EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.6.19.
COM(2024) 601 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Belgium gazdaság-, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2024) 600 final} - {SWD(2024) 601 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.6.19.
COM(2024) 601 final
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Belgium gazdaság-, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
{SWD(2024) 600 final} - {SWD(2024) 601 final}
Ajánlás
A TANÁCS AJÁNLÁSA
Belgium gazdaság-, szociális, foglalkoztatási, strukturális és költségvetési politikájáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 121. cikke (2) bekezdésére és 148. cikke (4) bekezdésére,
tekintettel a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2024. április 29-i (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 3. cikke (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,
tekintettel az Európai Parlament állásfoglalásaira,
tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,
tekintettel a Foglalkoztatási Bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,
tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság véleményére,
tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,
mivel:
(1)A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt létrehozó (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2 2021. február 19-én hatályba lépett. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz reformok és beruházások végrehajtásához nyújt pénzügyi támogatást a tagállamoknak, így az Unió által finanszírozott fiskális impulzust biztosít. Az európai szemeszter prioritásaival összhangban hozzájárul a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz, valamint fenntartható reformok és beruházások megvalósításához, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása, valamint a tagállamok gazdasági rezilienciájának megerősítése érdekében. Emellett közép- és hosszú távon elősegíti az államháztartás helyzetének megerősítését, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítését, továbbá hozzájárul az EU-n belüli területi kohézió javításához és a szociális jogok európai pillérének további végrehajtásához.
(2)A 2023. február 27-én elfogadott REPowerEU-rendelet 3 célja, hogy fokozatosan megszűnjön az Unió függősége az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalától. Ez hozzájárul az energiabiztonsághoz és az EU energiaellátásának diverzifikálásához, egyúttal segíti a megújuló energiaforrások elterjedését, az energiatárolási kapacitások bővítését és az energiahatékonyság javítását. Belgium a REPowerEU célkitűzéseinek elérését elősegítő kulcsfontosságú reformok és beruházások finanszírozása érdekében új REPowerEU-fejezettel egészítette ki nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét.
(3)2023. március 16-án a Bizottság kiadta „Az EU hosszú távú versenyképessége: előretekintés a 2030 utáni időszakra” című közleményét 4 , amely a szakpolitikai döntések megalapozására és a növekedés fokozásához szükséges keretfeltételek megteremtésére irányult. A közlemény kilenc egymást erősítő tényező mentén határozza meg a versenyképesség keretfeltételeit. Az aktuális termelékenységi kihívások kezelését, valamint az EU és tagállamai hosszú távú versenyképességének fokozását szolgáló tényezőként a közlemény a magántőkéhez való hozzáférést, a kutatást és innovációt, az oktatást és a készségeket, valamint az egységes piacot emeli ki a reformok és a beruházások alapvető célterületeként. A közleményt követően, 2024. február 14-én a Bizottság bemutatta az egységes piacról és a versenyképességről szóló 2024. évi éves jelentését 5 . Az európai egységes piac versenyképességének erősségeit és kihívásait részletesen ismertető jelentés a kilenc versenyképességi tényező alapján követi az éves előrehaladást.
(4)A Bizottság 2023. november 21-én elfogadta a 2024. évi éves fenntartható növekedési jelentést 6 , amely elindította a gazdaságpolitikai koordináció 2024. évi európai szemeszterét. Az Európai Tanács 2024. március 22-én jóváhagyta a jelentésnek a versenyképes fenntarthatóság négy dimenziójára vonatkozó prioritásait. A Bizottság 2023. november 21-én az 1176/2011/EU rendelet alapján elfogadta a riasztási mechanizmus keretében készült 2024. évi jelentést is, amelyben Belgiumot nem sorolta azon tagállamok közé, amelyek tekintetében fennállhat egyensúlyhiány vagy annak kockázata, és amelyek vonatkozásában részletes felülvizsgálatra van szükség. Ugyanezen a napon a Bizottság elfogadta a Belgium 2024. évi költségvetésiterv-javaslatára vonatkozó véleményt is. Emellett a Bizottság elfogadta az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó ajánlást, amelyet a Tanács 2024. április 12-én elfogadott, valamint a foglalkoztatási iránymutatások és a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását elemző 2024. évi együttes foglalkoztatási jelentésre vonatkozó javaslatot is, amelyet a Tanács 2024. március 11-én elfogadott.
(5)2024. április 30-án hatályba lépett az EU új gazdasági kormányzási kerete. A keret magában foglalja egyrészt a gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről, valamint az 1466/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendeletet, másrészt a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló módosított 1467/97/EK rendeletet és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló módosított 2011/85/EU irányelvet 7 . Az új keret célja, hogy fokozatos államháztartási konszolidációval, továbbá reformok és beruházások végrehajtásával fenntarthatóvá tegye az államadósságot és előmozdítsa a fenntartható és inkluzív növekedést. Előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, emellett hatékonyabbá és következetesebbé teszi a végrehajtást. Minden tagállamnak nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervet kell benyújtania a Tanácsnak és a Bizottságnak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek a tagállam költségvetési, reform- és beruházási kötelezettségvállalásait tartalmazzák, amelyek a nemzeti törvényhozás ciklusának rendes hosszától függően 4 vagy 5 éves tervezési időhorizontra vonatkoznak. A nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervben foglalt nettó kiadási 8 pályának meg kell felelnie az (EU) 2024/1263 rendeletben előírt követelményeknek, többek között annak, hogy az államadósságot a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályára kell állítani, vagy ilyen pályán kell tartani, vagy biztosítani kell, hogy a nettó kiadási pálya prudens szinten, a GDP 60 %-a alatt maradjon, továbbá a költségvetési hiányt középtávon a GDP 3 %-a alá kell csökkenteni, és/vagy e referenciaérték alatt kell tartani. Amennyiben egy tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások mellett, a kiigazítási időszak legfeljebb három évvel meghosszabbítható. Az említett tervek elkészítésének támogatása céljából a Bizottság 2024. [június 21-én] iránymutatást fog nyújtani a tagállamoknak a tervek és az elért eredményekről szóló, későbbiekben benyújtandó éves jelentések tartalmára vonatkozóan, és az (EU) 2024/1263 rendelet 5. cikkének megfelelően (adott esetben referenciapályát és technikai információkat tartalmazó) technikai iránymutatást fog küldeni számukra a költségvetési kiigazításokhoz. A tagállamoknak 2024. szeptember 20-ig kell benyújtaniuk középtávú költségvetési-strukturális terveiket, kivéve, ha az adott tagállam és a Bizottság megállapodik a határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról. A tagállamoknak biztosítaniuk kell nemzeti parlamentjük bevonását, valamint adott esetben a független költségvetési intézményekkel, a szociális partnerekkel és más nemzeti érdekelt felekkel folytatott konzultációt.
(6)2024-ben a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásához igazodóan fejlődik tovább. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek teljes körű végrehajtása változatlanul elengedhetetlen az európai szemeszter szerinti szakpolitikai prioritások teljesítéséhez, mivel a tervek hozzájárulnak az elmúlt években kiadott releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez. A 2019., 2020., 2022. és 2023. évi országspecifikus ajánlások ugyanúgy relevánsak maradnak az (EU) 2021/241 rendelet 14., 18. és 21. cikkével összhangban felülvizsgált, aktualizált vagy módosított helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében is.
(7)Belgium 2021. április 30-án az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtotta nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét a Bizottságnak. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság az említett rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét. A Tanács 2021. július 13-án elfogadta a Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról szóló határozatát 9 , amelyet 2023. december 8-án módosítottak 10 a vissza nem térítendő pénzügyi támogatásra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulásnak az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti aktualizálása, valamint a REPowerEU-fejezet beillesztése céljából. A részletek folyósításának feltétele, hogy a Bizottság az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban határozatot hozzon arról, hogy Belgium kielégítően teljesítette a tanácsi végrehajtási határozatban foglalt releváns mérföldköveket és célokat. A kielégítő teljesítés előfeltétele, hogy a korábbi mérföldkövek és célok terén ne következzen be visszalépés.
(8)Belgium 2024. április 30-án benyújtotta 2024. évi nemzeti reformprogramját, összhangban az 1466/97/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével. Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikkével összhangban a 2024. évi nemzeti reformprogram Belgiumnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terve megvalósítása terén tett előrehaladásról készített féléves jelentését is tükrözi.
(9)A Bizottság 2024. június 19-én közzétette a Belgiumra vonatkozó 2024. évi országjelentést 11 . Ebben értékelte a Tanács által 2019 és 2023 között elfogadott releváns országspecifikus ajánlások végrehajtása terén Belgium által elért eredményeket, és számba vette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv Belgium általi végrehajtását. Ezen elemzés alapján az országjelentés rávilágított a helyreállítási és rezilienciaépítési terv által nem vagy csak részben kezelt kihívásokra, valamint újonnan felmerült és kialakulóban lévő kihívásokra hívta fel a figyelmet. A jelentés értékelte továbbá a Belgium által a szociális jogok európai pillérének végrehajtása, a foglalkoztatásra, a készségekre és a szegénység csökkentésére vonatkozó kiemelt uniós célok elérése, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása terén elért eredményeket.
(10)Az Eurostat által hitelesített adatok 12 alapján Belgium GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022. évi 3,6 %-ról 2023-ban 4,4 %-ra nőtt, míg a GDP-arányos államadósság a 2022. év végi 104,3 %-ról 2023 végére 105,2 %-ra emelkedett. A 2024-re vonatkozó költségvetés-politikai iránymutatásban 13 foglaltaknak megfelelően a Bizottság – a 2023. évi tényadatok alapján – a hatályos jogi rendelkezésekkel összhangban kezdeményezni fogja a hiányalapú túlzotthiány-eljárás megindítását. 2024. június 19-én a Bizottság az EUMSZ 126. cikkének (3) bekezdése szerinti jelentést 14 adott ki. A jelentés megvizsgálta Belgium költségvetési helyzetét, mivel az államháztartási hiány 2023-ban meghaladta a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Ezen értékelés fényében, valamint a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság EUMSZ 126. cikkének (4) bekezdése szerinti véleményének mérlegelését követően a Bizottság a jelentés következtetéseinek megfelelően júliusban a 126. cikk (6) bekezdése alapján a túlzotthiány-eljárás megindítását szándékozik javasolni, ajánlva, hogy a Tanács Belgiumra vonatkozóan fogadjon el a túlzott hiány fennállására vonatkozó határozatot.
(11)A Tanács 2022. július 12-i ajánlása 15 szerint Belgiumnak 2023-ban prudens költségvetési politikát kell biztosítania, különösen azáltal, hogy a tagállami finanszírozású elsődleges folyó kiadás növekedését a potenciális kibocsátás középtávú növekedése 16 alatt tartja, figyelembe véve az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak, valamint az Ukrajnából menekülőknek nyújtott ideiglenes és célzott támogatás fenntartását. Az ajánlás azt is tartalmazta, hogy Belgiumnak készen kell állnia arra, hogy a folyó kiadásokat a változó helyzethez igazítsa. Belgium részére azt az ajánlást is megfogalmazták, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és más uniós források felhasználásával fokozza a zöld és a digitális átállásra, illetve a REPowerEU kezdeményezés figyelembevételével az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat. A Bizottság becslései szerint a költségvetési irányvonal 17 2023-ban expanzív volt, és a GDP 0,7 %-ának felelt meg, magas inflációs környezetben. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése a GDP 0,4 %-ának megfelelő expanzív hatást gyakorolt a költségvetési irányvonalra. A kiadásoknál figyelembe vették, hogy az energiaár-emelkedésnek leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott szükséghelyzeti támogatási intézkedések költsége a GDP 0,1 %-ával csökken. A nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások középtávú potenciális kibocsátásnövekedést meghaladó növekedése tehát nem az energiaárak emelkedésének leginkább kitett háztartásoknak és vállalkozásoknak nyújtott célzott támogatásnak tudható be. A nemzeti finanszírozású (a diszkrecionális bevételi intézkedések nélkül számított) elsődleges folyó kiadások expanzív növekedését a közszféra béreinek és szociális juttatásainak állandó növekedése vezérelte, amely az automatikus indexálás mechanizmusából, a munkáltatók társadalombiztosítási járulékainak 2023. évi átmeneti csökkentéséből, valamint a népesség elöregedésével összefüggő növekvő költségvetési költségekből eredt. Összességében a nemzeti finanszírozású elsődleges folyó kiadások 2023. évi növekedése nem volt összhangban a tanácsi ajánlással. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok által finanszírozott kiadások 2023-ban a GDP 0,3 %-át tették ki. A nemzeti finanszírozású beruházások 2023-ban a GDP 2,8 %-át tették ki, ami 2022-höz képest 0,1 százalékpontos növekedést jelent. Belgium addicionális beruházásokat finanszírozott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból. A zöld és digitális átállásra, valamint az energiabiztonságra irányuló közberuházásokat finanszírozott, például a vasúti és kerékpáros infrastruktúrákba, a középületek felújításába és a hidrogéninfrastruktúrába történő beruházásokat, amelyeket részben a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből és más uniós alapokból finanszíroznak.
(12)A 2024. évi stabilitási program fő előrejelzései a következőképpen foglalhatók össze. A költségvetési előrejelzések alapjául szolgáló makrogazdasági forgatókönyv 2024-ben 1,4 %-os, 2025-ben pedig 1,3 %-os reál-GDP-növekedéssel számol, a CPI-inflációt pedig 2024-ben 2,8 %-ra, 2025-ben pedig 1,8 %-ra prognosztizálja. A GDP-arányos államháztartási hiány 2024-ben várhatóan 4,6 %-ra nő, majd 2025-ben a GDP 3,6 %-ára csökken, míg a GDP-arányos államadósság 2024 végére várhatóan 106,2 %-ra, 2025 végére pedig 106,8 %-ra emelkedik. Az előrejelzések szerint 2025 után az államháztartási hiány 2026-ban a GDP 2,9 %-ára, 2027-ben pedig 2,3 %-ára csökken. Az államháztartási hiány tehát a tervek szerint 2026-ban a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá kerül. Másrészről az előrejelzések szerint 2025 után a GDP-arányos államadósság 2026-ra fokozatosan a GDP 106,6 %-ára, majd 2027-re a GDP 106 %-ára csökken.
(13)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a reál-GDP 2024-ben 1,3 %-kal, 2025-ben pedig 1,4 %-kal nő, míg a HICP-infláció 2024-ben 4 %, 2025-ben pedig 2,3 % lesz.
(14)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2024-re a GDP 4,4 %-ának megfelelő költségvetési hiányt vetít előre, míg a GDP-arányos államadósság 2024-ben várhatóan 105 %-on marad. A GDP-arányos államadósság 2024. évi stabilizálódása főként az államkötvény-kibocsátás eredményeként 2023 végén felhalmozott készpénzpuffer átmeneti többletét tükrözi. A Bizottság becslései alapján a költségvetési irányvonal 2024-ben várhatóan restriktív lesz, a GDP 0,1 %-ának megfelelő mértékben.
(15)A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatásokból finanszírozott kiadások nagysága 2024-ben a GDP 0,2 %-a lesz, szemben a 2023. évi 0,1 %-kal. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásaival finanszírozott kiadások magas színvonalú beruházásokat és termelékenységnövelő reformokat tesznek majd lehetővé anélkül, hogy közvetlen hatással lennének Belgium államháztartási egyenlegére és államadósságára.
(16)A Tanács 2023. július 14-én azt ajánlotta 18 , hogy Belgium biztosítson prudens költségvetési politikát, különösen azáltal, hogy a nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadások 19 nominális növekedését 2024-ben legfeljebb 2 %-ra korlátozza. A Bizottság a 2023. évi költségvetés végrehajtásával és a 2024. évi költségvetésiterv-javaslatok elkészítésével összefüggésben felhívta a tagállamok figyelmét arra, hogy a 2023. évi tényadatok függvényében javasolni fogja a hiányalapú túlzotthiány-eljárások megindítását a Tanácsnak. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint Belgium nemzeti finanszírozású nettó elsődleges kiadásai 2024-ben 4 %-kal fognak emelkedni, ami meghaladja a kiadások növekedésének maximális ajánlott mértékét. A nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások ajánlott maximális növekedési rátáját meghaladó többletkiadások 2024-ben a GDP 1 %-át teszik ki. Így fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak.
(17)A Tanács továbbá azt ajánlotta, hogy Belgium 2023–2024-ben a lehető leghamarabb vezesse ki a hatályban lévő szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket, és az így keletkező megtakarításokat fordítsa a költségvetési hiány csökkentésére. Emellett a Tanács pontosította, hogy amennyiben az energiaárak újbóli emelkedése miatt új támogatási intézkedésekre vagy a meglévők folytatására lesz szükség, Belgiumnak biztosítania kell, hogy ezek a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és vállalkozások védelmére irányuljanak, beleférjenek a költségvetési keretekbe, és megőrizzék az energiamegtakarításra irányuló ösztönzőket. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedések nettó költségvetési terhe 20 2023-ban a GDP 0,4 %-át, 2024-ben és 2025-ben pedig egyaránt 0 %-át teszi ki. Ha az így keletkező megtakarításokat a tanácsi ajánlásnak megfelelően a költségvetési hiány csökkentésére használják fel, akkor az az előrejelzések szerint 2024-ben a GDP 0,4 %-ának megfelelő mértékű költségvetési kiigazítást eredményezne, miközben ugyanebben az évben a nettó nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások 21 a GDP 0,1 %-ának megfelelő restriktív hatást gyakorolnak a költségvetési irányvonalra. Az előrejelzés szerint a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket 2023-ban és 2024-ben a lehető leghamarabb kivezetik. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ugyanakkor az így keletkező megtakarításokat az előrejelzés szerint nem teljes mértékben az államháztartási hiány csökkentésére használják fel. Emiatt fennáll annak a kockázata, hogy az ország nem felel meg a tanácsi ajánlásnak.
(18)A Tanács emellett azt is ajánlotta, hogy Belgium tartsa fenn a nemzeti finanszírozású közberuházások szintjét, és biztosítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó vissza nem térítendő támogatások és más uniós alapok hatékony felhasználását, különösen a zöld és a digitális átállás előmozdítása érdekében. A Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése szerint a nemzeti finanszírozású közberuházások (a 2023. évi GDP-arányos 2,8 %-hoz képest) 2024-ben a GDP 2,9 %-ára nőnek. Ez összhangban van a Tanács ajánlásával. Ezzel szemben az uniós forrásokból (többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből nyújtott vissza nem térítendő támogatásokból) finanszírozott közkiadások 2024-ben a GDP 0,3 %-ának megfelelő szinten maradnak.
(19)Az előrejelzés zárónapján ismert gazdaságpolitikai intézkedések alapján, és változatlan szakpolitikát feltételezve a Bizottság 2024. tavaszi előrejelzése 2025-ben a GDP 4,7 %-ának megfelelő költségvetési hiányt valószínűsít. A GDP-arányos államadósság 2025 végére várhatóan 106,6 %-ra nő. A hiány és a GDP-arányos államadósság 2025. évi növekedése főként a folyó kiadások strukturális emelkedését tükrözi, amelyet elsősorban a népesség elöregedésével kapcsolatos költségek és az államadósságra vonatkozó magasabb kamatfizetések okoznak.
(20)Belgiumban magasak a hosszú távú költségvetési fenntarthatósági kockázatok. A kedvezőtlen kezdeti költségvetési helyzeten túl a magas kockázatok értékelésének mozgatórugója az idős korral összefüggő közkiadások előre jelzett növekedésének az államháztartásra gyakorolt hatása, tekintettel az ország népességének gyors elöregedésére. Az idősödésről szóló 2024. évi bizottsági jelentés 22 előrejelzése szerint az idős korral összefüggő közkiadások a 2022. évi 26,8 százalékpontról 2070-re a GDP 31,9 százalékpontjára nőnek. 2070-ig a GDP 5,1 százalékpontos növekedése főként a nyugdíjkiadásoknak és a tartós ápolási-gondozási kiadásoknak tudható be. A nyugdíjkiadások az előrejelzések szerint 2022–2070-ben GDP-arányosan – a 0,4 százalékpontos uniós átlaggal szemben – 3,5 százalékponttal nőnek. Belgium helyreállítási és rezilienciaépítési tervének része egy nyugdíjreform, amelynek célja e kihívás kezelésének elősegítése mellett például a rendszer társadalmi fenntarthatóságának javítása, annak ösztönzése, hogy a korai nyugdíjba vonulás feltételeit teljesítő munkavállalók továbbra is aktívak maradjanak a munkaerőpiacon, valamint a nyugdíjrendszerek közötti és az azokon belüli konvergencia fokozása. A tartós ápolás-gondozásra fordított közkiadások 2022-ben a GDP 2,3 %-át tették ki (az uniós átlag 1,7 %), emiatt Belgium az egyik olyan ország, ahol az EU-n belül a legmagasabbak a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadások. Az előrejelzések szerint 2070-re a tartós ápolás-gondozásra fordított kiadások GDP-arányosan 1,7 százalékponttal nőnek, szemben az EU-n belüli 0,8 százalékpontos átlagos növekedéssel. 2022-ben Belgiumban az intézményi gondozásra fordított kiadások GDP-arányosan 1,4 százalékpontot tettek ki, jelentősen meghaladva a (GDP-arányosan 0,8 százalékpontos) uniós átlagot. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a bentlakásos intézményekben szükségtelenül vagy legalábbis idő előtt elhelyezett idősek aránya továbbra is magas, bár az elmúlt évtizedben csökkent. Az adatok különösen arra világítottak rá, hogy Brüsszelben és Vallóniában magas a független vagy enyhe mértékben gondozásra szoruló, bentlakásos intézményekben élő egyének aránya. A szövetségi szintű szervezetek reformokat indítottak annak érdekében, hogy költséghatékonyabbá tegyék a különböző gondozási környezetek alkalmazását, különösen a szükségtelen vagy idő előtti intézményi elhelyezés elkerülése és késleltetése érdekében. Mindazonáltal javítani kell a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos kihívás kezelése terén elért eredményeket.
(21)Belgium az EU-ban a legmagasabb adó- és kiadási szintet mutató országok közé tartozik. Az összes kiadás magában foglalja a magas szintű adókiadásokat és bértámogatásokat. Emellett adórendszerének és szociális juttatásainak kialakítása pénzügyileg visszatartó hatást gyakorol a munkavállalásra, és hozzájárul ahhoz, hogy Belgiumban alacsony a munkaerőpiaci részvételi arány (76,1 %, szemben a 2023. évi 80,0 %-os uniós átlaggal [20–64 éves korcsoport]). A munkát terhelő adók (személyi jövedelemadók és társadalombiztosítási járulékok) az alacsony keresetűek és az átlagos keresetűek esetében a legmagasabbak az EU-ban, míg a fogyasztási adókból – többek között az energiaadókból – származó bevételek az uniós átlag alatt vannak. A második keresők esetében az olyan speciális adózási jellemzők, mint a „házassági hányados” 23 , erősen visszafogják a munkavállalást. Ezenkívül a szociális juttatások kialakítása elriasztja az embereket attól, hogy munkát vállaljanak, vagy több órát dolgozzanak. Számos szociális ellátás státuszfüggő, nem pedig a rászorultságon alapul, ami hátráltatja az ellátási rendszer hatékonyságát. A munkanélküli ellátás időben korlátlan, és a tartósan munkanélküliek esetében nem a rászorultságon alapul, ami súlyosbítja a meglévő munkanélküliségi csapdákat. Az adóterheknek a munkáról más adóalapokra való áthelyezése, valamint az adó- és szociális ellátórendszer hatékonyságának javítása segíthet a foglalkoztatás növelésében.
(22)A strukturális konszolidációs igények összefüggésében a munkát terhelő adók csökkentését teljes mértékben finanszírozni kell, többek között az adókiadások csökkentése és a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó adótámogatások fokozatos megszüntetése révén. A munkára nehezedő súlyos adóterhet számos bértámogatás ellensúlyozza, és Belgiumban széles körben alkalmaznak adókedvezményeket. A Pénzügyi Államtanács elemzése 24 megállapította, hogy az adókiadások költségesek a költségvetés számára, általában a magas jövedelműeket részesítik előnyben, és hatékonysági problémákat okoznak. A legnagyobb költségvetési költséggel járó adókiadások közé tartozik a vállalatiautó-program, valamint a K+F és a váltott műszakban végzett munka forrásadó-mentessége. A bértámogatások és egyéb adókiadások is bonyolulttá teszik az adórendszert, ami növeli a magas szabályozási terheket, és megterheli az üzleti környezetet. Ezenkívül a K+F-adótámogatás nem irányul a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező vállalatokra 25 . Az adórendszer egyes jellemzői a befektetési döntéseket is torzítják, és bizonyos eszközökbe való túlzott mértékű befektetést eredményezhetnek. 2021-ben Belgiumban a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen támogatása becslések szerint 12 milliárd EUR-t (a GDP 2,4 %-a), közvetett támogatása pedig több mint 2,6 milliárd EUR-t tett ki 26 . A fosszilis tüzelőanyagok közvetlen támogatásai közé tartozik a gáz és a fűtőolaj alacsony jövedéki adója a villamos energiára kivetett jövedéki adóhoz képest. A magas villamosenergia-hálózati költségekkel együtt ez nagy árkülönbségeket teremt a fosszilis tüzelőanyagok és a villamos energia között, ami akadályozza a környezetbarátabb fűtési rendszerekre való átállást 27 . Emellett a fűtőolaj és a földgáz tartós támogatása ellentmond Belgium azon kötelezettségvállalásainak, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére és a levegőminőség javítására vonatkoznak. A közlekedési és környezetszennyezési adókat nem használják ki kellő mértékben (pl. az intelligens úthasználati díjak csak a nehézgépjárművekre vonatkoznak), és további bevételek generálásához is hozzájárulhatnak. A forgalmi torlódások és a légszennyezés fokozódásával összefüggésben az adókiadások – például a hivatásos közúti fuvarozók számára a dízelre kivetett jövedéki adó részleges visszatérítése – különösen költségesek, és károsak a környezetre nézve.
(23)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. kritériumával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2026-ig végrehajtandó, egymást erősítő reformok és beruházások széles körét tartalmazza. Ezek várhatóan hatékonyan hozzájárulnak a releváns országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezeléséhez. Belgium hosszú távú versenyképességének a zöld és a digitális átállás révén történő fokozásához, és ezzel egyidejűleg a társadalmi méltányosság biztosításához elengedhetetlenül fontos, hogy a REPowerEU-fejezettel kiegészített terv eredményes végrehajtása e szűkös időkereten belül gyorsan megvalósuljon. A tervben foglalt kötelezettségvállalások 2026 augusztusáig történő teljesítése szempontjából létfontosságú, hogy a hatékony irányítás biztosítása révén Belgium jelentősen felgyorsítsa a reformok és beruházások végrehajtását. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv sikeres végrehajtásához alapvető fontosságú a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, a civil társadalom szereplői és más releváns érdekelt felek szisztematikus bevonása a széles körű felelősségvállalás biztosítása érdekében.
(24)A kohéziós politikai alapok félidős felülvizsgálatának részeként Belgiumnak az (EU) 2021/1060 rendelet 18. cikkével összhangban 2025 márciusáig felül kell vizsgálnia az egyes programokat, figyelembe véve többek között a 2024. évi országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívásokat, valamint nemzeti energia- és klímatervét. Az egyes programokhoz nyújtott uniós finanszírozás végleges összegét ezen felülvizsgálat alapján fogják meghatározni. Noha Belgium előrehaladt a kohéziós politika és a szociális jogok európai pillérének végrehajtása terén, továbbra is vannak kihívások. Belgiumban továbbra is számottevőek a régiókon belüli gazdasági és társadalmi fejlődésbeli egyenlőtlenségek. A kohéziós politika végrehajtásának felgyorsítása alapvető fontosságú. Továbbra is relevánsak a programok keretében elfogadott prioritások. Különösen fontos a kutatás, az innováció és a digitalizáció fellendítését elősegítő, valamint a zöld átálláshoz, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az energiahatékonysághoz kapcsolódó beruházások gyors végrehajtása. Továbbra is prioritás a munkaerőpiachoz és az aktivizálási intézkedésekhez való hozzáférés javítása, különösen a kiszolgáltatott csoportok, a tartósan munkanélküliek és a fiatalok esetében. Kulcsfontosságú az egész életen át tartó tanulás folyamatos támogatása a munkavállalók mobilitásának és alkalmazkodóképességének javítása jegyében. Emellett továbbra is szükség van a hátrányos helyzetű csoportok aktív befogadásának és foglalkoztathatóságának ösztönzésére. Belgium a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezést is felhasználhatná az ipari átalakulás támogatására a fejlett digitális technológiák és szolgáltatások, a körforgásos és fejlett anyagok, valamint a fenntartható tiszta energiához, a reziliens lakhatáshoz és az egészségügyi innovációhoz kapcsolódó kapacitások továbbfejlesztése révén.
(25)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv és más uniós alapok által kezelt gazdasági és társadalmi kihívásokon túl Belgium számos további nehézséggel szembesül a munkaerőhiánnyal és a készségkereslet és -kínálat közötti eltérésekkel, a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjával, az oktatási rendszer teljesítményével és méltányosságával, a tanári pályákkal, valamint az üzleti környezetet, a szabályozásból eredő terheket és az összetettséget, valamint a szolgáltatási ágazat korlátozásait érintő kihívásokkal összefüggésben. E kihívások kezelése hozzájárulhatna a munkavállalók készségeinek és valamennyi diák oktatási eredményeinek javításához, ami növelné a munkatermelékenységet, és közelebb hozhatná a foglalkoztatást a 2030-ra kitűzött 80 %-os nemzeti célhoz.
(26)A betöltetlen álláshelyek magas aránya tartós munkaerőhiányra utal, amely a zöld átállás felgyorsításához szükséges műszaki jellegű szakmák körében kifejezettebb. Továbbra is aggodalomra ad okot a hátrányos helyzetű csoportok – köztük az alacsonyabb iskolai végzettségű, migráns hátterű vagy fogyatékossággal élő személyek – integrációja. A természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek, különösen a nők száma továbbra is alacsony (1 000, 20–29 éves lakosra vetítve 16,4 fő [az uniós átlag 21,9 fő]). Emellett a munkanélküliségből a foglalkoztatásba való átmenet aránya az uniós átlag alatt van. Ez lehetőséget kínál az aktivizálási politikák hatékonyságának növelésére, különösen az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának javítása, valamint a hátrányos helyzetű csoportok és a tartós betegszabadságon lévő munkavállalók munkaerőpiaci integrációját támogató célzottabb intézkedések révén. A műszaki jellegű szakmákban a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzett diplomások számának növelése és a szakképzés munkaerőpiaci relevanciája tovább segítheti a munkaerőhiány kezelését. A felnőttek tanulásban való részvétele alacsony, különösen az alacsonyabb szintű képesítéssel rendelkezők körében. Bár a felnőttkori tanulás növelése érdekében olyan intézkedéseket hajtottak végre, mint például a munkavállalók évi 5 napos képzésére vonatkozó egyéni jog és az egyéni tanulási számlák, hatásuk megvalósulásához időre van szükség, és ezek az intézkedések értékelést igényelnek.
(27)Az oktatásra fordított magas közkiadások ellenére romlottak a tanulási eredmények, és továbbra is aggályok övezik az oktatási és képzési rendszerek inkluzivitását és méltányosságát. Az OECD 2022. évi nemzetközi tanulói teljesítménymérésének eredményei hosszú távú romlást mutatnak az olvasás, a matematika és a természettudományok terén a 15 évesek körében (az alulteljesítési arány 25 % a matematika, 25,3 % az olvasás és 22,4 % a természettudományok tekintetében). Míg 2012-ben Belgiumban volt a legmagasabb a matematika területén legjobban teljesítők aránya az EU-ban (19,5 %), a következő 10 évben ez az arány meredeken csökkent (2022-ben 11,5 % volt a mért érték, a flamand közösségnél: 15 %, a Belgiumi Francia Közösségnél: 6,9 %, a Német Ajkú Közösségnél: 6,4 %). Emellett az előnyös és a hátrányos helyzetű diákok közötti alulteljesítési szakadék 2018 óta nőtt. A hátrányos helyzetű diákok alulteljesítési aránya 9,2 százalékponttal nőtt, és a matematika területén elérte a 45,8 %-ot (EU: 48 %, Flamand Közösség: 41,4 %, Belgiumi Francia Közösség: 51,1 %, Német Ajkú Közösség: 35,6 %). A munkaerőpiaci részvétel elősegítése érdekében elengedhetetlen valamennyi tanuló alapkészségeinek javítása, beleértve a hátrányos helyzetű csoportokat is. A tanári szakma vonzerejének növelése – különösen a munkahelyek stabilitásának biztosítása és a változó igényekhez igazított folyamatos képzés biztosítása révén – segítene csökkenteni a képzett tanárok növekvő hiányát, ami azzal a veszéllyel jár, hogy tovább nőnek az oktatásban fennálló egyenlőtlenségek. 28
(28)Belgium üzleti környezetét rontja a nagy megfelelési teher és a nagy fokú összetettség. A vállalkozásokra jelentős adminisztratív teher hárul, különösen az adó- és a munkajog területén. Belgiumban viszonylag magasak azok a költségek, amelyekkel a kkv-k szembesülnek a munka- és adórendszereknek való megfelelés során, különösen azon vállalatok esetében, amelyeknek több regionális rendszert kell kezelniük. Emellett Belgiumban az egyik legalacsonyabb az üzleti dinamizmus az EU-ban. A közelmúltbeli növekedés ellenére az újonnan induló vállalkozások aránya továbbra is alacsony, különösen az alkalmazottakat is foglalkoztató vállalkozások esetében. Belgiumban a gyorsan növekvő vállalkozások aránya jelentősen elmarad az uniós átlagtól. A szolgáltatási ágazatban alkalmazott jelentős kereskedelmi korlátozások szerepet játszhatnak az üzleti dinamizmus gyengülésében. A szabályozott szakmákra vonatkozó korlátozások feloldásával is foglalkozni kell.
(29)Az euroövezeti tagállamok gazdaságai közötti szoros összefonódásokra és a gazdasági és monetáris unió működéséhez való együttes hozzájárulásukra tekintettel 2024-ben a Tanács azt ajánlotta, hogy az euroövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket – többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén – az euroövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlás végrehajtása érdekében. Belgium esetében az 1., 2., 3. és 4. ajánlás hozzájárul az első, a második, a harmadik, a negyedik euroövezeti ajánlás végrehajtásához,
AJÁNLJA, hogy Belgium 2024-ben és 2025-ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében:
1.Kellő időben nyújtsa be a középtávú költségvetési-strukturális tervet. A megreformált Stabilitási és Növekedési Paktum követelményeinek megfelelően 2025-ben korlátozza a nettó kiadások 29 növekedését olyan mértékűre, amely összhangban van azzal, hogy az államadósság középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerül, és az államháztartási hiány a Szerződésben a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték felé közelítve csökken. Kezelje az idős korral összefüggő közkiadások várható növekedését, többek között a tartós ápolási-gondozási rendszer költséghatékonyabbá tételével. Reformálja meg az adó- és szociális ellátórendszert a munkavállalás ösztönzőinek megerősítése érdekében az adóterheknek a munkáról való elmozdításával és a juttatások rendszerének felülvizsgálatával. Biztosítsa a munkát terhelő adók csökkentésének finanszírozását, többek között az adókiadások csökkentésével. Tegyen lépéseket különösen a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetésére, többek között a jövedéki adóknak a villamos energiáról a fosszilis tüzelőanyagokra való áthelyezésével.
2.Jelentősen gyorsítsa fel a REPowerEU-fejezetet is magában foglaló helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtását, biztosítva a reformok és beruházások 2026 augusztusáig történő befejezését a hatékony irányítás biztosítása révén. Gyorsítsa fel a kohéziós politikai programok végrehajtását. A félidős felülvizsgálat keretében továbbra is összpontosítson az elfogadott prioritásokra, figyelembe véve a Stratégiai Technológiák Európai Platformja kezdeményezés által a versenyképesség javítására kínált lehetőségeket.
3.Kezelje a munkaerőhiányt és a strukturális munkaerőhiányt – beleértve a zöld átállást is –, és erősítse meg az aktivizálási politikákat a hátrányos helyzetű csoportok további munkaerőpiaci integrációja érdekében. Javítsa az oktatási és képzési rendszerek teljesítményét és méltányosságát, valamint folytassa a tanári szakma megerősítését célzó reformokat.
4.Javítsa az üzleti környezetet és az üzleti dinamikát a szabályozásból eredő terhek és az összetettség csökkentésével, valamint a szolgáltatási ágazatra vonatkozó korlátozások enyhítésével.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök