3.5. Felsorolások
3.5.1. Felsorolások – írásjelek
1. Ha a felsorolás különböző elemeit bevezető rész előzi meg, annak végén az írásjel minden esetben kettőspont, még akkor is, ha a bevezető részt egy újabb bevezető rész követi:
Az 1623/2000/EK rendelet a következőképpen módosul:1.a 92. cikk a következőképpen módosul:a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:i.a c) pont helyébe a következő szöveg lép:„c)a letelepedés helye és az üzemről készült terv másolata […].”
Annak érdekében, hogy a felsorolást tartalmazó szerkezeti egység ne váljon hiányos mondattá, előfordulhat, hogy a felsorolást keretbe kell foglalni, azaz a bevezető részen kívül egy záró rész is szükségessé válik.
A felsorolás elemei sok esetben tagmondatok. Ilyenkor fontos szem előtt tartani, hogy a bevezető résznek és – ha van – a záró résznek a felsorolás valamennyi elemével önállóan és együttesen is értelmes mondatot kell alkotnia:
Amíg a tartalékalapot teljesen létre nem hozták, abba a következőket kell befizetni:a)a tagállamok által az 5. cikk értelmében befizetendő összegekből a Bank által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kamatbevételt;b)az a) pontban említett kölcsönök visszafizetéséből származó pénzeszközökből a Bank által nyújtott kölcsönökkel kapcsolatos kamatbevételtannyiban, amennyiben erre a kamatbevételre a Bank kötelezettségeinek teljesítéséhez és költségeinek fedezéséhez nincs szükség.
2. Ha a felsorolás elemeit szám vagy betű vezeti be, az elemeket pontosvessző választja el egymástól, az utolsót pedig pont zárja le:
„A következők nem tartoznak a 77/388/EGK irányelv 9. cikke (2) bekezdése e) pontja tizenkettedik franciabekezdésének hatálya alá:1.a 77/388/EGK irányelv 9. cikke (2) bekezdése e) pontjának tizenegyedik franciabekezdése szerinti rádióműsor- és televízióműsor-terjesztési szolgáltatások;2.[…] távközlési szolgáltatások;3.a következő termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások:a)termékértékesítések, amennyiben csak a megrendelés és a megrendelés feldolgozása történik elektronikus úton;b)CD-ROM […].”
3. Ha a felsorolás elemeit gondolatjel előzi meg, az elemeket vessző választja el egymástól, az utolsót pedig pont zárja le:
„A 796/2004/EK rendelet 21. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott, munkanaponként számolt 1 %-os csökkentés a következő határideig benyújtott egységes kérelmek, illetve azok módosításai esetében nem alkalmazandó:[…].”—Francia Guyana esetében az illetékes hatóságoknál 2005. június 6-ig,—Martinique esetében az illetékes hatóságoknál 2005. június 19-ig,
4. Táblázatokban, listákban vagy mellékletekben általában nincs írásjel a felsorolás elemei között.
3.5.2. A jogi aktusok felsorolása
Egyazon típusú jogi aktusok felsorolásában sem az intézmény nevét, sem a jogi aktus típusát jelölő szót nem kell megismételni, ha ugyanarról az intézményről van szó:
(1)A 953/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a megállapodásba foglalt 2001/15/EK (8) és 2004/6/EK (9) bizottsági irányelvet, amelyeket következésképpen el kell hagyni a megállapodásból.[…]
(8)A Bizottság 2003. október 6-i 2003/90/EK irányelve a 2002/53/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában egyes mezőgazdasági növényfajok fajtái esetében minimálisan vizsgálandó jellemzők és a vizsgálat minimumfeltételei vonatkozásában a végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 7. o.).(9)A Bizottság 2003. október 6-i 2003/91/EK irányelve a 2002/55/EK tanácsi irányelv 7. cikkének alkalmazásában a zöldségfajok egyes fajtáinak a vizsgálatakor minimálisan figyelembe vett jellemzők és a vizsgálat elvégzésének minimumkövetelményei tekintetében történő végrehajtási intézkedések meghatározásáról (HL L 254., 2003.10.8., 11. o.).
A Közösség(ek) rövidítése/betűjele minden egyes szám után (bizonyos nyelveknél a szám előtt zárójelben) szerepel, mivel részét képezi a jogi aktus számának:
a 852/2004/EK és a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben […]
[…] 94/35/EK és 94/36/EK irányelv […]
Célszerű a jogi aktusokat időrendi sorrendben felsorolni.
