a Felek közötti fokozatos közelítés előmozdítása közös értékek, valamint szoros és kiváltságos kapcsolatok alapján, valamint Ukrajna uniós politikákhoz való társulásának, valamint programokban és ügynökségekben való részvételének fokozása;

a politikai párbeszéd megfelelő keretének biztosítása valamennyi közös érdeket képviselő területen;

a béke és stabilitás előmozdítása, megőrzése és megerősítése regionális és nemzetközi szinten, az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elvei, valamint az Új Európáért létrejött 1990. évi Párizsi Charta célkitűzéseivel összhangban;

a megerősített gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok feltételeinek megteremtése, amelyeknek köszönhetően Ukrajna fokozatosan integrálódik az EU belső piacába, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi terület létrehozásával az e megállapodás IV. címében (Kereskedelem és kereskedelemmel kapcsolatos ügyek) előírtak szerint, valamint Ukrajna azon erőfeszítéseinek támogatása, hogy befejezze a működő piacgazdaságra történő átállást, többek között jogszabályai uniós jogszabályokhoz való fokozatos közelítése révén;

a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése területén folytatott együttműködés megerősítése a jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítése céljából;

egyre szorosabb együttműködés feltételeinek megteremtése egyéb, közös érdeket képviselő területeken.

a politikai társulás elmélyítése, valamint a politikai és biztonságpolitikai konvergencia és hatékonyság növelése;

a nemzetközi stabilitás és biztonság előmozdítása a hatékony többoldalúság alapján;

a Felek közötti, nemzetközi biztonsággal és válságkezeléssel kapcsolatos együttműködés és párbeszéd megerősítése, különösen a globális és regionális kihívások és fontosabb veszélyek kezelése érdekében;

a Felek közötti eredményorientált és gyakorlati együttműködés támogatása az európai kontinensen a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében;

a demokratikus elvek, a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok – köztük a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetés-mentességének elve, valamint a sokszínűség – tiszteletben tartásának megerősítése, valamint hozzájárulás a belpolitikai reformok megszilárdításához;

a Felek között a biztonság és védelem terén folytatott párbeszéd fejlesztése és az együttműködés elmélyítése;

a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlensége elvének előmozdítása.

rendszeres ülések a politikai igazgatók, a politikai és biztonsági bizottság, valamint a szakértők szintjén – többek között egyes régiókról és kérdésekről –, egyrészt az Európai Unió képviselői, másrészt Ukrajna képviselői között;

a Felek közötti diplomáciai és katonai csatornák összességének teljes körű és időben történő igénybevételével, ideértve a harmadik országokkal ápolt megfelelő kapcsolatokat is, valamint az Egyesült Nemzetek, az EBESZ és más nemzetközi fórumok keretén belül;

a Felek közötti rendszeres találkozók a katonai intézmények magas rangú tisztviselőinek és szakértőinek szintjén;

bármilyen más olyan módon – ideértve szakértői szintű találkozókat is – amely hozzájárul e párbeszéd javításához és megerősítéséhez.

lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;

a nemzeti exportellenőrzési rendszer továbbfejlesztése, a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának, brókertevékenységének és tranzitjának hatékony ellenőrzése, beleértve a kettős felhasználású technológiák és áruk esetében a végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók kilátásba helyezése az exportellenőrzés megsértése esetére.

a migráció alapvető okainak kezelése az e területen harmadik országokkal és nemzetközi fórumokon folytatott együttműködés lehetőségeinek aktív kiaknázásával;

az illegális migrációval, az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika közös kidolgozása, beleértve az embercsempészettel és emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelem és az emberkereskedelem áldozatai támogatásának módját is;

átfogó menekültügyi párbeszéd kialakítása, különösen a menekültek helyzetére vonatkozó, 1951. évi ENSZ-egyezmény és a menekültek jogállásáról szóló, 1967. évi jegyzőkönyv, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi jogi aktusok gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket illetően, valamint a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartása;

befogadási szabályok, azon személyek jogai és jogállása, akiknek a tartózkodását engedélyezték, a jogszerűen tartózkodó nem állampolgárokkal való tisztességes bánásmód és társadalmi beilleszkedésük;

működési intézkedések továbbfejlesztése a határigazgatás területén;

az okmánybiztonság megerősítése;

hatékony visszatérési politika kidolgozása, ideértve annak regionális dimenzióit is; és

véleménycsere a bevándorlók informális foglalkoztatásáról.

a tagállamok által az ukrán munkavállalók számára kétoldalú megállapodások alapján biztosított, meglévő foglalkoztatási lehetőségeket fenn kell tartani és lehetőség szerint bővíteni kell;

a többi tagállam megvizsgálja hasonló megállapodások megkötésének lehetőségét.

az Európai Közösség és Ukrajna közötti, 2007. június 18-i visszafogadási megállapodás (az annak 15. cikke által létrehozott vegyes visszafogadási bizottság révén);

az Európai Közösség és Ukrajna közötti, 2007. június 18-i vízumkönnyítési megállapodás (az annak 12. cikke által, a megállapodás igazgatására létrehozott vegyes bizottság révén);

emberkereskedelem, valamint fegyverek és tiltott kábítószerek csempészete és kereskedelme;

tiltott árukereskedelem;

gazdasági bűncselekmények, többek között az adózás területén;

korrupció, a magán és állami szférában egyaránt;

okmányhamisítás;

számítógépes bűnözés.

a bevett gyakorlatok megosztása, többek között a nyomozási technikákkal és bűnügyi kutatással kapcsolatban;

információcsere az alkalmazandó szabályokkal összhangban;

kapacitásfejlesztés, többek között képzés és adott esetben személyzeti csereprogramok;

tanú- ás áldozatvédelemmel kapcsolatos kérdések.

a terrorista csoportokról és a támogató hálózataikról folytatott információcsere;

tapasztalat- és információcsere a terrorizmus terén mutatkozó tendenciákról, továbbá a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközök és módszerek, valamint képzés tekintetében, valamint

tapasztalatcsere a terrorizmus megelőzése tekintetében.

az érintett termék(ek) származó helyzetének igazolására vonatkozó kötelezettségek ismételt elmulasztása;

a származási igazolás utólagos ellenőrzésének végrehajtásával és/vagy eredményeinek közlésével kapcsolatos ismételt elutasítás vagy indokolatlan késedelem;

a szóban forgó preferenciális elbánás megadásával kapcsolatos dokumentumok hitelességének vagy a szolgáltatott információk pontosságának az ellenőrzése céljából a közigazgatási együttműködés keretében végrehajtandó ellenőrzések elvégzésére vonatkozó engedély beszerzésének ismételt megtagadása vagy indokolatlan késedelme.

Az a Fél, amely objektív információk alapján megállapította, hogy a másik Fél részéről mulasztás történt a közigazgatási együttműködés és/vagy a szabálytalanságok vagy csalás tekintetében, haladéktalanul értesíti a Kereskedelmi Bizottságot erről a megállapításról és az objektív információkról, továbbá a vonatkozó információk és objektív megállapítások alapján konzultációkat kezd a Kereskedelmi Bizottság keretében valamennyi Fél számára elfogadható megoldás megtalálása érdekében. A fent említett konzultációs időszak alatt az érintett termék(ek) preferenciális elbánásban részesül.

Amennyiben a Felek az a) pontban említettek szerint konzultációkat kezdtek a Kereskedelmi Bizottság keretében, de a Kereskedelmi Bizottság első ülését követő 3 hónapon belül nem tudtak elfogadható megoldásban megállapodni, az érintett Fél ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást. A Kereskedelmi Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről.

Az e cikk szerinti ideiglenes felfüggesztések az érintett fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges mértékre korlátozódnak. Az egyes ideiglenes felfüggesztések nem haladják meg a hat hónapot. Mindemellett az ideiglenes felfüggesztés megújítható. Az ideiglenes felfüggesztésekről az elfogadásukat követően haladéktalanul értesíteni kell a Kereskedelmi Bizottságot. A Kereskedelmi Bizottságon belül időszakonként konzultálni kell róla, különösen a megszüntetése érdekében, mihelyt az alkalmazására vonatkozó feltételek megszűnnek.

ha egy vámnak az e megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében a terméket Ukrajna területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló terméket előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz;

az adott termék behozatalának összes mennyisége (egységekben kifejezve) ( 5 ) egy adott évben meghaladja a megállapodás II. mellékletében található jegyzékben meghatározott küszöbszintet; és

ha az adott termék behozatalának összes mennyisége (egységekben kifejezve) ( 6 ) a legutóbbi 12 hónapot átölelő időszakban – amely legkorábban egy hónappal az előtt fejeződhet be, amikor Ukrajna konzultációkra kéri fel az EU-Felet e cikk (5) bekezdésének megfelelően – meghaladja a II. mellékletben található, Ukrajnára érvényes jegyzékben az Ukrajnában az ugyanabban az időszakban a személygépkocsik összes új nyilvántartásba vétele ( 7 ) tekintetében megállapított százalékküszöböt.

a Fél tudásának és ismereteinek bővítése a másik Fél kereskedelmi jogorvoslati jogszabályai, politikái és gyakorlatai tekintetében;

e fejezet végrehajtásának vizsgálata;

a Felek azon hatóságai közötti együttműködés fejlesztése, amelyek a kereskedelmi jogorvoslati ügyekért felelősek;

a kereskedelemvédelem területén bekövetkezett nemzetközi fejlemények megvitatása;

együttműködés bármely más, kereskedelmi jogorvoslattal kapcsolatos ügyben.

a szabályozási együttműködés megerősítése például információ-, tapasztalat- és adatcsere, valamint tudományos és technikai együttműködés útján abból a célból, hogy fejlesszék minőségüket és színvonalukat a műszaki előírások, szabványok, tesztelések, piacfelügyelet, tanúsítás és akkreditáció terén, és a szabályozási erőforrásokat hatékonyan használják fel;

a mérésüggyel, szabványosítással, teszteléssel, piacfelügyelettel, tanúsítással és akkreditációval foglalkozó illetékes köz- vagy magánszervezeteik közötti kétoldalú együttműködések fejlesztése és ösztönzése.

minőségi infrastruktúra kialakításának előmozdítása a szabványosítási, mérésügyi, akkreditálás, megfelelőségértékelési és piacfelügyeleti rendszerek számára Ukrajnában;

a kapcsolódó európai szervezetek munkájában való ukrajnai részvétel előmozdítása;

felmerülhető kereskedelmi akadályok megoldásának keresése;

a Felek álláspontjának összehangolása olyan nemzetközi kereskedelmi és szabályozási szervezetekben, mint a WTO és az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (a továbbiakban: az ENSZ-EGB).

a jogalkotásába foglalja a vonatkozó uniós vívmányokat;

megteszi az e megállapodás és a megfelelőségi értékelésről és az e megállapodás 57. cikkében említett, az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: az ACAA) végrehajtásához szükséges közigazgatási és intézményi reformokat, és

megteremti az e fejezet végrehajtásához szükséges hatékony és átlátható közigazgatási rendszert.

törekednek arra, hogy minimalizálják a jelölésre és címkézésre vonatkozó követelményeiket, kivéve, ha az ezen a téren meglévő uniós vívmányok átültetése mást kíván meg, valamint az egészség, biztonság vagy a környezet védelme, illetve más közpolitikai célok elérése érdekében jelölésre és címkézésre van szükség;

egy Fél meghatározhatja a címkézés vagy jelölés formáját, azonban nem írhatja elő a címkék jóváhagyását, nyilvántartásba vételét vagy tanúsítását; és

a Felek szabadon előírhatják, hogy a jelölésen vagy a címkén található információ egy meghatározott nyelven legyen feltüntetve.

a kereskedelemre alkalmazandó állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések tekintetében a teljes átláthatóság biztosítása;

Ukrajna törvényeinek az EU jogrendszeréhez való közelítése;

a Felek állat-egészségügyi és növény-egészségügyi állapotának elismerése és a regionalizálás elvének alkalmazása;

a Felek által fenntartott állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések egyenértékűségének elismerésére irányuló mechanizmus létrehozása;

az SPS-megállapodás elveinek további végrehajtása;

a kereskedelem elősegítésére irányuló mechanizmusok és eljárások kialakítása; és

a Felek között az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel kapcsolatos kommunikáció és együttműködés javítása.

az importáló Fél a kereskedelem elősegítése céljából elismeri az exportáló Fél vagy az exportáló Fél által az e megállapodás VII. mellékletének megfelelően meghatározott régiói állat-egészségügyi helyzetét, figyelembe véve az e megállapodás VI-A. mellékletében meghatározott állatbetegségeket.

ha egy Fél úgy véli, hogy valamely sajátos, az e megállapodás VI-A. mellékletében nem szereplő állatbetegség tekintetében területén vagy egy régiójában sajátos helyzet áll fenn, kérheti e helyzet elismerését az e megállapodás VII. mellékletének C. részében meghatározott kritériumoknak megfelelően. Az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatala tekintetében kérhet garanciákat, amelyek megfelelnek a Felek megállapodás szerinti helyzetének.

a Felek területeinek vagy régióinak, illetve egy ágazatnak vagy alágazatnak az e megállapodás VI-A. mellékletében szereplő állatbetegségektől eltérő állatbetegségek meglétével vagy előfordulásával kapcsolatos helyzetét, az OIE által meghatározott állati fertőzéseket és/vagy adott esetben a velük járó kockázatokat a Felek a köztük fennálló kereskedelem alapjaként ismerik el. Az importáló Fél az élő állatok és az állati termékek behozatala tekintetében kérhet garanciákat, amelyek megfelelnek a meghatározott helyzetnek, adott esetben az OIE ajánlásaival összhangban.

az e megállapodás 67., 69. és 73. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a), b) és c) pontjának rendelkezései alapján.

a kereskedelem céljaira a Felek elismerik az e megállapodás VI-B. mellékletében a károsítók tekintetében meghatározott, károsító helyzetüket.

e megállapodás 67., 69. és 73. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot, mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését e bekezdés a) pontjának rendelkezései alapján.

Az állatbetegségek tekintetében és e megállapodás 67. cikkének megfelelően az exportáló Fél, amely a regionalizálásról szóló határozat elismerését kéri az importáló Féltől, intézkedéseiről értesítést ad, azok teljes magyarázatával és a megállapításait és döntéseit alátámasztó adatokkal együtt. E megállapodás 68. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben az importáló Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül, az értesítés szerinti, regionalizálásról szóló határozatot elfogadottnak tekintik.

Az e bekezdés a) pontjában említett konzultációkra e megállapodás 68. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt a kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül értékeli. Az e megállapodás a) pontjában említett vizsgálatot a 71. cikknek megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül hajtják végre.

A károsítókat illetően mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy a növények, növényi termékek és más tárgyak kereskedelmekor adott esetben figyelembe vegye a másik Fél által védett övezetként vagy PFA-ként elismert térség károsító helyzetét. Amennyiben egy Fél PFA-jának a másik Fél általi elismerését kéri, intézkedéseiről értesíti a másik Felet, és annak kérésére teljes körű magyarázattal, valamint a PFA létrehozását és fenntartását alátámasztó adatokkal szolgál, amelyekre a Felek által helyénvalónak ítélt, vonatkozó ISPM-ek irányadóak. E megállapodás 73. cikkének sérelme nélkül, és amennyiben valamely Fél nem emel határozott kifogást, és nem kér alátámasztó vagy kiegészítő információt, illetve konzultációt és/vagy vizsgálatot az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül, az értesítés szerinti, PFA-k regionalizálásáról szóló határozatot elfogadottnak tekintik;

Az a) pontban említett konzultációkra e megállapodás 68. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor. Az importáló Fél a kiegészítő információt a kézhezvételétől számított három hónapon belül értékeli. Az e megállapodás a) pontjában említett vizsgálatot a 71. cikknek megfelelően és a vizsgálatra vonatkozó kérelem kézhezvételétől számított 12 hónapon belül hajtják végre, figyelembe véve a károsító biológiai sajátosságait, és az érintett terményt.

egyéni intézkedés; vagy

intézkedések csoportja; vagy

egy ágazatra, alágazatra, árukra vagy áruk csoportjára érvényes rendszer.

E megállapodás 67. cikke (2) bekezdésének megfelelően az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyekre az intézkedések egyenértékűségét elismerték, és a javasolt intézkedések valószínű hatásáról az elismert egyenértékűségre. Az információ kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet arról, hogy a javasolt intézkedések alapján továbbra is elismeri-e az egyenértékűséget.

E megállapodás 67. cikke (2) bekezdésének megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló felet azoknak az intézkedéseinek a módosítására vonatkozó javaslatokról, amelyeken az intézkedések egyenértékűségének elismerése alapult, és a javasolt intézkedések valószínű hatásáról az elismert egyenértékűségre. Amennyiben az importáló Fél a továbbiakban nem ismeri el az egyenértékűséget, a Felek a javasolt intézkedések alapján megállapodhatnak az e cikk (3) bekezdésében említett eljárás újbóli kezdeményezésének feltételeiről.

bármely, az e megállapodás 65. cikkében említett, regionalizálásról szóló határozatot érintő intézkedés;

Az e megállapodás VI-A. mellékletében felsorolt állatbetegségek, illetve VI-B. mellékletében szereplő listában található, szabályozás tárgyát képező növényi károsító jelenléte vagy kialakulása;

járványtani szempontból fontos megállapítások vagy fontos kapcsolódó kockázatok az e megállapodás VI-A. és VI-B. mellékletében nem szereplő, illetve új állatbetegségek és növényi károsító tekintetében; és

a Felek által az állatbetegségek vagy növényi károsítók ellenőrzésére vagy kiirtására vagy a köz- illetve növényegészség védelmére hozott vonatkozó intézkedések alapkövetelményein túlmutató kiegészítő intézkedések, valamint a járványmegelőzési politika minden változása, beleértve az oltási politikát.

az értesítéseket az e megállapodás 67. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell írásban eljuttatni.

írásos értesítés postai úton, faxon vagy e-mailen történő értesítést jelent. Az értesítéseket kizárólag az e megállapodás 67. cikkének (3) bekezdésében említett kapcsolattartó pontokhoz kell eljuttatni.

Minden, az e megállapodás IV-A. és IV-C(2) mellékletében szereplő áru tekintetében a Felek közös importfeltételek alkalmazásában állapodnak meg. Az e megállapodás 65. cikkével összhangban hozott intézkedések sérelme nélkül az importáló Fél importfeltételei az exportáló Fél teljes területére alkalmazandók. E megállapodás hatálybalépésétől és a 67. cikknek megfelelően az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet a IV-A. és IV-C(2). mellékletben említett árukra vonatkozó állat-egészségügyi és növény-egészségügyi importkövetelményeiről. Ez az információ tartalmazza, adott esetben, az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítványok, nyilatkozatok vagy kereskedelmi dokumentumok mintáját.

Az egyenértékűség elismeréséről szóló határozat elfogadását követő 90 napon belül a Felek megteszik az egyenértékűség elismerésének végrehajtásához szükséges jogszabályi és közigazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ennek alapján lehetővé váljon az e megállapodás IV-A. és IV-C(2) mellékletében említett áruk Felek közötti kereskedelme olyan ágazatok, vagy alágazatok árui esetében, amelyekre az exportáló Fél valamennyi vonatkozó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseit az importáló Fél egyenértékűként ismerte el. Ezekre az árukra az importáló Fél által előírt hivatalos bizonyítvány vagy hivatalos okmány mintája erre ez időszakra felváltható az e megállapodás XII.B. mellékletének előírásai szerint kiállított bizonyítvánnyal.

Olyan ágazatok, vagy alágazatok árui esetében, amelyekre valamely – azonban nem az összes – intézkedést egyenértékűként ismertek el, a kereskedelem az (1) bekezdés a) pontjában említett feltételek betartása alapján folyik tovább. Az exportáló Fél kérésére e cikk (5) bekezdését kell alkalmazni.

Az e megállapodás IV-A. mellékletének 2. részében említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél megfelelő garanciákkal kísért kérésére, az importáló Fél átmenetileg, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül jóváhagyja az e megállapodás VIII. mellékletének 2.1. pontjában említett, az exportáló Fél területén található feldolgozó létesítményeket. A jóváhagyásnak összhangban kell lennie az e megállapodás VIII. mellékletében meghatározott feltételekkel és rendelkezésekkel, kivéve, ha kiegészítő információkat kérnek; az importáló Fél meghozza a szükséges jogszabályi és/vagy közigazgatási intézkedéseket annak érdekében, hogy ennek alapján a kérelemnek és a megfelelő garanciáknak az importáló Fél általi kézhezvételétől számított 30 munkanapon belül sor kerülhessen az importra.

A létesítmények előzetes listáját az e megállapodás VIII. mellékletében meghatározott eljárásnak megfelelően hagyják jóvá.

A (2) bekezdés a) pontjában említett állati termékek importja esetében az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet azoknak a létesítményeknek a listájáról, amelyek megfelelnek az importáló Fél követelményeinek.

az e megállapodás X. mellékletében szereplő iránymutatásoknak megfelelően ellenőrizze a másik Fél hatóságai ellenőrzési rendszerének egészét vagy részét, vagy adott esetben más intézkedéseket. Az ellenőrzés költségeit a vizsgálatot végző Fél viseli;

egy, a Felek által meghatározandó időponttól, saját kérésére a másik Féltől információkat kapjon az adott Fél teljes ellenőrzési programjainak egészéről vagy azok egy részéről, valamint egy jelentést a program keretében elvégzett ellenőrzések eredményéről;

saját kérésére az e megállapodás IV-A. és IV-C(2) mellékletében szereplő árukkal kapcsolatosan laboratóriumi vizsgálatokat végezzen, és adott esetben részt vegyen a másik Fél referencialaboratóriuma által szervezett egyedi vizsgálatok periodikus, összehasonlító tesztprogramjában. E részvétel költségeit a részt vevő Fél viseli.

nyomon követi e fejezet végrehajtását, mérlegel minden, e fejezethez kapcsolódó kérdést, továbbá megvizsgál minden olyan ügyet, amely a fejezet végrehajtásával összefüggésében felmerülhet;

felülvizsgálja e fejezet mellékleteit, különösen az e fejezetben előírt konzultációk és eljárások során elért haladás fényében;

az e bekezdés b) pontjában előírt felülvizsgálatra tekintettel vagy e fejezet más előírásai alapján határozattal módosítja e megállapodás IV–XIV. mellékleteit; és

az e bekezdés b) pontjában előírt felülvizsgálatra tekintettel véleményt nyilvánít és ajánlásokat fogalmaz meg az e megállapodás „Intézményi, általános és záró rendelkezések” című fejezetében meghatározott szervek számára.

a jogszerű kereskedelem védelme és könnyítése a jogszabályokban meghatározott előírások hatékony érvényesítése és az azoknak való megfelelés révén;

a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen és megkülönböztetéssel járó terhek elkerülése, csalásmegelőzés és a jogszabályoknak való magas szintű megfelelés további könnyítése a gazdasági szereplők számára;

egységes igazgatási dokumentum a vámnyilatkozatok céljából;

nagyobb hatékonyság, átláthatóság, a vámeljárások és gyakorlatok egyszerűsítésének elérése a határoknál;

modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, vámkezelés utáni ellenőrzéseket és vállalatellenőrzési módszereket az áruk beléptetésének és forgalomba bocsátásának megkönnyítése érdekében;

költségcsökkentés és nagyobb kiszámíthatóság elérése a gazdasági szereplők számára, beleértve a kis- és középvállalkozásokat;

az objektív kockázatértékelési kritériumok alkalmazásának sérelme nélkül az importra, exportra és áruk továbbítására érvényes követelmények és eljárások megkülönböztetéstől mentes alkalmazásának biztosítása;

a vámügyek és kereskedelem terén érvényes nemzetközi eszközök alkalmazása, beleértve a Vámigazgatások Világszervezete (a továbbiakban: a WCO) (a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló, 2005 évi szabványkeret, az áruk ideiglenes behozataláról szóló, 1990. évi isztanbuli egyezmény, a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. évi nemzetközi egyezmény), a WTO (a vámértékre vonatkozóan), az ENSZ (1975. évi TIR-egyezmény, Egyezmény az áruk határon történő ellenőrzésének összehangolásáról, 1982) által, valamint az EK iránymutatásaiban, például a vámügyi irányelvekben kidolgozott eszközöket is.

a szükséges intézkedések megtétele a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, 1973. évi kiotói egyezmény rendelkezéseinek figyelembevétele és végrehajtása érdekében;

előzetes, kötelező érvényű döntések hozatala a tarifális besorolásra és a származási szabályokra vonatkozóan. A felek gondoskodnak arról, hogy a döntéseket csak az érintett gazdasági szereplő értesítését követően lehessen visszavonni vagy semmissé nyilvánítani, és akkor is csak visszamenőleges hatály nélkül, kivéve, ha a döntés meghozatala pontatlan vagy hiányos információk alapján történt;

egyszerűsített eljárások bevezetése és alkalmazása az engedéllyel rendelkező kereskedők számára objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján;

olyan szabályok megállapítása, amelyek biztosítják, hogy a vámszabályok és eljárási előírások kismértékű megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek legyenek, valamint alkalmazásuk során nem történik indokolatlan és alaptalan késedelem;

a vámügynökségek engedélyezése tekintetében átlátható, megkülönböztetésmentes és arányos szabályok alkalmazása.

további lépéseket tesznek a vámhatóságok és más ügynökségek által megkívánt dokumentációban használatos adatok csökkentése, egyszerűsítése és szabványosítása felé;

ahol lehetséges, egyszerűsítik az áruk gyors vámkezelésével és kiadásával kapcsolatos követelményeket és formalitásokat;

olyan hatékony, gyors és megkülönböztetésmentes eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a vámkezelésnek alávetett áruk importját vagy exportját, illetve továbbítását érintő vámügyi vagy egyéb hivatali közigazgatási intézkedés, döntés és határozat elleni fellebbezést. Az ilyen fellebbezési folyamatnak – a kis- és középvállalkozások számára is – könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, költségeinek pedig ésszerűeknek és a fellebbezés tárgyát jelentő összeggel arányosnak kell lenniük. A Felek Intézkedéseket hoznak annak biztosítására is, hogy amennyiben egy vitatott döntés fellebbezés tárgyát képezi, az árukat rendes körülmények között forgalomba bocsássák, a vámok fizetését pedig felfüggeszthessék a szükségesnek ítélt védintézkedések mellett. Amennyiben szükséges, ez garanciákhoz köthető pl. kezesség vagy letét formájában;

annak biztosítása, hogy – különösen a határon – fenn maradjon az integritás lehető legmagasabb szintje, amely olyan intézkedések alkalmazása révén érhető el, amelyek figyelembe veszik az e téren meglévő, vonatkozó nemzetközi egyezményeket és eszközöket, mindenekelőtt a WCO átdolgozott arushai nyilatkozatát (2003) és az EK vámügyi etikáról szóló irányelvét (2007).

vámügynökök kötelező használatára vonatkozó bármely előírás;

a szállítás előtti kötelező áruvizsgálatra vagy a célállomáson végzett kötelező vizsgálatra vonatkozó előírások.

E megállapodás alkalmazásában a WTO rendelkezéseiben (1994. évi GATT V. cikke, valamint az azzal összefüggő rendelkezések, beleértve a kereskedelem könnyítéséről szóló dohai fordulóból eredő pontosításokat és javításokat) előírt továbbítási szabályok és fogalommeghatározások alkalmazandók. Ezek a rendelkezések akkor is alkalmazandók, ha az áruk továbbítása az egyik Fél területén kezdődik és fejeződik is be (belföldi továbbítás).

A Felek tekintettel Ukrajnának a közös árutovábbítási eljárásról szóló 1987. május 20-i egyezmény szerinti közös árutovábbítási rendszerben való jövőbeni részvételére törekednek árutovábbítási rendszereik fokozatos összekapcsolására.

A Felek biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi, a területükön található érintett hatóság és ügynökség között, a továbbítás megkönnyítése és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében. A felek továbbá elősegítik az áruk továbbításával foglalkozó hivatalok és a magánszektor közötti együttműködést.

az EU-Félhez tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

az EU-Félhez tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak ukrajnai működését illetően, letelepedésüket követően, e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb ( 18 ).

az Ukrajnához tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak letelepedését illetően e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb;

az Ukrajnához tartozó jogi személyek leányvállalatainak, fióktelepeinek és képviseleti irodáinak az EU-Fél területén való működését illetően, letelepedésüket követően, e jogi személyek leányvállalatait, fióktelepeit és képviseleti irodáit nem részesíti kedvezőtlenebb elbánásban, mint saját jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit; vagy bármely harmadik ország jogi személyeit, fióktelepeit és képviseleti irodáit, bármelyik elbánás is legyen a kedvezőbb ( 19 ).

a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján;

a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján.

jogi szolgáltatások;

számviteli és könyvelési szolgáltatások;

adótanácsadás;

építészeti szolgáltatások, városfejlesztési és tájrendezési szolgáltatások;

mérnöki szolgáltatások, integrált mérnöki szolgáltatások;

számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások;

kutatás-fejlesztési szolgáltatások;

reklám;

vezetői tanácsadói szolgáltatások;

vezetői tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások;

műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások;

kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás;

berendezések karbantartása és javítása az értékesítést vagy lízinget követő szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel összefüggésben;

fordítási szolgáltatások;

építkezési terület felmérése;

környezetvédelmi szolgáltatások;

utazási irodák és utazásszervezői szolgáltatások;

szórakoztatási szolgáltatások.

a természetes személyeknek a szolgáltatást időszakos alapon, olyan jogi személy alkalmazottjaként kell nyújtaniuk, amely a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződést legfeljebb tizenkét hónapra kapta meg;

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek azon jogi személy alkalmazottjaként kell ilyen szolgáltatásokat nyújtaniuk, amely legalább a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtt közvetlenül egy évvel a vonatkozó szolgáltatásokat nyújtotta. Ezenkívül, a természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább három éves szakmai tapasztalattal ( 25 ) kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

a másik Fél területére belépő természetes személyeknek:

a másik Fél területén nyújtott szolgáltatásért a természetes személy az őt foglalkoztató jogi személytől kapott díjazáson kívül nem részesül más díjazásban;

a természetes személyek ideiglenes belépése az érintett fél területére és az ottani ideiglenes tartózkodása bármely tizenkét hónapos időszakon belül nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében huszonöt hetes időtartamot, vagy a szerződés időtartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

az e cikk értelmében biztosított hozzáférés csak azon szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódik, amelyre a szerződés vonatkozik, és nem jogosít fel a szolgáltatásnyújtás helye szerinti Fél szakmai címének gyakorlására;

a szolgáltatási szerződés által érintett személyek száma nem lehet több annál, mint amennyi a szerződés végrehajtásához szükséges, amit a szolgáltatásnyújtás helye szerinti fél törvényei, rendelkezései vagy más jogszabályi előírásai is meghatározhatnak;

az e megállapodás szerződéses szolgáltatókról és független szakemberekről szóló XVI-C. és XVI-F. mellékletében meghatározott egyéb, hátrányosan megkülönböztető korlátozások, beleértve a természetes személyek számára vonatkozó gazdasági igényfelmérésre irányuló követelményeket is.

jogi szolgáltatások;

építészeti szolgáltatások, városfejlesztés és tájrendezés;

mérnöki és integrált mérnöki szolgáltatások;

számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások;

vezetői tanácsadói szolgáltatások és vezetői tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások;

fordítási szolgáltatások.

a természetes személyeknek ideiglenes alapon szolgáltatási tevékenységet kell végezniük a másik Fél területén letelepedett önálló vállalkozóként, és egy 12 hónapot meg nem haladó időtartamra szóló szolgáltatási szerződéssel kell rendelkezniük;

ezenkívül a másik Fél területére belépő természetes személyeknek – a másik Fél területére való belépés iránti kérelem benyújtásakor – legalább hat éves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a szerződés tárgyát képező tevékenységi ágazatban;

a másik Fél területére belépő természetes személynek:

a természetes személyek érintett Fél területére való belépése és ideiglenes tartózkodása bármely tizenkét hónapos időszakban nem haladhatja meg a hat hónapos, illetve Luxemburg esetében a 25 hetes tartamot, illetve a szerződés tartamát, attól függően, hogy melyik a rövidebb;

az e cikk rendelkezései alapján engedélyezett belépés csak a szerződés tárgyát képező szolgáltatási tevékenységre vonatkozik, és nem jogosít arra, hogy a szolgáltatás nyújtása szerinti Fél területén a szakmai címet használják;

az e megállapodás szerződéses szolgáltatókról és független szakemberekről szóló XVI-C. és XVI-F. mellékletében meghatározott egyéb, hátrányosan megkülönböztető korlátozások, beleértve a természetes személyek számára vonatkozó gazdasági igényfelmérésre irányuló követelményeket is.

határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás;

az e megállapodás 86. cikkében meghatározott jogi és természetes személyeknek a Felek területén való letelepedése; vagy

az e megállapodás 86. cikkének (17)–(21) bekezdésében meghatározott természetes személyeknek a Felek területén való ideiglenes tartózkodása.

a jogszerű közpolitikai célkitűzések arányosak;

világosak és egyértelműek;

objektívek;

előzetesen meghatározottak;

előzetesen nyilvánosságra hozták azokat;

átláthatók és hozzáférhetők.

az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; és

az engedélyezés feltételeit.

„elektronikus hírközlési szolgáltatások”: elektromágneses jelek továbbítását és vételét magában foglaló, rendszerint díjazás ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatás – a műsorszolgáltatás kivételével –, amelybe azonban nem tartozik bele az olyan tartalom szolgáltatásából álló gazdasági tevékenység, amelynek átviteléhez távközlés szükséges. A műsorszolgáltatás a televízió- és rádióprogramok jeleinek a nagyközönség számára történő eljuttatásához szükséges, megszakításmentes átviteli láncolata, azonban nem terjed ki az üzemeltetők közötti közreműködési kapcsolatokra;

„nyilvános hírközlési hálózat”: teljes egészében vagy nagyrészt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat;

„elektronikus hírközlési hálózat”: olyan átviteli rendszer, esetleg kapcsoló vagy útválasztó eszköz, valamint egyéb erőforrás, amely lehetővé teszi a vezetéken, rádióhullámon, optikai vagy egyéb elektromágneses úton történő jelátvitelt, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött (vonal- és csomagkapcsolt, beleértve az Internetet) és mobil földi hálózatokat, az elektromos vezetékrendszereket, annyiban, amennyiben azokat jelek továbbítására használják, a rádióműsor- és televízióműsor-terjesztő hálózatokat, valamint a kábeltelevízió-hálózatokat, a továbbított információtípusra tekintet nélkül;

„szabályozó hatóság”: az elektronikus hírközlési ágazatban az a szerv vagy szervek, amelyek feladata az ebben a fejezetben említett elektronikus hírközlés szabályozása;

egy szolgáltató akkor minősül „jelentős piaci erővel” rendelkezőnek, ha vagy önállóan, vagy másokkal együtt erőfölénnyel egyenértékű pozícióban van, azaz olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára, hogy a versenytársaktól, az ügyfelektől és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül viselkedjen;

„összekapcsolás”: egyazon vagy különböző szolgáltató által használt nyilvános hírközlési hálózatok fizikai vagy logikai összekapcsolása annak lehetővé tétele érdekében, hogy egy szolgáltató felhasználói kommunikálhassanak ugyanannak vagy egy más szolgáltatónak a felhasználóival, illetve hogy hozzáférjenek egy másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz. A szolgáltatásokat nyújthatják az érintett felek vagy más, a hálózathoz hozzáféréssel rendelkező felek. Az összekapcsolás a nyilvános hálózatüzemeltetők között létrehozott különleges hozzáférés-típus;

„egyetemes szolgáltatás”: azoknak a meghatározott minőségű szolgáltatásoknak a halmaza, amelyeket valamely Fél területén, megfizethető áron valamennyi felhasználó rendelkezésére kell bocsátani, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül; hatályáról és végrehajtásáról az egyes Felek döntenek;

„hozzáférés”: eszközök és/vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más szolgáltató számára meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából. Ide tartoznak többek között a hálózati elemek, illetve az azokhoz kapcsolódó létesítmények, amelyek a felszerelés rögzített vagy nem rögzített eszközök általi összekapcsolásához szükségesek lehetnek (különösen a helyi hurokhoz, létesítményekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amelyek a helyi hurkon keresztül nyújtott szolgáltatásokhoz szükségesek), a fizikai infrastruktúrához, köztük épületekhez, vezetékekhez és tornyokhoz való hozzáférés; a megfelelő szoftverrendszerekhez – köztük a működést támogató rendszerekhez – való hozzáférés, a számfordításhoz, illetve az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszerekhez való hozzáférés, a helyhez kötött és a mobil rendszerekhez való hozzáférés, különösen a barangolás, a digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférésű rendszereihez való hozzáférés; a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés;

„végfelhasználó”: olyan felhasználó, aki nem szolgáltat nyilvános hírközlő hálózatokat vagy nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatásokat;

„helyi hurok”: az a fizikai érpár, amely a nyilvános, helyhez kötött hírközlési hálózatban valamely előfizetői hálózati végpontot kapcsol össze a fő kábelrendezővel vagy annak megfelelő eszközzel.

az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé tegyék;

a kérelmezőt, kérésére, írásban értesítsék az engedély elutasításának okairól;

az engedély kérelmezője számára biztosítsák, hogy egy fellebbezési testülethez folyamodhasson, ha az engedély iránti kérelmet alaptalanul utasítják el;

a bármely Fél által az engedély megadása tekintetében előírt illetékek ( 30 ) ne haladják meg a vonatkozó engedélyek kezelésével, ellenőrzésével és felhasználásával kapcsolatban általában felmerülő igazgatási költségeket. A rádióspektrumok és számozási erőforrások használatáért fizetendő engedélyezési illetékekre nem vonatkoznak e pont követelményei.

megkülönböztetés-mentességre vonatkozó kötelezettségek annak biztosítására, hogy az üzemeltető azonos körülmények között azonos feltételeket alkalmazzon az azonos szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókra, és hogy másoknak a szolgáltatásokat és az információkat ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan minőségben nyújtsa, mint ahogyan saját szolgáltatásai, illetve leányvállalatainak vagy partnereinek szolgáltatásai esetében teszi;

vertikálisan integrált vállalkozásra rótt kötelezettség nagykereskedelmi árai és belső transzferárai átláthatóvá tétele érdekében, amennyiben erre a megkülönböztetésmentesség követelményének biztosítása vagy a tisztességtelen kereszttámogatás megelőzése céljából szükség van. A szabályozó hatóság meghatározhatja az alkalmazott formátumot és költségelszámolási módszert;

egy másik Fél szolgáltatói részéről érkező, hozzáférésre és egyes hálózati elemek, illetve azokhoz kapcsolódó létesítmények – beleértve a helyi hurok átengedését is – használatára irányuló ésszerű kérelmek teljesítésére vonatkozó kötelezettségek, többek között olyan helyzetekben, amelyekben a szabályozó hatóság úgy ítéli meg, hogy a hozzáférés megtagadása, vagy a hasonló hatású, ésszerűtlen feltételek meggátolnák a fenntartható versengő piac kialakulását lakossági szinten, vagy nem állnának a végfelhasználó érdekében;

meghatározott szolgáltatások nyújtásának kötelezettsége nagykereskedelmi alapon harmadik felek általi újraértékesítés céljából; nyílt hozzáférés biztosítása műszaki interfészekhez, protokollokhoz vagy más kulcsfontosságú technológiákhoz, amelyek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások interoperabilitásához vagy a virtuális hálózati szolgáltatásokhoz; a közös bérlet vagy a létesítmények megosztása más módjának biztosítása, beleértve a vezetékek, épületek és tornyok megosztását; meghatározott, a két végpont közötti szolgáltatások és a felhasználók közötti átjárhatóság biztosításához szükséges szolgáltatások nyújtása, beleértve az intelligens hálózati szolgáltatások nyújtását; a szolgáltatásnyújtás terén az igazságos verseny biztosításához szükséges operációs támogatórendszerekhez vagy hasonló szoftverrendszerekhez való hozzáférés biztosítása; hálózatok vagy hálózati eszközök összekapcsolása.

A szabályozó hatóságok más feltételeket is megszabhatnak a c) és d) pontban említett kötelezettségek mellett, beleértve a tisztességességet, az ésszerűséget és az időszerűséget;

költségmegtérülésre és árellenőrzésre vonatkozó kötelezettségek, beleértve az árak költségorientálására vonatkozó kötelezettségeket, illetve az egyes összekapcsolási és/vagy hozzáférési típusok költség-elszámolási rendszereire vonatkozó kötelezettségeket; olyan helyzetekben, amikor a piacelemzésből az derül ki, hogy a versenyképesség hatékonysága terén a miatt vannak hiányosságok, hogy az érintett gazdasági szereplő valószínűleg túlságosan magas szinten tartja árait vagy árprést alkalmaz a végfelhasználó kárára;

A szabályozó hatóságok figyelembe veszik az üzemeltető befektetését és a megfelelő befektetett tőke ésszerű megtérülését biztosítják számára.

a konkrét termékpiacokat, szolgáltatáspiacokat és földrajzi piacokat megjelölő szabályozó hatóság által a szolgáltatóra rótt konkrét kötelezettségek közzétételének kötelezettsége; naprakész információk – feltéve, hogy azok nem bizalmasak és nem sértenek üzleti titkot – oly módon történő nyilvánosságra hozatala, hogy minden érdekelt számára garantált legyen az adott információkhoz való könnyű hozzáférés;

átláthatósági kötelezettség, megkövetelve az üzemeltetőktől, hogy bizonyos információkat nyilvánossá tegyenek, különösen ha az üzemeltetőt a megkülönböztetésmentességre vonatkozó kötelezettségek terhelnek, a nemzeti szabályozó hatóságok megkövetelhetik, hogy ez az üzemeltető referenciaajánlatot tegyen közzé, amelynek megfelelően szétválasztottnak kell lennie, hogy biztosítsa, hogy a vállalkozásoknak ne kelljen olyan eszközökért fizetniük, amelyek az igényelt szolgáltatáshoz nem szükségesek, továbbá tartalmaznia kell a vonatkozó ajánlatok piaci igények szerint lebontott elemeinek leírását, valamint a kapcsolódó feltételeket, beleértve az árakat is.

valamennyi előfizető névjegyzékét ( 31 ) elérhetővé tegyék a felhasználók számára akár nyomtatásban, akár elektronikus úton, illetve mindkét módon, és azokat rendszeresen, évente legalább egyszer frissítsék;

az a) pontban szereplő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek alkalmazzák a megkülönböztetésmentesség elvét a más szervezetek által számukra nyújtott információk kezelése tekintetében.

a befektetők, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;

az érintett Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

hivatalos közzététel révén; vagy

más írott vagy elektronikus formában.

a harmadik országokkal jövőben kötendő kétoldalú megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru menetrend szerinti kereskedelmét, és megszűntetik az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi kétoldalú megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; és

eltörölnek minden olyan közigazgatási, technikai és egyéb intézkedést, illetve tartózkodnak minden ilyen bevezetésétől, amely közvetett korlátozást jelentene és megkülönböztető hatással lenne a másik Fél állampolgáraira vagy vállalkozásaira a szabad szolgáltatásnyújtást illetően a nemzetközi tengeri szállításban.

tengerhajózási és kapcsolódó szolgáltatásainak hirdetése, marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, saját számlára vagy más nemzetközi tengeri szállítmányozási szolgáltató nevében az ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat révén;

üzleti információk szolgáltatása bármilyen eszköz felhasználásával, beleértve a számítógépes információs rendszereket és az elektronikus adatcsere rendszereket is (a távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést nem tartalmazó korlátozások függvényében);

dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;

hajók beérkezésének szervezése vagy teheráruk átvétele saját számlára vagy más nemzetközi tengeri szállítmányozási szolgáltató nevében;

bármiféle üzleti megállapodás létesítése bármilyen helyi hajózási ügynökséggel, beleértve a részesedést is a társaság részvénytőkéjében és helyben vagy külföldről toborzott személyzet felvételét, tekintettel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire;

bármely szállítási szolgáltatás valamennyi módozatának megvásárlása és felhasználása saját számlára vagy ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve belvízi utakon, közúton és vasúton történő szolgáltatásokat és valamennyi szállítási módozat kiegészítő szolgáltatásait, amelyek az integrált szolgáltatás nyújtásához szükségesek;

a gazdasági tevékenységek folytatásához szükséges berendezések birtoklása.

a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

a közvetítő szolgáltatók felelőssége az információk továbbítása vagy tárolása tekintetében;

a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

a fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén;

az elektronikus kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme vagy a közrend fenntartása;

az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvása;

a kimerülő természeti erőforrások megőrzése, amennyiben az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai befektetők korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba;

a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;

azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosítása, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

az e megállapodás 88. cikkének (1) bekezdésével és 94. cikkével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, befektetői vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása ( 33 ).

megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítél; vagy

bármely Felet megakadályozná az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

bármely Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.

az olyan kereskedelmi tranzakciókkal vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos hitelekre vonatkozó szabad tőkemozgás, amelyben a Felek valamelyikében állandó lakóhellyel rendelkező személy vesz részt;

a másik Fél befektetői általi értékpapír-befektetésekkel, valamint pénzügyi kölcsönökkel és hitelekkel kapcsolatos szabad tőkemozgás.

egy, a gazdaságpolitikáért felelős központi végrehajtó szervet, amelynek feladata, hogy a közbeszerzéshez kapcsolódó valamennyi területen koherens politikát biztosítson; Ez a szerv elősegíti és összehangolja e fejezet végrehajtását, valamint irányítja a jogszabály-közelítési folyamatot.

egy pártatlan és független szervet, amelynek feladata, hogy az szerződések odaítélése során felülvizsgálja az ajánlatkérők által hozott döntéseket. Ebben a kontextusban a „független” azt jelenti, hogy az adott szerv valamennyi ajánlatkérőtől és gazdasági szereplőtől elkülönülő közigazgatási szerv. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy e szerv döntéseit bírósági felülvizsgálatnak vessék alá.

a piacon verseny keletkezhessen; és

a szerződés odaítélését megelőzően bármely érdekelt gazdasági szereplő megfelelően hozzáférhessen a tervezett közbeszerzéssel kapcsolatos információkhoz, és jelezhesse ajánlattételi szándékát;

azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon teszik; és

a kiválasztás olyan objektív tényezők alapján történik, mint az ajánlattevők tapasztalata az érintett ágazatban, vállalkozásuk mérete és infrastruktúrája vagy műszaki és szakmai képességeik.

az előadóművészeknek, előadásaik rögzítése tekintetében;

a hangfelvétel-előállítóknak, hangfelvételeik tekintetében;

a filmek első rögzítése előállítóinak, filmjeik eredeti és többszörözött példányai tekintetében;

a műsorszolgáltató szervezeteknek műsoraik rögzítése tekintetében, az e megállapodás 169. cikke (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

magáncélú felhasználás esetén;

napi eseményekről szóló tudósításhoz kapcsolódó, rövid részletek felhasználása esetén;

a műsorszolgáltató szervezetek által saját eszközökkel és saját műsor céljából végzett, ideiglenes (efemer) rögzítés esetén,

kizárólag oktatás vagy tudományos kutatás céljából végzett felhasználás esetén.

az előadóművészek számára előadásaik rögzítése tekintetében;

a hangfelvétel-előállítók számára hangfelvételeik tekintetében;

a filmek első rögzítése előállítói számára filmjeik eredeti és a többszörözött példányai tekintetében;

a műsorszolgáltató szervezetek számára műsoraik rögzítése tekintetében függetlenül attól, hogy a műsor közvetítése vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.

harmadik felek közötti hálózaton belüli továbbítását valamely közvetítő eszköz révén; vagy

jogszerű használatát,

népszerűsítésének, reklámozásának vagy forgalmazásának célja bármely hatékony technológiai intézkedés megkerülése; vagy

a bármely hatékony technológiai intézkedés megkerülésén túl csak korlátozott kereskedelmileg jelentős rendeltetéssel bírnak; vagy

tervezésének, előállításának, módosításának vagy szolgáltatásának a célja bármely hatékony technológiai intézkedés megkerülésének a lehetővé tétele vagy megkönnyítése.

bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása;

az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása, forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül eltávolították vagy megváltoztatták,

a szerző, műve eredeti vagy többszörözött példányainak tekintetében;

az előadóművész, előadásának rögzítése tekintetében;

a hangfelvétel-előállító, hangfelvételei tekintetében;

a film első rögzítésének előállítója, filmje eredeti és többszörözött példányai tekintetében.

e tevékenységeket az engedéllyel rendelkező személy vagy a program példányának felhasználására jogosult másik személy, vagy ezek nevében az erre felhatalmazott személy végzi;

az együttes működtetéshez szükséges információ korábban nem volt az e bekezdés a) pontjában említett személyek számára könnyen hozzáférhető; és

ezek a tevékenységek az eredeti számítógépes programnak csak az együttes működtetéshez szükséges részeire korlátozódnak.

az önállóan megalkotott számítógépes programmal való együttes működtetésen kívül más célokra nem használható fel;

másokkal nem közölhető, kivéve, ha erre az önállóan megalkotott számítógépes program együttes működtetéséhez van szükség; vagy

a kifejezési formájában lényegében hasonló számítógépes program kifejlesztéséhez, előállításához és forgalomba hozatalához, illetve a szerzői jogot sértő más cselekményhez nem használható fel.

nem elektronikus adatbázis magáncélra történő többszörözése esetében;

a forrás megjelölésével és a nem kereskedelmi cél által indokolt mértékben, kizárólag oktatás szemléltetése vagy tudományos kutatás céljából történő felhasználás esetében;

a közbiztonság, illetve közigazgatási vagy bírósági eljárás érdekében történő felhasználás esetében;

szerzői jogokra vonatkozó, rendszerint a Felek mindegyike által engedélyezett más kivételek esetében, az a), b) és c) pont sérelme nélkül.

nem képezheti védjegy részét;

nem alkalmas a megkülönböztetésre;

kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

kizárólag olyan formából áll, amely

a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és a Párizsi Egyezmény 6ter cikke alapján a védjegyoltalmat el kell utasítani vagy törölni kell.

a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

saját nevét vagy címét;

az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;

a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében, feltéve, hogy azokat az ipari és kereskedelmi ügyekben alkalmazott tisztességes gyakorlattal összhangban alkalmazzák.

a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el;

a védjegynek árukon vagy azok csomagolásán kizárólag export célzattal történő használata.

a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

a védjegy – a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

az oltalom alatt álló védett név bármely közvetlen vagy közvetett használata hasonló, az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő termékek esetében, amennyiben az ilyen használat a földrajzi árujelző hírnevét használja ki;

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló nevet lefordítják, kiejtés szerinti átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, vagy azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „mint” és hasonlók;

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

Champagne,

Cognac,

Madeira,

Porto,

Jerez/Xérès/Sherry,

Calvados,

Grappa,

Anis português,

Armagnac,

Marsala,

Malaga,

Tokaj

Parmigiano Reggiano,

Roquefort,

Feta

e megállapodás XXII-A. melléklete A. részének módosítása a Feleknél alkalmazandó jogszabályokra való hivatkozások tekintetében;

e megállapodás XXII-A. melléklete B. részének módosítása a földrajzi árujelzők lajstromozása és ellenőrzése tekintetében;

e megállapodás XXII-B. mellékletének módosítása egyes kritériumoknak a kifogásolási eljárásba való felvétele tekintetében;

e megállapodás XXII-C. és XXII-D. mellékletének módosítása a földrajzi árujelzők tekintetében;

a Felek kölcsönös tájékoztatása a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi és szakpolitikai változásokról és minden, a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos más, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyről;

információcsere a földrajzi árujelzőkről, azok e megállapodásnak megfelelő oltalmának vizsgálata céljából.

az alkotóelem az összetett termékbe való beépítését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyedi jelleg követelményeinek.

nem lajstromozott formatervezési minta esetében azt az időpontot megelőzően, amikor a mintát, amelyre oltalmi kérelmet nyújtottak be, először tették elérhetővé a nyilvánosság számára;

lajstromozott formatervezési minta esetében annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.

nem lajstromozott formatervezési minta esetében azt az időpontot megelőzően, amikor a mintát, amelyre oltalmi kérelmet nyújtottak be, először tették elérhetővé a nyilvánosság számára;

lajstromozott formatervezési minta esetében annak a mintának a lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőzően, amelyre az oltalmat igénylik.

a szerző, a jogutódja vagy – valamelyiküktől származó tájékoztatás, illetve valamelyikük cselekménye eredményeképpen – harmadik személy; és

a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – megelőző tizenkét hónapos időszak alatt.

ha a minta nem felel meg az e megállapodás 212. cikke a) pontjában szereplő fogalommeghatározásnak;

ha nem felel meg az e megállapodás 213. cikkében és 217. cikkében ((3), (4) és (5) bekezdés) előírt követelményeknek;

ha a jogosult bírósági ítélet alapján nem jogosult a mintára;

ha a minta ütközik a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak lajstromozott mintaoltalmat, vagy az ilyen minta bejelentésével;

ha egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az érintett Fél joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására;

ha a formatervezési minta az érintett Fél szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlanul használ;

ha a formatervezési minta a Párizsi Egyezmény 6ter cikkében felsorolt bármelyik elemet, illetve az említett egyezmény 6ter cikkében nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett Fél területén különösen fontos közérdek fűződik;

Ez a bekezdés nem sérti a Felek azon jogát, hogy formai követelményeket határozzanak meg a formatervezési minták oltalmi kérelmére vonatkozóan.

magánjellegű, illetve nem kereskedelmi céllal folytatott tevékenységek;

a kísérleti célú cselekmények;

az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

külföldön lajstromozott és az érintett Fél területén időlegesen tartózkodó hajók és légijárművek felszerelése;

alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából az érintett Fél területére történő behozatala;

az ilyen járművek javítása.

„biológiai anyag” bármely olyan – genetikai információt tartalmazó – anyag, amely önmagában képes a szaporodásra, vagy biológiai rendszerben szaporítható;

„mikrobiológiai eljárás” az az eljárás, amelyet mikrobiológiai anyag felhasználásával vagy ilyen anyagon hajtanak végre, vagy amely mikrobiológiai anyagot eredményez.

a növényfajták és az állatfajták;

a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások;

az emberi test képződése és fejlődése különböző szakaszaiban, valamint bármely elemének puszta felfedezése, beleértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját.

az ember klónozására szolgáló eljárás;

az ember csíravonalának genetikai azonosságát módosító eljárás;

az emberi embrió alkalmazása ipari vagy kereskedelmi célra;

az állatok genetikai azonosságát módosító eljárás, ha az szenvedést okozhat az állatoknak anélkül, hogy bármilyen jelentős gyógyászati előnyt nyújtana az emberek vagy az állatok számára, továbbá az ilyen eljárással létrejövő állat.

ha a nemesítő nem tudja megszerezni vagy hasznosítani a növényfajta-oltalom tárgyát egy korábbi szabadalom megsértése nélkül, kérelmére a szabadalmazott találmány hasznosítására – megfelelő díj megfizetése ellenében – az oltalom alatt álló növényfajta hasznosításához szükséges terjedelemben kizárólagosságot nem biztosító kényszerengedélyt kell adni. A Felek biztosítják, hogy – ilyen engedély esetén – a szabadalmas igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a növényfajta-oltalom szerinti növényfajta hasznosítására.

ha a biotechnológiai találmány szabadalmasa nem tudja a szabadalmat hasznosítani egy korábbi növényfajta-oltalom megsértése nélkül, kérelmére az oltalom alatt álló növényfajta hasznosítására – megfelelő díj megfizetése ellenében – kizárólagosságot nem biztosító kényszerengedélyt kell adni. A Felek biztosítják, hogy – ilyen engedély esetén – a növényfajta-oltalom jogosultja igényt tarthat arra, hogy méltányos feltételekkel engedélyt adjanak számára a szabadalom szerinti találmány hasznosítására.

a szabadalmassal vagy a növényfajta-oltalom jogosultjával a hasznosítási szerződés megkötésére tett kísérlet eredménytelen volt;

a növényfajta, illetve a találmány számottevő gazdasági jelentőségű műszaki előrelépést jelent a szabadalom szerinti találmányhoz, illetve a növényfajta-oltalom szerinti növényfajtához viszonyítva.

az e megállapodás 225. cikkének (2) bekezdése alapján oltalomban részesülő topográfia többszörözése;

a topográfia, vagy az annak alapján gyártott félvezető termék kereskedelmi célú hasznosítása vagy behozatala.

szellemitulajdon-jogok jogosultjai, a vonatkozó jog rendelkezéseivel összhangban;

ezen jogok, különösen használati engedélyek használatára jogosult minden egyéb személy, a vonatkozó jog rendelkezéseinek megfelelően;

a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezetek, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék, a vonatkozó jog rendelkezéseinek megfelelően.

akinek a birtokában kereskedelmi mennyiségben találtak jogsértő árut;

akiről kiderült, hogy üzletszerűen vett igénybe jogsértő szolgáltatásokat;

akiről kiderült, hogy üzletszerűen végzett jogsértő tevékenységek során igénybe vett szolgáltatásokat;

vagy

akiről az e bekezdés a), b) vagy c) albekezdésében említett személy jelezte, hogy részt vett az áruk előállításában, feldolgozásában, vagy forgalmazásában, vagy a szolgáltatások nyújtásában.

az áruk vagy szolgáltatások előállítóinak, feldolgozóinak, forgalmazóinak, szállítóinak és más korábbi tulajdonosainak, valamint a tervezett kis- és nagykereskedőknek a neve és címe;

az előállított, feldolgozott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre, valamint az érintett árukért és szolgáltatásokért érvényesített árra vonatkozó információk.

átfogóbb tájékoztatást biztosítanak a jogosultnak;

az e cikk értelmében közölt információk polgári vagy büntetőjogi eljárásokban való felhasználása tekintetében irányadók;

az információhoz való joggal való visszaéléssel kapcsolatos felelősséget szabályozzák;

lehetőséget nyújtanak az információnyújtás megtagadására, amely arra kényszerítené az e cikk (1) bekezdésében említett személyt, hogy beismerje saját vagy közvetlen rokonainak a részvételét egy szellemitulajdon-jog megsértésében; vagy

az információforrások bizalmasságának védelmét vagy a személyes adatok feldolgozását szabályozzák.

figyelembe vesznek minden fontos szempontot, mint amilyen például a sértett fél által elszenvedett negatív gazdasági következményeket, ideértve a nyereségkiesést, a jogsértő által szerzett tisztességtelen nyereséget, és – adott esetben – a gazdasági szempontoktól eltérő tényezőket, mint például a jogsértő által a jogosultnak okozott erkölcsi sérelmet; vagy

e bekezdés a) pontja mellett további lehetőségként, megfelelő esetekben, a kártérítést átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők alapján, mint amilyen például legalább azon jogdíjak vagy díjak összege, amelyek a jogosultnak jártak volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna a szóban forgó szellemitulajdon-jog használatáért.

nem kezdeményezi a továbbítást;

nem választja ki az adatátvitel címzettjét; és

nem választja meg vagy módosítja a továbbított információt.

a szolgáltató nem módosítja az információt;

a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;

a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben elismert és alkalmazott szabályokat;

a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó adatok megszerzése érdekében; és

a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a hozzáférés megszüntetését.

a szolgáltató nem rendelkezik tényleges ismerettel illegális cselekményről vagy információról, és a kártérítés tekintetében nincs tudomása olyan tényekről vagy körülményekről, amelyekből az illegális cselekmény vagy információ nyilvánvaló; vagy

a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.

„hamisított áruk”, azaz:

„kalóztermékek”, azaz olyan termékek, amelyek a termelés szerinti országban egy szerzői jog vagy ahhoz kapcsolódó jog vagy formatervezési mintaoltalmi jog jogosultja vagy a jogosult által megfelelően felhatalmazott személy engedélye nélkül készültek, vagy amelyek ily módon készült másolatokat tartalmaznak, függetlenül attól, hogy a belső jog szerint sor került-e a termék lajstromozására.

olyan áruk, amelyek azon Fél törvényei értelmében, ahol a vámeljárást kezdeményezik, sértenek valamely:

információcsere a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi keretekre, valamint a vonatkozó oltalmi és érvényesítési szabályokra; a jogalkotás előrehaladására vonatkozó tapasztalatcsere az EU-Fél és Ukrajna között;

a szellemitulajdon-jogok érvényesítésére vonatkozó tapasztalatcsere az EU-Fél és Ukrajna között;

tapasztalatcsere az EU-Fél és Ukrajna között a vámszervek, a rendőrség, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási szervek általi központi és az alatti szintű végrehajtásra vonatkozóan; együttműködés – harmadik országokkal is – a hamisított áruk exportálásának megelőzésére;

kapacitásfejlesztés; személyzet cseréje és képzése;

a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információk népszerűsítése és terjesztése többek között az üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a jogosultak tudatosságának erősítése;

az intézményi együttműködés javítása, például a szellemi tulajdonjogi hivatalok között;

a nyilvánosság figyelmének felkeltése és képzésének előmozdítása a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos politikák területén: hatékony stratégiák kidolgozása a kulcsfontosságú célközönségek azonosítása és olyan kommunikációs programok létrehozása céljából, amelyek erőteljesebben felhívják a fogyasztók és a média figyelmét a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének hatásaira, valamint annak egészségügyi és biztonsági kockázataira és a szervezett bűnözéshez való kapcsolatára.

mielőtt az egyik Fél versenyhatósága versenyjoga megsértése miatt szankciót vet ki vagy jogorvoslattal él valamely természetes vagy jogi személlyel szemben, lehetőséget adjon az érintett személynek a Felek vonatkozó versenyjogában meghatározott ésszerű időn belüli meghallgatásra és bizonyítékai bemutatására azt követően, hogy az érintett természetes vagy jogi személyt tájékoztatta a jogsértés fennállására vonatkozó ideiglenes következtetéseiről; és

az adott Fél törvényei alapján működő bíróság vagy független törvényszék ilyen szankciókat kiszabjon vagy jogorvoslattal éljen, illetve – az érintett személy kérésére – ezeket a szankciókat vagy jogorvoslatokat felülvizsgálja.

egyik Fél sem fogad el vagy tart fenn az e megállapodás 254. cikkében és a 258. cikke (1) bekezdésében foglalt elvekkel ellentétes intézkedéseket; és

a Felek biztosítják, hogy az ilyen vállalatokra vonatkozzon az e megállapodás 253. cikke (2) bekezdésében meghatározott versenyjogi szabályozás,

a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják;

a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás.

az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság;

valamely közös európai érdeket ( 40 ) szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy az Európai Unió valamely tagállama, illetve Ukrajna gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás;

az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a Felek érdekeivel ellentétben;

a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, amennyiben az az Unión belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja hátrányosan, a Felek érdekeivel ellentétben;

az EU horizontális csoportmentességi rendeletei, valamint a horizontális és ágazati állami támogatási szabályok szerint jóváhagyott célkitűzések megvalósítására, az említett rendeletekben és szabályokban meghatározott feltételekkel összhangban nyújtott támogatás;

az e megállapodás V. címe 6. fejezetének (Környezetvédelem) XXIX. mellékletében felsorolt uniós irányelvekben előírt kötelező szabványoknak való megfeleléshez szükséges beruházásokhoz a jogszabályokban előírt végrehajtási időszak alatt nyújtott támogatás, és a létesítményeknek és berendezéseknek az új követelményekhez való igazításához nyújtott támogatás a bruttó elszámolható költségek 40 %-áig engedélyezhető.

a hatóságok az állami pénzeszközöket közvetlen vagy közvetett módon (például közvállalkozások vagy pénzügyi szervezetek közvetítésével) bocsájtják az érintett közvállalkozások rendelkezésre;

mire használják fel ténylegesen ezeket az állami pénzeszközöket.

valamennyi olyan termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos költségek és bevételek, amelyekkel kapcsolatban a vállalkozás különleges vagy kizárólagos jogot kapott, illetve minden olyan általános gazdasági érdekű szolgáltatás, amellyel a vállalatot megbízták, másrészről pedig minden olyan további különálló termék vagy szolgáltatás, amely a vállalkozás tevékenységi körébe tartozik;

a költségek és bevételek tevékenységekhez való hozzárendelésénél vagy tevékenységek közötti megosztásánál alkalmazott módszerek pontos részletei. Ezek a módszerek a költségforrás, objektivitás, átláthatóság és következetesség számviteli elveinek alapján működnek olyan, nemzetközileg elismert számviteli módszereknek megfelelően, mint például a tevékenységalapú költségelszámolás; emellett pedig auditált adatokra épülnek.

minimalizálják a továbbítás és szállítás véletlenszerű megszakadásának, csökkenésének vagy megállításának kockázatát;

haladéktalanul helyreállítsák az ilyen, véletlenszerűen megszakadt, lecsökkent vagy megállított továbbítás vagy szállítás normális működését.

haladéktalanul közzétételre kerüljenek vagy más formában egy hivatalosan kijelölt médium útján, és ha lehetséges és kivitelezhető, elektronikus úton, megkülönböztetésmentes módon az érdekelt személyek rendelkezésére álljanak – olyan módon, amely lehetővé teszi az érdekelt személyek és a másik Fél részére, hogy tudomást szerezzenek róluk;

az ilyen intézkedés céljára és indokára magyarázatot adjanak; és

kellő időt biztosítsanak a közzététel és az ilyen intézkedés hatálybalépése között, kivéve amennyiben ez szükséghelyzet esetén nem lehetséges.

törekszik arra, hogy előzetesen közzé tegyen valamennyi általánosan alkalmazandó intézkedést, amelynek elfogadását vagy módosítását javasolja, ideértve a javaslat céljára és indokára vonatkozó magyarázatot;

ésszerű lehetőséget biztosít az érdekelt személyek részére, hogy az ilyen javasolt intézkedéseket véleményezhessék, és különösen, hogy ennek megtételére elegendő idő álljon rendelkezésre; és

törekszik arra, hogy figyelembe vegye az érdekelt személyek által az ilyen javasolt intézkedésekkel kapcsolatban kinyilvánított véleményeket.

ésszerű lehetőségre saját álláspontjuk alátámasztása, illetve megvédése érdekében; és

olyan döntéshozatalra, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha azt a Fél jogszabálya előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.

az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;

a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása;

a gyermekmunka tényleges megszüntetése; és

a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

amennyiben a Felek a választottbírói testület két tagját illetően egyeznek meg, a fennmaradó tagot azon személyek közül kell kiválasztani, melyeket a Felek elnökként jelöltek ki.

amennyiben a Felek a választottbírói testület egy tagját illetően egyeznek meg, a fennmaradó tagok egyikét azon személyek közül kell kiválasztani, melyeket a panaszos Fél, a másikat pedig azok közül, melyeket a bepanaszolt Fél javasolt.