ISSN 1831-5380
Útmutató | Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

5.10. Idézetek

A tipográfia többféle eljárást kínál az idézetek megkülönböztetésére a szövegben, ilyen lehet többek között az idézett részek kisebb betűkkel szedése, illetve idézőjelek vagy gondolatjelek használata.

Az egyszerű idézetek (közvetlenül idézett mondatok vagy szavak) a szövegen belül idézőjelbe kerülnek, betűnagyságuk is azonos.

Más idézeteket magukban foglaló idézetek (idézeten belüli idézetek) esetében az idézőjelek eltérnek egymástól (lásd a 4.2.3. pontot).

Az idézetek központozása

Idézőjelbe foglalt idézetek (idézőjelek, kettőspont, mondat végi pont)

Ha az idézet az eredeti mondat folytatása, a kettőspont kerülendő, és a mondat végi pontot a berekesztő idézőjel után kell kitenni (a központozás a mondat logikájából következik). Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, amikor az idézőjelekbe tett mondatrész új bekezdésben szerepel:

A Bíróság kimondja, hogy az adott ügyben „nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn”.
A Bíróság kimondja, hogy az adott ügyben
„nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn”.

Ha az idézetet kettőspont előzi meg, akkor az idézet nagybetűvel kezdődik és a mondatot záró pont a berekesztő idézőjel elé kerül. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, amikor az idézőjelekbe tett mondat(rész) új bekezdésben szerepel:

Az adott ügyben a Bíróság kimondja: „Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn.”
Az adott ügyben a Bíróság kimondja:
„Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn.”

Ha az idézet után lábjegyzet-hivatkozás van, a mondat végi pontot minden esetben az utóbbi után kell kitenni.

Az adott ügyben a Bíróság kimondja: „Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn” (1).
Az adott ügyben a Bíróság kimondja:
„Nagy a valószínűsége annak, hogy […] erőfölény áll fenn” (1).

Az uniós jogi aktusok bevezető részeinek (bevezető hivatkozások és preambulumbekezdések) idézésekor az eredeti központozást mint az idézet részét át kell venni:

A Bizottság az utolsó preambulumbekezdést a következőképpen módosította: „(3) A megállapodást alá kell írni, és jóvá kell hagyni,”.
Kihagyás (három pont)

A három pont azt jelzi, hogy az idézetből kimaradt egy részlet; ilyen esetben a pontok szögletes zárójelbe kerülnek, amelyet rendes szóköz előz meg:

„A Tanács számos rendelkezést tervezett […]; végül azonban letett róla.”

Ezt a megoldást annak elkerülésére is használjuk, hogy a szerzőtől származó három pont összetéveszthető legyen a kiadványban töredékesen idézett részben használt három ponttal (amint a következő, Esterházy Pétertől vett idézet illusztrálja):

„[…] amint a hatalmas, félkörös terasz kettős, fehér szárnyas ajtajánál áll, topog és legyintget … Majd a várakozást elunva […] lassan hátrasétál a »parádés« istálló felé […].”
Megjegyzés:
Ha a szerző nem használ szögletes zárójelet az idézetekből kihagyott részek jelzésére, a Kiadóhivatal korrektúraszolgálatai – mivel nem tudhatják, hogy egy rész kihagyásáról vagy a gondolat megszakításáról van szó – kénytelenek a hagyományos megoldás szerint eljárni. A három pontot ekkor – minden esetben – rendes szóköz előzi meg és követi:
„A Tanács számos rendelkezést tervezett … végül azonban letett róla.”
„A Bizottság … az esélyegyenlőségre vonatkozó … rendeletre tett javaslatot …”

Ha egy egész bekezdés marad ki, azt szögletes zárójelekbe zárt három pont helyettesíti, és az egész két sorköz közé kerül:

„Xxxxx xxxxx xxxxxxxxx.

[…]

Xxxxx xxxxx xxxxxxxx.”

Utolsó frissítés: 2015. 6. 15.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal