1.   E megállapodás a következő területeken alkalmazandó:

2.   Az e megállapodásban foglalt, az árukkal kapcsolatos tarifális elbánást – beleértve a származási szabályokat és a származási eljárásokat – érintő rendelkezések tekintetében e megállapodás a 952/2013/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (9) 4. cikkének értelmében vett azon uniós vámterületekre területeire is alkalmazandó, amelyek nem tartoznak e cikk (1) bekezdése a) pontjának hatálya alá.

3.   E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés kifejezetten eltérő rendelkezés hiányában az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban értendő.

1.   Amennyiben e megállapodás másként nem rendelkezik, e megállapodás nem váltja fel vagy szünteti meg az egyrészről az Európai Közösség, az Unió, vagy a tagállamok, másrészről Új-Zéland között meglévő nemzetközi megállapodásokat.

2.   E megállapodás a partnerségi megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezi.

3.   A Felek megerősítik a WTO-egyezmény alapján egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket. Az egyértelműség érdekében: e megállapodás egyetlen rendelkezése sem írja elő bármely Fél számára, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járjon el.

4.   E megállapodás és bármely más, a WTO-egyezménytől eltérő, mindkét Fél részvételével működő nemzetközi megállapodás közötti esetleges összeegyeztethetetlenség esetén a Felek haladéktalanul konzultálnak egymással annak érdekében, hogy kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.

5.   Eltérő rendelkezés hiányában, amennyiben e megállapodás nemzetközi megállapodásokra hivatkozik, vagy azokat részben vagy egészben magában foglalja, az alatt a nemzetközi megállapodásoknak az e megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt követően mindkét Fél tekintetében hatályba lépő módosításait és az azokat felváltó megállapodásokat kell érteni.

6.   Amennyiben az (5) bekezdésben említett módosítások vagy utódmegállapodások eredményeként bármilyen kérdés merül fel e megállapodás végrehajtását vagy alkalmazását illetően, a Felek bármelyik Fél kérésére konzultációt folytathatnak egymással azzal a céllal, hogy az ilyen kérdésre szükség esetén kölcsönösen kielégítő megoldást találjanak.

1.   E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában mindegyik Fél a 2-A. mellékletnek (Vámlebontási menetrend) megfelelően csökkenti vagy eltörli azokat a vámokat, amelyeket a másik Féltől származó árukra vetett ki.

2.   Az (1) bekezdés alkalmazásában a vámok alapértéke az egyes árukra a 2-A. mellékletben (Vámlebontási menetrend) meghatározott alapérték.

3.   Ha valamely Fél csökkenti az általa alkalmazott legnagyobb kedvezményes vámtételt, ilyen vámtételt csak akkor és csak addig kell a másik Fél származó árukra alkalmazni, ha és amíg az alacsonyabb a 2-A. melléklet szerint megállapított vámnál (Vámlebontási menetrend).

4.   Két évvel e megállapodás hatálybalépését követően a Felek bármelyik Fél kérésére konzultálnak a 2-A. mellékletben (Vámlebontási menetrend) meghatározott vámok csökkentésének vagy eltörlésének felgyorsításáról. A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 2-A. melléklet (Vámlebontási menetrendek) módosításáról a vámcsökkentés vagy -eltörlés felgyorsítása érdekében.

5.   Bármely Fél bármikor önállóan felgyorsíthatja a 2-A. mellékletben (Vámlebontási menetrendek) meghatározott vámok eltörlését a másik Féltől származó árura vonatkozóan. Ez a Fél az új vámtétel hatálybalépése előtt a lehető leghamarabb tájékoztatja a másik Felet.

6.   Ha valamely Fél az e cikk (5) bekezdésével összhangban önállóan felgyorsítja a vámok eltörlését, az adott Fél bármely autonóm csökkentést követően a 2-A. mellékletben (Vámlebontási menetrendek) meghatározott szintre emelheti az érintett vámot az adott évre vonatkozóan.

1.   A Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn:

2.   E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy egy áru kivitelére a 2.8. cikk (Díjak és alaki követelmények) alapján megengedett díjat vagy terhet vessenek ki.

1.   Mindkét Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII:1 cikkével – beleértve annak értelmező megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is – összhangban biztosítják, hogy az egyik Fél által az áruk behozatalára vagy kivitelére vagy azokkal kapcsolatban kivetett díjak és bármilyen jellegű egyéb terhek összege a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, és ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruk számára, illetve ne jelentse a behozatal vagy kivitel fiskális célú megadóztatását.

2.   A Felek nem vethetnek ki az (1) bekezdésben említett bármilyen jellegű értékalapú (ad valorem) díjakat vagy egyéb terheket.

3.   Valamennyi Fél haladéktalanul közzéteszi az általa az áruk behozatalára vagy kivitelére vagy azokkal kapcsolatban kivetett díjakat és bármely más típusú terheket oly módon, hogy a kormányok, a kereskedők és más érdekelt felek megismerhessék azokat.

4.   Egyik Fél sem ír elő konzuli intézkedéseket – a bármely fajta kapcsolódó díjakat és egyéb terheket is beleértve – a másik Fél áruinak importjával összefüggésben.

5.   E cikk alkalmazásában a díjak vagy bármilyen jellegű egyéb terhek nem foglalják magukban az exportadókat, a vámokat, a belső adóval egyenértékű díjakat vagy az 1994. évi GATT III:2 cikkével összhangban kivetett egyéb belső díjakat, illetve a dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokat.

1.   Egyik fél sem alkalmaz vámot azon árukra – származásukra való tekintet nélkül – amelyek azt követően lépnek újra a területükre, hogy területükről ideiglenesen a másik Fél területére exportálták őket javítás vagy átalakítás céljából, attól függetlenül, hogy az ilyen javítást vagy átalakítást annak a Félnek a területén is elvégezhették volna, amelytől az árut javítás vagy átalakítás céljából exportálták.

2.   Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban importált olyan árura, amelyet ezt követően exportálnak javítás vagy átalakítás céljából, és nem importálják újra vámraktárba, vámszabad területre vagy hasonló státuszban.

3.   Egyik Fél sem vethet ki vámot olyan árura – annak származásától függetlenül –, amelyet a másik Fél területéről javítás vagy átalakítás céljából ideiglenesen hoznak be a területére.

1.   Egyik Fél sem részesítheti a másik Fél átalakított áruit kedvezőtlenebb elbánásban annál, mint amilyenben az azonos árukat – amikor azok újak – részesíti.

2.   Az egyértelműség érdekében: a 2.11. cikket (Import- és exportkorlátozások) az átalakított áruk behozatalára vagy kivitelére vonatkozó behozatali vagy kiviteli tilalmakra vagy korlátozásokra kell alkalmazni. Amennyiben valamely Fél behozatali és kiviteli tilalmakat vagy korlátozásokat fogad el vagy tart fenn használt áruk behozatalára és kivitelére vonatkozóan, ezeket az intézkedéseket nem alkalmazza az átalakított áruk tekintetében.

3.   Valamely Fél megkövetelheti, hogy az átalakított árukat a területén történő forgalmazás vagy értékesítés céljából ekként azonosítsák, és hogy azok megfeleljenek az azonos árukra – amikor azok újak – vonatkozó valamennyi alkalmazandó műszaki előírásnak.

1.   Egyik Fél sem fogad el és tart fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve az 1994. évi GATT XI. cikkével összhangban, beleértve a hozzá fűzött magyarázó megjegyzéseket és kiegészítő rendelkezéseket. E célból az 1994. évi GATT XI. cikkét, ideértve annak értelmező megjegyzéseit és kiegészítő rendelkezéseit is, a Felek belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.

2.   A Felek nem fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn:

1.   Amennyiben Új-Zéland az Unióból származó áruk behozatalakor eredetmegjelölést ír elő, Új-Zéland olyan feltételek mellett fogadja el a „Made in the EU” eredetmegjelölést, amelyek nem kedvezőtlenebbek, mint a valamely tagállam eredetmegjelöléseire alkalmazott feltételek.

2.   A „Made in the EU” eredetmegjelölés alkalmazásában Új-Zéland az Uniót egységes területként kezeli.

1.   A Felek bármely importengedélyezési eljárást az importengedélyezési megállapodás 1–3. cikkével összhangban vezetnek be és működtetnek. Ebből a célból az importengedélyezési megállapodás 1–3. cikkét a Felek belefoglalják ebbe a megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.

2.   Az a Fél, amely új importengedélyezési eljárást fogad el vagy meglévő importengedélyezési eljárást módosít, haladéktalanul, de legkésőbb a vonatkozó eljárás közzétételének napjától számított 60 napon belül értesíti a másik Felet az ilyen elfogadásról vagy módosításról. Az értesítésnek tartalmaznia kell az importengedélyezési megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat. Egy Fél akkor felel meg ennek a értesítési kötelezettségnek, ha új importengedélyezési eljárás elfogadását vagy egy meglévő importengedélyezési eljárás módosítását jelenti be az importengedélyezési megállapodás 4. cikkével létrehozott WTO importengedélyezési bizottságnak, beleértve az említett megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is.

3.   Az egyik Fél kérésére a másik Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsát minden lényeges információt, beleértve az importengedélyezési megállapodás 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott információkat is, az általa elfogadni vagy fenntartani kívánt importengedélyezési eljárással, valamint egy meglévő importengedélyezési eljárás bármely módosításával kapcsolatban.

4.   Abban az esetben, ha egy Fél elutasítja a másik Fél áruja tekintetében az importengedélyre vonatkozó kérelmet, kérésére köteles a kérés kézhezvételét követően észszerű időn belül írásbeli indokolást benyújtani az elutasítás okáról a kérelmező számára.

1.   Az egyes Felek oly módon teszik közzé új exportengedélyezési eljárásaikat, illetve a meglévő exportengedélyezési eljárásaik módosításait, hogy a kormányoknak, kereskedőknek és más érdekelt feleknek lehetőségük legyen megismerni azokat. A közzétételre lehetőség szerint legkésőbb 45 nappal az új exportengedélyezési eljárásnak vagy a meglévő exportengedélyezési eljárás módosításának a hatálybalépése előtt, de minden esetben legkésőbb az új exportengedélyezési eljárás vagy a meglévő exportengedélyezési eljárás módosítása hatálybalépésének napján kerül sor.

2.   Mindegyik Fél biztosítja, hogy az exportengedélyezési eljárások közzétételébe belefoglalja a következő információkat:

3.   E megállapodás hatálybalépésének napját követő 30 napon belül az egyes Felek értesítik a másik Felet meglévő exportengedélyezési eljárásaikról. Az a Fél, amely új exportengedélyezési eljárásokat fogad el vagy meglévő engedélyezési eljárások módosításait fogadja el, az új exportengedélyezési eljárás közzétételét vagy a meglévő engedélyezési eljárás bármely módosítását követő 60 napon belül értesíti a másik Felet a szóban forgó elfogadásról vagy módosításról. Az értesítésben hivatkozni kell azokra a forrásra vagy forrásokra, ahol a (2) bekezdésben meghatározott információkat közzéteszik, és adott esetben meg kell adni a vonatkozó kormányzati honlapok vagy honlapok címét is.

4.   Az egyértelműség érdekében: e cikk egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy exportengedélyt adjon ki, illetve egyik Felet sem akadályozza abban, hogy végrehajtsa az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának határozataiból, valamint a többoldalú nonproliferációs rendszerekből és exportellenőrzési megállapodásokból eredő kötelezettségeit vagy kötelezettségvállalásait, ideértve a következőket:

1.   E megállapodás működésének nyomon követése és a kedvezménykihasználtsági arány kiszámítása céljából a Felek a 2-A. melléklettel (Vámlebontási menetrendek) összhangban évente átfogó behozatali statisztikát cserélnek abban az időszakban, amely az e megállapodás hatálybalépését követő egy év után kezdődik és a vámlebontás befejezése után 10 évvel szűnik meg. Amennyiben a Kereskedelmi Bizottság másként nem határoz, ez az időszak automatikusan meghosszabbodik öt évvel, és ezt követően a Kereskedelmi Bizottság dönthet annak további meghosszabbításáról.

2.   A behozatali statisztikák cseréje arra a legutóbbi évre vonatkozó adatokra terjed ki, amelyre vonatkozóan ilyen adatok rendelkezésre állnak, beleértve az értéket és adott esetben a mennyiséget is, a tarifasorok szintjén az e megállapodás alapján preferenciális elbánásban részesülő, valamint a preferenciális elbánásban nem részesülő, a másik Féltől származó áruk behozatala tekintetében. Az ilyen statisztikákat, valamint a kedvezménykihasználtsági arányokat véleménycsere céljából be lehet nyújtani a Kereskedelmi Bizottságnak.

1.   E cikk alkalmazásában „ideiglenes behozatal”: az a vámeljárás, amelynek keretében bizonyos áruk, beleértve a szállítóeszközöket is, behozhatók egy Fél területére a behozatali vámok és adók megfizetése alóli feltételes mentesség mellett a behozatali tilalmak vagy a gazdasági jellegű korlátozások alkalmazása nélkül, azzal a feltétellel, hogy az árukat meghatározott célra hozzák be, és meghatározott időn belül újrakivitelre szánják őket anélkül, hogy bármilyen változáson esnének át, kivéve az ezen áruk használata miatti szokásos értékcsökkenést.

2.   Mindegyik Fél saját törvényeivel, rendeleteivel vagy eljárásaival összhangban ideiglenes behozatalt biztosít a következő árukra nézve, azok származására való tekintet nélkül:

3.   A (2) bekezdésben felsorolt áruk ideiglenes behozatala esetén az egyes Felek elfogadják azokat a másik Fél területén kiállított, ott igazolt és a nemzetközi garanciavállalási lánc részét képező szervezet által garantált ATA-igazolványt, amelyeket az illetékes hatóságok hitelesítenek, és amelyek az importáló Fél vámterületén érvényesek.

4.   Mindegyik Fél meghatározza azt az időszakot, melynek során az áruk ideiglenes behozatali eljárás alatt maradhatnak. A kezdeti időszakot bármelyik Fél önállóan meghosszabbíthatja.

5.   A Felek előírhatják, hogy az ideiglenes behozatal tárgyát képező áruk:

6.   Ha az egyik Fél által az (5) bekezdés alapján kiszabható bármely feltétel nem teljesül, a Fél alkalmazhatja a vámot és minden egyéb olyan terhet, amelyet rendes körülmények között az áru után kellene fizetni, valamint a jogszabályaiban előírt egyéb terheket vagy kötbéreket.

7.   A Felek engedélyezik, hogy az e cikk alapján ideiglenesen behozott áru újrakivitelre kerüljön egy olyan, vámhatóság által engedélyezett kiindulási ponton keresztül, amely eltér attól a helytől, ahol behozták.

8.   A Felek mentesítik az importőrt vagy az e cikk alapján ideiglenesen behozott áruért felelős más személyt az e cikk alapján ideiglenesen behozott áru kivitelének elmulasztásáért fennálló felelősség alól, amennyiben az importáló Félnek az adott Fél vámjogszabályaival összhangban kielégítő bizonyítékot nyújtanak be arra vonatkozóan, hogy az e cikk alapján ideiglenesen behozott áru megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul elveszett.

1.   Mindegyik Fél jogszabályaival, rendeleteivel és eljárásaival összhangban vámmentes belépést biztosít a másik Féltől behozott elhanyagolható értékű kereskedelmi minták és nyomtatott reklámanyagok számára, függetlenül azok származásától.

2.   A Felek az elhanyagolható értékű kereskedelmi mintát a következőképpen határozhatják meg:

3.   A nyomtatott reklámanyag a HR 49. árucsoportjába tartozó áru, beleértve a brosúrák, röpiratok, reklámcédulák, kereskedelmi katalógusok, kereskedelmi társaságok által kiadott évkönyveket, utazási hirdetéseket és plakátokat, amelyeket valamely áru vagy szolgáltatás reklámozására használnak, és amelyeket alapvetően valamely áru vagy szolgáltatás reklámozására szánnak és ingyenesen bocsájtanak rendelkezésre.

1.   A Felek együttműködnek az e fejezet alapján biztosított preferenciális elbánással kapcsolatos vámjogszabályok megsértésének megelőzésében, felderítésében és leküzdésében a CCMAA 3. fejezetével (Származási szabályok és származási eljárások), valamint I., III., IV. és V. címével összhangban.

2.   Valamely Fél a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően ideiglenesen felfüggesztheti az érintett árukra vonatkozó preferenciális elbánást, ha:

3.   A (2) bekezdésben a) pontjában említett megállapítást tevő Fél indokolatlan késedelem nélkül értesíti a kereskedelmi partnerségi bizottságot, és a Kereskedelmi Bizottság keretében konzultációkat kezd a másik Féllel annak érdekében, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.

4.   Amennyiben a Felek a (3) bekezdésben említett értesítés időpontjától számított három hónapon belül nem tudnak elfogadható megoldásban megállapodni, a megállapítást tevő Fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti az érintett termékekre vonatkozó preferenciális elbánást. Az ideiglenes felfüggesztés csak azokra a kereskedőkre vonatkozik, akiket a (3) bekezdésben említett konzultációk során mindkét Fél azonosított, és egyetértettek abban, hogy az említett kereskedők részt vettek a vámjogszabályok megsértésében. A Kereskedelmi Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ilyen ideiglenes felfüggesztésről.

5.   Ha valamelyik Fél a (2) bekezdés a) pontjában említett megállapítást tesz, és a (4) bekezdésben említett értesítést követő három hónapon belül megállapítja, hogy a (4) bekezdésben említett ideiglenes felfüggesztés nem volt hatásos az e fejezet alapján biztosított preferenciális elbánással kapcsolatos vámjogszabályok megsértése elleni küzdelemben, a Fél dönthet úgy, hogy ideiglenesen felfüggeszti az érintett árukra vonatkozó preferenciális elbánást. A Fél dönthet úgy is, hogy ideiglenesen felfüggeszti az érintett árukra vonatkozó preferenciális elbánást abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett konzultációk során a Felek nem tudták azonosítani a vámjogszabályok megsértésében érintett kereskedőket és azokról nem tudtak megállapodni. A Kereskedelmi Bizottság haladéktalanul értesítést kap az ideiglenes felfüggesztésről.

6.   Az e cikkben említett ideiglenes felfüggesztések csak az érintett Fél pénzügyi érdekeinek védelméhez szükséges időtartamra alkalmazandók, és semmilyen esetben sem haladhatják meg a hat hónapot. Amennyiben az eredeti ideiglenes felfüggesztés alapjául szolgáló feltételek a hat hónapos időszak lejártakor is fennállnak, az érintett Fél a másik Fél értesítését követően dönthet az ideiglenes felfüggesztés meghosszabbításáról. Minden felfüggesztésről rendszeres konzultációt kell folytatni a Kereskedelmi Bizottságban.

7.   Az egyes Felek belső eljárásaiknak megfelelően tájékoztatást tesznek közzé az importőrök számára a jelen cikkben említett ideiglenes felfüggesztésekkel kapcsolatos valamennyi határozatról.

8.   Az (5) bekezdés ellenére, ha az importőr bizonyítani tudja az importáló Fél vámhatósága számára, hogy az ilyen termékek teljes mértékben megfelelnek az importáló Fél vámügyi jogszabályainak, e megállapodás követelményeinek, valamint az importáló Fél által – annak saját jogszabályaival összhangban – megállapított ideiglenes felfüggesztéssel kapcsolatos bármely egyéb feltételnek, az importáló Fél lehetővé teszi az importőr számára, hogy visszamenőleges hatállyal preferenciális elbánást kérjen, és visszaigényelje a termékek behozatalakor az alkalmazandó kedvezményes vámtételeket meghaladóan fizetett vámokat.

1.   E cikk kiegészíti és pontosítja a 24.4. cikket (Szakbizottságok).

2.   Az árukereskedelmi bizottság feladatai e fejezet tekintetében a következőket foglalják magukban:

1.   A Felek illetékes hatóságai kötelesek együttműködni a vámügyek területén annak biztosítása érdekében, hogy a 4.1. cikkben (Célkitűzések) meghatározott célkitűzések teljesüljenek.

2.   A CCMAA mellett a Felek együttműködést alakítanak ki, többek között a következő területeken:

3.   Az e megállapodásban előírt egyéb együttműködési formák sérelme nélkül a Felek vámhatóságai együttműködnek – többek között információcsere révén – és kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezet hatálya alá tartozó ügyekben, a vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló CCMAA-jegyzőkönyvvel összhangban. A Felek közötti, e fejezet szerinti információcserére értelemszerűen a CCMAA-jegyzőkönyv 17. cikkében meghatározott információs követelmények bizalmas kezelésére és adatvédelmére, valamint a Felek által elfogadandó titoktartási és adatvédelmi követelményekre is figyelemmel kerül sor.

1.   Az egyes Felek biztosítják, hogy vonatkozó vámügyi rendelkezéseik és eljárásaik az alábbiakra alapulnak:

2.   Az egyes Feleknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk vámügyi jogszabályaikat, rendelkezéseiket és eljárásaikat. A vámeljárásokat kiszámítható, következetes és átlátható módon kell alkalmazni.

3.   A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek hátrányos megkülönböztetéstől való mentességének, átláthatóságának, hatékonyságának, teljességének és számonkérhetőségének biztosítása érdekében az egyes Felek:

1.   A Felek olyan vámeljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek:

2.   Mindegyik Fél a lehető legkisebbre csökkenti az áruk átengedéséhez szükséges dokumentációt.

3.   A Felek törekednek arra, hogy lehetővé tegyék a sürgős vámkezelést igénylő áruk gyors átengedését, többek között a vámhatóságok és más érintett hatóságok rendes munkaidején kívül is.

4.   Az egyes Felek lehetőség szerint olyan vámeljárásokat fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek biztosítják bizonyos szállítmányok gyorsított átengedését a megfelelő vámellenőrzés fenntartása mellett, beleértve azt is, hogy engedélyezik a szállítmányban lévő összes árura vonatkozóan egyetlen okmány – lehetőség szerint – elektronikus benyújtását.

1.   E cikk alkalmazásában a „romlandó áruk” olyan áruk, amelyek természetes jellemzőiknél fogva gyorsan megromlanak, különösen megfelelő tárolási feltételek hiányában.

2.   A romlandó áruk elkerülhető károsodásának vagy elvesztésének megakadályozása érdekében a Felek megfelelő elsőbbséget biztosítanak a romlandó áruknak az esetlegesen szükséges vizsgálatok ütemezésekor és elvégzésekor.

3.   A 4.4. cikk (Az áruk átengedése) (1) bekezdésének a) pontja mellett és a gazdasági szereplő kérésére valamennyi Fél – amennyiben ez megvalósítható – saját törvényeivel és egyéb rendelkezéseivel összhangban:

1.   Az egyes Felek biztosítják a területeiken keresztül történő átrakodási művelek és árutovábbítás elősegítését és hatékony ellenőrzését.

2.   Az egyes Felek az árutovábbítás megkönnyítése érdekében biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi, a területükön található érintett hatóság és ügynökség között.

3.   Ha valamennyi szabályozási előírás teljesül, az egyes Felek lehetővé teszik, hogy a behozatalra szánt árukat a területükön belül vámellenőrzés alatt átszállítsák a beléptető vámhivataltól a területükön lévő másik vámhivatalhoz, ahonnan az árukat átengedik vagy vámkezelik.

1.   Mindegyik Fél vámellenőrzési kockázatkezelési rendszert fogad el vagy tart fenn.

2.   A Felek úgy tervezik és alkalmazzák a kockázatkezelést, hogy elkerüljék az önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést és a nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását.

3.   A Felek a vámellenőrzéseket és az egyéb releváns határellenőrzéseket a magas kockázatú szállítmányokra összpontosítják, és felgyorsítják az alacsony kockázatú szállítmányok átengedését. A kockázatkezelés részeként az egyes Felek véletlenszerűen is kiválaszthatnak szállítmányokat ilyen típusú ellenőrzésre.

4.   A Felek a kockázatkezelést megfelelő kiválasztási kritériumok szerinti kockázatértékelésre alapozzák.

1.   Az áruk átengedésének felgyorsítása érdekében a Felek vámkezelés utáni ellenőrzési rendszert fogadnak el és tartanak fenn annak érdekében, hogy biztosítsák a vámügyi és más kapcsolódó jogszabályoknak és egyéb rendelkezéseknek való megfelelést.

2.   A Felek kockázati alapon kiválasztanak egy személyt vagy szállítmányt vámkezelés utáni ellenőrzésre, adott esetben megfelelő kiválasztási kritériumok alkalmazásával. A Felek a vámkezelés utáni ellenőrzést átlátható módon végzik el. Amennyiben az ellenőrzési folyamat egy személyre irányul, és egyértelmű eredmények születnek, az adott Fél haladéktalanul értesíti az eredményekről azt a személyt, akinek az adatait ellenőrzik, közölve a személy jogait és kötelezettségeit, valamint az eredmények indokolását.

3.   A Felek tudomásul veszik, hogy a vámkezelést követő ellenőrzés során szerzett információkat fel lehet használni további közigazgatási vagy bírósági eljárásokban.

4.   A Felek, amikor csak lehetséges, felhasználják a vámkezelés utáni ellenőrzés eredményét a kockázatkezelés során.

1.   Mindegyik Fél partnerségi programot hoz létre vagy tart fenn a meghatározott kritériumoknak megfelelő gazdasági szereplők (a továbbiakban: engedélyezett gazdasági szereplők) számára.

2.   Az engedélyezett gazdasági szereplőnek való minősítés meghatározott kritériumait közzé kell tenni, é e kritériumoknak a Felek vonatkozó törvényeiben, rendeleteiben vagy eljárásaiban meghatározott követelményeknek való megfelelésre kell vonatkozniuk. Ilyen kritériumok lehetnek többek között a következők:

3.   Az engedélyezett gazdasági szereplőként való elismerés meghatározott kritériumai nem alakíthatók ki és nem alkalmazhatók úgy, hogy azonos feltételek fennállása esetén önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést tegyenek lehetővé vagy idézzenek elő a gazdasági szereplők között. Az engedélyezett gazdálkodóként való elismerés meghatározott kritériumai lehetővé teszik a kkv-k részvételét.

4.   Az engedélyezett gazdasági szereplő program konkrét előnyöket tartalmaz az engedélyezett gazdasági szereplők számára, például a következőket:

5.   Az (1)–(4) bekezdés ellenére a Felek a (4) bekezdésben felsorolt példálózó jellegű kedvezményeket a valamennyi gazdasági szereplő számára általánosan hozzáférhető vámeljárások útján is kínálhatják, mely esetben a szóban forgó Félnek nem kell külön rendszert létrehoznia az engedélyezett gazdálkodók számára.

6.   A Felek előmozdíthatják az együttműködést valamely Fél vámhatósága és más kormányzati hatóságai vagy ügynökségei között az engedélyezett gazdasági szereplői programokkal kapcsolatban. Ilyen együttműködés többek között a követelmények összehangolásával, az előnyökhöz való hozzáférés megkönnyítésével és a szükségtelen átfedések minimalizálásával érhető el.

1.   A Felek – megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető módon, lehetőség szerint az interneten keresztül – haladéktalanul közzéteszik az áruk behozatalára, kivitelére és továbbítására vonatkozó követelményekkel kapcsolatos jogszabályokat, rendeleteket és vámeljárásokat. Idetartoznak többek között:

2.   A Felek törekednek arra, hogy az áruk behozatalára, kivitelére és továbbítására vonatkozó követelményekkel kapcsolatos új jogszabályokat, rendeleteket és vámeljárásokat, valamint azok módosításait és értelmezését alkalmazásuk előtt közzétegyék.

3.   Az egyes Felek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy valamennyi módosított vagy új jogszabály, rendelet és vámeljárás, illeték vagy díj közzététele és azok hatálybalépése között észszerű idő teljen el.

4.   A Felek az interneten elérhetővé teszik és adott esetben frissítik a következőket:

5.   A Felek – a rendelkezésükre álló erőforrásokra is figyelemmel – tájékoztatási pontokat hoznak létre vagy tartanak fenn, hogy észszerű időn belül megválaszolják a kormányok, kereskedők és más érdekelt felek által az (1) bekezdés hatálya alá tartozó témákkal kapcsolatban feltett kérdéseit. A Felek a megkeresések megválaszolásáért nem számítanak fel díjat a másik Fél felé.

1.   Az egyes Felek vámhatóságai előzetes határozatokat adnak ki a kérelmezőnek, amelyekben meghatározzák az érintett áruknak a jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban biztosítandó elbánást. Az ilyen határozatokat írásban vagy elektronikus formában, meghatározott időn belül kell kibocsátani, és azoknak az összes szükséges információt tartalmazniuk kell. Mindegyik Fél biztosítja, hogy előzetes határozat kibocsátható a másik Fél kérelmezője számára, és e kérelmező azt a másik Fél területén felhasználhatja.

2.   Előzetes határozatokat kell kiadni a következők tekintetében:

3.   Az előzetes határozatok a kibocsátásuk napjától számított legalább három évig, vagy – amennyiben az előzetes határozatban megállapít ilyet – bármely más napig érvényesek. A kibocsátó Fél módosíthatja, visszavonhatja, érvénytelenítheti vagy megsemmisítheti az előzetes határozatot, ha a határozat helytelen, hiányos, hamis vagy félrevezető információkon, adminisztratív hibán, illetve a jog, a lényeges tények vagy a határozat alapjául szolgáló körülmények megváltozásán alapult.

4.   Egy adott Fél megtagadhatja az előzetes határozat kibocsátását, ha a kérelemben felvetett kérdés közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálat tárgyát képezi, vagy ha a kérelem nem az előzetes határozat vagy valamely vámeljárás szándékolt alkalmazására vonatkozik. Amennyiben egy Fél megtagadja az előzetes határozat kiadását, az említett Fél köteles erről haladéktalanul írásban értesíteni a kérelmezőt, részletezve a releváns tényeket és döntésének alapját.

5.   Mindegyik Fél közzéteszi legalább a következőket:

6.   Amennyiben egy Fél módosít, visszavon, érvénytelenít vagy megsemmisít egy előzetes határozatot, írásbeli értesítést kell küldenie a kérelmezőnek, ismertetve a releváns tényeket és döntésének alapját. Egy Fél visszamenőleges hatállyal csak abban az esetben módosíthat, vonhat vissza, érvényteleníthet vagy semmisíthet meg egy előzetes határozatot, ha az előzetes határozat hiányos, téves, hamis vagy félrevezető információkon alapult.

7.   A valamely Fél által kiadott előzetes határozat kötelező érvényű az adott Félre nézve az azt kérelmező tekintetében. A Fél rendelkezhet úgy, hogy az előzetes határozat kötelező érvényű a kérelmezőre nézve.

8.   A kérelmező írásbeli kérésére a Felek felülvizsgálják az előzetes határozatot, vagy az előzetes határozat módosítására, visszavonására vagy érvénytelenítésére vonatkozó határozatot.

9.   A Felek törekednek arra, hogy nyilvánosan elérhetővé tegyék az előzetes határozatokra vonatkozó információkat, figyelembe véve a személyes és a bizalmas üzleti információk védelmének szükségességét.

10.   A Felek haladéktalanul, általában az összes szükséges információ kézhezvételétől számított 150 napon belül adnak ki előzetes határozatot. Ez az időszak a Felek törvényeivel és rendeleteivel összhangban meghosszabbítható, ha további időre van szükség annak biztosításához, hogy az előzetes határozatokat helyesen és egységesen hozzák meg. Ebben az esetben a Fél tájékoztatja a kérelmezőt a hosszabbítás okáról és időtartamáról.

1.   A Felek a vámérték-megállapítási megállapodás I. részének megfelelően meghatározzák az áruk vámértékét. Ebből a célból a vámérték-megállapítási megállapodás 1. részét belefoglalják ebbe a megállapodásba, és értelemszerűen annak részét képezik.

2.   A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a vámérték-megállapítással kapcsolatos kérdésekre közös megoldást találjanak.

1.   A Felek olyan hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat biztosítanak, amelyek garantálják a jogorvoslat jogát a vámhatóságoknak és egyéb illetékes hatóságoknak az árubehozatalt, árukivitelt és az árutovábbítási eljárás alatt álló árukat érintő közigazgatási intézkedései, megállapításai és határozatai ellen.

2.   Mindegyik Fél biztosítja, hogy minden olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdésben említett közigazgatási intézkedést hoz vagy akivel szemben az (1) bekezdésben említett megállapítást vagy határozatot bocsát ki, hozzáférjen a következőkhöz:

3.   A Felek biztosítják, hogy ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti közigazgatási fellebbezésről vagy felülvizsgálatról szóló határozatot nem hozzák meg a jogszabályaikban és egyéb rendelkezéseikben előírt határidőn belül vagy indokolatlan késedelem nélkül, a kérelem benyújtójának joga van további közigazgatási vagy bírósági fellebbezéssel vagy felülvizsgálattal élni, illetve bármely más módon bírósághoz fordulni az adott Fél jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban.

4.   A Felek biztosítják, hogy a kérelem benyújtójával írásban (ideértve az elektronikus formátumot is) közöljék a közigazgatási határozat indoklását annak érdekében, hogy szükség esetén az adott személy fellebbviteli vagy felülvizsgálati eljárást kezdeményezhessen.

1.   Tekintettel arra, hogy a kereskedelmi képviselőkkel időben és rendszeresen konzultálni kell a vámügyekkel és a kereskedelemkönnyítéssel kapcsolatos kérdésekre vonatkozót jogalkotási javaslatokról és általános eljárásokról, az egyes Felek vámigazgatási szervei konzultációkat tartanak az adott Fél üzleti közösségével.

2.   A Felek biztosítják, hogy – amikor csak lehetséges – vám- és kapcsolódó követelményeik és eljárásaik továbbra is megfeleljenek az üzleti világ elvárásainak, a nemzetközileg elfogadott bevált gyakorlatoknak, és továbbra is a lehető legkevésbé korlátozzák a kereskedelmet.

1.   E cikk kiegészíti és pontosítja a 24.4. cikket (Szakbizottságok).

2.   A vám-együttműködési vegyes bizottság a 3. fejezet (Származási szabályok és származási eljárások) kivételével a 24.4. cikk (Szakbizottságok) (2) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó fejezetek és rendelkezések tekintetében a következő feladatokat látja el:

3.   A vám-együttműködési vegyes bizottság határozatokat fogadhat el a 4.2. cikk (Vámügyi együttműködés és kölcsönös igazgatási segítségnyújtás) (2) bekezdésében felsorolt területekkel kapcsolatban, többek között – amennyiben szükségesnek ítéli – az említett cikk (2) bekezdése d) és f) pontjának végrehajtása céljából.

1.   E fejezet célkitűzései a következők:

2.   Az SPS-megállapodás tekintetében a Felek különösen a következőkre emlékeztetnek:

1.   A Felek megerősítik az állategészségügyi megállapodás szerinti jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A (3) bekezdésre is figyelemmel ez a fejezet alkalmazandó:

3.   Ez a fejezet nem vonatkozik a Felek olyan intézkedéseire vagy olyan kérdésekre, amelyek az állategészségügyi megállapodás hatálya alá tartoznak.

1.   Az IPPC keretében elfogadott alkalmazandó szabványokkal összhangban a Felek információt cserélnek a területük károsítókkal kapcsolatos helyzetéről. Az egyik Fél kérésére a másik Fél megindokolja a károsítók besorolását és a kapcsolódó növényegészségügyi intézkedéseket.

2.   A károsítók kategorizálásával kapcsolatban valamennyi Fél összeállítja és frissíti a növények és növényi termékek növény-egészségügyi aggodalomra okot adó szabályozott károsítóinak jegyzékét. E jegyzékben az alábbiaknak kell szerepelniük:

3.   A Felek a növényekre vagy növényi termékekre vonatkozó behozatali követelményeiket azokra korlátozzák, amelyek a szabályozott károsítók behurcolása jelentette kockázatok enyhítéséhez szükségesek. A védett zónás zárlati károsítók jelentette kockázat csökkentését célzó behozatali követelmények nem alkalmazandók, kivéve, ha ismert, hogy a növények vagy növényi termékek rendeltetési helye védett zónán belül van.

4.   Az importáló Fél nemzeti növényvédelmi szervezete nem írhatja elő az importáló Fél által a kivitelt megelőzően végzendő ellenőrzést, amennyiben a növények vagy növényi termékek vizsgálata az exportáló Fél nemzeti növényvédelmi szervezetének hatáskörébe tartozik.

1.   A Felek tudomásul veszik, hogy az egyenértékűség elismerése a kereskedelem megkönnyítésének fontos eszköze.

2.   Egy SPS-intézkedés, SPS-intézkedéscsomag vagy rendszer egyenértékűségének meghatározásakor a Felek figyelembe veszik a WTO állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: WTO SPS-bizottság) vonatkozó iránymutatásait, valamint a nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat és ajánlásokat. A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 6-C. mellékletben (Az SPS-intézkedések egyenértékűségének elismerése) az egyenértékűség meghatározására, elismerésére és fenntartására vonatkozó további iránymutatások és eljárások meghatározása céljából.

3.   Az exportáló Fél kérésére az importáló Fél észszerű időn belül kifejti SPS-intézkedésének célját és indokait, és egyértelműen azonosítja azt a kockázatot, amelyet az említett SPS-intézkedés kezelni kíván.

4.   Az importáló Fél elismeri az SPS-intézkedés egyenértékűségét, ha az exportáló Fél objektív módon bizonyítja, hogy az SPS-intézkedése az emberek, állatok vagy növények egészsége tekintetében eléri az importáló Fél megfelelő szintű védelmét.

5.   Ha az egyenértékűség értékelése során az importáló Fél nem állapít meg egyenértékűséget, az importáló Fél tájékoztatja az exportáló Felet döntésének indokairól.

6.   A 6.8. cikk (Tanúsítás) (6) bekezdésének sérelme nélkül a Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 6-C. melléklet (Az SPS-intézkedések egyenértékűségének elismerése) módosításáról annak érdekében, hogy:

7.   Ha valamelyik Fél úgy módosítja az SPS-intézkedést, hogy az megítélése szerint nem érinti az e fejezetben meghatározott egyenértékűség megállapítását, a meghatározást az említett SPS-intézkedést módosító vonatkozó jogszabály vagy rendelkezés legfrissebb változatára kell alkalmazni.

8.   Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy az egyenértékűség korábbi megállapítása érintett, az említett Fél értesíti az említett megítélésről a másik Felet.

9.   Ha az importáló Fél módosít egy SPS-intézkedést, és úgy ítéli meg, hogy az ebben a fejezetben meghatározott egyenértékűség megállapítása érintett lehet:

1.   Az importáló Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi növényegészségügyi behozatali egészségügyi követelményeit és az e követelmények megállapításához használt eljárásokat.

2.   Abban az esetben, ha a Felek közösen prioritásként azonosítanak egy adott növényt vagy növényi terméket, az importáló Fél – a kellően indokolt körülményektől eltekintve – indokolatlan késedelem nélkül egyedi behozatali követelményeket állapít meg az adott termékre vonatkozóan.

3.   Amennyiben az exportáló Féltől olyan konkrét növényre vagy növényi termékre vonatkozóan érkezik behozatali kérelem, amelyet korábban már engedélyeztek behozatalra, az importáló Fél értékeli a kockázati profilt, és amennyiben azonosnak ítéli, indokolatlan késedelem nélkül lezárja az engedélyezési eljárást, kivéve, ha kellően indokolt körülmények állnak fenn.

4.   Mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Féltől származó behozatal engedélyezésére alkalmazott eljárásokat indokolatlan késedelem nélkül elvégzi és lezárja, beleértve szükség esetén az ellenőrzéseket és az engedélyezési eljárás befejezéséhez szükséges jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket. Az egyes Felek különösen elkerülik a szükségtelen vagy indokolatlanul megterhelő információkéréseket, melyeket a szükséges mértékre korlátoznak, és figyelembe veszik az importáló Fél számára már rendelkezésre álló információkat, például az exportáló Fél alkalmazandó jogszabályaira és rendelkezéseire, továbbá ellenőrzési jelentéseire vonatkozó információkat.

5.   A 6.5. cikkben (A károsítóktól való mentesség elismerése) foglaltak kivételével mindegyik Fél növényegészségügyi behozatali feltételeit a másik Fél összes olyan területére, melynek károsítókkal kapcsolatos helyzete azonos.

6.   A 6.10. cikk (Vészhelyzeti intézkedések) sérelme nélkül a Felek egyenértékűnek ismerik el a másik Fél által a kereskedelemre vonatkozóan alkalmazott hatósági ellenőrzéseket, feltéve, hogy e megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően az exportáló Fél hatósági ellenőrzési rendszerében nem következnek be olyan jelentős változások, amelyek csökkentenék az importáló Fél számára nyújtott biztonsági szintet.

7.   A 6.10. cikk (Vészhelyzeti intézkedések) sérelme nélkül az importáló Fél nem tagadhatja meg vagy szüntetheti meg az exportáló Fél árujának behozatalát kizárólag azon az alapon, hogy az importáló Fél felülvizsgálja SPS-intézkedéseit, ha az importáló Fél a felülvizsgálat megindításakor engedélyezte az adott árunak a másik Féltől történő behozatalát.

8.   A Felek minden további engedélyezési eljárás nélkül elfogadják egymás jegyzékeit, amelyek azon létesítményeket sorolják fel, amelyek a kereskedelemre vonatkozó SPS-intézkedések hatálya alá tartoznak.

9.   A Felek kérésre egymás rendelkezésére bocsátják a (8) bekezdésben említett létesítmények jegyzékét.

1.   A növények és növényi termékek egészségügyi tanúsítása tekintetében az illetékes hatóságok az IPPC ISPM 7 (Exporttanúsítási rendszer) és az IPPC ISPM 12 (Iránymutatás a növényegészségügyi bizonyítványokhoz) szerinti elveket alkalmazzák.

2.   A Felek előmozdítják az elektronikus tanúsítás és egyéb technológiák alkalmazását a kereskedelem megkönnyítése érdekében.

3.   A 6.2. cikk (Hatály) és a 6.10. cikk (Vészhelyzeti intézkedések) sérelme nélkül az e fejezet hatálya alá tartozó feldolgozott élelmiszerek esetében nincs szükség élelmiszer-biztonsági tanúsításra, kivéve, ha azt kockázatelemzés támasztja alá.

4.   A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 6-E. melléklet (Tanúsítás) módosításáról a bizonyítvány kiállításával kapcsolatos további iránymutatások, eljárások és követelmények meghatározása érdekében.

5.   Ha az importáló Fél a sajátjával egyenértékűként elfogadta az exportáló Fél valamely árura vonatkozó SPS-intézkedését, az exportáló Fél a hivatalos egészségügyi bizonyítványban szerepeltetheti a 6-E. melléklet (Tanúsítás) 1. szakaszában említett egészségügyi bizonyítványmintát.

6.   Ha az importáló Fél a 6.6. cikk (Egyenértékűség) (7) vagy (8) bekezdésével összhangban megállapította, hogy az egyenértékűség fennáll, a 6-E. mellékletben (Tanúsítás) előírt behozatali egészségügyi bizonyítványban – adott esetben és amennyiben megvalósítható – feltünteti az importáló Fél azon eredeti jogszabályait vagy rendelkezéseit, amelyek alapján az egyenértékűség megállapításra került.

7.   Ha az importáló Fél úgy ítéli meg, hogy a 6-C. mellékletben (Az SPS-intézkedések egyenértékűségének elismerése) szereplő különleges feltételre már nincs szükség, biztosítja, hogy a szóban forgó különleges feltételt már nem követelik meg, és a Kereskedelmi Bizottság határozatot fogad el a 6-C. mellékletnek (Az SPS-intézkedések egyenértékűségének elismerése) ennek megfelelő és észszerű időn belüli módosításáról.

1.   A Felek haladéktalanul tájékoztatják egymást az alábbiakról:

2.   Ha az (1) bekezdésben felsorolt információkat a WTO vagy az érintett nemzetközi szabványügyi testület saját szabályaiknak megfelelő értesítése útján vagy valamely Fél nyilvánosan hozzáférhető honlapján tették hozzáférhetővé, az (1) bekezdésben foglalt kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

3.   Ha valamelyik Félnek komoly aggályai vannak egy állat- és növényegészségügyi kockázatot illetően, az említett állat- és növényegészségügyi kockázattal kapcsolatos technikai konzultációkat kérésre a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kérelem kézbesítésétől számított 14 napon belül meg kell tartani.

4.   Ha bármelyik Félnek jelentős aggályai merülnek fel a másik Fél által javasolt vagy végrehajtott SPS-intézkedéssel kapcsolatban, kérheti a másik Féllel való technikai konzultációt. Az a Fél, amelyhez a kérelmet benyújtották, a kérelem kézbesítésétől számított 30 napon belül válaszol a kérelemre.

5.   A (3) és (4) bekezdés tekintetében a Felek törekednek arra, hogy minden szükséges információt rendelkezésre bocsássanak a kereskedelem fennakadásának elkerüléséhez, valamint annak lehetővé tételéhez, hogy a Felek olyan kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak, amely hatékonyan kezeli az állat- és növényegészségügyi kockázatokat.

6.   A Felek törekednek arra, hogy az e fejezet végrehajtásával kapcsolatban felmerülő aggályokat az e cikk szerinti technikai konzultációk (15) útján rendezzék azelőtt, hogy a 26. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezést kezdeményeznének.

1.   Ha valamelyik Fél olyan vészhelyzeti intézkedést fogad el, amely az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének védelméhez szükséges, az említett Fél illetékes hatósága 24 órán belül értesíti a másik Fél illetékes hatóságát. Ha valamelyik Fél technikai konzultációt kér a vészhelyzeti SPS-intézkedéssel kapcsolatban, a technikai konzultációt a vészhelyzeti SPS-intézkedésről szóló értesítés kézbesítését követő 14 napon belül meg kell tartani. A Felek a technikai konzultáció során megadott összes információt figyelembe veszik.

2.   A vészhelyzeti intézkedést alkalmazó Fél figyelembe veszi az exportáló Fél által időben rendelkezésre bocsátott információkat az olyan szállítmányokra vonatkozó határozatok meghozatalakor, amelyeket a vészhelyzeti SPS-intézkedések elfogadásának időpontjában a Felek között szállítanak.

3.   Amennyiben egy vészhelyzeti intézkedés súlyosan megzavarja vagy felfüggeszti a kereskedelmet, az importáló Fél a lehető leghamarabb visszavonja a vészhelyzeti intézkedést, vagy megfelelő tudományos és műszaki indoklást nyújt be fenntartásának alátámasztásához.

1.   Az e fejezet végrehajtásába vetett bizalom fenntartása érdekében mindkét Fél jogosult arra, hogy másik Fél illetékes hatósága által használt ellenőrzési rendszer egészén vagy egy részén rendszeralapú ellenőrzést végezzen annak megállapítása érdekében, hogy az a tervezettnek megfelelően működik-e.

2.   Az ellenőrzés során a szóban forgó Fél figyelembe veszi a WTO SPS-bizottság vonatkozó iránymutatásait, valamint a nemzetközi szabványokat, iránymutatásokat és ajánlásokat.

3.   Az ellenőrzést végző Fél által hozott minden olyan döntésnek vagy intézkedésnek, amely az ellenőrzés következtében hátrányosan befolyásolhatja a kereskedelmet, figyelembe kell vennie a következőket, és azokkal arányosnak kell lennie:

4.   Az ellenőrzést végző Fél kérésre objektív bizonyítékokat és adatokat szolgáltat az ellenőrzött Félnek.

5.   Az ellenőrzést végző Fél maga viseli az ellenőrzésekkel kapcsolatos költségeit.

6.   A Felek biztosítják, hogy rendelkezésre állnak olyan eljárások, amelyek a másik Fél illetékes hatóságai által végzett ellenőrzés során szerzett bizalmas információk nyilvánosságra hozatalának megakadályozását szolgálják, beleértve azokat az eljárásokat is, amelyek a bizalmas információknak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett végleges ellenőrzési jelentésből való eltávolítását szolgálják.

7.   Az ellenőrzést végző Fél figyelembe veszi az ellenőrzött Fél által a jelentéssel kapcsolatban tett észrevételeket, és határoz a jelentésnek vagy a jelentés egy részének nyilvánosan hozzáférhetővé tételéről vagy korlátozottabb hozzáférhetővé tételéről.

8.   A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 6-D. melléklet (Az ellenőrzésre vagy vizsgálatra vonatkozó iránymutatások és eljárások) módosításáról annak érdekében, hogy kialakítsa vagy pontosítsa az ellenőrzésre vonatkozó iránymutatásokat és eljárásokat.

1.   Az importáló Félnek jogában áll importellenőrzéseket végrehajtani az importtal kapcsolatos állat- és növényegészségügyi kockázatok alapján. Az ilyen az ellenőrzéseket indokolatlan késedelem nélkül és a kereskedelmet érintő minimális zavaró hatással kell elvégezni.

2.   Amennyiben az importellenőrzés során a megfelelő behozatali követelményeknek való meg nem felelést tárnak fel, az importáló Fél által hozott intézkedéseknek a releváns kockázatok értékelésén kell alapulnia, és nem korlátozhatja a kereskedelmet annál nagyobb mértéken, mint ami az importáló Fél megfelelő szintű védelméhez szükséges.

3.   Az importáló Fél illetékes hatósága értesíti az exportáló Fél illetékes hatóságát, ha a meg nem felelés súlyos kockázatot jelent az emberek, állatok vagy növények egészségére.

4.   Az importáló Fél illetékes hatósága értesíti a nem megfelelő szállítmány importőrét vagy annak képviselőjét a meg nem felelés okairól, és lehetőséget biztosít az említett importőr vagy annak képviselője számára a határozat felülvizsgálatára. Az importáló Fél illetékes hatósága figyelembe vesz minden olyan releváns információt, amelyet az ilyen felülvizsgálat elősegítése érdekében nyújtottak be.

5.   Az importált termékeket érintő eljárásokra kivetett díjak nem lehetnek magasabbak a hasonló hazai termékek hasonló ellenőrzéséért felszámított díjaknál, és nem haladhatják meg a szolgáltatás tényleges költségét.

6.   A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 6-F. melléklet (Importellenőrzés és díjak) módosításáról annak érdekében, hogy meghatározza az e fejezet hatálya alá tartozó egyes áruk behozatali ellenőrzésére vonatkozó gyakorisági arányokat és díjakat.

1.   A Felek elismerik, hogy az engedélyezési eljárásoknak tudományosan megalapozottaknak kell lenniük, és azokat átlátható módon kell lefolytatni a közbizalom kiépítése és fenntartása érdekében. A Felek együttműködnek az említett engedélyezési eljárások megbízhatóságának és átláthatóságának növelése érdekében.

2.   A Felek elismerik, hogy engedélyezési eljárásaik célja, hogy összehasonlítható eredményeket érjenek el, és hogy kívánatos az együttműködés ezen a területen.

3.   Amennyiben egy olyan személy, aki felelős annak biztosításáért, hogy az ellenőrzése alatt álló vállalkozás eleget tegyen a forgalombahozatali engedély megszerzésére vonatkozó követelményeknek, tudományos tanulmányokat készít az egyik Fél területén található tudományos intézményben (17) azzal a céllal, hogy támogassa az engedély iránti kérelmet a másik Fél bizonyos meghatározott engedélyezési eljárásaival összefüggésben, és ez annak a Félnek a tudomására jut, amelyben a tudományos intézmény található, mindkét Fél törekszik ezen információk egymással való megosztására.

4.   A Felek az engedélyezési eljárásaikról is információt cserélhetnek.

5.   A Felek e cikk alapján tényfeltáró látogatást kérhetnek a másik Fél területén található tudományos intézménynél, hogy információt gyűjtsenek a vonatkozó szabványoknak a tudományos intézmény általi alkalmazásáról, amennyiben az a tényfeltáró látogatást kérelmező Félnél bizonyos meghatározott engedélyezési eljárások céljából tudományos vizsgálatot végez.

6.   Ha valamelyik Fél tényfeltáró látogatást kíván tenni, erről a látogatás előtt legkésőbb 60 nappal értesíti a másik Felet.

7.   Ha valamelyik Fél tényfeltáró látogatást kíván tenni, és a tudományos intézmény hozzájárul a látogatáshoz, a másik Fél tisztviselői kísérhetik a látogató Fél tisztviselőit a tényfeltáró látogatás során.

8.   A tényfeltáró látogatások zárójelentését mindkét Fél illetékes hatóságainak rendelkezésére kell bocsátani. A zárójelentés vonatkozó részeit a felkeresett tudományos intézmény rendelkezésére kell bocsátani.

9.   Az ilyen tényfeltáró látogatás költségeit a tényfeltáró látogatást kérelmező Fél viseli.

10.   A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a (3)–(9) bekezdésre vonatkozó részletes végrehajtási szabályok és bármely szükséges iránymutatás összeállításáról.

1.   A Felek elismerik, hogy az antimikrobiális rezisztencia komoly fenyegetést jelent az emberi és állati egészségre nézve.

2.   A Felek az „Egy az egészség” koncepcióval összhangban együttműködnek egymással és elősegítik az információcserét, többek között az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos szabályozások, iránymutatások, nemzeti tervek, szabványok, szakértelem és tapasztalatok tekintetében, és meghatározzák az említett területre vonatkozó közös álláspontokat, érdekeket, prioritásokat és szakpolitikákat.

3.   A Felek elismerik, hogy:

4.   A Felek továbbá:

5.   Az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó rendeletek, iránymutatások, stratégiai tervek, szabványok és egyéb kezdeményezések nem használhatók fel kereskedelmet érintő intézkedések létrehozására vagy végrehajtására, kivéve, ha ezek az intézkedések összhangban vannak az SPS-megállapodással és e fejezet vonatkozó rendelkezéseivel.

6.   Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság létrehozhat egy antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó technikai munkacsoportot.

1.   A Felek elismerik, hogy a nemzetközi kereskedelemben részt vevő kereskedelmi szereplők csalárd tevékenységei:

2.   A Felek megosztják egymással a vonatkozó információkat és együttműködnek az olyan gyakorlatok megakadályozása érdekében, amelyek nem felelnek meg vagy vélhetően nem felelnek meg a vonatkozó SPS-intézkedéseiknek, vagy amelyek félrevezetik a fogyasztókat és a más érdekelt feleket.

1.   E cikk kiegészíti és pontosítja a 24.4. cikket (Szakbizottságok).

2.   Az állat- és növényegészségügyi intézkedésekkel foglalkozó bizottság e fejezet tekintetében a következő feladatokat látja el:

3.   Amennyiben a Felek másként nem határoznak, a bizottság legkésőbb e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összeül és elkészíti munkaprogramját.

1.   A Felek – elismerve a szakpolitikák megerősítésének és a fenntartható, inkluzív, egészséges és reziliens élelmiszerrendszerek kialakításához hozzájáruló programok meghatározásának fontosságát – megállapodnak abban, hogy szoros együttműködést alakítanak ki azzal a céllal, hogy a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállásban közösen vegyenek részt.

2.   Ezt a fejezetet e megállapodásnak az élelmiszerrendszerekre vagy a fenntarthatóságra vonatkozó egyéb fejezetei mellett és azok sérelme nélkül kell alkalmazni, különös tekintettel a 6. fejezetre (Állat- és növényegészségügyi intézkedések), a 9. fejezetre (A kereskedelem technikai akadályai) és a 19. fejezetre (Kereskedelem és fenntartható fejlődés).

1.   Ez a fejezet a Felek között az élelmiszerrendszereik fenntarthatóságának javítása érdekében folytatott együttműködésre vonatkozik.

2.   Ez a fejezet az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket állapít meg azokon a területeken, ahol fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek valósíthatók meg. Az együttműködés indikatív területeit a 7.4. cikk (Együttműködés az élelmiszerrendszerek fenntarthatóságának javítása érdekében) sorolja fel.

3.   A Felek elismerik, hogy idővel változhatnak az együttműködés prioritásai, ahogy változnak az élelmiszerrendszerekkel kapcsolatos saját és nemzetközi ismeretek, továbbá változik e rendszereknek a Felek általi és nemzetközi kezelése.

1.   A Felek elismerik, hogy az élelmiszerrendszerek változatosak és kontextusfüggőek, továbbá hogy az élelmiszerrendszer valamennyi területén – beleértve az élelmiszerek előállítását, betakarítását, feldolgozását, gyártását, szállítását, tárolását, forgalmazását, értékesítését, fogyasztását és ártalmatlanítását – számos szereplőt és egymással összefüggő tevékenységeket foglalnak magukban.

2.   E fejezet alkalmazásában és elismerve, hogy a fenntartható élelmiszerrendszer fogalommeghatározása idővel változhat, a Felek úgy tekintik, hogy a fenntartható élelmiszerrendszer olyan élelmiszerrendszer, amelyek egész évben biztosítja a biztonságos, tápláló és elegendő mennyiségű élelmiszerhez való hozzáférést oly módon, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek élelmezésbiztonságának és táplálkozásának gazdasági, társadalmi, kulturális és környezeti alapjait.

1.   A Felek elismerik az együttműködés – mint az e fejezet végrehajtására szolgáló mechanizmus – fontosságát kereskedelmi és beruházási kapcsolataik megerősítésének terén.

2.   Prioritásaik és körülményeik figyelembevételével a Felek együttműködnek az e fejezet végrehajtásával kapcsolatos közös érdekű kérdések kezelése érdekében. Az ilyen együttműködésre kétoldalúan és nemzetközi fórumokon is sor kerülhet.

3.   Az együttműködés magában foglalhatja az információk, a szakértelem és a tapasztalatok cseréjét, valamint a kutatási és innovációs együttműködést.

4.   A Felek együttműködnek olyan témákban, mint például:

1.   Az e fejezet szerinti együttműködési tevékenységek nem érintik az egyes Felek ügynökségeinek – köztük a Felek regionális ügynökségeinek – függetlenségét.

2.   Teljes mértékben tiszteletben tartva az egyes Felek szabályozáshoz való jogát, e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy arra kötelezné a Feleket, hogy:

1.   E cikk kiegészíti és pontosítja a 24.4. cikket (Szakbizottságok).

2.   A fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó bizottság e fejezet tekintetében a következő feladatokat látja el:

3.   Az e fejezet említett célkitűzéseinek megvalósítása és a végrehajtás során elért eredmények nyomon követése érdekében a fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó bizottság minden évben éves munkatervet dolgoz ki, amely tartalmazza az intézkedések célkitűzéseit és mérföldköveit.

4.   A fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó bizottság adott esetben az egyes Felek szakértői szintű képviselőiből álló munkacsoportokat hozhat létre.

5.   A fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó bizottság az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő első éven belül, majd a továbbiakban közös megállapodás szerint találkozik.

6.   A fenntartható élelmiszerrendszerekkel foglalkozó bizottság szabályokat állapíthat meg az ülésein részt vevő szakértők és a bizottságnak jelentést tevő munkacsoportok közötti esetleges összeférhetetlenség csökkentésére.

1.   A Felek elismerik, hogy az állatok érző lények (18).

2.   A Felek elismerik, hogy gazdálkodási gyakorlataik lényegesen eltérnek egymástól, ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy állatjóléti előírásaik és kapcsolódó rendszereik összehasonlítható állatjóléti eredményeket biztosítanak.

3.   A Felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy együttműködjenek a nemzetközi fórumokon a tudományosan megalapozott állatjóléti előírások kidolgozásának és végrehajtásának előmozdítása érdekében. A Felek együttműködnek különösen az Állategészségügyi Világszervezet állatjóléti szabványai hatályának megerősítése és kiterjesztése, valamint e szabványok végrehajtása érdekében, különös tekintettel a haszonállatokra.

4.   A Felek az állatjóléttel kapcsolatos információkat, szakértelmet és tapasztalatokat osztanak meg egymással az állatoknak a gazdaságban, szállítás közben, levágáskor vagy leöléskor történő kezelésével kapcsolatban.

5.   A Felek továbbra is együttműködnek az állatjólét területén folytatott kutatások terén annak érdekében, hogy elősegítsék az állatoknak a gazdaságokban, szállítás közben, levágáskor vagy leöléskor történő kezelésével kapcsolatos, tudományosan megalapozott állatjóléti szabványok kidolgozását.

1.   Ez a fejezet a TBT-megállapodás 1. mellékletében meghatározott összes olyan műszaki előírás, szabvány és megfelelőségértékelési eljárás előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.   Ez a fejezet nem alkalmazandó az alábbiakra:

1.   A TBT-megállapodás 2–9. cikkét, valamint 1. és 3. mellékletét a Felek belefoglalják e megállapodásba, és azok értelemszerűen e megállapodás részét képezik.

2.   Az e fejezetben és az e fejezet mellékleteiben használt kifejezések jelentése megegyezik a TBT-megállapodásban szereplő kifejezések jelentésével.

1.   A 22.8. cikk (Hatásvizsgálat) alapján mindegyik Fél törekszik arra, hogy saját szabályaival és eljárásaival összhangban hatásvizsgálatot végezzen a 22.2. cikk (Fogalommeghatározások) b) pontjában meghatározott szabályozási intézkedések hatálya alá tartozó olyan tervezett műszaki előírásokról, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a kereskedelemre. Az egyértelműség érdekében: ez a bekezdés az ilyen műszaki előírások részét képező megfelelőségértékelési eljárásokra is vonatkozik.

2.   Abban az esetben, ha az e cikk (1) bekezdése szerinti hatásvizsgálatra kerül sor, a 22.8. cikk (Hatásvizsgálat) (2) bekezdésének b) pontja alapján mindegyik Fél értékeli a javasolt műszaki előírás megvalósítható és megfelelő szabályozási és nem szabályozási lehetőségeit, amelyek a TBT-megállapodás 2.2. cikkével összhangban teljesíthetik a szóban forgó Fél jogszerű célkitűzéseit. Az egyértelműség érdekében: ilyen értékelési kötelezettség a szóban forgó műszaki előírások részét képező megfelelőségértékelési eljárásokra is vonatkozik.

3.   A TBT-megállapodás 2.3. és 2.4. cikke alapján a Felek időről időre felülvizsgálják műszaki előírásaikat. Ilyen felülvizsgálat során mindegyik Fél többek között méltányosan mérlegeli a vonatkozó nemzetközi szabványokkal való konvergencia fokozását, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi szabványokkal kapcsolatos új fejleményeket, valamint azt, hogy továbbra is fennállnak-e a vonatkozó nemzetközi szabványoktól való eltéréseket eredményező korábbi körülmények.

4.   A 22. fejezet (Bevált szabályozási gyakorlatok és szabályozási együttműködés) sérelme nélkül a kereskedelemre esetlegesen jelentős hatást gyakorló jelentős műszaki előírások kidolgozása során a Felek – szabályaiknak és eljárásaiknak megfelelően – lehetővé teszik a Felek személyei számára, hogy nyilvános konzultációs eljárás keretében kifejtsék véleményüket, kivéve, ha sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel vagy fennáll az ilyen problémák felmerülésének veszélye. A Felek biztosítják a másik Fél személyei számára az említett konzultációkban a saját személyei számára biztosítottnál nem kedvezőtlenebb feltételek mellett történő részvétel lehetőségét, és e konzultációs folyamat eredményeit nyilvánosságra hozzák.

1.   A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (a továbbiakban: ISO), a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (a továbbiakban: IEC), a Nemzetközi Távközlési Egyesület (a továbbiakban: ITU) és a Codex Alimentarius Főbizottság (a továbbiakban: Codex) által kidolgozott nemzetközi szabványok a TBT-megállapodás 3. mellékletének 2. cikke és 5. cikke szerinti vonatkozó nemzetközi szabványoknak tekintendők, amennyiben megfelelnek az e cikk (2) bekezdésében megállapított feltételeknek.

2.   A valamely más nemzetközi szervezet által kidolgozott, az (1) bekezdésben említettektől eltérő szabvány is releváns nemzetközi szabványnak tekinthető a TBT-megállapodás 2. cikke és 5. cikke és 3. melléklete értelmében, feltéve, hogy:

3.   Abban az esetben, ha az egyik Fél nem használt fel nemzetközi szabványokat műszaki előírásai és a kapcsolódó megfelelőségértékelési eljárásai alapjaként, a szóban forgó Fél a másik Fél kérésére azonosítja a vonatkozó nemzetközi szabványtól való lényeges eltéréseket, és megindokolja, hogy miért ítélte meg úgy, hogy e szabványok az elérni kívánt cél szempontjából alkalmatlanok vagy hatástalanok, ezen felül rendelkezésre bocsátja az értékelés alapjául szolgáló bizonyítékokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

1.   Annak érdekében, hogy a lehető legszélesebb körben harmonizálják a szabványokat és a TBT-megállapodás 4.1. cikke mellett valamennyi Fél ösztönzi az alábbiakra a területén működő szabványügyi testületeket, valamint azokat a regionális szabványügyi testületeket, amelyeknek az egyik Fél vagy a területén működő szabványügyi testületek a tagjai:

2.   A Feleknek a következők tekintetében kell biztosítaniuk az információcserét:

3.   Abban az esetben, ha a szabványokat műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások tervezetébe való beépítés vagy az azokra való hivatkozás útján teszik kötelezővé, az e fejezet 9.8. cikkében (Átláthatóság) és a TBT-megállapodás 2. vagy 5. cikkében meghatározott átláthatósági kötelezettségeket kell alkalmazni az alkalmazandó szerzői jog által megengedett mértékben.

1.   Ha valamelyik Fél megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, akkor az adott Fél:

2.   A Felek tudomásul veszik, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat követő eredmények elfogadásának megkönnyítésére számos mechanizmus áll rendelkezésre. E mechanizmusok közé tartozhatnak a következők:

3.   Ha valamelyik Fél harmadik fél által elvégzett megfelelőségértékelést ír elő kifejezett bizonyosságként egy termék valamely műszaki előírásnak való megfelelésére, és ezt a feladatot nem utalta a (4) bekezdésben meghatározott kormányzati szerv kizárólagos feladatkörébe, akkor az adott Fél:

4.   E cikk egyetlen rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely Fél előírja, hogy egyes termékek esetében a megfelelőségértékelést e Fél meghatározott kormányzati hatóságok végezzék. Amennyiben valamely Fél előírja, hogy a megfelelőségértékelést meghatározott kormányzati hatóságai végezzék el, az adott Fél:

5.   E cikk (1), (3) és (4) bekezdésétől eltérve, a 9-A. mellékletben (A megfelelőségértékelés elfogadása (dokumentumok)) felsorolt azon területeken, amelyek tekintetében az Unió elfogadja a szállítói megfelelőségi nyilatkozatot, Új-Zéland – amennyiben úgy ítéli meg, hogy nem belső fél általi megfelelőségértékelés szükséges annak biztosítékaként, hogy egy termék megfeleljen az Új-Zéland műszaki előírásaiban foglalt követelményeknek – elfogadja a következőket:

6.   A szállítói megfelelőségi nyilatkozat a gyártó vagy más felhatalmazott belső fél által saját kizárólagos felelősségükre kiadott (19) megfelelőségi tanúsítvány, amely a megfelelő típusú megfelelőségértékelési tevékenység eredményein alapul, és kizárja a harmadik fél általi kötelező értékelést.

7.   A Felek együttműködést folytatnak a kölcsönös elismerés terén az Európai Közösség és Új-Zéland közötti a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos kölcsönös elismerésről szóló, 1998. június 25-én Wellingtonban aláírt megállapodással (20) összhangban. A Felek e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban úgy is határozhatnak, hogy kiterjesztik annak hatályát a termékekre, az alkalmazandó szabályozási követelményekre vagy az elismert megfelelőségértékelő szervezetekre.

1.   Azon esetek kivételével, amikor sürgős biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi vagy nemzetbiztonsági problémák merülnek fel, vagy ilyen problémák felmerülése fenyeget, a Felek lehetővé teszik, hogy a másik Fél a bejelentett javasolt műszaki előírásokhoz és megfelelőségértékelési eljárásokhoz írásbeli észrevételeket fűzzön, és ezen észrevételek megtételére legalább 60 napot biztosít attól a naptól számítva, amikor a szóban forgó előírásokról vagy eljárásokról szóló értesítést megküldte a WTO Notifikációs Központjának. A Felek pozitívan viszonyulnak az említett észrevételezési időszak meghosszabbítására irányuló indokolt megkereséshez.

2.   Ha az értesítés szövege nem a WTO egyik hivatalos nyelvén készült, mindkét Fél részletes és átfogó leírást biztosít a javasolt műszaki előírással vagy megfelelőségértékelési eljárás tartalmáról a WTO értesítési formátumában.

3.   Ha az egyik Fél a másik Féltől írásbeli észrevételeket kap a javasolt műszaki előírással vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatban, akkor az észrevételeket kapó Fél:

4.   Mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhetővé teszi – lehetőleg egy weboldalon történő közzététel útján – válaszait, amelyeket azokra a jelentős vagy lényeges kérdésekre adott, melyeket más WTO-tagok a műszaki előírásról vagy a megfelelőségértékelési eljárásról szóló javaslatra vonatkozó, az (1) bekezdésben említett TBT-bejelentéssel kapcsolatban kapott észrevételeikben ismertetettek.

5.   A Felek a másik Fél megkeresésére információt szolgáltatnak az általuk elfogadott vagy elfogadni kívánt műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás céljairól és indokáról.

6.   A Felek biztosítják, hogy az általuk elfogadott műszaki előírásokat és megfelelőségértékelési eljárásokat egy weboldalon közzéteszik és díjmentesen megtekinthetővé teszik.

7.   A Felek a WTO-nak küldött eredeti értesítéshez fűzött kiegészítés útján tájékoztatást nyújtanak a műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások elfogadásáról és hatálybalépéséről, valamint az elfogadott végleges szövegről.

8.   A TBT-megállapodás 2.12. cikkén túlmenően az „észszerű időtartam” kifejezés legalább hat hónapos időszakot jelent, kivéve, ha ez nem szolgálná hatékonyan a kitűzött jogszerű célok megvalósítását.

9.   A Felek megfontolás tárgyává teszik a másik Félnek az (1) bekezdésben meghatározott észrevételezési időszak vége előtt, a WTO központi értesítési hivatalának történő továbbítást követően beérkezett, a műszaki előírás elfogadása és hatálybalépése közötti időszak meghosszabbítására irányuló észszerű kérelmét, kivéve, ha e késedelem miatt csorbát szenvedne a kitűzött jogszerű célok megvalósítása.

1.   A Felek műszaki előírásai kizárólag kötelező jelölési vagy címkézési követelményeket tartalmazhatnak vagy ilyenekre vonatkozhatnak. Ilyen esetekben az említett forgó műszaki előírásokra a TBT-megállapodás 2.2. cikkében foglalt vonatkozó elvek alkalmazandók.

2.   Amennyiben valamelyik Fél a termékek kötelező jelölését vagy címkézését írja elő:

3.   E cikk (2) bekezdése nem alkalmazandó a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök jelölésére vagy címkézésére, a Felek jogszabályaiban és egyéb rendelkezéseiben meghatározottak szerint.

1.   E cikk alkalmazásában „piacfelügyelet” kifejezés alatt a közigazgatási szervek által valamely Fél eljárásai alapján – adott esetben a gazdasági szereplőkkel együttműködésben – végzett tevékenységek és hozott intézkedések értendők, amelyek lehetővé teszik az adott Fél számára a termékek jogszabályokban és egyéb rendelkezésekben foglalt követelményeknek való megfelelésének és biztonságosságának nyomon követését vagy kezelését.

2.   A Felek elismerik a piacfelügyelet, a biztonság és a nem élelmiszer jellegű termékek megfelelősége terén folytatott együttműködés fontosságát a kereskedelem megkönnyítése, a fogyasztók és más felhasználók védelme, valamint a megosztott információkon alapuló kölcsönös bizalom kiépítése szempontjából.

3.   A Felek biztosítják az alábbiakat:

4.   A Felek együttműködhetnek és információt cserélhetnek a piacfelügyelet, a biztonság és a nem élelmiszer jellegű termékek megfelelősége terén, különösen a következők tekintetében:

5.   Az Unió fogyasztási cikkek tekintetében a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (23) említett, a nem élelmiszer jellegű termékek Gyors Tájékoztatási Rendszeréből vagy annak jogutód rendszeréből kiválasztott információkat bocsájthat Új-Zéland rendelkezésére, Új-Zéland pedig átadhatja az Uniónak a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek biztonságosságára, valamint az Új-Zéland vonatkozó jogszabályaiban említett fogyasztási cikkekkel kapcsolatban hozott megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekre vonatkozó kiválasztott információkat. Erre az információcserére az alábbiak formájában kerülhet sor:

6.   A Kereskedelmi Bizottság határozatot fogadhat el a 9-D. melléklet (A 9.10. cikk (6) bekezdésében említett, nem megfelelő, nem élelmiszer jellegű és a 9.10. cikk (5) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozóktól eltérő termékeket illetően hozott intézkedésekkel kapcsolatos rendszeres információcserére vonatkozó megállapodás) alapján az e cikk (5) bekezdése b) pontjának hatálya alá nem tartozó, nem megfelelő, nem élelmiszer jellegű termékekkel kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozó információk – többek között elektronikus úton történő – rendszeres cseréjére vonatkozó megállapodás létrehozására vonatkozóan.

7.   A Felek a (4), (5) és (6) bekezdés alapján megszerzett információkat kizárólag a fogyasztók, az egészség, a biztonság vagy a környezet védelme céljából használják fel.

8.   A Felek a (4), (5) és (6) bekezdés alapján megszerzett információkat bizalmasan kezelik.

9.   Az (5) b) pontjában és a (6) bekezdésben említett megállapodások meghatározzák a megosztani kívánt információ típusát, az információcsere szabályait és módjait, valamint a titoktartási és a személyes adatok védelméről szóló szabályok alkalmazását.

10.   A Kereskedelmi Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy határozatokat fogadjon el a 9-C. mellékletben (A 9.10. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említett, a nem élelmiszer jellegű termékek biztonságával és a kapcsolódó megelőző, korlátozó és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos szisztematikus információcserére vonatkozó megállapodás) és a 9-D. mellékletben (A 9.10. cikk (6) bekezdésében említett, nem megfelelő, nem élelmiszer jellegű és a 9.10. cikk (5) bekezdésének b) pontja hatálya alá tartozóktól eltérő termékeket illetően hozott intézkedésekkel kapcsolatos rendszeres információcserére vonatkozó megállapodás) említett megállapodások meghatározása vagy módosítása céljából.

1.   Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél által kidolgozott, műszaki előírásra vagy megfelelőségértékelési eljárásra irányuló tervezet vagy javaslat jelentős kedvezőtlen hatással lehet a Felek közötti kereskedelemre, kérheti, hogy folytassanak technikai megbeszéléseket a kérdésről. A kérelmet írásban kell benyújtani, és abban meg kell jelölni a következőket:

2.   Az egyik Fél a kérelmét a másik Félnek a 9.14. cikk (A TBT-fejezet koordinátora) értelmében kijelölt TBT-fejezet-koordinátor részére nyújtja be.

3.   Bármely Fél kérésére a Felek a kérelem kézbesítésétől számított 60 napon belül személyesen vagy bármely más kommunikációs eszköz segítségével (ideértve a telefont, a videokonferenciát vagy az egyéb elektronikus kommunikációs eszközöket) összeülnek, hogy megvitassák a kérelemben felvetett aggályokat, és törekednek az ügy lehető leggyorsabb megoldására. Ha a kérelmező Fél úgy ítéli meg, hogy az ügy sürgős, kérheti, hogy rövidebb időn belül sor kerüljön az egyeztetésre. Ilyen esetekben a megkeresett Fél méltányos mérlegelés tárgyává teszi az ilyen kérést.

4.   A másik Fél a TBT-fejezet koordinátorához intézett írásbeli kérés útján bármely Fél konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, az e fejezet alapján felmerülő témában. A Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő rendezése érdekében.

5.   Az egyértelműség érdekében: ez nem érinti a 26. cikket (Vitarendezés).

1.   A Felek együttműködhetnek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó konkrét területeken a kereskedelem technikai akadályainak megszüntetése, csökkentése vagy kivédése, valamint a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében, többek között digitális megoldások révén.

2.   A Felek együttműködhetnek és információt cserélhetnek a 9-A. melléklettel (A megfelelőségértékelés elfogadása (dokumentumok)) kapcsolatos bármely kérdésben, beleértve annak végrehajtását is.

1.   A Felek továbbra is aktívan támogatják és előmozdítják az állatkísérletek helyett alkalmazható alternatív módszerek kutatását, fejlesztését, validálását és szabályozási elfogadását.

2.   A joghatóságukban a „kozmetikai termék” fogalommeghatározásának körébe tartozó termékek biztonsági értékelése céljából a Felek elfogadják az állatkísérletek validált alternatív módszereiből származó vizsgálati eredményeket.

3.   A Felek nem írhatják elő, hogy a joghatóságukban a „kozmetikai termék” fogalommeghatározásának körébe tartozó termékeket állatokon teszteljék a termék biztonságosságának meghatározása érdekében.

1.   Mindegyik Fél kijelöl egy TBT-fejezet koordinátort, és értesíti a másik Felet annak elérhetőségi adatairól. Mindegyik Fél az említett elérhetőségi adatokkal kapcsolatos bármilyen változásról haladéktalanul értesíti a másik Felet.

2.   A TBT-fejezet koordinátorai együttműködnek annak érdekében, hogy megkönnyítsék e fejezet végrehajtását és a Felek közötti együttműködést minden TBT-kérdésben. E célból és az egyes Felek belső eljárásaira is figyelemmel a TBT-fejezet koordinátorai különösen a következő feladatokat látják el:

3.   A TBT-fejezet koordinátorai a feladataik ellátásához megfelelő bármely megegyezésük szerinti módszerrel kommunikálnak egymással.