EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2021.11.3.
COM(2021) 671 final
2021/0352(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 32. ülésén a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatások módosításainak elfogadása tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspontról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) közgyűlésének 2021. december 6–15. között virtuálisan megrendezésre kerülő 32. ülésén az Unió nevében képviselendő álláspontot megállapító határozat.
A közgyűlés 32. ülésén (A 32) a tervek szerint elfogadják a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere (HSSC) szerinti 2021-es szemlézési iránymutatások tervezetét, és visszavonják a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere (HSSC) szerinti 2019-es szemlézési iránymutatásokról szóló A.1140(31) sz. határozatot, amelyet az IMO közgyűlése 31. ülésén fogadott el.
2.A javaslat háttere
2.1.A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet létrehozásáról szóló egyezmény
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről (IMO) szóló egyezmény létrehozza az IMO-t, melynek célja fórumot biztosítani az együttműködéshez a nemzetközi kereskedelmi hajózást érintő bármely technikai kérdéshez kapcsolódó szabályozási és gyakorlati kérdésekben. Ösztönzi továbbá a tengeri biztonsággal, a hajózás hatékonyságával, a hajókról származó tengerszennyezés megelőzésével és szabályozásával kapcsolatos lehető legszigorúbb normák általános elfogadását, az egyenlő versenyfeltételek megteremtését, valamint a vonatkozó adminisztratív és jogi kérdések rendezését.
Az egyezmény 1958. március 17-én lépett hatályba.
Az egyezménynek valamennyi tagállam részes fele.
2.2.A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) az Egyesült Nemzeteknek a hajózás biztonságáért és védeleméért, valamint a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzéséért felelős szakosított ügynöksége. Az IMO a nemzetközi hajózás biztonságával, védelemével és környezeti teljesítményével kapcsolatos szabványok megalkotásáért világszinten felelős hatóság. A szervezet legfőbb feladata egy igazságos, hatékony, egységesen elfogadott és alkalmazott szabályozási keret kialakítása a hajózási ágazat számára.
Az IMO-ban való tagság valamennyi állam előtt nyitva áll, és az IMO-nak valamennyi uniós tagállam a tagja. Az EU és az IMO közötti kapcsolatok elsősorban a Kormányközi Tengerészeti Tanácsadó Szervezet (IMCO) és az Európai Közösségek Bizottsága között 1974-ben létrejött, a felek kölcsönös érdeklődésére számot tartó kérdésekben való együttműködésről és összefogásról szóló megállapodáson alapulnak.
Az IMO közgyűlése a szervezet irányító testülete. A közgyűlés tagja valamennyi IMO-tagállam; a testület kétévente ülésezik, és olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyekről az IMO öt fő bizottságában megállapodás született. Ezen öt bizottság közé tartozik a Tengerészeti Biztonsági Bizottság (MSC) és a Tengerikörnyezet-védelmi Bizottság (MEPC).
2.3.Az IMO közgyűlésének tervezett jogi aktusa
A közgyűlés 2021. december 6–15. között tartandó 32. ülésén módosításokat tervez elfogadni a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatásokra vonatkozóan.
A tervezett módosítások célja az iránymutatások naprakésszé tétele annak érdekében, hogy azok tükrözzék a 2021. december 31-ig bezárólag hatályba lépő releváns, kötelezően alkalmazandó eszközök módosításaiból eredő követelményeket.
3.Az Unió nevében képviselendő álláspont
3.1.A szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021-es szemlézési iránymutatások elfogadása és az A.1140(31) sz. határozat visszavonása
A lobogó szerinti állam általi végrehajtással foglalkozó albizottság – az IMO-eszközök végrehajtásával foglalkozó albizottság (III. albizottság) elődje – megállapodott a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások rendszeres felülvizsgálatáról. A szemlézési iránymutatásokat ennek megfelelően az IMO közgyűlésének minden ülésén aktualizálják. A szemlézési iránymutatások legutóbbi változatát a közgyűlés 2019. évi 31. ülésén elfogadott A.1140(31) sz. határozat rögzíti.
A III. albizottság a 6. ülésén – Kína koordinációja mellett – létrehozta a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások felülvizsgálatával foglalkozó kapcsolattartó csoportot, valamint összeállította az IMO-eszközök végrehajtásáról szóló szabályzat (III. szabályzat) szempontjából releváns eszközök keretében teljesítendő kötelezettségek nem kimerítő listáját. Ez a III. albizottság korábbi ülésein ugyanígy történt.
A kapcsolattartó csoport felkérést kapott, hogy folytassa a szemlézési iránymutatások módosítástervezetének kidolgozását. A naprakésszé tételre a 2021. december 31-ig bezárólag hatályba lépő releváns, kötelezően alkalmazandó eszközök módosításai miatt van szükség, figyelembe véve az MEPC és az MSC üléseinek eredményeit. A HSSC szerinti aktualizált szemlézési iránymutatások elfogadása és a jelenlegi iránymutatásokat tartalmazó A.1140(31) sz. határozat visszavonása az MSC 104. ülésén és az MEPC 77. ülésén kerül jóváhagyásra. A két bizottság általi jóváhagyást követően a határozattervezetet az A 32 elé terjesztik elfogadásra.
A rendszeres felülvizsgálat biztosítja, hogy a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások naprakészek legyenek. Az elfogadni tervezet módosítás egyértelművé teszi többek között, hogy azok a lejárt primer elemek, amelyek megfeleltek az MSC.149(77) sz. határozat mellékletének 12.6. szakaszában foglalt követelményeknek, kizárólag az URH adó-vevő készülékek működésének vizsgálatához és ellenőrzéséhez használhatók. Az Uniónak ezért támogatnia kell az említett módosításokat, mivel azok biztosítják, hogy a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások igazodjanak az új fejleményekhez.
3.2.A vonatkozó uniós jogszabályok és az uniós hatáskör
A 391/2009/EK rendelet 1 megállapítja a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályait és szabványait. A rendelet I. melléklete B. része 7. pontjának k) alpontjában foglalt követelmény értelmében az elismert szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy a jogszabályban meghatározott szemlék és vizsgálatok végzése a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti, az IMO által elfogadott szemlézési iránymutatásokkal összhangban történjen.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Általános elvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése attól függetlenül alkalmazandó, hogy az Unió tagja-e a szervnek vagy részes fele-e a megállapodásnak 2 .
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 3 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
Az IMO közgyűlése egy megállapodás, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) létrehozásáról szóló egyezmény által létrehozott szerv.
A közgyűlés által elfogadandó jogi aktus joghatással bíró jogi aktus. A tervezett jogi aktus meghatározó módon befolyásolhatja a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmát. Ennek az a magyarázata, hogy a jogiaktus-tervezet előírja az elismert szervezetek számára annak biztosítását, hogy a jogszabályban meghatározott szemlék és ellenőrzések végzése a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti, az IMO által elfogadott szemlézési iránymutatásokkal összhangban történjen.
A tervezett jogi aktus nem egészíti ki és nem módosítja a megállapodás intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Általános elvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a tengeri szállítással kapcsolatos. Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 100. cikkének (2) bekezdése, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2021/0352 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet közgyűlésének 32. ülésén a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti iránymutatások módosításainak elfogadása tekintetében az Unió nevében képviselendő álláspontról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 100. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről (IMO) szóló egyezmény 1958. március 17-én lépett hatályba.
(2)Az IMO az Egyesült Nemzeteknek a hajózás biztonságáért és védeleméért, valamint a hajók által okozott tengerszennyezés és légköri szennyezés megelőzéséért felelős szakosított ügynöksége. Az IMO-nak valamennyi uniós tagállam a tagja. Az Unió nem tagja az IMO-nak.
(3)A megállapodás 15. cikkének j) pontja értelmében a közgyűlés elfogadhat a tagoknak szóló rendeleteket és iránymutatásokat a tengerbiztonságra, a hajók által okozott tengerszennyezés megelőzésére és ellenőrzésére, valamint a hajózás tengeri környezetre gyakorolt hatásával kapcsolatos egyéb, a nemzetközi jogi eszközök által vagy azok alapján a szervezet hatáskörébe utalt ügyekre vonatkozóan, illetve elfogadhatja az ilyen rendeletek és iránymutatások módosításait.
(4)Az IMO közgyűlése 2021. december 6–15. között virtuálisan megrendezésre kerülő 32. ülésén várhatóan elfogadja a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere (HSSC) szerinti 2021-es szemlézési iránymutatásokat, és visszavonja a HSSC szerinti 2019-es szemlézési iránymutatásokat tartalmazó A.1140(31) sz. közgyűlési határozatot.
(5)Helyénvaló meghatározni az IMO közgyűlésének 32. ülésén az Unió nevében képviselendő álláspontot, mivel a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások módosításai meghatározó módon befolyásolhatják majd az uniós jog, nevezetesen a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmát.
(6)A HSSC szerinti 2021-es szemlézési iránymutatások elfogadása és a HSSC szerinti 2019-es szemlézési iránymutatások visszavonása a rendszeres felülvizsgálat részét képezi. Az Uniónak ezért támogatnia kell a szóban forgó módosításokat, mivel azok biztosítják, hogy a HSSC szerinti szemlézési iránymutatások naprakészek legyenek.
(7)Az Unió álláspontját az Unió azon tagállamai képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai az IMO közgyűlésének,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) közgyűlésének 32. ülésén az Unió nevében képviselendő álláspont az, hogy az Unió egyetért a szemlézés és hitelesítés harmonizált rendszere szerinti 2021-es szemlézési iránymutatások elfogadásával a III 7/17/Add.1. számú dokumentum 8. szakaszának és 6. mellékletének megfelelően, ebből következően pedig az IMO A.1140(31) sz. közgyűlési határozatának visszavonásával.
2. cikk
Az 1. cikkben említett álláspontot az Unió azon tagállamai képviselik együttesen eljárva, amelyek tagjai az IMO közgyűlésének.
3. cikk
Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök