7.10.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 310/77


Az EGSZB Működési Szabályzatának 2004. március 31-i plenáris ülésen jóváhagyott 2. módosított változata (1)

A 3., 8., 10., 10a., 13., 16., 19., 24., 50., 51., 52. és 72. pontjának elfogadott módosításai a következők:

1.

Az I. cím II. fejezetének 3. cikke a következőképpen módosul:

„3. Cikk

(1)   Az Iroda 37 tagból áll, és minden egyes tagállamot legalább egy személy kell, hogy képviseljen.

(2)   A Bizottság Irodája a következő személyekből áll:

a)

az Elnök, a két alelnök és a közgyűlés által közvetlenül megválasztott 25 tag;

b)

a 27. paragrafus rendelkezései szerint megválasztott három csoportelnök;

c)

a hat szakszekció elnökei.

(3)   Az Elnök személyét váltakozva, a három Csoport tagjai közül választják.

(4)   Első kétéves megbízatásuk letelte után közvetlenül az Elnök és az alelnökök nem választhatók meg újabb két évre.

(5)   Az alelnököket azon két Csoport tagjai közül kell választani, amelyek nem az Elnököt adják.

(6)   Az Iroda tagjait jelen cikk (1) bekezdésének tiszteletben tartásával, valamint a 27. cikk alapján megalakult Csoportok közötti egyensúlyra tekintettel kell megválasztani.”.

2.

Az I. cím II. fejezete 8. cikkének (9) bekezdése a következőképpen módosul:

„(9)   Az Iroda saját kebelén belül ad hoc csoportokat alakíthat a hatáskörébe tartozó bármely kérdés vizsgálatára. A tisztviselők kinevezésével kapcsolatos kérdések kivételével, e csoportok munkájába más tagok is bevonhatók.”

3.

Az I. cím II. fejezetének 10. cikke a következőképpen módosul:

„10. Cikk

(1)   »Költségvetési csoport« alakul annak érdekében, hogy segítse az Irodát pénzügyi és költségvetési jogosultságainak gyakorlásában.

(2)   A költségvetési csoport elnöki tisztét az egyik alelnök látja el az Elnök felügyelete alatt. 9 tagból áll, akiket a Csoportok javaslata alapján az Iroda nevez ki.

(3)   Meghatározott kérdésekben az Iroda átruházhatja döntési jogkörét a költségvetési csoportra.

(4)   A költségvetési csoport által egyhangúlag elfogadott javaslatok vita nélkül az Iroda elé kerülnek jóváhagyásra.

(5)   A költségvetési csoport részt vesz a költségvetés kialakításában, és figyelemmel kíséri annak megfelelő végrehajtását.

(6)   A költségvetési csoport Elnöke részt vesz a költségvetési szervekkel folytatott tárgyalásokon, amelyekről beszámol az Irodának.

(7)   Jogosultságai gyakorlása során a költségvetési csoport feladatai közé tartozik az Elnök, az Iroda és a Bizottság részére nyújtott tanácsadás, valamint az ellenőrzés az egyes osztályok vonatkozásában.”

4.

Az I. cím II. fejezetének 3. cikke a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. Cikk

(1)   »Kommunikációs csoport« alakul, amelynek feladata a Bizottság kommunikációs stratégiájának irányítása és figyelemmel követése.

(2)   A kommunikációs csoport elnöki tisztét az egyik alelnök látja el az Elnök felügyelete alatt. 9 tagból áll, akiket a Csoportok javaslata alapján az Iroda nevez ki.”

5.

Az I. cím III. fejezetének 13. cikke a következőképpen módosul:

„13. Cikk

Az egyik alelnök egyidejűleg elnöke a költségvetési, illetve a másik alelnök elnöke a kommunikációs csoportnak. Feladatukat mindketten az Elnök felügyelete alatt látják el.”

6.

Az I. cím IV. fejezetének 16. cikke a következőképpen módosul:

„16. Cikk

(1)   Az egyes szakszekciók Irodájának tizenkét tagját, közöttük egy elnököt és három – azaz csoportonként egy-egy – alelnököt két évre választják.

(2)   A szakszekciók elnökeinek, valamint Irodájuk többi tagjának megválasztását a Bizottság intézi.

(3)   Az Iroda elnöke és az Iroda többi tagja újraválasztható.

(4)   A három szakszekció elnöki tisztét kétévente más-más Csoport tagja látja el. Ugyanaz a Csoport négy egymást követő éven túlmenően nem adhat szekcióelnököt.”

7.

Az I. cím V. fejezetének 19. cikke a következőképpen módosul:

„19. Cikk

(1)   A Bizottság kivételes esetekben – az Iroda kezdeményezésére – saját kebelén belül létrehozhat albizottságokat azzal a feladattal, hogy szigorúan horizontális és általános jellegű kérdéseken, véleménytervezeteken vagy tájékoztató jelentések kidolgozásán munkálkodjanak. E munkák előbb az Iroda, majd ezután a Bizottság elé kerülnek megvitatásra.

(2)   Az ülések közötti időszakban az Iroda – a Bizottság utólagos jóváhagyásával – maga is létrehozhat albizottságokat. Egy albizottság csak egy kérdéssel foglalkozhat, és működése megszűnik, mihelyt a Bizottság megszavazza az általa kidolgozott vélemény- vagy tájékoztatójelentés-tervezetet.

(3)   Ha egy kérdés több szakszekció hatáskörébe is tartozik, az albizottságot az érdekelt szakszekciók tagjai alkotják.

(4)   A szakszekciókra vonatkozó szabályokat analóg módon az albizottságokra nézve is alkalmazni kell.”

8.

Az I. cím VII. fejezetének 24. cikke a következőképpen módosul:

„24. Cikk

(1)   A Bizottságnak jogában áll konzultatív bizottságokat létrehozni. Utóbbiakat a Bizottság tagjai és a szervezett civil társadalom azon területeinek küldöttei alkotják, amelyeket a Bizottság munkájába be kíván vonni.

(2)   E bizottságok létrehozataláról a plenáris gyűlésnek kell – az Iroda határozatát jóváhagyóan – határoznia. A bizottságok létrehozataláról döntő határozatnak tartalmaznia kell a bizottság célját, felépítését, összetételét, működésének időtartamát és szabályait.

(3)   Jelen cikk (1) és (2) bekezdésének megfelelően létrehozható egy »Ipari változások konzultatív bizottsága« (IVKB), amelyet a Bizottság tagjai, valamint a szén- és acélipar, illetve a hozzájuk kapcsolódó ágazatok reprezentatív szakmai szervezeteinek küldöttei alkotnak. A bizottság elnökét, aki az EGSZB Irodájának is tagja, az Iroda azon huszonöt tagja közül kell kiválasztani, akikre jelen Belső Szabályzat 3. cikke (2) bekezdésének »a« pontja hivatkozik.”

9.

A II. cím II. fejezete B. szakaszának 50. cikke a következőképpen módosul:

„50. Cikk

(1)   Az Elnök megnyitja az ülést, vezeti a vitát, és ügyel a szabályzat betartására. Munkájában két alelnök segíti.

(2)   Távolléte alatt az Elnököt az alelnökök helyettesítik. Az alelnökök távollétében a helyettesítés az Iroda legidősebb tagjának a feladata.

(3)   A Bizottság az illetékes szakszekciók előkészítő munkája alapján végzi munkáját, majd jelentését beterjeszti a plenáris ülés elé.

(4)   Abban az esetben, ha a szakszekción belül a szóban forgó szöveget ellenszavazat nélkül elfogadták, az Iroda javaslatot tehet a plenáris ülésnek vita nélküli szavazás lefolytatására. Ez az eljárás nem alkalmazható, ha legalább 25 tanácsos ellenvéleménnyel él.

(5)   Ha a szöveg nem nyeri el a plenáris ülés szavazatainak többségét, a Bizottság Elnöke – az ülés egyetértésével – a vélemény szövegét további vizsgálat céljából visszaküldheti az illetékes szakszekciónak, illetve kijelölhet egy főelőadót, aki még ugyanezen vagy egy későbbi ülés alkalmával újabb véleménytervezetet terjeszt elő.”

10.

A II. cím II. fejezete B. szakaszának 51. cikke a következőképpen módosul:

„51. Cikk

(1)   A módosító javaslatokat írásban, alkotójuk aláírásával ellátva kell benyújtani a titkársághoz még az ülés megnyitása előtt.

(2)   A plenáris ülés munkájának megfelelő megszervezése érdekében az Iroda megállapítja a módosító javaslatok benyújtásának szabályait.

(3)   A Bizottság azonban az ülés megnyitása előtt még befogadja a legalább tizenöt tagjának aláírásával ellátott módosító javaslatokat is.

(4)   A módosító javaslatban szerepelnie kell a hivatkozott szöveghely megjelölésének és rövid indoklásnak is.

(5)   Módosító javaslat esetén a plenáris ülés általában csak a javaslat benyújtóját, egy ellene szólót és az előadót hallgatja meg.

(6)   A módosító javaslat megvitatása során az előadó – a szóban forgó módosítás alkotójának egyetértésével – szóbeli javaslatot tehet kompromisszumos megoldásra, amelyről az ülésnek szavaznia kell.

(7)   Olyan ellenvélemény esetén, amely a szakszekció véleményéhez képest nagyban eltérő álláspontot fogalmaz meg, az Iroda feladata – a szakszekció elnökével és az előadóval összhangban – annak eldöntése, hogy a módosító javaslat változatlan formában bizottsági vitára bocsátható-e, avagy visszautalandó a szakszekció elé további tanulmányozás végett.

(8)   Adott esetben a Bizottság Elnöke – a szakszekció elnökével és az előadóval összhangban – a végleges szöveg koherenciájának megtartása érdekében javasolhatja a Bizottságnak a módosító javaslatok megfelelő feldolgozását.”

11.

A II. cím II. fejezete B. szakaszának 52. cikke a következőképpen módosul:

„52. Cikk

(1)   Az Elnök – akár saját kezdeményezésből, akár egy bizottsági tag kérésére – felszólíthatja a Bizottságot, hogy nyilatkozzék a felszólalások időtartamának és a felszólalók számának korlátozásáról, az ülés felfüggesztéséről, illetve a vita berekesztéséről. A vita lezárása után a szólás joga már csak a szavazást követő szavazatindoklások céljából és az Elnök által megszabott időtartamra adható meg.

(2)   Bármely tanácsos bármikor szót kérhet és kaphat a többiek előtt ügyrendi indítvány benyújtása céljából.”

12.

A III. cím VII. fejezetének 72. cikke a következőképpen módosul:

„72. Cikk

(1)   A Közösségi Tisztviselői Szabályzat által biztosított kinevezési jogkört a következők gyakorolják:

a főtitkárt illetően az Iroda,

az AD16-os, AD15-ös és AD14-es besorolású tisztviselők esetében, a Tisztviselői Szabályzat 13., 29., 30., 31., 32., 40., 41., 49., 50., 51., 78. és a 90. cikk (1) bekezdését figyelembe véve, a főtitkár javaslata alapján, az Iroda; a Szabályzat egyéb rendelkezései alapján – ideértve a 90. cikk 2. bekezdését is – pedig, a főtitkár javaslata alapján, az Elnök,

az AD13-as, AD12-es és AD11-es besorolású tisztviselők esetében, a főtitkár javaslata alapján, az Elnök,

az AD (tisztviselői) besorolás más előmeneteli fokozataiba és az AST (munkatársi) besorolásba tartozó tisztviselők esetében a főtitkár.

(2)   Az egyéb közösségi alkalmazottakra vonatkozó szabályozás (EKSZ) által biztosított munkaszerződés-kötési jogkört a következők gyakorolják:

az AD16-os, AD15-ös és AD14-es besorolású határozott idejű szerződéses alkalmazottak esetében és az EKSZ 11., 17., 33. és 48. cikkének alkalmazása tekintetében, a főtitkár javaslata alapján, az Iroda; az EKSZ többi rendelkezése tekintetében és a főtitkár javaslata alapján, az Elnök,

az AD13-as, AD12-es és AD11-es besorolású határozott idejű szerződéses alkalmazottak esetében és a főtitkár javaslata alapján, az Elnök,

a tisztviselői besorolás más fokozataiba, valamint a munkatársi besorolásba tartozó határozott idejű szerződéses alkalmazottak tekintetében a főtitkár,

a különleges tanácsadók, segédmunkatársak, szerződéses és helyi alkalmazottak tekintetében a főtitkár.

(3)   A Tisztviselői Szabályzat 110. cikke által az intézmény számára a Szabályzat és a közösen kiadott szabályozások végrehajtására vonatkozó általános rendelkezések tekintetében biztosított hatáskört az Elnök gyakorolja.

(4)   Az Iroda, az Elnök és a Főtitkár jelen cikkben szabályozott hatáskörüket átruházhatják.

(5)   A jelen cikk (4) bekezdése alapján készült átruházási okmányokban szerepelnie kell az átruházott hatáskör tartalmának, korlátainak és időtartamának, valamint annak, hogy az így átruházott hatáskör gyakorlói kapott hatáskörüket átruházhatják-e újabb személyekre.”


(1)  A 2003. február 27-i plenáris ülésen jóváhagyott első módosított változat a 2003. október 10-i HL L 258 számában található.


Hatálybalépés:

Jelen módosítások 2004. április 30-án lépnek hatályba, a 10. cikk (1) bekezdés és 10. cikk (2) bekezdés, 10a. cikk, 13. cikk, 16. cikk (1) bekezdés és 24. cikk (3) bekezdés kivételével, melyek 2004. október 24-én lépnek hatályba.


Ideiglenes rendelkezés:

A 2002–2004-es kétéves mandátum hátralevő tartamára a közgyűlés az Iroda új tagállamokat képviselő tagjait megérkezésük rendje szerint fogja megválasztani.