(1)

Az Európai Bizottság az (EU) 2018/186 végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó egyes korrózióálló acélok behozatalára (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Bizottság a dömpingellenes vámokat a legutóbb az (EU) 2020/1994 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított (EU) 2020/1156 bizottsági végrehajtási rendelet (4) kiterjesztette a Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína, érintett ország) feladott egyes kismértékben módosított korrózióálló acélok behozatalára. A kiterjesztés nem vonatkozik a Beijing Shougang Cold Rolling Co., Ltd és a Shougang Jingtang United Iron and Steel Co., Ltd kínai exportáló gyártók által gyártott egyes korrózióálló acélok behozatalára.

(3)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke a mintában szereplő exportáló gyártóktól érkező behozatal esetében 17,2–27,9 %, a mintában nem szereplő együttműködő vállalatok esetében 26,1 %, az összes többi Kínában működő vállalattól érkező behozatal esetében pedig 27,9 %.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (5) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálati kérelem érkezett.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2022. november 8-án az Eurofer Európai Acélszövetség (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes korrózióálló acélokkal foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az uniós gazdasági ágazatot ért kár megismétlődésével járna.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2023. február 8-án a Bizottság a Kínából származó egyes korrózióálló acélok Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2019. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt és a többi ismert uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére. Egyik érdekelt fél sem kért meghallgatást.

(10)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(11)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző legitimációs értékelés keretében bejelentett termelési és uniós értékesítési volumen alapján, a gyártók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe véve választotta ki az ideiglenes mintát. Az ideiglenes minta három uniós gyártóból állt, amelyek három különböző tagállamban működtek. A minta a hasonló termék becsült teljes uniós termelési volumenének közel 32 %-át és a hasonló termék uniós szabadpiaci értékesítése becsült teljes volumenének több mint 37 %-át tette ki. (7) Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A felek egyike sem tett észrevételt a megadott határidőn belül.

(12)

Az ügy irataihoz fűzött 2023. április 3-i feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról a döntéséről, hogy nem módosítja az uniós gyártók végleges mintájának összetételét, jóllehet a mintában szereplő három uniós gyártó kérdőívre adott válaszainak előzetes vizsgálata azt mutatta, hogy a végleges minta a hasonló termék becsült uniós össztermelési volumenének mintegy 29 %-át és a hasonló termék Unión belüli becsült teljes értékesítési volumenének 26 %-át tette ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket a frissítéssel kapcsolatban. A felek egyike sem tett észrevételt a megadott határidőn belül.

(13)

Az ArcelorMittal Bremen GmbH telephelyén végzett ellenőrzés a felülvizsgálat tárgyát képező termék téves értelmezését tárta fel az ArcelorMittal csoport szintjén. Az ArcelorMittal Bremen GmbH esetében a téves adatközlés azt jelentette, hogy a ténylegesen előállított és eladott mennyiségek olyan mértékben voltak alacsonyabbak a kérdőívre adott válaszokban feltüntetett mennyiségeknél, hogy a szervezet már nem felelt meg a mintában való részvétel feltételeinek. A Bizottság úgy határozott, hogy az érintett vállalatot az azonos csoporthoz tartozó másik gyártójával helyettesíti. Az így megállapított végleges minta három különböző tagállamban működő három uniós gyártóból állt, amelyek végül a hasonló termék teljes uniós termelési volumenének 29 %-át és a hasonló termék uniós szabadpiaci értékesítésének 33 %-át tették ki. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket a végleges mintával kapcsolatban. A felek egyike sem tett észrevételt a megadott határidőn belül.

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(15)

A kért információkat egyik független importőr sem közölte. A Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség a mintavételre. E döntéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel.

(16)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(17)

Egyetlen kínai exportáló gyártó sem nyújtotta be a kért információkat a határidőn belül, és/vagy egyezett bele abba, hogy szerepeljen a mintában. Ezért a (29) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy megfelelő együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja.

(18)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(19)

A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, és felkérte a mintában szereplő uniós gyártókat, hogy töltsenek ki egy online elérhető kérdőívet. Az uniós gyártóknak, a független importőröknek és a kínai exportáló gyártóknak szóló kérdőíveket a vizsgálat megindításának napján hozzáférhetővé tette a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (8).

(20)

Kitöltött kérdőív a mintában szereplő uniós gyártóktól és a kérelmezőtől érkezett.

(21)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(22)

A Bizottság 2023. december 14-én tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánta tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított, amelyen belül megtehették a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiket és kérhették meghallgatásukat.

(23)

A kérelmező üdvözölte a Bizottság által közzétett megállapításokat és következtetéseket. Más féltől nem érkezett észrevétel.

(24)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék: vasból vagy ötvözött acélból vagy ötvözetlen acélból készült, síkhengerelt termékek alumíniummal csillapítva; tűzihorganyzással cinkkel és/vagy alumíniummal, de nem más fémmel lemezelve vagy bevonva; kémiailag passziválva; legalább 0,015, de legfeljebb 0,170 tömegszázalék széntartalommal, legalább 0,015, de legfeljebb 0,100 tömegszázalék alumíniumtartalommal, legfeljebb 0,045 tömegszázalék nióbiumtartalommal, legfeljebb 0,010 tömegszázalék titántartalommal és legfeljebb 0,010 tömegszázalék vanádiumtartalommal; tekercsben, méretre vágott lemezekben és keskeny szalagokban kiszerelve.

(25)

A fentiekben meghatározott termék nem tartalmazza:

(26)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék jelenleg az ex 7210 41 00, ex 7210 49 00, ex 7210 61 00, ex 7210 69 00, ex 7212 30 00, ex 7212 50 61, ex 7212 50 69, ex 7225 92 00, ex 7225 99 00, ex 7226 99 30 és ex 7226 99 70 KN-kódok (TARIC-kódok: 7210410020, 7210490020, 7210610020, 7210690020, 7212300020, 7212506120, 7212506920, 7225920020, 7225990022, 7225990092, 7226993010, 7226997094) alá tartozik.

(27)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínai Népköztársaságból származó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(28)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, és ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(29)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(30)

A felülvizsgálati időszakban az egyes korrózióálló acélok Kínából történő behozatala gyakorlatilag megszűnt az uniós piacon. Az egyes korrózióálló acélok Kínából érkező behozatala az Eurostat adatai szerint 953 tonna volt a felülvizsgálati időszakban, szemben az eredeti vizsgálat alatti 1 857 490 tonnával. A behozatal 2021-ben nőtt, de ez a Covid19-világjárvány hatásai miatti piaci zavaroknak tudható be.

(31)

A (17) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. Nem érkezett válasz, ezért a Bizottság a 18. cikk alkalmazása mellett döntött.

(32)

Következésképpen az alaprendelet 18. cikkével összhangban a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségével kapcsolatos ténymegállapítások a rendelkezésre álló tényeken, különösen a felülvizsgálati kérelemben közölt információkon, a korrózióálló acél mexikói gyártóitól származó, nyilvánosan hozzáférhető adatokon, a Globális Kereskedelmi Atlaszon, a mexikói kormány energiaügyi szabályozó bizottsága és a mexikói kormány által közölt egyéb adatokon, a Global Petrol Prices adatain, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatain alapultak.

(33)

mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(34)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal.

(35)

A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül.

(36)

Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni. A kínai kormány ezzel kapcsolatban nem tett észrevételt.

(37)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel a rendes érték torzulásmentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében egy megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további lehetséges megfelelő országokat is megvizsgál.

(38)

A Bizottság 2023. június 27-én a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához (a továbbiakban: a forrásokkal kapcsolatos feljegyzés). A Bizottság 2023. július 6-án aktualizálta a forrásokkal kapcsolatos feljegyzést, és az érdekelt feleknek elegendő időt adott észrevételeik megtételére.

(39)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról is, hogy Mexikót kívánja reprezentatív országként figyelembe venni, továbbá tájékoztatást adott azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni.

(40)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy együttműködés hiányában az egyéb közvetlen költségeket és a gyártási általános költségeket a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan megadott információkra és a kérelmezőtől kapott további információkra alapozza, és azokat százalékban fejezi ki.

(41)

Emellett tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a Ternium S.A. mexikói gyártóra vonatkozóan nyilvánosan elérhető információk alapján állapítja meg.

(42)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság továbbá felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Mexikó reprezentatív országként való megfelelőségével és forrásaival kapcsolatban, illetve javasoljanak más országokat, feltéve, hogy a vonatkozó kritériumok kapcsán elegendő információt nyújtanak be. Észrevétel nem érkezett.

(43)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(44)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni” , továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(45)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és az exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(46)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (9) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(47)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (10). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (11), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (12). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (13). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (14). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (15), valamint az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (16).

(48)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékok, valamint a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” című dokumentumban (17) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(49)

A kérelemben azt állították, hogy a kínai gazdaság egészét nagymértékben befolyásolják számottevő kormányzati beavatkozások, és ezekre tekintettel a kínai acélipar belföldi árait és költségeit a jelen vizsgálatban nem lehet figyelembe venni. Álláspontjának alátámasztásához a kérelem a jelentésre, a kínai jogszabályokra, további jelentésekre, valamint a felülvizsgálati időszak alatt megvalósult torzulásokra vonatkozó további, elmondáson alapuló bizonyítékokra hivatkozott.

(50)

Konkrétabban a kérelem rámutatott arra, hogy tekintettel a kínai alkotmányban foglalt „szocialista piacgazdaság” doktrínára, a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) mindenre kiterjedő jelenlétére és befolyására, melyet stratégiai tervezési kezdeményezések útján gyakorol a gazdaságra, a kínai kormány beavatkozása különböző formákat ölt, nevezetesen közigazgatási, pénzügyi és szabályozási formákban valósul meg.

(51)

A kérelem példákkal szemléltette a torzulások fennállására utaló olyan elemeket, amelyet az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első–hatodik franciabekezdése tartalmaz. A kérelmező különösen a következőket adta elő:

(52)

A kínai állam nem csupán az általános gazdaságpolitikai intézkedések megfogalmazásában és azok egyes állami tulajdonban lévő vállalatoknál történő végrehajtásának felügyeletében játszik tevékeny szerepet, hanem jogot formál arra is, hogy részt vegyen az állami tulajdonban lévő vállalatok operatív döntéshozatalában. Ennek jellemző eszközei a kádereknek a kormányzati hatóságok és az állami tulajdonú vállalatok közötti rotációja, a párttagok jelenléte az állami tulajdonú vállalatok irányító szerveiben és a párt alapszervezeteinek jelenléte a vállalatokon belül, valamint az állami tulajdonú vállalatok struktúrájának alakítása. Cserében az állami tulajdonú vállalatok különleges státuszt élveznek a kínai gazdaságon belül, ami több gazdasági előnyt is jelent a számukra, például védelmet a versennyel szemben és kedvezményes hozzáférést a releváns inputokhoz (köztük a finanszírozáshoz). A magasabb tőkeáttétel és munkatermelékenység az állami tulajdonú vállalatok adósságállományának megugrásához vezetnek, amit a csökkenő kamatköltségek váltanak ki. Ez azt szemlélteti, hogy a monetáris feltételek milyen könnyen eredményezhetik az állami tulajdonú vállalatok adósságának gyors felhalmozását (18). Ez az ellenőrzés és szakpolitikai felügyelet különösen erőteljes az acélágazatban – a melegen hengerelt síkacél messze a legnagyobb arányban felhasznált alapanyag a korrózióálló acél gyártásában –, ahol továbbra is jelentős mértékű a kínai kormány tulajdoni részesedése, és ahol a kínai kormány arra törekszik, hogy 2025-ig a vas- és acéltermelés 60 %-át mintegy tíz nagyvállalatnál konszolidálja.

(53)

Az állam helyzeténél fogva – a vállalatokon belüli állami jelenlét, különösen a KKP állami tulajdonú és magánvállalatoknál egyaránt működő alapszervezetei révén – befolyást gyakorol az árakra és a költségekre, többek között a korrózióálló acél gyártói és inputjaik beszállítói tekintetében is. Az állami tulajdonú gyártók nyilvános dokumentumai időnként hangsúlyozzák a kínai állammal fennálló kapcsolatot; ez történt például a China Baowu 2021. évi sajtóközleményében is, amely kijelentette, hogy az új fejlesztési szakasznak megfelelően lelkiismeretesen tanulmányozta és végrehajtotta az Országos Népi Gyűlés két ülésszakának szellemiségét, amely mélyrehatóan előmozdította a vállalat 14. ötéves stratégiai tervezésének feladatait. Végül az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra.

(54)

A kínai kormány olyan intézkedéseket vezetett be, amelyekkel arra kényszeríti a gazdasági szereplőket, hogy tartsák be meghatározott – többek között a korrózióálló acélokat gyártó, valamint az azok gyártásához felhasznált nyersanyagokat szállító – ágazatok támogatására vonatkozó a közpolitikai célkitűzéseket. Az ilyen intézkedések gátolják a piaci erők rendes működését. Ilyen intézkedésre példa az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. 2022 márciusában például az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság és az Ökológiai és Környezetvédelmi Minisztérium iránymutatást adott ki a vas- és acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról, amelyben többek között felszólított a stabil erőforrás-ellátásra, a fejlett műszaki berendezésekre, a kiváló minőségű termékekre és márkákra, a magas szintű „intelligensítésre” és az erős globális versenyképességre, amelyeket 2025-ig meg kell valósítani. További példaként említhető a 13. és 14. ötéves terv; az Ipari és Információtechnológiai Minisztérium által kiadott 2021. évi fejlesztési terv, amely az acélipari energiafogyasztás csökkentésére szólít fel; vagy a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság által az ipar szerkezetátalakításához összeállított útmutató katalógus 2020. évi kiadása (2019. évi változat). Emellett a kínai melegen hengerelt sík termékekre számos támogatási program kiterjed, a kínai kormány pedig a szakpolitikai eszközök és irányelvek széles körével is iránymutatást ad az ágazat fejlesztéséhez, többek között a piac összetételével és szerkezetátalakításával, a nyersanyagokkal, a beruházásokkal, a kapacitások megszüntetésével, a termékkörrel, az áthelyezéssel, a korszerűsítéssel, a héa-visszatérítéssel stb. kapcsolatban.

(55)

A kínai csődeljárási rendszer szemmel láthatólag alkalmatlan arra, hogy főbb céljait – többek között a követelések és az adósságok méltányos rendezését, valamint a hitelezők és az adósok jogainak és érdekeinek védelmét – megvalósítsa. Ezenkívül az állam erős és aktív szerepet játszik a fizetésképtelenségi eljárásokban, és gyakran közvetlenül befolyásolja azok kimenetelét. Emellett a tulajdonjogi rendszer hiányosságai különösen nyilvánvalóak Kínában a földtulajdon és a földhasználati jogok tekintetében, mivel valamennyi földterület az állam tulajdonában van, és kiosztásuk továbbra is kizárólag az államtól és a hatóságoktól függ, amelyek ennek során gyakran politikai célok – többek között a gazdasági tervek – végrehajtását tartják szem előtt.

(56)

A dolgozók és a munkáltatók kollektív önszerveződési joguk gyakorlásában akadályozva vannak, a mobilitást pedig behatárolja a háztartás-nyilvántartási rendszer, amely korlátozza a szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzáférést. Ez azt eredményezi, hogy a bérköltségek torzulnak, mert nem rendes piaci erőviszonyok hatására, sem pedig a vállalatok és a munkavállalók közötti tárgyalásokon alakulnak ki.

(57)

A pénzügyi erőforrások elosztásának szintjén a kínai pénzügyi rendszert az állami tulajdonú kereskedelmi bankok uralják. Ezeknek a bankoknak a hitelezési politikájuk kialakításakor és végrehajtásakor a kormányzat iparpolitikai célkitűzéseihez kell igazodniuk, ahelyett, hogy elsődlegesen az adott projekt gazdasági megalapozottságát értékelnék. Emellett a kötvény- és a hitelminősítések gyakran különféle okokból torzultnak tekinthetők, többek között amiatt, hogy a kockázatértékelést befolyásolja az adott vállalat stratégiai fontossága a kínai kormány számára, valamint az implicit állami kezességvállalás megléte. Ezenkívül a hitelfelvételi költségeket mesterségesen alacsonyan tartották a beruházások növekedésének ösztönzése érdekében, ami a tőkeberuházások túlzott felhasználásához vezetett, ez viszont egyre alacsonyabb megtérülést eredményezett, a hitelezés szigorításának legkisebb jele nélkül.

(58)

A kérelem hangsúlyozta továbbá a torzulások rendszerszintű jellegét. Következésképpen nemcsak a korrózióálló acél belföldi értékesítési árai nem használhatók fel: érintett az inputköltségek összessége (beleértve a melegen hengerelt sík termékeket is, és az alapul szolgáló nyersanyagokat, többek között a vasércet, amely a korrózióálló acélok közvetlen költségének mintegy 30 %-át teszi ki; a szenet, amely a korrózióálló acélok közvetlen költségének mintegy 14 %-át teszi ki; az acélhulladékot, a ferroötvözetet és a cinket, amelyek együttesen a korrózióálló acélok közvetlen költségének mintegy 34 %-át teszik ki; az energiát, amely a korrózióálló acélok közvetlen költségének mintegy 13 %-át teszi ki; a földterületet, a finanszírozást, a munkaerőt stb.), mert árképzésüket jelentős kormányzati beavatkozás befolyásolja.

(59)

A melegen hengerelt sík acéltermékeket mint a korrózióálló acélok alapanyagát illetően a kérelem megemlíti, hogy a melegen hengerelt sík acéltermékek kínai gyártói továbbra is támogatások széles körében részesülnek. Ezek egy részét a Bizottság kiegyenlítette (19), a kínai kormány ugyanakkor továbbra is számos formában nyújtott támogatást a melegen hengerelt sík acéltermékek ágazatának, például készpénztámogatások, a nyersanyagárak szabályozása, kedvezményes kölcsönök, földhasználati támogatások, a környezetvédelmi szabályozás laza végrehajtása, a kormány által előírt összefonódások és felvásárlások, valamint tőkeinjekciók és -konverziók formájában. A kérelem konkrét példákat tartalmazott a Chongqing Iron & Steel Company Ltd, a Maanshan Iron & Steel Company Limited, valamint az Angang Steel Company vállalatokra vonatkozóan.

(60)

A vasérc, a koksz és a korrózióálló acél más upstream inputjai tekintetében a kérelem rámutatott arra, hogy a nyilvánvalóbb támogatási módszerek, például a készpénztámogatások mellett a kínai kormánynak a melegen hengerelt sík acéltermékek gyártóinak közvetett támogatására irányuló másik stratégiája a nyersanyagárak szabályozása, nem utolsósorban az exportvolumen korlátozása és a szénre vonatkozó exportengedélyezési rendszer révén. A vasércet illetően a kérelem a Kínában érvényben lévő exportkorlátozások különböző formáit említi, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a kínai intézkedésekkel kapcsolatban rendelkezésre álló hivatalos források valószínűleg nem adnak teljes képet. A kérelem e tekintetben emlékeztet arra, hogy a kínai kormány jelentős erőfeszítéseket tesz a melegen hengerelt sík acéltermékek nyersanyagárainak szabályozására: 2021 júniusában a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság árképzési osztálya és a piacszabályozásért felelős állami tisztviselő vizsgálatot indított a vasérc azonnali kereskedelmére vonatkozóan, emellett vizsgálatot indított a szénárakra vonatkozóan is: a különböző kínai tartományokba és városokba kiküldött csoportok a nyersanyagárakat és -ellátást vizsgálták. A kínai kormány jelentős szerepet vállalt a nyersanyagárak szabályozásában, a széntől a rézig. Az árak jelentős emelkedése miatt a szabályozó hatóságok az ellátás- és árstabilitás biztosítása érdekében avatkoznak be. Emellett 2022 júliusában a kínai hatóságok Kínai Ásványkincs Csoport néven új, állami tulajdonban lévő és központilag irányított vasérc-konglomerátumot hoztak létre, amelynek kifejezett célja, hogy központosított beszerzési platformként szolgáljon egyes állami tulajdonú acélgyártók és -kereskedők számára a beszállítókkal folytatott tárgyalások egységesítése, valamint a nemzetközi vasércpiacon az upstream nyersanyagellátás feletti állami ellenőrzés növelése és a belföldi acélipar alkupozíciójának megerősítése érdekében.

(61)

Megállapítható tehát, hogy az árak és költségek (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint ezen az alapon a szóban forgó esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(62)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben meglévő, valamint a kérelmező által ezek kiegészítéseképpen nyújtott bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy jelentős torzulások állnak fenn, és/vagy a szóban forgó ügyben helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(63)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában – vagyis az acélágazatban – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék több gyártója közvetlenül az állam ellenőrzése alatt áll. Példaként említhető a Baowu Steel Group, amely a központi SASAC állami tulajdonú vállalata (20), valamint leányvállalatai, a Chongqing Iron & Steel Company Ltd. (21) és a Maanshan Iron & Steel Company Limited (22); a Baotou Steel csoport – a belső-mongol kormány tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (23); az Angang Steel Group – a központi SASAC irányítása alatt álló állami tulajdonú vállalat (24), valamint a Shougang Group – a Pekingi Állami Vagyonkezelő Társaság 100 %-os tulajdonában lévő állami tulajdonú vállalat (25).

(64)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (26), vagy a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (27), vagy a tizennegyedik ötéves acélhulladékágazat-fejlesztési terv, amelynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot” (28), vagy az acélipar stabil növekedésére vonatkozó 2023. évi munkaterv (29), amely a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: „2023-ban […]az állóeszközökbe történő beruházásoknak az egész iparágban fenn kell tartaniuk a folyamatos növekedést, és jelentősen javítani kell a gazdasági előnyöket; az iparág K+F-beruházásainak végső soron el kell érniük az 1,5 %-ot; az iparág hozzáadott értékének növekedésének el kell érnie a 3,5 %-ot; 2024-ben tovább kell optimalizálni az ipar fejlesztési környezetét és szerkezetét, folytatni kell a csúcskategóriás, intelligens és zöld termékek felé való elmozdulást, és az iparági hozzáadottérték-növekedésnek meg kell haladnia a 4 %-ot”, ami együttműködést kíván a következő célokból: „Kína acélipari termékei, berendezései, technológiái, szolgáltatásai stb. globális térnyerésének összehangolt irányítása; a globális acéliparban a zöldítéssel és az alacsony szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos együttműködés előmozdítsa; a globális ipari és ellátási láncok rezilienciájának és biztonsági szintjének javítása, [valamint] az ellátási kapacitás javítását célzó intézkedések végrehajtása az ágazat stabil és hatékony működésének biztosítása érdekében”, és amely előirányozza az acélágazat kormányzatilag kötelező vállalati konszolidációját: „az iparban vezető vállalkozások ösztönzése arra, hogy fúziókat és felvásárlásokat hajtsanak végre, világszínvonalú vas- és acélipari óriásvállalat-csoportokat építsenek ki, és előmozdítsák a nemzeti vas- és acéltermelési kapacitás optimális felépítését, támogassák a vezető pozícióval rendelkező szakosodott vállalkozásokat, különösen az acélpiaci szegmensekben az erőforrások további integrálásában és az acélipari ökoszisztéma létrehozásában, ösztönözzék a vas- és acélipari vállalkozásokat a régiókon átnyúló […] egyesülések és átszervezések végrehajtására […], mérlegeljék, hogy nagyobb szakpolitikai támogatást nyújtsanak a jelentős fúziókat és átszervezéseket végrehajtó vas- és acélipari vállalkozások kapacitáspótlásához.”

(65)

Hasonló tartományi szintű példák is mutatják a kínai hatóságok azon szándékát, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését, valamint az acélhulladék rostálásának és osztályozásának megerősítését” (30). Ezenfelül Hebei tartomány acélipari terve kimondja a következőket: „A strukturális kiigazításhoz való ragaszkodás, és a termékdiverzifikáció előtérbe helyezése. A vas- és acélipar szerkezeti kiigazításának és az iparszerkezet optimalizálásának rendíthetetlen előmozdítása; a vállalkozások konszolidációjának, átszervezésének, átalakulásának és korszerűsítésének elősegítése; a vas- és acélipar fejlődésének átfogó támogatása a nagyvállalatok irányába való elmozdulás, a műszaki berendezések korszerűsítése, valamint a termelési folyamatok és a downstream termékek diverzifikálása érdekében.”

(66)

Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának és specializálódásának javítását. Ezek közül 2025-re Anyangban a nyersvas ellenőrzött gyártási kapacitása 14 millió tonna, míg a nyersacél ellenőrzött gyártási kapacitása 15 millió tonna lesz (31).”

(67)

További iparpolitikai célkitűzések más tartományok úgymint Jiangsu (32), Shandong (33), Shanxi (34), Liaoning Dalian (35) vagy Zhejiang (36) tervdokumentumaiban is szerepelnek.

(68)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Van azonban néhány, a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó konkrét példa. Tekintettel továbbá arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata az acélágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak.

(69)

Például a Baotou Steel Union (Baotou Steel Group tagja) igazgatótanácsának elnöke a vállalat párttitkári tisztségét is betölti, a vállalat szakszervezetének elnöke pedig a párttitkárhelyettes (37). Hasonlóképpen a Shougang Groupon belül az igazgatótanács elnöke a pártbizottság titkára, míg az ügyvezetőigazgató-helyettes a pártbizottság tagja (38).

(70)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság a vizsgálat során további dokumentumokat azonosított, amelyek azt mutatják, hogy ezen ágazat számára előnyös az acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazata.

(71)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (39). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (40). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt „a reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (41). Ezenkívül az acélipar stabil növekedéséről szóló, a fentiekben említett munkatervből (lásd az (56) preambulumbekezdést) kiderül, hogy a kínai hatóságok acélágazatra való összpontosítása hogyan illeszkedik a kínai gazdaság kínai kormány általi irányításának tágabb kontextusába: „az acélipari vállalatok támogatása abban, hogy szorosan igazodhassanak az új infrastruktúra, az új urbanizáció, a vidék revitalizációja és a feltörekvő iparágak igényeihez, a különböző régiókban a 14. ötéves tervhez kapcsolódó nagyszabású mérnöki projektekhez, és tegyenek meg mindent az acélellátás biztosítása érdekében. Az acélágazat és a kulcsfontosságú acélfelhasználó ágazatok – például a hajógyártás, a szállítás, az építőipar, az energia, a gépjárművek, a háztartási berendezések, a mezőgazdasági gépek és a nehéz berendezések – közötti upstream és downstream együttműködési mechanizmusok létrehozása és elmélyítése, termelés és a kereslet összhangját biztosító tevékenységek végzése, valamint az acél alkalmazási területeinek aktív bővítése.” (42)

(72)

Emellett a vasérc – a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt fontos nyersanyag – tekintetében a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv szerint az állam tervei között szerepel „a belföldi ásványi erőforrások észszerű fejlesztése. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitika végrehajtása, a fejlett technológiák és berendezések bevezetésének ösztönzése a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentése érdekében” (43). A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; a pénzügyi intézmények vizsgálata és irányítása annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. A kormány ugyanakkor diszkonttámogatásokat fog nyújtani.” (44) Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(73)

A felülvizsgálat tárgyát képező termékre – a (45) preambulumbekezdésben szintén bemutatott módon – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (45).

(74)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (45) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel foglalkozó gazdasági ágazatra. A fentiekben említett (lásd az (56) preambulumbekezdést), a stabil növekedésről szóló munkaterv jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozásokat is: „A pénzügyi intézmények ösztönzése arra, hogy aktívan nyújtsanak pénzügyi szolgáltatásokat azoknak az acélipari vállalatoknak, amelyek fúziókat és átszervezéseket, szerkezeti kiigazításokat, átalakításokat és korszerűsítéseket hajtanak végre, összhangban a kockázatkezelés és az üzleti fenntarthatóság elvével.” Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(75)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(76)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen az árak alakulására ezek esetében is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputokra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az inputok inputjaira, és így tovább.

(77)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei.

(78)

Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához.

(79)

A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásmentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszokban foglaltak szerint képezte.

(80)

E vizsgálatban a kínai kormány nem szolgált ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(81)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(82)

A (36) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság a forrásokkal kapcsolatos feljegyzést adott ki, amely ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, és tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben a Bizottság Mexikót választja ki megfelelő reprezentatív országként abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(83)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság kifejtette, hogy együttműködés hiányában az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre kénytelen támaszkodni. A reprezentatív ország kiválasztása a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szereplő információkon, valamint az alaprendelet 18. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott vonatkozó kritériumok alapján megfelelőnek ítélt egyéb információforrásokon alapult, ideértve a Világbank „Doing Business” című tanulmányát (48), Globális Kereskedelmi Atlaszt (a továbbiakban: GTA) (49), a mexikói kormány energiaügyi szabályozó bizottságát (50), a Global Petrol Prices adatbázist (51), valamint a nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (52).

(84)

Ami a gazdasági fejlettség szintjét illeti, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a kérelmező Mexikót vizsgálta meg potenciális reprezentatív országként, amelynek gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz (53).

(85)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártását illetően a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem szerint (54) Mexikóban számos gyártó állít elő korrózióálló acélt. A kérelmező 8 vállalatot azonosított, amelyek korrózióálló acélt gyártanak, ezek együttesen mintegy 4 millió tonnás termelési kapacitással rendelkeznek. A Bizottság emellett megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező terméket Törökországban, Indiában és Vietnámban is gyártják. India és Vietnám azonban nem felel meg a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettségi szint kritériumának.

(86)

A releváns nyilvános adatoknak a reprezentatív országban való rendelkezésre állását illetően a kérelem szerint a fontos termelési tényezőkre, az importstatisztikákra és az energiaárakra vonatkozó adatok Mexikó tekintetében könnyen elérhetők.

(87)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben kifejtett módon a Bizottság egy mexikói vállalatot (Ternium) talált, amely nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi adatokkal rendelkezett az érintett időszakra vonatkozóan, és nyereséges volt ebben az időszakban (55).

(88)

Miután megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Mexikó megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(89)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket Mexikó reprezentatív országként való megfelelőségével kapcsolatban, illetve javasoljanak más országokat, feltéve, hogy a vonatkozó kritériumok kapcsán elegendő információt nyújtanak be. Észrevétel nem érkezett.

(90)

A fentiekben bemutatott elemzés alapján Mexikó teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz.

(91)

A forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához.

(92)

A Bizottság a forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben azt is közölte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a termelési tényezők (különösen a nyersanyagok) torzulásmentes költségét.

(93)

A Bizottság továbbá közölte, hogy a gáz, a villamos energia és a munkaerő torzulásmentes költségeinek megállapításához a mexikói kormány energiaügyi szabályozó bizottságától, a Global Petrol Prices adatbázisból és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettől származó adatokat fogja felhasználni.

(94)

A Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a kínai exportőrök együttműködésének hiányában a fentiekben említett termelési tényezőkben nem szereplő költségek beszámítása érdekében figyelembe veszi a gyártási általános költségek értékét. A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben megadott információk (56) alapján határozta meg a gyártási általános költségek és a gyártási költségek arányát.

(95)

Végül a Bizottság jelezte, hogy a (79) preambulumbekezdésben ismertetett módon a felülvizsgálat tárgyát képező termékek mexikói gyártójától származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(96)

A termelési tényezőknek a forrásokkal kapcsolatos feljegyzésben megadott jegyzékével kapcsolatban a Bizottsághoz az érdekelt felektől nem érkezett észrevétel.

(97)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben közölt összes információ, valamint a kérelmező által azt követően benyújtott információk figyelembevételével – a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában és a forrásokkal kapcsolatos feljegyzéshez fűzött észrevételek hiányában – a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

Egyes korrózióálló acélok termelési tényezői

(98)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (60) 1. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta.

(99)

A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.3. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ugyanezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a WTO-tagsággal nem rendelkező országokból a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(100)

A gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározásához a Bizottság a reprezentatív ország importvámját vette tekintetbe a megfelelő szinteken, a behozatali volumen származási országától függően. Ehhez a Bizottság hozzáadta a mexikói belföldi szállítási költségeket a Világbank „Doing Business” című tanulmánya alapján (61).

(101)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információk szerint (62) a korrózióálló acélok előállítása során csak egyetlen melléktermék, acélhulladék keletkezik. A torzulásmentes ár megállapításához a Bizottság a nyersanyagoknál alkalmazott módszer szerint a belső szállítási költségeket is hozzáadta a Mexikóba irányuló behozatal átlagárához.

(102)

A munkaerő értékének kiszámításához a Bizottság a Mexikóra vonatkozó ILO-statisztikákat (63) használta fel. A Bizottság az ILO 2022. évi adatait használta fel a mexikói feldolgozóiparban dolgozó munkavállalók havi átlagkeresetére és heti átlagos munkaóráira vonatkozóan.

(103)

A Bizottság a Global Petrol Prices által közzétett, a Mexikóban alkalmazandó ipari villamosenergia-árakról rendelkezésre álló adatokat (64) használta fel. A számítás időpontjában a releváns adatok 2022 szeptemberére vonatkoztak. Az ár magában foglalja a villamosenergia-számla valamennyi elemét, például a villamosenergia-költségeket, az elosztást és az adókat.

(104)

A mexikói vállalatok (ipari felhasználók) számára megállapított földgázárat a mexikói kormány energiaügyi szabályozó bizottság teszi közzé (65). A Bizottság a 2022-re vonatkozó, a felülvizsgálati időszakra eső adatokat használta fel.

(105)

Az egyéb közvetlen költségek az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információkon alapultak (lásd a (39) preambulumbekezdést).

(106)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(107)

A gyártási általános költségek torzulásmentes értékének megállapításához – figyelemmel az exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ennek megfelelően a Bizottság a kérelmező által a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben szolgáltatott adatok alapján állapította meg a gyártási általános költségeknek a teljes gyártási és munkaerőköltséghez viszonyított arányát.

(108)

Az SGA-költségek és a nyereség esetében a Bizottság a (76) preambulumbekezdésben említett mexikói gyártó felülvizsgálati időszakra vonatkozó, nyilvánosan elérhető pénzügyi adatait használta fel. (66)

(109)

A Bizottság a fentiek alapján az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi paritáson számított rendes értéket.

(110)

A Bizottság elsőként a torzulásmentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a korrózióálló acélok előállításához felhasznált egyes tényezőkre (a nyersanyagokra, a gázra, a villamos energiára és a munkaerőre) vonatkozóan.

(111)

A Bizottság a felhasználási volumeneket megszorozta a 3.6. szakaszban ismertetett, Mexikóban megfigyelt torzulásmentes egységköltségekkel. Egyes termelési tényezőket, amelyek a felülvizsgálati időszakban a teljes nyersanyagköltség elhanyagolható hányadát tették ki, a Bizottság – a (84) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint – a fő nyersanyagok százalékaként fejezte ki. A torzulásmentes érték megállapításához a Bizottság ezt a százalékos arányt alkalmazta a fő nyersanyagok torzulástól mentes költségére.

(112)

A torzulásmentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (98)–(100) preambulumbekezdésben leírtak szerint ehhez értékhez hozzáadta a gyártási általános költségeket, az SGA-költségeket és a nyereséget az alábbiak szerint:

(113)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(114)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat az Eurostat importadatai alapján, költség, biztosítás és fuvardíj (a továbbiakban: CIF) paritáson állapította meg. A gyártelepi exportár kiszámításához ebből a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és biztosítási költségeket, valamint a kínai belföldi szállítás költségeit. A Bizottság megvizsgálta a Kínában felmerülő belföldi szállítási költségekkel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokat, beleértve a Doing Business Kínáról szóló országjelentésében (67) szereplő adatokat, valamint a Kínából induló tengeri szállítás és az ahhoz kapcsolódó biztosítási költségek átlagát az OECD adatai alapján (68). A Bizottság azonban úgy határozott, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben a szállítási költségekre vonatkozóan megadott releváns, a többi jelentéshez képest naprakészebb adatokat (69) használja fel.

(115)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően a korrózióálló acélokra vonatkozóan megállapított rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

(116)

Ennek alapján a Kínából érkező behozatalra vonatkozó dömpingkülönbözet a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve átlagosan 51,1 %-ra adódott.

(117)

A felülvizsgálati időszakban azonban az Unióba érkező behozatal volumene elhanyagolható volt – az uniós piacon kevesebb mint 0,01 %-os piaci részesedésnek felelt meg –, ezért az említett mennyiség nem minősült reprezentatívnak. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy ez a csekély mennyiség nem elegendő a dömping folytatódására vonatkozó elemzés céljára. A Bizottság ezért a dömping megismétlődésének valószínűségét is megvizsgálta.

(118)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá

(119)

Együttműködés hiányában a Bizottság a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást a felülvizsgálati kérelemben (70), valamint a CEIC Data (71) által közölt információk alapján állapította meg.

(120)

A felülvizsgálati kérelemben szereplő információk szerint Kína jelenlegi acéltermelési kapacitása évi 1,2 milliárd tonnára, ezzel szemben felhasználása 1 milliárd tonnára becsülhető (72). Ez évi 0,2 milliárd tonna szabad kapacitást biztosít. Kína ugyanis nyilvánvaló kapacitásfelesleggel rendelkezik az acélgyártásban (73). Emellett Kína 2023-ban az acélgyártási kapacitás teljes növekedésének egynegyedét adja (74).

(121)

A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben kifejtette, hogy a kizárólag a korrózióálló acél gyártási kapacitását igazoló konkrét adatok beszerzése során nehézségekbe ütközött. Ezért a tűzihorganyzott és az elektrogalvanizált termékek termelésére és kapacitására vonatkozóan rendelkezésre álló adatokat használta fel, mivel a tűzihorganyzott és az elektrogalvanizált termékek köre korrózióálló acélokat is magában foglal (75). A kérelmező ezért azon a véleményen volt, hogy a korrózióállóacél-gyártó kapacitás legpontosabban a tűzihorganyzott termékekre vonatkozó adatok felhasználásával értékelhető (76).

(122)

A korrózióálló acél érintett országban működő exportáló gyártói nemcsak jelentős és növekvő szabad kapacitással rendelkeznek, hanem szükség esetén képesek a kapacitás gyors további növelésére is. Ennek az az oka, hogy a korrózióálló acél és más tűzihorganyzott termékek azonos gyártósoron állíthatók elő; a tűzihorganyzott termékek gyártói átállhatnak az egyik termékről a másikra (77).

(123)

Ennek alapján a kérelmező megállapította, hogy a tűzihorganyzott acél gyártási kapacitása a 2018. évi 50,4 millió tonnához képest 2022-ben 51,2 millió tonna volt. Megjegyezte továbbá, hogy 2022-ben csökkent a kapacitáskihasználás, miután a belföldi piacon nem volt kereslet az acéltermékek iránt (78) – ez a fejlemény a kínai acélipar egésze tekintetében megfigyelhető a Acélipari Világszövetség szerint, amely a 2024. évre bizonytalan kilátásokat jelez előre Kína és annak belföldi felhasználása tekintetében (79). A kapacitáskihasználás az előrejelzések szerint 2023-ban 86,2 %-ra, 2026-ra pedig 85,7 %-ra csökken (80). a tűzihorganyzott és elektrogalvanizált termékek 6,4 millió tonnára becsült összesített kínai szabad kapacitása a korrózióálló acélok felülvizsgálati időszak alatti uniós piaci szabad felhasználásának több mint 80 %-át teszi ki (81).

(124)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek arra, hogy korrózióálló acélokat gyártsanak az Unióba történő exportra, ami az intézkedések hatályvesztése esetén igen valószínűvé teszi a dömpingáron történő kivitel növekedését.

(125)

A (28) preambulumbekezdésben említettek szerint a Kínából származó korrózióálló acél behozatala gyakorlatilag megszűnt a felülvizsgálati időszak alatt. Következésképpen az érintett termék uniós importára az érintett nagyon kis mennyiség miatt nem volt reprezentatív.

(126)

A Bizottság a GTA importstatisztikái (82) alapján azonosította a Kínából származó korrózióálló acélok tíz legjelentősebb importőrét a felülvizsgálati időszak alatt. Ezek a következők voltak: Thaiföld, Dél-Korea, Brazília, Indonézia, Vietnám, Izrael, Chile, Peru, Japán és a Fülöp-szigetek. A felülvizsgálati időszak alatt az ezen országokba irányuló kivitel együttesen a teljes kínai export 54,9 %-át tette ki. Felülvizsgálati kérelmében azonban a kérelmező megjegyezte, hogy a Fülöp-szigetekre irányuló kivitel ára a felülvizsgálati időszak alatt túlzottan magas volt. Míg 2019-ben és 2020-ban a Kínából a Fülöp-szigetekre irányuló export árai hasonlóak voltak a más rendeltetési helyekre irányuló export áraihoz, 2021-ben a Fülöp-szigetekre irányuló export ára 2021-ben mintegy 120 %-kal, 2022-ben pedig további 50 %-kal nőtt (aggregáltan 220 %-os növekedést 2020 és 2022 között), míg a Kínából az összes többi rendeltetési helyre irányuló export árai ugyanebben az időszakban átlagosan 50 %-os növekedést mutattak. A kérelemben a kérelmező kifejtette, hogy a Fülöp-szigetekre irányuló export árainak alakulása elsősorban annak tudható be, hogy az acélbehozatalra nagymértékben támaszkodó Fülöp-szigetek az Oroszországból érkező behozatal ellátási láncának zavarai miatt Kínából vásárolt drága acéltermékeket (83), beleértve a korrózióálló acélt is. Ezért a fentiek fényében és a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Fülöp-szigetekre irányuló export árai nem tekinthetők az exportárszint megbízható mutatójának, és úgy határozott, hogy elemzésében nem veszi figyelembe a Fülöp-szigetekre irányuló export árait.

(127)

A Bizottság a gyártelepi exportár kiszámításához a tengeri szállítási és biztosítási költségeknek (84) és a kínai belföldi fuvarozási költségeknek (85) a levonásával kiigazította a fennmaradó kilenc országra vonatkozóan közölt árakat. A (122) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint az elemzett kilenc rendeltetési helyre exportált termék ára továbbra is alacsonyabb, mint az Unióban uralkodó árszint.

(128)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapított rendes értéket és a kilenc fő rendeltetési helyre vonatkozó exportárat. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy a kilenc országba irányuló export árai jelentősen alacsonyabbak voltak a rendes értéknél:

2. táblázat

A rendes érték és az exportár különbözete

(129)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ha az intézkedések hatályukat vesztenék, és a kínai exportáló gyártók az érintett terméket a harmadik országokkal szemben alkalmazott, a felülvizsgálat során megfigyelt exportáraknak megfelelő áron exportálnák az Unióba, a dömping szintje jelentős lenne.

(130)

A GTA adatai szerint a kínai exportáló gyártók a (118) preambulumbekezdésben említett kilenc fő rendeltetési helyre átlagosan 15 %-kal alacsonyabb áron exportáltak az uniós piacon a felülvizsgálati időszak alatt érvényes árhoz képest. A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben azt is jelezte, hogy a Kínából Európába történő szállítás költségei jelentősen csökkentek a vizsgálati időszak alatt (86). Figyelembe véve az árszintet és a szállítási költségek csökkenését, az uniós piac sokkal vonzóbb a kínai exportőrök számára, mint a Fülöp-szigetek kivételével minden más ország. Ezért intézkedések hiányában az Unióba irányuló, potenciálisan magasabb exportárak és -mennyiségek magasabb nyereséget hoznának, mint az egyéb harmadik országokba irányuló kivitel, ami az uniós piac vonzerejét mutatja.

(131)

Bár az Unióba irányuló kínai exportvolumen az eredeti intézkedések bevezetését követően csökkent, a kínai gyártók jelentős mennyiségben állítják elő a felülvizsgálat tárgyát képező terméket, és abból a GTA statisztikái szerint a felülvizsgálati időszakban világszerte közel 10 millió tonnát exportáltak.

(132)

A felülvizsgálati időszak alatt az Unión kívüli országokba exportált korrózióálló acél mennyisége megegyezik a teljes uniós felhasználással, és mintegy 30 %-kal meghaladta az uniós termelést ugyanebben az időszakban. Az uniós piac árképzés terén meglévő vonzereje, valamint a felhasználás növekedése miatt a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a kínai exportőrök várhatóan jelentős mennyiségű korrózióálló acélt irányítanak át dömpingáron a jövedelmezőbb uniós piacra.

(133)

Emellett világviszonylatban számos piacon piacvédelmi intézkedéseket vezettek be vagy terjesztettek ki a kínai korrózióálló acél behozatalára vonatkozóan. Ezek közé tartozik India (a 7225 99 és 7226 99 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések), Dél-Afrika és Namíbia (a 7210 49 és 7210 61 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések), Vietnám (a 7225 99 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések), Kanada (a 7210 49 és 7226 99 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések), az Eurázsiai Gazdasági Unió (a 7210 49 és 7210 61 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések), Malajzia (a 7210 61 és 7226 99 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések) és Thaiföld (a 7210 49 HR-kódra vonatkozó dömpingellenes intézkedések) (87). Az érintett termékhez kapcsolódó valamennyi HR-kódra vonatkozóan Ukrajna is alkalmaz dömpingellenes intézkedéseket. Az Egyesült Államokban a 232. szakasz szerinti intézkedések, az Egyesült Királyságban pedig védintézkedések vannak érvényben. Ezek az intézkedések a korrózióálló acél kínai gyártói számára a más jelentős exportpiacokra irányuló kivitel korlátozását jelentik, és még inkább növelik annak valószínűségét, hogy intézkedések hiányában a kínai exportot az uniós piacra irányítják át.

(134)

Végül elmondható, hogy Kína az eredeti intézkedések bevezetését követően is érdekelt maradt az uniós piacon, amint azt a Kínából érkező behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések kijátszásellenes vizsgálata is bizonyítja, amely a szóban forgó intézkedéseket az egyes korrózióálló acélokra is kiterjesztette (88). Ezt a következtetést nem befolyásolja az, hogy az Unió egyes acéltermékekre, köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan védintézkedéseket vezetett be. A fennmaradó vámkontingens szerinti behozatali volumeneket olyan szinten állapították meg, amelyek jelentős mennyiségű korrózióálló acél exportját tehetik lehetővé Kína számára.

(135)

Ezért ha az intézkedések hatályukat vesztik az EU-ban, a kínai gyártók valószínűleg ismét jelentős mennyiségben, dömpingáron exportálnak majd korrózióálló acélt az uniós piacra.

(136)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt esetlegesen megvalósult dömpingtől függetlenül a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén a dömping nagy valószínűséggel megismétlődne.

(137)

Különösen a kínai exportáló gyártók által a harmadik országok és az Unió piacain felszámított exportárak szintjéhez képest Kína tekintetében megállapított rendes érték nagysága, az uniós piac árszint és méret szempontjából meglévő vonzereje és a Kínában rendelkezésre álló jelentős termelési kapacitás miatt nagy a valószínűsége annak, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne a dömping.

(138)

A figyelembe vett időszakban 21 gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(139)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 7 743 498 tonna volt, beleértve a kötött piaci értékesítésre szánt termelést is. A termelési adatot a Bizottság a kérelmező és a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőívei alapján állapította meg. A (13) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a mintába felvett három uniós gyártó a hasonló termék teljes uniós termelésének 29 %-át képviselte.

(140)

A Bizottság az uniós felhasználást az alábbiak alapján határozta meg: a) a kérelmező adatai a hasonló termék uniós gazdasági ágazat általi értékesítéséről és belső felhasználásáról (beleértve a kötött értékesítést is), egybevetve a mintában szereplő uniós gyártók által bejelentett értékesítés és belső felhasználás volumenével; b) az Eurostat adatai a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az összes harmadik országból az unióba érkező behozataláról.

(141)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

3. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(142)

A figyelembe vett időszakban az uniós szabadpiaci felhasználás 7 %-kal nőtt. A felhasználás növekedése 2021-ben volt a legszembetűnőbb a Covid19-válságot követő fellendülés miatt. Ugyanebben az időszakban a kötött piacon a kereslet ingadozott, összességében 3 %-kal nőtt. A kötött piac ingadozásai részben annak tudhatók be, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához használt gyártósorokat változó mértékben használták a felülvizsgálat hatályán kívül eső termékek gyártására.

(143)

A Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat adatai alapján határozta meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatal és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(144)

Az érintett országból érkező, az Unióba irányuló a következőképpen alakult:

4. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(145)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából az Unióba irányuló behozatala nagyon alacsony szintet ért el a figyelembe vett időszakban. Következésképpen Kína piaci részesedése elhanyagolható volt.

(146)

Az érintett országból érkező behozatal árai 40 %-kal emelkedtek a figyelembe vett időszak alatt, azonban mindvégig minimális volumenű behozatalra vonatkoztak. Mivel a Kínából érkező behozatal volumene minimális, az áralákínálás érdemi kiszámítására nincs lehetőség.

(147)

Az egyes korrózióálló acélok egyéb harmadik országokból az Unióba érkező behozatalának volumene, valamint annak piaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

6. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

(148)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatala összességében 80 %-kal nőtt, és a Covid19-válság utáni gazdasági helyreállítást követően 2021-ben kifejezetten magas szintet ért el. Ezek a behozatalok túlnyomórészt Törökországból és Vietnámból származtak.

(149)

A figyelembe vett időszakban Törökországból jelentős, de változó volumenben érkezett behozatal. Az Oroszországból és a Törökországból származó, hasonló jellegű termék behozatalára (89) vonatkozó dömpingellenes vizsgálat 2021. június 24-i megindítása (90) 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban visszatartó hatást gyakorolhatott a felülvizsgálat tárgyát képező terméknek az említett két országból érkező behozatalára.

(150)

A Vietnámból érkező behozatal 2019-ben és 2020-ban korlátozott volt, de ezt követően exponenciálisan – több mint 2 000 %-kal – nőtt, ezáltal a behozatal fő forrásává vált. A növekedés két fő oka az EU és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépése (91) volt, valamint az a körülmény, hogy 2022 júniusáig a vietnámi korrózióálló acélra nem volt alkalmazandó az acéltermékekre vonatkozó védintézkedés. (92)

(151)

A Kínán kívüli harmadik országok piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a 2019. évi 19,2 %-ról a vizsgált időszakban megfigyelt 32,4 %-ra nőtt.

(152)

Általánosságban 2020 óta a harmadik országokból érkező behozatal árai alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, és a különbség az idők során csökkent. Említést érdemel viszont, hogy különböző termékmixekről lehet szó és különösen Törökország tekintetében a fenti táblázatban szereplő árak nem tartalmazzák a 2022 második felében alkalmazandó dömpingellenes vámokat.

(153)

Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(154)

A Bizottság az 1.6.1. szakaszban említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(155)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat az Eurofer által az összes uniós gyártóra vonatkozóan kitöltött kérdőívben szereplő adatok alapján értékelte, amelyeket szükség esetén a mintában szereplő három uniós gyártó kitöltött kérdőíveiben feltüntetett adatokkal való egybevetéssel ellenőrzött. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport ellenőrzésre került, és az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából reprezentatívnak bizonyult.

(156)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(157)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(158)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(159)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési volumene ingadozott, összességében 16 %-kal csökkent. A 2020. évi visszaesés részben a török és orosz behozatal által gyakorolt nyomásnak volt betudható (93). A figyelembe vett időszak során az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása változóan alakult; összességében 3 %-kal csökkent. A termelési volumen visszaesése a figyelembe vett időszak utolsó felében nagyrészt, a termelési kapacitás pedig teljes egészében a mintában nem szereplő uniós gyártó által tapasztalt, nem reprezentatív pénzügyi és ebből következő működési nehézségek miatt következett be (94). A kapacitáskihasználási ráta 13 %-kal csökkent, ami az uniós termelés visszaesésének eredménye.

(160)

Az eredeti vizsgálatban megállapítottak szerint azonban a fenti tendenciák részben elméletiek, mivel az uniós gyártók tűzihorganyzó gyártósorokat használnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék, de más olyan termékek előállításához is, amelyek nem tartoznak e felülvizsgálat hatálya alá. A figyelembe vett időszakban e gyártósoroknak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállítására szentelt aránya egyes gyártók esetében megváltozott.

(161)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

A szabadpiaci értékesítés volumene és piaci részesedése

(162)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat uniós piaci értékesítési volumene 11 %-kal visszaesett. A visszaesés főként 2021 és a felülvizsgálati időszak között következett be, és egyrészt az ebben az időszakban csökkenő felhasználásnak, másrészt a mintába fel nem vett nagy uniós gyártó 2021. évi, a (151) preambulumbekezdésben ismertetett összeomlásának tulajdonítható.

(163)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci részesedése 16 %-kal csökkent, mivel a behozatal egyidejűleg exponenciálisan – a felhasználás növekedéséhez képest abszolút értékben kétszeres mértékben – nőtt.

9. táblázat

Kötöttpiaci volumenek és piaci részesedésük

(164)

Az uniós gazdasági ágazat kötött volumene viszonylag stabilan alakult, összességében 3 %-kal nőtt.

(165)

Az uniós termelés visszaesése azzal járt, hogy nőtt a kötött piac részesedése a teljes uniós termelésen belül.

(166)

Az uniós gazdasági ágazatnak részben sikerült profitálnia az uniós piac növekedési időszakaiból, még akkor is, ha kapacitáskihasználása alacsonyabb volt, mint az eredeti vizsgálat idején, és bizonyos szerkezetátalakítás is zajlott. Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt mindvégig megőrizte jelentős piaci részesedését.

(167)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(168)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazatban a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához kapcsolódó foglalkoztatás szintje ingadozott, összességében 14 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszak utolsó részében bekövetkezett visszaesést a (151) preambulumbekezdésben említett módon az egyik nagy gyártónál bekövetkezett fejleményeknek célszerű tulajdonítani. Emellett bizonyos ingadozások elméleti jellegűek, mivel különböző termelési modellekből és az erőforrások különböző elosztási módszereiből erednek, amelyeknél a kiindulópont a felülvizsgálat tárgyát képező terméknél szélesebb termékcsalád (a tűzihorganyzott termékek teljes köre) volt.

(169)

Az uniós gazdasági ágazat termelékenysége az érintett időszak során 3 %-kal esett vissza. Az ingadozások az uniós termelési volumen 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett csökkenésével függenek össze.

(170)

A felülvizsgálati időszak alatt a behozatal szintje igen korlátozott volt, az uniós felhasználás elhanyagolható hányadát tette ki. Ezért a behozatalra vonatkozó dömpingkülönbözet tényleges nagyságának az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása érdemben nem volt megállapítható. A felülvizsgálat arra összpontosított, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályon kívül helyezése esetén milyen valószínűsége lenne a dömping megismétlődésének. A (120) preambulumbekezdésben említettek szerint azonban a rendes érték és a harmadik országokba irányuló export ára közötti különbség jelentős mértékű volt.

(171)

A korrózióálló acélra vonatkozóan korábban is zajlottak dömpingellenes vizsgálatok. A Bizottság az eredeti vizsgálatban megállapította, hogy a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakban az uniós gazdasági ágazat helyzetére jelentős hatást gyakorolt a felülvizsgálat tárgyát képező, a Kínából származó termék dömpingelt behozatala. 2020 augusztusában egy, a Kínából érkező behozatallal szemben bevezetett dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos kijátszásellenes vizsgálat kiterjesztette a szóban forgó intézkedéseket a kismértékben módosított egyes korrózióálló acélok behozatalára (95). A többek között a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság megállapította, hogy a 2020. január 1. és 2020. december 30. közötti időszakban az uniós gazdasági ágazat helyzetét negatívan befolyásolta az Oroszországból és Törökországból érkező dömpingelt behozatal (96).

(172)

Az uniós gazdasági ágazatnak a korábbi dömping hatásaiból való felépülése tehát a jelenlegi vizsgálat megindításakor is folyamatban volt. A hatályos intézkedések azonban tagadhatatlanul pozitív hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(173)

A mintában szereplő uniós gyártók által az uniós független vevők részére felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban (EUR/tonna)

(174)

Az uniós gyártók a bevezetett vonatkozó piacvédelmi intézkedéseket követően emelhetnék értékesítési áraikat az Unióban.

(175)

A termelési egységköltség a figyelembe vett időszakban összességében 64 %-kal nőtt. Egyes főbb nyersanyagok és az energia ára jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak második felében.

(176)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

12. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(177)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 13 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. 2020-ban a Covid19-hez kapcsolódó állami támogatási intézkedések miatt átmenetileg visszaesett.

(178)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

13. táblázat

Készletek

(179)

Az uniós gyártók maguk általában alacsony készletszintet tartanak fenn, a készletek ezért ezen ágazat esetében nem számítanak meghatározó kármutatónak. Ezt a termelés százalékában kifejezett zárókészletek alakulásának elemzése is alátámasztja.

(180)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

14. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(181)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. Ahhoz, hogy az uniós gazdasági ágazat 2019-ben és 2020-ban veszteséges volt, több országból érkező dömpingelt behozatal járult hozzá. Az ezt követően bevezetett piacvédelmi intézkedések segítették az uniós gyártókat abban, hogy a termelési költségek emelkedésénél nagyobb mértékben emeljék értékesítési áraikat, és fenntartható nyereségszintet érjenek el. A felülvizsgálati időszakban a nyereség 2021-hez képest jelentősen csökkent, mivel az értékesítési árakban már nem lehetett érvényesíteni az előállítási költségek további erőteljes növekedését. A 2021-ben és 2022-ben elért jövedelmezőség azonban meghaladta az azonos és a valamivel szélesebb termékskálára vonatkozó korábbi vizsgálatokban megállapított nyereségcélt (97).

(182)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom alakulása a jövedelmezőség szempontjából kedvező fejleményeket követte.

(183)

A beruházások az eszközök könyv szerinti nettó értékének felelnek meg. A nettó beruházások összességében növekedtek a figyelembe vett időszakban. A beruházások általában a meglévő kapacitások fenntartására, a minőség javítására, a költségek csökkentésére és az energiatakarékosságra irányultak.

(184)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. Jelentős nyereség és korlátozott beruházások mellett igen kedvezően alakult.

(185)

A tőkebevonási képességet nem befolyásolta közvetlenül a Kínából érkező behozatal.

(186)

A mikro- és a makrogazdasági mutatóknak a figyelembe vett időszakbeli alakulása alapján az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzete 2021-ben és a felülvizsgálati időszakban jó volt, a nyereség pedig mindkét évben meghaladta az ágazatra korábban megállapított nyereségcélt.

(187)

Egyes volumenalapú mutatók a foglalkoztatással együtt romlottak, ez azonban nagyrészt – vagy teljes mértékben – olyan sajátos nehézségeknek tulajdonítható, amelyekkel egyetlen nagy uniós gyártó szembesült, amely 2021-ben gyakorlatilag leállította a termelését. Az összes többi uniós gyártó alapján együttesen egy olyan uniós gazdasági ágazat képe rajzolódna ki, amelyet alig vagy egyáltalán nem érint a felhasználás felülvizsgálati időszak alatti jelentős visszaesése és a behozatal figyelembe vett időszakban tapasztalt jelentős növekedése.

(188)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár.

(189)

A Bizottságnak a fenti szakaszban foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése.

(190)

E tekintetben a Bizottság az együttműködő felek által rendelkezésre bocsátott információkra és az ügy iratai között rendelkezésre álló bármely egyéb információra támaszkodott. Megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást; az uniós árak, a kínai árak és a harmadik országokba irányuló kínai exportárak közötti kapcsolatot; a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjeit és volumenét; valamint az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatást.

(191)

A (115) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint a korrózióállóacél-gyártás kínai tartalékkapacitása a korrózióálló acélok felülvizsgálati időszak alatti uniós piaci szabad felhasználásának több mint 80 %-ával egyenlő, az arány azonban növekedhet a korrózióálló acélt gyártó kínai üzemek kihasználtsági arányának fényében, amely az előrejelzések szerint 2023-ban 86,2 % lesz (98). Továbbá a (119) preambulumbekezdésben foglalt következtetés szerint a kínai korrózióálló acél jelenlegi tíz legnagyobb rendeltetési helyéhez képest az uniós árak kilenc esetben magasabbak.

(192)

Ennek alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése az Unióba irányuló kínai kivitel növekedését eredményezné. Tekintettel a csökkenő kínai belföldi keresletre, arra, hogy a korrózióálló acél gyártói könnyen át tudnak állni más tűzihorganyzott termékek gyártásáról a korrózióálló acélra, valamint arra, hogy az uniós piacon magasabbak az árak (lásd a (114) és a (115) preambulumbekezdést), ez a növekedés még nagyobb lehet, mint a jelenlegi kínai szabad kapacitás, amely egyébként is az uniós felhasználás 80 %-ának felel meg.

(193)

Továbbá a (119) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság a behozatal árait az uniós gazdasági ágazat áraival a kínai exportáló gyártók harmadik országokba irányuló exportja keretében jelenleg alkalmazott exportárak alapján hasonlította össze. A Bizottság a (118) preambulumbekezdésben említett, reprezentatív értékesítéssel rendelkező fő exportpiacokra vonatkozó árakat kiigazította oly módon, hogy a tengeri fuvarozásnak a felülvizsgálati kérelemből származó költségadatai felhasználásával először az exportárakból levonta a Kínából a harmadik országokba irányuló szállítás költségét, majd a kapott összeghez hozzáadta a Kínából az Unióba történő szállítás költségeit. A kiszámított CIF-árak felhasználásával, azokat a mintában szereplő három uniós gyártó által az uniós piacon független vevőknek történő értékesítés során alkalmazott értékesítési árak gyártelepi szintre átszámított súlyozott átlagával összehasonlítva elmondható, hogy a harmadik országokba irányuló kínai export 6,8 %-kal alákínált az uniós gazdasági ágazat gyártelepi szintre átszámított átlagos értékesítési árainak. A kérelem olyan információkat is tartalmazott, amelyek szerint Kína növekvő volumenben exportált alacsony áron az Unión kívüli országokba. (99)

(194)

Továbbá bármennyire fontosak is az exportpiacok a kínai gazdasági ágazat számára, Kína egyre több nehézséggel szembesül az azokhoz való hozzáférés terén, mivel a fenti 3. szakaszban leírtak szerint más harmadik országok számos intézkedést vezettek be a Kínából származó egyes korrózióálló acélok behozatalával szemben.

(195)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék piacán igen meghatározó az árverseny. Ezért az érintett országból alacsony áron érkező behozatal valószínűleg arra kényszerítené az uniós gazdasági ágazatot, hogy visszafogja termelését, és csökkentse árait. Az uniós gyártóknak nem lenne elegendő idejük arra, hogy felépüljenek a korábbi kár hatásaiból, további beruházásokat valósítsanak meg, és teljesítsék – többek között szociális és környezetvédelmi – kötelezettségvállalásaikat.

(196)

A nyereségszintek egy ilyen tőkeigényes iparág számára valószínűleg fenntarthatatlanná válnának. Az uniós gazdasági ágazaton belüli súlyos veszteségek aláássák az uniós gazdasági ágazat tőkebevonási képességét, veszélyeztetik életképességét, és adott esetben a termelőlétesítmények bezárását és elbocsátásokat, valamint az ellátási láncok zavarait idézhetik elő.

(197)

Az uniós gyártók helyzetét javítják az acéltermékekre vonatkozó védintézkedések. A jelenlegi dömpingellenes vizsgálat azonban különálló, a meglévő intézkedések által nem kezelt problémával foglalkozik.

(198)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából érkező, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(199)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(200)

A 21 uniós gyártó többsége támogatta a kérelmet, a vizsgálat megindítását egyetlen gyártó sem ellenezte. A fenti 4. szakaszban foglalt következtetés szerint az uniós gazdasági ágazatot jelenleg már nem éri jelentős kár. Az 5. szakaszban foglalt következtetés szerint azonban az intézkedések hatályon kívül helyezése a Kínából érkező dömpingelt behozatal újbóli beáramlását eredményezné, ami hamarosan a kár megismétlődéséhez vezetne. Az intézkedések fenntartása tehát az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálja.

(201)

A vizsgálat során egyetlen importőr sem működött együtt.

(202)

Az importőrök együttműködésének hiányában a Bizottság nem tudta elemezni, hogy az importőrök teljesítménye volt-e gyenge, vagy adott esetben nem voltak-e képesek áthárítani az áremelkedéseket.

(203)

A Bizottság megállapítja, hogy a bőséges uniós termelésen felül az importőrök és az ellátási láncok számos különböző szállítótól és országból érkező behozatalt is igénybe tudnak venni. Az intézkedések kiterjesztésének célja nem a kínai behozatal piacról való kizárása, hanem kizárólag annak biztosítása, hogy ezeket a behozatalokat ne dömpingelt áron értékesítsék, ami kárt okoz.

(204)

A felhasználók nem működtek együtt a vizsgálatban. Ezért a Bizottságnak nem nyílt módja arra, hogy elemezze a meglévő intézkedéseknek a felhasználók helyzetére gyakorolt hatását.

(205)

A Bizottság megjegyzi, hogy az eredeti vizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hatályban lévő intézkedések nem gyakorolnak jelentős negatív hatást a felhasználókra és a fogyasztókra. A kérelem 13. mellékletében szereplő példa szerint az egyes korrózióálló acélok általában egy építési projekt költségeinek viszonylag alacsony hányadát teszik ki (téglaház esetében csak körülbelül egy százalékot, irodaépület esetében pedig két százalékot).

(206)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó egyes korrózióálló acélok behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(207)

A dömping megismétlődésének valószínűségével, a kár megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó egyes korrózióálló acélokra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(208)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E vállalatok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(209)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (100). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(210)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, „a Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(211)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(212)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(213)

Azok az exportőrök vagy gyártók, amelyek nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjukra jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, kérhetik a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámot vessék ki rájuk. A Bizottságnak három feltétel teljesülése esetén kell helyt adnia a kérelemnek. Az új exportáló gyártónak a következőket kell igazolnia: i. nem exportálta az Unióba az érintett terméket abban az időszakban, amelynek alapján az általa exportált termékek esetében alkalmazandó vám megállapítása történt; ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely exportálta az Unióba az érintett terméket, és ennélfogva a dömpingellenes vám hatálya alá tartozik; és iii. a későbbiekben exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(214)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethették észrevételeiket. Észrevétel nem érkezett.

(215)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (101) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(216)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (102) a Bizottság hároméves időtartamra védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek vonatkozásában. Az (EU) 2021/1029 bizottsági végrehajtási rendelettel (103) a Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést. Az érintett termék a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák egyike. Emiatt abban a védintézkedés keretében megállapított vámkontingensek túllépése esetén a behozatalokra a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot és a dömpingellenes vámot egyaránt meg kell fizetni. Mivel a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések ilyen jellegű kumulatív hatásai a kívánatosnál nagyobb mértékben befolyásolhatják a kereskedelmet, a Bizottság úgy határozott, hogy a védővám alkalmazásának időtartama alatt az érintett termék után a dömpingellenes vámot és a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot nem kell egyidejűleg beszedni.

(217)

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha az érintett termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele nagyobb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámoknál, kizárólag az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot kell beszedni. A védintézkedések és a dömpingellenes vámok egyidejű alkalmazásának időszakában az e rendelet alapján kivetett vámok beszedését fel kell függeszteni. Abban az esetben, ha az érintett termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, és e vám vámtétele kisebb az e rendelet szerinti dömpingellenes vámnál, az (EU) 2019/159 rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az e rendelet szerinti dömpingellenes vámok nagyobbika közötti különbözetet kell beszedni. A dömpingellenes vám nem beszedett részét fel kell függeszteni.

(218)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,