Hivatkozások

Jogalap

Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala felállításáról szóló, 1969. január 16-i 69/13/Euratom, ESZAK, EGK határozat (HL L 13., 1969.1.18.), amelyet az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az Európai Unió Kiadóhivatalának szervezéséről és működéséről szóló, 2009. június 26-i 2009/496/EK, Euratom határozata hatályon kívül helyezett, és annak helyébe lépett (HL L 168., 2009.6.30., 41. o.):

„1. cikk

Az »Európai Unió Kiadóhivatala« olyan intézményközi hivatal, amelynek feladata az Európai Közösségek és az Európai Unió intézményei kiadványainak a lehető legkedvezőbb feltételekkel történő közzététele.”

A Bizottság kiadványainak tanácsadó bizottsága a kiadvány fogalmát a következőképpen határozta meg: „sokszorosított szöveg, amelynek kiadása költségvetési kiadást képez, és amelyet főként külső használatra szántak”.

A Kiadóhivatal feladatai közé tartozik többek között:

—

a formátumok szabványosítása,

—

a kiadványok megjelenítésének harmonizálása.

Megjegyzés:

A fenti határozat értelmében az „Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala” elnevezést 2009. 7. 1-jétől kezdődő hatállyal az „Európai Unió Kiadóhivatala” váltotta fel.

Megbízás

E dokumentumot az alábbi szervek készítették:

—

a Kiadóhivatal Irányítóbizottsága által létrehozott intézményközi bizottság, amely az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága képviselőiből áll,

—

a Kiadóhivatalban felállított, a kiadványszerkesztési útmutatóval foglalkozó általános koordinációs részleg,

—

az intézményközi nyelvi csoportok (nyelvenként egy csoport), amelyek képviselőit az intézményközi bizottság tagjai nevezik ki.

Az intézményközi bizottság szerepe legfőképpen az, hogy kijelölje azokat a hivatalos képviselőket, akik e csoportok keretében közvetlenül részt vesznek a munkában. A bizottság fontosabb problémák esetén a döntőbíró szerepét töltheti be.

A kiadványszerkesztési útmutatóval foglalkozó általános koordinációs részleg az eljárás irányításának egészéért felelős: meghatározza a megbeszélések napirendi pontját, gondoskodik arról, hogy a különböző csoportok döntései egymással koherensek legyenek, illetve biztosítja az eljárás aktualizálását és fejlesztését. Feladata emellett az útmutató honlapjának kezelése is, amelynek fejlesztésében közvetlenül is részt vesz.

A nyelvi csoportok feladata az egyes nyelvi változatok kidolgozása és gondozása, az általános koordinációs részleg irányítása alatt. Az e csoportokban dolgozó kiadóhivatali képviselők biztosítják az adott munkák koordinációját, és ügyelnek az információknak az általános koordinációs részleghez történő továbbítására. E nyelvi csoportok az intézmények különböző, nyelvekkel foglalkozó képviselőiből (jogász-nyelvész, fordító, terminológus, korrektor stb.) állnak.

Ezenkívül a napirenden lévő témáktól függően rendszeresen konzultálnak különböző döntéshozó szervekkel is, mint például a Bizottság főtitkárságával, protokollszolgálatával, illetve a külkapcsolatokért felelős szolgálataival. Szoros kapcsolat alakult ki különféle nemzetközi szervezetekkel is, többek között a szabványosítás (ISO) területén.