—

tekintettel a géntechnológiával módosított SYHT0H2 (SYN-ØØØH2-5) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D068779/01,

—

tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

—

tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. szeptember 15-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

—

tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 11. és 13. cikkére,

—

tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. november 28-án elfogadott és 2020. január 20-án közzétett véleményre (3)

—

tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira (4),

—

tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

—

tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.

mivel 2012. augusztus 8-án a Syngenta Crop Protection AG a Syngenta Crop Protection NV/SA nevű kapcsolt vállalkozásán keresztül az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Németország illetékes nemzeti hatóságához (a továbbiakban: a kérelem); mivel a kérelem a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójababot (Glycine max (L.) Merr.) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozott; mivel a kérelem a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójababot tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

B.

mivel a szóban forgó kérelemről az EFSA 2019. november 28-án kedvező véleményt fogadott el, amelyet 2020. január 20-án közzétettek;

C.

mivel a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójababot azzal a céllal fejlesztették ki, hogy toleranciát mutasson a glufozinát-ammóniummal, valamint a mezotrionnal és a p-hidroxifenil-piruvát-dioxigenázt (HPPD) gátló egyéb gyomirtó szerekkel szemben (5);

D.

mivel kimutatták, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények termesztése a gyomirtó szerek nagyobb mértékű használatát eredményezi, ami nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenésének tudható be (6); mivel következésképpen várható, hogy a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójababnövények nagyobb mértékben és ismétlődően ki lesznek téve a kiegészítő gyomirtó szereknek (glufozinátnak és HPPD-gátló gyomirtó szereknek), ami növelheti a betakarított növényekben jelen lévő szermaradványok mennyiségét;

E.

mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá (7); mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt (8);

F.

mivel az EFSA szerint a HPPD-t gátló mezotrion gyomirtó „az endokrin rendszert károsító tulajdonságúnak tekinthető”, és a mezotrion bomlásterméke, az AMBA genotoxikus potenciálja „nem zárható ki” (9);

G.

mivel a kockázatértékelés céljából csak a glufozinátot és a mezotriont tekintették kiegészítő gyomirtó szernek; mivel azonban a HPPD-t gátló gyomirtó szerek közé számos gyomirtó szer tartozik, köztük az izoxaflutol, amelyet ezért nagy mennyiségben fel lehet használni erre a géntechnológiával módosított szójababra; mivel az Unió által jóváhagyott harmonizált osztályozás és címkézés szerint az izoxaflutol nagyon mérgező a vízi élővilágra, és feltehetően károsítja a születendő gyermeket (10);

H.

mivel azonban a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagoknak és gyomirtószer-bomlástermékeknek, valamint lehetséges kombinált hatásainak az értékelése kívül esik az az EFSA GMO-testülete hatáskörén, és ezért nem végzik el azt a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás idézheti elő;

I.

mivel a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) értelmében az Unióban nem engedélyezett gyomirtó szereknek az importált, élelmiszernek és takarmánynak szánt növényeken található maradékanyagait gondosan ellenőrizni és felügyelni kell;

J.

mivel a 2020-ra, 2021-re és 2022-re szóló többéves, összehangolt uniós ellenőrzési program értelmében a tagállamok nem kötelesek mérni az importált szójababban található glufozinát mennyiségét (12); mivel nem zárható ki, hogy a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójabab, illetve az abból származó élelmiszerek és takarmányok túllépik a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása céljából bevezetett maradékanyag-határértékeket;

K.

mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójabab fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

L.

mivel „A genetikailag módosított szervezetek kockázatértékelése az EU-ban és Svájcban” elnevezésű nemzetközi kutatási projekt 2020 januárjában ismertetett következtetései megállapították, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek uniós kockázatértékelése nem foglalkozik megfelelő módon a közegészséget és a környezetet érintő kockázatokkal, többek között a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növényekből származó termékek fogyasztásával összefüggő egészségügyi kockázatokkal sem (13);

M.

mivel a tagállamok illetékes hatóságai a három hónapos konzultációs időszak alatt észrevételeket nyújtottak be az EFSA-nak (14); mivel a kritikus észrevételek között szerepel a gyomirtószer-maradványok elemzésének hiánya a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójabab behozatalánál, a fogyasztókat érintő lehetséges egészségügyi kockázatok, a toxikológiai információk elégtelensége, és az, hogy ezért a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójababból előállított élelmiszerek fogyasztásával kapcsolatos potenciális kockázatok nem értékelhetők, hogy a környezeti egészségügyi vizsgálat következtetéseihez szükséges információk nem teljesek, valamint hogy az engedélyezés előtt részletes felügyeleti tervet kell benyújtani;

N.

mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. szeptember 15-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

O.

mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezéséről szóló határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés területének egészét tekintve kivételesnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről szóló döntések meghozatala esetében normává vált (15);

P.

mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a Parlament a 9. parlamenti ciklusban eddig nyolc kifogást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO esetében sem az engedélyezést; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését;

Q.

mivel az 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a GMO-t, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többsége (16); mivel e tekintetben nincs szükség jogszabály-módosításra;

R.

mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) fenntartható fejlődési céljai, a Párizsi Megállapodás és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

S.

mivel az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó közelmúltbeli jelentése megállapította, hogy a veszélyes peszticidek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre (17); mivel a 3.9. fenntartható fejlődési cél a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra (18);

T.

mivel az EFSA megállapítása szerint a géntechnológiával módosított kukorica esetében a – reprodukciót károsító anyagnak minősített – glufozinát gyomirtó szerként történő felhasználása során a szert kezelők glufozinátnak való becsült kitettsége még egyéni védőfelszerelés használata esetén is meghaladta a megengedett kezelői expozíciós szintet (19); mivel a szert kezelők fokozott kitettségének kockázata kiemelt problémát jelent a géntechnológiával módosított, gyomirtó szernek ellenálló növények esetében, tekintettel a felhasznált gyomirtó szerek nagyobb mennyiségére;

U.

mivel az erdőirtás a biológiai sokféleség csökkenésének egyik legfontosabb oka; mivel a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után a földhasználatból és a földhasználat – főképp erdőirtás révén történő – megváltoztatásából eredő kibocsátás az éghajlatváltozás második legjelentősebb oka (20); mivel a Párizsi Megállapodás, valamint a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény keretében elfogadott 2011–2020 közötti, a biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai terv, továbbá a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célok támogatják a fenntartható erdőgazdálkodásra, valamint az erdők védelmére és helyreállítására irányuló erőfeszítéseket (21); mivel a 15. fenntartható fejlődési cél magában foglalja az erdőirtások 2020-ra történő megállításának célkitűzését (22); mivel az erdők olyan többfunkciós szerepet töltenek be, amely a fenntartható fejlődésre vonatkozó legtöbb célkitűzés eléréséhez is hozzájárul (23);

V.

mivel a szójatermesztés az erdőirtás egyik kulcsfontosságú hajtóereje a dél-amerikai Amazonas-vidék, Cerrado és Gran Chaco erdeiben; mivel a Brazíliában és Argentínában termesztett szója 97 %-a, illetve 100 %-a géntechnológiával módosított szója (24);

W.

mivel a Brazíliában és Argentínában termesztésre engedélyezett, géntechnológiával módosított szójababok túlnyomó többsége szintén engedélyezett az Unióba történő behozatalra (25); mivel a géntechnológiával módosított SYHT0H2 szójabab termesztése Argentínában már engedélyezett (26);

X.

mivel a Bizottság elemzése megállapította, hogy az Unió történetileg a szója révén járult hozzá legnagyobb mértékben a globális erdőirtáshoz és a hozzá kapcsolódó kibocsátásokhoz, ami a teljes uniós behozatalban megjelenő erdőirtás mintegy felét tette ki (27);

Y.

mivel egy friss, szakértők által felülvizsgált tudományos tanulmány szerint a Brazíliából származó szójaimport miatt az Uniónak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma a világon, 13,8 %-kal nagyobb, mint a legnagyobb szójaimportőr Kínáé, mivel a szójatermeléshez kapcsolódó erdőirtás miatt nagyobb arányú a kibocsátása (28); mivel egy másik közelmúltbeli tanulmány megállapította, hogy a brazil Amazonas és Cerrado régiókból az Unióba exportált, főként állati takarmányozás céljára szolgáló szója mintegy egyötödéhez „kapcsolódhat illegális erdőirtás” (29); mivel az Amazonas térségében az erdőirtás magas szintje okozza az erdőtüzeket; mivel a Bizottság 2019-es közleményében kifejezte a világ erdőinek védelmére és helyreállítására irányuló törekvését (30); mivel a biológiai sokféleség – többek között az erdők – globális védelme a Bizottság által nemrégiben közzétett, biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégia (31) egyik fő célkitűzése;

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028).

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029).

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054).

—

Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055).

—

Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056).

—

Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057).

—

Az Európai Parlament 2020. május 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069).