TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS

egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között

PREAMBULUM

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Unió vagy az EU)

és

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: az EURATOM,

egyrészről, és

UKRAJNA

másrészről

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a közeli történelmi kapcsolatot és a Felek közötti egyre szorosabb kötelékeket, valamint azon óhajukat, hogy ambiciózus és innovatív módon erősítsék és terjesszék ki kapcsolataikat;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT egy közös értékeken, nevezetesen a demokratikus elvek, a jogállamiság, a jó kormányzás, az emberi jogok és alapvető szabadságok – ideértve a nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek jogait, a kisebbségekhez tartozó személyek megkülönböztetésének tilalmát, az emberi méltóságot, és a szabad piacgazdaság elvei melletti elkötelezettséget is – tiszteletben tartásán alapuló szoros és tartós kapcsolat mellett, ami megkönnyíti Ukrajna uniós politikákban való részvételét;

FELISMERVE, hogy Ukrajnának, mint európai országnak az Európai Unió (EU) tagállamaival közös a történelme, és hogy azokkal közös értékeket vall, valamint hogy Ukrajna elkötelezett a fenti értékek előmozdítása mellett;

MEGJEGYEZVE, hogy Ukrajna milyen fontosságot tulajdonít európai mivoltának;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy Ukrajnában a közvélemény erőteljesen támogatja az ország európai útját;

MEGERŐSÍTVE, hogy az Európai Unió elismeri Ukrajna európai törekvéseit, és üdvözli európai választását, ideértve azon kötelezettségvállalását is, hogy mélyreható és fenntartható demokráciát és piacgazdaságot hoz létre;

ELISMERVE, hogy azon közös értékek, amelyeken az Európai Unió nyugszik – nevezetesen a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság – e megállapodásnak is alapvető elemei;

ELISMERVE, hogy Ukrajna Európai Unióval való politikai társulása és gazdasági integrációja e megállapodás végrehajtásának előmenetelétől, valamint attól függ majd, hogy Ukrajna mennyire tudja biztosítani a közös értékek tiszteletben tartását, valamint hogyan halad előre politikai, gazdasági és jogi területeken az Unióval való konvergencia terén;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában, az 1991. évi madridi és 1992. évi bécsi konferencia záródokumentumában, az új Európáért létrejött 1990. évi Párizsi Chartában, az ENSZ 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. évi egyezményében foglalt valamennyi elv és rendelkezés végrehajtása mellett;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék a nemzetközi békét és biztonságot, valamint hatékony többoldalúságot alakítsanak ki és elősegítsék a viták békés rendezését, különösen azáltal, hogy e célból szorosan együttműködnek az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), az EBESZ és az Európa Tanács keretében;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének előmozdítása mellett;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy még jobban közelítsék a közös érdeket képviselő kétoldalú, regionális és nemzetközi kérdésekben kialakított álláspontot, figyelembe véve az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikáját, ideértve a közös biztonság- és védelempolitikát is;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a Felek nemzetközi kötelezettségeinek újbóli megerősítése, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik terjedése elleni küzdelem, valamint a leszerelés és fegyverzetellenőrzés terén folytatott együttműködés mellett;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előrevigyék Ukrajnában a reformokat és a közelítési folyamatot, ezzel hozzájáruljanak a fokozatos gazdasági integrációhoz és a politikai társulás elmélyítéséhez;

AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy Ukrajnának végre kell hajtania az e megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges politikai, társadalmi-gazdasági, jogi és intézményi reformokat, valamint elkötelezve magukat amellett, hogy határozattan támogatják Ukrajnában a fenti reformokat;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy gazdasági integrációt valósítsanak meg, többek között e megállapodás szerves részeként egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség kialakításával, a Felek Kereskedelmi Világszervezetbeli tagságából fakadó jogoknak és kötelezettségeknek megfelelően, többek között kiterjedt szabályozási közelítés révén;

FELISMERVE, hogy egy ilyen mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség – a jogszabályi közelítés tágabb értelemben vett folyamatához kapcsolódva – elősegíti az Európai Unió belső piacával való további gazdasági integrációt, az e megállapodásban előirányozottak szerint;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a Felek közötti gazdasági kapcsolatoknak, és mindenekelőtt a kereskedelemnek és befektetésnek kedvező új környezet kialakítása, továbbá a verseny, valamint a gazdasági átalakuláshoz és korszerűsítéshez elengedhetetlen tényezők ösztönzése mellett;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiaügyi együttműködés megerősítése mellett a Felek az Energiaközösségről szóló szerződés végrehajtása melletti kötelezettségvállalása alapján;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT az energiabiztonság megerősítése, a megfelelő infrastruktúra kifejlesztése, a piacintegráció és az uniós vívmányok kulcsfontosságú elemeihez való szabályozási közelítés fokozása, az energiahatékonyság előmozdítása és megújuló energiaforrások felhasználása, valamint a magas fokú nukleáris biztonság és védettség elérése mellett;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a – szolidaritás, kölcsönös bizalom, közös felelősség és partnerség alapelvei alapján folytatott – párbeszéd fokozása, valamint a bevándorlás, a menekültügy és a határigazgatás területén, átfogó megközelítéssel folytatott együttműködés mellett, figyelembe véve a legális migrációt, valamint az illegális migráció és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén folytatott együttműködést, valamint biztosítva a visszafogadási megállapodás hatékony végrehajtását;

FELISMERVE annak jelentőségét, hogy mielőbb vízummentes utazási rendszert kell bevezetni Ukrajna állampolgárai számára, feltéve, hogy a jól szervezett és biztonságos mobilitás minden feltétele teljesül;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem, a tiltott kábítószerek kínálatának és keresletének csökkentése, valamint a terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés fokozása mellett;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a környezetvédelem területén folytatott együttműködés megerősítése és a fenntartható fejlődés és a zöld gazdaság elvei mellett;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák az emberek közötti kapcsolatokat;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT a határokon átnyúló és régiók közötti együttműködés előmozdítása mellett;

ELKÖTELEZVE MAGUKAT Ukrajna jogszabályainak fokozatos uniós jogszabályokhoz való – az e megállapodásban meghatározottak szerinti – közelítése, és annak hatékony végrehajtása mellett;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy e megállapodás nem sérti, és nyitva hagyja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok jövőbeni alakulását;

MEGERŐSÍTVE, hogy e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai Unió részeként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik mindaddig, amíg az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen nem értesíti Ukrajnát arról, hogy az Egyesült Királyság és/vagy Írország az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Európai Unió részeire nézve – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően vagy a Szerződésekhez csatolt, az átmeneti rendelkezésekről szóló (36.) jegyzőkönyv 10. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Ukrajnát a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyvnek megfelelően.

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

Célkitűzések

1.   Társulás jön létre egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna között.

2.   E társulás célkitűzései a következők:

I.   CÍM

ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

2. cikk

A demokratikus elvek, emberi jogok és alapvető szabadságok – különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányban és az Új Európáért 1990. évi Párizsi Chartában, és egyéb vonatkozó emberi jogi okmányokban – többek között az ENSZ Emberi Jogokról szóló Egyetemes Nyilatkozatában és az emberi jogokról szóló európai egyezményben – megfogalmazottak szerint, valamint a jogállamiság elvének tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapját, és e megállapodás alapvető elemeit képezik. A szuverenitás és területi integritás, a határok sérthetetlensége és a függetlenség elve tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik terjedésének megakadályozása ugyancsak e megállapodás alapvető elemeit képezi.

3. cikk

A Felek elismerik, hogy a kapcsolatuk alapját a szabad piacgazdaság elvei képezik. A jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás, a korrupció elleni küzdelem, a nemzetközi szervezett bűnözés és a terrorizmus különféle formái elleni küzdelem, a fenntartható fejlődés előmozdítása és a hatékony többoldalúság központi szerepet játszik a Felek közötti kapcsolatok előmozdításában.

II.   CÍM

POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS REFORM, POLITIKAI TÁRSULÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KONVERGENCIA A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÜLETÉN

4. cikk

A politikai párbeszéd céljai

1.   A Felek továbbfejlesztik és megerősítik politikai párbeszédüket a közös érdeket képviselő valamennyi területen. Ez előmozdítja a fokozatos közelítést kül- és biztonságpolitikai kérdésekben azzal a céllal, hogy Ukrajnát fokozottabban bevonják az európai biztonság területére.

2.   A politikai párbeszéd céljai a következők:

5. cikk

A politikai párbeszéd fórumai

1.   A Felek rendszeres politikai párbeszéd-találkozókat tartanak csúcstalálkozók formájában.

2.   Miniszteri szinten a politikai párbeszédre közös megállapodással, az e megállapodás 460. cikkében említett Társulási Tanács keretében, valamint a Felek külügyminiszteri szintű rendszeres ülései keretében kerül sor.

3.   A politikai párbeszéd további formái:

4.   A Felek közös megállapodással a politikai párbeszéd más eljárásairól és mechanizmusairól is megállapodhatnak, ideértve rendkívüli konzultációkat is.

5.   Parlamenti szinten politikai párbeszédre az e megállapodás 467. cikkében említett parlamenti társulási bizottság keretében kerül sor.

6. cikk

Párbeszéd és együttműködés a hazai reformfolyamatot illetően

A Felek együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy belső politikáikat a Felek által közösen osztott elvek – különösen a demokratikus intézmények stabilitása és hatékonysága, a jogállamiság, és – az e megállapodás 14. cikkében említettek szerint különösen az emberi jogok és alapvető szabadások tiszteletben tartása – alapján alakítsák ki.

7. cikk

Kül- és biztonságpolitika

1.   A Felek intenzívebbé teszik párbeszédüket és együttműködésüket, és fokozatos konvergenciát mozdítanak elő a kül- és biztonságpolitika terén, beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát is, és különösen foglalkoznak a konfliktus-megelőzés és a válságkezelés, a regionális stabilitás, a leszerelés, a non-proliferáció, a fegyverzetellenőrzés és a fegyverkivitel ellenőrzésének kérdéseivel, valamint az űrkutatás területén a megerősített, kölcsönösen előnyös párbeszéddel. Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapszik, és az a célja, hogy fokozza a politikai konvergenciát és hatékonyságot, valamint előmozdítsa a közös politikatervezést. E célból a Felek igénybe veszik a kétoldalú, nemzetközi és regionális fórumokat.

2.   Ukrajna, az EU és a tagállamok újból megerősítik elkötelezettségüket a függetlenség, a szuverenitás, a területi integritás és a határok sérthetetlenségének az ENSZ Alapokmányában és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában meghatározott elvei tiszteletben tartása, valamint ezen elveknek kétoldalú és többoldalú kapcsolataikban való előmozdítása iránt.

3.   A Felek az e megállapodásban előirányozott politikai párbeszéd valamennyi szintjén – ideértve miniszteri szinten is – kellő időben és átfogóan foglalkoznak az ezen elveket érintő kihívásokkal.

8. cikk

Nemzetközi Büntetőbíróság

A Felek együttműködnek a béke és a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdításában a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi Római Statútumának és kapcsolódó okmányainak ratifikálása és végrehajtása révén.

9. cikk

Regionális stabilitás

1.   A Felek fokozzák a közös szomszédságuk stabilitásának, biztonságának és demokratikus fejlődésének előmozdítására irányuló közös erőfeszítéseiket, és különösen törekszenek arra, hogy együttműködjenek a regionális konfliktusok békés rendezése érdekében.

2.   Ezen erőfeszítéseket a nemzetközi béke és biztonság megóvásának az ENSZ Alapokmányában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975. évi Helsinki Záróokmányában és egyéb többoldalú eszközökben lefektetett, mindkettejük által elfogadott elveire fogják alapozni.

10. cikk

Konfliktus-megelőzés, válságkezelés és katonai-technológiai együttműködés

1.   A Felek megerősítik a konfliktus-megelőzés és a válságkezelés területén folytatott gyakorlati együttműködést, különösen abból a célból, hogy Ukrajna fokozottabban részt vegyen az EU által vezetett polgári és katonai válságkezelési műveletekben, valamint a kapcsolódó gyakorlatokban és képzésekben, ideértve a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtottakat is.

2.   Az e területen folytatott együttműködés alapját az EU és Ukrajna közötti, konzultációról és válságkezelési együttműködésről szóló részletes szabályok és megállapodások képezik.

3.   A Felek feltérképezik a katonai-technológiai együttműködés lehetőségét. Ukrajna és az Európai Védelmi Ügynökség szoros kapcsolatot alakít ki a katonai kapacitásfejlesztés megvitatására, ideértve a technológiai kérdéseket is.

11. cikk

A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

1.   A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése. Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések és megállapodások alapján fennálló, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi kötelezettségeik teljes mértékű teljesítése és nemzeti végrehajtása révén együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez. A Felek megállapodnak abban, hogy ez a rendelkezés e megállapodás lényeges részét képezi.

2.   A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a tömegpusztító fegyverek, kapcsolódó anyagok és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és egységes keretbe foglalja ezeket az elemeket.

12. cikk

Leszerelés, fegyverzetellenőrzés, fegyverkivitel-ellenőrzés, valamint az illegális fegyverkereskedelem elleni küzdelem

A Felek továbbfejlesztik a leszerelés területén folytatott együttműködést, ideértve feleslegessé vált kézi- és könnyűfegyver készleteik csökkentését, valamint az elhagyott és fel nem robbant hadianyagok lakosságra és környezetre gyakorolt hatásának kezelését, az e megállapodás V. címének 6. fejezetében (Környezetvédelem) említettek szerint. A leszerelés területén folytatott együttműködés magában foglalja továbbá a fegyverzetellenőrzést, a fegyverkivitel ellenőrzését, valamint az illegális fegyverkereskedelem – ideértve a kézi- és könnyűfegyvereket is – elleni küzdelmet. A Felek előmozdítják a vonatkozó nemzetközi okmányokhoz való általános csatlakozást és azoknak való megfelelést, valamint arra törekszenek, hogy biztosítsák hatékonyságukat, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott kapcsolódó határozatok végrehajtásával.

13. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

A Felek a nemzetközi joggal, a nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a menekült- és humanitárius joggal összhangban kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a terrorizmus megelőzésében és az ellene való küzdelemben.

III.   CÍM

A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

14. cikk

Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

A jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén folytatott együttműködés során a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak általánosságban a jogállamiság megszilárdításának és minden szinten az intézmények megerősítésének a közigazgatás területén, és különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás megerősítésének. Az együttműködés célja különösen az igazságszolgáltatás megerősítése, hatékonyságának fejlesztése, függetlenségének és pártatlanságának megvédése, valamint a korrupció leküzdése. Valamennyi, a jogérvényesülés, szabadság és biztonság területén folytatott együttműködést az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása irányítja.

15. cikk

Személyes adatok védelme

A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a személyes adatok megfelelő szintű védelmének biztosítása érdekében, összhangban a legmagasabb szintű európai és nemzetközi előírásokkal, ideértve az Európa Tanács vonatkozó jogi aktusait is. A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés többek között információ- és szakértőcserét is magában foglalhat.

16. cikk

Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén

1.   A Felek újból megerősítik a területeik közötti migrációs áramlatok közös kezelésének fontosságát, és továbbfejlesztik az átfogó párbeszédet a migrációval kapcsolatos valamennyi kérdésben, ideértve az illegális migrációt, a legális migrációt, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a migrációs problémák felvételét a bevándorlók származási helyének gazdasági és társadalmi fejlesztését célzó nemzeti stratégiákba. E párbeszéd a szolidaritás, a kölcsönös bizalom, a közös felelősség és partnerség alapelvein nyugszik.

2.   A vonatkozó hatályos uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban az együttműködés különösen az alábbiakra irányul:

17. cikk

A munkavállalókkal szembeni bánásmód

1.   Az egyes tagállamokban és az Unióban alkalmazandó jogszabályokra, feltételekre és eljárásokra is figyelemmel, a valamely tagállam területén jogszerűen foglalkoztatott ukrán állampolgárokat – a munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében – a saját állampolgárokkal összehasonlítva nem érheti állampolgárságon alapuló megkülönböztetés.

2.   Az Ukrajnában alkalmazandó jogszabályokra, feltételekre és eljárásokra is figyelemmel, Ukrajna az e cikk (1) bekezdésben említett bánásmódban részesíti valamely tagállam Ukrajna területén jogszerűen foglalkoztatott állampolgárát.

18. cikk

A munkavállalók mobilitása

1.   Tekintettel a tagállamok munkaerő-piaci helyzetére, valamint jogszabályaikra és a tagállamokban és az EU-ban a munkavállalók mobilitása terén érvényes szabályok betartására is figyelemmel:

2.   A Társulási Tanács megvizsgálja egyéb kedvezőbb rendelkezések biztosítását más területeken – ideértve a szakképzéseken való részvételt is – a tagállamokban és az EU-ban hatályos jogszabályoknak, feltételeknek és eljárásoknak megfelelően, figyelembe véve a tagállamok és az EU munkaerő-piaci helyzetét.

19. cikk

Személyek mozgása

1.   A Felek biztosítják az alábbiak teljes körű végrehajtását:

2.   A Felek törekednek továbbá arra, hogy megerősítsék a polgárok mobilitását, és előrevigyék a vízumpárbeszédet.

3.   A Felek kellő időben fokozatos lépéseket tesznek a vízummentes rendszer felé, feltéve, hogy megvannak a jól irányított és biztonságos mobilitásnak a 2010. november 22-i EU-Ukrajna csúcstalálkozón előterjesztett kétfázisú vízumliberalizációs cselekvési tervben meghatározott feltételei.

20. cikk

Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása

A Felek együttműködnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ellenük való küzdelem érdekében. E célból a Felek –operatív szinten is – megerősítik az e területen folytatott kétoldalú és nemzetközi együttműködést. A Felek biztosítják a vonatkozó nemzetközi standardok – különösen a Pénzügyi Akciócsoport (FATF) és az azzal egyenértékű, Unió által elfogadott standardok – végrehajtását.

21. cikk

Együttműködés a tiltott kábítószerek, kábítószer-prekurzorok és pszichotróp anyagok elleni küzdelem területén

1.   A Felek együttműködnek az illegális kábítószerekkel kapcsolatos kérdésekben olyan közösen elfogadott elvek alapján, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatot és különleges nyilatkozatot.

2.   Ezen együttműködés célja az illegális kábítószerek elleni küzdelem, a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése, valamint a kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek a megoldása. Célja továbbá a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazásának hatékonyabb megelőzése.

3.   A Felek igénybe veszik a szükséges együttműködési módokat e célok elérése érdekében, valamint biztosítják a szóban forgó kérdések kiegyensúlyozott és integrált megközelítését.

22. cikk

A bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.

1.   A Felek együttműködnek a szervezett vagy nem szervezett bűncselekményekkel és illegális tevékenységekkel kapcsolatos küzdelemben és azok megelőzésében.

2.   Ez az együttműködés többek között az alábbiakat érinti:

3.   A Felek megerősítik az e területen folytatott kétoldalú, regionális és nemzetközi együttműködést, ideértve az Europolt érintő együttműködést is. A Felek tovább fejlesztik együttműködésüket többek között az alábbiak tekintetében:

4.   A Felek elkötelezettek az ENSZ 2000. évi nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és három jegyzőkönyvének, az ENSZ 2003. évi korrupcióellenes egyezményének, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi okmányok hatékony végrehajtása mellett.

23. cikk

Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

1.   A Felek megállapodnak arról, hogy a nemzetközi joggal, a nemzetközi emberi jogokkal/nemzetközi jog által védett emberi jogokkal, menekültjoggal és humanitárius joggal, valamint a Felek vonatkozó jogszabályaival és szabályozásaival összhangban együttműködnek a terrorcselekmények megelőzése és visszaszorítása terén. A Felek különösen megállapodnak arról, hogy a együttműködnek az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1373. (2001) sz. határozatának, az Egyesült Nemzetek 2006. évi Globális Terrorizmuselleni Stratégiájának, valamint egyéb vonatkozó ENSZ okmányok, továbbá az alkalmazandó nemzetközi egyezmények és okmányok teljes körű végrehajtása alapján.

2.   A Felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:

Valamennyi információcsere a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban történik.

24. cikk

Jogi együttműködés

1.   A Felek megállapodnak arról, hogy tovább fejlesztik a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, teljes mértékben kiaknázva a vonatkozó nemzetközi és kétoldalú jogi eszközöket, valamint a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog elve alapján.

2.   A Felek megállapodnak arról, hogy tovább könnyítik a polgári ügyekben az EU és Ukrajna között folytatott igazságügyi együttműködést az alkalmazandó többoldalú jogi aktusok alapján, különösen tekintettel a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet egyezményeire a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme területén.

3.   A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra, hogy bővítsék a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó megállapodásokat. Ez adott esetben magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európa Tanács vonatkozó nemzetközi jogi eszközeihez, valamint az e megállapodás 8. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi Római Statútumához való csatlakozást, valamint ezek végrehajtását, illetve a Eurojusttal való szorosabb együttműködést.

IV.   CÍM

KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS ÜGYEK

1.   FEJEZET

Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása

1.   Szakasz

Közös rendelkezések

25. cikk

Célkitűzés

A Felek e megállapodás rendelkezéseivel összhangban és az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: a 1994. évi GATT) XXIV. cikkének megfelelően fokozatosan szabadkereskedelmi térséget hoznak létre egy legfeljebb tíz éves átmeneti időszak alatt, amely e megállapodás hatálybalépésének időpontjával (1) veszi kezdetét.

26. cikk

Hatály és alkalmazási kör

1.   E fejezet rendelkezései a Felek területéről származó áruk (2) kereskedelmére alkalmazandók.

2.   E fejezet alkalmazásában a „származó” azt jelenti, hogy megfelel az e megállapodás I. jegyzőkönyvében (A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól) szereplő származási szabályoknak.

2.   Szakasz

Vámok, illetékek és egyéb díjak eltörlése

27. cikk

A vámok fogalommeghatározása

E fejezet alkalmazásában a „vám” mindenféle olyan vámot és díjat tartalmaz, amelyet egy áru kivitelére vagy behozatalára, vagy ez utóbbiakkal kapcsolatosan vetnek ki, beleértve a kivitellel vagy behozatallal kapcsolatosan alkalmazott minden különadót vagy pótdíjat is. Nem minősül „vámnak”:

28. cikk

Áruk osztályozása

A Felek közötti kereskedelemben az áruk osztályozása a Felek saját vámnómenklatúrája szerint történik, összhangban a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló, 1983. évi nemzetközi egyezmény harmonizált rendszerével (a továbbiakban: a HR), valamint annak későbbi módosításaival.

29. cikk

Az importvámok eltörlése

1.   Mindegyik Fél csökkenti vagy eltörli a másik Féltől származó árukra kivetett vámokat a jelen megállapodás I-A. mellékletében található jegyzékeknek (a továbbiakban: a jegyzékek) megfelelően.

Az első albekezdés sérelme nélkül, az ukrán 6309 00 00 vámkód alá tartozó használt ruha és más használt áru tekintetében Ukrajna az e megállapodás I-B. mellékletében foglalt feltételeknek megfelelően törli el az importvámokat.

2.   A vám alapértéke, amelyre az e cikk (1) bekezdése szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, valamennyi áru esetében az e megállapodás I. mellékletében meghatározott mérték.

3.   Ha e megállapodás hatályba lépését követően valamelyik Fél bármikor csökkenti a legnagyobb kedvezményes vámtételt, akkor az említett vámtétel alapértékként csak akkor és addig alkalmazandó, ha az alacsonyabb, mint az érintett Fél jegyzékének megfelelően kiszámított vámtétel.

4.   E megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével a Felek – bármely Fél kérésére – konzultálnak egymással annak érdekében, hogy felgyorsítsák és szélesebb körben alkalmazzák a közöttük érvényes kereskedelmi vámok eltörlését. Az e megállapodás 465. cikke szerinti, kereskedelmi formációban ülésező Társulási Bizottság (a továbbiakban: a Kereskedelmi Bizottság) vonatkozó döntése, hogy egy áru esetében felgyorsítják, vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet az adott áru vonatkozásában a Felek jegyzékei szerint határoztak meg.

30. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

Egyik Fél sem emelhet bármely fennálló vámot és nem fogadhat el új vámot a másik Fél területéről származó termék tekintetében. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy bármelyik Fél:

31. cikk

Exportvámok

1.   A Felek az egymás területére exportált árukra vagy azokkal összefüggésben nem vezetnek be vagy tartanak fenn semmiféle vámot, adót vagy egyéb, azonos hatású intézkedéseket.

2.   Az e megállapodás I-C. mellékletében felsorolt, Ukrajna által alkalmazott vámokat, illetve azonos hatású intézkedéseket az e megállapodás I-C. mellékletében szereplő jegyzéknek megfelelően egy átmeneti időszak alatt megszüntetik. Az ukrajnai vámkódok frissítése esetén az e megállapodás I-C. mellékletében szereplő jegyzékben foglalt kötelezettségvállalások az áruleírás megfelelésének alapján továbbra is érvényben maradnak. Ukrajna védintézkedéseket vezethet be az e megállapodás I-D. mellékletében meghatározott exportvámok tekintetében. Ezek a védintézkedések az e megállapodás I-D. mellékletében szereplő áruk tekintetében megállapított időszak végén hatályukat vesztik.

32. cikk

Exporttámogatások és azonos hatású intézkedések

1.   E megállapodás hatálybalépését követően egyik Fél sem tart fenn, vezet be vagy vezet be újra exporttámogatásokat vagy azonos hatású intézkedéseket a másik Fél területére szánt mezőgazdasági árukra.

2.   E cikk alkalmazásában az „exporttámogatások” kifejezés jelentése azonos a WTO-megállapodás I. A mellékletében szereplő Mezőgazdasági Megállapodás (a továbbiakban: a Mezőgazdasági Megállapodás) 1. cikke e) pontjában szereplő jelentéssel, beleértve azt az esetet is, ha a Mezőgazdasági Megállapodás említett cikkét módosítják.

33. cikk

Illetékek és egyéb díjak

Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel összhangban minden díj és bármilyen jellegű illeték – a vámok vagy egyéb, az e megállapodás 27. cikkében említett intézkedések kivételével –, amelyet áruk importjára vagy exportjára, vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruknak, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.

3.   Szakasz

Nem tarifális intézkedések

34. cikk

Nemzeti elbánás

Mindegyik Fél az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értelmező megjegyzéseit is – szerint biztosít nemzeti elbánást a másik Fél árui számára. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek szerves részét képezik.

35. cikk

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást, illetve bármely, azonos hatású intézkedést a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve ha e megállapodás eltérően rendelkezik, vagy összhangban van az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek szerves részét képezik.

4.   Szakasz

Árukkal kapcsolatos egyedi rendelkezések

36. cikk

Általános kivételek

E megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza bármelyik Felet abban, hogy az 1994. évi GATT XX. és XXI. cikkének és értelmező megjegyzéseinek – amelyeket e megállapodásba foglalnak és amelyek ennek szerves részét képezik – megfelelően intézkedéseket fogadjon el vagy hajtson végre.

5.   Szakasz

Igazgatási együttműködés és koordináció más országokkal

37. cikk

Az igazgatási együttműködésre vonatkozó különleges rendelkezések

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy az igazgatási együttműködés elengedhetetlen az e fejezet alapján biztosított preferenciális elbánás végrehajtásához és ellenőrzéséhez, és hangsúlyozzák elkötelezettségüket az áruk importjához, exportjához és továbbításához, valamint bármely egyéb vámrendszer vagy -eljárás alá helyezéséhez – beleértve a tiltó, korlátozó és ellenőrző intézkedéseket is – kapcsolódó vámügyekben előforduló szabálytalanságok és csalások elleni küzdelem iránt.

2.   Amennyiben valamelyik Fél objektív, dokumentált információk alapján megállapítja, hogy a másik Fél e fejezet értelmében mulasztást követett el a közigazgatási együttműködést és/vagy szabálytalanságok, vagy csalás előfordulásának az ellenőrzését illetően, az érintett Fél e cikk szerint ideiglenesen felfüggesztheti az adott termék(ek)re vonatkozó preferenciális elbánást.

3.   E cikk alkalmazásában a vámügyekben előforduló szabálytalanságok és csalás kivizsgálására irányuló közigazgatási együttműködés biztosításának elmulasztása többek között a következőket jelenti:

E cikk alkalmazásában többek között akkor állapítható meg szabálytalanság vagy csalás, ha – kielégítő magyarázat nélkül – a másik Fél szokásos termelési szintjét és exportkapacitását meghaladó, gyors növekedés következik be az áruimportban, és ez szabálytalanságra vagy csalásra utaló objektív információval párosul.

4.   Az ideiglenes felfüggesztés alkalmazásának feltételei a következők:

5.   A Kereskedelmi Bizottság e cikk (4) bekezdésének a) pontja szerinti értesítésével egy időben az érintett Fél hivatalos információforrásaiban értesítést tesz közzé az importőrök számára. Az importőröknek szóló értesítésben közli, hogy az érintett termék vonatkozásában objektív információk alapján a közigazgatási együttműködés elmulasztását és/vagy szabálytalanságot vagy csalást állapított meg.

38. cikk

Közigazgatási hibák kezelése

Az illetékes hatóságok a preferenciális rendszer kivitelkor történő megfelelő kezelése, és különösen e megállapodás jegyzőkönyvének a „származó termékek” és az igazgatási együttműködés fogalommeghatározását érintő rendelkezéseinek alkalmazása során elkövetett olyan hiba esetén, amelynek hatása van az importvámokra, az ilyen helyzetben érintett Fél felkérheti a Kereskedelmi Bizottságot, hogy vizsgálja meg a probléma megoldását célzó megfelelő intézkedések elfogadásának lehetőségét.

39. cikk

Más országokkal kötött megállapodások

1.   E megállapodás nem zárja ki vámuniók, szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos intézkedések fenntartását vagy létrehozását, kivéve, ha azok ellentmondanak az e megállapodásban előírt kereskedelmi intézkedéseknek.

2.   A Felek a Kereskedelmi Bizottságban konzultációkat folytatnak a vámuniók vagy szabadkereskedelmi térségek vagy a határforgalommal kapcsolatos rendszerek létrehozására szolgáló megállapodásokról, és amennyiben igénylik, a harmadik országokra vonatkozó kereskedelempolitikájukkal kapcsolatos más fontos kérdésekről. Ilyen konzultációkat folytatnak az EU-Fél és Ukrajna e megállapodásban kinyilvánított kölcsönös érdekei figyelembevételének biztosítására különösen abban az esetben, ha az Európai Unióhoz egy harmadik ország csatlakozik.

2.   FEJEZET

Kereskedelmi jogorvoslatok

1.   Szakasz

Globális védintézkedések

40. cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT XIX. cikke és a WTO-megállapodás 1A. mellékletében szereplő, védintézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: a védintézkedésekről szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Az EU-Fél fenntartja a WTO-megállapodás 1A. mellékletében szereplő Mezőgazdasági Megállapodás (a továbbiakban: a Mezőgazdasági Megállapodás) 5. cikke alapján fennálló jogait és kötelezettségeit az e megállapodás értelmében preferenciális elbánás hatálya alá tartotó mezőgazdasági kereskedelem kivételével.

2.   Az e megállapodás IV. cikkének I. fejezetében meghatározott preferenciális származási szabályok (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) erre a szakaszra nem alkalmazandók.

41. cikk

Átláthatóság

1.   A védintézkedésekkel kapcsolatos vizsgálatot indító Fél hivatalos értesítést küldve értesíti a másik Felet a vizsgálat megindításáról, amennyiben ez utóbbi Félnek alapvető gazdasági érdekei vannak érintve.

2.   E cikk alkalmazását illetően valamely Fél alapvető gazdasági érdekéről akkor van szó, ha a legutóbbi hároméves időszak folyamán az említett Fél abszolút mennyiségben vagy értékben mérve a behozott termék öt legnagyobb szállítója közé tartozott.

3.   E megállapodás 40. cikkétől eltérve és a védintézkedésekről szóló megállapodás 3.2. cikkének sérelme nélkül, a másik Fél kérésére a védintézkedés vizsgálatát megindító, és védintézkedéseket alkalmazni szándékozó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat megindítását és a védintézkedések alkalmazását érintő valamennyi vonatkozó információról, valamint adott esetben az előzetes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól, illetve a másik Fél számára fennálló konzultációs lehetőségekről.

42. cikk

Az intézkedések alkalmazása

1.   Védintézkedések alkalmazásakor a Felek törekednek arra, hogy ezeket az intézkedéseket oly módon alkalmazzák, hogy azok a kétoldalú kereskedelmet a lehető legkevésbé befolyásolják.

2.   E cikk (1) bekezdése alkalmazásátilletően, amennyiben valamely Fél úgy véli, hogy teljesülnek a végleges védintézkedések alkalmazására vonatkozó követelmények, akkor az adott intézkedéseket alkalmazni kívánó Fél értesíti a másik Felet, és lehetőséget biztosít számára kétoldalú konzultációk folytatására. Amennyiben az értesítést követő 30 napon belül nem születik kielégítő megoldás, az importáló Fél elfogadhatja a probléma megoldását szolgáló megfelelő intézkedéseket.

43. cikk

Fejlődő ország

Amíg a védintézkedésekről szóló megállapodás 9. cikkének alkalmazását illetően Ukrajna fejlődő országnak (3) minősül, az EU-Fél nem fog rá alkalmazni semmiféle védintézkedést egészen addig, amíg az említett megállapodás említett cikkében meghatározott feltételek teljesülnek.

2.   Szakasz

A személygépkocsikra vonatkozó védintézkedések

44. cikk

A személygépkocsikra vonatkozó védintézkedések

1.   Az EU-Féltől származó, a 8703 vámtarifaszám alá tartozó és a megállapodás 45. cikkében meghatározott személygépkocsikra (4) (a továbbiakban: a termék) Ukrajna – e szakasz rendelkezéseinek megfelelőn – magasabb importvám formájában védintézkedéseket alkalmazhat, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

2.   Az e cikk (1) bekezdése szerinti vám nem haladhatja meg az érvényes legnagyobb kedvezményes vámtétel vagy az e megállapodás hatályba lépésének napját közvetlenül megelőző napon hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel, illetve az e megállapodás II. mellékletében található, Ukrajnára érvényes jegyzékben meghatározott vámtétel közül a legalacsonyabbat. A vám kizárólag az adott év fennmaradó részére alkalmazható az e megállapodás II. mellékletében meghatározottaknak megfelelően.

3.   E cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az Ukrajna által az e cikk (1) bekezdése szerint alkalmazott vámokat az e megállapodás II. mellékletében található, Ukrajnára érvényes jegyzéknek megfelelően határozzák meg.

4.   A kérdéses termékből álló minden olyan szállítmány, amely a kiegészítő vámtételnek e cikk (1)–(3) bekezdése alapján történő kiszabását megelőzően kötött szerződés alapján már úton volt, mentesül az ilyen kiegészítő vámtétel alól. Az ilyen szállítmányokat ugyanakkor a következő év során be fogják számítani a kérdéses áruk importmennyiségébe, az adott évben az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesülésére figyelemmel.

5.   Ukrajna minden védintézkedést átlátható módon alkalmaz. E célból Ukrajna a lehető leghamarabb írásban értesíti az EU-Felet az ilyen intézkedés alkalmazására irányuló szándékáról, és rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, beleértve az adott termék importmennyiségét (egységekben kifejezve), a személygépkocsik bármilyen eredetű importjának összes mennyiségét (egységekben kifejezve) és a személygépkocsik összes új nyilvántartásba vételét Ukrajnában, az e cikk (1) bekezdésében említett időszakban. Ukrajna, egy ilyen intézkedés bevezetését megelőzően a lehető leghamarabb konzultációkra kéri fel az EU-Felet annak érdekében, hogy ezt az információt közösen megvitassák. Ukrajna nem hoz semmiféle intézkedést a konzultációkra való felkérést követő 30 napon belül.

6.   Ukrajna csak azt követően alkalmazhat egy védintézkedést, ha az illetékes hatóságai a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkének és 4. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően vizsgálatot folytattak, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 3. cikkét és 4. cikke (2) bekezdésének c) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi. Az ilyen vizsgálatnak bizonyítania kell, hogy a vámok a megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az árut Ukrajna területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló árukat előállító belföldi iparágnak súlyos kárt okoz.

7.   Az e cikk (6) bekezdésében említett vizsgálat megindításáról Ukrajna haladéktalanul írásban értesíti az EU-Felet.

8.   A vizsgálat során Ukrajna köteles megfelelni a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt követelményeknek, és ebből a célból a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját ebbe a megállapodásba foglalják, és az értelemszerűen ennek részét képezi.

9.   A védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott kárral kapcsolatos, meghatározó tényezőket legalább három, egymást követő, 12 hónapos időszak során, vagyis összességében legalább három év vonatkozásában értékelik.

10.   A vizsgálatnak az e megállapodás szerinti, megnövekedett kedvezményes importtól eltérő összes olyan ismert tényezőt is értékelnie kell, amely egyidejűleg a hazai iparágnak is kárt okozhat. Egy, az EU-Féltől származó termék megnövekedett importja nem tekintendő a vám eltörlésének vagy csökkenésének következményeként abban az esetben, ha ugyanannak a terméknek más eredetű importja is hasonló mértékben növekedett.

11.   Ukrajna az e cikk (5) bekezdésében említett konzultációk előtt időben írásban értesíti az EU-Felet és valamennyi más érdekelt felet a vizsgálat megállapításairól és indokolással ellátott következtetéseiről annak érdekében, hogy a konzultációk során a vizsgálat nyomán szerzett információkat felülvizsgálhassák és kicserélhessék nézeteiket a javasolt intézkedésekről.

12.   Ukrajna gondoskodik arról, hogy a személygépkocsikra vonatkozóan az ilyen intézkedések megalapozásához alkalmazott statisztikai adatok megbízhatóak, megfelelőek és megfelelő időben nyilvánosan elérhetők legyenek. Ukrajna az érintett termék importmennyiségére (egységekben kifejezve), a személygépkocsik bármilyen eredetű importjának összes mennyiségére (egységekben kifejezve) és személygépkocsik Ukrajnában történő új nyilvántartásba vételére vonatkozóan haladéktalanul havi statisztikákat bocsát rendelkezésre.

13.   Az (1) bekezdés sérelme nélkül az átmeneti időszakban az e cikk (1) bekezdése a) pontjában és az e cikk (6)–(11) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazandók.

14.   Ukrajna e szakasz alapján az első évben nem alkalmaz védintézkedést. Ukrajna e szakasz alapján a 15. évet követően nem alkalmaz vagy tart fenn semmiféle védintézkedést, és e célból nem folytat semmilyen vizsgálatot.

15.   E cikk végrehajtása és alkalmazása tekintetében a Kereskedelmi Bizottság megbeszéléseket folytathat és felülvizsgálatot végezhet.

45. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz és e megállapodás II. melléklete alkalmazásában:

1.   „a termék”: kizárólag az EU-Fél területéről származó, a 8703 vámtarifaszám alá tartozó személygépkocsi, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól szóló, az e megállapodás I. jegyzőkönyvében megállapított származási szabályoknak megfelelően;

2.   „súlyos kár”: a védintézkedésekről szóló megállapodás 4. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban értelmezendő. E célból a 4. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjait értelemszerűen ebbe a megállapodásba foglalják, és azok ennek részét képezik;

3.   „hasonló termék”: olyan terméket jelent, amely azonos, azaz minden szempontból a kérdéses termékkel megegyező termék, vagy ilyen termék hiányában egy másik olyan termékkel megegyező termék, amelynek jellemző tulajdonságai, annak ellenére, hogy nem egyeznek meg minden szempontból a kérdéses termék jellemző tulajdonságaival, nagy hasonlóságot mutatnak a kérdéses termékkel;

4.   „átmeneti időszak”: az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő 10 éves időszak; Az átmeneti időszak további három évvel meghosszabbodik, ha a 10. év leteltét megelőzően Ukrajna indokolással ellátott kérelmet nyújt be az e megállapodás 465. cikkében említett Kereskedelmi Bizottságnak, és a Kereskedelmi Bizottság e kérelmet megvitatta;

5.   „első év”: az e megállapodás hatálybalépésének napján kezdődő 12 hónapos időszak;

6.   „második év”: az e megállapodás hatálybalépésének első évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

7.   „harmadik év”: az e megállapodás hatálybalépésének második évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

8.   „negyedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének harmadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

9.   „ötödik év”: az e megállapodás hatálybalépésének negyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

10.   „hatodik év”: az e megállapodás hatálybalépésének ötödik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

11.   „hetedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének hatodik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

12.   „nyolcadik év”: az e megállapodás hatálybalépésének hetedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

13.   „kilencedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének nyolcadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

14.   „tizedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének kilencedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

15.   „tizenegyedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének tizedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

16.   „tizenkettedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének tizenegyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

17.   „tizenharmadik év”: az e megállapodás hatálybalépésének tizenkettedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

18.   „tizennegyedik év”: az e megállapodás hatálybalépésének tizenharmadik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

19.   „tizenötödik év”: az e megállapodás hatálybalépésének tizennegyedik évfordulóján kezdődő 12 hónapos időszak;

3.   Szakasz

A halmozódás kizárása

45A. cikk

A halmozódás kizárása

Ugyanazon termék tekintetében ugyanabban az időben egyik Fél sem alkalmaz:

4.   Szakasz

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

46. cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek megerősítik az 1994. évi GATT VI. cikke, a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a dömpingellenes megállapodás) és a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás (a továbbiakban: az SCM-megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelességeiket.

2.   Az e megállapodás IV. címének 1. fejezetében (nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) megállapított preferenciális származási szabályok erre a szakaszra nem alkalmazandók.

47. cikk

Átláthatóság

1.   A Felek megállapodnak arról, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket a dömpingellenes megállapodásban, illetve az SCM-megállapodásban foglalt követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.

2.   Azt követően, hogy az egyik Fél illetékes hatóságai kézhez veszik a másik Féltől származó importtal kapcsolatos, megfelelően dokumentált dömpingellenes jelentést, az érintett Fél – legalább 15 nappal a vizsgálat kezdeményezését megelőzően – írásban értesíti a másik Felet a kérelem kézhezvételéről.

3.   A dömpingellenes megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és az SCM-megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, a Felek gondoskodnak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul, és minden esetben a végleges döntést megelőzően teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását,. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie, és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani az észrevételeik megtételére. A végső nyilvánosságra hozatalt követően az érdekelt felek számára legalább 10 napot kell biztosítani észrevételeik megtételére.

4.   Feltéve, hogy ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, valamint összhangban az adott Fél vizsgálati eljárásokra vonatkozó belső jogszabályaival minden egyes érdekelt fél lehetőséget kap arra, hogy a dömpingellenes vagy szubvencióellenes vizsgálat során meghallgassák, és kifejthesse álláspontját.

48. cikk

A közérdek figyelembevétele

A dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket egyik Fél sem alkalmazhatja, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel. A közérdek fogalmának meghatározása a különböző érdekek összességének figyelembevételén alapul, beleértve a belföldi iparág, felhasználók és fogyasztók, valamint az importőrök érdekeit is, amennyiben azok a vizsgáló hatóságot a vizsgálat szempontjából releváns információkkal látták el.

49. cikk

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben az egyik Fél úgy dönt, hogy ideiglenes vagy végleges dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözetet vagy a kiegyenlíthető támogatások különbözetét, és a különbözetnél alacsonyabbnak kell lennie, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

50. cikk

Intézkedések és felülvizsgálatok alkalmazása

1.   A Felek akkor alkalmazhatnak ideiglenes dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket, ha előzetesen megállapítást nyert a belföldi iparágnak kárt okozó dömping vagy támogatás megléte.

2.   Dömpingellenes vagy kiegyenlítő vám kivetését megelőzően a Felek feltérképezik a konstruktív jogorvoslatok alkalmazásának lehetőségeit, minden egyes esetben szem előtt tartva az adott eset sajátos körülményeit. A Felek belső jogszabályaiban foglalt vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül mindegyik Félnek előnyben kell részesítenie az árra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amennyiben megfelelő ajánlatokat kaptak az exportőröktől, és ezeknek az ajánlatoknak az elfogadása nem tekinthető kivitelezhetetlennek.

3.   Azt követően, hogy az egyik Fél egy exportőrtől kellően megalapozott kérelmet kapott valamely hatályos dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedés felülvizsgálatára vonatkozóan, az intézkedést elrendelő Fél objektívan és gyorsan megvizsgálja a kérelmet, és a lehető leghamarabb tájékoztatja az exportőrt a vizsgálat eredményeiről.

5.   Szakasz

Konzultációk

50A. cikk

Konzultációk

1.   Az egyik Félnek a másik Fél kérésére konzultációs lehetőséget kell biztosítania a másik Fél számára, amennyiben a kérés sajátos, a kereskedelmi jogorvoslatok alkalmazását illetően esetlegesen felmerülő kérdéseket vet fel. Az ilyen kérdések vonatkozhatnak a dömpingkülönbözet kiszámításánál alkalmazott módszerre, beleértve a különböző kiigazításokat, a statisztikák felhasználására, az import alakulására, a kár megállapítására és az alacsonyabb vám elvére, azonban nem korlátozódnak csupán ezekre.

2.   A konzultációkra a lehető leghamarabb, de rendszerint a kérést követő 21 napon belül sor kerül.

3.   Az e szakasz szerinti konzultációkat e megállapodás 41. és 47. cikkének sérelme nélkül és azokkal teljes összhangban folytatják le.

6.   Szakasz

Intézményi rendelkezések

51. cikk

A kereskedelmi jogorvoslatokról folytatott párbeszéd

1.   A Felek megállapodtak abban, hogy szakértői szintű párbeszédet folytatnak a kereskedelmi jogorvoslatokról, e párbeszéd a kereskedelmi jogorvoslatokkal kapcsolatos ügyekben való együttműködés fórumaként szolgál.

2.   A kereskedelmi jogorvoslatokról szóló párbeszéd folytatásának célja:

3.   A kereskedelmi jogorvoslatokról szóló párbeszédnek helyt adó ülésekre ad hoc módon, valamely Fél kérésére kerül sor. Minden egyes ilyen ülés napirendjében a Felek közösen, előzetesen megállapodnak.

7.   Szakasz

Vitarendezés

52. cikk

Vitarendezés

E megállapodás IV. címének 14. fejezete (Vitarendezés) nem alkalmazandó e fejezet 1., 4., 5., 6. és 7. szakaszának rendelkezéseire.

3.   FEJEZET

A kereskedelem technikai akadályai

53. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a fejezet a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, a kereskedelem technikai akadályairól szóló megállapodásban (a továbbiakban: a TBT-megállapodás) meghatározott olyan szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.   E cikk (1) bekezdésétől eltérően e fejezet nem vonatkozik sem a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: az SPS-megállapodás) A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, sem a kormányzati szervek által saját termelési és fogyasztási szükségleteik tekintetében készített beszerzési műszaki előírásokra.

3.   E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

54. cikk

A TBT-megállapodás megerősítése

A Felek megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket ebbe a megállapodásba foglalnak, és amelyek ennek részét képezik.

55. cikk

Technikai együttműködés

1.   A Felek erősítik együttműködésüket a műszaki előírások, szabványok, mérésügy, akkreditáció, piacfelügyelet és a megfelelőségértékelési eljárások terén annak érdekében, hogy fokozzák egymás rendszereinek kölcsönös megértését, és elősegítsék az egymás piacaira való belépést. Ebből a célból szabályozási párbeszédeket hozhatnak létre úgy horizontális, mint ágazati szinteken.

2.   Együttműködésük során a Felek arra törekednek, hogy azonosítsák, fejlesszék és előmozdítsák a kereskedelmet ösztönző kezdeményezéseket, amelyek többek között a következőkre terjednek ki:

56. cikk

A műszaki előírások, szabványok és a megfelelőségértékelés közelítése

1.   Ukrajna megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy fokozatosan összhangot érjen el az uniós műszaki előírásokkal és uniós szabványosítással, mérésüggyel, akkreditálással, megfelelőségértékelési eljárásokkal és a piacfelügyeleti rendszerrel, és vállalja, hogy követi a vonatkozó uniós határozatokban és rendeletekben (8) megállapított elveket és gyakorlatokat.

2.   Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések tekintetében az e megállapodás III. mellékletében szereplő menetrendnek megfelelően Ukrajna a következőket teszi:

3.   Az e megállapodás III. mellékletében található menetrendet a Felek közösen hagyják jóvá és tartják fenn.

4.   E megállapodás hatálybalépését követően Ukrajna évente egyszer jelentéseket bocsát az EU-Fél rendelkezésekre az e cikknek megfelelően hozott intézkedésekről. Amennyiben az e megállapodás III. mellékletében található menetrendben felsorolt intézkedéseket nem hajtják végre a meghatározott időkereten belül, Ukrajna ezen intézkedések végrehajtása tekintetében új menetrendet határoz meg.

5.   Ukrajna tartózkodik attól, hogy az e megállapodás III. mellékletében felsorolt horizontális és ágazati jogszabályait módosítsa, kivéve, ha ezeket a jogszabályokat a megfelelő uniós vívmányokkal való fokozatos összehangolás, illetve az ilyen összehangolás fenntartása érdekében teszi.

6.   Ukrajna a nemzeti jogalkotásában eszközölt bármely hasonló jellegű módosításról értesíti az EU-Felet.

7.   Ukrajna gondoskodik arról, hogy megfelelő nemzeti szervei maradéktalanul részt vegyenek a szabványosítással, mérésüggyel, megfelelőségi értékeléssel – beleértve az akkreditációt is – foglalkozó európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekben, összhangban tevékenységi területével és tagsági státuszával.

8.   Ukrajna nemzeti szabványokként fokozatosan átülteti az európai szabványok, köztük a harmonizált európai szabványok teljes jegyzékét, amelyek önkéntes alkalmazásáról vélelmezni kell, hogy megfelel az e megállapodás III. mellékletében felsorolt jogszabályoknak. Az átültetéssel párhuzamosan Ukrajna visszavonja az ellentmondó nemzeti szabványokat, beleértve az 1992 előtt kidolgozott államközi szabványokat (GOST/ГОСТ) is. Ezenfelül Ukrajna a tagsághoz szükséges feltételeket is fokozatosan teljesíti, összhangban az európai szabványügyi szervezetekben való teljes körű tagságra vonatkozó követelményekkel.

57. cikk

A megfelelőségi értékelésről és az ipari termékek elfogadásáról szóló megállapodás

1.   A Felek megállapodtak abban, hogy e megállapodást jegyzőkönyv formájában egy ACAA-val egészítik ki, amely az e megállapodás III. mellékletében felsorolt egy vagy több ágazatra fog kiterjedni, mihelyst a Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó ukrajnai ágazati és horizontális jogszabályok, intézmények és szabványok teljesen összhangba kerülnek az EU-Félével.

2.   Az ACAA lehetővé teszi, hogy áruk Felek közötti kereskedelme azokban az ágazatokban, amelyekre a megállapodás vonatkozik, ugyanolyan feltételek mellett történjen, mint amilyenek az ilyen áruknak az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmére vonatkoznak.

3.   A vonatkozó ukrajnai műszaki szabályozás, szabványok és infrastruktúra összehangoltsági szintjének EU-Fél általi ellenőrzését és jóváhagyását követően a Felek között az e megállapodás módosítására vonatkozó eljárásnak megfelelően létrejött megállapodással az ACAA-t jegyzőkönyvként e megállapodáshoz csatolják, és e jegyzőkönyv az e megállapodás III. mellékletében található listán szereplő, összehangoltnak tekintett ágazatokra vonatkozik. Cél az, hogy az ACAA-t végül kiterjesszék valamennyi, az e megállapodás III. mellékletében szereplő ágazatra, az előbbiekben említett eljárásnak megfelelően.

4.   Amint az ACAA a listában szereplő ágazatok összességére kiterjed, a Felek az e megállapodás módosítására vonatkozó eljárásnak megfelelően létrejött megállapodással vállalják, hogy mérlegelik hatályának kiterjesztését más ipari ágazatokra is.

5.   Amíg egy termék az ACAA hatálya alá nem tartozik, a Felek vonatkozó hatályos jogszabályai alkalmazandók rá, figyelembe véve a TBT-megállapodás rendelkezéseit.

58. cikk

Jelölés és címkézés

1.   E megállapodás 56. és 57. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül, és figyelembe véve a címkézésre és jelölésre vonatkozó követelményekkel kapcsolatos műszaki előírásokat, a Felek megerősítik a TBT-megállapodás 2. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon elveket, hogy az ilyen követelményeket nem készítik elő, nem fogadják el, illetve nem alkalmazzák olyan szándékkal, hogy szükségtelen akadályt állítsanak a nemzetközi kereskedelem útjába. A címkézésre és jelölésre vonatkozó ilyen műszaki előírások nem korlátozhatják jobban a kereskedelmet annál, mint ami egy jogos cél eléréséhez szükséges, figyelembe véve azt a kockázatot, ami ezen cél el nem éréséből adódna.

2.   A kötelező jelölés vagy címkézés tekintetében a Felek megállapodnak abban, hogy:

4.   FEJEZET

Állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

59. cikk

Célkitűzés

1.   E fejezet célja, hogy az emberek, állatok és növények életének és egészségének megóvása mellett megkönnyítse az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó áruk Felek közötti kereskedelmét a következők révén:

2.   E fejezet célja továbbá, hogy az állatjóléti normákkal kapcsolatban a Felek közös megegyezésre jussanak.

60. cikk

Többoldalú kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

61. cikk

Hatály

Ez a fejezet bármely Fél valamennyi olyan állat- és növény-egészségügyi intézkedésére vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve érinti a Felek közötti kereskedelmet, ideértve az e megállapodás IV. mellékletében szereplő intézkedéseket is.

62. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.   „állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések”: az SPS-megállapodás A. mellékletének 1. pontjában meghatározott, e fejezet hatálya alá tartozó intézkedések;

2.   „állatok”: a Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében vagy az Állat-egészségügyi Világszervezet (a továbbiakban: az OIE) Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott szárazföldi vagy víziállatok;

3.   „állati termékek”: az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében és a Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott állati eredetű termékek, beleértve a víziállatokból származó termékeket is;

4.   „nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékek”: az e megállapodás 2. (II.) részének IV-A. mellékletében felsorolt állati termékek;

5.   „növények”: élő növények és azok meghatározott élő részei, beleértve a magvakat is:

6.   „növényi termékek”: növényi eredetű termékek, amelyek feldolgozatlanok vagy olyan mértékű egyszerű előkészítésen estek át, hogy nem tartoznak a megállapodás IV-A. mellékletének 3. részében meghatározott növények közé;

7.   „magok”: a botanikai értelemben vett, ültetésre szánt magok;

8.   „károsító (károsító organizmus)”: növényekre vagy növényi termékekre káros növény-, állat- vagy kórokozófaj, -törzs vagy biotípus;

9.   „védett övezet”: az EU-Fél esetében a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 8-i 2000/29/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: a 2000/29/EK irányelv) 2. cikke (1) bekezdésének h) pontja vagy egyéb, azt követő rendelkezés szerinti övezetek;

10.   „állatbetegség”: egy fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenése állatokban;

11.   „akvakultúra-megbetegedés”: az OIE Víziállat-egészségügyi Kódexében említett betegségek egy vagy több fertőző ágensével való klinikai vagy nem klinikai fertőzés;

12.   „állati fertőzés”: az a helyzet, amikor az állatok fertőző kórokozót hordoznak, a fertőzés klinikai vagy patológiai megjelenésével, illetve anélkül;

13.   „állatjóléti normák”: a felek által kialakított és alkalmazott és – adott esetben – az OIE normáinak megfelelő állatvédelmi normák, amelyek e megállapodás hatálya alá tartoznak;

14.   az „egészségügyi és növény-egészségügyi védelem megfelelő szintje”: az állat-egészségügyi és növény-egészségügyi védelem az SPS-megállapodás A. mellékletének (5) bekezdésében meghatározott megfelelő szintje;

15.   „régió”: állat-egészségügyi tekintetben az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexében, és az akvakultúrára az OIE Nemzetközi Víziállat-egészségügyi Kódexében meghatározott zónák és régiók, azzal a feltétellel, hogy az EU-Fél területével kapcsolatban figyelembe veszik annak sajátosságát, az EU-Felet egy egységként kezelve;

16.   „károsító mentes övezet”: olyan térség, amelyben egy adott károsító tudományosan bizonyítottan nem fordul elő, és amelyben – adott esetben – ezt a körülményt hivatalosan alátámasztották;

17.   „regionalizálás”: a regionalizálásnak az SPS-megállapodás 6. cikkében leírt fogalma;

18.   „szállítmány”: azonos típusú, egy bizonyítvány vagy okmány alá tartozó, ugyanazzal a szállítóeszközzel, azonos címzettnek feladott és azonos exportáló országból vagy országrészből származó állati termékek mennyisége. Egy szállítmány egy vagy több tételből állhat;

19.   „növények vagy növényi termékek szállítmánya”: növények, növényi termékek és/vagy más árucikkek egyik országból egy másikba szállított mennyisége, amelyet szükség esetén egy növény-egészségügyi bizonyítvány kísér (egy szállítmány egy vagy több árucikkből vagy tételből állhat);

20.   „tétel”: egy árucikk száma vagy egysége, melyet összetételének homogenitása és származása jellemez, és amely egy szállítmány részét képezi;

21.   „kereskedelmi célú egyenértékűség”: (a továbbiakban: az egyenértékűség) az a helyzet, amelyben az importáló Fél egyértékűként fogadja el az exportáló Fél állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedéseit még akkor is, ha azok sajátjától eltérnek abban az esetben, ha az exportáló Fél objektíven igazolja az importáló Fél felé, hogy intézkedéseivel eléri az importáló Fél állat-egészségügyi és növény-egészségügyi védelmének megfelelő szintjét.

22.   „ágazat”: az egyik félnél egy termékre vagy termékkategóriára vonatkozó termelési és kereskedelmi struktúra;

23.   „alágazat”: egy ágazat jól meghatározott és ellenőrzött része;

24.   „áruk”: olyan állatok, növények vagy azok kategóriái, illetve bizonyos termékek és más tárgyak, amelyeket kereskedelmi vagy más céllal – beleértve e cikk (2)–(7) bekezdésében említetteket is – szállítanak;

25.   „egyedi behozatali engedély”: az importáló fél illetékes hatóságainak előzetes hivatalos engedélye egy egyéni importőr számára, amely engedély kötelező feltétel az exportáló féltől egy szállítmánynak vagy egy áru több szállítmányának e megállapodás hatálya alá tartozó behozatalához;

26.   „munkanapok”: a hét napjai, kivéve a szombatot, vasárnapot és valamelyik Fél hivatalos ünnepnapjait;

27.   „vizsgálat”: a takarmányok, élelmiszerek, állatok egészsége és jóléte valamely aspektusának vizsgálata annak ellenőrzése érdekében, hogy ez(ek) az aspektus(ok) megfelel(nek)-e a takarmányokra és élelmiszerekre vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek, valamint az állat-egészségügyi és állatjóléti szabályoknak,

28.   „növény-egészségügyi vizsgálat”: növények, növényi termékek vagy más, szabályozás tárgyát képező tárgyak hivatalos szemrevételezése annak megállapítására, hogy tartalmaznak-e károsítókat és/vagy megfelelnek-e a növény-egészségügyi szabályoknak;

29.   „ellenőrzés”: egyes sajátos előírásoknak való megfelelés objektív bizonyítékok vizsgálatával és figyelembevételével végzett ellenőrzése.

63. cikk

Illetékes hatóságok

Az e megállapodás 74. cikkében említett állat-egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekkel foglalkozó albizottság (a továbbiakban: az SPS-albizottság) első ülésén a Felek értesítik egymást illetékes hatóságaik struktúrájáról, szerveződéséről és hatásköreik felosztásáról. A Felek tájékoztatják egymást az ezekkel az illetékes hatóságokkal kapcsolatos bármilyen változásról, beleértve a kapcsolattartó pontokat is.

64. cikk

A szabályozások közelítése

1.   Ukrajna az e megállapodás V. mellékletében foglaltaknak megfelelően az egészségügyre, növény-egészségügyre és állatjólétre vonatkozó jogszabályait az uniós jogszabályokhoz közelíti.

2.   A Felek együttműködnek a jogszabályok közelítése és a kapacitásépítés terén.

3.   Az SPS-albizottság rendszeresen figyelemmel kíséri az e megállapodás V. mellékletében meghatározott közelítési folyamat megvalósítását annak érdekében, hogy Ukrajnát ellássa a szükséges ajánlásokkal a közelítéssel kapcsolatos intézkedésekre vonatkozóan.

4.   Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő három hónap elteltével Ukrajna e fejezet végrehajtására vonatkozóan átfogó, az e megállapodás IV-A., IV-B. és IV-C. mellékletében meghatározott intézkedésekkel kapcsolatos prioritási területekre bontott stratégiát nyújt be az SPS-albizottsághoz, megkönnyítve ezáltal bizonyos áruk, vagy áruk csoportjának kereskedelmét. Ez a stratégia e fejezet végrehajtásához szolgál referenciadokumentumként, és a megállapodás V. mellékletéhez csatolják (9).

65. cikk

Az állat-egészségügyi és növényi károsító helyzet, valamint a regionális feltételek kereskedelmi célzatú elismerése

1.   Az állatbetegségek és az állati fertőzések tekintetében (a járványos betegségeket is beleértve) a következők alkalmazandók:

2.   A károsítók tekintetében a következőket kell alkalmazni:

3.   A Felek elismerik a regionalizálásnak és a PFA-knak az 1997. évi Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet Nemzetközi Növényvédelmi Megállapodás szerinti, és a FAO Növény-egészségügyi Intézkedésekre érvényes Nemzetközi Szabványokban (a továbbiakban: az ISPM) meghatározottak szerinti, és a védett körzeteknek a 2000/29/EK irányelvnek megfelelő fogalmát, és megállapodnak abban, hogy a köztük fennálló kereskedelem tekintetében azokat alkalmazzák.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás VI-A. mellékletében felsorolt állat- és halbetegségek, valamint a VI-B. mellékletében felsorolt növényi károsítók tekintetében a regionalizálásról szóló határozataikat az e megállapodás VII. mellékletének A. és B. részében szereplő rendelkezéseknek megfelelően hozzák.

7.   A (4)–(6) bekezdésben leírt eljárások véglegesítését követően és e megállapodás 73. cikkének sérelme nélkül mindegyik Fél indokolatlan késedelem nélkül meghozza a szükséges jogalkotási és közigazgatási intézkedéseket, hogy lehetővé tegye a kereskedelem működését azon az alapon.

A Felek elkötelezik magukat amellett, hogy további megbeszéléseket folytassanak az e megállapodás XIV. mellékletében említett felosztás elvének végrehajtása céljából.

66. cikk

Az egyenértékűség meghatározása

1.   Egyenértékűség az alábbiakkal összefüggésben ismerhető el:

2.   Az egyenértékűség meghatározása során a Felek az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárását követik. Ezen eljárás során az exportáló Fél objektívan igazolja az egyenértékűséget, az importáló Fél pedig objektív értékelésnek veti alá az igazolást. Az eljárás egy vizsgálatot vagy ellenőrzést is magában foglalhat.

3.   Az exportáló Félnek az e cikk (1) bekezdése szerinti egyenértékűségre irányuló kérelmét követően a Felek haladéktalanul, azonban a kérelem importáló Fél általi kézhezvételét követően legkésőbb három hónapon belül kezdeményezik a konzultációs eljárást, amely az e megállapodás IX. mellékletében meghatározott lépéseket tartalmazza. Mindazonáltal, ha az exportáló Fél többszöri kérelmet nyújtott be, a Felek – az importáló Fél kérésére – megállapodnak az e megállapodás 74. cikkében említett SPS-albizottsággal egy menetrendben, amely szerint kezdeményezik és végrehajtják az e bekezdésben említett eljárást.

4.   Amennyiben az e megállapodás 64. cikkének (3) bekezdésében említett figyelemmel kísérés eredményeként megállapítást nyert, hogy a jogszabályok közelítése befejeződött, akkor azt a tényt Ukrajnának arra irányuló kérelmeként tekintik, hogy a vonatkozó intézkedések egyenértékűként való elismerését célzó eljárást kezdeményezi e cikk (3) bekezdésének megfelelően.

5.   Eltérő megállapodás hiányában az importáló Fél az exportáló Fél egyenértékűséget igazoló dossziét tartalmazó kérelmének kézhezvételétől számított 360 napon belül véglegesíti az e cikk (3) bekezdésében említett egyenértékűség meghatározását, kivéve a szezonális termények esetében, amikor indokolt az értékelés késleltetése, hogy lehetővé tegyék a növény-egészségügyi vizsgálatot a termény növekedésének megfelelő időszakában.

6.   Az importáló Fél a növények, növényi termékek és más tárgyak egyenértékűségét – adott esetben – az ISPM-eknek megfelelően határozza meg.

7.   Az importáló Fél visszavonhatja vagy felfüggesztheti az egyenértékűséget, amennyiben a Felek egyike módosítja az egyenértékűséget érintő valamely intézkedést, feltéve, hogy a következő eljárásokat követi:

8.   Az egyenértékűség elismerése, felfüggesztése vagy visszavonása kizárólag az importáló Fél részéről történhet közigazgatási és jogszabályi keretének megfelelően. Az említett fél átadja az exportáló Félnek a teljes írásos magyarázatot és a felhasznált alátámasztó adatokat az e cikk szerinti megállapításaihoz és döntéseihez. Az egyenértékűség el nem ismerése, visszavonása vagy felfüggesztése esetében az importáló Fél jelzi az exportáló Félnek azokat a kívánt feltételeket, amelyek alapján a (3) bekezdésben említett eljárás újból kezdeményezhető.

9.   E megállapodás 73. cikkének sérelme nélkül az importáló Fél nem vonhatja vissza vagy függesztheti fel az egyenértékűséget a Felek javasolt új intézkedéseinek hatálybalépése előtt.

10.   Abban az esetben, ha az importáló Fél az e megállapodás IX. mellékletében megállapított konzultációs eljárás alapján hivatalosan elismerte az egyenértékűséget, az SPS-albizottság az e megállapodás 74. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően kinyilvánítja az egyenértékűség elismerését a két Fél közötti kereskedelemben. A határozatnak a határokon való fizikai ellenőrzések csökkentéséről, egyszerűsített bizonyítványokról és adott esetben a létesítmények előzetes jegyzékbevételi eljárásairól is rendelkeznie kell.

Az egyenértékűségi státuszt e megállapodás IX. mellékletének is tartalmaznia kell.

11.   Amennyiben a jogszabályok közelítése megtörtént, az egyenértékűség meghatározása annak alapján történik.

67. cikk

Átláthatóság és információcsere

1.   E megállapodás 68. cikkének sérelme nélkül a Felek együttműködnek az SPS-intézkedések alkalmazásával és teljesítményével foglalkozó hivatalos ellenőrzési rendszereik és mechanizmusaik kölcsönös megértésének előmozdítása érdekében. Ez többek között úgy érhető el, hogy a nemzetközi ellenőrzésekről szóló jelentéseket nyilvánossá teszik, és a Felek ezeknek az ellenőrzéseknek az eredményeiről vagy adott esetben más, vonatkozó kérdésekről információkat cserélhetnek.

2.   A jogszabályoknak a 64. cikkben említett közelítése vagy az e megállapodás 66. cikkében említett egyenértékűség meghatározása keretében a Felek folyamatosan tájékoztatják egymást az érintett területeken elfogadott jogszabályi és más eljárásbeli módosításokról.

3.   Ezzel összefüggésben az EU-Fél kellő időben tájékoztatja Ukrajnát az EU-Fél jogszabályi módosításairól, ezáltal lehetővé téve Ukrajna számára, hogy saját jogszabályainak módosítását ennek megfelelően mérlegelhesse.

Megfelelő együttműködési szintet kell elérni annak érdekében, hogy könnyebb legyen a jogalkotási dokumentumoknak a Felek kérésére történő átadása.

E célból mindegyik Fél értesíti a másik Felet kapcsolattartó pontjairól. A Felek továbbá értesítik egymást az ezzel az információval kapcsolatos bármely változásokról.

68. cikk

Értesítés, konzultáció és a kommunikáció megkönnyítése

1.   Mindegyik Fél két munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős köz-, állat- vagy növény-egészségügyi kockázat bekövetkeztéről, beleértve bármely élelmiszer-ellenőrzési vészhelyzetet, illetve olyan helyzeteket, amikor súlyos egészségügyi hatások jól meghatározható kockázata kapcsolódik az állati vagy növényi termékek fogyasztásához és különösen a következőkkel összefüggésben:

3.   Amennyiben egy Félnek komoly aggályai vannak egy köz-, állat- vagy növény-egészségügyi kockázattal kapcsolatban, kérésére a lehető leghamarabb, de minden esetben 15 munkanapon belül konzultációt hívnak össze a helyzettel kapcsolatban. Ilyen helyzetekben mindegyik Fél törekszik arra, hogy minden szükséges információt átadjon, amellyel a kereskedelmi zavarokat elkerülhetik, és olyan, kölcsönösen elfogadható megoldást találhatnak, amely összhangban van a köz-, állat- és növényegészség védelmével.

4.   Az egyik Fél kérésére az állatjóléttel kapcsolatos konzultációkra a lehető leghamarabb, de mindenképpen az értesítéstől számított 20 munkanapon belül sort kell keríteni. Ilyen helyzetekben mindegyik Fél törekszik arra, hogy valamennyi kért információt rendelkezésre bocsásson.

5   Az egyik Fél kérésére az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett konzultációt videó- vagy telefonkonferencia keretében tartják meg. A kérelmező Fél gondoskodik a konzultáció jegyzőkönyvének elkészítéséről, amelyet a Felek hivatalosan jóváhagynak. E jóváhagyás céljából e megállapodás 67. cikkének (3) bekezdése alkalmazandó.

6.   Az állat-egészségügyi vagy növény-egészségügyi vészhelyzetekre vonatkozó riasztási rendszer és gyors információs rendszer kölcsönös alkalmazása csak egy későbbi szakaszban indul, amikor Ukrajna e téren végrehajtja a szükséges jogszabályokat és megteremti a megfelelő helyszíni működésükhöz szükséges feltételeket.

69. cikk

Kereskedelmi feltételek

1.   Általános importfeltételek

2.   Importfeltételek az egyenértékűség elismerését követően

3.   E megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az e megállapodás IV-A. és IV-C(2) mellékletében említett áruk nincsenek importengedélyhez kötve.

Amennyiben e megállapodás 2013. december 31-én él korábban lép hatályba, nem lesz hatással az átfogó intézményépítési segítségnyújtásra.

4.   Az (1) bekezdés a) pontjában említett áruk kereskedelmét érintő feltételek tekintetében az exportáló Fél kérésére a Felek e megállapodás 74. cikkének megfelelően az SPS-albizottságban konzultációkat kezdenek annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az importáló Fél alternatív vagy kiegészítő importfeltételeit illetően. Ezek az alternatív vagy kiegészítő importfeltételek – adott esetben – alapulhatnak az exportáló Félnek az importáló Fél által egyenértékűnek elismert intézkedésein. Megegyezés esetén az importáló Fél az SPS-albizottság határozatától számított 90 napon belül meghozza a szükséges jogszabályi és/vagy közigazgatási intézkedéseket, hogy ezen az alapon engedélyezze az importot.

5.   Létesítmények listája, feltételes jóváhagyás

6.   Az egyik Fél kérésére a másik Fél megadja az e cikk hatálya alá tartozó megállapításait és döntéseit megalapozó szükséges magyarázatot és az azokat alátámasztó adatokat.

70. cikk

A tanúsítási eljárás

1.   A tanúsítási eljárások, valamint tanúsítványok és hivatalos dokumentumok kibocsátásának céljaira a Felek megállapodnak az e megállapodás XII. mellékletében foglalt elvek alkalmazásában.

2.   Az e megállapodás 74. cikkében említett SPS-albizottság megállapodhat az igazolványok elektronikus úton történő tanúsítása, visszavonása vagy helyettesítése esetében követendő szabályokról.

3.   A jogszabályoknak az e megállapodás 64. cikkében említett közelítése keretében a Felek szükség esetén közös bizonyítványmintákban állapodnak meg.

71. cikk

Ellenőrzés

1.   Az e fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom fenntartása érdekében mindegyik Fél jogosult arra, hogy:

2.   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ellenőrzések eredményeit bármelyik Fél megoszthatja harmadik felekkel, és az eredményeket nyilvánosan elérhetővé teheti, amennyiben az adott Fél rendelkezései ezt előírják. A bármely Fél esetében alkalmazandó, bizalmas kezelésre vonatkozó előírásokat az eredmények megosztásakor és/vagy nyilvánossá tételekor adott esetben tiszteletben kell tartani.

3.   Az e megállapodás 74. cikkében említett SPS-albizottság határozat útján módosíthatja e megállapodás X. mellékletét, kellően figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által végzett vonatkozó munkát.

4.   Az ellenőrzés eredményei hozzájárulhatnak a Feleknek vagy az egyik Félnek az e megállapodás 64., 66. és 72. cikkében említett intézkedéseihez.

72. cikk

Importellenőrzések és vizsgálati díjak

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az exportáló Féltől importált szállítmány importellenőrzése az importáló Fél által tiszteletben tartja az e megállapodás XI. mellékletének A. részében meghatározott elveket. Az ilyen ellenőrzések eredménye hozzájárulhat az e megállapodás 71. cikkében említett ellenőrzés folyamatához.

2.   Az egyes Felek által elvégzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát e megállapodás XI. mellékletének B. része határozza meg. Az egyik Fél hatáskörén belül és belső jogszabályaival összhangban módosíthatja ezek gyakoriságát az e megállapodás 64., 66. és 69. cikkének megfelelően végbement fejlődés, illetve az e megállapodásban előírt ellenőrzések, konzultációk vagy más intézkedések eredményeként. Az e megállapodás 74. cikkében említett SPS-albizottság határozat útján ennek megfelelően módosíthatja e megállapodás XI. mellékletének B. részét.

3.   A vizsgálati díjak csak az illetékes hatóságnál az importellenőrzés végrehajtásáért felmerülő költségeket foglalhatják magukban. A vizsgálati díjakat ugyanazon az alapon számítják ki, mint a hasonló hazai termékek vizsgálatánál alkalmazott díjakat.

4.   Az importáló Fél az exportáló Fél kérésére tájékoztatja az utóbbit valamennyi, az importellenőrzéseket és a vizsgálati díjakat érintő intézkedésekre vonatkozó módosításról, azok indoklásával együtt, továbbá az ellenőrzések közigazgatási lebonyolításában bekövetkező valamennyi jelentős változásról.

5.   Az e megállapodás 74. cikkében említett SPS-albizottság által meghatározandó időponttól a Felek megállapodhatnak azokról a feltételekről, amelyek alapján jóváhagyják egymás, a 71. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzéseit annak érdekében, hogy egymáshoz igazítsák és adott esetben kölcsönösen csökkentsék az e megállapodás 69. cikkének (2) bekezdésében említett áruk tekintetében végzett fizikai importellenőrzések gyakoriságát.

Az említett időponttól a Felek kölcsönösen jóváhagyják egymás ellenőrzéseit bizonyos áruk tekintetében, és következésképpen csökkentik vagy helyettesítik az ezekre az árukra vonatkozó importellenőrzéseket.

6.   Az importellenőrzések hozzáigazításának jóváhagyására vonatkozó feltételeket e megállapodás 74. cikkének (6) bekezdése szerint e megállapodás XI. mellékletébe foglalják.

73. cikk

Védintézkedések

1.   Amennyiben az importáló Fél területén intézkedéseket hoz olyan okok ellenőrzésére, amelyek valószínűleg súlyos veszélyt vagy kockázatot jelentenek az emberek, állatok vagy növények egészségére, az exportáló Fél – e cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül – egyenértékű intézkedéseket hoz, hogy megelőzze a veszély vagy kockázat átterjedését az importáló Fél területére.

2.   Súlyos köz-, állat- vagy növény-egészségügyi okokból az importáló Fél átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyek szükségesek a köz-, állat- és növényegészség védelmére. A Felek között úton lévő szállítmányok esetében az importáló Fél mérlegeli a legmegfelelőbb és arányosabb megoldást a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülése érdekében.

3.   Az e cikk (2) bekezdésének alapján intézkedéseket elfogadó Fél legkésőbb az intézkedések elfogadását követő egy munkanapon belül tájékoztatja a másik Felet. Bármelyik Fél kérésére és e megállapodás 68. cikke (3) bekezdése szerint a Felek az értesítést követő 15 munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A Felek bármely, a konzultációk során szerzett információt kellőképpen figyelembe vesznek, és törekednek a szükségtelen kereskedelmi zavarok elkerülésére, figyelembe véve – adott esetben – az e megállapodás 68. cikkének (3) bekezdésében előírt konzultációk eredményét.

74. cikk

Az Állat-egészségügyi és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Albizottság (SPS)

1.   Létrejön az Állat- és Növény-egészségügyi Intézkedésekkel Foglalkozó Albizottság (a továbbiakban: az SPS-albizottság). Az SPS-albizottság a megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül, azt követően pedig valamely Fél kérésére, vagy pedig évente legalább egyszer ülésezik. Amennyiben a Felek úgy állapodnak meg, az SPS-albizottság üléseit tarthatják videó- vagy telefonkonferencia formájában is. Az SPS-albizottság az üléseken kívül is megtárgyalhat kérdéséket, levelezés útján.

2.   Az SPS-albizottság feladatai a következők:

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy technikai munkacsoportokat hoznak létre a Felek szakértői szintű képviselőiből, amelyek feltárják és megvitatják az e fejezet alkalmazásából adódó műszaki és tudományos kérdéseket. Amennyiben további szakértelemre van szükség, a felek ad hoc csoportokat hozhatnak létre, tudományos csoportokat is beleértve. Az ad hoc csoportban nem szükségszerű, hogy csak a Felek képviselői vehetnek részt tagként.

4.   Az SPS-albizottság rendszeresen jelentést tesz tevékenységéről és hatáskörében hozott döntéseiről az e megállapodás 465. cikke szerint létrehozott Kereskedelmi Bizottságnak.

5.   Az SPS-albizottság első ülésén fogadja el munkarendjét.

6.   Az SPS-albizottság, valamint az SPS-albizottság által létrehozott bármely csoport bármely határozatát, ajánlását, jelentését vagy egyéb tevékenységét az importengedélyezéssel, információcserével, átláthatósággal, a regionalizálás elismerésével, az egyenértékűséggel és alternatív intézkedésekkel, valamint bármely egyéb, a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozó kérdéssel kapcsolatosan, a Felek konszenzussal fogadják el.

5.   FEJEZET

Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése

75. cikk

Célkitűzések

A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítésének jelentőségét a gyorsan fejlődő kétoldalú kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, valamint a vonatkozó közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a hatékony ellenőrzési célkitűzéseknek és alapvetően támogassák a jogszerű kereskedelem könnyítését.

A Felek elismerik, hogy különös hangsúlyt kell fektetni a jogszerű közpolitikai célkitűzésekre, köztük a kereskedelem megkönnyítésére, a biztonságra, a csalásmegelőzésre, és ezek kiegyensúlyozott megközelítésére.

76. cikk

Jogszabályok és eljárások

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy kereskedelmi és vámügyi jogszabályaiknak alapvetően stabilnak és átfogónak kell lenniük, valamint hogy az előírásoknak és eljárásoknak arányosnak, átláthatónak, kiszámíthatónak, megkülönböztetésmentesnek és pártatlannak kell lenniük, valamint hogy egységesen és hatékonyan kell alkalmazni őket; emellett pedig céljuk:

2.   A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek hátrányos megkülönböztetés-mentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, teljességének és számon kérhetőségének a biztosítása érdekében a Felek:

3.   A Felek az alábbiak megszűntetésében állapodnak meg:

4.   Az áruk továbbítására vonatkozó rendelkezések

77. cikk

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

78. cikk

Illetékek és díjak

A Felek megtiltják az import- vagy exportilletékekkel és -díjakkal azonos hatású adminisztratív díjak kivetését.

Tekintettel a Felek vámhatóságai által kivetett bármilyen jellegű illetékekre és díjakra, beleértve az ezen hatóságok nevében eljáró más hivatalos hatóság által végzett feladatokért az importra vagy exportra, illetve azokkal összefüggésben kirótt illetékeket és díjakat, valamint e megállapodás IV. címe 1. fejezetének (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) vonatkozó cikkei sérelme nélkül a Felek megállapodnak a következőkben:

79. cikk

Vámérték-megállapítás

1.   A Felek közötti kereskedelemben az áruk vámérték-megállapítására a WTO-megállapodás 1A. mellékletében található, az 1994. évi GATT VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodása, beleértve bármely későbbi módosítását is, az irányadó. Rendelkezéseit ezért e megállapodásba foglalják, és ennek részét képezik. Minimum vámértékek nem alkalmazandók.

2.   A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdések tekintetében közös megoldást érjenek el.

80. cikk

Vámügyi együttműködés

A Felek erősítik az együttműködést az e fejezetben megfogalmazott célkitűzések elérésének biztosítása érdekében, különös hangsúlyt fektetve arra, hogy megfelelő egyensúly legyen egyrészről az egyszerűsítés és könnyítés, másrészről a hatékony ellenőrzés és biztonság között. E célból a Felek adott esetben az EK vámügyi irányelvét használják irányadó eszközként.

Az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében a Felek többek között a következőket teszik:

81. cikk

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás vámügyekben

E megállapodás 80. cikkétől eltérve a Felek közigazgatásai kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak e megállapodás vámügyekben, a vámügyekben nyújtott kölcsönös igazgatási segítségről szóló II. jegyzőkönyvében foglalt rendelkezéseknek megfelelően.

82. cikk

Technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés

A Felek együttműködnek a kereskedelem könnyítéséhez és a vámügyi reformokhoz szükséges technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása érdekében.

83. cikk

Vámügyekkel foglalkozó albizottság

Létrejön a Vámügyekkel foglalkozó albizottság. Tevékenységeiről jelentést tesz az e megállapodás 465. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerinti formációban ülésező Társulási Bizottságnak. A Vámügyekkel foglalkozó albizottság feladatai közé tartozik a rendszeres konzultációk folytatása, valamint e fejezet végrehajtásának és igazgatásának nyomon követése, többek között az alábbi témákkal kapcsolatban: vámügyi együttműködés, határokon átnyúló vámügyi együttműködés és irányítás, technikai segítségnyújtás, származási szabályok, a kereskedelem könnyítése, valamint a vámügyekben való kölcsönös igazgatási segítségnyújtás.

A Vámügyekkel foglalkozó albizottság többek között:

84. cikk

A vámjogszabályok közelítése

Az uniós és nemzetközi szabványokban előírt uniós vámjogszabályokhoz való közelítést az e megállapodás XV. mellékletében meghatározottak szerint hajtják végre.

6.   FEJEZET

Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem

1.   Szakasz

Általános rendelkezések

85. cikk

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

1.   A Felek, ismételten megerősítve a WTO-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, megteszik a szükséges intézkedéseket a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem fokozatos kölcsönös liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet érintő együttműködés érdekében.

2.   A kormányzati beszerzésekkel e megállapodás IV. címének 8. fejezete (Kormányzati beszerzések) foglalkozik, és e fejezetben semmi sem értelmezhető oly módon, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmazna a kormányzati beszerzések tekintetében.

3.   A támogatásokkal e megállapodás IV. címének 10. fejezete (Verseny) foglalkozik, és a fejezet rendelkezései nem alkalmazandók a Felek által nyújtott támogatásokra.

4.   A Felek mindegyike fenntartja a jogszerű politikai célkitűzések elérése érdekében a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez való jogát, feltéve, hogy azok összhangban vannak e fejezet rendelkezéseivel.

5.   Ez a fejezet nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik Fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.

Az e megállapodás III. címében (Jogérvényesülés, szabadság és biztonság) a személyek mozgásával kapcsolatosan előírt rendelkezések sérelme nélkül e fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg egyik Felet sem abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a területére való belépése vagy ideiglenes ott-tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és a határon át történő szabályozott mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által e fejezet alapján élvezett előnyöket (10).

86. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

2.   Szakasz

Letelepedés

87. cikk

Hatály

E szakasz a Felek által elfogadott vagy fenntartott, a letelepedést érintő intézkedésekre (14) vonatkozik valamennyi gazdasági tevékenység tekintetében, az alábbi kivételekkel:

88. cikk

Nemzeti elbánás és legnagyobb kedvezményes elbánás

1.   Az e megállapodás XVI-D. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel e megállapodás hatálybalépésétől Ukrajna:

2.   Az e megállapodás XVI-A. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel az EU-Fél e megállapodás hatálybalépésétől:

3.   Az e megállapodás XVI-A. és XVI-D. mellékletében felsorolt fenntartásokra figyelemmel a Felek nem fogadnak el olyan új szabályozást vagy intézkedést, amely megkülönböztetéshez vezet az EU-Félhez vagy Ukrajnához tartozó jogi személyek területükön való letelepedése vagy a letelepedést követő működése tekintetében a saját jogi személyeikhez viszonyítva.

89. cikk

Felülvizsgálat

1.   A letelepedési feltételek fokozatos liberalizálása céljából a Felek rendszeresen felülvizsgálják a letelepedésre vonatkozó jogi keretet (20) és a letelepedési környezetet összhangban a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal.

2.   Az e cikk (1) bekezdésében említett felülvizsgálattal összefüggésben a Felek értékelik a letelepedések esetlegesen észlelt akadályait, és tárgyalásokat kezdenek az ilyen akadályok megszűntetése érdekében, illetve abból a célból, hogy elmélyítsék e fejezet rendelkezéseit és belefoglalják a befektetések védelmét célzó rendelkezéseket, valamint az állam közötti vitarendezési eljárásokat is.

90. cikk

Más megállapodások

E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az korlátozná a Felek befektetőinek azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezőbb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek az Európai Unió valamely tagállama és Ukrajna egyaránt a szerződő fele.

91. cikk

A fióktelepek és képviseleti irodák tekintetében előírt bánásmód

1.   E megállapodás 88. cikkének rendelkezései nem zárják ki, hogy a Felek bizonyos szabályokat alkalmazzanak a másik Fél területükön be nem jegyzett jogi személyeinek fióktelepei és képviseleti irodái letelepedésére és működésére vonatkozóan, amelyeket az ilyen fióktelepek és képviseleti irodák a területükön bejegyzett vállalatok fióktelepei és képviseleti irodái közötti jogi vagy technikai különbségek indokolnak, illetve prudenciális okokból, pénzügyi szolgáltatások tekintetében.

2.   Az elbánás tekintetében alkalmazott különbség nem haladhatja meg az ilyen jogi vagy technikai különbségek miatt, illetve a pénzügyi szolgáltatások tekintetében prudenciális okokból szükséges mértéket.

3.   Szakasz

Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás

92. cikk

Hatály

E szakasz a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbiak kivételével:

93. cikk

Piacra jutás

1.   Ami a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtáson keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, a Felek mindegyike legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amilyen az e megállapodás XVI-B. és XVI-E. mellékletében meghatározott konkrét kötelezettségvállalásaiban szerepel.

2.   A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket valamely Fél sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, e megállapodás XVI-B. és XVI-E. mellékletének eltérő rendelkezései hiányában az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra:

94. cikk

Nemzeti elbánás

1.   Azon ágazatokban, amelyek e megállapodás XVI-B. és XVI-E. mellékletében szerepelnek, és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

2.   Adott Fél teljesítheti az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményt azáltal, hogy a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.   A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.   Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyképességbeli hátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

95. cikk

A kötelezettségvállalások listája

1.   A bármelyik Fél által az e fejezet alapján liberalizált ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat az e megállapodás XVI-B. és XVI-E. mellékletében szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák határozzák meg.

2.   A Feleknek az Európa Tanács határokat átlépő televíziózásról szóló, 1989. évi és az európai filmkoprodukcióról szóló, 1992. évi európai egyezménye alapján fennálló vagy esetlegesen keletkező jogai és kötelezettségei sérelme nélkül az e megállapodás XVI-B. és XVI-E. mellékletében szereplő kötelezettségvállalások listája nem tartalmazza az audiovizuális szolgáltatásokat.

96. cikk

Felülvizsgálat

A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Felek közötti fokozatos liberalizációja érdekében a Kereskedelmi Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az e megállapodás 95. cikkében említett kötelezettségvállalások listáit. A felülvizsgálat figyelembe veszi az e megállapodás XVII. mellékletében említett uniós vívmányok átültetésének, végrehajtásának és érvényesítésének előrehaladási szintjét, valamint annak hatását a Felek közötti, határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás terén fennmaradó akadályok megszűntetésére.

4.   Szakasz

Természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása

97. cikk

Hatály

E szakasz a Felek azon intézkedéseire alkalmazandó, amelyek az e megállapodás 86. cikke (17)–(21) bekezdésében meghatározott, szolgáltatást nyújtó természetes személyeknek a Felek területére való belépésére és a területükön való ideiglenes tartózkodására vonatkoznak (24).

98. cikk

Kulcsfontosságú személyzet

1.   Egy, az EU-Félhez vagy Ukrajnához tartozó jogi személy jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően Ukrajna vagy az EU-Fél területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai, fióktelepei és képviseleti irodái által foglalkoztasson olyan munkavállalókat, akik az Európai Unió tagállamainak vagy Ukrajnának állampolgárai, feltéve, hogy ezek a munkavállalók az e megállapodás 86. cikkében meghatározott kulcsfontosságú személyzethez tartoznak, és a jogi személyek, leányvállalatok, fióktelepek és képviseleti irodák kizárólagos alkalmazásában állnak. Az ilyen munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedélyei csak az ilyen jellegű foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak. Az ilyen munkavállalók belépése és ideiglenes tartózkodása legfeljebb három évig tart.

2.   Ukrajnához vagy az EU-Félhez tartozó természetes személyeknek az EU-Fél vagy Ukrajna területére való belépése, illetve területén való tartózkodása abban az esetben engedélyezett, ha ezek a természetes személyek e megállapodás 86. cikkének (17) bekezdése értelmében jogi személyek képviselői és üzleti célú látogatók. E cikk (1) bekezdésétől eltérve az üzleti célú látogatók ideiglenes belépése és tartózkodása bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb kilencven napig tart.

99. cikk

Felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

Egy, az EU-Félhez vagy Ukrajnához tartozó jogi személy jogosult arra, hogy a letelepedés szerinti befogadó területén hatályban lévő jogszabályoknak megfelelően a Ukrajna vagy az EU-Fél területén alkalmazzon, illetve leányvállalatai, fióktelepei és képviseleti irodái által foglalkoztasson olyan, felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokat, akik az Európai Unió tagállamainak vagy Ukrajnának állampolgárai, feltéve, hogy jogi személyek, leányvállalatok, fióktelepek és képviseleti irodák kizárólagos alkalmazásában állnak. A felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok ideiglenes belépése és tartózkodása legfeljebb egy évig tart.

100. cikk

Üzleti szolgáltatások értékesítői

Mindegyik Fél lehetővé teszi az üzleti szolgáltatások értékesítői számára, hogy ideiglenesen belépjenek a területükre és tizenkét havonta maximum kilencven napig ott tartózkodjanak.

101. cikk

Szerződéses szolgáltatók

1.   A Felek újra megerősítik a szolgáltatások kereskedelméről szóló, 1994. évi általános megállapodás (a továbbiakban: a GATS) szerinti kötelezettségvállalásaikból eredő jogaikat és kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében.

2.   Mindegyik Fél lehetővé teszi a másik Fél szerződéses szolgáltatói számára, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak területén, a szerződéses szolgáltatókról és független szakemberekről szóló, az e megállapodás XVI-C. és XVI-F. mellékletében és az e cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek mellett az alábbi ágazatok esetében:

3.   A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

102. cikk

Független szakemberek

1.   A Felek újra megerősítik a GATS szerinti kötelezettségvállalásaikból eredő kötelezettségeiket a független szakemberek belépése és ideiglenes tartózkodása tekintetében.

2.   A Felek lehetővé teszik a másik Fél független szakemberei számára, hogy szolgáltatásokat nyújtsanak területükön, az e cikk (3) bekezdésében és az e megállapodás szerződéses szolgáltatókról és független szakemberekről szóló XVI-C. és XVI-F. mellékletében meghatározott feltételek mellett az alábbi ágazatok esetében:

3.   A Felek kötelezettségvállalásaira a következő feltételek vonatkoznak:

5.   Szakasz

Szabályozási környezet

1.   Alszakasz

Belső szabályozás

103. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Az alábbi szabályok alkalmazandók a Felek engedélyezéssel kapcsolatos azon intézkedéseire, amelyek a következő területeket érintik:

2.   A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás esetében e szabályok kizárólag azokra az ágazatokra vonatkoznak, amelyek tekintetében a Felek egyedi kötelezettségvállalásokat tettek, és ez esetben is csak ezen egyedi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatosan. A letelepedést illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, amelyek tekintetében az e megállapodás XVI-A. és XVI-D. mellékletének megfelelő fenntartások érvényesek; Az ideiglenes tartózkodást illetően e szabályok nem vonatkoznak az olyan ágazatokra, amelyek tekintetében az e megállapodás XVI-C. és XVI-F. mellékletének megfelelő fenntartások érvényesek.

3.   E szabályok nem vonatkoznak az olyan intézkedésekre, amelyek az e megállapodás 88., 93. és 94. cikke szerinti jegyzékek hatálya alá tartozó korlátozásokat jelentenek.

4.   E szakasz alkalmazásában:

(a)   „engedélyezés”: olyan folyamat, amely során egy szolgáltatónak vagy beruházónak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy valamely illetékes hatóságtól a szolgáltatásnyújtáshoz szükséges engedélyre vonatkozó határozatot kapjon, beleértve a letelepedés révén történő szolgáltatásnyújtást is, illetve egy, a szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységben való letelepedéshez szükséges engedélyre vonatkozó határozatot kapjon, beleértve az ilyen engedély módosítására vagy megújítására vonatkozó határozatot is.

(b)   „illetékes hatóság”: bármely központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok vagy nem kormányzati szerv, amely központi, regionális vagy helyi kormányzatok vagy hatóságok által delegált hatáskörrel rendelkezik, és amely az engedélyezéssel kapcsolatosan határoz;

(c)   „engedélyezési eljárások”: az engedélyezés részeként végrehajtandó eljárások.

104. cikk

Az engedélyezés feltételei

1.   Az engedélyezés olyan feltételeken alapul, amelyek megakadályozzák az illetékes hatóságokat abban, hogy vizsgálati jogkörüket önkényesen alkalmazzák.

2.   Az e cikk (1) bekezdésében említett feltételek:

3.   Az engedélyt meg kell adni, amint megfelelő vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy teljesülnek az engedély megszerzéséhez szükséges feltételek.

4.   E fejezet rendelkezéseire e megállapodás 286. cikke alkalmazandó.

5.   Ha a kiadható engedélyek száma valamely tevékenység esetében a rendelkezésre álló természeti erőforrások vagy a technikai lehetőségek szűkössége miatt korlátozott, a Felek a lehetséges kérelmezőkre olyan kiválasztási eljárást alkalmaznak, amely teljes mértékben biztosítja a pártatlanságot és az átláthatóságot, ideértve különösen az eljárás megindításával, lefolytatásával és befejezésével kapcsolatos megfelelő nyilvánosságot is.

6.   Az ebben a cikkben megállapított rendelkezésekre figyelemmel a kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok megállapításakor a Felek figyelembe vehetnek jogszerű közpolitikai célkitűzéseket is, köztük egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi és a kulturális örökség védelmét célzó megfontolásokat is.

105. cikk

Engedélyezési eljárások

1.   Az engedélyezési eljárásoknak és a formai követelményeknek egyértelműnek kell lenniük, azokat előzetesen nyilvánosságra kell hozni, és a kérelmezők számára biztosítaniuk kell, hogy kérelmük tárgyilagosan és pártatlanul kerül elbírálásra.

2.   Az engedélyezési eljárásoknak és formai követelményeknek a lehető legegyszerűbbeknek kell lenniük, és nem nehezíthetik meg vagy késleltethetik indokolatlanul a szolgáltatás nyújtását. Az engedélyezési illetékeknek (28) – amelyek a kérelemből adódóan a kérelmező számára felmerülhetnek – ésszerűnek és a kérdéses engedélyezési eljárás költségeivel arányosnak kell lenniük.

3.   Az engedélyezési eljárásoknak és a formai követelményeknek garantálniuk kell a kérelmező számára, hogy kérelmét elfogadható, előzetesen nyilvánosságra hozott időn belül feldolgozzák. Ez az időszak akkor kezdődik, amikor az illetékes hatóságokhoz valamennyi dokumentáció beérkezett. Amennyiben a kérdés összetettsége indokolja, az időszakot az illetékes hatóság egy alkalommal, elfogadható időre meghosszabbíthatja. A meghosszabbításnak és időtartamának kellően megalapozottnak kell lennie, és azokról a kérelmezőt az eredeti határidő lejárta előtt értesíteni kell.

4.   Amennyiben a kérelem hiányos, a kérelmezőt a lehető leggyorsabban értesíteni kell bármely további dokumentáció benyújtásának szükségességéről. Ebben az esetben az e cikk (3) bekezdésében említett időszakot az illetékes hatóságok felfüggeszthetik, amíg valamennyi dokumentációt kézhez nem kapnak.

5.   Amennyiben egy engedélyezési kérelmet elutasítanak, a kérelmezőt erről indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell. Alapvetően a kérelmezőt – kérésére – tájékoztatni kell a kérelem elutasításához vezető indokokról, és a határozat elleni fellebbezésre rendelkezésre álló időről.

2.   Alszakasz

Az általános alkalmazásra vonatkozó rendelkezések

106. cikk

Kölcsönös elismerés

1.   E fejezet alkalmazásában semmi sem akadályozza meg egyik Felet sem abban, hogy előírja, hogy a természetes személyeknek rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2.   A Felek saját területükön ösztönzik az illetékes szakmai szervezeteket, hogy a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlásokat bocsássanak a Kereskedelmi Bizottság rendelkezésére azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások ágazatában.

3.   Az e cikk (2) bekezdésében említett ajánlás kézhezvételét követően a Kereskedelmi Bizottság elfogadható időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e ezzel a megállapodással.

4.   Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően, az e cikk (2) bekezdésében említett ajánlást e megállapodással összeegyeztethetőnek találják, és a Felek vonatkozó rendelkezései között kellő mértékű a megfelelés, a Felek az ajánlás végrehajtása céljából illetékes hatóságaikon keresztül tárgyalást folytatnak a követelmények, képesítések, engedélyek és egyéb szabályok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásról.

5.   Minden ilyen megállapodás összhangban van a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

107. cikk

Átláthatóság és bizalmas információk nyilvánosságra hozatala

1.   A Felek mindegyike azonnal megválaszolja a másik Fél meghatározott információ iránti kérését, amely e megállapodáshoz tartozó vagy e megállapodást érintő, általánosan alkalmazandó bármilyen intézkedésével vagy nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatos. Mindegyik Fél létrehoz egy vagy több tájékoztatási pontot azzal a céllal, hogy kérésre a másik Fél beruházói és szolgáltatói számára konkrét tájékoztatást nyújtson minden ilyen ügyben. A Felek e megállapodás hatálybalépését követő három hónapon belül értesítik egymást tájékoztatási pontjaikról. A tájékoztatási pontokon el kell helyezni a jogszabályok és rendeletek szövegét.

2.   E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.

3.   Alszakasz

Számítástechnikai szolgáltatások

108. cikk

Egyetértés a számítástechnikai szolgáltatásokról

1.   Amennyiben a számítástechnikai szolgáltatások kereskedelme e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának megfelelően liberalizált, és figyelembe véve azt a tényt, hogy a számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások elektronikus vagy egyéb eszközök révén lehetővé teszik más szolgáltatások nyújtását, a Felek különbséget tesznek a szolgáltatás lehetővé tétele és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás között oly módon, hogy a tartalmat vagy az alapvető szolgáltatást nem sorolják az e cikk (2) bekezdése szerinti számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások közé.

2.   A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások a CPC 84 ENSZ-kód szerint megállapított szolgáltatások, beleértve az alapszolgáltatásokat és működéseket vagy az alapszolgáltatások kombinációit, függetlenül attól, hogy valamely hálózat – beleértve az internetet is – útján nyújtják-e.

Alapszolgáltatások alatt olyan szolgáltatások értendők, amelyek az alábbiakat nyújtják:

4.   Alszakasz

Postai és kézbesítési szolgáltatások

109. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz meghatározza az e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának megfelelően liberalizált postai és kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret alapelveit.

2.   Ennek az alszakasznak, illetve e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának az alkalmazásában:

(a)   „engedély”: az egyedi szolgáltatónak egy szabályozó hatóság által adott engedély, amelyre az adott szolgáltatási tevékenység végzésének megkezdése előtt szükség van;

(b)   „egyetemes szolgáltatás”: meghatározott minőségű postai szolgáltatások folyamatos nyújtása valamely Fél területének valamennyi pontján, valamennyi felhasználó számára megfizethető áron.

110. cikk

A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a postai és kézbesítési szolgáltatások ágazatában

A Felek megfelelő intézkedéseket alkalmaznak vagy vezetnek be annak megakadályozása érdekében, hogy azon szolgáltatók, akik – magukban vagy másokkal – piaci helyzetükből adódóan képesek lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a postai és kézbesítési szolgáltatások vonatkozó piacán, versenyellenes gyakorlatokat folytassanak.

111. cikk

Egyetemes szolgáltatás

Bármelyik Félnek jogában áll meghatározni az általa fenntartani kívánt egyetemes szolgáltatási kötelezettség fajtáját. Az ilyen kötelezettségek önmagukban nem tekinthetők versenyellenesnek, feltéve hogy azokat átlátható, objektív és versenysemleges módon igazgatják, és nem jelentenek nagyobb terhet annál, mint amit az adott Fél szükségesnek tart az egyetemes szolgáltatás tekintetében.

112. cikk

Engedélyek

1.   E megállapodás hatálybalépését követő három év elteltével kizárólag olyan szolgáltatások köthetők engedélyekhez, amelyek az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartoznak.

2.   Amennyiben engedélyre van szükség, a következőket kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni:

3.   Az engedély elutasításához vezető indokokról kérésre tájékoztatják a kérelmezőt, és mindegyik Fél létrehoz egy független szervet a fellebbezési eljárás lefolytatására. Ennek az eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, valamint objektív kritériumokon kell alapulnia.

113. cikk

A szabályozó szerv függetlensége

A szabályozó szerv jogilag elkülönült valamennyi postai és kézbesítési szolgáltatótól, és utóbbiak által nem elszámoltatható. A szabályozó szerv határozatai és az általa alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

114. cikk

A szabályozások közelítése

1.   A Felek elismerik Ukrajna meglévő jogszabályainak az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítésének jelentőségét. Ukrajna gondoskodik arról, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye az európai uniós vívmányokkal.

2.   A közelítés e megállapodás aláírásának napján kezdődik, és fokozatosan kiterjed az e megállapodás XVII. mellékletében említett európai uniós vívmányok valamennyi elemére.

5.   Alszakasz

Elektronikus hírközlés

115. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz meghatározza az e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának megfelelően liberalizált elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret alapelveit, kivéve a műsorszolgáltatást.

2.   Ennek az alszakasznak, illetve e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának az alkalmazásában:

116. cikk

Szabályozó hatóság

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatások szabályozó hatóságai jogilag és funkcionálisan függetlenek legyenek bármely, elektronikus szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatótól. Amennyiben az elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató valamely Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt marad, az érintett Fél gondoskodik arról, hogy a szabályozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság rendelkezzék az ágazat szabályozásához szükséges felhatalmazásokkal. A szabályozó hatóság által elvégzendő feladatokat könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságok határozatai és eljárásai pártatlanok és átláthatók legyenek minden piaci szereplő tekintetében.

4.   A szabályozó hatóságnak jogában áll megvizsgálni az érintett termékek és szolgáltatások piacainak indikatív listáját, amelyet az e megállapodáshoz csatolt mellékletek (29) tartalmaznak. Amennyiben a szabályozó hatóságnak e megállapodás 118. cikke alapján kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról kell határoznia, azt az érintett piac hatékony versenyképességének felmérésére irányuló piacelemzés alapján teszi.

5.   Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy az érintett piac versenyképességre nem hatékony, fel kell kutatnia és ki kell jelölnie az adott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat, és amennyiben szükséges, az e megállapodás118. cikkében említett egyedi szabályozási kötelezettségeket kell megállapítania, fenntartania vagy módosítania. Ha a szabályozó hatóság megállapítja, hogy a piac versenyképessége hatékony, akkor nem állapít meg vagy tart fenn semmiféle, az e megállapodás 118. cikkében említett szabályozási kötelezettséget.

6.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóság határozata által érintett szolgáltatónak jogában álljon fellebbezni a határozat ellen egy, a határozatban érintett felektől független fellebbezési testületnél. A Felek gondoskodnak arról, hogy az ügy lényegét megfelelően figyelembe vegyék. A fellebbezési eljárások lezárultáig a szabályozó határozata ideiglenesen érvényben marad, hacsak a fellebbezési testület másként nem határoz. Ha a fellebbezési testület nem bírói szerv, minden esetben írásos indokolást kell adnia határozatairól, amelyeket egy pártatlan és független bíróság felülvizsgál. A fellebbezési testületek határozatait végre kell hajtani.

7.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben a szabályozó hatóságok ezen alszakasz bármely rendelkezésével kapcsolatban intézkedéseket szándékoznak hozni, és ezek az intézkedések jelentős hatással vannak az érintett piacra, az érdekelt felek lehetőséget kapjanak arra, hogy egy elfogadható időszakon belül észrevételeket tegyenek a tervezett intézkedéshez. A szabályozók közzéteszik konzultációs eljárásaikat. A konzultációs eljárás eredményeit nyilvánosságra hozzák, kivéve, ha az bizalmas információnak számít.

8.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az elektronikus hírközlési hálózatokat és szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók minden olyan adatot – köztük pénzügyi adatokat is – rendelkezésre bocsássanak, amelyre a nemzeti szabályozó hatóságoknak szükségük van ahhoz, hogy biztosítsák az ezen alszakasz rendelkezéseinek, illetve az ennek az alszakasznak megfelelően hozott határozatoknak való megfelelést. Ezek a szolgáltatók kérésre az adatokat kötelesek gyorsan, a szabályozó hatóság által előírt határidőn belül és részletességgel szolgáltatni. A szabályozó hatóság által kért adatszolgáltatásnak az említett feladat elvégzésével arányosnak kell lennie. A szabályozó hatóságnak az adatszolgáltatásra vonatkozó kérelmét meg kell indokolnia.

117. cikk

Elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának engedélyezése

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szolgáltatások nyújtása, amennyire csak lehetséges, egyszerű bejelentést és/vagy nyilvántartásba vételt követően megvalósulhasson.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a számok és frekvenciák kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezése engedélyhez legyen köthető. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy amennyiben engedélyre van szükség:

118. cikk

Hozzáférés és összekapcsolás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a területükön elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására engedélyt kapó szolgáltatónak joga és kötelezettsége legyen összekapcsolásról szóló tárgyalásokat kezdeni más nyilvánosan elérhető, elektronikus hírközlési hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatókkal. Az összekapcsolásról az érintett jogi személyeknek elvben üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik szolgáltatótól, azt az információt kizárólag arra a célra használják fel, amelyre a rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az e megállapodás 116. cikkének megfelelően nyert megállapítások alapján – melyek szerint az érintett piacon, beleértve az e megállapodáshoz csatolt mellékletben szereplőket is – nem hatékony a verseny, a szabályozó hatóságnak jogában álljon a jelentős piaci erővel rendelkezőnek tekintett szolgáltatókra az összekapcsolással és/vagy hozzáféréssel kapcsolatosan egy vagy több, az alábbiakban felsorolt kötelezettséget kiróni:

4.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként kijelölt szolgáltatóval való összekapcsolást kérő szolgáltató bármikor, illetve a nyilvánosságra hozás elteltét követő ésszerű időszakot követően független belföldi szervhez fordulhasson, amely lehet az e megállapodás 115. cikke (2) bekezdésének d) pontjában szereplő szabályozó szerv is, annak érdekében, hogy ésszerű időtartamon belül határozzon az összekapcsolás és/vagy hozzáférés megfelelő feltételeiről.

119. cikk

Korlátos erőforrások

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a korlátos erőforrások – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználására vonatkozó eljárásokat objektív, arányos, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon hajtsák végre. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

2.   A Felek területükön gondoskodnak a távközlési szolgáltatásokhoz használt rádiófrekvenciák hatékony kezeléséről a rádióspektrum használatának hatékony és hatásos biztosítása érdekében. Ha bizonyos frekvenciák iránti kereslet meghaladja azok kínálatát, megfelelő és átlátható eljárást kell lefolytatni e frekvenciák odaítélésére használatuk optimális biztosítása és a verseny kialakulásának előmozdítása érdekében.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szabályozó hatóságot megbízzák a nemzeti számozási erőforrások odaítélésével és a nemzeti számozási tervek kezelésével.

4.   Amennyiben elektronikus hírközlési hálózatokat, illetve szolgáltatásokat üzemeltető szolgáltatók állami szervek vagy önkormányzatok tulajdonában vagy ellenőrzése alatt maradnak, a Felek biztosítják, hogy a jogok megadására vonatkozó funkció a tulajdonlással, illetve ellenőrzéssel összefüggő tevékenységektől szerkezetileg ténylegesen elkülönüljön.

120. cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   Mindegyik Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket fenn kíván tartani.

2.   Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve, hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségek végrehajtásának a verseny szempontjából semleges módon kell történnie, és nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami az érintett Fél által meghatározottak értelmében az adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi szolgáltató jogosult legyen egyetemes szolgáltatás biztosítására, melyből egyik szolgáltató sem zárható ki eleve. A szolgáltató kijelölését egy hatékony, átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes mechanizmus segítségével kell megtenni. Szükség esetén a Felek értékelik, hogy az egyetemes szolgáltatás nyújtása méltánytalanul nagy terhet jelent-e az egyetemes szolgáltatási tevékenység folytatására kijelölt szervezet(ek) számára. Indokolt esetben, ilyen számítás alapján, és figyelembe véve – ha van ilyen – a piaci hasznot, amely az egyetemes szolgáltatási tevékenységet végző szervezetnél keletkezik, a szabályozó hatóság meghatározza, hogy szükség van-e egy, az érintett szolgáltató(k) ellentételezésére vagy az egyetemes szolgáltatási kötelezettség nettó költségeinek megosztására szolgáló mechanizmusra.

4.   A Felek biztosítják, hogy:

121. cikk

Határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatások

A Felek nem fogadnak el vagy tartanak fenn semmiféle intézkedést, amely korlátozza a határokon átnyúló elektronikus hírközlési szolgáltatásokat.

122. cikk

Az információk bizalmas kezelése

A Felek nyilvános elektronikus hírközlési hálózat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatások révén, a szolgáltatáskereskedelem korlátozása nélkül biztosítják az elektronikus hírközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas jellegét.

123. cikk

Szolgáltatók közötti viták

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy abban az esetben, ha az elektronikus hírközlési hálózatokat működtető, vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók között az e fejezetben említett jogokkal és köztelezettségekkel kapcsolatban vita merül fel, az érintett szabályozó hatóság – bármelyik Fél kérésére – kötelező erejű határozatot hoz a vita legrövidebb időn, de legkésőbb négy hónapon belüli megoldása érdekében.

2.   A szabályozó hatóság határozatát nyilvánosságra hozzák, tekintetbe véve az üzleti titokra vonatkozó előírásokat. Az érintett felek a határozat alapjául szolgáló teljes indokolást megkapják.

3.   Ha az ilyen vita határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, az illetékes szabályozó hatóságok összehangolják erőfeszítéseiket a vita megoldása érdekében.

124. cikk

A szabályozások közelítése

1.   A Felek elismerik Ukrajna meglévő jogszabályainak az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítésének jelentőségét. Ukrajna törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye az uniós vívmányokkal.

2.   A jogszabályok közelítése e megállapodás aláírásának napján kezdődik, és fokozatosan kiterjed az uniós vívmányok az e megállapodás XVII. mellékletében említett valamennyi elemére.

6.   Alszakasz

Pénzügyi szolgáltatások

125. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez az alszakasz az e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának megfelelően liberalizált valamennyi pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg.

2.   Ennek az alszakasznak és e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának alkalmazásában:

(a)   „pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet valamely Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

(b)   „pénzügyi szolgáltató”: valamely Fél területén letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely pénzügyi szolgáltatást kíván nyújtani vagy nyújt. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre;

(c)   az „állami szerv” az alábbiakat jelenti:

(d)   „új pénzügyi szolgáltatás”: pénzügyi jellegű szolgáltatás, ideértve a meglévő vagy új termékekkel kapcsolatos szolgáltatásokat vagy a termék szolgáltatásának módját, amelyet az adott Fél területén egyik pénzügyi szolgáltató sem nyújt, de a másik Fél területén igénybe vehető.

126. cikk

A körültekintésre vonatkozó külön szabályok

1.   Mindegyik Fél intézkedéseket fogadhat el vagy alkalmazhat prudenciális okokból, például:

2.   Ezek az intézkedések nem jelenthetnek a céljuk elérése érdekében szükségesnél nagyobb terhet, és nem tartalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést a másik Fél pénzügyi szolgáltatói tekintetében saját hasonló pénzügyi szolgáltatóival összehasonlítva.

3.   E megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja az érintett Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

4.   A pénzügyi szolgáltatások határon átnyúló kereskedelmének prudenciális szabályozása egyéb eszközeinek sérelme nélkül bármely Fél előírhatja a másik Fél határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóinak és a pénzügyi instrumentumoknak a regisztrációját.

127. cikk

Hatékony és átlátható szabályozás

1.   Mindegyik Fél maximálisan törekszik arra, hogy előzetesen tájékoztasson minden érdekelt személyt azokról az általánosan alkalmazandó intézkedésekről, amelyeket el kíván fogadni, annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítson e személyek számára, hogy észrevételeket terjesszenek elő az intézkedéssel kapcsolatban. Az intézkedésről való tájékoztatás történhet:

2.   Mindegyik Fél elérhetővé teszi valamennyi érdekelt személy számára a pénzügyi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos kérelmek kitöltésére vonatkozó előírásait.

A kérelmező kérésére az érintett Fél tájékoztatja őt kérelmének állásáról. Amennyiben az érintett Fél további információkat igényel a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őt.

Mindegyik Fél maximálisan törekszik annak biztosítására, hogy területén végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat. Ilyen, nemzetközi szinten elfogadott előírások például többek között a Bázeli Bizottságnak „A hatékony bankfelügyeletre vonatkozó alapelve”, a Nemzetközi Biztosítási Felügyelőhatóságok Szövetségének „Az értékpapír-szabályozás célkitűzései és alapelvei”, az OECD „Adóügyekre vonatkozó információcseréről szóló megállapodása”, a G20 országok „Nyilatkozat az átláthatóságról és az információcseréről adóügyekben” című dokumentuma, valamint a Pénzügyi Akciócsoportnak a „Pénzmosásról szóló negyven ajánlása” és „A terrorizmus finanszírozására vonatkozó kilenc speciális ajánlása”.

A Felek továbbá figyelembe veszik a G7 országok pénzügyminiszterei által kiadott „Az információ-megosztás hét kulcselve” című dokumentumot, és minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy megpróbálják alkalmazni azokat kétoldalú kapcsolataikban.

128. cikk

Új pénzügyi szolgáltatások

Mindegyik Fél lehetővé teszi a területén letelepedett, a másik Félhez tartozó pénzügyi szolgáltató számára olyan új pénzügyi szolgáltatás nyújtását, amelyhez hasonló pénzügyi szolgáltatásokat – hasonló körülmények esetén – belső joga értelmében a saját pénzügyi szolgáltatói számára engedélyezne. A Felek meghatározhatják a szolgáltatás nyújtásának jogi formáját, és engedélyhez köthetik a pénzügyi szolgáltatás nyújtását. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról elfogadható időn belül határozatot kell hozni és az engedély kizárólag e megállapodás 126. cikkében meghatározott okokból utasítható el.

129. cikk

Adatfeldolgozás

1.   Mindegyik Fél engedélyezi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy más formában, adatfeldolgozás céljából információt továbbítson a területére vagy területéről, amennyiben az említett adatfeldolgozás a pénzügyi szolgáltató szokásos üzletviteléhez szükséges.

2.   Mindegyik Fél vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket fogad el a magánélet és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.

130. cikk

Különleges kivételek

1.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy területén törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat kizárólagosan folytasson vagy nyújtson, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél nemzeti jogával összhangban – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versengve.

2.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.

3.   E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy az megakadályozza valamely Felet – ideértve annak állami szerveit – abban, hogy területén kizárólagosan a Fél vagy annak állami szerveinek megrendelésére, vagy forrásaiból, illetve garanciája mellett tevékenységeket vagy szolgáltatásokat végezzen vagy nyújtson.

131. cikk

Önszabályozó szervezetek

Ha egy Fél valamely önszabályozó szervben, értékpapír- vagy határidős tőzsdén vagy piacon, elszámoló ügynökségben vagy más szervezetben, illetve egyesületben fennálló tagságot, részvételt vagy ilyenbe történő belépést ír elő annak feltételeként, hogy a másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatója a Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatójával azonos feltételekkel nyújthasson pénzügyi szolgáltatásokat, vagy, ha a Fél közvetve vagy közvetlenül az ilyen szerveknek előjogokat vagy előnyöket biztosít a pénzügyi szolgáltatások ellátása során, akkor az érintett Fél köteles gondoskodni arról, hogy az ilyen önszabályozó szerv figyelembe vegye az e megállapodás 88. és 94. cikkében foglalt kötelezettségeket.

132. cikk

Elszámolási és fizetési rendszerek

A Felek mindegyike a területén letelepedett, egy másik Fél pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatói számára a nemzeti elbánást biztosító feltételekkel azonosan köteles hozzáférést biztosítani az állami szervek által működtetett fizetési és elszámolási rendszerekhez, valamint a szokásos üzleti életben rendesen elérhető hivatalos finanszírozási és refinanszírozási lehetőségekhez. E cikknek nem célja, hogy hozzáférést biztosítson az adott Fél végső hitelezői forrásaihoz.

133. cikk

A szabályozások közelítése

1.   A Felek elismerik Ukrajna meglévő jogszabályainak az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítésének jelentőségét. Ukrajna törekszik annak biztosítására, hogy meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye az uniós vívmányokkal.

2.   A jogszabályok közelítése e megállapodás aláírásának napján kezdődik, és fokozatosan kiterjed az uniós vívmányok e megállapodás XVII. mellékletében említett valamennyi elemére.

7.   Alszakasz

Szállítási szolgáltatások

134. cikk

Hatály

Ez az alszakasz meghatározza a szállítási szolgáltatásoknak az e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának megfelelő liberalizálására vonatkozó elveket.

135. cikk

Nemzetközi tengeri szállítás

1.   Ez a megállapodás Ukrajna és az Európai Unió tagállamainak kikötői közötti, valamint az Európai Unió tagállamainak kikötői közötti nemzetközi tengeri szállításra alkalmazandó. Ez a megállapodás továbbá Ukrajna és harmadik országok kikötői közötti, valamint az Európai Unió tagállamai és harmadik országok kikötői közötti kereskedelemre is alkalmazandó.

2.   Ez a megállapodás nem alkalmazandó az Ukrajna kikötői közötti belföldi tengeri szállításra vagy az Európai Unió valamely tagállamának kikötői közötti belföldi tengeri szállításra. Az előző mondattól eltérve, olyan berendezések – például üres konténerek – mozgatása Ukrajna kikötői vagy az Európai Unió valamely tagállamának a kikötői között, amelyeket nem fizetés ellenében szállítanak, a nemzetközi tengeri szállítás részeként tekintendő.

3.   Ennek az alszakasznak és e fejezet 2., 3. és 4. szakaszának alkalmazásában:

(a)   „nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal háztól házig történő, illetve multimodális, azaz több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást, amely magában foglalja a tengeri szállítást is, és ebből a célból a közvetlen szerződéskötést a más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal;

(b)   „tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

(c)   „vámolási szolgáltatások” (vagy másképpen „vámügynöki szolgáltatások”): olyan tevékenységek, amelyek magukban foglalják a másik fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése;

(d)   „konténerállomás és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;

(e)   „kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajózási társaság érdekeit képviseli az alábbi célokból:

(f)   „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységek, amelynek során a szolgáltató a fuvaroztató részéről megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat;

(g)   „átrakodási szolgáltatások”: nemzetközi tengeri, különösen konténeres szállítmányokkal kapcsolatos előzetes tevékenységek és a szállítmányok továbbszállítása az egyik Fél területén található kikötők között.

4.   A Felek mindegyike a másik Fél lobogója alatt hajózó, vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajói, illetve harmadik országokbeli hajók számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesíti, – attól függően, hogy melyik az előnyösebb – többek között a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája, szolgáltatásai és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai (32), valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében.

5.   A Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét.

6.   E cikk (4) és (5) bekezdése elveinek alkalmazásakor a Felek a megállapodás hatálybalépését követően:

7.   A Felek mindegyike lehetővé teszi a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy területükön letelepedjenek, a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé kedvezőek a saját szolgáltatóinak vagy valamely harmadik ország szolgáltatóinak nyújtottaknál, attól függően, hogy melyik az előnyösebb. Az e fejezet 2. szakasza letelepedésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a Felek mindegyike – saját törvényeivel és rendeleteivel összhangban – lehetővé teszi a másik Fél szolgáltatói számára, hogy többek között a következő gazdasági tevékenységeket folytassák:

8.   A Felek mindegyike elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszi az alábbi szolgáltatásokat a kikötőnél: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-ellátás, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, ideértve a hírközlés, a víz és az elektromos energia biztosítását, a vészhelyzeti javító berendezéseket, a horgonyzási, kikötési, parthozállási szolgáltatásokat.

9.   A Felek mindegyike lehetővé teszi a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy a másik Fél belvízi útjain a tengeri szállítást is magában foglaló nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat nyújtson.

10.   A Felek mindegyike lehetővé teszi a másik Fél nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára, hogy – megkülönböztetésmentes alapon és az érintett vállalkozások által elfogadott feltételek mellett – Ukrajna kikötői vagy az Európai Unió valamely tagállamának kikötői között használja azokat az átrakodási szolgáltatásokat, amelyeket az előbbi Fél területén nyilvántartásba vett tengeri szállítási szolgáltató nyújt.

11.   Ez a megállapodás nem érinti az Ukrajna és az Európai Unió tagállamai között az e megállapodás hatályán kívül eső kérdések tekintetében megkötött tengeri megállapodások alkalmazását. Ha e megállapodás bizonyos kérdések tekintetében kevésbé előnyös, mint az Európai Unió tagállamai és Ukrajna között érvényben lévő megállapodások, akkor a kedvezőbb rendelkezések élveznek elsőbbséget az EU-Fél kötelezettségeinek sérelme nélkül, és figyelembe véve az Európai Unió működéséről szóló szerződést. E megállapodás rendelkezései az Európai Unió és tagállamai, valamint Ukrajna között korábban megkötött kétoldalú megállapodások rendelkezéseinek helyébe lépnek, amennyiben ez utóbbi rendelkezések vagy nincsenek összhangban az előzőkkel – kivéve az előző mondatban említett helyzetet –, vagy pedig megegyeznek velük. A meglévő kétoldalú megállapodások azon rendelkezései, amelyek nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, továbbra is alkalmazandók.

136. cikk

Közúti, vasúti és belvízi szállítás

1.   A Felek közötti szállítás kölcsönös kereskedelmi szükségleteikhez igazodó, összehangolt fejlesztésének és fokozatos liberalizációjának biztosítása céljából a közúti, vasúti és belvízi közlekedés terén való kölcsönös piaci hozzáférés feltételei a közúti, vasúti és belvízi közlekedésről szóló, jövőbeni esetleges külön megállapodás tárgyát képezik.

2.   Az e cikk (1) bekezdésében említett megállapodások megkötését megelőzően a Felek közötti kölcsönös piaci hozzáférés feltételeit a Felek nem teszik korlátozóbbá az e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest.

3.   A meglévő kétoldalú megállapodások rendelkezései, amelyek nem képezik az e cikk (1) bekezdésében említett jövőbeni esetleges megállapodások tárgyát, továbbra is alkalmazandók.

137. cikk

Légiközlekedés

1.   A Felek közötti szállítás kölcsönös kereskedelmi szükségleteikhez igazodó, összehangolt fejlesztésének és fokozatos liberalizációjának biztosítása céljából a légi közlekedés terén való kölcsönös piaci hozzáférés feltételeit az EU-Ukrajna közös légtérről szóló megállapodásnak megfelelően kell kezelni.

2.   A közös légtérről szóló megállapodás megkötését megelőzően a Felek nem tesznek olyan intézkedéseket vagy lépéseket, amelyek az e megállapodás hatálybalépésének napját megelőző napon fennálló helyzethez képest korlátozóbbak vagy diszkriminatívabbak.

138. cikk

A szabályozások közelítése

Ukrajna az EU-Félnek a tengeri közlekedés terén meglévő mindenkori nemzetközi jogszabályaihoz igazítja jogszabályait, beleértve a közigazgatási, technikai és egyéb szabályokat is, amennyiben azok liberalizációs célokra, valamint a Felek piacaihoz való kölcsönös hozzáférésre szolgálnak és elősegítik a személyek és az áruk mozgását. A jogszabályok közelítése e megállapodás aláírásának napján kezdődik, és fokozatosan kiterjed az uniós vívmányok e megállapodás XVII. mellékletében említett valamennyi elemére.

6.   Szakasz

Elektronikus kereskedelem

139. cikk

Célkitűzés és elvek

1.   A Felek – elismerve, hogy az elektronikus kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – megállapodnak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló elektronikus kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak az e fejezet rendelkezései értelmében az elektronikus kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

2.   A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus kereskedelem fejlesztésének teljes mértékben a legmagasabb szintű nemzetközi adatvédelmi előírásokkal összhangban kell történnie, hogy biztosítsák az elektronikus kereskedelem felhasználóinak bizalmát.

3.   A Felek egyetértenek abban, hogy az elektronikus adatátvitel szolgáltatásnyújtásnak tekintendő e fejezet 3. szakasza (Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás) értelmében, és arra nem lehet vámot kivetni.

140. cikk

Az elektronikus kereskedelem szabályozási szempontjai

1.   A Felek párbeszédet folytatnak az elektronikus kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

2.   Az együttműködés megvalósulhat a Feleknek ezekre a kérdésekre vonatkozó jogszabályaira, valamint az e jogszabályok végrehajtására vonatkozó információcsere útján.

7.   Szakasz

Kivételek

141. cikk

Általános kivételek

1   Az e megállapodás 472. cikkében foglalt általános kivételek sérelme nélkül e fejezet rendelkezései, valamint az e megállapodás XVI-A., XVI-B., XVI-C., XVI-D., XVI-E., XVI-F. és XVII. mellékletei az e cikkben szereplő kivételek tárgyát képezik.

2.   Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető oly módon, mint amely bármely Felet akadályozza az alábbiakkal kapcsolatos intézkedések elfogadásában vagy érvényesítésében:

3.   E fejezet, valamint az e megállapodás XVI-A., XVI-B., XVI-C., XVI-D., XVI-E., XVI-F. és XVII. mellékleteinek rendelkezései nem vonatkoznak a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához – akár alkalomszerűen – kapcsolódó tevékenységekre.

142. cikk

Adózási intézkedések

Az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően nyújtott legnagyobb preferenciális elbánás nem vonatkozik a Felek által a kettős adózás elkerülésére kötött megállapodások alapján biztosított vagy a jövőben biztosítani kívánt adózási elbánásra.

143. cikk

Nemzetbiztonsági kivételek

1.   E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető oly módon, hogy:

7.   FEJEZET

Folyó fizetések és tőkemozgások

144. cikk

Folyó fizetések

A Felek vállalják, hogy nem vetnek ki korlátozásokat és szabadon átváltható valutában, valamint a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának cikkei VIII. cikke rendelkezéseinek megfelelően bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást lehetővé tesznek maguk között.

145. cikk

Tőkemozgások

1.   A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek biztosítják a fogadó ország jogszabályainak megfelelően alapított vállalatokba történő közvetlen beruházásokkal (34) kapcsolatos tőke szabad mozgását, valamint az e megállapodás IV. címe 6. fejezete (Letelepedés, szolgáltatáskereskedelem és elektronikus kereskedelem) rendelkezéseinek megfelelő beruházásokat, továbbá e beruházott tőkék és az ezekből származó bármilyen bevétel megszüntetését vagy visszahonosítását.

2.   A tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő más tranzakciók tekintetében a Felek e megállapodás hatálybalépésétől kezdve és e megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül biztosítják a következőket:

3.   Ukrajna vállalja, hogy az EU-Fél liberalizációjával megegyező módon befejezi a tőkeforgalom mérlegén és a folyó műveletek fizetési mérlegén történő tranzakciók liberalizációját, mielőtt az e megállapodás XVII. melléklete 4. cikkének (3) bekezdése szerinti belső piaci elbánásban részesülne a pénzügyi szolgáltatások terén. Ukrajna tőkemozgásra vonatkozó jogszabályainak és az e megállapodás XVII. melléklete 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban való végrehajtásuknak és folyamatos érvényesítésüknek pozitív értékelése szükséges előfeltétele annak, hogy a Kereskedelmi Bizottság a pénzügyi szolgáltatások tekintetében belső piaci elbánás biztosításáról szóló határozatot hozzon.

4.   E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek nem vezetnek be semmiféle új korlátozást az EU-Fél és Ukrajna lakosai közötti tőkemozgások és folyó fizetések tekintetében, és nem növelik a fennálló intézkedések korlátozó jellegét.

146. cikk

Védintézkedések

E megállapodás rendelkezéseinek sérelme nélkül, ahol kivételes körülmények esetén a Felek közötti fizetések és tőkemozgások komoly nehézségeket okoznak vagy okozhatnak a valutaárfolyam-politika vagy a monetáris politika működésében (35) az Európai Unió egy vagy több tagállamában vagy Ukrajnában, az érintett Fél védintézkedéseket hozhat az EU-Fél és Ukrajna közötti tőkemozgások tekintetében hat hónapot meg nem haladó időtartamra, amennyiben az ilyen intézkedésekre feltétlenül szükség van. A védintézkedést elfogadó Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet az ilyen intézkedés elfogadásáról és a lehető leghamarabb tájékoztatja visszavonásának ütemezéséről.

147. cikk

Könnyítés és további liberalizációs rendelkezések

1.   A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás elősegítése érdekében, ezáltal támogatva az e megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.

2.   E megállapodás hatálybalépését követő első négy évben a Felek olyan intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a tőke szabad mozgására vonatkozó európai uniós szabályok további fokozatos alkalmazásához szükséges feltételek kialakítását.

3.   E megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével a Kereskedelmi Bizottság felülvizsgálja a bevezetett intézkedéseket, és meghatározza a további liberalizáció körülményeit.

8.   FEJEZET

Közbeszerzés

148. cikk

Célkitűzések

A Felek elismerik az átlátható, megkülönböztetésmentes, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez és célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

Ez a fejezet kölcsönös hozzáférést irányoz elő a közbeszerzési piacokhoz a nemzeti elbánás elve alapján mind nemzeti, regionális, mind pedig helyi szinten a hagyományos és közüzemi ágazatokban odaítélt közbeszerzési szerződések és koncessziók tekintetében. Ukrajna közbeszerzési jogszabályainak az EU közbeszerzési vívmányaihoz való fokozatos közelítéséről rendelkezik, amelyet intézményi reform és az EU-Fél közbeszerzésére irányadó elvekre, valamint az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: a 2004/18/EK irányelv) és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (a továbbiakban: a 2004/17/EK irányelv) meghatározott feltételek és fogalommeghatározások alapjára épülő hatékony közbeszerzési rendszer létrehozása kísér.

149. cikk

Hatály

1.   E fejezet az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződésekre, valamint az építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre alkalmazandó a közüzemi ágazatokban, illetve az építési és szolgáltatási koncessziókra.

2.   Ez a fejezet bármely olyan ajánlatkérőre és ajánlatkérő szervre (a továbbiakban mindkettő: az ajánlatkérő) vonatkozik, amely megfelel az EU közbeszerzési vívmányaiban szereplő fogalommeghatározásoknak. Kiterjed továbbá a közjogi szervekre és közvállalkozásokra a közüzemek terén, mint például a vonatkozó tevékenységet végző, állami tulajdonú vállalatok, valamint a közüzemek terén különleges és kizárólagos jog alapján működő magánvállalkozások.

3.   Ez a fejezet a XXI-P mellékletben megállapított értékhatárokat meghaladó szerződésekre vonatkozik:

Valamely közbeszerzési szerződés becsült értékének kiszámítása a hozzáadottérték-adó nélküli teljes kifizetendő összegen alapul. E határértékek alkalmazásakor Ukrajna Nemzeti Bankja átváltási árfolyamának segítségével kiszámolja és átváltja ezeket az értékeket saját nemzeti valutájára.

Ezeket a határértékeket e megállapodás hatályba lépését követő első páros évtől kezdődően két évente rendszeresen felülvizsgálják az euró különleges lehívási jogokban kifejezett átlagos napi értéke alapján, a január 1-jétől érvényes felülvizsgálatot megelőző augusztus hónap utolsó napján véget érő 24 hónapos időszakra vonatkozóan. Az így felülvizsgált értékhatárok értékét szükség esetén lekerekítik a legközelebbi ezer EUR-ra. Az értékhatárok felülvizsgálatát a Kereskedelmi Bizottság az e megállapodás VII. címében (Intézményi, általános és záró rendelkezések) meghatározott eljárásnak megfelelően fogadja el.

150. cikk

Intézményi háttér

1.   A Felek a közbeszerzési rendszer megfelelő működéséhez és a vonatkozó elvek végrehajtásához szükséges megfelelő intézményi keretet és mechanizmusokat hoznak létre, illetve tartanak fenn.

2.   Intézményi reformja keretében Ukrajna kijelöl:

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a panaszok felülvizsgálatáért felelős hatóságok által hozott döntéseket hatékonyan érvényesítsék.

151. cikk

A szerződések odaítélésére vonatkozó alapvető szabályok

1.   Legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő hat hónappal a Felek valamennyi szerződés odaítélése tekintetében megfelelnek az e cikk (2)–(15) bekezdése rendelkezéseiben előírt alapvető szabályoknak. Ezek az alapvető szabályok közvetlenül az európai uniós közbeszerzési vívmányokban szabályozott közbeszerzési szabályokból és elvekből származnak, beleértve a megkülönböztetésmentesség, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és az arányosság elvét is.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy valamennyi tervezett közbeszerzést egy megfelelő médiában és oly módon közzétegyenek, hogy ezáltal:

3.   A közzététel a gazdasági szereplők szerződéshez fűződő gazdasági érdekeinek megfelelő kell, hogy legyen.

4.   A közzétételnek legalább az odaítélendő szerződés lényeges részleteit, a minőségi kiválasztás kritériumait, az odaítélés módját, a szerződés odaítélésének kritériumait és bármely olyan további információt kell tartalmaznia, amelyre a gazdasági szereplőknek ésszerűen szükségük lehet ahhoz, hogy eldöntsék, jelezni kívánják-e ajánlattételi szándékukat.

5.   A korrupt gyakorlatok megelőzése érdekében valamennyi szerződést átlátható és pártatlan odaítélési eljárással ítélnek oda. A pártatlanságot különösen a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírása, valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférés biztosítása, megfelelő határidők és egy átlátható és objektív megközelítés révén biztosítják.

6.   A kivitelezendő építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírásakor az ajánlatkérő a teljesítésre és funkciókra vonatkozóan általános leírásokat alkalmaz, és a nemzetközi, európai vagy nemzeti szabványokat használja.

7.   Egy építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás jellegzetességeinek leírása nem utalhat egy konkrét márkára, forrásra, valamely különleges folyamatra, illetve védjegyre, szabadalomra, típusra, konkrét eredetre vagy gyártásra, kivéve, ha a szerződés tárgya ezt indokolja, és mellette feltüntetik a „vagy azzal egyenértékű” szavakat. Előnyben kell részesíteni a teljesítés vagy funkciók általános leírásának használatát.

8.   Az ajánlatkérők nem szabhatnak olyan feltételeket, amelyek a másik Fél gazdasági szereplőit közvetlenül vagy közvetett módon megkülönböztetik, így például azt a követelményt, hogy a szerződés iránt érdeklődő gazdasági szereplők székhelyének ugyanabban az országban, régióban vagy területen kell lennie, mint az ajánlatkérőnek.

A fentiektől eltérve olyan esetekben, amikor a szerződés sajátos körülményei indokolttá teszik, a sikeres ajánlatevőtől megkövetelhetik, hogy bizonyos üzleti infrastruktúrát létesítsen a teljesítés helyén.

9.   A részvételi szándéknyilatkozatra és az ajánlatok benyújtására kiírt határidőnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a másik Fél gazdasági szereplői érdemben értékelhessék a pályázatot és előkészíthessék ajánlatukat.

10.   Valamennyi résztvevő számára előzetesen lehetővé kell tenni, hogy tudomást szerezzen az alkalmazandó szabályokról, a kiválasztási kritériumokról és az odaítélési kritériumokról. Ezeket a szabályokat valamennyi résztvevő esetében egyformán kell alkalmazni.

11.   Az ajánlatkérők korlátozhatják az ajánlattevők számát, feltéve, hogy:

Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza az ajánlattevők számát, figyelembe kell vennie a megfelelő verseny biztosításának szükségességét.

12.   Az ajánlatkérők kizárólag kivételesen meghatározott esetekben, akkor alkalmazhatnak tárgyalásos eljárásokat, amikor egy ilyen eljárás ténylegesen nem torzítja a versenyt.

13.   Az ajánlatkérők kizárólag azzal a feltétellel alkalmazhatnak minősítési rendszereket, hogy ha a minősített gazdasági szereplők listáját elegendően meghirdetett, átlátható és nyílt eljárás útján állították össze. Az ilyen rendszerek hatálya alá eső szerződéseket is megkülönböztetésmentes alapon ítélik oda.

14.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a szerződéseket átlátható módon annak az ajánlattevőnek ítéljék oda, amely gazdaságilag a legkedvezőbb, vagy a legalacsonyabb árú ajánlatot tette az előzetesen megállapított és közzétett pályázati feltételek és eljárási szabályok alapján. A végső döntéseket haladéktalanul közlik valamennyi ajánlattevővel. Valamely sikertelen ajánlatevő kérésére megfelelően részletes indokokat kell rendelkezésre bocsátani a döntés felülvizsgálatának lehetővé tétele érdekében.

15.   A Felek gondoskodnak arról, hogy bármely személy, amely jelzi vagy jelezte ajánlattételi szándékát, és amely egy állítólagos jogsértés károsultja lett vagy lehet, hatékony, pártatlan jogi védelmet élvezhessen az ajánlatkérőnek a kérdéses szerződés odaítélésével kapcsolatos bármely döntése ellen. A felülvizsgálati eljárás során, illetve végén hozott döntéseket oly módon teszik közzé, hogy az megfelelő tájékoztatást nyújtson valamennyi érdekelt gazdasági szereplő számára.

152. cikk

A jogszabályok közelítésének tervezése

1.   A jogszabályok közelítésének megkezdése előtt Ukrajna e fejezet végrehajtására vonatkozóan egy átfogó, időbeli és fontosabb állomásokat megjelölő ütemtervet nyújt be a Kereskedelmi Bizottsághoz, amelynek a jogszabályok közelítésére és az intézményi kapacitásépítésre irányuló valamennyi reformot tartalmaznia kell. Ennek az ütemtervnek meg kell felelnie az e megállapodás XXI-A. mellékletében megállapított szakaszoknak és időbeli ütemterveknek.

2.   Az ütemterv a reform összes szempontjára és a közbeszerzési tevékenységek végrehajtására vonatkozó általános jogi keretre kiterjed, különösen pedig: a közbeszerzési szerződésekre, a közüzemi ágazaton belüli szerződésekre, építési beruházásokra irányuló koncessziókra és felülvizsgálati eljárásokra vonatkozó jogszabályi közelítésre; a közigazgatási kapacitás minden szinten történő megerősítésére, beleértve a felülvizsgálati szerveket és az érvényesítési mechanizmusokat is.

3.   A Kereskedelmi Bizottság kedvező véleménynyilvánítását követően ez az ütemterv referenciadokumentumnak tekintendő e fejezet végrehajtására. Az Európai Unió minden tőle telhetőt megtesz, hogy támogatást nyújtson Ukrajnának az ütemterv végrehajtásában.

153. cikk

A jogszabályok közelítése

1.   Ukrajna biztosítja, hogy a közbeszerzésekre vonatkozó meglévő és jövőbeni jogszabályait fokozatosan összeegyeztethetővé tegye az európai uniós közbeszerzési vívmányokkal.

2.   A jogszabályok közelítését egymást követő, az e megállapodás XXI-A., XXI-B.–XXI-E., XXI-G., XXI-H. és XXI-J. mellékletében megállapított szakaszokban valósítják meg. E megállapodás XXI-F. és XXI-I. melléklete olyan, nem kötelező elemeket is megjelöl, amelyeket nem kell átültetni, a XXI-K.–XXI-N. mellékletek pedig az uniós vívmányok olyan elemeit, amelyek a jogszabályok közelítésének hatáskörén kívül maradnak. E folyamat során kellően figyelembe kell venni a Bíróság megfelelő esetjogát, az Európai Bizottság által elfogadott végrehajtási intézkedéseket, valamint szükség esetén az európai uniós vívmányok időközben bekövetkezett bármely módosítását. A Kereskedelmi Bizottság értékeli az egyes szakaszok végrehajtását, pozitív értékelését követően a végrehajtás az e megállapodás XXI-A. mellékletében meghatározottak szerint összefügg a kölcsönös piaci hozzáférés biztosításával. Az Európai Bizottság haladéktalanul értesíti Ukrajnát az európai uniós vívmányok bármely módosításáról. A módosítások végrehajtásának érdekében megfelelő tanácsadást nyújt és technikai segítségnyújtást biztosít Ukrajnának.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy a Kereskedelmi Bizottság a következő szakasz értékelését csak akkor kezdi el, ha az előző szakasz végrehajtásához szükséges intézkedéseket meghozták, és az e cikk (2) bekezdésében meghatározott módozatoknak megfelelően jóváhagyták.

4.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a közbeszerzés azon szempontjai és területei, amelyekre e cikk nem terjed ki, összhangban legyenek az e megállapodás 151. cikkében az átláthatóság, megkülönböztetésmentesség és egyenlő bánásmód tekintetében meghatározott elvekkel.

154. cikk

Piacra jutás

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy piacaik hatékony és kölcsönös nyitását fokozatosan és egymással párhuzamosan érik el. A jogszabály-közelítési folyamat alatt az egymásnak biztosított piacra jutás mértéke az e megállapodás XXI-A. mellékletében előírtaknak megfelelően e folyamat előrehaladásához kötött.

2.   A piacnyitás következő szakaszába való áttérésről hozott döntést az elfogadott jogszabályok minőségének és gyakorlati végrehajtásuknak az értékelése alapján hozzák meg. Ilyen értékeléseket a Kereskedelmi Bizottság rendszeresen végez.

3.   Amennyiben az egyik Fél az e megállapodás XXI-A. mellékletének megfelelően megnyitotta közbeszerzési piacát a másik Fél előtt, az EU-Fél – az európai uniós közbeszerzési szabályoknak megfelelően és a saját vállalkozásai számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva – hozzáférést biztosít az ukrajnai vállalatoknak a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy az EU-Fél területén rendelkeznek-e székhellyel vagy sem. Nemzeti közbeszerzési szabályainak megfelelően és a saját vállalkozásai számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánást biztosítva Ukrajna hozzáférést biztosít az EU-Fél vállalkozásai számára a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásaihoz, függetlenül attól, hogy azok Ukrajnában rendelkeznek-e székhellyel vagy sem.

4.   A jogszabály-közelítési folyamat utolsó szakaszának végrehajtását követően a Felek megvizsgálják a piacra jutás kölcsönös biztosításának lehetőségét az e megállapodás 149. cikkének (3) bekezdésében megállapított határértékek alatti közbeszerzések tekintetében is.

5.   Finnország fenntartja az Aland-szigetek tekintetében képviselt álláspontját.

155. cikk

Tájékoztatás

1.   A Felek gondoskodnak arról, hogy az ajánlatkérők és a gazdasági szereplők kellőképpen tájékoztatva legyenek a közbeszerzési eljárásokról, beleértve a valamennyi vonatkozó jogszabály és közigazgatási döntés közzététele révén történő tájékoztatást is.

2.   A Felek biztosítják a pályázati lehetőségekre vonatkozó információk hatékony terjesztését.

156. cikk

Együttműködés

1.   A Felek a tapasztalatok, valamint a legjobb gyakorlataikra és szabályozási kereteikre vonatkozó információk cseréje révén fokozzák együttműködésüket.

2.   A Felek elősegítik e fejezet végrehajtását, adott esetben technikai segítségnyújtás révén is. Az e megállapodás pénzügyi együttműködésről szóló VI. címének (Pénzügyi együttműködés és csalás elleni rendelkezések) rendelkezéseivel összhangban a vonatkozó uniós finanszírozási mechanizmusok és eszközök révén nyújtott pénzügyi támogatásról külön döntéseket hoznak.

3.   Az együttműködés tárgyát képező témák indikatív listáját e megállapodás XXI-O. melléklete tartalmazza.

9.   FEJEZET

Szellemi tulajdon

1.   Szakasz

Általános rendelkezések

157. cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

158. cikk

A kötelezettségek jellege és hatálya

1.   A Felek biztosítják a szellemi tulajdonnal foglalkozó azon nemzetközi szerződéseknek a megfelelő és hatékony végrehajtását, amelyeknek szerződő felei, ideértve a WTO-egyezmény 1C. mellékletében foglalt, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a továbbiakban: a TRIPS-megállapodás). E fejezet rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.

2.   E megállapodás alkalmazásában a szellemitulajdon-jogok közé tartoznak a szerzői jogok, beleértve a számítógépes programok és adatbázisok szerzői jogát, valamint a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat; a szabadalmakhoz kapcsolódó jogok, beleértve a biotechnológiai találmányok szabadalmait is; védjegyek, kereskedelmi nevek, amennyiben az érintett belső jogban kizárólagos tulajdonjogként védelmet élveznek; integrált áramkörök topográfiája; földrajzi árujelzők, beleértve az eredet-megjelöléseket; forrásmegjelölések; növényfajták; a nyilvánosságra nem hozott adatok védelme; az Ipari Tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény (1967) (a továbbiakban: a Párizsi Egyezmény) 10 bis cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelem.

159. cikk

Technológiaátadás

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy nézeteket és információkat cserélnek a technológiaátadást érintő belső és nemzetközi gyakorlataik és politikáik tekintetében. Az ilyen csere különösen az információáramlás, az üzleti partnerségek, az engedélyezés és az alvállalkozásba adás önkéntes alapú elősegítését célzó intézkedésekre terjed ki. Különös figyelmet kell fordítani az ahhoz szükséges feltételekre, hogy a fogadó országokban a technológiaátadást lehetővé tevő, megfelelő környezetet hozzanak létre, ideértve a vonatkozó jogi keretrendszer és a humántőke fejlesztését.

2.   A Felek gondoskodnak arról, hogy szellemitulajdon-jogjogosultjainak jogszerű érdekei védelmet élvezzenek.

160. cikk

Jogkimerülés

A Felek a TRIPS-megállapodás rendelkezései alapján szabadon létrehozhatják a szellemitulajdon-jogok kimerülésére vonatkozó saját rendszerüket.

2.   Szakasz

A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó alapkövetelmények

1.   Alszakasz

Szerzői és szomszédos jogok

161. cikk

A biztosított védelem

A Felek betartják a következő rendelkezéseket:

162. cikk

A szerzői jogok védelmi ideje

1.   A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti művek a szerző életében és a halálától számított 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben, attól az időponttól függetlenül, amikor a művet jogszerűen nyilvánosságra hozták.

2.   Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az (1) bekezdésben meghatározott védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani.

3.   A név nélkül vagy felvett néven szerzett művek esetében a védelmi idő a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalát követő 70 évig tart. Ha azonban a szerző által felvett név semmi kétséget nem hagy a szerző személyazonossága felől, vagy ha a szerző az első mondatban meghatározott idő alatt felfedi személyazonosságát, a védelmi időt az (1) bekezdés szerint kell számítani.

4.   A több kötetben, részben, folytatásban, számban vagy fejezetben nyilvánosságra hozott művek tekintetében, amelyek védelmi ideje a mű jogszerű nyilvánosságra hozatalakor kezdődik, a védelmi időt részenként külön-külön kell számítani.

5.   Azon művek esetén, amelyek védelmi ideje nem a szerző vagy szerzők halálától számítandó, és amelyeket a megalkotásuktól számított 70 éven belül nem hoztak jogszerűen nyilvánosságra, a védelem megszűnik.

163. cikk

Filmalkotások és egyéb audiovizuális művek védelmi ideje

1.   A filmalkotás és az audiovizuális mű szerzőjének vagy egyik szerzőjének a mű főrendezőjét kell tekinteni. A Felek további személyeket is megjelölhetnek szerzőtársként.

2.   A filmalkotások és audiovizuális művek védelmi ideje a következő személyek csoportjából utoljára elhunyt személy halálától számított legalább 70 év, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként vannak-e feltüntetve: e csoportba minimum a főrendező, a forgatókönyvíró, a párbeszédek szerzője és a külön a filmalkotásokhoz vagy audiovizuális művekhez szerzett zene szerzője tartozik.

164. cikk

A szomszédos jogok védelmi ideje

1.   Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább 50 éven át részesülnek védelemben. Ha azonban az előadás rögzítését ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéstől számított legalább 50 év.

2.   A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább 50 év elteltével megszűnnek. Ha azonban a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvánosságra hozatal időpontját követő legalább 50 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz közvetítés időpontját követő 50 év elteltével szűnnek meg.

3.   A film első rögzítése előállítójának jogai a rögzítéstől számított legalább 50 évig részesülnek védelemben. Ha azonban a filmet ezen az időn belül jogszerűen nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első nyilvánosságra hozataltól vagy – ha ez korábbi – az első nyilvánossághoz közvetítéstől számított legalább 50 év. E megállapodás alkalmazásában „film” minden filmalkotás, audiovizuális mű vagy mozgókép, hangkísérettel vagy anélkül.

4.   A műsorsugárzó szervezetek jogai nem korábban, mint a műsor első sugárzását követő 50 év elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetéken vagy vezeték nélküli sugárzás útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.

165. cikk

A korábban még nyilvánosságra nem hozott művek védelme

Aki a szerzői jogi védelem lejárta után egy nyilvánosságra nem hozott művet először hoz jogszerűen nyilvánosságra, illetve a nyilvánossághoz jogszerűen először közvetít, a szerzőt megillető vagyoni jogokhoz igazodó terjedelmű védelemben részesül. Ezen jogok védelmi ideje attól az időponttól számított huszonöt év, amikor a művet először jogszerűen nyilvánosságra hozták vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítették.

166. cikk

Kritikai és tudományos kiadások

A Felek közkinccsé vált művek kritikai vagy tudományos kiadását is szerzői jogi védelemben részesíthetik. E jogok védelmi ideje a kiadás első jogszerű nyilvánosságra hozatalától számított legfeljebb 30 év.

167. cikk

A fényképek védelme

A fényképek e megállapodás 162. cikkének megfelelően részesülnek védelemben, amennyiben abban az értelemben eredetiek, hogy a szerző saját szellemi alkotásának minősülnek. A Felek más fényképeket is védelemben részesíthetnek.

168. cikk

Együttműködés a szerzői jogok kollektív kezeléséről

A Felek elismerik a közös jogkezelő szervezeteik közötti együttműködés kialakításának szükségességét annak érdekében, hogy kölcsönösen könnyebb hozzáférést és tartalomszolgáltatást biztosítsanak a Felek között, valamint biztosítsák a Felek műveinek és más anyagainak használatáért fizetendő jogdíjak kölcsönös átutalását. A Felek elismerik annak szükségességét, hogy közös jogkezelő szervezeteik feladataik vonatkozásában magas szintű racionalizációt és átláthatóságot érjenek el.

169. cikk

A rögzítés joga

1.   E cikk alkalmazásában a rögzítés hangok vagy képek, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely eszköz révén érzékelhető, többszörözhető vagy közölhető.

2.   A Felek biztosítják az előadóművészek számára a kizárólagos jogot előadásaik rögzítésének engedélyezésére, illetve megtiltására.

3.   A Felek biztosítják a műsorsugárzó szervezetek számára a kizárólagos jogot sugárzott műsoraik rögzítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, függetlenül attól, hogy a közvetítés vezeték útján vagy vezeték nélkül történik, ideértve a kábelen keresztül vagy műhold útján történő közvetítést is.

4.   A kábeles műsorszolgáltató szervezeteket nem illeti meg a (2) bekezdésben biztosított jog, amennyiben kábel útján kizárólag továbbközvetítik a műsorsugárzó szervezetek sugárzott műsorait.

170. cikk

Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés

1.   E cikk alkalmazásában:

(a)   „műsorszolgáltatás”: hangok vagy képek és hangok vagy ezek leképezésének vezeték nélkül történő nyilvános vételre szánt közvetítése; műhold útján történő ilyen közvetítése; és a kódolt jelek közvetítése, amikor a dekódolásra szolgáló eszközt a műsorsugárzó szervezet vagy az ő jóváhagyásával más fél szolgáltatja a lakosság számára;

(b)   „nyilvánossághoz való közvetítés”: a nyilvánossághoz bármely médium használatával történő olyan közvetítés, amely nem minősül sugárzásnak, és amelynek tárgya előadás hangja vagy hangfelvétel hangja, illetve annak leképezése. A (3) bekezdés alkalmazásában a „nyilvánossághoz való közvetítés” magában foglalja a hangfelvételen rögzített hangoknak vagy a hangok leképezésének a nyilvánosság számára hallhatóvá tételét.

2.   A Felek kizárólagos jogot biztosítanak az előadók számára arra nézve, hogy előadásaik vezeték nélküli sugárzását és a nyilvánossághoz való közvetítését engedélyezzék, kivéve, ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

3.   A Felek biztosítják a hangfelvételek előadói és előállítói számára az egyszeri méltányos díjazás jogát, ha a hangfelvételt kereskedelmi célból teszik közzé, vagy az ilyen hangfelvétel megjelenítését vezeték nélküli sugárzás céljára vagy a nyilvánossághoz történő bármely közvetítésre használják, illetve annak biztosítása érdekében, hogy ezt a díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók között felosszák. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás hiányában a Felek meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek alapján közöttük a díj felosztásra kerül.

4.   A Felek a műsorszolgáltató szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz történő közvetítésének, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálásának engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely a nyilvánosság számára belépti díj ellenében hozzáférhető.

171. cikk

A terjesztés joga

1.   A Felek a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik eredeti vagy többszörözött példányai adásvétellel vagy más módon megvalósuló nyilvános terjesztésének engedélyezésére, illetve ennek megtiltására.

2.   A Felek kizárólagos jogot biztosítanak az alábbiakban felsorolt személyek számára arra, hogy értékesítés útján vagy más módon nyilvánosságra hozzák az e bekezdés a)–d) pontjában megnevezett tárgyakat, beleértve azok másolatait:

172. cikk

Korlátozások

1.   A Felek az e megállapodás 169., 170. és 171. cikkében említett jogok tekintetében korlátozásokat vezethetnek be az alábbiakra vonatkozóan:

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felek bevezethetnek olyan korlátozásokat az előadóművészek, hangfelvétel-előállítók, műsorszolgáltató szervezetek és a filmek első rögzítésének előállítói védelme tekintetében, mint amelyekről az irodalmi és művészeti alkotások szerzői jogi védelme tekintetében már rendelkezett. Kényszerengedély azonban csak a Római Egyezmény rendelkezéseivel összeegyeztethető mértékben írható elő.

3.   E cikk (1) és (2) bekezdésében említett korlátozások kizárólag olyan különleges esetekben alkalmazhatók, amelyek nem sérelmesek a mű vagy más védelem alatt álló teljesítmény rendes felhasználására, és indokolatlanul nem károsítják a jogosult jogos érdekeit.

173. cikk

A többszörözés joga

A Felek biztosítják művek közvetett vagy közvetlen, ideiglenes vagy tartós, bármely eszközzel vagy formában, egészben vagy részben történő többszörözése engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát:

174. cikk

A művek nyilvánossághoz közvetítésének, valamint a védelem alatt álló egyéb teljesítmények nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételének joga

1.   A Felek a szerzők számára kizárólagos jogot biztosítanak műveik vezetékes vagy vezeték nélküli nyilvánossághoz közvetítésének engedélyezésére, illetve megtiltására, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

2.   A Felek biztosítják a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétel engedélyezésének, illetve megtiltásának kizárólagos jogát akár vezetékes akár vezeték nélküli, illetve oly módon történő hozzáférhetővé tétel esetében is, amikor a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg:

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy az (1) és a (2) bekezdésben foglalt jogok nem merülnek ki a nyilvánossághoz közvetítés vagy a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétel egyetlen, e cikkben említett cselekménye révén sem.

175. cikk

Kivételek és korlátozások

1.   A Felek rendelkeznek arról, hogy az e megállapodás 173. cikkében említett ideiglenes többszörözések, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és lényeges részét képezik, és amelyek egyetlen célja, hogy lehetővé tegye egy mű vagy más tárgy:

valamint amelynek nincs független gazdasági jelentősége, kivételt képezzenek a 173. cikkben előírt többszörözési jog alól.

2.   Amennyiben a Felek a 173. cikkben előírt többszörözési jog tekintetében kivételt tesznek vagy korlátozást vezetnek be, akkor az e megállapodás 171. cikke (1) bekezdésében megállapított terjesztési jog tekintetében is tehetnek kivételt és vezethetnek be korlátozást, az engedélyezett többszörözés céljának megfelelő indokolt mértékig.

3.   A Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket az e megállapodás 173. és 174. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a mű vagy más tárgy rendes hasznosításával, és indokolatlanul nem károsítják a jogosultak jogos érdekeit.

176. cikk

A technológiai intézkedések védelme

1.   A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony technológiai intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az azt végző személy annak tudatában visz véghez, hogy a fenti célt kívánja elérni, vagy ésszerűen ennek tudatában kellene lennie.

2.   A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak az olyan eszközök, termékek vagy alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek:

3.   E szakasz alkalmazásában „technológiai intézkedés”: bármely olyan technológia, eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy megakadályozzon, vagy korlátozzon a művek vagy más tárgy tekintetében olyan cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog jogtulajdonosa nem engedélyezett, az egyes Felek jogalkotásának megfelelően. A technológiai intézkedések akkor minősülnek „hatékonynak”, ha a védett mű vagy más tárgy használatát a jogtulajdonos hozzáférés-ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.

4.   Amennyiben a Felek az e megállapodás 172. és 175. cikkében megállapított jogok korlátozásáról rendelkeznek, biztosíthatják, hogy a jogosultak a kivétel vagy a korlátozás kedvezményezettje számára elérhetővé tegyék a kivétel vagy a korlátozás tárgyát képező eszközöket a kivételből vagy korlátozásból eredő kedvezményhez szükséges mértékig, és a kedvezményezett jogszerűen hozzáférhessen a kérdéses védett műhöz vagy tárgyhoz.

5.   E megállapodás 175. cikke (1) és (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók, ha szerződéses megállapodás alapján a műveket és más védelem alatt álló tárgyakat úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

177. cikk

A jogkezelési információk védelme

1.   A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki tudatosan és illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:

ha ez a személy tudja, vagy ésszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével az adott Fél jogszabályai szerinti szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti meg vagy fedi el.

2.   E megállapodás alkalmazásában „jogkezelési információ”: minden olyan, a jogkezelők által szolgáltatott információ, amely az 1. alszakaszban említett művet vagy más tárgyat, a szerzőt vagy más jogtulajdonost, vagy a mű illetve a más tárgy használatának feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leképező bármely szám vagy kód.

Az első bekezdés alkalmazandó, ha a fenti információs tételek bármelyike egy mű vagy az 1. alszakaszban említett más tárgy másolatához társul, illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.

178. cikk

Jogosultak, valamint a bérleti és haszonkölcsönzési jog tárgya

1.   Az alábbiak tekintetében a Felek kizárólagos jogot biztosítanak a bérleti és haszonkölcsönzési jog engedélyezésére vagy megtiltására:

2.   Az építészeti és az iparművészeti alkotásokon fennálló bérleti és haszonkölcsönzési jog nem tartozik e rendelkezések hatálya alá.

3.   A Felek a nyilvános haszonkölcsönzés tekintetében kivételeket határozhatnak meg az (1) bekezdésben foglalt kizárólagos jog alól, amennyiben legalább a szerzők e haszonkölcsönzés ellenében díjazásban részesülnek. A Felek szabadon, kultúrpolitikai célkitűzéseiknek megfelelően határozhatják meg e díjazás mértékét.

4.   Amennyiben a Felek az e megállapodásban foglalt kizárólagos haszonkölcsönzési jogot hangfelvételek, filmek és számítógépi programok esetében nem alkalmazzák, legalább a szerzők számára díjigényt biztosítanak.

5.   A Felek az intézmények bizonyos kategóriáit mentesíthetik a (3) és (4) bekezdésben foglalt díjfizetési kötelezettség alól.

179. cikk

Méltányos díjazáshoz való elidegeníthetetlen jog

1.   Ha egy szerző vagy előadóművész hangfelvételre vagy egy film eredeti vagy többszörözött példányára vonatkozó bérleti jogát a hangfelvétel vagy film előállítójára ruházta vagy nekik átengedte, a szerző vagy előadóművész a bérlet ellenében továbbra is méltányos díjazást követelhet.

2.   A bérletért járó méltányos díjazáshoz való jogról a szerző vagy előadóművész nem mondhat le.

3.   A méltányos díjazáshoz való jog érvényesítésével meg lehet bízni a szerzői jogok vagy az előadóművészi teljesítmények közös jogkezelését végző szervezetet.

4.   A Felek rendelkezhetnek arról, hogy a közös jogkezelést végző szervezetek elláthatják-e, és milyen mértékben a méltányos díjazáshoz való jog érvényesítését, illetve azt, hogy ezen díjat kitől lehet igényelni vagy beszedni.

180. cikk

A számítógépes programok védelme

1.   A Felek szerzői joggal védik a számítógépes programokat, amelyek a Berni Egyezmény értelmében irodalmi műnek számítanak. E rendelkezés alkalmazásában a „számítógépes programok” fogalma magában foglalja azok előkészítő dokumentációját is.

2.   Az e megállapodás alapján biztosított védelem a számítógépes programok bármely formában történő kifejezésére vonatkozik. A számítógépes program bármely elemének – beleértve a csatlakozási felületeket – alapjául szolgáló ötletek és elvek e megállapodás értelmében nem részesülnek szerzői jogi védelemben.

3.   A számítógépes program akkor részesül védelemben, ha eredeti, abban az értelemben, hogy a szerző saját szellemi alkotása. Annak megállapításához, hogy fennállhat-e ilyen védelem, más feltétel nem alkalmazható.

181. cikk

A számítógépes programok szerzője

1.   A számítógépes program szerzője a programot létrehozó természetes személy vagy természetes személyek csoportja, illetve a Felek jogszabályainak értelmében – amennyiben azt a jogszabályok lehetővé teszik – jogosultnak minősülő jogi személy.

2.   A természetes személyek csoportja által közösen létrehozott számítógépes program esetében e személyeket a kizárólagos jogok együttesen illetik.

3.   Ahol a Felek jogszabályai elismerik az együttesen létrehozott műveket, a Felek jogszabályai szerint a mű létrehozójának minősülő személyt kell szerzőnek tekinteni.

4.   Ha a számítógépes programot egy munkavállaló munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként vagy a munkáltató utasítása alapján készíti, az így elkészített program valamennyi vagyoni jogának gyakorlására a munkáltató kizárólagosan jogosult, kivéve, ha szerződés ettől eltérően rendelkezik.

182. cikk

Számítógépes programokkal kapcsolatos, engedélyhez kötött cselekmények

E megállapodás 183. és 184. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel, a jogosult 181. cikk szerinti kizárólagos jogai magukban foglalják az alábbi cselekmények elvégzésére vagy engedélyezésére való jogot:

183. cikk

A számítógépes programokkal kapcsolatos, engedélyhez kötött cselekmények alóli kivételek

1.   Külön szerződéses kikötés hiányában az e megállapodás 182. cikkének a) és b) pontjában foglalt tevékenységekhez nem szükséges a jogosult engedélye, ha azokra azért van szükség, hogy a számítógépes programot az azt jogszerűen megszerző személy a rendeltetési célnak megfelelően használja, beleértve a hibajavítást is.

2.   Szerződéssel nem zárható ki, hogy a számítógépes program jogszerű felhasználója biztonsági másolatot készítsen, amennyiben az az említett felhasználáshoz szükséges.

3.   A számítógépes program valamely példányának jogszerű felhasználója a jogosult engedélye nélkül megfigyelheti, tanulmányozhatja és kipróbálhatja a program működését a program elemeinek alapját képező ötletek és elvek meghatározása céljából, ha ezt a program olyan betáplálása, megjelenítése, futtatása, továbbítása vagy tárolása során végzi, amelyre jogosult.

184. cikk

Visszafejtés

1.   Nincs szükség a jogosult engedélyére, ha az önállóan megalkotott számítógépes program más programokkal való együttes működtetéséhez szükséges információ megszerzéséhez elengedhetetlenül szükséges a program kódjának a 182. cikk a) és b) pontja értelmében vett többszörözése, illetve lefordítása, feltéve, hogy:

2.   Az (1) bekezdés rendelkezései alkalmazása révén szerzett információ:

3.   A Berni Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően e cikk nem értelmezhető úgy, hogy lehetővé váljon oly módon történő alkalmazása, ami indokolatlanul károsítaná a jogosult jogos érdekeit, illetve ütközne a számítógépes program rendes felhasználásával.

185. cikk

Adatbázisok védelme

1.   E megállapodás alkalmazásában „adatbázis”: az önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek elemeihez elektronikus eszközökkel vagy bármely más módon egyedileg hozzá lehet férni.

2.   Az e megállapodásban biztosított védelem nem vonatkozik az elektronikus eszközökkel hozzáférhető adatbázisok előállításához, illetve működtetéséhez felhasznált számítógépi programokra.

186. cikk

A védelem tárgya

1.   Az 1. alszakasznak megfelelően azok az adatbázisok, amelyek tartalmuk összeválogatása, illetve elrendezése miatt a szerző önálló szellemi alkotásai, szerzői jogi védelemben részesülnek. Annak megállapításához, hogy fennállhat-e ilyen védelem, más feltétel nem alkalmazható.

2.   Az adatbázisoknak az 1. alszakasz által biztosított szerzői jogi védelme nem terjed ki azok tartalmi elemeire, és nem érinti a tartalmi elemeken fennálló egyéb jogokat.

187. cikk

Az adatbázis szerzője

1.   Az adatbázis szerzője az adatbázist létrehozó természetes személy, vagy természetes személyek csoportja, illetve – amennyiben a Felek jogszabályai azt lehetővé teszik – a jogosultnak minősülő jogi személy.

2.   Amennyiben a Felek jogszabályai elismerik az együttesen létrehozott művet, a vagyoni jogok a szerzői jogi jogosultat illetik.

3.   A természetes személyek csoportja által közösen létrehozott adatbázis tekintetében a kizárólagos jogok együttesen illetik meg őket.

188. cikk

Az adatbázisokkal kapcsolatos, engedélyhez kötött cselekmények

A szerzői jogi védelem alatt álló adatbázis tekintetében az adatbázis szerzőjének kizárólagos joga, hogy:

189. cikk

Az adatbázisokkal kapcsolatos, engedélyhez kötött cselekmények alóli kivételek

1.   Nem szükséges az adatbázis szerzőjének engedélye ahhoz, hogy az adatbázis vagy az adatbázis többszörözött példányának jogszerű felhasználója az e megállapodás 188. cikkében felsorolt, az adatbázis tartalmához való hozzáféréshez és az adatbázis tartalmának rendeltetésszerű felhasználásához szükséges cselekményeket elvégezze. Ha a jogszerű felhasználó csak az adatbázis egy részének felhasználására jogosult, az előző rendelkezést csak erre a részre kell alkalmazni.

2.   A tagállamok a következő esetekben rendelkezhetnek az 188. cikkben meghatározott jogok korlátozásáról:

3.   A Berni Egyezménynek megfelelően e cikk nem értelmezhető úgy, hogy lehetővé váljon oly módon történő alkalmazása, ami indokolatlanul károsítaná a jogosult jogos érdekeit, illetve ütközne az adatbázis rendes felhasználásával.

190. cikk

Viszonteladási jog

1.   A Felek az eredeti műalkotás szerzőjének javára követő jogot biztosítanak, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő minden további eladásáért származó eladási árból a szerző részesedésre jogosult.

2.   Az (1) bekezdésben foglalt jogot valamennyi újraeladásra alkalmazni kell, amelyben a művészeti piac képviselői – így például aukciós házak, művészeti galériák és általában műkereskedők – eladóként, vevőként, illetve közvetítőként közreműködnek.

3.   Szabályozásaiknak megfelelően a Felek rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett jog ne legyen alkalmazandó olyan viszonteladásokra, amelyeknél az eladó közvetlenül a szerzőtől, az újraeladást megelőző három éven belül szerezte meg a művet, és a viszonteladási ár nem halad meg egy bizonyos meghatározott minimális összeget.

4.   A követő jogi díj az eladót terheli. A Felek rendelkezhetnek úgy, hogy a (2) bekezdésben említett – az eladótól különböző – természetes vagy jogi személy egyedül vagy az eladóval együttesen felel a követő jogi díj megfizetéséért.

191. cikk

Műholdas műsorsugárzás

Mindegyik Fél biztosítja a kizárólagos joggal rendelkező szerző számára szerzői jogvédelmet élvező művek műholdas közvetítését a nyilvánossághoz.

192. cikk

Vezetékes továbbközvetítés

Mindegyik Fél biztosítja, hogy a másik Féltől származó műsorok területén történő vezetékes továbbközvetítése esetén az irányadó szerzői és szomszédos jogokat tiszteletben tartják, és hogy az ilyen továbbközvetítés a szerzői és szomszédos jogi jogosultak, valamint a kábelszervezetek közötti egyéni vagy kollektív szerződés alapján valósul meg.

2.   Alszakasz

Védjegyek

193. cikk

Lajstromozási eljárás

1.   Az EU-Fél és Ukrajna létrehozzák a védjegyek olyan lajstromozási rendszerét, amelyben a megfelelő védjegy-hatóságnak egy védjegy-bejelentési kérelem elutasításáról hozott döntését kellőképpen megindokolják. Az elutasítás indokait írásban közlik a kérelmezővel, akinek lehetőséget kell adni arra, hogy vitassa a védjegy lajstromozásának elutasítását, és a végleges elutasítás ellen fellebbezést nyújthasson be az igazságügyi hatóságokhoz. Az EU-Fél és Ukrajna továbbá biztosítják a védjegybejelentések elleni felszólalás lehetőségét. A felszólalással kapcsolatos eljárás kontradiktórikus. Az EU-Fél és Ukrajna nyilvános elektronikus adatbázist hoznak létre a védjegy-bejelentési kérelmekről és a lajstromozott védjegyekről.

2.   A Felek gondoskodnak a védjegylajstromozás elutasításának vagy a védjegy törlésének megfelelő indokolásáról. A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

3.   A Felek gondoskodnak az elutasítás vagy törlés korábbi jogokkal való ütközését érintő indokolásról. A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha

4.   A Felek egyéb, az elutasítás vagy törlés korábbi jogokkal való ütközését érintő indokolásról is gondoskodhatnak.

194. cikk

Közismert védjegyek

A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a Párizsi Egyezmény 6bis cikke és a TRIPS-megállapodás 16.2 és 16.3 cikke szerinti közismert védjegyek oltalmát ténylegessé tegyék.

195. cikk

A védjegyoltalom által biztosított jogok

A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ

196. cikk

A védjegyoltalom által biztosított jogok alóli kivételek

1.   A Felek a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételként rendelkezhetnek a leíró jellegű kifejezések méltányos használatáról, beleértve a földrajzi árujelzőket is, feltéve hogy az ilyen korlátozott kivételek figyelembe veszik a védjegytulajdonos és harmadik felek jogos érdekeit. Ugyanilyen feltételek mellett a Felek más korlátozott kivételekről is rendelkezhetnek.

2.   A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

3.   A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenysége körében kizárólag helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jog elismerése a Felek jogszabályai által és az adott területre korlátozva történik.

197. cikk

Védjegyek használata

1.   Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg az adott területen a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegyoltalomra alkalmazni kell az ebben az alszakaszban előírt jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

3.   A védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát, valamint az együttes védjegy, a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy használatára jogosultak általi használatot a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni az (1) bekezdés értelmében.

198. cikk

Megszűnési okok

1.   A Felek gondoskodnak a védjegyoltalom megszűnésének megállapításáról, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott területen megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. A védjegyoltalom megszűnése azonban nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot; e rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat megszakítás nélküli ötéves elmulasztása időtartamának lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról: a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

2.   A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani akkor is, ha a lajstromozás napját követően:

199. cikk

Részleges elutasítás, megszűnés vagy törlés

Ha a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegybejelentés elutasításának, a védjegy törlésének vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

200. cikk

Az oltalom tartama

Az EU-Fél területén és Ukrajnában a bejelentést követően rendelkezésre álló oltalmi időtartam legalább tíz év. A jogosult további tíz évre megújíttathatja az oltalom időtartamát.

3.   Alszakasz

Földrajzi árujelzők

201. cikk

Az alszakasz hatálya

1.   Ez az alszakasz alkalmazandó a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalomban részesítésére.

2.   Az egyik Félnek a másik Fél által védettként kezelendő földrajzi árujelzői csak akkor képezik e megállapodás tárgyát, ha az e megállapodás 202. cikkében említett jogszabályok hatálya alá tartoznak.

202. cikk

Bevett földrajzi árujelzők

1.   Ukrajnának az e megállapodás XXII-A. mellékletének A. részében felsorolt jogszabályai vizsgálatát követően az EU-Fél megállapítja, hogy ezek a jogszabályok megfelelnek az e megállapodás XXII-A. mellékletének B. részében megállapított elemeknek.

2.   Az EU-Félnek az e megállapodás XXII-A. mellékletének A. részében felsorolt jogszabályai vizsgálatát követően Ukrajna megállapítja, hogy ezek a jogszabályok megfelelnek az e megállapodás XXII-A. mellékletének B. részében megállapított elemeknek.

3.   Egy, az e megállapodás XXII-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárás után, illetve az EU-Félnek az e megállapodás XXII-C. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékeire és élelmiszereire, valamint az e megállapodás XXII-D. mellékletében felsorolt boraira, szeszes italaira és ízesített boraira alkalmazandó – az EU-Fél által a (2) bekezdésben említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzők vizsgálatát követően Ukrajna e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti.

4.   Egy, az e megállapodás XXII-B. mellékletében meghatározott kötelező feltételeknek megfelelően lezajlott kifogásolási eljárás után, valamint Ukrajnának az e megállapodás XXII-D. mellékletében felsorolt boraira, szeszes italaira és ízesített boraira alkalmazandó – Ukrajna által a (2) bekezdésben említett jogszabályok szerint lajstromozott – földrajzi árujelzők vizsgálatát követően az EU-Fél e földrajzi árujelzőket az ebben az alszakaszban megállapított védelmi szintnek megfelelő oltalomban részesíti

203. cikk

Újabb földrajzi árujelzők felvétele

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a kifogásolási eljárást és a földrajzi árujelzőknek az e megállapodás 202. cikkének (3) és (4) bekezdése szerinti, valamennyi Fél kölcsönös megelégedésére történő vizsgálatát követően lehetőség van arra, hogy az e megállapodás 211. cikkének (3) bekezdésében foglalt eljárás szerint újabb földrajzi árujelzőkkel bővüljön az e megállapodás oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket tartalmazó XXII-C. és XXII-D. melléklete.

2.   A Felek nem kérhetik egy elnevezés oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként történő bejegyzését, ha az valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

204. cikk

A földrajzi árujelzők oltalmának terjedelme

1.   Az e megállapodás XXII-C. és XXII-D. mellékletében szereplő földrajzi árujelzők, beleértve az e megállapodás 203. cikkének megfelelően felvett további árujelzőket is, az alábbiakkal szemben védelmet élveznek:

2.   Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nem válnak szokásos elnevezéssé a Felek területén.

3.   Amennyiben bizonyos földrajzi árujelzők teljesen vagy részben azonos alakúak, mindegyik jelzés számára oltalmat kell biztosítani, feltéve, hogy jóhiszeműen használták őket, megfelelően tekintetbe véve a helyi és hagyományos használatot, valamint az összetévesztés kockázatát. A TRIPS-megállapodás 23. cikkének sérelme nélkül a Felek kölcsönösen meghatározzák a használat gyakorlati feltételeit, amelyek segítségével a megegyező nevű földrajzi árujelzőket megkülönböztetik egymástól, szem előtt tartva annak szükségességét, hogy az érintett termelőket méltányosan kezeljék, valamint a fogyasztókat ne vezessék félre. Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termék egy másik területről származik, még akkor sem jegyezhető be, ha az adott termék származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos.

4.   Amennyiben valamelyik Fél egy harmadik országgal való tárgyalások összefüggésében az érintett harmadik ország valamely földrajzi árujelzőjének oltalom alá helyezését javasolja, és az elnevezés homonim a másik Fél valamely földrajzi árujelzőjével, az utóbbi Felet tájékoztatni kell erről, és lehetőséget kell adni számára, hogy észrevételt tehessen, mielőtt az elnevezés oltalom alá kerül.

5.   E megállapodásban semmi sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy oltalomban részesítse a másik Fél olyan földrajzi árujelzőjét, amely a származási országban nem áll oltalom alatt, illetve amelynek oltalma megszűnik az említett országban. A Felek értesítik egymást, ha egy földrajzi árujelzőt származási országában már nem részesítenek oltalomban. Az értesítésre e megállapodás 211. cikke (3) bekezdésének megfelelően kerül sor.

6.   E megállapodásban semmi sem sértheti valamely személy azon jogát, hogy a kereskedelmi tevékenység során saját nevét vagy üzleti jogelődje nevét használja, kivéve ha a nevet a nyilvánosság megtévesztésére alkalmas módon használják.

205. cikk

A földrajzi árujelzők használatának joga

1.   Az e megállapodás alapján oltalmat élvező név kereskedelmi használata a termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok, ízesített borok és szeszes italok esetében bármely gazdasági szereplő számára lehetséges.

2.   Amennyiben egy földrajzi árujelző e megállapodás alapján oltalom alatt áll, annak használatát sem felhasználói regisztrációs, sem más díjakhoz nem lehet kötni.

206. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

1.   A Felek elutasítják azon védjegy lajstromozását vagy törlik azon védjegyet, amely azonos vagy hasonló termékre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel összefüggésben megfelel az e megállapodás 204. cikke (1) bekezdésében hivatkozott bármelyik helyzetnek, feltéve, hogy a védjegy-lajstromozási kérelmet az érintett területen a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló kérelem időpontját követően terjesztették elő.

2.   Az e megállapodás 202. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában a lajstromozás kérelmezésének időpontja e megállapodás hatálybalépésének időpontja.

3.   Az e megállapodás 203. cikkében említett földrajzi árujelzők vonatkozásában a lajstromozás kérelmezésének időpontja a másik Félhez intézett, földrajzi árujelző oltalom alá helyezésére irányuló kérelem továbbításának időpontja.

4.   A Feleknek nem kötelezettségük, hogy az e megállapodás 203. cikke szerinti oltalmat biztosítsanak egy olyan földrajzi árujelzőnek, amely esetében az oltalom egy híres vagy jól ismert védjegy fényében megtévesztheti a fogyasztókat a termék valódi azonossága tekintetében.

5.   E cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Felek akkor is oltalomban részesítenek egy földrajzi árujelzőt, amikor már létezik egy korábbi védjegy. A korábbi védjegy olyan védjegyet jelent, amelynek használata megfelel az e megállapodás 204. cikkének (1) bekezdésében említett helyzetek valamelyikének, amelyet bejelentettek, bejegyeztek vagy használat útján hoztak létre – ha ezt a lehetőséget az adott jogszabályok biztosítják – a Felek területén a másik Fél által a földrajzi árujelző oltalmára vagy elismerésére irányuló, az e megállapodás alapján benyújtott kérelem időpontját megelőzően. Az ilyen védjegyeket továbbra is lehet használni és az oltalom megújítható a földrajzi árujelzők oltalmának sérelme nélkül, amennyiben a Felek védjegyekre vonatkozó szabályozása alapján nem indokolt a védjegy törlése vagy visszavonása.

207. cikk

Az oltalom érvényesítése

A Felek hatóságaik, köztük a vámhatóságok megfelelő intézkedései révén érvényesítik az e megállapodás 204–206. cikkében előírt oltalmat. Az oltalmat valamely érdekelt fél kérelmére is érvényesítik.

208. cikk

Átmeneti intézkedések

1.   Azok a termékek, amelyeket e megállapodás hatálybalépését megelőzően a nemzeti szabályozásnak megfelelően állítottak elő és címkéztek fel, amelyek azonban nem felelnek meg e megállapodás követelményeinek, a készletek kimerüléséig továbbra is értékesíthetők.

2.   Az alábbi (3) és (4) bekezdésben felsorolt földrajzi árujelzőkkel ellátott, e megállapodás hatálybalépését követően és az alábbi (3) és (4) bekezdésekben említett időszak lejártát megelőzően, a belföldi szabályozásnak megfelelően előállított és felcímkézett termékek, amelyek nem felelnek meg e megállapodás követelményeinek, a készletek kimerüléséig továbbra is értékesíthetők azon Fél területén, amelyikről a termék származik.

3.   Az EU-Fél alábbi földrajzi árujelzőinek e megállapodás alapján biztosított oltalma e megállapodás hatálybalépésétől számított 10 éves átmeneti időszak alatt nem zárja ki e földrajzi árujelzők használatát egyes hasonló, Ukrajnából származó termékek megjelölésére vagy megnevezésére:

4.   Az EU-Fél alábbi földrajzi árujelzőinek az e megállapodás alapján biztosított oltalma az e megállapodás hatálybalépésétől számított 7 éves átmeneti időszak alatt nem zárja ki e földrajzi árujelzők használatát egyes hasonló, Ukrajnából származó termékek megjelölésére vagy megnevezésére:

209. cikk

Általános szabályok

1.   Az e megállapodás 202. és 203. cikkében említett bármely termék importja, exportja vagy kereskedelme azon Fél törvényeivel és szabályozásaival összhangban történik, amelynek területén a termékeket forgalomba hozzák.

2.   Bármely, a lajstromozott földrajzi árujelzők termékleírásaival kapcsolatosan felmerülő kérdéssel az e megállapodás 211. cikke alapján létrehozott földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság foglalkozik.

3.   Az e megállapodás értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők lajstromozását csak a termék származási helye szerint illetékes Fél törölheti.

4.   Az ebben az alszakaszban hivatkozott termékleírást, beleértve annak jóváhagyott módosításait is, jóvá kell hagynia azon Fél hatóságainak, amelynek területéről a termék származik.

210. cikk

Együttműködés és átláthatóság

1.   A Felek közvetlenül vagy az e megállapodás 211. cikke alapján létrehozott, földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságon keresztül kapcsolatot tartanak minden, az e megállapodás végrehajtásához kapcsolódó ügyben, különös tekintettel az egyik Fél által a másik Féltől kért, a termékleírásra, annak módosítására, valamint az ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartókra vonatkozó információkra.

2.   A Felek mindegyike közzéteheti a másik Fél e megállapodás alapján oltalmat élvező földrajzi árujelzőihez kapcsolódó termékleírásokat vagy azok összefoglalóját, valamint a földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó ellenőrző intézkedések ügyében megbízott kapcsolattartók adatait.

211. cikk

A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság

1.   Létrejön a földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság. Az albizottság tevékenységéről jelentést tesz a Társulási Bizottságnak az e megállapodás 465. cikkének (4) bekezdése szerinti formációban. A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottságot az EU-Fél és Ukrajna képviselői alkotják, és célja az e megállapodással kapcsolatos fejlemények nyomon követése és a Felek között a földrajzi árujelzőkhöz kötődő együttműködés és párbeszéd elmélyítése.

2.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság konszenzussal hozza meg határozatait. Meghatározza saját eljárási szabályzatát. Az albizottság bármelyik Fél kérésére az Európai Unióban vagy Ukrajnában ülésezik. Az ülésekre a kérés időpontjától számított legfeljebb 90 napon belül, a Felek által közösen meghatározott időpontban, helyen és módon (ideértve a videokonferenciát is) kerül sor.

3.   A földrajzi árujelzőkkel foglalkozó albizottság gondoskodik továbbá ennek az alszakasznak a megfelelő módon történő alkalmazásáról, és megvizsgálhat bármely, az e megállapodás végrehajtásával és érvényesülésével kapcsolatos kérdést. Feladatkörébe tartoznak különösen az alábbiak:

4.   Alszakasz

Formatervezési minták

212. cikk

Fogalommeghatározás

E megállapodás alkalmazásában:

213. cikk

Oltalmi követelmények

1.   Az EU-Fél és Ukrajna biztosítják az olyan, önállóan létrehozott formatervezési minták védelmét, amelyek újak és egyedi jelleggel rendelkeznek.

2.   Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe beépített mintát akkor kell újnak és egyedi jellegűnek tekinteni, ha

3.   A formatervezési minta akkor tekinthető újnak, ha azzal azonos minta még nem került elérhetővé a nyilvánosság számára.

A formatervezési mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

4.   Egy mintáról akkor mondható el, hogy egyéni jelleggel bír, ha a tájékozott felhasználóra tett általános benyomás eltér attól az általános benyomástól, amelyet a nyilvánosság számára elérhető bármely más minta egy ilyen felhasználóra gyakorol:

Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

5.   Az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, és az kizárólagos jogot biztosít jogosultjainak e cím rendelkezéseinek megfelelően. A nem lajstromozott, és nyilvánosan elérhetővé tett minták ugyanazokat a kizárólagos jogokat biztosítják, de csak akkor, ha a kifogásolt használat a lajstromozott minta lemásolásából ered.

6.   A mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha az a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közzététel útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve, ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően az érintett ágazaton belül azon a területen működő szakmai körök tudomására, ahol az oltalmat kérelmezték. A nem lajstromozott minták védelme esetében a mintát nyilvánossá jutottnak kell tekintetni, ha közzététel útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált oly módon, hogy ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen az érintett ágazaton belül azon a területen működő szakmai körök tudomására juthattak, ahol az oltalmat kérelmezték.

A formatervezési minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

7.   A nyilvánosságra hozatal nem veendő figyelembe e cikk (3) és (4) bekezdése alkalmazásában, ha a formatervezési mintát, amelynek oltalmát lajstromozás útján kérték, az alábbi úton tették elérhetővé a nyilvánosság számára:

8.   E cikk (7) bekezdését akkor is alkalmazni kell, ha a formatervezési minta nyilvánosságra jutása a szerzővel vagy jogutódjával szemben elkövetett jogsértés következménye.

214. cikk

Az oltalom tartama

1.   Az EU-Fél területén és Ukrajnában a lajstromozást követően rendelkezésre álló oltalmi időtartam legalább öt év. A mintaoltalom jogosultja a mintaoltalmat egy vagy több ötéves időtartamra, a bejelentés napjától számított legfeljebb 25 évre megújíthatja.

2.   Az EU-Fél területén és az Ukrajnában a nem lajstromozott minták tekintetében biztosítható oltalmi idő legfeljebb három év, attól a naptól számítva, amikor a mintát valamelyik Fél területén a nyilvánossá tették.

215. cikk

A lajstromozás megsemmisítése vagy elutasítása

1.   Az EU-Fél és Ukrajna kizárólag akkor rendelkezhet egy formatervezési minta lajstromozásának elutasításáról vagy lajstromozást követő megsemmisítéséről, ha erre alapos indokai vannak az alábbi esetekben:

2.   Egy Fél rendelkezhet úgy, hogy a törlés alternatívájaként e cikk (1) bekezdésében szereplő indokok alapján törölhető minta használatát korlátozza.

216. cikk

Oltalmi jog

A lajtromozott mintaoltalom jogosultja kizárólagos joggal rendelkezik legalább arra, hogy használja a mintát és harmadik személyt megakadályozzon abban, hogy engedélye nélkül előállítson, forgalomba hozzon, importáljon, exportáljon, raktározzon egy olyan terméket, amelybe a mintát beépítették, vagy amelyhez azt felhasználták, illetve hogy ezekre a célokra ilyen termékeket raktározzon.

217. cikk

Kivételek

1.   A formatervezési mintaoltalomból eredő jogok nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

2.   A mintaoltalomból eredő jogok továbbá nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

3.   Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

4.   Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

5.   A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közcélokkal vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel.

218. cikk

A szerzői jogokkal való kapcsolat

A valamelyik Fél területén az ezen alszakasz szerint bejegyzett mintaoltalmi joggal védett formatervezési minta szerzői jogi oltalomra is jogosult lesz e Fél szerzői joga szerint, a minta létrehozatala vagy bármilyen formában történő rögzítése időpontjától kezdődően. E védelem mértékét, illetve feltételeit, beleértve az eredetiség szükséges szintjét is, az egyes Felek állapítják meg.

5.   Alszakasz

Szabadalmak

219. cikk

Szabadalmak és a közegészség

1.   A Felek elismerik a 2001. november 14-én a WTO miniszteri konferenciája által elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a Közegészségről szóló Nyilatkozat fontosságát (a továbbiakban: a Dohai Nyilatkozat). Az e fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják a megfelelést a Dohai Nyilatkozatnak.

2.   A Felek hozzájárulnak a WTO Általános Tanácsa által 2003. augusztus 30-án elfogadott, a Dohai Nyilatkozat 6. pontjáról szóló határozat végrehajtásához, és tiszteletben tartják azt.

220. cikk

Kiegészítő szabadalmi oltalmi tanúsítvány

1.   A Felek tudomásul veszik, hogy a területeiken szabadalom által oltalmazott gyógyszerek és növényvédő szerek közigazgatási engedélyezési eljárás tárgyát képezik forgalomba hozatalukat megelőzően. A Felek tudomásul veszik, hogy a szabadalom iránti kérelem benyújtása és a terméknek a piacukon való forgalomba hozatalára kiadott első engedélye közötti időszak átfedései következtében – a vonatkozó jogszabályokban e célból meghatározott előírások szerint – a szabadalom alapján járó tényleges oltalom időszaka az említett időszakkal rövidülhet.

2.   A Felek további oltalmi időszakot biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő szerekre, amelyek szabadalmi oltalmat élveznek, és amelyek közigazgatási engedélyezési eljáráson mentek keresztül, és ez az oltalmi időszak az (1) bekezdésben említett időszaknál öt évvel rövidebb.

3.   Olyan gyógyszerek esetében, amelyekre vonatkozóan gyermekgyógyászati tanulmányokat végeztek, és e tanulmányok eredményei szerepelnek a termékleírásban, a Felek további hat hónappal meghosszabbítják az e cikk (2) bekezdésében említett oltalmi időszakot.

221. cikk

Biotechnológiai találmányok oltalma

1.   A biotechnológiai találmányokat a Felek a nemzeti szabadalmi jog alapján részesítik oltalomban. Amennyiben szükséges, e megállapodás rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében módosítják szabadalmi jogi szabályozásukat. E cikk nem érinti a Felek nemzetközi megállapodásokból, különösen pedig a TRIPS-megállapodás és az 1992. évi Biológiai Sokféleség Egyezményből eredő kötelességeit.

2.   Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

3.   E megállapodás alkalmazásában: az új, feltalálói tevékenységen alapuló és iparilag alkalmazható találmány szabadalmazható akkor is, ha biológiai anyagból álló vagy azt tartalmazó termékre, vagy olyan eljárásra vonatkozik, amelynek révén biológiai anyagot állítanak elő, dolgoznak fel vagy alkalmaznak.

Találmánynak minősülhet a természetes környezetéből izolált vagy műszaki eljárással előállított biológiai anyag akkor is, ha a természetben korábban már előfordult.

Az emberi testből izolált vagy valamely műszaki eljárással más módon előállított rész, ideértve a gén szekvenciáját vagy részszekvenciáját is, szabadalmazható találmány tárgya lehet akkor is, ha az ilyen rész szerkezete megegyezik valamely természetben előforduló rész szerkezetével. A gén szekvenciájának vagy részszekvenciájának ipari alkalmazhatóságát fel kell tárni a szabadalmi bejelentésben.

4.   Nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban

A növényekre vagy állatokra vonatkozó találmány szabadalmi oltalomban részesülhet, ha műszaki megvalósíthatósága nem korlátozódik valamely meghatározott növény- vagy állatfajtára. E bekezdés b) albekezdésében foglalt rendelkezés nem érinti azoknak a találmányoknak a szabadalmazhatóságát, amelyek mikrobiológiai vagy más műszaki eljárásra vagy ilyen eljárással előállított termékre vonatkoznak.

5.   A találmány nem részesülhet szabadalmi oltalomban, ha kereskedelmi célból történő hasznosítása a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközne; a hasznosítás nem tekinthető közrendbe vagy közerkölcsbe ütközőnek pusztán azért, mert az valamely jogszabállyal ellentétben áll. Elsősorban az alábbiak nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban:

6.   Ha a találmány tárgya olyan biológiai anyag, amelynek a találmány eredményeként sajátos jellemzői vannak, az oltalom kiterjed arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát képező biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

7.   Ha a találmány tárgya olyan eljárás, amellyel a találmány eredményeként sajátos jellemzőkkel rendelkező biológiai anyag állítható elő, az oltalom kiterjed a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagra, továbbá arra a biológiai anyagra is, amely szaporítás vagy többszörözés útján – azonos vagy eltérő formában – a találmány tárgyát képező eljárással közvetlenül előállított biológiai anyagból származik, és azzal azonos jellemzőkkel rendelkezik.

8.   Ha a találmány tárgya genetikai információt tartalmazó vagy abból álló termék, az oltalom kiterjed – e cikk (4) bekezdésének c) pontjában foglaltak kivételével – arra az anyagra is, amelyben a termék megtestesül, illetve amely a genetikai információt tartalmazza, és amelyben az ellátja funkcióját.

9.   E cikk (7) és (8) bekezdésében említett oltalom nem terjed ki a szabadalmas által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával valamely Fél területén már forgalomba hozott biológiai anyag szaporításával vagy többszörözésével előállított biológiai anyagra, ha a többszörözés vagy a szaporítás szükségszerű eredménye annak a felhasználásnak, amelynek céljára a biológiai anyagot forgalomba hozták, feltéve hogy az így előállított anyagot ezt követően nem használják másféle szaporításra vagy többszörözésre.

10.   E cikk (7) és (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely növényi szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy más módon mezőgazdasági célra értékesít, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a betakarításból származó termény saját gazdaságában szaporítás vagy többszörözés céljából történő felhasználására. Az eltérés mértéke és feltételei megfelelnek a Felek növényfajta-oltalomra vonatkozó nemzeti törvényeiben, rendeleteiben és gyakorlatában megállapított feltételeknek.

E cikk (7) és (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a szabadalmas vagy bárki más az ő kifejezett hozzájárulásával valamely tenyészállatot vagy egyéb állati szaporítóanyagot gazdálkodó számára ad el vagy értékesít más módon, azt úgy kell tekinteni, hogy a gazdálkodó engedélyt kapott a szabadalmi oltalom alatt álló állatállomány mezőgazdasági célra történő felhasználására. Ez a jogosultság az állatnak vagy más állati szaporítóanyagnak a saját mezőgazdasági tevékenység céljára történő felhasználására vonatkozik; nem terjed ki azonban a kereskedelmi jellegű szaporító tevékenység keretében vagy annak céljából történő eladásra. A fentiekben említett eltérés mértékére és feltételeire a tagállami törvények, rendeletek és gyakorlat az irányadók.

11.   A Felek az alábbi esetekben gondoskodnak a kötelező keresztengedélyezésről:

12.   E cikk (11) bekezdése alapján kényszerengedélyt igénylőnek igazolnia kell, hogy

222. cikk

A gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok védelme

1.   A Felek gondoskodnak a gyógyszerek forgalombahozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott adatok bizalmas kezelését, nyilvánosságra nem hozását és azok fel nem használását biztosító átfogó rendszerről.

2.   E célból, amennyiben valamely Fél egy gyógyszer forgalomba hozatalának engedélyezése előtt az adott gyógyszer biztonságára és hatékonyságára vonatkozó vizsgálati adatok vagy tanulmányok benyújtását írja elő, e Fél a területén való első engedélyezéstől számított legalább ötéves időszakig kizárólag akkor engedélyezheti más kérelmező számára ugyanannak, vagy egy hasonló terméknek a forgalmazását a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmezőnek megadott forgalombahozatali engedély alapján, ha a vizsgálati adatokat és tanulmányokat benyújtó kérelmező ahhoz hozzájárult. Ez időszak alatt az első jóváhagyáshoz benyújtott vizsgálati adatok és tanulmányok nem használhatók fel valamely későbbi, egy gyógyszer forgalomba hozatalának jóváhagyását kérelmező javára, kivéve, ha ahhoz az első kérelmező hozzájárul.

3.   A Kereskedelmi Bizottság által meghatározott időpontig Ukrajna megteszi a szükséges lépéseket a gyógyszerek adatvédelmére vonatkozó jogszabályainak az uniós jogszabályokkal való összehangolására.

223. cikk

A növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem

1.   A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően.

2.   A Felek átmeneti jogot biztosítanak a valamely növényvédő szer forgalomba hozatalának engedélyeztetése céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések tulajdonosának. Ez időszak alatt az első jóváhagyáshoz benyújtott kísérleti vagy vizsgálati jelentések nem használhatók fel valamely későbbi, egy növényvédő szer forgalomba hozatalának jóváhagyását kérelmező személy javára, kivéve, ha ahhoz az első tulajdonos kifejezett hozzájárulását adja. Erre a jogra a továbbiakban „adatvédelemként” történik hivatkozás.

3.   A Felek meghatározzák a kísérleti vagy vizsgálati jelentésekre vonatkozó feltételeket.

4.   Az adatvédelem időtartamának legalább az érintett Félnél megszerzett első engedély időpontjától kezdődő 10 évre kell kiterjednie. Az alacsony kockázattal járó növényvédő szerek esetében a Felek határozhatnak a védelmi időszak meghosszabbításáról. Ez esetben az időszak 13 évre hosszabbítható meg.

5.   A Felek határozhatnak úgy, hogy ezeket az időszakokat a kisebb jelentőségű felhasználások (36) engedélyezésének minden egyes meghosszabbítása esetében meghosszabbítják. Ez esetben az adatvédelmi időszak teljes tartama nem haladhatja meg a 13 évet, illetve, alacsony kockázattal járó növényvédő szerek esetében a 15 évet.

6.   Az engedély meghosszabbításához vagy felülvizsgálatához szükséges kísérletek vagy vizsgálatok szintén védettek. Ez esetekben az adatvédelem időtartama 30 hónap.

7.   A gerinces állatokon végzett kettős kísérlet elkerülését célzó szabályokat a Felek határozzák meg. Azok a személyek, akik gerinces állatokon végzett kísérleteket és vizsgálatokat szándékoznak végrehajtani, minden szükséges intézkedést megtesznek annak ellenőrzésére, hogy ezeket a vizsgálatokat és tanulmányokat nem végezték-e már el, vagy nem kezdték-e már meg.

8.   Az új kérelmező és a vonatkozó engedélyek jogosultja vagy jogosultjai mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a gerinces állatokon végzett kísérletek és vizsgálatok eredményeit megosszák. A kísérleti és vizsgálati jelentések megosztásának költségeit igazságos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell meghatározni. Az új kérelmezőnek kizárólag azon információk költségeiből kell részt vállalnia, amelyeket az engedélyezési követelmények teljesítése érdekében be kell nyújtania.

9.   Amennyiben az új kérelmező és a növényvédő szer vonatkozó engedélyeinek jogosultja vagy jogosultjai nem tudnak megállapodni a gerinces állatokon végzett kísérletek és vizsgálatok jelentéseinek megosztásáról, az új kérelmező erről értesíti az érintett Felet.

10.   A megállapodás hiánya nem akadályozza meg az érintett Felet abban, hogy az új kérelmező kérelmének céljaira felhasználja a gerinces állatokon végzett kísérletek és vizsgálatok jelentéseit.

11.   A vonatkozó engedély jogosultja vagy jogosultjai igényelhetik a leendő kérelmezőtől, hogy vállaljon tisztességes részt a náluk felmerült költségekből. Az érintett Fél az érintett feleket felkérheti arra, hogy az ügyet a nemzeti jogszabályok alapján lefolytatott hivatalos és kötelező erejű választott-bírósági eljárás útján rendezzék.

6.   Alszakasz

A félvezető termékek topográfiái

224. cikk

Fogalommeghatározás

Ennek az alszakasznak az alkalmazásában:

(a)   „félvezető termék”: bármely olyan termék végső vagy közbenső formáját jelenti, amely:

félvezető anyagréteget tartalmazó anyagból áll; és egy vagy több vezető, szigetelő vagy félvezető anyagból álló, előre meghatározott térbeli mintával összhangban elrendezett rétegekkel rendelkezik; valamint kizárólag vagy más funkciókkal együtt elektronikus funkciók végrehajtására szolgál;

(b)   a félvezető termék „topográfiája”: összefüggő képek bármely módon rögzített vagy kódolt sorozata,

amely a félvezető termék rétegeinek térbeli elrendezését ábrázolja; és amelyben minden egyes kép a – bármelyik gyártási fázisbeli – félvezető termék felületének mintáját vagy a minta egy részét ábrázolja;

(c)   „kereskedelmi célú hasznosítás”: értékesítés, bérlet, lízing vagy a forgalomba hozatal bármely más módja, illetve az ezekre vonatkozó ajánlat. E megállapodás 227. cikkének alkalmazásában ugyanakkor a kereskedelmi célú hasznosítás nem foglalja magában a titoktartás mellett történő hasznosítást, feltéve, hogy a hasznosításba harmadik személyeket a továbbiakban nem vonnak be.

225. cikk

Oltalmi követelmények

1.   A Felek e cikk rendelkezéseinek megfelelően kizárólagos jogokat adó jogszabályok elfogadásával biztosítják a félvezető termékek topográfiájának oltalmát.

2.   A Felek gondoskodnak a félvezető termék topográfiájának oltalmáról, ha az eleget tesz azoknak a feltételeknek, amelyek szerint a topográfia az azt létrehozó személy saját szellemi alkotómunkájának eredménye és a félvezető iparban nem szokásos. Ha a félvezető termék topográfiája olyan részekből áll, amelyek a félvezető iparban szokásosak, a félvezető termékre csak olyan mértékben adható oltalom, amennyiben e részek elrendezése mint egész eleget tesz az említett feltételeknek.

226. cikk

Kizárólagos jogok

1.   Az e megállapodás 225. cikkének (1) bekezdésében említett kizárólagos jogok magukban foglalják az alábbi tevékenységek engedélyezésének vagy megtiltásának jogát:

2.   Az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett oltalom nem terjed ki a topográfia, valamint az annak alapját képező elvek, eljárások, rendszerek és technológiák elemzés, értékelés vagy oktatás céljaira szolgáló többszörözésére.

3.   Az e cikk (1) bekezdésében említett oltalom nem terjed ki az e megállapodás 225. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeket kielégítő topográfiával kapcsolatos tevékenységekre, ha azt e cikk (2) bekezdésének megfelelően egy másik topográfia elemzése és értékelése alapján fejlesztették ki.

4.   Ha a topográfiát vagy a félvezető terméket a jogosult vagy az ő kifejezett hozzájárulásával más a tagállamok valamelyikében forgalomba hozta, az oltalom nem terjed ki az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott további cselekményekre.

227. cikk

Az oltalom időtartama

A kizárólagos jogok a topográfia a világ bármely országában történt első kereskedelmi célú hasznosításától számított legalább 10 évig, vagy – ha a kizárólagos jogok keletkezésének vagy folyamatos alkalmazásának feltétele a lajstromozás – a következők közül a korábban bekövetkező időponttól számított 10 évig érvényesek:

7.   Alszakasz

Egyéb rendelkezések

228. cikk

Növényfajták

A Felek együttműködnek a növényfajták védelmével kapcsolatos jogok előmozdítása és erősítése érdekében az 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált, a Növényfajták Védelméről szóló, 1961. évi Nemzetközi Egyezmény alapján, ideértve a növénynemesítők jogaira vonatkozó opcionális kivételt is, ahogy az az egyezmény 15. cikkének (2) pontjában szerepel.

229. cikk

Genetikai források, hagyományos tudás és folklór

1.   Belső jogi szabályozásukkal összhangban a Felek tiszteletben tartják, megőrzik és tovább viszik az őslakos és helyi közösségek hagyományos életvitelét megtestesítő ismereteket, újításokat és gyakorlatokat, amelyek jelentőséggel bírnak a biológiai sokféleség megőrzésében és fenntartható felhasználásában, támogatják ezek szélesebb körű alkalmazását az ilyen ismeretek, újítások és gyakorlatok ismerőinek bevonása és jóváhagyása mellett, és ösztönzik az ilyen ismeretek, újítások és gyakorlatok hasznosításából származó haszon méltányos megosztását.

2.   A Felek elismerik annak a jelentőségét, hogy – belső jogi szabályozásuknak megfelelően – megfelelő intézkedéseket kell tenni a hagyományos ismeretek megőrzésére, és megállapodnak abban, hogy folytatják a munkát annak érdekében, hogy nemzetközileg elfogadott sui generis modelleket fejlesszenek ki a hagyományos tudás jogi védelme érdekében.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy az ebben az alszakaszban és a biológiai sokféleség egyezményben szereplő, szellemi tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket egymás kölcsönös támogatásával hajtják végre.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen véleményt és információt cserélnek a vonatkozó témákban folytatott, többoldalú megbeszélésekről.

3.   Szakasz

A szellemitulajdon-jogok érvényesítése

230. cikk

Általános kötelezettségek

1.   A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel annak III. részére, és biztosítják a szellemitulajdon-jogok (37) érvényesítéséhez szükséges következő kiegészítő intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat. Ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és azokkal kapcsolatban nem lehetnek ésszerűtlenül hosszú határidők és indokolatlan késedelmek.

2.   Ezeknek az intézkedéseknek és jogorvoslatoknak emellett hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni azokat, hogy ne gátolják a törvényes kereskedelmet, és biztosítékot nyújtsanak a velük való visszaéléssel szemben.

231. cikk

Jogosult bejelentők

1.   A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak az ebben a szakaszban és a TRIPS-megállapodás III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazására:

2.   A Felek az ebben a szakaszban és a TRIPS-megállapodás III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazására jogosultnak ismerik el a szellemitulajdon-jogok kollektív kezelését végző szervezeteket, amelyeknek általában véve elismerik azon jogát, hogy szellemitulajdon-jogok jogosultjait képviseljék, az alkalmazandó jog rendelkezéseinek megfelelően.

1.   Alszakasz

Polgári jogi intézkedések, eljárások és jogorvoslatok

232. cikk

A szerzői vagy tulajdonosi minőség vélelmezése

A Felek elismerik, hogy az alább az e megállapodásban előírt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásának céljából:

233. cikk

Bizonyítékok

1.   A Felek igazságügyi hatóságai jogosultak arra, hogy – amennyiben az egyik Fél ésszerűen elérhető bizonyítékot mutat be igényének alátámasztására, és olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely a másik Fél birtokában van – elrendelje az ilyen bizonyítéknak a másik Fél általi bemutatását, a bizalmas információk védelmét megfelelő feltételekkel biztosítva.

2.   Ugyanígy a Felek megteszik a szükséges intézkedéseket, amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértésére kereskedelmi mértékben kerül sor, hogy lehetővé tegyék az illetékes bíróságok számára, hogy – indokolt esetben és kérelem benyújtását követően – elrendeljék a felszólalást benyújtó Fél rendelkezésére álló banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését, a bizalmas információk védelme mellett.

234. cikk

A bizonyítékok megóvását célzó intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az ügy lényegére vonatkozó eljárások megkezdése előtt, az illetékes bíróság – azon személy kérelmére, aki hozzáférhető bizonyítékot mutatott be azon állítása alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy meg fogják sérteni – azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket rendelhet el az állítólagos jogsértésre vonatkozó bizonyíték megóvására, a bizalmas információk védelme mellett. Az ilyen intézkedés lehet például az állítólagos jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ilyen áru és – indokolt esetben – annak előállításához és/vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása. Ezen intézkedések megtételére sor kerülhet – szükség esetén a másik Fél meghallgatása nélkül – különösen akkor, ha bármely késedelem a jogosultnak nagy valószínűséggel és visszafordíthatatlanul kárt okozna, vagy ha igazolhatóan fennáll a bizonyítékok megsemmisülésének kockázata.

2.   A Felek biztosítják, hogy amennyiben a kérelmező ésszerű határidőn belül nem indít az illetékes igazságügyi hatóságnál érdemi határozatot eredményező eljárást, az alperes kérésére a bizonyítékok megóvására tett intézkedéseket az esetlegesen igényelt kártérítés sérelme nélkül visszavonják, vagy más módon hatályon kívül helyezzék.

235. cikk

A tájékoztatáshoz való jog

1.   A Felek biztosítják, hogy – a szellemitulajdon-jog megsértésével kapcsolatos eljárás keretében, és a kérelmező indokolt és arányos kérelmére válaszul – az illetékes igazságügyi hatóság elrendelheti, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy szolgáltatások eredetére és forgalmazására vonatkozó információkat a szellemitulajdon-jog megsértője és/vagy minden egyéb személy bocsássa rendelkezésre. E bekezdés alkalmazásában minden egyéb személy:

2.   Az e cikk (1) bekezdésében szereplő információk – adott esetben – az alábbiakat foglalják magukban:

3.   E cikk (1) és (2) bekezdését olyan egyéb törvényi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni, amelyek:

236. cikk

Ideiglenes és megelőző intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy a bíróságok – a bejelentő kérésére – előzetes végzést adhatnak ki azzal a szándékkal, hogy megakadályozzák a szellemitulajdon-jogok minden küszöbön álló megsértését, vagy – ideiglenesen vagy adott esetben, ha a belföldi jog előírja, többszöri megbírságolás lehetősége mellett – megtiltsák a szóban forgó jog állítólagos megsértésének folytatását, vagy e jogsértés folytatását olyan garanciák benyújtásához kössék, amelyek célja, hogy kártérítést biztosítsanak a jogosultnak, amennyiben sor kerül a jogsértés megállapítására. Előzetes végzés – azonos feltételek mellett – azon közvetítővel szemben is kiadható, akinek a szolgáltatásait egy szellemitulajdon-jog megsértése céljából egy harmadik fél igénybe veszi.

2.   Előzetes végzést adhatnak ki annak érdekében is, hogy elrendeljék a szellemitulajdon-jogot vélhetően sértő áruk lefoglalását vagy megsemmisítését, hogy ezzel megakadályozzák azok kereskedelmi forgalomba jutását vagy kereskedelmi csatornákon keresztül történő mozgását.

3.   Üzletszerűen elkövetett jogsértés esetében a Felek biztosítják, hogy – amennyiben a bejelentő olyan körülményekről nyújt bizonyítékot, amelyek veszélyeztethetik a kártérítést –, a bíróság óvintézkedésként elrendelheti az állítólagos jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, ami azt is jelenti, hogy zárolhatják a bankszámláit vagy egyéb vagyonát. E célból az illetékes hatóságok elrendelhetik a banki, pénzügyi vagy üzleti dokumentumok közlését, vagy azt, hogy biztosítsák a megfelelő hozzáférést a vonatkozó információkhoz.

4.   A Felek biztosítják, hogy az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett ideiglenes intézkedéseket adott esetben az alperes meghallgatása nélkül hozzák meg, különösen abban az esetben, ha a késedelem a jogosultnak orvosolhatatlan kárt okozna. Ez esetben a Felek legkésőbb az intézkedés végrehajtását követően haladéktalanul értesítik egymást. Az alperes kérelmére lehetőséget kell adni a felülvizsgálatra, ideértve az alperes meghallgatását annak eldöntése érdekében, hogy az értesítés megtörténtétől számított ésszerű időn belül el lehessen dönteni az intézkedés módosításának szükségességét, esetleg az intézkedés visszavonását vagy megerősítését.

5.   A Felek biztosítják, hogy amennyiben a kérelmező ésszerű határidőn belül nem indít az illetékes igazságügyi hatóságnál érdemi határozatot eredményező eljárást, az alperes kérésére az e cikk (1), (2) és (3) bekezdésében említett, bizonyítékok megóvására tett ideiglenes intézkedéseket az esetlegesen igényelt kártérítés sérelme nélkül visszavonják, vagy más módon hatályon kívül helyezzék.

6.   Amennyiben az ideiglenes intézkedés visszavonásra kerül vagy hatályát veszti a kérelmező cselekménye vagy mulasztása folytán, vagy amennyiben utólag megállapítást nyert, hogy nem történt szellemi tulajdon elleni jogsértés, illetve annak veszélyeztetése, a bíróságnak jogában áll – az alperes kérelmére – a kérelmezőt arra kötelezni, hogy kártalanítsa az alperest az intézkedés folytán elszenvedett sérelemért.

237. cikk

Korrekciós intézkedések

1.   A Felek biztosítják, hogy az illetékes bíróság – a kérelmező kérésére, és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme, valamint mindenféle ellentételezés nélkül – elrendelhesse azon áruk kereskedelmi láncból való visszahívását, végleges kivonását vagy megsemmisítését, amelyekről bebizonyosodott, hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az illetékes igazságügyi hatóságok elrendelhetik az elsősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és eszközök megsemmisítését.

2.   Az igazságügyi hatóságok biztosítják, hogy ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve ha ez ellen különleges érveket hoznak fel.

238. cikk

Tiltó bírósági végzések

A Felek gondoskodnak arról, hogy – amennyiben a szellemitulajdon-jog megsértését kimondó bírósági határozat születik – a bíróság tiltó határozatot adhat ki a jogsértővel szemben, amelyben megtiltja a jogsértés további folytatását. Amennyiben azt a belső jogszabályok előírják, a tiltó bírósági végzés nem teljesítése esetén – adott esetben – többször is bírságot vethetnek ki a végzésnek való megfelelés biztosítása érdekében. A Felek biztosítják továbbá, hogy a jogosultak kérelmezhessék az ideiglenes intézkedést olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a szolgáltatásait harmadik személy szellemitulajdon-jog megsértése céljából veszi igénybe.

239. cikk

Alternatív intézkedések

A Felek előírhatják, hogy – megfelelő esetekben, valamint azon személy kérésére, akire feltehetőleg vonatkozhatnak az e megállapodás 237. és/vagy 238. cikkében előírt intézkedések – az illetékes igazságügyi hatóság pénzügyi kártérítés fizetését rendelheti el a sértett Fél számára az e megállapodás 237. és/vagy 238. cikkében előírt intézkedések alkalmazása helyett, ha az érintett személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, amennyiben a szóban forgó intézkedések végrehajtása aránytalanul nagy kárt okozna számára, és ha a sértett félnek fizetett pénzügyi kártérítés elfogadhatónak tűnik.

240. cikk

Kártérítés

1.   A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a kártérítés megállapításakor:

2.   Ha a jogsértő nem tudta, vagy ésszerű indokok alapján nem tudhatta, hogy jogsértő tevékenységet végez, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a kárt szenvedett fél számára a nyereség vagy a kártérítés fizetésének behajtását, amelyet előzetesen is megállapíthatnak.

241. cikk

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ez a méltányosság elvével ellentétes.

242. cikk

Bírósági határozatok közzététele

A Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jog megsértése miatt folyó eljárásokban az igazságügyi hatóságok a bejelentő kérésére és a jogsértő költségére elrendelhetik megfelelő intézkedések megtételét a határozattal kapcsolatos információk terjesztése érdekében, ideértve a határozat megtekinthetővé tételét és annak teljes terjedelmében vagy részben történő közzétételét. A Felek a határozat nyilvánossá tételével kapcsolatban az adott körülményektől függően további intézkedésekről is rendelkezhetnek, ideértve a kiemelt helyen történő megjelentetést.

243. cikk

Közigazgatási eljárások

Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg azonos elveknek kell megfelelnie, mint az ezen alszakasz vonatkozó rendelkezéseiben megállapítottak.

2.   Alszakasz

A közvetítő szolgáltatók felelőssége

244. cikk

Közvetítők szolgáltatásainak igénybevétele

A Felek elismerik, hogy harmadik felek közvetítői szolgáltatásait vehetik igénybe a jogsértéssel kapcsolatos cselekmények esetén. Az információs szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása és ugyanakkor a szellemitulajdon-jogoknak a digitális környezetben való érvényesítése érdekében mindegyik Fél előírja az ezen alszakaszban meghatározott intézkedéseket a közvetítő szolgáltatók vonatkozásában. Ez az alszakasz arra a felelősségre vonatkozik, amely a szellemitulajdon-jogok, különösen a szerzői jogok területén történő jogsértésekből keletkezhet (38).

245. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „Egyszerű továbbítás”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információért, feltéve hogy a szolgáltató:

2.   E cikk (1) bekezdésében említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb ideig.

3.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

246. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „Gyorsítótárolóban történő rögzítés (caching)”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez – kérésükre – történő továbbításának hatékonyabbá tétele feltéve hogy:

2.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék.

247. cikk

A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „tárhelyszolgáltatás”

1.   Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott információnak a tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve hogy:

2.   E cikk (1) bekezdése nem alkalmazható arra az esetre, ha a szolgáltatás igénybe vevője a szolgáltató irányítása alatt vagy ellenőrzése mellett jár el.

3.   Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó lehetőségét, hogy a Felek jogrendjeivel összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy megelőzésére kötelezzék, nem érinti továbbá a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének szabályozására.

248. cikk

Az általános nyomonkövetési kötelezettség hiánya

1.   A megállapodás 245., 246. és 247. cikkének hatálya alá tartozó szolgáltatások nyújtói tekintetében a Felek nem állapítanak meg olyan általános kötelezettséget, amely szerint az általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket kellene kivizsgálniuk.

2.   A Felek előírhatják az információs társadalmi szolgáltatók számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes állami hatóságokat a szolgáltatásaik igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról, illetve, hogy kérésük esetén kötelezően tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik azon igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra vonatkozó megállapodást kötöttek.

249. cikk

Átmeneti időszak

Az ebben az alszakaszban előírt kötelezettségeket Ukrajna e megállapodás hatálybalépését követő 18 hónapon belül maradéktalanul végrehajtja.

3.   Alszakasz

Egyéb rendelkezések

250. cikk

A határokon alkalmazott intézkedések

1.   E rendelkezés alkalmazásában a „szellemitulajdon-jogokat sértő áruk” az alábbiakat foglalják magukban:

2.   Mindkét Fél – ha ez az alszakasz másként nem rendelkezik – eljárásokat (39) alkalmaz annak érdekében, hogy lehetővé tegye azon jogosultak számára, akiknek alapos okuk van azt feltételezni, hogy szellemitulajdon-jogokat sértő áruk behozatalára, kivitelére, újraexportálására, vámterületre való belépésére vagy onnan kilépésére, felfüggesztő eljárás alá vonására, vámszabad területen való elhelyezésére vagy vámszabad raktárban való elhelyezésére kerülhet sor, hogy írásos kérelmet nyújtsanak be az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságokhoz annak érdekében, hogy a vámhatóságok felfüggesszék az ilyen áruk szabad forgalomba hozatalát vagy visszatartsák ezen árukat.

3.   A Felek rendelkeznek arról, hogy amikor a vámhatóságok – az eljárásuk során, és mielőtt egy jogosult kérelmet nyújtana be, vagy azt teljesítenék – elegendő alappal rendelkeznek azt feltételezni, hogy az áruk egy szellemitulajdon-jogot sértenek, felfüggeszthetik az áruk szabad forgalomba való bocsátását, vagy visszatarthatják azokat annak érdekében, hogy a jogosult benyújthassa az előző bekezdés szerinti eljárásra vonatkozó kérelmet.

4.   A TRIPS-megállapodás III. része 4. szakaszának végrehajtásával az importőrre vonatkozóan létrejött jogokat és kötelezettségeket az exportőrre vagy az áru tulajdonosára is alkalmazni kell.

5.   A Felek együttműködnek az e cikk végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtás és kapacitásépítés biztosítása érdekében.

6.   Ukrajna az ebben a cikkben foglalt kötelezettségeket e megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül maradéktalanul végrehajtja.

251. cikk

Magatartási kódexek és igazságügyi együttműködés

A Felek ösztönzik a következőket:

252. cikk

Együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő kötelezettségvállalások és kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából.

2.   A megállapodás V. címének (Gazdasági és ágazati együttműködés) rendelkezéseire figyelemmel és VI. címének (Pénzügyi együttműködés és csaláselleni rendelkezések) rendelkezéseivel összhangban az együttműködés területei közé többek között a következő tevékenységek tartoznak:

3.   E cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül és azt kiegészítve a Felek megállapodnak abban, hogy hatékony párbeszédet tartanak fenn a szellemitulajdon-joggal kapcsolatos kérdésekben – és arról tájékoztatják a Kereskedelmi Bizottságot – annak érdekében, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos, és más releváns témákkal foglalkozzanak.

10.   FEJEZET

Versenypolitika

1.   Szakasz

Trösztellenes politika és az összefonódásokkal kapcsolatos politika

253. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

254. cikk

Alapelvek

A Felek elismerik a szabad és tisztességes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és tranzakciók torzíthatják a piacok megfelelő működését és általában véve gyengítik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket. A Felek ezért megállapodnak abban, hogy az alábbi – a saját versenyjogukban meghatározottak szerinti – versenyellenes gyakorlatok és tranzakciók összeegyeztethetetlenek e megállapodással, mivel befolyásolhatják a Felek közötti kereskedelmet:

255. cikk

Végrehajtás

1.   Az EU-Fél és Ukrajna olyan versenyjogi szabályozást tartanak fenn, amely hatékonyan kezeli a 254. cikk a)–c) pontjában szereplő versenyellenes gyakorlatokat és tranzakciókat.

2.   A Felek versenyhatóságokat tartanak fenn, amelyek felelősek és megfelelően felszereltek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott versenyjogi szabályozás hatékony érvényesítésére.

3.   A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó versenyjogukat átláthatóan, kellő időben és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes eljárás elveire és a védelemhez való jogra. Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy:

4.   Valamely Fél kérésére a másik Fél rendelkezésre bocsátja a versenyjogot érvényesítő cselekményeire vonatkozó információkat, valamint az e szakasz hatálya alá tartozó kötelezettségekre vonatkozó jogszabályait.

5.   A versenyjogi hatóság elfogad és közzétesz egy dokumentumot, amelyben ismerteti a versenyjog megsértéséért járó bármely pénzbírság kiszabásakor alkalmazandó elveket.

6.   A versenyjogi hatóság elfogad és közzétesz egy dokumentumot, amelyben ismerteti a vállalkozások közötti összefonódások vizsgálatánál alkalmazott elveket.

256. cikk

Jogszabályok közelítése és végrehajtási gyakorlat

Ukrajna versenyjogát és annak végrehajtási gyakorlatait az EU-Fél alábbi vívmányaihoz közelíti:

257. cikk

Állami vállalatok, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal rendelkező vállalatok

1.   Ami az állami vállalatokat és a különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatokat illeti:

amennyiben a fenti versenyjognak és elveknek az alkalmazása nem akadályozza jogilag vagy ténylegesen a kérdéses vállalatokra ruházott egyedi feladatok ellátását.

2.   Az előző bekezdés egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy valamely Felet megakadályozna abban, hogy állami vállalatot alapítson, vagy működtessen, illetve hogy vállalatokat különleges vagy kizárólagos jogokkal ruházzon fel vagy ilyen jogokat fenntartson.

258. cikk

Állami monopóliumok

1.   A Felek e megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül kiigazítanak minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot annak biztosítása érdekében, hogy az áruk és szolgáltatások értékesítésére és megvásárlására vonatkozó feltételek tekintetében a Felek természetes és jogi személyei között valamennyi megkülönböztető intézkedés megszűnjön.

2.   E cikk rendelkezései nem érintik a Feleknek az e megállapodás IV. címének 8. fejezete (Kormányzati beszerzések) alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.

3.   Az (1) bekezdés egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozhatna bármely Felet abban, hogy állami monopóliumot hozzon létre vagy tartson fenn.

259. cikk

Információcsere és végrehajtási együttműködés

1.   A Felek egyetértenek az illetékes versenyhatóságaik közötti együttműködés és összehangolás fontosságában, annak érdekében, hogy javítsák a versenyjog hatékony végrehajtását és megvalósítsák e megállapodás célkitűzéseit a verseny előmozdítása, valamint a versenyellenes üzleti magatartások és ügyletek elleni küzdelem útján.

2.   E célból a Felek versenyhatósága tájékoztathatja a másik Fél versenyhatóságát a végrehajtási tevékenységekben való együttműködési szándékáról. Ez az együttműködés nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy független határozatokat hozzanak.

3.   Versenyjogaik hatékony alkalmazásának megkönnyítése érdekében a Felek versenyhatóságai – saját jogalkotásuk korlátai között, valamint alapvető érdekeik figyelembevételével – információkat cserélhetnek többek között a vonatkozó jogszabályokról és a végrehajtási tevékenységekről.

260. cikk

Konzultációk

1.   A Felek bármely Fél kérésére konzultációt kezdenek a másik Fél által tett nyilatkozatokról a kölcsönös megértés előmozdítása és az e szakasz alapján felmerülő egyedi kérdések orvoslása érdekében. A kérelmező Fél adott esetben megjelöli, milyen módon érinti a kérdés a Felek közötti kereskedelmet.

2.   Bármelyik Fél kérelmére a Felek haladéktalanul megvitatnak az e szakasz értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő bármely kérdést.

3.   A konzultáció tárgyát képező kérdés megvitatásának megkönnyítése érdekében a Felek mindegyike arra törekszik, hogy – saját jogalkotása korlátai között, valamint alapvető érdekeik figyelembevételével – a vonatkozó nem bizalmas információkat átadja a másik Fél részére.

261. cikk

E megállapodás 256. cikkétől eltekintve az e szakasz hatálya alá tartozó ügyekben a Felek nem élhetnek az e megállapodás IV. címének 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokkal.

2.   Szakasz

Állami támogatás

262. cikk

Általános elvek

1.   E megállapodás megfelelő működésével összeegyeztethetetlen bármely olyan, Ukrajna vagy az Európai Unió tagállamai által állami forrásból nyújtott támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

2.   E megállapodás működésével összeegyeztethető azonban:

3.   E megállapodás működésével összeegyeztethetőnek tekinthető továbbá:

4.   Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e szakasz szabályainak hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Felek érdekeivel.

Az e szakaszban használt kifejezések további magyarázatát a XXIII. melléklet tartalmazza.

263. cikk

Átláthatóság

1.   Az állami támogatások területén mindegyik Fél biztosítja az átláthatóságot. E célból mindegyik Fél éves jelentést küld a másik Fél részére az egyedinek minősülő olyan állami támogatások teljes összegéről, típusairól és ágazati megoszlásáról, amelyek érinthetik a Felek közötti kereskedelmet. Az erre vonatkozó jelentésnek tartalmaznia kell a támogatás céljára, formájára, összegére vagy költségvetésére, valamint a támogatást nyújtó hatóságra vonatkozó információt és – amennyiben mód van rá – a támogatás kedvezményezettjét. E cikk alkalmazásában, ha a valamely vállalkozásnak egy hároméves időszak alatt nyújtott támogatás összege nem éri el a 200 000 EUR küszöböt, azt nem kell bejelenteni. Az ilyen bejelentés megtettnek minősül, ha a következő naptári év december 31. napjáig a másik Fél részére elküldik, vagy ha a vonatkozó információt nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszik.

2.   Valamely Fél kérésére a másik Fél további információkat nyújt bármely állami támogatási rendszerről és bármely olyan támogatásról, amely érinti a Felek közötti kereskedelmet. A Felek a fenti információcsere során figyelembe veszik a szakmai és az üzleti titkokra vonatkozó követelményekből fakadó korlátozásokat.

3.   A Felek gondoskodnak arról, hogy a hatóságok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatók legyenek, oly módon, hogy a következők világossá váljanak: