Kiadóhivatal – Intézményközi kiadványszerkesztési útmutató

10.5.1. Szóösszetételek, szótagszámlálás
10.5.2. Kémiai elnevezések és ásványnevek

10.5. Egybeírás és különírás

10.5.1. Szóösszetételek, szótagszámlálás

A szóösszetételek révén gyakran keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk. Ennek legfontosabb szabályai az alábbiak:

—

A két közszói tagból álló alárendelt összetett szavakat általában szótagszámtól függetlenül egybeírjuk:

autonómiakoncepció, franciabekezdés, teljesítménynövekedés

—

Kéttagú összetett szóalaknak számítanak ezek is:

élelmiszer, rendőr, rendszer

Nem alkalmazzuk a szabályt, ha három azonos betű torlódna fel egymás után (lásd a 10.1.7. pontot):

balett-táncos, hossz-számítás

—

A kettőnél több tagból álló összetett szavakat hat szótagig egybeírjuk. Mindig az adott szó jel és rag nélküli alakjából indulunk ki:

állategészségügy, ivóvízellátás, nyugdíjbiztosítás

A hatnál több szótagú többszörös összetételeket kötőjellel tagoljuk oly módon, hogy az egymáshoz értelmileg szorosabban kapcsolódó szavakat írjuk egybe, a kötőjelet pedig a fő összetételi határon helyezzük el:

alkatrész-típusjóváhagyás, anyagcsere-vizsgálat, élelmiszer-biztonság, munkaerő-nyilvántartás, rendőr-konferencia, üzemanyag-fogyasztás, vészhelyzet-elhárítás

—

Az igekötők közül csak a két vagy több szótagból állók számítanak önálló összetételi tagnak:

befogadóképesség, fogalommeghatározás, információfeldolgozás

de: adó-visszatérítés, előfizetés-gyűjtés

—

A képzők – az -i kivételével – beleszámítanak a szótagszámba, azaz míg a munkaerőpiac (hat szótag, főnév) és az -i képzővel ellátott munkaerőpiaci (hét szótag, melléknév) egybeírandó, a munkaerő-piacú (hét szótag, melléknév) már nem. További példák:

élelmiszeripari, vendéglátóipari

de: élelmiszer-iparú, vendéglátó-iparú

—

Összetételi tagnak számít a -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű és a -szerű utótag, amelyet a közszókkal egybeírunk. Ilyen esetekben a hosszú mássalhangzók egyszerűsítésére vonatkozó szabály nem érvényesül:

észszerű, gipszszerű, javaslatszerű, penészszerű, vezetőféle, viaszszerű

de: programjavaslat-szerű, tanszékvezető-féle

—

Az idegen előtagokat akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak, vagy ha önállóan használatos utótag járul hozzájuk:

biotechnológia

de: biotechnológia-ipar

—

Az intézménynevekben általában nem érvényesül a szótagszámlálási szabály:

Külügyminisztérium, Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kara

—

Előfordul olyan képzett földrajzi név is, amelyikben a hatnál több szótag ellenére nincs kötőjel:

fehéroroszországbeli

Két kötőjelet használunk azokban a többszörös összetételekben, amelyeknek előtagja is kötőjellel kapcsolt összetétel (tulajdonnévi vagy betűszós előtag, illetőleg három mássalhangzó találkozása miatt):

e-mail-cím, Nobel-díj-átadás, SVD-vírus-antigén, szén-dioxid-kibocsátás, szén-monoxid-koncentráció, tb-járulék-csökkentés

Bonyolultabb elő- és utótagú többszörös összetételek írásában – a szótagszámtól függetlenül – három további esetben alkalmazunk kötőjelet:

ha az eredetileg kötőjellel tagolt összetételhez újabb, szintén kötőjellel kapcsolandó tag járul, akkor az eredeti kötőjelet elhagyjuk:

békeszerződés-tervezet

de: békeszerződéstervezet-konferencia

ha az eredetileg különírt szókapcsolat egészéhez kapcsolódik egy összetételi tag, a szókapcsolatot egybeírjuk, és az új tagot kötőjellel kapcsoljuk hozzá:

eljárási szabályzat, élő állat, személyi jövedelemadó

de: eljárásiszabályzat-tervezet, élőállat-export, személyijövedelemadó-törvény

Bizonyos szókapcsolatok tagjai egyetlen egységként kapcsolódnak egy újabb elemhez. Ebben az esetben az egységet alkotó tagokat kötőjellel kötjük össze, az új elemet pedig ezektől külön írjuk:

élet-halál harc, fül-orr-gége szakorvos

A szaknyelvekben bizonyos esetekben, az értelem pontos tükröztetése érdekében, nem kifogásolható a nagykötőjel használata sem. Például az orvosi-biológiai szaknyelvben a tól–ig és a ’közt’ viszony kifejezésére:

légcső–nyelőcső sipoly

Megjegyzés:

A túl bonyolult, helyesírási szempontból is nehézkes összetételek helyett, ha lehet, alkalmazzunk szerkezetes megoldást:

erdészetitraktor-típusjóváhagyás

helyett: erdészeti traktorok típusjóváhagyása

10.5.2. Kémiai elnevezések és ásványnevek

A kémiai elnevezések helyesírásának tekintetében a Közös Vámtarifa mindenkor hatályos változata (lásd annak I. mellékletét, a Kombinált Nómenklatúrát) az irányadó, jelenleg a következő: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2018. október 11-i (EU) 2018/1602 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 273., 2018.10.31., 1. o.).

Kötőjellel írt vegyületnevekhez az utótag további kötőjellel kapcsolódik:

szén-dioxid-kibocsátás

Képletjelölésben a számok alsó indexben szerepelnek, tehát nem CO2-kibocsátás, hanem:

CO₂-kibocsátás