|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/2337 |
2025.11.25. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/2337 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. november 24.)
a Kínai Népköztársaságból származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a kivetéséről szóló (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 11. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések
|
(1) |
A Tanács a 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy az érintett ország) származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára. A kár megszüntetéséhez szükséges mértéktől függően a vámtétel 7,3 % és 13,8 % között mozgott. |
|
(2) |
A Bizottság egy szubvencióellenes vizsgálatot és a dömpingellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatát követően az 1379/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) 0 %-tól 19,9 %-ig terjedő mértékűre módosította az eredeti dömpingellenes vámot, továbbá 4,9 % és 10,3 % közötti mértékű kiegyenlítő vámot is kivetett. Az ebből fakadó kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések együttes mértéke 4,9 % és 30,2 % közötti. |
|
(3) |
A dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2017/724 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) fenntartotta az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket. |
|
(4) |
A kiegyenlítő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2021/328 bizottsági végrehajtási rendelettel (5) úgy határozott, hogy fenntartja az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket. |
|
(5) |
A dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát követően a Bizottság az (EU) 2023/1452 bizottsági végrehajtási rendelettel (6) úgy határozott, hogy fenntartja az 1379/2014/EU végrehajtási rendeletben megállapított intézkedéseket. |
|
(6) |
Az ebből fakadó kiegyenlítő és dömpingellenes intézkedések együttes mértéke 4,9 % és 30,2 % közötti. |
|
(7) |
Az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára is intézkedések vannak hatályban, amelyeket a Bizottság szubvencióellenes vizsgálatot követően az (EU) 2020/870 bizottsági végrehajtási rendelettel (7) vezetett be. Az Egyiptomból származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó vám a támogatás mértéke alapján 13,1 %. |
1.2. Az ugyanazon terméket érintő egyéb, folyamatban lévő vizsgálatok
|
(8) |
A Bizottság 2024. augusztus 30-án a kárra korlátozódó részleges időközi felülvizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó szubvencióellenes intézkedések tekintetében. Az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (8). |
|
(9) |
A Bizottság 2025. február 17-én dömpingellenes eljárást indított a Bahreinből, Egyiptomból és Thaiföldről származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról értesítést tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (9). |
1.3. Az eljárás megindítása
|
(10) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. augusztus 30-án az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján megindította a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatát. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (10). |
|
(11) |
A Bizottság a Glass Fibre Europe (a továbbiakban: a kérelmező) által 2024. június 3-án benyújtott kérelem alapján indította meg ezt a felülvizsgálatot. A felülvizsgálati kérelmet a kérelmező a folytonosüvegrostszál-termékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A felülvizsgálati kérelemben foglalt, a folytonosüvegrostszál termék kínai és uniós ágazatának szerkezetében bekövetkezett tartós jellegű változásokkal, valamint a dömpinggel és a felmerült jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendők voltak a vizsgálat megindításához. |
1.4. Érdekelt felek
|
(12) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, más ismert uniós gyártókat, az ismert kínai exportáló gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a vizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre. |
|
(13) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
1.5. Az eljárás további menete
|
(14) |
A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy egy meghatározott határidőn belül észrevételeket tegyenek az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatban. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Glass Fibre Europe, a PROXIM, a Jiangsu Changhai Composite Materials Holding Co., Ltd. és a Jushi Group Co., Ltd. által benyújtott észrevételekkel az alábbi vonatkozó szakasz foglalkozik. |
|
(15) |
Amennyiben a felek kérelmezték, lehetőséget kaptak szóbeli meghallgatásra is. Meghallgatásokra került sor a Glass Fibre Europe, a Jiangsu Changhai Composite Materials Holding Co., Ltd. és a Jushi Group Co., Ltd. részvételével. |
|
(16) |
Az érdekelt felek (14) preambulumbekezdésben említett tájékoztatását követően a Bizottság később újabb végső tájékoztatást küldött valamennyi érdekelt félnek. Ez az újabb tájékoztatás naprakész ténymegállapításokat és megfontolásokat tartalmazott. A felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek az újabb tájékoztatással kapcsolatban, az észrevételekkel pedig az alábbi vonatkozó szakasz foglalkozik. |
1.6. Az eljárás megindításával kapcsolatos állítások
|
(17) |
Nem érkezett észrevétel az eljárás megindításával kapcsolatban. |
1.7. Mintavétel
|
(18) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
1.7.1. Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(19) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző helyzetfelmérés keretében bejelentett, a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszak legnagyobb termelési és értékesítési volumene alapján választotta ki. A minta három olyan uniós gyártóból állt, amelyek a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének több mint 60 %-át és becsült teljes uniós értékesítési volumenének több mint 69 %-át képviselték. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Nem érkezett észrevétel. A minta reprezentatívnak minősült az uniós gazdasági ágazatra nézve. |
1.7.2. Mintavétel a független importőrök körében
|
(20) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. |
|
(21) |
Egyetlen független importőr sem nyújtott be kitöltött mintavételi űrlapot. Ezért a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. |
1.7.3. Mintavétel az exportáló gyártók körében
|
(22) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetve vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(23) |
Négy kínai exportáló gyártó/csoport nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Bizottság két exportáló gyártóból/csoportból álló mintát választott ki az Unióba irányuló export azon legnagyobb reprezentatív volumene alapján, amelyet a rendelkezésre álló időn belül megfelelően meg lehetett vizsgálni. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi érintett ismert exportáló gyártóval és Kína hatóságaival. Az eredeti mintába a Jushi Group és a Jiangsu Changhai Composite Materials Holding Co., Ltd. (a továbbiakban: Jiangsu Changhai) tartozott. A mintában eredetileg nem szereplő exportáló gyártói csoport, a Taishan Fiberglass Group észrevételeket nyújtott be a mintában eredetileg szereplő vállalatok egyikével, a Jushi Grouppal a China National Building Materials Group (más néven: CNMB vagy CNBM Group) révén fennálló kapcsolatáról. |
|
(24) |
A Bizottság 2024. szeptember 20-án értesített minden érdekelt felet arról, hogy az ideiglenes minta megváltozott, és a Taishan Fiberglass Group és a Jushi Group az (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet (11) 127. cikke értelmében egymással kapcsolatban álló vállalatnak, és azonos vállalatcsoport, a CNBM Group tagjának tekintendő. A végleges mintát tehát a CNBM Group és a Jiangsu Changhai képezte, amelyek az Unióba irányuló export volumenének mintegy 98 %-át adták. A végleges mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. |
1.8. Egyedi vizsgálat
|
(25) |
Egyetlen vállalat sem jelentkezett azért, hogy egyedi vizsgálatot kérjen. |
1.9. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(26) |
A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. |
|
(27) |
A Bizottság online közzétette (12) az exportáló gyártókra, a felhasználókra, a független importőrökre és az uniós gyártókra vonatkozó kérdőíveket. |
|
(28) |
Az uniós gyártók mintájába felvett mindhárom uniós gyártótól, két felhasználótól, valamint a mintában szereplő kínai exportáló gyártóktól és a velük kapcsolatban álló uniós kereskedőktől érkeztek válaszok a kérdőívre. |
|
(29) |
A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:
|
1.10. Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(30) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2021. január 1. és a felülvizsgálati időszak vége közötti időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A felülvizsgálat tárgyát képező termék
|
(31) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék: a jelenleg a 7019 11 00 , ex 7019 12 00 , 7019 14 00 és 7019 15 00 KN-kód (TARIC-kódok: 7019 12 00 22, 7019 12 00 25, 7019 12 00 26, 7019 12 00 39) alá tartozó, legfeljebb 50 mm hosszúságú vágott üvegrostszál, üvegszál előfonat, kivéve az impregnált és bevonattal ellátott üvegszál előfonatokat, amelyeknek az (ISO 1887 szabvány szerint meghatározott) izzítási vesztesége meghaladja a 3 %-ot, és üvegrostszálból készült szövedék az üveggyapotból készült szövedék kivételével (a továbbiakban együttesen: a felülvizsgálat tárgyát képező termék). Ezeket a KN- és TARIC-kódokat csak tájékoztató jelleggel, a tarifális besorolás esetleges későbbi változásának sérelme nélkül adjuk meg. |
|
(32) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék az összetett anyagokat előállító iparágban a hőre lágyuló és a hőre keményedő gyanták megerősítésére leggyakrabban használt nyersanyag. A létrejövő összetett anyagokat (üvegszállal megerősített műanyagok) számos más iparágban alkalmazzák: gépjárműipar, elektromos/elektronikai ipar, szélerőműlapátok, építés/építőipar, tartályok/csövek, fogyasztási cikkek, légtér/katonai felhasználás stb. |
2.2. Az érintett termék
|
(33) |
Az érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó vizsgált termék (a továbbiakban: az érintett termék). |
2.3. A hasonló termék
|
(34) |
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(35) |
A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
2.4. A termékkört érintő állítások
|
(36) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Glass Fibre Europe észrevételeket nyújtott be az intézkedések hatálya alá tartozó termékkörrel kapcsolatban. |
|
(37) |
Ezek az észrevételek az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételek benyújtásának határideje után érkeztek be. Ezenkívül az időközi felülvizsgálat a dömping és a kár vizsgálatára szorítkozott. |
|
(38) |
Mivel a beadványok az előírt határidőn túl érkeztek be, a Bizottság nem vette figyelembe őket, és elutasította a kérelmet. |
3. TARTÓS JELLEGŰ VÁLTOZÁSOK
3.1. Tartós jellegű változások a folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatának és piacának szerkezetében
|
(39) |
Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömping és a kár vonatkozásában a körülmények megváltozása észszerűen tartósnak mondható-e. |
|
(40) |
A kérelemben a kérelmezők előadták, hogy a dömpinggel kapcsolatos tartós változások a folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatának szerkezetében bekövetkezett jelentős átalakulással, a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési volumenének, termelési kapacitásának és szabad termelési kapacitásának Kínában bekövetkezett növekedésével, valamint az ebből eredő hatalmas kapacitásfelesleggel és exportár-leszorító hatással vannak összefüggésben. |
|
(41) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az (EU) 2017/724 végrehajtási rendelet óta elvégzett mindegyik hatályvesztési felülvizsgálatban megerősítették a folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatában fennálló kapacitásfeleslegre vonatkozó adatok, hogy jelentős mértékben nőtt a kapacitásfelesleg, amely 2015-ben még 150 000 tonna volt (13), 2021-ben viszont már 1,1 millió tonna (14). |
|
(42) |
A folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatának termelési kapacitásában bekövetkezett tartós növekedéssel kapcsolatos érvet alátámasztó adatokra figyelemmel a Bizottság vizsgálat útján meggyőződött az együttműködő exportáló gyártók kapacitásának alakulásáról. A mintában szereplő összes együttműködő exportáló gyártó arról számolt be, hogy termelési kapacitása növekedett: a 2016. évi 1,5 millió tonnáról 4,1 millió tonnára bővült a felülvizsgálati időszak alatt. 2020 és 2021 között, a Covid19-világjárvány és a lezárások csúcsán a folytonosüvegrostszál termékek kínai gyártói mindössze egy év alatt több mint 1 millió tonnával tudták növelni termelési mennyiségüket. |
|
(43) |
A Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai kormány nem működött együtt e felülvizsgálatban. Ezért a Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő információkra támaszkodott a folytonosüvegrostszál termékek iránti kínai belföldi kereslet megállapításához. Ennek alapján a folytonosüvegrostszál termékek iránti kínai belföldi kereslet 2023 és 2024 között megközelítőleg 3,1 millió tonnát tett ki, ami a mintában szereplő kínai exportáló gyártók által benyújtott ellenőrzött adatokkal összehasonlítva legalább 1 millió tonna többletkapacitásnak felel meg. Más kínai exportáló gyártók, például a Chongqing Polycomp International Corp. (15), a Shandong Fiberglass Group Corp. Ltd (16) és a Chongqing Sanlei Fiberglass Co. Ltd. (17), valamint az általuk közölt kapacitásnövekedés figyelembevétele esetén a kínai kapacitásfelesleg meghaladhatja a 2 millió tonnát. |
|
(44) |
Emellett a mintában szereplő összes exportáló gyártó arról számolt be, hogy a közelmúltban új kemencékbe és gyártósorokba ruházott be: a CNBM Group két új gyártóüzemet nyitott Tajjüanban (18) és Huajanban (19), ezzel évi több mint 800 000 tonnával bővítette gyártási kapacitását. |
3.2. Tartós jellegű változások az uniós gazdasági ágazat és piac szerkezetében
|
(45) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a kárral kapcsolatos tartós változások az uniós gazdasági ágazat szerkezetében bekövetkezett jelentős átalakulásokkal voltak összefüggésben, amelyek arra vezethetők vissza, hogy a kínai behozatal – a folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatának kapacitásfeleslege miatt – mennyiség és ár tekintetében egyre agresszívabb nyomást gyakorolt. |
|
(46) |
A vizsgálat megerősítette, hogy az állandósul kínai kapacitásfelesleg az agresszív árképzéssel együtt jelentősen visszafogta a folytonosüvegrostszál termékek uniós gazdasági ágazatának növekedését. Az uniós gyártók csak korlátozott mértékben tudták növelni kapacitásukat a meglévő létesítmények optimalizálása révén. A kínai export a 2014-ben végrehajtott további kereskedelmi intézkedéseket követően is nyomást gyakorolt az uniós piacra, aminek következtében több gyártó elhagyta a piacot. Az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatt, 2009-ben a folytonosüvegrostszál termékek tizenegy gyártója működött az Unióban. A figyelembe vett időszak elejére, 2021-re a számuk tízre csökkent. A németországi P-D Glasseiden ugyanis 2019-ben beszüntette a gyártást. Nemrég, 2023 júliusában a Krosglass is beszüntette a folytonosüvegrostszál termékek gyártását, hogy downstream tevékenységekre összpontosítson. Ezenkívül a NEG NL csődöt jelentett (20) főként az energiaköltségek növekedése és az optikai üvegrosttermékeinek legfontosabb végső piaca, a gépjárműipar részéről mutatkozó kereslet csökkenése miatt. Ezzel az újabb megszűnéssel mindössze nyolcra csökkent a gyártók száma. Ezzel egyidejűleg, 2025-ben az Electric Glass Fiber UK beszüntette a folytonosüvegrostszál termékek gyártását (21). Mivel az Egyesült Királyság 2021. január 1-je óta már nem tagja az Európai Uniónak, e fejlemény nem változtat az uniós gyártók számán, ugyanakkor csökkenti a rendelkezésre álló regionális kínálatot, és beleillik az uniós piacot érintő tartós változások sorába. |
|
(47) |
A termelési kapacitás alakulását vizsgálva, a Bizottság az eredeti vizsgálatban csak a mintában szereplő gyártók körében értékelte az uniós piaci kapacitást, amely így e tekintetben nem használható fel hivatkozási alapként, a dömpingellenes intézkedések 2017. évi hatályvesztési felülvizsgálata (22) alapján az uniós termelési kapacitás 2015-ben 725 960 tonnára volt tehető. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálat szerint a kapacitás a 2021. évi 711 692 tonnáról 651 196 tonnára csökkent a felülvizsgálati időszakban (–9 %), vagyis mintegy 10 %-kal maradt el az eredeti vizsgálat során megállapított, 2015. évi szinttől. Még az egyesült királyságbeli gyártónak a brexit utáni mutatókban való figyelmen kívül hagyása esetén is megerősítést nyert, hogy a termelési kapacitás csökkenő tendenciát mutatott. |
|
(48) |
Az eredeti vizsgálatból rendelkezésre álló adatokkal összehasonlítva az uniós gazdasági ágazat értékesítése a 2006. évi 737 818 tonnáról 520 064 tonnára esett vissza a vizsgálati időszakban, piaci részesedése pedig 75,1 %-ról 69,5 %-ra csökkent ugyanebben az időszakban. Ezzel szemben a jelenlegi vizsgálat szerint az uniós gazdasági ágazat értékesítése 337 898 tonnára csökkent, piaci részesedése pedig 40 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban. Ez azt mutatja, hogy az uniós értékesítés mostanra jóval a 2000-es évek közepén tapasztalt szint alá csökkent, ennél viszont még fontosabb, hogy a piaci részesedés mintegy 30 százalékponttal zsugorodott, ami az uniós gazdasági ágazat helyzetének tartós romlását jelzi. |
|
(49) |
Az uniós piaci helyzetre szintén kihatott, hogy folytonosüvegrostszál termékeket gyártó, kínai tulajdonú vállalatok letelepedtek harmadik országokban, például Egyiptomban és Bahreinben (23). A vállalatok egyiptomi letelepedését követően a Bizottság kiegyenlítő vámokat vetett ki az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára (24) azzal a céllal, hogy az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó támogatott behozatalra tekintettel helyreállítsa az egyenlő versenyfeltételeket. Emellett a folytonosüvegrostszál termékek gyártása terén tovább bővült a kapacitás Egyiptomban (25) és Bahreinben (26). A folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező behozatalával szemben hozott intézkedések ellenére továbbra is állandó nyomás nehezedik az uniós gazdasági ágazatra, mivel egyre több harmadik országból – többek között kínai ellenőrzés alatt álló bahreini és egyiptomi létesítményekből – áramlanak be ismétlődő jelleggel tisztességtelenül forgalmazott folytonosüvegrostszál termékek, amelyek piaci részesedése számottevően nőtt az uniós piacon. A Bizottság 2025. február 17-én dömpingellenes eljárást indított a Bahreinből, Egyiptomból és Thaiföldről származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozóan (27). |
|
(50) |
A Bizottság azt is megállapította, hogy strukturális változások következtek be az uniós energiapiacokon. Noha az energiaköltségek a felülvizsgálati időszak végére csökkentek a 2022. évi csúcsértékhez képest, a figyelembe vett időszak elején jellemző szint felett maradtak. A Bizottság megítélése szerint valószínűtlen, hogy a gázárak visszatérnének a 2021 közepéig megfigyelt szintekre, vagy ott szilárdan stabilizálódnának. Attól az évtől kezdődően a legtöbb tagállam, amely korábban az Oroszországból származó vezetékes földgázbehozatalra támaszkodott, fokozatosan csökkentette e függőségét. Oroszország Ukrajna elleni által indított, indokolatlan katonai agresszióját követően az Európai Unió és tagállamai megerősítették és felgyorsították az energiaellátás diverzifikálására és az orosz földgáztól való függőség megszüntetésére irányuló intézkedéseket. Ezzel összefüggésben legalább 17 új LNG-terminál létesítése van tervbe véve vagy folyamatban (28). Az LNG-infrastruktúrához szükséges beruházások léptékére és az orosz vezetékes gáztól való függőség megszüntetése iránti egyértelmű uniós elkötelezettségre (29) tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nagyon valószínűtlen, hogy az Unió ismét a 2021 előtti volumenben és árakon szerezne be orosz gázt. Ennek megfelelően arra kell számítani, hogy a gázárak tartósan meghaladják a 2021 első feléig tapasztalt szintet. |
|
(51) |
A Bizottság megjegyezte, hogy az uniós gazdasági ágazat egyre szigorúbb környezetvédelmi és energetikai kötelezettségek mellett működik. 2023. évi állásfoglalásában a kérelmező felhívta a figyelmet arra, hogy a folytonosüvegrostszál termékek uniós gyártói növekvő működési költségekkel szembesülnek a környezetvédelmi és energetikai megfeleléssel összefüggésben (30). E tekintetben az üvegrost szövetek uniós gyártásának mintegy 95 %-ára kiterjedő közelmúltbeli életciklus-értékelés kimutatta, hogy egy kilogramm szövet gyártása átlagosan 2,2 kg szén-dioxid-kibocsátással és 39 MJ primerenergia-fogyasztással jár (31). A 2015 és 2021 közötti időszakban az ágazati szintű energiafogyasztás 8 %-kal, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig 3 %-kal csökkent. Ezek az adatok azt mutatják, hogy történt ugyan némi előrelépés, de a további csökkentéshez jelentős többletberuházásokra van szükség. A Bizottság megállapította továbbá, hogy a környezetvédelem területére vonatkozó uniós jogszabályok, köztük az ipari kibocsátásokról szóló irányelv (az (EU) 2024/1785 irányelvvel (32) módosított 2010/75/EU irányelv (33)), valamint az európai zöld megállapodás részét képező egyéb, éghajlattal és körforgásos gazdasággal kapcsolatos intézkedések várhatóan további megfelelési költségeket rónak az uniós gyártókra. E megállapítások együttesen megerősítik, hogy az elkövetkező években az uniós gazdasági ágazat környezeti költségeinek emelkedésére lehet számítani. Mindez tartós változást idéz elő az uniós gazdasági ágazat költségszerkezetében. |
|
(52) |
A Bizottság emlékeztet arra, hogy az érintett termék főként erősítőanyagként használatos összetett anyagok gyártásában. Az Unióban az üvegrost iránti kereslet több mint 95 %-a ilyen megerősítési célú felhasználással függ össze. Az elmúlt években azonban az összetett anyagok uniós piaca zsugorodott. Az üvegrosttal megerősített műanyagok európai gyártási volumene 2022-ben 9 %-kal, 2023-ban pedig további 8 %-kal csökkent (34), így a teljes kibocsátás a legutóbb 2012-ben tapasztalt szintre, 2,4 millió tonnára esett vissza 2024-ben. Ugyanakkor az összetett anyagok gyártása világszinten mintegy 6 %-kal bővült 2023-ban, ami még hangsúlyosabbá teszi az Unió piaci részesedésének csökkenését. Ez a zsugorodás közvetlen hatással van a jelenlegi felülvizsgálat tárgyát képező üvegrost alapvető formái iránti keresletre. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az összetett anyagok iránti uniós kereslet csökkenése a termelés világszintű növekedésével és a harmadik országokból érkező behozatal bővülésével együtt a piaci körülmények tartós változásához vezetett. |
3.3. Következtetés
|
(53) |
A fentiekre figyelemmel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az eredeti vizsgálat óta tartós jellegű változások álltak be a körülményekben a folytonosüvegrostszál termékek kínai ágazatának és piacának szerkezetét, valamint az uniós gazdasági ágazat és piac szerkezetét illetően egyaránt, ami a körülmények alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése értelmében vett lényeges megváltozásának minősül. |
4. DÖMPING
4.1. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához
|
(54) |
Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg. |
|
(55) |
Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a folytonosüvegrostszál termékek gyártása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A mintában szereplő két vállalat/csoport benyújtotta a releváns információkat. |
|
(56) |
A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. |
|
(57) |
A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. |
|
(58) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. |
|
(59) |
A Bizottság 2025. január 23-án az első feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között a nyersanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a folytonosüvegrostszál termékek gyártásához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság megjelölte a lehetséges reprezentatív országokat, nevezetesen Brazíliát, Mexikót, Thaiföldet és Törökországot. |
|
(60) |
A Bizottság 2025. július 10-én második feljegyzésben (a továbbiakban: második feljegyzés) foglalkozott az érdekelt felektől az első feljegyzéssel kapcsolatban kapott észrevételekkel, valamint tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kíván felhasználni úgy, hogy Törökországot tekinti reprezentatív országnak. Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget reprezentatív országbeli gyártó, a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş. rendelkezésre álló adatai alapján állapítja meg. |
|
(61) |
A második feljegyzéssel kapcsolatban a CNBM Grouphoz tartozó Jushi Group, a Glass Fibre Europe, a Jiangsu Changhai és egy felhasználó, a PROXIM nyújtott be észrevételeket a Bizottsághoz. Ezekkel az észrevételekkel a lenti 4.2.2. szakasz vonatkozó részeiben foglalkozott. |
|
(62) |
A határidőn belül beérkezett észrevételek és információk elemzése után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Törökország megfelelő reprezentatív országnak tekinthető, és a rendes érték megállapításához szükséges torzulásmentes árakat és költségeket onnan szerzi majd be, kivéve a pirofillit esetében. E választás mögöttes okait a lenti 4.2.2. szakasz részletesen ismerteti. |
4.2. Rendes érték
|
(63) |
Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”. |
|
(64) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” (az igazgatási, értékesítési és általános költségekre a továbbiakban az „SGA-költségek” fordulattal hivatkozunk). |
|
(65) |
Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
4.2.1. Jelentős torzulások fennállása
|
(66) |
A Bizottság Kínai Népköztársaság (a továbbiakban: Kína) üvegrostágazata vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (35) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. |
|
(67) |
Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (36). A Bizottság megállapította különösen, hogy az üvegrostágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (37), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (38). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (39). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (40). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a vegyiparban torzultak a bérköltségek (41), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (42). |
|
(68) |
A kínai üvegrostágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a rendelkezésre álló, többek között a kérelemben, valamint a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (43) (a továbbiakban: jelentés) foglalt bizonyítékokra alapozta, amelyek nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a vizsgált termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával. |
|
(69) |
A kérelmező azt állította, hogy az üvegrost megerősítések kínai ágazatában jelentős torzulások állnak fenn. Hivatkozott a jelentésre, különösen arra, hogy a kínai gazdasági rendszer „szocialista piacgazdaság”, és a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) aktív szerepére a kínai köz- és magánszektorban egyaránt. |
|
(70) |
A kérelem konkrétabban a következőkre mutatott rá:
|
|
(71) |
Megállapítható tehát, hogy az árak és költségek (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint ezen az alapon a szóban forgó esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. |
|
(72) |
A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban található, valamint a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a szóban forgó ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat. A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások következtében helyénvaló-e a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. |
|
(73) |
Az üvegrostágazatban a kínai kormány továbbra is az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdonnal és ellenőrzéssel rendelkezik. A vizsgálat megerősítette, hogy a folytonosüvegrostszál termékek ágazatában működő három legnagyobb gyártó – nevezetesen a Jushi (50), a Taishan Glassfiber (51) és a CPIC (52) – vagy teljes mértékben állami tulajdonban van, vagy az állam ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik benne. Ez a három gyártó az üvegrostgyártási kapacitás mintegy 70 %-át adja (53). |
|
(74) |
Ezenfelül általánossá vált, hogy a KKP nemcsak az állami tulajdonú vállalatok, hanem a magánvállalatok esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba (54), és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. |
|
(75) |
A vizsgálat kimutatta, hogy az üvegrostágazat nemzeti szövetsége a Kínai Üvegrostágazati Szövetség (China Fiber Glass Industry Association, a továbbiakban: CFGIA) (55). A CFGIA „igazodik a KKP általános vezetéséhez, […] párttevékenységet folytat, és biztosítja a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket” (56). Ezen túlmenően a „szövetség bejegyző és irányító hatósága a Kínai Népköztársaság polgári ügyekért felelős minisztériuma” (57), és a CFGIA képviselői posztjára való alkalmasság feltételei közé tartozik „a KKP vezetéséhez való igazodás, a kínai típusú szocializmus támogatása, a párt irányvonalának, alapelveinek és politikáinak határozott végrehajtása, valamint jó politikai tulajdonságokkal való rendelkezés” (58). |
|
(76) |
A Jushi, A Taishan Glassfiber és a CPIC a CFGIA tagja (59). |
|
(77) |
A üvegrostágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az üvegrostágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Ezt jól példázza a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv (60), amely az ágazatot – és mindenekelőtt a különleges rendeltetésű üvegrostokat – azon anyagokhoz sorolja, amelyek esetében a tervnek megfelelő szakpolitikák támogatják a technológiai innovációt. Az üvegrosthoz kapcsolódó ágazatokat az ipar strukturális kiigazításáról közreadott útmutató katalógus 2024. évi verziója (61), valamint az első használatra/demonstrációs célokra felhasználható kulcsfontosságú új anyagok 2024. évi útmutató katalógusa (62)is az ösztönzött ágazatok közé sorolja. |
|
(78) |
Tartományi szinten is hasonló példák vannak a kínai hatóságok azon szándékára, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését; ilyen többek között Sangtung, amely kifejezetten az üvegrost- és összetettanyag-ágazatot illetően irányozza elő a következőket: „aktívan fejleszteni kell azokat a vezető és kiemelt vállalkozásokat, amelyek erős márkahatással, piaci vonzerővel és integrációs képességekkel rendelkeznek, valamint ösztönző hatással vannak az ipari láncokra és ipari klaszterekre, továbbá támogatni kell az iparágakon és a régiókon átnyúló, valamint a kereszttulajdonlás útján történő összefonódásokat és a vállalkozások átszervezését”, emellett „nagy teljesítményű üvegrostokat és üvegrosttermékeket kell kifejleszteni [és] ösztönözni kell az ultrafinom, nagy szilárdságú, magas rugalmassági modulusú, lúgálló, alacsony dielektromos állandóval rendelkező, alacsony tágulású, magas szilikatartalmú, lebomló, speciális alakú keresztmetszettel rendelkező és egyéb nagy teljesítményű üvegrostok és üvegrosttermékek fejlesztését. Az elektronikus információk, az űrkutatás, az új energia, a nagy méretű tenyészgazdaságok, a mezőgazdasági üvegházak és egyéb területek igényeire összpontosítva kutatni és fejleszteni, valamint népszerűsíteni kell az üvegrostból készült, hőre lágyuló és hőre keményedő összetett anyagokból készülő termékeket, valamint az infrastrukturális projektekhez használatos összetett üvegrostrácsokat” (63). |
|
(79) |
Ugyanígy Csungking város – ahol a CPIC található – önkormányzata közzétette a stratégiai és feltörekvő ágazatok fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves tervét (64), amely előirányozza „a nagy teljesítményű rostok és összetett anyagok iparának bővítését”, valamint „a projektek kialakításának felgyorsítását, többek között a […] nagy teljesítményű üvegrostok előállítására szolgáló 150 000 tonna éves gyártási kapacitású gyártósorok, valamint az ultrafinom üvegrostok és összetett anyagok gyártóbázisa vonatkozásában, hogy növelhető legyen a termelési kapacitás a nagy teljesítményű üvegrostok és összetett anyagok esetében”. |
|
(80) |
Ezenkívül az üvegrostoknak tulajdonított jelentőség más tartományok, például Kuanghszi (65), Hupej (66) vagy Csöcsiang (67) tervezési dokumentumaiban is megmutatkozik. |
|
(81) |
Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakoroljon az árakra és a költségekre, a Bizottság megállapította, hogy a folytonosüvegrostszál termékek számos gyártója kiemelten foglalkozik internetes honlapján a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosít a vállalatvezetésben, és hangsúlyozza a KKP iránti elkötelezettségét. |
|
(82) |
A Jushi Group igazgatótanácsának elnöke például egyidejűleg a pártbizottság titkárhelyettese is (68). Ezenkívül a Jushi a honlapján megemlíti, hogy „[a] Jushi Pártbizottsága a China National Building Materials Group pártbizottságának helyes vezetése alatt […] határozottan végrehajtja a Párt Központi Bizottságának határozatait […], és mindig tiszteletben tartja a vállalat pártbizottságának vezető szerepét az irány meghatározásában, az általános helyzet kezelésében és a végrehajtás biztosításában”. (69) |
|
(83) |
Ezen túlmenően a Jushi alapszabályának 195. cikke kifejezetten rendelkezik az alapvető vállalati ügyek feletti közvetlen pártfelügyeletről: „a vállalkozás pártbizottsága a szabályokkal összhangban megvitatja a vállalkozás főbb ügyeit, és dönt azokról”, és a pártbizottság fő feladatai közé tartozik „a társaság főbb vállalatirányítási ügyeinek tanulmányozása és megvitatása, valamint a részvényesek közgyűlésének, az igazgatótanácsnak és a vezetőségnek a támogatása abban, hogy hatáskörüket a jogszabályoknak megfelelően gyakorolják”, valamint az, hogy „megerősítse a vezetést, továbbá a vállalkozás alkalmazottainak kiválasztása és foglalkoztatása fölötti ellenőrzést, és jó munkát végezzen a vállalkozás vezetői csoportjának, kádercsapatának és a tehetséget képviselő csapatának felépítésében” (70). |
|
(84) |
A Taishan Fiberglass esetében az elnök a pártbizottság titkári tisztségét is ellátja. (71) Emellett a vállalat vezérigazgatója egyúttal a pártbizottság titkárhelyettese (72), és állítása szerint „továbbra is teljes mértékben ki kell bontakoztatni a pártépítés vezető szerepét, össze kell fogni a párttagok, a káderek és a munkavállalók munkáját minden szinten, valamint új szintre kell emelni a vállalat reformját és fejlesztését, valamint termelését és működését” (73). |
|
(85) |
A CPIC esetében az igazgatótanács elnöke egyúttal a pártbizottság titkári tisztségét is betölti (74). |
|
(86) |
A folytonosüvegrostszál termékek ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. Míg az iparpolitikák jellemzően számos ágazatot érintenek, nem pedig kizárólagosan a folytonosüvegrostszál termékek ágazatát, ez utóbbira számos nemzeti, regionális és önkormányzati szinten kiadott terv, iránymutatás, irányelv és egyéb szakpolitikai dokumentum vonatkozik (lásd még a fenti (77)–(80) preambulumbekezdést). Ezek a szakpolitikák esetenként teljesen szembemennek a piaci erőkkel. |
|
(87) |
Például Kuanghszi tartomány hároméves cselekvési terve a stratégiai és feltörekvő ágazatokról, amely közigazgatási szempontból határozza meg a jövőbeli termelési volumeneket és növekedési rátákat: „2023-ra az új anyagok ipara által megtermelt érték eléri a 133 milliárd jüant, a hozzáadott érték pedig a 44 milliárd jüant” (75). |
|
(88) |
Csungking város rost- és összetettanyag-ágazati klaszterek magas színvonalú fejlesztésére vonatkozó cselekvési terve (2023–2027) szintén meghatároz mennyiségi célokat: „2027-re a város rost- és összetettanyag-ágazatának teljes mérete meghaladja az 50 milliárd jüant, az üvegrost és az összetett anyagok gyártása és értékesítése az országos összérték több mint 20 %-át teszi ki, létrejön egy vagy két világszínvonalú rost- és összetettanyag-gyártó vállalat és márka, elindul több színvonalas vállalat, jóval korszerűbbé válik az ipari lánc és az ellátási lánc, jelentősen növekszik az innovációs képesség, valamint a minőség és a hatékonyság, felgyorsul az országos jelentőségű üvegrost- és összetettanyag-ágazati bázis kiépítése, valamint nemzetközi befolyással rendelkező rost- és összetettanyag-ágazati klaszter jön létre” (76). Ennek érdekében Csungking város önkormányzata arra törekszik, hogy „felgyorsítsa az országos jelentőségű üvegrost- és összetettanyag-ágazati bázis kiépítését, valamint nemzetközi befolyással rendelkező rost- és összetettanyag-ágazati klasztert hoz létre” (77). |
|
(89) |
Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak, ezen belül a folytonosüvegrostszál termékek gyártásának támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését. |
|
(90) |
E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a vegyipari ágazatban való diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira. |
|
(91) |
A vizsgált termékre továbbá a (67) preambulumbekezdésben már bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (78). |
|
(92) |
Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a folytonosüvegrostszál termékek ágazatára. A fent említett iránymutatás, amely előírja, hogy „fejleszteni kell a támogató szakpolitikákat, erősíteni kell a fiskális, pénzügyi, regionális, befektetési, import- és exportpolitikák […] iparpolitikákkal való összehangolását [az] ipar és a pénzügyek közötti nemzeti együttműködési platform teljes körű érvényesülése, valamint [a] vállalkozások és a bankok közötti kapcsolat előmozdítása érdekében” (79), szintén jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozást. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
|
(93) |
Végezetül, a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgált termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a vizsgált termék gyártói beszerzik inputjaikat, vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Emellett pedig működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. |
|
(94) |
Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a vizsgált termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az előállítási költségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezek árképzésére is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, és így tovább. |
|
(95) |
Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. |
4.2.2. Reprezentatív ország
4.2.2.1.
|
(96) |
A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:
|
|
(97) |
Az (59) és (60) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához: a termelési tényezőkre vonatkozó első feljegyzést 2025. január 23-án, a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzést pedig 2025. július 10-én. |
|
(98) |
E feljegyzések ismertették a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel is. |
|
(99) |
A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Törökországot szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása. |
4.2.2.2.
|
(100) |
Az első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Mexikót, Thaiföldet és Törökországot azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket. |
|
(101) |
Az első feljegyzést követően a Jushi Group és a Jiangsu Changhai előadta, hogy Törökország – magas inflációs rátájára, valutája leértékelődésére és bizonytalan szabályozási környezetére tekintettel – nem lenne megfelelő harmadik ország a rendes érték képzéséhez. |
|
(102) |
A Bizottság elutasította ezeket az állításokat azon az alapon, hogy a benyújtó felek nem bizonyították, hogy a török líra leértékelődése és a magas infláció ténylegesen miként befolyásolta volna a Törökországban beszerzett inputok árát, és amennyiben ilyen befolyás valóban érvényesült, annak milyen tényleges hatása lett volna a renminbi jüanban számított rendes értékre. |
|
(103) |
Az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Jiangsu Changhai előadta, hogy az első feljegyzésben nem azonosított országot, Malajziát kellene reprezentatív országnak tekinteni, mivel a Xinyi Energy Smart (M) Sdn Bhd üveggyártó pénzügyi adatai rendelkezésre állnak (81). Malajzia kiválasztását a Jushi Group is támogatta, tekintettel arra, hogy a Nippon Electric Glass (Malaysia) Sdn Bhd vállalaton révén az érintett termék másik gyártója is jelen van az országban. |
|
(104) |
A Bizottság elutasította azt a felvetést, hogy Malajzia reprezentatív ország legyen. A Xinyi Energy Smart (M) Sdn Bhd. az egyik nagy kínai üveggyártó (Xinyi Glass Holdings Ltd) leányvállalata. A Jushi Group által szolgáltatott bizonyítékok csak az összevont pénzügyi beszámoló szintjén tartalmazott információkat a japán csoportra vonatkozóan. Mindenesetre a Kínából Malajziába érkező behozatal szintje a fő nyersanyagok esetében 40 % és 79 % közé volt tehető. |
|
(105) |
A második feljegyzést követően a PROXIM előadta, hogy Törökország a folytonosüvegrostszál termékek Şişecam Elyaf Sanayii A.Ş. általi gyártásának struktúrája és a termelés léptéke miatt nem megfelelő reprezentatív ország. A vállalat azt is előadta, hogy az Oroszországból és Belaruszból Törökországba érkező behozatal hatással volt a termelési tényezők piaci feltételeire, ahogy az ország magas inflációja, elavult munkaügyi statisztikái és az ipari közműfogyasztásra vonatkozó adatok átláthatatlansága is. Minderre tekintettel a vállalat hozzátette, hogy Thaiföld vagy Malajzia megfelelőbb alternatív reprezentatív ország lenne. |
|
(106) |
A Bizottság kiemelte, hogy a PROXIM észrevételei általánosak és megalapozatlanok. Mindenesetre ugyanezekkel az Oroszországból és Belaruszból érkező behozatalra ((116) preambulumbekezdés), az inflációra ((102) preambulumbekezdés), a munkaügyi statisztikákra ((111) preambulumbekezdés), valamint a Thaiföldre és Malajziára mint lehetséges reprezentatív országokra ((104), (116) és (119) preambulumbekezdés) vonatkozó észrevételekkel a Bizottság más felek észrevételeire adott válaszaiban már foglalkozott. Ami az ipari közműfogyasztásra vonatkozó adatok átláthatatlanságával kapcsolatos állítást illeti a Bizottság valamennyi fél rendelkezésére bocsátotta a közműfogyasztás kiszámításához felhasznált forrásokat és módszertant. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat. |
4.2.2.3.
|
(107) |
A figyelembe vett és a fenti (100) preambulumbekezdésben említett országok esetében a Bizottság továbbá ellenőrizte a könnyen elérhető adatokat, beleértve a vizsgált terméknek ezen potenciális reprezentatív országokban működő gyártóitól származó, a termelési tényezők behozatalára vonatkozó adatokat, valamint a pénzügyi adatokat. |
|
(108) |
Az első feljegyzést illetően a Glass Fibre Europe előadta, hogy a Bizottságnak fel kellett volna tüntetnie a pótalkatrészeket a termelési tényezők jegyzékében. A Bizottság elutasította ezt az állítást azzal az indokkal, hogy általános és megalapozatlan. Ugyanezt az állítást a második feljegyzésre válaszul is megismételték anélkül, hogy új információval egészítették volna ki, ezért a Bizottság elutasította. |
|
(109) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a GFE megismételte, hogy a pótalkatrészeket is figyelembe kellett volna venni a termelési tényezők között, mivel azok a közvetlen elállítási költségek részét képezik, és a gyártási költségek 1–5 %-át teszik ki. A Bizottság kiemelte, hogy a rendes érték képzésekor a gyártási általános költségek között figyelembe vette a pótalkatrészeket. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(110) |
Az első feljegyzést követően a Jushi Group előadta, hogy Törökország azért nem lenne megfelelő harmadik ország, mert a munkaerőköltségre vonatkozó adatai elavultak, és ehhez kapcsolódóan azzal érvelt, hogy ezeknek az adatoknak a fogyasztói árindexszel történő kiigazítása nem lenne helyénvaló, mivel a török bérek nem emelkedtek az inflációs rátával összhangban. |
|
(111) |
A vállalat tévesen állította, hogy a Bizottság a fogyasztói árindexet használta, ami nem igaz, mivel a pontosabb munkaerő-ráfordítási indexeket használta. Ezenkívül a kiigazítást követően nem következett be lényeges változás az órabérben. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat. |
|
(112) |
Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Jushi Group hozzátette, hogy a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş. SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó adatai összevont szinten nem tekinthetők megfelelő forrásnak, mivel az üvegrosttermékek tényleges gyártója a leányvállalata, a Şişecam Elyaf Sanayii A.Ş. A Jiangsu Changhai szerint kiemelendő, hogy a vállalat által a 2023. és 2024. évi adatok alapján újraszámított SGA-költségek és nyereség azt mutatná, hogy a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş. a felülvizsgálati időszak alatt nem volt nyereséges. |
|
(113) |
A Bizottság elutasította a Jushi Group állítását azon az alapon, hogy a Şişecam Elyaf a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş. ipariüveg-szegmenséhez tartozott, amely összevethető költségszerkezetű, hasonló ipari termékeket foglalt magában. |
|
(114) |
A Jiangsu Changhai állítását illetően a Bizottság kiemelte, hogy a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş. jövedelmezőségének kiszámításához használt módszertan jelentős korlátokba ütközik a számviteli politikák 2023 és 2024 közötti következetessége tekintetében, és a javasolt módszertan nem tartalmazott olyan év végi pénzügyi kiigazításokat, mint az értékcsökkenési leírást, céltartalékokat és adómegállapításokat, amelyek az évközi beszámolókban nem jeleníthetők meg. A Bizottság ezért elutasította a Jiangsu Changhai azon állítását, miszerint a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş. a felülvizsgálati időszak alatt nem volt nyereséges. |
|
(115) |
A Jushi Group az első és a második feljegyzéshez fűzött észrevételeiben egyaránt előadta, hogy Thaiföld megfelelőbb reprezentatív ország lenne. A vállalat azzal érvelt, hogy Thaiföldön gyártják a vizsgált terméket, két gyártó (82) esetében pedig rendelkezésre állnak az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó adatok, emellett sem Oroszországból, sem Belaruszból nem importálnak termelési tényezőket, a Thaiföldről érkező termelési tényezőkre pedig nem vonatkoznak exportkorlátozások. Ezenkívül Thaiföld esetében nem lenne szükség inflációval történő kiigazításra a fogyasztói árindex alapján. |
|
(116) |
A Bizottság hangsúlyozta, hogy az üvegrostra vonatkozó thaiföldi importstatisztikák nagymértékben támaszkodnak a Kínából importált inputokra, különösen olyan fő nyersanyagok esetében, mint a kaolin, az epoxigyanta, a pirofillit és a fehér krizantémkő, amelyeknél a behozatal 30 % és 71 % közé tehető, ami költségtorzulásnak teszi ki őket. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. A Bizottság megalapozatlannak találta azt az állítást, miszerint a két thaiföldi gyártótól származó adatok megfelelőbbek voltak, mint a Şişecam auditált konszolidált adatai. Ami az Oroszországból és Belaruszból érkező behozatalra vonatkozó állítást illeti, a Bizottság nem állapította meg, hogy Thaiföldön vagy Törökországban torzították az inputok árait. Az exportkorlátozásokra vonatkozó állítás általános és megalapozatlan volt. A Bizottság ezért elutasította az állításokat. |
|
(117) |
Továbbá a villamos energiára és földgázra vonatkozó törökországi adatok a felülvizsgálati időszakot érintő tényleges adatokat tükrözték, és nem igényeltek kiigazítást. A Bizottság ezért indokolatlannak találta azt az állítást, hogy a közművekre vonatkozó thaiföldi adatok pontosabbak, mint a Törökország tekintetében beszerzett adatok. |
|
(118) |
A második feljegyzésben a Jushi Group vitatta, hogy Thaiföld Kínából érkező behozatalnak való kitettsége a reprezentatív harmadik ország kiválasztásakor nem lehet kritérium, egyúttal javasolta, hogy a jelentős százalékban Kínából érkező behozatalból fedezett inputok helyettesíthetők a Törökországból vagy más, a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országokból származó behozatali adatokkal. |
|
(119) |
A Jushi Group hozzátette, hogy valamennyi thaiföldi vállalatnak, így a magánvállalatoknak is auditált pénzügyi beszámolót kell benyújtaniuk a thai hatóságoknak, amelyek online elérhetővé teszik (83). A Jushi Group érvelése szerint erre tekintettel, egyúttal annak figyelembevételével, hogy mindkét vállalat tevékenysége maradéktalanul felöleli az érintett terméket és ugyanazon általános termékkategóriát (biaxiális szövetek, szőtt előfonatok, pamutlinters rostanyag és szintetikus rostból készült szövedékek), Thaiföld megfelelőbb reprezentatív ország Törökországnál. |
|
(120) |
A Bizottság megismételte mindenekelőtt, hogy Thaiföld nagyobb mértékben függ a Kínából érkező behozataltól. Törökországban a legnagyobb mennyiségben Kínából beszerzett négy termelési tényező – amely a teljes behozatali volumen 40 %-át adta – valójában a termelési összköltségnek mindössze 1 %-át tette ki. Ezzel szemben Thaiföld jóval több nyersanyagot szerzett be Kínából, szintén a teljes behozatali volumen 40 %-ának megfelelő mennyiségben, amely viszont a termelési összköltségnek több mint 20 %-át tette ki. A Kínából Thaiföldre behozott, nagy mennyiségben forgalmazott összes nyersanyagot – az égetettmagnézia-por és a szilán felületkezelő anyagok kivételével – kisebb mennyiségben vagy egyáltalán nem importálták Törökországba. |
|
(121) |
Másodszor, a piaci adatok összehasonlítása alapján Kína volt a világ legnagyobb üvegrostgyártója és -exportőre. Törökország (84) Thaiföldhöz (85) képest nagyobb üvegrostexport-piaccal rendelkezett, így az érintett termék kivitele is nagyobb mértékű volt. Ezenkívül a Jushi Group által azonosított két thaiföldi gyártó a török vállalatnál jóval kisebb éves üvegrostgyártási kapacitással rendelkezett. A Wanda New Material (Thailand) Co. Ltd és a Thai United Glass Fibre Co. Ltd éves üvegrostgyártási kapacitása 20 000 tonna (86), illetve 2 500 tonna (87) volt. Ezzel szemben a Şişecam csoport 2022-ben 70 000 tonna beépített kapacitásról számolt be az üvegrostra vonatkozóan (88). Tekintettel arra, hogy Törökország kisebb mértékben függ Kínától, export szempontjából pedig nagyobb piac, a Bizottság elutasította azt az állítást, hogy Thaiföld megfelelőbb reprezentatív ország lenne. |
|
(122) |
A második feljegyzést követően a Jushi Group előadta, hogy a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş vállalatcsoporthoz tartozó üvegrostgyártó, a Şişecam Elyaf Sanayii A.Ş. 2024-ben nem volt nyereséges, és amellett érvelt, hogy a Bizottságnak az SGA-költségek és a nyereség kiszámításához annak a szegmensnek az adatait kellene felhasználnia, amelyhez a Şişecam Elyaf Sanayii A.Ş. tartozik, vagyis az ipari szegmensét. A Jiangsu Changhai arra kérte a Bizottságot, hogy a naprakésszé tett 2024. évi pénzügyi beszámolót használja, amelyek 2024-re és 2023-ra vonatkozóan egyaránt inflációval kiigazított adatokat tartalmaznak. A Jiangsu Changhai előadta, hogy a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş vállalatcsoport összevont pénzügyi beszámolójában az általános igazgatási és értékesítési költségek a szállítási és jutalékköltségeket, valamint a csomagolási költségeket is tartalmazzák, ezért a Bizottságnak e költségeket ki kell zárnia a rendes érték kiszámításából. |
|
(123) |
A Bizottság elfogadta a Jushi Group felvetését, és felülvizsgálta az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozó számításokat úgy. hogy az összevont szint helyett az ipari szegmenst vette figyelembe. A Bizottság kiemelte, hogy a Jiangsu Changhai által előadott állítás a konszolidált csoport szintjén végrehajtott kiigazításokra vonatkozott, az ipariüveg-szegmens szintjén viszont nem állt rendelkezésre az általános igazgatási és értékesítési költségek bontása. |
|
(124) |
Az első feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Jiangsu Changhai kiemelte, hogy a pirofillit HR-kódja túl széles körű, és a 2530 90 alszám alatt különféle egyéb, a folytonosüvegrostszál termékek gyártásához nem kapcsolódó termékekre is kiterjedt. Mivel a pirofillit alumíniumtartalmától függően jelentős árkülönbségek vannak, amit a HR-kód nem tükröz, a Jiangsu Changhai alternatív referenciaértéket javasolt olyan piaci jelentés (89) alapján, amely megkülönbözteti a pirofillit minőségi osztályok és alumíniumtartalom szerinti típusait. |
|
(125) |
A kérelmező előadta, hogy a jelentésben foglalt információk alapján a PT. Gunung Bale and Kaolin (Malaysia) Sdn indonéz vállalat által kínált, alacsony alumínium-oxid tartalmú pirofillit lenne a legmegfelelőbb alternatív referenciaérték a pirofillit kínai árának meghatározásához. |
|
(126) |
A Bizottság elfogadta, hogy felülvizsgálja a pirofillit referenciaértékét, és a PT. Gunung Bale árait használta referenciaértékként, mivel Indonézia kisebb mértékben függ a pirofillit Kínából érkező behozatalától, mint Malajzia (kevesebb mint 5 %, illetve mintegy 80 %). |
|
(127) |
A második feljegyzést követően a Jushi Group előadta, hogy a Bizottságnak azt az átlagárat kellett volna felhasználnia, amelyen az egyik beszállítója alacsony minőségi osztályú pirofillitet vásárolt a PT. Gunung Bale vállalattól. Másik megoldásként a Bizottság nem kellene hozzáadnia az átlagos szállítási költséget a 0,60 CNY/kg referenciaértékhez, mivel a bizonyítékként benyújtott számla alapján a költség már tartalmazta a szállítást. |
|
(128) |
A Bizottság kiemelte, hogy egy ellenőrizetlen kereskedelmi számla – az input beszállítójának hibásan leírt nevét tartalmazó engedélyezési igazolással együtt – nem minősül olyan információnak, amely alapján a Bizottság észszerűen pontos ténymegállapításra juthatna, ilyen ténymegállapítást lehetővé tevő információkat pedig nem nyújtottak be. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a Jushi Group által benyújtott információkat, és elutasította az állítást. |
|
(129) |
A Jushi Group az érdekelt felek végső tájékoztatását követően megismételte állítását, előadva, hogy a vizsgálati időszak alatt a PT. GUNUNG BALE vállalattól beszerzett volumen nagy része szerepelt a benyújtott számlán, a Bizottság pedig ellenőrizte azokat az adatokat, amelyekre a számla vonatkozott (vagyis a pirofillit beszerzési volumenét). |
|
(130) |
A Bizottság rámutatott arra, hogy a (128) preambulumbekezdésben elvégzett értékelés változatlanul megállja a helyét, és a beszerzési volumeneket ugyan ellenőrizte a pirofillit felhasználási adatai között, a benyújtott kereskedelmi számlát viszont nem tudta ellenőrizni. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(131) |
A második feljegyzéssel kapcsolatos észrevételeiben a Jiangsu Changhai előadta, hogy a dolomit és kalcium-oxid törökországi ára az alacsony behozatali volumen miatt nem reprezentatív, és e két nyersanyag törökországi ára nem tükrözi a folytonosüvegrostszál termékek előállításához használt anyagtípust. Állításának alátámasztására a Jiangsu Changhai benyújtotta a Multimarket Insight (90) két jelentését, amely információkat tartalmazott a dolomit és a kalcium-oxid különböző minőségi osztályairól és felhasználási módjairól. |
|
(132) |
A Bizottság elutasította a Jiangsu Changhai által a dolomitra és a kalcium-oxidra vonatkozóan javasolt referenciaértékeket azzal az indokkal, hogy nem rendelkezik elegendő ellenőrizhető bizonyítékkal annak megállapításához, hogy a javasolt referenciaértékek megalapozottak és észszerűek, ezért pedig megfelelő alternatív referenciaértéknek tekinthetők. Ezenkívül az exportáló gyártó által benyújtott jelentések nem szolgáltak elegendő információval a dolomit és a kalcium-oxid eltérő típusaira vonatkozó különböző ártartományok meghatározásához felhasznált forrásokról. A dolomitot és a kalcium-oxidot illetően a vállalat a második feljegyzéshez fűzött észrevételeiben olyan vizsgálati jelentéseket nyújtott be, amelyeket a Bizottság nem tudott ellenőrizni, a Jiangsu Changhai által benyújtott piaci jelentések pedig semmilyen forrást nem adtak meg a dolomit és a kalcium-oxid különböző minőségi osztályaira vonatkozó értékek kiszámításának módjával kapcsolatosan. |
|
(133) |
A Bizottság ugyanakkor elfogadta a pirofillitre vonatkozóan a Multimarket Insighttól származó referenciaértékeket ((124)–(126) preambulumbekezdés), mivel a referenciaárak könnyen hozzáférhetők a nem bizalmas jellegű aktában, az exportáló gyártóknál tett ellenőrző látogatás során pedig ellenőrizhető volt, hogy a folytonosüvegrostszál termékek gyártási folyamata során a pirofillit mely típusát használták, és annak mekkora volt az ásványianyag-tartalma, és meg lehetett győződni arról, hogy a törökországi referenciaérték nem tükrözi ezeket a sajátosságokat. A Bizottsághoz továbbá olyan észrevételek is érkeztek a panaszostól, miszerint a jelentésben szereplő pirofillitárak észszerűek, és a folytonosüvegrostszál gyártásához használt különböző minőségi osztályú pirofillitet illetően a valós helyzetet tükrözik. |
|
(134) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Jiangsu Changhai megismételte, hogy a dolomitra és kalcium-oxidra vonatkozó török behozatali referenciaértékek nem megfelelők, mivel e nyersanyagok Törökországba érkező behozatalának volumene alacsony, különösen e két nyersanyag vállalat általi felhasználásához viszonyítva. Erre tekintettel a Jiangsu Changhai felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az uniós gazdasági ágazat e két nyersanyagra vonatkozó adatait, és az így kapott nyersanyagköltségeket hasonlítsa össze a török referenciaértékkel. Alternatív megoldásként a Bizottság kezelhetné fogyóeszközként ezt a két nyersanyagot. |
|
(135) |
A Bizottság megállapította, hogy Jiangsu Changhai érve megalapozatlan és indokolatlan. Először is, a Jiangsu Changhai nem állapított meg összefüggést a behozatali mennyiségek és az árképzés között abban az értelemben, hogy az említett behozatal volumene önmagában alkalmatlanná tenné az árakat torzulásmentes ár megállapítására. Másodszor, az a felvetés, hogy az alacsonyabb behozatali mennyiségek szükségszerűen atipikus árképzést eredményeznek, figyelmen kívül hagyja az árak megállapításának gazdasági realitásait. Az exportáló gyártók az árakat sokféle tényező alapján határozzák meg, nem pedig egyetlen ország teljes behozatali volumenére támaszkodnak. Tehát még alacsony behozatali mennyiség esetén sem következik eleve ebből, hogy az árak torzultak vagy nem reprezentatívak, vagy nem piaci árak. Ezenkívül a Jiangsu Changhai észrevétele megtévesztő módon mutatja be a Bizottság korábbi gyakorlatát, amely egyébként nem kötelező erejű, mivel mindegyik ügyet annak sajátosságai alapján kell vizsgálni. Egy korábbi vizsgálatra (91) való hivatkozása hiányos és szelektív, mivel nem említi, hogy ebben a vizsgálatban a Bizottság elvetett bizonyos, nem kizárólag a mennyiségen, hanem egyéb szempontokon, például a vámnómenklatúrán alapuló referenciaértékeket, amelyek nem tették lehetővé az exportáló gyártók által ténylegesen felhasznált inputok árait tükröző behozatal azonosítását. A Jiangsu Changhai ebben a felülvizsgálatban nem fogalmazott meg ilyen állítást, és azt sem adta elő, hogy a dolomitra és a kalcium-oxidra vonatkozó török behozatali referenciaértékek más okból nem lennének reprezentatívak. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat. |
|
(136) |
Az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a Jiangsu Changhai előadta, hogy a pirofillit kivételével valamennyi nyersanyagot a fogyóeszközök közé kellett volna sorolni, mivel csekély hatást gyakoroltak a gyártási költségekre. |
|
(137) |
A Bizottság elutasította ezt az állítást azon az alapon, hogy a fennmaradó nyersanyagok együttesen az gyártási költségek [20–30] %-át tették ki, és e nyersanyagokra vonatkozóan rendelkezésre állnak referenciaértékek. |
|
(138) |
A második feljegyzést követően a Jiangsu Changhai előadta, hogy a kalcium-oxidot, a dolomitot és a csomagolóanyagokat az előállítási költségekre gyakorolt csekély hatásuk miatt fogyóeszközként kellene kezelni, és ehhez kapcsolódóan azzal érvelt, hogy a Bizottság korábbi vizsgálatok (92) során akkor sorolt anyagokat – köztük csomagolóanyagokat – a fogyóeszközök közé, ha összesített költségük a gyártási költség mintegy 4–7 %-át tette ki. |
|
(139) |
A Bizottság rámutatott arra, hogy a kalcium-oxid és a dolomit együttesen már a gyártási költség több mint 4 %-át, a csomagolóanyagok önmagukban pedig az előállítási költség közel 7 %-át teszik ki. A korábbi vizsgálatokban a fogyóeszközök közé sorolt termelési tényezők a termelési összköltségen belül elhanyagolható súlyt képviseltek, és a jelenlegi vizsgálattal ellentétben nem lehetett pontos referenciaértékeket találni rájuk vonatkozóan. Tekintettel a Jiangsu Changhai által kiemelt termelési tényezők hatására és arra, hogy e termelési tényezők referenciaértékei felhasználhatók a rendes érték megállapításához, a Bizottság elutasította állításaikat. |
|
(140) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Jiangsu Changhai megismételte, hogy egyes nyersanyagokat a fogyóeszközök közé kellett volna sorolni, és javasolta, hogy a külföldről vagy a vállalattal kapcsolatban álló beszállítóktól beszerzett, fogyóeszközök közé sorolt nyersanyagok esetében a Bizottság a belföldön beszerzett nyersanyagokat is vegye figyelembe. A vállalat azt is hozzátette, hogy minden csomagolóanyag a fogyóeszközök közé sorolandó. |
|
(141) |
A Bizottság megismételte azon álláspontját, hogy a csomagolóanyagok önmagukban az előállítási költség közel 7 %-át teszik ki, figyelmen kívül hagyva a már a fogyóeszközök közé sorolt anyagokat. Tekintettel arra, hogy ezekre a termelési tényezőkre vonatkozóan rendelkezésre állnak észszerű referenciaértékek, a Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(142) |
A Jiangsu Changhai hozzátette, hogy mivel a rendes érték kiszámításába beépül a csomagolási költség, az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében a Bizottságnak nem kellett volna levonnia a csomagolásra vonatkozóan számításba vett összegeket az exportárból. |
|
(143) |
A Bizottság elfogadta ezt az állítást, és a Jiangsu Changhai esetében felülvizsgálta a különbözet számítását. |
|
(144) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Jushi Group néhány elírásra hívta fel a figyelmet az összesített dömpingkülönbözet számításán belül az exportáló országban található telephelyeken felmerülő fuvarozási és anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek számításában. |
|
(145) |
A Bizottság elfogadta ezt az állítást, és ennek megfelelően felülvizsgálta a Jushi Group dömpingkülönbözetének számítását. |
|
(146) |
A második feljegyzést követően a Jushi Group több észrevételt nyújtott be felhasználható konkrét termelési tényezőkkel és alternatív referenciaértékekkel kapcsolatban. Először is a vállalat előadta, hogy a Bizottságnak a mészkőporra vonatkozó behozatali adatokat az ENSZ Comtrade adatbázisából kellett volna kinyernie a négy számjegyű helyett hat számjegyű szinten, és arra kérte Bizottságot, hogy 2,5 CNY/kg helyett a vállalat által kiszámított 2,01 CNY/kg egységárat használja. |
|
(147) |
A Bizottság kiemelte, hogy a vállalat által az ENSZ Comtrade adatbázisából rendelkezésre bocsátott kivonat 2024 augusztusára – vagyis a felülvizsgálati időszakon kívüli időszakra – vonatkozó adatokat tartalmazott, 2023 augusztusára vonatkozó adatok nem szerepeltek benne. A felülvizsgálati időszakot lefedő, hat számjegyű szinten készült kivonat alapján megerősítést nyert, hogy a helyes referenciaérték 2,5 CNY/kg. |
|
(148) |
Másodszor, a vállalat előadta, hogy a különböző szervezetek esetében a Globális Kereskedelmi Atlasz (GTA) kaolinra vonatkozó egyes konkrét kódjait kellene használni, hogy tükrözzék a különböző vállalatok sajátos gyártási folyamatait, amellyel eltérő típusú – porított vagy ásványi formájú – kaolint állítanak elő. |
|
(149) |
A Bizottság elfogadta az állítást, és ennek megfelelően felülvizsgálta a Jushi Groupot érintő számításokat. |
|
(150) |
Harmadszor, a Jushi Group előadta, hogy a Bizottságnak a 251990300019 GTA-kódot (Egyéb kiégetett [szinterezett] magnézia) kellett volna használnia, mivel ez az egyetlen olyan kód, amely a gyártási folyamata szempontjából releváns. |
|
(151) |
A Bizottság kiemelte, hogy a Jushi Group kérelme általános és megalapozatlan volt, mivel nem szolgáltatott konkrét információkat arra vonatkozóan, milyen egyéb típusú égetett magnézia tartozik az adott GTA-kód alá, és hogy más kódokhoz képest miért relevánsabb ez a kód a termelési folyamatára nézve. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(152) |
Negyedszer, a wollastonitpor esetében a Jushi Group előadta, hogy a 2530 90 HR-kódon alapuló behozatali adatok túl széles körűek, és azt javasolta, hogy a Bizottság a pirofillitport vegye alapul referenciaértékként, amelyet növeljen meg úgy, hogy tükrözze a Jushinál a wollastonitpor esetében a pirofillithez viszonyítva felmerülő költségkülönbözetet. A Jushi Group hozzátette, hogy ugyanez a módszer a 2530 90 HR-kód alá tartozó egyéb termelési tényezőknél is alkalmazható. |
|
(153) |
A Bizottság kiemelte, hogy ez a módszer nélkülözi a ténybeli alapot arra nézve, hogy a Bizottságnak milyen okokból kellene a pirofillitet alapul vennie referenciaértékként a wollastonitra és más nyersanyagokra nézve, és miért ez lenne a legpontosabb módszer. Ennek alapján a Bizottság a felvetést elutasította. |
|
(154) |
Végezetül a Jushi Group arra kérte a Bizottságot, hogy a rosthulladékot ne sorolja a fogyóeszközök közé azzal az indokkal, hogy ezt a termelési tényezőt rendelkezésre álló referenciaértékkel tüntette fel a gyártásiköltség-táblázataiban, és a vállalat a viszonteladási értékéről is szolgáltatott információkat. |
|
(155) |
A Bizottság elutasította az állítást azzal az indokkal, hogy a rosthulladék elhanyagolható hatást gyakorolt az előállítási költségekre. Emellett a vállalat által a melléktermékekre vonatkozóan megadott átlagértékkel összehasonlítva a Jushi Group által referenciaértékként javasolt GTA-kódok észszerűen nem tükrözhették a Jushi Group gyártási folyamatával előállított rostok típusát. |
|
(156) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Jushi Group észrevételeket nyújtott be az égetett magnéziára, a wollastonitra, a rosthulladékra és a mészkőporra vonatkozóan. |
|
(157) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Jushi Group a (150) és (151) preambulumbekezdést illetően megismételte az ott szereplő állításokat, és további bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy a gyártási folyamatában a 2519 90 30 HR-kódot használta. A Bizottság a „30”-ra végződő, nyolc számjegyű GTA-kódok referenciaértékeinek súlyozott átlagárát használta. |
|
(158) |
A wollastonitot illetően ((152) és (153) preambulumbekezdés) a Jushi Group megismételte, hogy az importár nem elég pontos ahhoz, hogy nemcsak a wollastonitpor és a pirofillitpor, de a spodumenpor és a lepidolitpor közötti árkülönbséget is tükrözze. A Jushi Group azt javasolta, hogy a három por referenciaértékeit a vállalatcsoport esetében a wollastonit-, a spodumen- és a lepidolitpor között a pirofillit referenciaértékéhez viszonyítva fennálló árkülönbségek alapján számítsák ki. A Jushi Group előadta, hogy a Bizottságnak alternatív megoldásként a spodumen és a lepidolit esetében a 2530 90 40 GTA-kódot, a wollastonit esetében pedig a 2530 90 50 kódot kellene használnia a wollastonit Egyesült Államokból Törökországba érkező behozatala alapján (93). |
|
(159) |
A Bizottság rámutatott ara, hogy a vállalat saját költségszámítási adatain alapuló számítást nem fogadhatja el, mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a (95) preambulumbekezdésben megállapításra került, hogy jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság elfogadta az állítást, és a GTA-ból nyolc számjegyű szinten extrapolálta a spodumen, a lepidolit és a wollastonit árát. |
|
(160) |
A rosthulladékot illetően a Jushi Group előadta, hogy úgy tűnik, hogy a rosthulladékot és -maradékot látszólag a 7019 62 10 HR-kód (94) alatt importálják Törökországba (a 7019 90 HR-kód helyett), és a Bizottságnak a Törökországból érkező behozatal átlagárait kellene felhasználnia a rosthulladék referenciaértékének megállapításához. Alternatív megoldásként a Bizottságnak az uniós import- vagy exportárat kellene használnia. Ha a Bizottság nem alkalmaz referenciaértéket a rosthulladéknál, akkor a még alacsonyabb előállítási költséget képviselő nyersanyagokat is a fogyóeszközök közé kellene sorolni. |
|
(161) |
A Bizottság először is kiemelte, hogy a felhasználásra vonatkozó táblázatokban a Jushi Group két tagja esetében a 7019 90 HR-kódot adta meg a rosthulladékra vonatkozóan, egy tagja esetében pedig egyáltalán nem adott meg HR-kódot, ami rávilágít arra, hogy ennél a konkrét termelési tényezőnél nehéz megtalálni a megfelelő kódot. Másodszor, a Bizottság megvizsgálta a 7019 62 10 kódot, és megállapította, hogy Törökország csak a 7019 62 (Más, üveg előfonatból készült, mechanikai kötésű, zárt szövet) (95) vagy a 7019 62 90 HR-kód (Más, üveg előfonatból készült, mechanikai kötésű, zárt szövet) alatt importálta, a 7019 62 10 HR-kódra vonatkozóan pedig nem állt rendelkezésre információ. Harmadszor, a Kínából érkező behozatal volumene még az első és a második feljegyzésben azonosított egyéb lehetséges reprezentatív országok adatait megvizsgálva is e termelési tényező teljes behozatalának legalább 90 %-át tette ki a legtöbb országban. Összességében véve sem a 7019 90 HR-kód ((155) preambulumbekezdés), sem a 7019 62 kód esetében nem lehetett megállapítani, mi tartozik e kódok alá, a 7019 62 10 kód esetében pedig nem lehetett referenciaértéket találni. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(162) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Jushi Group azzal érvelt, hogy a Törökországból származó mészkőpor és kalcium-oxid / kalcinált mészkőpor importára az alacsony behozatali volumenek miatt észszerűtlenül magasnak tűnik, és előadta, hogy a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a referenciaértékeket úgy, hogy: a) Törökország exportárát veszi figyelembe, és megfelelő behozatali vámokkal megnöveli, b) a GTA szerinti átlagos nemzetközi importárat alkalmazza, c) a Brazíliába irányuló behozatal árát alkalmazza, vagy d) az uniós importárakat (vagy exportárakat) alkalmazza. |
|
(163) |
A kalcium-oxidot és a mészkőport illetően a Bizottság a (135) preambulumbekezdésben már foglalkozott hasonló észrevétellel a behozatali mennyiségek és árak közötti összefüggés kapcsán. |
|
(164) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a GFE előadta, hogy nem helyénvaló a kaolinit és az őrölt kaolin keverékének súlyozott átlagárát használni, mivel ilyen keverék nem létezik a tényleges keverék-összetételekben. Ugyanakkor a kaolinit nem használható fel közvetlenül folytonosüvegrostszál termékek gyártásához, mivel köztes lépéseken, például daráláson és őrlésen kell átesnie. A GFE azzal érvelt, hogy a Bizottságnak nyersanyagként csak az őrölt kaolin vámkódját (250700200012) kellene használnia a rendes érték képzéséhez. A Bizottság egyértelművé tette, hogy vállalatok sajátos gyártási folyamataitól függően a kaolinit vagy a kaolinpor megfelelő költségét használta fel. A kaolinit kaolinporrá történő feldolgozásának költségeit átvitel útján számította be az energia- és munkaerőköltségbe. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
4.2.2.4.
|
(165) |
Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Törökország az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség. |
4.2.2.5.
|
(166) |
A fenti elemzés alapján Törökország teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. |
4.3. A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források
|
(167) |
Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. |
|
(168) |
Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. A pirofillit esetében a Bizottság – a (126) preambulumbekezdésben foglaltak szerint – a PT. Gunung Bale indonéz vállalat árait használta (96). A Bizottság ezenkívül a Turkstat és az Eurostat adatait is felhasználta a munkaerő (97), az energia (98) és a földgáz (99) torzulásmentes költségének meghatározásához. A víz esetében a Bizottság a Török Köztársaság Elnökségének Beruházási és Pénzügyi Hivatala által közzétett adatokat használta (100). |
|
(169) |
A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a mintában szereplő, teljes körű adatokat szolgáltató exportáló gyártók termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint mert egyes nyersanyagok csak elhanyagolható mértékben befolyásolják a teljes előállítási költséget, az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában, együttesen vette figyelembe. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre. |
4.3.1. Termelési tényezők
|
(170) |
Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához: 1. táblázat A folytonosüvegrostszál termékek termelési tényezői
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(171) |
A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártóktól származó adatokra támaszkodott. |
4.3.2. Nyersanyagok
|
(172) |
A reprezentatív országban található gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba érkező importnak a GTA szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (106) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező import egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. |
|
(173) |
A pirofillitet illetően a Jiangsu Changhai – a (124) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – előadta, hogy a pirofillit HR-kódja túl széles körű, és nem tükrözi az alumíniumtartalomtól függő különbséget. A vállalat ezért a pirofillitről adatokkal szolgáló piaci jelentést nyújtott be, amely a felhasználási módon és a térségen alapult, egyúttal pedig konkrét vállalatoknak és a pirofillit konkrét típusainak az árait is tartalmazta. A kérelmező előadta, hogy a PT. Gunung Bale and Kaolin (Malaysia) Sdn indonéz vállalat által kínált, alacsony alumínium-oxid tartalmú pirofillit – vagyis a folytonosüvegrostszál termékek gyártási folyamatában használt típus – ára, lenne a legmegfelelőbb alternatív referenciaérték. A Bizottság elfogadta ezt az állítást, hogy és a PT. Gunung Bale pirofillitbeszállító árait használta, mivel Indonézia kisebb mértékben függ a pirofillit Kínából érkező behozatalától. |
|
(174) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a GFE előadta, hogy a ródium és a platina költségei ugyan tükröződtek az értékcsökkenésben, azonban e költségek hiányosak, mivel a nemesfémek tarthatók eszközként vagy bérelhetők, ezért különböző számítási módszerekre tett javaslatot attól függően, hogy a platina- és ródiumtartalmú szálhúzó fejek saját tulajdonban voltak vagy bérelték-e őket. A Bizottság kiemelte, hogy a rendes érték képzésekor a gyártási általános költségek között figyelembe vette a platina/ródium felhasználását és az áteresztő lemezt. |
|
(175) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a GFE hozzátette, hogy a (42) preambulumbekezdés ténymegállapításai alapján, vagyis arra tekintettel, hogy a kínai gazdasági ágazat a 2016. évi 1,5 millió tonnáról 4,1 millió tonnára növelte kapacitását a felülvizsgálati időszakban, a Bizottságnak a folytonosüvegrostszál-üzemre irányuló zöldmezős beruházás költségeinek és az ebből eredő éves értékcsökkenési költségeknek a figyelembevételével kellett volna képeznie a rendes értéket. A Bizottság egyértelművé tette, hogy az értékcsökkenési költségek már tartalmazzák ezeket a költségeket. A Bizottság ezért elutasította az állítást. |
|
(176) |
Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a fogyóeszközökhöz sorolja. A sűrített levegő, az oxigén és a gőz esetében ugyanígy tett. |
|
(177) |
A Bizottság az együttműködő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségeinek becslésére. |
|
(178) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Jushi Group azzal érvelt, hogy a Bizottságnak csak a tényleges jelentett fuvarozási költségeket kellett volna hozzáadnia a torzulásmentes nyersanyagköltségekhez ahelyett, hogy arányszámot alkalmazott, vagyis úgy kellett volna eljárnia, mint az üvegrost szövetek esetében (107). |
|
(179) |
A Bizottság kiemelte, hogy az alkalmazott módszer tükrözi az exportáló gyártó költségszerkezetét, mivel a fuvarozási költség és a nyersanyagköltség közötti arány megmarad, majd a Bizottság a torzulástól mentes referenciaértékre alkalmazza. A Bizottság rámutatott ara, hogy a vállalat saját költségszámítási adatain alapuló számítást nem fogadhatja el, mivel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja szerint a (95) preambulumbekezdésben megállapításra került, hogy jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Ezenfelül a Jushi Group által felhozott példából nem feltétlenül következik az, hogy a Bizottság a tényleges költséget használta fel, mivel a „Bizottság a belföldi fuvarozás költségét valamennyi nyersanyag esetében az együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatok alapján becsülte meg”. Mindenesetre a Jushi Group nem bizonyította, miért lett volna észszerűtlen a Bizottság által alkalmazott megközelítés. A Bizottság ezért indokolatlannak találta ezt az állítást. |
4.3.3. Munkaerő
|
(180) |
A TurkStat a 2023. évi jövedelemszerkezeti statisztikában (108) részletes információkat tett közzé a Törökország különböző gazdasági ágazataiban alkalmazott bérekről. A Bizottság a legfrissebb, 2023-ra vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikát használta fel a NACE Rev.2 osztályozás szerinti gazdasági tevékenység esetében. A 2023. év végére vonatkozóan közölt havi értéket a TurkStat által a 2009–2024 közötti időszakra vonatkozó munkaerőköltség-indexekben (2021=100) (109) közzétett, munkaórára vetített munkaerőköltség-index alapján megfelelően kiigazította az inflációval. |
4.3.4. Villamos energia
|
(181) |
A törökországi vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árakat az Eurostat tette közzé – villamosenergia-árak nem háztartási fogyasztók számára, félévenkénti adatok (2007-től kezdődően) (nrg_pc_205) (110) – rendszeres sajtóközleményeiben. A Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan kWh-ban megadott megfelelő fogyasztási sávban szereplő ipari villamosenergia-árak adatait használta fel. |
|
(182) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Jiangsu Changhai előadta, hogy a Bizottságnak a vállalat villamosenergia-felhasználását tükröző villamosenergia-fogyasztási sávot kellett volna használnia. A vállalat a földgáz esetében szintén állította, hogy a Bizottságnak a vállalat földgáz-felhasználása alapján kellett volna figyelembe vennie konkrét fogyasztási sávot ahelyett, hogy az összes fogyasztási sáv átlagát használta. |
|
(183) |
A Bizottság elfogadta ezeket az állításokat, és kiigazította a villamos energiára és a földgázra vonatkozó referenciaértéket úgy, hogy a mintában szereplő kínai exportáló gyártók tényleges felhasználási profilját tükrözze. |
4.3.5. Földgáz
|
(184) |
A törökországi ipari felhasználókra vonatkozó földgázárat az Eurostat tette közzé (A nem háztartási fogyasztóknál alkalmazott földgázárak, félévenkénti adatok) (111). A Bizottság a vizsgálati időszakra vonatkozóan kWh-ban megadott megfelelő fogyasztási sávban szereplő ipari gázárak adatait használta fel. |
4.3.6. Víz
|
(185) |
Az ipari felhasználásra szánt víz költségét a Török Köztársaság Elnökségének Beruházási és Pénzügyi Hivatala tette közzé (112). A Bizottság az isztambuli régióban ipari felhasználóknak felszámított átlagárakat használta a következő szervezett ipari övezetekhez kapcsolódóan: Eskișehiri Szervezett Ipari Övezet; Balıkesiri Szervezett Ipari Övezet; Ankara Başkenti Szervezett Ipari Övezet és İzmir Aliağai Szervezett Ipari Övezet. |
4.3.7. Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség
|
(186) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi. |
|
(187) |
A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket kifejezte az exportáló gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Ezt követően a Bizottság ezt a százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulásmentes értékére. |
|
(188) |
Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításakor a Bizottság a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş 2023. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyeket a vállalat éves jelentéseiből nyert ki (113). |
4.3.8. Számítás
|
(189) |
A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
|
(190) |
A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében a Bizottság az egyes termelési tényezőkből a mintában szereplő exportáló gyártók által felhasznált mennyiségeket beszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság e felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel. |
|
(191) |
A meghatározott torzulásmentes gyártási költségre a Bizottság a (186)–(188) preambulumbekezdésnek megfelelően alkalmazta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket, a nyereséget és az értékcsökkenést. Ezeket a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş pénzügyi beszámolója alapján határozta meg, amint azt a (188) preambulumbekezdés kifejti. |
|
(192) |
Ezt követően a torzulásmentes előállítási költségek kiszámítása érdekében a Bizottság – amint azt a (186)–(187) preambulumbekezdés kifejti – a torzulásmentes gyártási költséghez hozzáadta az gyártási általános költségeket. |
|
(193) |
A Bizottság az előző preambulumbekezdésben ismertetett módon meghatározott előállítási költségeket megnövelte a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş SGA-költségeivel és nyereségével. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 22,7 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 8,8 % volt. |
|
(194) |
A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
|
(195) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a GFE előadta, hogy nem indokolt a Şişecam ipariüveg-ágazatának adatait használni az SGA-költségek és a nyereség észszerű összegének megállapításához, mivel a) a Bizottságnak ki kellett volna zárnia a Şişecam üvegágazatából származó egyéb működési bevételt és pénzügyi bevételt, b) az SGA-költségek nem tükrözik a folytonosüvegrostszál termékek gyártóinak valós gazdasági helyzetét, c) a megállapított 8,8 %-os nyereség tőkeigényes iparágak – például a folytonosüvegrostszál termékek ágazata – esetében nem elegendő, így észszerűtlen, ezért a Bizottságnak az egész vállalatcsoport SGA-költségeit és nyereségét kellene felhasználnia. |
|
(196) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a Jiangsu Changhai azzal érvelt, hogy a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş ipariüveg-szegmens 2023-ban voltaképpen nem volt jövedelmező, mivel a kamatfizetés, adózás, értékcsökkenési leírás és amortizáció előtti eredmény csak a beruházási tevékenységekből, tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzéséből, valamint használatijog-eszközökből, nem pedig a fő működési tevékenységekből származó bevételt és nyereséget tükrözi. Jiangsu Changhai a Türkiye Şişe Ve Cam Fabrikalari A.Ş 2024. évi éves jelentéseiben szereplő, inflációval kiigazított 2023. évi adatok használatát, valamint a fuvarozási, jutalék- és csomagolási költségek levonását kérte. Alternatív megoldásként, ha a Bizottság változatlanul szegmensspecifikus adatokat használna, az összevont szintű SGA-költségek arányos részét kellene az ipari szegmenshez rendelni. |
|
(197) |
Az SGA-költségek észszerű összegének megállapítását illetően a Bizottság elfogadta a Jiangsu Changhai azon állítását, hogy figyelmen kívül kell hagyni az egész vállalatcsoport fuvarozási, csomagolási és jutalékköltségeit, és az árbevételt felosztási kulcsként használva kellene felosztani az SGA-költségeket. A Bizottság felülvizsgálta az ipari szegmens nyereségére vonatkozó számítását, és megerősítette, hogy az ipari szegmens újraszámított, adózás előtti nyeresége 2023-ban negatív volt. |
|
(198) |
A Şişecam csoport összevont pénzügyi beszámolója tartalmazza a Şişecam Elyaf nyereségét és az ipariüveg-szegmens SGA-költségeit. A Şişecam Elyaf, a kizárólag üvegrostot gyártó vállalat esetében a 2023. évi, nyilvánosan elérhető pénzügyi kimutatások tartalmazták a nettó árbevételt és a nyereséget, de nem tartalmazták az értékesített áruk költségére és az SGA-költségekre vonatkozó információkat. Az értékesített áruk költsége a Şişecam csoport ipariüveg-szegmensének szintjén állt rendelkezésre. Így a Şişecam Elyaf nyereségének kiszámításához a Bizottság az árbevételt felosztási kulcsként használva felosztotta a Şişecam Elyaf ipari szegmensében értékesített áruk költségeit. |
|
(199) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló lenne az SGA-költségek észszerű összegét az ipari szegmensnek a török vállalatcsoport legutóbbi éves kimutatásában szereplő, inflációval kiigazított 2023. évi adatok felhasználásával újraszámított SGA-költségei alapján megállapítani. A Bizottság a Şişecam csoport nettó pénzügyi költségeit az árbevétel mint felosztási kulcs alapján felosztotta és a szegmenshez rendelte, így az értékesített áruk költségének százalékában kifejezve 11,24 %-os SGA-költséget kapott. |
|
(200) |
A (198) preambulumbekezdésben leírtak szerint az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett nyereség kiszámításához a Bizottság a Şişecam Elyaf nyereségét elosztotta az értékesített áruk ipari szegmensben felmerülő költségeinek az árbevétel mint felosztási kulcs alapján felosztott és a Şişecam Elyafhoz rendelt részével. Ez 21,58 %-ot tett ki. |
|
(201) |
Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatását követően a GFE előadta, hogy a Bizottságnak nem kellett volna elfogadnia a Jiangsu Changhai fuvarozási, csomagolási és jutalékköltségekre vonatkozó állítását, vagy mindenesetre nem kellett volna valamennyi exportáló gyártónál alkalmaznia a kiigazítást. Az exportőröket érintő bármely egyéb állítást sem kellett volna az adott állítást megfogalmazó exportőrön kívül a mintában szereplő összes exportáló gyártóra alkalmazni. |
|
(202) |
A Bizottság rámutatott arra, hogy a reprezentatív vállalat SGA-költségeire és nyereségére vonatkozó ténymegállapítások a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti képzéséhez használandó „észszerű összeget” érintik, és nem vonatkoznak a mintában szereplő összes exportáló gyártóra. A Bizottság nem alkalmazhat eltérő SGA-költségeket kizárólag annál a vállalatnál, amely az SGA-költségek kiigazítására vonatkozó állítást adott elő. A Bizottság ezért elutasította ezeket az állításokat. |
|
(203) |
Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatását követően a GFE azt is előadta, hogy nincs bizonyíték arra, hogy a fuvarozási költségek teljes összege csak a kimenő ügyletekre vonatkozik, és – feltételezve, hogy az említett költségek a bejövő és a kimenő ügyletekre vonatkoznak – a Bizottság túlzott kiigazítást alkalmazott, mivel a mintában szereplő kínai exportáló gyártók egy része sokkal alacsonyabb fuvarozási költségekről számolt be éves jelentésében, ezért pedig a Bizottságnak ennek megfelelően ki kellett volna igazítania ezeket a költségeket. Végezetül a GFE azzal érvelt, hogy a Şişecam pénzügyi kimutatásaiban szereplő ipari szegmensbe több különböző iparág termékei tartoznak, és kifejtette, hogy a fuvarozási és csomagolási költségeknek magasabbnak kell lenniük a gépjárműipar esetében, mint a folytonosüvegrostszál termékek ágazata esetében. |
|
(204) |
A Bizottság elutasította ezeket az állításokat, mivel a rendes értéket gyártelepi szinten kellett megállapítani, így ezeket a költségeket le kellett vonni a reprezentatív országbeli SGA-költségek és nyereség észszerű összegének megállapításához. Ezenkívül ez esetben nincs jelentősége annak, hogy a fuvarozási és csomagolási költségek magasabbak lehettek a gépjárműipar esetében, mint a folytonosüvegrostszál termékek ágazata esetében, mivel a Bizottság a fuvarozási és csomagolási költségeket az egész vállalatcsoportra számította, és az ipari szegmens árbevétele alapján arányosítva alkalmazta, emellett nem állt rendelkezésre bontás a kifejezetten az ipari üveg szegmensre jellemző fuvarozási költségekre vonatkozóan. |
|
(205) |
Az érdekelt felek újabb végső tájékoztatását követően a Jiangsu Changhai vitatta a Şişecam Elyaf nyereségének számítását, azzal érvelve, hogy az SGA-költségek alkalmazott mértéke nem tükrözi a jelentett nyereséget eredményező költségszerkezetet. A Jiangsu Changhai ezért azt javasolta, hogy a Bizottság a Şişecam Elyaf nyereségét számítsa ki újra úgy, hogy beépíti az SGA-költségek értékesített áruk költségéhez viszonyított arányát, vagy a Şişecam Elyaf árbevételének és az értékesített áruk újraszámított költségének különbözete alapján összesített értéket állapít meg az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozóan. |
|
(206) |
A Bizottság kiemelte, hogy a nyereség kiszámításához alkalmazott megközelítés a Şişecam Elyafra mint önálló vállalatra összpontosított, így jobban tükrözi a folytonosüvegrostszál termékek törökországi gyártóinak nyereségét. Ezenkívül az értékesített áruk költségeinek a folytonosüvegrostszál termékek gyártójának nyereségéhez viszonyított felosztása pontosan ugyanazt a logikát és felosztást követte, amelyet a Jiangsu Changhai javasolt a jutalék-, csomagolási és fuvarozási költségek kiszámításához, átültetve a teljes vállalatcsoport szintjéről az ipari szegmens szintjére. A Bizottság már korábban is alkalmazta ugyanezt a módszert, hogy ugyanazon csoport, ipari szegmens és folytonosüvegrostszáltermék-gyártó, valamint ugyanazon év (azaz 2023) figyelembevételével kiszámítsa a folytonosüvegrostszál termékek egyik továbbfeldolgozott termékének SGA-költségeit és nyereségét (114). A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
4.4. Exportár
|
(207) |
A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak. |
|
(208) |
Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket közvetlenül független uniós vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az érintett, Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt. |
|
(209) |
A közvetett értékesítések esetében az exportár megállapítása az alaprendelet 2 cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Az állandó ítélkezési gyakorlat egyértelművé teszi, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítások magukban foglalják az Európai Unión kívüli jogalanynál felmerült költségeket is, feltéve, hogy a jogalany kapcsolatban áll az importőrrel vagy az exportőrrel, és a szóban forgó költségeket rendszerint az importőr viseli (115). Ebben az összefüggésben az ítélkezési gyakorlat ezeket a költségeket azonosnak tekinti a leányvállalatok értékesítési tevékenységeihez kapcsolódó költségekkel, mert csökkentik az exportáló gyártó által kapott összeget, mivel azokat jellemzően az importőr viseli (116). Amint azt a Bíróság megjegyezte, ez a megközelítés összhangban van az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének célkitűzésével. A Bíróság szerint e cél nem valósulna meg, ha az exportáló gyártó egyszerűen úgy strukturálhatná eladásait, hogy az érintett termék Unióba történő behozatalát megelőzően biztosítsa a vele kapcsolatban álló olyan közvetítő közreműködését, amely átvállalja az importőr által rendszerint viselt költségeket, hogy ezzel növelje az importőr által ténylegesen fizetett exportárat (117). |
|
(210) |
A Bizottság megjegyezte, hogy a hongkongi exportáló gyártókkal kapcsolatban álló kereskedőnél olyan költségek merültek fel, amelyek rendszerint az importőröket terhelik, többek között az Unióban található független vevők számlázásával kapcsolatos költségek. Ezért e költségek (SGA-költségek) és a nominális nyereség tekintetében indokolt volt az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítás. |
|
(211) |
Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket velük kapcsolatban álló, importőrként eljáró vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között viselt összes költséggel – köztük az SGA-költségekkel –, valamint az elért nyereséggel kiigazította. |
|
(212) |
Mivel ebben az ügyben független importőrök nem működtek együtt, az üvegrost szövetekre vonatkozó eredeti vizsgálatban (118) downstream üvegrost termékre vonatkozóan 5 %-ban megállapított észszerű nyereséget alkalmazott az uniós határparitáson számított, megbízható exportár megállapításához. |
4.5. Összehasonlítás
|
(213) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
4.5.1. A rendes érték kiigazításai
|
(214) |
A (194) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Következésképpen nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre nettósítása érdekében. |
4.5.2. Az exportár kiigazításai
|
(215) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: vámok, egyéb importköltségek, fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és mellékköltségek. |
|
(216) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek, banki költségek és jutalékok. |
4.6. Dömpingkülönbözetek
|
(217) |
A mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(218) |
A kínai exportáló gyártók részéről tanúsított magas fokú együttműködésre tekintettel a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámot a mintába felvett vagy a vizsgálatban együttműködő vállalatokra kivetendő legmagasabb vám szintjén határozta meg. A „minden más vállalathoz” tartozó vámtétel azokra a vállalatokra alkalmazandó, amelyek nem működtek együtt a vizsgálatban. |
|
(219) |
A Chongqing Polycomp International Corporation volt a mintavétel során jelentkező egyetlen exportáló gyártó, és nem került be a mintába. A rá vonatkozó végleges vámtétel a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártókra vonatkozó vámtételek súlyozott átlagaként kerül meghatározásra. |
|
(220) |
A vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított, költséget, biztosítást és fuvardíjat is tartalmazó ár (CIF-ár) százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:
|
5. KÁR
5.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(221) |
A hasonló terméket tíz uniós gyártó gyártotta a figyelembe vett időszak elején; kettő a (46) preambulumbekezdésben említett módon a felülvizsgálati időszak alatt beszüntette a gyártást. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében az „uniós gazdasági ágazatot”. |
|
(222) |
A felülvizsgálati időszakban a teljes uniós gyártás 504 019 tonnát tett ki. A Bizottság ezt a számadatot a Glass Fibre Europe (a továbbiakban: GFE) uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan megadott valamennyi rendelkezésre álló információja alapján határozta meg. A (19) preambulumbekezdésben említettek szerint három uniós gyártó üzemét vették fel a mintába, amelyek a hasonló termék uniós össztermelésének 60 %-át képviselték. |
5.2. Uniós felhasználás
|
(223) |
A Bizottság az uniós felhasználást i. az uniós gazdasági ágazat uniós szabadpiacon realizált – a GFE által szolgáltatott adatokon alapuló – értékesítési volumene alapján, valamint ii. a harmadik országokból érkező behozatalnak az Eurostat adatbázisában (Comext) szereplő adatai alapján állapította meg. 2. táblázat Uniós felhasználás (tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(224) |
A figyelembe vett időszak alatt a folytonosüvegrostszál termékek teljes felhasználása 6 %-kal csökkent az Unióban. A 2022-ben megfigyelt növekedés főként a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetése utáni gazdasági fellendülésnek tudható be, mivel a felhasználók a készletek újbóli feltöltése céljából ismét megrendeléseket adtak le, és újraindították a gyártást. 2023-ban viszont a folytonosüvegrostszál termékek iránti uniós kereslet csökkent, míg a felülvizsgálati időszakban 2 %-kal javult. A felhasználás visszaesése és az azt követő gyenge fellendülés a korábbi években a szükségesnél nagyobb mennyiségben történő rendelésnek, valamint a felülvizsgálati időszak alatti gazdasági környezet miatt óvatosabb felhasználói kiadásoknak tudható be. |
5.3. Az érintett országból érkező behozatal
5.3.1. Volumen és piaci részesedés
|
(225) |
A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: 3. táblázat A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(226) |
A Kínából érkező behozatal volumene még a bevezetett intézkedések mellett is 51 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. A felhasználás alakulására figyelemmel a kínai behozatal piaci részesedése 2021 és a felülvizsgálati időszak között 6 %-ról 10 %-ra nőtt. |
5.3.2. A Kínából érkező behozatal árai, áralákínálás
|
(227) |
A Bizottság az importárakat az Eurostat adatai alapján állapította meg. A Kínából az Unióba érkező behozatal átlagára a következőképpen alakult: 4. táblázat Importárak (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(228) |
A felülvizsgálat tárgyát képező termék Unióba érkező behozatalának átlagára a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetése utáni kirívóan magas szállítási költségek miatt 22 %-kal emelkedett 2022-ben. Ezt követően jelentős visszaesés volt megfigyelhető az átlagos importárakban. Az Unióba érkező behozatal átlagára a felülvizsgálati időszak alatt 28 %-kal volt alacsonyabb volt, mint 2021-ben. |
|
(229) |
A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:
|
|
(230) |
A mintában szereplő exportáló gyártó, a Taishan Fiberglass Inc. esetében a European Owens Corning Fiberglas SPRL uniós gyártóval kötött különleges beszállítási szerződés keretében végzett értékesítést a Bizottság kizárta az alákínálási számításokból, mivel a szóban forgó terméket – a cement megerősítéséhez használt lúgálló üvegrostot – nem az Unióban gyártották. A terméket ehelyett kizárólag Kínában és Japánban gyártják az említett két vállalat között régóta fennálló beszállítási szerződés alapján, a gyártás során pedig az European Owens Corning Fiberglas SPRL szabadalmaztatott technológiájára és inputjaira (például szálhúzó fejekre) támaszkodik. |
|
(231) |
Az összehasonlítás szerint a felülvizsgálati időszak során a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező behozott terméket az uniós gazdasági ágazat árai alá kínálva értékesítették az Unióban, az alákínálás mértéke pedig még az alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő vámokkal együtt is ez utóbbi árak százalékában kifejezve 16,64–30,68 % volt. |
|
(232) |
Az áralákínáláson túlmenően az alaprendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében vett jelentős árlenyomás is történt. A kínai exportáló gyártóktól érkező alacsony árú dömpingelt behozatal által okozott jelentős árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta a felülvizsgálati időszak alatt emelni az árakat az előállítási költségek alakulásával összhangban, miközben a nyereség észszerű szintjét igyekezett elérni, amint azt az alábbi 9. táblázat mutatja. A jelentős árlenyomást megerősítették a 4. táblázatban szereplő adatok, valamint a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott adatok alapján megállapított áron aluli értékesítés. |
5.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
5.4.1. Általános megjegyzések
|
(233) |
Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára. |
|
(234) |
A Bizottság a (19) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott. |
|
(235) |
A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a GFE által rendelkezésre bocsátott adatok alapján értékelte. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. |
|
(236) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(237) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
5.4.2. Makrogazdasági mutatók
5.4.2.1.
|
(238) |
A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(239) |
A termelési volumen 2022-ben kismértékben nőtt 2021-hez képest, miután enyhültek a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések, ami elősegítette a termelés stabilabbá válását. Emellett a mintában szereplő több uniós gyártó növelte termelési volumenét 2022-ben, hogy készleteket halmozzon fel késztermékekből, mivel tervezett kemenceátépítéseket készített elő. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont jelentősen visszaesett a termelési volumen, mivel az uniós gyártók a felhalmozott készleteket értékesítették, miközben az uniós gazdasági ágazat keresletcsökkenéssel és a folytonosüvegrostszál termékek Kínából alacsony áron érkező behozatalának növekedésével szembesült. |
|
(240) |
A figyelembe vett időszak során végig jelentős mértékben – összesen 9 %-kal – csökkent a termelési kapacitás. A (46) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a termelési kapacitás 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig tartó csökkenése annak tudható be, hogy egyes uniós gyártók beszüntették a gyártást: a Krosglass S.A. leállította a folytonosüvegrostszál termékek gyártását Lengyelországban, az Electric Glass Fiber NL, B.V. pedig csődeljárás alá került. Emellett a brexitet követően a Bizottság kizárta a NEG UK-t az uniós gazdasági ágazatból, ami szintén hozzájárult a kapacitás előző felülvizsgálathoz képest bekövetkezett nyilvánvaló csökkenéséhez. |
|
(241) |
A kapacitáskihasználás 10 százalékponttal esett vissza a figyelembe vett időszakban, mivel a termelési volumen a termelési kapacitásnál nagyobb mértékben csökkent. |
5.4.2.2.
|
(242) |
Az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat A szabadpiaci értékesítés volumene és piaci részesedése (tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(243) |
A figyelembe vett időszakban az uniós szabadpiaci értékesítési volumen (kötött értékesítés nélkül) és az uniós gyártók piaci részesedése nagymértékben csökkenő tendenciát mutatott, ami a kereslet visszaesését és a Kínából alacsony áron érkező behozatal bővülését tükrözte. Ezzel egyidejűleg, míg a szabadpiaci felhasználás 6 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene még nagyobb mértékben csökkent, olyannyira, hogy az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése a 2021. évi 45 %-ról 40 %-ra esett vissza a felülvizsgálati időszakban. |
|
(244) |
A kötött volumen a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult: 7. táblázat Kötött volumen az uniós piacon (tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(245) |
Az uniós gazdasági ágazat (uniós piacon belüli kötött transzferekből és kötött értékesítésből álló) kötött volumene 10 %-kal csökkent az uniós piacon a figyelembe vett időszakban. A szabadpiaci és a kötött piaci értékesítés ugyan egyaránt hasonló tendenciát követett 2021-től a felülvizsgálati időszak végéig, a kötött piacon 7 százalékponttal kisebb mértékben csökkent az értékesítés, mint a szabadpiacon. |
5.4.2.3.
|
(246) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(247) |
Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma a figyelembe vett időszak során kezdetben növekedést, majd növekedést mutatott. A 2021-hez képest 2022-ben bekövetkezett kezdeti növekedés összhangban volt a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett korlátozások enyhítését követően a termelésben és az értékesítésben bekövetkezett bővüléssel. Ezt követően viszont az uniós gazdasági ágazatban létszámcsökkentés vált indokolttá a kihívásokkal teli piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás és a működési hatékonyság fenntartása érdekében, egyes uniós gyártók pedig a (46) preambulumbekezdés kifejtett módon teljes egészében beszüntették a folytonosüvegrostszál termékek gyártását. |
|
(248) |
A termelékenység 2021 és 2023 között 190 tonna/alkalmazottról 166 tonna/alkalmazottra csökkent, majd a foglalkoztatás jelentős visszaesését követően 187 tonnára/alkalmazottra javult a felülvizsgálati időszakban. A hatékonyságnövekedés egyúttal azután következett be, hogy a folytonosüvegrostszál termékek több uniós gyártója által a kemencéket érintő beruházásokat hajtott végre. |
5.4.2.4.
|
(249) |
A dömpingkülönbözetek jelentősen meghaladta a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéket. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem volt elhanyagolható. |
5.4.2.5.
|
(250) |
Az uniós felhasználás 6 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat által az Unió piacán értékesített volumen még nagyobb mértékben, 16 %-kal esett vissza. Az uniós gazdasági ágazat tehát vesztett piaci részesedéséből, szemben az érintett országból érkező behozatallal, amely piaci részesedését a figyelembe vett időszak alatt növelte. |
5.4.3. Mikrogazdasági mutatók
5.4.3.1.
|
(251) |
A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(252) |
Az átlagos értékesítési árak 2021-hez képest 2022-ben emelkedtek, mivel a mintában szereplő uniós gyártók a kereslet megugrása miatt át tudták hárítani az infláció okozta költségnövekedést a vevőkre. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban az átlagos értékesítési árak a világszinten alacsonyabb piaci kereslet és a Kínából érkező behozatalból eredő fokozott árnyomás miatt csökkentek. |
|
(253) |
A termelési egységköltség a munkaerő- és nyersanyagköltségek emelkedése miatt 2021 és 2023 között 26 %-kal nőtt. Emellett az energiaköltségek változékonyak voltak, ami jelentős hatást gyakorolt a nagymértékben energiafüggő ágazatokra. A termelési egységköltség az energiaárak csökkenésének, a jobb energiahatékonyságnak és a sikeres költségkezelési stratégiáknak köszönhetően csökkent a felülvizsgálati időszakban, de így is jóval a 2021. évi szint felett maradt. |
5.4.3.2.
|
(254) |
A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt: 10. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||
|
(255) |
Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség következetes emelkedő tendenciát követett, így összességében 11 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A növekedés főként a munkaerőpiaci nyomásnak tudható be, a vállalatok ugyanis emelték a béreket annak érdekében, hogy megtartsák és vonzzák a munkavállalókat a Covid19-világjárvány utáni feszes, magas inflációval jellemzett munkaerőpiac mellett. |
5.4.3.3.
|
(256) |
A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Készletek
|
||||||||||||||||||||||
|
(257) |
A készletek 2022. évi bővülését eredetileg a tervezett kemenceátépítésekre készülve végrehajtott stratégiai készletfelhalmozás vezérelte. Ez összhangban volt a korábbi, Covid19-világjárvány alatti időszakkal, amikor jelentősen fellendült a kereslet, az ellátási lánccal kapcsolatos problémák pedig arra késztették az uniós gyártókat, hogy a termelési követelmények teljesítése érdekében a szükségesnél nagyobb mennyiségben rendeljenek nyersanyagokat. A kemenceátépítések befejezését követően a készletek apadtak, mivel a mintában szereplő uniós gyártóknak 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban sikerült értékesíteniük a meglévő készleteket. A készletek 2022. évi bővülése a tervezett kemenceátépítések alatti leállásra készülve felfokozott készletfelhalmozásnak tudható be. Az átépítéseket követően viszont apadtak a készletek, mivel a mintában szereplő uniós gyártóknak 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban sikerült értékesíteniük ezeket a készleteket, ami egybeesik a termelési volumen csökkenésével. |
5.4.3.4.
|
(258) |
A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(259) |
A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó, adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. Míg 2021-ben veszteségeket szenvedett el az uniós gazdasági ágazat, addig 2022-ben nőtt a jövedelmezőség, mivel a mintában szereplő uniós gyártók a megnövekedett kereslettel és a magas szállítási költségekkel összefüggő kedvező piaci feltételeknek köszönhetően átháríthatták a termelési egységköltségek növekedését a vevőkre. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont csökkent a jövedelmezőség a megnövekedett költségek miatt, amelyeket nem lehetett ellensúlyozni az értékesítési árak emelésével, mivel megnövekedett a Kínából dömpingáron érkező és az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló behozatal volumene. |
|
(260) |
A beruházások élénkültek a figyelembe vett időszak alatt. E beruházások főként a mintában szereplő uniós gyártók kemencéinek átépítéséhez kapcsolódtak, amely a berendezések hosszú élettartamának biztosítására irányult. Ezeket a jóval előre tervezett beruházásokat a 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban uralkodó kedvezőtlen piaci viszonyok mellett hajtották végre. |
|
(261) |
A 2021 és a felülvizsgálati időszak közötti pénzforgalom jelentős ingadozást mutatott, amelyet a változékony piaci viszonyok és az egyes üzemekben a kemenceátépítések elhalasztása miatt beálló sajátos működési korlátok idéztek elő. A figyelembe vett időszakban 2022 volt az egyetlen olyan év, amikor a mintában szereplő valamennyi uniós gyártó jelentős nyereséget ért el, ami pozitív pénzforgalomhoz vezetett, de a nyereséget részben felemésztette a tervezett kemenceátépítésekre készülve végrehajtott készletfelhalmozás. 2023-ban és a felülvizsgálati időszak alatt a pénzforgalom a súlyos veszteségek ellenére pozitív maradt. Ez a látszólag ellentmondásos helyzet, amely különösen a felülvizsgálati időszakban volt nyilvánvaló, nagyrészt a 2022-ben felhalmozott készletek szintjének csökkenéséből eredő jelentősen pozitív pénzforgalmi hatásnak tudható be. |
|
(262) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A beruházások megtérülése a jövedelmezőséghez hasonlóan alakult. Előbb 2022-ben nőtt, majd 2023-ban csökkent, a felülvizsgálati időszakban pedig tovább romlott, ami megnehezítette a tőkebevonást és a növekedést az uniós gazdasági ágazatban. |
5.4.4. A kárra vonatkozó következtetés
|
(263) |
A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat csak 2022-ben volt nyereséges, azt követően újra veszteséges lett. Amellett, hogy az uniós gazdasági ágazat 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban is veszteséges volt, fokozódott a Kínából az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árai és előállítási költségei alatti áron érkező behozatal. |
|
(264) |
Az uniós gazdasági ágazat 2022-ben emelni tudta árszintjét, hogy nyereségessé váljon. Ugyanakkor 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban is nőtt az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai és a Kínából érkező behozatal árai közötti különbség. Az uniós árak 10 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt, míg a Kínából érkező behozatal árai 28 %-kal mérséklődtek ugyanebben az időszakban. Következésképpen a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából érkező behozatalának árai az uniós gazdasági ágazat áraihoz képest ellentétes tendenciát követtek. Ennek következtében 2021 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat még úgy is veszített piaci részesedéséből a Kínából érkező behozatallal szemben, hogy kénytelen volt veszteségesen értékesíteni. |
|
(265) |
A figyelembe vett időszakban szinte az összes fő kármutató általános kedvezőtlen tendenciát mutatott. Az értékesítési volumen és a piaci részesedés csökkenésével párhuzamosan a termelés, a termelési kapacitás, a jövedelmezőség, a beruházások megtérülése és a kapacitáskihasználás egyaránt romlott. Az Unió 2022-ben bizonyos mértékben talpra tudott állni, mivel a Covid19-világjárvány kapcsán bevezetett intézkedések megszüntetését követően élénkült a folytonosüvegrostszál termékek iránti kereslet. 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban viszont a csökkenő árakon érkező behozatal volumenének növekedése miatt az uniós gazdasági ágazat helyzete tovább romlott, amint azt az egyre nagyobb veszteségek is mutatják. |
|
(266) |
A fentieknek megfelelően a figyelembe vett időszak alatt – a 2022. év kivételével – negatívak voltak egyéb gazdasági mutatók, például a beruházások megtérülése. Ez befolyásolta az uniós gazdasági ágazat képességét a működésének önfinanszírozására és a tőkebevonásra, ami akadályozta az uniós gazdasági ágazat növekedését, sőt, közép- és hosszú távon a fennmaradását is veszélyeztette. |
|
(267) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében. |
6. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(268) |
Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(269) |
A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudja be. A Bizottság által figyelembe vett tényezők közé tartozott a Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az uniós gazdasági ágazat nyersanyag- és energiaköltségének emelkedése, valamint a kereslet csökkenése. |
6.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(270) |
A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésében előírtaknak megfelelően megvizsgálta az érintett országból érkező behozatal volumenének alakulását és azt, hogy ez milyen hatást gyakorol az uniós gazdasági ágazatra. |
6.2. Az érintett országból érkező dömpingelt behozatal mennyisége és piaci részesedése
|
(271) |
A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló, Kínából érkező dömpingelt behozatal volumene a hatályban levő dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések, valamint a csökkenő felhasználás ellenére abszolút és relatív értékben véve egyaránt nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Referenciaévként 2021-et használva a behozatali volumen 51 %-kal nőtt, míg a Kínából származó behozatal piaci részesedése a 2021. évi 6 %-ról 10 %-ra bővült a felülvizsgálati időszakban. |
|
(272) |
Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 5 százalékponttal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. |
6.3. Az érintett országból érkező dömpingelt behozatal ára és árhatás
|
(273) |
A dömpingelt behozatal átlagos egységárai 2021 és a felülvizsgálati időszak között 28 %-kal csökkentek, és alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által ugyanabban az időszakban alkalmazott árak. |
|
(274) |
Az uniós gazdasági ágazat 2022-ben nyereséges volt, és azt követően vált veszteségessé, ami egybeesett a Kínából érkező behozatal árainak jelentős csökkenésével. Az uniós gazdasági ágazat még annak ellenére sem tudta megtartani piaci részesedését, hogy 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban csökkentette értékesítési árait. Az árcsökkenés a jövedelmezőség rovására ment, ami veszteséges helyzet kialakulásához vezetett. |
|
(275) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából érkező dömpingelt behozatal árszintje rendkívül kedvezőtlen hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetére, ezért döntő szerepe volt abban, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte. |
6.4. A Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggés
|
(276) |
Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása egybeesett a Kínából érkező dömpingelt behozatal megnövekedett jelenlétével. A zsugorodó piacon a Kínából érkező behozatal megnövekedett piaci részesedése, valamint alacsony átlagos értékesítési árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetére. Noha az uniós gazdasági ágazat 2022-ben talpra tudott állni, a folytonosüvegrostszál termékek Kínából érkező dömpingelt behozatalának megnövekedett jelenléte miatt nem tudta értékesítési árait elegendő mértékben emelni ahhoz, hogy teljes mértékben fedezze a megnövekedett előállítási költségeket. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából dömpingáron érkező behozatal növekedése egybeesett az uniós gazdasági ágazat helyzetének 2023-ban bekövetkezett jelentős romlásával, amely a felülvizsgálati időszakban is folytatódott. |
|
(277) |
A fenti megfontolásokra tekintettel a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kárt a Kínából érkező, az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdése értelmében vett dömpingelt behozatal okozta. |
6.5. Egyéb tényezők hatásai
6.5.1. A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal
|
(278) |
A Kínától eltérő harmadik országokból behozott folytonosüvegrostszál termékek főként Egyiptomból, Malajziából és az Egyesült Királyságból származtak. |
|
(279) |
A folytonosüvegrostszál termékek egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint piaci részesedése és ártendenciái a következőképpen alakultak: 13. táblázat Behozatal harmadik országokból
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(280) |
Az Unióba irányuló malajziai behozatal 2021 és a felülvizsgálati időszak közötti alakulása az árak ingadozása mellett erősen csökkenő tendenciát mutatott volumen és piaci részesedés tekintetében egyaránt. A behozatali volumen a 2021. évi 136 086 tonnáról 2023-ban meredeken visszaesett 76 909 tonnára, majd némi fellendülést követően 84 827 tonnára nőtt a felülvizsgálati időszakra. A malajziai behozatal piaci részesedése ehhez hasonlóan 15 %-ról 9 %-ra esett vissza, majd kismértékű javulás után 10 %-ra nőtt. Míg a tonnánkénti átlagár először 32 %-kal emelkedett 2022-ben, addig 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban jelentős csökkenés következett be. |
|
(281) |
Az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalának volumene és piaci részesedése a különösen az uniós átlagárakhoz viszonyítva jelentős áringadozások mellett is stabil maradt. Az egyiptomi behozatali volumen 2021 és 2022 között enyhe, megközelítőleg 5 %-os növekedést, 2023-ban mintegy 10 %-os csökkenést mutatott, a felülvizsgálati időszakra pedig majdnem visszatért az eredeti szintre, fenntartva állandó 12 %-os piaci részesedését, amely a felülvizsgálati időszakban kismértékben, 13 %-ra nőtt. Az egyiptomi importárak az uniós gazdasági ágazat átlagárainál és a kínai importáraknál egyaránt alacsonyabb szinten maradtak. |
|
(282) |
A folytonosüvegrostszál termékek Egyesült Királyságból az Unióba érkező behozatala 2021 és a felülvizsgálati időszak között volumen tekintetében növekedést mutatott. piaci részesedés tekintetében pedig viszonylag állandó volt. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal volumene 2021 és 2022 között nőtt, majd 2023-ban mintegy 12 %-kal, a felülvizsgálati időszakban pedig további 5 %-kal csökkent. A piaci részesedés 2022-ben és 2023-ban 4 %-ról 6 %-ra bővült, a felülvizsgálati időszakban pedig kismértékben, 5 %-ra csökkent. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal tonnánkénti átlagára hasonló vagy magasabb szinten volt, mint az uniós gazdasági ágazat átlagára, és meghaladta a Kínából érkező behozatal árát. Az Egyesült Királyságból érkező behozatal árai először 31 %-kal emelkedtek 2021 és 2022 között, további emelkedést követően 2023-ban elérték az 1 397 EUR-t, majd a felülvizsgálati időszakban kismértékben, 1 273 EUR-ra csökkentek. |
|
(283) |
A folytonosüvegrostszál termékeknek az előzőekben meghatározottaktól eltérő harmadik országokból az Unióba érkező behozatala volumen és piaci részesedés tekintetében is 18 %-ról 20 %-ra bővült a figyelembe vett időszak alatt. Azonban az említett országokból érkező behozatal átlagára meghaladta a Kínából érkező behozatal árait. |
|
(284) |
Az egyéb harmadik országokból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatali adatainak elemzése vegyes képet mutat. A Malajziából érkező behozatal abszolút és relatív értékben véve is jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak alatt, miközben az árai az uniós gazdasági ágazat árai alatt voltak. Az Egyiptomból származó behozatal stabil maradt, egyúttal árai szintén az uniós gazdasági ágazat átlagárai alatt voltak. Az Egyesült Királyságból a behozatal a növekedés ellenére 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban is magasabb árakon érkezett az Unióba. A más, a fentiekben nem említett harmadik országokból érkező behozatal volumene abszolút és relatív értékben véve is nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Mindent egybevetve nem érkezett jelentős behozatal olyan harmadik országokból, amelyek a figyelembe vett időszak alatt, de különösen a felülvizsgálati időszakban növelték a piaci részesedésüket, egyúttal pedig áraik az uniós gazdasági ágazat árai alatt voltak. |
|
(285) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyéb harmadik országokból érkező behozatal nem gyengítette az uniós gazdasági ágazatot ért kár és a Kínából érkező dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. |
6.5.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(286) |
Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult: 14. táblázat Az uniós gyártók exportteljesítménye
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(287) |
Az uniós gazdasági ágazat kivitele 2021-től kezdődően fokozatosan bővült, noha a teljes értékesítéshez képest csekély maradt. E kivitel nagyrészt szigorúbb műszaki előírásoknak megfelelő termékekből állt, ami megvédte a közvetlen árversenytől. Következésképpen az Unió e folytonosüvegrostszál termékek esetében magasabb árakat érvényesíthetett a nemzetközi piacokon, mint az uniós piacon. Ez abban is megnyilvánult, hogy stratégiájában a külföldi réspiacokra helyezte a hangsúlyt. |
|
(288) |
Tehát az exportértékesítés bővülése miatt nem gyengült az érintett országból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár közötti ok-okozati összefüggés. Éppen ellenkezőleg, az exportértékesítés lehetővé tette, hogy az uniós gazdasági ágazat a megnövekedett értékesítési volumennek és az elért – az uniós piaci áraknál magasabb – árszinteknek köszönhetően javítsa általános pénzügyi helyzetét. |
6.5.3. Energia- és nyersanyagköltségek
|
(289) |
Az uniós gazdasági ágazat átlagos energiaára a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 15. táblázat Energia- és nyersanyagárak az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(290) |
Az uniós energiaárak a figyelembe vett időszak alatt jelentős növekvő tendenciát mutattak, végül pedig stabilizálódtak. A 2021 és 2022 közötti hirtelen emelkedés az energiaellátást érintő geopolitikai feszültségek – főként Oroszország Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, agressziós háborúja – következményei miatt fokozódott. Az energiaárak megugrása jelentős hatással volt a mintában szereplő uniós gyártók termelési költségeire. 2023-ra az energiaárak csökkentek. |
|
(291) |
A vizsgálat feltárta, hogy a fő nyersanyagok költsége 2022-ben jelentősen nőtt, ami hozzájárult az értékesítési egységár számottevő emelkedéséhez, mivel az uniós gazdasági ágazat átháríthatta ezeket a költségeket a vevőkre. Ezzel szemben, míg 2023-ban a nyersanyagköltségek tovább nőttek, addig az értékesítési egységár csökkent, mivel az uniós gazdasági ágazat nem tudta áthárítani ezeket a többletköltségeket a vevőkre. A felülvizsgálati időszakban a nyersanyagköltségek ugyan a 2023-ban és 2022-ben megfigyelt költségekhez képest csökkentek, az uniós piaci árak még tovább csökkentek, mivel az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező dömpingelt behozatal által gyakorolt árnyomás miatt nem tudta fenntartani vagy emelni árait. |
|
(292) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az energiaárak és a nyersanyagköltségek alakulása nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása közötti ok-okozati összefüggést. |
6.5.4. Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene
|
(293) |
A (245) preambulumbekezdésben említettek szerint a figyelembe vett időszakban mind a szabad-, mind a kötött piaci értékesítés hasonló tendenciát mutatott, de a kötött értékesítés lassabban – konkrétan 7 százalékponttal kisebb mértékben – csökkent. Ezért a kötött értékesítés nem tekinthető olyan tényezőnek, amely aláássa a dömpingelt behozatal és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása közötti ok-okozati összefüggést. |
6.5.5. A kereslet csökkenése
|
(294) |
Noha a (171) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a kereslet némileg csökkent, a kínai behozatal piaci részesedése a 2021. évi 6 %-ról 10 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban, miközben az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése zsugorodott. Ezenkívül a vizsgálat azt is kimutatta, hogy a kínai behozatal áralákínálással és árlenyomással járt. |
|
(295) |
Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kereslet csökkenése nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlása közötti ok-okozati összefüggést. |
6.5.6. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(296) |
Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete 2023 és a felülvizsgálati időszak között összességében véve romlott. E kedvezőtlen körülmények időben egybeestek a folytonosüvegrostszál termékek Kínából a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok megléte ellenére az uniós gazdasági ágazat árai és költségei alá kínáló dömpingáron érkező behozatalának piaci részesedésében bekövetkezett növekedéssel. |
|
(297) |
A Bizottság más olyan tényezőket is elemzett, amelyek kárt okozhattak az uniós gazdasági ágazatnak. E tekintetben megállapította, hogy a más harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, az energiaárak emelkedése, a kötött piac alakulása és a kereslet csökkenése nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggést. |
7. UNIÓS ÉRDEK
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(298) |
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat a Kínából érkező dömpingelt behozatal következtében jelentős kárt szenvedett a felülvizsgálati időszakban. Az (52) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a felülvizsgálati időszakban két uniós gyártó a kedvezőtlen piaci viszonyok miatt teljesen beszüntette a folytonosüvegrostszál termékek gyártását. |
|
(299) |
Az intézkedések módosítása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy fenntartsa, illetve visszaszerezze piaci részesedését, növelje termelését és kapacitáskihasználását, az előállítási költségek fedezéséhez szükséges mértékben emelje az árakat és olyan jövedelmezőségi szintet érjen el, amely elvárható lenne rendes versenyfeltételek mellett. Ennek alapján az uniós gazdasági ágazatnak ismét fenntartható helyzetbe kellene kerülnie, hogy képessé váljon jövőbeli beruházások végrehajtására. |
|
(300) |
Az intézkedések változatlan szinten történő fenntartása esetén valószínűleg tovább csökkenne a piaci részesedés, és romlana a jövedelmezőség, amely 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban negatívba fordult. Ez valószínűleg további üzembezárásokhoz és elbocsátásokhoz vezetne, és ezáltal veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét. |
|
(301) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes intézkedések módosítása az uniós gazdasági ágazat érdekeit szolgálná. |
7.2. A felhasználók és a független importőrök érdeke
|
(302) |
Egyetlen független importőr sem jelentkezett és működött együtt ebben a vizsgálatban oly módon, hogy a kérdőívre választ nyújtott volna be. |
|
(303) |
A vizsgálat során csak két felhasználó, az Amiblu Holding GmbH és az F.S. Fehrer Automotive GmbH jelentkezett, de rendkívül hiányos válaszokat adott a kérdőívre. A Bizottság felkérte az érintett feleket, hogy közöljék a hiányzó információkat, azonban a megadott határidőn belül egyikük sem tett eleget ennek a kérésnek. |
|
(304) |
Az eljárás megindításakor egy másik felhasználó, a PROXIM kifogást emelt az intézkedések esetleges módosításával szemben. A PROXIM azt állította, hogy számos felhasználónak nem volt tudomása a vizsgálatról, emiatt a megadott határidőn belül nem is nyújthatott be válaszokat a kérdőívre. |
|
(305) |
A Bizottság azonban minden szükséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a kérelemben említett valamennyi ismert felhasználó és független importőr szabályszerű értesítést kapjon. Ezenkívül a Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítést közzétette a Hivatalos Lapban, hogy minden érdekelt felet tájékoztasson a vizsgálatról. A felhasználóknak és importőröknek szánt kérdőíveket az ügy weboldalán is közzétette (119). |
|
(306) |
Két felhasználó, a Tolnatext Fonalfeldolgozó és Műszakiszövet-gyártó Bt. (a továbbiakban: Tolnatext) és a KAST csoporthoz tartozó Dr. Günther Kast GmbH & Co. beadványában azt állította, hogy további kereskedelmi intézkedések végrehajtása hátrányosan érintené a hatékonyan működő ellátási láncot. A Tolnatext szerint, noha az uniós gyártók a meglévő intézkedéseknek köszönhetően védelemben részesülnek, mégsem növelték kapacitásukat az uniós piac folytonosüvegrostszál termékekkel való ellátására, hogy megfelelően kielégítsék a felhasználói keresletet. Megjegyezte továbbá, hogy bizonyos előfonatokat, például alacsony tex értékű előfonatokat nem gyártanak az Unióban, egyes esetekben pedig az uniós gyártók nem felelnek meg a felhasználók által elvárt műszaki előírásoknak, emiatt pedig a felhasználók rendkívül nagymértékben függnek a meghatározott termékek alternatív forrásokból való rendelkezésre állásától. Végezetül az uniós felhasználókat kedvezőtlenül érintette a kínai kivitelivám-visszatérítés csökkenése, és néhány uniós gyártó egyre koncentráltabbá váló oligopóliuma. A PROXIM hasonló észrevételeket adott elő a termelési tényezőkre vonatkozó második feljegyzéssel kapcsolatos beadványában. |
|
(307) |
A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy ezek az állítások megalapozatlanok. A (260) preambulumbekezdésben kiemeltek szerint az uniós gazdasági ágazat a kihívásokkal teli piaci viszonyok ellenére jelentős beruházásokat hajtott végre. A kapacitás további bővítése a tőke hosszú távú lekötését teszi szükségessé, ehhez pedig egyenlő versenyfeltételeket kell fenntartani, amelyek mellett a versenyképes gyártók a beruházásaik méltányos megtérülésére számíthatnak. Az uniós gazdasági ágazat más országokból, például Egyiptomból érkező tisztességtelen behozatallal (120) és nehéz piaci feltételekkel, többek között a Covid19-világjárvány hatásaival is szembesült. |
|
(308) |
A folytonosüvegrostszál termékek nagymértékben szabványosított termékek. A folytonosüvegrostszál termékek különféle típusai a megjelenésükben tapasztalható számos különbség és a végfelhasználásukban mutatkozó esetleges különbségek ellenére ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, és lényegében azonos célokra használják fel őket. Ezért a folytonosüvegrostszál termékek felhasználói beszerzési forrást válthatnak, mivel rendelkezésre állnak Kínán kívüli – egyebek mellett malajziai, egyiptomi és egyesült királyságbeli – alternatív beszerzési források. Emellett az uniós gazdasági ágazat rendelkezik számos szükséges típus, például alacsony tex értékű előfonatok gyártásához szükséges kapacitással, képességgel és technológiával. Az uniós gazdasági ágazat innovációs beruházásokat hajtott végre, és következetesen együttműködött a downstream ágazatokkal a K+F erőfeszítésekben, hogy a termékeket eredményesen az igényekhez igazítsa. Sajnálatos módon, a (327) preambulumbekezdésben foglaltak szerint, az ilyen beruházások a Kínából érkező dömpingelt behozatallal összefüggő kiélezett verseny miatt nem mindig valósulhattak meg. |
|
(309) |
A kínai kivitelivám-visszatérítés 2024. novemberi csökkenése ellenére változatlanul nagy volumenben érkezett behozatal az uniós piacra. Ez arra utalt, hogy a visszatérítésben bekövetkezett változás önmagában nem gyakorolt számottevő hatást a piaci dinamikára. A Bizottság megvizsgálta a piaci koncentrációval kapcsolatos aggályokat. Ezzel összefüggésben a Bizottság megjegyezte, hogy a szabályozó szervek általában véve alaposan megvizsgálják a fúziók és a felvásárlásokat, hogy megelőzzék a versenyellenes magatartást. A jelenlegi kereskedelmi vizsgálat viszont ilyen ügyekre nem terjed ki. Ennek alapján a Bizottság elutasította az állításokat. |
|
(310) |
Az egyik felhasználó, az OPTIPLAN GmbH az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidő után nyújtotta be észrevételeit, az értesítés szerint ugyanis minden érdekelt félnek az értesítés közzétételétől számított 37 napon belül kell benyújtania álláspontját, információkat és mindezeket alátámasztó bizonyítékokat. Beadványában az OPTIPLAN előadta, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő vámok együttes összegének emelése hatással lenne tevékenységeire, mivel a korlátozott kínálat és az új beszállítók minősítésének szükségessége miatt ez megzavarná ellátási láncát. Az OPTIPLAN továbbá azt állította, hogy a magasabb szintű intézkedések szintén növelnék a költségeit. |
|
(311) |
Bár az OPTIPLAN nem szolgáltatott bizonyítékokat az ellátási hiányra vonatkozó állításának alátámasztására, a Bizottság a (307) preambulumbekezdésre hivatkozik, amely már foglalkozik ezzel a kérdéssel. Mivel az OPTIPLAN nem töltötte ki a kérdőívet, a költségekre vonatkozó állítást nem lehetett értékelni. A Bizottság ezért elutasította ezeket az észrevételeket. |
|
(312) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a PROXIM azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette megfelelően figyelembe az üvegrost megerősítések uniós felhasználóinak helyzetét és érveit. Előadta, hogy a felhasználók sokkal nehezebb versenyhelyzetben vannak, mint az uniós gyártók, különösen, ha vertikálisan integráltak. A PROXIM továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem nyújtott megfelelő segítséget a felhasználóknak a vizsgálatban való tényleges részvételük megkönnyítéséhez, ennek következtében pedig aggályaik nem tükröződnek megfelelően a ténymegállapításokban. |
|
(313) |
A Bizottság emlékezetetett arra, hogy a kérelemben azonosított valamennyi ismert felhasználó és független importőr megfelelő tájékoztatást kapott a felülvizsgálat megindításáról. Az eljárás megindításáról értesítést tett közzé a Hivatalos Lapban, felhasználóknak és importőröknek szóló kérdőíveket elérhetővé tette az interneten, és valamennyi felet felkérte, hogy nyújtsa be észrevételeit és kérjen meghallgatást. Valójában több felhasználó, köztük a PROXIM is benyújtott észrevételeket, a meghallgatást kérő felek kérése pedig teljesült. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználók minden lehetőséget megkaptak a részvételre, érveiket pedig az eljárási követelményekkel összhangban figyelembe vette. |
|
(314) |
A PROXIM azzal is érvelt, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információk szerint a Kínai Népköztársaság kormánya 2024 végén 13 %-ról 9 %-ra csökkentette a bizonyos kategóriájú nemfém ásványi termékek – köztük az folytonosüvegrostszál termékek szempontjából esetlegesen lényeges tarifacsoportok – utáni kivitelivám-visszatérítések mértékét. A PROXIM véleménye szerint e fejlemény következtében ténylegesen csökkent a támogatás mértéke Kína részéről, és ezt figyelembe kellett volna venni a kiegyenlítő intézkedések szintjének megállapításakor. |
|
(315) |
A kínai kivitelivám-visszatérítés 2024. végi csökkenésére való hivatkozást illetően a Bizottság megjegyezte, hogy még e visszatérítés csökkentése után is változatlanul nagy volumenben érkezett dömpingelt behozatal Kínából az uniós piacra. Amint azt a vizsgálatban kimutatta, a visszatérítés módosulása nem változtatta meg lényegesen a piaci dinamikát, amelyet továbbra is a kínai behozatal által okozott jelentős áralákínálás és árlenyomás jellemzett. Ezen túlmenően a visszatérítés módosulása a felülvizsgálati időszak után következett be, ezért ebben az eljárásban nem lehetett figyelembe venni a támogatás szintjének meghatározásához. |
|
(316) |
A PROXIM továbbá azt állította, hogy az intézkedések jelenlegi szintje azzal a veszéllyel jár, hogy az uniós downstream ágazatok kárt szenvednek amiatt, hogy az Unión kívüli versenytársaikéhoz képest növekednek a költségeik. A PROXIM különösen arra mutatott rá, hogy fennáll a veszélye annak, hogy csökken az uniós felhasználók versenyképessége, a downstream tevékenységeket pedig áthelyezhetik az Unión kívülre. A PROXIM ezért felkérte a Bizottságot, hogy gondoskodjon az uniós gyártók védelme és az uniós felhasználók érdekei közötti kiegyensúlyozottabb megközelítésről, hogy az utóbbiakat ne érje aránytalan kár. |
|
(317) |
Azon állítást illetően, hogy az intézkedések növelnék a felhasználók költségeit, és rontanák versenyképességüket az Unión kívüli gazdasági szereplőkhöz képest, a Bizottság megállapította, hogy a költségekre gyakorolt hatás várhatóan korlátozott lesz, mivel az üvegrost megerősítések a teljes előállítási költség csekély részét teszik ki, és rendelkezésre állnak alternatív beszerzési források. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések nem érintenék lényegesen az uniós felhasználók versenyképességét, és downstream tevékenységek áthelyezéséhez sem vezetnének. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(318) |
A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján, valamint a felhasználóktól és importőröktől kapott érdemi válasz hiányában nem volt olyan bizonyíték, amely ellentmondana annak a következtetésnek, hogy az intézkedések független importőrökre és felhasználókra gyakorolt negatív hatása várhatóan korlátozott lesz, és nem haladja meg az intézkedések uniós gyártókra gyakorolt pozitív hatását. |
7.3. A beszállítók érdeke
|
(319) |
Az uniós gazdasági ágazatot epoxigyantával ellátó vállalatok – az Olin Epoxy & Chemicals International (USA), a Westlake Epoxy BV (Hollandia) és a Spolek pro chemickou a hutní výrobu, akciová společnost (Csehország) – támogatásukat fejezték ki az intézkedések végrehajtása iránt. Kiemelték annak fontosságát, hogy ezen értékláncon belül valamennyi kulcsfontosságú alkotóelem és anyag az Unióban legyen, ugyanis így biztosítható a reziliencia a stratégiai ágazatokban. Továbbá azt állították, hogy e jelenlét fenntartása megerősíti az ellátási láncot, és fokozza az Unió képességét az innovációra és a piaci igényekhez való igazodásra. |
7.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(320) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt a Kínából származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó intézkedések módosítása ne szolgálná az Unió érdekét. |
|
(321) |
A (267) preambulumbekezdésben levont következtetés szerint az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a felülvizsgálati időszak alatt. Következésképpen az intézkedések jelenlegi szintje már nem elegendő a kárt okozó dömping ellensúlyozásához. |
8. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(322) |
A Bizottság dömpinggel, kárral, ok-okozati összefüggéssel és uniós érdekkel kapcsolatban levont következtetései alapján nyilvánvaló, hogy a meglévő intézkedések nem érik el a kívánt eredményeket a kár elhárítása tekintetében. Ezért a meglévő intézkedések szintjét módosítani kell úgy, hogy általuk megelőzhető legyen a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár. |
|
(323) |
Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár elhárításához. |
|
(324) |
A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt. |
|
(325) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. A haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb. |
|
(326) |
A Kínából érkező behozatal növekedése előtti jövedelmezőség szintjét illetően a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által tíz év alatt elért nyereséget vizsgálta. Megjegyezte, hogy a tízéves időszak alatt végig érkezett behozatal Kínából az uniós piacra, ezért a Kínából érkező behozatal növekedése előtti évek egyike alapján sem lehetett haszonkulcsot megállapítani. Emellett megállapítást nyert, hogy a 2022. évet erősen befolyásolta a Covid19-világjárvány utáni gazdasági helyreállítás, és nem tűnt megfelelőnek a nyereségcél meghatározásához. Ezért a Bizottság megítélése szerint a 2016. év megfelelő volt, mivel ez volt a legutóbbi olyan év, amikor az uniós gazdasági ágazat a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések 2014. évi bevezetését követően szokásos piaci feltételek mellett működött. A 2016. évben az uniós gazdasági ágazat 12,28 %-os nyereséget ért el, a Kínából érkező behozatal pedig az uniós felhasználás 8 %-át tette ki (121). |
|
(327) |
Az uniós gazdasági ágazat bizonyítékokkal szolgált arra, hogy a figyelembe vett időszak alatt a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság a helyszíni ellenőrző látogatások során ellenőrizte a vállalat beruházási tervekkel, vezetői döntésekkel és pénzügyi beszámolókkal kapcsolatos belső nyilvántartásait. A Bizottság az uniós gazdasági ágazat állításait megalapozottnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította a beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Az olyan beruházásokra vonatkozó ellenőrzött információk alapján, amelyeket a figyelembe vett időszak alatt nem lehetett végrehajtani, a Bizottság a mintában szereplő gyártóktól függően 0,26 % és 1,99 % közötti mértékben megemelte a nyereségcélt. |
|
(328) |
Az e vizsgálat keretében az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban megállapított nyereségcél tehát 12,54 % és 14,27 % között mozgott a mintában szereplő egyes vállalatok esetében megállapított helyzettől függően. |
|
(329) |
Mindezek alapján a Bizottság a vonatkozó nyereségcélokat a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszak alatti termelési költségének összeadására alkalmazva kiszámította a hasonló termék uniós gazdasági ágazatnak kárt nem okozó árát. |
|
(330) |
Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban értékelte azokat az uniós gazdasági ágazatban az intézkedés alkalmazásának időtartama alatt jelentkező jövőbeli költségeket, amelyek olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele. A benyújtott – a vállalatok adatszolgáltatási eszközei és előrejelzései által alátámasztott – információk alapján a Bizottság megállapította, hogy az említett egyezményeknek való megfelelés a felülvizsgálati időszak alatt nem járt többletköltségekkel. |
|
(331) |
A Bizottság ezt követően a mintában szereplő, az érintett országban működő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott, dömpingellenes és kiegyenlítő vámok nélküli importárak súlyozott átlaga, valamint a mintában szereplő uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó súlyozott átlagára közötti összehasonlítás alapján meghatározta a kárkülönbözet mértékét. A Bizottság az ebből az összehasonlításból származó különbözetet a behozatal CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában fejezte ki. A (230) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintában szereplő exportáló gyártó, a Taishan Fiberglass Inc. esetében a European Owens Corning Fiberglas SPRL uniós gyártóval kötött különleges beszállítási szerződés keretében végzett értékesítést a Bizottság kizárta a kárkülönbözet-számításokból. |
|
(332) |
A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatal (lásd a (218) és a (219) preambulumbekezdést).
|
|
(333) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Glass Fibre Europe felhívta a figyelmet bizonyos elírásokra kárkülönbözet számításában. Az észrevételek áttekintése után a Bizottság azonosította és kijavította a számításokban előforduló hibákat, ennek eredményeként pedig kiigazította a kárkülönbözetet, amelyet az együttműködő kínai exportáló gyártókkal közölt. |
|
(334) |
Az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (122) 15. cikkének (2) bekezdése és 24. cikkének (1) bekezdése szerint és a kétszeres beszámítás elkerülése érdekében a Bizottság először a hatályban lévő végleges kiegyenlítő vámot vetette ki. A kiegyenlítő vámok változatlanok maradtak, a Jiangsu kiegyenlítő vámja kivételével, mivel e vállalat esetében a Bizottság az eredeti vizsgálat szerinti kárkülönbözet szintjén állapította meg a vámot (4,9 %). Ezt követően kivetette a fennmaradó végleges dömpingellenes vámot, amely a kiegyenlítő vám összegével – a Jiangsu esetében pedig a támogatáskülönbözet összegével – csökkentett vonatkozó dömpingkülönbözetnek felelt meg (5,8 %). Mivel a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a dömpingkülönbözetek kisebbek voltak a kárkülönbözeteknél, ezért a dömpingkülönbözetek szintjén kell dömpingellenes vámokat kivetni. Mivel a Bizottság a támogatás teljes összegével csökkentette a dömpingkülönbözetet, nem merült fel a kétszeres beszámítás kérdése. |
|
(335) |
A fentiek alapján az említett vámok az alábbi tételek szerint kerülnek megállapításra:
|
|
(336) |
Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a mostani vizsgálatok során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott vizsgált termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten nem említett egyéb vállalat által – ideértve a kifejezetten említett vállalatokhoz kapcsolódó egységeket is – előállított érintett termékek behozatalára a kedvezményes vámtételek nem alkalmazhatók, így azokra a „minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal” esetében alkalmazandó vámok vonatkoznak. |
|
(337) |
Amennyiben a későbbiek folyamán valamely vállalat megváltoztatja a nevét, kérheti ezen egyedi vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (123). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. |
|
(338) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok megfelelő alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Mindaddig, amíg nem kerül sor ilyen számla bemutatására, a behozatalok „minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes és kiegyenlítő vámmal sújtandók. |
|
(339) |
Noha a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(340) |
Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
|
(341) |
A vámok megfelelő érvényesítése érdekében minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszakban nem exportáltak az Unióba. |
|
(342) |
Azok az exportáló gyártók, amelyek a felülvizsgálati időszakban nem exportálták az érintett terméket az Unióba, kérelmezhetik, hogy a Bizottság a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított dömpingellenes vám hatálya alá vonja őket. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. a vizsgálati időszakban nem exportálta az Unióba az érintett terméket, ii. nem áll kapcsolatban olyan exportáló gyártóval, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja. |
|
(343) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Az (EU) 2023/1452 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:
|
Vállalat |
Végleges dömpingellenes vám |
TARIC-kiegészítő kód |
||||||||
|
CNBM Group:
|
23,0 % |
B990 |
||||||||
|
Jiangsu Changhai Composite Materials Holding Co., Ltd. |
17,2 % |
A983 |
||||||||
|
Egyéb együttműködő vállalatok, vagyis a Chongqing Polycomp International Corporation |
20,5 % |
B991 |
||||||||
|
Minden egyéb, a Kínai Népköztársaságból származó behozatal |
23,0 % |
A999 |
2. cikk
Az (EU) 2023/1452 rendelet 1. cikkének (2) bekezdése módosítható új, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók felvételével, amelyeket a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok számára megállapított megfelelő súlyozott átlagos dömpingellenes vámtétel hatálya alá kell vonni. Az új exportáló gyártónak igazolnia kell a következőket:
|
a) |
a 2023. október 1-jétől 2024. szeptember 30-ig tartó felülvizsgálati időszakban nem exportálta az 1. cikk (1) bekezdésében megnevezett árut; |
|
b) |
nem áll kapcsolatban olyan exportőrrel vagy gyártóval, amelyre az e rendelettel bevezetett intézkedések alkalmazandók, és amely együttműködhetett volna az eredeti vizsgálatban; valamint |
|
c) |
a vizsgálati időszak vége után exportálta ténylegesen az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy jelentős mennyiséget exportál az Unióba. |
3. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. november 24-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) A Tanács 248/2011/EU végrehajtási rendelete (2011. március 9.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 67., 2011.3.15., 2. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2011/248/oj).
(3) A Bizottság 1379/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. december 16.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről és a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 248/2011/EU tanácsi végrehajtási rendelet módosításáról (HL L 367., 2014.12.23., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2014/1379/oj).
(4) A Bizottság (EU) 2017/724 végrehajtási rendelete (2017. április 24.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 107., 2017.4.25., 4. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2017/724/oj).
(5) A Bizottság (EU) 2021/328 végrehajtási rendelete (2021. február 24.) a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vámnak az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 65., 2021.2.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2021/328/oj).
(6) A Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete (2023. július 13.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes folytonosüvegrostszál-termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 179., 2023.7.14., 57. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1452/oj).
(7) A Bizottság (EU) 2020/870 végrehajtási rendelete (2020. június 24.) az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám kivetéséről, a kivetett ideiglenes kiegyenlítő vám végleges beszedéséről, valamint az Egyiptomból származó folytonosüvegrostszál termékek nyilvántartásba vett behozatalára vonatkozó végleges kiegyenlítő vám megállapításáról (HL L 201., 2020.6.25., 10. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/870/oj).
(8) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó szubvencióellenes intézkedések részleges időközi felülvizsgálatának megindításáról (HL C, C/2024/5343, 2024.8.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/5343/oj).
(9) Értesítés a Bahreinből, az Egyiptomból és a Thaiföldről származó folytonosüvegrostszál
termékek behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról (HL C, C/2025/1135, 2025.2.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2025/1135/oj).
(10) Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó folytonosüvegrostszál termékek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések időközi felülvizsgálatának megindításáról (HL C, C/2024/5344, 2024.8.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/5344/oj).
(11) A Bizottság (EU) 2015/2447 végrehajtási rendelete (2015. november 24.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 343., 2015.12.29., 558. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2015/2447/oj).
(12) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2749.
(13) HL L 107., 2017.4.25., (49) preambulumbekezdés.
(14) HL L 179., 2023.7.14., (183) preambulumbekezdés.
(15) A mintavételi eljárás során benyújtott adatok alapján.
(16) Lásd Shandong glass fiber: in 2025, the output of glass fiber and products will reach 1 million tons (Shandong Fiberglass: az üvegrost- és a termékgyártási mennyiség 2025-ben eléri az egymillió tonnát), EqualOcean. Elérhető a következő internetcímen: https://equalocean.com/briefing/20220623230146629.
(17) Lásd a vállalat bemutatkozó weboldalát, ahol állítása szerint „összesen 5 milliárd jüant kíván beruházni egy 500 000 tonna éves gyártási kapacitású üvegrostgyártó bázis létesítésébe. A beruházás első szakasza keretében két nagy méretű, 200 000 tonna összkapacitású, medencés kemencével felszerelt gyártósor, valamint két darab, 10 000 tonna összkapacitású, vágottszál-szövedékek előállítására szolgáló összetettanyag-gyártósor épül. Az első, 85 000 tonna kapacitású gyártósor 2017. november 24-én, a második, 120 000 tonna kapacitású gyártósor pedig 2022. június 27-én indult be és kezdte meg a termelést.” Elérhető a következő internetcímen: http://sanleiglassfiber.com/?aboutus/.
(18) Lásd a Kínai Összetettanyag-ágazati Szövetség weboldalát, elérhető a következő internetcímen: Annual output of 600,000 tons of glass fiber! Taishan Glass Fiber Taiyuan Project is progressing in an orderly manner (Az éves üvegrostgyártási mennyiség elérte a 600 000 tonnát! A Taishan Fiberglass tajjüani beruházása rendezetten zajlik), a Kínai Összetettanyag-ágazati Szövetség hivatalos honlapja.
(19) Lásd: https://www.cnbm.com.cn/EN/000000160001/68057.html és https://www.jushi.com/business/group/huaian-company-847.html.
(20) https://pdf.irpocket.com/C5214/cXlT/CQ9H/RQLv.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 22.).
(21) https://www.ft.com/content/345784e3-a9ce-4808-8f02-8919920c0ac6 (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 22.).
(22) Lásd: 4. lábjegyzet, (95) preambulumbekezdés.
(23) Lásd: 5. lábjegyzet.
(24) Lásd: 7. lábjegyzet.
(25) https://www.jeccomposites.com/news/spotted-by-jec/jushi-egypt-completes-the-construction-of-its-fourth-glass-fiber-production-line/?news_type=announcement,business&tax_product=glass-fiber (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 22.).
(26) Lásd: 6. lábjegyzet, (111) preambulumbekezdés.
(27) Lásd: 9. lábjegyzet.
(28) https://www.ft.com/content/16031b21-cb2f-40c7-a77d-1ac061196264 (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 22.).
(29) A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2022) 360 final, 2022.7.20.
(30) https://glassfibreeurope.eu/wp-content/uploads/2023/06/GFE_EU-Economic-Security-Strategy-and-the-Role-of-Glass-Fibre-June-2023.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 22.).
(31) https://glassfibreeurope.eu/wp-content/uploads/2023/02/GFE_LCA-report-2023-February-2023.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 21.).
(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1785 irányelve (2024. április 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L, 2024/1785, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1785/oj).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24.) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése)(HL L 334., 2010.12.17., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2010/75/oj).
(34) https://www.avk-tv.de/wp-content/uploads/2025/02/AVK_MarktReport_2025_long_final_en-1.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. augusztus 22.).
(35) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete (2020. április 1.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/492/oj); a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete (2023. július 13.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes folytonosüvegrostszál termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/1452/oj); a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete (2024. október 11.) a Kínai Népköztársaságból származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2673/oj); a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete (2024. január 23.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes üvegrostból készült hálószövetek behozatalára vonatkozó, az Indiában, az Indonéziában, a Malajziában, a Tajvanon és a Thaiföldön feladott behozatalra is kiterjesztett végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/357/oj).
(36) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (161)–(162) és (167) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (68) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (70) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (139)–(140) preambulumbekezdés.
(37) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (116)–(119) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (53) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (54) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (76)–(81) preambulumbekezdés.
(38) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (120)–(122) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (56) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (57) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (82)–(88) preambulumbekezdés. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a követelményt a múltban láthatólag nem minden esetben tartották vagy tartatták be szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra is annak érdekében, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.
(39) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (123)–(138) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (60) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (61) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (89)–(109) preambulumbekezdés.
(40) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (139)–(142) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (62) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (63) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (110)–(115) preambulumbekezdés.
(41) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (143)–(145) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (63) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (64) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (116)–(118) preambulumbekezdés.
(42) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete, (146)–(155) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (64) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete, (65) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2024/357 végrehajtási rendelete, (119)–(133) preambulumbekezdés.
(43) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2024)91&lang=en, beleértve a dokumentum előző változatát: Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2017)483&lang=hu.
(44) A Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (53) preambulumbekezdés.
(45) Ugyanott.
(46) A Bizottság (EU) 2023/1452 végrehajtási rendelete, (47) preambulumbekezdés.
(47) A Kínai Kommunista Párt Általános Bizottságának és az Államtanácsnak a véleménye a villamosenergia-rendszer reformjának további elmélyítéséről (Zhong Fa, 2015. évi 9. sz.); a Santung Tartományi Gazdasági és Információtechnológiai Bizottság 2017. évi közleménye a villamosenergia-piac építésére irányuló erőfeszítésekről, LJXDL [2017], 93. sz.; Értesítés a Nemzeti Energiagazdálkodási Központ Shandongi Felügyeleti Irodájának 2017. évi közvetlen villamosenergia-kereskedelmi szabályainak módosításáról, LJNSC [2017] 36. sz.; a Bizottság (EU) 2018/1690 végrehajtási rendelete, (461) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2021/328 végrehajtási rendelete, (137) preambulumbekezdés.
(48) Jelentés: 9. fejezet, 257–260. o.
(49) Jelentés: 6. fejezet, 139., 149–152., 156–160., 165–167. és 169-171. o.
(50) Lásd a következő internetcímen: https://www.jushi.com/about (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(51) Lásd a következő internetcímen: https://www.ctgf.com/channels/4.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(52) Lásd a következő internetcímen: https://www.cpicfiber.com/channels/2.html# (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(53) Lásd a következő internetcímen: https://finance.sina.com.cn/roll/2024-08-28/doc-incmesvn3606747.shtml (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(54) Lásd a KKP alapszabályának 33. cikkét, a kínai társasági törvény 19. cikkét. Lásd még: jelentés, 3. fejezet, 47–50. o.
(55) Lásd a következő internetcímen: http://www.cfia.xin/page61?article_id=14 (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(56) Lásd a CFGIA alapszabályának 3. cikkét, elérhető a következő internetcímen: http://www.cfia.xin/page61?article_id=14 (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(57) Ugyanott.
(58) Lásd a CFGIA alapszabályának 34. cikkét, elérhető a következő internetcímen: http://www.cfia.xin/page61?article_id=14 (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(59) Lásd a következő internetcímen: http://www.cfia.xin/page61?article_id=13 (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(60) Lásd: a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, III. szakasz, 3. alszakasz, megtekinthető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/29/content_5665166.htm (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(61) Lásd a következő internetcímen: https://www.ndrc.gov.cn/xxgk/zcfb/fzggwl/202312/t20231229_1362999.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(62) Lásd a következő internetcímen: https://www.ncsti.gov.cn/kjdt/tzgg/202312/t20231225_145433.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(63) Lásd: Shandong tartomány tizennegyedik ötéves terve az építőanyagokról, IV. fejezet, 4. szakasz; elérhető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211129/1190544.shtml (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(64) Lásd a következő internetcímen: https://www.cq.gov.cn/zwgk/zfxxgkml/szfwj/qtgw/202203/t20220318_10526318.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(65) Lásd: Kuanghszi tartomány hároméves cselekvési terve a stratégiai és feltörekvő ágazatokról, elérhető a következő internetcímen: http://guoqing.china.com.cn/zhuanti/2022-06/24/content_78288713.htm (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(66) Lásd: Hupej tartomány tizennegyedik ötéves terve az új anyagok magas ágazatának színvonalú fejlesztéséről, elérhető a következő internetcímen: https://jxt.hubei.gov.cn/fbjd/xxgkml/jhgh/202203/t20220325_4056642.shtml (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(67) Lásd: Csöcsiang tartomány tizennegyedik ötéves terve az új anyagok fejlesztéséről, elérhető a következő internetcímen: https://fzggw.zj.gov.cn/art/2021/6/24/art_1229539890_4671248.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 24.).
(68) Lásd a következő internetcímen: https://www.cnbm.com.cn/CNBM/000000020002/66821.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(69) Lásd a következő internetcímen: https://www.jushi.com/news/party-building (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(70) Lásd a vállalat alapszabályát, elérhető a következő internetcímen: https://pdf.dfcfw.com/pdf/H2_AN202203181553440430_1.pdf?1647632338000.pdf (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(71) Lásd a következő internetcímen: https://www.ctgf.com/contents/90/1677.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(72) Lásd a következő internetcímen: https://www.ctgf.com/contents/91/1625.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(73) Ugyanott.
(74) Lásd: a CPIC 2024. évi éves jelentése, 42. o., elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESZ_STOCK/2025/2025-3/2025-03-27/10811471.PDF (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(75) Lásd a következő internetcímen: http://guoqing.china.com.cn/zhuanti/2022-06/24/content_78288713.htm (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(76) Lásd a következő internetcímen: https://jjxxw.cq.gov.cn/zwgk_213/zcjd/wzjd/202312/t20231204_12644698.html (legutóbbi hozzáférés: 2025. június 27.).
(77) Ugyanott.
(78) A Bizottság (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelete, (153)–(157) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelete, (82)–(84) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2023/752 végrehajtási rendelete, (67) preambulumbekezdés.
(79) Lásd a VIII.16. szakaszt, elérhető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2022-04/08/content_5683972.htm#msdynttrid=WRmyf07ph0z74SHmXoOLKjRWl09BdZ4lGdYp9fiI9xU (legutóbbi hozzáférés: 2025. április 18.).
(80) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.
(81) https://www.xinyiglass.com/en/floatglass/list.aspx.
(82) Wanda New Material (Thailand) Company Limited (Private) és Thai United Glass Fibre Company Limited (Private).
(84) Glass Fibers in Turkey Trade | The Observatory of Economic Complexity (Üvegrostok Törökországban – Kereskedelem | A Gazdasági Összetettség Megfigyelőközpontja). Elérhető a következő internetcímen: https://oec.world/en/profile/bilateral-product/glass-fibers/reporter/tur.
(85) Glass Fibers in Thailand Trade | The Observatory of Economic Complexity (Üvegrostok Thaiföldön – Kereskedelem | A Gazdasági Összetettség Megfigyelőközpontja). Elérhető a következő internetcímen: https://oec.world/en/profile/bilateral-product/glass-fibers/reporter/tha.
(86) http://wandafiber.com/about-us/.
(87) http://www.thaiunited.co.th/.
(88) Lásd a Şişecam vegyipari üzletágának adatait, amikor a Şişecam Elyaf San. A.Ş bekerült a vállalatcsoport vegyipari üzletágába. Elérhető a következő internetcímen: https://www.sisecam.com/en/investor-relations/presentations-and-bulletins/annual-reports/digital-annual-report/2022/index.html#sisecam-at-a-galance/4.
(89) A Multimarket Insight - Global Pyrophyllite Professional Survey Report 2024, Forecast to 2029 (2024. évi jelentés a pirofillitre vonatkozó globális szakmai felmérésről és előrejelzés 2029-re) weboldalon közzétett és a nyilvános aktában elérhető adatok alapján.
(90) https://multimarketinsight.com/.
(91) A Bizottság (EU) 2024/2163 végrehajtási rendelete (2024. augusztus 14.) a Kínai Népköztársaságból származó biodízel behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/2163, 2024.8.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2163/oj).
(92) A Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete (2024. október 11.) a Kínai Népköztársaságból származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, (106) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2021/2011 végrehajtási rendelete (2021. november 17.) a Kínai Népköztársaságból származó, optikai szálakból álló kábelek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, (338) preambulumbekezdés; a Bizottság (EU) 2025/291 végrehajtási rendelete (2025. február 13.) a Kínai Népköztársaságból származó dekorpapír behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről, (162) preambulumbekezdés.
(93) https://www.volza.com/p/wollastonite/import/import-in-turkey/.
(94) Meghatározása: „üvegrost előfonatból készült zárt szövet, mechanikai kötésű (a szőtt kivételével)”; lásd: https://www.tariffnumber.com/2025/70196210.
(95) A European Customs Portal szerinti meghatározása: „Üvegrost előfonatból készült zárt szövet, mechanikai kötésű (a szőtt kivételével)”; lásd: https://www.tariffnumber.com/2025/701962.
(96) Közzétéve a Multimarket Insight honlapján és elérhető a nyilvános aktában.
(97) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Structure-of-Earnings-Statistics-2023-53700.
(98) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/envir?lang=en&subtheme=nrg.nrg_price.nrg_pc&display=list&sort=category&extractionId=nrg_pc_205.
(99) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/envir?lang=en&subtheme=nrg.nrg_price.nrg_pc&display=list&sort=category&extractionId=nrg_pc_205.
(100) https://www.invest.gov.tr/en/investmentguide/pages/cost-of-doing-business.aspx.
(101) comtrade.un.org.
(102) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Structure-of-Earnings-Statistics-2023-53700.
(103) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/envir?lang=en&subtheme=nrg.nrg_price.nrg_pc&display=list&sort=category&extractionId=nrg_pc_205.
(104) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/envir?lang=en&subtheme=nrg.nrg_price.nrg_pc&display=list&sort=category&extractionId=nrg_pc_205.
(105) https://www.invest.gov.tr/en/investmentguide/pages/cost-of-doing-business.aspx.
(106) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendes érték megállapítása céljából nem vehetők figyelembe ezen országok belföldi árai.
(107) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete (2020. április 1.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről, (245) preambulumbekezdés.
(108) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Structure-of-Earnings-Statistics-2023-53700.
(109) https://data.tuik.gov.tr/Bulten/Index?p=Labour-Input-Indices-Quarter-I:-January-March,-2024-53682&dil=2.
(110) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/envir?lang=en&subtheme=nrg.nrg_price.nrg_pc&display=list&sort=category&extractionId=nrg_pc_205.
(111) https://ec.europa.eu/eurostat/databrowser/explore/all/envir?lang=en&subtheme=nrg.nrg_price.nrg_pc&display=list&sort=category&extractionId=nrg_pc_205.
(112) https://www.invest.gov.tr/en/investmentguide/pages/cost-of-doing-business.aspx.
(113) https://www.sisecam.com/en/investor-relations/annual-reports.
(114) A Bizottság (EU) 2024/2673 végrehajtási rendelete (2024. október 11.) a Kínai Népköztársaságból származó üvegrostfonal behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/2673, 2024.10.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/2673/oj).
(115) Lásd: a Bíróság 2024. március 7-i ítélete, AO Nevinnomysskiy Azot és AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK „Azot” kontra Európai Bizottság, C-725/22, ECLI:EU:C:2024:217, 67. és 72. pont.
(116) A Bíróság 1990. március 14-i ítélete, Gestetner Holdings plc kontra az Európai Közösségek Tanácsa és Bizottsága, C-156/87, ECLI:EU:C:1990:116, 31. pont.
(117) A Bíróság 2024. március 7-i ítélete, AO Nevinnomysskiy Azot és AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK „Azot” kontra Európai Bizottság, C-725/22, ECLI:EU:C:2024:217, 66. pont.
(118) A Bizottság (EU) 2020/492 végrehajtási rendelete (2020. április 1.) a Kínai Népköztársaságból és az Egyiptomból származó egyes szőtt és/vagy tűzött üvegrost szövetek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 108., 2020.4.6. 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2020/492/oj, (272) preambulumbekezdés).
(119) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2749.
(120) Lásd: 7. lábjegyzet.
(121) Lásd: 7. lábjegyzet.
(122) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1037/oj).
(123) European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate G, Wetstraat 170 Rue de la Loi, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/2337/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)