A Közpénzellenőrzés az Európai Unióban internetes portál az Európai Unióban és tagállamaiban működő 29 legfőbb ellenőrző intézmény felhatalmazásáról, jogállásáról, szervezeti felépítéséről, munkájáról és kiadványairól nyújt tájékoztatást. Bizonyos államokban egyéb (például regionális vagy tartományi) közpénzellenőrzési szervek is működnek, ezekről azonban a portál nem közöl információkat.
A Közpénzellenőrzés az Európai Unióban nevű portál rámutat a korszerű közpénzellenőrzési szervek jelentős szerepére és illusztrálja, hogy azok hogyan járulnak hozzá demokráciáink eredményes működéséhez. Az Unió legfőbb ellenőrző intézményeinek hasonlóságait és különbségeit bemutatva szemlélteti azt a gazdag sokféleséget, amely az Európai Unió egyik legfontosabb érdeme és alapvető értéke is egyben.

Az információkat a különböző ellenőrző intézményekkel folytatott szoros együttműködés keretében gyűjtöttük össze, és az Európai Számvevőszék ezúton is szeretne köszönetet mondani ezeknek az intézményeknek és munkatársaiknak a támogatásukért. Bár az online portál tartalma rendszeresen frissülni fog, a portál megnyitása alkalmából 2019 januárjában korlátozott számú nyomtatott példányt is közzétettünk, amely itt tölthető le PDF formátumban.

Reméljük, portálunk Unió-szerte és az Unió határain túl is felkelti a számvevők, a politikai döntéshozók és a jogalkotók érdeklődését, és értékes hozzájárulást nyújt a közpénzellenőrzésre irányuló jelenlegi kutatásokhoz is.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAINAK LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEI
— ÁTTEKINTÉS

BEVEZETÉS

A közpénzellenőrzés minden demokratikus rendszer szerves része. Az Európai Uniót (EU) jelenleg alkotó 28 tagállam különböző intézkedésekkel biztosítja a közkiadások elszámoltathatóságát, átláthatóságát és megbízható felügyeletét. Mindez rendszerint a külső közpénzellenőri feladatokat ellátó legfőbb ellenőrző intézmények (SAI) felelőssége.

A legfőbb ellenőrző intézmények a közforrások felhasználásának hatékonyságát, eredményességét és gazdaságosságát, valamint a közkiadásoknak és a közbevételek beszedésének szabályszerűségét vizsgálják. Tényalapú, tárgyilagos és részrehajlástól mentes ellenőrzési jelentéseik elősegítik a kormányzatok parlamenti kontrollját, és ezáltal hozzájárulnak a szakpolitikák, a programok, a közigazgatás és az állami forrásokkal való gazdálkodás javításához. Ez megerősíti a polgárok társadalmi kontrollba vetett bizalmát és elősegíti a demokráciák megfelelő működését.

A kormányzás elszámoltathatóságának és átláthatóságának támogatása és fejlesztése mellett az uniós legfőbb ellenőrző intézmények harmadik országokban is aktívan támogatják a közpénzellenőrzési szervek kapacitásainak növelését.

Az adattárban szereplő 29 uniós és tagállami legfőbb ellenőrző intézmény némelyike gazdag (akár több száz évre visszanyúló) örökségre tekinthet vissza, míg mások jelenlegi formájukban csak a közelmúltban jöttek létre. A legfőbb ellenőrző intézmények felépítése, feladat- és hatásköre gyakran nagy átalakulásokon ment át az idők során, néha politikai változásokból adódóan, néha közigazgatási reform következményeként. A független legfőbb ellenőrző intézmény megléte az Unióhoz való csatlakozás egyik előfeltétele.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI

Az Európai Uniót a Maastrichti Szerződés hozta létre 1993-ban. Elődeinek – az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség – alapítása az 1950-es évekre nyúlik vissza. 1993 óta 16 új ország csatlakozott az Unióhoz (1995-ben, 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban). Az Európai Unió jelenleg 28 tagállamból áll.

A LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEK TÍPUSAI ÉS IRÁNYÍTÁSA

A legfőbb ellenőrző intézmények több szempontból is csoportosíthatók. Hagyományosan a francia-latin, az angolszász és a német rendszerben gyökerező szervezeti felépítésű intézményeket különböztetjük meg. Újabban ezzel szemben a legfontosabb különbség a joghatósági funkció megléte, illetve hiánya. A legfőbb ellenőrző szervek csoportosíthatók aszerint is, hogy monokratikus elven, azaz egyetlen személy (elnök, főellenőr stb.) irányításával működnek-e, vagy testületi szerv (például tanács, kollégium, szenátus vagy plénum) vezeti őket.

E tág csoportokon belül további alapot jelenthet a besoroláshoz, hogy az egyes legfőbb ellenőrző intézményeknek van-e hatáskörük az alacsonyabb kormányzati szintek ellenőrzésére, illetve hogy milyen viszony áll fenn a legfőbb ellenőrző intézmény és a nemzeti parlament között.

A LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEK IRÁNYÍTÁSA

  A legfőbb ellenőrző intézmény irányítótestülete/vezetője Az irányítótestület tagjainak száma Hivatali idő (év)
AUSZTRIA
Rechnungshof
Elnök  1 12 év (nem megújítható)
BELGIUM
Rekenhof /
Cour des comptes /
Rechnungshof
Közgyűlés 12 6 év (megújítható)
BULGÁRIA
Сметна палата на Република България
Elnök és két alelnök  3 Elnök: 7 év (nem megújítható)
Alelnökök: 7 év (megújítható)
HORVÁTORSZÁG
Državni ured za reviziju
Főellenőr  1 8 év (megújítható)
CIPRUS
Eλεγκτική Υπηρεσία της Κυπριακής Δημοκρατίας
Főellenőr  1 Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nejvyšší kontrolní úřad
Tanács 17 Elnök és alelnök:
9 év (megújítható)
Tagok: korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
DÁNIA
Rigsrevisionen
Főellenőr  1 6 év (egy alkalommal 4 évvel meghosszabbítható)
ÉSZTORSZÁG
Riigikontroll
Főellenőr  1 5 év (megújítható)
FINNORSZÁG
Valtiontalouden tarkastusvirasto
Főellenőr  1 6 év (megújítható)
FRANCIAORSZÁG
Cour des comptes
Fő elnök és hat kamarai elnök  7 Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
NÉMETORSZÁG
Bundesrechnungshof
Elnök, Szenátus (Tanács) 16 Elnök: 12 év (nem megújítható)
Igazgatók: korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
GÖRÖGORSZÁG
Ελεγκτικό Συνέδριο
Plénum 42 Elnök: 4 év (nem megújítható)
Tagok és bírák: korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
MAGYARORSZÁG
Állami Számvevőszék
Elnök  1 12 év (megújítható)
ÍRORSZÁG
Office of the Comptroller and Auditor General
Comptroller and Auditor General (elnök-főellenőr)  1 Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
OLASZORSZÁG
Corte dei conti
Elnök  1 Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
LETTORSZÁG
Latvijas Republikas Valsts kontrole
Tanács, főellenőr  7 4 év (legfeljebb két egymást követő ciklusra megújítható)
LITVÁNIA
Valstybės Kontrolė
Főellenőr  1 5 év (egy alkalommal megújítható)
LUXEMBURG
Cour des comptes
Elnök, alelnök és három tanácsos  5 6 év (megújítható)
MÁLTA
National Audit Office
Főellenőr  1 5 év (egy alkalommal megújítható)
HOLLANDIA
Algemene Rekenkamer
Tanács  5 Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig)
LENGYELORSZÁG
Najwyższa Izba Kontroli
Elnök és (esetenként) kollégiumi testület 18 Elnök: 6 év (egy alkalommal megújítható)
Testület: 3 év (megújítható)
PORTUGÁLIA
Tribunal de Contas
Elnök és plénum 19 Elnök: 4 év (megújítható)
Tagok: korlátlan
ROMÁNIA
Curtea de Conturi a României
Plénum 18 9 év (nem megújítható)
SZLOVÁKIA
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky
Elnök  1 7 év (egy alkalommal megújítható)
SZLOVÉNIA
Računsko sodišče Republike Slovenije
Szenátus  3 9 év (megújítható)
SPANYOLORSZÁG
Tribunal de Cuentas
Plénum 13 Elnök: 3 év (megújítható)
Többi tanácsadó: 9 év (megújítható)
Főügyész: 5 év (megújítható)
SVÉDORSZÁG
Riksrevisionen
Főellenőrök  3 7 év (nem megújítható)
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
National Audit Office
Comptroller and Auditor General (elnök-főellenőr)  1 10 év (nem megújítható)
Európai Számvevőszék Kollégiumi testület 28 Elnök: 3 év (megújítható)
Tagok: 6 év (megújítható)

FÜGGETLENSÉG

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények független közigazgatási szervek. A törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási ágtól való függetlenségüket az alkotmány garantálja. Felhatalmazásuktól függően a legfőbb ellenőrző intézmények előzetes vagy utólagos ellenőrzéseket végezhetnek a bevételek és kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének, a szakpolitikák, programok és intézkedések gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének, illetve a közigazgatás működésének értékelésére. Egyes legfőbb ellenőrző intézmények a közpolitikák és -programok hatását is vizsgálják.

JOGHATÓSÁGI FUNKCIÓ

Egyes legfőbb ellenőrző intézmények joghatósági (bírósági) feladatokat is ellátnak. Ennek köszönhetően jogi eljárást indíthatnak a közkiadásokkal és közvagyonnal kapcsolatos szabálytalanságok elkövetésében való részvétellel gyanúsított, közpénzzel gazdálkodó személyek, illetve könyvelők ellen. A joghatósági funkció eszközt biztosít a legfőbb ellenőrző intézményeknek arra, hogy azonosítsák a személyes felelősségeket, és szankcionálják a közszolgálatban dolgozó egyéneket.

KAPCSOLAT A PARLAMENTTEL

A különböző tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei és parlamentjei közötti kapcsolat ugyanolyan változatos, mint maguk a közpénzellenőrzési szervek. Míg minden legfőbb ellenőrző intézmény független, néhányuk a parlamenti felügyeleti struktúra részét képezi.

JOGHATÓSÁGI FUNKCIÓVAL RENDELKEZŐ / ELŐZETES ELLENŐRZÉSEKET VÉGZŐ / A PARLAMENTI FELÜGYELETI STRUKTÚRA RÉSZÉT KÉPEZŐ LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEK

  Joghatósági funkció Előzetes ellenőrzés A parlamenti felügyeleti struktúra része
AUSZTRIA
Rechnungshof
   
BELGIUM
Rekenhof /
Cour des comptes /
Rechnungshof
   
BULGÁRIA
Сметна палата на Република България
     
HORVÁTORSZÁG
Državni ured za reviziju
     
CIPRUS
Eλεγκτική Υπηρεσία της Κυπριακής Δημοκρατίας
     
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nejvyšší kontrolní úřad
     
DÁNIA
Rigsrevisionen
   
ÉSZTORSZÁG
Riigikontroll
     
FINNORSZÁG
Valtiontalouden tarkastusvirasto
   
FRANCIAORSZÁG
Cour des comptes
   
NÉMETORSZÁG
Bundesrechnungshof
     
GÖRÖGORSZÁG
Ελεγκτικό Συνέδριο
 
MAGYARORSZÁG
Állami Számvevőszék
   
ÍRORSZÁG
Office of the Comptroller and Auditor General
   
OLASZORSZÁG
Corte dei conti
 
LETTORSZÁG
Latvijas Republikas Valsts kontrole
     
LITVÁNIA
Valstybės Kontrolė
   
LUXEMBURG
Cour des comptes
     
MÁLTA
National Audit Office
   
HOLLANDIA
Algemene Rekenkamer
     
LENGYELORSZÁG
Najwyższa Izba Kontroli
   
PORTUGÁLIA
Tribunal de Contas
 
ROMÁNIA
Curtea de Conturi a României
     
SZLOVÁKIA
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky
     
SZLOVÉNIA
Računsko sodišče Republike Slovenije
   
SPANYOLORSZÁG
Tribunal de Cuentas
 
SVÉDORSZÁG
Riksrevisionen
   
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
National Audit Office
   
Európai Számvevőszék      

A sokféleségben közös vonás, hogy mind az uniós, mind a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények általában szoros kapcsolatot tartanak fenn a parlamenttel. A kapcsolat sarokköve rendszerint a beszámolás, vagyis az, hogy a legfőbb ellenőrző intézmény megküldi ellenőrzési jelentéseit a parlamentnek. Ezeket a jelentéseket rendszerint egy különbizottság, illetve az ellenőrzés tárgyától függően néha egy-egy adott témával foglalkozó bizottság vitatja meg. A legfőbb ellenőrző intézmények képviselői általában jelen lehetnek ezeken a vitákon, illetve részt is vehetnek azokban. Néhány tagállamban a legfőbb ellenőrző intézmény elnökének arra is joga van, hogy meghallgassák az intézmény munkájához kapcsolódó témákról folytatott parlamenti viták során.

A parlamentek gyakran kulcsszerepet játszanak a legfőbb ellenőrző intézmények elnökének vagy irányítótestületének kinevezésében vagy kijelölésében. Ezenfelül néhány parlament részt vesz a legfőbb ellenőrző intézmény költségvetésének kidolgozásában és jóváhagyásában is, vagy külső ellenőrt jelöl ki az intézmény beszámolójának ellenőrzésére.

Végezetül egyes legfőbb ellenőrző intézmények hatásköre a nemzeti parlament igazgatási kiadásainak ellenőrzésére is kiterjed.

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY ÉS KÖLTSÉGVETÉS

A legfőbb ellenőrző intézmények emberi és pénzügyi erőforrásai nagymértékben eltérnek a különböző országokban, még a lakosság vagy az ellenőrzött költségvetés arányában is. Ez a különbség nem csak a legfőbb ellenőrző intézmény felhatalmazását és szervezeti felépítését tükrözi, hanem a tagállam általános jellemzőit és államigazgatását is.

Összességében több mint 17 000-en dolgoznak az Unió és tagállamai 29 legfőbb ellenőrző intézményében. A négy legnagyobb uniós tagállam (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság és Olaszország, lakosságuk összesen közel 280 millió fő) legfőbb ellenőrző intézményei mintegy 6 000 főt, a fennmaradó tagállamok (összlakosság: 236 millió fő) pedig együttesen 11 000 főt foglalkoztatnak.

Összességében elmondható, hogy a nagyobb nyugat-európai legfőbb ellenőrző intézményekben alacsonyabb a női alkalmazottak aránya és magasabb az átlagéletkor, míg a kelet-európai legfőbb ellenőrző intézményeknél általában alacsonyabb az átlagéletkor és nagyobb a nők aránya.

Az Unió egészére nézve 20 000 lakosra jut egy legfőbb ellenőrző intézményi alkalmazott (mediánérték). Ugyanakkor e téren jelentős különbségek mutatkoznak az egyes tagállamok között. A legfőbb ellenőrző intézmények saját költségvetése szinte kivétel nélkül alacsonyabb a teljes kormányzati költségvetés 0,1%-ánál.

A LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA ÉS KÖLTSÉGVETÉSE

ELLENŐRZÉSI TERÜLETEK

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények központi szerepet játszanak a nyilvános elszámoltathatósági folyamatban. A végrehajtó ág külső ellenőreként értékelik, hogy a kormány szakpolitikái és kiadásai milyen mértékben érik el a tervezett célkitűzéseket, továbbá ellenőrzik a közpénzgazdálkodást és beszámolnak a közszervek pénzügyi jelentéseiről, ezáltal pedig független tájékoztatást és bizonyosságot nyújtanak a parlamenteknek.

FŐ ELLENŐRZÉSI KATEGÓRIÁK

PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSEK: ezek keretében különböző dokumentumok és jelentések, a belső ellenőrzési és kontrollrendszerek, a számviteli és pénzügyi eljárások, valamint egyéb feljegyzések átvizsgálása révén ellenőrzik, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e a pénzügyi helyzetről, és hogy a pénzügyi tevékenységek eredményei megfelelnek-e az elfogadott számviteli standardoknak és elveknek.

SZABÁLYSZERŰSÉGI ELLENŐRZÉSEK: azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött szervezet, tevékenység vagy program gazdasági és pénzügyi irányítása megfelel-e az alkalmazandó jogi és szabályozási rendelkezéseknek.

TELJESÍTMÉNY-ELLENŐRZÉSEK: források kezelésével foglalkozó szervek és intézmények által végrehajtott programok, műveletek, irányítási rendszerek és eljárások vizsgálata, amelynek célja annak megállapítása, hogy e forrásokat gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használták-e fel.

A legfőbb ellenőrző intézmények rendszerint központi vagy szövetségi szinten vizsgálják az állami költségvetési bevételeket és kiadásokat, de néhány tagállamban regionális, helyi vagy települési önkormányzati szinten is végezhetnek ellenőrzéseket. Bár az ellenőrzések főként a minisztériumokra és a kormányszervekre irányulnak, az ellenőrzött szervezetek között lehetnek állami tulajdonú vállalatok (például műsorszolgáltató társaságok), felsőoktatási intézmények vagy nemzeti bankok is.

A legfőbb ellenőrző intézmények többsége valamennyi közbevétel és -kiadás ellenőrzésére jogosult, a magántársaságok vagy egyéni kedvezményezettek szintjén is.

A LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNYEK ÁLTAL ELLENŐRZÖTT KORMÁNYZATI SZINTEK

  Központi kormány Regionális
önkormány­zatok
Helyi
önkormány­zatok
Állami vállalatok Közigazga­tási szervek Települések Egyéb
kedvezmé­nyezettek
AUSZTRIA
Rechnungshof
BELGIUM
Rekenhof /
Cour des comptes /
Rechnungshof
   
BULGÁRIA
Сметна палата на Република България
   
HORVÁTORSZÁG
Državni ured za reviziju
CIPRUS
Eλεγκτική Υπηρεσία της Κυπριακής Δημοκρατίας
 
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Nejvyšší kontrolní úřad
     
DÁNIA
Rigsrevisionen
   
ÉSZTORSZÁG
Riigikontroll
   
FINNORSZÁG
Valtiontalouden tarkastusvirasto
 
FRANCIAORSZÁG
Cour des comptes
     
NÉMETORSZÁG
Bundesrechnungshof
     
GÖRÖGORSZÁG
Ελεγκτικό Συνέδριο
MAGYARORSZÁG
Állami Számvevőszék
 
ÍRORSZÁG
Office of the Comptroller and Auditor General
     
OLASZORSZÁG
Corte dei conti
LETTORSZÁG
Latvijas Republikas Valsts kontrole
LITVÁNIA
Valstybės Kontrolė
 
LUXEMBURG
Cour des comptes
     
MÁLTA
National Audit Office
   
HOLLANDIA
Algemene Rekenkamer
     
LENGYELORSZÁG
Najwyższa Izba Kontroli
PORTUGÁLIA
Tribunal de Contas
ROMÁNIA
Curtea de Conturi a României
 
SZLOVÁKIA
Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky
SZLOVÉNIA
Računsko sodišče Republike Slovenije
SPANYOLORSZÁG
Tribunal de Cuentas
SVÉDORSZÁG
Riksrevisionen
     
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
National Audit Office
   
Európai Számvevőszék

AZ ELLENŐRZÉSI TÉMÁK KIVÁLASZTÁSA ÉS A PROGRAMOZÁS

Az ellenőrzések kiválasztása és megtervezése különböző kritériumok figyelembevételével történik: ilyenek többek között a kockázatok és a hatások, valamint az egyes szakpolitikai területeken várható jövőbeni fejlemények. Sok legfőbb ellenőrző intézmény éves programozási eljárások és ellenőrzési tervek mentén végzi munkáját, amelyeket többéves stratégia és éves kockázatértékelés alapján dolgoz ki. A közép- és hosszú távú tervezés e kombinációja rugalmasságot biztosít és lehetővé teszi a legfőbb ellenőrző intézmények számára a váratlan fejleményekre való reagálást.

VÉGSŐ DÖNTÉSHOZATAL – MONOKRATIKUS/TESTÜLETI STRUKTÚRA

Néhány országban a parlament (a képviselők és/vagy bizottságok), a kormányminiszterek, illetve akár magánszemélyek vagy -szervezetek is felkérhetik a legfőbb ellenőrző intézményt konkrét ellenőrzések elvégzésére. A legfőbb ellenőrző intézmények azonban – néhány kivétellel – nem kötelesek elvégezni ezeket az ellenőrzéseket.

Azoknál a legfőbb ellenőrző intézményeknél, amelyek élén egyetlen személy áll, rendszerint ez a személy hozza meg a végleges döntést az elvégzendő ellenőrzésekről. A többi intézménynél ezt az irányító testület vagy a kollégium közösen teszi meg.

BIZONYÍTÉKGYŰJTÉS ÉS NYOMON KÖVETÉS

Az ellenőrzési bizonyítékok összegyűjtése érdekében a legfőbb ellenőrző intézmények dokumentumokat vizsgálnak meg, adatokat elemeznek, interjúkat készítenek vagy helyszíni ellenőrzéseket végeznek, például az ellenőrzött szerv létesítményeiben vagy valamely projekt helyszínén. Hogy ezt megtehessék, a legfőbb ellenőrző intézmények hozzáférési joggal rendelkeznek minden olyan információhoz, amelyet szükségesnek ítélnek feladataik elvégzéséhez, és az ellenőrzött szervezetek munkatársai kötelesek együttműködni a legfőbb ellenőrző intézmény ellenőreivel.

Hozzáférési joguk ellensúlyozása érdekében a legfőbb ellenőrző intézményeket és azok alkalmazottait különleges titoktartási kötelezettség terheli az ellenőrzések során megszerzett információk tekintetében.

BESZÁMOLÁS

Ellenőrzéseik alapján a legfőbb ellenőrző intézmények jelentéseket készítenek, amelyekben bemutatják megállapításaikat és észrevételeiket, rámutatnak a szabálytalanságokra, ellenőrzési következtetéseket vonnak le, valamint ajánlásokat tesznek a hiányosságok orvoslására. Ezek az ajánlások az ellenőrzési jelentés fontos részét képezik, mivel értékes iránymutatást nyújtanak a politikai döntéshozók számára. Az ajánlásoknak köszönhetően javítható a közkiadások eredményessége, hatékonysága, gazdaságossága és szabályszerűsége, és számos hiba és szabálytalanság elkerülhetővé válik.

Bizonyos legfőbb ellenőrző intézményeknek jogukban áll véleményezni a hatáskörükbe tartozó témákhoz (például a pénzgazdálkodáshoz) kapcsolódó törvénytervezeteket is; ezt részben saját kezdeményezésre, részben a jogalkotó kérésére tehetik meg.

KIADVÁNYOK

A legfőbb ellenőrző intézmények rendszerint éves ellenőrzési jelentést adnak ki az éves államháztartási beszámolóról és az állami költségvetés végrehajtásáról. Ezenfelül néhány legfőbb ellenőrző intézmény egyes intézmények vagy szervek (például a parlament, az államfő vagy a szociális jóléti rendszerek) pénzügyi kimutatásairól is közzétesz jelentést. Egyes legfőbb ellenőrző intézmények ellenőri véleményt is adnak ezekről a pénzügyi kimutatásokról, illetve éves beszámolókról.

A legfőbb ellenőrző intézmények továbbá konkrét témákról szóló ellenőrzési jelentéseket, a jogszabályokról vagy jogszabálytervezetekről szóló véleményeket, áttekintő kiadványokat vagy hasznosulási jelentéseket is közzétesznek. Kiadhatnak ezenfelül vitairatokat, elemzéseket és tanulmányokat, illetve a fontosabb témákban folyó ellenőrzésekhez háttérinformációkat nyújtó dokumentumokat is.

Néhány legfőbb ellenőrző intézmény rendszeresen készít jelentéseket az uniós források tagállamuk általi felhasználásáról és irányításáról is.

Végül számos legfőbb ellenőrző intézmény éves tevékenységi jelentést, folyóiratot, illetve a munkájukról tájékoztatást nyújtó egyéb dokumentumokat is közzétesz.

AZ EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE

A legfőbb ellenőrző intézmények rendszerint benyújtják jelentéseiket a parlamentnek, jellemzően a költségvetési ügyekért, illetve az ellenőrzés témájáért felelős bizottságnak. A legfőbb ellenőrző intézmények általában nyilvánosságra hozzák ellenőrzési jelentéseik többségét. Kivételt jelenthetnek ez alól az érzékeny témákkal (pl. védelempolitika) foglalkozó, illetve az egyedi titoktartási kötelezettséggel járó jelentések.

Gyakran használják a közösségi médiát a polgárokkal és a médiával való közvetlen kommunikációra és kapcsolatfelvételre.

EGYÜTTMŰKÖDÉS

Együttműködés más legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények közötti együttműködés

Szoros együttműködési hálózat köti össze az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeit és az Európai Számvevőszéket. Ez az együttműködés a tagállami legfőbb ellenőrző intézmények vezetőiből, illetve az Európai Számvevőszék elnökéből álló Kapcsolattartó Bizottság keretében valósul meg. Az uniós Kapcsolattartó Bizottság munkacsoportokat hozhat létre konkrét, uniós dimenzióval rendelkező ellenőrzési témák kapcsán, és aktív hálózatot biztosít az uniós legfőbb ellenőrző intézmények munkatársai közötti szakmai kapcsolattartás számára.

Az EUMSZ azon cikke, amely előírja az Európai Számvevőszék számára az uniós legfőbb ellenőrző intézményekkel való kapcsolattartást és együttműködést, egyben lehetővé teszi az uniós tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeinél dolgozó ellenőröknek, hogy (megfigyelőként) részt vegyenek az Európai Számvevőszék által a tagállamuk területén végzett ellenőrzésekben. Az Európai Számvevőszék standard eljárás szerint tájékoztatja a tagállami legfőbb ellenőrző intézményeket az országukban tervezett helyszíni ellenőrzésekről. A tagállami legfőbb ellenőrző intézmény ez alapján eldöntheti, hogy küld-e munkatársakat az Európai Számvevőszék ellenőrző csoportjának kísérésére a helyszíni vizsgálat során. Ezen túlmenően az uniós legfőbb ellenőrző intézmények közös vagy összehangolt ellenőrzéseket is végezhetnek egyes kiválasztott témákban.

Jelenleg már hagyományt jelent a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményei közötti kétoldalú együttműködés is, amely az ellenőrzési módszertanok és eredmények cseréjén túl akár a számvevők ideiglenes cseréjére is kiterjedhet.

Együttműködés az unión kívüli legfőbb ellenőrző intézményekkel

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények szakmai értékeléssel támogathatják a harmadik országokban működő legfőbb ellenőrző intézményeket, illetve részt vehetnek különböző olyan kapacitásépítési tevékenységekben (pl. ikerintézményi projektek), amelyek célja azok segítése jogi és intézményi bázisuk fejlesztésében.

Külön hálózatot hoztak létre a tagjelölt országok legfőbb ellenőrző intézményeinek támogatására, amely célja az uniós tagállamok, a tagjelölt országok és a potenciális tagjelölt országok közötti együttműködés elősegítése és ösztönzése elsősorban kisléptékű, gyakorlati együttműködés formájában.

Néhány tagállam legfőbb ellenőrző intézménye szorosan együttműködik azon országok közpénzellenőrzési szerveivel is, amelyekkel tagállamuk történelmi okokból szoros kapcsolatokat ápol, illetve amelyekkel közös nyelv köti össze őket.

Nemzeti szintű együttműködés más közpénzellenőrzési szervekkel

Kormányzati struktúrájuktól függően az uniós tagállamok szövetségi, nemzeti, regionális, tartományi vagy települési szinten működő szerveket bíznak meg a közpénzellenőrzési feladatokkal. A teljes mértékben funkcionális regionális ellenőrző hivatalokkal rendelkező országokban a legfőbb ellenőrző intézmény ellenőrzései rendszerint a központi kormányzat szintjére irányulnak, és az intézmények adott esetben együttműködnek a tagállam más közpénzellenőrzési szerveivel.

Együttműködés a nemzetközi szervezetekkel

Minden uniós legfőbb ellenőrző intézmény tagja az INTOSAI és az EUROSAI szervezetnek.

INTOSAI

A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) intézményesített keretet biztosít a legfőbb ellenőrző intézményeknek a fejlődés és a tudástranszfer ösztönzéséhez, a közpénzellenőrzés nemzetközi szintű javításához, valamint a tagok szakmai kapacitásának, tekintélyének és befolyásának saját országukban való erősítéséhez.

Az INTOSAI-t 1953-ban alapították autonóm, független és politikamentes szervezetként. Az INTOSAI különleges konzultációs státuszt élvez az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsában (ECOSOC).

Az INTOSAI Főtitkárságát Ausztria legfőbb ellenőrző intézménye működteti.

Az uniós legfőbb ellenőrző intézmények számos INTOSAI-projektben vesznek részt, többek között az INTOSAI Szakmai Dokumentumok Fórumában (Forum for INTOSAI Professional Pronouncements, FIPP), amely meghatározza a legfőbb ellenőrző intézményekre vonatkozó alapvető követelményeket előíró nemzetközi ellenőrzési standardokat (ISSAI), valamint a közigazgatási szervek ellenőrzése során alkalmazandó alapelveket.

(Forrás: INTOSAI)

EUROSAI

A Legfőbb Ellenőrző Intézmények Európai Szervezete (EUROSAI) az INTOSAI egyik regionális csoportja. Az EUROSAI-t 1990-ben alapították 30 taggal (29 európai ország legfőbb ellenőrző intézménye és az Európai Számvevőszék). A szervezet 2018-ban már 50 tagot számlált (49 európai ország legfőbb ellenőrző intézménye és az Európai Számvevőszék).

Az EUROSAI Főtitkárságának Spanyolország legfőbb ellenőrző intézménye ad otthont.

(Forrás: EUROSAI)

Ezenfelül az uniós legfőbb ellenőrző intézmények számos közpénzellenőrzéssel foglalkozó szervezet által végrehajtott projektben is részt vesznek, és néhányan felelősek egyes nemzetközi, kormányközi vagy szupranacionális szervezetek – így az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) és szakosodott ügynökségei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) – külső ellenőrzéséért. Ezúton egyben biztosítják az országaik által e szervezeteknek folyósított pénzügyi hozzájárulások szabályszerű és hatékony felhasználását.

Végezetül általános gyakorlatnak számít, hogy az uniós legfőbb ellenőrző intézmények együttműködési kezdeményezésekben vesznek részt különböző nemzetközi szervezetekkel [pl.: OECD, az Interparlamentáris Unió (IPU), a Belső Ellenőrök Intézete (IIA) vagy a Nemzetközi Könyvvizsgálói Szövetség (IFAC)]. Ez az együttműködés rendszerint a közpénzellenőrzéshez kapcsolódó aktuális témákra összpontosít, és kirendelések, képzések, tudásmegosztás vagy egyéb szakmai együttműködés formáját ölthetik.

ISMERTETŐK

EURÓPAI UNIÓ

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK

Alapítva: 1977

Honlap: www.eca.europa.eu

Küldetésnyilatkozat:

Az Európai Számvevőszék küldetése, hogy elősegítse az Unió pénzgazdálkodásának javítását, valamint az elszámoltathatóság és átláthatóság növelését, és hogy az uniós polgárok pénzügyi érdekeinek független őreként tevékenykedjen. Felhívja a figyelmet a kockázatokra, bizonyosságot nyújt, valamint jelzi mind a hiányosságokat, mind a sikereket. Iránymutatással szolgál az uniós döntéshozóknak és jogalkotóknak ahhoz, hogy javítani tudják az uniós szakpolitikák és programok irányítását, továbbá tájékoztatást nyújt az európai polgároknak arról, hogy mire költi az Unió a pénzüket.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Európai Számvevőszék megvizsgálja az Unió, illetve az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek összes bevételét és kiadását.

Értékeli, hogy megfelelő-e az Unió pénzgazdálkodása, és hogy minden bevételt és kiadást a vonatkozó szabályokkal összhangban teljesítettek-e. Az Európai Számvevőszék éves megbízhatósági nyilatkozatot készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az uniós források felhasználásának jogszerűségéről és szabályszerűségéről, valamint az esetlegesen észlelt szabálytalanságokról.

Az Számvevőszék minden egyes pénzügyi év lezárását követően éves jelentést készít. Ezenfelül bármikor közreadhatja egy-egy meghatározott témára vonatkozó észrevételeit (ezt elsősorban különjelentések formájában teszi meg), illetve véleményt adhat ki.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • az Európai Unió működéséről szóló szerződés 285–287. cikke;
  • az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Európai Számvevőszék minden lehetséges szempontból értékeli az uniós költségvetés végrehajtását. A fő ellenőrzött szervezet az Európai Bizottság, amelyet a Számvevőszék folyamatosan tájékoztat ellenőrzési munkájáról és módszereiről, valamint a számára releváns ellenőrzési eredményeiről.

Az Európai Bizottság 30 főigazgatóságán túlmenően a Számvevőszék a következő entitásokat is ellenőrzi:

  • Európai Fejlesztési Alapok;
  • 41 uniós ügynökség és végrehajtó ügynökség, 8 közös vállalkozás és 2 egyéb szerv;
  • Európai Beruházási Bank és Európai Beruházási Alap;
  • Európai Központi Bank;
  • az Unió forrásbevonási és hitelezési műveletei (pl. az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus);
  • Egységes Felügyeleti Mechanizmus és Egységes Szanálási Mechanizmus.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió külső ellenőre. A hét uniós intézmény egyikeként teljesen független módon végzi ellenőrzéseit.

A Számvevőszék maga alkotja meg eljárási szabályzatát. E szabályzat elfogadásához a Tanács jóváhagyása szükséges.

KAPCSOLAT AZ EURÓPAI PARLAMENTTEL,
A TANÁCCSAL, ILLETVE A TAGÁLLAMI PARLAMENTEKKEL

Az Európai Számvevőszék minden jelentését (köztük az éves jelentést) és véleményét bemutatja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezek a jelentések képezik az uniós költségvetés éves zárszámadási eljárásának alapját, és a jogalkotók folyamatosan felhasználhatják azokat a munkájuk során.

AZ EURÓPAI PARLAMENT

Az Európai Számvevőszék elnöke az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága (CONT) előtt és a plenáris ülésen is bemutatja az éves jelentést, és meghívást kap a Parlament zárszámadással foglalkozó plenáris ülésére. A Számvevőszék tagjai rendszeresen felkérést kapnak a releváns számvevőszéki jelentések bemutatására úgy a CONT, mint más európai parlamenti bizottságok és munkacsoportok előtt.

AZ EU TANÁCSA

Az Európai Számvevőszék elnöke bemutatja az éves jelentést a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) előtt, valamint különös érdeklődésre számot tartó különjelentések bemutatására is felkérést kaphat.

Intézményi szinten a Számvevőszék fő tárgyalópartnere a Tanács Költségvetési Bizottsága, amely valamennyi pénzügyi kérdéssel, köztük a zárszámadási eljárással is foglalkozik. A Számvevőszék jelentéseit bemutatják az illetékes tanácsi előkészítő szervek előtt, amelyek azok nyomán tanácsi állásfoglalás-tervezeteket dolgoznak ki magasabb tanácsi szintű jóváhagyásra.

AZ UNIÓS TAGÁLLAMOK PARLAMENTJEI

Az Európai Számvevőszék a tagállamok illetékes parlamenti bizottságainak is megküldi jelentéseit és véleményeit. Ezenfelül a Számvevőszék tagjai a tagállami parlamentek előtt is bemutathatják a számvevőszéki kiadványokat, különösen az éves jelentéseket és különjelentéseket.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Az elnöki tisztséget 2016 októbere óta Klaus-Heiner Lehne tölti be.

HIVATALI IDŐ

3 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A számvevőszéki tagok választják maguk közül.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

28 tagú kollektív testület, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegál.

A számvevőszéki tagok feladataikat teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében látják el, erről hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag az Európai Bíróság előtt esküt tesz.

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A számvevőszéki tagokat az egyes tagállamok jelölése alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az Európai Unió Tanácsa nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Európai Számvevőszék öt ellenőrzési kamarából, valamint az Ellenőrzés-minőségi Bizottságból, az Igazgatási Bizottságból és a Főtitkárságból épül fel. Az elnök, a kamarák és az Ellenőrzés-minőségi Bizottság munkáját különböző igazgatóságok segítik; minden számvevőt hozzárendelnek egy-egy igazgatósághoz.

A Számvevőszék rendszerint havonta kétszer ülésezik teljes létszámban (mind a 28 tag részvételével) a fő számvevőszéki éves kiadványok, köztük az Unió általános költségvetéséről és az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentések megtárgyalása és elfogadása céljából.

ELNÖKSÉG

Az elnök munkáját a stratégiai fejlesztésért, a munkaprogramért, a tervezésért, a teljesítménymenedzsmentért, az intézményi kapcsolatokért, a kommunikációért és a médiakapcsolatokért felelős Elnökségi Igazgatóság (DOP) támogatja.

Ezenfelül közvetlenül az elnök alá tartozik a jogi szolgálat és a belső ellenőrzési részleg is.

ELLENŐRZÉSI KAMARÁK

Az Európai Számvevőszék az egyes tagjait az öt ellenőrzési kamara valamelyikéhez rendeli.

Minden kamara munkája egy-egy uniós szakpolitikai tematikus területhez kapcsolódik. A kamarák élén egy-egy kamarai elnök áll, akit az adott kamara tagjai választanak maguk közül kétéves (megújítható) időtartamra. Valamennyi számvevőszéki tag hatáskörébe külön saját ellenőrzési feladatok tartoznak.

Mindegyik kamarának két fő feladatköre van:

  • egyrészt különjelentések, különálló éves jelentések és vélemények elfogadása;
  • másrészt az Unió költségvetéséről és az Európai Fejlesztési Alapokról szóló éves jelentések elkészítése, amelyeket a Számvevőszék plenáris testülete fogad el.

ELLENŐRZÉS-MINŐSÉGI BIZOTTSÁG

Az Ellenőrzés-minőségi Bizottság az ellenőrzés-minőségért felelős számvevőszéki tagból és (az öt kamarát képviselő) öt további tagból áll. Feladata az Európai Számvevőszék ellenőrzési politikájának, standardjainak és módszertanainak gondozása, az ellenőrzések támogatása és fejlesztése, valamint az ellenőrzések minőségének felügyelete. Ez a bizottság felel a módszertani kérdésekért és a Számvevőszék egészére kiterjedő minőségügyi felülvizsgálatok elvégzéséért.

IGAZGATÁSI BIZOTTSÁG

Általános stratégiai és adminisztratív kérdésekben az Igazgatási Bizottság és adott esetben a tagok kollégiuma dönt.

Az Igazgatási Bizottság a Számvevőszék elnökéből, az egyes kamarák elnökeiből, az intézményközi kapcsolatokért felelős számvevőszéki tagból és az ellenőrzés-minőségért felelős számvevőszéki tagból áll. Ez a bizottság foglalkozik az adminisztratív ügyekkel, valamint a stratégiai, külkapcsolati és kommunikációs vonatkozású döntéshozatallal.

FŐTITKÁR

A főtitkárt az Európai Számvevőszék mint testület nevezi ki hatéves, megújítható időtartamra.

A főtitkár elsősorban az ellenőrzést támogató szolgálatokért (emberi erőforrások, informatika, fordítás, logisztika stb.) felelős.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 853 fő (2017) (mintegy 65% ellenőrzésben)
  • A munkatársak az összes uniós tagállamból érkeznek, felvételük rendszerint az Unió egészére kiterjedő nyílt versenyeljárás útján történik.
  • Nemek aránya: ♂ 50%; ♀ 50%

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Számvevőszék finanszírozása az Európai Unió általános költségvetéséből történik.
  • 141 millió euró (2017), ebből 100% igazgatási kiadás.
  • Az Európai Számvevőszék költségvetése az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-ának, illetve az Unió összes igazgatási kiadásai körülbelül 1,5%-ának felel meg.

ELLENŐRZÉS

— ELLENŐRZÉSI HATÁSKÖR

Az ellenőrzést a nyilvántartások alapján és szükség esetén a helyszínen, az Unió többi intézményében, az Unió nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek, hivatalok és ügynökségek helyiségeiben végzik. Az Európai Beruházási Bank (EBB) uniós bevételek és kiadások kezelésével összefüggő tevékenységeire külön szabályok vonatkoznak.

A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel vagy – ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel – az illetékes tagállami szervezeti egységekkel kapcsolatot tartva végzik el. Az Európai Számvevőszék mindkét fél függetlenségének megőrzése mellett, a bizalom szellemében működik együtt a tagállamok legfőbb ellenőrző intézményeivel.

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Európai Számvevőszék függetlenül dönt munkaprogramjáról. Éves programozási eljárása a különböző szakpolitikai területekre vonatkozó többéves kockázatértékelésre támaszkodik.

Az európai parlamenti bizottságok javaslatot tehetnek az ellenőrzések témájára; a Számvevőszék mérlegeli ezeket a javaslatokat.

Az Európai Számvevőszék a honlapján közzéteszi a munkaprogramját.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Európai Számvevőszék értékeli az uniós költségvetési számvitel és pénzgazdálkodás állapotát, valamint megvizsgálja, hogy mennyiben teljesülnek az uniós szakpolitikai célkitűzések.

Az Európai Számvevőszék különböző típusú ellenőrzéseket végez:

  • A teljesítményellenőrzések az uniós szakpolitikák és programok eredményességét, hatékonyságát, illetve gazdaságosságát vizsgálják. Ezek az értékarányossági ellenőrzések egy-egy adott irányítási vagy költségvetési területre vonatkoznak. Kiválasztásuk olyan kritériumok alapján történik, mint pl. a közérdekűség, a fejlesztés lehetősége, illetve a szabálytalanság vagy a rossz teljesítmény kockázata.
  • A pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések az éves beszámolók megbízhatóságát és a mögöttes tranzakciók jogszerűségét és szabályszerűségét vizsgálják (főleg a megbízhatósági nyilatkozat elkészítése céljából), valamint azt értékelik, hogy az adott költségvetési területekhez tartozó rendszerek, illetve tranzakciók megfelelnek-e a vonatkozó szabályoknak és rendeleteknek.

Az Európai Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban – azokat az Európai Unió sajátos helyzetére alkalmazva –, valamint saját etikai kódexének megfelelően végzi ellenőrzéseit.

Munkája során teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzési kézikönyveket és gyakorlati útmutatókat használ, amelyeket honlapján is közzétesz.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Európai Számvevőszék kiadványai a következőképpen csoportosíthatók:

  • éves jelentések, amelyek főként az uniós költségvetés és az Európai Fejlesztési Alapok pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzéseinek eredményeit tartalmazzák, de költségvetési gazdálkodással, valamint teljesítménnyel kapcsolatos szempontokat is vizsgálnak;
  • az uniós ügynökségekről, decentralizált szervezetekről, közös vállalkozásokról és egyéb szervekről szóló különálló éves jelentések;
  • különjelentések amelyek egy-egy kiadási vagy szakpolitikai területre, illetve költségvetési vagy irányítási kérdésre vonatkozó, kiválasztott ellenőrzések eredményeit mutatják be;
  • a pénzgazdálkodást jelentősen befolyásoló új vagy átdolgozott jogszabályokról – akár más intézmény kérésére, akár saját kezdeményezésre – kiadott vélemények;
  • áttekintő kiadványok, például a következők:
    • állapotfelmérések: egy-egy összetett, tágan értelmezett szakpolitikai területről vagy irányítási kérdésről készített leíró-elemző jellegű dokumentumok, amelyekben összegyűjtött ellenőrzési tapasztalataink és ismereteink alapján több szempontból, átfogóan mutatjuk be az adott témát;
    • tájékoztatók: jellegüket tekintve hasonlóak az állapotfelmérésekhez (szintén szakpolitikai vagy irányítási területekkel kapcsolatos kérdésekről készített leíró-elemző jellegű dokumentumok), de szűkebb témaköröket tárgyalnak;
    • gyorsvizsgálatok: egy-egy konkrét kérdésre vagy problémára összpontosító ténymegállapító dokumentumok, amelyek szükség esetén elemzést is nyújthatnak e tények értelmezéséhez.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Európai Számvevőszék valamennyi kiadványa az Unió összes hivatalos nyelvén elérhető a honlapján a nyilvánosság számára. A Számvevőszék ezenfelül számos csatornán, többek között a közösségi médiában is hírt ad jelentéseiről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Európai Számvevőszék szoros kapcsolatot tart fenn a tagállami legfőbb ellenőrző intézményekkel és a nemzetközi ellenőrzési szervezetekkel, társintézményi értékeléseket készít, együttműködik különböző agytrösztökkel és kutatószervezetekkel, és részt vesz a tudományos életben.

 

 

AUSZTRIA

RECHNUNGSHOF

Alapítva: 1948
Jogelőd alapítva: 1761

Honlap: www.rechnungshof.gv.at

Küldetésnyilatkozat:

Függetlenül és tárgyilagosan az Ön szolgálatában.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Osztrák Számvevőszék (ACA) a szövetségi, tartományi és települési szintű legfőbb független ellenőrző intézmény.

Feladata annak ellenőrzése, hogy megfelelően gazdálkodnak-e az állami forrásokkal, ideértve a közintézmények által végrehajtott közkiadásokat és a magánintézmények által felhasznált állami forrásokat is (az egységes ellenőrzés elve alapján).

A Számvevőszék azt vizsgálja, hogy a forrásokat gazdaságosan, eredményesen és hatékonyan használják-e fel. Legfőbb stratégiai feladatán, az ellenőrzéseken és konzultációkon felül bizonyos közjegyzői funkciókat, valamint más, közpolitikai jelentőségű feladatokat is ellát.

A Számvevőszék saját kezdeményezésére, független módon dönt ellenőrzései típusáról, tematikájáról és módszertanáról.

A Számvevőszék alkotmányos megbízatása bizonyos különleges ellenőrzések elvégzéséről is rendelkezik, például az alábbi esetekben:

  • az osztrák szövetségi parlament vagy valamely tartományi parlament állásfoglalása nyomán;
  • az osztrák szövetségi parlament vagy valamely tartományi parlament képviselőinek felkérésére;
  • a szövetségi kormány, valamely tartományi kormány vagy valamely szövetségi miniszter észszerű felkérésére.

Az alkotmány korlátozza az ilyen felkérések számát, biztosítva az Osztrák Számvevőszék ellenőrzés-tervezésének függetlenségét.

Ezenfelül az Osztrák Számvevőszék fontos különleges feladatokat is ellát. Ilyenek például a következők:

  • a szövetségi szintű pénzügyi kimutatások összeállítása;
  • az adósságnyilatkozat elkészítése;
  • jogszabály- és rendelettervezetek felülvizsgálata;
  • az összeférhetetlenségi törvénnyel, a jövedelemkorlátozási törvénnyel és a párttörvénnyel kapcsolatos feladatok;
  • a szövetségi kormányzathoz tartozó vállalkozások és ügynökségek által fizetett átlagbérekről és -nyugdíjakról szóló jelentéssel kapcsolatos feladatok;
  • szakvélemények készítése a választottbírói testületek számára, a 2008-es stabilitási paktummal összhangban.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

Az Osztrák Számvevőszék tevékenységeire, funkcióira, szervezetére és helyzetére a következő jogszabályok irányadók:

  • a Szövetségi Alkotmány (1920) VI. fejezete;
  • az Osztrák Számvevőszékről szóló szövetségi törvény (RHG) (1948);
  • az Alkotmánybíróságról szóló törvény (amennyiben nézeteltérés adódik az Osztrák Számvevőszék és valamely jogalany között a hatásköröket és jogokat illetően, az Osztrák Számvevőszék felkérheti az Alkotmánybíróságot, hogy határozzon az ügyben);
  • a Nemzeti Tanács eljárási szabályzatáról szóló szövetségi törvény (a szövetségi parlamentek szabályozzák a Számvevőszék stratégiailag jelentős részvételét a bizottsági üléseken és a plenáris üléseken);
  • az Európai Unió működéséről szóló szerződés (közvetlenül alkalmazandó az uniós közösségi források ellenőrzésére és az Európai Számvevőszékkel való együttműködésre).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Osztrák Számvevőszék a következő entitások pénzügyeit ellenőrzi:

  • az állam, a tartományok, a településszövetségek, a több mint 10 000 lakosú települések, valamint a törvényben meghatározott egyéb jogalanyok;
  • szövetségi, tartományi vagy települési intézmények által, illetve ilyen intézmények részét képező személyek által igazgatott alapítványok, alapok és intézetek;
  • olyan szervezetek, amelyek felett az állam, valamely tartomány vagy valamely legalább 10 000 lakosú település gyakorol tényleges ellenőrzést, vagy amelynek részvényeit vagy saját tőkéjét az állam, valamely tartomány vagy valamely legalább 10 000 lakosú település legalább 50%-ban birtokolja, illetve amelyet – egyedül vagy más szerződő felekkel együttesen – az állam, illetve valamely tartomány vagy település működtet;
  • szövetségi, tartományi vagy települési forrásokat felhasználó szövetségi, tartományi vagy települési közszervezetek;
  • társadalombiztosítási szervek, valamint jogszabályban előírt munkavállalói, foglalkoztatói, illetve szakmai szövetségek (kamarák);
  • jogszabályban előírt jogalanyok, például az ORF (az osztrák állami műsorszolgáltató).

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Westminster modellre épülő, az elnök irányításával működő, szövetségi, tartományi és települési szintű ellenőrzéseket végző, egyedi modell.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Számvevőszék Ausztria legfőbb ellenőrző intézménye, amely közvetlenül a nemzeti parlamentnek tartozik beszámolással. A következő szerepkörökben jár el:

  • a nemzeti parlament nevében a közforrások szövetségi szintű igazgatásával és az osztrák szakszervezetek szövetségének végrehajtási hatáskörébe tartozó, jogszabályban előírt szakmai szövetségek pénzügyi irányításával összefüggő ügyekben;
  • a tartományi parlamentek nevében a tartományokkal, településszövetségekkel és a közforrások települési szintű igazgatásával, valamint a tartományok végrehajtási hatáskörébe tartozó, jogszabályban előírt szakmai szövetségek pénzügyi irányításával összefüggő ügyekben.

Az Osztrák Számvevőszék független a szövetségi kormánytól és a tartományi kormányoktól, kizárólag a törvényi rendelkezések hatálya alatt áll, ezért a jogalkotási ághoz tartozik.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Osztrák Számvevőszék elnöke személyesen vagy egy általa delegált munkatárs révén közvetlen kapcsolatot tart fenn a nemzeti parlamenttel és annak bizottságaival.

A Számvevőszék elnökének joga van részt venni azokban a vitákban, amelyeket a nemzeti parlament vagy annak (al-)bizottságai a számvevőszéki jelentésekről, a szövetségi költségvetésről szóló zárójelentésről, a közpénzek irányításának ellenőrzése kapcsán az Osztrák Számvevőszék által vizsgált fellépések végrehajtásával kapcsolatos indítványokról, illetve a szövetségi pénzügyi törvénynek a Számvevőszéket érintő szakaszairól folytatnak.

A Számvevőszék elnökének – a nemzeti parlament eljárási szabályzatáról szóló szövetségi törvény részletes rendelkezéseivel összhangban – joga van saját kezdeményezésére felszólalni az e témákról folytatott vitákban.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentést nyújt be a nemzeti parlamentnek, a tartományi parlamenteknek és a települési tanácsoknak. Konkrét témákkal kapcsolatos észrevételeit bármikor a nemzeti parlament, a tartományi parlamentek, illetve a települési tanácsok elé terjesztheti, és szükség esetén javaslatokat tehet. A Számvevőszék minden jelentéséről – azoknak a nemzeti parlamentnek történő benyújtásával egyidejűleg – tájékoztatja a szövetségi kormányt.

A nemzeti parlament állandó bizottságot jelöl ki a Számvevőszék jelentéseinek megvitatására. Ezt a bizottságot az arányos képviselet elve alapján állítják össze.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Margit Kraker 2016. július 1-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

12 év, nem megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

Az Osztrák Számvevőszék elnökét a nemzeti parlament főbizottságának javaslata alapján választják meg. Hivatalba lépése előtt az elnök esküt tesz a szövetségi elnök előtt.

A Számvevőszék elnöke nem lehet valamely általános képviselőtestület vagy az Európai Parlament tagja, és a kinevezését megelőző öt évben nem lehetett a szövetségi kormány vagy valamely tartományi kormány tagja.

Elszámoltathatóságát illetően a Számvevőszék elnökének státusza ugyanolyan, mint a szövetségi kormány vagy az érintett tartományi kormány tagjaié, aszerint, hogy a Számvevőszék a nemzeti parlament vagy valamelyik tartományi parlament végrehajtó tisztviselőjeként jár el.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az Osztrák Számvevőszéknek nincs külön irányítótestülete. Az elnök kizárólagos döntéshozatali jogkörrel rendelkezik.

A Számvevőszéknek nincsen állandó elnökhelyettese. Amennyiben az elnök akadályoztatva van feladatai ellátásában, a Számvevőszék legmagasabb beosztású tisztviselője helyettesíti. Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor az elnök hivatala betöltetlen.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Osztrák Számvevőszék öt főosztályra (egy irányítási és igazgatási, valamint négy ellenőrzési főosztályra) tagolódik. Az ellenőrzési főosztályok mindegyike két-két ellenőrzési osztályból áll, amelyek 3–4 tematikusan csoportosított ellenőrzési részlegből épülnek fel (tehát összesen négy ellenőrzési főosztály, nyolc ellenőrzési osztály és 34 ellenőrzési részleg).

Ez a szervezeti felépítés lehetőséget nyújt a főosztályok közötti stratégiai és ellenőrzés-tervezésre, a rugalmas és együttműködő ellenőrző csoportoknak köszönhetően optimalizált forrásfelhasználást tesz lehetővé, valamint javítja és felerősíti a főosztályok közötti tudásátadást.

Az osztályok egyben kiválósági központként működnek bizonyos aktuális, több főosztály témakörén átívelő témák, például a vissza nem térítendő támogatások, a csalások megelőzése, a megfelelőség vagy a kiberbiztonság vonatkozásában.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 273 (mintegy 81% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 52%; ♀ 48% Átlagéletkor: 48 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 33,5 millió euró (2018)
  • A teljes kormányzati költségvetés 0,04%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Osztrák Számvevőszék évenként megtervezi munkaprogramját.

Ausztriában a Számvevőszéket különleges ellenőrzések végrehajtására is felkérhetik. Ez a Nemzeti Tanács vagy valamely tartományi parlament állásfoglalása alapján, a Nemzeti Tanács vagy valamely tartományi parlament képviselőinek kérésére, illetve a szövetségi kormány, valamely tartományi kormány vagy valamelyik szövetségi miniszter észszerű felkérésére történhet. Az alkotmány ugyanakkor korlátozza az ilyen felkérések számát, biztosítva a Számvevőszék ellenőrzés-tervezésének függetlenségét.

A Számvevőszék 2017-ben kezdeményezte először a nyilvánosság Facebookon keresztül történő bevonását. Az állampolgárokat arra biztatták, hogy érdeklődésre számot tartó témákat javasolva járuljanak hozzá az ellenőrzési témák kidolgozásához. Javaslataikat lehetőség szerint figyelembe vették az ellenőrzés-tervezési folyamat során, és megvitatták azokat az éves ellenőrzés-tervezési konferencia keretében.

A Számvevőszék évente mintegy 90 ellenőrzést végez szövetségi, tartományi és települési szinten.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Osztrák Számvevőszék ellenőrzési kritériumai a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség jogi elvei, a jogszerűség és szabályszerűség alapján.

A Számvevőszék a következő típusú ellenőrzéseket végzi:

  • teljesítményellenőrzések;
  • pénzügyi ellenőrzések.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Osztrák Számvevőszék szövetségi, tartományi és települési szintű jelentéseket készít.

Ezenfelül a következőkről tesz közzé jelentéseket:

  • a problémás ügyek kivizsgálása és értékelése;
  • a javítási lehetőségek kiemelése és számszerűsítése;
  • a pénzügyi hiányosságok megállapítása és számszerűsítése;
  • konkrét és végrehajtható ajánlások kibocsátása.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Osztrák Számvevőszék a következő módokon terjeszti kiadványait:

  • honlapján;
  • a közösségi médiában;
  • sajtóközlemények útján.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Nemzeti szinten az Osztrák Számvevőszék együttműködik a tartományi ellenőrző intézményekkel, amelyeknek koordinálja éves ellenőrzési terveit.

1963 óta az Osztrák Számvevőszék működteti az INTOSAI Főtitkárságát.

 

 

BELGIUM

REKENHOF /
COUR DES COMPTES /
RECHNUNGSHOF

Alapítva: 1831

Honlap: www.ccrek.be

Küldetésnyilatkozat:

Küldetésnyilatkozatában a belga számvevőszék bemutatja tevékenységének jövőképét és az annak alapjául szolgáló értékeket, valamint az arra kidolgozott stratégiáit, hogy ellenőrzéseivel hozzájáruljon a közforrásokkal való gazdálkodás javításához.

A Belga Számvevőszék célja a közigazgatási szervek működésének javítása. Ennek érdekében hasznos és megbízható információkat – megállapításokat, ítéleteket, valamint a parlamenti közgyűléseknek, a kormány tagjainak és az ellenőrzött entitásoknak címzett ajánlásokat – tesz közzé.

A belga számvevőszék független módon, a nemzetközi ellenőrzési standardoknak megfelelően végzi munkáját. Ebben kiváló szakértelemmel, integritással és motivációval bíró munkatársai segítik. A belga számvevőszék figyelemmel kíséri a társadalmi fejleményeket, és úttörő szerepet kíván játszani a közpénzellenőrzésben.

A küldetésnyilatkozat teljes szövege holland és francia nyelven elérhető a következő internetes oldalon:

https://www.ccrek.be/NL/Voorstelling/VisieEnWaarden.html

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Belga Számvevőszék a bevételekkel és kiadásokkal, valamint a végrehajtó hatalom által megvalósított szakpolitikák ellenőrzésével foglalkozik. Ezenfelül az államháztartási számviteli tisztviselőkkel szemben jogi funkciókat lát el, és emellett más specifikus feladatokkal is rendelkezik.

Munkája során a Számvevőszék hozzáféréssel rendelkezik az általa szükségesnek tartott valamennyi dokumentumhoz és információhoz. Helyszíni ellenőrzések végzésére is lehetősége van.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A belga alkotmány 180. cikke (1831)
  • A közösségek és a régiók finanszírozásának szervezéséről szóló, 1989. január 16.-i különleges törvény 50. és 71. cikke
  • A Számvevőszék szervezetéről szóló 1846. október 29-i törvény
  • A 2003. május 16-i törvény 2. és 10. cikke
  • A Számvevőszék eljárási szabályzata
  • Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikkének (3) bekezdése

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Belga Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • a szövetségi állam;
  • a közösségek;
  • a régiók;
  • a tartományok;
  • a felsorolt entitások közszolgáltató intézményei.

A Belga Számvevőszék hatásköre nem terjed ki a települések ellenőrzésére.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Belga Számvevőszék a belga parlamenttel azonos szintű, független intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A LEGFŐBB ELLENŐRZŐ INTÉZMÉNY JELENTÉSEIHEZ KAPCSOLÓDÓ PARLAMENTI ELJÁRÁSOK

Meghallgatásokat tartanak, ahová meghívják az ellenőrzött entitást, illetve szükség szerint más érdekelteket, hogy azok magyarázatokat és egyéb információkat adhassanak. A legfőbb ellenőrző intézmény jelentéseit az illetékes parlamenti bizottságokban is megvitatják. Az ellenőrzési eredményeket a Számvevőszék képviselői (tagok, igazgatók, felügyelők és számvevők) mutatják be a bizottságok előtt. A parlamenti képviselők kérdéseket tehetnek fel. A legfőbb ellenőrző intézmény jelentéseiről folytatott viták eredményeként kidolgozott parlamenti dokumentumokat a bizottságokat támogató parlamenti munkatársak állítják össze.

A szövetségi, illetve regionális parlament megvitatja és – a zárszámadási eljárás révén – jóváhagyja a szövetségi vagy regionális szintű általános beszámolót.

A PARLAMENT KÉRÉSÉRE VÉGZETT ELLENŐRZÉSEK

A szövetségi és regionális parlamentek felkérhetik a Belga Számvevőszéket, hogy végezze el bizonyos kiadási programok jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését, illetve a Számvevőszék hatáskörébe tartozó egységek és szervek pénzügyi ellenőrzését.

A szövetségi és regionális parlamentek felkérhetik a Számvevőszéket, hogy végezze el a hatáskörébe tartozó egységek és szervek működésének ellenőrzését.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

FŐELNÖK

Philippe Roland 2009. december 21-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

Megegyezik az irányítótestület hivatali idejével.

KINEVEZÉS MÓDJA

A főelnököt a képviselőház választja meg.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A 12 tagú közgyűlés egy-egy francia és holland nyelvű kamarából áll. Mindkét kamara egy elnökből, négy tanácsadóból és egy főtitkárból áll. A két elnök közül az idősebbik tölti be a főelnök (Premier Président / Eerste Voorzitter), a két főtitkár közül az idősebbik pedig a főjegyző (Greffier en chef / Hoofdgriffier) tisztét.

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A Belga Számvevőszék tagjait a képviselőház választja meg.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Belga Számvevőszék részlegei három szektorba vannak beosztva: ezek együttesen tíz igazgatóságból állnak, amelyek élén egy-egy főellenőr-igazgató áll.

A szektorokra való lebontás a közgyűlés, illetve a francia és a holland nyelvű kamara hatásköreit tükrözi.

A Számvevőszék közgyűlése a szövetségi állammal, a Brüsszel fővárosi régióval, a Brüsszeli Közös Közösség Bizottságával és a német nyelvű közösséggel, valamint az uniós és szövetségi szabályok értelmezésével kapcsolatos témákért felel.

A francia nyelvű kamara kizárólagos hatáskörébe tartoznak a francia közösséggel, a Brüsszeli Francia Közösség Bizottságával, valamint a Vallónia régióval, illetve annak tartományaival és közszolgáltatási intézményeivel kapcsolatos ügyek.

A holland nyelvű kamara kizárólagos hatáskörébe tartoznak a flamand közösséggel, valamint a Flandria régióval, illetve annak tartományaival és közszolgáltatási intézményeivel kapcsolatos ügyek.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017)

  • Létszám: 516 fő (mintegy 69% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 61%; ♀ 39% Átlagéletkor: 47 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Belga Számvevőszéket a szövetségi állami költségvetés finanszírozza.
  • 49,4 millió euró (2017), ebből 100% igazgatási kiadások
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,01%-a (2017)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Belga Számvevőszék három szinten tervezi meg munkáját:

  • többéves stratégiai terv;
  • műveleti tervek;
  • éves irányítási tervek.

E terveket a következők alapján dolgozza ki:

  • jogszabályi kötelezettségeinek teljesítése;
  • kockázatelemzés;
  • a parlament érdeklődése;
  • pénzügyi és társadalmi érdekek;
  • az ellenőrzés által teremtett hozzáadott érték;
  • a források rendelkezésre állása;
  • az ellenőrzési terület lefedettsége.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Belga Számvevőszék teljesítményellenőrzéseket, valamint pénzügyi, illetve jogszerűségi és szabályszerűségi ellenőrzéseket végez.

Ellenőrzési gyakorlatát kézikönyvek és elektronikus munkadokumentumok formájában standardizálta.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban végzi ellenőrzéseit.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Belga Számvevőszék kiadványai:

  • éves ellenőrzési jelentések;
  • egyedi témákról szóló különjelentések;
  • a költségvetés-tervezetekről szóló vélemények;
  • éves tevékenységi jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Számvevőszék a parlamenti közgyűléseket, a minisztereket és a közigazgatási szerveket tájékoztatja ellenőrzéseinek eredményeiről. A Számvevőszék minden kiadványa elérhető a weboldalán.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

NEMZETI SZINTŰ TEVÉKENYSÉG

A Belga Számvevőszék informális módon működik együtt a szövetségi állam közszolgálataival, valamint Vallónia Régióval és a francia közösséggel, amelyekkel nem írt alá megállapodást. Ami a flamand közösség közszolgálatait illeti, a Számvevőszék a pénzügyi ellenőrzés vonatkozásában hivatalos megállapodást kötött Flandria Belső Ellenőrzési Ügynökségével és a Mérlegképes Könyvelők Intézetével (IBR-IRE).

NEMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG

AISCCUF

A Belga Számvevőszék 1994 óta tölti be a francia nyelvű legfőbb ellenőrző intézmények szövetségének („Association des institutions supérieures de contrôle des finances publiques ayant en commun l’usage du français” – Aisccuf) kincstárnoki tisztjét.

NEMZETKÖZI SZERVEZETEK ELLENŐRZÉSE

A Belga Számvevőszék egy tanácsadója tölti be a Közös Fegyverkezési Együttműködési Szervezet (OCCAr) elnöki tisztjét és végzi az Airbus A400M program ellenőrzését.

KÜLFÖLDI KÜLDÖTTSÉGEK

A Belga Számvevőszék számos külföldi küldöttséget fogad úgy szakmai látogatások, mint feladataival, szervezetével és ellenőrzési módszereivel kapcsolatos rövid távú képzések céljával.

 

 

BULGÁRIA

СМЕТНА ПАЛАТА НА РЕПУБЛИКА БЪЛГАРИЯ

Alapítva: 1995
Jogelőd alapítva: 1880

Honlap: www.bulnao.government.bg

Küldetésnyilatkozat:

A költségvetés végrehajtásának, illetve az egyéb közforrások és tevékenységek irányításának ellenőrzése a közforrásokkal való elszámoltatható gazdálkodást célzó eredményes, hatékony és költséghatékony ellenőrzési munka révén.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Bolgár Számvevőszék a róla szóló törvénnyel és a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban ellenőrzi a költségvetés, illetve az egyéb közforrások és tevékenységek végrehajtását.

A Számvevőszék elsődleges feladata a költségvetési szervek pénzügyi kimutatásai megbízhatóságának és hitelességének, valamint annak ellenőrzése, hogy a közforrások és a kapcsolódó tevékenységek irányítása jogszerűen, eredményesen, hatékonyan és gazdaságosan zajlik-e, továbbá az országgyűlés megbízható és tárgyilagos tájékoztatása erről a munkáról.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • a Bolgár Köztársaság Alkotmányának (1991) 91. cikke;
  • a Bolgár Számvevőszékről szóló 2015. február 13-i törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Bolgár Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • az állami költségvetés, az állami társadalombiztosítási költségvetés és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap költségvetése, 265 település költségvetése, az Országgyűlés által elfogadott egyéb költségvetések, valamint a különböző szervek költségvetései és vagyonuk kezelése;
  • a Bolgár Tudományos Akadémia, az állami felsőoktatási intézmények, a Bolgár Távirati Iroda, a Bolgár Nemzeti Televízió és a Bolgár Nemzeti Rádió költségvetése;
  • a gazdasági tevékenységet végző személyeknek nyújtott közforrások; az uniós alapokkal, illetve egyéb nemzetközi programokkal és megállapodásokkal kapcsolatos beszámolók, beleértve ezeknek az illetékes szervek és a végfelhasználók általi irányítását;
  • a Bolgár Nemzeti Bank költségvetési kiadásai és irányítása; a bank által megállapított éves költségvetési többlet, annak az állami költségvetéssel való kapcsolata, valamint egyéb kapcsolatok az állami költségvetéssel;
  • az államadósság, az állami kezességgel nyújtott kölcsönök és a települések által felvett hitelek forrásai, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok felhasználása;
  • az állami és települési vagyon privatizációja és a kapcsolódó koncessziók, valamint a közszférán kívüli személyeknek nyújtott közforrások és közvagyon;
  • a nemzetközi megállapodások, szerződések, egyezmények és egyéb nemzetközi aktusok végrehajtása, amennyiben az adott nemzetközi aktus erről rendelkezik, vagy egy felhatalmazott szerv arra megbízást adott;
  • nem kereskedelmi tevékenységet folytató állami vállalatok;
  • azon kereskedelmi vállalatok, amelyek tőkéje legalább 50%-ban az állam, illetve valamely település tulajdonában van;
  • az állami kezességgel, illetve állami vagy települési vagyonnal fedezett kötelezettségekkel rendelkező jogi személyek;
  • egyéb közforrások, vagyon és tevékenységek, amennyiben ezek ellenőrzését jogszabály írja elő.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Bolgár Számvevőszék tevékenysége független mindennemű kormányzati szervtől.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Bolgár Számvevőszék az éves tevékenységéről beszámol a Parlamentnek.

Éves pénzügyi kimutatásait egy mérlegképes könyvelőkből álló, a Parlament által kijelölt, független bizottság ellenőrzi.

Az Országgyűlés évi legfeljebb öt ellenőrzési feladatot előírhat a Számvevőszék számára.

A Számvevőszék beszámol a Parlamentnek az utóbbi által megrendelt ellenőrzések elvégzéséről, valamint benyújtja annak a jogszabály szerint benyújtandó ellenőrzési jelentéseket és véleményeket is.

A Számvevőszék – saját kezdeményezésére vagy az Országgyűlés kérésére – vizsgálatra benyújtja a parlamenti bizottságoknak a költségvetési fegyelem javítása, illetve a költségvetési gazdálkodás és az egyéb közforrások és tevékenységek irányítása szempontjából jelentős ellenőrzési jelentéseket.

A Számvevőszék és a Parlament közötti szorosabb együttműködés és kapcsolatok biztosítása érdekében az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottságán belül állandó jelleggel létrehozták a Közforrás-elszámoltathatósági Albizottságot.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Tzvetan Tzvetkov (megválasztás időpontja: 2015. március 26.)

HIVATALI IDŐ

7 év, nem megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Bolgár Számvevőszék elnökét a Parlament választja meg.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Bolgár Számvevőszék irányítóbizottsága az elnökből, két alelnökből, valamint két, a Közpénzeket Vizsgáló Okleveles Könyvvizsgálókat, illetve a Belső Ellenőrök Szervezetét képviselő tagból áll.

Az irányítóbizottságot a nyílt kormányzás elve alapján hozzák létre.

HIVATALI IDŐ

Alelnökök: 7 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket és a tagokat a Parlament választja meg a Számvevőszék elnökének javaslata alapján.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Bolgár Számvevőszék hat igazgatóságból áll: ebből kettő pénzügyi ellenőrzéssel, kettő pénzgazdálkodási szabályszerűségi ellenőrzéssel, egy teljesítményellenőrzéssel, egy pedig különleges ellenőrzésekkel foglalkozik.

Mindkét alelnök három-három igazgatóságért felelős. Ezenfelül hét további igazgatóság foglalkozik a különféle adminisztratív feladatokkal: ezek mindegyike közvetlenül a számvevőszék elnöke alá tartozik.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 428 fő (75% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 26%; ♀ 74% Átlagéletkor: 47 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Bolgár Számvevőszék finanszírozása az állami költségvetésből történik.
  • 8,3 millió euró (2017)
  • A teljes kormányzati költségvetés 0,146%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Bolgár Számvevőszék független módon dönt munkaprogramjáról. Prioritási területek és kritériumok alapján éves ellenőrzési tevékenységi programot fogad el.

Éves programozási eljárása hároméves stratégiai ellenőrzési terven alapul, amely meghatározza azokat az ellenőrzési területeket, amelyekről az egyes években beválogatják a különböző ellenőrzési feladatokat az éves ellenőrzési programba. Az ellenőrzési feladatok kiválasztása a Számvevőszék által elfogadott kritériumokon alapul.

Ezenkívül a Parlament évente legfeljebb öt ellenőrzési témát kijelölhet a Számvevőszék számára.

A Számvevőszék a honlapján közzéteszi a munkaprogramját.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Bolgár Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

  • pénzügyi ellenőrzések;
  • szabályszerűségi ellenőrzések;
  • teljesítményellenőrzések;
  • különleges ellenőrzések.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) és a helyes ágazati gyakorlatokkal összhangban végzi ellenőrzéseit.

A Számvevőszéket a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokon alapuló ellenőrzési kézikönyv segíti ellenőrzési tevékenységeiben.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Bolgár Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • a Bolgár Számvevőszékről szóló törvényben előírt minden ellenőrzési jelentés, kivéve a bizalmas információkat tartalmazó jelentéseket, illetve a jelentéseknek az Ügyészséghez benyújtott részeit;
  • éves tevékenységi jelentés;
  • a Számvevőszék éves pénzügyi kimutatásainak ellenőrzéséről szóló jelentés;
  • az ellenőrzésijelentés-tervezetek benyújtásával kapcsolatos információk: ez az eljárás lehetővé teszi, hogy az ellenőrzött szervezetek korábbi vezetői értesítést kapjanak arról, ha e szervezeteket illetően az ő vezetésük alatti időszak tekintetében készült ellenőrzés;
  • a Számvevőszék által kiadott ajánlások végrehajtásáról szóló (a végre nem hajtott ajánlásokra is kitérő) jelentések;
  • a politikai pártok éves pénzügyi kimutatásai és adományozóik jegyzéke;
  • a politikai pártokról szóló törvény értelmében a politikai pártok felett gyakorolt pénzügyi kontrollról szóló jelentések;
  • a választásokban való részvétel céljából nyilvántartásba vett pártok, pártkoalíciók és kezdeményezési bizottságok egységes nyilvános jegyzékében szereplő információk, köztük a választási kampány finanszírozására (pl. adományozók, reklámügynökségek) vonatkozó információk;
  • a választási kampányok finanszírozásáról szóló, a választási kódexben előírt ellenőrzési jelentések;
  • az éves pénzügyi kimutatásokról szóló ellenőrzési jelentések összefoglalói;
  • az állami költségvetés végrehajtásáról szóló kimutatásokra, az állami társadalombiztosítási rendszer költségvetésére, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap költségvetésére, valamint a Bolgár Nemzeti Bank előző évi költségvetési kiadásaira irányuló véleményeket tartalmazó jelentések;
  • az ISSAI standardok bolgár nyelvű fordítása.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Bolgár Számvevőszék összes kiadványa – köztük minden ellenőrzési jelentés – nyilvánosan elérhető a számvevőszék honlapján, amely a szervezet átfogó tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás, felvilágosítás és átláthatósági információk fő platformja.

A Számvevőszék sajtóközleményeket és rövid videoklipeket tesz közzé ellenőrzési jelentéseiről, továbbá sajtótájékoztatókat és informális találkozókat rendez a média részére. Televíziós programokban és interjúkban vesz részt, valamint kerekasztalokban és konferenciákban működik közre, amelyeket esetenként saját kezdeményezésére szervez meg.

A Számvevőszék aktívan jelen van a közösségi médiában.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Bolgár Számvevőszék más kormányzati hatóságokkal együttműködve törekszik a kontrollrendszer hatékonyságának növelésére és a bűnözés és korrupció elleni küzdelemre, továbbá különböző szakmai és nem kormányzati szervezetekkel is együttműködik a bevált gyakorlatok cseréje és a szakmai fejlődés ösztönzése érdekében.

 

 

HORVÁTORSZÁG

DRŽAVNI URED ZA REVIZIJU

Alapítva: 1993

Honlap: www.revizija.hr

Küldetésnyilatkozat:

A Horvát Köztársaság Állami Számvevőszéke elsőrban pénzügyi beszámolók és üzleti tevékenységek ellenőrzésével foglalkozik. Célja a közvagyont kezelő, illetve az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott egyéb szervezetek szabályszerűségének, hatékonyságának és eredményességének fokozása. Ezenfelül hozzájárul a közvagyonnal és az egyéb közforrásokkal való gazdálkodás javításához és ahhoz, hogy a horvát parlament, a kormány és a Köztársaság polgárai jobb tájékoztatást kapjanak az állam költségvetési és egyéb forrásainak kezelése során alkalmazott módszerekről és azok eredményeiről.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Horvát Számvevőszék az Állami Számvevőszékről szóló törvényben, valamint a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvényben meghatározott ellenőrzési alanyok bevételeit és kiadásait, eszközeit és forrásait, pénzügyi kimutatásait, pénzügyi tranzakcióit, valamint programjait, projektjeit és tevékenységeit ellenőrzi.

Értékeli, hogy a pénzügyi kimutatások az elfogadott számviteli standardoknak megfelelően megbízható és valós képet adnak-e a pénzügyi helyzetről és a pénzügyi tevékenységek eredményeiről, a jogszabályoknak való megfelelőségről, valamint az állami költségvetésből, illetve a helyi és regionális önkormányzatok költségvetéséből finanszírozott programok és projektek gazdaságosságáról, hatékonyságáról és eredményességéről.

A Horvát Számvevőszék központi, regionális és helyi szinten végzi ellenőrzéseit.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • alkotmány (1990);
  • a Számvevőszékről szóló törvény (2011);
  • a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény (2011, módosítva: 2017).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Horvát Számvevőszék megbízatása a következőkre terjed ki:

  • állami szervek;
  • helyi és regionális önkormányzati szervek;
  • az állami költségvetésből, illetve a helyi és regionális önkormányzatok költségvetéséből finanszírozott jogalanyok;
  • a Köztársaság, illetve helyi vagy regionális önkormányzati szervek által alapított jogalanyok;
  • azon vállalatok és egyéb jogalanyok, amelyek részvényeinek többsége a Köztársaság, illetve helyi vagy regionális önkormányzati szervek tulajdonában van, továbbá
  • az Európai Uniótól, illetve közszükségleteket finanszírozó egyéb nemzetközi szervezetektől vagy intézményektől származó forrásokat felhasználó jogalanyok;
  • politikai pártok, független képviselők és a reprezentatív helyi önkormányzati szervek független tagjai.

A Horvát Számvevőszék ellenőrzési hatókörébe mintegy 14 500 jogalany tartozik.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Horvát Köztársaság alkotmánya értelmében a Horvát Számvevőszék a Köztársaság legfőbb ellenőrző intézménye, amely önállóan és függetlenül végzi munkáját.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Horvát Számvevőszék és a Parlament közötti kapcsolatokat szabályozó jogi keretet az állami Számvevőszékről szóló törvény, a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény, valamint a horvát parlament eljárási szabályzata határozza meg.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentését, az állami költségvetés végrehajtásáról szóló ellenőrzési jelentését, valamint különféle ellenőrzési jelentéseit (egyesével vagy téma szerint csoportosítva) benyújtja a Parlamentnek. A jelentéseket megvitatják az illetékes bizottságokban és a plenáris üléseken. A bizottságokban, illetve a plenáris üléseken az ellenőrzési jelentésekről folytatandó vita előtt a Parlament kikéri a kormány véleményét.

Az ellenőrzési jelentéseket – a Számvevőszék főellenőre és más képviselői jelenlétében – a Parlament Pénzügyi és Állami Költségvetési Bizottsága vitatja meg, az ellenőrzési téma függvényében adott esetben más bizottságokkal együtt. Ezután az illetékes bizottság következtetéseket fogad el az ellenőrzési jelentésekről.

A plenáris ülésen folytatott vitát követően a Parlament szintén következtetést fogad el, amelynek alapján a kormány köteles bizonyos határidőn belül visszajelzést adni a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtásáról.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Ivan Klešić 2010. december 10-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet, hivatali idejét
2018. december 3-án meghosszabbították.

HIVATALI IDŐ

8 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Számvevőszék főellenőrét a Horvát Parlament nevezik ki a Választási, Kinevezési és Igazgatási Bizottság javaslatára, a Pénzügyi és Állami Költségvetési Bizottság véleményének figyelembevételével.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Horvát Számvevőszék székhelye Zágrábban található, ezenkívül 21 regionális hivatallal rendelkezik. Tevékenységének hatóköre a Köztársaság teljes területére kiterjed.

Központi hivatalának szervezeti részlegei a jogalanyok és az ellenőrzések típusai szerint oszlanak meg: van köztük jogi, humánerőforrás- és számviteli osztály, valamint belső ellenőrzési részleg is. A közkapcsolatok és a nemzetközi együttműködés szintén a központi hivatal hatáskörébe tartoznak.

A Számvevőszék tevékenységeit, feladatait és felelősségeit az Állami Számvevőszékről szóló törvény és az Állami Számvevőszék Chartája határozza meg.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017)

  • Létszám: 279 fő (84% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 25%; ♀ 75% Átlagéletkor: 48 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Számvevőszék finanszírozása a Horvát Köztársaság állami költségvetéséből történik.
  • A Számvevőszék önállóan tervezi meg a munkájához szükséges forrásokat, amelyeket a horvát parlament előirányoz az állami költségvetésből.
  • 7,6 millió euró (2017)
  • a teljes állami költségvetés 0,034%-a (2017)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Horvát Számvevőszék független módon, éves programja és munkaterve alapján tervezi meg és hajtja végre ellenőrzéseit. A Parlament kérheti konkrét ellenőrzési feladatok felvételét a Számvevőszék munkatervébe, de a gyakorlatban erre nemigen van példa.

Az éves ellenőrzési programot és a munkatervet a Számvevőszék főellenőre hagyja jóvá, valamint ő nyújt iránymutatást az éves program és munkaterv előkészítéséhez. Az éves program és munkaterv részben kötelező ellenőrzéseket, részben egyéb ellenőrzéseket tartalmaz.

Az állami költségvetés végrehajtásáról szóló ellenőrzés az Horvát Számvevőszékről szóló törvény rendelkezésein alapuló, kötelező ellenőrzés; ezenfelül a politikai tevékenységek és választási kampányok finanszírozásáról szóló törvény is meghatároz további kötelező ellenőrzéseket.

A Számvevőszék hatáskörébe tartozó egyéb témákra irányuló ellenőrzéseket a Horvát Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott kritériumok alapján választják ki. Ezek az alábbiak:

  • kockázatértékelés;
  • az ellenőrzött alanyok pénzügyi jelentősége;
  • a korábbi ellenőrzések és vélemények eredményei;
  • az ellenőrzött alany műveleteivel és gazdálkodásával kapcsolatban gyűjtött információk;
  • a Számvevőszék belső szabályzatában meghatározott egyéb kritériumok (végre nem hajtott ajánlások, médiaközlemények).

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Horvát Számvevőszék a következő ellenőrzéseket végzi el:

  • Pénzügyi ellenőrzések: ezek keretében különböző dokumentumok és jelentések, a belső ellenőrzési és kontrollrendszerek, a számviteli és pénzügyi eljárások, valamint egyéb feljegyzések átvizsgálása révén ellenőrzik, hogy a pénzügyi kimutatások megbízható és valós képet adnak-e a pénzügyi helyzetről, és hogy a pénzügyi tevékenységek eredményei megfelelnek-e az elfogadott számviteli standardoknak és elveknek.
  • Szabályszerűségi ellenőrzések: ezek keretében a források jogszerű felhasználása szempontjából vizsgálják a pénzügyi tranzakciókat.
  • Teljesítményellenőrzések: ezek a műveletek gazdaságosságát és hatékonyságát értékelik, valamint azt, hogy milyen eredményesen sikerült megvalósítani az általános célkitűzéseket, illetve az egyedi pénzügyi tranzakciók, programok és projektek célkitűzéseit.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban, valamint saját etikai kódexének megfelelően végzi ellenőrzéseit. Munkája során teljesítmény- és pénzügyi ellenőrzési kézikönyveket, valamint útmutatókat használ.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Horvát Számvevőszék jelentései:

  • az éves jelentés, amely a Számvevőszék adott beszámolási időszakra vonatkozó ellenőrzési és egyéb tevékenységeinek eredményeit mutatja be;
  • a pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzésekről szóló ellenőrzési jelentések;
  • az egyedi ellenőrzési jelentésekkel egy időben közzétett tematikus ellenőrzési jelentések, amelyek bizonyos témákkal (például kórházak vagy nemzeti parkok) kapcsolatos egyedi ellenőrzések eredményeit mutatják be.

A Számvevőszék a honlapján tájékoztat az új ellenőrzési jelentéseiről és egyéb tevékenységeiről.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az ellenőrzési jelentéseket elkészültük után azonnal közzéteszik a honlapon. Ezzel egy időben sajtóközleményt tesznek közzé és sajtótájékoztatót rendeznek.

A Horvát Számvevőszék az ellenőrzési jelentéseit – azok elkészültét és kiadását követően – késedelem nélkül benyújtja a Parlamentnek.

A Számvevőszék éves tevékenységi jelentését, valamint stratégiai és éves tervét szintén közzéteszi a honlapján (az előbbit csak a Parlament tájékoztatását követően).

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Horvát Számvevőszék más állami hatóságokkal együttműködve, ám önállóságának és függetlenségének sérelme nélkül hajtja végre feladatait. E követelménnyel összhangban a Számvevőszék együttműködik az igazságügyi és állami szervekkel.

Az ellenőrzési jelentéseket a Parlamentnek történő benyújtást követően az államügyésznek is megküldik.

A Számvevőszék kérésre a belügyminisztériumnak is benyújtja az igény szerinti ellenőrzési jelentéseket és a kapcsolódó dokumentumokat.

A politikai pártok és független képviselők, illetve a reprezentatív helyi önkormányzati szervek szavazói listáról megválasztott tagjai kapcsán folytatott ellenőrzéseket követően a Számvevőszék köteles tájékoztatni az államügyészséget minden esetleges törvénysértésről. A Számvevőszék együttműködik az Állami Választási Bizottsággal, az adóhatósággal, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemért felelős hivatallal, a Belügyminisztériummal, valamint a bíróságokkal és egyéb állami szervekkel.

A Horvát Számvevőszék szoros kapcsolatot tart fenn más nemzeti legfőbb ellenőrzési intézményekkel és a nemzetközi ellenőrzési szervezetekkel, és aktívan részt vesz azok szerveinek és munkacsoportjainak tevékenységében. A Számvevőszék ezenkívül együttműködik különböző nemzeti és nemzetközi szakmai szervezetekkel, szervekkel és intézményekkel, a tudományos közösséggel és a nyilvánossággal is.

 

 

CIPRUS

EΛΕΓΚΤΙΚΗ ΥΠΗΡΕΣΙΑ ΤΗΣ ΚΥΠΡΙΑΚΗΣ ΔΗΜΟΚΡΑΤΙΑΣ

Alapítva: 1960
Jogelőd alapítva: 1879

Honlap: www.audit.gov.cy

Küldetésnyilatkozat:

Független pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzések végzése a tágan értelmezett közszférában a nyilvánosságnak való beszámolás előmozdítása és az optimális közpénzgazdálkodás érdekében.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az alkotmány értelmében a Ciprusi Köztársaság Számvevőszéke ellenőrzi valamennyi közbevételt és -kiadást, valamint a közszféra tulajdonában lévő összes monetáris és egyéb vagyont. Ezenfelül ellenőrizheti a Köztársaságot terhelő vagy annak a hatáskörébe tartozó összes kötelezettséget is.

A Ciprusi Számvevőszék korlátlan ellenőrzési hatókörrel rendelkezik, és joga van betekinteni minden könyvelésbe, feljegyzésbe és az eszközök tárolására szolgáló helyiségekbe, amennyiben ezt munkája végzéséhez szükségesnek ítéli.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • a Ciprusi Köztársaság Alkotmánya (1960): 6. rész, 2. fejezet, 115–117. cikk;
  • a pénzügyi felelősségről és a pénzügyi keretről szóló törvény (20(I)/2014);
  • a Számvevőszék főellenőre számára történő bizonyíték- és információszolgáltatásról szóló törvény (113(I)/2002).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Ciprusi Számvevőszék a következők tevékenységét ellenőrzi:

  • közintézmények;
    • minisztériumok;
    • kormányzati egységek, szolgálatok és ügynökségek;
  • jogszabályban előírt szervek;
  • helyi önkormányzati hatóságok:
    • közösségek;
    • települések;
  • a tágan értelmezett közszférába tartozó egyéb szervezetek, vállalatok és alapok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Ciprusi Számvevőszék független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Ciprusi Számvevőszék strukturálisan független a Parlamenttől, de a két szerv szorosan együttműködik. A Fejlesztési Tervekkel és a Közkiadások Ellenőrzésével Foglalkozó Parlamenti Bizottság rendszeresen vizsgálja, hogy az ellenőrzött ügynökségek végrehajtják-e a Számvevőszék észrevételeit és ajánlásait.

Ezenfelül szinte valamennyi parlamenti bizottság rendszeresen kéri a Számvevőszék segítségét a feladatai kapcsán. A Számvevőszék esetenként a jogalkotási folyamatban is tevőleges szerepet játszik. A Parlament különleges vizsgálatok vagy ellenőrzések végrehajtására is felkérheti a Számvevőszéket.

A Számvevőszék főellenőre ellenőrzéseket végez és éves jelentéseket nyújt be a Ciprusi Köztársaság elnökének; egyéb jelentéseit az ellenőrzött feleknek is megküldi.

A Számvevőszék költségvetését a Miniszterek Tanácsa és a Parlament hagyja jóvá.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Odysseas Michaelides 2014. április 11-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár: 65 év).

KINEVEZÉS MÓDJA

A főellenőrt a Köztársaság elnöke nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Ciprusi Számvevőszéket egyedül a főellenőr irányítja, ezen kívül más irányítótestület nem létezik.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Ciprusi Számvevőszék három (két pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzési és egy technikai ellenőrzési) igazgatóságból áll, ezek élén egy-egy ellenőrzési igazgató áll. Minden igazgatóság hét egységből áll, amelyek 13. részlegre tagolódnak.

Ezeken felül a Számvevőszék egy módszertani és minőségbiztosítási osztályt, illetve támogató (például adminisztratív és számviteli) egységeket is magában foglal.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 128 fő (82% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 34%; ♀ 66% Átlagéletkor: 46 év.

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Ciprusi Számvevőszéket a központi kormányzati költségvetésből finanszírozzák;
  • 5,5 millió euró (2018);
  • ebből mintegy 91% munkaerőköltség, a többi operatív kiadás;
  • Az összes államháztartási kiadás mintegy 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Ciprusi Számvevőszék főosztályai egyedileg készítik el éves munkaprogramjukat. A Számvevőszék intézményi szinten nem rendelkezik egységes éves ellenőrzési tervvel.

A tervezés során vázolják az egyes tervezett ellenőrzésekre költségvetésbe vett napok számát, amely szám megbecslésénél figyelembe veszik a rendelkezésre álló munkatársak számát, az elvégzendő munka volumenét és jelentőségét, az ellenőrzési kockázatot és a múltbeli megállapításokat.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Ciprusi Számvevőszék a következő, különböző típusú ellenőrzéseket végzi:

  • pénzügyi ellenőrzések;
  • szabályszerűségi ellenőrzések;
  • teljesítményellenőrzések;
  • technikai ellenőrzések: ilyenek főként a közbeszerzési gyakorlatokra irányuló ellenőrzések (a pályázati dokumentációban foglalt feltételek, a projektköltségek értékelése és értékelő jelentések), a kormányhivatalok elhelyezését szolgáló bérlemények szerződéseinek ellenőrzése, valamint informatikai ellenőrzések (azaz információs technológiai, illetve elektronikus adatfeldolgozó rendszerek ellenőrzései);
  • környezetvédelmi ellenőrzések: a környezetgazdálkodással kapcsolatos konkrét témákra irányuló, jellemzően pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzést is tartalmazó ellenőrzések, amelyeket az INTOSAI által kibocsátott szakirányú módszertani iránymutatásoknak és standardoknak megfelelően végeznek;
  • különleges vizsgálatok: ezeket rendszerint a Parlament külön kérésére indítják, vagy a rendőrség kérésére, amennyiben annak segítségre van szüksége bizonyos potenciálisan bűnügyi esetek kivizsgálásához.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Ciprusi Számvevőszék fő kiadványai:

  • éves jelentés: ez elsősorban az év során kiadott ellenőrzési különjelentésekről nyújt áttekintést, valamint véleményt ad a Ciprusi Köztársaság pénzügyi kimutatásairól;
  • különjelentések: a jelentősebb ellenőrzések – többek között közintézményekre, jogszabályban előírt szervekre és helyi hatóságokra irányuló ellenőrzések –, valamint a teljesítmény- és környezetvédelmi ellenőrzések lezárásakor közzétett jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Ciprusi Számvevőszék közvetlenül beszámol az ellenőrzési megállapításairól az érintett szerveknek és ajánlásokat tesz nekik.

Az éves jelentést benyújtja a Ciprusi Köztársaság elnökének és Parlamentjének.

A Számvevőszék ezenkívül valamennyi nem bizalmas ellenőrzési jelentését közzéteszi honlapján, és szükség esetén sajtóközleményt is ad ki azokról.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Parlamenttel folytatott szoros együttműködés mellett a Számvevőszék az állampolgárokkal, helyszíni szakértőkkel és civil társadalmi szervezetekkel is együttműködik, hogy mélyrehatóbb betekintést nyerjen ellenőrzéseinek témájába.

 

 

CSEH KÖZTÁRSASÁG

NEJVYŠŠÍ KONTROLNÍ ÚŘAD

Alapítva: 1993
Jogelőd alapítva: 1919

Honlap: www.nku.cz

Küldetésnyilatkozat:

A Cseh Számvevőszék küldetése, hogy a köz javának szolgálatában tárgyilagos tájékoztatást nyújtson a Parlamentnek és a kormánynak az állami vagyonnal való gazdálkodásról.

A Cseh Számvevőszék azt vizsgálja, hogy az ellenőrzött tevékenységek megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá felülvizsgálja e tevékenységek ténybeli és formai helytállóságát, és értékeli azok eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Cseh Számvevőszék az állami vagyonnal való gazdálkodást, a jogszabályok értelmében jogi személyek javára gyűjtött forrásokat (pl. egészségbiztosítás), valamint a külföldről kapott pénzügyi forrásokat (többek között az uniós forrásokat) ellenőrzi. Véleményt nyilvánít az állami költségvetésről szóló beszámolóról, és felügyeli az állami költségvetés végrehajtását. A Cseh Számvevőszék nem rendelkezik felhatalmazással a települések, városok és régiók pénzügyeinek ellenőrzésére, illetve az állami tulajdonú vagy önigazgató kereskedelmi vállalatok ellenőrzésére.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • a Cseh Köztársaság alkotmánya (1993);
  • a legfőbb ellenőrző intézményről szóló, 166/1993. sz. törvény (a Cseh Számvevőszék tevékenysége és hatásköre tekintetében).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Cseh Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • állami szervezeti egységek;
  • (állami forrásokban részesülő) jogi és természetes személyek;
  • a Cseh Nemzeti Bank pénzgazdálkodása (közbeszerzések és a Bank műveletei).

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Cseh Számvevőszék a Cseh Köztársaság független ellenőrző szerve. Létrehozásáról közvetlenül a Cseh Köztársaság alkotmánya rendelkezik, amely egyben garantálja a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási ágtól való függetlenségét.

A Cseh Köztársaság állami költségvetéséről szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a Számvevőszék saját fejezettel bír az állami költségvetésben, ami biztosítja számára a megfelelő pénzügyi autonómiát.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Cseh Számvevőszék elnökét és alelnökét a cseh képviselőház nevezi ki.

A Számvevőszék benyújtja költségvetés-tervezetét a képviselőháznak, a Parlament pedig jóváhagyja annak költségvetését és alapvető felépítését. A kormány nem hozhat döntéseket a Számvevőszék költségvetésére nézve.

A Számvevőszék elnöke valamennyi jóváhagyott ellenőrzési következtetést megküldi a képviselőháznak, a Szenátusnak és a kormánynak.

A Számvevőszék elnöke részt vehet és a munkájához kapcsolódó kérdésekben felszólalhat a Cseh Köztársaság parlamentjének és kormányának ülésein.

A kormány a Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését annak elnöke jelenlétében megvitatja, és minden ellenőrzésről kormányzati állásfoglalást fogad el (amely főként korrekciós intézkedéseket részletez).

A Parlament szintjén a Számvevőszék fő partnere az Alsóház költségvetés-ellenőrzési bizottsága.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Miloslav Kala 2013. március 22-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

9 év, megújítható (elnök és alelnök).

KINEVEZÉS MÓDJA

A Cseh Számvevőszék elnökét és alelnökét a képviselőház javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Cseh Számvevőszék Testülete (az elnök, az alelnök és 15 tag).

HIVATALI IDŐ

A tagok hivatali ideje akkor jár le, amikor betöltik a 65. életévüket. Hivatalba lépése előtt minden számvevőszéki tag hivatalos esküt tesz a képviselőház elnöke előtt.

KINEVEZÉS MÓDJA

A 15 számvevőszéki tagot a képviselőház választja meg a Számvevőszék elnökének javaslatára.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Cseh Számvevőszék testületi rendszerű intézmény, amely számos részlegből, igazgatóságból, főosztályból és egységből áll. A Számvevőszéket az elnök, illetve helyetteseként az alelnök irányítja.

A Számvevőszék szervei a Testület, a Szenátusok és a Fegyelmi Kamara. Ezekre nézve a legfőbb ellenőrzési intézményekről szóló törvény, valamint a saját, a Testület által megvitatott és jóváhagyott eljárási szabályzatuk irányadó.

A Számvevőszék fő szervezeti egységei az Ellenőrzési Igazgatóság, az Adminisztratív Igazgatóság és a Cseh Számvevőszék Elnökének Hivatala. Az igazgatóságok főosztályokra és további egységekre tagolódnak.

A Számvevőszék vezetősége közvetlenül az elnök irányítása alatt dolgozik. A vezetőség tagjai az Ellenőrzési Igazgatóság főigazgatója, az Adminisztratív Igazgatóság főigazgatója, az Elnöki Hivatal igazgatója, a Testület titkára, a Biztonsági Főosztály igazgatója, valamint a Belső Ellenőrzési Főosztály igazgatója.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 461 fő (mintegy 70% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 38%; ♀ 62% (♂ 51%; ♀ 49% a vezetői tisztségekben) Átlagéletkor: 46 év.

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Számvevőszék kiadásait a Cseh Köztársaság állami költségvetése fedezi.
  • 20,1 millió euró (2017)
  • A teljes kormányzati költségvetés 0,04%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Cseh Számvevőszék az elnöktől, a testületi tagoktól, továbbá belső elemzésekből vagy külső érdekeltektől származó javaslatokon alapuló éves ellenőrzési terv segítségével tervezi meg munkáját.

A kormány, a képviselőház, a Szenátus és ezek szervei is javasolhatnak ellenőrzéseket a Számvevőszéknek, amely ezeket a javaslatokat saját belátása szerint elfogadhatja vagy elvetheti.

Az ilyen ellenőrzési javaslatok összefoglalják az ellenőrzés tárgyát és célkitűzéseit, valamint feltüntetik többek között az ellenőrzött szervezeteket, a javasolt ellenőrzés időzítését és okait, az ellenőrzésre javasolt entitások jogi és gazdasági helyzetére vonatkozó információkat, a korábbi hasonló vagy azonos ellenőrzésekkel kapcsolatos tájékoztatást, az ellenőrzött terület alapvető jellemzőit és az ellenőrzési feltevéseket.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A jogszabályban meghatározott hatáskörén belül a Cseh Számvevőszék a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Standardjain (ISSAI) alapuló saját ellenőrzési standardjaival összhangban végzi ellenőrzéseit. A Számvevőszék a jogszabályoknak megfelelően végzi ellenőrzéseit, amelyek lehetnek jogszerűségi, pénzügyi vagy teljesítményellenőrzések. Minden ellenőrzés egy előkészítési, egy végrehajtási és egy lezárási szakaszból áll. Egy ellenőrzés átlagban 10 hónapot vesz igénybe, az ellenőrzött entitások számának függvényében 5–30 ellenőr részvételével.

A Számvevőszék megvizsgálja, hogy az ellenőrzött tevékenységek megfelelnek-e a jogszabályoknak, továbbá felülvizsgálja e tevékenységek ténybeli és formai helytállóságát, és értékeli azok eredményességét, gazdaságosságát és hatékonyságát.

A Számvevőszék pénzügyi ellenőrzései azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött szervezetek pénzügyi kimutatásai a jogszabályoknak megfelelő, valós és hű képet adnak-e a számviteli alanyról.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Cseh Számvevőszék által kiadott legfontosabb anyag az intézmény ellenőrzési következtetései: ezeket a Számvevőszék honlapján és közlönyében is közzéteszik, amint a Számvevőszék testülete jóváhagyja azokat. A Számvevőszék elnöke valamennyi jóváhagyott ellenőrzési következtetést megküldi a képviselőháznak, a Szenátusnak és a kormánynak.

A Számvevőszéket jogszabály kötelezi a következők közzétételére:

  • A Cseh Számvevőszék közlönye, az egy adott időszakban kiadott ellenőrzési jelentések összefoglalóját tartalmazó hivatalos kiadvány. A közlöny egyik száma tartalmazza az éves ellenőrzési tervet, későbbi számai pedig beszámolhatnak annak változásairól.
  • Az éves jelentés, amely az előző évben végrehajtott ellenőrzésekről és azok eredményeiről nyújt áttekintést, valamint tájékoztat a Számvevőszék bűnügyi hatóságokkal folytatott együttműködéséről, az állampolgároknak nyújtott tájékoztatásról, a nemzetközi együttműködési tevékenységekről, valamint a Számvevőszék pénzgazdálkodásáról és személyi állományáról.
  • Az állami költségvetés végrehajtásáról szóló nyilatkozat, amelyben a Számvevőszék véleményt ad az állami költségvetés végrehajtásáról szóló kormányjelentésről. E vélemény alapjául az adott év első hat hónapjának költségvetési gazdálkodásáról készített értékelése szolgál.
  • Az állam végleges beszámolójáról szóló nyilatkozat, amelyben a Számvevőszék az ország gazdasági helyzetének és az állami pénzgazdálkodás eredményeinek értékelése alapján véleményt ad a Cseh Köztársaság adott évi végleges beszámolójának tervezetéről.
  • A végleges beszámoló, amely a Számvevőszék pénzgazdálkodásáról tájékoztat az elmúlt év tekintetében. A végleges beszámolót a külső ellenőr általi ellenőrzést követően a Számvevőszék elnöke minden évben benyújtja a cseh parlamentnek.

Ezenfelül a Számvevőszék más kiadványokat is közzétesz: ilyen például az Unióról szóló jelentés (amelyben a Számvevőszék az uniós források Cseh Köztársaság általi felhasználásáról készített összehasonlítását és értékelését mutatja be), különböző kézikönyvek, tematikus dokumentumok, valamint a Számvevőszék más legfőbb ellenőrző intézményekkel párhuzamosan végzett ellenőrzéseiről szóló jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Cseh Számvevőszék törekszik arra, hogy az ellenőrzési eredményeivel kapcsolatos információkat könnyen hozzáférhetővé tegye a nyilvánosság számára. Ennélfogva az ellenőrzési következtetéseket, a sajtóközleményeket és az egyéb kapcsolódó dokumentumokat mind honlapján, mind a közösségi médiában közzéteszi. Ugyanitt tájékoztat ellenőrzéseinek eredményeiről, továbbá megosztja elemzéseit, az ellenőrzéseivel kapcsolatos híreket és videókat, illetve a tevékenységeivel kapcsolatos egyéb információkat.

A Számvevőszék számára fontos az átláthatóság, ezért a költségvetésével kapcsolatos és egyéb adatok mellett saját szerződéseit is közzéteszi honlapján.

A Számvevőszék emellett rendezvényeket is szervez. A közigazgatás témájában megrendezett első Hackathonra 2017-ben került sor, amelyet 2018-ban egy második kiadás követett.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A nemzetközi környezetet tekintve a Cseh Számvevőszék egyik fő célja a tudásmegosztás. Ennélfogva mind nemzetközi tevékenységek, mint együttműködésen alapuló ellenőrzések révén törekszik ismereteinek megosztására.

A Számvevőszék minden évben több konferenciát, szemináriumot és egyéb szakmai eseményt rendez. Ezek a – részben a Számvevőszék saját alkalmazottait, részben a szakmai közönséget és más állami intézmények képviselőit megcélzó – tevékenységek hozzájárulnak a közigazgatás javításához.

Céljuk a tudás és a bevált gyakorlatok megosztására szolgáló platform kialakítása mind a nagyközönség, mind a tudományos szféra, a szakértők, a diákok és más érintett csoportok számára.

A nemzetközi színtéren a Számvevőszék rendszeresen küld ki számvevőket a nemzetközi szervezetek ellenőrzési szerveiben való részvétel céljából. Képviselői többek között az Eurocontrol, az Európai Védelmi Ügynökség és az Európai Űrügynökség testületeiben is részt vettek.

 

 

DÁNIA

RIGSREVISIONEN

Alapítva: 1976

Honlap: www.rigsrevisionen.dk

Küldetésnyilatkozat:

A Rigsrevisionen azt vizsgálja, hogy a kormányzati forrásokat eredményesen, a dán parlament (Folketing) által szándékolt módon használják-e fel.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Dán Számvevőszék ellenőrzi a kormány beszámolóját, valamint megvizsgálja, hogy a kormányzati forrásokat a dán parlament szándékának és határozatainak megfelelően kezelik-e.

Joga van hozzáférni minden olyan információhoz, amelyet munkája elvégzéséhez szükségesnek ítél.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

A Dániai Számvevőszék főellenőréről szóló törvény (eredeti változat: 1976, jelenleg hatályos változat: 2012).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Dán Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • valamennyi állami beszámoló
    • minisztériumok: 19 (2018. júniusi állapot);
    • kormányhatóságok: 131;
  • azon intézmények, szövetségek és alapítványok beszámolói, amelyek kiadásait vagy hiányát állami támogatásból fedezik;
  • az alapító okirattal létrehozott független igazgatási szervek beszámolói;
  • azon partnerségek és vállalatok beszámolói, amelyekben az állam közvetlenül vagy közvetetten partnerként tulajdonrésszel rendelkezik, illetve amelyekben felelős üzlettársi funkciót tölt be.

A Dán Központi Bank ellenőrzése nem tartozik a Számvevőszék feladatkörébe.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Dán Számvevőszék a dán parlament alá tartozó, független szervezet. A Számvevőszék főellenőre nem lehet parlamenti képviselő.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Dán Számvevőszék teljesen önállóan végzi feladatait. A dán parlament által kijelölt Költségvetési Bizottság az egyetlen olyan szerv, amely felkérheti a Számvevőszéket valamely konkrét terület ellenőrzésére.

A Számvevőszék minden jelentését benyújtja a Költségvetési Bizottságnak, a főellenőr pedig e bizottság havi ülésein bemutatja azokat.

A Számvevőszék szorosan együttműködik az illetékes minisztériumokkal, és iránymutatás formájában támogatást nyújt azok számviteli és pénzügyi ellenőrzési eljárásaihoz.

A Számvevőszék költségvetését a Parlament állapítja meg.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Lone Strøm 2012. május 1-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet, hivatali idejét
2018 májusában 4 éves időtartamra meghosszabbították.

HIVATALI IDŐ

6 év, egy alkalommal 4 évvel meghosszabbítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A főellenőrt a dán parlament szóvivője nevezi ki a Költségvetési Bizottság ajánlása alapján, a Parlamenti Eljárási Bizottság jóváhagyásával.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Számvevőszék élén az elnök-főellenőr áll, akinek munkáját egy négy alelnökből és egy főtanácsosból álló tanácsadó testület segíti.

HIVATALI IDŐ

A Számvevőszék alelnökeit és főtanácsosát határozatlan időre nevezik ki.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket és a főtanácsost a főellenőr nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Dán Számvevőszék négy részlegből áll, mindegyiket egy-egy alelnök irányítja.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017. VÉGI ÁLLAPOT)

  • Létszám: 288 fő
  • Nemek aránya: ♂ 43%; ♀ 57%

KÖLTSÉGVETÉS

  • Kb. 30 millió euró (2018)
  • A Dán Számvevőszék a forrásainak 38%-át egyedi területekkel foglalkozó ún. nagyvizsgálatokra (teljesítményellenőrzések), 62%-át pedig a dán állam beszámolójának éves ellenőrzésére fordítja (2017).
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az elnök-főellenőr és a négy alelnök heti rendszerességgel üléseznek a Dán Számvevőszék stratégiájának és tevékenységei megtervezésének megvitatására.

A Számvevőszék a Költségvetési Bizottság kérésére köteles kivizsgálni egyes ügyeket és jelentést készíteni azokról. Ezek a feladatok a Számvevőszék által készített nagyvizsgálatok átlag mintegy egyharmadát teszik ki.

Minden ellenőrzést a lényegesség és a kockázatok értékelése alapján terveznek meg.

A Számvevőszék egy évvel előre tervezi meg éves ellenőrzési tevékenységét és nagyvizsgálatait. Ezt a tervet azonban az új fejlemények fényében folyamatosan kiigazítják.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Dán Számvevőszék önállóan választja meg ellenőrzési módszereit és módszertanát.

Munkáját a dán jogszabályokkal, valamint a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Standardjain (ISSAI) alapuló dán közszféra-ellenőrzési standardokkal összhangban végzi.

A Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket végez.

Hogy meggyőződjön ellenőrzései hatásáról, a Számvevőszék a Költségvetési Bizottsággal közösen nyomon követi ajánlásainak az ellenőrzött szervezetek általi végrehajtását.

Ezenfelül a minisztériumok is kötelesek válaszolni a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseire.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Dán Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • a dán államháztartási számlák ellenőrzéséről szóló éves jelentés;
  • egyedi területekkel foglalkozó jelentősebb ellenőrzési jelentések (évente kb. 23);
  • a Számvevőszék saját tevékenységeiről, teljesítményéről és beszámolójáról szóló éves jelentés;
  • az ellenőrzési jelentések ajánlásaira irányuló hasznosulási jelentés;
  • bizonyos témákkal foglalkozó további feljegyzések;
  • a dán közszféra-ellenőrzési standardok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Dán Számvevőszék a nyilvánosság tájékoztatásáról szóló törvény értelmében feljegyzéseit és ellenőrzési jelentéseit először benyújtja a Költségvetési Bizottságnak, majd közzéteszi azokat honlapján.

A nagyvizsgálatok, valamint egyes kiválasztott ellenőrzési jelentések és feljegyzések első fejezetét angolra is lefordítják.

Hogy egyre jobb szolgáltatásokat nyújthasson a közszférának, a Számvevőszék nagy hangsúlyt helyez a külső tudásmegosztásra.

A Számvevőszék évente négy-öt, külső érdekelteknek szervezett információcsere-szemináriumnak ad otthont.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Dán Számvevőszék együttműködik a minisztériumok és egyéb ellenőrzött szervek belső ellenőrzési részlegeivel.

 

 

ÉSZTORSZÁG

RIIGIKONTROLL

Alapítva: 1990
Jogelőd alapítva: 1918

Honlap: www.riigikontroll.ee

Küldetésnyilatkozat:

Az észt parlament (Riigikogu), a kormány és a helyi önkormányzatok segítése a felelős, a köz érdekét szolgáló döntések meghozatalában az azokat megalapozó különféle információk minél alaposabb mérlegelése révén.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Észt Számvevőszék közszféra-ellenőrzéseket végez és azt vizsgálja, hogy a közforrásokat gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen és jogszerűen használták-e fel.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • az állami számvevőszékről szóló törvény (2002);
  • az Észt Köztársaság Alkotmányának (1992) a nemzeti számvevőszékről szóló XI. fejezete.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Észt Számvevőszék a következők tevékenységét ellenőrzi:

  • parlamenti kancellária, a köztársasági elnök hivatala, bíróságok, az észt központi bank, a kormányhivatal és az igazságügy-miniszter hivatala;
  • kormányzati szervek és az általuk igazgatott állami hatóságok;
  • helyi hatóságok, különösen a települési eszközök birtoklása, használata és elidegenítése (kizárólag pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzés), a birtokukba kerülő állami tulajdonú ingó és ingatlan eszközök, az állami költségvetésből előirányzott összegek és odaítélt támogatások, valamint az állami funkciók ellátásához biztosított források tekintetében (pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzés);
  • helyi hatóság által alapított, illetve olyan alapítványok és nonprofit szervezetek, amelyekben valamely helyi hatóság tagi státusszal rendelkezik;
  • közjogi személyek;
  • az állam vagy valamely közjogi személy által alapított, illetve olyan alapítványok és nonprofit szervezetek, amelyekben az állam vagy valamely közjogi személy tagi státusszal rendelkezik;
  • azon társaságok, amelyek felett az állam, közjogi személyek vagy a fent említett alapítványok többségi tulajdon révén vagy egyéb módon, együttesen vagy egyénileg domináns befolyást gyakorolnak, valamint e társaságok leányvállalatai;
  • azon társaságok, amelyek az államtól kölcsönt kaptak, vagy amelyek kölcsöneit vagy egyéb szerződéses kötelezettségeit az állam garantálja;
  • azon társaságok, amelyek felett valamely helyi hatóság többségi tulajdon révén vagy egyéb módon domináns befolyást gyakorol, valamint e társaságok leányvállalatai;
  • állami vagyon felhasználásához vagy megőrzéséhez kapcsolódó közfeladatokat ellátó egyéb személyek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Észt Számvevőszék Észtország alkotmánya értelmében létrehozott, független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Észt Számvevőszék költségvetését a Parlament hagyja jóvá.

A Számvevőszék elszámolással tartozik a Parlamentnek, és jelentéseit benyújtja a Parlament Költségvetés-ellenőrzési Különbizottságának.

A főellenőr részt vehet a kormányüléseken és felszólalhat a feladataival összefüggő témák kapcsán.

A Számvevőszék tevékenységeit évente ellenőrzi egy, a Pénzügyi Bizottság javaslatára a Parlament által kijelölt könyvvizsgáló cég.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Janar Holm 2018. március 7-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet, a Riigikogu előtti eskütétel után hivatalba lépett: 2018. április 9.

HIVATALI IDŐ

5 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A főellenőrt a köztársasági elnök javaslatára a Riigikogu nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Észt Számvevőszék három szervezeti egységre tagolódik. A hét ellenőrzési csoportból álló Ellenőrzési Főosztály pénzügyi szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket végez. Az Elemzési Főosztály áttekintéseket készít és különleges feladatokon dolgozik. A Fejlesztési és Igazgatási Szolgálat támogatja az Ellenőrzési Főosztályt és a főellenőrt feladataik ellátásában, továbbá koordinálja a Számvevőszék munkáját.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 100 fő (75% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 29%; ♀ 71% Átlagéletkor: 40 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 6 millió euró (2019 and 2018)
  • 60% személyzeti költség, 25% adminisztratív kiadás (ennek fele ingatlan- és informatikai kiadás), 10% nyugdíj
  • A teljes állami költségvetés 0,05%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Észt Számvevőszék független módon és kizárólagos hatáskörrel dönti el, hogy milyen témákat kíván ellenőrizni, milyen típusú ellenőrzéseket hajt végre és hogyan időzíti azokat.

Ellenőrzési programjáról és a folyamatban lévő ellenőrzésekről részletes információkat tesz közzé weboldalán.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Észt Számvevőszék különböző típusú ellenőrzéseket végez:

  • pénzügyi ellenőrzés: ennek során a Számvevőszék azt értékeli, hogy az intézmények pénzügyi kimutatásai helyesen és megbízhatóan tükrözik-e azok pénzügyi helyzetét. Megvizsgálja, hogy a beszámolók helyesek-e és kizárják-e a forrásokkal való visszaélés lehetőségét. A pénzügyi ellenőrzések egyben a tranzakciók jogszerűségét is vizsgálják;
  • teljesítményellenőrzés: ennek során a Számvevőszék azt vizsgálja, hogy a közszféra gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen használta-e fel a forrásokat. A teljesítményellenőrzés olyan folyamatként is felfogható, amelynek során azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött intézmények elérik-e a tervezett célokat, és hogy ezt megfelelően, illetve a lehető legalacsonyabb költség mellett teszik-e. A teljesítményellenőrzés azt értékeli, hogy a közszféra tevékenységei hogyan oldották meg a problémákat stratégiai szinten, továbbá mélyrehatóan elemzi a problémák okait, és javaslatokat tesz azok orvoslására. A teljesítményellenőrzés célja ezenkívül a legalkalmasabb igazgatási eljárás azonosítása és népszerűsítése;
  • szabályszerűségi ellenőrzés: ennek során a Számvevőszék a tevékenységek jogszerűségét vizsgálja. A helyi önkormányzatok ellenőrzése során ez a leggyakrabban alkalmazott módszer.

A Számvevőszék jogosult hozzáférni a munkája elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, így a bizalmas információkhoz is, és minden ellenőrzött szervezet köteles megadni az általa kért információkat.

A Számvevőszék a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) és saját ellenőrzési kézikönyvével összhangban végzi ellenőrzéseit.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Észt Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését – mind a pénzügyi, mind a teljesítményellenőrzésekről szóló jelentéseket – közzéteszi.

Az ellenőrzési jelentéseken túlmenően a Számvevőszék különjelentéseket is készít, amelyek során nem feltétlenül alkalmaz hagyományos ellenőrzési eljárásokat, hanem egyetlen adott kérdés elemzésére összpontosít.

A Számvevőszék emellett minden évben két fő jelentést is benyújt a Parlamentnek:

  • az állami vagyon használatáról és megőrzéséről nyújtott áttekintést a megelőző költségvetési évre vonatkozóan;
  • a konszolidált éves állami beszámoló értékelését, amelyben a Számvevőszék többek között az állam éves beszámolójának helytállóságát és a gazdasági tranzakciók jogszerűségét értékeli.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Észt Számvevőszék kiadványai észt nyelven, angol nyelvű összefoglalóval érhetők el honlapján. A Számvevőszék ezenfelül a közösségi médiában is hírt ad jelentéseiről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Észt Számvevőszék a helyi hatóságokkal és a köztársaság kormányával karöltve törekszik a kormányzati hatóságok és az általuk igazgatott szervek belső kontrolljának és belső ellenőrzési rendszereinek javítására.

Ezenfelül a közjogi személyek kötelesek megküldeni jóváhagyott éves jelentésük egy példányát a Számvevőszéknek.

 

 

FINNORSZÁG

VALTIONTALOUDEN TARKASTUSVIRASTO

Alapítva: 1825

Honlap: www.vtv.fi

Küldetésnyilatkozat:

A Finn Számvevőszék tevékenységét meghatározó alapvető értékek a felelősség, a nyitottság, a tárgyilagosság és a tisztelet. Az intézmény arra törekszik, hogy a központi költségvetési szféra igazgatásának finn módszere modellként szolgálhasson a világ számára.

Az intézmény a következő stratégiai célkitűzéseket követi:

  • a központi költségvetési szféra fenntartható és sikeres igazgatása;
  • a központi költségvetési szférával kapcsolatos megbízható tájékoztatás;
  • a központi költségvetési szférába vetett bizalom megerősítése.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Finn Számvevőszék a központi költségvetési szféra ellenőrzéséért, költségvetési politikájának értékeléséért, valamint a választási kampányok és a politikai pártok finanszírozásának felügyeletéért felelős, független hatóság.

Ellenőrzései a központi költségvetési szféra egészét átfogják. Ennélfogva – Finnország alkotmánya értelmében – széles körű hozzáférési joggal rendelkezik a vonatkozó információkhoz.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Finnország alkotmánya (1919 és 1999);
  • az állami számvevőszékről szóló törvény (676/2000);
  • az állami számvevőszéknek bizonyos, Finnország és az Európai Közösségek közötti átutalások ellenőrzésére való jogáról szóló törvény (353/1995);
  • a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és irányításról szóló szerződés végrehajtásáról és az általános kormányzati kiadások felső határértékeiről szóló törvény (869/2012);
  • a választási jelöltek finanszírozásáról szóló törvény (273/2009);
  • a politikai pártokról szóló törvény (10/1969).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Finn Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • a kormányzat és a minisztériumok;
  • a kormányhatóságok:
  • a költségvetésen kívüli források;
  • állami vállalatok és az állam tulajdonában lévő társaságok;
  • a központi kormány által a településeknek, társaságoknak és egyéb jogalanyoknak teljesített átutalások és fizetett támogatások;
  • Finnország és az Európai Közösségek közötti pénzmozgások.

A Számvevőszék nem ellenőrzi a következőket:

  • a Parlament pénzgazdálkodása;
  • a Parlament felelősségi körébe tartozó források;
  • a finn nemzeti bank és a pénzügyi felügyeleti hatóság;
  • a Társadalombiztosítási Intézet.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Független állami számvevőszék, amelyet elnök-főellenőr vezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Finn Számvevőszék a Parlament irányítása alatt tevékenykedő, független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A főellenőrt a Parlament nevezi ki, és csak a Parlament mozdíthatja el tisztségéből. A Parlament beszámolóját ellenőrző könyvvizsgáló ellenőrzi egyben a Számvevőszék beszámolóját is. Ezenfelül a Parlament hozza meg a Számvevőszék feladatait meghatározó jogszabályokat, vitatja meg költségvetési javaslatát, dönt a neki juttatott forrásokról, valamint vitatja meg éves és különjelentéseit.

A Parlament ellenőrzése nem tartozik a Számvevőszék feladatkörébe.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Tytti Yli-Viikari (megválasztásának időpontja: 2016. január 1.)

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A Számvevőszék elnökét a Parlament választja meg.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A főellenőr munkáját a két alelnökből és a főigazgatóból álló vezetői csoport segíti.

HIVATALI IDŐ

Az alelnököket és a főigazgatót rendes (határozatlan idejű) szerződés keretében foglalkoztatják.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnökök és a főigazgatók kinevezése a főellenőr feladata.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Finn Számvevőszék egy pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési főosztályból, egy teljesítmény- és költségvetésipolitika-ellenőrzési főosztályból, az igazgatói hivatalból és egy igazgatási szolgálatból épül fel.

További szervei a tudományos tanács, a fegyelmi és szankcióbizottság és a tanácsadó testület, amelyek mind a főellenőr közvetlen felelőssége alatt végzik munkájukat.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017)

  • Létszám: 143 fő
  • Nemek aránya: ♂ 49%; ♀ 51% Átlagéletkor: 49 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 16 millió euró (2017)
  • A teljes kormányzati költségvetés 0,03%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Finn Számvevőszék négy évre kiterjedő általános ellenőrzési tervet készít. Ellenőrzési témáit az állam pénzügyeire és a gazdaságra irányuló kockázatelemzés alapján választja ki. Minden ellenőrzéstípusról ellenőrzési tervet készít, amely megfelelő ellenőrzési témákat és egyedi fókuszterületeket határoz meg.

Az egyes ellenőrzéstípusokra irányuló ellenőrzési terv az ellenőrzési egységek által végzett kockázatelemzésen, valamint a legfőbb összetevőkre vonatkozó kritériumokon alapul.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Finn Számvevőszék az alkotmányban meghatározott feladatait pénzügyi, szabályszerűségi, teljesítmény- és költségvetésipolitika-ellenőrzések készítése révén látja el.

Ellenőrzései során a Számvevőszék a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete által kibocsátott ISSAI ellenőrzési standardokon alapuló belső ellenőrzési iránymutatásait alkalmazza. Az ISSAI ellenőrzési standardok a nemzetközi könyvvizsgálati standardokon (ISA) alapulnak. Ezeket az egyes ellenőrzéstípusokra vonatkozó kézikönyvek egészítik ki.

A Számvevőszék ellenőrzési kézikönyve elérhető az intézmény honlapján.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Finn Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • a központi kormány végleges beszámolójának ellenőrzéséről szóló jelentés;
  • a pénzügyi, szabályszerűségi, teljesítmény- és költségvetésipolitika-ellenőrzéseiről szóló jelentések;
  • áttekintések;
  • a költségvetési politikáról készített értékelési jelentések;
  • a Parlamentnek címzett különálló jelentések;
  • a választási kampányok finanszírozásának monitoringjáról szóló jelentések;
  • a politikai pártok finanszírozásának monitoringjáról szóló jelentések;
  • éves jelentések;
  • hasznosulási jelentések;
  • egyéb – többek között nemzetközi terjesztésre szánt – kiadványok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Finn Számvevőszék honlapján tájékoztat a végrehajtott ellenőrzésekről, és felsorolja a közeljövőben megjelenő kiadványait. Az egyes ellenőrzésekkel kapcsolatos információk közzétételének módjáról az ellenőrzés záróülésén határoznak. Minden ellenőrzésről sajtóközleményt adnak ki. Egyes kiválasztott ellenőrzésekről videókat is készítenek. A sajtóközlemények kiemelik a legfontosabb ellenőrzési eredményeket, és tartalmazzák az ellenőrzés végrehajtásában részt vevő kulcsszemélyek elérhetőségi adatait. A sajtóközleményeket a közösségi médiában is megosztják.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Ellenőrzési munkáján túlmenően a Finn Számvevőszék szakértői és tanácsadói feladatokat is ellát, például a különböző parlamenti bizottságokban és kormányzati munkacsoportokban.

Részt vesz a közforrásokkal és a pénzügyi irányítás fejlesztésével kapcsolatos általános vitákban. A Számvevőszék jó együttműködésre és aktív párbeszédre törekszik az érdekelt felekkel és ügyfeleivel.

 

 

FRANCIAORSZÁG

COUR DES COMPTES

Alapítva: 1807
Jogelőd alapítva: 1319

Honlap: www.ccomptes.fr

Küldetésnyilatkozat:

Függetlenség, a tagok kollégiuma, egyeztető eljárás.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Franciaország Számvevőszéke (CDC) – amelyet 17 regionális és tengerentúli kamara (Chambres régionales et territoriales des comptes, CRTC) támogat, a következőkért felelős:

  • az állami beszámolók értékelései;
  • szabályszerűségi és teljesítményellenőrzések készítése az összes közszereplőről és közforrásról, illetve az ezekkel egyenértékű entitásokról;
  • az állami és társadalombiztosítási beszámolók hitelesítése;
  • a közpolitikák értékelése.

A Számvevőszékhez tartozó Költségvetési és Pénzügyi Fegyelmi Bíróság (Cour de discipline budgétaire et financière, CDBF) a közforrásokat vagy azzal egyenértékű eszközöket kezelő vezető tisztviselők által elkövetett szabálysértések kapcsán hoz ítéleteket.

A Számvevőszék és a kamarák hozzáféréssel rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi dokumentumhoz. Ellenőrzési hatáskörük a könyvvizsgálók zárszámadására is kiterjed.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Franciaország alkotmánya (47–2. cikk);
  • a közpénzügyi bíróság kódexe;
  • egyedi ellenőrzési törvények és rendeletek.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Francia Számvevőszék és a kamarák (a Fegyelmi Bírósággal kiegészülve ezek képezik a pénzügyi joghatóságokat) a következőket ellenőrzik:

  • minden állami tranzakció és beszámoló;
    • a köztársasági elnökségi, nemzetgyűlési és szenátusi beszámolók;
    • a minisztériumok (központi szervek, országos illetőségű részlegek és decentralizált szervezeti egységek);
    • a kormányhivatalok és azok területi hálózata;
    • köztulajdonban lévő vállalatok;
  • a társadalombiztosítási alapok igazgatása és beszámolói;
  • a helyi hatóságok (regionálistól települési szintig) és azok ügynökségei, közkórházak, középiskolák stb. igazgatása és beszámolói;
  • a magánszemélyeknek juttatott közforrások;
  • a jótékonysági szervezetek által felhasznált, nyilvános kampányok útján adományozott források;
  • a magánszervezetek által felhasznált, magánforrásból, adómentes támogatásokból származó források.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Joghatósági funkcióval rendelkező számvevőszék.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Francia Számvevőszék független a francia kormányól és parlamenttől, és egyenlő távolságot tart mindkettőtől.

A Számvevőszék fő elnöke egyben a következő szervezetek elnöke is:

  • a Költségvetési és Pénzügyi Fegyelmi Bíróság (CDBF);
  • a Közpénzügyi Főtanács (Haut Conseil des finances publiques, HCFP);
  • a Kötelező Hozzájárulások Tanácsa (Conseil des prélèvements obligatoires, CPO).

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Francia Számvevőszék független a kormányzattól és a Parlamenttől, amelyeknek benyújtja ellenőrzési jelentéseit és tanácsadást biztosít.

A Számvevőszék megvizsgálja a Parlament beszámolóját.

Értékelési és kontrollfeladatai keretében a Parlament a Számvevőszékkel szorosan együttműködve követi nyomon az ajánlások végrehajtását. A Parlament korlátozott számú ellenőrzés elvégzésére, a kormány és a Parlament pedig közpolitikák értékelésére kérheti fel a Számvevőszéket.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

FŐ ELNÖK

Didier Migaud 2010. február 23-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

A fő elnök a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár eléréséig korlátlan hivatali idővel rendelkezik.

KINEVEZÉS MÓDJA

A fő elnököt a Minisztertanács által kibocsátott köztársasági elnöki rendelet nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Francia Számvevőszék irányítótestületének tagjai a fő elnök és a hat kamarai elnök. E testület üléseit a (független) legfőbb ügyész is látogatja.

A kamarák élén elnökök állnak, akik egyben a Számvevőszéknek is tagjai. A Kamarák Legfelső Tanácsának elnöki tisztét a fő elnök tölti be.

HIVATALI IDŐ

A fő elnök és a kamarai elnökök bírák, és hivatali idejüket csak a jogszabályban előírt nyugdíjkorhatár korlátozza.

KINEVEZÉS MÓDJA

A kamarai elnököket és a legfőbb ügyészt a Minisztertanács által kibocsátott köztársasági elnöki rendelet nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Francia Számvevőszék ágazatonként hat kamarából, egy stratégiai tervezési és publikációs főosztályból, valamint a Főtitkárságból áll.

A legfőbb ügyész, a főügyészek és a regionális pénzügyi ügyészek függetlenek a Számvevőszéktől, a Fegyelmi Bíróságtól és a kamaráktól, és államügyészként működnek.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 1 777 fő (746 fő a Számvevőszéknél, 1 031 fő a kamaráknál) (80% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 50%; ♀ 50% Átlagéletkor: 50 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 214 millió euró (48%: Számvevőszék, 52%: kamarák)
  • A teljes kormányzati költségvetés kevesebb mint 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A legfőbb ügyész véleményének kikérését követően a fő elnök határozza meg a Számvevőszék általános szervezetét, tervezi meg az ellenőrzéseket és irányozza elő a különböző kamarák erőforrásait. A program egyes ellenőrzésekre történő lebontását az egyes kamarákon belül a csoportok szintjén végzik el.

Minden egyes kamaránál ugyanez az eljárás.

Az ellenőrzések témáinak kiválasztása során a kockázatértékelést, a különböző szervek kötelező ellenőrzéseinek menetrendjét, az ellenőrzési tapasztalatokat és a közérdek szintjét veszik figyelembe.

A joghatósági tevékenységek egy többéves időszakra vonatkozóan kiválasztott beszámolók ellenőrzését és a kapcsolódó ítélethozatalt ölelik fel.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Minden ellenőrzéstípus a Számvevőszék, illetve a kamarák által a nemzetközi standardoknak megfelelően meghatározott módszereken alapul.

A joghatósági tevékenységek szigorú eljárási szabályzatot követnek.

A Számvevőszék gyakorlati iránymutatások és képzések segítségével folyamatosan továbbfejleszti közpolitika-értékelési módszertanát.

Minden tevékenységtípus megfelel a kollegialitás és az egyeztető eljárás elvének.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Francia Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • egy 15–20 témát felölelő általános éves jelentés, amelyet a Köztársaság elnökének is benyújtanak;
  • az előző évi állami költségvetés végrehajtásának értékeléséről és eredményeiről szóló éves jelentés;
  • az előző évi állami beszámoló éves hitelesítése;
  • az államháztartás helyzetének és a következő évi kilátásoknak az éves értékelése;
  • a társadalombiztosítási rendszer költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentés és a rendszer előző évi beszámolójának éves hitelesítése;
  • a helyi önkormányzatok előző évi pénzgazdálkodásáról szóló éves jelentés;
  • évi 5–10 tematikus jelentés;
  • a magánforrásból származó támogatások jótékonysági szervezetek általi felhasználásáról szóló jelentések;
  • a kormányzatnak (az egyes minisztereknek) megküldött valamennyi fő jelentés.

A kamarák a következőket teszik közzé:

  • a helyi hatóságoknak címzett igazgatási jelentések;
  • a Számvevőszék általános éves jelentésében szereplő bizonyos jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Francia Számvevőszéket az alkotmány kötelezi a nyilvánosság tájékoztatására. Emiatt munkájának egyre nagyobb részét teszi közzé a médiában, weboldalán és a Twitteren.

A Számvevőszék valamennyi fő jelentését megküldi a kormánynak és a Parlamentnek, illetve nyilvánosan terjeszti azokat.

A Parlament megkapja és felhasználja a Számvevőszék hat éves jelentését és tematikus jelentéseit. A Számvevőszék publikálja az ajánlásainak nyomon követéséről szóló dokumentumokat is.

A Számvevőszék közzéteszi a jótékonysági alapokról készített valamennyi jelentését.

A kamarák megküldik igazgatási jelentéseiket a helyi hatóságoknak, amelyek kötelesek azokat hangosan felolvasni a nyilvánosság és a média előtt nyitott tanácsüléseken.

A Számvevőszék, a kamarák és a Fegyelmi Bíróság nyilvános ülések keretében mondják ki ítéleteiket.

A Fegyelmi Bíróság ítéleteit a Köztársasági Közlönyben és az állami weboldalon is közzéteszik.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Francia Számvevőszék szorosan együttműködik a kamarákkal, amelyek önállóan felügyelik saját munkájukat.

A Számvevőszék továbbá együttműködik egyes parlamenti bizottságokkal, az államtanáccsal, a bíróságokkal (a legfőbb ügyész útján), valamint más független közigazgatási szervekkel és kormányzati főfelügyeletekkel.

 

 

NÉMETORSZÁG

BUNDESRECHNUNGSHOF

Alapítva: 1950
Jogelőd alapítva: 1714

Honlap: www.bundesrechnungshof.de

Küldetésnyilatkozat:

A Német Számvevőszék munkájának alapjául szolgáló elvek a függetlenség, a semlegesség, a tárgyilagosság és a hitelesség.

A Számvevőszék fő törekvése a kormányzati fellépések átláthatóságának, hatékonyságának és fenntarthatóságának javítása.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Német Számvevőszék az összes szövetségi bevételt és kiadást, valamint a reprezentációs forrásokat és titkos kiadásokat is ellenőrzi, és megállapítja, hogy megfelelően és hatékonyan gazdálkodtak-e a szövetségi költségvetéssel.

Teljes körű hozzáféréssel rendelkezik az ellenőrzési munkájához szükséges minden szervhez és információhoz, beleértve a szövetségi forrásokat kezelő nem szövetségi jogalanyokat is.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • alkotmány (az alaptörvény 114. cikkének (2) bekezdése) (1949);
  • a szövetségi költségvetési kódex (88. és köv. cikkek) (1969);
  • a költségvetési elvekről szóló törvény (53. és köv. cikkek) (1969);
  • a Német Számvevőszékről szóló törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Német Számvevőszék hozzáféréssel rendelkezik a szövetségi forrásokat kezelő bármely intézményhez és szervhez, köztük az alábbiakhoz:

  • kormányzati minisztériumok és azok alárendelt szervei;
  • állami ügynökségek;
  • társadalombiztosítási intézetek;
  • állami vállalatok;
  • szövetségi támogatásban részesülő szervezetek;
  • az alkotmányos szervek igazgatási egységei.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Német Számvevőszék a legfőbb szövetségi hatóságok egyike, azaz a szövetségi minisztériumokkal azonos szinten áll a hierarchiában.

Munkáját teljesen függetlenül végzi, senkitől nem fogad el utasítást egyedi ellenőrzések elvégzésére. A Parlament ugyanakkor javasolhat bizonyos ellenőrzéseket a Számvevőszéknek.

A Számvevőszék elnöke hivatalból a szövetségi teljesítményértékelési biztos posztját is betölti. Ajánlások tételével, valamint jelentések és vélemények bemutatásával törekszik a szövetségi közigazgatás hatékonyságának javítására. Hatáskörébe tartozik ezenkívül a jogszabályokkal kapcsolatos tanácsadás a Parlament számára.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Ellenőrzési és tanácsadási munkája révén a Német Számvevőszék támogatja a német szövetségi kormányt és Parlamentet; utóbbi a Számvevőszék által kiadott éves jelentés alapján fogadja el a szövetségi kormány zárszámadását.

A Számvevőszék a szövetségi kormány végrehajtási és jogalkotási ágának is benyújtja jelentéseit, és a végleges döntéshozatal előtt tanácsot adhat azoknak.

Részt vesz továbbá a szövetségi pénzügyminisztérium és az egyéb minisztériumok közötti költségvetési tárgyalásokban, és észrevételeket tehet az egyes minisztériumokra irányuló becsült költségvetésekről. Ezenfelül a költségvetés végrehajtási időszakában is tanácsadást biztosít.

ELLENŐRZÉS

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Kay Scheller 2014. június 30-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

12 év, nem megújítható. A hivatali idő automatikusan véget ér, amennyiben az elnök betölti a köztisztviselőkre alkalmazandó jogszabályban előírt nyugdíjkorhatárt, amely jelenleg 67 év.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnököt a két parlamenti kamara választja meg és a Német Szövetségi Köztársaság elnöke nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az ellenőrzési munkával kapcsolatos döntéseket az egyes ellenőrzési igazgatóságok szintjén működő kollektív testületek hozzák meg: ezek tagjai a Német Számvevőszék tagjai – egy vezető ellenőrzési igazgató és egy ellenőrzési igazgató –, illetve egyes esetekben az elnök vagy az alelnök is. A Számvevőszék tagjai a bírákéval azonos függetlenséget élveznek.

Bizonyos általános jellegű – például az éves jelentéshez kapcsolódó – határozatokat a szenátus hoz meg. A Szenátus a Számvevőszék legfelsőbb döntéshozatali testülete.

HIVATALI IDŐ

A vezető ellenőrzési igazgatók köztisztviselők. Hivatali idejük automatikusan véget ér, amennyiben betöltik a köztisztviselőkre alkalmazandó jogszabályban előírt nyugdíjkorhatárt, amely jelenleg 67 év.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Német Számvevőszék kilenc ellenőrzési igazgatóságból és 51 ellenőrzési egységből áll. Külön igazgatóság foglalkozik a nemzetközi ellenőrzési munkával és nyújt támogatást az elnöknek az ENSZ ellenőri bizottságában való tagságával járó feladatokhoz. A támogatási igazgatóság felel a központi irányításért is.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018. OKTÓBER)

  • Összesen: 1 163 fő (82% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 58%; ♀ 42% Átlagéletkor: kevesebb mint 51 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 149 millió euró
  • A teljes szövetségi költségvetés 0,04%-a

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Német Számvevőszék stratégiai és munkatervezésében az elnök, az alelnök, a szenátus és az összes testületi szerv részt vesz.

A Számvevőszék ellenőrzési egységei rendszeresen végeznek kockázat- és feladatelemzéseket: ezek képezik mind a középtávú ellenőrzési terv, mind a következő 3–5 évre irányadó ellenőrzési stratégia alapját.

Az egységek koordináltan, éves ellenőrzési tervek keretében tervezik meg ellenőrzési feladataikat; ezek a tervek szolgálnak alapul a Számvevőszék átfogó ellenőrzési tervéhez.

A Számvevőszék szabadon dönthet a Parlamenttől vagy a parlamenti bizottságoktól kapott ellenőrzési felkérések elfogadásáról.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Német Számvevőszék előzetes és valós idejű teljesítmény-, szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzéseket végez, valamint saját kezdeményezésre tanácsokat ad. Független módon határozza meg ellenőrzési munkájának időzítését és jellegét, és helyszíni vizsgálatokat is végezhet.

A teljesítményellenőrzések jelentik a legfontosabb feladatot; ezeket az átfogó ellenőrzések keretében jellemzően szabályszerűségi vagy pénzügyi ellenőrzési összetevők is kiegészítik. A Számvevőszék kiegészítő stratégiai ellenőrzési kritériumként a fenntarthatóságot is figyelembe veszi.

A Számvevőszék munkája a következőkre is kiterjed:

  • szelektív ellenőrzések: e mélyreható vizsgálatok célja bizonyíték gyűjtése az ellenőrzés tárgyának egy-egy szempontjáról;
  • horizontális ellenőrzések: ezek az ellenőrzések egy-egy konkrét témának a kormányszervek reprezentatív mintáján végzett vizsgálatával dolgoznak ki ellenőrzési megállapításokat a kormányzati műveletek és tranzakciók egy-egy meghatározott területére nézve;
  • felderítő tanulmányok: ez az eszköz sajátos problematikus területekbe, eljárásokba vagy fejleményekbe nyújt betekintést. A tanulmányoknak nem céljuk a kormányzati műveletek és tranzakciók záróértékelése, mindamellett alkalmasak az új ellenőrzési kiküldetések előkészítésére;
  • hasznosulásvizsgálatok: céljuk annak nyomon követése, hogy az illetékes hatóságok megtették-e az ellenőrzési megállapításokban vagy parlamenti állásfoglalásokban javasolt fellépéseket;
  • igazgatási ellenőrzések (más néven általános ellenőrzések): ezek átfogó áttekintést nyújtanak az ellenőrzött szerv pénzgazdálkodásáról;
  • valós idejű ellenőrzések: ezek lehetővé teszik a Számvevőszék számára a nagyobb programokhoz kapcsolódó számos egyedi határozat vizsgálatát, külön-külön és az egyes projektszakaszok tekintetében. E módszer segítségével már korai szakaszban felderíthetők a hiányosságok, amelyekről így időben tájékoztatni lehet a döntéshozó szerveket.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Német Számvevőszék a következő kiadványokat teszi közzé:

  • az ellenőrzési megállapításokat tartalmazó vezetői levelek, amelyeket észrevételezésre megküld az ellenőrzött szervezeteknek;
  • egy fő (I.) és egy kiegészítő kötetből (II.) álló éves jelentés. Az I. kötetet minden év őszén, a II. kötetet pedig a következő év tavaszán teszik közzé. A két kötet együttesen naprakész alapot jelent a Parlament zárszámadási eljárásához;
  • tanácsadási jelentések;
  • különleges jelentések.

A Számvevőszék tanácsadási és különleges jelentéseit benyújtja a Parlamentnek és a szövetségi kormánynak.

Az elnök ezenfelül szövetségi teljesítményértékelési biztosi feladatkörében eljárva egy sor véleményt és helyes gyakorlati útmutatót is közzétesz.

A Számvevőszék vezetői leveleiben és jelentéseiben ajánlásokat teszt a hiányosságok orvoslására, valamint észrevételeket tesz az éppen aktuális kérdésekről, például törvénytervezetekről és jelentősebb közbeszerzési projektekről, továbbá szakvéleményt ad.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Éves jelentését a Német Számvevőszék szövetségi sajtótájékoztatón mutatja be a nyilvánosság előtt, továbbá munkáit (beleértve az éves jelentést, a különleges jelentéseket és a végleges ellenőrzési leveleket) közzéteszi a honlapján.

Ezen a felületen megjelennek a különjelentések és a szövetségi teljesítmény-értékelési biztos kiadványai is.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Mivel Németország szövetségi kormányzati rendszer alapján működik, a többi kormányzati szintet regionális és települési ellenőrző intézmények ellenőrzik. Mivel azonban a Szövetségi Köztársaság és az azt alkotó 16 szövetségi tartomány költségvetési rendszere szorosan összefonódik, a Német Számvevőszék szorosan együttműködik az egyes tartományok független regionális ellenőrző intézményeivel.

Ez az együttműködés elsősorban a szövetségi kormány és a tartományok által közösen finanszírozott programokra, illetve a központi kormány által az államokra átruházott feladatokra összpontosít.

 

 

GÖRÖGORSZÁG

ΕΛΕΓΚΤΙΚΟ ΣΥΝΕΔΡΙΟ

Alapítva: 1833

Honlap: www.elsyn.gr

Küldetésnyilatkozat:

A Görög Számvevőszék a központi kormány külső ellenőrzéséért felelős, és döntően hozzájárul a görög közszféra pénzgazdálkodása minőségének és hatékonyságának biztosításához.

Ellenőrzései a következő stratégiai célkitűzéseket követik:

  • a központi kormányzati szervek pénzgazdálkodásának és elszámoltathatóságának javítása;
  • a pénzügyi kontroll- és elszámoltathatósági rendszerek megerősítésének elősegítése;
  • az állami bevételek beszedésének segítése állami és helyi szinten;
  • a különböző szervek belső kontrollrendszereinek javítása;
  • nagy kockázatot jelentő témákra irányuló ellenőrzések elvégzése;
  • az ellenőrzési kapacitás növelése;
  • a görög parlament széles körű tájékoztatása annak érdekében, hogy eredményesebben láthassa el felügyeleti feladatkörét;
  • a Számvevőszék teljesítményellenőrzések végzésére való képességének megerősítése.

E célkitűzések elérése érdekében a Görög Számvevőszék kiemelt érdeklődésre számot tartó ellenőrzési területekre összpontosít, biztosítja, hogy ellenőrzései egyre nagyobb hatást gyakoroljanak, és optimálisan használja fel a rendelkezésére álló forrásokat.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Görög Számvevőszék végzi az állam, a helyi hatóságok és egyéb jogalanyok kiadásainak és beszámolóinak ellenőrzését, ha ezt jogszabály írja elő, illetve ha az érintett közforrásokban részesül.

Joghatósága kiterjed a kormányhivatalokra és minisztériumokra, a helyi önkormányzati szervekre és az egyéb közszférabeli szervezetekre. Részt vehet magántársaságnak minősülő szervek beszámolóinak ellenőrzésében is.

A Számvevőszék teljes körű hozzáféréssel rendelkezik a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok teljes könyveléséhez, igazoló dokumentumaihoz és munkatársaihoz. Feladataihoz kapcsolódóan információkat kérhet az illetékes hatóságoktól is, amelyek kötelesek vele együttműködni.

JOGHATÓSÁGI HATÁSKÖR

A Görög Számvevőszék a következő témákkal kapcsolatos jogi eljárásokban hoz ítéletet:

  • nyugdíjak;
  • beszámolók ellenőrzése;
  • a közalkalmazottaknak a feladataik ellátása során az államnak, a helyi hatóságoknak vagy más közszférabeli jogalanyoknak szándékosan vagy súlyos gondatlanság révén okozott károkért való polgári jogi felelőssége;
  • a köztisztviselőknek az indokolatlan, feltehetőleg korrupciónak betudható (a pénzügyi érdekeikről szóló éves nyilatkozat ellenőrzése során megalapozatlannak ítélt) vagyonnövekedésükkel kapcsolatos felelőssége

FŐBB JOGSZABÁLYOK

Görögország alkotmányának (1975) 98. cikke általánosságban meghatározza a Számvevőszék feladatait (joghatósági, ellenőrzési és konzultációs feladatok). A Számvevőszék ezeket a feladatokat a jogszabályi előírásoknak megfelelően látja el (lásd még: a 4129/2013. és a 4270/2014. sz. törvény).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Görög Számvevőszék ellenőrzési felhatalmazása valamennyi kormányszervre kiterjed, köztük az alábbiakra:

  • a Köztársaság elnöksége;
  • 18 minisztérium;
  • 7 decentralizált ügynökség;
  • 11 független hatóság;
  • 325 település (1. szintű helyi hatóságok);
  • 13 régió (2. szintű helyi hatóságok);
  • 26 társadalombiztosítási szervezet;
  • 100 közkórház.

A Számvevőszék ezenfelül mintegy 450 más központi kormányzati jogalany, illetve a helyi hatóságok tulajdonában lévő 755 köz- és magánjogalany beszámolóját, valamint a magánszemélyeknek nyújtott támogatásokat is ellenőrzi.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Joghatósági és ellenőrzési funkcióval rendelkező számvevőszék.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Számvevőszék a görög igazságügyi rendszer legfőbb állami pénzügyi bírósága.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Görög Számvevőszék köteles benyújtani a Parlamentnek az ellenőrzési tevékenységéről szóló éves jelentését, valamint az állam éves pénzügyi kimutatásáról és mérlegéről szóló nyilatkozatát. A Számvevőszék költségvetését a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyminisztérium ajánlása alapján a Parlament hagyja jóvá.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Androniki Theotokatou 2015. október 23-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

4 év, nem megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnököt a Minisztertanács javaslatára elnöki rendelet nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Görög Számvevőszék legfőbb joghatósági szerve a Plénum, amely az elnökből, nyolc alelnökből és 33 tanácsadó bírából áll.

HIVATALI IDŐ

A tagok bírák, és ennek megfelelően függetlenek, hivatali idejük határozatlan időre szól.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket a Minisztertanács javaslatára elnöki rendelet nevezi ki, a tanácsadó bírákat a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács határozata jelöli ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Görög Számvevőszék vezetője az elnök. Az elnök irányítása alatt nyolc alelnök dolgozik aktív szolgálatban, közülük hét tölti be a Görög Számvevőszék egyes joghatósági részlegeinek elnöki tisztét.

Az elnököt szükség esetén mindig a legrégebb óta szolgáló alelnök helyettesíti. A Számvevőszék 139 bírót foglalkoztat, köztük 33 tanácsadó bírót, 47 másodrangú bírót és 45 junior bírót.

A Számvevőszék szerkezeti struktúrájába szervesen beépül a főügyészi szint, amely a főügyészt, a helyettes főügyészt és a három helyettes alfőügyészt foglalja magában. Ők szintén a Számvevőszék bírái.

A Görög Számvevőszék jelenleg kilenc Klimakio-ból (azaz összesen három bíróból álló, egy tanácsadó bíró által elnökölt joghatósági egységekből) áll, amelyek közül három a szerződéseket megelőzően végzendő ellenőrzésekért felelős. Az illetékes joghatósági részlegeken belül négy egység foglalkozik a helyi önkormányzatok és a közjogi szervek kiadásainak előzetes ellenőrzésével, kettő pedig különféle ellenőrzési és joghatósági jellegű témákkal. A szervezeti egységek között van továbbá hét joghatósági részleg (összesen öt bíró, egy alelnök elnökletével), egy nagykamarai igazságügyi részleg, amely a szerződéskötést megelőző ellenőrzésekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmeket hallgatja meg (összesen hét bíró, az elnök elnökletével), valamint a Plénum (a fent ismertetett felépítéssel).

A Számvevőszék biztosai (azaz egyetemi végzettséggel, több mint 15 év tapasztalattal rendelkező és csoportvezetői tisztséget betöltő joghatósági alkalmazottak) által vezetett, ellenőrzési és szankcionálási hatáskörrel rendelkező ellenőrzési hivatalok működnek a minisztériumoknál, a prefektúráknál és a nagyobb településeknél. Jelenleg Athénban 54, Görögországban pedig további 56 biztosi hivatal van. A Számvevőszék jelenleg 648 igazságügyi alkalmazottat foglalkoztat.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 648 (ebből vezető: 12 %; ellenőrzés: 56 %; igazgatás: 32 %) + 139 bíró
  • Nemek aránya: ♂ 37%; ♀ 63% Átlagéletkor: 49 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 33,2 millió euró (2018)
  • Az előirányzat mintegy 95%-át javadalmazásra és munkabérekre fordítják.
  • A teljes kormányzati költségvetés kevesebb mint 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Görög Számvevőszék a Plénum által jóváhagyott éves munkaprogramban tervezi meg munkáját. A programot egy különbizottság készíti el, amely a Számvevőszék biztosi részlegeitől, saját ellenőrzési tapasztalatából és munkájából, illetve a médiában megjelenő beszámolókból gyűjti össze a szükséges információkat.

A Számvevőszék más bírói és számvevői is nyújthatnak be konkrét jogalanyokra vagy ágazatokra irányuló ellenőrzési javaslatokat a Számvevőszék honlapján található elektronikus platformon keresztül. A különbizottság értékeli ezeket a javaslatokat, és döntése szerint a Számvevőszék plénuma elé tárhatja azokat.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Görög Számvevőszék előzetes, szerződéskötés előtti és utólagos ellenőrzéseket, köztük a nagy kockázatú területekre irányuló célzott ellenőrzéseket (ezek lehetnek pénzügyi, szabályszerűségi vagy teljesítményellenőrzések), valamint a saját ellenőrzési kézikönyve és a nemzetközi ellenőrzési standardok (INTOSAI) szerinti nyomonkövetési ellenőrzéseket végez.

A Számvevőszék jelenleg a következő típusú ellenőrzéseket végzi:

  • a jogszabályokban meghatározottak szerint a helyi önkormányzatok és a közszervek kiadásainak előzetes ellenőrzése, amelynek nyomán jóváhagyják vagy elutasítják a kifizetési felszólításokat;
  • az állam vagy jogszabályban előírt más egyenértékű jogalany által odaítélt, nagy pénzügyi értékű szerződések megkötését megelőző ellenőrzések (szerződéskötés előtti ellenőrzések);
  • az állam, illetve a helyi önkormányzati szervek vagy egyéb közszervek számvitelért felelős tisztviselői által készített beszámolók utólagos ellenőrzése, amelynek nyomán a Görög Számvevőszék illetékes biztosa határozatban jogszerűnek nyilvánítja és elfogadja vagy jogellenesként elutasítja a beszámolókat. Utóbbi esetben a hiányt visszafizettetik;
  • a Számvevőszék éves ellenőrzési programja és a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Standardjai (ISSAI) szerint nagy kockázatú területekre irányuló célzott ellenőrzések (pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzések).

MÉRLEG

— A SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSEI

A Görög Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • kötelező ellenőrzési jelentések:
    • a Számvevőszék ellenőrzési tevékenységéről szóló éves jelentés, amely tartalmazza tevékenységeinek eredményeit, a munkája során tett észrevételeit, valamint a reformokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos javaslatokat (beleértve a vonatkozó jogszabályokat);
    • az állam éves pénzügyi kimutatásáról és mérlegéről szóló nyilatkozat (a továbbiakban: a nyilatkozat);
  • saját kezdeményezésre készített ellenőrzési jelentések: a Számvevőszék éves programja szerint készített ellenőrzési jelentések;
  • jogszabályokra irányuló vélemények: a Számvevőszék a miniszterek kérésére vagy a jogszabályban meghatározott esetekben véleményt nyilvánít a nyugdíjakkal vagy a nyugdíjjogosultságok céljából figyelembe vett szolgálati idővel, illetve az alkotmányos hatáskörébe tartozó bármely témával kapcsolatos törvénytervezetekről;
  • egyéb kiadványok:
    • az ellenőrzési eredmények hasznosulásának vizsgálata: a Számvevőszék által közzétett hasznosulási jelentések.

— A TÁRSADALOM TÁJÉKOZTATÁSA AZ ELLENŐRZÉSI MUNKÁRÓL

A Görög Számvevőszék fent említett nyilatkozatát és éves jelentését közzéteszik a Számvevőszék honlapján, ahol az folyamatosan elérhető a nyilvánosság számára. A Számvevőszék honlapján megtalálhatóak a célzott ellenőrzésekről szóló jelentések is. Ezeket a jelentéseket alkalmasint az illetékes parlamenti bizottságokban is megvitatják.

A Számvevőszék honlapján és különböző jogi folyóiratokban közzéteszik az ítéletek és bírósági határozatok személyes adatoktól mentes változatát is.

A Számvevőszék alkalmanként találkozókat szervez, amelyeken bemutatja ellenőrzési munkáját az ellenőrzött szervezeteknek és az egyéb érdekelteknek.

A Számvevőszék nem alkalmaz tömegkommunikációs eszközöket.

 

 

MAGYARORSZÁG

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Újraalapítva: 1989
Alapítva: 1870

Honlap: www.asz.hu
www.aszhirportal.hu

Küldetésnyilatkozat:

Szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő ellenőrzésekkel előmozdítani a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és hozzájárulni a „jó kormányzáshoz”.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

FELHATALMAZÁS

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ellenőrzési hatásköre magában foglalja a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásának minden aspektusát.

Az Állami Számvevőszék felelős a pénzügyi és gazdasági ellenőrzésért, a központi költségvetés végrehajtásának, az államháztartás gazdálkodásának, az államháztartásból származó források felhasználásának és a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzéséért. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. Ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervnél eljárást kezdeményezhet. Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről
  • Magyarország Alaptörvénye

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Állami Számvevőszék ellenőrzései az alábbi szervezetekre terjednek ki:

  • közintézmények;
  • központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek;
  • társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, elkülönített állami pénzalapok;
  • helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai;
  • központi költségvetésből gazdálkodó szervezetek;
  • állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek;
  • állami adóhatóság és vámhatóság;
  • Magyar Nemzeti Bank;
  • politikai pártok és alapítványaik;
  • választások lebonyolítása, illetve jelölő szervezetek kampány elszámolása;
  • egyházi szervezetek;
  • nemzetbiztonsági szolgálatok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amelynek beszámolási kötelezettséggel tartozik.

Az Állami Számvevőszék a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Állami Számvevőszék támogatja az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amivel elősegíti a jól irányított állam működését.

Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Állami Számvevőszék bizonyos ellenőrzéseket az Országgyűlés döntése alapján, illetve a Kormány felkérésére folytat le.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Dr. Domokos László (2010. július 5-től választották meg).

HIVATALI IDŐ

12 év, újraválasztható

KINEVEZÉS MÓDJA

Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés a megválasztott országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja meg.

EGYSZERŰSÍTETT SZERVEZETI ÁBRA

Az Állami Számvevőszék projektalapon szervezi munkáját. A számvevők többségét az ún. számvevői irodába jelölik ki, ahol a rendelkezésre álló erőforrásokkal való hatékony gazdálkodást szem előtt tartva megkapják kinevezésüket az egyes ellenőrzésekhez. Kis számú támogató szervezeti egység működik, amelyek az ellenőrzések végrehajtását támogatják pénzügyi, jogi, monitoring- és logisztikai szempontból.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 597 fő; 492 fő (2019)
  • Nemek aránya: ♂ 36%; ♀ 64% Átlagéletkor: 45 év.

KÖLTSÉGVETÉS

  • 9,3 milliárd forint (2017) (29,8 millió euró) (ebből 90% ellenőrzésre)
  • Költségvetés tervezése: Az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,05%-a, a GDP 0,02%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Állami Számvevőszék elnöke meghatározza az intézmény ellenőrzési tervét, az ellenőrzési tervről és annak módosításáról tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervét félévente közzéteszi és eljuttatja az Országgyűlés részére.

Az ÁSZ egy olyan ellenőrzés-tervezési rendszert épített ki, amelyben az ellenőrzési terv témáinak kiválasztása és a helyszíni ellenőrzések megalapozása a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kap.

Az ellenőrzési feladatok kijelölését többlépcsős előkészítési és jóváhagyási folyamat előzi meg, az ellenőrzések hatékonyságát pedig gördülő tervezés biztosítja.

Az ellenőrzések témáinak meghatározása, az egyes ellenőrzési témákhoz kapcsolódóan az ellenőrizendő területek, a konkrét ellenőrzési helyszínek kiválasztása során az ÁSZ ellenőrzési erőforrásai eredményes, és hatékony felhasználására törekszik, szem előtt tartva az időszerű és a közvélemény érdeklődésére számot tartó ellenőrzési témaválasztást.

Az ellenőrzések vonatkozásában feltárt új körülmények függvényében az ellenőrzési tervben foglaltak változhatnak.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az ÁSZ megfelelőségi, teljesítmény- és utóellenőrzéseket végez. Ellenőrzései során a központi költségvetési bevételek és kiadások törvényességét és szabályszerűségét állítja fókuszba.

Tevékenységét a jogszabályoknak, az ellenőrzési programnak, valamint az ellenőrzés szakmai szabályainak, módszereinek, és etikai alapelveinek megfelelően végzi.

Az Állami Számvevőszék módszertani dokumentumait az INTOSAI ellenőrzés-szakmai standardjait (az ISSAI keretrendszer) irányadónak tekintve dolgozta ki és hozta nyilvánosságra.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozza:

  • véleményét a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatról;
  • jelentését a központi költségvetés végrehajtásáról;
  • ellenőrzési jelentéseit (megfelelőségi, teljesítmény-, illetve utóellenőrzéseit követően);
  • éves tájékoztatóját szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről;
  • elemzéseit és tanulmányait.

Továbbá az Állami Számvevőszék gondozásában és szerkesztésében jelenik meg a fél évszázados hagyományokra visszatekintő közpénzügyi szakfolyóirat, a Pénzügyi Szemle. A Pénzügyi Szemle célja, hogy hiteles képet adjon a pénzügyi rendszerről, valamint – a legfontosabb pénzügyi összefüggések tükrében – a közszféra és a nemzetgazdaság működésének főbb vonásairól, a gazdaságilag fejlett országokhoz való felzárkózási törekvésekről és a kapcsolódó szakmai vitákról.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Állami Számvevőszék honlapján, valamint hírportálján teszi közzé jelentéseit, tanulmányait és egyéb dokumentumait, illetve a szervezetet érintő híreit és ellenőrzési folyamatainak legfőbb állomásait.

Az ÁSZ egységesített célcsoport módszert alkalmaz ellenőrzési jelentései és elemzései vonatkozásában.

Az Állami Számvevőszék aktív szereplője a közösségi média csatornáinak, és különféle kommunikációs eszközöket alkalmaz, amelyek közül néhány saját fejlesztésű:

  • ÁSZ honlap (magyar, angol);
  • Hírportál (magyar, angol, német, francia) – elsődleges információforrás a szervezet működését tekintve;
  • összefoglalók a sajtó számára (minden ellenőrzési jelentéshez);
  • hagyományos és elektronikus sajtótájékoztatók;
  • összefoglaló videók a kulcsfontosságú ellenőrzésekről, amelyeket a YouTube csatornán és az ÁSZ hírportálon tesz közzé;
  • hasznosulási interjúk az ellenőrzésekről; és
  • közösségi média bejegyzések.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Állami Számvevőszék megalakulása óta kiemelt hangsúlyt fektet a szakmai szervezetekkel és hazai felsőoktatási intézményekkel való tudományos együttműködésre. Partnerkapcsolataink célja, hogy hozzájáruljanak a szervezet tevékenységének széles körű hasznosulásához és egy társadalmi szintű szakmai-tudományos párbeszéd kialakulásához.

Az Állami Számvevőszék aktív szerepet vállal a nemzetközi ellenőrzés-szakmai közéletben. Fontos a nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok cseréje, valamint az együttműködés a nemzeti legfőbb ellenőrző intézményekkel és a nemzetközi szervezetekkel.

 

 

ÍRORSZÁG

OFFICE OF THE COMPTROLLER AND
AUDITOR GENERAL

Alapítva: 1923
Jogelőd alapítva: 1866

Honlap: www.audgen.gov.ie

Küldetésnyilatkozat:

A közforrások jogszerű felhasználásának, gondos kezelésének és megfelelő elszámolásának független vizsgálata és arról az Ír Parlament (Dáil Éireann) tájékoztatása.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Ír Számvevőszék (Office of the Comptroller and Auditor General, C&AG) központi szerepet játszik a közpénzekkel és közvagyonnal való elszámolás terén azáltal, hogy az Államszámviteli Bizottság (Public Accounts Committee, PAC) útján bizonyosságot nyújt a Parlamentnek a közforrásokkal való gazdálkodásról, valamint azáltal, hogy jelentéseket készít az ellenőrzések és más vizsgálatok nyomán felmerülő témákban.

Fő feladatai:

  • a közintézmények beszámolóinak ellenőrzése és azokról jelentés készítése;
  • annak megállapítása, hogy a közintézmények tranzakciói megfelelnek-e a rájuk irányadó jogszabályoknak, valamint hogy a forrásokat a tervezett célra használták-e fel;
  • annak vizsgálata, hogy a közintézmények gazdaságosan és hatékonyan kezelik-e az erőforrásokat, és rendelkeznek-e a műveletek eredményességének értékelésére szolgáló mechanizmusokkal;
  • a források Pénzügyminisztérium általi kifizetésének engedélyezése a jogszabályok által megengedett célokra.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Írország alkotmányának 33. cikke (1922, majd 1937);
  • a Pénzügyminisztériumról és az Ellenőrzési Minisztériumról szóló 1866. évi törvény;
  • a Számvevőszékről szóló 1923. évi, 1993-ban módosított törvény;
  • a Számvevőszékről és a Oireachtas kamaráinak bizottságairól (különleges rendelkezések) szóló 1998. évi törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Ír Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • minisztériumi elszámolások: 40;
  • tematikus alapok: 28;
  • egészségügyi szervek: 28;
  • Észak-Dél szervek: 7;
  • oktatási szervek: 42;
  • állami szervek és vállalatok: 142.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr (Comptroller and Auditor General) gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Teljes mértékben független.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Parlamenttel való kapcsolat elsősorban az annak való beszámolást jelenti. Az ellenőrzési tevékenység eredményeiről könyvvizsgálói záradékok, valamint pénzgazdálkodási jelentések útján tájékoztatják a Parlamentet. Az Államszámviteli Bizottság megvizsgálja az Ír Számvevőszék értékarányossági jelentéseit is. A Számvevőszék szorosan együttműködik az Államszámviteli Bizottsággal: állandó megfigyelőként folyamatosan részt vesz annak ülésein, az Államszámviteli Bizottság pedig vizsgálatai során felhasználja a Számvevőszék független ellenőrzéseinek eredményeit.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR (COMPTROLLER AND AUDITOR GENERAL)

Seamus McCarthy 2012. május 28-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

Korlátlan (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig).

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnök-főellenőrt a Parlament javaslata alapján Írország elnöke nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Számvevőszék testülete, amelynek tagjai az elnök-főellenőr, az ellenőrzési főtitkár, az ellenőrzési igazgatók, valamint az ellenőrzési igazgatókból és igazgatóhelyettesekből álló igazgatótanács.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Számvevőszék testülete független felügyeletet gyakorol a Számvevőszék felett, és viseli a felelősséget a stratégiai tervezésért és végrehajtásért. Az igazgatótanács koordinálja a Számvevőszék műveleteit.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018. MÁJUS)

  • Létszám: 173 fő
  • Nemek aránya: ♂ 50%; ♀ 50% Átlagéletkor: 41 év.

KÖLTSÉGVETÉS

  • 14 millió euró (2018)
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,02%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Ír Számvevőszék független módon határoz a teljesítményellenőrzésekre irányuló munkaprogramjáról, amelyet az átfogó beszámolási stratégia és az ágazati egyedi stratégiák alapján állít össze. A pénzügyi ellenőrzési programot úgy alakítják ki, hogy az szükség szerint megfeleljen a jogszabályban előírt határidőknek.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Ír Számvevőszék pénzügyi és teljesítményellenőrzéseket végez a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (ISSAI) összhangban, valamint saját etikai kódexének megfelelően.

Munkája során a Számvevőszék pénzügyi és teljesítményellenőrzési kézikönyveket, valamint gyakorlati útmutatókat használ.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Ír Számvevőszék a következő jelentéseket készíti el:

  • vélemények az állami beszámolókról;
  • az értékarányossághoz és a közpénzgazdálkodáshoz kapcsolódó fontos témákról készített jelentések;
  • a belső pénzügyi kontrollhoz, igazgatáshoz és szervezetirányításhoz kapcsolódó témákban készített jelentésekről beszámoló vezetői levelek;
  • előzetes kifizetési engedélyek, amelyek a jogszabályban megengedett célokra engedélyezik az állami forrásoknak az Ír Központi Bank által történő kifizetését.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A közszervek kötelesek bemutatni pénzügyi kimutatásaikat a Parlamentnek. Ezek a pénzügyi kimutatások az Ír Számvevőszék ellenőrzési jelentését is tartalmazzák.

A Számvevőszék minden évben bemutatja a Parlamentnek a minisztériumok és miniszteri hivatalok pénzügyi kimutatásait és a közszolgálatok beszámolóiról szóló jelentését. Ezenfelül az értékarányossági jelentéseket az illetékes miniszternek is benyújtják, aki köteles azt bemutatni a Parlamentnek.

A jelentések nyilvánosan elérhetőek a Számvevőszék honlapján és az Ír Parlament könyvtárában. Valamennyi értékarányossági jelentés közzétételét sajtóközlemény kíséri.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Számvevőszék kapcsolatban áll az írországi Helyi Kormányzati Ellenőrzési Szolgálattal, amely a helyi kormányzati szervek ellenőrzésért felelős. A Helyi Kormányzati Ellenőrzési Szolgálat valamennyi jelentését a Számvevőszék rendelkezésére bocsátja.

 

 

OLASZORSZÁG

CORTE DEI CONTI

Alapítva: 1948
Jogelőd alapítva: 1862

Honlap: www.corteconti.it

Küldetésnyilatkozat:

Olaszország alkotmányának 100. cikke értelmében az Olasz Számvevőszék megelőző kontrollt gyakorol a kormányzati intézkedések legitimitása felett, és elvégzi az állami költségvetés irányításának utólagos ellenőrzését. A jogszabályban rögzített esetekben és módokon részt vesz az állam részéről rendszeres költségvetési támogatásban részesülő jogalanyok pénzgazdálkodásának ellenőrzésében. A végrehajtott ellenőrzések eredményeiről közvetlenül beszámol a Parlamentnek. Törvény írja elő, hogy az Olasz Számvevőszék és tagjai a kormánytól függetlenek. Az Olasz Számvevőszék független bírákból áll, akik csak a törvénynek tartoznak felelősséggel, és akik az ellenőrzési és a jogi részlegekhez, illetve az ügyészséghez rendelhetőek.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Olaszország alkotmányos felépítésében az Olasz Számvevőszék köztes pozíciót foglal el egyfelől az államigazgatás jogszerűségét és rendes működését garantáló, illetve az államháztartás stabilitását felügyelő szervek, másfelől a jogi testületek között.

Az Olasz Számvevőszék az ellenőrzési funkcióinak gyakorlása során semleges és független a kormánytól és a Parlamenttől, jogi funkciójában pedig minden tekintetben az igazságszolgáltatás részét képezi.

JOGHATÓSÁGI HATÁSKÖR

Olaszország alkotmánya 103. cikke 2. bekezdésének értelmében az Olasz Számvevőszék joghatósággal rendelkezik az államszámvitel és a jogszabályban meghatározott egyéb területek tekintetében.

Így amennyiben bebizonyosodik, hogy kár érte a közforrásokat, az igazgatók, az alkalmazottak és a számvitelért felelős tisztviselők felelőssége tekintetében nem a polgári jogok általános szabályai irányadók, hanem felelősségre vonásuk a közigazgatási és számviteli felelősség sajátos jellemzői alapján történik.

Amennyiben a közforrásokat érintő veszteségről van szó, meg lehet bizonyosodni a közigazgatási – állami vagy bármely közigazgatási hatóságnál dolgozó – tisztviselők, illetve a közforrások közérdekű kezelésével megbízott köz- vagy magánszervezetek, illetve egyének felelősségéről.

A Számvevőszék joghatósággal rendelkezik a számvitelért felelős tisztviselők (a közforrások és közjavak kezelésével megbízott személyek, például kincstárnokok) tevékenységeit illetően is.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

Ellenőrzési hatáskör:

  • Olaszország alkotmányának (1948) 81. 97., 100., 117. és 119. cikke;
  • a 20/1994. sz. törvény;
  • a 131/2002. sz. törvény;
  • a 266/2005. sz. törvény;
  • a 213/2012. sz. törvény.

Joghatósági hatáskör:

  • Olaszország alkotmányának 103. és 108. cikke;
  • a 174/2016. sz. jogalkotási rendeletben foglalt számviteli eljárási kódex;
  • a 19/1994. sz. törvény;
  • a 639/1996. sz. törvény.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Olasz Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • minisztériumok;
  • közigazgatási szervek és állami ügynökségek, beleértve a független hatóságokat is;
  • közfinanszírozású szervek;
  • régiók, tartományok, települések, nagyvárosok és azok saját fenntartású közszolgáltató vállalatai;
  • olyan magántársaságok, amelyek fölött az olasz állam gyakorol ellenőrzést.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Nemcsak ellenőrzési funkciókat ellátó, hanem joghatósági funkcióval is rendelkező számvevőszék.

Az Olasz Számvevőszék ezenfelül tanácsadást biztosít a kormány, a régiók, a települések, a tartományok és a nagyvárosok számára.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az olasz alkotmány szerint az Olasz Számvevőszék autonóm és a többi állami szervtől független.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Olasz Számvevőszék mint ellenőri testület a Parlamentnek számol be ellenőrzési eredményeiről.

A közpénzgazdálkodás jogszerűségének és egyensúlyának fenntartása érdekében kontrollt és ellenőrzést gyakorol a kormány intézkedései és irányítása felett.

Amennyiben a végrehajtó szervek valamely fellépése nem felel meg a jogszabályoknak, az Olasz Számvevőszék negatív véleményt adhat ki, amely az ilyen fellépést megfosztja joghatásától.

Tanácsadói funkciója keretében a Számvevőszék véleményezi a parlament és a kormány által kibocsátandó törvényeket és közigazgatási rendelkezéseket. A Számvevőszék véleményét a számviteli rendszerrel kapcsolatos rendelkezések felülvizsgálata, valamint a számviteli modellek, dokumentumok és könyvelési tételek eltörlése, módosítása vagy bevezetése kapcsán is ki kell kérni.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Angelo Buscema 2017. december 22-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

Az elnök hivatali ideje a nyugdíjkorhatár (70 év) betöltésével jár le.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az Olasz Számvevőszék elnökét a Minisztertanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Minisztertanács elnöke a Számvevőszék Elnökségi Tanácsa által megnevezett számvevőszéki igazságügyi tisztviselők közül választja ki a leendő számvevőszéki elnököt.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az Olasz Számvevőszék elnökségi tanácsa 11 tagból áll: ezek a Számvevőszék elnöke és elnökhelyettese, a Számvevőszék főügyésze, a Parlament által kinevezett négy tag, valamint a Számvevőszék négy igazságügyi tisztviselője.

HIVATALI IDŐ

4 év.

KINEVEZÉS MÓDJA

A négy igazságügyi tisztviselőt a Számvevőszék tisztviselői jelölik ki maguk közül. A külső tagokat a képviselőház (2) és a Szenátus (2) választja meg a legalább húsz év tapasztalattal rendelkező jogászprofesszorok, illetve jogászok közül.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Olasz Számvevőszék központi és regionális szintű ellenőrzési és joghatósági kamarákból, valamint egy regionális hivatalokkal is rendelkező főügyészi hivatalból áll.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 393 igazságügyi tisztviselő, 2 265 köztisztviselő
  • Nemek aránya: ♂ 43%; ♀ 57% Átlagéletkor: 54 év.

KÖLTSÉGVETÉS

  • 310 millió euró
  • A teljes kormányzati költségvetés kevesebb mint 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Olasz Számvevőszék független módon határozza meg évente jóváhagyott általános ellenőrzési tervét. Az ellenőrzési politikákat és stratégiákat ismertető ellenőrzési tervet az Egyesült Ellenőrzési Kamara hagyja jóvá, mivel az a központi ellenőrzési kamarák kapcsán referenciakritériumokat, a regionális ellenőrzési kamarák tekintetében pedig iránymutatásokat tartalmaz. Minden központi és regionális ellenőrzési kamara függetlenül dolgozza ki saját ellenőrzési tervét.

A tervezés során paraméterként figyelembe veszik a pénzügyi relevanciát, a szabálytalanság jelentős kockázatát, a korábbi ellenőrzések eredményeit, a közigazgatási szervek kéréseit, valamint az emberi és technikai erőforrásokat.

A Számvevőszék az éves ellenőrzési tervét megküldi a Képviselőház, illetve a Szenátus elnökének, valamint regionális szinten a régiók és a regionális tanácsok elnökének, továbbá az ellenőrzött szervezeteknek.

Az éves ellenőrzési terv a következőket tartalmazza:

  • a Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének tárgyát képező jogalanyok és az alkalmazott mintavételi kritériumok;
  • a Számvevőszék által ellenőrzött tevékenységek és problémák;
  • a tevékenységek megtervezése;
  • a kiválasztott kritériumok és paraméterek.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Olasz Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

  • a törvényben kimerítően meghatározott jogi aktusok előzetes szabályszerűségi ellenőrzése, annak elkerülése érdekében, hogy a kormány jogellenesen lépjen fel;
  • teljesítményellenőrzés, amelynek célja a közigazgatás hatékonyságának javítása;
  • pénzügyi-gazdasági ellenőrzések.

A Számvevőszék által ellenőrzött szervezeteknek jogukban áll valamennyi megállapításra választ adni a végleges jelentés közzététele előtt.

Az egyeztetési folyamat keretében a Számvevőszék:

  • tájékoztatja az ellenőrzött szervezeteket éves ellenőrzési tervéről, valamint az ellenőrzés tárgyáról, feltételeiről, folyamatáról és ütemezéséről;
  • folyamatos és konstruktív párbeszédet folytat az ellenőrzött entitásokkal és a belső kontrollt végző hivatalok vezető tisztviselőivel;
  • végleges jelentéseit közzéteszi, és az ellenőrzési kamarák nyílt ülésein folytatott nyilvános viták keretében ismerteti észrevételeit.

Teljesítményellenőrzései kapcsán a Számvevőszék értékeléseket, észrevételeket és ajánlásokat tartalmazó dokumentumokat tesz közzé. Az ellenőrzött szervezetek kötelesek végrehajtani ezeket az ajánlásokat, hogy a közpénzgazdálkodás terén fennálló valamennyi hiányosságot kiküszöbölve szavatolják a gondos pénzgazdálkodást. Ezenkívül tájékoztatniuk kell a Számvevőszéket az annak ajánlásai nyomán tett intézkedéseikről.

MÉRLEG

— A SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSEI

Az Olasz Számvevőszék a következő eszközökkel tájékoztatja munkájáról a Parlamentet:

  • állami éves jelentések;
  • a kiadási törvényekről (a törvények vonzataként felmerülő költségekről) készített harmadéves jelentések;
  • különleges meghallgatások, amelyek során a Számvevőszék ismerteti a kormány gazdasági és pénzügyi tervezésével és költségvetés-tervezetével kapcsolatos véleményét;
  • a regionális és helyi finanszírozásról készített egyedi jelentések;
  • a közpénzgazdálkodás koordinációjáról készített (éves) jelentés;
  • a közszféra költségeiről szóló jelentés;
  • az uniós alapok irányításáról szóló jelentés;
  • a közintézmények és közjogi szervek irányításáról szóló jelentés.

— A TÁRSADALOM TÁJÉKOZTATÁSA AZ ELLENŐRZÉSI MUNKÁRÓL

Az Olasz Számvevőszék a jelentéseit közzéteszi a honlapján.

— TAGÁLLAMI SZINTŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLATOK

A központi kontrollrendszert a Gazdasági és Pénzügyminisztérium Általános Számviteli Főosztálya felügyeli az állami főkönyvelő irányításával.

Az egyes minisztériumok általános számviteli főosztályaihoz tartozó független központi számviteli hivatalok ellenőrzik, hogy a közigazgatási szervek intézkedései megfelelnek-e a releváns pénzügyi jogszabályoknak és a minisztériumi irányelveknek. Megbizonyosodnak arról, hogy a kiadási kötelezettségvállalások jogszerűek, jóváhagyják azokat, a szabálytalan tranzakciókról pedig tájékoztatják a minisztert, aki elrendelheti, hogy a központi számviteli hivatal ellenőrizze a műveleteket. Ezekről az esetekről a Számvevőszék automatikusan értesítést kap.

A Pénzügyi Főfelügyelőség helyszíni ellenőrzéseket végez a minisztériumok és közintézmények tevékenységét illetően, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket javasolhat; feladata továbbá annak biztosítása, hogy minden szervnél megfelelően működjenek a belső ellenőrzési mechanizmusok. A Főfelügyelőség jelentéseit továbbítják az állami főkönyvelőnek, illetve pénzügyi veszteség feltárása esetén a Számvevőszék főügyészének is, aki büntetőeljárást indíthat a köztisztviselők ellen.

 

 

LETTORSZÁG

VALSTS KONTROLE

Alapítva: 1991
Jogelőd alapítva: 1923

Honlap: lrvk.gov.lv

Küldetésnyilatkozat:

A következők elősegítése:

  • az adófizetők pénzének hatékony és jogszerű felhasználása;
  • pénzgazdálkodás és elszámoltathatóság a közkiadásokban;
  • méltányos és átlátható döntéshozatal a közszférában.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Lett Köztársaság számvevőszéke pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket végez a következők vizsgálata érdekében:

  • az állami és önkormányzati költségvetések bevételei és kiadásai, beleértve az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek vagy intézmények pénzügyi támogatásából származó források felhasználását;
  • az állami és önkormányzati tulajdonhoz kapcsolódó tevékenységek.

A Lett Számvevőszék minden évben ellenőrzési véleményeket nyújt be a Parlamentnek az állami és önkormányzati költségvetések végrehajtásáról, illetve arról, hogy a minisztériumok és más központi kormányzati intézmények helyesen készítették-e el éves pénzügyi beszámolójukat.

A Lett Számvevőszék a következőkről nyújt be jelentést a Parlamentnek és a Minisztertanácsnak:

  • olyan ellenőrzött entitásokra irányuló pénzügyi ellenőrzések, amelyekre nézve a Lett Számvevőszék korlátozott vagy elutasító véleményt adott, vagy megtagadta a véleményadást;
  • valamennyi teljesítményellenőrzés;
  • különösen fontos és jelentős megállapítások.

Ha az ellenőrzések során jogi előírások megsértése kerül megállapításra, a Lett Számvevőszék -nak erről tájékoztatnia kell az illetékes bűnüldöző szerveket.

Az ellenőrzések során tapasztalt hiányosságok kiküszöbölése végett a Lett Számvevőszéknek felhatalmazása van arra, hogy ajánlásokat fogalmazzon meg az ellenőrzött entitások számára és felügyelje ajánlásainak végrehajtását.

A Lett Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden olyan információhoz, amelyet munkája elvégzéséhez szükségesnek ítél.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • a Lett Köztársaság Alkotmánya (1922);
  • a Lett Köztársaság Számvevőszékéről szóló törvény (2002).

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Lett Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • állami intézmények (13 minisztérium és ezek 137 alárendelt intézménye, 13 központi állami intézmény);
  • önkormányzatok (110 megye és 9 város) és ezek alárendelt intézményei;
  • állami vagy önkormányzati tulajdonú vállalatok és részben állami tulajdonú magánvállalatok;
  • egyéb kereskedelmi vállalatok, társaságok, alapítványok és természetes személyek: (1) amennyiben állami vagy önkormányzati források állnak rendelkezésükre, illetve kezelésükben; (2) amennyiben állami vagy önkormányzati forrásokból finanszírozzák őket; (3) amennyiben állami vagy önkormányzati közbeszerzés keretében tevékenykednek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Köztársaság számvevőszéke független kollegiális legfőbb ellenőrző intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Számvevőszék Lettország hat alkotmányos szervének egyike. Teljes mértékben független, testületi felépítésű legfőbb ellenőrző intézmény, amely az állam pénzügyi kontrollrendszerében kulcsszerepet játszva azzal szolgálja a közérdeket, hogy független bizonyossággal szolgál a központi és helyi önkormányzati források jogszerű, helyes, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználásáról, valamint előmozdítja a gondos pénzgazdálkodást és a közszféra döntéshozatali folyamatainak átláthatóságát.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Számvevőszék Lettország parlamentjének és minisztertanácsának nyújtja be jelentéseit és véleményeit.

A PARLAMENT

A Lett Számvevőszék szorosan együttműködik a különböző parlamenti bizottságokkal, de leginkább a Közkiadási és Ellenőrzési Bizottsággal, amely a Számvevőszék jelentéseinek első rendű címzettje. A Lett Számvevőszék tájékoztatja a Közkiadási és Ellenőrzési Bizottságot valamennyi ellenőrzésének eredményeiről, az egyes ágazatok tevékenységeiben feltárt hiányosságokról, a szabályozási rendelkezéseknek az ellenőrzések által feltárt megsértéseiről, valamint az ajánlások végrehajtásának előrehaladásáról. A Közkiadási és Ellenőrzési Bizottság saját hatáskörében is nyomon követi a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtását.

A MINISZTERTANÁCS

A Lett Számvevőszék a Minisztertanácsnak is benyújtja jelentéseit és ellenőri véleményeit. A Számvevőszék által a Minisztertanácsnak benyújtott jelentések egyrészt olyan ellenőrzött entitásoknál végzett pénzügyi ellenőrzésekre vonatkoznak, amelyekre nézve a Számvevőszék korlátozott vagy elutasító véleményt adott vagy megtagadta a véleményadást, másrészt a Számvevőszék jelentést ad valamennyi teljesítményellenőrzéséről is, és közli minden különösen fontos és jelentős megállapítását.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Elita Krūmiņa 2013. január 17-i kinevezése után 2013. január 24-én lépett hivatalba.

HIVATALI IDŐ

4 év, legfeljebb két egymást követő megbízatási időszak

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnök-főellenőrt a Parlament nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Lett Számvevőszék irányítását a főellenőr, valamint az öt ellenőrzési osztály, illetve az ellenőrzési és módszertani osztály igazgatójából álló Tanács végzi.

HIVATALI IDŐ

4 év, legfeljebb két egymást követő megbízatási időszak

KINEVEZÉS MÓDJA

A Tanács tagjait a főellenőr ajánlása alapján a Parlament nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A főellenőr igazgatja és irányítja a Lett Számvevőszék munkáját, többek között a főellenőri hivatalt, a támogató részlegeket és a kancelláriát, amely a Számvevőszék pénzügyi tervezéséért és számviteléért, a nyilvántartás vezetéséért, a karbantartási tevékenységekért, az információs technológiáért, a tervezésért és a Számvevőszék tevékenységeinek értékeléséért felelős.

A Lett Számvevőszék Tanácsának tagjai a főellenőr (elnök), valamint az a hat tanácstag, akik az ellenőrzési osztályok igazgatói. A Tanács hagyja jóvá a Számvevőszék teljesítményét szabályozó dokumentumok többségét.

A Lett Számvevőszéknek öt ellenőrzési osztálya, illetve egy ellenőrzési és módszertani osztálya van, amelyek egyfelől ellenőrzéseket végeznek, másfelől kidolgozzák, frissítik és átültetik a gyakorlatba a Számvevőszék ellenőrzési módszertanát. Mindegyik ellenőrzési osztálynak egy igazgatója van, és egyenként két vagy három ellenőrzési részlegből állnak. Az ellenőrzési osztályok a Számvevőszék Tanácsa által jóváhagyott éves ellenőrzési terv szerint végzik ellenőrzéseiket. Mindegyik ellenőrzési osztály egyes kijelölt ellenőrzött entitásokért és ellenőrzési területekért felelős.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 175 fő (mintegy 75% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 22%; ♀ 78% Átlagéletkor: 40 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 6,2 millió euró (2017)
  • Az összes államháztartási kiadás mintegy 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az ellenőrzési munkát a Lett Számvevőszék Tanácsa évente tervezi és hagyja jóvá.

A Számvevőszék általános ellenőrzési munkaprogramjának kidolgozása a következő szakaszokból áll:

  1. a Számvevőszék stratégiájának kidolgozása;
  2. az ellenőrzési területek stratégiai értékelése;
  3. az ellenőrzési témák előkészítése;
  4. a Számvevőszék munkatervének kidolgozása.

A Számvevőszék munkaterve csak belső használatra készül, de a Parlament elnöke tájékoztatást kap az adott évre tervezett ellenőrzési tervekről.

Az ellenőrzési osztályok ezután a tervnek megfelelően végzik el a munkát. Az ellenőrzési osztályok igazgatói és a részlegek vezetői hoznak döntéseket az egyes ellenőrzések hatóköréről, az ellenőrzési kérdésekről és az ellenőrzési források elosztásáról.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Lett Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

  • pénzügyi ellenőrzések annak értékelésére, hogy a pénzügyi kimutatásokat a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készítették-e el;
  • szabályszerűségi és teljesítményellenőrzések annak értékelésére, hogy az ellenőrzött entitás a törvényben meghatározott követelményeknek megfelelően működik-e, illetve hogy az entitás gazdaságos és eredményes módon hajtja-e végre tevékenységét és tranzakcióit.

A Lett Számvevőszék a nemzetközi könyvvizsgálati standardokkal (ISSAI) összhangban végzi valamennyi ellenőrzését. A konkrét megközelítésekre és módszerekre vonatkozó döntéseket a Számvevőszék saját megítélése szerint hozza meg. Az ellenőrzött entitások válaszolhatnak a Számvevőszék ellenőrzési megállapításaira. Ezenkívül kötelesek előrehaladási jelentéseket készíteni az ajánlások végrehajtásáról.

Kiterjedt keretrendszer létezik a folyamatos belső és külső minőségellenőrzés biztosítására.

A Lett Számvevőszék saját maga által kidolgozott pénzügyi, teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzési kézikönyveket, illetve ellenőrzési iránymutatásokat és specifikus belső eljárásokat is alkalmaz. Ezek a dokumentumok csak belső használatra szolgálnak.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Lett Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • az állami költségvetés és az önkormányzati költségvetések végrehajtásáról szóló pénzügyi beszámolóról kiadott vélemény;
  • arról szóló vélemények, hogy a minisztériumok és más központi állami intézmények helyesen készítették-e el az éves jelentéseket;
  • teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzési jelentések;
  • a teljesítmény- és szabályszerűségi ellenőrzések eredményein alapuló vitadokumentumok;
  • a Számvevőszék éves jelentése.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Lett Számvevőszékről szóló törvény értelmében a Számvevőszék rendszeresen tájékoztatja a lakosságot és a polgárokat az elvégzett ellenőrzéseiről, amennyiben véglegesítésük után valamennyi ellenőrzési jelentését és véleményét közzéteszi a honlapján. Az ellenőrzési információk terjesztésére leggyakrabban használt csatornák a Számvevőszék hivatalos honlapja és a közmédia: az újságírók és a közösségi média (Facebook, Twitter, YouTube). Az ellenőrzési jelentések közzétételét mindig sajtóközlemények vagy sajtótájékoztatók kísérik. Egyes esetekben, amikor az ellenőrzött téma szélesebb közérdeklődésre tarthat számot, további kommunikációs célokra vizuálisan hozzáférhető és könnyen érthető összefoglalók is készülnek. Az ellenőrzés eredményein kívül a nyilvánosság tájékoztatást kap az ellenőrzési ajánlások végrehajtásának állásáról is. Ez elsősorban a közösségi médián keresztül történik. Az ellenőrzési jelentések összefoglalói angol és orosz nyelven is elérhetőek a Lett Számvevőszék honlapján.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Lett Számvevőszék szorosan együttműködik a tudományos élet képviselőivel, pl. a rigai székhelyű Stockholmi Közgazdaságtudományi Főiskolával, hogy közellenőri tanúsítási rendszert vezessenek be a Lett Köztársaságban.

A Számvevőszék együttműködik a magánszférában működő könyvvizsgálókkal, különösen a Bejegyzett Könyvvizsgálók Lettországi Egyesületével, folyamatosan erősítve az arra szolgáló rendszert, hogy a bejegyzett könyvvizsgálók munkáját eredményesen lehessen felhasználni a helyi önkormányzatok pénzügyi ellenőrzései keretében.

 

 

LITVÁNIA

VALSTYBĖS KONTROLĖ

Alapítva: 1990
Jogelőd alapítva: 1919

Honlap: www.vkontrole.lt

Küldetésnyilatkozat:

Segíteni a litván államot a közpénzek és a köztulajdon okos kezelésében.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Litvánia Nemzeti Számvevőszéke felügyeli az állami tulajdon kezelésének és használatának, valamint az állami költségvetés végrehajtásának jogszerűségét és eredményességét.

A Litván Számvevőszéknek joga van hozzáférni az általa az ellenőrzéseinek elvégzéséhez szükségesnek tartott bármely információhoz, és joga van az ellenőrzött entitás helyiségeibe való belépéshez is.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A köztársaság alkotmányának a Litván Számvevőszékről szóló fejezete (1992)
  • A Nemzeti Számvevőszékről szóló törvény (1995)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Litván Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • állami intézmények és létesítmények;
    • minisztériumok: 14;
    • kormányhatóságok: 14;
    • minisztériumok alá tartozó szervek: 77;
  • önkormányzatok, önkormányzati intézmények, létesítmények és ezek pénzeszközei;
  • állami pénzeszközök és adóbevételek;
  • mindenfajta olyan vállalkozás, amelyben az állam vagy egy önkormányzat a szavazatok legalább 50%-ával rendelkezik;
  • minden olyan entitás, amelynek az állam vagy valamely önkormányzati intézmény pénzeszközöket juttatott, illetve amelyre tulajdont ruházott;
  • az állami költségvetés végrehajtása;
  • az állami társadalombiztosítási alap költségvetése;
  • a kötelező egészségbiztosítási alap költségvetése.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Litván Számvevőszék független intézmény, amely a Parlamentnek tartozik elszámolással, és formálisan nem kapcsolódik más kormányzati szervekhez.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Litván Számvevőszék a Parlamentnek tartozik elszámolással, és segíti azt a parlamenti ellenőrzés végrehajtásában. A Parlament és a Számvevőszék ezért szoros kapcsolatot tart fenn,

a Parlament részéről elsősorban a Számvizsgáló Bizottsággal. Ez a bizottság tekintetbe veszi a Számvevőszék jelentéseit, és döntéseivel hozzájárul a Számvevőszék ajánlásainak végrehajtásához.

A Parlament előírhatja a Litván Számvevőszéknek bizonyos, a Számvevőszék hatáskörébe tartozó ellenőrzések végrehajtását.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Arūnas Dulkys 2015. április 15-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

5 év, egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A köztársasági elnök ajánlást tesz az elnök-főellenőr személyére, és ajánlását a Parlament jóváhagyja.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Litván Számvevőszéket három elnökhelyettesből álló testület irányítja.

HIVATALI IDŐ

5 év, egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnökhelyetteseket a köztársasági elnök a főellenőr ajánlása alapján nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Litván Számvevőszék egy intézményben egyesít három funkciót. Ezek:

  • legfőbb ellenőrző intézmény, amely egy ellenőrzés-fejlesztési részlegből és négy ellenőrzési részlegből áll;
  • európai uniós befektetés-ellenőrzési intézmény, amely az európai uniós befektetés-ellenőrzési részlegből és azt támogató részlegekből áll;
  • költségvetési tanács, amely a költségvetési politikát felügyelő részlegből és azt támogató részlegekből áll.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018. JÚLIUS)

  • Létszám: 300 fő (70 % ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 21%; ♀ 79% Átlagéletkor: 42 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 9,2 millió euró (2018)
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,5%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Litván Számvevőszék saját belátása szerint, éves ellenőrzési programokban tervezi munkáját. A tervezési szakaszban a Számvevőszék figyelemmel kíséri a közszféra tevékenységét, adatokat gyűjt, elemzi a meglévő és potenciális kockázatokat. A Számvevőszék tevékenységében érdekeltek tehetnek ellenőrzéssel kapcsolatos javaslatokat.

A munkaprogram az aktuális fejlemények függvényében folyamatosan módosítható.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Litván Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket végez. Minden alkalmazott módszer megfelel az ISSAI standardoknak és a legjobb nemzetközi gyakorlatnak.

Az ellenőrzött felek jogosultak véleményt nyilvánítani az ellenőrzési jelentések tervezetéről.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Litván Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • éves jelentés;
  • vélemények és éves ellenőrzési jelentések a következők összevont kimutatásainak együtteséről:
    • az állam;
    • a kötelező egészségbiztosítási alap;
    • az állami társadalombiztosítási alap;
  • vélemények és éves ellenőrzési jelentések az állami pénzalapok összevont kimutatásainak együtteséről;
  • a nemzeti pénzügyi kimutatások együtteséről szóló vélemény, illetve éves ellenőrzési jelentés, beleértve az államadósságra vonatkozó információkat;
  • teljesítményellenőrzési jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Litván Számvevőszék az éves jelentését és valamennyi ellenőrzési jelentését benyújtja a Parlamentnek.

Ezenkívül valamennyi jelentését közzéteszi a honlapján is.

A Számvevőszék az átláthatóság és a nyitottság elvét követi, s ezek jegyében a közösségi médiában is interakcióban áll a polgárokkal.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Litván Számvevőszék a tapasztalatcsere és a közös standardok kidolgozása érdekében együttműködik a Parlamenttel, a Pénzügyminisztériummal, a Litván Könyvvizsgálói Kamarával, a Belső Ellenőrök Szövetségével és az Önkormányzati Ellenőrök Szövetségével.

A Számvevőszék együttműködési megállapodásokat kötött a Pénzügyminisztériummal, az Ügyészséggel, a Közbeszerzési Hivatallal, a Különleges Nyomozószolgálattal, a Pénzügyi Bűncselekményeket Vizsgáló Szolgálattal, a Vilniusi Egyetem Gazdaságtudományi Karával, a Mykolas Romeris Egyetemmel, az Önkormányzati Ellenőrök Szövetségével, a Litván Könyvvizsgálói Kamarával, a Belső Ellenőrök Szövetségével és a Litván Nemzeti Bankkal.

A Litván Számvevőszék ellenőrzései minőségbiztosításának céljával rendszeres szakmai értékelésre kerül sor.

 

 

LUXEMBURG

COUR DES COMPTES

Alapítva: 2000
Jogelőd alapítva: 1840

Honlap: www.cour-des-comptes.public.lu

Küldetésnyilatkozat:

Külső ellenőrként a Luxemburgi Számvevőszék megvizsgálja az állami bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a közpénzekkel való gondos pénzgazdálkodást. Ezért ellenőrzi a közkiadások gazdaságosságát, eredményességét és hatékonyságát, de nem formál ítéletet a költségek megfelelő voltáról.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Luxemburgi Számvevőszék ellenőrzi az állami eszközök, közigazgatás és szolgálatok pénzügyi irányítását. A Számvevőszék jogosult más állami szervek vizsgálatára is, amennyiben ezekre nézve a jogszabályok nem írnak elő más pénzügyi ellenőrzési rendszert. Végül a Számvevőszék ellenőrizheti, hogy a közszférában működő jogi személyeknek, illetve magánszektorbeli magán- és jogi személyeknek valamely konkrét célra nyújtott közpénzt a rendeltetésének megfelelően használták-e fel.

Munkája során a Luxemburgi Számvevőszék jogosult hozzáférni bármely általa szükségesnek ítélt dokumentumhoz. Ellenőrzési munkáján kívül a Luxemburgi Számvevőszék parlamenti felkérésre véleményt nyilváníthat jogszabálytervezetekről.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A luxemburgi alkotmány (1868) módosított 105. cikke
  • A számvevőszékről, szóló törvény (1999. június 8.)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Luxemburgi Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • eszközök, adminisztráció és állami szolgálatok;
  • minisztériumok;
  • kormányhatóságok;
  • más állami szervek;
  • köz- és magánszervezetek állami támogatásból finanszírozott részei;
  • politikai pártok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Luxemburgi Számvevőszék független intézmény.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Parlamenttel való kapcsolat konzultatív jellegű. A Luxemburgi Számvevőszék valamennyi jelentését benyújtja a Parlamentnek. Ezenkívül a Számvevőszékkel jogszabályok kidolgozása során is lehet konzultálni, valamint a Parlament felkérheti a Számvevőszéket egy adott témával kapcsolatos ellenőrzés elvégzésére.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Marc Gengler 2005 óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A Luxemburgi Számvevőszék elnökét a nagyherceg nevezi ki a jelöltlistát készítő Parlament javaslata alapján.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Luxemburgi Számvevőszék irányítótestületének tagjai az elnök, az alelnök és három tanácsos.

HIVATALI IDŐ

6 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A Luxemburgi Számvevőszék kollégiumának tagjait a nagyherceg nevezi ki a jelöltlistát készítő Parlament javaslata alapján.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Luxemburgi Számvevőszék többségi szavazással hoz testületi döntéseket. Az üléseket az elnök vezeti, és megosztott döntés esetén az ő szavazata dönt.

Az intézmény egy ellenőrzési és egy adminisztratív részlegből áll. Az ellenőrzési részleg négy ellenőrző egységből áll, amelyek mindegyikét egy számvevőszéki tag vezeti.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 34 fő
  • Nemek aránya: ♂ 34%; ♀ 66%

KÖLTSÉGVETÉS

  • 4,5 millió euró (2016)
  • Az államháztartás a Luxemburgi Számvevőszék becslése alapján gondoskodik annak fenntartási költségeiről.

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Luxemburgi Számvevőszék önállóan dönt éves munkaprogramjáról. A tervezési eljárást a Számvevőszék kollegiális testülete határozza meg, amely az előző év végén fogadja el a munkaprogramját.

A Parlament felkérheti a Számvevőszéket, hogy bizonyos területeken végezzen ellenőrzéseket.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Luxemburgi Számvevőszék pénzügyi és teljesítményellenőrzéseket végez.

Az ellenőrzési eljárás során a Számvevőszék megküldi megállapításait az ellenőrzött entitásoknak, amelyek meghatározott időn belül észrevételeket tehetnek, mielőtt a jelentések benyújtásra kerülnének a Parlamentnek.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Luxemburgi Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • általános beszámoló az állami számlákról;
  • a Számvevőszék saját kezdeményezésére vagy a Parlament felkérésére készített különjelentések a pénzügyi irányítás egyes területeiről;
  • vélemények jogszabálytervezetekről és a költségvetés irányításáról.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Luxemburgi Számvevőszék benyújtja éves jelentéseit és különjelentéseit a Parlamentnek és azokat honlapján is közzéteszi.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Luxemburgi Számvevőszék szorosan együttműködik az ellenőrzött entitásokkal és az illetékes minisztériumokkal.

 

 

MÁLTA

NATIONAL AUDIT OFFICE

Alapítva: 1997
Jogelőd alapítva: 1814

Honlap: www.nao.gov.mt

Küldetésnyilatkozat:

Elősegíteni a kormányzati tevékenységek elszámoltathatóságát és megfelelőségét, illetve a példaértékű gyakorlatokat.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Málta számvevőszéke (National Audit Office, NAO) a központi és helyi kormányzati szervek külső ellenőrzéséért felelős nemzeti ellenőrző intézmény. Kötelező funkciója a központi kormányzatra irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések végzése.

Ellenőrzéseket végezhet továbbá az államháztartással, valamint bármely kormányszerv vagy -hivatal által kezelt vagy azok felügyelete alatt álló vagyontárgyakkal vagy pénzeszközzel kapcsolatos bármely területen.

A Máltai Számvevőszék ellenőrizheti a közvetlenül vagy közvetve a kormányhoz kapcsolódó forrásokat kezelő, birtokoló vagy használó hatóságok és testületek elszámolásait, illetve tevékenységeit is. Végezhet továbbá ellenőrzéseket olyan vállalatok vagy egyéb entitások tevékenységeire nézve is, amelyekben az állam többségi részvényes.

Feladatai közé tartoznak a helyi önkormányzatoknál végzett ellenőrzések is: itt a helyi képviselő-testületek mellé magánszektorbeli könyvvizsgálókat jelöl ki helyi önkormányzati ellenőrnek, és ezeknek technikai és adminisztratív támogatást nyújt.

A Máltai Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden olyan információhoz, amelyet munkája elvégzéséhez szükségesnek ítél.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Málta alkotmánya, 108. szakasz (1964)
  • A főellenőrről és a Nemzeti Számvevőszékről szóló 1997. évi törvény
  • A Képviselőház házszabályának 120. cikke (1995)
  • A helyi képviselő-testületekről szóló 1995. évi törvény

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Máltai Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • minisztériumok: 15 (kötelezően);
  • valamennyi kormányszerv és -hivatal (kötelezően);
  • helyi önkormányzat (a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében kötelezően), lásd a „Hatáskör” című szakaszt;
  • a közvetlenül vagy közvetve a kormányhoz kapcsolódó forrásokat kezelő, birtokoló vagy használó hatóságok és testületek (nem kötelezően, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok ezt kifejezetten előírják);
  • kormányzati forrásokat birtokoló vagy használó testületek (nem kötelezően, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok ezt kifejezetten előírják);
  • olyan vállalatok vagy egyéb entitások, amelyekben az állam többségi részvényes (nem kötelezően).

Megjegyzés: A Máltai Számvevőszék elsődleges kötelezettsége a központi kormányzatra irányuló pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzések végzése, valamint bármilyen típusú ellenőrzést végezhet központi és helyi kormányzati szervekre és más, közpénzeket birtokló vagy kezelő szervekre vonatkozóan. Az állami szerveket és más nem központi kormányzati szerveket azonban magánszektorbeli könyvvizsgálók ellenőrzik.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független, hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Máltai Számvevőszék a kormány külső ellenőre. Ellenőrzési feladatainak ellátása során teljes mértékben független. A főellenőr senkinek nem lehet alárendelve és senki nem gyakorolhat felette ellenőrzést.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A főellenőr közvetlenül a Képviselőház elnökének tartozik beszámolással.

A Parlament Államháztartási Bizottsága (PAC) és a pénzügyminiszter felkérheti a Máltai Számvevőszéket, hogy végezzen vizsgálatokat a hatáskörébe tartozó bármely témakörben. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás értelmében az önkormányzatokért felelős miniszter is felkérheti a főellenőrt, hogy végezzen vizsgálatokat helyi képviselő-testületeket illetően.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR

Charles Deguara 2016. március 30-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

5 év, egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A főellenőrt a köztársasági elnök nevezi ki, a képviselőház által elfogadott, az összes képviselő legalább kétharmadának támogatását élvező állásfoglalással összhangban.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Hivatalosan nincsen irányítótestület, de a főellenőr munkáját a helyettese és három főszámvevő segíti.

KINEVEZÉS MÓDJA

Mind a főellenőrt, mind helyettesét – a fent írtak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki.

A főszámvevőket belső, illetve külső pályázati felhívás útján nevezik ki. A jelentkezőkkel belső interjúbizottság (amelynek egy tagja független a Máltai Számvevőszéktől) készít interjút, illetve erről szóló jelentést. A főellenőr az interjúbizottság ajánlása alapján kinevezi a sikeres jelöltet.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Máltai Számvevőszék négy részlegből áll, ezek közül az első hármat egy-egy főszámvevő irányítja. Ezek a részlegek:

  • a pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzési részleg, amelynek feladata a kormány pénzügyi jelentésének elemzése, valamint több minisztériumra és minisztériumi részlegre, helyi önkormányzatokra és különböző civil szervezetekre irányuló ellenőrzések végzése;
  • a teljesítményellenőrzési részleg, amely a teljesítmény- és értékarányossági ellenőrzésekért felelős;
  • a vizsgálati jelentésekért felelős különleges ellenőrzési és vizsgálati részleg, amely jelentések elkészítésére rendszerint az Államháztartási Bizottság vagy a pénzügyekért felelős miniszter kéri fel a részleget;
  • az informatikai ellenőrzésekért felelős IKT-részleg, amely ezenkívül informatikai támogatást is biztosít az ellenőrzések elvégzése során más ellenőrzési részlegeknek.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018. AUGUSZTUS)

  • Létszám: 58 fő (78 % ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 45%; ♀ 55% Átlagéletkor: 40 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 3,4 millió euró (2018)
  • A Máltai Számvevőszék költségvetését teljes mértékben Málta általános költségvetése finanszírozza.
  • Az összes államháztartási kiadás mintegy 0,1%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Máltai Számvevőszék szabadon választja meg ellenőrzéseinek témáját. Az Államháztartási Bizottság és a Pénzügyminisztérium arra is felkérheti, hogy közpénzekkel kapcsolatos vizsgálatokat végezzen. A Számvevőszék alapesetben eleget tesz az ilyen felkéréseknek, de ez nem kötelessége.

A Számvevőszék éves ellenőrzési terveket készít, amelyek felsorolják az adott évre tervezett ellenőrzések listáját; e terveket a főellenőr és helyettese hagyja jóvá.

Amikor kiválasztja, hogy mely ellenőrzési területeket vegyen fel éves ellenőrzési programjába, a Számvevőszék különböző kritériumokat vesz figyelembe, például a téma aktualitását, társadalmi és pénzügyi lényegességét, a parlamenti, kormányzati, média- és közérdeklődés mértékét, valamint azt, hogy mennyire megvalósítható a javasolt témára vonatkozó ellenőrzés.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Máltai Számvevőszék pénzügyi, szabályszerűségi, teljesítmény-, vizsgálati és informatikai ellenőrzéseket végez.

A pénzügyi és szabályszerűségi jelentések évente kerülnek közzétételre, legkésőbb a december 31-én végződő pénzügyi év végét követő tizenkét hónapon belül. A többi jelentés közzététele a véglegesítésüket követően történik.

Ezenkívül a Számvevőszék évente, az év végéhez közeli időpontban közzéteszi a helyi önkormányzati ellenőrzési jelentések eredményeinek összefoglalását (ennek címe: A főellenőr jelentése a helyi önkormányzatok működéséről).

A Máltai Számvevőszék a vonatkozó nemzetközi könyvvizsgálati szabványoknak megfelelően végzi az ellenőrzéseit, és a pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzésekre vonatkozóan saját ellenőrzési kézikönyvekkel is rendelkezik.

Teljesítményellenőrzési munkája során a Számvevőszék ezenkívül a kérdéselemzési és következtetés-levonási (IADC) megközelítést követi.

Végül a Számvevőszék rendelkezik saját magatartási kódexszel is, amelyet alkalmazottai kötelesek betartani.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Máltai Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • éves beszámoló az államháztartásról;
  • éves beszámoló a helyi önkormányzatok működéséről;
  • éves beszámoló a hasznosulásvizsgálati ellenőrzésekről;
  • éves beszámoló a Számvevőszék munkájáról és tevékenységeiről;
  • külön közzétett jelentések a teljesítményellenőrzésekről, vizsgálati jelentések és fent nem említett típusú egyéb ellenőrzési jelentések.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Máltai Számvevőszék valamennyi ellenőrzési és egyéb jelentését benyújtja a Képviselőház elnökének. Mindegyik jelentés tartalmaz egy a jelentést röviden összegző összefoglalót is, az ezzel egy időben kiadott sajtóközlemény pedig kiemeli a jelentés leglényegesebb pontjait. A Számvevőszék valamennyi jelentését közzéteszi a honlapján és a Facebook-oldalán, miután benyújtotta őket a Képviselőház elnökének.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Máltai Számvevőszék szoros kétoldalú kapcsolatokat tart fenn számos más uniós tagállam legfőbb ellenőrző intézményével, és tagja a Commonwealth általános ellenőri hálózatának (Commonwealth Audit General Network).

Ezenkívül aktív tagja több más nemzetközi hálózatnak is.

A Számvevőszék együttműködik a Máltai Egyetemmel, és megfigyelőként több kormánybizottságnak is tagja.

 

 

HOLLANDIA

ALGEMENE REKENKAMER

Alapítva: 1814
Jogelőd alapítva: 1447

Honlap: https://english.rekenkamer.nl/

Küldetésnyilatkozat:

Hozzájárulás a központi kormányzat és a hozzá kapcsolódó intézmények teljesítményének és működésének javításához

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Holland Számvevőszék ellenőrzi, hogy a kormányzati bevételek beérkezése, a kormányzati kiadások végrehajtása, illetve a szakpolitikai intézkedések megvalósítása a terveknek megfelelően történt-e.

Független és pártatlan ellenőrzések révén tárja fel, hogyan működik és hogyan teljesít a központi kormányzat, valamint hogy milyen tökéletesítésekre van lehetőség.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A holland alkotmány (1814) 76., 77., 78. cikke
  • Az állami számvitelre vonatkozó törvény (Comptabiliteitswet, 2016)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Holland Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • 21 állami költségvetési terület, többségében minisztériumok és állami források;
  • 121 jogszabályban előírt feladatokat ellátó jogalany(csoport).

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Holland Számvevőszék a központi kormányzat külső ellenőre. Alkotmányos jogállással rendelkező független testület, ún. Magas Állami Tanács, vagyis a demokratikus jogállamiság megőrzése érdekében létrehozott egyfajta nemzeti közszervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Holland Számvevőszék és a holland parlament között együttműködésen alapuló munkakapcsolat áll fenn. Intézményi szinten az igazgatótanács rendszeresen találkozik a Parlament Pénzügyi Állandó Bizottságával. Az alkalmazottak szintjén is napi rendszerességű a személyes kapcsolattartás.

A Számvevőszék a Parlamentnek való megküldés útján, elsősorban jelentések és levelek formájában teszi közzé ellenőrzési megállapításait. Az ellenőrzési jelentés közzététele előtt a Parlament lehetőséget kap egy zárt körű tájékoztatásra. Ha a Parlament él ezzel a lehetőséggel, az illetékes minisztert is megilleti egy hasonló zárt körű tájékoztatás.

A Parlament esetenként meghívja a Számvevőszéket bizonyos parlamenti meghallgatásokra, amennyiben azok témája kapcsolódik a Számvevőszék szakterületéhez.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

2015. október 15. óta a Holland Számvevőszék elnöke Arno Visser, aki 2013. január 15. óta tagja az igazgatótanácsnak.

HIVATALI IDŐ

Az elnöki kinevezés határozatlan időtartamra szól (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig).

KINEVEZÉS MÓDJA

Ha megürül a Holland Számvevőszék elnöki tisztsége, a következő módon kerül sor az új elnök kinevezésére. Először új tagot neveznek ki az igazgatótanács létszámának feltöltése érdekében, majd az államfő a három igazgatótanácsi tag közül a Minisztertanács ajánlása alapján nevezi ki az új elnököt.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Holland Számvevőszék igazgatótanácsa az elnökből és két tagból áll. Az igazgatótanács tagjai minden döntést közösen hoznak.

Az igazgatótanács tagjai előadóként felelnek a Számvevőszék munkájának egy részéért, míg az elnök a szervezet egészét felügyeli.

A Számvevőszék igazgatótanácsának két rendkívüli kültagja is van, akiket fel lehet kérni bizonyos tevékenységekben való részvételre, pl. ellenőrzések felügyeletére, külső tevékenységek elvégzésére vagy az igazgatótanácsi tagok helyettesítésére.

HIVATALI IDŐ

A Számvevőszék igazgatótanácsa tagjainak kinevezése határozatlan időtartamra szól (a törvényben előírt nyugdíjkorhatár betöltéséig).

KINEVEZÉS MÓDJA

Az igazgatótanács tagjait az államfő nevezi ki. A kinevezési határozatot az igazgatótanács és a Parlament együttesen készíti el.

Az igazgatótanács legalább négy jelöltet választ ki nyílt felvételi eljárás útján. A jelöltek listáját benyújtják a Képviselőháznak. A Képviselőház nem köteles erre a listára alapozni döntését. A Képviselőház ezután benyújt egy három jelöltből álló jegyzéket az államfőnek, aki a legnagyobb parlamenti támogatást élvező jelöltet nevezi ki elnökké.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Holland Számvevőszék igazgatótanácsát egy főtitkár által vezetett szervezet támogatja. A főtitkárt jogszabályban előírt módon nevezik ki és az államfő előtt tesz esküt. A Számvevőszék igazgatósága – amely a főtitkár vezetésével működik – hat ellenőrzési igazgatóból és egy támogatási szolgáltatási igazgatóból áll. Ez utóbbi igazgatóság felel a szervezés és az ellenőrzések minőségéért.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 232 fő (75 % ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 50%; ♀ 50% Átlagéletkor: 48 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 28,6 millió euró (ebből 80% ellenőrzési feladatokra)
  • Az összes államháztartási kiadás 0,11%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Bár a Holland Számvevőszék saját kezdeményezésére határoz a végrehajtandó ellenőrzésekről, a Parlament, a miniszterek és az államtitkárok is felkérhetik ellenőrzések elvégzésére.

A Számvevőszék folyamatos ellenőrzési program alapján végzi munkáját, amelyet a stratégiai párbeszéd alakulása nyomán évente több alkalommal felülvizsgálnak. A Számvevőszék ellenőrzési kapacitásának egy részét többéves, pénzügyi és társadalmi szempontból nagy jelentőségűnek ítélt témákra irányuló ellenőrzési programokhoz rendelik.

A Számvevőszék azokat az ellenőrzési területeket tekinti prioritásnak, ahol hozzáadott értéket teremthet – különleges hatáskörei (például a bizalmas információkba való betekintés joga) révén, függetlensége és pártatlansága okán, illetve azon oknál fogva, hogy az adott területen más szervezetek nem végezhetnek ellenőrzést.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Holland Számvevőszék pénzügyi és teljesítményellenőrzéseket végez.

Kísérletezik új ellenőrzési módszerekkel és technikákkal, de a közzététel új formáival is.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Holland Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • éves jelentés;
  • ellenőrzési jelentések;
  • kiemelt jelentések;
  • költségvetési feladatleírások;
  • webes összeállítások;
  • ismertetők.

A Holland Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait és a tapasztalatait továbbítja a kormánynak, a Parlamentnek és az ellenőrzött szervezetek irányításáért felelős személyeknek.

Országgyűlési választások előtt, alatt és után a Számvevőszék az új kormány hivatalba lépéséig korlátozza a közzétételi tevékenységét.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Holland Számvevőszék a honlapján közzéteszi jelentéseit, és azok megjelenéséről hírt ad a közösségi médiában.

Május harmadik szerdáján (az úgynevezett elszámoltatási napon) a Számvevőszék független véleményt nyilvánít a központi kormányzat elszámolásairól, a műveleti irányításról, a pénzgazdálkodásról, valamint a miniszterek által a Parlamentnek nyújtott szakpolitikai információk minőségéről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Holland Számvevőszék tevékenyen együttműködik a Holland Királyság ellenőrző intézményeivel és megosztja tudását azokkal. Ezek az intézmények a helyi ellenőri hivataloktól és ellenőrzési bizottságoktól Hollandia karib-tengeri területeinek ellenőrzési intézményeiig terjednek.

A Számvevőszék aktív résztvevője a nemzetközi ellenőri közösség életének is. Külföldi legfelsőbb ellenőrző intézmények kapacitásépítési projektjeinek résztvevőjeként a Számvevőszék nagy tapasztalatot szerzett az intézményi kapacitáserősítés terén is. Együttműködik és szakmai tapasztalatokat cserél testvérintézményeivel is, és intézményi tagként részt vesz az INTOSAI, az EUROSAI, az uniós kapcsolattartó bizottsága és a Global Audit Leadership Forum tevékenységében.

Jó példa a szoros együttműködésre a Holland Számvevőszék és más számvevőszékek közösen vagy párhuzamosan végzett ellenőrzései.

 

 

LENGYELORSZÁG

NAJWYZSZA IZBA KONTROLI

Alapítva: 1919
Jogelőd alapítva: 1809

Honlap: www.nik.gov.pl

Küldetésnyilatkozat:

Az eredményesség és a hatékony irányítás előmozdítása a közszolgálatban a Lengyel Köztársaság javára.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Lengyelország Legfőbb Ellenőrző Hivatala (NIK) ellenőrzi a kormányzati szervek, a Lengyel Nemzeti Bank, az állami jogi személyek és más állami szervezeti egységek tevékenységét a jogszerűség, a gazdasági körültekintés, a hatékonyság és a gondosság tekintetében. Ellenőrizheti a helyi önkormányzati szervek, a közigazgatási jogi személyek és más közösségi szervezeti egységek tevékenységét is a jogszerűség, a gazdasági körültekintés és a gondosság tekintetében.

A Számvevőszék a jogszerűség és a gazdasági körültekintés tekintetében más szervezeti egységek és gazdasági szereplők tevékenységét is ellenőrizheti, amennyiben azok állami vagy közvagyont, illetve forrásokat használnak fel, vagy az állammal szembeni pénzügyi kötelezettségeket teljesítenek.

A Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden általa szükségesnek ítélt információhoz, és munkatársainak szabad hozzáférésük van az ellenőrzött entitások telephelyéhez, illetve joguk van megvizsgálni a vonatkozó dokumentumokat és egyéb anyagokat A Számvevőszéknek joga van tanúkat beidézni az ellenőrzött vagy azokkal kapcsolatos szervektől, joga van azoktól bizonyítékokat átvenni, szóbeli vagy írásbeli magyarázatokat kérni az ellenőrzött szervek alkalmazottaitól, szakértőket hívni, valamint részt venni az ellenőrzött szervek vezetőségi ülésein.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

A Legfőbb Ellenőrzési Hivatalról szóló 1994. december 23-i módosított törvény (NIK-törvény)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Lengyel Számvevőszék például a következőket ellenőrzi:

  • költségvetési egységek (pl. minisztériumok és állami szervek), beleértve a költségvetési tételeket engedélyező intézményeket;
  • különleges állami alapok;
  • végrehajtó ügynökségek és más állami jogi személyek az államháztartási szektorból;
  • állami bankok, többek között a Lengyel Nemzeti Bank;
  • helyi önkormányzati szervek;
  • egyéb közkiadásokat végrehajtó szervezetek, beleértve a nem állami pénzügyi szektor egységeit is.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A Számvevőszéket a testületiség elvének megfelelően eljáró elnök vezeti: konkrétan a legfontosabb dokumentumok jóváhagyásának és elfogadásának folyamatában részt vesz a Lengyel Számvevőszék Tanácsának nevezett speciális testület.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Lengyel Számvevőszék a legfőbb állami ellenőrző szerv, amely független a kormánytól, de alá van rendelve a Parlament Alsóházának (Szejm).

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Lengyel Számvevőszék beszámol a Szejmnek, és együttműködik a Szejmszinte minden bizottságával; ezek tevékenységi körüknek megfelelően felülvizsgálják a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseinek többségét. A Szejm Állami Könyvvizsgáló Bizottsága szintén felülvizsgálja a Számvevőszék ellenőrzési jelentéseit, valamint véleményt nyilvánít a Számvevőszék költségvetéséről és a Szejm többi bizottsága által a Számvevőszék potenciális ellenőrzési területeire nézve benyújtott (évi 40–60) javaslatról. A Számvevőszék tájékoztatja az Állami Könyvvizsgáló Bizottságot az éves munkatervéről.

A Szejm felülvizsgálja a Számvevőszék főbb jelentéseit: az éves tevékenységi jelentést, illetve az állami költségvetés végrehajtásának elemzését és a monetáris politikai iránymutatásokat.

A Szejm és testületei utasíthatják a Számvevőszéket ellenőrzések elvégzésére, de ilyen helyzet ritkán áll elő (évente 1–3 alkalommal).

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Krzysztof Kwiatkowski 2013. augusztus 27-én lépett hivatalba.

Az elnök munkáját három alelnök és a főigazgató támogatja.

HIVATALI IDŐ

6 év, egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Lengyel Számvevőszék elnökét a Szejm elnöke vagy egy legalább 35 tagból álló képviselőcsoport kérésére a Szejm nevezi ki a Szenátus (a Parlament felsőháza) egyetértésével.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Lengyel Számvevőszéket a Számvevőszék Tanácsa irányítja. E kollektív testületnek tagja az elnök, valamennyi alelnök, a főigazgató és 14 egyéb tag (a Számvevőszéktől független hét jogtudós vagy közgazdász, valamint hét olyan tag, aki vagy valamely szervezeti egység igazgatója, vagy a Számvevőszék elnökének tanácsadója).

HIVATALI IDŐ

3 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Lengyel Számvevőszék Tanácsának 14 tagját a Számvevőszék elnökének kérésére a Szejm marsallja (elnöke) nevezi ki, miután megkapta a Szejm Állami Könyvvizsgáló Bizottságának véleményét.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Felépítése szerint a Lengyel Számvevőszék ellenőrzési egységekből (osztályok és regionális irodák), valamint igazgatási és támogató osztályokból áll. Az egyes regionális irodák – ezek az ellenőrzési osztályoknak megfelelő státusszal rendelkeznek – működési területei a lengyel közigazgatási körzeteknek (régióknak) felelnek meg.

Az ellenőrzési osztályok és a regionális irodák által végzett ellenőrzéseket a Számvevőszék elnöke vagy az egyik alelnök felügyeli.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017)

  • Létszám: 1 585 fő (71 % ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 56%; ♀ 44% Átlagéletkor: 41 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Lengyel Számvevőszék költségvetése: 277,5 millió PLN / kb. 67 millió euró (2017)
  • A források elosztása: a Lengyel Számvevőszék Tanácsa elfogad egy költségvetés-tervezetet, bemutatja azt a Szejmnek, amely jóváhagyás előtt módosíthatja azt.
  • A teljes kormányzati költségvetés kb. 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Lengyel Számvevőszék éves munkatervek alapján végzi ellenőrzési feladatait. Az állami költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, mint a Számvevőszék elsődleges feladata, elsőbbséget élvez az ellenőrzés-tervezésben.

A Számvevőszék külön csoportjai foglalkoznak a jogszabályi változások nyomon követésével, statisztikai adatok tanulmányozásával, valamint kormányzati tervek és programok, illetve médiamegjelenések elemzésével. Ez a monitoring jelentősen hozzájárul az éves és a hosszú távú tervezéshez. Az intézmény ennek alapján dolgozhatja ki munkatervét és határozhatja meg ellenőrzési prioritásait.

Az ellenőrzésre javasolt területek kiválasztását átfogó kockázatelemzés előzi meg, amely többek között olyan nemzetközi intézmények jelentésein és kiadványain alapul, mint az OECD, a Világbank vagy az Európai Unió Tanácsa, ezenkívül nemzeti stratégiai dokumentumokon, a közszféra pénzügyi tervein, statisztikákon, a Számvevőszékhez beérkezett panaszokon, közvélemény-kutatások eredményein és médiajelentéseken.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Lengyel Számvevőszék végez pénzügyi, szabályszerűségi és teljesítményellenőrzéseket (mind tervezett módon, mind eseti jelleggel), valamint integrált ellenőrzéseket, mind pénzügyi, mind szabályszerűségi, mind teljesítménnyel kapcsolatos kérdésekre nézve.

A Számvevőszék által alkalmazott ellenőrzési standardok a lengyel jogszabályokon, az INTOSAI Ellenőrzési Standardjain, az INTOSAI Ellenőrzési Standardjaira vonatkozó európai végrehajtási iránymutatásokon, az IFAC (Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége) standardjain és saját tetemes tapasztalatán alapulnak.

Az ezeken a standardokon alapuló módszertani iránymutatások (ellenőrzési kézikönyv) részletes útmutatást nyújtanak az ellenőrzések elvégzésének mikéntjére nézve.

A Számvevőszék etikai kódexe összhangban van a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal.

MÉRLEG

— A SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉSEI

A Lengyel Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • az állami költségvetés végrehajtásának elemzése és monetáris politikai iránymutatások (éves jelentés);
  • a Minisztertanács számára a zárszámadási szavazás alkalmából adott vélemény;
  • ellenőrzési jelentések minden egyetlen entitásra vonatkozó ellenőrzés után;
  • összefoglaló ellenőrzési jelentések valamennyi tervezett ellenőrzést és néhány fontosabb eseti jellegű ellenőrzést követően (ún. „határozat az ellenőrzési eredményekről”);
  • éves tevékenységi jelentés;
  • annak elemzése, hogy miként kerülnek felhasználásra a jogalkotással és a jog alkalmazásával kapcsolatos ellenőrzési megállapítások;
  • éves munkaterv.

A Lengyel Számvevőszék ezenkívül a következő dokumentumokat készíti:

  • miniszterek, központi irodák vezetői és a Lengyel Nemzeti Bank elnöke ellen emelt kifogások;
  • közfeladatokat ellátó szervek tevékenységével kapcsolatos konkrét problémák felülvizsgálatára irányuló indítványok;
  • vélemények (például parlamenti képviselők jogalkotási kezdeményezéseiről);
  • joghézagok fennállása vagy nem egyértelmű jogszabályok esetén tett javaslatok (ún. de lege ferenda javaslatok);
  • tematikus dokumentumok (a Lengyel Számvevőszék nemzetközi tevékenységeiről, más lengyel ellenőrző szervekkel folytatott együttműködéséről stb.);
  • állampolgárok által benyújtott kérelmek és panaszok elemzése.

Az ellenőrzési eredmények hasznosulásának vizsgálata:

  • A Lengyel Számvevőszék tájékoztatja az ellenőrzött entitásokat a megállapításairól és ajánlásairól, és rendszeresen ellenőrzi, hogy ezek hogyan hasznosulnak. Ezen ellenőrzések eredményeit a hasznosulásvizsgálati jelentések tartalmazzák.

— A TÁRSADALOM TÁJÉKOZTATÁSA AZ ELLENŐRZÉSI MUNKÁRÓL

AZ ELLENŐRZÉSI EREDMÉNYEK KÖZZÉTÉTELE

A Lengyel Számvevőszék a honlapján (www.nik.gov.pl) és közlönyében (https://bip.nik.gov.pl/) teszi közzé ellenőrzési jelentéseit, a kapcsolódó dokumentumokat és az aktuális tevékenységeiről szóló információkat.

MÉDIAJELENLÉT

A Lengyel Számvevőszék nagy mennyiségben készít információs anyagokat a média munkájának megkönnyítésére. 2017-ben a Számvevőszéknek összesen 11 168 publikációja került említésre a sajtóban, a rádióban és a televízióban.

INTERAKCIÓ A POLGÁROKKAL

A Lengyel Számvevőszék jogi kötelezettsége, hogy tájékoztatást adjon működéséről, tevékenységeiről, termékeiről stb., valamint hogy lehetőséget adjon az állampolgároknak kérelmek, például ellenőrzés kérelmek benyújtására.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Lengyel Számvevőszék szorosan együttműködik más – nemzeti vagy helyi – kontroll-, ellenőrző és felügyeleti szervekkel (ezek a Számvevőszék rendelkezésére bocsátják ellenőrzéseik eredményeit, és közösen végeznek bizonyos ellenőrzéseket a Számvevőszék irányítása alatt).

A Számvevőszék rendszeresen együttműködik egyetemekkel és kutatóintézetekkel, illetve kikéri külső szakemberek tanácsát.

 

 

PORTUGÁLIA

TRIBUNAL DE CONTAS

Alapítva: 1849
Jogelőd alapítva: 1389

Honlap: www.tcontas.pt

Küldetésnyilatkozat:

A közpénzgazdálkodás javítása az elszámoltathatóság és az átláthatóság előmozdítása, valamint a pénzügyi kötelezettségek érvényesítése révén. A Portugál Számvevőszék az állampolgárok pénzügyi érdekeinek független őreként jár el, és tájékoztatja őket pénzük felhasználásáról.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A portugál alkotmánynak és törvényeknek megfelelően a Tribunal de Contas de Portugal (TCP):

  • ellenőrzi az állami bevételek és kiadások, valamint az államadósság jogszerűségét és szabályszerűségét;
  • véleményt nyilvánít az általános állami számlákról és az autonóm régiók beszámolóiról, valamint 2021-től kezdődően tanúsítani is fogja az általános állami számlákat;
  • értékeli a közpénzgazdálkodást;
  • érvényesíti a pénzügyi kötelezettségeket.

A Portugál Számvevőszéknek joga van hozzáférni valamennyi általa szükségesnek ítéltinformációhoz, és az ellenőrzött felek kötelesek együttműködni vele.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A Portugál Köztársaság alkotmányának (1976) 107. cikke, 209. cikkének c) bekezdése, 214. és 216. cikke
  • A Tribunal de Contas szervezetéről és működéséről szóló törvény: az 1997. augusztus 26-i 98/97 törvény
  • Költségvetési kerettörvény: a 2015. szeptember 11-i 151/2015 törvény 66. cikkének 6) bekezdése

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Portugál Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • az állam és az állami szolgálatok;
  • az Azori-szigetek és Madeira autonóm régiói és ezek szolgálatai;
  • a helyi hatóságok (nagyvárosi területek is) és ezek egyesületei vagy szövetségei;
  • közintézmények;
  • társadalombiztosítási Intézetek;
  • közegyesületek; állami szervek társulásai, illetve állami szervek és magánszervezetek vegyes társulásai, amennyiben ezeket túlnyomórészt állami szervek finanszírozzák, vagy ezek irányítási ellenőrzése alatt állnak;
  • állami tulajdonú vállalatok;
  • regionális vállalatok;
  • önkormányzatközi és önkormányzati vállalatok;
  • közpénzeket felhasználó bármely jogalany, akár támogatásban részesül, akár részben állami tulajdonban van;
  • állami tulajdonú vállalatok irányítására koncesszióval bíró vállalatok, illetve állami tőkerészesedéssel bíró vállalatok, a közszférában irányított vegyes magán- és állami vállalatok, koncessziókkal rendelkező vagy közszolgáltatásokat kezelő vállalatok, valamint építési koncessziókkal bíró vállalatok;
  • más közpénzben részesülő vagy állami pénzeszközöket kezelő entitások.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Az elnökből és 18 tagból (a Legfelsőbb Bíróság bíráival azonos jogú bírák) álló, könyvvizsgálói és joghatósági feladatokat ellátó testületi bírósági modell.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Alkotmány értelmében a Portugál Számvevőszék legfelsőbb bíróságként működik, és ilyenként a Köztársaság elnökével, a Parlamenttel, a kormánnyal és a többi bírósággal egyenrangú, szuverén szerv. A Számvevőszék a külső pénzügyi kontrollért/ellenőrzésért felelős független legfelsőbb ellenőrző intézmény, amely ellenőrzi az állami költségvetés kormány általi végrehajtását.

A Számvevőszék tagjait, mivel bírók, nem lehet elmozdítani, és nem tehetők felelőssé ítéleteikért, a törvény által előírt bizonyos kivételeken kívül.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Portugál Számvevőszék minden más intézménytől független. A jogszabályban meghatározott együttműködési eljárások azonban többek között – de nem kizárólag – a következőkre terjedhetnek ki:

  • a Parlament és a kormány felkérheti a Számvevőszéket, hogy végezzen bizonyos entitásokra vagy pénzügyi témákra vonatkozó ellenőrzéseket, bár ezek a felkérések nem kötelezőek a Számvevőszék számára;
  • a Parlament kérheti a meglévő jelentések megküldését;
  • a Parlament kérhet a Számvevőszéktől az ellenőrzések során szerzett információkat;
  • a Számvevőszék rendszerint közzéteszi és a Parlamentnek és más érdekelteknek megküldi ellenőrzési jelentéseit és éves jelentését.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

A PORTUGÁL SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖKE

Vítor Caldeira (2016. október 3. óta)

HIVATALI IDŐ

4 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnököt a köztársasági elnök nevezi ki a kormány javaslatára.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Portugál Számvevőszék önigazgató intézmény.

Az intézmény vezetője az elnök.

A Számvevőszéknek joga van meghatározni saját költségvetését, és pénzügyi önállósággal rendelkezik költségvetése kezelésében is. A költségvetést a Parlament jóváhagyja.

A Számvevőszék éves költségvetés-tervezetére és stratégiai tervére nézve a döntéshozó szerv a Számvevőszék plenáris ülése, amelyen részt vesz az elnök és valamennyi számvevőszéki tag.

HIVATALI IDŐ

A tagok kinevezése határozatlan időtartamra szól.

KINEVEZÉS MÓDJA

A tagokat nyilvános pályázaton való részvételt követően egy felvételi bizottság választja ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Portugál Számvevőszék három kamarából és két regionális kamarából (Azori-szigetek és Madeira) áll. Ezek az ellenőrző kamarák ellenőrzési és igazgatási osztályokból állnak.

Emellett a Számvevőszék rendelkezik az elnöknek és az ellenőrzési standardok bizottságának közvetlen felelőssége alatt álló belső ellenőrzési osztállyal is.

A Számvevőszék tagjait a különböző kamarákhoz rendelik, tanulmányaikkal és szakmai pályájukkal kapcsolatos kritériumokat is figyelembe véve.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017)

  • Létszám: 494 fő (központ: 412 fő; Azori-szigetek: 40 fő; Madeira: 42 fő) (61% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 32%; ♀ 68% Átlagéletkor: 51 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Portugál Számvevőszék finanszírozása az állam általános költségvetéséből és saját forrásokból (az ellenőrzött entitásoknak felszámított díjak) történik.
  • Általános költségvetés (2017): 26,1 millió euró
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Portugál Számvevőszék háromévente stratégiai tervet hagy jóvá, mely körvonalazza munkájának céljait és célkitűzéseit, és számba veszi az intézmény fő gyengeségeit, erősségeit, lehetőségeit, a kihívásokat és fenyegetéseket (SWOT-elemzés).

Ezenkívül teljesen független módon meghatározott részletes éves munkaprogramot is jóváhagy.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Portugál Számvevőszék mindenféle típusú ellenőrzést végez.

Az alkalmazott módszereket és módszertanokat a Számvevőszék ellenőrzési kézikönyvei írják le, amelyek figyelembe veszik a nemzetközi könyvvizsgálati standardokat (ISSAI) és a szakmailag követendő példákat is.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Portugál Számvevőszék minden jelentését és határozatát közzéteszi, jelesül a következőket:

  • éves jelentések és vélemények az általános állami számlákról és az autonóm régiók beszámolóiról;
  • ellenőrzési jelentések;
  • éves tevékenységi jelentés.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Portugál Számvevőszék a jelentéseket, határozatokat, releváns dokumentumokat, eseményeket és tevékenységeket közzéteszi a honlapján.

Továbbá úgy is dönthet, hogy jelentéseit közzéteszi Portugália hivatalos közlönyében, és hogy a média útján is terjeszti azokat. A Számvevőszék a közösségi hálózatokat a nagyközönséggel való interakcióra is felhasználja.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Portugál Számvevőszék vezeti az EUROSAI ellenőrzési és etikai munkacsoportját, és tagja az INTOSAI igazgatótanácsának (2017–2019). A Számvevőszék társintézményi értékeléseket is végez, és részt vesz egyes legfőbb ellenőrzési intézmények kapacitásépítő projektjeiben, elsősorban portugál nyelvű országokban.

 

 

ROMÁNIA

CURTEA DE CONTURI A ROMÂNIEI

Alapítva: 1992
Jogelőd alapítva: 1864

Honlap: www.curteadeconturi.ro

Küldetésnyilatkozat:

Az állami és a közszféra pénzügyi forrásai létrehozásának, kezelésének és felhasználásának ellenőrzése, a Parlament és az adminisztratív-területi egységek számára az e forrásoknak a jogszerűség, szabályszerűség, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség alapelveivel összhangban történő felhasználásáról és kezeléséről szóló jelentések biztosítása.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Román Számvevőszék az állami és a közszféra pénzügyi forrásainak létrehozására, kezelésére és felhasználására nézve végez ellenőrzéseket. A Számvevőszék az alkotmányban meghatározottak szerint önállóan végzi tevékenységét, és tagja a legfelsőbb ellenőrző intézmények nemzetközi szervezetének.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Románia alkotmánya (1991)
  • A Számvevőszék szervezéséről és működéséről szóló 94/1992. sz., későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel újra közzétett törvény

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Román Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • az állam és az adminisztratív-területi egységek szervei;
  • a Román Nemzeti Bank;
  • autonóm állami vállalatok;
  • olyan kereskedelmi társaságok, amelyekben az állam, az adminisztratív-területi egységek, közintézmények vagy önkormányzatok egyénileg vagy együttesen többségi részesedéssel rendelkeznek;
  • olyan társadalombiztosítási vagy egyéb autonóm szervek, amelyek állami eszközöket, vagyont vagy pénzeszközöket kezelnek;
  • olyan jogi személyek, amelyek állami hitelgaranciákban vagy támogatásban, illetve központi vagy helyi közigazgatási szervek vagy más közintézmények által nyújtott pénzügyi támogatásban részesülnek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Testületi felépítésű, joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Román Számvevőszék az állami és közszféra pénzügyi forrásainak létrehozását, kezelését és felhasználását ellenőrző legfőbb ellenőrző intézmény, amely teljesítményellenőrzéseket is végezhet.

A Számvevőszék csak a Parlamentnek tartozik felelőséggel, és kifejtheti véleményét a hatáskörébe tartozó törvénytervezetekről.

A Számvevőszék tevékenységéből eredő peres ügyeket bíróságok rendezik. Az Alkotmány 2003. évi módosítása óta a Számvevőszék már nem rendelkezik joghatósági funkcióval.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Román Számvevőszék a legutóbbi lezárt költségvetési évre vonatkozóan éves jelentést nyújt be a nemzeti költségvetési gazdálkodásról, és feltárja az esetleges szabálytalanságokat. A képviselőház vagy a szenátus felkérésére a Számvevőszék ellenőrzi a közpénzek kezelését és beszámol a megállapítottakról.

A Parlament az egyetlen olyan hatóság, amely felkérheti a Számvevőszéket a közforrások kezelésének vizsgálatára és az erről való beszámolásra.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Mihai Busuioc 2017. október 15-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

9 év, nem megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnököt a Parlament nevezi ki.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Román Számvevőszéket egy plenáris testület irányítja. A Számvevőszék plenáris testületének 18 tagja van, az ún. számviteli tanácsnokok, akiket a törvény értelmében a Parlament nevez ki.

A Számvevőszék irányítását plenáris testülete végzi. A Számvevőszék szervezeti irányítása az elnök feladata, akit ebben két alelnök támogat, mindketten számviteli tanácsnokok.

HIVATALI IDŐ

9 év, nem megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Számvevőszék tagjait a Parlament nevezi ki, megbízatásuk során teljes függetlenségben járnak el, és nem lehet elmozdítani őket. Állami tisztségviselőként a tagokra ugyanolyan jogi korlátozások vonatkoznak, mint a bírókra. A Számvevőszék tagjai nem lehetnek politikai pártok tagjai, és hivatali idejük alatt nem folytathatnak politikai tevékenységet.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Számvevőszék több ellenőrzési részlegből, a főtitkárságból, a megyei számvevői kamarákból és a bukaresti önkormányzat számvevői kamarájából épül fel. A Számvevőszék ezenkívül rendelkezik külön ellenőrző hatósággal, amely a Számvevőszék saját szervezetén belül önálló operatív szervként működik.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY

  • Létszám: 1 638 fő (80 % ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 60%; ♀ 40% Átlagéletkor: 48 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • A Román Számvevőszék finanszírozása az állami költségvetésből történik
  • 58 millió euró (2017), beleértve az igazgatási kiadásokat
  • A teljes kormányzati költségvetés mintegy 0,17%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Román Számvevőszéken belül a külső állami ellenőrzési tevékenységet – a pénzügyi ellenőrzést, a teljesítményellenőrzést és a szabályszerűségi ellenőrzést – két szinten, többéves és éves szinten tervezik.

A Számvevőszék tevékenységének többéves tervezése 3 évre szól.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Számvevőszék a következő ellenőrzési feladatokat végzi:

  • a végrehajtási számlák pénzügyi ellenőrzése;
  • teljesítményellenőrzések;
  • szabályszerűségi ellenőrzések;
  • a közösségi alapok külső állami ellenőrzése.

Az ellenőrzéseket a Számvevőszék az INTOSAI standardjai (ISSAI) alapján kidolgozott saját standardjainak megfelelően, valamint az ISSAI standardokkal összhangban kidolgozott, saját konkrét keretrendszeréhez igazított belső szabályzatok, kézikönyvek és iránymutatások alapján végzi.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Román Számvevőszék által kiadott legfontosabb és a polgárok számára leginkább látható dokumentum a nyilvános éves jelentés, amely a Számvevőszék fő ellenőrzési tevékenységeinek és legfontosabb megállapításainak összefoglalásaként a fő érdekelt felekhez fűzött kapcsolatában fenntartja a Számvevőszék hitelét és hírnevét.

Az éves tevékenységi jelentésekben a Számvevőszék ismerteti a különböző érdekelt felekkel, többek között a Parlamenttel és a végrehajtó hatalommal a stratégiáját, megbízatását, felelősségi köreit, küldetését és kapcsolatait, hogy azok pontosabb képet alkothassanak maguknak arról, hogy milyen helyet tölt be és milyen szerepet játszik a Számvevőszék a román állam alapvető intézményein belül. A Számvevőszék éves tevékenységi jelentése elsősorban az intézmény felépítéséről, tevékenységeiről és eredményeiről, nemzetközi tevékenységéről, valamint a referenciaév humán és pénzügyi erőforrásairól tartalmaz adatokat és információkat.

A megyei számvevői kamarák és az adminisztratív-regionális egységek hatóságai által benyújtott éves jelentések a helyi közpénzügyekről.

Különjelentések(a román parlament alsó- vagy felsőháza által kért jelentések, illetve egyes konkrét területekről szóló jelentések).

A Számvevőszék jelentéseinek relevánsnak, reálisnak, egyértelműnek, hitelesnek, időszerűnek és hasznosnak kell lenniük és a nyilvánosság számára időben hozzáférhetővé kell tenni őket, hogy a Parlament e jelentések fő címzettjeként azok következtetései és ajánlásai alapján hozhasson jogszabályokat.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Román Számvevőszék jelentései és más kiadványai elektronikusan elérhetők a Román Számvevőszék hivatalos honlapján, fizikailag pedig minden érdekelt állami intézmény megkapja őket.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Román Számvevőszék nemzetközi szinten kapcsolatot tart fenn más legfőbb ellenőrző intézményekkel: tapasztalatcserét folytat, konferenciákon, szemináriumokon és munkacsoportokban vesz részt, és releváns tanulmányokat tesz közzé nemzetközi kiadványokban.

 

 

SZLOVÁKIA

NAJVYŠŠÍ KONTROLNÝ ÚRAD SLOVENSKEJ REPUBLIKY

Alapítva: 1993
Jogelőd alapítva: 1919

Honlap: www.nku.gov.sk

Küldetésnyilatkozat:

Jövőkép: A közforrások hatékony kezelésének biztosítása független ellenőrzés és annak eredményei révén.

Küldetés: Hozzájárulás az átlátható döntéshozatalhoz és a jobb vállalatirányításhoz.

Értékek: Tevékenységének végrehajtása során a Szlovák Köztársaság legfőbb ellenőrző intézménye tiszteletben tartja az intézmény vezetői, ellenőrei és adminisztratív személyzetének közös értékeit és elveit: objektivitás, szakértelem, együttműködés, hatékonyság, megbízhatóság, függetlenség és nyitottság.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Szlovák Köztársaság legfőbb ellenőrző intézménye ellenőrzi az állam, a helyi önkormányzatok és az Európai Unió alapjainak és vagyonának kezelését. Ellenőrzi továbbá az állami bevételeket, és biztosítja, hogy a vám és az adó helyesen kerüljön összegyűjtésre.

Ellenőrzési tevékenysége során a Szlovák Számvevőszéknek joga van hozzáférni minden olyan helyiséghez és dokumentumhoz, amelyet szükségesnek tart az ellenőrzés elvégzéséhez.

Saját ellenőrzési tevékenysége mellett a Szlovák Nemzeti Bank kérésére a Számvevőszék részt vesz az e bank végső beszámolójának ellenőrzésére kijelölt független külső könyvvizsgáló kinevezésének folyamatában.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A Szlovák Köztársaság Alkotmányának (1992) 60–63. cikke
  • A 39/1993. sz. törvény a Szlovák Köztársaság legfőbb ellenőrző intézményéről

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Szlovák Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • kormányzati szervek;
  • minisztériumok: 13;
  • központi államigazgatási szervek;
  • közintézmények;
  • központi kormányzati szervek vagy más államigazgatási szervek által alapított jogi személyek;
  • helyi önkormányzati szervek és magasabb területi egységek, az ezek költségvetéséből finanszírozott szervezetek, valamint az ezekbe bejegyzett jogi személyek;
  • különleges célú állami egységek;
  • nemzeti, állami, európai vagy más külföldi forrásokban részesülő magán- és jogi személyek.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Westminster típusú (monokratikus), joghatósági funkcióval nem rendelkező szervezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Szlovák Számvevőszék független állami szerv.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Szlovák Számvevőszék évente összefoglaló jelentést nyújt be valamennyi ellenőrzése eredményeiről a parlamentnek, az egyes teljes ellenőrzési jelentéseket pedig az illetékes parlamenti bizottságoknak nyújtja be.

Egyes külön ellenőrzéseket a Számvevőszék a parlament határozatai alapján végez.

Emellett véleményt nyilvánít az állami költségvetésről és a Szlovák Köztársaság végleges állami beszámolójáról, és e véleményeket benyújtja a parlamentnek.

A Számvevőszék elnökét és két alelnökét a parlament választja meg és hívhatja vissza.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Karol Mitrík 2015. május 20-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

7 év, egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnököt a Nemzeti Tanács (a parlament) tagjai választják meg titkos szavazással.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Szlovák Számvevőszéket hivatalos szervként az elnök irányítja, két alelnöke támogatásával.

HIVATALI IDŐ

Az alelnökök hivatali ideje hét év, ami egyszer megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az alelnököket a Nemzeti Tanács tagjai választják meg titkos szavazással.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Számvevőszék pozsonyi székhelyén két ellenőrző részleg és több támogató szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egység (stratégiai osztály, elnöki hivatal, humánerőforrás-részleg és belső ellenőrzési iroda) található. Ezenkívül a regionális központokban hét regionális fiók ellenőrzi a regionális, körzeti és helyi önkormányzatokat.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 289 fő (81% ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 39%; ♀ 61% Átlagéletkor: 48 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 10,7 millió euró (2018)
  • Az összes államháztartási kiadás 0,07%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Szlovák Számvevőszék éves ellenőrzési tervekben tervezi meg ellenőrzési munkáját, amelyeket a tanácsadó testület hároméves kerettervek alapján hagy jóvá.

Az elvégzendő ellenőrzések listáját elsősorban kockázatelemzés, a Számvevőszék stratégiai célkitűzései és a nagyközönségtől beérkező javaslatok alapján állítják össze.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Szlovák Számvevőszék főként három ellenőrzéstípust végez:

  • pénzügyi ellenőrzések;
  • szabályszerűségi ellenőrzések;
  • teljesítményellenőrzések.

A Számvevőszék az ellenőrzés eredményein alapuló jelentéstervezetet küld az ellenőrzött entitásnak, amely ezt követően arról – a zárójelentésbe is felvett – véleményt nyilváníthat.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Szlovák Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • éves jelentés;
  • pénzügyi ellenőrzési jelentések;
  • szabályszerűségi ellenőrzési jelentések;
  • teljesítményellenőrzési jelentések;
  • összefoglaló jelentés valamennyi ellenőrzése eredményeiről.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Szlovák Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését megküldi az ellenőrzött entitásnak, valamint a Parlamentnek és az illetékes parlamenti bizottságoknak.

Ezenkívül a Számvevőszék a honlapján közzéteszi a zárójelentés összefoglalását.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Szlovák Számvevőszék számos intézménnyel együttműködik nemzeti és nemzetközi szinten.

Nemzeti partnerei egyetemek és többek között olyan hatóságok, mint a főügyészség, a könyvvizsgálói kamara, a Szlovák Köztársaság Monopóliumellenes Hivatala és a közbeszerzési hivatal.

A Számvevőszék nemzeti és nemzetközi együttműködési tevékenységének célja hozzájárulni a módszertani fejlesztéséhez és a munkaminőség javításához, és ezáltal ahhoz is, hogy a Számvevőszék jobban be tudja tölteni megbízatását a Szlovák Köztársaságban.

 

 

SZLOVÉNIA

RAČUNSKO SODIŠČE REPUBLIKE SLOVENIJE

Alapítva: 1994

Honlap: www.rs-rs.si

Küldetésnyilatkozat:

A közpénzek felügyelete

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Szlovén Köztársaság Számvevőszéke (RS) felügyeli az állami számlákat, az állami költségvetést és valamennyi állami bevételt és kiadást.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A Szlovén Köztársaság alkotmányának 150. és 151. cikke (1991)
  • A Számvevőszékről szóló törvény

A Számvevőszék hatáskörét megalapozó jogi aktusokat nem lehet bíróság vagy más állami hatóság előtt megtámadni.

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Szlovén Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • a közjog hatálya alá tartozó bármely jogi személy vagy annak egysége;
  • bármely magánjogi jogalany, ha az:
    • támogatásban részesült az Európai Unió költségvetéséből, az állami költségvetésből vagy helyi önkormányzati költségvetésből;
    • koncessziós jogosult;
    • olyan társaság, bank vagy biztosító, amelyben az állam vagy egy helyi hatóság többségi részesedéssel rendelkezik;
  • olyan természetes személyek, akik:
    • támogatásban részesültek az Európai Unió költségvetéséből, az állami költségvetésből vagy helyi önkormányzati költségvetésből, vagy akik
    • koncesszió alapján végeznek közszolgálatot vagy biztosítanak közjavakat.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Sajátos modell elnöki vezetéssel; központi, regionális és helyi szinten végez ellenőrzéseket, joghatósági funkcióval nem rendelkezik.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Szlovén Számvevőszék a feladatai ellátásában független, csak az Alkotmánynak és a törvényeknek van alávetve. A Számvevőszék tagjait a Parlament nevezi ki.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Szlovén Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentését megküldi a Parlamentnek, és évente éves tevékenységi jelentést nyújt be.

Az egyes naptári években elvégzendő ellenőrzések meghatározásakor a Számvevőszék megvizsgálja a parlamenti képviselők, illetve a Parlament, a kormány, a minisztériumok és a helyi közösségi szervek munkacsoportjainak javaslatait. A Számvevőszéknek legalább öt javaslatot meg kell vizsgálnia: ezek közül legalább kettőnek ellenzéki parlamenti képviselőktől, további kettőnek pedig parlamenti munkacsoportoktól kell származnia.

A parlament külső könyvvizsgálót nevez ki a Számvevőszék pénzügyi kimutatásainak ellenőrzésére.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

Tomaž Vesel 2013. június 1-jén lépett hivatalba.

HIVATALI IDŐ

9 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A Parlament a köztársasági elnök javaslata alapján, abszolút többséggel nevezi ki a Számvevőszék elnökét.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Szlovén Számvevőszéket egy szenátus irányítja, amely az elnökből és két alelnökből áll.

HIVATALI IDŐ

9 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A Parlament a köztársasági elnök javaslata alapján, abszolút többséggel nevezi ki a Számvevőszék alelnökeit

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az elnöki tisztet a főellenőr tölti be, aki képviseli a Számvevőszéket és felelős annak tevékenységeiért. Az elnök távollétében annak szerepét az első elnökhelyettes tölti be, és a második alelnökkel együtt az elnök engedélyével ellátják a főellenőr feladatait. A Számvevőszék egyes osztályait a közszféra tevékenységeinek területei szerint szervezik, és azokat legfőbb állami ellenőrök vezetik. Az egyik osztály szakterülete a teljesítmény- és informatikai ellenőrzés.

Az elnök és az alelnökök alkotják a szenátust, a legmagasabb irányító testületet. A szenátus fogadja el a Parlamenttel egyetértésben a Számvevőszék eljárási szabályzatát, és ez dönt a legjelentősebb ellenőrzésekről és stratégiai kérdésekről.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 132 fő (76 % ellenőrzésben)
  • Nemek aránya: ♂ 30%; ♀ 70% Átlagéletkor: 45 év.

KÖLTSÉGVETÉS

  • 5,6 millió euró (2018)
  • A teljes állami költségvetés 0,92%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Szlovén Számvevőszék önállóan fogadja el saját munkaprogramját, amelyet bizalmasan kezel. A Számvevőszéknek legalább öt ellenőrzési javaslatot ki kell kiválasztania a Parlament által benyújtott javaslatok közül.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Szlovén Számvevőszék a következő különböző típusú ellenőrzéseket végzi:

  • az ellenőrzött entitásoknak a kitűzött céljaik és programjaik megvalósításában tanúsított eredményességére, hatékonyságára és gazdaságosságára vonatkozó teljesítményellenőrzések. Ezeket az ellenőrzéseket olyan kritériumok alapján választják ki, mint például hozzájárulásuk a pénzgazdálkodás javításához, a közérdek, illetve a gyenge teljesítmény és a szabálytalanság kockázata;
  • az éves beszámoló megbízhatóságának és az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének pénzügyi és szabályszerűségi ellenőrzése (elsősorban a megbízhatósági nyilatkozat), valamint annak értékelése, hogy az egyes költségvetési területeken működő rendszerek és ügyletek megfelelnek-e a rájuk irányadó szabályoknak és rendelkezéseknek.

A legtöbb ellenőrzés e két ellenőrzéstípus kombinációja.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Szlovén Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • ellenőrzési jelentések és utólagos jelentések;
  • éves tevékenységi jelentés;
  • vélemények;
  • válaszok egyes kiválasztott konzultációs felkérésekre.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Szlovén Számvevőszék az éves tevékenységi jelentését benyújtja a Parlament elnökének. A jelentést ezután megvitatják az Államháztartás-ellenőrzési Bizottság újságírók és a média egyéb képviselői számára nyitott ülésén.

A Számvevőszék valamennyi ellenőrzési jelentést és utólagos jelentést az azok hivatalos elkészültét követő napon közzéteszi a honlapján, illetve megküldi az ellenőrzött entitásnak és a Parlamentnek.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Szlovén Számvevőszék elsődleges célja, hogy objektív és megbízható információkat nyújtson az államháztartási kiadásokról a közszolgáltatások jobb irányítása és a jobb szolgáltatásnyújtás érdekében. Ebből a célból együttműködik a nyilvánosság különböző területein működő entitásokkal, és szoros munkakapcsolat tart fenn a Parlamenttel és annak bizottságaival. Gyakran részt vesz a szakmai szövetségek vagy állami szervek által szervezett rendezvényeken, hogy előmozdítsa a jó vezetés gyakorlatát, és terjessze megállapításait a nagyközönség körében.

 

 

SPANYOLORSZÁG

TRIBUNAL DE CUENTAS

Alapítva: 1978
Jogelőd alapítva: 1851

Honlap: www.tcu.es

Küldetésnyilatkozat:

A legfőbb ellenőrzési funkció és a számviteli joghatóság gyakorlása Spanyolországban a spanyol alkotmány és törvények által meghatározott feltételek szerint.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Spanyolország Számvevőszéke (Tribunal de Cuentas, TCU) egyrészt külső, állandó, a posteriori ellenőrzéseket végez a közszféra pénzügyi-gazdasági tevékenységeire nézve (ellenőrzési funkció), másrészt felügyeli a közforrások vagy közpénzek kezeléséért felelős entitások számviteli felelősségét (joghatósági funkció). A Számvevőszék szankciókat is kiszabhat a politikai pártokra, és korlátozottan tanácsadói funkciókat is ellát.

Joghatósága Spanyolország egész területére kiterjed.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Spanyol alkotmány (1978), 136. szakasz és a 153. szakasz d) pontja
  • A Spanyol Számvevőszékről szóló 2/1982 organikus törvény
  • A Spanyol Számvevőszék működéséről szóló 7/1988 törvény
  • A politikai pártok finanszírozásáról szóló 8/2007 organikus törvény
  • Az általános választási rendszerről szóló 5/1985 organikus törvény

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

A Spanyol Számvevőszék a következőket ellenőrzi:

  • az állami közszektorban: 411 entitás, többek között:
    • 17 minisztérium;
    • 59 autonóm testület;
    • 3 független közigazgatási hatóság;
    • 37 közalapítvány;
  • a regionális közszektorban: 17 autonóm közösség és 2 autonóm város, összesen mintegy 1 198 entitással;
  • a helyi közszektorban: 12 964 entitás;
  • politikai pártok: parlamenti képviselettel rendelkező pártok (30 ilyen van), illetve más pártok.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

Joghatósági funkcióval rendelkező számvevőszék.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Spanyol Számvevőszék Spanyolország legfőbb ellenőrző intézménye, amely az állam és a közszektor elszámolásainak és pénzügyi-gazdasági irányításának ellenőrzéséért felelős.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

KAPCSOLAT A SPANYOL PARLAMENTTEL

A Spanyol Számvevőszék közvetlenül felelős a Parlamentnek, de felügyeleti és joghatósági feladatait függetlenségének sérelme nélkül látja el, és felhatalmazás révén végzi az államháztartási beszámoló vizsgálatával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait. A Parlament javasolhatja egyes ellenőrzések elvégzését a Számvevőszéknek.

A Számvevőszék a vele fenntartott kapcsolatokra létrehozott kongresszusi-szenátusi vegyes bizottság útján állandó kapcsolatot tart fenn a Parlamenttel.

Az ellenőrzési programot, miután azt a Plénum jóváhagyta, továbbítják ennek a vegyes bizottságnak.

A Számvevőszék Plénuma által jóváhagyott jelentésekben, jegyzőkönyvekben, indítványokban és feljegyzésekben szereplő ellenőrzési eredményeket megküldik a spanyol parlamentnek. A Számvevőszékkel kapcsolatot fenntartó kongresszusi-szenátusi vegyes bizottság meghallgatja a Számvevőszék elnökét, mérlegeli az egyes jelentéseket, jegyzőkönyveket, indítványokat és feljegyzéseket, majd meghozza a szükséges döntéseket.

A Számvevőszék felhívhatja a Parlament figyelmét arra, ha az együttműködésre kötelezettek nem működnek együtt (a törvény által szabályozott egyéb intézkedések sérelme nélkül).

KAPCSOLAT A KORMÁNNYAL

A Spanyol Számvevőszék a feladatainak ellátása során függetlenül jár el.

A jóváhagyást követően az ellenőrzési jelentést szükség szerint továbbítják a nemzeti kormánynak, az autonóm régiók kormányzótanácsainak vagy a helyi hatóságok plenáris üléseinek.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK

María José de la Fuente y de la Calle 2018. július 25-i kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

HIVATALI IDŐ

3 év, megújítható.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Spanyol Számvevőszék elnökét a Számvevőszék számvevő tanácsosai közül a spanyol király nevezi ki a Számvevőszék Plénumának javaslatára.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

A Spanyol Számvevőszék irányító testülete a Plénum, amely tizenkét számvevő tanácsosból (egyikük az elnök) és a Számvevőszék főügyészéből álló kollektív testület.

A Számvevőszéknek emellett van igazgatótanácsa is, amely a Számvevőszék elnökéből, valamint ellenőrzési és ügyészségi osztályainak elnökeiből áll. Ez a tanács felelős a Parlamenttel fenntartott kapcsolatokért, a humán erőforrásokkal kapcsolatos ügyekért és a munkatervezésért. Az igazgatótanács fegyelmi hatáskört gyakorol súlyos kötelezettségszegések esetén, valamint a Plénum napirendjére tűzendő témákat dolgoz ki és javasol.

HIVATALI IDŐ

Számvevő tanácsosok: 9 év, megújítható A tanácsadó ellenőrök bírói státusszal bírnak, függetlenek és nem elmozdíthatóak.

Főügyész: 5 év, megújítható

KINEVEZÉS MÓDJA

A számvevő tanácsosokat a spanyol parlament nevezi ki (hat ellenőrt a kongresszus, hatot a szenátus, mindkét ház háromötödös többségi szavazatával). A főügyészt a kormány nevezi ki.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Spanyol Számvevőszék ellenőrzési részlege nyolc osztályból áll. Ezek: öt ágazati osztály (a közszféra egyes pénzügyi-gazdasági tevékenységi területei szerint), két területi osztály (az egyik az autonóm régiók és autonóm városok pénzügyi-gazdasági tevékenységét, a másik a tartományi és önkormányzati entitásokat ellenőrzi), valamint egy, a politikai pártok ellenőrzését végző osztály.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018)

  • Létszám: 728 fő (45% foglalkozik ellenőrzéssel, mintegy 8% pedig joghatósági feladatokkal)
  • Nemek aránya: ♂ 39%; ♀ 61% Átlagéletkor: 53 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 62 millió euró (2018) (az állami általános költségvetés része)
  • Az előirányzat mintegy 95%-át javadalmazásra fordítják.
  • A teljes kormányzati költségvetés 0,01%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

A Spanyol Számvevőszék közép- és hosszú távú tervei alapján, éves program formájában tervezi meg ellenőrzéseit. Az éves munkaprogramot a Számvevőszék plénuma jóváhagyja, majd továbbítja a Spanyol Parlament számvevőszéki kapcsolattartásért felelős Kongresszusi-Szenátusi Közös Bizottságának.

A program tartalmaz a Számvevőszék jogi felhatalmazása értelmében kötelezően elvégzendő ellenőrzéseket, valamint a Számvevőszék saját kezdeményezésére elvégzendő, illetve a Spanyol Parlament (illetve amennyiben hatáskörükbe tartozik, az autonóm régiók jogalkotói közgyűlései) által javasolt ellenőrzéseket is. A Plénum év közben is hozzáadhat, módosíthat, felfüggeszthet vagy törölhet ellenőrzési feladatokat.

A Számvevőszék a honlapján teszi közzé éves munkaprogramját.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Spanyol Számvevőszék a következő tevékenységeket végzi:

  • Szabályszerűségi ellenőrzések: azt vizsgálják, hogy az ellenőrzött szervezet, tevékenység vagy program gazdasági és pénzügyi irányítása megfelel-e a vonatkozó jogi és szabályozási rendelkezéseknek.
  • Pénzügyi ellenőrzések: ezek a különböző szervezetek pénzügyi kimutatásaiban foglalt információk megbízhatóságáról segítenek véleményt formálni az alkalmazandó elvek, kritériumok és számviteli standardok tekintetében.
  • Teljesítményellenőrzések: céljuk az ellenőrzött entitás, program vagy tevékenység műveletei, irányítási rendszerei és eljárásai részének vagy egészének értékelése a gazdasági és pénzügyi észszerűség szempontjából, valamint annak vizsgálata, hogy az adott szervezet szem előtt tartotta-e a gondos gazdálkodás elveit.

Különböző ellenőrzéstípusok kombinációi:

  • Szabályossági ellenőrzések: a szabályszerűségi és pénzügyi ellenőrzések célkitűzéseire összpontosító vizsgálatok.
  • Átfogó ellenőrzések: valamennyi fent említett ellenőrzéstípust felölelő vizsgálatok.

A Spanyol Számvevőszék emellett hasznosulásvizsgálatokat is végez, amelyek kizárólag annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy milyen mértékben hajtották végre a Számvevőszék korábbi ellenőrzési jelentéseiben tett ajánlásokat.

Ezenkívül a Számvevőszék horizontális ellenőrzéseket is végez, amelyek keretében egyazon állami alszektorhoz tartozó különböző entitásokat vagy közös jellemzőkkel, azonos célkitűzésekkel és hasonló ütemezéssel rendelkező különböző alszektorokat ellenőriz.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Spanyol Számvevőszék a következő jelentéseket és kiadványokat készíti el, valamennyit a Plénum jóváhagyásával:

  • az egyedi ellenőrzések eredményeit, következtetéseit és ajánlásait tartalmazó különjelentések;
  • éves teljesítményjelentés, amely összefoglalja a Számvevőszék által az adott évben végzett ellenőrzéseket és joghatósági tevékenységeket, illetve azok főbb eredményeit;
  • az államháztartási beszámolóra irányuló záró nyilatkozat, amely véleményt ad az állam és a közszféra pénzgazdálkodásáról;
  • éves ellenőrzési jelentés a regionális közszféráról;
  • éves ellenőrzési jelentés a helyi közszféráról;
  • javaslatok olyan intézkedésekre, amelyek a Számvevőszék szerint javíthatnák a közszféra pénzgazdálkodását;
  • feljegyzések, azaz egy-egy különösen fontos vagy sajátos témát elemző dokumentumok.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az ellenőrzések eredményeit a Plénum jóváhagyását követően közzéteszik a Spanyol Számvevőszék honlapján és megküldik a következő címzetteknek:

  • a spanyol parlamentnek;
  • az autonóm régiók jogalkotói közgyűléseinek;
  • (adott esetben) a helyi hatóságok plenáris üléseinek.

Az ellenőrzési eredményeket szükség szerint továbbítják a nemzeti kormánynak, az autonóm régiók kormányzótanácsainak vagy a helyi hatóságok plenáris üléseinek is.

A Parlament általi elemzést követően az ellenőrzési jelentést és a Közös Bizottság által elfogadott állásfoglalást közzéteszik az ország (és adott esetben az autonóm régió) hivatalos közlönyében.

A Számvevőszék sajtóközleményeket is közzétesz a honlapján, amelyek gyors hozzáférést biztosítanak a jelentéseivel és dokumentumaival kapcsolatos legfrissebb információkhoz.

Ezenfelül negyedévenként hírlevelet is kiad, amely tájékoztatja a nagyközönséget a Számvevőszék tevékenységéről.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Spanyol Számvevőszék szorosan összehangolja tevékenységeit az egyes autonóm régiókban létrehozott külső ellenőrzési szervekkel.

 

 

SVÉDORSZÁG

RIKSREVISIONEN

Alapítva: 2003
Jogelőd alapítva: 1921

Honlap: www.riksrevisionen.se

Küldetésnyilatkozat:

A központi kormányzati források átlátható és hatékony felhasználásának és a közigazgatás hatékonyságának elősegítése az összes központi kormányzati tevékenység független ellenőrzése által.

A svéd Állami Számvevőszék nemzeti és nemzetközi szintű feladatokat is ellát, például fejleszti és előmozdítja az állami ellenőrzést. Törekvése az is, hogy erősítse a fejlődő országok ellenőrző hatóságait.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

A Svéd Számvevőszék a parlamenti kontrollstruktúra részeként az egyetlen olyan szerv, amely az államháztartás egészére nézve végezhet ellenőrzéseket. Annak köszönhetően, hogy a végrehajtó hatalom teljes láncolatát ellenőrzi, a svéd parlament (Riksdag) az államháztartásra és a kormányzati tevékenységre nézve olyan ellenőrzési eredményeket kap kézhez, amelyek összehangolt és független ellenőrzés termékei.

A Számvevőszék ezenkívül képviseli Svédországot, amikor ellenőrzéssel kapcsolatos nemzetközi kontextusban az állami ellenőrzés előmozdítása és fejlesztése van terítéken, és a Riksdag megbízásából együttműködik fejlődő országok legfőbb ellenőrző intézményeivel, azok készségeit és ellenőrzési kapacitását erősítendő.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • A kormányzati eszköz (az 1809-es alkotmány, az 1974-es új alkotmány)
  • Törvény az állami tevékenységek ellenőrzéséről (2002)
  • A svéd Állami Számvevőszék számára utasításokat tartalmazó törvény
  • További részletes jogszabályok

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Teljesítményellenőrzést a Svéd Számvevőszék a következőkre nézve végez:

  • a kormány, a kormányhivatalok, a bíróságok, illetve valamennyi minisztérium és kormányzati szerv elszámolásai;
  • kormányügynökségek: 345;
  • a Parlament adminisztrációja és ügynökségei;
  • a királyi háztartás és a királyság mint intézmény;
  • állami tulajdonban vagy állami befolyás alatt álló részvénytársaságok;.
  • a svéd Általános Örökösödési Alap (Allmänna arvsfonden) részben vagy egészben az állami hatóságok által létrehozott vagy irányított alapjai és alapítványai;
  • a több mint 50%-ban állami tulajdonú vállalatok.

Pénzügyi ellenőrzést a Svéd Számvevőszék a következőkre nézve végez:

  • valamennyi kormányzati elszámolás, beleértve a kormányhivatalokéit és az állami szervekéit, az állami nyugdíjalapok (AP fonderna) kivételével;
  • a Parlament igazgatása és az ombudsmanok, a Svéd Nemzeti Bank (Riksbanken) és a Svéd Nemzeti Bank Jubileumi Alapítványa (Stiftelsen Riksbankens Jubileumsfond);
  • a királyi háztartás és a királyi Djurgården (egy Stockholm városához tartozó terület) adminisztrációja.

Ezen túlmenően a Számvevőszék ellenőröket jelölhet ki az 50%-ot meghaladó állami tulajdonban lévő társaságokhoz és alapítványokhoz.

A Számvevőszék részt vehet továbbá olyan nemzetközi szervezetek ellenőrzéseiben is, amelyeknek Svédország a tagja.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független ellenőrző hivatal, amelyet három főellenőr vezet.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

A Svéd Számvevőszék a svéd parlamentnek alárendelt, de független szervezet, a parlamenti kontrollstruktúra része.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

A Svéd Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének mértékéről és fókuszáról, valamint az éves támogatásokról a Parlament dönt.

A Parlament maga is értékeli a Számvevőszék hatékonyságát, és évente külső könyvvizsgálót nevez ki a Számvevőszék ellenőrzésére, valamint egy parlamenti felügyeleti és kapcsolattartó tanácsot (a svéd Nemzeti Számvevőszék parlamenti tanácsa) is kijelöl.

A Számvevőszék a pénzügyi ellenőrzésekről szóló jelentéseit a kormánynak, a teljesítményellenőrzésekről szólókat pedig a Parlamentnek nyújtja be; ez utóbbi azokat írásbeli véleményezés céljára továbbítja a kormánynak. A hasznosulási jelentést megküldik a Parlament Pénzügyi Állandó Bizottságának.

Ha a Számvevőszék hiányosságokat észlel, akkor azokról jelentést tesz, és rendszerint ajánlásokat is megfogalmaz. Az érintett entitásokkal már konzultáltak az ellenőrzési folyamat során, ekkor pedig észrevételeket kell tenniük a kérdésekhez. Munkájának elvégzéséhez a Svéd Számvevőszék bármely információhoz jogosult hozzáférni.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

HÁROM ELNÖK-FŐELLENŐR.

Stefan Lundgren és Helena Lindberg 2017. március 15-én léptek hivatalba. Az egyik főellenőr helye jelenleg nincs betöltve.

A Svéd Számvevőszék irányítását három főellenőr végzi. A főellenőrök együtt döntenek az ellenőrzési területek felosztásáról, majd felelősségi körén belül mindegyikük külön dönt az elvégzendő ellenőrzésekről, az alkalmazandó módszerekről és a levonandó következtetésekről.

A főellenőrök egymástól függetlenül hozzák meg az egyedi ellenőrzésekkel kapcsolatos döntéseiket. Néhány területen ugyanakkor közösen hoznak döntéseket. A három főellenőr függetlenségét az alkotmány védi.

KINEVEZÉS MÓDJA

A főellenőröket a Parlament választja és nevezi ki.

A Parlament jelöli ki azt is, hogy a szervezet adminisztratív irányításáért melyik főellenőr legyen felelős. Ez a főellenőr hoz döntéseket a Számvevőszék szervezeti felépítésére (pl. a felelősségi körök átruházására), a javasolt éves előirányzatokra és az éves jelentésre nézve.

Az adminisztratív irányításért jelenleg Stefan Lundgren felelős.

HIVATALI IDŐ

A főellenőröket hétéves időtartamra nevezik ki, tisztségük nem megújítható.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

A Svéd Számvevőszék teljesítményellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési osztályra oszlik.

Ezen kívül öt további osztály működik, amelyek a nemzetközi kapcsolatokért, a humán erőforrásokért, a kommunikációért, a jogi szolgálatért és az operatív támogatásért felelősek.

Végül létezik az intézményen belül egy parlamenti és egy tudományos tanács, valamint egy belső ellenőrzési egység.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2017)

  • Létszám: 339 fő
  • Nemek aránya: ♂ 42%; ♀ 58% Átlagéletkor: 44 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • 372,2 millió SEK (36,6 millió euró), ebből 50 millió SEK (4,9 millió euró) nemzetközi fejlesztési együttműködésre (2017).
  • Az összes államháztartási kiadás kevesebb mint 0,15%-a

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az ellenőrzési tevékenység mértéke és fókusza tekintetében a parlament által meghatározott keretek között a Svéd Számvevőszék önállóan dönt arról, hogy milyen témákra nézve végezzen ellenőrzéseket.

Az ellenőrzési fókuszt a lényeges hibás állítások kockázatának és az ellenőrzött entitás relatív pénzügyi méretének elemzése alapján határozzák meg. Ha azonban egy önmagában véve kis jelentőségű hibás állítás gyengíti a központi kormányzatba vetett bizalmat, akkor az lényegesnek tekinthető.

Az ellenőrzési tevékenység fókuszában áll még a fejlesztés általában vett elősegítése is: ezen a téren a nagyközönség a befektetések eredményes megtérülését tapasztalhatja. A teljesítményellenőrzések esetében olyan további kritériumokat is figyelembe vesznek, mint a hozzáadott érték, az időzítés és az ellenőrzés megvalósíthatósága.

A saját maga tervezte tevékenységeken kívül a Számvevőszéknek évente pénzügyi ellenőrzést kell végeznie az összevont éves kormányzati beszámolókra és a kormányhatóságokra nézve.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

A Svéd Számvevőszék éves pénzügyi ellenőrzést végez, értékelve a pénzügyi kimutatások és a teljesítményellenőrzések helyességét, illetve a műveletek hatékonyságát. A Számvevőszék az ellenőrzési tevékenységek, a kommunikáció és az etikai kérdések kapcsán nemzetközi standardokat és belső iránymutatásokat alkalmaz.

Minden jelentése belső és külső minőségellenőrzési értékelésen megy keresztül.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

A Svéd Számvevőszék a következőket teszi közzé:

  • éves jelentés;
  • éves ellenőrzési jelentés;
  • teljesítményellenőrzési jelentések;
  • pénzügyi ellenőrzési jelentések és vélemények;
  • időközi pénzügyi ellenőrzési vélemények és jelentések;
  • éves hasznosulási jelentés.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

A Számvevőszék minden jelentését közzéteszi a honlapján, és rendszeres sajtóközleményeket ad ki a munkájáról. Különféle kommunikációs csatornákat használ, beleértve egyes közösségi médiákat is,

és hírlevelet jelentet meg az érdeklődő polgárok és az érintettek számára.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

A Svéd Számvevőszék több nemzetközi fejlesztési együttműködési projektnek részese, amelyek elsősorban Afrika és Délkelet-Európa országaiban támogatják a legfőbb ellenőrző intézményeket.

A Számvevőszék külön költségvetési forrásokkal rendelkezik a nemzetközi fejlesztési tevékenységre, amelynek révén hozzájárul a partnerországok átláthatóságához, demokratikus fejlődéséhez és a parlamenti kontroll erősítéséhez. 2017-ben a fejlesztési együttműködési projektek keretében partnerintézményektől érkezett 1091 személy részesült szakirányú továbbképzésben. E szakképzés témái voltak többek között: az ellenőrzési módszerek és folyamatok fejlesztése, valamint a humánpolitika, a kommunikáció, a stratégiai tervezés és az informatika különböző szempontú erősítését célzó intézkedések.

 

 

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

NATIONAL AUDIT OFFICE

Alapítva: 1983

Honlap: www.nao.org.uk

Küldetésnyilatkozat:

Az ország segítése abban, hogy észszerűen használja fel forrásait. Közpénzellenőrzési szempontrendszerünk segít abban, hogy a Parlament elszámoltathassa a kormányt, illetve abban, hogy a közszolgáltatások javuljanak.

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

— JOGÁLLÁS

KÜLDETÉS

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke (NAO) a kormányzati szervek és számos közintézmény külső ellenőre. A Parlamentnek számol be, és a Parlament finanszírozza. A Számvevőszék ellenőrzi a központi kormányzati szervek, ügynökségek és egyéb közintézmények pénzügyi kimutatásait. Értékarányossági jelentéseiben következtetéseket von le az állami kiadások eredményességéről, hatékonyságáról és gazdaságosságáról.

FŐBB JOGSZABÁLYOK

  • Törvény a Pénzügyi és Ellenőrzési Minisztériumról (1866)
  • Törvény a Pénzügyi és Ellenőrzési Minisztériumról (1921)
  • Nemzeti ellenőrzési törvény (1983)
  • Törvény a kormányzati forrásokról és számlákról (2000)
  • Társasági törvény (2006)
  • Költségvetési felelősségi és nemzeti ellenőrzési törvény (2011)
  • Helyi ellenőrzési és elszámoltathatósági törvény (2014)

ELLENŐRZÖTT ENTITÁSOK

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke független ellenőri véleményt nyilvánít a közszféra 370 egyéni beszámolójáról, köztük a főbb kormányzati szervekéről, ügynökségekéről, független testületekéről, vállalatokéról és jótékonysági szervezetekéről.

A Számvevőszék portfóliója kiterjed olyan komplex üzleti tevékenységet végző nagy szervezetekre is, mint például a BBC, a Network Rail és az UK Asset Resolution Ltd.

A 2014-es helyi ellenőrzési és elszámoltathatósági törvény az elnök-főellenőrt teszi felelőssé az ellenőrzési gyakorlat kódexének elkészítéséért, közzétételéért és fenntartásáért. Ez a kódex állapít meg ellenőrzési standardokat mintegy 950 helyi hatóságra és helyi egészségügyi szolgálatra (NHS), valamint körülbelül 10 000 kisebb testületre, például városi és egyházközségi tanácsra nézve. A Számvevőszék a helyi ellenőrzési és elszámoltathatósági törvény alapján a helyi szintű közkiadásokról is értékarányossági jelentést tesz.

— SZERVEZET

A SZÁMVEVŐSZÉK TÍPUSA

A kormánytól független hivatali típusú intézmény, az irányító jogokat az elnök-főellenőr (Comptroller and Auditor General, C&AG) gyakorolja.

A SZÁMVEVŐSZÉK HELYE AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI RENDSZERBEN

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke támogatja az elnök-főellenőrt törvényes kötelezettségeinek teljesítésében. Az elnök-főellenőr a brit alsóház (House of Commons) tisztviselője, a királynő nevezi ki. Az elnök-főellenőr és munkatársai függetlenek a kormánytól.

A SZÁMVEVŐSZÉK PARLAMENTI/KORMÁNYZATI KAPCSOLATAI

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke támogatja a Parlamentet a kormányzat, különösen a Közpénzellenőrzési Bizottság, egyes más különbizottságok és egyes parlamenti képviselők elszámoltatásában, a közkiadások és a végrehajtás ellenőrzése révén. A Számvevőszék a Közpénzellenőrzési Bizottságon keresztül elszámoltatható a Parlament felé. A Közpénzellenőrzési Bizottság fő feladata, hogy megvizsgálja a Számvevőszék éves költségvetését és azt az alsóház elé terjessze, hogy mérlegelje a Számvevőszék stratégiáját, kijelölje a Számvevőszék külső ellenőrét, kézhez kapja a Számvevőszék jelentéseit, és kijelölje a Számvevőszék nem ügyvezető tagjait.

— SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

VEZETŐ

ELNÖK-FŐELLENŐR (COMPTROLLER & AUDITOR GENERAL, C&AG)

Gareth Davies 2019. június 1-jei kinevezése óta tölti be ezt a tisztet.

Az elnök-főellenőr a Számvevőszék vezérigazgatója és egyben számvitelért felelős tisztviselője is. Az elnök-főellenőr széles körű törvényes felhatalmazással rendelkezik a közszféra számos szervezete birtokában lévő információhoz való hozzáféréshez. Az elnök-főellenőr betekintési joga kiterjed arra a nyilvántartásra, amelyben a központi kormányzattal szerződött számos vállalkozó, valamint azok szerepelnek, akik közpénzben részesülnek a Számvevőszék által ellenőrzött szervezetektől. A kormánytól való függetlenségének megőrzése érdekében az elnök-főellenőr teljes körű mérlegelési jogkörrel rendelkezik feladatai ellátása során. Az elnök-főellenőr viseli a kizárólagos felelősséget az összes ellenőri véleményért és ítéletért.

HIVATALI IDŐ

Az elnök-főellenőrt tízéves határozott időre nevezik ki, megbízatása nem megújítható. Az elnök-főellenőrt kizárólag a királynő mozdíthatja el hivatalából mindkét parlamenti ház indítványa nyomán.

Az elnök-főellenőr nem lehet parlamenti képviselő vagy a parlamenti felsőház (House of Lords) tagja, és nem tölthet be más felsőbb közhivatalt.

Hivatali ideje alatt az elnök-főellenőr a Számvevőszék Tanácsának állandó tagja.

KINEVEZÉS MÓDJA

Az elnök-főellenőrt a királynő nevezi ki a miniszterelnök alsóházban tett indítványára, amelyet a parlamenti Közpénzellenőrzési Bizottság elnökének is támogatnia kell.

IRÁNYÍTÓTESTÜLET

Az Egyesült Királyság Számvevőszékét egy öt nem ügyvezető és négy ügyvezető tagból – köztük az elnök-főellenőrből – álló Tanács irányítja.

A Számvevőszék irányítási struktúrája a 2011. évi költségvetési felelősségi és nemzeti ellenőrzési törvényben előírt követelményekkel összhangban jött létre és működik. A struktúra tükrözi mind a Számvevőszék egyedi jogállását, mind a Parlament azon kívánságát, hogy a Számvevőszék irányítása biztosítsa a Számvevőszék műveleteinek eredményes felügyeletét, megőrizve ugyanakkor az elnök-főellenőr függetlenségét az ellenőrzési megítélések terén.

A Számvevőszék Tanácsában többségben vannak a nem ügyvezető tagok: közülük kerül ki a Tanács elnöke is. A Közpénzellenőrzési Bizottság nevezi ki a nem ügyvezető tagokat, a Tanács elnökét pedig a királynő nevezi ki a miniszterelnök és a Közpénzellenőrzési Bizottság elnökének javaslatára. Ez az eljárás biztosítja, hogy a nem ügyvezető tagok függetlenek legyenek a Számvevőszék igazgatóságától, és élvezzék mind a kormány, mind a parlamenti ellenzék bizalmát.

A Számvevőszék és az elnök-főellenőr kapcsolatát külön gyakorlati kódex szabályozza.

HIVATALI IDŐ

A Számvevőszék tanácsának elnökét és nem ügyvezető tagjait három évre nevezik ki, amely egy alkalommal újabb három évvel meghosszabbítható. A Tanács ügyvezető tagjait – az elnök-főellenőr kivételével – az elnök-főellenőr ajánlására a Tanács nevezi ki egyéves, megújítható időtartamra.

KINEVEZÉS MÓDJA

A Tanács nem ügyvezető tagjait a Közpénzellenőrzési Bizottság nevezi ki. A Tanács elnökét a királynő nevezi ki a miniszterelnök és a Közpénzellenőrzési Bizottság elnökének javaslatára.

SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke hat egységbe (cluster) sorolja be ellenőrző csoportjait. Minden egység stratégiai szempontból hasonló területekkel (pl. infrastrukturális nagyprojektek és programok vagy helyi szolgáltatásnyújtás) foglalkozó részlegekből épül fel.

Ezenfelül egy központi egység stratégiai tanácsadást biztosít az igazgatóságnak, valamint szakvéleményt ad a Számvevőszék munkájának minőségéről és az ellenőrzött szervezetek és a Parlament számára való hasznosságáról.

A Számvevőszék egységeit hat szakértői hálózat támogatja. Ezek a decentralizált csoportok, amelyek tevékenysége a Számvevőszék minden területét felöleli, az összes egység számára releváns szakismeretekkel és készségekkel rendelkeznek. Az egész szervezeten átívelő támogatás révén biztosítják a szaktudás következetes és célirányos alkalmazását, hogy minden egyes ellenőrzés és kiadvány teljes mértékben felhasználhassa szakértelmüket. Ezenfelül feladataik közé tartozik a tudásmegosztás és az alkalmazottak szakirányú készségeinek fejlesztése is. A hálózatok szakismeretei többek között a kereskedelem és a szerződéskötés, a vállalati pénzügyek, a digitális ismeretek, a művelet- és folyamatirányítás, a projekt- és programirányítási folyamatok és módszerek, valamint a közgazdaságtan és a statisztika területét fedik le.

— ERŐFORRÁSOK

SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY (2018. MÁRCIUS)

  • Létszám: 814 fő
  • Nemek aránya: ♂ 55%; ♀ 44% (0,95% inkább nem nyilatkozik, ill. nem adta meg) Átlagéletkor: 36 év

KÖLTSÉGVETÉS

  • Az Egyesült Királyság Számvevőszéke éves nettó költségvetését a Közpénzellenőrzési Bizottság hagyja jóvá.
  • 66,6 millió GBP (kb. 75 millió euró) (nettó forrásigény, 2017/2018 pénzügyi év)

ELLENŐRZÉS

— AZ ELLENŐRZÉSI MUNKA MEGTERVEZÉSE

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke saját hároméves stratégiája és a következő három stratégiai célkitűzése mentén végzi munkáját:

  • a tudás fejlesztése és alkalmazása: a Számvevőszék körültekintően tervezi meg munkáját oly módon, hogy az megfeleljen a Parlament szükségleteinek, és kedvező irányú változást eredményezzen a közszféra egészében;
  • a befolyás növelése: a Számvevőszék törekszik a munkájával kapcsolatos figyelemfelkeltésre és a (többek között a parlamenti képviselők és az ellenőrzött szervek által) róla alkotott kedvező vélemény megalapozására, hogy munkája pozitív változást eredményezzen, és hogy a kormány nagyobb valószínűséggel hajtsa végre ajánlásait és készséggel fogadja iránymutatásait;
  • kiváló teljesítmény nyújtása: a Számvevőszék költséghatékonyan használja fel forrásait és súlyt fektet alkalmazottai teljesítményére.

A Számvevőszék gondosan tervezi meg munkaprogramját és erőforrás-beosztását, úgy, hogy elő tudja állítani a Parlamentnek a közkiadások ellenőrzésében és a közszolgáltatások javításában való támogatásához szükséges információkat.

A Számvevőszék éves munkaprogramját az igazgatóság hagyja jóvá az egységekkel folytatott széles körű konzultációt követően.

A Számvevőszék minden évben megvizsgálja, hogy munkája és erőfeszítései mely esetekben járultak hozzá a közszolgáltatások színvonalának javításához, illetve hoztak pénzügyileg számszerűsíthető nettó hasznot az adófizetők számára. A Számvevőszék ezt nevezi az általa kifejtett „hatásnak”. A Számvevőszék 2017/2018. évi éves jelentése 13 esettanulmánnyal illusztrálja munkájának áttételes hatását, például a betegek általános orvosi ellátáshoz való hozzáférésének javulását, a tanulási nehézségekkel küzdők helyi szintű támogatását vagy a felsőoktatási piac működése terén elért eredményeket. Ezeket a szélesebb perspektívájú esettanulmányokat az érintett szervek is jóváhagyják.

— ELLENŐRZÉSI MÓDSZEREK

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke a nemzetközi ellenőrzési standardokkal (UK) összhangban végzi munkáját. Pénzügyi ellenőrzései továbbá megfelelnek a legfőbb ellenőrző intézmények tekintetében a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) által kiadott nemzetközi standardoknak (ISSAI).

Az értékarányossággal kapcsolatos bizonyosságra irányuló változatos munkája megfelel a Számvevőszék értékarányossági standardjainak, ugyanakkor érzékenyen reagál számos kormányzati és parlamenti érdekelt szükségleteire. A Számvevőszék értékarányossági standardjai összhangban vannak az ISSAI standardok ellenőrzési alapelveivel, ugyanakkor igazodnak az Egyesült Királyság közszférájának körülményeihez kapcsolódó sajátos követelményekhez.

A Számvevőszék csak úgy fejtheti ki a kívánt hatást és befolyást, ha következetesen magas etikai és feddhetetlenségi standardoknak felel meg, és az ellenőrzések függetlenségét garantáló értékeket szem előtt tartva végzi munkáját. A Számvevőszék elvárja munkatársaitól, hogy betartsák a munkájukra irányadó belső és külső minőségi standardokat.

A Számvevőszék pénzügyi ellenőrzési és tágabb bizonyossági munkájának minőségét belső és külső felülvizsgálatnak vetik alá.

MÉRLEG

— JELENTÉSEK ÉS EGYÉB KIADVÁNYOK

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke 2017/2018-ban:

  • 370 beszámolót igazolt több mint 1,6 billió GBP értékű közbevételről és -kiadásról;
  • 65 jelentősebb dokumentumot (értékarányossági jelentést és vizsgálatot) tett közzé, köztük kilencet a brit kormánynak az Európai Unió elhagyására való felkészültségéről;
  • 108 választ adott parlamenti képviselők és 877-et a nyilvánosság írásbeli kérdéseire, valamint 87 tájékoztatáskérést válaszolt meg az információszabadságról szóló törvény értelmében;
  • hét bevált gyakorlati útmutatót tett közzé a munkája során szerzett ismeretei összefoglalásaképpen.

— TÁRSADALMI TÁJÉKOZTATÁS

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke jelentősebb kiadványait benyújtja a Parlamentnek, valamint közzéteszi weboldalán és számos különféle külső kommunikációs csatornán.

— EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS SZERVEZETEKKEL

Az Egyesült Királyság Számvevőszéke a szakmai intézmények, más brit és nemzetközi állami ellenőrzési szervek, valamint a Számvevőszék magánszektorbeli keretpartnerei útján széles körűen együttműködik a számviteli és ellenőri szakma képviselőivel. Ily módon lehetősége nyílik bevált gyakorlatainak terjesztésére és a más gyakorló szakemberektől való tanulásra.

FÉNYKÉPEK FORRÁSA

Európai Számvevőszék Forrás: © Európai Unió 2018., forrás: Európai Számvevőszék. Az épületek építészei: Paul Noël (1988) és Jim Clemes (2004 és 2013).

AT Forrás: Rechnungshof. Portré: © Achim Bieniek.

BE Forrás: Rekenhof/Cour des comptes/Rechnungshof. Az épületek építészei: Gustave Saintenoy és Clément Parent.

BG Forrás: Сметна палата на Република България.

CY Forrás: Eλεγκτική Υπηρεσία της Κυπριακής Δημοκρατίας. Az épület építésze: Maratheftis-Yiannouris Architects Engineers.

CZ Forrás: Nejvyšší kontrolní úřad.

DE Forrás: Bundesrechnungshof. Az épület építésze: Josef Trimborn.

DK Forrás: Rigsrevisionen.

EE Forrás: Riigikontroll.

EL Forrás: Ελεγκτικό Συνέδριο. Az épület építésze: Themis Kataskevastiki (részvénytársaság).

ES Forrás: Tribunal de Cuentas. Az épület építésze: Francisco Jareño y Alarcón.

FI Forrás: Valtiontalouden tarkastusvirasto. Az épület építésze: Helin & Co Architects.

FR Forrás: Tangopaso (Wikimedia Commons). Az épület építésze: Constant Moyaux.

HR Forrás: Državni ured za reviziju.

HU Forrás: Állami Számvevőszék. Az épület építészei: Skalnitzky Antal és Koch Henrik.

IE Forrás: Office of the Comptroller and Auditor General. Az épület építésze: Scott Tallon Walker Architects.

IT Forrás: Corte dei conti.

LT Forrás: Valstybės Kontrolė. Az épület építésze: Loreta Grikinienė.

LU Forrás: Cour des comptes. Az épület építésze: Arlette Schneiders Architectes.

LV Forrás: Valsts kontrole. Az épület építésze: Vizuālās Modelēšanas Studija Ltd, projektmenedzser: Daiga Bikse, építész: Daiga Levane.

MT Forrás: National Audit Office.

NL Forrás: Algemene Rekenkamer. Az épület építésze: Aldo van Eyck.

PL Forrás: Najwyższa Izba Kontroli. Az épület építésze: Antoni Dygat.

PT Forrás: Tribunal de Contas. Az épület építészei: Jorge Manuel Soares Costa és Fernando Silva.

RO Forrás: Curtea de Conturi a României.

SE Forrás: Riksrevisionen. Az épület építésze: Björn Hedvall.

SK Forrás: Najvyšší kontrolný úrad Slovenskej republiky. Az épület építésze: Vladimir Dedecek.

SL Forrás: Računsko sodišče Republike Slovenije. Az épület építésze: Miroslav Gregorič.

UK Forrás: National Audit Office. Az épület építésze: Albert Lakeman.

KAPCSOLATFELVÉTEL AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉKKEL

EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK
12, rue Alcide De Gasperi
1615 Luxembourg
LUXEMBOURG

Tel. +352 4398-1
Megkeresések: eca.europa.eu/hu/Pages/ContactForm.aspx
Honlap: eca.europa.eu
       LinkedIn: EUAuditors
       Twitter: @EUAuditors
       Facebook: EUAuditors
       Instagram: #EUAuditors
 Youtube: @EUAuditors

FINDING INFORMATION ABOUT THE ECA

Honlap: eca.europa.eu
Átláthatósági portál: eca.europa.eu/hu/Pages/Transparency-portal-home.aspx


KAPCSOLATBA SZERETNE LÉPNI AZ EU-VAL?

Személyesen
Az Európai Unió területén több Europe Direct információs központ is működik. Keresse meg az Önhöz legközelebb eső központot: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Telefonon vagy e-mailben
A Europe Direct központok feladata, hogy megválaszolják a polgárok Európai Unióval kapcsolatos kérdéseit. Vegye igénybe a szolgáltatást

  • az ingyenesen hívható telefonszámon: 00 800 6 7 8 9 10 11 (bizonyos szolgáltatók számíthatnak fel díjat a hívásért),
  • a rendes díjszabású telefonszámon: +32 22999696, vagy
  • e-mailen: https://europa.eu/european-union/contact_hu

INFORMÁCIÓKAT KERES AZ EU-RÓL?

Online
Az Europa portál tájékoztatással szolgál az Európai Unióról az EU összes hivatalos nyelvén: https://europa.eu/european-union/contact_hu

Uniós kiadványok
Az EU Bookshopból uniós kiadványok tölthetők le/rendelhetők meg díjmentesen/fizetés ellenében: (https://publications.europa.eu/hu/publications). Ha bizonyos ingyenes kiadványokból több példányra van szüksége, rendeljen a Europe Direct központtól vagy hazájának helyi információs központjától (lásd: https://europa.eu/european-union/contact_hu).

Uniós jogszabályok és kapcsolódó dokumentumok
Az EUR-Lex portálról bármelyik hivatalos nyelven letölthetők az EU jogi tartalmai és az 1951-től megjelenő jogszabályai: http://eur-lex.europa.eu

Az EU által gondozott nyílt hozzáférésű adatok
A nyílt hozzáférésű adatok európai uniós portálja (http://data.europa.eu/euodp) uniós adatkészletekhez biztosít hozzáférést. Az adatok kereskedelmi és nem kereskedelmi célból egyaránt díjmentesen letölthetők és felhasználhatók.

Elérhetőség

Sem az Európai Számvevőszék, sem a nevében eljáró személyek nem felelősek a kézikönyvben közzétett információk esetleges felhasználásáért.

Luxembourg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2019.

© Európai Unió, 2019

A sokszorosítás a forrás feltüntetésével engedélyezett.

Az olyan fényképek és más anyagok felhasználásához vagy reprodukálásához, amelyek szerzői jogainak nem az Európai Unió a tulajdonosa, közvetlenül a szerzői jogok tulajdonosától kell engedélyt kérni.

Print: ISBN 978-92-872-7251-5 ISSN 1977-5679 doi:10.2865/999572 QJ-04-18-373-HU-C
PDF: ISBN 978-92-872-9992-5 ISSN 1977-5679 doi:10.2865/526922 QJ-04-18-373-HU-N
HTML: ISBN 978-92-872-4309-6 ISSN 1977-5679 doi:10.2865/50785 QJ-04-18-373-HU-Q