének fokozása azáltal, hogy a kialakulóban lévő technológiákra és a kkv-kat célzó digitalizációs kezdeményezésekre összpontosítanak, hozzájárulva mind a zöld, mind a digitális, méltányos átálláshoz.

(28)

A terv információval szolgál a kohéziós politikai alapokkal és a Luxemburg helyreállítási és rezilienciaépítési tervével mutatott következetességről – és adott esetben kiegészítő jellegről. A kormány biztosította, hogy a felsorolt kezdeményezések támogassák a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében folyamatban lévő erőfeszítéseket, különösen a zöld és digitális átállás, valamint a társadalmi kohézió területén.

(29)

A terv célja, hogy hozzájáruljon az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó luxemburgi közberuházási szükségletek kielégítéséhez. A zöld átállás tekintetében azonosítja a megújulóenergia-infrastruktúrába és az energiahatékonyság-javító intézkedésekbe történő beruházásokat. A társadalmi és gazdasági rezilienciát illetően kiemeli, hogy folyamatos beruházásokra van szükség az oktatás, a társadalmi kohéziót célzó intézkedések és a lakáskínálat növelése terén. Az energiabiztonsági szükségletek az energiahálózat és a hidrogén-infrastruktúra korszerűsítésére összpontosulnak. A védelmi képességek tekintetében a terv hangsúlyozza, hogy növelni kell a katonai kiadásokat, és a NATO-kötelezettségvállalásokkal összhangban a védelmi költségvetés növelését irányozza elő annak érdekében, hogy 2030-ra elérjék a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 2 %-ának megfelelő védelmi erőfeszítéseket.

(30)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Luxemburg terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(31)

A Tanács üdvözli Luxemburg középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(32)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(33)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács különösen azt is üdvözli, hogy a terv benyújtása előtt nemzeti szinten konzultációra került sor az érintett érdekelt felekkel. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(34)

A Tanács elvárja, hogy Luxemburg készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(35)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(36)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(37)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Luxemburg által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, valamint a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(38)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Luxemburgnak címzett ajánlásában,

1.