• Kezdőoldal
• Tartalom
• Újdonságok
• Tárgymutató
• Hasznos linkek
• PDF változat

10.1. Írásjelek

10.1.1. Pont

A Hivatalos Lapra történő hivatkozáskor a dátumban a pontok után nincs szóköz, és a nullát sem tesszük ki az egy számjeggyel jelölt hónapok és napok elé:

HL L 335., 2006.12.1., 1. o.

A Hivatalos Lap C … A és C … E sorozatára történő hivatkozáskor a HL számában az E vagy A betű után nem szerepel pont:

HL C 64. E, 2007.3.20., 1. o.

A lábjegyzet mindig ponttal végződik, akkor is, ha csak például egy dokumentum száma szerepel benne.

Bizonyos esetekben elmaradhat a mondatzáró pont az internetes cím után, ha a tipográfiai helyzet ezt indokolja (például, ha a cím külön sorban jelenik meg):

További információk a légi utasok uniós jogairól:
https://europa.eu/youreurope/citizens/travel/passenger-rights/air/index_hu.htm

Vámtarifaszámokban a szám után nincs pont:

9504 vámtarifaszám

A halászati körzetet jelölő római/arab szám (vagy több szám esetén az utolsó szám) után nincs pont:

ICES V körzet, 34.4.2 körzet

10.1.2. Három pont

Szó szerinti idézéskor a kihagyott szövegrészt szögletes zárójelbe foglalt három ponttal jelezzük. A zárójelen belül a három pont szóközök nélkül kapcsolódik a zárójelhez. Bizonyos jogszabályokban (például dömpingellenes szövegekben) egyes titkos szövegrészek nem jelennek meg, ezeket szintén szögletes zárójelben, három ponttal jelöljük.

Szövegben a felsorolások végén a három pont helyett „stb.”-t használunk.

10.1.3. Felkiáltójel

Ha egy felszólító formájú mondat kijelentő funkciójú, a mondatzáró írásjel gyakran pont:

Lásd e Hivatalos Lap 23. oldalát.

10.1.4. Vessző

Felsorolásokban a franciabekezdések vesszővel végződnek, ha a felsorolás elemei kis kezdőbetűsek (ha nagy kezdőbetűsek, ponttal végződnek), a felsorolás utolsó eleme ponttal zárul. A Hivatalos Lapban a mellékletekben szereplő franciabekezdéseket nem követi vessző, a felsorolás végén nem szerepel pont.

Az „illetve”, a „valamint” és az „avagy” kötőszók elé mindig ki kell tenni a vesszőt. Több kötőszó együttes használata esetén az írásjel legtöbbször az első kötőszó elé kerül:

Beismeri, hogy tévedett, és hogy rosszindulatú volt.

Az azonos mondatrészeket tartalmazó vesszős felsorolások végén szereplő „stb.” elé nem teszünk vesszőt.

A jogi aktus címébe csak akkor teszünk vesszőt, ha a teljes címre hivatkozunk. A vessző a jogi aktus tárgya után, a dátum elé kerül:

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK bizottsági rendeletre

Ügyeljünk a „mint” kötőszó helyesírására. A „több mint”, „kevesebb mint” kifejezésben nincs vessző, ha a szókapcsolat fokozó szerepű, tehát a mondanivaló tartalmának erősítésére szolgál, és nem összehasonlításra:

Több mint 500 ember jött el a találkozóra.

Kevesebb mint egy év áll rendelkezésére.

A „valamilyen minőségben” értelmű kifejezésekben (tehát ha a szerkezet a mondatban állapothatározó szerepét tölti be) sem teszünk vesszőt a „mint” elé:

A Parlament mint a költségvetési hatóság egyik ága a Tanáccsal közösen dönt a költségvetésről.

10.1.5. Pontosvessző

A számmal vagy betűvel jelölt felsorolásban, ha a felsorolás egyes elemei kisbetűvel kezdődnek, pontosvessző zárja őket (ha nagy kezdőbetűsek, ponttal végződnek). A pontosvesszővel tagolt felsorolás utolsó elemét megelőző „és”, illetve „vagy” elé is ki kell tenni a pontosvesszőt:

a)

működése szempontjából a hatóság független, és megfelelően fel van ruházva a feladatai ellátásához szükséges erőforrásokkal;

b)

feladatai ellátása és hatáskörei gyakorlása során a hatóság rendelkezik a politikai vagy egyéb külső befolyástól való függetlenséget biztosító szükséges garanciákkal, és pártatlanul jár el;

c)

a hatóság határozatait bírósági felülvizsgálatnak vetik alá;

10.1.6. Kettőspont

Ha a kijelentő mondat egy felsorolás vagy táblázat bevezető mondata, a végére kettőspontot teszünk.

Kettőspont után kisbetűt használunk, ha a mondat folytatódik, nagybetűt, ha idézet, cím vagy a bevezető mondat többmondatos kifejtése következik:

A javaslat célkitűzéseit a tagállamok több okból nem tudják kielégítő mértékben megvalósítani: Az egyes repülőtereken a repülőtéri illetékrendszereket és a repülőtéri illetékek meghatározását nem egységes módon szabályozzák az EU-ban. Továbbra is eltérő díjszabási rendszerek vannak érvényben a tagállamokban. Ez a helyzet egyaránt gátolja mind a repülőterek, mind a légi fuvarozók tisztességes versenyének kialakulását.

10.1.7. Kötőjel

Ha két szám körülbelüli értéket, nem pedig valamettől valameddig viszonyt fejez ki, közéjük kötőjel (nem nagykötőjel) kerül:

A Bizottság kimondta, hogy a kritériumokat egy-két éven belül teljesíteni kell.

A toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos mássalhangzót jelölő betű egyszerűsítésére vonatkozó szabály (pl.: szebbé, tollal, többe [kerül]) nem érvényesíthető a tulajdonnevekre, illetőleg a szóösszetételekre. Ezekben a hosszú mássalhangzóhoz a vele azonos újabbat kötőjellel kapcsoljuk:

Hermann-nak, Mariann-nál, Tallinn-nal

rossz-szívű (‘gonosz’)

Épületneveknél nem használunk kötőjelet:

Jacques Delors épület

Berlaymont épület

10.1.8. Nagykötőjel (Ctrl-mínuszjel, illetve Alt 0150)

Hosszabb, mint a kötőjel, hosszúsága megegyezik a gondolatjel hosszúságával.

A nagykötőjel általában tapad az előtte és az utána következő szóhoz vagy számjegyhez. Használatának főbb esetei:

Több szóból álló, bonyolultabb szerkezetek kapcsolódásakor a nagykötőjel szóközökkel is illeszkedhet:

Laczkó Krisztina – Mártonfi Attila

2015. március 16. – 2016. február 24.

2014. április 11. – október 10.

A Bíróság és a Törvényszék egyesített ügyei esetében (ahol több egymás után következő ügyszám alatti ügyet egyesítettek), az első és az utolsó ügyszám nagykötőjellel kapcsolódik. Például a Bíróság esetében:

C-187/05–C-190/05. sz. egyesített ügyek

10.1.9. Gondolatjel

Mind nagykötőjelként, mind gondolatjelként az „en dash”-nek megfelelő karaktert alkalmazzuk, amelyet Ctrl-mínuszjel (illetve Alt 0150) billentyűkombinációval hívhatunk elő. A gondolatjel és a nagykötőjel között az a különbség, hogy a gondolatjel mindig szóközzel kapcsolódik az előtte és az utána álló szóhoz.

Franciabekezdések elején gondolatjel szerepel. A Hivatalos Lapban technikai okokból valamennyi nyelven egységesen „em dash” (Alt 0151) hosszúságú gondolatjel áll a franciabekezdések előtt.

10.1.10. Zárójel

Kerek (…), szögletes […], kapcsos {…}.

Alapvetően a kerek zárójelet használjuk, a többi zárójelfajtát az azon belüli zárójelezésre szokás alkalmazni a fenti sorrend szerinti hierarchiában.

[…] (a Hivatalos Lap L 48. számának 77. oldalán található előírás [Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának {ENSZ/EGB} 24. számú előírása] szerint) […]

A zárójelen belüli zárójel is kerek, ha (preambulum)bekezdés száma vagy COM dokumentum száma szerepel a zárójelen belül, illetve bizottsági határozatok címében a zárójelben található értesítő dokumentum számában az évszám is kerek zárójelben szerepel:

(lásd az (1) bekezdést)

(COM(2012) 31 final)

(az értesítés a C(1999) 3604. számú dokumentummal történt)

A bekezdések és preambulumbekezdések számát hivatkozáskor is kerek zárójelbe tesszük:

a (3) preambulumbekezdésben

A kerek berekesztő zárójel önállóan is állhat felsorolást jelölő betűk után:

a) […]; b) […]; c) […]

10.1.11. Idézőjel

„[…]”   
»[…]«   
’[…]’

Az elsődleges idézőjel kezdő jele alsó helyzetű, 99-es alakú, berekesztő párja ugyanilyen formájú, de felső helyzetben van. A másodlagos idézőjelet, az ún. lúdlábat idézeten belüli idézőjelként használjuk, a kezdő jel „nyílhegye” jobbra, a berekesztőé balra, vagyis a közrezárt részre mutat, ellentétben a francia elsődleges idézőjellel. A harmadlagos idézőjel (félidézőjel) a következő a hierarchiában, két jele egymással egyező irányú, a kezdő és a záró idézőjel egyaránt 9-es alakú.

Fogalommeghatározásokban a meghatározandó kifejezés idézőjelben szerepel, nem dőlt betűvel.

Helyesbítésekben a régi és az új szövegrész idézőjelben van, kivéve, ha az egész jogi aktust helyesbítjük (lásd a 10.7.1. pontot):

a következő szövegrész: „[…]”

helyesen: „[…]”.

Folyó szövegben szöveget idézőjelben idézünk, újság vagy kiadvány címét pedig dőlt betűvel. Dőlt betűvel írjuk a latin kifejezéseket is.

A toldalékot is kurziváljuk, kivéve, ha kötőjellel kapcsolódik a címhez:

Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

[…] a Le Monde-ban […]

Idézőjelbe tett, határozott névelővel kezdődő dokumentumcímek esetében a névelő az idézőjelen belül szerepel:

„Az EU jövője” című dokumentum szerzője

Lásd még a 4.2.3. pontot (idézőjelek) és az 5.10. pontot (az idézetek központozása). A címek írásmódjával és toldalékolásával kapcsolatban lásd a 10.2. pontot.

10.1.12. Törtjel

A vagylagosság jele két szó vagy szórész között szóközök nélkül kapcsolódik:

formális/informális

Több szóból álló szerkezeteknél a szóközös forma használata is indokolt lehet:

páncélozott csapatszállító harcjármű / kétéltű rohamjármű

Évszámoknál megkülönböztetjük a törtjellel és a nagykötőjellel írást. Az előbbi akkor használatos, ha az évek töredék részéről van szó:

2001/2002-es tanév

2003/2004-es pénzügyi év

teljes éveknél azonban az utóbbit alkalmazzuk:

1998–1999 során

a 2004–2006-os években

Az évszámok törtjeles írásmódja során a törtjel előtti évszám után sohasem teszünk pontot. A törtjel után nem szükséges feltétlenül kiírni az évezredet és évszázadot jelölő számjegyeket, ha azok megegyeznének a törtjel előtti évszám megfelelő számjegyeivel:

1996/1997

1996/97. évi