21.1.2010   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 15/86


2008. október 23., csütörtök
Kongói Demokratikus Köztársaság

P6_TA(2008)0526

Az Európai Parlament 2008. október 23-i állásfoglalása a Kongói Demokratikus Köztársaságról: összecsapások a keleti határvidéken

2010/C 15 E/19

Az Európai Parlament,

tekintettel az Észak-Kivuról szóló 2008. február 21-i állásfoglalására (1),

tekintettel a Kongói Demokratikus Köztársaságban kialakult helyzetről és a nemi erőszakról mint háborús bűncselekményről szóló 2008. január 17-i állásfoglalására (2) és az emberi jogok Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) elkövetett megsértéséről szóló korábbi állásfoglalásaira,

tekintettel az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és különösen annak keleti részén kialakult helyzetről, és annak a régióra való hatásáról szóló, 2007. november 22-i állásfoglalásra (3),

tekintettel a fejlődő országokban kialakult törékeny helyzetekre való uniós reagálásról szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására (4),

tekintettel „A törékeny helyzetekre való uniós reagálás felé – kötelezettségvállalás nehéz körülmények között, a fenntartható fejlődés, stabilitás és béke érdekében” című 2007. október 25-i bizottsági közleményre (COM(2007)0643) és az ahhoz csatolt bizottsági munkadokumentumra (SEC(2007)1417),

tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a 2005. évi világ-csúcstalálkozó eredményeiről szóló 2005. október 24-i, 60/1. sz. határozatára, és különösen annak a népesség védelmével kapcsolatos felelősségről szóló (138–140) bekezdésére,

tekintettel a Tanácsnak a KDK keleti részén kialakult helyzetről szóló, 2008. október 10-i nyilatkozatára,

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére,

A.

mivel a kongói hadsereg, a volt kormánykatona, Laurent Nkunda tábornok lázadói, a Demokratikus Erők Ruanda Felszabadításáért (FDLR) milicistái és az ugandai Úr Ellenállási Hadsereg (Lord's Resistance Army, LRA) közötti harcok hosszú hónapok óta óriási megpróbáltatásokat okoznak a civil lakosságnak a KDK keleti térségében;

B.

mivel a Kongói Demokratikus Köztársaságot sújtó válságban 1998 óta 5 400 000 ember vesztette életét, és az továbbra is – közvetlenül vagy közvetve – naponta körülbelül 1 500 ember halálát okozza;

C.

mivel a Gomához közeli határmenti falu, Rumangabo közelében zajló súlyos harcok során Nkunda lázadói lerohantak egy stratégiailag fontos katonai tábort és ezáltal fegyverekhez és utánpótláshoz jutottak,

D.

mivel az UNHCR jelentései szerint az Észak-Kivuban kiújult harcok sok áldozatot követeltek és több mint 100 000 ember kénytelen volt elhagyni lakhelyét, és mivel további jelentések szerint több száz holttestet a folyóba dobtak és 50 000 ember kényszerült lakhelyét elhagyni az LRA által folytatott heves harcokban Ituri térségében;

E.

mivel a gomai békemegállapodás 2008. január 23-i aláírása óta a KDK keleti térségében mind Laurent Nkunda lázadói, az FDLR milicistái, mind pedig maga a kongói hadsereg részéről tovább folytatódott a mészárlás, a fiatal lányok, anyák és nagyanyák elleni erőszak, a civilek és gyermekkatonák kényszertoborzása és egy sor más erőszakos cselekedet és az emberi jogokkal való súlyos visszaélések gyakorlata;

F.

mivel az ENSZ alapokmánya VII. fejezetének megfelelően az ENSZ KDK misszióját (MONUC) a mandátuma felhatalmazza egyrészt arra, hogy valamennyi szükséges eszközt felhasználjon a politikai folyamatokat veszélyeztető, bármely külföldi vagy kongói fegyveres csoport által megkísérelt fegyveres fellépés elhárítására, különös tekintettel a ruandai hadsereg volt katonáira (ex-FAR) és az Interahamwe-milicistákra, másrészt a fizikai erőszak kézzelfogható veszélyének kitett civilek védelmére;

G.

tekintettel a békéről, biztonságról és fejlődésről szóló, Gomában tartott konferencián a fokozatos leszerelésre és tűzszünetre – beleértve a háborúzó felek közötti tűzszünetre, az összes nem kormányzati erő leszerelésére, a lakhelyükről elmenekült embereknek KDK keleti részébe való visszatérésére és újbóli letelepedésére, valamint a tűzszünet ellenőrzése tekintetében egy ideiglenes mechanizmus létrehozására – tett kötelezettségvállalásra;

H.

mivel a kongói hadseregnek nincs meg a szükséges emberi, műszaki és pénzügyi erőforrása feladatai végrehajtásához a KDK keleti térségében, és ez az állapot ellehetetleníti, hogy ellássa a lakosság védelmét és a béke újbóli megteremtését biztosító szerepét;

I.

mivel lényegbevágó politikai megoldást találni a KDK keleti térségében dúló válságra a béke és a demokrácia megszilárdítása, valamint a stabilitás és a fejlődés előmozdítása érdekében a térségben, továbbá a Nagy Tavak régió valamennyi népe jólétének érdekében;

J.

mivel a térségben a négy éve tartó polgárháborút áthatja az ország vagyonának szisztematikus szabadrablása mind a kongói kormány szövetségesei, mind pedig ellenségei részéről;

K.

mivel számos humanitárius szervezet volt kénytelen felfüggeszteni tevékenységét a 2007. végi harcokat követően, miközben egészségügyi központok maradnak utánpótlás nélkül, illetve az orvosi személyzet hagyja ott azokat;

L.

mivel annak érdekében, hogy az egészségügyi helyzet jelentősen javuljon és csökkenjen a halálozások aránya a KDK egészében és különösen keleti térségében, többéves elkötelezettségre és jelentős pénzügyi beruházásra lesz szükség a kongói kormány és a nemzetközi közösség részéről egyaránt;

M.

mivel a humanitárius segélyszervezetek dolgozói arról számoltak be, hogy a KDK keleti térségében a helyi és a lakhelyét elhagyni kényszerült népesség egyre jobban legyengül és a tovább folytatódó harcok miatt a segélyszervezetek dolgozói nem tudnak elérni bizonyos területeket, ahol sürgős élelmiszersegélyre és orvosi segítségre lenne szükségük;

N.

mivel a rossz táplálkozás a napjainkban a KDK keleti térségében élő lakosság rendkívüli sebezhetőségének további aspektusa, és mivel az Orvosok Határok Nélkül orvosi segélyprogram szerint riasztó mérteket ölt az alultápláltság a KDK keleti térségében;

O.

mivel az Európai Parlament határozottan elítéli Laurent Nkunda a közelmúltban tett, a Kongói Demokratikus Köztársaság választott és legitim kormányának megbuktatására felhívó kijelentéseit;

1.

rendkívül aggasztónak tartja, hogy ismét kiújultak az összetűzések a kongói hadsereg és az észak-kivui felkelő milícia között a már békésnek hitt Ituri-térségben;

2.

mélységes felháborodásának ad hangot a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban évek óta folyó mészárlások, emberiség elleni bűntettek, valamint a lányok és asszonyok elleni nemi erőszak miatt, és arra hívja fel az illetékes helyi és nemzetközi hatóságokat, hogy az elkövetőket, bárkik legyenek is azok, következetesen vonják felelősségre; felhívja az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen hozzon meg minden olyan intézkedést, amellyel hathatósan meg lehet akadályozni a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti tartományaiban élő polgári lakosság elleni további támadásokat;

3.

felhívja a polgárok védelmét szolgáló nemzeti kongresszust (Congrès National pour la Défense du Peuple), hogy a 2008 januárjában Gomában elfogadott békefeltételeknek késlekedés és feltételek nélkül tegyen eleget;

4.

sürgeti az összes érintett felet, hogy állítsák vissza a jogállamiságot és ne engedjék meg, hogy büntetlenül maradjanak különösen a nőket és leányokat tömegesen megerőszakoló, valamint a gyermekkatonákat toborzó elemek;

5.

felhívja a Kongói Demokratikus Köztársaság kormányát, hogy Ruandával és a MONUC-kal együttműködésben dolgozzon ki tervet az FDLR tömeggyilkos vezetőinek felkutatására és elfogására, továbbá ajánlja fel a letelepedés és a visszailleszkedés lehetőségét Kongóban és Ruandában azok számára, akik nem vettek részt a tömeggyilkosságokban, és hajlandóak a leszerelésre;

6.

felhívja a nemzetközi közösséget és az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy ahhoz, hogy képes legyen mandátumát teljesíteni, lássák el megfelelő utánpótlással és személyzettel a MONUC-ot, amint azt a MONUC vezetője, Alan Doss New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsától kérte;

7.

üdvözli, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke és miniszterei nyilvánosan támogatásukról biztosították a MONUC-ot, mivel az az ország biztonságának fenntartásához nagyban hozzájárul;

8.

felhívja a MONUC-ot, hogy vizsgálja meg azokat a vádakat, miszerint a kongói hadsereg a jól jövedelmező észak-kivui ásványbányák feletti ellenőrzés megszerzése céljából rendszeresen összecsap az FDLR-rel, és ennek vessen véget;

9.

ismételten támogatásáról biztosítja a kongói hatóságokat abbéli törekvésükben, hogy politikai síkon rendezzék a krízishelyzetet, és arra hívja fel a feleket, hogy tartsák be a tűzszüneti megállapodást;

10.

aggodalommal veszi tudomásul, hogy az ugandai Úr Ellenállási Hadsereg elemei nemrégiben támadást intéztek a Kongói Demokratikus Köztársaság 16 keleti térsége, köztük Dungu, Province Oriental és Ituri ellen, ahol az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága 80 eltűnt – minden bizonnyal gyermekkatonának besorozott – gyermekről tud;

11.

hangsúlyozza, hogy a menekültek etnikai csoportosítása az adott körülmények között veszélyes lehet;

12.

arra hív fel, hogy a lányok és asszonyok elleni, fegyvernemként bevetett nemi erőszak ellen zéró toleranciát alkalmazzanak, és az ilyen bűncselekmények elkövetőire megfelelően súlyos büntetést szabjanak ki; emlékeztet az egészségügyi szolgáltatások elérhetőségének fontosságára a konfliktus sújtotta területeken és a menekülttáborokban;

13.

felhívja a feleket, hogy a polgári lakosság és az emberi jogok védelmére vonatkozó, a gomai békemegállapodásban és a nairobi közleményben rögzített elkötelezettségeiknek tegyenek eleget, és azokat mihamarabb váltsák valóra;

14.

felhívja a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda kormányát, hogy vessenek véget a közelmúltban elharapódzott szócsatáknak, térjenek vissza az építő jellegű párbeszédhez és kíséreljék meg lezárni a konfliktust;

15.

arra ösztönzi a Nagy Tavak régió kormányait, hogy kezdjenek párbeszédet egymás között olyan összehangolt fellépések érdekében, amelyek egyrészt a feszültségek enyhítését, másrészt a KDK keleti térségében folyó erőszak megállítását célozzák, mielőtt az kiterjed az egész régióra;

16.

felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy késedelem nélkül szervezzenek nagyszabású orvosi segítségnyújtási és reintegrációs programokat a KDK keleti térségének polgári lakossága részére, különös tekintettel a nemi erőszak áldozatává vált lányok és asszonyok megsegítése, a sürgető igények kielégítése és a nyilvánvalóan szükséges újjáépítés megelőlegezése érdekében; rámutat a felbomlasztott közösségek újjáépítésében a nők által betöltött szerep alapvető fontosságára;

17.

felhívja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, hogy a kivui és ituri régióban 2003 júniusa óta elkövetett bűncselekményeket vizsgálja ki, és a tettesek ellen indítsanak eljárást; kövessen el továbbá mindent, hogy a mészárlásokért és nemi erőszakért felelős, még szabadlábon lévő milicista vezetők is elnyerjék méltó büntetésüket;

18.

az európai piacokra behozott nyersanyagok eredetét tanúsító Kimberley-folyamathoz hasonló, jól működő nyomon követő mechanizmusok felállítására szólít fel;

19.

felhívja a Tanácsot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak külön segítséget a KDK keleti térsége lakosságának;

20.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Afrikai Unió intézményeinek, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkárának, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint a Nagy Tavak régió kormányainak és parlamentjeinek.


(1)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0072.

(2)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0022.

(3)  HL C 58., 2008.3.1., 40. o.

(4)  Elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0540.