ISSN 1831-5380
Útmutató | Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

5.5. A főszöveget megelőző és követő járulékos részek

5.5.1. Ajánlás

Az ajánlás általában rövid, és a mű szövegénél kisebb betűkkel szedik. Az oldal négytizedének magasságában helyezkedik el; az ajánlás utáni, páros oldal mindig üres.

5.5.2. Előszó, szerzői előszó és bevezetés

Az előszó a mű elején található; célja, hogy az olvasónak bemutassa a könyv, illetve a mű szerzőjét. A szerző rendszerint nem ír ilyen előszót saját munkájához. Az előszót a főszövegétől eltérő karakterekkel szedik, általában dőlt és esetleg nagyobb méretű betűkkel.

A szerzői előszó, amelyet a szerző maga ír, a mű rövid bemutatását tartalmazza, a szerző ebben ismerteti a mű megjelentetésével kapcsolatos szándékait. Általában szintén a főszövegtől eltérő, álló karakterekkel szedik.

A bevezetés, amelyet szintén a szerző ír, a mű felépítését hivatott bemutatni az olvasónak. Rendszerint a főszövegével azonos betűtípussal szedik.

5.5.3. Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék a hagyományos gyakorlat szerint a mű elején helyezkedik el. A mű valamennyi részének pontos címeit tartalmazó jegyzékből áll. Minden címmel szemben, általában pontokkal összekötve, található annak az oldalnak a száma, amelyen az illető rész kezdődik.

Az általános tartalomjegyzéket részenkénti összefoglalás kísérheti; ezek mindegyikének részletességét ehhez mérten kell megállapítani.

A tartalomjegyzéket kísérheti illusztrációjegyzék, valamint a táblázatok és grafikonok listája.

5.5.4. Bibliográfia

A bibliográfia rendszerint a kiadvány végén kap helyet.

A bibliográfiai hivatkozások formáját lásd az 5.9.4. pont alatt.

5.5.5. Mutatók

A mutatók olyan részletes jegyzékek, amelyek – mint alább látható – a fontosnak ítélt tárgykörök (személynevek, helynevek, események, kulcsszavak stb.) felsorolását tartalmazzák, meghatározva, hogy azok a kiadványban hol fordulnak elő.

A mutatókat különböző kritériumok szerint lehet típusokba sorolni: betűrendes, tematikus, időrendi, numerikus stb.

Előfordul, hogy ugyanaz a mutató több, egymásnak alárendelt osztályozási rendszert alkalmaz.

Speciális mutatókat is lehet készíteni (szerzők, földrajzi nevek stb. mutatója), de mindezeket az információkat egyetlen általános mutatóba is lehet szedni.

A mutatók megjelenítése

A gyártási folyamat során, amikor egy kiadvány tördelése már megtörtént, a szerzőnek kell kiegészítenie és ellenőriznie a mutatót (pl. egy oldalszámokra utaló mutatóban a szerző egészíti ki az oldalszámozást).

Ha egy mű mutatója különálló füzetben jelenik meg, címében meg kell említeni az érintett mű szerzőjét, címét, megjelenésének helyét és idejét, ahogyan azok a mű címoldalán szerepelnek.

Az időszaki kiadvány vagy sorozat mutatójának címe tartalmazza a teljes címet, a kötetszámot és az érintett időszakot.

Az időszaki kiadványok esetében a kötetmutatókhoz ajánlatos összesített mutatókat is fűzni. Ilyenkor a hivatkozások az évet és a kötetszámot is tartalmazzák.

Ha egy kötet minden füzetét külön oldalszámozzák, a hivatkozásban szerepelnie kell a füzet számának vagy megjelenése időpontjának.

Az élőfejnek minden lap színén és hátoldalán meg kell jelennie, és, kivételes esetektől eltekintve, mindig tartalmaznia kell a mű címét és a mutató típusát. Terjedelmes mutató esetében ajánlott megemlíteni az első és az utolsó szó kezdőbetűjét vagy akár magukat e szavakat minden oldal felső, külső sarkában.

Ha a mutató a kiadvány elején található, oldalszámozásának el kell térnie a főszövegétől.

Az időszaki kiadványok és egyéb sorozatok mutatóját kötetenként kell megjelentetni, lehetőség szerint évente egyszer. Az összesített mutatókat ugyanígy rendszeres időközönként kell közzétenni.

Utolsó frissítés: 2015. 6. 15.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal