A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2025. március 6. ( *1 )
„Előzetes döntéshozatal – Környezet – 2011/92/EU irányelv – Az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata – A 2. cikk (1) bekezdése és a 4. cikk (2) bekezdése – A II. melléklet hatálya alá tartozó projektek – Városfejlesztési projektek – A 4. cikk (4) és (5) bekezdése – A projektgazda és az illetékes hatóság kötelezettségei, amennyiben az érintett tagállam úgy határoz, hogy az ilyen projektek vonatkozásában az említett (4) és (5) bekezdés szerinti döntést írja elő – Harmadik fél által benyújtott észrevételek figyelembevétele, amelyek az érintett projektnek egy, a 92/43/EGK irányelv 12. cikke szerinti szigorú védelem alá tartozó állatfajra gyakorolt lehetséges hatását állapítják meg”
A C‑41/24. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a High Court (felsőbíróság, Írország) a Bírósághoz 2024. január 22‑én érkezett, 2023. december 1‑jei határozatával terjesztett elő
a Waltham Abbey Residents Association
és
az An Bord Pleanála,
Ireland,
a The Attorney General
között,
az O’Flynn Construction Co. Unlimited Company
részvételével folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: D. Gratsias tanácselnök, J. Passer (előadó) és B. Smulders bírák,
főtanácsnok: J. Kokott,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
|
– |
a Waltham Abbey Residents Association képviseletében J. Devlin SC, J. Kenny BL és D. Healy solicitor, |
|
– |
az An Bord Pleanála képviseletében B. Foley SC, A. Carroll BL és P. Reilly solicitor, |
|
– |
Írország képviseletében M. Browne Chief State Solicitor, S. Finnegan, K. Hoare és A. Joyce, meghatalmazotti minőségben, segítőik: D. McGrath SC, F. Valentine SC és E. O’Callaghan BL, |
|
– |
az Európai Bizottság képviseletében M. Noll‑Ehlers és N. Ruiz García, meghatalmazotti minőségben, |
tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,
meghozta a következő
Ítéletet
|
1 |
Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 124., 1. o.) módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2012. L 26., 1. o.; a továbbiakban: 2011/92 irányelv) értelmezésére vonatkozik. |
|
2 |
E kérelmet a Waltham Abbey Residents Association lakóegyesület és az An Bord Pleanála (területrendezési hivatal, Írország; a továbbiakban: Hivatal), Ireland (Írország), valamint az Attorney General (főügyész, Írország) között a Hivatal által egy stratégiai lakóingatlan‑fejlesztési projektekre megadott engedély tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő. |
Jogi háttér
Az uniós jog
A 2011/92 irányelv
|
3 |
A 2011/92 irányelv (7)–(9) preambulumbekezdése kimondja:
|
|
4 |
Ezen irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik: „A tagállamok meghoznak minden olyan intézkedést, amely ahhoz szükséges, hogy az engedély megadása előtt többek között a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek engedélyezése kötelező legyen, és esetükben hatásvizsgálatot végezzenek. Ezeket a projekteket a 4. cikk határozza meg.” |
|
5 |
Az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdése értelmében: „A környezeti hatásvizsgálat keretében minden egyedi esetre vonatkozóan megfelelő módon azonosítani kell, le kell írni és értékelni kell az egyes projektek jelentős mértékű közvetlen és közvetett hatásait a következő tényezőkre: […] b) a biológiai sokféleségre, különös tekintettel a [2013. május 13‑i 2013/17/EU tanácsi irányelvvel (HL 2013. L 158., 193. o.) módosított, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21‑i] 92/43/EGK [tanácsi] irányelv [(HL 1992. L 206., 7. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 102. o.; a továbbiakban: 92/43 irányelv)] és [a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30‑i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010. L 20., 7. o.)] alapján védett fajokra és élőhelyekre; […]” |
|
6 |
A 2011/92 irányelv 4. cikke a következőképpen rendelkezik: „(1) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel az I. mellékletben felsorolt projekteket vizsgálatnak vetik alá, az 5–10. cikkel összhangban. (2) A 2. cikk (4) bekezdésére is figyelemmel a II. mellékletben felsorolt projektekre a tagállamok határozzák meg, hogy a projektet alá kell‑e vetni az 5–10. cikknek megfelelő vizsgálatnak. A tagállamok ezt meghatározzák:
A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy az a) és a b) pontnak megfelelő mindkét eljárást alkalmazzák. (3) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés alkalmazásában esetenkénti vizsgálat elvégzésére, illetve küszöbértékek vagy szempontrendszer megállapítására kerül sor, figyelembe kell venni a III. mellékletben előírt releváns kiválasztási kritériumokat. A tagállamok küszöbértékeket vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy egy adott projekt esetében sem a (4) és (5) bekezdésben említett határozatot nem kell meghozni, sem környezeti hatásvizsgálatot nem kell végezni, továbbá küszöbértékeket és/vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy a projekteket a (4) és (5) bekezdésben említett határozathozatal nélkül is alá kell‑e vetni környezeti hatásvizsgálatnak. (4) Amennyiben a tagállamok a II. melléklet hatálya alá tartozó projektek tekintetében határozathozatali eljárást írnak elő, a projektgazda információkat szolgáltat a projekt jellemzőiről, valamint annak a környezetre gyakorolt várható jelentős hatásairól. Az információszolgáltatásnak a II A projektgazdának adott esetben figyelembe kell vennie a környezeti hatásokra vonatkozóan az ezen irányelven kívüli uniós jogi aktusok szerint elvégzett releváns vizsgálatok megállapításait. A projektgazda leírást adhat továbbá a projekt olyan jellegzetességeiről és/vagy azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek célja a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy megelőzése. (5) A hatáskörrel rendelkező hatóság a határozatát a projektgazda által a (4) bekezdés értelmében rendelkezésre bocsátott információk alapján, az ezen irányelven kívüli uniós jogi aktusok szerint elvégzett, a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó előzetes ellenőrzések vagy vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével hozza meg. A határozatot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és annak a következőket kell tartalmaznia:
(6) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az attól az időponttól számított 90 napon belül meghozza a határozatát, amikor a projektgazda a (4) bekezdés értelmében valamennyi szükséges információt benyújtotta. Egyebek mellett a projekt jellegére, összetettségére, helyére vagy méretére való tekintettel a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozatalra vonatkozó határidőt kivételesen meghosszabbíthatja; ez esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság írásban tájékoztatja a projektgazdát a határidő meghosszabbításának okairól és arról, hogy a döntés meghozatala mikorra várható.” |
|
7 |
Ezen irányelv II. A. melléklete tartalmazza „[a] II. mellékletben felsorolt projektek esetében a projektgazda által benyújtandó információk” felsorolását. E rendelkezés szövege a következő:
|
|
8 |
Ezen irányelv III. melléklete meghatározza „[a]z annak eldöntéséhez szükséges kritériumokat, hogy a II. mellékletben felsorolt projektek esetében kell‑e környezeti hatásvizsgálatot végezni”. |
A 2014/52 irányelv
|
9 |
A 2014/52 irányelv (11) és (29) preambulumbekezdése értelmében:
|
A 92/43 irányelv
|
10 |
A 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdése ekként rendelkezik: „Figyelembe véve az adott természeti terület védelmével [helyesen: megőrzésével] kapcsolatos célkitűzéseket, megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy program [helyesen: projekt] hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de akár önmagában, akár pedig más terv vagy program [helyesen: projekt] részeként valószínűleg jelentős hatással lesz arra. A természeti területre gyakorolt hatások vizsgálatának eredményét figyelembe véve, továbbá a (4) bekezdés rendelkezéseinek értelmében [helyesen: rendelkezéseire is figyelemmel] az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyják jóvá az érintett tervet vagy projektet, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután – adott esetben – kikérték a lakosság véleményét is.” |
|
11 |
Ezen irányelv 12. cikkének (1) bekezdése ekként rendelkezik: „A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a IV. melléklet a) pontjában felsorolt állatfajok természetes elterjedési területükön való szigorú védelmének érdekében, megtiltva az alábbiakat:
|
|
12 |
Az említett irányelv IV. mellékletének a) pontja a „Microchiroptera” alosztályba tartozó denevérek „valamennyi” faját említi. |
Az ír jog
A területrendezésről és fejlesztésről szóló 2001. évi rendelet
|
13 |
A Planning and Development Regulations 2001 (a területrendezésről és ‑fejlesztésről szóló 2001. évi rendelet) alapügyre alkalmazandó változatának 109. cikke a következőképpen rendelkezik: „[…]
[…]
[…]” |
|
14 |
E rendelet 299B. cikkének (2) bekezdése előírja:
|
A 2016. évi törvény
|
15 |
A 2016. évi törvény 8. cikke (3) bekezdésének szövege a következő:
[…]” |
|
16 |
A 2016. évi törvény 9. cikkének (5) bekezdése a következőket írja elő: „Amennyiben a Hivatal nem teljesítette a 8. cikk (3) bekezdése szerinti, a kérelem elutasítására vonatkozó feladatait, e bekezdés egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Hivatalt abban, hogy a 4. cikk szerinti kérelem tekintetében megtagadja a stratégiai lakásfejlesztési projektre vonatkozó engedély megadását, ha úgy ítéli meg, hogy a javasolt fejlesztés a kért környezeti hatásvizsgálati jelentés vagy Natura hatásvizsgálati jelentés, illetve szükség esetén az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtott Natura hatásvizsgálati nyilatkozat nem megfelelő vagy hiányos jellege miatt korai lenne.” |
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
|
17 |
Az alapeljárás egy 123 lakás Ballincolligban (Írország) történő építésére és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra vonatkozó stratégiai fejlesztési projektre vonatkozik. |
|
18 |
Az e projekt engedélyezése iránti kérelem céljából elvégezték a fák vizsgálatát, és két előszűrési jelentést készítettek a projektgazda nevében, az elsőt az említett projekt környezetre gyakorolt hatásainak a 2011/92 irányelvben említett vizsgálata (a továbbiakban: KHV) céljából, a másodikat pedig ugyanezen projekt különleges természetmegőrzési területként vagy különleges védelmi területként kijelölt területekre gyakorolt hatásainak a 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében előírt megfelelő vizsgálata céljából. |
|
19 |
Az első jelentés nem tartalmaz külön elemzést az állat‑ és növényvilág tekintetében, nem tesz említést ugyanezen projekt denevérekre gyakorolt hatásáról, és az abban szereplő értékelő táblázat nem hivatkozik a biológiai sokféleségre. A második jelentés ugyancsak nem tesz külön említést a projekt denevérekre gyakorolt tényleges hatásáról, mivel e második jelentés csak általánosságban utal arra a tényre, hogy „az állatvilág zavarását idézheti elő közvetlenül az élőhelyek (például a denevérodúk) elvesztése, közvetve pedig a zaj, a rezgés, valamint az építkezéssel és az üzemeltetéssel járó fokozott tevékenység”. A biológiai sokféleségre való egyetlen utalás az említett második jelentésben található, amely azonban kizárólag a Natura 2000 területekre utal, nem pedig magának a területrendezéssel érintett területnek az ökoszisztémájára. |
|
20 |
Ami a fákra vonatkozó vizsgálatot illeti, azt egyetlen nap alatt végezték el, és annak során tizenhárom kivágandó fát azonosítottak. E vizsgálat keretében nem vették figyelembe a fák denevérek általi tényleges vagy potenciális használatát, sem azt, hogy az érintett területet e denevérek használták‑e táplálékkeresésre vagy helyváltoztatásra. Ugyanakkor, míg a KHV‑ra vonatkozó előszűrési jelentés javaslatot tesz az e területen élő növényzet „lehetőség szerint” történő megőrzésére, és azt állítja, hogy annak új tájrendezési intézkedésekkel történő javítása az alapügy tárgyát képező projektnek a biológiai sokféleségre gyakorolt pozitív hatásához vezet, bizonyos számú fát ténylegesen kivágnak, köztük bizonyos számú ciprust és kettőt az említett területen található hat tölgyből. |
|
21 |
2020. július 7‑én az alapeljárás felperese észrevételeket nyújtott be a Hivatalhoz, amelyek jelezték, hogy a javasolt fejlesztési terület a Lee folyón található biológiai folyosó közvetlen közelében helyezkedik el, és ugyanezen területen megfigyeltek denevéreket, továbbá – a denevérek világáról 2016‑ban végzett tanulmány alapján – kiemelték többek között azt, hogy „[a] közvetlen közeli területeken található denevérekre vonatkozó jelenlegi kimutatások azt jelzik, hogy számos olyan denevérfaj létezik, amely a folyó menti területet használja, és hogy az állatokat érintő jelentős hatások elsősorban az odúk lehetséges elvesztéséből, a táplálkozási területek elvesztéséből és mozgásuk útvonalának megzavarásából erednek”. |
|
22 |
Az elbíráló 2020. szeptember 11‑én engedély megadását javasolta. Úgy ítélte meg, hogy az érintett terület általánosságban nem biztosít megfelelő élőhelyeket a vadon élő állatok vagy a védelemre méltó fajok számára, ugyanakkor kijelentette, hogy a fák kivágását megfelelően képzett ökológus tanácsainak megfelelően kell elvégezni annak elkerülése érdekében, hogy az alapügy tárgyát képező projekt potenciálisan hatást gyakoroljon a denevérekre. Az elbíráló nem végzett KHV‑előszűrést, miután egy előzetes tanulmány alapján kizárta annak szükségességét. |
|
23 |
2020. szeptember 16‑i határozatával a Hivatal anélkül engedélyezte e projektet, hogy megkövetelte volna a KHV‑t, és anélkül, hogy további információkat szerzett volna be a denevérek jelenlétére vonatkozóan. A projekt KHV alá vonásának szükségességére vonatkozó saját előszűrése alapján ugyanis úgy ítélte meg, hogy „a projektgazda által e tárgyban benyújtott jelentés megfelelően azonosítja és leírja a javasolt fejlesztés környezetre gyakorolt közvetlen, közvetett és kumulatív hatásait”, és arra a következtetésre jutott, hogy „az érintett természeti terület jellege, méretei és elhelyezkedése miatt a javasolt fejlesztés valószínűleg nem gyakorol jelentős hatást a környezetre”. Az alapeljárás felperesének észrevételeit követően a projektgazdától semmilyen további információt nem kértek. Az elbíráló ajánlásának megfelelően azonban az így megadott engedélynek a következő feltételt kell tartalmaznia:
|
|
24 |
Az alapeljárás felperese által e határozattal szemben benyújtott kereset alapján eljáró High Court (felsőbíróság, Írország), amely a kérdést előterjesztő bíróság, először is arra keresi a választ, hogy a 2011/92 irányelv megköveteli‑e többek között azt, hogy a projektgazda beszerezze az érintett projekt által esetlegesen érintett fajokra vagy élőhelyekre vonatkozó valamennyi releváns információt oly módon, hogy megfelelő tudományos kutatásokat végez vagy szerez be annak érdekében, hogy minden kétséget el lehessen oszlatni a projektnek az ilyen fajokra vagy élőhelyekre gyakorolt jelentős hatásaival kapcsolatban. A kérdést előterjesztő bíróság ezenkívül arra keresi a választ, hogy adott esetben milyen kötelezettségek terhelik a projektgazdát és a hatáskörrel rendelkező hatóságot, ha valamely harmadik fél ez utóbbi számára olyan további információkat szolgáltat, amelyek objektív módon kétségeket ébreszthetnek e projekt környezetre gyakorolt hatásait illetően. |
|
25 |
E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy milyen küszöbértéket kell alkalmazni, vagyis arra, hogy a Hivatalnak el kell‑e oszlatnia minden észszerű kétséget az említett projekt környezetre gyakorolt jelentős hatásait illetően, vagy a rendelkezésére álló dokumentumok alapján egyszerűen „észszerű” határozatot kell hoznia. E bíróság szerint, ha a KHV szükségességének kizárására vonatkozó döntés minden észszerű kétség kizárásától függ, a KHV elvégzésének mellőzéséről szóló döntés a jelen ügyben jogellenes lenne. Ezzel szemben léteznének olyan tényezők, amelyek észszerűvé tennék a Hivatal döntését, ha a szempontok pusztán az ilyen határozat észszerűségére, nem pedig minden kétség kizárására vonatkoznának. |
|
26 |
Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy milyen hatással van a jelen ítélet 24. és 25. pontjában említett szempontokra az, hogy az alapeljárás felperesének 2020. július 7‑i észrevételeiben felvetett kétségek a 92/43 irányelv 12. cikkében előírt szigorú védelem hatálya alá tartozó fajokra vonatkoznak. |
|
27 |
E körülmények között a High Court (felsőbíróság, Írország) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
|
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
|
28 |
Kérdéseivel, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keres választ, hogy a 2011/92 irányelv 4. cikkének (4)–(6) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy abban az esetben, ha az e rendelkezés alapján lefolytatott előszűrési eljárás keretében valamely harmadik fél olyan információkat szolgáltatott az illetékes hatóságnak, amelyek objektíve kétségeket ébreszthetnek e projekt környezetre gyakorolt lehetséges jelentős hatásait illetően, a projektgazdának vagy adott esetben magának az illetékes hatóságnak különösen a 92/43 irányelv alapján védett fajok tekintetében minden releváns információt be kell szereznie az e hatásokkal kapcsolatos kétségek eloszlatása érdekében, és e hatóságnak úgy kell döntenie, hogy környezeti hatásvizsgálat szükséges, ha az ilyen kétség nem zárható ki. |
|
29 |
Emlékeztetni kell arra, hogy a 2011/92 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy az ezen irányelv I. vagy II. mellékletével összefüggésben értelmezett 4. cikke értelmében a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projekteket az engedély megadása előtt KHV‑nak kell alávetni (2018. február 28‑iComune di Castelbellino ítélet, C‑117/17, EU:C:2018:129, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
30 |
A 2011/92 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése pontosan meghatározza, hogy ezen irányelv 2. cikkének (4) bekezdésére is figyelemmel az irányelv I. mellékletben felsorolt projekteket, az 5–10. cikkel összhangban, vizsgálatnak vetik alá. E projekteket tehát úgy kell tekinteni, mint amelyek szükségszerűen a környezetre gyakorolt jelentős hatások kockázatát hordozzák magukban. |
|
31 |
A 2011/92 irányelv II. mellékletében felsorolt projektekkel kapcsolatban az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a tagállamok határozzák meg, esetenkénti vizsgálattal vagy a tagállamok által megállapított küszöbértékek vagy szempontrendszer alapján, hogy a projektet alá kell‑e vetni KHV‑nak. Amint az e rendelkezésnek és ezen irányelv (9) preambulumbekezdésének együttes olvasatából kitűnik, e projektek nem feltétlenül gyakorolnak minden esetben jelentős hatást a környezetre, így azokat csak akkor kell megvizsgálni, ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy azok valószínűleg ilyen hatással járnak. |
|
32 |
E tekintetben a 2011/92 irányelv 4. cikkének (3) bekezdése pontosítja, hogy a tagállamok küszöbértékeket vagy szempontrendszert határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy egy adott projekt esetében sem a (4) és (5) bekezdésben említett határozatot nem kell meghozni, sem környezeti hatásvizsgálatot nem kell végezni, továbbá küszöbértékeket és/vagy feltételeket határozhatnak meg annak megállapítása érdekében, hogy a projekteket a (4) és (5) bekezdésben említett határozathozatal nélkül is alá kell‑e vetni környezeti hatásvizsgálatnak. |
|
33 |
Végül, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy megkövetelik ennek eldöntését, az említett (4) és (5) bekezdés előszűrési eljárást ír elő, amelyre a következőképpen kerül sor. |
|
34 |
Először is, a projektgazda információkat szolgáltat az érintett projekt jellemzőiről, valamint annak a környezetre gyakorolt várható jelentős hatásairól. A benyújtandó információk részletes listáját a 2011/92 irányelv II. A. melléklete tartalmazza. Ezeknek az információknak tartalmazniuk kell azoknak a környezeti tényezőknek az ismertetését, amelyek valószínűsíthetően jelentős hatást fog gyakorolni, valamint az e hatásokra vonatkozóan rendelkezésre álló információk szerint a projekt által a környezetre gyakorolt, valószínűsíthetően jelentős hatásoknak az ismertetését. A projektgazda leírást adhat továbbá a projekt olyan jellegzetességeiről és/vagy azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek célja a környezetre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése vagy megelőzése. |
|
35 |
Másodszor, az illetékes hatóság a projektgazda által ily módon rendelkezésre bocsátott információk alapján, a 2011/92 irányelv III. mellékletében előírt releváns kiválasztási kritériumokra tekintettel hozza meg döntését. |
|
36 |
Ennek keretében adott esetben figyelembe veszi egyrészt a projektgazda által az érintett projekt környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó, a 2011/92 irányelvtől eltérő uniós jogalkotási aktusok alapján elvégzett egyéb releváns vizsgálatok rendelkezésre álló eredményeit, másrészt pedig az illetékes hatóság által az ilyen jogszabályok alapján elvégzett előszűrések vagy környezeti hatásvizsgálatok eredményeit. |
|
37 |
Harmadszor, a döntést a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, és az megjelöli többek között a KHV előírásáról vagy annak mellőzéséről szóló határozat fő indokait, tekintettel a 2011/92 irányelv III. mellékletében felsorolt releváns kritériumokra. |
|
38 |
Ugyanakkor a 2011/92 irányelv nem írja elő kifejezetten a nyilvánossággal való konzultáció kötelezettségét ezen előszűrési eljárás során. A 2014/52 irányelv (29) preambulumbekezdése ugyanis, amely a 2011/92 irányelv 4. cikkének (4)–(6) bekezdése által követett célt fejti ki, pontosítja, hogy „a helyes igazgatási gyakorlat érdekében a más forrásokból – például a közvélemény részéről vagy a hatóságoktól – érkező spontán észrevételeket érdemes figyelembe venni”, ugyanakkor kimondja, hogy „az előszűrési fázis során nem kötelező a hivatalos konzultáció”. |
|
39 |
A 2011/92 irányelv ehhez hasonlóan nem határozza meg azokat az eseteket sem, amelyekben az illetékes hatóság a projektgazdától további információk szolgáltatását kérheti, illetve köteles kérni. |
|
40 |
Következésképpen a 2011/92 irányelv nem írja elő kifejezetten az illetékes hatóság számára azt a kötelezettséget, hogy az érintett projekt esetleges jelentős környezeti hatásaival kapcsolatban harmadik fél által hozzá benyújtott észrevételeket követően kiegészítő információkat kérjen a projektgazdától, vagy hogy maga szerezze be ezeket az információkat. |
|
41 |
A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint azonban a 2011/92 irányelv 2. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a KHV‑t akkor kell elvégezni, ha fennáll annak a valószínűsége vagy kockázata, hogy az érintett projekt jelentős hatást gyakorol a környezetre. Figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, amely az Unió magas szintű környezetvédelmi politikájának egyik alapja, amelynek fényében a 2011/92 irányelvet értelmezni kell, úgy kell tekinteni, hogy ilyen veszély akkor áll fenn, ha objektív tényezők alapján nem zárható ki, hogy e projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre (lásd ebben az értelemben: 2018. május 31‑iBizottság kontra Lengyelország ítélet, C‑526/16, EU:C:2018:356, 66. és 67. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
42 |
Ebből következik, hogy a KHV szükségességének meghatározására irányuló előszűrési eljárás keretében az illetékes hatóság feladata, hogy a rendelkezésére álló valamennyi releváns információt figyelembe vegye, ideértve azokat az információkat is, amelyeket valamely harmadik fél önként közölt vele, amennyiben ezek az információk olyan objektív elemeket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik számára annak értékelését, hogy fennáll‑e annak veszélye, hogy a projekt jelentős hatást gyakorol a környezetre. |
|
43 |
Egyébiránt abban az esetben, ha az illetékes hatóság a harmadik fél által rendelkezésére bocsátott információk alapján úgy ítéli meg, hogy nem zárható ki, hogy az érintett projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre, lehetővé kell tennie a projektgazda számára, hogy további információkat szolgáltasson, mielőtt e hatóság döntene arról, hogy e projekthez szükséges‑e KHV, vagy sem. Ugyanis, amint az a 2011/92 irányelv 4. cikke (4) és (5) bekezdésének szövegéből kitűnik, a projektgazda döntő szerepet játszik azon információk szolgáltatásában, amelyek lehetővé teszik az illetékes hatóság számára a döntéshozatalt. Márpedig e célból, és különösen annak érdekében, hogy a környezeti hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget kizárólag a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektekre korlátozzák, e hatóságnak a lehető legteljesebb körű információkkal kell rendelkeznie. |
|
44 |
Ezenkívül az illetékes hatóság nem juthat azért arra a következtetésre, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a projekt jelentős hatást gyakorol a környezetre, mert a projektgazda által szolgáltatott információk hiányosak anélkül, hogy előzetesen további információkat kért volna tőle. |
|
45 |
Ezzel szemben abban az esetben, ha a harmadik fél által benyújtott bizonyítékok ellenére az illetékes hatóság objektív tényezők alapján kizárhatja, hogy a szóban forgó projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol a környezetre, e hatóság dönthet úgy, hogy nincs szükség KHV‑ra, anélkül hogy köteles lenne a projektgazdától további információkat kérni. |
|
46 |
Hozzá kell tenni egyrészt, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően valamely projekt akkor tekinthető úgy, hogy jelentős hatást gyakorolhat a környezetre, ha jellegénél fogva azzal a veszéllyel jár, hogy jelentős vagy visszafordíthatatlan módon megváltoztatja a környezeti tényezőket, mint például az állat‑ és növényvilágot, a talajt vagy a vizet, függetlenül annak méretétől (2018. május 31‑iBizottság kontra Lengyelország ítélet, C‑526/16, EU:C:2018:356, 65. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). |
|
47 |
Másrészt, amint azt a Bíróság már megállapította, a 2011/92 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének szövege lényegében hasonló a 92/43 irányelv 6. cikke (3) bekezdésének szövegéhez (lásd ebben az értelemben: 2004. szeptember 7‑iWaddenvereniging és Vogelbeschermingsvereniging ítélet, C‑127/02, EU:C:2004:482, 42. pont). |
|
48 |
E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglalt feltétel azt jelenti, hogy a jelentős hatások hiányára vonatkozó kétely esetén ilyen vizsgálatot kell végezni (lásd ebben az értelemben: 2011. május 26‑iBizottság kontra Belgium ítélet, C‑538/09, EU:C:2011:349, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ugyanakkor a Bíróság azt is megállapította, hogy e 6. cikk (3) bekezdését úgy kell értelmezni, a 92/43 irányelv 6. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy – amennyiben valamely tagállam illetékes hatósága úgy dönt, hogy engedélyez az ezen irányelv alapján védett természeti területre valószínűleg hatást gyakorló tervet vagy projektet anélkül, hogy az e rendelkezés értelmében vett megfelelő vizsgálatot írna elő – e hatóságnak kellően meg kell jelölnie azokat az indokokat, amelyek alapján a szóban forgó engedély megadása előtt az esetlegesen kifejtett ellentétes vélemények és az azokban kifejtett észszerű kétségek ellenére bizonyosságot szerzett arról, hogy minden észszerű tudományos kétely kizárható azzal kapcsolatban, hogy e projekt jelentős hatással lehet erre a területre (2023. június 15‑iEco Advocacy ítélet, C‑721/21, EU:C:2023:477, 43. pont). |
|
49 |
Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a 2011/92 irányelv alapján lefolytatott előszűrési eljárás keretében két feltétel szükséges ahhoz, hogy a harmadik fél által hozzá benyújtott észrevételekre tekintettel az illetékes hatóság köteles legyen kiegészítő információkat kérni a projektgazdától. Egyrészt ezeknek az észrevételeknek az érintett projekt „jelentős” lehetséges környezeti hatásaira kell vonatkozniuk. Másrészt az szükséges, hogy az említett észrevételek ténylegesen megakadályozzák azt a következtetést, amely szerint kizárt minden észszerű tudományos kétely a projekt környezetre gyakorolt jelentős hatásainak lehetőségét illetően. |
|
50 |
A kérdést előterjesztő bíróság feladata lesz annak meghatározása, hogy figyelembe véve azokat az információkat, amelyek a 2020. szeptember 16‑i határozat elfogadásának időpontjában a Hivatal rendelkezésére álltak, ideértve azokat is, amelyeket az alapeljárás felperese a 2020. július 7‑i észrevételei keretében nyújtott be hozzá, e Hivatal az ezen észrevételekben szereplő információk ellenére megbizonyosodhatott‑e arról, hogy az alapügyben szereplő projektnek a környezetre, különösen a 92/43 irányelv alapján védett fajokra gyakorolt jelentős hatásaival kapcsolatos minden észszerű tudományos kétely kizárt. |
|
51 |
A fenti megfontolások összességére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2011/92 irányelv 4. cikkének (4)–(6) bekezdését akként kell‑e értelmezni, hogy abban az esetben, ha az e rendelkezés alapján lefolytatott előszűrési eljárás keretében valamely harmadik fél objektív tényezőket szolgáltatott az illetékes hatóságnak e projekt környezetre gyakorolt lehetséges jelentős hatásait illetően, különösen egy, a 92/43 irányelv alapján védett faj vonatkozásában, e hatóságnak fel kell kérnie a projektgazdát kiegészítő információk nyújtására, és azokat tekintetbe kell vennie, mielőtt döntene arról, hogy az említett projekt tekintetében szükség van‑e KHV elvégzésére, vagy sem. Ezzel szemben, amennyiben az említett hatósághoz e harmadik fél által benyújtott észrevételek ellenére, objektív tényezők ellenére kizárható, hogy e projekt valószínűleg jelentős hatást gyakorol a környezetre, ugyanezen hatóság anélkül dönthet úgy, hogy nincs szükség KHV‑ra, hogy köteles lenne a projektgazdától kiegészítő információkat kérni. |
A költségekről
|
52 |
Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg. |
|
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott: |
|
A 2014. április 16‑i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (4)–(6) bekezdését |
|
a következőképpen kell értelmezni: |
|
abban az esetben, ha az e rendelkezés alapján lefolytatott előszűrési eljárás keretében valamely harmadik fél objektív tényezőket szolgáltatott az illetékes hatóságnak e projekt környezetre gyakorolt lehetséges jelentős hatásait illetően, különösen egy, a 2013. május 13‑i 2013/17/EU tanácsi irányelvvel módosított, a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21‑i 92/43/EGK tanácsi irányelv alapján védett faj vonatkozásában, e hatóságnak fel kell kérnie a projektgazdát kiegészítő információk nyújtására, és azokat tekintetbe kell vennie, mielőtt döntene arról, hogy az említett projekt tekintetében szükség van‑e környezeti hatásvizsgálat elvégzésére, vagy sem. Ezzel szemben, amennyiben az említett hatósághoz e harmadik fél által benyújtott észrevételek ellenére, objektív tényezők alapján kizárható, hogy e projekt valószínűleg jelentős hatást gyakorol a környezetre, ugyanezen hatóság anélkül dönthet úgy, hogy nincs szükség környezeti hatásvizsgálatra, hogy köteles lenne a projektgazdától kiegészítő információkat kérni. |
|
Aláírások |
( *1 ) Az eljárás nyelve: angol.