3.5. Felsorolások
3.5.1. Felsorolások formája
1. Ha a felsorolás különböző elemeit bevezető rész előzi meg, annak végén az írásjel minden esetben kettőspont, még akkor is, ha a bevezető részt egy újabb bevezető rész követi:
Az 1623/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:1.a 92. cikk a következőképpen módosul:a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:i.a c) pont helyébe a következő szöveg lép:„c)a letelepedés helye és az üzemről készült terv másolata […].”
Annak érdekében, hogy a felsorolást tartalmazó szerkezeti egység ne váljon hiányos mondattá, előfordulhat, hogy a felsorolást keretbe kell foglalni, azaz a bevezető részen kívül egy záró rész is szükségessé válik.
A felsorolás elemei sok esetben tagmondatok. Ilyenkor fontos szem előtt tartani, hogy a bevezető résznek és – ha van – a záró résznek a felsorolás valamennyi elemével önállóan és együttesen is értelmes mondatot kell alkotnia:
„Amíg a tartalékalapot teljesen létre nem hozták, abba a következőket kell befizetni:a)a tagállamok által az 5. cikk értelmében befizetendő összegekből a Bank által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kamatbevételt;b)az a) pontban említett kölcsönök visszafizetéséből származó pénzeszközökből a Bank által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kamatbevételtannyiban, amennyiben erre a kamatbevételre a Bank kötelezettségeinek teljesítéséhez és költségeinek fedezéséhez nincs szükség.”
2. A felsorolás pontjait az első szintnél berekesztő zárójeles kisbetűkkel kell jelölni, a második szintnél kis római számokkal (amelyeket pont követ) és a harmadik szintnél arab számokkal (amelyeket pont követ). A negyedik szintnél franciabekezdéseket kell használni.
Ez az irányelv a következőkre alkalmazandó:a)[…]:i.[…]:1.[…]:—[…].
Kivételes esetben, a fogalommeghatározásokat tartalmazó cikkben és a módosító rendelkezésekben (lásd a 3.3. pontot), a pontokat arab számokkal (amelyeket pont követ) kell jelölni az első szinten, berekesztő zárójeles kisbetűkkel a második szinten és kis római számokkal (amelyeket pont követ) a harmadik szinten.
3. Ha a felsorolás elemeit szám vagy betű vezeti be, az elemeket pontosvessző választja el egymástól. Ha a felsorolás elemeit gondolatjel előzi meg, az elemeket vessző választja el egymástól:
Ez az irányelv a következőkre alkalmazandó:a)[…];b)[…]:i.[…];ii.[…];iii.[…]:1.[…];2.[…]:—[…],—[…],—[…];3.[…].
4. Táblázatokban vagy listákban általában nincs írásjel a felsorolás elemei között.
3.5.2. A jogi aktusok felsorolása
Egyazon típusú jogi aktusok felsorolásában sem az intézmény nevét, sem a jogi aktus típusát jelölő szót nem kell megismételni, ha ugyanarról az intézményről van szó:
(1)A 953/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a megállapodásba foglalt 2001/15/EK (8) és 2004/6/EK (9) bizottsági irányelvet, amelyeket következésképpen el kell hagyni a megállapodásból.[…]
(8)A Bizottság 2003. október 6-i 2003/90/EK irányelve a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 7. o.).(9)A Bizottság 2003. október 6-i 2003/91/EK irányelve a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 11. o.).
A Közösség(ek) rövidítése/betűjele minden egyes szám után (bizonyos nyelveknél a szám előtt zárójelben) szerepel, mivel részét képezi a jogi aktus számának:
a 852/2004/EK és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben […]
[…] 94/35/EK és 94/36/EK irányelv […]
Célszerű a jogi aktusokat időrendi sorrendben felsorolni.
