<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-670/17 P</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62017CC0670</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:889">EU:C:2018:889</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>16</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>16</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Bobek főtanácsnok indítványa – C‑670/17. P. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Görögország kontra Bizottság</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Michal Bobek</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20181108">2018. november 8.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑670/17. P. sz. ügy</HT></P><P>Görög Köztársaság</P><P>kontra</P><P>Európai Bizottság</P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Fellebbezés</KEYWORD><KEYWORD>Az EMOGA Orientációs Részlege</KEYWORD><KEYWORD>CCI 2000GR061PO021. sz. operatív program (Görögország</KEYWORD><KEYWORD>1. célkitűzés</KEYWORD><KEYWORD>vidéki területek újjáépítése)</KEYWORD><KEYWORD>Pénzügyi korrekciók</KEYWORD><KEYWORD>Jogalap</KEYWORD><KEYWORD>Átmeneti rendelkezések</KEYWORD><KEYWORD>Bizalomvédelem</KEYWORD><KEYWORD>Jogbiztonság</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az 1260/1999/EK rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, <DATE ISO="19990621">1999. június 21‑i</DATE> tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="161" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1999">HL 1999. L 161., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.).</P></NOTE> a 2000–2006 közötti időszakra mechanizmusokat határozott meg számos alap, így az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (a továbbiakban: EMOGA), az Európai Szociális Alap (a továbbiakban: ESZA) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (a továbbiakban: ERFA) szerinti kifizetésekkel kapcsolatos felügyeletre, jelentésre és a pénzügyi korrekciók elvégzésére. Az 1083/2006/EK rendelet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20060711">2006. július 11‑i</DATE> tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="210" PAGE.FIRST="25" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 210., 25. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="239" PAGE.FIRST="248" DATE.PUB="2006">HL 2006. L 239., 248. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="145" PAGE.FIRST="38" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 145., 38. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="164" PAGE.FIRST="36" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 164., 36. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="301" PAGE.FIRST="40" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 301., 40. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> amely az 1260/1999 rendelet helyébe lépett, továbbra is szabályozott egyes alapokat, így az ESZA‑t és az ERFA‑t. Ugyanakkor az EMOGA‑t megújították és egy másik jogrendszer alá került, nevezetesen az 1290/2005/EK rendeletbe.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, <DATE ISO="20050621">2005. június 21‑i</DATE> tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="209" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 209., 1. o.</REF.DOC.OJ>)</P></NOTE> Ezeket a rendeleteket azonban a következő időszakokra vonatkozóan új rendeletek váltották fel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Az 1083/2006 rendelet helyébe az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑i</DATE> 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="320" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 347., 320. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="200" PAGE.FIRST="140" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 200., 140. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="020" PAGE.FIRST="4" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 20., 4. o.</REF.DOC.OJ>) lépett. Az 1290/2005 rendelet helyébe a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, <DATE ISO="20131217">2013. december 17‑i</DATE> 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="347" PAGE.FIRST="549" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 347., 549. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="130" PAGE.FIRST="7" DATE.PUB="2016">HL 2016. L 130, 7. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="327" PAGE.FIRST="83" DATE.PUB="2017">HL 2017. L 327, 83. o.</REF.DOC.OJ>) lépett.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT><DATE ISO="20150325">2015. március 25‑én</DATE> a Bizottság kiadott egy végrehajtási határozatot,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A CCI 2000GR061PO021 sz. operatív programra (Görögország – 1. célkitűzés – Vidéki területek újjáépítése) vonatkozó pénzügyi kiigazításoknak az EMOGA orientációs részlegére történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20150325">2015. március 25‑i</DATE> C(2015) 1936 final bizottsági végrehajtási határozat.</P></NOTE> amelyben <FT TYPE="DECIMAL">72105592,41</FT> euró összegű pénzügyi korrekciót alkalmazott a Görög Köztársaságnak az EMOGA keretében a 2000 és 2006 közötti időszakban kifizetett összegek tekintetében (a továbbiakban: megtámadott határozat). A Görög Köztársaság az említett határozattal szemben eljárást indított a Törvényszék előtt.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A jelen fellebbezést a Törvényszék T‑327/15. sz. ügyben hozott ítéletével<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170919">2017. szeptember 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Görögország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>T‑327/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:631">EU:T:2017:631</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> (a továbbiakban: megtámadott ítélet) szemben nyújtották be, amelyben a Törvényszék a Görög Köztársaság keresetét elutasította. A fellebbezés a megtámadott határozat jogalapjával (a fellebbezés első és második jogalapja), elfogadási határidejével (harmadik és negyedik jogalap) és az említett határozattal előírt pénzügyi korrekció aránytalan jellegével (ötödik jogalap) kapcsolatos kérdéseket vet fel.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az 1260/1999 rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az 1260/1999 rendelet 39. cikke a következőket mondta ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Pénzügyi korrekciók</P><PARAG IDENTIFIER="039.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a támogatás végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét, illetve feltételeit befolyásoló minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.</ALINEA><ALINEA>A tagállam végzi el az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekció a közösségi hozzájárulás egészének vagy részének visszavonása. Az ily módon felszabadult közösségi alapokat a tagállam, az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó szabályokat tiszteletben tartva, a kérdéses támogatás céljából újra felhasználhatja.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="039.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>Ha a szükséges vizsgálatokat követően a Bizottság azt állapítja meg, hogy:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>egy tagállam nem teljesítette az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeit; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>egy támogatás részben vagy egészében nem teszi indokolttá az alapokból történő hozzájárulásnak sem egy részét, sem egészét; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>olyan súlyos hibák [helyesen: hiányosságok] vannak az irányítási, illetve az ellenőrzési rendszerben [helyesen: rendszerekben], amelyek a rendszerből [helyesen: amelyek rendszerből] adódó szabálytalanságokhoz vezethetnek;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>a Bizottság felfüggeszti a szóban forgó időközi kifizetéseket és indokainak megállapítása mellett kéri a tagállamot, hogy meghatározott időn belül nyújtsa be észrevételeit és szükség szerint végezze el a korrekciókat.</P></ALINEA><ALINEA>Ha a tagállam kifogást emel a Bizottság által tett észrevételekkel szemben, a Bizottság a tagállamot meghallgatásra hívja, amelyen mindkét fél, a partnerségen alapuló együttműködés szellemében, törekszik az észrevételek és az azokból levonandó következtetések tárgyában történő megállapodásra.</ALINEA></PARAG><?PAGE NO="3"?><PARAG IDENTIFIER="039.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA><P>A Bizottság által megállapított időszak végén, amennyiben nem jött létre megállapodás és a tagállam nem végezte el a korrekciókat, figyelembe véve a tagállam esetleges észrevételeit, a Bizottság három hónapon belül határozhat úgy, hogy:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>csökkenti a 32. cikk (2) bekezdésben említett előleg összegét; vagy</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a kérdéses támogatáshoz az alapokból nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő visszavonása révén elvégzi a szükséges pénzügyi korrekciókat.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>A korrekció összegéről való döntéskor a Bizottság az arányosság elvével összhangban figyelembe veszi a szabálytalanság, illetve változás fajtáját, valamint a tagállamok irányítási, illetve ellenőrzési rendszerében [helyesen: rendszereiben] megállapított hiányosságok mértékét és pénzügyi következményeit.</P><P>Ha sem az a), sem a b) pont szerinti eljárásról nem hoznak határozatot, az időközi kifizetések felfüggesztése haladéktalanul megszűnik.</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="039.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Minden jogtalanul kifizetett és behajtandó összeget, késedelmi kamattal együtt, a Bizottság részére kell visszafizetni.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="039.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>E cikk rendelkezéseit a 32. cikk sérelme nélkül kell alkalmazni.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az 1083/2006 rendelet</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőket mondta ki:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Átmeneti rendelkezések</P><PARAG IDENTIFIER="105.001"><NO.PARAG>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Ez a rendelet nem érinti a 2052/88/EGK, a 4253/88/EGK, az 1164/94/EK és az 1260/1999/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra <DATE ISO="20061231">2006. december 31‑én</DATE> alkalmazandó jogszabály alapján – amely következésképpen ezt követően erre a támogatásra, illetve projektekre azok lezárásáig alkalmazandó – a Bizottság által jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt folytatását vagy módosítását, beleértve a részleges vagy teljes megszüntetését is.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="105.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Az operatív programokról szóló határozathozatal során a Bizottság figyelembe vesz minden olyan, a Tanács vagy a Bizottság által e rendelet hatálybalépése előtt jóváhagyott, a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatást vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projektet, amely ezen operatív programok időtartama során pénzügyi következményekkel jár.<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás és a Bizottság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 1–15. pontjában meghatározott ténybeli és eljárási háttér a következőképpen foglalható össze.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT><DATE ISO="20110331">2011. március 31‑én</DATE> a Görög Köztársaság az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontja és 37. cikke alapján zárónyilatkozatot nyújtott be az Európai Bizottsághoz egy zárójelentés kíséretében, a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó EMOGA operatív programra (a továbbiakban: 2000 és 2006 közötti operatív program) vonatkozóan. Miután a Bizottság <DATE ISO="20110802">2011. augusztus 2‑án</DATE> tájékoztatást kért, amelyre a Görög Köztársaság <DATE ISO="20110805">2011. augusztus 5‑én</DATE> válaszolt, a Bizottság <DATE ISO="20120524">2012. május 24‑én</DATE> tájékoztatta a Görög Köztársaságot, hogy a jelentést elfogadta.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT><DATE ISO="20130103">2013. január 3‑án</DATE> a Bizottság megkérdezte a görög hatóságoktól, hogy beleegyeznének‑e a 2000 és 2006 közötti operatív program keretében kifizetett összegek <FT TYPE="DECIMAL">94465089,65</FT> euró összegű pénzügyi korrekciójába. Kijelentette, hogy amennyiben két hónapon belül nem születik megállapodás, akár <FT TYPE="DECIMAL">211582686,65</FT> euró összegű pénzügyi korrekció is alkalmazható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A görög hatóságok <DATE ISO="20130305">2013. március 5‑i</DATE> levelükben vitatták a fenti összegeket, kijelentve, hogy ők maguk már elegendő korrekciót alkalmaztak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT><DATE ISO="20130717">2013. július 17‑én</DATE> a Bizottság felülvizsgálta a korábbi számításait és azt tudakolta a görög hatóságoktól, hogy beleegyeznének‑e egy <FT TYPE="DECIMAL">30472624,09</FT> euró összegű pénzügyi korrekcióba. Ismét kijelentette, hogy amennyiben két hónapon belül nem születik megállapodás, akár <FT TYPE="DECIMAL">116487848,75</FT> euró összegű pénzügyi korrekció is alkalmazható.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A görög hatóságok <DATE ISO="20130919">2013. szeptember 19‑i</DATE> levelükben ismételten vitatták a fenti összegeket, megismételve, hogy ők (maguk) már elegendő korrekciót alkalmaztak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A Bizottság <DATE ISO="20130913">2013. szeptember 13‑án</DATE> további tájékoztatást kért a görög hatóságoktól, amit <DATE ISO="20140113">2014. január 13‑án</DATE> és <DATE ISO="20140214">február 14‑én</DATE> meg is kapott. <DATE ISO="20140305">2014. március 5‑én</DATE> a görög hatóságokat felkérték, hogy vegyenek részt a <DATE ISO="20140527">2014. május 27‑i</DATE> meghallgatáson. <DATE ISO="20140620">2014. június 20‑án</DATE> a görög hatóságok további tájékoztatást adtak, amelyet az említett meghallgatáson meg is vitattak. A Bizottság ennek ellenére <DATE ISO="20140711">2014. július 11‑én</DATE> további tájékoztatást kért, amit <DATE ISO="20140926">2014. szeptember 26‑án</DATE> meg is kapott a görög hatóságoktól.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT><DATE ISO="20150213">2015. február 13‑án</DATE> a Bizottság tájékoztatta a görög hatóságokat, hogy a továbbiakban <FT TYPE="DECIMAL">72105592,41</FT> euró pénzügyi korrekciót kíván alkalmazni. A Bizottság <DATE ISO="20150325">2015. március 25‑én</DATE> elfogadta a megtámadott határozatot.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A megtámadott ítélet és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A Görög Köztársaság a megtámadott határozat megsemmisítése iránti keresetet indított a Törvényszék előtt (T‑327/15. sz. ügy). A Törvényszék <DATE ISO="20170919">2017. szeptember 19‑i</DATE> ítéletével elutasította az említett megsemmisítés iránti keresetet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT><DATE ISO="20171128">2017. november 28‑i</DATE> kérelmével a Görög Köztársaság fellebbezést nyújtott be az említett ítélettel szemben. A Bizottság <DATE ISO="20171215">2017. december 15‑én</DATE> nyújtotta be ellenkérelmét. A választ és a viszonválaszt <DATE ISO="20180226">2018. február 26‑án</DATE>, illetve március 5‑én nyújtották be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>Fellebbezésében a Görög Köztársaság érveit öt jogalap alapján terjeszti elő.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Az első jogalap az 1290/2005 rendelettel összefüggésben az 1083/2006 és az 1303/2013 rendelet átmeneti rendelkezéseinek téves értelmezésén és alkalmazásán, illetve kiegészítő érvként az 1260/1999 rendelet rendelkezéseinek <DATE ISO="20170101">2017. január 1</DATE>‑jét követően való alkalmazását illető téves jogalkalmazáson, valamint az indokolás hiányán alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A második jogalap az 1260/1999 rendelet 39. cikkének téves alkalmazásán és értelmezésén, valamint az ellentmondásos és elégtelen indokoláson alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A harmadik jogalap az 1303/2013 rendelet 144. és 145. cikkének téves értelmezésén és alkalmazásán, valamint az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő 24 hónapos eljárási garancia alkalmazásának elmulasztásán alapul.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>A negyedik jogalap azon alapul, hogy a Bizottság állítólag megsértette a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az ötödik jogalap az arányosság elvének állítólagos megsértésén alapuló megsemmisítési jogalappal kapcsolatos elégtelen indokoláson alapul.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy az első és a harmadik fellebbezési jogalapnak helyt kell adni és a Törvényszék ítéletét hatályon kívül kell helyezni. Egyenként megvizsgálom az említett jogalapokat, és a teljesség kedvéért a második, negyedik és ötödik jogalapot is (A. szakasz). Amennyiben a Bíróság akár az első, akár a harmadik jogalappal kapcsolatban ugyanerre a következtetésre jut, a megtámadott határozatot is meg kell semmisíteni (B szakasz).</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A fellebbezés jogalapjai</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Első jogalap: az EMOGA támogatás visszavonási jogalapjának hiánya</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Első jogalapjával a Görög Köztársaság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a Bizottság a megtámadott határozat jogalapjaként az 1260/1999 rendelet 39. cikkére hivatkozott. Emellett azt állítja, hogy a megtámadott ítélet tévesen értelmezte az 1083/2006 rendelet és az 1303/2013 rendelet átmeneti rendelkezéseit, és nem tartalmazott indokolást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A Görög Köztársaság azt állítja, hogy az 1260/1999 rendelet a megtámadott határozat elfogadásának idején már nem volt hatályban. Az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése, amely az 1260/1999 rendelet folyamatos alkalmazását írta elő, nem vonatkozott a releváns támogatásokra (vagyis az EMOGA Orientációs Részlegére).</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy a Görög Köztársaság érve megalapozott. A megtámadott ítéletet ennek alapján hatályon kívül kell helyezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A Bizottság nem vitatja, hogy az 1260/1999 rendeletet a megtámadott határozat elfogadásának idején az 1083/2006 rendelet 107. cikke már hatályon kívül helyezte. Az említett rendelkezés első bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>[a]z e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1260/1999/EK rendelet <DATE ISO="20070101">2007. január 1</DATE>‑jétől kezdődően hatályát veszti<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>Az 1260/1999 rendelet 39. cikkének jogalapként történő további alkalmazása tehát az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésétől függött, amely az 1260/1999 rendelet további alkalmazásáról rendelkezett. <DATE ISO="20140101">2014. január 1</DATE>‑jei hatállyal maga az 1083/2006 rendelet is hatályát vesztette. Így tehát az említett időpontot követően az 1260/1999 rendelet 39. cikkének jogalapként történő alkalmazása az 1303/2013 rendelet 152. cikkének (1) bekezdésétől függött, amely alapján az 1083/2006 rendeletet továbbra is alkalmazni kellett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>a Bizottság által az 1083/2006/EK rendelet alapján [vagy] az adott támogatásra <DATE ISO="20131231">2013. december 31‑én</DATE> irányadó jogszabály alapján jóváhagyott [segítségnyújtásra]<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>E rendelkezésekre hivatkozva a Bizottság azt állítja, hogy az átmeneti rendelkezések dominószerűen követik egymást. A 1260/1999 rendelet 39. cikkét hatályon kívül helyezték. Ugyanakkor annak hatályát a 2000 és 2006 közötti operatív programokra vonatkozóan az 1083/2006 rendelet 2013‑ig fenntartotta. Az 1083/2006 rendeletet 2013‑ban hatályon kívül helyezték, azonban az 1303/2013 rendelet annak hatályát a korábbi programokra vonatkozóan fenntartotta.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="6"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Az alkalmazandó szabályok dominóhatása a gyakorlatban valójában azt jelenti, hogy az alkalmazandó jogszabályt a már hatályon kívül helyezett jogszabályok különféle részeiből kellett volna összefércelni. Emellett a Bizottságnak a (látszólag) a végtelenségig ismételhető, visszafelé haladó jogalkotói technikáról szóló elmélete, amint az a jelen fellebbezés során előterjesztett további érvekből kiderül, jellegét tekintve meglehetősen <HT TYPE="ITALIC">szelektív</HT>: egyes rendelkezések dominószerűen váltják egymást, míg mások nem.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Nemcsak hogy komoly kétségeim vannak az ilyen megközelítés gyakorlati alkalmazhatóságára vonatkozóan, de mindenekelőtt alapvető aggályok merülnek fel bennem a jogállamiságra vonatkozóan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Ugyanakkor az első fellebbezési jogalap alkalmazásában a jelen ügy sokkal egyszerűbb: még ha általánosan elfogadható lenne is a jogszabályok ilyen korlátlan, dominószerű egymást követése, mint ahogy nem az, egy ilyen dominójelleg a jelen ügy tárgyi hatályát tekintve egyértelműen ki lenne zárva. Amint arra a Görög Köztársaság rámutatott, az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése csak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt […]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> vonatkozásában írja elő kifejezetten az 1260/1999 rendelet további alkalmazását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>Az EMOGA Orientációs Részlege nem tartozik a strukturális alapokba vagy a Kohéziós Alapba. Különösen mivel a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>strukturális alapokat<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/> az 1083/2006 rendelet 1. cikkében szereplő meghatározás szerint az ERFA és az ESZA képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>strukturális alapoknak<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> az 1083/2006 rendeletben szereplő kifejezett meghatározása ellenére a Törvényszék úgy vélte, hogy a rendelet 105. cikkének (1) bekezdése kiterjeszthető a 2000 és 2006 közötti időszakban az EMOGA Orientációs Részlege által társfinanszírozott operatív programokra. Ugyanakkor a Törvényszék nem indokolta, vagy legjobb esetben is nyilvánvalóan nem megfelelő indokolást adott e következtetése indokolására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 24. pontjában a Törvényszék azzal utasítja el a Görög Köztársaság erre vonatkozó érveit, hogy egyszerűen leírja az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének szövegét, anélkül hogy tényleges indokolást adna.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 25. és 26. pontjában a Törvényszék az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (2) bekezdésére utal, amelynek állítólagos célja, hogy átmeneti rendszert biztosítson a strukturális alapokra és a Kohéziós Alapra. A Törvényszék e tekintetben a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160916">2016. szeptember 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Spanyolország</NAME.CASE> ítéletre (<NO.CASE>C‑140/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:708">EU:C:2016:708</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) utal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a megtámadott ítélet 25. és 26. pontjában a 105. cikk (2) bekezdésére vonatkozó indokolás – amelyet történetesen maga a Bizottság ellenkérelmében kiegészítő jellegűként és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>mellékesként<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/> jellemzett – semmiképpen nem vonhatja kétségbe az 1083/2006 rendelet 1. cikkében a strukturális alapokra vonatkozóan adott fogalommeghatározást és a rendelet 105. cikke (1) bekezdésének ebből eredően kifejezetten meghatározott hatályát. A 105. cikk (2) bekezdése emellett úgy hivatkozik a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>strukturális alapokra<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> és a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>Kohéziós Alapra<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/>, hogy nem ad olyan különleges jelentéstartalmat e kifejezéseknek, amely eltérne az 1083/2006 rendelet 1. cikkében szereplő fogalommeghatározástól. Ami a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160916">2016. szeptember 16‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Spanyolország</NAME.CASE> ítéletet (<NO.CASE>C‑140/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:708">EU:C:2016:708</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) illeti, az említett ügy a Kohéziós Alapra vonatkozott, amely egyértelműen az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartozott.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Általánosabb észrevételként, a Törvényszéknek ahhoz, hogy valamely rendeletben szereplő kifejezett fogalommeghatározást kontextuális, szisztematikus és teleologikus érvek alapján felülírjon (amennyiben ez a hatalmi ágak elkülönülésének figyelmen kívül hagyása nélkül egyáltalán lehetséges), mindenképpen erőteljesebb indokolást kellett volna előadnia. Ilyen indokolás egyértelműen nem szerepel a megtámadott ítéletben.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Ezért azt javasolom a Bíróságnak, hogy adjon helyt az első jogalapnak és helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Második jogalap: az operatív program lezárását követő korrekciók jogalapjának hiánya</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>A Görög Köztársaság szerint, még ha az 1260/1999 rendelet 39. cikke főszabály szerint alkalmazható lett volna is az EMOGA Orientációs Részlege keretében nyújtott támogatás 2006 utáni visszavonásának jogalapjaként, az említett rendelkezést ebben az esetben nem lehetett tovább alkalmazni, mivel az operatív program a megtámadott határozat idején <HT TYPE="ITALIC">már lezárult</HT>. A 39. cikk szerinti pénzügyi korrekciókat csak az időközi kifizetésekre lehetett alkalmazni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>Második jogalapjával a Görög Köztársaság azt állítja, hogy ezen érvek elutasításával a Törvényszék indokolása ellentmondásos és elégtelen volt, továbbá téves jogalkalmazást valósított meg. Különösen, a megtámadott ítélet 52. pontja azzal utasítja el a Görög Köztársaság érvelését, hogy pénzügyi korrekciókra lehetőséget kell adni <HT TYPE="ITALIC">a programidőszak végét követően is</HT>. Ugyanakkor a Görög Köztársaság azt állította, hogy minderre <HT TYPE="ITALIC">van</HT> lehetőség a programidőszakot követően is, <HT TYPE="ITALIC">de csak addig, amíg a program még hatályban van</HT>. Az időközi kifizetéseket illetően a Görög Köztársaság úgy véli, hogy a megtámadott ítélet 49. és 50. pontja ellentmondásos. A Görög Köztársaság számos érvet terjeszt elő arra vonatkozóan, hogy miért téves a Törvényszéknek az 1260/1999 rendelet 39. cikkére vonatkozó értelmezése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Véleményem szerint a második fellebbezési jogalap megalapozatlan.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A Törvényszék helyesen hangsúlyozza a megtámadott ítélet 50. pontjában, hogy az 1260/1999 rendelet 39. cikke (3) bekezdésének b) pontja viszonylag tág hatáskört biztosít a Bizottságnak, nem kifejezetten az időközi kifizetésekre korlátozottan, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>a kérdéses támogatáshoz az alapokból nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő visszavonása révén [elvégezze] a szükséges pénzügyi korrekciókat<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/>. A Görög Köztársaság állításával ellentétben én nem látok ellentmondást az említett kijelentés és a megtámadott ítélet 49. pontja között. Az utóbbi egyszerűen tudomásul veszi a 39. cikk (2) és (3) bekezdésében az időközi kifizetésekre vonatkozó hivatkozásokat, azonban nem állítja, hogy az említett hivatkozások határozottan körülírnák a Bizottságnak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>az alapokból nyújtott hozzájárulás részben vagy egészben történő visszavonására<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> vonatkozó hatáskörét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Ezenfelül, bár a Görög Köztársaság által a saját értelmezésének alátámasztására előterjesztett szisztematikus érvelése valóban aggályokat vet fel a szóban forgó jogszabály gyenge minőségű és zavaró megszövegezését illetően, véleményem szerint nincs döntő jelentősége abból a szempontból, hogy az 1260/1999 rendelet 39. cikkének hatályát az időközi kifizetések pénzügyi korrekciójára korlátozzuk. Ellenkezőleg, a 39. cikk mint a pénzügyi korrekció alkalmazására, és így a jogellenes kifizetések megakadályozására szolgáló mechanizmus teleologikus értelmezése inkább a Bizottság álláspontját támasztja alá. Miért lenne egy ilyen mechanizmus kizárólag az időközi kifizetésekre alkalmazandó, a végleges kifizetésekre pedig nem? Emellett, amint arra a Bizottság tágabb rendszerszinten rámutat, valóban furcsa lenne, ha valamely tagállam egyoldalúan megszüntethetné a Bizottság pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó hatáskörét azzal, hogy záró kifizetésre irányuló kérelmet nyújt be.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A Görög Köztársaság érvének valóban ez az egyik lehetséges értelmezése. Ugyanakkor ebben az ügyben a zárójelentéssel együtt benyújtott e kérelmet a Bizottság kifejezetten elfogadta. Ezért némileg félrevezető, hogy a Bizottság arra utal, hogy egy teljesen egyoldalú magatartás alkalmas lehet hatásköreinek megnyirbálására. Ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozunk alább a negyedik fellebbezési jogalap keretében (lásd az alábbi 67–73. pontot).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 53. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a Görög Köztársaság indokolása ellehetetlenítené a pénzügyi korrekciók alkalmazását, ha a szabálytalanságok a támogatás lezárásának szakaszában merülnek fel. A Görög Köztársaság által e ponttal kapcsolatban felvetett érveket illetően egyetértek azzal, hogy a Törvényszék szóhasználata lehetett volna egyértelműbb. A Görög Köztársaság érveinek elfogadása jogilag nem <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>lehetetlenítette<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> volna el a korrekciók alkalmazását. Ugyanakkor a Bizottság hatásköre jelentősen csorbult volna. Véleményem szerint a Törvényszék 53. pontban szereplő észrevétele mindenképpen csak egy alátámasztó érv volt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások tükrében azt javasolom a Bíróságnak, hogy a Görög Köztársaság második jogalapját mint megalapozatlant utasítsa el.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Harmadik jogalap: a megtámadott határozat határidőn túli elfogadása</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet értelmében a pénzügyi korrekciós eljárással összefüggésben a határidők olyan eljárási szabályok, amelyek közvetlenül alkalmazandók. Ennek eredményeképpen, az 1260/1999 rendelet és különösen annak 39. cikke szerinti pénzügyi korrekciós eljárás alkalmazásakor az említett rendelkezés anyagi szabályait kell alkalmazni, azonban az eljárási határidőket a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>jogutód<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> rendeletekből kell átemelni (vagyis a <DATE ISO="20070101">2007. január 1</DATE>‑jétől <DATE ISO="20131231">2013. december 31‑ig</DATE> tartó időszakra vonatkozóan az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdéséből, a <DATE ISO="20140101">2014. január 1</DATE>‑jétől kezdődő időszakra vonatkozóan pedig az 1303/2013 rendelet 145. cikkének (6) bekezdéséből). Ezért a jelen ügyben az 1303/2013 rendelet 145. cikkének (6) bekezdése<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Az említett rendelkezés értelmében a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>a meghallgatást követő hat hónapon belül, vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül hoz határozatot […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/>.</P></NOTE> szerinti releváns határidő alkalmazandó.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Harmadik jogalapjával a Görög Köztársaság lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte az 1303/2013 rendelet 144. és 145. cikkét, és az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő 24 hónapos időtartamot kellett volna alkalmaznia. Az említett rendelkezések helyes értelmezése és alkalmazása esetén a Bizottság az időbeli hatály miatt hatáskörén kívül járt volna el. A Görög Köztársaság e tekintetben téves jogalkalmazásra és az indokolás hiányára hivatkozik. A Görög Köztársaság továbbá utal arra, hogy a Bizottság nem tartotta be az alkalmazandó határidőket, amely érvet az eredeti megsemmisítés iránti kereset második jogalapjának második részeként vetett fel. Ugyanakkor a fellebbezésben ezzel kapcsolatban nem terjeszt elő további érvelést.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A Bizottság úgy véli, hogy a harmadik jogalap elfogadhatatlan, mivel azt a fellebbezésben terjesztették elő először. Emellett azt állítja, hogy a Bíróság nem köteles a kérdést hivatalból megvizsgálni, mivel az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő határidő a pénzügyi korrekció tárgyi hatályát korlátozza, és nem az időbeli hatály szerinti hatáskör kérdésére vonatkozik. Amennyiben a Bíróság mégis foglalkozik a harmadik jogalappal, az a Bizottság szerint megalapozatlan. Az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében és az 1303/2013 rendelet 152. cikkében szereplő átmeneti rendelkezések értelmében az EMOGA Orientációs Részlege keretében a 2000 és 2006 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi korrekciókra továbbra is a strukturális alapokra vonatkozó szabályok (az 1260/1999 rendelet anyagi szabályai és az 1303/2013 rendelet eljárási szabályai), nem pedig a közös mezőgazdasági politikára vonatkozó szabályok (1290/2005 rendelet) alkalmazandók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>A Bizottságnak a harmadik jogalapra vonatkozó elfogadhatatlansági kifogása véleményem szerint nyilvánvalóan megalapozatlan. Amint az a megtámadott ítélet 57. pontjából látható, a Görög Köztársaság egyértelműen a Törvényszék elé terjesztette azt az érvét, amely szerint az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő 24 hónapos határidőt nem tartották be.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Az ügy érdemét illetően, amennyiben a Bíróság egyetért azzal, hogy az első jogalap megalapozott, az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében és az 1303/2013 rendelet 152. cikkében szereplő átmeneti rendelkezések egyáltalán nem alkalmazandók, és a harmadik jogalapot nem kell tovább vizsgálni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Amennyiben azonban a Bíróság elutasítja az első jogalapot, és az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének kifejezett szövege ellenére megállapítja, hogy az említett rendelkezés vonatkozott az EMOGA Orientációs Részlege által nyújtott támogatásokra, akkor foglalkozni kell a harmadik jogalapban felvetett alkalmazandó határidők és az időbeli hatály szerinti hatáskör kérdésével.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet szerint az 1260/1999 rendeletben szereplő, a pénzügyi korrekcióra vonatkozó <HT TYPE="ITALIC">anyagi</HT> szabályokat továbbra is alkalmazni kell a szóban forgó támogatásra. Ugyanakkor a releváns eljárási határidőket először az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdésében szereplő határidő, majd az 1303/2013 rendelet 145. cikkének (6) bekezdésében szereplő határidő váltotta fel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Van olyan ítélkezési gyakorlat, amely a folyamatban lévő programok esetén a különféle határidők alkalmazása helyett azt az elgondolást támogatja, hogy inkább a korábbi jogszabályok anyagi szabályait kellene továbbra is alkalmazni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160921">2016. szeptember 21‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Spanyolország</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑140/15 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:708">EU:C:2016:708</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0089">89.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Ugyanakkor véleményem szerint ez az elgondolás a jelen esetben nem alkalmazható úgy, ahogyan azt a Bizottság állítja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>E tekintetben megjegyzem, hogy az az ítélkezési gyakorlat, amelyre a Bizottság ebben az összefüggésben érvelése alátámasztásául hivatkozott, mindenesetre olyan ügyekkel kezdődött, amelyekben a Bíróságnak az <HT TYPE="ITALIC">eljárási határidők teljes hiánya</HT> és valamiféle észszerű határidő közül kellett választania. Mivel a Bíróság a második lehetőséget választotta, természetes módon úgy döntött, hogy ezeket az észszerű határidőket a későbbi releváns jogszabályokból veszi át vagy terjeszti ki. Ugyanez a helyzet azokban az esetekben is, amelyekben a későbbi jogszabályok új vagy eltérő eljárásokat írnak elő és teszik azokat alkalmazandóvá a korábbi időszakok folyamatban lévő, be nem fejezett programjaira. Ilyen esetekben a jogszabályokban szereplő új határidők logikusan akkor alkalmazandók, ha az új jogszabályok alapján az új jogszabályok által meghatározott, új eljárást indítanak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>Ez igencsak eltér attól a helyzettől, mint amelyről a jelen ügyben szó van, amikor <HT TYPE="ITALIC">egy eljárás megindulása után</HT> az eredetileg alkalmazandó határidő helyett az eljárás előrehaladtával dominószerűen váltják egymást a határidők. Egy ilyen megközelítés, amely a jogbiztonság antitézise, egyben azt jelenti, hogy mindez a Bizottságot valóban arra ösztönözheti, hogy az eljárásokat éveken át elhúzza, (nem megalapozatlanul) azt feltételezve, hogy a következő eljárási menetrend még hosszabb lehet.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>Valójában a jelen ügyben a Bizottság a Görögország által benyújtott zárójelentést több mint 18 hónappal az 1083/2006 rendelet hatályon kívül helyezése előtt fogadta el. Ha az említett rendeletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Az 1083/2006 rendelet 100. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>a meghallgatást követő hat hónapon belül határoz a pénzügyi korrekcióról […]<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>.</P></NOTE> vagy az 1260/1999 rendeletben<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Az 1260/1999 rendelet 39. cikke (3) bekezdésének és a strukturális alapok keretében nyújtott támogatások pénzügyi korrekciós eljárásai tekintetében az 1260/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása részletes szabályainak megállapításáról szóló, <DATE ISO="20010302">2001. március 2‑i</DATE> 448/2001/EK rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="064" PAGE.FIRST="13" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 64., 13. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 155. o.) 5. cikke (3) bekezdésének együttes értelmezése alapján, mivel ez utóbbi szerint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>a három hónapos időszak, amelyen belül az [1260/1999 rendelet] 39. cikke (3) bekezdése alapján a Bizottság határozatot hozhat, a meghallgatás időpontjától kezdődik<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>.</P></NOTE> szereplő határidőket alkalmazták volna, a Bizottság számára rendelkezésre álló határidő lejárt volna.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A megtámadott határozatot <DATE ISO="20150325">2015. március 25‑én</DATE> fogadták el, 10 hónappal a <DATE ISO="20140527">2014. május 27‑i</DATE> meghallgatás után.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>Ezenfelül, még ha elfogadhatónak tekintenénk is, hogy a határidők a jelen ügyben javasolt módon dominószerűen váltják egymást, egyetértek a Görög Köztársasággal abban, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta jelen ügyre az említett határidőket. Ennek következtében a harmadik fellebbezési jogalapnak helyt kell adni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>Először is, ismét emlékeztetek arra, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA), amely az EMOGA Orientációs Részlege helyébe lépett, nem tartozik az 1083/2006 rendelet hatálya alá, annak 1. cikkének értelmében. Igaz, hogy az említett rendelet 105. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 1260/1999 rendeletet az EMOGA Orientációs Részlege által 2007 előtt finanszírozott programokra továbbra is alkalmazni kell.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Feltételezve természetesen, hogy az első fellebbezési jogalapot a Bíróság elutasította (lásd a fenti 26–37. pontot).</P></NOTE> Ugyanakkor véleményem szerint ez nem értelmezhető úgy, hogy <HT TYPE="ITALIC">magának az 1083/2006 rendeletnek az egyes részei</HT> (jelen esetben a 100. cikk) alkalmazandók lennének az EMOGA Orientációs Részlege által finanszírozott programokra. E tekintetben megjegyzem, hogy a Bíróságnak a Bizottság és a Törvényszék által hivatkozott azon ítéletei közül, amelyekben az egymást dominószerűen váltó eljárási határidők gondolatát elfogadták, <HT TYPE="ITALIC">egyik sem</HT> az EMOGA Orientációs Részlege keretében történő finanszírozásra vonatkozott. Ezek az ügyek a Kohéziós Alapra<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140904">2014. szeptember 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑192/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2156">EU:C:2014:2156</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140904">2014. szeptember 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑197/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2157">EU:C:2014:2157</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141022">2014. október 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑429/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2310">EU:C:2014:2310</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141204">2014. december 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑513/13 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2412">EU:C:2014:2412</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és az ERFA‑ra<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150624">2015. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Németország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑549/12 P és C‑54/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:412">EU:C:2015:412</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150624">2015. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑263/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:415">EU:C:2015:415</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> vonatkoznak, amelyek <HT TYPE="ITALIC">egyértelműen</HT> az 1083/2006 rendelet <HT TYPE="ITALIC">hatálya alá tartoznak</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>Másodszor, igaz, hogy, miután az EMVA‑t teljesen kivették az 1083/2006 rendelet hatálya alól, azt bizonyos mértékben a későbbi szabályrendszer, nevezetesen az 1303/2013 rendelet hozta vissza. Így ez utóbbiban már szerepelnek olyan szabályok, amelyek az EMVA keretében történő pénzügyi korrekciókra vonatkoznak. Azonban ezek a szabályok elsősorban az 1303/2013 rendelet második részében, nem pedig a negyedik részében találhatók, amelynek a 144. és a 145. cikk is részét képezi.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Az 1303/2013 rendelet 1. cikkének (3) bekezdése értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>A negyedik rész megállapítja az alapokra [a meghatározás szerint a strukturális alapok és a Kohéziós Alap, azonban az EMVA <HT TYPE="ITALIC">nem</HT> tartozik ide] és az ETHA‑ra [Európai Tengerügyi és Halászati Alap] vonatkozó irányítási, kontroll, pénzügyi irányítási, számviteli és pénzügyi korrekciós általános szabályokat<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>Ugyanezen rendelkezés (1) bekezdése ezzel szemben kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>az [európai strukturális és befektetési alapokra, amelybe a meghatározás szerint az EMVA beletartozik] alkalmazandó közös szabályokat a második rész tartalmazza<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>, (4) bekezdése pedig kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>az ebben a rendeletben meghatározott szabályokat az [1306/2013 rendelet] rendelkezéseinek […] sérelme nélkül […] kell alkalmazni<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>. A 85. cikk (4) bekezdése, amely az 1303/2013 rendelet második részében szerepel, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>A Bizottság által végrehajtott pénzügyi korrekciók<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> címet viseli és kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>a pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat és eljárásokat az alapspecifikus szabályokban határozzák meg<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Így nem egyértelmű, hogy az 1303/2013 rendelet 145. cikke mennyiben releváns az olyan alapokra nézve, mint az EMVA, amely <HT TYPE="ITALIC">per definitionem</HT> nem tartozik az említett rendelet negyedik részének hatálya alá.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Ezzel szemben egyetértek a Görög Köztársasággal abban, hogy az 1303/2013 rendelet valóban tartalmaz alapspecifikus szabályokat, amelyek meghatározzák a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>pénzügyi korrekciók alkalmazására vonatkozó kritériumokat<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> az 1303/2013 rendelet 85. cikkének (4) bekezdése értelmében. E tekintetben megjegyzem, hogy az 1303/2013 rendelet 2. cikkének 4. pontja az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>alapspecifikus szabályokat<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> úgy határozza meg, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>[…] az 1. cikk (4) bekezdésében említett vagy felsorolt [európai strukturális és<?PAGE NO="11"?> befektetési alapok] közül egyre vagy többre vonatkozó rendeletben vagy az alapján megállapított rendelkezések<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>. Az 1306/2013 rendelet az 1303/2013 rendelet 1. cikkének (4) bekezdésében felsorolt rendeletek egyike. Így az 1306/2013 rendelet rendelkezései, amelyek az EMVA‑ra vonatkoznak, alapspecifikus szabályoknak minősülnek.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>Egyebek mellett az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>a finanszírozás elutasítása nem vonatkozhat [a] programokhoz kapcsolódó [azon] kiadások[ra], amelyek esetében […] a kifizetést […] több mint huszonnégy hónappal azelőtt teljesített[ék], hogy a Bizottság […] megállapításait […] közölte a tagállammal<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>Röviden, <HT TYPE="ITALIC">ha</HT> az 1303/2013 rendelet átmeneti rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy az említett rendeletben szereplő eljárási szabályokat megfelelően alkalmazni kell az EMOGA Orientációs Részlege keretében 2000 és 2006 között nyújtott támogatásokkal kapcsolatos eljárásokra, akkor úgy vélem, hogy <HT TYPE="ITALIC">az a legkevesebb</HT>, hogy a leginkább releváns eljárási határidőket kell kiválasztani. Ezek a határidők véleményem szerint egyértelműen azok, amelyek az EMVA‑ra mint az EMOGA Orientációs Részlegének utódjára alkalmazandók, különösen az 1303/2013 rendelet 85. cikke, amely viszont az alapspecifikus szabályokra utal vissza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>Mivel az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontja egy ilyen alapspecifikus szabály, és a Törvényszék elutasította e rendelkezés relevanciáját, azt javaslom a Bíróságnak, hogy adjon helyt a harmadik jogalapnak, és a megtámadott ítéletet – e tekintetben nyilvánvalóan téves jogalkalmazás és/vagy az indokolás hiánya miatt – helyezze hatályon kívül.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Negyedik jogalap: a jogbiztonság és a bizalomvédelem (megsértése)</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Negyedik fellebbezési jogalapjával a Görög Köztársaság azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte és alkalmazta a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, különösen arra tekintettel, hogy a Bizottság elfogadta a zárójelentést, valamint a későbbi eljárás elhúzódására tekintettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>Már foglalkoztam a harmadik jogalapnál az eljárás időbeli vonatkozásával, és arra a következtetésre jutottam, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a releváns határidőket. Továbbá arra a következtetésre jutottam, hogy az első jogalapnak helyt kell adni. Amennyiben a Bíróság elfogadja ezeket a következtetéseket (vagy azok egyikét), a negyedik jogalapot nem kell tovább vizsgálni. Végtére is a negyedik jogalap a megfogalmazása szerint egy <HT TYPE="ITALIC">általános</HT> kérdést vet fel a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvével kapcsolatban, gyakorlatilag vélelmezve, hogy valójában <HT TYPE="ITALIC">nem voltak konkrétan</HT> alkalmazandó határidők. Azonban, ha a Bíróság más következtetésre jut az első és a harmadik jogalappal kapcsolatban, ezzel közvetetten elfogadva azt a véleményt, hogy nem voltak konkrétan alkalmazandó határidők, akkor a bizalomvédelem elvének és a jogbiztonságnak a tágabb kérdésével valóban foglalkozni kell.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 107. pontjában megjegyezte, a záróeljáráshoz és a zárókifizetéshez<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Az 1260/1999 rendelet 32. cikkének (4) bekezdése.</P></NOTE> egyebek mellett hozzátartozik, hogy a tagállam zárónyilatkozatot (egyebek mellett összegezve az elvégzett ellenőrzéseket)<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Az 1260/1999 rendelet 38. cikke (1) bekezdésének f) pontja.</P></NOTE> és zárójelentést nyújt be.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>Az 1260/1999 rendelet 37. cikkének (1) bekezdése.</P></NOTE> Bár a Bizottságnak öt hónap áll rendelkezésére, hogy ez utóbbit elfogadja, nincs külön eljárás vagy határidő megállapítva arra, hogy a Bizottság a zárónyilatkozat hivatalosan elfogadja. Amint az a megtámadott ítélet 110. pontjában szerepel, a Bizottság a nyilatkozat tartalmának szükséges ellenőrzése alapján jár el és, amennyiben<?PAGE NO="12"?> aggályai merülnek fel, pénzügyi korrekciós eljárást kezdeményezhet. Ugyanakkor, bár a pénzügyi korrekciós eljárás egyes szakaszaira kifejezett határidők vonatkoznak, a jelen ügyben említett egymást követő rendeletek<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Az 1260/1999, az 1083/2006 és az 1303/2013 rendelet.</P></NOTE> egyike sem tartalmaz olyan konkrét határidőt, amelyen belül a Bizottságnak meg kell indítania az eljárást.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>A fentiek tükrében nem látok tévedést a Törvényszék következtetésében, mivel nem került sor a <HT TYPE="ITALIC">bizalomvédelem</HT> elvének megsértésére. A jelentés elfogadása nem értelmezhető úgy, hogy a Bizottság a nyilatkozat tartalmát elfogadta és megerősítést adott volna, amely a Görög Köztársaság részéről jogos elváráshoz vezethetne. Bár igaz, hogy a zárójelentésben szerepelnie kell információnak a monitoringról és pénzügyi korrekciókról, ez a dokumentum, amint arra a Bizottság rámutat, jellegében igencsak eltér a zárójelentéstől. Maga az eljárás időtartama sem jelenthet olyan megerősítést, amely jogos elvárásokat keletkeztethet.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20110407">2011. április 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Görögország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑321/09 P</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:218">EU:C:2011:218</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>A <HT TYPE="ITALIC">jogbiztonság</HT> elvét illetően véleményem szerint azon határidő hiánya, amelyen belül a Bizottságnak meg kell indítania a pénzügyi korrekciós eljárást, jelen ügyben az egyik alapvető kérdés. Általában, főszabály szerint ezzel a kérdéssel a jogalkotónak, nem pedig a Bíróságnak kell foglalkoznia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>Ugyanakkor az is igaz, hogy még ha nincs is hivatalos határidő, a jogbiztonság elve és az abból levezethető <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>észszerű határidő elve<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> folytán a Bizottság és bármely más uniós intézmény nem teheti meg, hogy észszerűtlenül hosszú ideig nem tesz lépéseket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141113">2014. november 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Nencini kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑447/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2372">EU:C:2014:2372</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160614">2016. június 14‑i</DATE> <NAME.CASE>Marchiani kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑566/14 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:437">EU:C:2016:437</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0096">96.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A Görög Köztársaság e tekintetben arra is hivatkozik, hogy az időben meghozott döntéseknek különös jelentősége van azokban az esetekben, ahol jelentős összegekről van szó. Való igaz, hogy a Bíróság különösen azokban az esetekben hangsúlyozta a jogbiztonság fontosságát, amikor a döntéseknek jelentős pénzügyi vonzatuk volt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>A közelmúltból lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180906">2018. szeptember 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Cseh Köztársaság kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑4/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:678">EU:C:2018:678</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); lásd még Kokott főtanácsnok Cseh Köztársaság kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványa (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑4/17 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:237">EU:C:2018:237</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> Ezenfelül a Bíróság ítélkezési gyakorlata utal az eljárási határidők párhuzamosságára, amely a kölcsönös együttműködést tükrözi.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140904">2014. szeptember 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑192/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2156">EU:C:2014:2156</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0086">86.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0087">87.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Más szavakkal, valóban távol áll az ideális helyzettől az, hogy a tagállamoknak hetekben mérhető szigorú határidőt írnak elő, a Bizottságnak viszont években mérhető ideje lehet a válaszadásra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>Az említett ítélkezési gyakorlat tükrében a Görög Köztársaság által előterjesztett, a jogbiztonságon alapuló érvelésről nyilvánvalóan nem mondható, hogy teljesen elfogadhatatlan. Ugyanakkor, mivel úgy vélem, hogy az első és a harmadik jogalapnak helyt kell adni, és mivel már a harmadik fellebbezési jogalap keretében foglalkoztam a <HT TYPE="ITALIC">konkrét</HT> határidők mellőzésének kérdésével, valamint javasoltam, hogy a megtámadott ítéletet ez alapján hatályon kívül kell helyezni, nem szükséges az ugyanezen aggályokon alapuló <HT TYPE="ITALIC">általános</HT> érvet itt részletesebben körüljárni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">5.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Ötödik jogalap: a pénzügyi korrekció aránytalan jellege</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>Ötödik fellebbezési jogalapjával a Görög Köztársaság azt állítja, hogy a Törvényszék nem adott kellő indokolást arra vonatkozóan, hogy miért utasította el a pénzügyi korrekció aránytalan jellegére vonatkozó érvet. A Görög Köztársaság úgy véli, hogy a Bizottság kettős korrekciót alkalmazott, mivel nem vette figyelembe a nemzeti szinten már alkalmazott korrekciót.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Véleményem szerint ezt a fellebbezési jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>A megtámadott ítélet 119–122. pontjában egyértelműen az szerepel, hogy a Bizottság valójában elvégezte a szükséges kiigazításokat, hogy biztosan ne alkalmazzanak kettős korrekciót. Az, hogy volt‑e kettős korrekció, a ténymegállapítás és a bizonyítékok értékelésének kérdése körébe tartozik, amely vonatkozásban a Törvényszéknek kizárólagos joghatósága van. Így tehát, ha a tényeket és bizonyítékokat nem ferdítették el, e kérdéssel a Bíróság a fellebbezési eljárás keretében nem foglalkozhat.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050628">2005. június 28‑i</DATE> <NAME.CASE>Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑189/02 P, C‑202/02 P, C‑205/02 P–C‑208/02 P, valamint C‑213/02 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:408">EU:C:2005:408</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0177">177.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180228">2018. február 28‑i</DATE> <NAME.CASE>mobile.de kontra EUIPO</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑418/16 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:128">EU:C:2018:128</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0065">65.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>E tekintetben megjegyzem, hogy a Görög Köztársaság nem állította, hogy a Törvényszék elferdítette volna a tényeket. Következésképpen az ötödik jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Az ügy érdemére vonatkozó ítélet</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>Az Európai Unió Bírósága alapokmánya 61. cikkének első bekezdésével összhangban azt javaslom, hogy a Bíróság döntse el az ügyet érdemben, anélkül hogy az ügyet a Törvényszékhez visszautalná.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Amennyiben a Bíróság az első és a harmadik jogalapnak (vagy egyiküknek) helyt adna, ez nemcsak a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezését eredményezné, hanem a megtámadott határozatot is mindenképpen meg kellene semmisíteni. Ilyen körülmények között a Törvényszéknek nem kellene az ügyet újból értékelnie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>A fenti 53–66. pontban bemutatott indokok alapján úgy vélem, hogy a Bíróságnak a harmadik fellebbezési jogalapnak helyt kell adnia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Amennyiben a Bíróság ebben a kérdésben egyetért, abból logikusan az következne, hogy a megtámadott határozatot az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontjában szereplő 24 hónapos határidő be nem tartásával fogadták el (mint ahogy arra a Görög Köztársaság a Törvényszék elé terjesztett második megsemmisítési jogalapjában hivatkozott). Valójában a megtámadott határozatot <DATE ISO="20150325">2015. március 25‑én</DATE>, több mint 24 hónappal azután fogadták el, hogy a Bizottság <DATE ISO="20130103">2013. január 3‑án</DATE> első alkalommal értesítette a Görög Köztársaságot a javasolt pénzügyi korrekcióról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>A fenti 26–37. pontban bemutatott indokok alapján úgy vélem, hogy a Bíróságnak az első fellebbezési jogalapnak helyt kell adnia.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Továbbá úgy vélem, hogy a Görög Köztársaság helyesen állította (a Törvényszék előtti első fellebbezési jogalapja első részének megfelelően), hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdése (később az 1303/2013 rendelet 152. cikke) <HT TYPE="ITALIC">nem</HT> alkalmazható az EMOGA Orientációs Részlege keretében a 2000 és 2006 közötti időszakban nyújtott támogatásra. Ennek eredményeképpen a megtámadott határozat jogalapja nem lehetett az 1260/1999 rendelet 39. cikke. Ezért a megtámadott határozatnak nem volt érvényes jogalapja.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>Ennek megfelelően a megtámadott határozatot is meg kell semmisíteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>A Bizottság által előadott érvek egyike sem alkalmas arra, hogy ezt a következtetést megdöntse.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Először is, ellentétben azzal, amit a Bizottság állít, emlékeztetek arra, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikke (1) bekezdésének <HT TYPE="ITALIC">egyértelmű szövege</HT> az átmeneti rendelkezés alkalmazását a strukturális alapok által társfinanszírozott támogatás vagy a Kohéziós Alap által társfinanszírozott projekt visszavonására korlátozza. Ezek az alapok <HT TYPE="ITALIC">kifejezett jogszabályi fogalommeghatározás alapján</HT> <HT TYPE="ITALIC">nem</HT> foglalják magukban az EMOGA Orientációs Részlegét. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében csak<?PAGE NO="14"?> abban az esetben kell további támpontot keresni az említett rendelkezés kontextusában, és azon általános rendszerben és célban, amelynek az részét képezi, ha a rendelkezés szövege nem egyértelmű.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150716">2015. július 16‑i</DATE> <NAME.CASE>CHEZ Razpredelenie Bulgaria</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑83/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:480">EU:C:2015:480</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> A jelen ügyben azonban e szöveg egyértelmű. A <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>strukturális alapok<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> fogalmát az 1083/2006 rendelet 1. cikke kifejezetten meghatározza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Még ha a szövegben kétértelműséget találnánk is, ez nem jelenti, hogy a szöveget egyszerűen el kellene vetni vagy mellőzni kellene egy tisztán kontextuális vagy teleologikus értelmezés kedvéért, amely ráadásul igen egyoldalú. Meg kell találni az egyensúlyt. Ezenfelül, ha, amint a jelen ügyben is, van is némi kétértelműség a szövegben, az iránt akkor is nagyobb tiszteletet kell tanúsítani. Ez különösen igaz, ha figyelembe vesszük a jelen ügy tárgyát képező szöveg jellegét. Ez nem egy több évtizedes, tömören megfogalmazott, nyílt szövetű rendelkezés, amely komoly értelmezésre szorul. Ez egy átmeneti rendelkezés harmadik ismétlése egy erősen műszaki területen, amelyet néhány évente újrafogalmaznak. Ilyen körülmények között erősen vélelmezhető, hogy az ott alkalmazott kifejezések szó szerint értendők. Nem a Bíróság feladata, hogy újrafogalmazzon egy jogszabályt, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>kijavítsa<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> a gyenge minőségű megfogalmazást, vagy hogy azt feltételezze, hogy a jogalkotó egyszerűen nem gondolta végig a problémát.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A Bizottságnak a szövegen túl annak alátámasztásaként előterjesztett további érvei, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az kiterjed az EMOGA Orientációs Részlege keretében nyújtott támogatásra, véleményem szerint rendkívül gyenge lábakon állnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Másodszor, a Bizottság lényegében azzal érvel, hogy az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdésében szereplő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>strukturális alapok<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> fogalmát nem az ugyanazon rendeletben a strukturális alapokra vonatkozóan adott fogalommeghatározásra hivatkozva kell értelmezni, hanem az 1260/1999 rendeletben az említett fogalomra adott meghatározás alapján. El kell ismernem, hogy ez a jogértelmezés igen újszerű megközelítése, és az összezavarás jó receptje, ahol is az új jogszabály egyértelmű és kifejezett rendelkezéseit gyakorlatilag felül kellene írni azokkal a régebbi rendelkezésekkel, amelyek helyébe kíván lépni az új jogszabály. <HT TYPE="ITALIC">Lex prior derogat legi posteriori</HT>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>Harmadszor, van még a negatív következményből eredő érv: a Bizottság azt állítja, hogy ha az 1083/2006 rendelet 105. cikkének (1) bekezdését <HT TYPE="ITALIC">nem</HT> kellene az EMOGA Orientációs Részlege keretében 2000 és 2006 között nyújtott támogatásokra is alkalmazni, joghézag jönne létre. Nem lehetne pénzügyi korrekciót alkalmazni az említett időszakban az EMOGA keretében nyújtott támogatásokra, mivel az 1260/1999 rendeletet hatályon kívül helyező rendeletek a közös mezőgazdasági politika vonatkozásában egyáltalán nem tartalmaztak átmeneti rendelkezéseket. Ez ellentétes lenne a gondos pénzügyi ügyintézés elvével, amely megkívánja, hogy legyen lehetőség pénzügyi korrekciók alkalmazására olyan kiadások esetén, amelyek az alkalmazandó szabályok megsértésével merültek fel.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>A Bizottság a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Olaszország kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑297/02</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:550">EU:C:2004:550</NO.ECLI>) <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>jára hivatkozik.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>Pusztán gyakorlati szinten, nem helyes azt állítani, hogy az átmeneti rendelkezések hiánya miatt a 2000 és 2006 közötti időszakra nem lehet pénzügyi korrekciókat alkalmazni. Az EMOGA Orientációs Részlege vonatkozásában egyértelműen volt lehetőség a pénzügyi korrekciókra az 1260/1999 rendelet 39. cikke alapján, <HT TYPE="ITALIC">amíg hatályon kívül nem helyezték</HT>. Ezenfelül, miután az említett rendelkezés <DATE ISO="20061231">2006. december 31‑én</DATE> hatályát vesztette, nem zárható ki, hogy a pénzügyi korrekciókat esetleg más jogalapon végezték el. Azonban ilyen alternatív jogalapra vonatkozó javaslatot nem terjesztettek elő. Ehelyett majdnem egy évtizeddel az operatív időszak végét követően a jogszabályban meghatározott fogalmakat igen megkérdőjelezhető módon felülírták.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>Elvi szinten érdemes talán egy lépést hátrébb lépni és rátekinteni az átfogó képre, túl azon, hogy jelen ügyben bizonyos részletességgel elemeztük a (valóban elég bonyolult és megtévesztő) rendelkezéseket. Ha a Bizottság által előterjesztett általános érvek koherenciáját nézzük, nem győzzük csodálni azt az értelmező kreativitást és intellektuális könnyedséget, amellyel a Bizottság látszólag képes egy elbűvölő <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>Jogalkotó Legó<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> játék keretében vegyíteni a jogszabályok tárgyi és alanyi hatályon kívül eső különböző elemeit, hogy visszamenőlegesen össze tudja illeszteni őket, és így igazolni tudja, hogy mit is tett egy adott ügyben.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>E tekintetben a főszabály a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>dominójellegű visszanyúlás<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/> az az adott időpontban alkalmazandó jogszabályhoz.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Fenti 28–29. pont.</P></NOTE> Ugyanakkor mindez nyilvánvalóan csak az anyagi szabályokra vonatkozik, az eljárási szabályokra nem.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>Fenti 46. pont.</P></NOTE> Még annak eldöntése sem egyértelmű, hogy mik az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>anyagi szabályok<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> és mik az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>eljárási szabályok<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Szemléltetésképpen, a határidők az anyagi vagy eljárási szabályok elévüléséhez vezetnek? A Bíróság nagytanácsa körüljárta ezt a kérdést egy igen vitatott területen (lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150908">2015. szeptember 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Taricco és társai</NAME.CASE> ítélet [<NO.CASE>C‑105/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:555">EU:C:2015:555</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>]), és végül arra a következtetésre jutott, hogy a lényeg az előreláthatóságnak, a pontosságnak és az alkalmazandó (büntető)jog visszaható hatálya tilalmának átfogó elve (<REF.DOC.ECR><DATE ISO="20171205">2017. december 5‑i</DATE> <NAME.CASE>M. A. S. és M. B.</NAME.CASE> ítélet [<NO.CASE>C‑42/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:936">EU:C:2017:936</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 51. és az azt követő pontok]).</P></NOTE> különösen, hogy e döntés nagy valószínűséggel az egyes rendelkezések szétszaggatásához vezet. De még ilyen esetben is, a határidők példájával élve, és feltételezve, hogy ezek valóban eljárási rendelkezések voltak, amint azt a jelen ügyben egyébként javasolták, nyilvánvalóan vannak további kivételek a kivételek alól: például egy olyan határidőt, amely tulajdonképpen a Bizottság hatáskörét korlátozná, mint az 1306/2013 rendelet 52. cikke (4) bekezdésének c) pontja, nem kell alkalmazni, mivel ez a határidő a pénzügyi korrekció tárgyi hatályát korlátozza, és nem az időbeli hatály szerinti hatáskör kérdésére vonatkozik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Fenti 48. pont.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Elnézve az alkalmazandó szabályok ilyen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>értelmezését<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>, miközben, mondanom sem kell, az erre vonatkozó egyértelmű jogszabályi rendelkezéseket figyelmen kívül hagyják, nem csak a zenés vígjátékokat élvezők kiáltanak fel ezen a ponton, hogy ha mindez lehetséges, akkor <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>Mi jöhet még?!<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> (hozzátéve esetleg azt a pragmatikus kérdést, hogy akkor minek vesződni egyáltalán bármiféle írott szabállyal). Azonban pontosan az ilyen jogterületen, vagyis ahol az ügy valaki számára jelentős pénzügyi következményekkel jár, a Bíróság ismételten ragaszkodott ahhoz, hogy a jogbiztonság elve megköveteli, hogy valamely szabályozás lehetővé tegye az érdekeltek számára az őket e szabályozás alapján terhelő kötelezettségek terjedelmének pontos ismeretét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180906">2018. szeptember 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Cseh Köztársaság kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑4/17 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:678">EU:C:2018:678</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Általánosabban arra is érdemes emlékeztetni, hogy a Bíróság elutasította, hogy <HT TYPE="ITALIC">ad hoc</HT> jelleggel jogalapot és hatásköröket hozzanak létre, hogy a támogatásokat releváns rendelkezések hiányában (arról nem is beszélve, hogy az egyértelmű megfogalmazás ellenére) mindenáron visszatéríttessék.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>A közelmúltból lásd például: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180906">2018. szeptember 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Cseh Köztársaság kontra Bizottság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑4/17 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:678">EU:C:2018:678</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180807">2018. augusztus 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Château du Grand Bois</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑59/17</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:641">EU:C:2018:641</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Természetesen el kell ismerni, hogy a különböző uniós támogatások igazgatása egy komplex jogterület, amely nem az egyszerűség irányába halad. A jelen indítványban ismertetett rendelkezések háromszori megismétlése során a jogszabályok terjedelme megnövekedett. Ez az egyre növekvő komplexitás azonban nem jelenti azt, hogy gyenge minőségű megszövegezés esetén nagyobb bírói nagylelkűséggel kellene a Bizottság felé fordulnunk.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Az 1083/2006 rendelet átmeneti rendelkezéseinek valóban vannak olyan egyéb elemei, amelyek némiképp meglepők, sőt meghökkentők lehetnek annak, aki először veti bele magát a jogszabályba ezen a jogterületen. Például, az említett rendelet 108. cikke előírja, hogy <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>[a 105. cikkben] megállapított rendelkezéseket […] kizárólag a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó programok tekintetében kell alkalmazni<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/>. Ugyanakkor maga a 105. cikk kizárólag a 2007 <HT TYPE="ITALIC">előtti</HT> programokra vonatkozott.</P></NOTE> Ez különösen így van, ha figyelembe vesszük a Bizottság szerepét a szóban forgó rendelkezések megszövegezésében. Így tehát, anélkül hogy az Európai Parlament és a Tanács (és így a tagállamok) jogalkotási eljárásban betöltött szerepét kétségbe vonnánk, általánosságban véve nem tűnik igazságtalannak, ha arra kérjük a Bizottságot mint valamely szöveg <HT TYPE="ITALIC">elsődleges</HT> megszövegezőjét és későbbi végrehajtóját, hogy viselje a saját (gyenge minőségű) megszövegezéséből eredő (negatív) következményeket.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások tükrében úgy vélem, hogy a megtámadott határozatot nem lehetett érvényesen az 1260/1999 rendelet 39. cikkére alapítani és ennek megfelelően azt meg kell semmisíteni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások tükrében azt javaslom, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="NDASH"><ITEM><P>helyezze hatályon kívül a Törvényszék <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>Görögország kontra Bizottság</NAME.CASE> ügyben <DATE ISO="20170919">2017. szeptember 19‑én</DATE> hozott ítéletét (<NO.CASE>T‑327/15</NO.CASE>, nem tették közzé, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:T:2017:631">EU:T:2017:631</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>);</P></ITEM><ITEM><P>semmisítse meg a CCI 2000GR061PO021 sz. operatív programra (Görögország – 1. célkitűzés – Vidéki területek újjáépítése) vonatkozó pénzügyi kiigazításoknak az EMOGA orientációs részlegére történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20150325">2015. március 25‑i</DATE> C(2015) 1936 final bizottsági végrehajtási határozatot;</P></ITEM><ITEM><P>kötelezze a Bizottságot saját költségeinek, valamint a Görög Köztársaságnak az elsőfokú eljárásban és a jelen ügy fellebbezési eljárásában felmerült költségeinek viselésére.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>