2.1. A jogi aktusok megjelölése
A jogi aktusok teljes megjelölése kihirdetésük során az alábbiakat foglalja magában:
—
a jogi aktust kibocsátó intézmény vagy szerv neve,
—
a szám (azaz a vonatkozó rövidítés(ek)/betűjel(ek) („EU„, „Euratom„, „EU, Euratom„, „KKBP„), az évszám és a jogi aktus sorszáma),
—
a jogi aktus típusának jelzése (rendelet, irányelv stb.),
—
az elfogadás dátuma (az Európai Parlament és a Tanács által együttesen elfogadott jogi aktusok esetében az aláírás dátuma),
—
a cím (vagyis a jogi aktus tartalmának lényege, a szabályozás tárgya),
—
a kettős számozással ellátott jogszabályokban a kibocsátó által hozzárendelt szám (lásd az 1.2.2. pontot, „Kettős számozás”).
Fontos hangsúlyozni, hogy hivatkozáskor a magyar nyelvi változatban a teljes megjelölés elemeinek sorrendje megváltozik. A hivatkozáskor követendő szabályokat a 3.2. pont tartalmazza.
Fontos, hogy ha egy másik jogi aktus vagy helyesbítés módosítja egy jogi aktus megjelölését, akkor a továbbiakban mindig a módosított vagy helyesbített megjelölést kell használni.
Megjegyzés:
Egy jogi aktus első oldalán, a cím alatt megjelenhet a „kodifikált szöveg” vagy az „átdolgozás” kifejezés. Ezek a kifejezések mindig félkövérrel szedett kisbetűkkel, a cím alatt zárójelben elhelyezve jelennek meg. Sosem jelennek meg a címlap tartalomjegyzékében, és nem történik rájuk utalás a jogi aktusra való hivatkozáskor.
