ISSN 1831-5380
Útmutató | Jogi nyilatkozat | Cookie-k | Gyakran ismétlődő kérdések | Kontakt | Az oldal nyomtatása

Bevezetés

Történet

1952

Az ESZAK-Szerződés hatálybalépését követően hivatalos lapot hoznak létre közlemények, határozatok stb. közzétételére.
A Hivatalos Lap első alkalommal december 30-án jelenik meg.
1952-től 1958. április 19-ig az Európai Szén- és Acélközösség Hivatalos Lapja néven jelenik meg, hivatalos nyelve a francia, a holland, a német és az olasz.

1958

Két további szerződés, az EGK-Szerződés és az Euratom-Szerződés hatálybalépését követően a Hivatalos Lap címe módosul, és elnevezése az Európai Közösségek Hivatalos Lapja névre változik. Az új Hivatalos Lap először április 20-án jelenik meg.

1968

Januárban létrejön az L (Jogszabályok) és a C (Tájékoztatások és közlemények) sorozat.
Az L sorozat első száma január 3-án, a C sorozat első száma pedig január 12-én jelenik meg.

1978

Januárban a közbeszerzési felhívások közzétételére létrejön az S sorozat (Kiegészítés az Európai Közösségek Hivatalos Lapjához), amelynek első száma január 7-én jelenik meg.
Korábban a közbeszerzési ajánlati felhívások, illetve az Európai Fejlesztési Alap hirdetményei 1974 végéig az L sorozatban, 1977 végéig pedig a C sorozatban jelentek meg.

1981

Hozzáférhetővé válik a nyilvánosság számára a közösségi jog többnyelvű, intézmények közötti automatizált dokumentációs rendszere, a CELEX (Communitatis Europae Lex) adatbázis.
Az adatbázis – amelynek terjesztője a Bizottság – elektronikusan és mágnesszalagon férhető hozzá.

1986

Az S sorozat elektronikus formában is hozzáférhetővé válik (ún. TED [tenders electronic daily] adatbázis).

1987

Az L és C sorozat mikrofilmen is hozzáférhetővé válik.

1991

Januárban létrejön a C … A sorozat.

1992

Októberben a CELEX gondozása átkerül a Bizottságtól a Kiadóhivatalhoz.

1997

Az S sorozat CD-ROM formátumban is hozzáférhetővé válik.

1998

Az L és a C sorozat hozzáférhetővé válik az EUR-Lex oldalán az interneten. Július 1-jétől az S sorozat papíron már nem, hanem kizárólag CD-ROM formátumban és az interneten jelenik meg (TED adatbázis).

1999

Augusztus 31-től az új C … E sorozat elektronikus formában jelenik meg (E = elektronikus).

2001

Az L és C sorozat CD-ROM-on is hozzáférhetővé válik.

2002

Január 1-jétől az EUR-Lexhez való hozzáférés ingyenes.

2003

Február 1-jétől a Nizzai Szerződés hatálybalépése következtében a Hivatalos Lap elnevezése az Európai Unió Hivatalos Lapja névre módosul.

2004

Május 1-jétől a bővítés nyomán a Hivatalos Lap húsz nyelven kerül közzétételre. A 930/2004/EK tanácsi rendeletnek megfelelően a HL máltai nyelvű kiadására eltérő szabályok vonatkoznak; három évig (2004. május 1. – 2007. április 30.) az intézmények kizárólag az Európai Parlament és a Tanács által együttesen elfogadott jogi aktusokat kötelesek máltai nyelven megjelentetni.
A HL borítója szélén található színes csík május 1-jétől megszűnik, és a nyelvi változatok azonosítása a cím- és hátlapon található ISO-kóddal történik.
Május 1-jétől a CELEX és az EUR-Lex adatbázisba mind a húsz nyelven töltenek fel szövegeket.
A Hatályos közösségi jogszabályok jegyzékének utolsó papírváltozata júliusban jelenik meg. Ezután a jegyzék az EUR-Lexen érhető el.
November 1-jétől a CELEX adatbázis tartalma az EUR-Lex részévé válik, és december 31-től a CELEX már nem kerül frissítésre.

2007

Január 1-jétől Románia és Bulgária csatlakozása nyomán, valamint a másodlagos joganyag ír nyelven való közzétételére vonatkozó határozat alapján a Hivatalos Lap 23 nyelven jelenik meg. Az ír kiadásra azonban a máltaihoz hasonlóan kivétel vonatkozik: öt éven keresztül (2007. január 1. – 2011. december 31.) az intézmények a 920/2005/EK tanácsi rendelet alapján csak az Európai Parlament és a Tanács által együttesen elfogadott rendeleteket kötelesek ír nyelven is megjelentetni.
Január 1-jétől új szerkezeti rend kerül bevezetésre a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusok osztályozására vonatkozóan.

2009

December 1-jétől, a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének napjától kezdve a HL kiegészül az L V ideiglenes rovattal: „A 2009. december 1-je után az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok”.

2010

Január 1-jétől bevezetésre kerül a Hivatalos Lapban közzétett jogi aktusok osztályozására vonatkozó új szerkezeti rend, amely tartalmazza a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett módosításokat.

2012

Az ír nyelvre vonatkozó, 2007-ben meghatározott kivételt az 1257/2010/EU tanácsi rendelet további öt évre meghosszabbítja (2012.1.1. – 2016.12.31.).

2013

A Hivatalos Lap Július 1-jétől – Horvátország csatlakozását követően – 24 nyelven jelenik meg.

2014

Április 1-jétől megszűnik a C … E sorozat.

2016

Január 1-jén létrejön az L … I és C … I sorozat.
Márciusban az EUR-Lex portálon működésbe lép az ELI (European Legislation Identifier [európai jogszabály-azonosító]).

2017

Az ír nyelvre vonatkozó kivétel ismét meghosszabbításra kerül az (EU, Euratom) 2015/2264 tanácsi rendelet alapján, azonban hatályát lépésről lépésre szűkíteni kell a célból, hogy a kivétel 2021. december 31-ig fokozatosan megszűnjön.

Az intézmények, szervek és hivatalok szerzői szolgálatai

Az intézmények, szervek és hivatalok megnevezései a 9.5. pontban szerepelnek.

Európai Parlament (Brüsszel, Luxembourg, Strasbourg)

A szövegeket a különféle igazgatóságok továbbítják a Hivatalos Laphoz.

Európai Tanács (Brüsszel)

A szövegeket az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága továbbítja.

Az Európai Unió Tanácsa (Brüsszel)

A szövegeket a Főtitkárság továbbítja.

Európai Bizottság (Brüsszel, Luxembourg)

A Hivatalos Lapban közzéteendő bizottsági szövegeket, azaz a kötelező erejű jogi aktusokat (L sorozat), a Bizottság javaslatait, tájékoztatásait és közleményeit (C sorozat), valamint a közbeszerzési ajánlati felhívásokat és az Európai Fejlesztési Alap közleményeit (S sorozat) a Főtitkárság továbbítja.

Az Európai Unió Bírósága (Luxembourg)

A szövegeket a Bíróság Hivatala továbbítja.

Európai Központi Bank (Frankfurt am Main)

A szövegeket a Titkárság és Nyelvi Szolgálatok Főigazgatósága vagy a Jogi Szolgálatok Főigazgatósága továbbítja.

Európai Számvevőszék (Luxembourg)

A szövegeket a „Közlemények és jelentések” részleg továbbítja.

Az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (Brüsszel)

A szövegeket az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága továbbítja.

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (Brüsszel)

A különböző részlegektől származó szövegeket a nyilvántartási osztály továbbítja.

Régiók Európai Bizottsága (Brüsszel)

A különböző részlegektől származó szövegeket a nyilvántartási osztály továbbítja.

Európai Beruházási Bank (Luxembourg)

A szövegeket azok szerzői továbbítják.

Európai ombudsman (Strasbourg) és európai adatvédelmi biztos (Brüsszel)

A szövegeket azok szerzői továbbítják.

Hivatalok és ügynökségek

A hivatalok és ügynökségek listáját lásd a 9.5.3–9.5.6. pontban.

Az intézmények, szervek, intézményközi szolgálatok és hivatalok többnyelvű listáját lásd az A9. mellékletben.

LegisWrite

A LegisWrite program jogi vagy egyéb természetű hivatalos dokumentumok létrehozására, átdolgozására és azok intézmények közötti továbbítására, valamint a szövegek szerkezetének és megjelenítésének egységesítésére szolgál.

További információ az európai intézmények és szervek alkalmazottai számára hozzáférhető GoPro oldalon található (Guide to procedures, angol és francia nyelven): https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/wikis/display/REGISTRY/Legiswrite (en) (*).

Segédanyagok

Az egyes szövegek Hivatalos Lapban történő közzétételéhez kapcsolódóan a legfontosabb segédanyagok a következők:

a)
helyesírási, nyelvhelyességi és szerkesztési kérdésekben:
A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
Deme László, Fábián Pál és Tóth Etelka (szerk.): Magyar helyesírási szótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999
Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila: Helyesírás. Osiris Kiadó, Budapest, 2005
Pusztai Ferenc (főszerk.): Magyar értelmező kéziszótár. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003
Kiss Gábor (főszerk.): Magyar szókincstár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2000
Bakos Ferenc (szerk.): Idegen szavak és kifejezések kéziszótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára. Osiris Kiadó, Budapest, 2007
Idegen nyelvű rövidítések és betűszavak szótára. Littera Könyvkiadó, 1997
Magay Tamás (szerk.): Idegen nevek kiejtési szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1978
Gyurgyák János (szerk.): Rövidítésszótár. Osiris Kiadó, Budapest, 2005
Grétsy László és Kovalovszky Miklós (szerk.): Nyelvművelő kézikönyv I–II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1985
Grétsy László és Kemény Gábor (szerk.): Nyelvművelő kéziszótár. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005
Gyurgyák János: Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris Kiadó, Budapest, 2005
b)
jogszabály-szerkesztési kérdésekben:
Az Európai Unió Tanácsa keretében elfogadott jogi aktusok formája, 2015
Az Európai Közösségek Bizottsága által készített Legislative drafting — a Commission manualPDF (Jogszabály-szerkesztési szabályok, belső útmutató hat nyelven) (*)
c)
terminusok, betűszavak és rövidítések tekintetében:
IATE (Az Európai Unió intézményközi terminológiai adatbázisa)
Termin (Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott terminológiai adatbázis)
d)
a jogi aktusok címének, tartalmának, legutóbbi módosításainak stb. ellenőrzése céljából:
EUR-Lex adatbázis (Hozzáférést biztosít az európai uniós joghoz. Az adatbázisban elérhető a Hivatalos Lap, valamint többek között a Szerződések, a jogszabályok, a jogesetek és a jogalkotási javaslatok)
e)
a Hivatalos Lap kefelenyomatainak olvasásához (oldalelrendezési szabályok, tipográfiai jelölések stb.):
Vizuális ismertető – A Hivatalos Lap tipográfiai szabályai (enPDF, frPDF).

Ezenfelül a Hivatalos Lap egyes számai állandó referenciaként szolgálnak bizonyos szakterületek (mezőgazdaság, halászat, kereskedelmi megállapodások, Kombinált Nómenklatúra, harmadik országokkal között megállapodások stb.) tekintetében.

(*)
Az európai intézmények alkalmazottai számára fenntartott belső link/munkadokumentum.
Utolsó frissítés: 2020. 6. 2.
Az oldal tetejére
Előző oldalKövetkező oldal