ISSN 1831-5380
Útmutató | Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

5.8. Kiemelés

A kiemelés arra szolgál, hogy az olvasó figyelmét magára vonja egy-egy szó, mondat vagy szövegrész, amelyet a szerző hangsúlyozni szeretne. Magyarul a kurziválás a leggyakrabban alkalmazott kiemelés. Kurzívval jelöljük a szövegben előforduló idegen szavakat, illetve bibliográfiában a művek címét, amennyiben teljes műre hivatkozunk (lásd az 5.9.4. pontot).

Dőlt betűvel szedett szövegben a kiemelendő szavakat álló betűkkel kell szedni.

A kurziválás elkerülésére egyes szavakat idézőjelekkel is kiemelhetünk. A két megoldást együtt azonban lehetőleg ne használjuk.

A félkövér betűfajta is használható kiemelésre, de jobb mértékkel alkalmazni.

A tipográfiai eszközök használatát azonban soha nem szabad túlzásba vinni; a halmozott kiemelésekkel éppen az ellenkező hatást érjük el, amint ezt a következő példák is mutatják:

A Római Szerződés kezdeményezőit két fő ok indította arra, hogy a borokat, a mustot és a szőlőlevet felvegyék azon mezőgazdasági termékek jegyzékébe (II. függelék), amelyeknek közös mezőgazdasági politika tárgyát kellett képezniük.
E termékjegyzékben a csemegeszőlő is szerepel – noha külön tételt nem képez –, mivel a gyümölcsök csoportjába tartozik, és ezért a gyümölcs- és zöldségfélék ágazatára vonatkozó rendelkezések érvényesek rá.
Utolsó frissítés: 2012. 4. 30.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal