Brüsszel, 2026.7.14.

COM(2026) 368 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek annak 52. cikke (2) bekezdése szerinti végrehajtásáról és érvényesítéséről






{SWD(2026) 183 final}


1.BEVEZETÉS

A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 1 ) (a továbbiakban: a külföldi támogatásokról szóló rendelet) a harmadik országok által az Európai Unióban (a továbbiakban: az Unió) gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak nyújtott támogatások által okozott belső piaci torzulások kezelése érdekében fogadták el. A külföldi támogatásokról szóló rendelet célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a belső piacon azáltal, hogy lehetővé teszi az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) számára a torzító hatású külföldi támogatások azonosítását, értékelését és szükség esetén korrekcióját.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet elfogadása előtt az Unióban működő vállalkozások harmadik országok által nyújtott támogatásokkal finanszírozhatták a belső piacon folytatott gazdasági tevékenységeiket. Ez a gazdaság valamennyi ágazatát érintette, és kiterjedt többek között a közbeszerzési eljárásokban való részvételre, a vállalkozások felvásárlására, valamint bármely más gazdasági tevékenység folytatására az Unión belül. Ezekre a külföldi támogatásokra nem voltak érvényesek az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok. Az uniós jogi keret nem tartalmazott az e külföldi támogatások által okozott belső piaci torzulások kezelésére irányuló mechanizmust, mivel a hagyományos piacvédelmi mechanizmusok csak a forgalmazott áruk behozatalára vonatkoznak. A külföldi támogatásokról szóló rendeletet olyan horizontális eszközként hozták létre, amely kiegészíti a meglévő uniós összefonódási, antitröszt-, állami támogatási, közbeszerzési és kereskedelempolitikai szabályokat a tisztességes verseny és a belső piac integritásának megőrzése céljából.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet megkülönböztetésmentes elveken és objektív kritériumokon alapul. Valamennyi ágazatot és gazdasági tevékenységet lefed, és célja a belső piacon a külföldi támogatások által okozott torzulások kezelése. A külföldi támogatásokról szóló rendelet a nemzetközi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett alkalmazandó. Bár a Bizottság továbbra is elkötelezett a harmadik országok hatóságaival és gazdasági szereplőivel folytatott konstruktív párbeszéd és együttműködés mellett, a jövőben is alkalmazni fogja a külföldi támogatásokról szóló rendelet keretében rendelkezésre álló valamennyi vizsgálati és eljárási eszközt a rendelet hatékony alkalmazásának biztosítása és a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek megőrzése érdekében.

E jelentés célja, hogy bemutassa a külföldi támogatásokról szóló rendelet első felülvizsgálatának megállapításait az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Ez a jelentés a külföldi támogatásokról szóló rendelet 52. cikkének (2) bekezdése alapján készült, amely előírja a Bizottság számára, hogy vizsgálja felül a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának és érvényesítésének módját, különös tekintettel a 4., 5., 6. és 9. cikk alkalmazására, valamint a külföldi támogatásokról szóló rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt bejelentési határértékekre. A felülvizsgálat keretében a Bizottságnak jelentést kell tennie a harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereit érintő nemzetközi kapcsolatok alakulásáról is.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet 2023. január 13-án lépett hatályba, és 2023. július 13-tól alkalmazandó. A külföldi támogatásokról szóló rendelet 21. cikke szerinti, az összefonódásokra vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség és a külföldi támogatásokról szóló rendelet 28. cikke szerinti, a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó előzetes bejelentési kötelezettség 2023. október 13-tól vált alkalmazandóvá. Ez a jelentés tehát a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának és érvényesítésének első hároméves időszakára terjed ki.

A külföldi támogatásokról szóló rendeletet kizárólag a Bizottság hajtja végre. A Versenypolitikai Főigazgatóság (DG COMP) felelős a külföldi támogatásokról szóló rendelet összefonódásokkal kapcsolatos alkalmazásáért és a hivatalból történő vizsgálati mechanizmus általános alkalmazásáért. A külföldi támogatásokról szóló rendelet közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos alkalmazásáért, valamint a közbeszerzési eljárásokhoz és a közkiadások hasonló formáihoz kapcsolódó, hivatalból történő vizsgálati mechanizmusok alkalmazásáért a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (DG GROW) felelős. Ez a felelősségmegosztás tükrözi a szolgálatoknak a versenyszabályok érvényesítése és a közbeszerzés terén szerzett tapasztalatait, és támogatja a külföldi támogatásokról szóló rendelet következetes alkalmazását.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának és érvényesítésének kezdeti időszakára vonatkozó bizottsági felülvizsgálat minőségi és mennyiségi bizonyítékok kombinációján alapul, a külföldi támogatásokról szóló rendelet külső vállalkozó által végzett felülvizsgálati tanulmányából ( 2 ) származó információkat is beleértve. A felülvizsgálat figyelembe veszi továbbá a Bizottság által lefolytatott nyilvános konzultációs eljárás (célzott nyilvános konzultáció, a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos konkrét visszajelzéseket kérő nyilvános kérdőív, valamint véleményezési felhívás) ( 3 ) keretében benyújtott beadványokat, valamint a Bizottság gyakorlatának belső felülvizsgálatát is.

Összességében a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának és érvényesítésének kezdeti szakaszában szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az eszköz megfelel a célnak, és hozzájárul a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek megőrzésére irányuló célkitűzésének eléréséhez. Ami az összefonódásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó előzetes bejelentéseket illeti, a Bizottság már több, a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti részletes vizsgálatot is indított ezekkel kapcsolatban, amelyek közül néhány a feleknek a beazonosított, a külföldi támogatások által okozott belső piaci torzulások kezelése érdekében felajánlott kötelezettségvállalásaival zárult. A Bizottság hivatalból eljárva is számos részletes vizsgálatot indított – amelyek a közzététel időpontjában folyamatban vannak –, és ellenőrzési, valamint bejelentésre kötelezési hatáskörét is gyakorolta. A külföldi támogatásokról szóló rendelet célkitűzéseit az érdekelt felek visszajelzései alapján széles körű elismerés és támogatás övezi. Az érdekelt felek azt állították ugyanakkor, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet aránytalan költségekkel jár, különösen az előzetes bejelentési eljárások összefüggésében. A külföldi támogatásokról szóló rendelet egyes fogalmait illetően a szabályok egyszerűsítését és nagyobb jogbiztonság biztosítását sürgették.

A felülvizsgálat további részletei a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.

2.A FELÜLVIZSGÁLAT TÉNYMEGÁLLAPÍTÁSAI 

2.1.A külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának korai szakasza és a Bizottság által az érdekelt feleknek való iránymutatás érdekében hozott intézkedések

2.1.1.A Bizottság intézkedései

A Bizottság 2023. július 10-én elfogadta a Bizottság által a külföldi támogatásokról szóló rendelet alapján folytatott eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló (EU) 2023/1441 végrehajtási rendeletet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet). A végrehajtási rendelet a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti, a Bizottságnak küldendő előzetes bejelentésekhez használandó kísérő formanyomtatványokat is meghatározza ( 4 ). A végrehajtási rendelet és a kísérő formanyomtatványok lehetővé tették a bejelentésen alapuló végrehajtási eljárások gyors gyakorlati megvalósítását.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet hatálybalépése óta a Bizottság az alábbiakban részletezettek szerint számos lépést tett annak érdekében, hogy nagyobb átláthatóságot és több iránymutatást biztosítson az érdekelt felek számára.

2024 júliusában, egy évvel a külföldi támogatásokról szóló rendelet alkalmazásának megkezdése után közzé tett egy bizottsági szolgálati munkadokumentumot, amely a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti kulcsfontosságú fogalmakkal kapcsolatos kezdeti pontosításokat foglal magában ( 5 ). A dokumentum előzetes iránymutatást tartalmaz a külföldi támogatásokról szóló rendelet érdemi fogalmainak értelmezésére vonatkozóan, és különösen a torzulás fennállásának értékelése során figyelembe veendő tényezőkről, valamint a mérlegelési teszt során alkalmazott módszertanról.

A Bizottság szolgálatai rendszeresen frissítik a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos kérdéseket és válaszokat (a továbbiakban: a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos kérdések és válaszok) a Bizottság honlapján ( 6 ). Ezek a gyakorlatban rendszeresen felmerülő kérdésekkel foglalkoznak. Számos témában, többek között az eljárási és a joghatósági szempontok (például bejelentési kötelezettségek, a végrehajtási rendelet szerinti kivételek, küszöbérték-számítások és külföldi pénzügyi hozzájárulások) tekintetében is további iránymutatást nyújtanak.

2026 januárjában a Bizottság közzétette a külföldi támogatásokról szóló rendeletre vonatkozó iránymutatásokat, ami kulcsfontosságú mérföldkövet jelent az érdekelt felek számára a kiszámíthatóság és az átláthatóság fokozása terén ( 7 ). A külföldi támogatásokról szóló rendelethez kapcsolódó iránymutatások útmutatást adnak az érdekelt felek számára a külföldi támogatások által okozott belső piaci torzulások értékelésére, a mérlegelési tesztre, valamint a megállapított küszöbértékek alatti összefonódások vagy közbeszerzési eljárások esetében a Bizottság bejelentésre kötelezési hatáskörére vonatkozóan.

Végezetül a Bizottság rendszeresen közzéteszi az ügyekre vonatkozó információkat, a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti részletes vizsgálatokat lezáró határozatainak betekinthető változatait (valamint a részletes vizsgálatok megindításáról szóló határozatok összefoglalóját), továbbá a konkrét szakpolitikai fejleményekről szóló, a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos célzott tájékoztatókat (például a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának első 100 napjáról ( 8 ), a külföldi támogatásokról szóló rendeletre vonatkozó iránymutatásokról ( 9 )) és a gyakorlatával kapcsolatos célzott tájékoztatókat (például az FS.100011. sz. ügyben a külföldi támogatásokról szóló rendelet összefonódásról szóló fejezete alapján elfogadott kötelezettségvállalásokat tartalmazó első végleges határozatról szóló tájékoztatót) ( 10 ). Emellett az összefonódási eljárások esetében a Versenypolitikai Főigazgatóság külön nyilvántartást vezet a külföldi támogatásokról – ezáltal fokozza az átláthatóságot –, és a hivatalos bejelentést követően tájékoztatja a nyilvánosságot a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti folyamatban lévő összefonódási ügyekről ( 11 ).

A Bizottság szolgálatai ezenfelül a nemzeti kapcsolattartó pontok és a bizottsági szakértői csoportok külön hálózatán keresztül együttműködnek a tagállamokkal, a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos különböző kérdésekről tartott konferenciák révén pedig az érdekelt felekkel – például a jogi szakemberekkel és a vállalkozói szövetségekkel –, ezáltan biztosítva fokozott egyértelműséget a Bizottság gyakorlatával kapcsolatban.

2.1.2.A felülvizsgálat eredményei

A felülvizsgálat üdvözölte és pozitívnak ítélte a Bizottság azon intézkedéseit, amelyek további iránymutatást nyújtanak a külföldi támogatásokról szóló rendelet tekintetében. Kiemeli azonban azokat a területeket, ahol az érdekelt megítélése szerint nagyobb jogbiztonság szükséges, különös tekintettel számos, a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti, érdemi fogalomra és az elemzési keret egyedi esetekben történő alkalmazására. Az alábbiakban néhány konkrét példa található.

Ami a harmadik országbeli hatóságoktól származó külföldi pénzügyi hozzájárulásoknak a külföldi támogatásokról szóló rendelet 3. cikke szerinti fogalmát illeti, az érdekelt felek elismerik, hogy a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat tágan kell meghatározni, a potenciálisan torzító hatású támogatások felderítése érdekében az intézkedések széles körét lefedve. A visszajelzések azonban arra is rámutatnak, hogy a külföldi pénzügyi hozzájárulás tág értelmezése kihívást jelent a vállalkozások számára, mivel több joghatóságra kiterjedően kell összegyűjteniük a releváns információkat a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, és meg kell határozniuk, hogy mire terjed ki a bejelentési kötelezettségük a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti előzetes bejelentések vonatkozásában.

Ami a torzulásnak a külföldi támogatásokról szóló rendelet 4. cikke szerinti értékelését illeti, az érdekelt felek szerint nehéz előre megállapítani, hogyan alkalmazza ezt az elvet a Bizottság az egyedi esetekben. E bizonytalansághoz hozzájáruló tényezőként említik azt is, hogy a Bizottság döntéshozatali gyakorlata a jelentés előkészítése során folytatott konzultációs tevékenységek idején még meglehetősen korlátozott volt.

Ami a külföldi támogatásokról szóló rendelet 5. cikke szerinti, a belső piacot a legnagyobb valószínűséggel torzító külföldi támogatásokat illeti, az érdekelt felek megjegyzik, hogy bár ezeket hasznos mutatónak tekintik, továbbra is fennáll némi bizonytalanság azokkal a támogatásokkal kapcsolatban, amelyek közvetlenül elősegítenek egy összefonódást, vagy indokolatlanul kedvező ajánlatok benyújtását teszik lehetővé.

Ami a külföldi támogatásokról szóló rendelet 6. cikke szerinti mérlegelési tesztet illeti, az érdekelt felek üdvözlik annak lehetőségét, hogy sor kerüljön erre a gyakorlatra a külföldi támogatásokról szóló rendelet keretében. Gyakorlati relevanciája ugyanakkor korlátozottnak tekinthető, mivel még nincsenek példák arra, hogyan alkalmazná a Bizottság a tesztet a gyakorlatban.

2.2.A külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának korai szakasza azt mutatja, hogy az eszköz megfelel a célnak.

A Bizottság három fő eljárás révén hajtja végre a külföldi támogatásokról szóló rendeletet:

a)Felfüggesztő hatályú előzetes bejelentés olyan összefonódások esetében, amelyekben az összefonódó vállalkozások, a felvásárolt vállalkozás vagy a közös vállalkozás közül legalább az egyik az Unióban letelepedett, és az Unión belül legalább 500 millió EUR teljes árbevételt ér el, valamint az összefonódásban részt vevő felek által a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások teljes összege meghaladta az 50 millió EUR-t.

b)Felfüggesztő hatályú előzetes értesítés olyan közbeszerzési eljárások esetében, amelyek becsült szerződéses értéke legalább 250 millió EUR – vagy részekre osztott közbeszerzések esetében 125 millió EUR –, és amelyeknél az ajánlattevő fél, valamint a fő alvállalkozói vagy beszállítói által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások együttesen legalább 4 millió EUR-t tettek ki a bejelentést megelőző három évben. Azokban az esetekben, amikor a közbeszerzésben részt vevő felek nem érik el a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó, 4 millió EUR-ban meghatározott küszöbértéket, a feleknek továbbra is nyilatkozatot kell benyújtaniuk.

c)Hivatalból indított eljárás minden egyéb piaci helyzet kivizsgálására, amelynek keretében a Bizottság saját kezdeményezésére vizsgálatot indíthat.

Összességében a külföldi támogatásokról szóló rendelet korai végrehajtási szakaszának felülvizsgálata azt mutatja, hogy az eszköz megfelel a célnak, és jól működik a gyakorlatban. A rendelet elismerten hatékony eszköz az elfogadása előtt fennálló szabályozási hézag kezelésére. Emellett a belső piacon az egyenlő versenyfeltételek biztosítására irányuló célkitűzés jogszerűnek és arányosnak tekinthető. A külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtása a rendelet alkalmazásának kezdete óta folyamatos előrehaladást mutat, és a Bizottság értékes tapasztalatokra tett szert a rendelet érdemi és eljárási rendelkezéseinek alkalmazása terén.

2.2.1.A külföldi támogatásokról szóló rendelet szerint hivatalból indított vizsgálatok

2.2.1.1.Az ügyekre vonatkozó információk

A Bizottság a saját elemzése, az érdekelt felektől kapott információk és adott esetben a piaci információk vizsgálata alapján folyamatosan értékeli, hogy elegendő bizonyíték áll-e rendelkezésre a hivatalból történő vizsgálat megindításához.

A közzététel időpontjáig bezárólag a Bizottság két esetben indított részletes vizsgálatot a külföldi támogatásokról szóló rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján:

a)FS.100068. sz. ügy – Nuctech – 2025. december 11-én a Bizottság részletes vizsgálatot indított annak értékelése céljából, hogy a Nuctech fenyegetésészlelő rendszerek előállításával és értékesítésével, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos tevékenységei az Unióban olyan külföldi támogatásokban részesültek-e, amelyek torzíthatják a belső piacot. Az esetleges külföldi támogatások vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes adóintézkedések és finanszírozás formáját ölthetik, amelyek javíthatták a Nuctech versenyhelyzetét a belső piacon, és kedvezőtlenül befolyásolhatták a versenyt ( 12 ). Az ügy 2024 áprilisában indult egy olyan határozat elfogadásával, amely arra kötelezte a Nuctechet, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet 14. cikkének (3) bekezdése értelmében vesse alá magát helyszíni szemléknek (a továbbiakban: helyszíni szemlét elrendelő határozat).

b)FS.100143. sz. ügy – Goldwind – 2026. február 3-án a Bizottság részletes vizsgálatot indított a Goldwind szélturbinák gyártásával és értékesítésével, valamint a kapcsolódó szolgáltatások EU-n belüli nyújtásával kapcsolatos tevékenységeinek értékelése céljából. A lehetséges külföldi támogatások körében megtalálhatók vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes adóintézkedések és hitelek formájában nyújtott kedvezményes finanszírozás is. A Bizottságnak előzetes aggályai merültek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek a külföldi támogatások javíthatták a Goldwind versenyhelyzetét a belső piacon, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a versenyt ( 13 ).

2.2.1.2.Az uniós bíróságok általi felülvizsgálat

A hivatalból indított vizsgálatokkal összefüggésben az uniós bíróságok felülvizsgálták a Bizottság egyes vizsgálati aktusait:

a)A T-284/24. sz. Nuctech-ügy – 2024 májusában a Nuctech megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Törvényszékhez a Bizottság helyszíni szemlét elrendelő határozata ( 14 ) ellen. Ezzel egyidejűleg a Nuctech ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is benyújtott, amelyben a Bizottság helyszíni szemlét elrendelő határozatának az alapeljárás elbírálásáig történő felfüggesztését kérte ( 15 ). 2024 augusztusában a Törvényszék elnöke elutasította az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ( 16 ), amit ezt követően a Bíróság elnökhelyettese 2025 márciusában másodfokon helybenhagyott ( 17 ). E jelentés közzétételének időpontjában a helyszíni szemlét elrendelő határozat megsemmisítése iránti keresettel kapcsolatos eljárás még folyamatban van a Törvényszék előtt.

b)T-335/26. sz. ügy – Goldwind – 2026 májusában a Goldwind megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be a Törvényszékhez, amelyben vitatta a Bizottság információkérését ( 18 ), és annak felfüggesztésére irányuló ideiglenes intézkedéseket kért ( 19 ). Az információkérést a Bizottság a Goldwind uniós szélenergia-ágazatban folytatott tevékenységeire vonatkozóan az FS.100143. számú ügyben folytatott részletes vizsgálat részeként küldte meg. A közzététel időpontjában a két keresettel kapcsolatos eljárások még folyamatban vannak a Törvényszék előtt.

2.2.1.3.A felülvizsgálat eredményei

A hivatalból indított eljárás lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje és kezelje a belső piacon bármely piaci helyzetet és gazdasági tevékenységet érintő, potenciálisan torzító hatású külföldi támogatásokat. A felülvizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a hivatalból történő vizsgálati mechanizmus a terveknek megfelelően működik, és a vonatkozó rendelkezések hatékony keretet biztosítanak a külföldi támogatásokról szóló rendelet azon célkitűzésének megvalósításához, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson a belső piacon.

Bár a folyamatban lévő vizsgálatok végkimenetele nem garantált, a külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé tette a Bizottság számára, hogy a belső piacot torzító külföldi támogatásokra utaló elegendő bizonyíték alapján eljárjon. A külföldi támogatásokról szóló rendelet hiányában a Bizottság nem tudta volna lefolytatni ezeket a vizsgálatokat, és nem tudta volna felmérni, hogy a belső piac torzulásait külföldi támogatások okozták-e. Az érdekelt felek visszajelzései a hivatalból indított vizsgálatok időtartamával kapcsolatos bizonytalanságot jeleznek. A külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásának kezdeti tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az eljárás időtartama változó, és gyakran hosszabb időt vesz igénybe, különösen azokban az esetekben, amikor a vizsgálat alatt álló vállalkozásoknak hosszabb időbe telik a kért információk benyújtása. Egyes esetekben az uniós bíróságokhoz benyújtott keresetek is befolyásolják az időtartamot.

2.2.2.A külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti, az összefonódásokra vonatkozó bejelentés

2.2.2.1.Az ügyekre vonatkozó információk

Az összefonódások előzetes bejelentésére vonatkozó kötelezettség 2023. október 13-án kezdődött, és 2026. május 31-ig 273 hivatalos bejelentés érkezett a Bizottsághoz. Ezek közül 247 ügyet a Bizottság az előzetes felülvizsgálatot követően lezárt, négy ügy az előzetes felülvizsgálati szakaszban visszavonásra került, 19 ügy esetében pedig az előzetes felülvizsgálat még folyamatban volt.

A Bizottság három esetben indított részletes vizsgálatot:

a)FS.100011. sz. ügy – e& /PPF Telecom: Ez az ügy a PPF Telecom Group (a cseh üzletág kivételével), egy csehországi, bulgáriai, magyarországi, szerbiai és szlovákiai távközlési szolgáltató az Emirates Telecommunications Group (e&) egyesült arab emírségekbeli székhelyű szolgáltató általi felvásárlására vonatkozott. A Bizottság korlátlan állami kezességvállalás, vissza nem térítendő támogatások és hitelek formájában nyújtott külföldi támogatásokat azonosított, amelyekről megállapítást nyert, hogy az ügyletet követően az összefonódással létrejött vállalkozás szintjén torzíthatják a versenyt. Ezen aggályok kezelése érdekében a felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy megszüntetik az állami garanciát, valamint az e& és a céltársaság uniós tevékenységei közötti elkülönítésre vonatkozó kötelezettségeket hajtanak végre. A határozat kötelezettségvállalásokat tartalmazó végleges, betekinthető változata a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján ( 20 ) kerül közzétételre.

b)FS.100156. sz. ügy – ADNOC/Covestro: Ez az ügy egy német vegyianyag-gyártónak, a Covestro nevű vállalatnak az Abu Dhabi National Oil Company (ADNOC) általi felvásárlására vonatkozott. A Bizottság megállapította, hogy a külföldi támogatások – beleértve az ADNOC-nak nyújtott korlátlan állami garanciát és a Covestro tőkeemelését – torzulásokat okoztak mind a felvásárlási folyamatban, mind a felvásárlást követő tevékenységekben. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy módosítják az ADNOC alapszabályát az állami garancia megszüntetése és egyes Covestro-szabadalmak piaci szereplők számára történő engedélyezése érdekében. A határozat kötelezettségvállalásokat tartalmazó, ideiglenes betekinthető változata a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján ( 21 ) kerül közzétételre.

c)FS.100253. sz. ügy – JD.COM/CECONOMY: Ez az ügy a fogyasztói elektronika és a háztartási készülékek területére szakosodott német kiskereskedőnek, a CECONOMY AG vállalatnak a Kínában kiskereskedelmi vállalkozást és online e-kereskedelmi piacteret működtető, kínai székhelyű csoporthoz tartozó JD.com vállalat általi felvásárlásával foglalkozott. Az előzetes vizsgálat során a Bizottság elegendő arra utaló jelet talált, hogy a külföldi támogatások torzítják az EU belső piacát, ezért 2026. május 28-án részletes vizsgálatot indított. A közzététel időpontjában a részletes vizsgálat még folyamatban volt.

A felülvizsgálati időszak alatt a Bizottság nem gyakorolta a külföldi támogatásokról szóló rendelet 21. cikkének (5) bekezdése szerinti hatáskörét a jogalkalmazási küszöbértékek alatti összefonódásokkal kapcsolatos bejelentésre kötelezésre.

2.2.2.2.A felülvizsgálat eredményei

A külföldi támogatásokról szóló rendelet összefonódásokra vonatkozó bejelentési eljárásával kapcsolatos korai tapasztalatok azt mutatják, hogy az eszköz megfelel a célnak. A felülvizsgálat főbb tanulságait az alábbiakban ismertetjük.

A bejelentések száma (évente mintegy 100) meghaladta a Bizottság eredeti várakozásait (a külföldi támogatásokról szóló rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat ( 22 ) becslése szerint évi 30–40 bejelentés volt várható). A Bizottság előzetes felülvizsgálatot követően a bejelentett összefonódások mintegy 97 %-át lezárta anélkül, hogy részletes vizsgálatot indított volna. Ez az arány összhangban áll a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK rendelet (a továbbiakban: az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete) ( 23 ) alapján az I. szakaszban felülvizsgált és jóváhagyott ügyek eredményével.

A közzététel időpontjáig bezárólag a Bizottság három részletes vizsgálatot indított az összefonódásokkal kapcsolatban, amelyek közül kettőt feltételesen jóváhagyott, miután elfogadta a bejelentő feleknek a külföldi támogatások által okozott esetleges piaci torzulások kezelésére vonatkozó kötelezettségvállalásait. Egy összefonódás részletes vizsgálata még folyamatban volt.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet lehetővé tette a Bizottság számára, hogy ellenőrizze az összefonódásokat, azonosítsa, hogy nyújtottak-e az összefonódásokhoz olyan külföldi támogatásokat, amelyek ténylegesen vagy potenciálisan torzulásokat okozhatnak a belső piacon, valamint kezelje azokat a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti eljárás keretében. A kötelezettségvállalásokat tartalmazó két lezárt ügy jól szemlélteti a külföldi támogatásokról szóló rendelet fontosságát az egyenlő versenyfeltételek fenntartása terén, és jelzi a felvásárlók számára, hogy bár az Unió továbbra is nyitott a beruházásokra, alaposan meg fogja vizsgálni az ilyen beruházásokat az esetleges külföldi támogatások szempontjából annak biztosítása érdekében, hogy azok ne torzítsák a belső piacot.

Az érdekelt felek úgy vélik, hogy az uniós szintű árbevételi küszöb egyértelmű és megfelelő intézkedés a releváns ügyletek azonosítására. Üdvözölték továbbá a külföldi támogatásokról szóló rendeletnek a közös vállalkozásokkal kapcsolatos megközelítését, amely szerint az árbevételt nem az anyavállalatok, hanem maga a közös vállalat forgalma alapján kell kiszámítani ( 24 ), ami az EU összefonódás-ellenőrzési rendelethez képest a bejelentendő ügyletek mennyiségének csökkenését eredményezte.

A korai jogérvényesítés tapasztalatai hangsúlyozzák a Bizottság ügycsoportjaival folytatott bejelentés előtti együttműködés értékét, amelyeket a bejelentő felek széles körben igénybe vesznek és támogatnak. Az érdekelt felek elismerően nyilatkoztak az ügyön dolgozó csoportok reagálóképességéről, valamint az értesítési eljárás egyértelműségének és hatékonyságának javításáért tett erőfeszítéseiről. Üdvözölték továbbá a végrehajtási rendelet szerinti jelentéstételi kötelezettségek alóli kivételeket, valamint annak lehetőségét, hogy bizonyos információk esetében mentességet kérjenek a Bizottságtól.

A felülvizsgálat eredményei rávilágítanak az érdekelt felek két fő aggályára is. Az első a vállalkozások által a bejelentés előtt a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozóan elvégzendő adatgyűjtéssel kapcsolatos, amelyet az érdekelt felek erőforrás-igényesnek tartanak, és amely olyan információkat rögzít, amelyek véleményük szerint nem feltétlenül relevánsak a torzulás kockázatának azonosítása szempontjából. A második aggály a Bizottság bejelentésre kötelezési hatáskörével kapcsolatos érzékelt bizonytalansághoz fűződik, amely potenciálisan zavart okozhat az ügylettervezésben és a kockázatértékelésekben, annak ellenére, hogy a bejelentésre kötelezési hatáskör jogos célja az olyan, küszöbérték alatti összefonódások kiszűrése, amelyekhez torzító hatású külföldi támogatások kapcsolódhatnak.

2.2.3.A külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti beadványok a közbeszerzési eljárások vonatkozásában 

2.2.3.1.Az ügyekre vonatkozó információk

A külföldi támogatásokról szóló rendelet 4. fejezete értelmében a gazdasági szereplőknek a nagy közbeszerzési pályázatokon való részvétel esetén be kell jelenteniük a kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, vagy nyilatkozniuk kell azokról, különösen akkor, ha a szerződés becsült értéke meghaladja a 250 millió EUR-t vagy részekre osztott közbeszerzések esetében a 125 millió EUR-t, és a gazdasági szereplő az előző három évben harmadik országonként összesen legalább 4 millió EUR értékű külföldi pénzügyi hozzájárulást kapott.

A bejelentési kötelezettség 2023. október 13-i kezdete és 2026. május 31. között a Bizottság 863 közbeszerzési eljárás kapcsán összesen 5 150 beadványt – köztük 4 293 nyilatkozatot, 733 bejelentést és 124 előzetes bejelentést – kapott különböző gazdasági szereplőktől. Ezen ügyek közül a Bizottság négy esetben indított részletes vizsgálatot, amelyek közül az egyik kötelezettségvállalásokat tartalmazó végleges határozattal zárult, míg három ügy lezárásra került azt követően, hogy a gazdasági szereplők kivonultak a közbeszerzési eljárásokból.

a)FSP.100147. sz. ügy – Vasúti járművek beszállítása Bulgáriában – A Bizottság 2024. február 16-án részletes vizsgálatot indított annak megállapítása céljából, hogy a kínai állami tulajdonú vállalat, a CRRC csoport részét képező CRRC Qingdao Sifang olyan külföldi támogatásban részesült-e, amely lehetővé tette számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be egy bolgár vasúti projektre. 2024. március 26-án az ügyet a Bizottság a külföldi támogatásokról szóló rendelet 31. cikke szerinti végleges határozat elfogadása nélkül lezárta, miután a gazdasági szereplő kilépett a közbeszerzési eljárásból.

b)FSP.100151. és FSP.100154. sz. ügy – Romániai fotovoltaikus park tervezése, építése és üzemeltetése – A Bizottság 2025. április 3-án két részletes vizsgálatot indított annak megállapítása céljából, hogy i. a Shanghai Electric UK Ltd. és a Shanghai Electric Hong Kong International Engineering Company, valamint ii. az ENEVO Group – LONGi Solar Technologie Consortium potenciálisan torzító hatású támogatásban részesült-e a romániai fotovoltaikus park tervezésére, építésére és üzemeltetésére irányuló nyílt közbeszerzési eljárás során. 2024. június 7-én a Bizottság mindkét ügyet lezárta a külföldi támogatásokról szóló rendelet 31. cikke szerinti végleges határozat elfogadása nélkül, miután a gazdasági szereplők kiléptek a közbeszerzési eljárásból.

c)FSP.103117. sz. ügy – A portugáliai lisszaboni metró Violeta vonalának tervezése és építése, járműbeszerzése és karbantartási szolgáltatásai – A Mota-Engil Engenharia e Construção, S.A. (a továbbiakban: Mota-Engil) által vezetett konzorcium ajánlata 2026. április 21-én feltételesen jóváhagyásra került. Az eljárás a Metropolitano de Lisboa, E.P.E. által kiírt, „a lisszaboni metró Violeta vonalával kapcsolatos tervezési és kivételezési munkákról, járműbeszerzésről és karbantartási szolgáltatásokról” szóló nyílt közbeszerzési eljárásra vonatkozott. A Mota-Engil által benyújtott ajánlat a Portugal CRRC-re, a CRRC csoporthoz tartozó vállalkozásra támaszkodott fő alvállalkozóként a vasúti járművek beszállítása és a kapcsolódó szolgáltatások tekintetében. A Bizottság bizonyítékot talált külföldi támogatások fennállására – állami támogatások, adóintézkedések és olyan, közbeszerzési szerződések keretében biztosított ellenérték formájában, amely meghaladja a versenyen alapuló, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás esetén elérhető forgalmat –, amelyek lehetővé tették a Portugal CRRC számára, hogy kedvező ajánlatot nyújtson be a Mota-Engil által vezetett konzorciumnak, majd ezt követően lehetővé tette a konzorcium számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, ezáltal pedig torzította a versenyt a közbeszerzési eljárás során. Ezen aggályok eloszlatása érdekében a Mota-Engil kötelezettséget vállalt arra, hogy a portugál CRRC helyébe a szerződés teljesítésének teljes időtartamára a lengyel Pojazdy Szynowe PESA Bydgoszcz Spółka Akcyjna (a továbbiakban: PESA) lépjen. A közzététel időpontjában a határozat kötelezettségvállalásokat tartalmazó végleges, betekinthető változata még nem került nyilvánosságra.

E részletes vizsgálatok mellett a Bizottság két pályázatot érvénytelennek nyilvánított a hiányos beadványok miatt.

a)FSP.101606. és FSP.101626. sz. ügy – Az ajánlatot érvénytelennek nyilvánító határozatok – A határozatok az FSP.101606. sz. ügyre vonatkoztak, amely egy lengyelországi közbeszerzési eljárás keretében egy nagy hosszúságú alagút megépítésére vonatkozó ajánlatról szólt, valamint az FSP.101626. sz. ügyet, amely egy franciaországi közbeszerzési eljárás keretében számítógépek és munkaállomások beszerzésére vonatkozó ajánlatról szólt. A Bizottság mindkét esetben határozatot hozott, amelyben hiányosnak nyilvánította az érintett gazdasági szereplők beadványait, és felszólította őket, hogy 10 munkanapon belül nyújtsák be a teljes bejelentést. Mivel egyik esetben sem nyújtották be a hiánytalan bejelentést a határidőn belül, a Bizottság 2025 márciusában kiadott két határozatot, melyekben mindkét ajánlatot érvénytelennek nyilvánította. Az ajánlatkérő szervek végül elutasították az érvénytelen ajánlatokat, és mindkét gazdasági szereplőt kizárták a közbeszerzési eljárásokból.

A Bizottság a külföldi támogatásokról szóló rendelet 29. cikkének (8) bekezdése értelmében arra is jogosult, hogy a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó előzetes bejelentés benyújtását kérje olyan közbeszerzési eljárások esetében, amelyek nem érik el a vonatkozó küszöbértékeket. A felülvizsgálati időszak alatt a Bizottság első alkalommal gyakorolta e hatáskörét.

a)FSP.103175. sz. ügy – Előzetes értesítés iránti kérelem – Ezt a kérelmet 2025 novemberében adták ki, és két olyan közbeszerzési eljárásra vonatkozott, amelyeket egy horvátországi autópálya különböző szakaszainak építése céljából indítottak. Mivel az előzetes bejelentés benyújtására kötelezett gazdasági szereplő nem tett eleget a jelentéstételi kötelezettségnek, az érintett ajánlatkérő szerv a külföldi támogatásokról szóló rendelet 29. cikkének (3) bekezdése alapján felkérte az érintett gazdasági szereplőt, hogy nyújtsa be a hiányzó bejelentést. Az ajánlatkérő szerv végül „elfogadhatatlannak, nem megfelelőnek és műszakilag kifogásolhatónak” ítélte az ajánlatot, és kizárta a gazdasági szereplőt az eljárásból.

2.2.3.2.A felülvizsgálat eredményei

A külföldi támogatásokról szóló rendelet Bizottság általi végrehajtásának korai szakasza azt mutatja, hogy a keretrendszer megfelel a célnak és teljesíti célkitűzéseit, ugyanakkor érdemes lenne azt további finomítani.

A rendszer hatékonynak bizonyult, a vártnál több beadványt kezelt, és csak korlátozott számú esetben eredményezett részletes felülvizsgálatot. A részletes vizsgálatok, a szabálytalansági ügyek és egy előzetes bejelentésre vonatkozó kérés mellett a külföldi támogatásokról szóló rendelet elrettentő hatása azokban az esetekben is kimutatható, amikor a kapott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információk megosztásától vonakodó gazdasági szereplők kiléptek a közbeszerzési eljárásokból, ezáltal előmozdítva a tisztességesebb versenyt.

A Bizottság betartotta a szoros határidőket, és az eljárási keret összetettsége ellenére 20 munkanapon belül lezárta az előzetes felülvizsgálatokat. Ezt az érdekelt felek kedvezően fogadták, mivel megerősítette a jogbiztonságot a vállalkozások számára, és támogatta a közbeszerzési eljárások zökkenőmentes lefolytatását. Széles körben üdvözölték továbbá a Bizottság tagállamoknak nyújtott következetes iránymutatását, valamint az érdekelt felekkel való rendszeres és konstruktív együttműködését, amely elősegíti a keretrendszer végrehajtása során a fokozott egyértelműséget és az együttműködést.

Továbbra is fennállnak azonban kihívások, különösen az ajánlatkérő szervek tájékozottságának hiányosságai, valamint a gazdasági szereplők bejelentési kötelezettségének elmulasztása terén. A Tenders Electronic Daily (TED) portálon ( 25 ) közzétett nagy közbeszerzési eljárások és a legalább egy, a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti beadványt benyújtó közbeszerzési eljárások számának összevetése alapján a megfelelés mértéke az idő múlásával csökkenő tendenciát mutat. A külföldi támogatásokról szóló bejelentések számában a végrehajtás első két évében bekövetkező jelentős, 40 %-ról 70 %-ra történő emelkedést követően a megfelelési arány 2025 végére 45 %-ra esett vissza.

Ezen túlmenően az érdekelt felek által felvetett fő aggályok között szerepelnek a gazdasági szereplőkre nehezedő adminisztratív terhek is, amelyek véleményük szerint a széles körű jelentéstételi kötelezettségekből, a bonyolult jelentéstételi küszöbértékekből és a benyújtandó formanyomtatványokból fakadnak. A külföldi pénzügyi hozzájárulások azonosításával és bejelentésével kapcsolatos nehézségek gyakran hiányos benyújtásokat eredményeznek, ami pedig szükségessé teszi, hogy az előzetes felülvizsgálat során a Bizottság gyűjtse össze a hiányzó adatokat. A szoros határidők, melyeket tovább súlyosbít a „stop-the-clock” mechanizmus hiánya, megnehezítik az értékelést, különösen az összetettebb esetekben.

Bár az iránymutatás nyújtása és az átláthatóság javítása terén történt előrelépés, az érdekelt felek továbbra is hangsúlyozzák, hogy a következetesebb végrehajtás és a nagyobb kiszámíthatóság támogatása érdekében a jelenlegi keret célzott javítására és egyszerűsítésére, valamint fokozott átláthatóságra van szükség.

2.3.A harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereinek alakulása

A külföldi támogatásokról szóló rendelet 52. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság a felülvizsgálat keretében köteles beszámolni a harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereit érintő nemzetközi kapcsolatok alakulásáról.

A külföldi támogatásokról szóló rendelet felülvizsgálatáról szóló tanulmány ezért értékelte a harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereit érintő nemzetközi kapcsolatok alakulását is. A kérdéssel kapcsolatos megállapításokat a kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismerteti részletesebben.

Összefoglalva, e fejlemények felülvizsgálata azt mutatja, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet elfogadása óta nem történt lényeges változás a harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereiben. Ennek eredményeként a külföldi támogatásokról szóló rendelet továbbra is releváns a külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulások kezelése szempontjából, amelyek nem tartoznak az Unió hagyományos piacvédelmi mechanizmusainak hatálya alá.

E fejlemények folyamatos nyomon követése azonban a továbbiakban is fontos marad, különösen a harmadik országok változó iparpolitikájának és a lehetséges jövőbeli nemzetközi szintű reformoknak a fényében.

3.A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSOKRÓL SZÓLÓ RENDELET HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE

A felülvizsgálat megállapításai alapján a külföldi támogatásokról szóló rendelet általános célkitűzése továbbra is érvényes, és széles körben elismert, hogy a külföldi támogatásokról szóló rendelet kedvezően járul hozzá az egyenlő versenyfeltételek megőrzéséhez a belső piacon.

Ami a külföldi támogatásokról szóló rendelet érdemi fogalmait illeti, az érdekelt felek megítélése szerint nagyobb jogbiztonságra és egyértelműségre van szükség – ami jellemzően felmerül egy új jogi keret végrehajtása esetén. E tekintetben a Bizottság számos, a külföldi támogatásokról szóló rendelet fogalmainak tisztázására irányuló kezdeményezést tesz, beleértve a külföldi támogatásokról szóló rendelethez kapcsolódó iránymutatások közelmúltbeli közzétételét, a részletes vizsgálatait lezáró, elfogadott végleges határozatok betekinthető változatainak nyilvánosságra hozatalát, a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos kérdések és válaszok rendszeres frissítését, valamint a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos tájékoztatók közzétételét. A Bizottság a jövőben is elkötelezett marad e gyakorlatok mellett. A Bizottság várakozásai szerint a külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos gyakorlat bővülése is nagyobb egyértelműséget biztosít majd az érdekelt felek számára, és hozzájárul a külföldi támogatásokról szóló rendelet konkrét fogalmainak jobb megértéséhez.

A Bizottság továbbra is együtt fog működni az érdekelt felekkel és a tagállami hatóságokkal a külföldi támogatásokról szóló rendelet tekintetében.

A felülvizsgálat megállapításai alapján a külföldi támogatásokról szóló rendelet esetében nincs szükség strukturális változtatásokra.

A Bizottság 2024–2029-es prioritásaival összhangban a felülvizsgálat a végrehajtási folyamat során a vállalkozásokra, köztük a kis- és középvállalkozásokra nehezedő adminisztratív terheket is megvizsgálta.

3.1.A külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti hivatalból indított eljárás tekintetében

A felülvizsgálat alapján a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti hivatalból indított eljárás szerepe és célja széles körben elismert.

Az, hogy a közelmúltban két hivatalból indított ügy esetében a külföldi támogatásokról szóló rendelet 10. cikkének (3) bekezdése alapján részletes felülvizsgálat megindítására került sor, további betekintést nyújt a Bizottság által a potenciálisan torzító hatású külföldi támogatások értékelése során alkalmazott megközelítésbe.

Ami az érdekelt felek által a hivatalból indított vizsgálatok hosszával kapcsolatban kifejezett aggályokat illeti, a Bizottság megjegyzi, hogy ez nagyrészt az egyedi ügyek összetettségével, a határozatok uniós bíróságok előtti további megtámadásával, valamint a vizsgálat alatt álló vállalkozások együttműködésének mértékével magyarázható.

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy nincs szükség azonnali lépésekre a hivatalból indított eljárással kapcsolatban. A Bizottság továbbra is elkötelezett amellett, hogy szükség esetén teljes körűen kihasználja az ezen eljárások nyújtotta lehetőségeket annak biztosítására, hogy a torzító hatású külföldi támogatások ne ássák alá a belső piacot, az EU versenyképességét és a gazdasági biztonságot. A Bizottság az e jelentésben és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban felvázolt gyakorlatokkal összhangban továbbra is törekedni fog az átláthatóság fokozására és a hivatalból indított ügyekre vonatkozó megközelítésébe való további betekintés biztosítására.

3.2.A külföldi támogatásokról szóló rendelet összefonódásokra vonatkozó bejelentések tekintetében

Amint azt a felülvizsgálat is megerősítette, az összefonódásokra vonatkozó előzetes bejelentési eljárás továbbra is a külföldi támogatásokról szóló rendelet fontos végrehajtási eszköze, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy azonosítsa és kezelje az összefonódásokkal összefüggésben felmerülő, torzító hatású külföldi támogatásokat – még azok végrehajtása előtt.

A Bizottság ugyanakkor tudomásul veszi az érdekelt felek visszajelzéseit a külföldi pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatos adatoknak a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti összefonódások bejelentése céljából történő összegyűjtésével kapcsolatos adminisztratív terhekről. E visszajelzések kezelése érdekében a Bizottság fontolóra veszi az eljárási struktúra esetleges kiigazítását az adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelés megkönnyítése céljából, a külföldi támogatásokról szóló rendelet hatékonyságának fenntartása mellett.

Emellett a Bizottság továbbra is elkötelezett marad a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásával kapcsolatos átláthatóság biztosítása mellett, többek között a kérdések és válaszok aktualizálása, a külföldi támogatásokról szóló rendelet kulcsfontosságú témáiról szóló további tájékoztatók kiadása, valamint az ügyekkel kapcsolatos információk időben történő közzététele révén.

3.3.A közbeszerzési eljárások kapcsán tett bejelentések tekintetében

Amint azt a felülvizsgálat is megerősítette, a közbeszerzésekre vonatkozó előzetes bejelentési eljárás a külföldi támogatásokról szóló rendelet keretrendszerének fontos eleme, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a nagy értékű közbeszerzési eljárások során is azonosítsa és kezelje a potenciálisan torzító hatású külföldi támogatásokat. Ugyanakkor a korai végrehajtási tapasztalatok és az érdekelt felek visszajelzései azt mutatják, hogy a külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentésével kapcsolatos benyújtási követelmények – különös tekintettel az FS-PP-formanyomtatvány elkészítésére és az annak alapjául szolgáló információgyűjtési folyamatra – aránytalan terhet róhatnak a gazdasági szereplőkre.

Ezen aggályok kezelése érdekében a Bizottság fontolóra veszi az eljárás felépítésének esetleges kiigazítását a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelés megkönnyítése érdekében – a külföldi támogatásokról szóló rendelet hatékonyságának megőrzése mellett.

Ezzel párhuzamosan a Bizottság továbbra is erőfeszítéseket fog tenni a tudatosság és a megfelelés fokozása, valamint jogérvényesítési gyakorlatának átláthatóbbá tétele érdekében, többek között az ajánlatkérő szervek, a gazdasági szereplők és a gyakorló szakemberek tájékoztatását célzó tevékenységek révén. Emellett a nemzeti kapcsolattartó pontokkal és a külföldi támogatásokról szóló rendelettel foglalkozó közbeszerzési szakértői csoporttal folytatott rendszeres információcserék révén tovább mélyíti a tagállamokkal folytatott párbeszédet azzal a céllal, hogy Unió-szerte biztosítsa a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti kötelezettségek egységes értelmezését.

4.KÖVETKEZTETÉS 

A külföldi támogatásokról szóló rendelet alapvető és kulcsfontosságú szerepet tölt be a külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulások kezelésére irányuló uniós erőfeszítések terén. A külföldi támogatásokról szóló rendelet általános célkitűzése, amely a belső piacon a külföldi támogatások által okozott torzulások megelőzésére irányul, széles körben elismert, és továbbra is rendkívül releváns. A felülvizsgálat megállapításai megerősítik a külföldi támogatásokról szóló rendelet fontosságát, valamint azt, hogy a rendelet sikeresen kiszűrte a magas kockázatú koncentrációkat és közbeszerzéseket, amint azt a Bizottság gyakorlata, a külföldi támogatásokról szóló rendelet 3. és 4. fejezete szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó, elfogadott végleges határozatok, valamint a közzététel időpontjában folyamatban lévő, hivatalból indított eljárás keretében folytatott vizsgálatok is mutatják.

Az érdekelt felek visszajelzéseinek fényében a Bizottság fontolóra veszi a külföldi támogatásokról szóló rendelet eljárási struktúrájának lehetséges kiigazítását a vállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelés megkönnyítése céljából – a külföldi támogatásokról szóló rendelet hatékonyságának fenntartása mellett.

A Bizottság továbbra is elkötelezett a külföldi támogatásokról szóló rendelet szükség szerint érvényesítése mellett az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a belső piac torzító hatású külföldi támogatásokkal szembeni védelme érdekében.

(1) ()    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2560/oj ).
(2) ()     Több féllel kötött vegyes keretszerződés szakértői tanácsadási szolgáltatások és tanulmányok biztosítására a külföldi támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok és végrehajtás kontextusában (COMP/2023/OP/0017).
(3) ()    Összefoglaló jelentés a külföldi támogatásokról szóló rendelet felülvizsgálati jelentéséről folytatott nyilvános konzultációról, elérhető az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon: Külföldi támogatások – felülvizsgálati jelentés – Nyilvános konzultáció .
(4) ()    A végrehajtási rendelet I. melléklete az összefonódásnak a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti bejelentésére vonatkozó FS-CO-formanyomtatványt, a II. melléklete pedig a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben történő bejelentésre vonatkozó FS-PP-formanyomtatványt határozza meg. A végrehajtási rendelet kitér továbbá az ügyiratba való betekintésre és a bizalmas információk kezelésére vonatkozó szabályokra, az átláthatósági követelményekre, a határidők kiszámítására vonatkozó szabályokra, valamint a Bizottság vizsgálati eljárására is, beleértve a vizsgálat alatt álló vállalkozás kötelezettségvállalásaira vonatkozó javaslatok eljárási részleteit is.
(5) ()    Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének, 6. cikkének és 27. cikke (1) bekezdésének alkalmazásával kapcsolatos kezdeti pontosítások , SWD(2024) 201 final.
(6) ()    A Versenypolitikai Főigazgatóság weboldala – A külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos kérdések és válaszok .A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság honlapja – A külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos kérdések és válaszok .
(7) ()    A Bizottság közleménye – Iránymutatás a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról , C(2026) 42 final.
(8) ()    Competition FSR brief [A külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos versenypolitikai tájékoztató] (1. kiadás, 2024. február) – The Foreign Subsidies Regulation – 100 days since the start of the notification obligation for concentrations [A külföldi támogatásokról szóló rendelet – 100 nap telt el az összefonódásokra vonatkozó bejelentési kötelezettség kezdete óta].
(9) ()    Competition FSR brief [A külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos versenypolitikai tájékoztató] (1. kiadás, 2026. március) – Guidelines on the implementation of the Foreign Subsidies Regulation (‘FSR Guidelines') – Shedding light on key concepts [Iránymutatás a külföldi támogatásokról szóló rendelet végrehajtásáról – A kulcsfontosságú fogalmak bemutatása].
(10) ()    Competition FSR brief [A külföldi támogatásokról szóló rendelettel kapcsolatos versenypolitikai tájékoztató] (1. kiadás, 2025. december) – The e&/PPF Telecom case – Interference on the foreign subsidies line to the EU [Az e&/PPF Telecom ügye – Beavatkozás az EU-ba irányuló külföldi támogatások terén].
(11) ()    A Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság jelenleg vizsgálja, hogy miként lehetne a nemzeti közbeszerzési eljárások bizalmas jellegének biztosítása mellett javítani a közbeszerzési eljárások átláthatóságát.
(12) ()     Az (EU) 2022/2560 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti összefoglaló értesítés az FS.100068 – NUCTECH sz. ügyben lefolytatandó részletes vizsgálat megindításáról (HL C, C/2026/545).
(13) ()     Az (EU) 2022/2560 rendelet 10. cikke (3) bekezdésének d) pontja szerinti összefoglaló értesítés az FS.100143 sz. (Goldwind) ügyben lefolytatandó részletes vizsgálat megindításáról (HL C, C/2026/1120).
(14) ()    Nuctech Varsó és Nuctech Netherlands kontra Bizottság, T-284/24 (HL C, C/2024/4107, ELI:  http://data.europa.eu/eli/C/2024/4107/oj ).
(15) ()    Nuctech Warsaw Company Limited Sp. z o.o. és Nuctech Netherlands BV kontra Bizottság, T-284/24 R, ECLI:EU:T:2024:564.
(16) ()    A Törvényszék elnökének 2024. augusztus 12-i végzése, T-284/24 R (HL C, C/2024/5824, ELI:  http://data.europa.eu/eli/C/2024/5824/oj ).
(17) ()    A Bíróság elnökhelyettesének 2025. március 21-i végzése, C-720/24 P(R), ECLI:EU:C:2025:205.
(18) ()    A T-335/26. sz. Goldwind Science & Technology kontra Bizottság ügy alapeljárásában 2026. május 29-én benyújtott kereset.
(19) ()    A T-335/26 R. sz. Goldwind Science & Technology kontra Bizottság ügyben 2026. május 29-én benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelem.
(20) ()     A Bizottság 2024. szeptember 24-i határozata, amely megállapította, hogy a kötelező erejű kötelezettségvállalások mellett az összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatások nem torzítják a belső piacot (FS.100011. sz. e&/PPF Telecom Group ügy) , C(2024) 6745 final.
(21) ()     Az annak megállapításáról szóló, 2025. november 14-i bizottsági határozat ideiglenes betekinthető változata, hogy az összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatások a kötelező erejű kötelezettségvállalások mellett nem torzítják a belső piacot (FS.100156. sz. ADNOC/COVESTRO ügy) , C(2025) 7800 final/2.
(22) ()     Bizottsági szolgálati munkadokumentum – A belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatot kísérő hatásvizsgálat .
(23) ()    Az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének 6. cikke (1) bekezdése b) pontjával összhangban az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete szerinti vizsgálat első szakaszában az elmúlt öt évben kötelezettségvállalások nélkül összeegyeztethetőnek ítélt ügyek aránya a Bizottság honlapján közzétett hivatalos statisztikák szerint éves szinten 93–99 % között mozog.
(24) ()    A közös vállalkozás árbevétele jobban tükrözi az önálló gazdasági tevékenységet, és nem csak a kiegészítő műveleteket mutatja be.
(25) ()     TED – Uniós pályázatok, Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához – TED .