2017. február

MI A PROBLÉMA LÉNYEGE?

Az európai energiaunió

Az európaiaknak biztonságos, fenntartható és megfizethető energiára van szükségük. Életmódunk olyan, hogy az energia nélkülözhetetlen a legalapvetőbb mindennapi tevékenységeinkhez is, nélküle nem tudjuk ellátni feladatainkat, és vállalkozásaink is működésképtelenek lennének. Energiára van szükségünk a világításhoz, a fűtéshez, a közlekedéshez és az ipari termeléshez. Az alapvető szükségleteink kielégítése mellett energiára van szükségünk mosógépeink, számítógépeink, tévékészülékeink, illetve más olyan árucikkek működtetéshez, amelyek használata napjainkban magától értetődő. Azonban nem olyan könnyű biztosítani, hogy mind most, mind a jövőben rendelkezésünkre álljon a szükséges energiamennyiség, méghozzá elérhető áron. Fő gondjaink az alábbiak.

A piacok összeköttetése

Energiaszükségletünk több mint felét importból fedezzük

Az Európai Unió energiafogyasztása a világ energiafogyasztásának egy ötödét teszi ki, de az EU viszonylag kevés saját tartalékkal rendelkezik. Ez óriási hatást gyakorol gazdaságunkra. Az EU a világ legnagyobb energiaimportőre: az ellátáshoz szükséges energia 53%-át külföldről hozza be. Az energiaimport éves költsége mintegy 400 milliárd eurót tesz ki.

Energiaellátásunkat néhány ország biztosítja, és e függőség miatt kiszolgáltatottak vagyunk az energiaellátási zavarokkal szemben. Ezzel már szembesültünk korábban, például amikor megszakadt egyes országok földgázellátása.

Új, megújuló és tiszta energiaforrásokat kell felkutatnunk, ilyen például a szél-, a víz- és a napenergiából szélerőművek, gátak, illetve napelemek segítségével előállított villamos áram.

Ezenkívül Európa versenyképes is akar maradni, ahogy a globális energiapiacok egyre inkább a tiszta energia felé mozdulnak el. Az EU a tiszta energiára való áttérés folyamatában nem csupán úszni akar az árral, hanem vezető szerepre tör.

Nem rendelkezünk Európa egészét lefedő infrastruktúrával

Sok villamosenergia-hálózat és gázvezeték épül a nemzeti energiaellátási szükségletek kielégítése érdekében, de ezek határokon átívelő összekapcsolása nem valósul meg megfelelően. Fontos volna, hogy a villamos energia és a földgáz szabadon áramolhasson az Európát keresztül-kasul átszövő hálózatokon.

Az energiát el is kell szállítani – gyakran kontinenseken keresztül vagy a tenger alatt – a felhasználás helyszínére. Ehhez olyan erőművek hálózatára van szükség, amelyek sok évtizeden keresztül szüntelenül képesek energiát termelni. Ez rendkívül nagy műszaki, logisztikai és pénzügyi erőforrásokat igényel.

Az Európa egészére kiterjedő piachoz való hozzáférés hiánya azonban elrettenti a befektetőket attól, hogy energetikai infrastruktúrákba ruházzanak be. Ennek következtében halasztódhatnak a régi és elavult erőművek újakkal való felváltására irányuló beruházások.

MIT TESZ AZ EU?

Az EU által az éghajlatváltozással és az energiapolitikával kapcsolatban 2030-ra kitűzött célok

Az EU 2010-ben tűzte ki azt a célt, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig legalább 20%-kal csökkenti, a megújuló energia részarányát pedig a fogyasztás legalább 20%-ára növeli, valamint legalább 20%-kal fokozza az energiahatékonyságot.

E célok elérése révén az EU előmozdítja az éghajlatváltozás és a légszennyezés elleni küzdelmet, csökkenti a fosszilis üzemanyagok importjától való függőségét és az energiát elérhető áron biztosíthatja a fogyasztók és a vállalkozások számára.

Az eddig elért eredmények alapján az EU jó úton halad a 2020-as megújulóenergia-részesedésre vonatkozó cél megvalósítása felé. A megújuló energia aránya már 2014-ben 16%-os volt.

Áttérés a tiszta gazdaságra

Az EU állam-, illetve kormányfői abban is megegyeztek, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya a teljes energiafogyasztásban el kell, hogy érje legalább a 27%-ot.

Az uniós országok megállapodtak abban, hogy az energiahatékonyságot 2030-ig legkevesebb 27%-ra növeljék, az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig legalább 40%-kal csökkenjen.

Az Európai Bizottság 2015 februárjában meghatározta energiastratégiáját annak érdekében, hogy az EU meg tudjon birkózni az előtte álló kihívásokkal. A stratégia középpontjában öt kiemelten fontos terület áll:

  • az energiaellátás biztosítása;
  • a belső energiapiac bővítése;
  • az energiahatékonyság fokozása;
  • a kibocsátások csökkentése;
  • kutatás és innováció.

Az energiaellátás biztosítása

Az Európai Uniónak csökkentenie kell energiaimport-függőségét. Ez azt jelenti, hogy jobban és hatékonyabban kell felhasználni az EU-n belüli energiaforrásokat, egyúttal pedig – más források és készletek hasznosítása révén – diverzifikálni kell az ellátást.

A Bizottság 2016 februárjában előterjesztett egy energiabiztonsági intézkedésekből álló csomagot, amely a lehető legkisebbre fogja csökkenteni az ellátási zavarokat. A csomag most első alkalommal bevezette a szolidaritás elvét, amely szerint súlyos válság esetén a szomszédos tagállamok – végső eszközként – segítséget nyújtanak a háztartások gázellátásában és a szociális alapszolgáltatás biztosításában.

A belső energiapiac bővítése

Biztosítani kell, hogy az energia szabadon áramoljon EU-szerte, anélkül, hogy szállítását műszaki vagy szabályozási akadályok hátráltatnák. Az energiaszolgáltatók csakis ebben az esetben tudnak szabadon versengeni egymással, és csak így tudják a lehető legkedvezőbb energiaárakat kínálni a háztartásoknak és vállalkozásoknak. Az energia szabad áramlása azt is elő fogja segíteni, hogy több megújuló energia termelésére kerüljön sor.

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében 2016-ban 800 millió euró állt rendelkezésre a határokon átnyúló energetikai infrastruktúrák fejlesztésére. A 2014 és 2020 közötti időszakra összesen 5,35 milliárd eurót különítettek el.

Ezt az összeget olyan projektekre fordítják, mint amilyen a Balticconnector elnevezésű projekt: ez az első gázvezeték Finnország és Észtország között. Amikor a vezetéken 2020-ban megindul a gázszállítás, a projekt a Balti-tenger keleti térségét össze fogja kapcsolni az uniós energiapiac többi részével, és ezzel véget vet Finnország egyetlen gázszállítótól való függésének.

Ezenkívül forrásokat különítettek el a Midcat nevű földgázvezeték építésére is, amely a spanyol és a portugál gázpiacot fogja összekapcsolni Európa többi részével.

Az energiahatékonyság fokozása

Európa importköltségeinek és energiafüggőségének csökkentésére az egyik jó megoldás az energiafogyasztás csökkentése. Ez annyit jelent, hogy minden energiafogyasztó berendezést – kezdve a gépkocsiktól és a mosógépektől egészen a fűtési rendszerekig és az irodai eszközökig – úgy kell megtervezni, hogy kevesebb energiát használjon fel.

2016 novemberében a Bizottság előterjesztette a „Tiszta energia minden európainak” csomagot, amely a tiszta energiarendszerre való áttérés elősegítése érdekében felülvizsgál bizonyos jogszabályokat. A csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek felgyorsítják a tiszta energiákkal kapcsolatos innovációt, az energiahatékonyság fokozása érdekében ösztönzik az európai épületállomány felújítását, javítják a termékek energiateljesítményét, és jobb tájékoztatást nyújtanak a fogyasztóknak.

A kibocsátások csökkentése

Az EU vállalta, hogy 2030-ig minimum 40%-kal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, és közben korszerűsíti az uniós gazdaságot annak érdekében, hogy minden európai polgár élvezhesse a munkahelyteremtés és a növekedés eredményeit.

Éghajlat-politikai célok

Az EU-nak döntő szerepe volt abban, hogy 2015 decemberében létrejött az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szóló globális megállapodás. A párizsi éghajlatváltozási konferencián 195 kormány állapodott meg abban, hogy a globális felmelegedést jóval 2 °C alatt kell tartani ebben az évszázadban. 2016 októberében az EU formálisan jóváhagyta a párizsi éghajlatváltozási megállapodást, amely novemberben hatályba lépett. Ez annyit jelent, hogy az EU-nak (és a világ többi részének) intézkedéseket kell hoznia a kibocsátások csökkentésére.

2016 júliusában a Bizottság kötelező éves üvegházhatásúgáz-kibocsátási célokat irányzott elő a tagállamok számára a 2021 és 2030 közötti időszakra a közlekedés, az épületek, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás, a földhasználat és az erdőgazdálkodás területén, valamint előterjesztette az alacsony kibocsátású közlekedés megvalósítására irányuló stratégiáját.

Kutatás és innováció

Az EU kutatási programja keretében a 2014 és 2020 közötti időszakra összesen 6 milliárd eurót különítettek el az atomenergiától eltérő energetikai kutatásokra. 2015 szeptemberében a Bizottság elfogadta a stratégiai energiatervet, amelynek segítségével könnyebben szembe tudunk majd nézni az EU energiarendszerének átalakításával járó kihívásokkal. Ez a terv olyan intézkedéseket helyez előtérbe, amelyek révén az EU globális vezető szerephez juthat a megújuló energiák piacán, valamint lehetővé teszi energiahatékony rendszerek kifejlesztését.

Az alternatív energiaforrásokkal kapcsolatos technológiai vezető szerep, illetve az energiafogyasztás csökkentése páratlan export- és ipari lehetőségeket teremt. Ez a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást is elő fogja mozdítani.

A tiszta energiák használatára való áttérésben döntő szerepük lesz a megújuló energiaforrásoknak. Európa célul tűzte ki, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások aránya elérje legalább a 27%-ot a teljes energiafogyasztásban. 2030-ban az EU villamosenergia-termelésének a fele megújuló forrásokból fog származni. 2050-re az általunk használt villamos áram előállítása szén-dioxid-kibocsátás nélkül fog történni.

Ez a kiadvány az alábbi formátumokban 24 nyelven elérhető:

PDF PRINT
  • Európai Bizottság
  • Kommunikációs Főigazgatóság
  • Polgárok tájékoztatása
  • 1049 Brüsszel
  • BELGIUM