|
2.5.2018 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
C 153/11 |
Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján
(2018/C 153/05)
Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a kérelem elleni felszólalásra.
EGYSÉGES DOKUMENTUM
„LIČKA JANJETINA”
EU-szám: PGI-HR-02179 – 2016.9.13.
OEM ( ) OFJ ( X )
1. Elnevezés
„Lička janjetina”
2. Tagállam vagy harmadik ország
Horvátország
3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása
3.1. A termék típusa
1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség)
3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása
A „Lička janjetina” az olyan hím és nőstény bárányok vágásából származó hús, amelyek az őshonos göndör szőrű likai juhfajta („lička pramenka”) egyedei.
A „Lička janjetina” előállításához használt göndör szőrű likai fajtájú bárányok életkora 90–160 nap, testtömegük pedig 22–36 kg a vágás idején. A „Lička janjetina” előállításához használt hasított test tömege 12–18 kg, hossza pedig legfeljebb 80 cm lehet. A friss „Lička janjetina” húsának színe a világostól az intenzív vörösig terjed, izomszerkezete laza, tömör és sárgásfehér bőr alatti és zsigeri zsírlerakódások találhatók benne, valamint intenzív, de nem túlzottan erős birkahúsaroma jellemzi.
A „Lička janjetina” csak főzve fogyasztható. A „Lička janjetina” főzése során a zsír fokozatosan elolvad, a hús pedig lédússá és porhanyóssá válik, valamint intenzív, de nem túlzottan erős birkahúsíz és -aroma alakul ki benne; a „Lička janjetina” aromaprofilját jellemző illékony vegyületek (aldehidek, alkoholok, ketonok) forrása a göndör szőrű likai bárányok takarmánya, amely a göndör szőrű likai fajta tenyésztésére szolgáló földrajzi területen található legelőkön és réteken előforduló növényfajokat tartalmaz.
3.3. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)
Vágásuk előtt a „Lička janjetina” előállításához használt bárányokat télen juhtejjel (szoptatás), réti szénával és gabonafélék (zab, tritikálé, árpa, rozs, búza és kukorica) keverékével etetik, nyáron pedig legeltetik. A göndör szőrű likai bárányokat legalább 30 napig tartják legelőn.
3.4. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni
A göndör szőrű likai (juhok) nevelését, pároztatását és elletését, továbbá a fajtához tartozó bárányok nevelését és vágását a 4. pontban említett földrajzi területen belül kell végezni.
3.5. A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok
A „Lička janjetina” forgalomba hozatala csak frissen, hasított testként vagy féltestként történhet a láb alsóbb részei, illetve a mellüreg, hasüreg és medenceüreg szervei nélkül. A fej és a vesék a vesefaggyúval a hasított test szerves részét képezik.
3.6. A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok
A „Lička janjetina” hűtött hasított testen a combok, lapockák vagy bordák kitörölhetetlen jelölést kapnak a vágóhídon. Az ovális alakú kitörölhetetlen jelölés része felül a „lička” szó, középen a „žig klaonice” [„vágóhídi jelölés”], alul pedig a „janjetina” szó.
4. A földrajzi terület tömör meghatározása
Lika földrajzi területe két közigazgatási térségre terjed ki: nagyobb része Lika-Senj megyében, kisebb része Zadar megyében található. A göndör szőrű likai nevelésével és a „Lička janjetina” előállításával érintett területen található Gospić városa, valamint Donji Lapac, Karlobag, Lovinac, Perušić, Plitvička jezera, Udbina, Vrhovine, Senj, Brinje és Otočac település Lika-Senj megyében, illetve Gračac település Zadar megyében.
5. Kapcsolat a földrajzi területtel
A „Lička janjetina” termék elnevezésének oltalma iránti kérelem alapja a termék hírneve, amely a hús minőségében és az egyedi módon végzett juhtartás hosszú hagyományában gyökerezik.
A földrajzi terület leírása
A Lika nevű kontinentális térséget hegyláncok fogják közre (délen a Velebit-hegylánc, nyugaton a Velika Kapela-hegylánc, keleten a Plješivica-hegy, északon a Mala Kapela-hegy), és számos karsztsíkság (ún. „polje”) tarkítja (Gacko polje, Ličko polje, Krbavsko polje, Ličko Pounje stb.). A területen mezőgazdasági termelés folyik; az itt termesztett (kukoricán kívüli) gabonaféléket elsősorban juhok takarmányozására használják. A karsztsíkságok a felhalmozódással létrejött tektonikus felszínformák közé tartoznak. Domborzatuk kedvező hatást gyakorol a talaj szerkezetére. Főleg agyagos homok és homokos talajok előfordulása jellemző. Lika területén zord hegyvidéki éghajlat uralkodik, viszonylag rövid vegetációs időszak mellett. Az itteni fennsíkokon és síkságokon a januári átlaghőmérséklet –2 °C körül mozog, az év első hat hónapjában pedig 0 °C alatt van a legalacsonyabb hőmérséklet. Lika területén a hosszú telek és az erős északnyugati szél hatása alakítja a növényzetet, valamint a növénytársulások összetételét és eloszlását.
A juhtartás egyedi módja
A Lika térségben élők mindig hagyományos módon, nyílt legelőkön végezték a göndör szőrű likai juhfajta nevelését. Ezt több történeti feljegyzés tanúsítja (Kosović, B. (1935), Postanak naziva Lika i Ličani [A „Lika” és a „Ličani” elnevezés eredete], Lički kalendar, 62–63., 75–79. o.), és ez a tartásmód a mai napig fennmaradt. A Lika térségbeli juhtartás lényegesen eltér a többi hasonló területen alkalmazott módszertől, mivel a térség nyáron gazdag legelőkkel, télen szűkös ellátással jellemezhető hegyvidéki területeit illetően elmondható, hogy a göndör szőrű likai juhok egész idejük alatt ugyanazon a területen tartózkodnak. Dalmáciában azonban – a nyári hónapokat jellemző sovány legelők miatt – a göndör szőrű dalmáciai juhfajta egyedeit gyakran telepítették át magasabban fekvő legelőkre és csak késő ősszel hajtották vissza az alacsonyabban fekvő területekre. A Lika térségben gyakorolt juhtartási mód a göndör szőrű likai juhok tulajdonságaira is kihatással van: komoly fizikai aktivitásuknak köszönhetően ezek az egyedek szívósak, a betegségekkel szemben ellenállók, elhelyezésüket és takarmányozásukat tekintve pedig igénytelenek.
A juhok tartásmódja és húsa közötti kapcsolat
A Lika hegyvidéki területein szabadon nevelt őshonos göndör szőrű likai juhfajta egyedi tartásmódjának köszönhetően a „Lička janjetina” húsnak is egyedi íze, színe és aromája van a más területekről származó bárányok húsához képest. Ezt különböző tudományos vizsgálatok erősítik meg. Az intenzívebb mozgás és fizikai aktivitás miatt a legelőn tartott likai bárányokból származó hús intenzívebb vörös színű, mint a mezőgazdasági üzemekben nevelt bárányok húsa. A hús színében megfigyelhető eltérés a fajtán túlmenően közvetlenül kapcsolódik a likai bárányok vágás előtti (22 kg és 36 kg közötti) testtömegéhez is. A likai bárányok életkorának előrehaladásával és testtömegének gyarapodásával együtt növekszik az oxidatív aktivitás és a mioglobin mennyisége, és ez magyarázza e fajta húsának intenzívebb vörös színét (Kaić, A. (2013), Fizikalno-kemijska svojstva mesa i sastav trupa janjadi ličke pramenke [A göndör szőrű likai bárányok húsának fizikai-kémiai jellemzői és hasított testének összetétele], doktori disszertáció).
Az intenzív, de nem túlzottan erős birkahús ízt és aromát mutató főtt „Lička janjetina” hús jellemzőit befolyásoló tényezők közé tartozik a juhok tartására szolgáló földrajzi terület, az a tény, hogy változatos és gazdag hegyvidéki legelők növényzetét fogyasztják, valamint a vágási életkoruk (90–160 nap) és testtömegük (22–36 kg). A jobb táplálkozási körülmények (tej, legelő és széna) miatt a likai bárányok vágása a Horvátország egyéb területeiről származó bárányokhoz képest később történik (a cresi bárányokat 80 napos, a pagi bárányokat 33 napos korukban vágják), ezért a likai bárányokból hosszabb (legfeljebb 80 cm) és fejlettebb hasított test nyerhető, mint a cresi vagy pagi bárányokból (Kasap et al. (2010), Neke odlike trupova janjadi ličke pramenke [A göndör szőrű likai bárányok hasított testének egyes jellemzői], tudományos vizsgálat, 858–861. o.).
A főtt „Lička janjetina” hús egyedi aromaprofilja a likai bárányok tartására szolgáló rétek és legelők botanikai összetételének köszönhető. A dalmáciai bárány húsának eltérő aromaprofilja az ottani rétek és legelők eltérő botanikai összetételének köszönhető.
A főtt „Lička janjetina” hús teljes aromaprofiljában több mint 85 %-ot tesznek ki az illékony vegyületek, például aldehidek, alkoholok és ketonok. A „Lička janjetina” húsban legnagyobb arányban előforduló három illékony vegyület a hexán-aldehid, az etil-alkohol és a 2,3-oktándion. Az állatok legelőn való tartásának hatását legjobban mutató illékony vegyület a 2,3-oktándion.
Lika legelőterületét egyrészt a kontinentális alföldi legelők (természetes és vetett rétek), másrészt a köves rétek (természetes legelők) alkotják, amelyek növényi összetételére 96 faj jellemző. Ennek jelentős részét teszik ki az aromás növények, amelyek közül a védett közönséges csarab (Calluna vulgaris) és saspáfrány (Pteridium aquilinum) van túlsúlyban. A nagy ugarpalástfű (az Aphanes nemzetség tagja), az orvosi veronika (Veronica officinalis) és többféle zuzmó is széles körben előfordul.
Kutatások igazolják, hogy a likai legelőkön és réteken fellelhető takarmányok és növénytársulások, valamint a takarmányadag összetétele lényeges szerepet játszanak a „Lička janjetina” aromaprofiljának meghatározásában.
Az anyatejen kívül a takarmányadagban, azaz a likai réteken és legelőkön tartott göndör szőrű likai bárányok táplálékbevitelében az alábbi növényfajok szerepelnek: Bromus erectus (sudár rozsnok), Scorzonera villosa, Chrysopogon gryllus (éles sikárfű), Festuca pseudovina (sovány csenkesz), Dichantium ischaemum, Satureo edraianthetum, Filipendula hexapetala (koloncos bajmóca), Lotus corniculatus (szarvaskerep), Leontodon hispidus (közönséges oroszlánfog), Sanguisorba muricata (lágytövisű vérfű), Eryngium amethystinum (ametisztkék iringó), Sesleria tenuifolia, Trinia carniolica, Gentiana symphyandra (nagy sárga tárnics) és Genista holopetala (krajnai rekettye).
Ez arra utal, hogy a „Lička janjetina” és a többi hasonló bárány illékony szerves vegyületeit megkülönböztető fő tényezőt a bárányok tartási helyéül szolgáló földrajzi terület (az ún. „területi hatás”) jelenti (Krvavica et al. (2015), Isparljivi spojevi arome ličke janjetine [A „Lička janjetina” illékony szerves vegyületei], tudományos vizsgálat, 238–246. o.).
Hírnév
A „Lička janjetina” Lika régióbeli hírneve különösen 1998 óta jelentős; ebben az évben került először megszervezésre a Likai ősz („Jesen u Lici”) nevű rendezvény. A rendezvényre látogatók megismerhetik a Lika régiót és a helyben készült likai termékeket. Ennek a kulturális idegenforgalom jegyében évente megrendezett gasztronómiai programnak a célja a Lika térségre jellemző autentikus népdalok és néptáncok megismertetése, valamint a térség hagyományos helyi termékeinek (többek között nyárson sült „Lička janjetina” és savanyú bárányragu Lika-módra) elkészítése és bemutatása.
A „Lička janjetina” termék hírneve és a Lika térség közötti kapcsolatot igazolja a Vodič Hrvatske gastro ikone [A horvát konyhaművészeti ikonok bemutatása] című munka is, amelyben a „Lička janjetina” (Andrić, V. et al. (2007), Vodič kroz hrvatske gastro ikone, Gastronomad, Zágráb, 210–211. o.) a Lika térségbeli „kulináris ikonok” egyikeként szerepel. A Hrvatska eno-gastronomija [Horvátország borgasztronómiája] szintén úgy említi a „Lička janjetina” terméket, mint a Lika térség gasztronómiáját meghatározó egyik legismertebb különlegességet. A „Lička janjetina” elkészítése fedő alatt vagy nyárson történik.
A „Lička janjetina” máig meglévő hírnevét és minőségét igazolja az a tény, hogy a termék neve és elkészítési módja hússal kapcsolatos szakkiadványokban és folyóiratokban szerepel (Cvrtila et al. (2007), Kakvoća janjećeg mesa [A bárányhús minősége], Meso 9/2:114–120, 115. o.).
A „Lička janjetina” elkészítésének receptjeit különböző konyhaművészeti kiadványok tartalmazzák, többek között a „Hrvatska tradicionalna jela i pila” [Hagyományos horvát ételek és italok] sorozat.
Hivatkozás a termékleírás közzétételére
(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)
http://www.mps.hr/datastore/filestore/110/IZMJENJENA_SPECIFIKACIJA_LICKA_JANJETINA_18072017.pdf
(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.