Hivatkozások
Jogalap
Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala felállításáról szóló, 1969. január 16-i 69/13/Euratom, ESZAK, EGK határozat (HL L 13., 1969.1.18.), amelyet az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága az Európai Unió Kiadóhivatalának szervezéséről és működéséről szóló, 2009. június 26-i 2009/496/EK, Euratom határozata hatályon kívül helyezett, és annak helyébe lépett (HL L 168., 2009.6.30., 41. o.):
„1. cikk
Az »Európai Unió Kiadóhivatala« olyan intézményközi hivatal, amelynek feladata az Európai Közösségek és az Európai Unió intézményei kiadványainak a lehető legkedvezőbb feltételekkel történő közzététele.”
*
A Bizottság kiadványainak tanácsadó bizottsága a kiadvány fogalmát a következőképpen határozta meg: „sokszorosított szöveg, amelynek kiadása költségvetési kiadást képez, és amelyet főként külső használatra szántak”.
A Kiadóhivatal feladatai közé tartozik többek között:
Megbízás
E dokumentumot az alábbi szervek készítették:
Az intézményközi bizottság szerepe legfőképpen az, hogy kijelölje azokat a hivatalos képviselőket, akik e csoportok keretében közvetlenül részt vesznek a munkában. A bizottság fontosabb problémák esetén a döntőbíró szerepét töltheti be.
A kiadványszerkesztési útmutatóval foglalkozó általános koordinációs részleg az eljárás irányításának egészéért felelős: meghatározza az aktuális feladatokat, gondoskodik arról, hogy a különböző csoportok döntései egymással koherensek legyenek, illetve biztosítja az eljárás aktualizálását és fejlesztését. Feladata emellett az útmutató honlapjának kezelése is, amelynek fejlesztésében közvetlenül is részt vesz.
A nyelvi csoportok feladata az egyes nyelvi változatok kidolgozása és gondozása, az általános koordinációs részleg irányítása alatt. Az e csoportokban dolgozó kiadóhivatali képviselők biztosítják az adott munkák koordinációját, és ügyelnek az információknak az általános koordinációs részleghez történő továbbítására. E nyelvi csoportok az intézmények különböző, nyelvekkel foglalkozó képviselőiből (jogász-nyelvész, fordító, terminológus, korrektor stb.) állnak.
Ezenkívül a napirenden lévő témáktól függően az illetékesek rendszeresen konzultálnak különböző döntéshozó szervekkel is, mint például a Bizottság főtitkárságával, protokollszolgálatával, illetve a külkapcsolatokért felelős szolgálataival. Szoros kapcsolat alakult ki különféle nemzetközi szervezetekkel is, többek között a szabványosítás (ISO) területén.