02008R1272 — HU — 10.05.2021 — 019.001


Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(HL L 353, 2008.12.31., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG 790/2009/EK RENDELETE (2009. augusztus 10.)

  L 235

1

5.9.2009

►M2

A BIZOTTSÁG 286/2011/EU RENDELETE (2011. március 10.)

  L 83

1

30.3.2011

 M3

A BIZOTTSÁG 618/2012/EU RENDELETE (2012. július 10.)

  L 179

3

11.7.2012

►M4

A BIZOTTSÁG 487/2013/EU RENDELETE (2013. május 8.)

  L 149

1

1.6.2013

►M5

A TANÁCS 517/2013/EU RENDELETE (2013. május 13.)

  L 158

1

10.6.2013

 M6

A BIZOTTSÁG 758/2013/EU RENDELETE (2013. augusztus 7.)

  L 216

1

10.8.2013

 M7

A BIZOTTSÁG 944/2013/EU RENDELETE (2013. október 2.)

  L 261

5

3.10.2013

►M8

A BIZOTTSÁG 605/2014/EU RENDELETE (2014. június 5.)

  L 167

36

6.6.2014

 M9

Módosította: A BIZOTTSÁG (EU) 2015/491 RENDELETE (2015. március 23.)

  L 78

12

24.3.2015

►M10

A BIZOTTSÁG 1297/2014/EU RENDELETE (2014. december 5.)

  L 350

1

6.12.2014

►M11

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1221 RENDELETE (2015. július 24.)

  L 197

10

25.7.2015

►M12

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/918 RENDELETE (2016. május 19.)

  L 156

1

14.6.2016

►M13

A BIZOTTSÁG (EU) 2016/1179 RENDELETE (2016. július 19.)

  L 195

11

20.7.2016

 M14

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/542 RENDELETE (2017. március 22.)

  L 78

1

23.3.2017

►M15

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/776 RENDELETE (2017. május 4.)

  L 116

1

5.5.2017

►M16

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/669 RENDELETE (2018. április 16.)

  L 115

1

4.5.2018

 M17

Értesítés a „szurok, kőszénkátrány, magas hőmérsékletű” anyagnak az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint vízi, akut 1. és vízi, krónikus 1. besorolásáról  2018/C 239/03

  C 239

3

9.7.2018

►M18

A BIZOTTSÁG (EU) 2018/1480 RENDELETE (2018. október 4.)

  L 251

1

5.10.2018

►M19

A BIZOTTSÁG (EU) 2019/521 RENDELETE (2019. március 27.)

  L 86

1

28.3.2019

►M20

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1243 RENDELETE (2019. június 20.)

  L 198

241

25.7.2019

►M21

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/11 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. október 29.)

  L 6

8

10.1.2020

►M22

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/217 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2019. október 4.)

  L 44

1

18.2.2020

 M23

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1413 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. június 29.)

  L 326

1

8.10.2020

►M24

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1676 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. augusztus 31.)

  L 379

1

13.11.2020

►M25

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1677 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. augusztus 31.)

  L 379

3

13.11.2020

►M26

A BIZOTTSÁG (EU) 2021/643 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2021. február 3.)

  L 133

5

20.4.2021


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 016, 20.1.2011, o 1  (1272/2008)

 C2

Helyesbítés, HL L 138, 26.5.2011, o 66  (286/2011)

►C3

Helyesbítés, HL L 246, 23.9.2011, o 34  (286/2011)

►C4

Helyesbítés, HL L 292, 10.11.2015, o 13  (286/2011)

►C5

Helyesbítés, HL L 280, 18.10.2016, o 41  (918/2016)

►C6

Helyesbítés, HL L 349, 21.12.2016, o 1  (1272/2008)

►C7

Helyesbítés, HL L 342, 21.12.2017, o 85  (776/2017)

►C8

Helyesbítés, HL L 117, 3.5.2019, o 8  (1272/2008)




▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE

(2008. december 16.)

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél és hatály

(1)  

E rendelet célja az emberi egészség és a környezet magas szintű védelmének, valamint az anyagok, keverékek és a 4. cikk (8) bekezdésében említett árucikkek szabad mozgásának biztosítása a következők útján:

a) 

az anyagok és keverékek osztályozására, valamint a veszélyes anyagok és keverékek címkézési és csomagolási szabályaira vonatkozó kritériumok harmonizálása;

b) 

kötelezettség előírása arra vonatkozóan, hogy:

i. 

a gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók osztályokba sorolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

ii. 

a szállítók felcímkézzék és csomagolják a forgalmazott anyagokat és keverékeket;

iii. 

a gyártók, az árucikkek előállítói és az importőrök osztályokba sorolják azokat a nem forgalmazott anyagokat, amelyekre az 1907/2006/EK rendelet alapján regisztrálás vagy bejelentés vonatkozik;

c) 

az anyagok gyártóinak és importőreinek kötelezése arra, hogy bejelentsék az Ügynökségnek az ilyen osztályozásokat és címkeelemeket, amennyiben ezeket az 1907/2006/EK rendelet alapján történt regisztrációjuk részeként nem nyújtották be az Ügynökségnek;

d) 

a harmonizált osztályozással és címkeelemekkel rendelkező anyagok jegyzékének létrehozása közösségi szinten a VI. melléklet 3. részében;

e) 

az anyagok osztályozási és címkézési jegyzékének létrehozása, amely a c) és d) pontban említett valamennyi bejelentést, beadványt, valamint harmonizált osztályozásokat és címkeelemet tartalmaz.

(2)  

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a) 

a munkavállalók és a lakosság egészségének az ionizáló sugárzásból származó veszélyekkel szembeni védelmét szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 1996. május 13-i 96/29/Euratom tanácsi irányelv ( 1 ) hatálya alá tartozó radioaktív anyagok és keverékek;

b) 

olyan anyagok és keverékek, amelyek vámfelügyelet alatt állnak, feltéve, hogy semmilyen módon nem kezelik vagy dolgozzák fel őket, továbbá amelyeket újrakivitel céljából ideiglenesen tárolnak, vagy vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolnak, vagy tranzitáruk;

c) 

nem elkülönített intermedierek;

d) 

forgalomba nem hozott, tudományos kutatási és fejlesztési célú anyagok és keverékek, feltéve, hogy a munkahelyekre és a környezetre vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban ellenőrzött feltételek mellett használják őket.

(3)  
A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) meghatározása szerinti hulladék nem minősül a 2. cikk szerinti anyagnak, keveréknek vagy árucikknek.
(4)  
A tagállamok mentességet biztosíthatnak e rendelet alól bizonyos anyagok vagy keverékek vonatkozásában, amennyiben ez a honvédelem érdekében szükséges.
(5)  

Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a végfelhasználónak szánt, készárucikknek minősülő anyagok és keverékek következő formáira:

a) 

a 2001/83/EK irányelvben meghatározott gyógyszerek;

b) 

a 2001/82/EK irányelvben meghatározott állatgyógyászati készítmények;

c) 

a 76/768/EGK irányelvben meghatározott kozmetikai termékek;

d) 

a 90/385/EGK és a 93/42/EGK irányelvben meghatározott invazív vagy az emberi testtel közvetlen fizikai kapcsolatban alkalmazott orvostechnikai eszközök, és a 98/79/EK irányelvben meghatározott orvostechnikai eszközök;

e) 

a 178/2002/EK rendelet szerinti élelmiszerek és takarmányok, beleértve a következő felhasználásaikat is:

i. 

a 89/107/EGK irányelv hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt élelmiszer-adalék;

ii. 

a 88/388/EGK irányelv és az 1999/217/EK határozat hatálya alá tartozó, élelmiszerekben használt aromaanyag;

iii. 

az 1831/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó, takarmányokban használt adalék;

iv. 

a 82/471/EGK irányelv hatálya alá tartozó takarmány.

(6)  
A 33. cikk hatálya alá tartozó esetek kivételével e rendeletet nem kell alkalmazni a veszélyes áruk légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi szállítására.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1. 

„veszélyességi osztály”: a fizikai, egészségi vagy környezeti veszély jellege;

2. 

„veszélyességi kategória”: a kritériumoknak az egyes veszélyességi osztályokon belüli felosztása a veszély súlyosságának megadása céljából;

3. 

„veszélyt jelző piktogram”: grafikai kompozíció, amely magában foglal egy szimbólumot és egyéb grafikai elemeket, mint például egy olyan határszegélyt, háttérmintázatot vagy színt, amelyet az adott veszélyességi információ közlésére szánnak;

4. 

„figyelmeztetés”: olyan szó, amely – figyelmeztetve az olvasót a potenciális veszélyre – a veszélyek súlyosságának relatív szintjét jelzi az alábbi két szint megkülönböztetésével:

a) 

„veszély”: a súlyosabb veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés;

b) 

„figyelem”: a kevésbé súlyos veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés;

5. 

„figyelmeztető mondat”: egy adott veszélyességi osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély mértékét is;

6. 

„óvintézkedésre vonatkozó mondat”: egy veszélyes anyag vagy keverék használatából vagy ártalmatlanításából eredő expozíció káros hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése vagy megelőzése céljából javasolt intézkedés(eke)t leíró mondat;

7. 

„anyag”: olyan természetes állapotban előforduló vagy gyártási folyamatból származó kémiai elem és vegyületei, amely az anyag stabilitásának megőrzéséhez szükséges adalékanyagot és az alkalmazott folyamatból származó szennyező anyagot is tartalmazhat, de nem tartalmaz olyan oldószert, amely az anyag stabilitásának befolyásolása vagy összetételének megváltoztatása nélkül elkülöníthető;

8. 

„keverék”: kettő vagy több anyagot tartalmazó keverék vagy oldat;

9. 

„árucikk”: olyan tárgy, amely az előállítás során a funkcióját a kémiai összetételnél nagyobb mértékben meghatározó különleges formát, felületet, vagy alakot kap;

10. 

„árucikkek előállítója”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a Közösségen belül árucikkeket gyárt vagy szerel össze;

11. 

„polimer”: monomer egységek egy vagy több típusának sorozatával jellemzett molekulákból álló anyag. Az ilyen molekulákat széles molekulasúly-tartományban kell elosztani, amelyben a molekulasúly különbségét elsősorban a monomer egységek számának különbsége okozza. A polimer a következőkből áll:

a) 

legalább három monomer egységet tartalmazó molekulák egyszerű súlytöbbsége, amelyek legalább egy másik monomer egységhez vagy egyéb reagenshez kovalens kötéssel kapcsolódnak;

b) 

az azonos molekulasúlyú molekulák kevesebb, mint egyszerű súlytöbbsége.

Ennek a fogalommeghatározásnak az összefüggésében a „monomer egység” a polimerben található monomer anyag kötött formáját jelenti;

12. 

„monomer”: olyan anyag, amely képes kovalens kötést alkotni további hasonló vagy különböző molekulasorokkal a meghatározott folyamatban használt, adott polimerképző-reakció feltételei szerint;

13. 

„regisztráló”: valamely anyag azon gyártója vagy importőre, vagy valamely árucikk azon előállítója vagy importőre, aki az 1907/2006/EK rendelet szerint egy anyagra vonatkozóan regisztrálási dokumentációt nyújt be;

14. 

„gyártás”: anyagok előállítása vagy kitermelése természetes állapotban;

15. 

„gyártó”: a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a Közösségben anyagot gyárt;

16. 

„behozatal”: a Közösség vámterületére történő fizikai behozatal;

17. 

„importőr”: az a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki a behozatalért felel;

18. 

„forgalomba hozatal”: a harmadik fél számára fizetés ellenében vagy ingyenesen történő szállítás vagy rendelkezésre bocsátás. A behozatal forgalomba hozatalnak minősül;

19. 

„továbbfelhasználó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző, a Közösségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ipari vagy foglalkozásszerű tevékenységei során az anyagot önmagában vagy keverékben felhasználja. A forgalmazó vagy a fogyasztó nem továbbfelhasználó. Az 1907/2006/EK rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján mentesített újraimportáló továbbfelhasználónak minősül;

20. 

„forgalmazó”: a Közösségen belül letelepedett természetes vagy jogi személy – beleértve a kiskereskedőt is –, aki az önmagában vagy keverékben előforduló anyagot kizárólag harmadik felek számára tárolja és hozza forgalomba;

21. 

„intermedier”: a kémiai feldolgozás céljából gyártott és annak során felhasznált, vagy másik anyaggá való átalakítás (a továbbiakban: szintézis) céljából felhasznált anyag;

22. 

„nem elkülönített intermedier”: olyan intermedier, amelyet a szintézis során nem távolítanak el szándékosan (kivéve mintavétel céljából) abból a berendezésből, amelyben a szintézis végbemegy. Az ilyen berendezés a reaktort, kiegészítő berendezéseit és azokat a berendezéseket foglalja magában, amelyeken az anyag(ok) a folytonos vagy szakaszos folyamat során áthalad(nak), valamint a reakció következő lépése érdekében az egyik tartóedényből a másikba való átjuttatáshoz használt csőrendszert, de nem foglalja magában azokat a tartályokat és más tartóedényeket, amelyekben az anyago(ka)t a gyártás után tárolják;

23. 

„az Ügynökség”: az 1907/2006/EK rendelettel létrehozott Európai Vegyianyag-ügynökség;

24. 

„illetékes hatóság”: a tagállamok által az e rendeletből származó kötelezettségek végrehajtására létrehozott hatóság vagy hatóságok vagy szervek;

25. 

„felhasználás”: bármely feldolgozás, összeállítás, fogyasztás, tárolás, tartás, kezelés, tartályokba való töltés, egyik tartályból egy másikba való áttöltés, keverés, árucikk előállítása és minden egyéb felhasználás;

26. 

„szállító”: bármely gyártó, importőr, továbbfelhasználó vagy forgalmazó, aki az anyagot – önmagában vagy keverékben – vagy a keveréket forgalomba hozza;

27. 

„ötvözet”: olyan makroszkopikus méretekben homogén fém anyag, amely két vagy több olyan módon kombinált alkotóelemből áll, amely nem teszi lehetővé azok mechanikus eszközökkel való szétválasztását; e rendelet alkalmazásában az ötvözetek keverékeknek minősülnek;

28. 

„UN RTDG”: a veszélyes áruk szállítására vonatkozó ENSZ-ajánlások;

29. 

„bejelentő”: az Ügynökség részére a bejelentést elvégző gyártó vagy importőr, vagy gyártók vagy importőrök csoportja;

30. 

„tudományos kutatás és fejlesztés”: ellenőrzött feltételek mellett végzett tudományos kísérletezés, elemzés vagy kémiai kutatás;

31. 

„küszöbérték”: egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely felett ezeket figyelembe kell venni annak meghatározása érdekében, hogy az adott anyagot vagy keveréket osztályba kell-e sorolni;

32. 

„koncentrációs határérték”: egy adott anyagban vagy keverékben található bármely osztályozott szennyező anyagra, adalékra vagy egyéni összetevőre vonatkozó határérték, amely az anyag vagy a keverék osztályozását eredményezheti;

33. 

„felosztás”: az expozíciós útvonaltól vagy a hatások jellegétől függő megkülönböztetés a veszélyességi osztályokon belül;

34. 

„M-tényező”: szorzótényező. A vízi környezetre a „Vízi, akut 1” vagy „Vízi, krónikus 1” kategóriában veszélyesként osztályozott anyagkoncentrációra alkalmazzák, és a szummációs módszer segítségével egy olyan keverék osztályozásának a meghatározására használják, amelyben az anyag jelen van;

35. 

„csomag”: a csomagolási művelet összesített eredménye, amely magából a csomagolásból és annak tartalmából áll;

36. 

„csomagolás”: egy vagy több befogadó edény és minden más komponens, amely ahhoz szükséges, hogy a befogadó edény ellássa tárolási és egyéb biztonsági funkcióját;

37. 

„köztes csomagolás”: a belső csomagolás vagy az árucikkek és a külső csomagolás közé helyezett csomagolás.

3. cikk

Veszélyes anyagok és keverékek, valamint a veszélyességi osztályok meghatározása

Az I. melléklet 2–5. részében megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszélyekre vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyag vagy keverék veszélyesnek minősül, és be kell sorolni az e mellékletben előírt megfelelő veszélyességi osztályba.

Az I. mellékletben említett veszélyességi osztályok esetében, ha ezek az osztályok az expozíciós útvonal vagy a hatások jellege alapján kerültek felosztásra, az anyag vagy keverék osztályozása az ilyen felosztás szerint történik.

4. cikk

Általános osztályozási, címkézési és csomagolási kötelezettségek

(1)  
A gyártók, importőrök és továbbfelhasználók a forgalomba hozatalt megelőzően elvégzik az anyagoknak vagy keverékeknek a II. cím szerinti osztályba sorolását.
(2)  

A gyártók, az árucikkek előállítói és az importőrök az (1) bekezdésben előírt követelmények sérelme nélkül a II. cím szerint sorolják osztályba a forgalomba nem hozott anyagokat, ha:

a) 

az 1907/2006/EK rendelet 6. cikke, 7. cikkének (1) vagy (5) bekezdése, 17. vagy 18. cikke előírja az anyag regisztrálását;

b) 

az 1907/2006/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése vagy 9. cikke előírja a bejelentést.

(3)  

Ha egy anyag a VI. melléklet 3. részében besorolási tételként szerepel és így az V. cím szerinti harmonizált osztályozás és címkézés hatálya alá tartozik, akkor az anyag az említett tétel szerint kerül osztályozásra, és a kérdéses anyag II. cím szerinti osztályozását az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra nem kell elvégezni.

Ha azonban az anyag ezenkívül egy vagy több olyan veszélyességi osztályba vagy felosztásba is tartozik, amely a VI. melléklet 3. részének besorolási tételében nem szerepel, akkor az ilyen veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra a II. cím szerinti osztályba sorolást kell elvégezni.

(4)  
Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyesként kerül besorolásra, a szállítóknak gondoskodniuk kell arról, hogy a forgalomba hozatalt megelőzően az anyag vagy keverék címkézése és csomagolása a III. és IV. címnek megfelelő legyen.
(5)  
A forgalmazók – a (4) bekezdésben előírt feladataik ellátása során – használhatják a szállítói lánc egyik szereplője által az anyagnak vagy a keveréknek a II. címmel összhangban meghatározott osztályozását.
(6)  
A továbbfelhasználók – az (1) és (4) bekezdésben előírt feladataik ellátása során – használhatják a szállítói lánc valamely résztvevője által az anyagnak vagy a keveréknek a II. címmel összhangban meghatározott osztályozását, feltéve, hogy nem változtatják meg az adott anyag vagy keverék összetételét.
(7)  
A II. melléklet 2. részében említett bármely veszélyesként osztályozott anyagot tartalmazó keverék csak akkor hozható forgalomba, ha a III. címnek megfelelően címkézték.
(8)  
E rendelet alkalmazásában az I. melléklet 2.1. szakaszában említett árucikkek forgalomba hozatalt megelőző osztályozása, címkézése és csomagolása az anyagokra és keverékekre vonatkozó szabályok szerint történik.
(9)  
Egy adott szállítói lánchoz tartozó szállítók együttműködnek az e rendelet szerinti osztályozási, címkézési és csomagolási követelmények teljesítése érdekében.
(10)  
Anyagok és keverékek forgalomba hozatalára csak akkor kerülhet sor, ha azok e rendeletnek megfelelnek.



II. CÍM

VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOZÁS



1. FEJEZET

Az információk azonosítása és vizsgálata

5. cikk

Az anyagokról rendelkezésre álló információk azonosítása és vizsgálata

(1)  

Valamely anyag gyártói, importőrei és továbbfelhasználói azonosítják, hogy melyek azok a releváns információk, melyek rendelkezésre állnak annak meghatározásához, hogy az anyaggal párosul-e az I. mellékletben megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszély; ilyen információk különösen a következők:

a) 

a 8. cikk (3) bekezdésében említett módszerek bármelyikével előállított adatok;

b) 

epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok, így például munka-egészségügyi adatok és a baleseti adatbázisokból származó adatok;

c) 

az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más információ;

d) 

új tudományos információk;

e) 

a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított egyéb információk.

Az információknak az anyagnak azokra a formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk, amelyekben az anyagot forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

(2)  
A gyártók, importőrök és továbbfelhasználók megvizsgálják az (1) bekezdésben említett információkat abból a szempontból, hogy azok megfelelőek, megbízhatóak és adott esetben tudományos szempontból alkalmasak-e az e cím 2. fejezete szerinti értékelés céljára.

6. cikk

A keverékekről rendelkezésre álló információk azonosítása és vizsgálata

(1)  

A keverék gyártói, importőrei és továbbfelhasználói megvizsgálják, hogy melyek azok a keverékre magára vagy az általa tartalmazott anyagokra vonatkozó, releváns információk, melyek rendelkezésre állnak annak meghatározásához, hogy a keverékkel párosul-e az I. mellékletben megállapított fizikai, egészségi vagy környezeti veszély; ilyen információk különösen következők:

a) 

a 8. cikk (3) bekezdésében említett módszerek bármelyikével előállított, a keverékre magára, vagy a keverékben lévő anyagokra vonatkozó adatok;

b) 

epidemiológiai adatok és az emberre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos tapasztalatok a keverékre magára vagy a benne lévő anyagokra vonatkozóan, például munka-egészségügyi adatok vagy a baleseti adatbázisokból származó adatok;

c) 

az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakasza szerint előállított bármilyen más, a keverékre magára, vagy a benne lévő anyagokra vonatkozó információ;

d) 

a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében előállított bármilyen más, a keverékre magára, vagy a benne lévő anyagokra vonatkozó információ.

Az információknak a keveréknek azokra a formáira vagy fizikai állapotaira kell vonatkozniuk, amelyekben azt forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

(2)  
Figyelembe véve (3) és a (4) bekezdést is, ha az (1) bekezdésben említett információ magára a keverékre vonatkozóan rendelkezésre áll, és a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó ellenőrizte, hogy az információ megfelelő és megbízható, valamint adott esetben tudományos szempontból érvényes, akkor azt az információt az e cím 2. fejezete szerinti értékelés céljára használja fel.
(3)  

A keverékeknek az e cím 2. fejezete szerinti, az I. melléklet 3.5.3.1., 3.6.3.1. és 3.7.3.1. szakaszában említett „csírasejt-mutagenitás”, „rákkeltő hatás” és „reprodukciós toxicitás” veszélyességi osztállyal kapcsolatos értékelése esetén a gyártó, az importőr ►C6  vagy a továbbfelhasználó kizárólag a keverékben lévő anyagokkal kapcsolatban használja az (1) bekezdésben említett, rendelkezésre álló, releváns információkat. ◄

Továbbá abban az esetben, ha a keverékről magáról rendelkezésre álló vizsgálati adatok olyan csírasejt-mutagén, rákkeltő vagy a reprodukcióra toxikus hatást mutatnak, amelyek a keveréket alkotó egyes anyagoknál nem állnak fenn, akkor az ilyen adatokat is figyelembe kell venni.

(4)  
A keverékeknek az e cím 2. fejezet szerinti, az I. melléklet 4.1.2.8. és 4.1.2.9. szakaszában említett, a „vízi környezetre veszélyes” veszélyességi osztályon belüli „biodegradációs és bioakkumulációs” tulajdonságok szerinti értékeléséhez a gyártó, az importőr ►C6  vagy a továbbfelhasználó kizárólag a keverékben lévő anyagokkal kapcsolatban használja az (1) bekezdésben említett, rendelkezésre álló, releváns információkat. ◄
(5)  
Ha magáról a keverékről nem állnak rendelkezésre az (1) bekezdésben említett vizsgálati adatok, vagy azok nem megfelelőek, akkor a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó a keveréket alkotó egyes anyagokról és hasonló, vizsgált keverékekről rendelkezésre álló más olyan információkat használ, melyek relevánsak annak meghatározásához, hogy a keverék veszélyes-e, feltéve, hogy az adott gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó ellenőrizte, hogy az információk megfelelőek és megbízhatóak-e a 9. cikk (4) bekezdése szerinti értékelés szempontjából.

7. cikk

Állatokon és embereken végzett vizsgálatok

(1)  
Ha e rendelet miatt újabb vizsgálatokra kerül sor, a 86/609/EGK irányelv értelmében állatkísérleteket csak abban az esetben lehet folytatni, ha más, megfelelő adatminőséget és -megbízhatóságot nyújtó alternatíva nem lehetséges.
(2)  
E rendelet alkalmazásában nem humán főemlősökön tilos vizsgálatot végezni.
(3)  
E rendelet alkalmazásában tilos embereken vizsgálatot végezni. Az egyéb forrásokból, például klinikai tanulmányokból származó adatok azonban felhasználhatók a rendelet alkalmazásában.

8. cikk

Anyagokra és keverékekre vonatkozó új információk előállítása

(1)  
Annak meghatározásához, hogy egy anyag vagy keverék jár-e az e rendelet I. mellékletében megállapított egészségi vagy környezeti veszélyekkel, a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó – feltéve, hogy az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1. szakaszában előírt szabályok alkalmazásával már az információ megszerzésének valamennyi eszközét kimerítette, – új vizsgálatokat folytathat.
(2)  
Annak meghatározásához, hogy egy anyag vagy keverék jár-e az I. melléklet 2. részében ismertetett fizikai veszélyekkel, a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó csak akkor folytathatja az említett részben előírt vizsgálatokat, ha megfelelő és megbízható információk még nem állnak rendelkezésre.
(3)  

Az (1) bekezdésben említett vizsgálatokat a következő módszerek egyikével végzik:

a) 

az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (3) bekezdésében ismertetett vizsgálati módszerek;

vagy

b) 

nemzetközileg elismert megbízható tudományos elvek, vagy nemzetközi eljárásokkal összhangban validált módszerek.

(4)  
Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó új ökotoxikológiai vagy toxikológiai vizsgálatokat vagy elemzéseket végez, akkor az ilyen vizsgálatok és elemzések elvégzése az 1907/2006/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint történik.
(5)  
Ha e rendelet alkalmazásában új vizsgálatok elvégzésére kerül sor a fizikai veszélyekre vonatkozóan, akkor azokat legkésőbb 2014. január 1-től, a megfelelő elismert minőségbiztosítási rendszerrel összhangban vagy a megfelelő elismert minősítéssel rendelkező laboratóriumokban kell elvégezni.
(6)  
Az ezen rendelet alkalmazásában elvégzett vizsgálatokat az anyagon vagy a keveréken annak abban a formájában/formáiban vagy fizikai állapotában/állapotaiban kell elvégezni, amelyben az anyagot vagy a keveréket forgalomba hozzák, és amelyben forgalomba hozatala után ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.



2. FEJEZET

A veszélyességi információk értékelése és döntés az osztályozásról

9. cikk

Az anyagok és keverékek veszélyességéről szóló információk értékelése

(1)  
Az anyag vagy keverék gyártója, importőre és továbbfelhasználója az e cím 1. fejezete szerint azonosított információkat az egyes veszélyességi osztályokba való besorolás vagy az I. melléklet 2–5. részében szereplő felosztás kritériumai alapján értékeli, megállapítandó az anyaghoz vagy keverékhez kapcsolódó veszélyeket.
(2)  
Az anyagról vagy keverékről a 8. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálati módszerektől eltérő vizsgálati módszerekkel kapott vizsgálati adatok értékelése során a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó összeveti az alkalmazott vizsgálati módszereket az említett cikkben megállapított vizsgálati módszerekkel annak meghatározása céljából, hogy az alkalmazott vizsgálati módszerek befolyásolják-e az e cikk (1) bekezdésében említett értékelést.
(3)  
Ha a kritériumok nem alkalmazhatók közvetlenül az azonosított információkra, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az e rendelet I. mellékletének 1.1.1. szakasza szerint a bizonyítékok mérlegelésével – szakértői megítélés felhasználásával – történő meghatározás segítségével, az anyag vagy keverék veszélyeinek meghatározására kiható valamennyi rendelkezésre álló információ mérlegelésével, és az 1907/2006/EK rendelet XI. mellékletének 1.2. szakasza szerint végzi el az értékelést.
(4)  

Ha kizárólag a 6. cikk (5) bekezdésében említett információ áll rendelkezésre, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az I. melléklet 1.1.3. szakaszában, valamint a 3. és 4. részének minden egyes szakaszában említett interpolációs elveket alkalmazza az értékeléshez.

Ha azonban ez az információ sem az interpolációs elvek, sem az I. melléklet 1. részében leírt szakértői megítélés és a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás elvének alkalmazását nem teszi lehetővé, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az I. melléklet 3. és 4. részének egyes szakaszaiban leírt módszerrel vagy módszerekkel értékeli az információkat.

(5)  
A rendelkezésre álló információk osztályozás céljából való értékelése során a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók az anyagnak vagy keveréknek azokat a formáit vagy fizikai állapotait veszik figyelembe, amelyekben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák és amelyben ésszerűen feltételezhető, hogy használni fogják.

10. cikk

Koncentrációs határértékek és M-tényezők anyagok és keverékek osztályozásához

(1)  

Az egyedi koncentrációs határérték és az általános koncentrációs határérték egy anyaghoz rendelt olyan küszöbértéket jelent, amelynél vagy amely felett az anyagnak egy másik anyagban vagy keverékben azonosított szennyező anyagként, adalékként vagy egyedi összetevőként való jelenléte az anyagnak vagy keveréknek veszélyesként való osztályozását eredményezi.

A gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egyedi koncentrációs határértékeket állapít meg szükség esetén, és amennyiben megfelelő és megbízható tudományos információ azt mutatja, hogy az anyag egyértelműen veszélyes, ha az anyag az I. melléklet 2. részében bármelyik veszélyességi osztályra megállapított koncentráció alatt, vagy az I. melléklet 3., 4. és 5. részében bármelyik veszélyességi osztályra megállapított általános koncentrációs határérték alatt van jelen.

Kivételes esetekben a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó egyedi koncentrációs határértékeket állapíthat meg, amennyiben megfelelő, megbízható és meggyőző tudományos információja van arról, hogy egy veszélyesként besorolt anyag nem egyértelműen veszélyes, ha az anyag az I. melléklet 2. részében a releváns veszélyességi osztályra megállapított koncentráció felett, vagy az I. melléklet 3., 4. és 5. részében a releváns veszélyességi osztályra megállapított általános koncentrációs határérték felett van jelen.

(2)  
A gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó a vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokra M-tényezőket állapít meg.
(3)  
Az (1) bekezdés ellenére, egyedi koncentrációs határértékek nem alkalmazandók a VI. melléklet 3. részében szereplő anyagokra vonatkozó harmonizált veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra.
(4)  

A (2) bekezdés ellenére, az M-tényezők nem alkalmazandók a VI. melléklet 3. részében szereplő azon anyagokra vonatkozó harmonizált veszélyességi osztályokra vagy felosztásokra, amelyekre abban a részben már megállapítottak egy M-tényezőt.

Ha azonban a vízi környezetre veszélyes, akut 1 vagy krónikus 1 kategóriába besorolt anyagokra vonatkozóan a VI. melléklet 3. része nem állapít meg M-tényezőt, akkor azt a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó állapítja meg az adott anyagra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapján. Az adott anyagot tartalmazó keveréknek a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó általi, a szummációs módszer alkalmazásával történő osztályozásakor ezt az M-tényezőt kell felhasználni.

(5)  
Az egyedi koncentrációs határérték vagy az M-tényező megállapításakor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó figyelembe vesz az arra az anyagra vonatkozó minden olyan egyedi koncentrációs határértéket vagy M-tényezőt, amely szerepel az osztályozási és címkézési jegyzékben.
(6)  
Az (1) bekezdés szerint meghatározott egyedi koncentrációs határértékek elsőbbséget élveznek az I. melléklet 2. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő koncentrációkkal, illetve az I. melléklet 3., 4. és 5. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő, az osztályozáshoz használandó általános koncentrációs határértékekkel szemben.
(7)  
Az Ügynökség további iránymutatást nyújt az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatban.

11. cikk

Küszöbértékek

(1)  
Ha az anyag azonosított szennyező anyag, adalék vagy egyedi összetevő formájában önmagában veszélyesként besorolt másik anyagot tartalmaz, ezt figyelembe kell venni az osztályozáskor, ha az azonosított szennyező anyag, adalék vagy egyedi összetevő koncentrációja a (3) bekezdés szerinti alkalmazandó küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.
(2)  
Ha a keverék összetevőként, illetve azonosított szennyező anyag vagy adalék formájában veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, akkor ezt az információt figyelembe kell venni az osztályozáskor, ha az adott anyag koncentrációja a (3) bekezdés szerinti küszöbértékkel egyenlő vagy annál nagyobb.
(3)  
Az (1) és (2) bekezdésben említett küszöbértéket az I. melléklet 1.1.2.2. szakaszában leírtak szerint kell meghatározni.

12. cikk

További értékelést igénylő egyedi esetek

Amennyiben a 9. cikk szerint elvégzett értékelés eredményeként a következő tulajdonságok vagy hatások merülnek fel, akkor a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó ezeket figyelembe veszi az osztályozáskor, ha:

a) 

megfelelő és megbízható információ bizonyítja, hogy a gyakorlatban az anyag vagy keverék fizikai veszélyei eltérnek a vizsgálat által kimutatottaktól;

b) 

meggyőző tudományos kísérleti adatok azt mutatják, hogy az anyag vagy keverék biológiailag nem áll rendelkezésre, és ezen adatok megfelelőségét és megbízhatóságát ellenőrizték;

c) 

megfelelő és megbízható tudományos adat igazolja az olyan keverékben lévő anyagok közötti egymást erősítő vagy egymást kioltó hatások lehetséges előfordulását, amelyre vonatkozóan a keverékben lévő anyagokról szóló információk alapján döntöttek az értékelésről.

13. cikk

Döntés az anyagok és keverékek osztályozásáról

Ha a 9. és a 12. cikk alapján elvégzett értékelés azt mutatja, hogy az anyaghoz vagy keverékhez kapcsolódó veszélyek megfelelnek az I. melléklet 2–5. része szerinti egy vagy több veszélyességi osztályba vagy felosztásba való besorolás kritériumainak, a gyártó, az importőr és a továbbfelhasználó az anyagot vagy keveréket az illető veszélyességi osztálynak vagy osztályoknak, illetve felosztásnak megfelelően besorolja, úgy hogy megjelöl:

a) 

egy vagy több veszélyességi kategóriát az egyes vonatkozó veszélyességi osztályon vagy felosztáson belül;

b) 

az a) pont szerint megjelölt egyes veszélyességi kategóriáknak megfelelő egy vagy több figyelmeztető mondatot, figyelembe véve a 21. cikket is.

14. cikk

A keverékek osztályozására vonatkozó egyedi szabályok

(1)  

A keverék osztályozását nem érinti, ha az információk értékelése a következők bármelyikét mutatja ki:

a) 

a keverékben lévő anyagok a légköri gázokkal, különösen az oxigénnel, a szén-dioxiddal, vagy a vízgőzzel alacsony koncentráció mellett lassan lépnek olyan reakcióba, amely más anyagokat eredményez;

b) 

a keverékben lévő anyagok a keverék további anyagaival alacsony koncentráció mellett nagyon lassan lépnek olyan reakcióba, amely más anyagokat eredményez;

c) 

a keverékben lévő anyagok alacsony koncentráció mellett önpolimerizációval oligomereket vagy polimereket alkothatnak.

(2)  

A keveréket nem szükséges az I. melléklet 2. részében említett robbanó, oxidáló vagy tűzveszélyes tulajdonságai szerint besorolni, feltéve, hogy a következő követelmények valamelyike teljesül:

a) 

a keverékben lévő anyagok egyike sem rendelkezik ezen tulajdonságok egyikével sem, és – a szállító rendelkezésére álló információk alapján – a keverék valószínűleg nem jelent ilyen veszélyt;

b) 

a keverék összetételének változása esetén tudományos bizonyíték van arra, hogy a keverékről szóló információk értékelése nem vezet az osztályozás módosításához.

▼M4 —————

▼B

15. cikk

Az anyagok és keverékek osztályozásának felülvizsgálata

(1)  
A gyártónak, az importőrnek és a továbbfelhasználónak minden rendelkezésére álló ésszerű lépést meg kell tennie, hogy tudomást szerezzen az új tudományos vagy technikai ismeretekről, melyek befolyásolhatják az általuk forgalomba hozott anyagok vagy keverékek osztályozását. Ha a gyártónak, az importőrnek vagy a továbbfelhasználónak olyan információ jut tudomására, melyet megfelelőnek és megbízhatónak tart, indokolatlan késedelem nélkül új értékelést kell elvégeznie e fejezettel összhangban.
(2)  

Ha a gyártó, az importőr vagy a továbbfelhasználó veszélyesként besorolt keveréket módosít, akkor új értékelést végez e fejezet rendelkezései szerint, ha a módosítás a következők egyike:

a) 

az összetétel olyan módosítása, hogy egy vagy több veszélyes összetevő kiinduló koncentrációja az I. melléklet 1. részének 1.2. táblázatában megadott határértékét eléri vagy meghaladja;

b) 

az összetétel egy vagy több összetevő helyettesítésével vagy hozzáadásával való módosítása úgy, hogy a vonatkozó koncentráció eléri, vagy meghaladja a 11. cikk (3) bekezdésében említett küszöbértéket.

(3)  
Az (1) és (2) bekezdés szerinti új értékelés nem szükséges, ha hitelt érdemlő tudományos ismeretek bizonyítják, hogy az újbóli értékelés nem eredményezné az osztályozás megváltozását.
(4)  
A gyártók, az importőrök és a továbbfelhasználók az új értékelés eredményeinek megfelelően módosítják az anyag vagy keverék osztályozását, kivéve, ha a VI. melléklet 3. részében foglalt anyagok esetében léteznek harmonizált veszélyességi osztályok vagy felosztások.
(5)  
E cikk (1)–(4) bekezdése esetében, ha az érintett anyag vagy keverék a 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozik, akkor ezen irányelvek követelményei is vonatkoznak rá.

16. cikk

Az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő anyagok osztályozása

(1)  
A gyártók és importőrök az osztályozási és címkézési jegyzékben már szereplő osztályozástól eltérően is besorolhatják az anyagot, feltéve, hogy az ilyen osztályozás indoklását – a 40. cikk szerinti bejelentéssel együtt – benyújtják az Ügynökségnek.
(2)  
Az (1) bekezdés nem alkalmazandó akkor, ha az osztályozási és címkézési jegyzékben szereplő osztályozás a VI. melléklet 3. részében szereplő harmonizált osztályozás.



III. CÍM

A VESZÉLY KÖZLÉSE CÍMKÉZÉS FORMÁJÁBAN



1. FEJEZET

A címke tartalma

17. cikk

Általános szabályok

(1)  

A veszélyesként besorolt és csomagolásban elhelyezett anyagot vagy keveréket a következő elemekkel rendelkező címkével kell ellátni:

a) 

a szállító(k) neve, címe és telefonszáma;

b) 

a lakosságnak szánt, csomagban lévő anyag vagy keverék névleges mennyisége, kivéve, ha ez a mennyiség a csomagon máshol már szerepel;

c) 

a 18. cikkben meghatározott termékazonosítók;

d) 

adott esetben a 19. cikk szerinti, veszélyt jelző piktogramok;

e) 

adott esetben a 20. cikk szerinti figyelmeztetések;

f) 

adott esetben a 21. cikk szerinti figyelmeztető mondatok;

g) 

adott esetben a 22. cikk szerinti, megfelelő óvintézkedésre vonatkozó mondatok;

h) 

adott esetben a 25. cikk szerinti kiegészítő információs mező.

(2)  

A címkét azon tagállam(ok) hivatalos nyelvén (nyelvein) kell megfogalmazni, amely(ek)ben az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák, kivéve, ha az érintett tagállam(ok) másként nem rendelkezik (rendelkeznek).

A szállítók a tagállamok által megkövetelteknél több nyelvet is használhatnak címkéiken, feltéve, hogy valamennyi felhasznált nyelven ugyanazon adatokat tüntetik fel.

18. cikk

Termékazonosítók

(1)  

A címkének olyan részletes információkat (a továbbiakban: termékazonosítók) kell tartalmaznia, melyek lehetővé teszik az anyag vagy keverék azonosítását.

Az anyag vagy keverék azonosításához használt kifejezésnek ugyanannak kell lennie, mint amely az 1907/2006/EK rendelet 31. cikke szerint készített biztonsági adatlapon (a továbbiakban: biztonsági adatlap) szerepel, e rendelet 17. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül.

(2)  

Egy anyag termékazonosítója legalább a következőkből áll:

a) 

ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, az ott megadott név és azonosító szám;

b) 

ha az anyag nem szerepel a VI. melléklet 3. részében, de megjelenik az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor az ott megadott név és azonosító szám;

c) 

ha az anyag nem szerepel sem a VI. melléklet 3. részében, sem az osztályozási és címkézési jegyzéken, akkor a CAS által adott szám (a továbbiakban: CAS-szám) az Elméleti és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Uniója (IUPAC – International Union of Pure and Applied Chemistry) által gondozott nevezéktanban (a továbbiakban: IUPAC-nómenklatúra) meghatározott névvel együtt, vagy a CAS-szám egy másik nemzetközi kémiai névvel (nevekkel) együtt; vagy

d) 

ha a CAS-szám nem áll rendelkezésre, az IUPAC-nómenklatúrában meghatározott név, vagy egy másik nemzetközi kémiai név (nevek).

Ha az IUPAC-nómenklatúrában szereplő név meghaladja a 100 karaktert, valamely, az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1.2 szakaszában említett másik név (szokásos név, kereskedelmi név, rövidítés) is használható, feltéve, hogy a 40. cikk szerinti bejelentés tartalmazza mind az IUPAC-nómenklatúrában szereplő nevet, mind az alkalmazott másik nevet.

(3)  

Egy keverék termékazonosítójának tartalmaznia kell mindkét alábbi információt:

a) 

a keverék kereskedelmi neve vagy a megnevezése;

b) 

a keverékben lévő valamennyi olyan anyag megnevezése, amely hozzájárul a keverék veszélyességének az akut toxicitás, bőrmarás vagy súlyos szemkárosodás, a csírasejt-mutagenitás, rákkeltő hatás, reprodukciós toxicitás, a légzőszervi vagy bőrszenzibilizáció, a célszervi toxicitás (STOT), vagy az aspirációs veszély szempontjából való meghatározásához.

Ha a b) pontban említett esetben ez a követelmény több kémiai név megadását jelentené, elegendő legfeljebb négy kémiai nevet megadni, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának érzékeltetéséhez négynél több név magadása szükséges.

A kiválasztott kémiai neveknek azonosítaniuk kell az osztályozást és a megfelelő figyelmeztető mondat kiválasztását indokoló fő egészségi veszélyekért elsősorban felelős anyagokat.

19. cikk

A veszélyt jelző piktogramok

(1)  
A címkének tartalmaznia kell a vonatkozó, veszélyt jelző piktogramo(ka)t, mely(ek) célja az adott veszéllyel kapcsolatos egyedi információ közlése.
(2)  
A 33. cikkre is figyelemmel, a veszélyt jelző piktogramoknak meg kell felelniük az I. melléklet 1.2.1. szakaszában és az V. mellékletben előírt követelményeknek.
(3)  
Az egyes osztályozásokra vonatkozó, veszélyt jelző piktogramot az I. mellékletben szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.

20. cikk

Figyelmeztetések

(1)  
A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztetést.
(2)  
Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztetéseket az I. melléklet 2–5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.
(3)  
Ahol a „Veszély” figyelmeztetés szerepel a címkén, ott a „Figyelem” figyelmeztetésnek már nem kell megjelennie.

21. cikk

A figyelmeztető mondatok

(1)  
A címkének tartalmaznia kell a veszélyes anyag vagy keverék osztályozása szerinti megfelelő figyelmeztető mondatot.
(2)  
Az egyes osztályozásokra vonatkozó figyelmeztető mondatokat az I. melléklet 2–5. részében szereplő, az egyes veszélyességi osztályokhoz használandó címkeelemeket tartalmazó táblázatok határozzák meg.
(3)  
Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az e részben lévő besorolási tételben az egyes osztályozásokra megadott figyelmeztető mondatot kell használni a címkén, továbbá a (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatokat minden más osztályozásra, amelyet ez a tétel nem tartalmaz.
(4)  
A figyelmeztető mondatok megfogalmazása a III. melléklet szerint történik.

22. cikk

Óvintézkedésre vonatkozó mondatok

(1)  
A címkének tartalmaznia kell a megfelelő, óvintézkedésre vonatkozó mondatokat.
(2)  
Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok az I. melléklet 2–5. részében szereplő, minden egyes veszélyességi osztály esetében a címkék elemeit jelző táblázatokban meghatározott mondatok közül kerülnek kiválasztásra.
(3)  
Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megválasztása a IV. melléklet 1. részében előírt kritériumok szerint történik, figyelembe véve a figyelmeztető mondatokat és az anyag vagy keverék tervezett vagy ismert felhasználását vagy felhasználásait.
(4)  
Az óvintézkedésre vonatkozó mondatok megfogalmazása a IV. melléklet 2. része szerint történik.

23. cikk

A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetekben

A címkézésre vonatkozóan az I. melléklet 1.3. szakaszában előírt egyedi rendelkezések alkalmazandók a következők tekintetében:

a) 

hordozható gázpalackok;

b) 

propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz tárolására szolgáló gáztartályok;

c) 

aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagokat vagy keverékeket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok;

▼C6

d) 

fémek tömör formában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek;

▼B

e) 

robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok az I. melléklet 2.1. szakaszában említettek szerint;

▼M12

f) 

fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott anyagok és keverékek.

▼B

24. cikk

Alternatív név használatára vonatkozó kérelem

(1)  
Egy keverékben előforduló anyagra vonatkozóan annak gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója kérheti az Ügynökségtől, hogy erre az anyagra a legfontosabb funkcionális kémiai csoportokat megnevező kémiai nevet vagy alternatív megjelölést alkalmazzon, ha az anyag megfelel az I. melléklet 1. részében foglalt kritériumoknak, és ha bizonyítani tudja, hogy az anyag kémiai azonosítójának megadása a címkén vagy a biztonsági adatlapon üzleti titkait – különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogát – veszélyezteti.
(2)  

Az e cikk (1) bekezdésében említett kérelem benyújtása az 1907/2006/EK rendelet 111. cikkében említett formában történik, díjbefizetéssel együtt.

A díjak mértékét a Bizottság határozza meg az e rendelet 54. cikke (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint.

A kkv-k számára csökkentett díjat kell megállapítani.

(3)  
Az Ügynökség további tájékoztatást kérhet a kérelmet benyújtó gyártótól, importőrtől vagy továbbfelhasználótól, ha ezen információ szükséges a döntés meghozatalához. Ha az Ügynökség a kérelemtől vagy a további információk kézhezvételétől számított hat héten belül nem emel kifogást, a kérelmezett név használatát engedélyezettnek kell tekinteni.
(4)  
Ha az Ügynökség nem fogadja el a kérelmet, az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati intézkedéseket kell alkalmazni.
(5)  
Az Ügynökség a (3) vagy a (4) bekezdésnek megfelelően a kérelem eredményéről tájékoztatja az illetékes hatóságokat, és rendelkezésükre bocsátja a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó által benyújtott információkat.
(6)  
Ha az új információk alapján bebizonyosodik, hogy a használt alternatív kémiai név nem nyújt kellő információt ahhoz, hogy biztosított legyen a szükséges munkahelyi egészségi és biztonsági óvintézkedések megtétele, valamint a keverék kezeléséből származó veszélyek kézben tartása, az Ügynökség felülvizsgálja az adott alternatív kémiai név használatára vonatkozó határozatát. Az Ügynökség visszavonhatja határozatát, vagy módosíthatja azt egy újabb határozat kiadásával, amelyben megállapítja, hogy mely alternatív kémiai név használata engedélyezett. Ha az Ügynökség visszavonja vagy módosítja határozatát, az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (3) bekezdésében említett gyakorlati intézkedéseket kell alkalmazni.
(7)  
Ha egy alternatív kémiai név használatát engedélyezték, de a keverékben jelen levő, alternatív névvel megjelölt anyag osztályozása már nem felel meg az I. melléklet 1. részének 1.4.1. szakaszában foglalt kritériumoknak, akkor az adott keverékben lévő anyag szállítójának az alternatív kémiai név helyett a 18. cikkel összhangban azt a termékazonosítót kell használnia, amely a címkén és a biztonsági adatlapon szerepel.
(8)  
Azon önmagukban vagy keverékben előforduló anyagok esetében, amelyekre vonatkozóan az Ügynökség érvényesként fogadta el az 1907/2006/EK rendelet 119. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontjában említett információkra vonatkozóan az ugyanazon rendelet 10. cikke a) pontjának xi. alpontjával összhangban adott indoklást, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó a címkén és a biztonsági adatlapon használhat olyan nevet, amely az Interneten nyilvánosan hozzáférhető lesz. A keverékben előforduló azon anyagok esetében, amelyekre az említett rendelet 119. cikke (2) bekezdésének f) vagy g) pontja már nem vonatkozik, a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó kérelmet nyújthat be az Ügynökséghez az ezen cikk (1) bekezdésében leírtak szerinti alternatív kémiai név használatának engedélyezésére.
(9)  
Ha a keverék szállítója 2015. június 1-je előtt az 1999/45/EK irányelv 15. cikke szerint bizonyítja, hogy a keverékben előforduló anyag kémiai azonosságának közzététele veszélyezteti üzleti tevékenysége bizalmas jellegét, akkor e rendelet alkalmazásában továbbra is használhatja az elfogadott alternatív nevet.

25. cikk

Kiegészítő információk a címkén

(1)  

A címkén a kiegészítő információs mezőben bizonyos mondatokat kell megadni, ha egy veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakaszában említett fizikai tulajdonságokkal vagy egészségre kiható tulajdonságokkal rendelkezik.

Az ilyen mondatok megfogalmazása a II. melléklet 1.1. és 1.2. szakasza és a III. melléklet 2. szakasza szerint történik.

Ha az anyag szerepel a VI. melléklet 3. részében, akkor az anyagra ott megadott esetleges figyelmeztető mondatokat a címkén szereplő kiegészítő információkkal együtt fel kell tüntetni.

(2)  

A címkén a kiegészítő információs mezőben szerepelnie kell egy mondatnak, ha a veszélyesként besorolt anyag vagy keverék a 91/414/EGK irányelv hatálya alá esik.

A mondat megfogalmazása e rendelet II. mellékletének 4. része és a III. mellékletének 3. része szerint történik.

(3)  
A szállító az (1) és (2) bekezdésben említettektől eltérő kiegészítő információkat adhat meg a címke kiegészítő információs mezőjében, feltéve, hogy az ilyen kiegészítő információ nem nehezíti meg a 17. cikk (1) bekezdésének a)–g) pontjában említett címkeelemek azonosítását, és ha az további részleteket tartalmaz, továbbá nem mond ellent a fenti elemekben meghatározott információknak, vagy nem ébreszt kétséget azok hitelességével kapcsolatban.
(4)  
Az olyan kifejezés, mint a „nem mérgező”, „nem ártalmas”, „nem szennyező”, „ökologikus” vagy az osztályozással összhangban nem álló más mondat, mely azt jelzi, hogy az anyag vagy a keverék nem veszélyes, vagy bármilyen, az anyag vagy keverék osztályozásával összhangban nem álló kifejezés egyetlen anyag vagy keverék címkéjén vagy csomagolásán sem jelenhet meg.

▼M2 —————

▼B

(6)  

Amennyiben egy keverék bármilyen veszélyesként besorolt anyagot tartalmaz, a II. melléklet 2. részével összhangban kell címkével ellátni.

A figyelmeztető mondatokat a III. melléklet 3. részével összhangban kell megfogalmazni, és a címke kiegészítő információs mezőjében kell feltüntetni.

A címke tartalmazza a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az illető keverék szállítójának nevét, címét és telefonszámát is.

▼M21

(7)  
Amennyiben a VIII. melléklet alapján a bejelentő egyedi formulaazonosítót hoz létre, annak az említett melléklet A. része 5. szakaszának rendelkezéseivel összhangban szerepelnie kell a címke kiegészítő információk megadására szolgáló mezőjében.

▼M24

(8)  
Az olyan egyedi festék esetében, amelyre vonatkozóan nem nyújtották be a VIII. melléklet szerinti információkat és nem hozták létre a megfelelő egyedi formulaazonosítót, az egyedi festékben 0,1 %-ot meghaladó koncentrációban található, a 45. cikk szerint bejelentési kötelezettség alá tartozó összes keverék egyedi formulaazonosítóját a keverékek egyedi festékben jelen lévő koncentrációjának csökkenő sorrendjében felsorolva fel kell tüntetni az egyedi festék címkéjének kiegészítő információs mezőjében, a VIII. melléklet A. részének 5. pontjában előírt rendelkezésekkel összhangban.

Az első albekezdés szerinti esetekben, ha az egyedi festékben található, UFI-val rendelkező valamelyik keverék koncentrációja meghaladja az 5 %-ot, az adott keverék koncentrációját is fel kell tüntetni a keverék egyedi formulaazonosítója mellett az egyedi festék címkéjének kiegészítő információs mezőjében, a VIII. melléklet B. része 3.4. pontjának megfelelően.

E bekezdés alkalmazásában az „egyedi festék” olyan festéket jelent, amelyet korlátozott mennyiségben, igényre szabottan, egyéni fogyasztó vagy foglalkozásszerű felhasználó számára állítanak elő színárnyalat-hangolással vagy színkeveréssel az értékesítés helyszínén.

▼B

26. cikk

Elsőbbségi elvek a veszélyt jelző piktogramok esetében

(1)  

Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több veszélyt jelző piktogramot eredményezne a címkén, az alábbi elsőbbségi elveket kell alkalmazni a veszélyt jelző kötelező piktogramok számának csökkentése érdekében:

a) 

ha a „GHS01” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a „GHS02” és „GHS03” veszélyt jelző piktogramok használata tetszőleges, kivéve azokat az eseteket, ahol e veszélyt jelző piktogramok közül egynél több használata kötelező;

b) 

ha a „GHS06” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a „GHS07” veszélyt jelző piktogram nem használandó;

c) 

ha a „GHS05” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, akkor a „GHS07” veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- vagy szemirritáció esetén;

d) 

ha a „GHS08” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó légzőszervi szenzibilizáció esetén, akkor a „GHS07” veszélyt jelző piktogram nem használandó a bőr- és szemirritáció esetén;

▼M2

e) 

ha a „GHS02” vagy a „GHS06” veszélyt jelző piktogram alkalmazandó, a „GHS04” veszélyt jelző piktogram használata tetszőleges.

▼B

(2)  

Amennyiben egy anyag vagy keverék osztályozása egynél több ugyanarra a veszélyességi osztályra vonatkozó veszélyt jelző piktogramot eredményezne, a címkének minden egyes érintett veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

Azon anyagok esetében, melyeket a VI. melléklet 3. része tartalmaz, és egyben a II. címben előírt osztályozás tárgyát is képezik, a címkének minden egyes vonatkozó veszélyességi osztály esetében a legsúlyosabb veszélyt jelentő veszélyességi kategóriának megfelelő, veszélyt jelző piktogramot kell tartalmaznia.

27. cikk

Elsőbbségi elvek a figyelmeztető mondatok esetében

Ha egy anyag vagy keverék több veszélyességi osztályba vagy egy veszélyességi osztályon belül több felosztásba van besorolva, akkor az osztályozásból származó minden figyelmeztető mondatnak meg kell jelennie a címkén, kivéve, ha a párhuzamosság vagy redundancia nyilvánvaló.

28. cikk

Elsőbbségi elvek az óvintézkedésre vonatkozó mondatok esetében

(1)  
Ha az óvintézkedésekre vonatkozó mondatok kiválasztása azt eredményezi, hogy bizonyos óvintézkedésre vonatkozó mondatok nyilvánvalóan feleslegesek vagy szükségtelenek lesznek az adott anyag, keverék vagy csomagolás vonatkozásában, akkor az ilyen mondatokat el kell hagyni a címkéről.
(2)  

Ha az anyagot vagy keveréket a lakosságnak szánják, a címkén fel kell tüntetni az anyag vagy keverék hulladékként való elhelyezéséről, valamint a csomagolás hulladékként való elhelyezéséről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondatot, kivéve, ha ezt a 22. cikk nem írja elő.

Minden más esetben a hulladékként való elhelyezésről szóló, óvintézkedésre vonatkozó mondat nem szükséges, ha nyilvánvaló, hogy az anyag, keverék vagy csomagolás hulladékként való elhelyezése nem jelent veszélyt az emberi egészségre vagy a környezetre.

(3)  
Egy címkén nem szerepelhet hatnál több óvintézkedésre vonatkozó mondat, kivéve, ha a veszélyek jellegének és súlyosságának kifejezése érdekében szükséges.

29. cikk

Mentesítések a címkézési és csomagolási követelmények alól

(1)  
Ha egy anyag vagy keverék csomagolása vagy olyan alakú, illetve formájú, vagy annyira kicsi, hogy lehetetlen teljesíteni a 31. cikkben foglalt követelményeket, a címkeelemeket a 17. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban – miszerint a címkét azon tagállam hivatalos nyelvén kell megfogalmazni, ahol az anyagot vagy keveréket forgalomba hozzák – az I. melléklet 1.5.1. szakaszának megfelelően kell megadni.
(2)  
Amennyiben nem lehet a teljes címkeinformációt az (1) bekezdésben meghatározott módon feltüntetni, a címkeinformációt az I. melléklet 1.5.2. szakaszával összhangban le lehet csökkenteni.
(3)  
Amennyiben a II. melléklet 5. részében említett veszélyes anyagot vagy keveréket csomagolás nélkül lakossági értékesítésre szánják, mellékelni kell hozzá a 17. cikk szerinti címkeelemek másolatát.
(4)  
A környezetre veszélyesként osztályozott bizonyos keverékek esetében – amennyiben a környezeti terhelés bizonyíthatóan csökkenne – az 53. cikkben említett eljárással összhangban felmentés adható a környezetvédelmi címkézésre vonatkozó bizonyos rendelkezések alól, vagy különös rendelkezések határozhatók meg a környezetvédelmi címkézéssel kapcsolatban. E mentességeket és különös rendelkezéseket a II. melléklet 2. része határozza meg.

▼M21

(4a)  
Amennyiben a VIII. melléklet alapján a bejelentő egyedi formulaazonosítót hoz létre, lehetősége van azt a címke kiegészítő információk megadására szolgáló mezőjébe való felvétel helyett – az említett melléklet A. része 5. szakaszának rendelkezéseivel összhangban – másféle módon is feltüntetni.

▼B

(5)  
A Bizottság felkérheti az Ügynökséget, hogy készítse el a címkézési és csomagolási követelmények alóli mentesítések tervezetét, és nyújtsa be azokat a Bizottsághoz.

30. cikk

A címkén lévő információk aktualizálása

(1)  
A szállító az adott anyag vagy keverék osztályozásának bármely változása esetén gondoskodik a címke minden indokolatlan késedelem nélküli aktualizálásáról, és amennyiben az újonnan felmerült veszély súlyosabb, vagy ha új kiegészítő címkézési elemekre van szükség a 25. cikkel összhangban, figyelembe veszi a változás jellegét az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából. A szállítók a 4. cikk (9) bekezdésével összhangban együttműködnek a címkézés indokolatlan késedelem nélküli kiigazításában.
(2)  
Amennyiben az (1) bekezdésben említettektől eltérő egyéb címkézési változtatásra van szükség, a szállító gondoskodik a címke 18 hónapon belüli aktualizálásáról.
(3)  
A 91/414/EGK vagy a 98/8/EK irányelv hatálya alá eső anyag vagy keverék szállítója ezen irányelvvel összhangban aktualizálja a címkét.



2. FEJEZET

A címkék rögzítése

31. cikk

A címkék rögzítésére vonatkozó általános szabályok

(1)  
A címkéket szilárdan rá kell erősíteni az anyagot vagy keveréket közvetlenül tartalmazó csomagolás egy vagy több felületére, és vízszintesen olvashatóaknak kell lenniük, ha a csomagolás a szokásos helyzetében áll.
(2)  
A címke színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző piktogram jól láthatóan kitűnjön.
(3)  
A 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemeknek jól láthatóan és letörölhetetlenül kell megjelenniük. Jól ki kell tűnniük a háttérből, és olyan méretűnek és térközűnek kell lenniük, hogy könnyen olvashatók legyenek.
(4)  
A veszélyt jelző piktogram alakjának, színének és méretének, valamint a címke méretének meg kell felelnie az I. melléklet 1.2.1. szakaszában előírtaknak.
(5)  
Nincs szükség címkére, ha a 17. cikk (1) bekezdésében ismertetett címkeelemek egyértelműen megjelennek magán a csomagoláson. Ilyen esetben az e fejezetnek a címkére alkalmazandó követelményeit kell alkalmazni a csomagoláson feltüntetett információkra.

32. cikk

Az információk helye a címkén

(1)  
A veszélyt jelző piktogramoknak, figyelmeztetéseknek, figyelmeztető mondatoknak és óvintézkedésre vonatkozó mondatoknak együtt kell szerepelniük a címkén.
(2)  

A szállító megválaszthatja a figyelmeztető mondatok sorrendjét a címkén. Azonban – a (4) bekezdésre is figyelemmel – minden figyelmeztető mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

A szállító megválaszthatja az óvintézkedésre vonatkozó mondatok sorrendjét a címkén. Azonban – a (4) bekezdésre is figyelemmel – minden óvintézkedésre vonatkozó mondatot nyelvek szerint kell csoportosítani a címkén.

(3)  
A (2) bekezdésben említett figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok csoportjait együtt, nyelvek szerinti csoportosításban kell feltüntetni a címkén.
(4)  
A kiegészítő információkat a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni, és a 17. cikk (1) bekezdése a)–g) pontjaiban meghatározott más címkeelemekkel együtt kell feltüntetni.
(5)  
A veszélyt jelző piktogramokban történő használatuk mellett színek használhatók a címke más területein is, ha speciális címkézési követelmények így kívánják meg.
(6)  
A más közösségi jogszabályokban meghatározott követelményekből eredő címkeelemeket a 25. cikkben említett kiegészítő információs mezőben kell elhelyezni.

33. cikk

Egyedi szabályok a külső csomagolás, a belső csomagolás és az önálló csomagolás címkézésére

(1)  
Amennyiben a csomag külső és belső csomagolásból áll – bármely köztes csomagolással együtt –, és a külső csomagolás a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban megfelel a címkézési szabályoknak, a belső és bármely köztes csomagolást e rendelettel összhangban kell címkével ellátni. A külső csomagolást szintén el lehet látni címkével e rendelettel összhangban. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az ezen rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni a külső csomagoláson.
(2)  
Amennyiben egy csomag külső csomagolásának nem kell megfelelnie a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, mind a külső, mind a belső csomagolást – bármely köztes csomagolással együtt – ezen rendelettel összhangban kell címkével ellátni. Azonban ha a külső csomagolás lehetővé teszi, hogy a belső vagy köztes csomagolás tisztán látható legyen, a külső csomagolást nem kell címkével ellátni.
(3)  
Ha egy önálló csomagolás megfelel a címkézési rendelkezéseknek a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban, az ilyen csomagolást mind e rendelettel, mind a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokkal összhangban kell címkével ellátni. Amennyiben az e rendeletben előírt, veszélyt jelző piktogram(ok) ugyanarra a veszélyre vonatkozik (vonatkoznak), mint a veszélyes áruk szállítására vonatkozó szabályokban foglaltak, az e rendelet által előírt, veszélyt jelző piktogramot (piktogramokat) nem kell feltüntetni.

34. cikk

Jelentés a vegyi anyagok biztonságos használatával kapcsolatos tájékoztatásról

(1)  
Az Ügynökség 2012. január 20-ig tanulmányt készít a különböző anyagok és keverékek biztonságos használatára vonatkozó tájékoztatásnak a lakossághoz való eljuttatásáról, valamint a címkéken feltüntetendő kiegészítő információk esetleges szükségességéről. A tanulmányt az illetékes hatóságokkal és az érdekelt felekkel konzultálva, adott esetben a kapcsolódó legjobb gyakorlatra építve kell elkészíteni.
(2)  
A címkézésre vonatkozóan e címben előírt szabályok sérelme nélkül, a Bizottság az (1) bekezdésben említett tanulmány alapján jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és indokolt esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítása céljából.



IV. CÍM

CSOMAGOLÁS

35. cikk

Csomagolás

(1)  

A veszélyes anyagokat vagy keverékeket tartalmazó csomagolásnak az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

a) 

a csomagolást úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy a tartalma ne juthasson ki belőle, az olyan esetek kivételével, amikor más, pontosabban meghatározott biztonsági eszköz alkalmazása van előírva;

b) 

a csomagolás és a záróelemek anyagai nem lehetnek olyan anyagok, amelyeket a csomagolásban lévő anyag vagy keverék megtámadhat, vagy amelyek hajlamosak arra, hogy azzal veszélyes vegyületeket alkossanak;

c) 

a csomagolásnak és a záróelemeknek mindenhol elég erőseknek és szilárdaknak kell lenniük ahhoz, hogy ne lazuljanak meg, és sérülés nélkül elviseljék a szállítás/felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevételt;

d) 

az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolást úgy kell megtervezni, hogy többszöri lezárását követően is megakadályozza a tartalom kijutását.

(2)  

A lakossági értékesítésre szánt veszélyes anyagot vagy keveréket tartalmazó csomagolásnak nem lehet olyan formája vagy külalakja, amely nagy valószínűséggel magára vonja a gyermekek figyelmét vagy felkelti kíváncsiságukat, vagy félrevezeti a fogyasztókat, illetve nem lehet az élelmiszernél, állateledelnél, gyógyhatású vagy kozmetikai anyagnál használthoz hasonló, a fogyasztókat félrevezető kiszerelése vagy külalakja.

Ha a csomagolás olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, mely megfelel a II. melléklet 3.1.1. szakaszában szereplő követelményeknek, gyermekbiztos zárral kell rendelkeznie a II. melléklet 3.1.2., 3.1.3. és 3.1.4.2. szakaszának megfelelően.

Ha a csomagolás olyan anyagot vagy keveréket tartalmaz, amely megfelel a II. melléklet 3.2.1. szakaszában szereplő követelményeknek, a veszélyre felhívó, tapintással érzékelhető figyelmeztetéseket kell tartalmaznia a II. melléklet 3.2.2. szakaszának megfelelően.

▼M10

Amennyiben a 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 1a. pontjában meghatározott folyékony fogyasztói mosószert egyszer használatos, feloldódó csomagolás tartalmazza, a II. melléklet 3.3. szakaszában meghatározott további követelmények alkalmazandók.

▼B

(3)  
Az anyagok és keverékek csomagolása akkor elégíti ki az (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiban foglalt követelményeket, ha megfelel a veszélyes anyagok légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi szállítására vonatkozó szabályokban foglalt követelményeknek.



V. CÍM

AZ ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSÁNAK ÉS CÍMKÉZÉSÉNEK HARMONIZÁLÁSA ÉS AZ OSZTÁLYOZÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI JEGYZÉK



1. FEJEZET

Anyagok harmonizált osztályozása és címkézése

36. cikk

Anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálása

(1)  

Az olyan anyag, amely megfelel az I. mellékletben a következőkre előírt kritériumoknak, általában a harmonizált osztályozás és címkézés tárgya a 37. cikknek megfelelően:

a) 

légzőszervi szenzibilizáció, 1. kategória (I. melléklet, 3.4. szakasz);

b) 

csírasejt-mutagenitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.5. szakasz);

c) 

rákkeltő hatás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.6. szakasz);

d) 

reprodukciós toxicitás, 1A., 1B. vagy 2. kategória (I. melléklet, 3.7. szakasz).

(2)  
A 91/414/EGK irányelv vagy a 98/8/EK irányelv értelmében aktív anyagnak számító anyag általában harmonizált osztályozás és címkézés tárgya. Az ilyen anyagok esetében a 37. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdésében foglalt eljárásokat kell alkalmazni.
(3)  
Ha egy anyag az 1. bekezdésben említettektől eltérő veszélyességi osztályok vagy felosztások kritériumainak felel meg, és nem esik a (2) bekezdés hatálya alá, a 37. cikknek megfelelően eseti alapon lehetséges harmonizált osztályozással és címkézéssel kiegészíteni a VI. mellékletet, ha igazolják ennek közösségi szintű szükségességét.

37. cikk

Eljárás az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizálására

(1)  

Az illetékes hatóságok javaslatot nyújthatnak be az Ügynökségnek egy anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben az egyedi koncentrációs határértékekre vagy M-tényezőkre, vagy ezek felülvizsgálatára.

A javaslat a VI. melléklet 2. részében előírt formátumot követi, és tartalmazza a VI. melléklet 1. részében előírt releváns információkat.

(2)  

Az anyag gyártója, importőre vagy továbbfelhasználója is nyújthat be javaslatot az Ügynökségnek az adott anyag harmonizált osztályozására és címkézésére, és adott esetben a javasolt egyedi koncentrációs határértékekre vagy M-tényezőkre, feltéve, hogy a VI. melléklet 3. részében nincs besorolási tétel erre az anyagra a javaslat tárgyát képező veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében.

A javaslat elkészítése az 1907/2006/EK rendelet I. melléklete 1., 2., és 3. szakaszának vonatkozó részei szerint történik, és követi az említett melléklet 7. szakaszában található kémia biztonsági jelentés B. részében előírt formátumot. A javaslat tartalmazza e rendelet VI. mellékletének 1. részében előírt releváns információkat. Az 1907/2006/EK rendelet 111. cikke alkalmazandó.

(3)  
Ha a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó javaslata az anyagnak a 36. cikk (3) bekezdése szerinti harmonizált osztályozására és címkézésére vonatkozik, akkor a javaslatot az 54. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárás szerint a Bizottság által megállapított díjjal együtt kell benyújtani.
(4)  
Az Ügynökségnek az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján létrehozott kockázatértékelési bizottsága a javaslat kézhezvételétől számított 18 hónapon belül véleményt fogad el az (1) vagy (2) bekezdés alapján beadott javaslatról, és lehetőséget biztosít az érintett feleknek arra, hogy ismertessék álláspontjaikat. Az Ügynökség ezt a véleményt és az észrevételeket továbbítja a Bizottságnak.

▼M20

(5)  
Ha a Bizottság megállapítja, hogy az érintett anyag osztályozásának és címkézésének harmonizációja megfelelő, az 53a. cikknek megfelelően indokolatlan késedelem nélkül a VI. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az anyagnak a vonatkozó osztályozási és címkézési elemekkel, és – adott esetben – az egyedi koncentrációs határértékekkel vagy M-tényezőkkel együtt a VI. melléklet 3. részének 3.1. táblázatába történő felvételéről.

Ugyanezen feltételek mellett 2015. május 31-ig a VI. melléklet 3. részének 3.2. táblázatába fel kell venni a megfelelő besorolási tételt.

Ha az anyagok osztályozásának és címkézésének harmonizációja esetében rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 53b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

▼B

(6)  
Az a gyártó, importőr és továbbfelhasználó, aki olyan új információval rendelkezik, ami a VI. melléklet 3. részében változtathat az anyag harmonizált osztályozásán és a címkeelemein, a (2) bekezdés második albekezdésével összhangban benyújt egy javaslatot azon tagállamok egyikének illetékes hatóságához, ahol az anyagot forgalomba hozzák.

38. cikk

A VI. melléklet 3. részében található harmonizált osztályozásokra és címkézésekre vonatkozó vélemények és határozatok tartalma; hozzáférés az információkhoz

(1)  

A 37. cikk (4) bekezdésében említett valamennyi vélemény és a 37. cikk (5) bekezdése szerinti valamennyi határozat mindegyik anyagra vonatkozóan meghatározza legalább a következőket:

a) 

az anyag azonosítása az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1–2.3.4. szakaszában előírtak szerint;

b) 

az anyag 36. cikk szerinti osztályozása, indokolással együtt;

c) 

adott esetben egyedi koncentrációs határértékek vagy M-tényezők;

d) 

az anyag vonatkozásában a 17. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott címkeelemek, az anyagra vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott kiegészítő figyelmeztető mondatokkal együtt;

e) 

a kérdéses veszélyes anyagot tartalmazó keverékek vagy az ilyen veszélyes anyagot azonosított szennyező anyagként, adalékként vagy összetevőként tartalmazó anyagok egészségi vagy környezeti veszélyeinek értékelését lehetővé tevő valamennyi más releváns paraméter.

(2)  
Az e rendelet 37. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett vélemény vagy határozat nyilvánosságra hozatalakor az 1907/2006/EK rendelet 118. cikkének (2) bekezdését és 119. cikkét kell alkalmazni.



2. FEJEZET

Osztályozási és címkézési jegyzék

39. cikk

Hatály

Ez a fejezet az alábbiakra alkalmazandó:

a) 

az 1907/2006/EK rendelet szerint regisztrálandó anyagok;

b) 

az 1. cikk hatálya alá tartozó azon anyagok, amelyek teljesítik a veszélyes anyagként való osztályozás kritériumait, és amelyeket önmagukban, ►C6  vagy az e rendeletben, illetve adott esetben az 1999/45/EK irányelvben meghatározott határértékeket meghaladó koncentrációban, egy keverékben hoznak forgalomba, aminek következtében a keverék veszélyes keverékként osztályozandó. ◄

40. cikk

Az Ügynökségnek tett bejelentésre vonatkozó kötelezettség

(1)  

Bármely gyártó vagy importőr, vagy a gyártók vagy importőrök csoportja (a továbbiakban: a bejelentők), akik a 39. cikkben említett anyagot hoznak forgalomba, a következő információkat szolgáltatják az Ügynökségnek, hogy azok bekerüljenek a 42. cikkben említett jegyzékbe:

a) 

az anyag vagy anyagok forgalomba hozataláért felelős bejelentő(k) megnevezése az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 1. szakaszában előírtak szerint;

b) 

az anyag vagy anyagok azonosítása az 1907/2006/EK rendelet VI. mellékletének 2.1–2.3.4. szakaszában előírtak szerint;

c) 

az anyag vagy anyagok 13. cikk szerinti osztályozása;

d) 

ha egy anyag néhány, de nem valamennyi veszélyességi osztályba vagy felosztásba van besorolva, annak az ismertetése, hogy ez az adatok hiányának, nem meggyőző adatoknak, vagy meggyőző, de az osztályozáshoz nem elegendő adatoknak tudható-e be;

e) 

adott esetben egyedi koncentrációs határértékek vagy M-tényezők az e rendelet 10. cikke szerint, az 1907/2006/EK rendelet I. mellékletének 1., 2. és 3. szakaszának vonatkozó részét felhasználó indokolással együtt;

f) 

az anyag(ok)ra vonatkozóan a 17. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott címkeelemek, az anyagra vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott esetleges kiegészítő figyelmeztető mondatokkal együtt.

Az a)–f) pontban említett információkat nem kell bejelenteni, ha azokat az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció részeként már bejelentették az Ügynökségnek, vagy ha az Ügynökség attól a bejelentőtől már értesítést kapott.

A bejelentő ezeket az információkat az 1907/2006/EK rendelet 111. cikke alapján előírt formátumban nyújtja be.

(2)  
Az (1) bekezdésben felsorolt információkat az érintett bejelentő(k) aktualizálják és ezt bejelentik az Ügynökségnek, ha a 15. cikk (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat alapján úgy döntöttek, hogy megváltoztatják az anyag osztályozását és címkézését.
(3)  

A 2010. december 1-jén vagy azt követően forgalomba hozott anyagokról az (1) bekezdéssel összhangban a forgalomba hozatalt követő egy hónapon belül bejelentést kell tenni.

A 2010. december 1. előtt forgalomba hozott anyagok esetében azonban az (1) bekezdés szerinti bejelentéseket az említett dátum előtt is meg lehet tenni.

41. cikk

Egyeztetett besorolási tételek

Ha a 40. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentés következtében ugyanarra az anyagra több besorolási tétel vonatkozik a 42. cikkben említett jegyzékben, a bejelentőknek és a regisztrálóknak törekedniük kell arra, hogy megállapodjanak egy, a jegyzékbe felveendő egyeztetett besorolási tételben. A bejelentők erről tájékoztatják az Ügynökséget.

42. cikk

Az osztályozási és címkézési jegyzék

(1)  

Az Ügynökség adatbázis formájában osztályozási és címkézési jegyzéket hoz létre és tart fenn.

A jegyzékben szerepelniük kell a 40. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett információknak, valamint az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció részeként benyújtott információknak.

A jegyzékben szereplő azon információk, amelyek megfelelnek az 1907/2006/EK rendelet 119. cikkének (1) bekezdésében említett információknak, nyilvánosan hozzáférhetők. Az Ügynökség betekintést biztosít azoknak a bejelentőknek és regisztrálóknak a jegyzéken szereplő egyes anyagról szóló további információkba, akik az anyagról az 1907/2006/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdése szerint adatokat szolgáltattak. Az Ügynökség másoknak az említett rendelet 118. cikke alapján enged betekintést az ilyen információkba.

(2)  
Az Ügynökség naprakésszé teszi a jegyzéket, ha a 40. cikk (2) bekezdése vagy a 41. cikk szerint naprakész információkat kap.
(3)  

Az (1) bekezdésben említett információkon túl az Ügynökség adott esetben minden besorolási tételbe felveszi a következő információkat is:

a) 

az adott besorolási tétel tekintetében létezik-e közösségi szintű harmonizált osztályozás és címkézés a VI. melléklet 3. részébe való felvétellel;

b) 

az adott besorolási tétel esetében az 1907/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése szerint egyazon anyag regisztrálói közötti közös besorolási tételről van-e szó;

c) 

a 41. cikk szerinti két vagy több bejelentő által egyeztetett besorolási tételről van-e szó;

d) 

az adott besorolási tétel eltér-e a jegyzékben szereplő, ugyanazon anyagra vonatkozó másik besorolási tételtől.

Az a) pontban említett információt frissíteni kell, ha a 37. cikk (5) bekezdése szerinti határozat születik.



VI. CÍM

ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÉS VÉGREHAJTÁS

43. cikk

Az illetékes hatóságok és végrehajtási hatóságok kijelölése, valamint a hatóságok közötti együttműködés

A tagállamok kijelölik azt az illetékes hatóságot vagy illetékes hatóságokat, amelyek a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozó javaslatokért, valamint az ebben a rendeletben megállapított kötelezettségek végrehajtásáért felelősek.

Az illetékes hatóságok és a végrehajtásért felelős hatóságok együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik végrehajtása során, és e célból minden szükséges és hasznos támogatást megadnak a többi tagállam megfelelő hatóságainak.

44. cikk

Információs szolgálat

A tagállamok nemzeti információs szolgálatokat hoznak létre, azzal a céllal, hogy tanáccsal lássák el a gyártókat, importőröket, forgalmazókat, továbbfelhasználókat és minden más érdekelt felet az e rendelet szerinti felelősségükkel és kötelezettségeikkel kapcsolatban.

45. cikk

Az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással kapcsolatos információk fogadásáért felelős szervek kijelölése

(1)  
A tagállamok kijelölik a megelőzési és gyógyítási intézkedéseknek különösen az egészséget érintő vészhelyzetekre való reagálás kidolgozása szempontjából releváns, a keverékeket forgalomba hozó importőröktől és továbbfelhasználóktól beérkező információk fogadásáért felelős egy vagy több szervet. Az ilyen információk közé tartozik a forgalomba hozott és egészségre gyakorolt vagy fizikai hatásai alapján veszélyesként osztályozott keverékek kémiai összetétele, továbbá az olyan keverékek által tartalmazott anyagok kémiai azonosítója is, amelyek tekintetében az Ügynökség a 24. cikkel összhangban elfogadta az alternatív kémiai név használata iránti kérelmet.
(2)  

A kijelölt szervek biztosítják a kapott információk titkosságának fenntartásához szükséges garanciákat. Az ilyen információt csak az alábbi esetekben lehet felhasználni:

a) 

megelőzési és gyógyítási intézkedések kidolgozása során valamely egészségügyi igény kielégítése, különösen vészhelyzetben;

és

b) 

egy tagállam kérelme esetén statisztikai elemzés vállalása annak meghatározására, hogy hol lehet szükség továbbfejlesztett kockázatkezelési intézkedésekre.

Az információk más célra nem használhatók fel.

(3)  
A kijelölt szerveknek rendelkezniük kell a forgalomba hozatalért felelős importőröktől és továbbfelhasználóktól kért minden információval, hogy elvégezhessék a felelősségi körükbe tartozó feladatokat.

▼M20

(4)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a megfelelő érintett szervekkel, így például a Toxikológiai Központok és Klinikai Toxikológusok Európai Társulásával (EAPCCT) való konzultációt követően, az 53a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az egészséget érintő vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos információk további harmonizációja érdekében módosítsa a VIII. mellékletet.

▼B

46. cikk

Végrehajtás és jelentéstétel

(1)  
A tagállamok minden szükséges intézkedést – ideértve egy hatósági ellenőrzési rendszer fenntartását – megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy az anyagok és keverékek csak abban az esetben kerüljenek forgalomba, ha e rendelet szerint osztályozták, címkézték, bejelentették és csomagolták őket.
(2)  
A tagállamok minden ötödik évben július elsejéig jelentést nyújtanak be az Ügynökségnek a hatósági ellenőrzések eredményeiről és más meghozott végrehajtási intézkedésekről. Az első jelentést 2012. január 20-ig kell benyújtani. Az Ügynökség a Bizottság rendelkezésére bocsátja az említett jelentéseket, amely ezeket figyelembe veszi az 1907/2006/EK rendelet 117. cikke szerinti jelentésében.
(3)  
Az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett fórum vállalja az 1907/2006/EK rendelet 77. cikkének (4) bekezdése a)–g) pontjaiban meghatározott feladatokat e rendelet végrehajtásával kapcsolatban.

47. cikk

A rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciók

A tagállamok bevezetik az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, és meghozzák az e rendelet alkalmazása érdekében szükséges valamennyi intézkedést. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2010. június 10-ig értesítik a Bizottságot a szankciókra vonatkozó rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot a rendelkezéseket érintő valamennyi későbbi módosításról.



VII. CÍM

ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48. cikk

Reklám

(1)  
Veszélyesként besorolt anyagot a vonatkozó veszélyességi osztályok vagy veszélyességi kategóriák megemlítésével lehet reklámozni.
(2)  

A veszélyesként besorolt vagy a 25. cikk (6) bekezdésében szabályozott olyan keverékekre vonatkozó reklámnak, amelyek esetében lehetséges, hogy a lakossági fogyasztó szerződést kössön a keverék megvásárlására anélkül, hogy előzőleg a címkét megtekinthette volna, fel kell hívnia a figyelmet a veszélynek arra a típusára vagy típusaira, amelyek a címkén is szerepelnek.

Az első albekezdés nem érinti a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló, 1997. május 20-i 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 4 ).

49. cikk

Az információk megőrzésének kötelezettsége és információkérések

(1)  

A szállító köteles összeállítani és az anyag vagy keverék e szállító általi utolsó szállítása után legalább tíz évig elérhetővé tenni az összes, e szállító által az e rendelet szerinti osztályozáshoz és címkézéshez felhasznált információt.

A szállító ezeket az információkat az 1907/2006/EK rendelet 36. cikkében előírt információkkal együtt megőrzi.

(2)  
Amennyiben a szállító beszünteti tevékenységét, vagy azt részben vagy egészében harmadik fél részére adja át, az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek a szállító helyett a szállító vállalkozásának felszámolásáért felelős felet, vagy az érintett anyag vagy keverék piaci értékesítésének felelősségét vállaló felet terhelik.
(3)  

A szállító székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága, végrehajtásért felelős hatóságai vagy az Ügynökség felszólíthatják a szállítót, hogy nyújtsa be részükre az (1) bekezdés első albekezdésében említett információkat.

Ha azonban az ilyen információ az 1907/2006/EK rendelet szerinti regisztráció vagy e rendelet 40. cikke szerinti bejelentés részeként az Ügynökség rendelkezésére áll, az Ügynökség ezt az információt használja, a hatóság pedig az Ügynökséghez fordul.

50. cikk

Az Ügynökség feladatai

(1)  
Az Ügynökség feladata, hogy azokban a vegyi anyagokkal kapcsolatos kérdésekben, amelyek a hatáskörébe tartoznak, és amelyeket e rendelet rendelkezései szerint elé terjesztenek, a lehető legjobb tudományos és műszaki tanáccsal lássa el a tagállamokat és a Közösség intézményeit.
(2)  

Az Ügynökség titkársága:

a) 

szükség esetén technikai és tudományos iránymutatásokat és eszközöket nyújt az iparág számára az e rendelet által megállapított kötelezettségeknek való megfelelésre vonatkozóan;

b) 

technikai és tudományos iránymutatást ad az illetékes hatóságok részére e rendelet alkalmazására vonatkozóan, és támogatást nyújt a tagállamok által a 44. cikk alapján létrehozott információs szolgálatok részére.

51. cikk

A szabad mozgásról szóló záradék

A tagállamok az anyagok és keverékek e rendelet értelmében vett osztályozásával, címkézésével vagy csomagolásával kapcsolatos okokból nem tilthatják meg, nem korlátozhatják és nem akadályozhatják az e rendeletnek, illetve adott esetben az e rendelet végrehajtása során elfogadott közösségi jogi aktusoknak megfelelő anyagok vagy keverékek forgalomba hozatalát.

52. cikk

Védzáradék

(1)  
Ha egy tagállam megalapozottan feltételezi, hogy egy anyag vagy keverék – bár e rendelet előírásainak megfelel – az osztályozásból, címkézésből vagy csomagolásból eredő okokból komoly veszélyt jelent az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, akkor a tagállam megfelelő átmeneti intézkedéseket hozhat. A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, az Ügynökséget és a többi tagállamot, és döntését megindokolja.
(2)  
A Bizottság a tagállamtól származó információ kézhezvételétől számított 60 napon belül az 54. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően engedélyezi az átmeneti intézkedést a határozatban rögzített időszakra, vagy kötelezi a tagállamot az átmeneti intézkedés visszavonására.
(3)  
A (2) bekezdésben említett, a valamely anyag osztályozásához vagy címkézéséhez kapcsolódó ideiglenes intézkedés engedélyezése esetében az érintett tagállam illetékes hatósága – a bizottsági határozat időpontjától számított három hónapon belül és a 37. cikkben ismertetett eljárásnak megfelelően – javaslatot nyújt be az Ügynökséghez a harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozóan.

53. cikk

A műszaki és tudományos fejlődéssel kapcsolatos kiigazítások

▼M20

(1)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 53a. cikknek megfelelően a 6. cikk (5) bekezdését, a 11. cikk (3) bekezdését, a 12. és a 14. cikket, a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontját, a 23. cikket, a 25–29. cikket, a 35. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdését, valamint az I–VIII. mellékletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy azokat a műszaki és tudományos fejlődéshez igazítsa, megfelelően figyelembe véve a GHS továbbfejlesztését, különös tekintettel a hasonló keverékekre vonatkozó információk felhasználásával kapcsolatos ENSZ-módosításokra, valamint számításba véve a nemzetközileg elismert kémiai programok keretében adódó fejleményeket és a baleseti adatbázisokból származó adatokat.

Ha rendkívül sürgős okból szükséges, az e bekezdés értelmében elfogadandó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az 53b. cikkben előírt eljárás alkalmazandó.

▼B

(2)  
A tagállamok és a Bizottság a kapcsolódó ENSZ-fórumokon betöltött szerepüknek megfelelő módon előmozdítják az anyagok perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) vagy nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyagként való osztályozására és címkézésére vonatkozó kritériumoknak az ENSZ szintjén történő harmonizálását.

▼M20

53a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak a 37. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében és az 53. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2019. július 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 37. cikk (5) bekezdésében, a 45. cikk (4) bekezdésében és az 53. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 5 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
A 37. cikk (5) bekezdése, a 45. cikk (4) bekezdése és az 53. cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

53b. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  
Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács az 53a. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

53c. cikk

Különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a különböző átruházott hatáskörökhöz

A Bizottság az e rendelet alapján rá ruházott minden hatáskör tekintetében különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

▼B

54. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottságot az 1907/2006/EK rendelet 133. cikkével létrehozott bizottság segíti.
(2)  

Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkére is figyelemmel.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

▼M20 —————

▼B

55. cikk

A 67/548/EGK irányelv módosításai

A 67/548/EGK irányelv a következőképpen módosul:

1. 

A 1. cikk (2) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

2. 

A 4. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  
Ha egy adott anyag harmonizált osztályozását és ►C6  címkézését tartalmazó tétel került bejegyzésre az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) VI. mellékletének 3. részébe, akkor ◄ az anyag osztályozása e tétel szerint történik, és az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó az e besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriákra.
b) 

a (4) bekezdést el kell hagyni;

3. 

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

b) 

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  
Az (1) bekezdés első albekezdésében említett intézkedéseket kell alkalmazni mindaddig, amíg az anyagot az adott besorolási tételben szereplő veszélyességi kategóriák tekintetében fel nem veszik a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részébe, vagy amíg listába vételének mellőzéséről döntést nem hoznak az 1272/2008/EK rendelet 37. cikkében szabályozott eljárással összhangban.”;
4. 

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az adatok felkutatásának kötelezettsége

Azon anyagok gyártói, forgalmazói és importőrei, amelyek szerepelnek az EINECS-ben, de amelyek tekintetében a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része nem tartalmaz besorolási tételt, felkutatják az ilyen anyagok tulajdonságaival kapcsolatos lényeges és hozzáférhető adatokat. Ezen információk alapján kell a veszélyes anyagokat csomagolniuk és ideiglenes címkével ellátniuk, ezen irányelv 22–25. cikkében megállapított szabályokkal és ezen irányelv a VI. mellékletében szereplő kritériumokkal összhangban.”;

5. 

A 22. cikk (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

6. 

A 23. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) 

az a) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

b) 

a c) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

c) 

a d) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

d) 

az e) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép;

e) 

az f) pontban az „I. melléklet” szavak helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész lép.

7. 

A 24. cikk (4) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

8. 

A 28. cikket el kell hagyni.

9. 

A 31. cikk (2) és (3) bekezdését el kell hagyni.

10. 

A következő cikk kerül beillesztésre a 32. cikk után:

„32a. cikk

Az anyagok címkézésére és csomagolására vonatkozó átmeneti rendelkezés

2010. december 1-jétől a 22–25. cikk nem alkalmazandó az anyagokra.”

11. 

Az I. mellékletet el kell hagyni.

56. cikk

Az 1999/45/EK irányelv módosításai

Az 1999/45/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. 

A 3. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében, a „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szövegrészt az alábbi szövegrész váltja fel: „az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *1 ) VI. mellékletének 3. része.

2. 

A „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szövegrészt a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész váltja fel a következő helyeken:

a) 

a 3. cikk (3) bekezdésében;

b) 

a 10. cikk (2) bekezdésének 2.3.1., 2.3.2. és 2.3.3. pontjában, valamint 2.4. pontjának első francia bekezdésében;

c) 

a II. melléklet a) és b) pontjában és a Bevezetés utolsó bekezdésében;

d) 

a II. melléklet A. részének

— 
1.1.1. a) és b) pontjában,
— 
1.2. a) és b) pontjában,
— 
2.1.1. a) és b) pontjában,
— 
2.2. a) és b) pontjában,
— 
2.3. a) és b) pontjában,
— 
3.1.1. a) és b) pontjában,
— 
3.3. a) és b) pontjában,
— 
3.4. a) és b) pontjában,
— 
4.1.1. a) és b) pontjában,
— 
4.2.1. a) és b) pontjában,
— 
5.1.1. a) és b) pontjában,
— 
5.2.1. a) és b) pontjában,
— 
5.3.1. a) és b) pontjában,
— 
5.4.1. a) és b) pontjában,
— 
6.1. a) és b) pontjában,
— 
6.2. a) és b) pontjában,
— 
7.1. a) és b) pontjában,
— 
7.2. a) és b) pontjában,
— 
8.1. a) és b) pontjában,
— 
8.2. a) és b) pontjában,
— 
9.1. a) és b) pontjában,
— 
9.2. a) és b) pontjában,
— 
9.3. a) és b) pontjában,
— 
9.4. a) és b) pontjában;
e) 

a II. melléklet B. részének bevezető bekezdésében;

f) 

a III. melléklet Bevezetésének a) és b) pontjában;

g) 

a III. melléklet A. része a) szakaszának (Vízi környezet):

— 
1.1. a) és b) pontjában,
— 
2.1. a) és b) pontjában,
— 
3.1. a) és b) pontjában,
— 
4.1. a) és b) pontjában,
— 
5.1. a) és b) pontjában,
— 
6.1. a) és b) pontjában;
h) 

III. melléklet A. része b) szakaszának (Nem vízi környezet) 1.1. a) és b) pontjában;

i) 

az V. melléklet A. szakaszának 3. és 4. pontjában;

j) 

az V. melléklet B. szakaszának 9. pontjában;

k) 

a VI. melléklet A. részében a 2. pont alatti táblázat harmadik oszlopában;

l) 

a VI. melléklet B. részének 1. pontja első bekezdésében és a 3. pont alatti táblázat első oszlopában;

m) 

a VIII. melléklet 1. függelékében a táblázat második oszlopában;

n) 

a VIII. melléklet 2. függelékében a táblázat második oszlopában.

3. 

A VI. melléklet B. része 1. pont, harmadik bekezdésének első francia bekezdésében és ötödik bekezdésében az „I. melléklet” szövegrészt a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész váltja fel.

4. 

A VI. melléklet B. része 4.2. pontjának utolsó bekezdésében a „67/548/EGK irányelv (19. hozzáigazítás) I. melléklete” szövegrészt a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szövegrész váltja fel.

57. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet ezen rendelet hatálybalépésétől hatályos módosításai

E rendelet hatálybalépésétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. 

A 14. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a) 

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) 

az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( *2 ) VI. mellékletének 3. részében megállapított egyedi koncentrációs határértékek;

ba

a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben szorzótényezőt (a továbbiakban: M-tényező) állapítottak meg a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;

b) 

az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) 

a(z) 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében hivatkozott osztályozási és címkézési jegyzék egyeztetett besorolási tételében megadott egyedi koncentrációs határértékek;

ea

a vízi környezetre nézve veszélyesként osztályozott anyagok tekintetében, amennyiben M-tényezőt állapítottak meg a 1272/2008/EK rendelet 42. cikkében említett osztályozási és címkézési jegyzék egy jóváhagyott tételében, akkor az említett rendelet I. mellékletének 1.1. táblázatában szereplő küszöbértéket a rendelet I. mellékletének 4.1. szakaszában megadott számítás alkalmazásával ki kell igazítani;”.

2. 

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (8) bekezdést a következő szöveg váltja fel:

„(8)  
A biztonsági adatlapot díjmentesen, papíron vagy elektronikus formában kell átadni, legkésőbb abban az időpontban, amikor az anyagot vagy keveréket először szállítják.”;
b) 

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(10)  

Ha az anyagokat az 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák annak hatálybelépésétől 2010. december 1-jéig, ezt az osztályozást a 67/548/EGK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon.

2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagokra vonatkozó biztonsági adatlapok tartalmazzák mind a 67/548/EGK, mind a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti osztályba sorolást.

Ha a keverékeket az 1272/2008/EK rendelet szerint sorolják osztályba annak hatálybelépésétől 2015. június 1-jéig, ezt az osztályozást az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel lehet tüntetni a biztonsági adatlapon. Ugyanakkor 2015. június 1-jéig abban az esetben, ha az anyagokat és keverékeket a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint osztályozzák és címkézik, ezt az osztályozást a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv szerinti osztályozással együtt fel kell tüntetni a biztonsági adatlapon az anyagra, a keverékre és a keverék összetevőire vonatkozóan.”

3. 

Az 56. cikk (6) bekezdésének b) pontját a következő szöveg váltja fel:

„b) 

valamennyi egyéb anyagra, amelynek koncentrációja kisebb, mint az 1999/45/EK irányelvben vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében meghatározott legkisebb koncentrációs határértékek, amelyek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be.”

4. 

Az 59. cikk (2) és (3) bekezdése a következőképpen módosul:

a) 

a (2) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A dokumentációt adott esetben lehet a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni.”;

b) 

a (3) bekezdés második mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„A dokumentációt adott esetben lehet a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklet 3. részének egy besorolási tételére történő hivatkozásra korlátozni.”.

5. 

A 76. cikk (1) bekezdése c) pontjának első bekezdésében a „XI. cím” szövegrész helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet V. címe” szöveg lép.

6. 

A 77. cikk a következőképpen módosul:

a) 

a (2) bekezdés e) pontjának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

„e) 

olyan adatbázis(oka)t hoz létre és tart fenn, amelyek tartalmazzák a valamennyi regisztrált anyagra vonatkozó információkat, az osztályozási és címkézési jegyzéket, valamint a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint létrehozott harmonizált osztályozási és címkézési jegyzéket,”;

b) 

a (3) bekezdés a) pontjában a „VI–XI. cím” szöveg helyébe a „VI–X. cím” szöveg lép.

7. 

A XI. címet el kell hagyni.

8. 

A XV. melléklet I. és II. szakasza a következőképpen módosul:

a) 

az I. szakasz a következőképpen módosul:

i. 

az első francia bekezdést el kell hagyni;

ii. 

a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

— 
„— 

a CMR, PBT, valamint a vPvB vagy ezekkel azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagok azonosítása az 59. cikk szerint,”;

b) 

a II. szakaszból az 1. pontot el kell hagyni.

9. 

A XVII. melléklet táblázata a következőképpen módosul:

a) 

Az „Anyagok, anyagok csoportjainak vagy készítmények megnevezése” ►C6  oszlop a következőképpen módosul: ◄

i. 

a 28., 29. és a 30. tétel helyébe a következő szöveg lép:

►C6  28. Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében a rákkeltő anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába (3.1. táblázat), vagy a rákkeltő anyagok 1. vagy 2. kategóriájába (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbi ◄ felsorolásban szereplő anyagok:

— 
rákkeltő anyagok 1A. kategória (3.1. táblázat), rákkeltő anyagok 1. kategória (3.2. táblázat), az 1. függelék felsorolása szerint,
— 
rákkeltő anyagok 1B. kategória (3.1. táblázat), rákkeltő anyagok 2. kategória (3.2. táblázat), az 2. függelék felsorolása szerint,

29.  ►C6  Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében csírasejt-mutagén anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába (3.1. táblázat), vagy a mutagén anyagok 1. vagy 2. kategóriájába (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbi ◄ felsorolásban szereplő anyagok:

— 
mutagén anyagok 1A. kategória (3.1. táblázat)/mutagén anyagok 1. kategória (3.2. táblázat), a 3. függelék felsorolása szerint,
— 
mutagén anyagok 1B. kategória (3.1. táblázat)/mutagén anyagok 2. kategória (3.2. táblázat), a 4. függelék felsorolása szerint,

30.  ►C6  Az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében a reprodukciót kárósító anyagok 1A. vagy 1B. kategóriájába (3.1. táblázat), vagy a reprodukciót károsító anyagok 1. vagy 2. kategóriájába (3.2. táblázat) besorolt, és az alábbi felsorolásban szereplő anyagok:

— 
reprodukciós toxicitás 1A. kategória a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatásokkal (3.1. táblázat), vagy reprodukciós toxicitás 1. kategória R60 (A termékenységet károsíthatja.), vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) jelzéssel (3.2. táblázat) az 5. függelék felsorolása szerint,
— 
reprodukciós toxicitás 1B. kategória a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatásokkal (3.1. táblázat), vagy reprodukciós toxicitás 2. kategória R60 (A termékenységet károsíthatja.), vagy R61 (A születendő gyermekre ártalmas lehet.) jelzéssel (3.2. táblázat) a 6. függelék felsorolása szerint, ◄ ”;
b) 

a 28. tétel „A korlátozás feltételei” oszlopában az 1. pont első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

— 
„— 

►C6  az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében előírt releváns egyedi koncentrációs határérték, ◄ ”;

10. 

A XVII. melléklet 1–6. függeléke a következőképpen módosul:

a) 

az Előszó a következőképpen módosul:

i. 

az „Anyagok” című szakaszban a „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szövegrész helyébe a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része” szöveg lép;

ii. 

az „Indexszám” című szakaszban a „67/548/EGK irányelv I. mellékletében” szövegrész helyébe a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében” szöveg lép;

iii. 

a „Megjegyzések” című szakaszban a „67/548/EGK irányelv I. mellékletének előszavában” szövegrész helyébe a „1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 1. része” szöveg lép;

iv. 

az A. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„A. megjegyzés:

Az 1272/2008/EK rendelet 17 cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül az anyag nevének az említett rendelet VI. mellékletének 3. részében megadott valamelyik megnevezés formájában kell szerepelnie a címkén.

Az említett részben előfordulnak általános megnevezések, mint például »… vegyületek« vagy »… sók«. Ilyen esetben az anyagot forgalomba hozó szállító köteles megadni a címkén a pontos nevet, kellően figyelembe véve az 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete 1. részének 1.1.1.4. szakaszát.

A(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban, amennyiben egy anyag szerepel az említett rendelet VI. mellékletének 3. részében, akkor az adott részben szereplő besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt.

Azon anyagok esetében, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő egy bizonyos anyagcsoporthoz tartoznak, az adott részben szereplő besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt.

Azon anyagok esetében, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében szereplő több anyagcsoporthoz is tartoznak, az adott részben szereplő mindkét besorolási tételhez tartozó, az egyes meghatározott osztályozásokhoz kapcsolódó címkézési elemeket fel kell tüntetni a címkén, az adott besorolási tétel által nem szabályozott bármely egyéb osztályozáshoz kapcsolódó releváns címkeelemekkel, valamint az említett rendelet 17. cikke szerinti vonatkozó címkeelemekkel együtt. Azokban az esetekben, ahol ugyanazon veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében a két tételben két különböző besorolás van megadva, a szigorúbb veszélybesorolást tükröző besorolást kell az anyaghoz rendelni.”;

v. 

a D. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„D. megjegyzés:

Bizonyos anyagokat, amelyek hajlamosak spontán polimerizációra vagy bomlásra, gyakran stabilizált alakban hoznak forgalomba. Ezeket az anyagokat a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. része ezen alakjukban sorolja fel.

Néha azonban az ilyen anyagokat nem stabilizált alakban hozzák forgalomba. Ebben az esetben az ilyen anyagot forgalomba hozó szállítónak ezt az anyag nevét követően a »nem stabilizált« szavakkal a címkén közölni kell.”;

vi. 

az E. megjegyzést el kell hagyni;

vii. 

a H. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„H. megjegyzés:

Az erre az anyagra feltüntetett osztályozás és címke a figyelmeztető mondatban vagy mondatokban jelzett veszélyre vagy veszélyekre vonatkozik, a feltüntetett veszélyességi osztályozással együtt kombinálva. A(z) 1272/2008/EK rendelet 4. cikkében előírt, az ilyen anyag szállítóival szembeni követelmények minden más veszélyességi osztályra, veszélyességi osztályon belüli felosztásra és veszélyességi kategóriára vonatkoznak.

A végleges címkének meg kell felelnie a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 1.2. pontjában foglalt követelményeknek.”;

viii. 

a K. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„K. megjegyzés:

Azokat az anyagokat, amelyek bizonyíthatóan 0,1 tömegszázaléknál kevesebb 1,3-butadiént (EINECS-szám: 203-450-8) tartalmaznak, nem kell rákkeltő vagy mutagén anyagként besorolni. Ha az anyag nincs rákkeltőként vagy mutagénként besorolva, akkor legalább a (P102-)P210-P403 óvintézkedésre vonatkozó mondatokat szerepeltetni kell. Ez a megjegyzés csak a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletének 3. részében feltüntetett bizonyos összetett olajszármazékokra vonatkozik.”;

ix. 

az S. megjegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„S. megjegyzés:

Lehetséges, hogy ezt az anyagot nem szükséges a(z) 1272/2008/EK rendelet 17. cikke szerinti címkével ellátni (lásd az említett rendelet I. mellékletének 1.3. pontját).”;

b) 

az 1. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„28. pont – Rákkeltő anyagok: 1A. kategória (3.1 táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)”;

c) 

a 2. függelék a következőképpen módosul:

i. 

a cím helyébe a következő szöveg lép: „28. pont – Rákkeltő anyagok: 1B. kategória” (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat);

ii. 

a 024-017-00-8, 611-024-001, 611-029-00-9, 611-030-00-4 és 650-017-00-8 indexszámú besorolási tételekben a „67/548/EGK irányelv I. melléklete” szöveg helyébe „a(z) 1272/2008/EK rendelet VI. melléklete” szövegrész lép;

d) 

a 3. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„29. pont – Mutagén anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)”;

e) 

a 4. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„29. pont – Mutagén anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat)”;

f) 

az 5. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„30. pont – Reprodukciós toxicitású anyagok: 1A. kategória (3.1. táblázat) / 1. kategória (3.2. táblázat)”;

g) 

a 6. függelékben a cím helyébe a következő szöveg lép:

„30. pont – Reprodukciós toxicitású anyagok: 1B. kategória (3.1. táblázat) / 2. kategória (3.2. táblázat)”.

11. 

►C6  Az 1907/2006/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése értelmében vett„készítmény”kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai helyébe a„keverék”kifejezés, illetve annak megfelelően toldalékolt alakjai lépnek az egész szövegben. ◄

58. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 2010. december 1-jétől hatályos módosításai

2010. december 1-jétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. 

A 14. cikk (4) bekezdése bevezető mondatának helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  

Amennyiben – a (3) bekezdés a)–d) lépéseinek a végrehajtása eredményeként – a regisztráló megállapítja, hogy az anyag megfelel a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a) 

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b) 

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) 

a 4.1. veszélyességi osztály;

d) 

az 5.1. veszélyességi osztály;

vagy PBT vagy vPvB tulajdonságokkal rendelkező anyagként értékelhető, a kémiai biztonsági értékelés a következő kiegészítő lépéseket is tartalmazza:”.

2. 

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

egy anyag megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy egy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján az 1999/45/EK irányelvvel összhangban veszélyes keverékként sorolandó be; vagy”;

b) 

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  
Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő, a(z) 1272/2008/EK rendelet szerint veszélyes anyagokhoz vagy az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyes keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.”.
3. 

A 40. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  

Az Ügynökség ellenőriz a regisztrációban vagy a továbbfelhasználó jelentésében szereplő bármely olyan vizsgálati javaslatot, amely valamely anyaggal kapcsolatban a IX. és X. mellékletben meghatározott információk biztosítására vonatkozik. Elsőbbséget kell biztosítani azon anyagok regisztrálásának, amelyek a PBT, vPvB, túlérzékenységet kiváltó és/vagy rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító (CMR) tulajdonságokkal rendelkeznek vagy rendelkezhetnek, vagy olyan anyagok évi 100 tonnát meghaladó mennyiségben, amelyek felhasználásai kiterjedt és diffúz expozíciót eredményeznek, feltéve, hogy megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

a) 

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b) 

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) 

a 4.1. veszélyességi osztály;

d) 

az 5.1. veszélyességi osztály.”.

4. 

Az 57. cikk a), b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.6. szakaszával összhangban a »rákkeltő« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;

b) 

olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.5. szakaszával összhangban a »csírasejt-mutagenitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába sorolják be;

c) 

olyan anyagok, amelyek teljesítik azon kritériumokat, amelyek alapján azokat a(z) 1272/2008/EK rendelet I. melléklete 3. részének 3.7. szakaszával összhangban a »reprodukciós toxicitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások) sorolják be;”.

5. 

A 65. cikkben a „67/548/EGK irányelv” szövegrész helyébe a „67/548/EGK irányelv és a(z) 1272/2008/EK rendelet” szöveg lép.

6. 

A 68. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  
Az olyan, önmagában, keverékben vagy árucikkben előforduló anyagok esetében, amelyek megfelelnek az 1A. vagy 1B. kategóriájú »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztályokba történő besoroláshoz szükséges kritériumoknak, és amelyeket a fogyasztók használhatnak, továbbá amelyekkel kapcsolatban a Bizottság javasolta a fogyasztói felhasználás korlátozását, a XVII. melléklet a 133. cikk (4) bekezdésében ismertetett eljárással összhangban módosul. A 69–73. cikket nem kell alkalmazni.”.
7. 

A 119. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

e cikk (2) bekezdése f) és g) pontjának sérelme nélkül azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyek megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak:

— 
a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;
— 
a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;
— 
a 4.1. veszélyességi osztály;
— 
az 5.1. veszélyességi osztály.”;
b) 

a (2) bekezdés a következőképpen módosul:

i. 

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f) 

a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel, az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nem bevezetett anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése hat évig;”

ii. 

a g) pontban a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„g) 

a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkére is figyelemmel az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett azon anyagok IUPAC-nómenklatúra szerinti megnevezése, amelyeket kizárólag az alábbiak közül egy vagy több módon használnak:”.

8. 

A 138. cikk (1) bekezdésében a bevezetés második mondata helyébe a következő szöveg lép:

„Azokkal az anyagokkal kapcsolatban azonban, amelyek a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban megfelelnek a »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitású« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriájába való besorolás kritériumainak, a felülvizsgálatot 2014. június 1-jéig végzik el.”.

9. 

A III. melléklet a következőképpen módosul:

a) 

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

azon anyagok, amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a »rákkeltő«, »csírasejt-mutagén« vagy »reprodukciós toxicitás« veszélyességi osztály 1A. vagy 1B. kategóriába való besorolás kritériumainak vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumoknak;”;

b) 

a b) pont ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„ii. 

amelyekkel kapcsolatban előrelátható (pl. (Q)SAR vagy egyéb vizsgálat alkalmazásával), hogy valószínűleg megfelelnek a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti, az egészséggel vagy környezettel kapcsolatos veszélyességi osztályokba vagy felosztásokba való besorolás kritériumainak,”.

10. 

Az V. melléklet 8. pontjában a „67/548/EGK irányelv” szövegrész helyébe a(z) „1272/2008/EK rendelet” szöveg lép.

11. 

A VI. mellékletben a 4.1., 4.2. és 4.3. szakaszt a következő szöveg váltja fel:

„4.1. Az anyag(ok) veszélyességi osztályozása a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címének alkalmazása eredményeképpen, a rendeletben szereplő valamennyi veszélyességi osztály és kategória vonatkozásában.

Továbbá minden tételnél meg kell adni az arra vonatkozó indokokat, hogy egy adott veszélyességi osztály vagy egy adott veszélyességi osztályon belüli felosztás tekintetében miért nincs megadva osztályba sorolás (azaz ha az adatok hiányoznak, nem meggyőzőek, vagy meggyőzőek, de nem elegendőek az osztályba soroláshoz).

4.2. A(z) 1272/2008/EK rendelet III. címének alkalmazása eredményeképpen az anyag(ok)ra az osztályozásnak megfelelően vonatkozó, veszélyt jelző címke.

4.3 Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének és az 1999/45/EK irányelv 4–7. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.”.

12. 

A VIII. melléklet a következőképpen módosul:

a) 

a 2. oszlopban a 8.4.2. pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

— 
„— 

az anyag rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória) vagy csírasejt-mutagénként (1A., 1B. vagy 2. kategória) ismert.”

b) 

a 2. oszlopban ►C6  a 8.7.1. pont második és harmadik bekezdése helyébe ◄ a következő szöveg lép:

„Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.”.

13. 

A IX. melléklet 2. oszlopa ►C6  8.7. pontjának második és harmadik bekezdése helyébe ◄ a következő szöveg lép:

„Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumnak, amely alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolható: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.”.

14. 

A X. melléklet a következőképpen módosul:

a) 

a 2. oszlopban a 8.7. pontban a második és harmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az anyag arról ismert, hogy káros hatással van a termékenységre, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a termékenységet (H360F), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A fejlődés-toxikológiai vizsgálat lehetőségét azonban fontolóra kell venni.

Ha az anyag arról ismert, hogy fejlődési toxicitást okoz, és megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján reprodukciót károsító 1A. vagy 1B. kategóriába sorolják be: károsíthatja a születendő gyermeket (H360D), és a rendelkezésre álló információ megfelelő egy átfogó kockázatelemzés megalapozására, abban az esetben nincs szükség további vizsgálatokra. A termékenységre gyakorolt hatás vizsgálatának lehetőségét azonban fontolóra kell venni.”;

b) 

a 2. oszlop 8.9.1. pontjában az első bekezdés második francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

— 
„— 

az anyag a csírasejt-mutagén 2. kategóriába sorolt, vagy az ismételt adagolású vizsgálat(ok) azt bizonyítják, hogy az anyag hiperpláziát és/vagy rákmegelőző állapotot jelentő károsodásokat hozhat létre.”;

c) 

a 2. oszlop 8.9.1. pontjának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Ha az anyag a csírasejt-mutagén 1A. vagy 1B. kategóriába sorolt, az alapfeltételezés az, hogy a genotoxikus rákkeltő mechanizmus jelenléte valószínűsíthető. Ezekben az esetekben rákkeltőhatás-vizsgálat végzése általában nem követelmény.”.

15. 

A XIII. melléklet 1.3. pontjának második és harmadik francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

— 
„— 

az anyagot rákkeltőként (1A. vagy 1B. kategória), csírasejt-mutagénként (1A. vagy 1B. kategória) vagy reprodukciót károsító hatásúként (1A., 1B. vagy 2. kategória) sorolják be, vagy

— 
— 

a(z) 1272/2008/EK rendelet szerinti célszervi toxicitás (STOT) (ismétlődő expozíció) 1. kategóriájába (szájon át, bőrön át, gáz/gőz belélegzése, por/köd/füst belélegzése) vagy 2. kategóriájába (szájon át, bőrön át, gáz/gőz belélegzése, por/köd/füst belélegzése) sorolható krónikus toxicitás egyéb bizonyítéka áll rendelkezésre,”.

16. 

A XVII. melléklet táblázatában az „Anyagok, anyagok csoportjainak vagy keverékek megnevezése” oszlop a következőképpen módosul:

a) 

a 3. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„3. Az 1999/45/EK irányelv szerint veszélyesnek minősülő, vagy a(z) 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében meghatározott következő veszélyességi osztályok vagy kategóriák bármelyikére vonatkozó kritériumoknak megfelelő folyékony anyagok vagy keverékek:

a) 

a 2.1–2.4., 2.6. és 2.7. veszélyességi osztály, a 2.8. veszélyességi osztály A. és B. típusa, a 2.9., 2.10., 2.12. és 2.13. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája, a 2.14. veszélyességi osztály 1. és 2. kategóriája és a 2.15. veszélyességi osztály A–F. típusa;

b) 

a 3.1–3.6., a 3.7. (a szexuális működésre és termékenységre vagy a fejlődésre gyakorolt káros hatások), a 3.8. (kivéve a kábító hatásokat), a 3.9. és a 3.10. veszélyességi osztály;

c) 

a 4.1. veszélyességi osztály;

d) 

az 5.1. veszélyességi osztály.”

b) 

a 40. tétel helyébe a következő szöveg lép:

„40. 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes gázként, 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékként, 1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagként besorolt anyagok, 1., 2. vagy 3. kategóriájú, vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek, 1. kategóriájú piroforos folyadékok vagy 1. kategóriájú piroforos szilárd anyagok, függetlenül attól, hogy a rendelet VI. mellékletének 3. részében szerepelnek-e.”

59. cikk

Az 1907/2006/EK rendelet 2015. június 1-jétől hatályos módosításai

2015. június 1-jétől az 1907/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. 

A 14. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  

Az (1) bekezdés szerinti kémiai biztonsági értékelést ►C6  nem szükséges elvégezni a keverékben előforduló olyan anyag tekintetében, amelynek koncentrációja a keverékben kisebb, mint ◄ a következők közül a legalacsonyabb:

a) 

a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében említett küszöbérték;

►C6  b) 

0,1 tömegszázalék (w/w), ha az anyag megfelel az e rendelet XIII. mellékletében szereplő kritériumoknak. ◄

2. 

A 31. cikk a következőképpen módosul:

a) 

az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) 

egy anyag vagy keverék megfelel azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelettel összhangban veszélyes anyagként sorolandó be, vagy”;

b) 

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  

A szállító az átvevő felet – annak kérésére – a II. melléklettel összhangban összeállított biztonsági adatlappal látja el, amennyiben valamely keverék nem felel meg azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján a(z) 1272/2008/EK rendelet I. és II. címével összhangban veszélyes keverékként sorolandó be, de:

a) 

nem gáznemű keverékek esetében ≥ 1 tömegszázalék, gáznemű keverékek esetében pedig ≥ 0,2 térfogatszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely az emberi egészségre vagy a környezetre veszélyt jelent; vagy

b) 

nem gáznemű keverékek esetében ≥ 0,1 tömegszázalék egyedi koncentrációban legalább egy olyan anyagot tartalmaz, amely 2. kategóriába tartozó rákkeltő vagy az 1A., 1B. és 2. kategóriába tartozó, reprodukcióra toxikus hatású, az 1. kategóriába tartozó bőrszenzibilizáló, az 1. kategóriába tartozó légzőszervi szenzibilizáló, vagy a laktációra gyakorolt vagy laktáció révén kialakuló hatású, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban perzisztens, bioakkumulatív és mérgező (PBT) anyag, vagy a XIII. mellékletben meghatározott kritériumokkal összhangban nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív (vPvB) anyag, vagy amelyet az a) pontban említettektől eltérő okokból vettek fel az 59. cikk (1) bekezdésével összhangban létrehozott jegyzékbe; vagy

c) 

olyan anyagot tartalmaz, amelynek tekintetében közösségi munkahelyi expozíciós határértékeket állapítottak meg.”;

c) 

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  
Nem kell összeállítani a biztonsági adatlapot, amennyiben a lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba kerülő veszélyes anyagokhoz vagy keverékekhez elegendő információt biztosítanak ahhoz, hogy a felhasználók megtegyék a szükséges intézkedéseket az emberi egészség, a biztonság és a környezet védelme érdekében, kivéve, ha a továbbfelhasználó vagy a forgalmazó azt kéri.”.
3. 

Az 56. cikk (6) bekezdésében a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b) 

valamennyi egyéb anyagra, amely nem éri el a(z) 1272/2008/EK rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott értéket, amelynek alapján a keveréket veszélyes keverékként sorolják be.”.

4. 

A 65. cikkben az „és az 1999/45/EK irányelv” szövegrészt el kell hagyni.

5. 

A II. melléklet a következőképpen módosul:

a) 

az 1.1. pont helyébe a következő pont lép:

„1.1. Az anyag vagy keverék azonosítása

Az anyag azonosítására használt kifejezésnek meg kell egyeznie a címkén a(z) 1272/2008/EK rendelet 18. cikkének (2) bekezdésével összhangban meghatározottak szerint megadott kifejezéssel.

A keverék azonosítására használt kifejezésnek meg kell egyeznie a címkén a(z) 1272/2008/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározottak szerint megadott kifejezéssel.”;

▼C6

b) 

a 3.3. pont a) alpontjának első franciabekezdéséhez tartozó lábjegyzetet el kell hagyni;

▼B

c) 

az 3.6. pont helyébe a következő pont lép:

„3.6. Amennyiben a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkével összhangban az Ügynökség beleegyezett, hogy egy anyag kémiai azonosítóját a címkén és a biztonsági adatlapon bizalmasan lehet kezelni, a biztonságos kezelés érdekében kémiai jellemzőiket a 3. pontban le kell írni.

A biztonsági adatlapon (beleértve a fenti 1.1., 3.2., 3.3. és 3.5. pont alkalmazásában) használt megnevezésnek meg kell egyeznie a címkén használt, a(z) 1272/2008/EK rendelet 24. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően elfogadott megnevezéssel.”.

6. 

A VI. melléklet 4.3. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

„4.3. Adott esetben a(z) 1272/2008/EK rendelet 10. cikkének alkalmazása eredményeképpen meghatározott egyedi koncentrációs határértékek.”.

7. 

A XVII. melléklet a következőképpen módosul:

a) 

a táblázat „Anyagok, anyagok csoportjainak vagy keverékek megnevezése” oszlopában ►C6  a 3. tételből az„1999/45/EK irányelv szerint veszélyesnek minősülő, vagy a(z)”szövegrészt el kell hagyni; ◄

b) 

a táblázatnak „A korlátozás feltételei” oszlopában a 28. tétel a következőképpen módosul:

i. 

az 1. pont második francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

— 
„— 

►C6  az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletének 3. részében előírt releváns általános koncentrációs határérték. ◄ ”;

ii. 

a 2. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) 

a(z) 1272/2008/EK rendeletben foglalt művészfestékek”.

60. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv 2015. június 1-jével hatályát veszti.

61. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  

2010. december 1-jéig az anyagok osztályozása, címkézése és csomagolása a 67/548/EGK irányelv szerint történik.

2015. június 1-jéig a keverékek osztályozása, címkézése és csomagolása az 1999/45/EK irányelv szerint történik.

(2)  
E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve és az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően az anyagok és keverékek 2010. december 1. és 2015. június 1. előtt e rendelet szerint osztályozhatók, címkézhetők és csomagolhatók. Ez esetben a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelvben foglalt, címkézésre és csomagolásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.
(3)  
2010. december 1-jétől2015. június 1-jéig az anyagok osztályozása a 67/548/EGK irányelv és e rendelet szerint történik. Az anyagok címkézése és csomagolása e rendelet szerint történik.
(4)  

E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve, azon anyagokat, amelyeket a 67/548/EGK irányelv szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2010. december 1. előtt már forgalomba hoztak, 2012. december 1-jéig nem szükséges e rendelet szerint újracímkézni és újracsomagolni.

E rendelet 62. cikkének második albekezdésétől eltérve, azon keverékeket, amelyeket az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, címkéztek és csomagoltak, és 2015. június 1. előtt már forgalomba hoztak, 2017. június 1-jéig nem szükséges e rendelet szerint újracímkézni és újracsomagolni.

(5)  
Ha egy anyagot vagy keveréket 2010. december 1., illetve 2015. június 1. előtt a 67/548/EGK vagy az 1999/45/EK irányelv szerint osztályoztak, a gyártók, importőrök és továbbfelhasználók az e rendelet VII. mellékletében szereplő megfelelési táblázat alkalmazásával módosíthatják az anyag vagy keverék osztályozását.
(6)  

A tagállamok 2011. december 1-jéig fenntarthatják az e rendelet VI. mellékletének 3. részében felsorolt anyagok meglévő szigorúbb osztályozását és címkézését, feltéve, hogy az osztályozás és címkézés elemeiről 2009. január 20-ig a 67/548/EGK irányelvben szereplő védzáradéknak megfelelően értesítették a Bizottságot, és a tagállam e rendelet 37. cikke (1) bekezdésének megfelelően 2009. június 1-ig javaslatot nyújt be az Ügynökségnek az ezen osztályozásokat és címkeelemeket tartalmazó, harmonizált osztályozásra és címkézésre vonatkozóan.

Előfeltétel, hogy a Bizottság 2009. január 20-ig még nem hozott a javasolt osztályozásra és címkézésre vonatkozóan a 67/548/EGK irányelv védzáradéka szerinti határozatot.

Ha az első albekezdés szerint benyújtott javasolt harmonizált osztályozás és címkézés nem szerepel a 37. cikk (5) bekezdésének megfelelően a VI. melléklet 3. részében, vagy módosított formában szerepel, akkor nem érvényes az e bekezdés első albekezdésében szereplő kivétel.

62. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A II., III. és IV. cím az anyagok tekintetében 2010. december 1-jétől, a keverékek tekintetében 2015. június 1-jétől alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.




I. MELLÉKLET

BESOROLÁSI ÉS CÍMKÉZÉSI ELŐÍRÁSOK VESZÉLYES ANYAGOKRA ÉS KEVERÉKEKRE

Ez a melléklet kritériumokat határoz meg a veszélyességi osztályokba és azok felosztásaiba való besoroláshoz és rendelkezik e kritériumok alkalmazásának lehetséges módjairól.

1.   1. RÉSZ: A BESOROLÁS ÉS CÍMKÉZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

1.0.   Fogalommeghatározások

„gáz”: olyan anyag, amely:

i. 

50 oC-os hőmérsékleten 300 kPa-nál nagyobb (abszolút) gőznyomással rendelkezik; vagy

ii. 

20 oC-os hőmérsékleten 101,3  kPa normál nyomás mellett teljesen gáz halmazállapotú;

„folyadék”: olyan anyag vagy keverék, amely:

i. 

50 oC-os hőmérsékleten legfeljebb 300 kPa (3 bar) gőznyomással rendelkezik;

ii. 

20 oC-os hőmérsékleten 101,3  kPa normál nyomás mellett nem teljesen gáz halmazállapotú; és

iii. 

olvadáspontja vagy kezdeti olvadáspontja 101,3  kPa normál nyomás mellett legfeljebb 20 oC;

„szilárd anyag”: olyan anyag vagy keverék, amely nem tartozik sem a folyadék, sem a gáz fogalommeghatározása alá;

1.1.   Az anyagok és keverékek besorolása

1.1.0.   Együttműködés az e rendelet szerinti követelmények teljesítése érdekében

Az egy adott szállítói lánchoz tartozó szállítók kötelesek együttműködni az e rendeletben előírt osztályozási, címkézési és csomagolási követelmények teljesítése érdekében.

Az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók együttműködhetnek a 61. cikkben foglalt, a forgalomba hozott anyagokra és keverékekre vonatkozó átmeneti intézkedések összefogása érdekében.

Az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók hálózat kialakítása révén vagy egyéb módon együttműködhetnek a célból, hogy az anyagoknak és keverékeknek a rendelet II. címe szerinti osztályozását illetően adatokat és szakértelmet osszanak meg egymással. Ilyen esetben az egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók kötelesek hiánytalanul dokumentálni, hogy az osztályozásra vonatkozó döntések min alapulnak, és a dokumentációt az osztályozás alapjául szolgáló adatokkal és információkkal együtt az illetékes hatóságok, illetve – azok kérésére – a végrehajtási hatóságok rendelkezésére bocsátani. Mindazonáltal ha egy adott ipari ágazatba tartozó szállítók ily módon együttműködnek, az egyes szállítók továbbra is egyénileg viselik a teljes felelősséget az általuk forgalomba hozott anyagok és keverékek osztályozásáért, címkézéséért és csomagolásáért, valamint az e rendelet szerinti minden egyéb követelmény betartásáért.

A hálózat a bejelentési kötelezettségek teljesítésének egyszerűsítése céljából is felhasználható az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjére.

1.1.1.   A szakértői megítéléssel és a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás szerepe és alkalmazása

1.1.1.1. Ha a kritériumokat nem lehet közvetlenül a rendelkezésre álló, azonosított információkra alkalmazni, vagy ha csak a 6. cikk (5) bekezdésében említett információ áll rendelkezésre, akkor a 9. cikk (3) bekezdésével, illetve a 9. cikk (4) bekezdésével összhangban a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározást kell alkalmazni, szakértői megítélés felhasználásával.

1.1.1.2. A keverékek osztályozására vonatkozó megközelítésnek számos területen része lehet a szakértői megítélés felhasználása annak biztosítására, hogy a meglévő információkat – az emberi egészség és a környezet védelme érdekében – a lehető legtöbb keverékre vonatkozóan fel lehessen használni. Szakértői megítélésre szükség lehet az anyagok veszélyességi osztályozására szolgáló adatok értelmezése során is, különösen, ha a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás alkalmazására van szükség.

1.1.1.3. A bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás azt jelenti, hogy együttesen kell figyelembe venni a veszély meghatározására hatást gyakorló összes rendelkezésre álló információt, mint például megfelelő in vitro vizsgálatok eredményeit, állatkísérletekből származó releváns adatokat, a kategorizálásból (csoportosítás, interpoláció) származó információkat, ►C6  a (számszerűsített) szerkezet/hatás összefüggések ((Q)SAR) eredményeit, ◄ az emberekre vonatkozó tapasztalatokat, mint például a munkaegészségügyi adatokat és a baleseti adatbázisokból származó adatokat, az epidemiológiai és klinikai vizsgálatokból nyert információkat, valamint jól dokumentált esetleírásokat és megfigyeléseket. Az adatokat a minőség és a konzisztencia alapján megfelelően súlyozni kell. Az anyagokról vagy keverékekről szóló, a besorolandó anyagra vagy keverékre vonatkozó információkat megfelelően figyelembe kell venni, csakúgy, mint a támadási helyre és a hatásmechanizmusra vagy a hatás módjára vonatkozó vizsgálatok eredményeit. A pozitív és a negatív eredményeket össze kell vetni, aminek eredménye a bizonyítékok súlyának mérlegelésével történő meghatározás.

1.1.1.4.  ►C6  Az egészségi veszélyek (3. rész) szerinti osztályozás alkalmazásában azon igazolt veszélyes hatások, amelyeket megfelelő állatkísérletek során vagy embereken szerzett tapasztalatok alapján figyeltek meg, és amelyek összhangban állnak az osztályozási kritériumokkal, általában indokolják az osztályozást. ◄ Ha bizonyíték emberre és állatra vonatkozóan egyaránt rendelkezésre áll, és a vizsgálati eredmények ellentmondásosak, akkor a besorolás kérdésének megoldásához mindkét forrásból származó bizonyíték minőségét és megbízhatóságát értékelni kell. Általában az emberre vonatkozó megfelelő, megbízható és reprezentatív adatokat (mint például epidemiológiai vizsgálatokból, az e mellékletben ismertetett, tudományosan megalapozott esettanulmányokból, vagy statisztikailag alátámasztott tapasztalatokból származó adatok) előnyben kell részesíteni a többi adattal szemben. Még azonban a jól megtervezett és levezetett epidemiológiai vizsgálatok is híján lehetnek elegendő számú vizsgálati alanynak ahhoz, hogy észlelhessék a viszonylag ritka, ám mégis jelentős hatást, és hogy felmérjék a zavaró tényezőket. A helyesen végzett állatkísérletekből származó pozitív eredményeket ezért nem érvényteleníti szükségszerűen az emberekre vonatkozó pozitív eredmények hiánya, ilyen esetben viszont feltétlenül szükséges mind az emberre, mind az állatokra vonatkozó adatok megbízhatóságának, minőségének és statisztikai erejének vizsgálata.

1.1.1.5.  ►C6  Az egészségi veszélyek (3. rész) szerinti osztályozás alkalmazásában az expozíciós útvonal, a hatásmechanizmus és az anyagcserére vonatkozó vizsgálatok ◄ szorosan hozzátartoznak az emberre gyakorolt hatás relevanciájának meghatározásához. Ha az ilyen információk alapján – ha garantált az adatok megbízhatósága és minősége – kétség merül fel az iránt, hogy az adatok emberre relevánsak-e, akkor indokolt lehet alacsonyabb szintű besorolás. Ha tudományos bizonyíték van arra, hogy a hatásmechanizmus vagy a hatás módja emberre nem releváns, akkor az anyagot vagy keveréket nem kell besorolni.

1.1.2.   Egyedi koncentráció-határértékek, M-tényezők és általános küszöbértékek

1.1.2.1. Az egyedi koncentráció-határértékeket és az M-tényezőket a 10. cikkel összhangban kell alkalmazni.

1.1.2.2.   Küszöbértékek

1.1.2.2.1. A küszöbértékek jelzik, hogy egy adott anyag jelenlétét mikor kell figyelembe venni az ezen veszélyes anyagot – akár azonosított szennyeződésként, adalékként vagy egyedi összetevőként – tartalmazó anyag vagy keverék osztályozásakor (lásd a 11. cikket).

1.1.2.2.2. A 11. cikkben említett küszöbértékek a következők:

a) 

Az e melléklet 3., 4. és 5. részében említett egészségi és környezeti veszélyek tekintetében:

i. 

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben ►C6  az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében egyedi koncentrációs határérték van megadva, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás szerepel az 1.1. táblázatban, az egyedi koncentrációs határérték ◄ , illetve az 1.1. táblázatban szereplő, megfelelő általános küszöbérték közül az alacsonyabb érték; vagy

ii. 

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben ►C6  az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében egyedi koncentrációs határérték van megadva, és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás nem szerepel az 1.1. táblázatban, a VI. melléklet 3. részében vagy az osztályozási és címkézési jegyzékben megadott egyedi koncentrációs határérték ◄ ; vagy

iii. 

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan ►C6  az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva egyedi koncentrációs határérték, ◄ és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás szerepel az 1.1. táblázatban, a táblázatban szereplő, megfelelő általános küszöbérték; vagy

iv. 

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály vagy felosztás tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben ►C6  nincs megadva egyedi koncentrációs határérték ◄ , és amennyiben a veszélyességi osztály vagy felosztás nem szerepel az 1.1. táblázatban, az I. melléklet 3., 4. és 5. részének vonatkozó szakaszaiban szereplő, az osztályozásra vonatkozó általános koncentrációs határérték.

b) 

Az e melléklet 4.1. pontjában említett, a vízi környezeti veszélyek tekintetében:

i. 

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan vagy a VI. melléklet 3. részében, vagy a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben az adott veszélyességi osztály tekintetében M tényező van megadva, az 1.1. táblázatban szereplő általános küszöbérték, az e melléklet 4.1. pontjában meghatározott számítási módszerrel kiigazítva; vagy

ii. 

azon anyagoknál, amelyekre vonatkozóan az adott veszélyességi osztály tekintetében sem a VI. melléklet 3. részében, sem a 42. cikkben említett osztályozási és címkézési jegyzékben nincs megadva M tényező, az 1.1. táblázatban szereplő általános küszöbérték.

▼M19



1.1. táblázat

Általános küszöbértékek

Veszélyességi osztály

Alkalmazandó általános küszöbértékek

Akut toxicitás:

— 1–3. kategória

0,1 %

— 4. kategória

1 %

Bőrmarás/bőrirritáció

1 % (1)

Súlyos szemkárosodás/szemirritáció

1 % (2)

Célszervi toxicitás, egyszeri expozíció, 3. kategória

1 % (3)

Aspirációs toxicitás

1 %

Vízi környezetre veszélyes

— Akut, 1. kategória

0,1 % (4)

— Krónikus, 1. kategória

0,1 % (4)

— Krónikus, 2–4. kategória

1 %

(1)   

Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.2.3.3.1.

(2)   

Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.3.3.3.1.

(3)   

Vagy < 1 %, ha releváns, lásd 3.8.3.4.6.

(4)   

Vagy < 0,1 %, ha releváns, lásd 4.1.3.1.

▼M2

Megjegyzés

Az általános küszöbértékek tömegszázalékban vannak megadva, kivéve a gáz halmazállapotú keverékeknél azon veszélyességi osztályok esetében, amelyeknél ezek a küszöbértékek térfogatszázalékban megfelelőbben megadhatók.

▼B

1.1.3.   Interpolációs elvek az olyan keverékek besorolásához, amelyek esetében a teljes keverékre nem állnak rendelkezésre vizsgálati adatok

Ha a keveréket magát nem vizsgálták veszélyes tulajdonságainak meghatározása céljából, de elegendő adat áll rendelkezésre hasonló vizsgált keverékekre és az egyes veszélyes összetevő anyagokra vonatkozóan az említett keverék veszélyeinek megfelelő jellemzéséhez, akkor ezeket az adatokat a következő, a 9. cikk (4) bekezdésében említett interpolációs szabályok szerint kell alkalmazni az e melléklet 3. és 4. részében foglalt egyes veszélyességi osztályokra, figyelembe véve ugyanakkor adott esetben az egyes veszélyességi osztályokba tartozó keverékekre vonatkozó konkrét rendelkezéseket is.

1.1.3.1.   Hígítás

►M2  Ha a vizsgált keveréket  ◄ olyan anyaggal (hígítóval) hígítják, amely a legkevésbé veszélyes eredeti összetevő anyagénál kisebb, vagy azzal egyenlő veszélyességi kategóriába van besorolva, és amely várhatóan nem befolyásolja a többi összetevő veszélyességi besorolását, akkor az alábbiak egyikét kell alkalmazni:

— 
az új keveréket az eredeti keverékkel azonos veszélyességűként kell besorolni;
— 
a 3. rész és a 4. rész egyes szakaszaiban az olyan keverékek besorolására ismertetett módszer, amelyeknél a keverék mindegyik, vagy csak néhány összetevőjére vonatkozóan állnak rendelkezésre adatok;
— 
akut toxicitás esetében az a módszer, amely a keverékeknek a keverék összetevői alapján való besorolásán alapul (összegző képlet).

▼M2

1.1.3.2.   Gyártási tételek

Egy keverék egyik vizsgált gyártási tételének veszélyességi kategóriájáról feltételezhető, hogy lényegében megegyezik az ugyanazon kereskedelmi termék ugyanazon szállító által, vagy ugyanazon szállító felügyelete alatt előállított másik, vizsgálaton át nem esett gyártási tételének veszélyességi kategóriájával, kivéve, ha indokolt feltételezni, hogy olyan jelentős az eltérés, hogy a nem vizsgált tétel veszélyességi osztálya módosul. Ha az utóbbi eset áll fenn, akkor új értékelés szükséges.

1.1.3.3.   Fokozottan veszélyes keverékek koncentrációja

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek osztályozása esetében, ha egy vizsgált keverék a legmagasabb szintű veszélyességi kategóriába vagy alkategóriába van besorolva, és a vizsgált keverékben lévő, e kategóriába vagy alkategóriába tartozó összetevők koncentrációját megnövelik, akkor az új, nem vizsgált keveréket abba a kategóriába vagy alkategóriába kell besorolni további vizsgálat nélkül.

▼M12

1.1.3.4.    Interpoláció egy veszélyességi kategórián belül

▼M2

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.8., 3.9., 3.10. és 4.1. szakasz hatálya alá tartozó keverékek osztályozásakor három, azonos összetevőket tartalmazó keverék („A”, „B” és „C”) esetén, ha az „A” és „B” keveréket vizsgálták, és ugyanabba a veszélyességi kategóriába sorolták, és ha a nem vizsgált „C” keverék ugyanazokat a veszélyes összetevőket tartalmazza, mint az „A” és „B” keverék, de ezen veszélyes összetevők koncentrációja az „A” és „B” keverékekben lévő koncentrációk közé esik, akkor a „C” keverékről feltételezhető, hogy ugyanabba a veszélyességi kategóriába tartozik, mint az „A” és a „B” keverék.

▼B

1.1.3.5.   Alapvetően hasonló keverékek

A következők esetén:

a) 

két keverék, mindegyik 2-2 összetevővel:

i. 

A + B

ii. 

C + B;

b) 

a „B” összetevő koncentrációja lényegében azonos mindkét keverékben;

c) 

az „A” összetevő koncentrációja az i. keverékben megegyezik az ii. keverékben lévő C összetevő koncentrációjával;

d) 

az A-ra és a C-re vonatkozó veszélyességi adatok rendelkezésre állnak és alapvetően ugyanazok, azaz egyazon veszélyességi kategóriában vannak és várhatóan nem befolyásolják a B veszélyességi besorolását.

▼M2

Ha az i. vagy ii. keverék vizsgálati adatok alapján való osztályozása már megtörtént, akkor a másik keveréket ugyanabba a veszélyességi kategóriába kell besorolni.

▼B

1.1.3.6.   A besorolás felülvizsgálata, amennyiben a keverék összetétele megváltozott

Az eredeti koncentráció alább meghatározott változásait kell figyelembe venni a 15. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazása esetén.



1.2. táblázat

A keverék összetételének változása esetén alkalmazandó interpolációs elv

Az összetevő eredeti koncentrációtartománya

Az összetevő eredeti koncentrációtartományának megengedett változása

≤ 2,5  %

± 30 %

2,5 < C ≤ 10 %

± 20 %

10 < C ≤ 25 %

± 10 %

25 < C ≤ 100 %

± 5 %

▼M19

1.1.3.7.    Aeroszolok

A 3.1., 3.2., 3.3., 3.4., 3.8. és 3.9. szakasz hatálya alá tartozó keverékek besorolásakor a keverék aeroszolos formáját a keverék vizsgált, nem aeroszolos formájával egyező veszélyességi kategóriába kell besorolni, feltéve, hogy a hozzáadott hajtógáz a permetképzés során nem befolyásolja a keverék veszélyességi tulajdonságait.

▼M2

1.2.   Címkézés

1.2.1.   A 31. cikkben előírt, a címkék alkalmazására vonatkozó általános szabályok

1.2.1.1.

A veszélyt jelző piktogram alakja az egyik csúcsán álló négyzet.

1.2.1.2.

Az V. mellékletben meghatározott, veszélyt jelző piktogramok fehér alapon fekete szimbólumok, a jól láthatóság érdekében kellően széles vörös kerettel.

1.2.1.3.

Az egyes veszélyt jelző piktogramoknak legalább a 17. cikkben előírt információk céljára szolgáló címke minimális területének egytizenötödét kell elfoglalniuk. Az egyes veszélyt jelző piktogramok minimális területe nem lehet kisebb, mint 1 cm2.

1.2.1.4.

A címke és az egyes piktogramok méretei a következők:



1.3. táblázat

A címkék és piktogramok minimális méretei

A csomag űrtartalma

A 17. cikkben előírt információk céljára szolgáló címke méretei (milliméterben)

Az egyes piktogramok méretei (milliméterben)

Legfeljebb 3 liter:

Ha lehet, legalább 52 × 74

Nem lehet kisebb, mint 10 × 10,

Ha lehet, legalább 16 × 16

3 liternél nagyobb, de legfeljebb 50 liter:

Legalább 74 × 105

Legalább 23 × 23

50 liternél nagyobb, de legfeljebb 500 liter:

Legalább 105 × 148

Legalább 32 × 32

500 liternél nagyobb:

Legalább 148 × 210

Legalább 46 × 46

▼B

1.3.   A címkézési követelményektől való eltérés különleges esetben

A 23. cikkel összhangban, a következő eltéréseket lehet alkalmazni:

1.3.1.   Szállítható gázpalackok

A szállítható gázpalackok esetében a 150 liter vagy annál kisebb víztérfogatú gázpalackoknál a következők egyikének alkalmazását kell engedélyezni:

a) 

az ISO 7225 „Gázpalackok – Figyelmeztető címkék” című szabvány érvényes kiadásának előírásait követő formátum és méretek. Ebben az esetben a címkén megjelenhet az anyag vagy keverék általános neve, ipari neve vagy kereskedelmi neve, feltéve, hogy az anyag vagy a keverék részét képező veszélyes anyagok egyértelműen és eltávolíthatatlanul szerepelnek a gázpalack testén;

b) 

a 17. cikkben meghatározott információk, a palackra tartósan rögzített tájékoztató táblán vagy címkén megadva.

1.3.2.   Propán, bután vagy cseppfolyósított petróleum gáz (LPG) tárolására használt gáztartályok

▼M19

1.3.2.1. Amennyiben az e melléklet kritériumai szerint besorolt propánt, butánt és cseppfolyósított petróleum gázt vagy ezeket tartalmazó keveréket hoznak forgalomba zárt utántölthető palackban vagy az EN 417 szabvány szerinti nem utántölthető patronokban (kazettákban), mint olyan tüzelőanyagot, amelyet csak elégetés céljából engednek ki (a szabvány érvényes kiadása: „Leeresztőszeleppel ellátott vagy anélküli, fémből készített, cseppfolyósított szénhidrogéngázokkal feltölthető, egyutas gáztöltő palack hordozható gázkészülékekhez. Gyártás, vizsgálat és megjelölés”), akkor e palackok vagy patronok címkéjén elég a tűzveszélyességre utaló megfelelő piktogramot, valamint figyelmeztető mondatot és óvintézkedésre vonatkozó mondatot feltüntetni.

▼B

1.3.2.2. Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat nem kell megadni a címkén. Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon (SDS) adja meg az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokra vonatkozó információkat.

1.3.2.3. A lakossági fogyasztók számára elegendő információt kell megadni ahhoz, hogy egészségük és biztonságuk érdekében minden szükséges intézkedést megtehessenek.

1.3.3.   Aeroszolok és aspirációs veszélyt jelentőként besorolt anyagot vagy keveréket tartalmazó és zárt szórófejjel ellátott palackok

A 3.10.4. szakasz alkalmazása tekintetében, a 3.10.2. és 3.10.3. szakasz kritériumai szerint besorolt anyagot vagy keveréket nem kell e tekintetben veszélyesként címkézni, ha aeroszolos palackokban vagy zárt szórófejjel ellátott palackokban hozzák forgalomba őket.

1.3.4.    ►C6  Fémek tömör formában, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek, elasztomereket tartalmazó keverékek ◄

1.3.4.1.  ►C6  A tömör formában lévő fémek, ötvözetek, polimereket tartalmazó keverékek ◄ és elasztomereket tartalmazó keverékek esetében – bár veszélyesként való besorolásuk e melléklet szerint történt – nincs szükség az e melléklet rendelkezései szerinti címkére, ha belélegzés, lenyelés vagy bőrrel való érintkezés útján nem jelent veszélyt az emberi egészségre, illetve nem veszélyezteti a vízi környezetet abban a formában, amelyben forgalomba hozták.

1.3.4.2. Ehelyett a továbbfelhasználók vagy forgalmazók számára a szállító a biztonsági adatlapon adja meg az információkat.

1.3.5.   Robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából forgalomba hozott robbanóanyagok

Azokat az 2.1. szakaszban említett robbanóanyagokat, amelyeket robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából hoznak forgalomba, kizárólag a robbanóanyagokra vonatkozó követelmények szerint kell címkézni és csomagolni.

▼M12

1.3.6.    Fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott anyagok és keverékek

A fémekre korrozív hatásúként, de bőrmarást vagy súlyos szemkárosodást okozóként (1. kategória) nem osztályozott azon anyagok és keverékek címkéjén, amelyek már késztermékként fogyasztó általi felhasználásra vannak csomagolva, nem kell szerepelnie a GHS05 veszélyt jelző piktogramnak.

▼B

1.4.   Alternatív kémiai név használatára vonatkozó kérelem

1.4.1.   A 24. cikk szerinti, alternatív kémiai név használatára vonatkozó kérelem kizárólag akkor teljesíthető, ha

I. 

az anyagra vonatkozóan nem határoztak meg közösségi munkahelyi expozíciós határértéket; és

II. 

a gyártó, importőr vagy továbbfelhasználó bizonyítani tudja, hogy az alternatív kémiai név használata kellő információt nyújt a szükséges munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági óvintézkedések megtételéhez, valamint a keverék kezelésével járó kockázatok kézben tartásához; továbbá

III. 

az anyag kizárólag a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

a) 

az e melléklet 2. részében említett veszélyességi kategóriák bármelyike;

b) 

akut toxicitás, 4. kategória;

c) 

bőrmarás/bőrirritáció, 2. kategória;

d) 

súlyos szemkárosodás/szemirritáció, 2. kategória;

e) 

célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, 2. és 3. kategória;

f) 

célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, 2. kategória;

g) 

veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 3. vagy 4. kategória.

1.4.2.   Az illatanyag- és parfümágazat számára készült keverékek kémiai nevének megválasztása

A természetben előforduló anyagok esetében használhatók a „…-ból/-ből nyert illóolaj”, illetve a „… kivonata” típusú kémiai nevek is ahelyett, hogy a 18. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint az adott illóolaj vagy kivonat összetevőinek kémiai nevét adnák meg.

1.5.   Mentesség a címkézési és csomagolási követelmények alól

1.5.1.   Mentesítés a 31. cikk teljesítése alól [(29. cikk (1) bekezdés)]

1.5.1.1. Amennyiben a 29. cikk (1) bekezdése alkalmazandó, a 17. cikkben említett címkeelemek feltüntethetők a következő módok egyikének alkalmazásával:

a) 

kihajtható címkén; vagy

b) 

a termékre rögzíthető címkén; vagy

c) 

külső csomagoláson.

1.5.1.2. A belső csomagoláson lévő címke minden esetben tartalmazza a veszélyt jelző piktogramokat, a 18. cikkben említett termékazonosítót, valamint az anyag vagy keverék szállítójának nevét és telefonszámát.

1.5.2.   Mentesítés a 17. cikk teljesítése alól [(29. cikk (2) bekezdés)]

1.5.2.1.   A 125 ml űrtartalmat meg nem haladó csomagok címkézése

1.5.2.1.1. Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, ha:

a) 

a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b) 

az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

1. 

1. kategóriájú oxidáló gázok;

2. 

Nyomás alatt lévő gázok;

3. 

2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes folyadékok;

4. 

1. vagy 2. kategóriájú tűzveszélyes szilárd anyagok;

5. 

C–F típusú, önreaktív anyagok vagy keverékek;

6. 

2. kategóriájú önmelegedő anyagok vagy keverékek;

7. 

Olyan anyagok vagy keverékek, amely vízzel érintkezve 1., 2. vagy 3. kategóriájú tűzveszélyes gázokat bocsátanak ki;

8. 

2. vagy 3. kategóriájú oxidáló folyadékok;

9. 

2. vagy 3. kategóriájú oxidáló szilárd anyagok;

10. 

C–F típusú szerves peroxidok;

11. 

4. kategóriájú akut toxicitású, ha az anyagokat vagy keverékeket nem lakossági felhasználásra szánják;

12. 

2. kategóriájú bőrirritáló;

13. 

2. kategóriájú szemirritáló;

14. 

2. és 3. kategóriájú célszervi toxicitás – egyszeri expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják;

15. 

2. kategóriájú célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció, ha az anyagot vagy keveréket nem lakossági felhasználásra szánják;

16. 

Veszélyes a vízi környezetre – akut, 1. kategória;

17. 

Veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 1. vagy 2. kategória.

A kis csomagolású aeroszolok tűzveszélyességének címkén való feltüntetése alóli, a 75/324/EGK irányelvben megállapított mentességet az aeroszoladagolókra alkalmazni kell.

1.5.2.1.2. Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó, óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben:

a) 

a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b) 

az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva:

1. 

2. kategóriájú tűzveszélyes gázok;

2. 

Reprodukciós toxicitás: a laktációra gyakorolt vagy a laktáción keresztül fellépő káros hatások;

3. 

Veszélyes a vízi környezetre – krónikus, 3. vagy 4. kategória.

1.5.2.1.3.  ►M2  Az alább felsorolt veszélyességi kategóriákhoz kapcsolódó piktogramok, figyelmeztetések, figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok elhagyhatók a címkén feltüntetendő, a 17. cikkben előírt elemek közül, amennyiben: ◄

a) 

a csomag tartalma nem haladja meg a 125 ml-t; és

b) 

az anyag vagy keverék a következő veszélyességi kategóriák egyikébe, vagy ezek közül többe van besorolva:

1. 

Fémekre korrozív hatású.

1.5.2.2.   Egyszer használatos, feloldódó csomagolás címkézése

A 17. cikkben előírt, a címkén feltüntetendő elemek elhagyhatók az egyszer használatos, feloldódó csomagolásról, amennyiben:

a) 

A feloldódó csomagolás tartalma egyenként nem haladja meg a 25 ml-t;

▼M2

b) 

A feloldódó csomagolás tartalma kizárólag az 1.5.2.1.1. szakasz b) alpontjában, az 1.5.2.1.2. szakasz b) alpontjában vagy az 1.5.2.1.3. szakasz b) alpontjában felsorolt veszélyességi kategóriák egyikébe, illetve ezek közül többe van besorolva; és

▼B

c) 

A feloldódó csomagolás olyan külső csomagolásban van, amely teljes mértékben megfelel a 17. cikk előírásainak.

1.5.2.3. Az 1.5.2.2. szakasz nem vonatkozik a 91/414/EGK, illetve a 98/8/EK irányelv hatálya alá tartozó anyagokra vagy keverékekre.

▼M4

1.5.2.4.    A 10 ml űrtartalmat meg nem haladó belső csomagolások címkézése

1.5.2.4.1. A 17. cikkben előírt címkeelemeket el lehet hagyni a belső csomagolásról, amennyiben:

a) 

a belső csomagolás űrtartalma nem haladja meg a 10 ml-t;

b) 

az anyagot vagy keveréket tudományos kutatás és fejlesztés vagy minőségellenőrzési célú elemzés céljából hozzák forgalomba, forgalmazónak vagy felhasználónak szállítva azt; valamint

c) 

a belső csomagolás olyan külső csomagolásban van, amely megfelel a 17. cikk előírásainak.

1.5.2.4.2. Az 1.5.1.2. és az 1.5.2.4.1. szakasz ellenére a belső csomagoláson lévő címkén szerepelnie kell a termékazonosítónak és adott esetben a GHS01, GHS05, GHS06 és/vagy GHS08 veszélyt jelző piktogramoknak. Amennyiben kettőnél több piktogramot kell feltüntetni, a GHS06 és a GHS08 piktogram elsőbbséget élvezhet a GHS01 és a GHS05 piktogramhoz képest.

1.5.2.5.

Az 1.5.2.4. szakasz nem vonatkozik az 1107/2009/EK, illetve az 528/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó anyagokra vagy keverékekre.

▼B

2.   2. RÉSZ: FIZIKAI VESZÉLYEK

2.1.   Robbanóanyagok

2.1.1.   Fogalommeghatározások

2.1.1.1. A robbanóanyagok osztálya a következőkből áll:

a) 

robbanóképes anyagok és keverékek;

b) 

robbanóképes árucikkek, kivéve azokat az eszközöket, amelyek olyan mennyiségű vagy olyan jellegű robbanóképes anyagot vagy keveréket tartalmaznak, amelyek nem szándékos vagy véletlen gyulladása vagy inicializálása nem okoz semmilyen, az eszközön kívüli hatást kivetés, tűz, füst, hő vagy hangos zaj révén; és

▼M19

c) 

a fenti a) és b) pontban nem említett olyan anyagok, keverékek vagy árucikkek, amelyeket gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.

▼B

2.1.1.2. E rendelet alkalmazásában

„robbanóképes anyag vagy keverék”: olyan szilárd vagy folyékony anyag, vagy anyagok keveréke, amely önmagában is képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. A pirotechnikai anyagok akkor is ide tartoznak, ha nem fejlesztenek gázt.

„pirotechnikai anyag vagy keverék”: olyan anyag vagy anyagok keveréke, amelynek az a rendeltetése, hogy robbanás nélküli, önfenntartó exoterm kémiai reakció révén hőt fejlesszen, fényt keltsen, hanghatást váltson ki, gázt vagy füstöt fejlesszen, vagy e hatások valamilyen kombinációját fejtse ki.

„instabil robbanóanyag”: olyan anyag vagy keverék, amely termikusan instabil és/vagy túl érzékeny a szokásos kezelési, szállítási és felhasználási körülmények között.

„robbanóképes árucikk”: egy vagy több robbanóképes anyagot vagy keveréket tartalmazó árucikk.

„pirotechnikai árucikk”: egy vagy több pirotechnikai anyagot vagy keveréket tartalmazó árucikk.

„szándékoltan robbanó anyag”: olyan anyag, keverék vagy árucikk, amelyet gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése céljából gyártanak.

2.1.2.   Osztályozási kritériumok

2.1.2.1. Az ebbe az osztályba tartozó anyagok, keverékek és árucikkek osztályba sorolása instabil robbanóanyagként a 2.1.2. számú folyamatábra alapján történik. ►M4  A vizsgálati módszerek leírását az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. része tartalmazza. ◄

2.1.2.2. Az ebbe az osztályba tartozó olyan anyagokat, keverékeket vagy árucikkeket, amelyek nincsenek instabil robbanóanyagként osztályozva, az általuk jelentett veszélynek megfelelően a következő hat alosztály egyikébe kell sorolni:

a) 

1.1. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye (a teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, amikor csaknem a teljes jelenlévő mennyiség gyakorlatilag egyidejűleg felrobban).

b) 

1.2. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyeknél a kivetés veszélye áll fenn, de az egész tömeg felrobbanásának veszélye nem.

c) 

1.3. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek tűzveszélyesek, továbbá fennáll kisebb mértékű robbanás, kisebb mértékű kivetés vagy mindkettő veszélye, de az egész tömeg felrobbanásának veszélye nem:

i. 

így azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez; vagy

ii. 

és amelyek egymás után úgy égnek el, hogy kis mértékű robbanással és/vagy kivetéssel járnak,

d) 

1.4. alosztály Olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek nem jelentenek jelentős veszélyt:

— 
olyan anyagok, keverékek és árucikkek, amelyek csak csekély veszélyt jelentenek meggyulladásuk vagy inicializálásuk esetén. A hatások lényegében a csomagon belülre korlátozódnak, és általában nem várható nagyobb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a csomag teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.
e) 

1.5. alosztály Nagyon kevéssé érzékeny anyagok vagy keverékek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

— 
olyan anyagok és keverékek, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye, de olyan mértékben nem érzékenyek, hogy szokásos körülmények között inicializálásuk vagy égésük detonációvá való alakulásának valószínűsége rendkívül csekély,

▼M19

f) 

1.6. alosztály Rendkívül kevéssé érzékeny árucikkek, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye:

— 
olyan árucikkek, amelyek túlnyomórészt rendkívül érzéketlen anyagokat vagy keverékeket tartalmaznak,
— 
és amelyeknél elhanyagolható a véletlen inicializálás vagy terjedés veszélye.

▼B

2.1.2.3. Az olyan robbanóanyagokat, amelyek nincsenek instabil robbanóanyagként besorolva, a 2.1.2.2. szakaszban említett hat alosztály egyikébe kell besorolni az ►M4  UN RTDG ◄ , Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. részében szereplő 2–8. vizsgálatsorozat alapján, a 2.1.1. táblázatban megadott vizsgálatok eredményei szerint:



2.1.1. táblázat

A robbanóanyagokra vonatkozó kritériumok

Kategória

Kritériumok

Instabil robbanóanyag vagy az 1.1.–1.6. alosztályba tartozó robbanóanyag

Az 1.1.–1.6. alosztály esetében a következő alapvizsgálatokat kell elvégezni:

Robbanékonyság: az ENSZ 2. vizsgálatsorozata szerint ( ►M4  UN RTDG ◄ , Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 12. szakasz). A szándékolt robbanóanyagokat () nem kell alávetni az ENSZ 2. vizsgálatsorozatnak.

Érzékenység: az ENSZ 3. vizsgálatsorozata szerint ( ►M4  UN RTDG ◄ , Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 13. szakasz).

Hőstabilitás: az ENSZ 3. vizsgálatsorozatának c) pontja szerint ( ►M4  UN RTDG ◄ , Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, 13.6.1. alszakasz).

A megfelelő alosztály meghatározásához további vizsgálatok szükségesek.

(1)   

Ez magában foglalja ►C6  az olyan anyagokat, keverékeket és tárgyakat, amelyek ◄ gyártása gyakorlati, robbanó vagy pirotechnikai hatás elérése érdekében történik.

2.1.2.4. Ha a robbanóanyag nincsen csomagolva, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba csomagolták át, azt új vizsgálatnak kell alávetni.

▼M12

2.1.3.    Tájékoztatás a veszélyről

Az ebbe a veszélyességi osztályba való besorolás kritériumainak megfelelő anyagoknál, keverékeknél vagy árucikkeknél a 2.1.2. táblázat szerinti címkeelemeket kell használni.



2.1.2. táblázat

Robbanóanyagoknál használandó címkeelemek

Osztályozás

Instabil robbanóanyag

1.1. alosztály

1.2. alosztály

1.3. alosztály

1.4. alosztály

1.5. alosztály

1.6. alosztály

GHS piktogram

image

image

image

image

image

 

 

Figyelmeztetés

Veszély

Veszély

Veszély

Veszély

Figyelem

Veszély

Nincs figyelmeztetés

Figyelmeztető mondat

H200: Instabil robbanóanyag

H201: Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.

H202: Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye.

H203: Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.

H204: Tűz vagy kivetés veszélye.

H205: Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.

Nincs figyelmeztető mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Megelőzés

P201

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

P210

P234

P240

P250

P280

P210

P230

P234

P240

P250

P280

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhárító intézkedések

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P372 + P380 + P373

P370 + P380 + P375

P370 + P372 + P380 + P373

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Tárolás

P401

P401

P401

P401

P401

P401

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

Óvintézkedésre vonatkozó mondat – Elhelyezés hulladékként

P501

P501

P501

P501

P501

P501

Nincs óvintézkedésre vonatkozó mondat.

1. MEGJEGYZÉS: A csomagolatlan robbanóanyagoknál, vagy az eredeti csomagolástól vagy hasonló csomagolástól eltérő csomagolásba átcsomagolt robbanóanyagoknál a következő címkeelemek mindegyikét fel kell tüntetni:

a) 

piktogram: robbanó bomba;

b) 

figyelmeztetés: „Veszély”; és

c) 

figyelmeztető mondat: „Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.”,

kivéve, ha a veszély nyilvánvalóan hozzárendelhető a 2.1.2. táblázatban szereplő veszélyességi kategóriák egyikéhez, amely esetben a megfelelő szimbólumot, figyelmeztetést, és/vagy a figyelmeztető mondatot kell hozzárendelni.

2. MEGJEGYZÉS: Az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. részének 12. szakaszában szereplő 2. vizsgálatsorozat szerint pozitív eredményt mutató azon anyagok és keverékek, amelyeket (az UN RTDG, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve I. részének 16. szakaszában szereplő 6. vizsgálatsorozat szerinti negatív eredmény alapján) nem kell robbanóanyagként osztályozni, szállításkor ennek ellenére rendelkeznek robbanásveszélyes tulajdonságokkal. A felhasználót tájékoztatni kell a szóban forgó lényegi robbanásveszélyes tulajdonságokról, mivel ezeket a kezelés és a tárolás során figyelembe kell venni, különösen ha az anyagot vagy a keveréket eltávolítják csomagolásából vagy átcsomagolják. Ezért az anyag vagy keverék robbanásveszélyes tulajdonságait fel kell tüntetni a biztonsági adatlap 2. (A veszély azonosítása) és 9. (Fizikai és kémiai tulajdonságok) szakaszában, valamint adott esetben a biztonsági adatlap más szakaszaiban.

▼B

2.1.4.   További besorolási szempontok

2.1.4.1. Az anyagok, keverékek és árucikkek besorolása a robbanóanyagok veszélyességi osztályába, valamint a további alosztályokba nagyon összetett, három lépésből álló eljárás. Hivatkozni kell az ►M4  UN RTDG ◄ , Vizsgálatok és kritériumok kézikönyvének I. részére.

Első lépésként meg kell bizonyosodni arról, hogy az anyag vagy keverék robbanó hatású-e (1. vizsgálatsorozat). ►C6  A második lépés a felvételi eljárás (2–4. vizsgálatsorozat), a harmadik lépés pedig a veszélyességi alosztályba való besorolás (5–7. vizsgálatsorozat). ◄ A 8. vizsgálatsorozattal történik annak felmérése, hogy egy olyan anyag vagy keverék, amelyet a „ammóniumnitrát-emulziók, szuszpenziók vagy gélek, robbanóanyagok közvetítőanyagai (ANE)” kategóriába terveznek besorolni, kellően alacsony érzékenységgel rendelkezik-e ahhoz, hogy oxidáló folyadékként (2.13. szakasz) vagy oxidáló hatású szilárd anyagként (2.14. szakasz) vegyék be a kategóriába.

▼M19

Egyes robbanásveszélyes anyagok vagy keverékek robbanásveszélyes tulajdonságaik mérséklése vagy elfojtása céljából vízzel vagy alkohollal vannak nedvesítve, más anyagokkal vannak hígítva, illetve vízben vagy más folyékony anyagokban vannak oldva vagy abban lebegnek. Ezeket deszenzibilizált robbanóanyagként lehet besorolni (lásd a 2.17. szakaszt).

▼B

Egyes fizikai veszélyeket (a robbanási tulajdonságok miatt) megváltoztat a hígítás – mint például a deszenzibilizált robbanóanyagok esetében – az, ha az anyag keverékek vagy árucikkek részét képezi, a csomagolás, vagy egyéb tényezők.

A besorolási eljárást az alábbi döntési diagram mutatja be (lásd 2.1.1–2.1.4. ábra).

2.1.1. ábra
Anyagoknak, keverékeknek vagy árucikkeknek a robbanóanyagok osztályába való besorolására szolgáló eljárás általános rendszere (1. osztály, szállítás)