15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 346/3


MEGÁLLAPODÁS

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Közép-Amerika közötti társulás létrehozásáról Egyrészről

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

MÁLTA,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: az Európai Unió tagállamai,

és

AZ EURÓPAI UNIÓ,

másrészről

A COSTA RICA KÖZTÁRSASÁG,

A SALVADORI KÖZTÁRSASÁG,

A GUATEMALAI KÖZTÁRSASÁG,

A HONDURASI KÖZTÁRSASÁG,

A NICARAGUAI KÖZTÁRSASÁG,

A PANAMAI KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: Közép-Amerika,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közötti hagyományos történelmi, kulturális, politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat, valamint a közös elveken és értékeken alapuló kapcsolataik megerősítésére irányuló szándékukat, építve a Felek közötti kapcsolatokat szabályozó létező mechanizmusokra, valamint arra a szándékra, hogy konszolidálják, elmélyítsék, és kiszélesítsék a kétoldalú regionális kapcsolatokat a közös érdekek által érintett területeken, a kölcsönös tisztelet, egyenlőség, megkülönböztetésmentesség, szolidaritás és a kölcsönös előnyök szellemében;

FIGYELEMBE VÉVE az utóbbi két évtizedben mindkét régióban mutatkozó pozitív fejlődést, amely lehetővé tette a közös céloknak és érdekeknek a kapcsolatok új, mélyebb, modernebb és állandóbb szakaszába való előrelépését, abból a célból, hogy kétoldalú regionális társulást hozzanak létre, amely megfelel a jelenlegi belső kihívásoknak, illetve az új nemzetközi realitásoknak;

HANGSÚLYOZVA a Felek által az 1984-ben megindult, és azóta számos alkalommal megújított San José-i párbeszéd keretében mindmáig fennálló politikai párbeszéd és gazdasági együttműködési folyamat konszolidációjának tulajdonított jelentőséget;

EMLÉKEZTETVE a 2006. évi bécsi csúcstalálkozó következtetéseire, beleértve Közép-Amerika kötelezettségvállalásait a regionális gazdasági integráció elmélyítése tekintetében;

ELISMERVE a közép-amerikai gazdasági integrációs folyamatban elért előrelépést, úgymint a Convenio Marco para el Establecimiento de la Unión Aduanera Centroamericana és a Tratado sobre Inversión y Comercio de Servicios ratifikációját, valamint a regionális gazdasági jogszabályoknak az egész középe-amerikai régióban való végrehajtását biztosító bírósági mechanizmus kialakítását;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában szereplő demokratikus elvek és alapvető emberi jogok iránti tiszteletüket;

FELIDÉZVE elkötelezettségüket a jogállamiság elvei és a felelősségteljes kormányzás iránt;

ALAPOZVA a megosztott felelősségek elvére, és meggyőződve a jogellenes kábítószer-használat megelőzésének, és káros hatásai csökkentésének jelentőségéről, beleértve a kábítószerek és kábítószer-prekurzorok termesztése, előállítása, feldolgozása és kereskedelme, valamint a pénzmosás elleni küzdelmet is;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy e Megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Európai Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen a Közép-Amerika Félhez (a továbbiakban: a KA Fél) tartozó köztársaságokat arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Európai Unió részeire nézve – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti a KA Félhez tartozó köztársaságokat e két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben e Megállapodás rendelkezései e két tagállamot mint önálló országokat kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően;

KIEMELVE a szegénység felszámolására, a munkahelyek létrehozására, a méltányos és fenntartható fejlődésre – beleértve a természeti katasztrófákkal szembeni sérülékenységet, a környezet megóvását és megvédését, a biodiverzitást, továbbá a KA Félhez tartozó köztársaságok világgazdaságba történő fokozatos integrációját is – irányuló célkitűzések elérése érdekében végzendő közös munka iránti elkötelezettségüket;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek által a nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó, 1994. április 15-én kötött marrakeshi megállapodásban (a továbbiakban: a WTO-megállapodás), valamint a WTO-megállapodáshez csatolt többoldalú megállapodásokban szereplő alapelveknek és szabályoknak, valamint azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának tulajdonított jelentőséget;

FIGYELEMBE VÉVE a KA Félhez tartozó köztársaságok és az Európai Uniós Fél (a továbbiakban: az EU Fél) gazdasági és társadalmi fejlődése között fennálló különbségeket, továbbá a közép-amerikai gazdasági és társadalmi fejlődés erősítésének közös célját;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy erősítsék gazdasági kapcsolataikat, különösen a kereskedelem és a beruházások terén, továbbá megerősítve és javítva a KA Félhez tartozó köztársaságok az Európai Unió piacához való jelenlegi hozzáférésének szintjét, ezzel járulva hozzá Közép-Amerika gazdasági növekedéséhez, és a két régió közötti aszimmetria csökkentéséhez;

MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e Megállapodás a közöttük fennálló fenntartható gazdasági kapcsolatokat elősegítő légkört hoz létre, különösen a kereskedelmi és beruházási ágazatokban, amelyek alapvető fontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósításához, továbbá a technológiai innováció és a modernizáció területén;

KIEMELVE annak szükségességét, hogy a két régió közötti kapcsolatokat szabályozó alapelvekre, célkitűzésekre és mechanizmusokra építsenek, különösen az Európai Közösség és tagállamai, valamint Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság között 2003-ban aláírt, politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásra (a továbbiakban: a 2003. évi politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás), valamint az ugyanezen felek között 1993-ban létrejött együttműködési keretmegállapodásra;

TUDATÁBAN annak, hogy a fenntartható fejlődést mindkét régióban valamennyi érdekelt részvételével zajló fejlesztési partnerség révén kell előmozdítani, beleértve a civil társadalmat és a magánszektort is, összhangban a monterrey-i konszenzussal és a johannesburgi nyilatkozattal, valamint annak végrehajtási tervével;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy az államoknak természeti erőforrásaik kiaknázására való szuverén hatalmuk gyakorlása során saját környezeti és fejlesztései politikájuknak megfelelően elő kell mozdítaniuk a fenntartható fejlődést;

FIGYELEMBE VÉVE a migrációval kapcsolatos átfogó párbeszéd fejlesztésének szükségességét, e Megállapodás politikai párbeszédről és együttműködésről szóló részeinek keretében a migrációs ügyeket érintő kétoldalú regionális együttműködés megerősítése, és valamennyi migráns emberi jogainak előmozdítása és védelme érdekében;

ELISMERVE, hogy e Megállapodás egyik rendelkezése sem utal a Felek álláspontjának meghatározására a folyamatban lévő vagy jövőbeli kétoldalú vagy többoldalú kereskedelmi tárgyalásokon, és semmiképpen nem értelmezhető így;

HANGSÚLYOZVA a kölcsönös érdek által érintett kérdésekben a nemzetközi fórumokon való együttműködésre irányuló akaratot;

SZEM ELŐTT TARTVA az Európai Unió, Latin-Amerika és a Karib-térség között kialakult stratégiai partnerséget az 1999. évi riói csúcstalálkozó összefüggésében, amelyet megerősítettek a 2002. évi madridi csúcstalálkozón, a 2004. évi guadalajarai csúcstalálkozón, a 2006. évi bécsi csúcstalálkozón, a 2008. évi limai csúcstalálkozón és a 2010. évi madridi csúcstalálkozón;

FIGYELEMBE VÉVE a 2010. májusi madridi nyilatkozatot;

ÚGY DÖNTÖTTEK, HOGY MEGKÖTIK A KÖVETKEZŐ MEGÁLLAPODÁST:

I.   RÉSZ

ÁLTALÁNOS ÉS INTÉZMÉNYI RENDELKEZÉSEK

I.   CÍM

E MEGÁLLAPODÁS JELLEGE ÉS HATÁLYA

1. cikk

Alapelvek

1.   Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett alapvető emberi jogok és a jogállam tiszteletben tartása támasztja alá mindkét Fél belső és nemzetközi politikáit, valamint e Megállapodás lényeges elemét képezi.

2.   A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés mellett, amely e Megállapodás végrehajtásának vezérelve, különös figyelemmel a millenniumi fejlesztési célokra. A Felek biztosítják, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti tényezői között.

3.   A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a felelősségteljes kormányzás és a jogállam mellett, amely többek között magában foglalja a jog elsőbbségét, a hatalmi ágak szétválasztását, a bíróságok függetlenségét, az állami hatóságok szintjén a világos döntéshozatali eljárásokat, az átlátható és felelős intézményeket, a közügyek felelős és átlátható intézését helyi, regionális és országos szinten, valamint a korrupció megelőzését és a korrupció elleni küzdelmet célzó intézkedések végrehajtását.

2. cikk

Célkitűzések

A Felek egyetértenek abban, hogy e Megállapodás célkitűzései a következők:

a)

a Felek közötti kapcsolatok megerősítése és konszolidálása egy három, egymástól kölcsönösen függő és alapvető részen alapuló társulás révén. E részek: a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem, amelyek egymás kölcsönös tiszteletben tartásán, a viszonosságon és a közös érdeken alapulnak. E Megállapodás végrehajtása során teljes mértékben ki kell használni a Felek által megkötött intézményi megállapodásokat és mechanizmusokat;

b)

privilegizált politikai partnerség kialakítása értékek, alapelvek és közös célkitűzések –, különösen a demokrácia és az emberi jogok, a fenntartható fejlődés, a felelősségteljes kormányzás és a jogállam tiszteletben tartása és előmozdítása – alapján, elköteleződve ezen értékek és alapelvek nemzetközi szintű előmozdítása és védelme mellett, oly módon, hogy a partnerség hozzájáruljon a multilateralizmus megerősítéséhez;

c)

a kétoldalú regionális együttműködés fokozása minden közös érdek által érintett területen, azzal a céllal, hogy mindkét régióban fenntarthatóbb és méltányosabb társadalmi és gazdasági fejlődést érjenek el;

d)

a Felek kétoldalú regionális kereskedelmi kapcsolatának kiterjesztése és kiszélesítése, összhangban a WTO-megállapodással és az e Megállapodás IV. részében meghatározott konkrét célkitűzésekkel és rendelkezésekkel, amelynek hozzá kell járulnia a magasabb gazdasági növekedéshez, az életminőség fokozatos javulásához mindkét régióban, valamint mindkét régió hatékonyabb integrálódásához a világgazdaságba;

e)

a regionális integráció progresszív folyamatának megerősítése és elmélyítése minden, a közös érdek által érintett területen, e Megállapodás végrehajtása megkönnyítésének érdekében;

f)

a jószomszédi viszonyok és a viták békés rendezése elvének megerősítése;

g)

a felelősségteljes kormányzás, valamint az azon nemzetközi szerződések hatékony végrehajtása révén elért társadalmi, munkaügyi és környezetvédelmi előírások szintjének legalább fenntartása, és lehetőség szerint fejlesztése, amelyeknek a Felek e Megállapodás hatálybalépésének időpontjában részesei; valamint

h)

a Felek közötti fokozott kereskedelem és beruházások előmozdítása, figyelembe véve a különleges és eltérő bánásmódokat is, a két régió között fennálló strukturális aszimmetriák enyhítése érdekében.

3. cikk

Hatály

A Felek egymást egyenlő bánásmódban részesítik. E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az korlátozza a KA Félhez tartozó köztársaságok bármelyikének szuverenitását.

II.   CÍM

INTÉZMÉNYI KERET

4. cikk

Társulási tanács

1.   Létrejön a társulási tanács, amely felügyeli e Megállapodás célkitűzéseinek megvalósítását és ellenőrzi annak végrehajtását. A társulási tanács miniszteri szinten rendszeresen, de legalább kétévente ülésezik, valamint rendkívüli üléseket is tart, ha a körülmények úgy kívánják, és a Felek erről megegyeznek. A társulási tanács bármely, a két Fél állam- és kormányfői által megfelelőnek0 ítélt helyszínen tartja üléseit. Emellett a politikai párbeszéd megerősítése és hatékonyabbá tétele érdekében ösztönözni kell a szakértői szintű konkrét ad hoc találkozókat.

2.   A társulási tanács megvizsgál minden, e Megállapodás keretében felmerülő nagyobb jelentőséggel bíró kérdést, valamint a kölcsönös érdekek tárgyát képező egyéb kétoldalú, többoldalú vagy nemzetközi kérdést.

3.   A társulási tanács megvizsgálja továbbá a Feleknek az e Megállapodás hatálya alá tartozó kapcsolatok javítására irányuló javaslatait és ajánlásait.

5. cikk

Összetétel és eljárási szabályzat

1.   A társulási tanács az EU Fél, valamint a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság miniszteri szintű képviselőiből áll, a Felek megfelelő belső megállapodásainak megfelelően, és figyelemmel az adott ülésen tárgyalt konkrét témákra (politikai párbeszéd, együttműködés és/vagy kereskedelem).

2.   A társulási tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

3.   A társulási tanács tagjai mást is megbízhatnak képviseletükkel, az eljárási szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelően.

4.   A társulási tanács elnöke váltakozva egyrészt az EU Fél képviselője, másrészt a KA Félhez tartozó valamelyik köztársaság képviselője, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek megfelelően.

6. cikk

Döntéshozatali hatáskörök

1.   E Megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a társulási tanács jogosult határozatokat hozni az e Megállapodásban megállapított esetekben.

2.   A határozatok a Felekre kötelezőek és azok kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést azok végrehajtása érdekében, az egyes Felek belső szabályainak és jogi eljárásainak megfelelően.

3.   A társulási tanács megfelelő ajánlásokat is tehet.

4.   A társulási tanács a határozatokat és ajánlásokat a Felek kölcsönös megegyezésével hozza. A KA Félhez tartozó köztársaságok esetében a határozatok és ajánlások elfogadása előbbiek konszenzusát igényli.

5.   A (4) bekezdésben megállapított eljárás alkalmazandó minden, e Megállapodás által létrehozott egyéb végrehajtó testületre.

7. cikk

Társulási bizottság

1.   A társulási tanácsot feladatai ellátásában társulási bizottság segíti, amely az EU Fél, valamint a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság magas beosztású tisztviselői szintű képviselőiből áll, figyelemmel az adott ülésen tárgyalt konkrét témákra (politikai párbeszéd, együttműködés és/vagy kereskedelem).

2.   A társulási bizottság felel e Megállapodás általános végrehajtásáért.

3.   A társulási bizottság eljárási szabályzatát a társulási tanács állapítja meg.

4.   A társulási bizottság az e Megállapodásban megállapított esetekben, illetve a társulási tanács által átruházott hatáskörökben jogosult határozatokat hozni. Ilyen esetben a társulási tanács határozatait a 4–6. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően hozza.

5.   A társulási bizottság általában évente egyszer ül össze, e Megállapodás végrehajtásának általános áttekintése céljából, a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban és napirenddel, az egyik évben Brüsszelben, a következő évben pedig Közép-Amerikában. Rendkívüli ülések közös megegyezéssel bármelyik Fél igénye alapján tarthatók. A társulási bizottság elnökségét váltakozva töltik be a Felek képviselői.

8. cikk

Albizottságok

1.   A társulási bizottságot feladatai ellátásában az e Megállapodás által létrehozott albizottságok segítik.

2.   A társulási bizottság úgy határozhat, hogy további albizottságot hoz létre. Megváltoztathatja az albizottságok feladatait és feloszlathatja azokat.

3.   Az albizottságok évente egyszer ülnek össze, bármelyik Fél vagy a társulási bizottság igénye alapján, megfelelő szinten. Személyes megjelenés esetén az üléseket felváltva Brüsszelben és Közép-Amerikában tartják. Az ülések bármilyen, a Felek rendelkezésére álló technikai eszköz révén is megtarthatók.

4.   Az albizottságok elnökségét váltakozva egyrészt az EU Fél képviselője, másrészt a KA Félhez tartozó valamelyik köztársaság képviselője látja el, egy éves időtartamra.

5.   Egy albizottság létrehozása vagy létezése nem gátolja a Feleket abban, hogy bármilyen ügyet közvetlenül a társulási bizottság elé terjesszenek.

6.   A társulási tanács eljárási szabályzatot fogad el, amely meghatározza az albizottságok összetételét és feladatait, valamint működésük módját, amennyiben arról e Megállapodás nem rendelkezik.

7.   Létrejön az Együttműködési Albizottság. Feladata a társulási bizottság segítése annak az e Megállapodás III. részével kapcsolatos feladatai ellátásában. További feladatai a következők:

a)

a társulási bizottság megbízása alapján eljár minden együttműködéssel kapcsolatos ügyben;

b)

követi e Megállapodás III. részének általános végrehajtását;

c)

megvitat minden kapcsolódó együttműködésre vonatkozó kérdést, amely érintheti e Megállapodás III. részét.

9. cikk

Parlamenti társulási bizottság

1.   Létrejön a parlamenti társulási bizottság. Tagjai egyrészt az Európai Parlament tagjai, másrészt a Parlamento Centroamericano (PARLACEN) tagjai; a KA Félhez tartozó azon köztársaságok esetében, amelyek nem tagjai a PARLACEN-nek, az egyes nemzeti parlamentek által kijelölt tagok, akik rendszeresen találkoznak és eszmét cserélnek. A maga határozza meg találkozóinak gyakoriságát, elnökségét pedig a két oldal felváltva látja el.

2.   A parlamenti társulási bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.

3.   A parlamenti társulási bizottság e Megállapodás végrehajtására vonatkozó tájékoztatást kérhet a társulási tanácstól. A társulási tanács köteles megadni a bizottság számára a kért tájékoztatást.

4.   A parlamenti társulási bizottságot tájékoztatni kell a társulási tanács határozatairól és ajánlásairól.

5.   A parlamenti társulási bizottság ajánlásokat tehet a társulási tanácsnak.

10. cikk

Konzultatív vegyes bizottság

1.   Létrejön a konzultatív vegyes bizottság, mint a társulási tanács tanácsadó testülete. Feladata a civil társadalmi szervezeteknek e Megállapodás végrehajtására vonatkozó véleményeinek a társulási tanács elé terjesztése, a 11. cikkben meghatározott egyéb eljárások sérelme nélkül. A konzultatív vegyes bizottság további feladata az Európai Unió és Közép-Amerika civil társadalmi szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása.

2.   A Konzultatív Vegyes Bizottság egyrészt az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, másrészt a Comité Consultivo del Sistema de la Integración Centroamericana (CC-SICA) és a Comité Consultivo de Integración Económica (CCIE) egyenlő számú képviselőjéből áll.

3.   A Konzultatív Vegyes Bizottság maga fogadja el eljárási szabályzatát.

11. cikk

Civil társadalom

1.   A Felek elősegítik az Európai Unió és Közép-Amerika civil szervezetei képviselőinek találkozóit, beleértve a tudományos közösséget, a szociális és gazdasági partnereket, valamint a nem kormányzati szervezeteket.

2.   A Felek rendszeres találkozókat hívnak össze e képviselőkkel, annak érdekében, hogy tájékoztassák azokat e Megállapodás végrehajtásáról, és összegyűjtsék azzal kapcsolatos javaslataikat.

II.   RÉSZ

POLITIKAI PÁRBESZÉD

12. cikk

Célkitűzések

A Felek egyetértenek abban, hogy a KA Félhez tartozó köztársaságok és az EU Fél közötti politikai párbeszéd célkitűzései a következők:

a)

privilegizált politikai partnerség kialakítása elsődlegesen a demokrácia, a béke, az emberi jogok, a jogállam, a felelősségteljes kormányzás és a fenntartható fejlődés tiszteletben tartása és előmozdítása alapján;

b)

a közös értékek, alapelvek és célkitűzések védelme azok nemzetközi szintű előmozdítása révén, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében;

c)

az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a többoldalú rendszer magjának megerősítése, annak érdekében, hogy hatékonyan tudja kezelni a globális kihívásokat;

d)

a politikai párbeszéd fokozása, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a nézetek, álláspontok és információk széles körű, közös nemzetközi szintű kezdeményezésekhez vezető cseréjét;

e)

együttműködés a kül- és biztonságpolitika terén, azzal a céllal, hogy egyeztessék álláspontjaikat és közös érdeken alapuló közös kezdeményezésekkel lépjenek fel a megfelelő nemzetközi fórumokon.

13. cikk

Területek

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy a politikai párbeszéd magában foglalja a közös érdeklődésre számot tartó összes ügyet és mind regionális, mind nemzetközi szinten.

2.   A Felek közötti politikai párbeszéd a közös célok elérést szolgáló új kezdeményezések, illetve közös álláspontok előkészítését szolgálja például a következő területeken: regionális integráció, jogállamiság, felelősségteljes kormányzás, demokrácia, emberi jogok; az őslakos népeknek és személyeknek az őslakos népek jogairól szóló ENSZ nyilatkozat által elismert jogai és alapvető szabadságai előmozdítása és védelme, esélyegyenlőség és nemek közötti egyenlőség, a nemzetközi együttműködés struktúrája és iránya, migráció, a szegénység csökkentése és a szociális kohézió, az alapvető munkaügyi normák, környezetvédelem és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, regionális biztonság és stabilitás, beleértve a polgárok biztonságát fenyegető tényezők, a korrupció, a kábítószerek, a transznacionális szervezett bűnözés, a kézi- és könnyű fegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kereskedelme elleni küzdelem, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a konfliktusok megelőzése és békés rendezése.

3.   A II. rész szerinti párbeszéd kiterjed az emberi jogokról, a felelősségteljes kormányzásról, az alapvető munkaügyi normákról és a környezetvédelemről szóló nemzetközi egyezményekre is, összhangban a Felek nemzetközi kötelezettségeivel, és vonatkozik különösen azok hatékony végrehajtásának kérdésére.

4.   A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy bármilyen más témát a politikai párbeszéd területének jelölnek ki.

14. cikk

Leszerelés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és közreműködnek a hagyományos fegyverek leszerelésének többoldalú rendszerében, a fennálló nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint egyéb, a hagyományos fegyverek leszerelésére vonatkozó nemzetközi okmányok szerinti kötelezettségeknek való teljes körű megfelelés és azok nemzeti végrehajtása révén.

2.   A Felek különösen előmozdítják a gyalogsági aknák használatának, felhalmozásának, gyártásának és szállításának betiltásáról, illetőleg megsemmisítésére vonatkozó egyezmény, az egyes hagyományos fegyverekről szóló egyezmény (a továbbiakban: a CCW) és jegyzőkönyvei teljes körű végrehajtását.

3.   A Felek továbbá elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek – és az azokhoz szükséges lőszerek – tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelent a békére és a nemzetközi biztonságra. Ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme, valamint túlzott felhalmozása elleni küzdelemben, valamint a hagyományos fegyverek jogszerű kereskedelmének szabályozásában.

4.   A Felek ezért megállapodnak abban, hogy betartják és teljes körűen végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmével kapcsolatos, létező nemzetközi megállapodásokból és alkalmazható ENSZ Biztonsági Tanácsi határozatokból, illetve egyéb, e területre vonatkozó nemzetközi okmányokból, mint a kézi- és könnyűfegyverekről szóló ENSZ cselekvési programból eredő kötelezettségeiket.

15. cikk

Tömegpusztító fegyverek

1.   A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

2.   A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben, a fennálló leszerelési és nonproliferációs nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi okmányok szerinti kötelezettségeknek való teljes körű megfelelés és azok nemzeti végrehajtása révén.

3.   A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés e Megállapodásnak lényeges részét képezi.

4.   A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a nonproliferáció célkitűzésének elérésében, a következők révén:

a)

lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi okmány aláírására, megerősítésére vagy az ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően, illetve ezek teljes körű végrehajtására és az azoknak való megfelelésre;

b)

hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszereket hoznak létre, amellyel ellenőrzik a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó áruk exportját és átszállítását, ideértve a tömegpusztító fegyverek végfelhasználói ellenőrzését a kettős felhasználású technológiák esetében is, és amely hatékony szankciókat tartalmaz az exportellenőrzések megsértése esetén.

5.   A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, amely kiegészíti és egységes keretbe foglalja az e területen folytatott együttműködésüket.

16. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem

1.   A Felek megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással a terrorcselekmények megakadályozása és visszaszorítása terén, összhangban a vonatkozó nemzetközi humanitárius, emberi jogi és menekültügyi eszközökkel, nemzetközi egyezményekkel és okmányokkal, a vonatkozó ENSZ határozatokkal, saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel továbbá az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiával.

2.   A Felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:

a)

a nemzetközi egyezmények és okmányok értelmében vett kötelezettségeik teljes körű végrehajtása, ideértve az ENSZ Közgyűlésének és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait is;

b)

a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;

c)

a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökkel és módszerekkel kapcsolatos együttműködés, beleértve a műszaki területeket és a képzést is, valamint a terrorizmus megelőzésével, és a terrorizmus elleni küzdelem védelmével kapcsolatos tapasztalatcsere;

d)

a jogi szabályozással és a bevált módszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere, valamint műszaki és igazgatási segítségnyújtás;

e)

jogszabályaikkal összhangban folytatott információcsere;

f)

a nyomozási módszerekkel, információtechnológiával, megelőzéssel, riasztásokkal, valamint a terrorfenyegetettségre és -cselekményekre adandó hatékony válasszal kapcsolatos protokollok kialakításával kapcsolatos technikai segítségnyújtás és képzés; valamint

g)

az egyéb, a terrorizmushoz kapcsolódó jogellenes tevékenységek, mint többek között a pénzmosás, a lőfegyverek kereskedelme, a személyazonosító okmányok hamisítása és az emberkereskedelem megelőzésének modelljeivel kapcsolatos tapasztalatcsere.

17. cikk

A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények

1.   A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, üldözésüket nemzeti és nemzetközi szinten hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is beleértve.

2.   A Felek úgy vélik, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság létrehozása és hatékony működése fontos fejlemény a nemzetközi béke és igazságszolgáltatás szempontjából, és hogy, figyelemmel a Nemzetközi Büntetőbíróság nemzeti büntetőbíróságokat kiegészítő jellegére, a Bíróság a nemzetközi közösséget mint egészet érintő legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői felderítésének és üldözésének hatékony eszköze, olyan esetekben, amikor a nemzeti bíróságok nem hajlandók vagy nem képesek ezt megtenni.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy a következők révén működnek együtt a Római Statútumhoz való általános csatlakozás előmozdítása érdekében:

a)

további lépéseket tesznek a Római Statútum végrehajtása, és a kapcsolódó okmányok (például a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás) ratifikálása és végrehajtása érdekében;

b)

megosztják tapasztalataikat a regionális partnerekkel a Római Statútum ratifikálásához és végrehajtásához szükséges jogi módosítások elfogadását illetően; valamint

c)

intézkedéseket fogadnak el a Római Statútum integritása megőrzésének érdekében.

4.   Továbbra is az egyes államok szuverén döntése, hogy megválasszák a Római Statútumhoz való csatlakozás legalkalmasabb időpontját.

18. cikk

Fejlesztésfinanszírozás

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy támogatják a fejlesztésfinanszírozási politikák és szabályozások előmozdítását célzó nemzetközi erőfeszítéseket, és megerősítik az együttműködést a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok, így a millenniumi fejlesztési célok, és a monterrey-i konszenzus, illetve egyéb vonatkozó fórumok kötelezettségvállalásainak elérését.

2.   E célból, illetve a befogadóbb társadalmak előmozdítása érdekében a Felek elismerik, hogy új és innovatív finanszírozási mechanizmusokat kell kialakítani.

19. cikk

Migráció

1.   A Felek újólag megerősítik az területeik közötti migrációs hullámok közös kezelésének tulajdonított jelentőséget. Elismerve, hogy a szegénység a migráció egyik alapvető oka, és annak érdekében, hogy megerősítsék együttműködésüket, átfogó párbeszédet kezdenek valamennyi migrációval kapcsolatos témában, beleértve az illegális migrációt, a menekülthullámokat, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a migrációval kapcsolatos problémák, köztük az agyelszívás beillesztését azon területek nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiáiba, ahonnan a migránsok származnak, figyelembe véve a két régió közötti történelmi és kulturális kapcsolatokat is.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy valamennyi migráns számára biztosítják az emberi jogok hatékony élvezetét, védelmét és előmozdítását, valamint a tisztesség és átláthatóság elvének érvényesülését a migránsok egyenlő bánásmódban részesítése során, és hangsúlyozzák a rasszizmus, hátrányos megkülönböztetés, idegengyűlölet, illetve az intolerancia többi formája elleni küzdelem jelentőségét.

20. cikk

Környezetvédelem

1.   A Felek előmozdítják a párbeszédet a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén, információk cseréje, és a helyi és globális környezetvédelmi kezdeményezések ösztönzése révén, elismerve a megosztott, de eltérő felelősségek elvét, ahogy azt az 1992. évi környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat tartalmazza.

2.   E párbeszéd célja többek között az éghajlatváltozás okozta fenyegetés elleni küzdelem, a biodiverzitás megőrzése, az erdők védelme és fenntartható kezelése, többek között az erdőirtásból és az erdőpusztulásból származó kibocsátások csökkentése, a vízi és tengeri erőforrások, a medencék és vizes élőhelyek védelme, az alternatív üzemanyagokra és megújuló energiaforrásokra irányuló kutatás és azok fejlesztése, továbbá a környezetvédelmi kormányzás reformja, hatékonysága növelése érdekében.

21. cikk

A polgárok biztonsága

A Felek párbeszédet folytatnak a polgárok biztonságáról, amely alapvető jelentőségű az emberi fejlődés, a demokrácia, a felelősségteljes kormányzás, illetve az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása szempontjából. Elismerik, hogy a polgárok biztonsága túlnyúlik a nemzeti és regionális határokon, és ezért az ezzel kapcsolatos szélesebb körű párbeszéd és együttműködés ösztönzését igényeli.

22. cikk

Felelősségteljes kormányzás az adózás területén

Figyelemmel az erősödő és fejlődő gazdasági tevékenységekre, és tekintettel a megfelelő szabályozás kialakításának szükségességére, a Felek elismerik és elfogadják az adózás területén a felelősségteljes kormányzás általános és nemzetközileg elfogadott elveit.

23. cikk

Közös gazdasági-pénzügyi hitelalap

1.   A Felek egyetértenek abban, hogy fontos fokozni a szegénység csökkentésére irányuló erőfeszítéseket, illetve támogatni a közép-amerikai fejlődést, különösen a legszegényebb területeken, illetve a legszegényebb emberek körében.

2.   Ezért a Felek megállapodnak abban, hogy tárgyalásokat folytatnak egy közös gazdasági és pénzügyi mechanizmusról, amelynek része többek között az Európai Központi Bank (EKB), a latin-amerikai beruházási keret (a továbbiakban: a LAIF), illetve technikai segítségnyújtás a regionális közép-amerikai együttműködési program részéről. E mechanizmus elősegíti a szegénység csökkentését, előmozdítja a fejlődést és Közép-Amerika általános jólétét, valamint ösztönzést ad a társadalmi-gazdasági növekedésnek, továbbá támogatja a két régió közötti kiegyensúlyozott kapcsolatokat.

3.   E célból kétoldalú regionális munkacsoport jön létre. E csoport feladata az ilyen mechanizmus kialakításának, illetve működése módozatainak vizsgálata.

III.   RÉSZ

EGYÜTTMŰKÖDÉS

24. cikk

Célkitűzések

1.   Az együttműködés általános célja e Megállapodás végrehajtásának támogatása, annak érdekében, hogy hatékony partnerség jöjjön létre a két régió között, az erőforrások, mechanizmusok, eszközök és eljárások elérésének megkönnyítésével.

2.   A következő, részletesebben e rész I-IX. címében kifejtett célkitűzések elsőbbséget élveznek:

a)

a béke és biztonság megerősítése;

b)

a demokratikus intézmények, a felelősségteljes kormányzás és a jogállam kiteljesülése, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség minden formája, a kulturális sokszínűség, a pluralizmus, az emberi jogok, alapvető szabadságok, az átláthatóság és az állampolgári részvétel megerősítéséhez való hozzájárulás;

c)

a szegénység, egyenlőtlenség, társadalmi kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés minden formájának enyhítése révén a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulás, annak érdekében, hogy javítsák a Közép-Amerikában és az Európai Unióban élő emberek életminőségét;

d)

a gazdasági növekedés előmozdítása, annak érdekében, hogy előmozdítsák a fenntartható fejlődést, csökkentsék a Felek közötti és a Feleken belüli kiegyensúlyozatlanságokat, és szinergiákat fejlesszenek ki a két régió között;

e)

a közép-amerikai regionális integrációs folyamat elmélyítése, e Megállapodás végrehajtására és előnyeinek kihasználására irányuló kapacitások megerősítése révén, ezzel járulva hozzá a közép-amerikai régió, mint egész gazdasági, társadalmi és politikai fejlődéséhez;

f)

a termelési és menedzsment kapacitások megerősítése és a versenyképesség fokozása, ezzel megnyitva az utat kereskedelmi és beruházási lehetőségek előtt a két régió valamennyi gazdasági és társadalmi szereplője számára.

3.   A Felek olyan politikákat és intézkedéseket fogadnak el, amelyek célja a fenti célkitűzések megvalósítása. Ezek közé az intézkedések közé tartozhatnak olyan innovatív finanszírozási mechanizmusok, amelyek célja a millenniumi fejlesztési célok, illetve egyéb nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok megvalósításához történő hozzájárulás, összhangban a monterrey-i konszenzus, illetve egyéb vonatkozó fórumok kötelezettségvállalásaival.

25. cikk

Elvek

A Felek közötti együttműködés az alábbi alapelvek szerint zajlik:

a)

az együttműködés a társult országok és régiók civil társadalmaival folytatott tevékenységek sérelme nélkül előbbiek erőfeszítéseit támogatja a saját fejlesztési politikáik és stratégiáik által meghatározott prioritások végrehajtásában, illetve azokhoz képest kiegészítő jellegű;

b)

az együttműködés a társult országok és régiók közötti párbeszéd eredménye;

c)

a Felek előmozdítják a civil társadalom és a helyi hatóságok részvételét fejlesztési politikáikban és együttműködésükben;

d)

az együttműködési tevékenységeket az egymást kiegészítő országos és regionális szinteken kell folytatni, az e Megállapodásban meghatározott általános és konkrét célok támogatása érdekében;

e)

az együttműködés során figyelemmel kell lenni a horizontális kérdésekre, úgy mint a demokrácia és az emberi jogok, a felelősségteljes kormányzás, az őslakos népek, a nemi, környezeti (ideértve a természeti katasztrófákat is ) és regionális integráció;

f)

a Felek kölcsönösen elfogadott keretek között fokozzák együttműködésük hatékonyságát. Előmozdítják az adományozók közötti harmonizációt, összehangolást és koordinációt, valamint az együttműködési tevékenységek elvégzéséhez kapcsolódó kölcsönös kötelezettségvállalások teljesítését;

g)

az együttműködés kiterjed a műszaki és pénzügyi segítségnyújtásra, mint az e Megállapodás célkitűzései végrehajtásához történő hozzájárulás eszközeire;

h)

a Felek egyetértenek abban, hogy az együttműködési tevékenységek tervezésénél fontos figyelembe venni eltérő fejlettségi szintjüket;

i)

a Felek egyetértenek abban, hogy fontos folytatni a közepes jövedelmű országokban a szegénység csökkentését célzó politikák és stratégiák támogatását, különös figyelemmel a közepes jövedelmű országok alatti kategóriába eső országokra;

j)

az e Megállapodás keretében folytatott együttműködés nem érinti a KA Félhez tartozó köztársaságok mint fejlődő országok részvételét az EU Fél kutatás a fejlesztésért területen folytatott tevékenységeiben, illetve az Európai Unió egyéb, harmadik országoknak szánt együttműködési programjaiban, e programok szabályzatainak és eljárásainak megfelelően.

26. cikk

Módozatok és módszertan

1.   Az együttműködési tevékenységek végrehajtása érdekében a Felek megállapodnak a következőkben:

a)

az eszközök közé tartozhat a kétoldalú, horizontális vagy regionális tevékenységek széles skálája, úgy mint a programok és projektek, beleértve az infrastrukturális projekteket is, költségvetési támogatás, ágazati politikai párbeszéd, felszerelések, tanulmányok, hatásvizsgálatok, statisztikák és adatbázisok cseréje és átadása, tapasztalatcsere és szakértők cseréje, képzés, kommunikációs és figyelemfelhívó kampányok, szemináriumok és publikációk;

b)

a végrehajtó szereplők közé tartozhatnak a helyi, regionális és országos hatóságok, a civil társadalom szervezetei és nemzetközi szervezetek;

c)

ezeknek rendelkezniük kell a megállapodás tárgyát képező együttműködési tevékenységek végrehajtását biztosító megfelelő közigazgatási és pénzügyi eszközökkel, saját jogszabályainak és eljárásaiknak megfelelően;

d)

az együttműködésben résztvevő valamennyi szervezet átlátható és elszámoltatható erőforrás-menedzsment hatálya alá tartozik;

e)

e szervezeteknek elő kell mozdítaniuk az innovatív együttműködési és pénzügyi módozatok és eszközök kialakítását, annak érdekében, hogy javítsák az együttműködés hatékonyságát és e Megállapodást a lehető legjobban kihasználják;

f)

a Felek közötti együttműködés során a KA Félhez tartozó köztársaságok számára innovatív együttműködési programokat kell megjelölni és kifejleszteni;

g)

a Felek ösztönzik és bátorítják a magánfinanszírozást és a közvetlen külföldi beruházásokat, különösen az Európai Befektetési Bank által Közép-Amerikában végzett finanszírozás révén, saját eljárásaival és pénzügyi kritériumaival összhangban;

h)

elő kell mozdítani az egyes Felek mint társult partnerek részvételét a másik Fél keretprogramjaiban, konkrét programjaiban, és egyéb tevékenységeiben, saját szabályzataiknak és eljárásaiknak megfelelően;

i)

elő kell mozdítani a KA Félhez tartozó köztársaságok részvételét az EU Fél Latin-Amerikának szóló tematikus és horizontális együttműködési programjaiban, adott esetben a lehetséges konkrét csatornákon keresztül;

j)

a Felek, saját szabályzataiknak és eljárásaiknak megfelelően előmozdítják a háromoldalú együttműködést a két régió, illetve harmadik országok között a közös érdek által fedett területeken;

k)

a Felek együttesen feltérképeznek minden gyakorlati lehetőséget a kölcsönös érdekükben álló együttműködésre.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy szükségleteiknek megfelelően és programjaik, illetve jogszabályaik keretében elősegítik a pénzügyi intézmények közötti együttműködést.

27. cikk

Fejlődési záradék

1.   Az a tény, hogy egy terület vagy együttműködési tevékenység nem szerepel e Megállapodásban, nem értelmezhető annak akadályaként, hogy a Felek saját jogszabályaiknak megfelelően úgy határozzanak, hogy együttműködnek e területeken vagy e tevékenységek során.

2.   Az együttműködés semmilyen lehetősége nem zárható ki előzetesen. A Felek a társulási bizottságot felhasználhatják a kölcsönösen érdekükben álló együttműködés gyakorlati lehetőségeinek feltárására.

3.   E Megállapodás végrehajtását illetően a Felek az együttműködés kiszélesítését célzó javaslatokat tehetnek valamennyi területen, figyelemmel az annak végrehajtása során összegyűlt tapasztalatokra.

28. cikk

Statisztikai együttműködés

1.   A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek a nemzetközileg elfogadott előírásoknak megfelelő jobb statisztikai módszerek és programok kifejlesztésében, beleértve a statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását, minőségellenőrzését és terjesztését, a Felek közötti fokozott összehasonlíthatóságot célzó jelzőszámok kialakítása céljából, ezzel lehetővé téve a Felek számára, hogy felhasználják egymás áruk és szolgáltatások kereskedelmével, közvetlen külföldi beruházásokkal, és általában az e Megállapodás hatálya alá tartozó bármilyen, statisztikai adatgyűjtésre alkalmas területtel kapcsolatos statisztikai adatait. A Felek elismerik a kétoldalú együttműködés hasznosságát e célkitűzések támogatása terén.

2.   Az e területen folytatott együttműködés további célja:

a)

regionális statisztikai rendszer kifejlesztése a Felek megállapodásának tárgyát képező regionális integrációs prioritások támogatása érdekében;

b)

együttműködés a tudományos, technológiai és innovációs statisztika területén.

3.   Ezen együttműködés körébe tartozik többek között a KA Félhez tartozó köztársaságok és az Európai Unió tagállamai statisztikai intézményei, valamint az Eurostat közötti műszaki tapasztalatcsere, beleértve a tudósok cseréjét is; jobb, és amennyiben szükséges, következetes adatgyűjtési, tényezőkre bontási, elemzési és értelmezési módszerek kialakítása; szemináriumok, munkacsoportok vagy statisztikai képzési programok szervezése.

I.   CÍM

DEMOKRÁCIA, EMBERI JOGOK ÉS FELELŐSSÉGTELJES KORMÁNYZÁS

29. cikk

Demokrácia és emberi jogok

1.   A Felek együttműködnek valamennyi, általános, oszthatatlan, egymáshoz kapcsolódó és egymástól függő emberi jognak és alapvető szabadságnak való megfelelés elérése, valamint a demokrácia építése és megerősítése érdekében.

2.   Ez az együttműködés kiterjed többek között a következőkre:

a)

az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi okmányok teljes körű végrehajtása, beleértve a szerződéses testületektől, illetve a különleges eljárásokból származó ajánlásokat is;

b)

az emberi jogok előmozdításának és védelmének beépítése a nemzeti politikákba és fejlesztési tervekbe;

c)

a demokratikus elvek és gyakorlatok alkalmazására vonatkozó kapacitások erősítése;

d)

a demokráciáról és az emberi jogokról szóló cselekvési tervek kialakítása és végrehajtása;

e)

az emberi jogokkal, a demokráciával és a béke kultúrájával kapcsolatos figyelemfelhívás és oktatás;

f)

a demokratikus és emberi jogokkal kapcsolatos intézmények, valamint az emberi jogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos jogi és intézményi keretek megerősítése;

g)

a kölcsönös érdek által fedett közös kezdeményezések kialakítása a megfelelő többoldalú fórumokon.

30. cikk

Felelősségteljes kormányzás

A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott együttműködés aktívan támogatja a kormányokat, különösen az alábbiakat célzó cselekvések révén:

a)

a jogállam tiszteletben tartása;

b)

a hatalmi ágak elválasztásának garantálása;

c)

független és hatékony bírósági rendszer garantálása;

d)

átlátható, elszámoltatható, hatékony, stabil és demokratikus intézmények előmozdítása;

e)

az elszámoltatható ás átlátható irányítást garantáló politikák előmozdítása;

f)

a korrupció elleni küzdelem;

g)

a felelősségteljes és átlátható kormányzás megerősítése országos, regionális és helyi szinten;

h)

minden szinten egyértelmű hatósági döntéshozatali eljárások kialakítása és fenntartása;

i)

a civil társadalom részvételének támogatása.

31. cikk

Az állam és a közigazgatás modernizálása, beleértve a decentralizációt is

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott együttműködés célja jogi és szervezeti kereteik javítása, többek között a bevált módszerek alapján. Ez magában foglalja a közigazgatás reformját és modernizációját, többek között kapacitás-építés révén, annak érdekében, hogy támogassák és megerősítsék a decentralizációs folyamatokat, valamint alátámasszák a regionális integrációból fakadó szervezeti változásokat, különös figyelmet fordítva a szervezeti hatékonyságra és a polgárok számára történő szolgáltatásnyújtásra, valamint az állami erőforrások felelősségteljes és átlátható kezelésére, továbbá az elszámoltathatóságra.

2.   Ez az együttműködés kiterjedhet a szakpolitikai kapacitásépítést célzó nemzeti és regionális programokra, a közpolitikák végrehajtására és értékelésére, továbbá a bírósági rendszer megerősítésére, a civil társadalom részvételének elősegítése mellett.

32. cikk

Konfliktus-megelőzés és -megoldás

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott együttműködés célja egy átfogó békepolitika előmozdítása és fenntartása, beleértve a konfliktus-megelőzést és –megoldást is. E politika a társadalom elkötelezettségén és részvételén alapul, és elsődlegesen a regionális, szubregionális és országos kapacitásfejlesztésre koncentrál. Egyenlő politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális lehetőségeket biztosít a társadalom valamennyi szegmense számára, megerősíti a demokratikus legitimitást, előmozdítja a társadalmi kohéziót és a különböző csoportok érdekei békés összeegyeztetésének hatékony mechanizmusát, továbbá ösztönzi az aktív és szervezett civil társadalmat, különösen a már létező regionális intézmények felhasználásával.

2.   Az együttműködés megerősíti a konfliktusok megoldását szolgáló kapacitásokat, és kiterjedhet többek között támogatás nyújtására a közvetítési, tárgyalási és megbékélési folyamatok, a békét előmozdító stratégiák, regionális szinten a bizalmat erősítő és a biztonságot építő erőfeszítések, a gyermekek, nők és idősek megsegítése érdekében kifejtett erőfeszítések valamint a gyalogsági aknák elleni küzdelem tekintetében.

33. cikk

Az intézmények és a jogállam megerősítése

A Felek minden szinten különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállam konszolidációjának és az intézmények megerősítésének, különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás területén. Az együttműködés többek között a bírósági szervezet függetlenségének megerősítését és hatékonyságának fokozását célozza.

II.   CÍM

A JOG ÉRVÉNYESÜLÉSE, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG

34. cikk

A személyes adatok védelme

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy a személyes adatok védelmének szintjét a legszigorúbb nemzetközi előírásokhoz igazítsák, úgy mint többek között a ENSZ Közgyűlés által 1990. december 14-én módosított, a számítógépre vitt személyes adatállományok szabályozásáról szóló iránymutatás, valamint, hogy tovább munkálkodnak a személyes adatok szabad mozgásán a Felek között, kellő figyelemmel hazai jogszabályaikra.

2.   A személyes adatok védelme területén folytatott együttműködés kiterjedhet többek között a technikai segítségnyújtásra információcsere és tapasztalatcsere révén, figyelemmel a Felek jogszabályaira.

35. cikk

Tiltott kábítószerek

1.   A Felek együttműködnek egy átfogó, integrált és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében, biztosítva a hatékony cselekvést és az illetékes hatóságok közötti koordinációt többek között az egészségügyi, oktatási, bűnüldözési, vámügyi, szociális, igazságszolgáltatási és belügyi ágazatokban, azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék a tiltott kábítószerek keresletét és kínálatát, valamint a kábítószer-használókra, és szélesebb értelemben az egész társadalomra gyakorolt hatásukat, illetve annak érdekében, hogy ellenőrizzék és hatékonyabb módon előzzék meg a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához vegyi prekurzorok használata irányába való tolódást, beleértve az orvosi és tudományos használatra szánt kábítószerek és pszichotróp anyagok jogellenes célokra való felhasználása felé tolódást is.

2.   Az együttműködés a megosztott felelősség elvén, illetve a vonatkozó nemzetközi egyezményeken, továbbá az ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatán és különleges nyilatkozatán, és egyéb fő dokumentumain alapul.

3.   Az együttműködés célja a tiltott kábítószerek problémájának kezelése érdekében tett közös erőfeszítések koordinálása és fokozása. Az egyéb együttműködési mechanizmusok sérelme nélkül a Felek megállapodnak abban, hogy interregionális szinten az Európai Unió és Latin-Amerika, valamint a Karib-térség közötti kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmust használják erre a célra, és együttműködnek hatékonyságának fokozása érdekében.

4.   A Felek megállapodnak továbbá a kábítószer-keskedelemmel kapcsolatos bűnözés elleni együttműködésben, a megfelelő nemzetközi testületekben és fórumokon történő fokozott koordináció révén.

5.   A Felek együttműködnek egy átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében, biztosítva a hatékony cselekvést és az illetékes hatóságok közötti koordinációt többek között a szociális, igazságszolgáltatási és belügyi ágazatokban, a következő célokkal:

a)

eszmecsere a szabályozási rendszerek és bevált módszerek kapcsán;

b)

küzdelem a kábítószerek és pszichotróp anyagok kínálata, kereskedelme és kereslete ellen;

c)

a tiltott kereskedelem elleni küzdelem érdekében a bírósági és rendőri együttműködés erősítése;

d)

a kereskedelem elleni hatékony küzdelem érdekében a tengeri együttműködés erősítése;

e)

információs és monitoring központok létrehozása;

f)

intézkedések meghatározása és alkalmazása a tiltott kábítószerek, orvosi rendelvények (kábítószerek és pszichotróp anyagok) és kémiai prekurzorok tiltott kereskedelmének csökkentése érdekében;

g)

közös kutatási programok és projektek, valamint kölcsönös jogsegély kialakítása;

h)

az alternatív fejlesztések elősegítése, különösen a jogszerű termények előmozdítása a kistermelők számára;

i)

az emberi erőforrások képzésének és oktatásának elősegítése, a kábítószer-fogyasztás és kereskedelem megelőzése, és a közigazgatási ellenőrzési rendszerek megerősítése érdekében;

j)

a fiatalokat célzó megelőző programok és nevelés támogatása, iskolán belül és kívül;

k)

a megelőzés, illetve a kábítószer-fogyasztók széles módozati skálát felölelő kezelésének, rehabilitációjának és reintegrációjának megerősítése, beleértve a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos ártalomcsökkentést is.

36. cikk

Pénzmosás, beleértve a terrorizmus finanszírozását is

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak érdekében, hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket és vállalkozásaikat súlyos bűncselekményekből – különösen kábítószerek és pszichotróp anyagok kereskedelméből – származó bevételek tisztára mosására, valamint a terrorizmus finanszírozására használni.

2.   Ez az együttműködés adott esetben összhangban áll a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kialakított előírásokkal, és magában foglalja az igazgatási és technikai segítségnyújtást a szabályozások kialakítása és végrehajtása, valamint a megfelelő előírások és mechanizmusok hatékony működtetése céljából. Az együttműködés figyelembe veszi különösen a vonatkozó információk cseréjét, és a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló megfelelő előírások elfogadását, összhangban az e területen működő nemzetközi szervezetek által elfogadott előírásokkal, valamint a nemzetközi összefüggésben alkalmazott bevált módszerekkal.

37. cikk

Szervezett bűnözés és a polgárok biztonsága

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben. Ennek érdekében előmozdítják és kicserélik a jó gyakorlatokat, valamint végrehajtják a vonatkozó nemzetközi előírásokat és okmányokat, úgy mint az ENSZ nemzetek feletti szervezett bűnözésről szóló egyezményét, és kiegészítő jegyzőkönyveit, valamint az ENSZ korrupció elleni egyezményét. Ösztönzik többek között a tanúvédelmi programokat.

2.   A Felek megállapodnak abban is, hogy együttműködnek a polgárok biztonságának fokozása érdekében, a biztonsági politikák és stratégiák terén nyújtott támogatás révén. Ez az együttműködés hozzájárul a bűnmegelőzéshez, és olyan tevékenységeket ölelhet fel, mint a rendőri és igazságügyi hatóságok közötti regionális együttműködési projektek, képzési programok, illetve a bűnüldözési profilalkotással kapcsolatos bevált módszerek cseréje. Kiterjedhet továbbá többek között a jogi szabályozással kapcsolatos eszmecserére, igazgatási és technikai segítségnyújtásra, a bűnüldöző hatóságok szervezeti és műveleti kapacitásainak erősítése céljából.

38. cikk

A korrupció elleni küzdelem

1.   A Felek elismerik a magán- és közszférában a korrupció megelőzése, és a korrupció elleni küzdelem fontosságát, és újólag megerősítik aggodalmukat a korrupció által a demokratikus intézmények stabilitását és biztonságát érintő fenyegetések súlyossága tekintetében. Ennek érdekében a Felek együttműködnek a vonatkozó nemzetközi előírások és okmányok, többek között az ENSZ korrupcióellenes egyezménye végrehajtása és előmozdítása terén.

2.   A Felek együttműködnek különösen a következők terén:

a)

a szervezeti hatékonyság javítása és az állami erőforrások átlátható kezelése, valamint az elszámoltathatóság;

b)

a megfelelő intézmények erősítése, beleértve a bűnüldöző hatóságokat és bíróságokat is;

c)

a korrupció és a vesztegetés megelőzése a nemzetközi kapcsolatokban;

d)

a korrupció elleni küzdelmet célzó helyi, regionális, országos és nemzetközi szintű politikák monitorozása;

e)

az átláthatóság és törvényesség kultúráját, valamint az emberek korrupt gyakorlatokkal kapcsolatos hozzáállásának megváltoztatását előmozdító cselekvések;

f)

az együttműködés továbbfejlesztése a jó gyakorlatokat és a kapacitásépítést célzó finanszírozási eszközök összegyűjtése érdekében.

39. cikk

A kézi- és könnyű fegyverek tiltott kereskedelme

1.   A Felek együttműködnek a kézi- és könnyű fegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek kereskedelmének megelőzése és az az elleni küzdelem terén. Céljuk a jogi és intézményi együttműködés megerősítése érdekében a cselekvések koordinálása, valamint a polgári személyeknél található kézi- és könnyű fegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek begyűjtése és megsemmisítése.

2.   A Felek együttműködnek a kézi- és könnyű fegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek elleni küzdelem terén a közös kezdeményezések előmozdítása érdekében. A Felek együttműködnek különösen azon közös kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyek célja e területen nemzeti, regionális és nemzetközi programok, illetve a megállapodások végrehajtása, mind többoldalú, mind interregionális keretben.

40. cikk

A terrorizmus elleni küzdelem, az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett

1.   A terrorizmus elleni küzdelem területén folytatott együttműködés során hajtják végre a II. rész 16. cikkében megállapított keretrendszert és előírásokat.

2.   A Felek együttműködnek annak érdekében is, hogy biztosítsák, hogy a terrorista cselekmények finanszírozásában, kitervelésében, előkészítésében vagy elkövetésében résztvevő, vagy azt támogató valamennyi személyt bíróság elé állítsák. A Felek egyetértenek abban, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet valamennyi ENSZ határozatnak való teljes körű megfelelés mellett, az államok szuverenitása, illetve a tisztességes eljárás, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kell folytatni.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorista cselekmények rendőri és igazságügyi együttműködés révén való megelőzése és kiküszöbölése terén.

III.   CÍM

TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ

41. cikk

Társadalmi kohézió, beleértve a szegénység, egyenlőtlenség és kirekesztés elleni küzdelmet

1.   A Felek, elismerve, hogy a társadalmi fejlődés együtt jár a gazdasági fejlődéssel, megállapodnak abban, hogy az együttműködésnek a társadalmi kohézió fokozását kell céloznia, a szegénység, igazságtalanság, egyenlőtlenség és társadalmi kirekesztés csökkentése révén, különös figyelemmel a millenniumi fejlesztési célok, illetve a tisztességes globalizáció és a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka előmozdításának nemzetközileg elfogadott célkitűzése teljesítésére. E célkitűzések megvalósítása az együttműködésből, illetve nemzeti forrásokból származó jelentős finanszírozási forrásokat mozgat meg.

2.   E célból a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák és támogassák a következők végrehajtását:

a)

társadalmi jövőképpel rendelkező, befogadóbb társadalmat és az egyenlőtlenség és méltánytalanság csökkentése érdekében jobb jövedelem-eloszlást célzó gazdaságpolitikák;

b)

szem előtt tartva a kereskedelem és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot, a méltányos kereskedelmet, a vidéki és városi mikro-, kis- és középvállalkozások és érdekképviseleti szervezeteik, valamint vállalatok társadalmi felelősségvállalást célzó kereskedelmi és befektetési politikák;

c)

méltányos és rendezett költségvetési politikák, amelyek lehetővé teszik a javak jobb újraelosztását, biztosítják a szociális kiadások megfelelő szintjét, és csökkentik az árnyékgazdaságot;

d)

hatékony állami szociális kiadások, amelyek világosan azonosított, eredményorientált megközelítés felé tartó szociális célokhoz kapcsolódnak;

e)

hatékony szociális politikák és méltányos hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz az olyan különböző ágazatokban, mint az oktatás, az egészségügy, a táplálkozás, a higiénia, a lakhatás, az igazságszolgáltatás és a társadalombiztosítás területe;

f)

a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka felé mutató foglalkoztatáspolitikák és gazdasági lehetőségek kialakítása, különös hangsúllyal a legszegényebb és legsérülékenyebb csoportokra és a leginkább hátrányos helyzetben levő régiókra, továbbá a munka világában a kulturális diverzitás iránti tolerancia előmozdítását célzó konkrét intézkedések;

g)

szociális védelmi rendszerek, többek között a nyugdíjak, az egészségügy, a szolidaritás elve alapján álló, mindenki számára elérhető baleseti és munkanélküliségi juttatások terén;

h)

az idegengyűlölet és különösen a nem, rassz, hit vagy etnikum alapján álló hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló stratégiák és politikák;

i)

a fiataloknak szentelt sajátos politikák és programok.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a nemzeti tervek vagy stratégiák szociális kohézióval kapcsolatos vetületeit érintő információk, illetve az azok kialakításának és végrehajtásának sikereire és kudarcaira vonatkozó tapasztalatok cseréjét.

4.   A Felek emellett törekszenek e Megállapodás társadalmi kohézióhoz való hozzájárulásának közös értékelésére.

42. cikk

Foglalkoztatás és szociális védelem

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a foglalkoztatás és a szociális védelem előmozdítása érdekében, cselekvések és programok révén, amelyek célja különösen:

a)

mindenki számára biztosítandó tisztességes munka;

b)

befogadóbb és jobban működő munkaerőpiac kialakítása;

c)

a szociális védelem által fedett területek kiterjesztése;

d)

a munkavállalók mobilitása és a nyugdíjjogosultságok átruházása területén a bevált módszerek cseréje;

e)

a szociális párbeszéd előmozdítása;

f)

a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeiben megjelölt alapvető munkaügyi elvek és jogok, vagyis az úgynevezett alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartásának biztosítása, különösen az egyesülési szabadság, a kollektív munkaügyi tárgyalásokhoz és a megkülönböztetésmentességhez való jog, a kényszermunka és a gyermekmunka eltörlése, valamint a férfiakkal és nőkkel szemben tanúsított egyenlő bánásmód terén;

g)

az árnyékgazdasággal kapcsolatos kérdések kezelése;

h)

különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű csoportokra, és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre;

i)

az emberi erőforrások minőségének fejlesztése az oktatás és a képzés fejlesztése révén, beleértve a hatékony szakképzést is;

j)

a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek javítása, különösen a munkavédelmi felügyelőségek megerősítésével;

k)

a munkahely-teremtés és a vállalkozóvá válás ösztönzése a kis- és középvállalkozások létrehozásához szükséges intézményi keretek megerősítésével, valamint a hitelhez és mikro-finanszírozáshoz való hozzáférés előmozdításával.

2.   A tevékenységek országos, regionális és interregionális szinten is végezhetők, többek között a hálózatépítés, egymástól való kölcsönös tanulás, a jó gyakorlatok azonosítása és terjesztése, összehasonlítható statisztikai eszközökön és mutatókon alapuló információ-megosztás valamint a szociális partnerek szervezetei közötti kapcsolattartás révén.

43. cikk

Oktatás és képzés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés célja:

a)

az oktatáshoz való méltányos hozzáférés előmozdítása mindenki számára, beleértve a fiatal embereket, a nőket, az idős állampolgárokat, az őslakos népeket és kisebbségi csoportokat, különös figyelmet fordítva a társadalom legsérülékenyebb és legmarginalizáltabb szegmenseire;

b)

az oktatás minőségének javítása, az alapfokú oktatást prioritásnak tekintve;

c)

az alapfokú oktatást elvégzők arányának javítása, és a korai iskolaelhagyás csökkentése a kötelező középfokú oktatásban;

d)

a nem formális tanulás minőségének javítása;

e)

a létező oktatási központok infrastruktúrájának és felszereltségének javítása;

f)

az őslakos népek oktatásának előmozdítása, beleértve a kétnyelvű oktatást is;

g)

a felsőoktatás, illetve a szakképezés és az élethosszig tartó tanulás előmozdítása.

2.   A Felek emellett megállapodnak abban, hogy ösztönzik:

a)

a Felek felsőoktatási intézményei közötti együttműködést, valamint a hallgatók, kutatók és tudósok cseréjét a létező programok révén;

b)

megállapodás szerinti területeken a felsőoktatási intézmények és a magán-, illetve közszféra közötti szinergiákat, a foglalkoztatásba való átlépés elősegítése révén.

3.   A Felek különös figyelmet fordítanak az EU–LAC tudásalapú térség kialakítására, és az olyan kezdeményezésekre, mint az EU–LAC közös felsőoktatási térség, különös figyelemmel a tapasztalatok és technikai erőforrások összegyűjtésének és cseréjének ösztönzésére.

44. cikk

Közegészségügy

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek hatékony egészségügyi rendszerek kialakításában, kompetens és elegendő számú egészségügyi munkaerő képzésében, és tisztességes finanszírozási mechanizmusok és szociális védelmi rendszerek kidolgozásában.

2.   Különös figyelmet kell fordítani az ágazati reformokra, és méltányos hozzáférést kell biztosítani az egészségügyi szolgáltatáshoz, a táplálékhoz, valamint az élelmiszerbiztonsághoz különösen az olyan sérülékeny csoportok számára, mint a fogyatékkal élők, az idős emberek, a nők, a gyermekek és az őslakos népek.

3.   Emellett együtt kívánnak működni az elsődleges egészségügyi ellátás, valamint integrált megközelítések és más politikai ágazatok bevonásával járó cselekvések révén a megelőzés előmozdítása érdekében, különösen a HIV/AIDS, a malária, a tuberkulózis, a dengue-láz, a chagas-kór, továbbá egyéb jelentős fertőző és nem fertőző betegségek, illetve krónikus betegségek tekintetében; továbbá a gyermekhalálozás csökkentése, az anyák egészségügyi állapotának javítása, és az olyan elsőbbséget élvező területek kezelése érdekében, mint a szexuális és szaporodással összefüggő egészségügyi kérdések, valamint a szexuális úton terjedő betegségek és a nem kívánt terhességek megelőzése és kezelése, feltéve, hogy ezek a célkitűzések nem állnak ellentétben a nemzeti jogi szabályozásokkal. Emellett a Felek együttműködnek olyan területeken, mint az oktatási, a víztisztítási, egészségügyi és köztisztasági kérdések.

4.   Az együttműködés továbbá ösztönzi a nemzetközi egészségügyi jog kialakítását, végrehajtását és előmozdítását, beleértve a Nemzetközi Egészségügyi Előírásokat és az Egészségügyi Világszervezet dohányzás-ellenőrzési keretegyezményét.

5.   A Felek törekszenek a közegészségügyi rendszeren túl szervezetek kialakítására, a civil társadalommal és más szereplőkkel való stratégiai partnerség révén, elsőbbséget biztosítva a betegségek megelőzésének és az egészség előmozdításának.

45. cikk

Őslakos népek és más etnikai csoportok

1.   A Felek tiszteletben tartva és előmozdítva nemzeti, regionális és interregionális kötelezettségeiket, megállapodnak abban, hogy az együttműködési tevékenység fokozza az őslakos népek jogainak és alapvető szabadásainak védelmét és elősegítését, ahogy azt az őslakos népek jogairól szóló ENSZ nyilatkozat is elismeri. Emellett az együttműködési tevékenység fokozza és előmozdítja a kisebbségekhez és etnikai csoportokhoz tartozó személyek emberi jogait és alapvető szabadságait.

2.   Különös figyelmet kell fordítani a szegénység csökkentésére, valamint az egyenlőtlenség, a kirekesztés és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre. A vonatkozó, az őslakos népek jogait érintő nemzetközi dokumentumoknak és okmányoknak – mint a világ őslakos népeinek második évtizedéről szóló 59/174 ENSZ határozat, és ratifikálása esetén a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 169. számú egyezménye a bennszülött és törzsi népekről a független országokban – kell irányt mutatniuk az együttműködési tevékenységek fejlesztése során, összhangban a Felek nemzeti és nemzetközi kötelezettségeivel.

3.   A Felek emellett megállapodnak abban, hogy az együttműködési tevékenységek során következetesen figyelemben veszik e népek társadalmi, gazdasági és kulturális identitását, és szükség esetén biztosítják tényleges részvételüket az együttműködési tevékenységekben, különösen a számukra legjelentősebb területeken, így többek között a föld és a természeti erőforrások fenntartható kezelése és használata, valamint a környezetvédelem, az oktatás, az egészségügy, a kulturális örökség és a kulturális identitás területén.

4.   Az együttműködés hozzájárul az őslakos népek fejlődésének elősegítéséhez. Az együttműködés hozzájárul továbbá a kisebbségekhez és etnikai csoportok szervezeteihez tartozó személyek fejlődésének előmozdításához. Az ilyen együttműködés erősíti tárgyalási, igazgatási és vezetési képességeiket is.

46. cikk

Sérülékeny csoportok

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a sérülékeny csoportok javára folytatott együttműködés során elsőbbséget kell biztosítani a sérülékeny csoportok bevonásával járó intézkedéseknek, beleértve az innovatív politikákat és projekteket is. Az együttműködés célja az emberi fejlődés előmozdítása, a szegénység csökkentése és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem.

2.   Az együttműködés magában foglalja a sérülékeny csoportok emberi jogainak és esélyegyenlőségének védelmét, gazdasági lehetőségek megteremtését a legszegényebbek számára, valamint különös szociális politikákat, amelyek célja az emberi erőforrások fejlesztése az oktatás és képzés, az alapvető szociális szolgáltatásokhoz, a szociális hálóhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés révén, különös figyelemmel többek között a fogyatékkal élőkre és családjaikra, a gyermekekre, a nőkre és az idősekre.

47. cikk

Nem

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés segíti a férfiak és nők egyenlő részvételének és lehetőségeinek biztosítását, javítását és kiterjesztését célzó politikákat, programokat és mechanizmusokat, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális élet valamennyi ágazatában, különösen figyelemmel a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény hatékony végrehajtására. Szükség esetén a nőket támogató pozitív diszkriminációt is elő kell irányozni.

2.   Az együttműködés előmozdítja a nemi személet integrációját az együttműködés minden releváns területén, beleértve a közpolitikákat, a fejlesztési stratégiákat és cselekvéseket, valamint az azok hatását mérő mutatószámokat is.

3.   Az együttműködés emellett elősegíti a férfiak és nők egyenlő hozzáférését minden olyan szolgáltatáshoz és erőforráshoz, amely lehetővé teszi számukra alapvető jogaik gyakorlását, többek között az oktatás, az egészségügy, a szakképzés, a foglalkoztatási lehetőségek, a politikai döntéshozatal, a kormányzati struktúrák és a magánvállalkozások tekintetében.

4.   Kiemelt figyelmet kell fordítani a nők elleni erőszak kezelést célzó programokra, különösen a megelőzés révén.

48. cikk

Fiatalok

1.   A Felek közötti együttműködés támogat minden releváns ágazati politikát, amely a fiatalokat célozza, a szegénység és marginalizáció megelőzésének céljával. Az együttműködés kiterjed a család- és nevelési politikák támogatására, valamint álláslehetőségek nyújtására a fiatalok számára, különösen a szegény területeken, valamint előmozdítja a fiatalkorú bűnözés megelőzését, illetve a gazdasági és társadalmi életbe való visszailleszkedést célzó társadalmi és igazságszolgáltatási programokat.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a fiatalok aktív részvételét a társadalomban, beleértve az életükre hatást gyakorló politikák formálását is.

IV.   CÍM

MIGRÁCIÓ

49. cikk

Migráció

1.   Az együttműködés a szükségletek konkrét értékelésén alapul, amelyet a Felek közötti kölcsönös egyeztetés során végeznek el, és a vonatkozó hatályos európai uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban hajtanak végre. Központjában különösen a következők állnak:

a)

a migráció alapvető okai;

b)

a nemzetközi védelemre tekintettel nemzeti jogszabályok és gyakorlatok kialakítása, figyelemmel a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. évi genfi egyezményre és 1967. évi kiegészítő jegyzőkönyvére, valamint más vonatkozó nemzetközi okmányokra, továbbá a „visszaküldés tilalma” tiszteletben tartásának biztosítására;

c)

a befogadott személyek befogására vonatkozó szabályok, jogaik és jogállásuk, a velük szemben alkalmazott tisztességes bánásmód, illetve a jogszerűen ott tartózkodó személyek társadalomba történő integrációja, a legális migránsok oktatása és képzése, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni intézkedések, valamint a migránsok emberi jogaira vonatkozó valamennyi alkalmazandó rendelkezés;

d)

hatékony politika kialakítása az átutalások megkönnyítése érdekében;

e)

az ideiglenes és körkörös migráció, beleértve az agyelszívás megelőzését is;

f)

hatékony és átfogó politika kialakítása a bevándorlással, embercsempészettel és emberkereskedelemmel – beleértve azt a kérdést is, hogy milyen módon lehet küzdeni az embercsempészek és emberkereskedők hálózataival és bűnszervezeteivel szemben, valamint, hogy milyen módon lehet megvédeni és támogatni az emberkereskedelem áldozatait –, továbbá a rendeltetési ország jogszabályaival összhangban nem álló egyéb migrációs formákkal kapcsolatban;

g)

az érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező személyek emberséges, biztonságos és tisztességes körülmények között történő visszaküldése, teljes mértékben tiszteletben tartva emberi jogaikat, és az ilyen személyek visszafogadása a (2) bekezdés szerint;

h)

az Európai Unió és a KA Félhez tartozó köztársaságok közötti migrációra vonatkozó legjobb integrációs gyakorlatok cseréje;

i)

a visszaküldött személyek fenntartható beilleszkedését célzó támogató intézkedések.

2.   A rendeltetési ország jogszabályait sértő bevándorlás megelőzését és ellenőrzését célzó együttműködés keretében a Felek abban is megállapodnak, hogy visszafogadják azokat az állampolgáraikat, akinek tartózkodása a másik Fél területén sérti annak jogszabályait. Ennek érdekében:

a)

kérelemre a KA Félhez tartozó valamennyi köztársaság további eljárási cselekmények nélkül visszafogadja bármelyik állampolgárát, aki az Európai Unió valamelyik tagállamában a tagállam jogszabályait megsértve tartózkodik, ellátja állampolgárait megfelelő személyazonosító dokumentumokkal és kiterjeszti rájuk az e célból szükséges közigazgatási lehetőségeket, és;

b)

kérelemre az Európai Unióhoz valamennyi tagállam további eljárási cselekmények nélkül visszafogadja bármelyik állampolgárát, aki a KA Félhez tartozó valamelyik köztársaságban a köztársaság jogszabályait megsértve tartózkodik, ellátja állampolgárait megfelelő személyazonosító dokumentumokkal és kiterjeszti rájuk az e célból szükséges közigazgatási lehetőségeket.

3.   Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmilyen dokumentummal, vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, az Európai Unió érintett tagállama vagy a KA Félhez tartozó érintett köztársaság illetékes diplomáciai és/vagy konzuli képviselője a KA Félhez tartozó érintett köztársaság vagy az Európai Unió érintett tagállama kérelmére intézkedéseket tesz az adott személy meghallgatása érdekében, állampolgárságának megállapítása céljából.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy kérelemre a lehető leghamarabb megállapodást kötnek az Európai Unió tagállamait és a KA Félhez tartozó köztársaságokat a visszafogadás kapcsán terhelő kötelezettségekről. Az említett Megállapodás kiterjed más országok állampolgárainak és a hontalanoknak a visszafogadására is.

V.   CÍM

KÖRNYEZETVÉDELEM, TERMÉSZETI KATASZTRÓFÁK ÉS ÉGHAJLAT-VÁLTOZÁS

50. cikk

Környezetvédelmi együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a környezet minőségének megvédésében és javításában, helyi, regionális és globális szinten, figyelemmel a fenntartható fejlődés elérésére, ahogyan azt az 1992. évi a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat tartalmazza.

2.   Figyelemmel a közös de megosztott felelősségek elvére, a prioritásokra és a nemzeti fejlesztési stratégiákra, a Felek megfelelő figyelmet fordítanak a szegénység és a környezet közötti viszonyra, valamint a gazdasági tevékenység környezetre gyakorolt hatására, beleértve e Megállapodás potenciális hatását is.

3.   Az együttműködés kiterjed különösen a következőkre:

a)

a természeti erőforrások és ökoszisztémák védelme és fenntartható kezelése, beleértve az erdőket és a halászati területeket is;

b)

az édesvizek és tengerek, valamint a levegő és a talaj szennyezése elleni küzdelem, többek között a megfelelő hulladékgazdálkodás, a szennyvizek, vegyszerek, és egyéb veszélyes anyagok megfelelő kezelése révén;

c)

olyan globális kérdések, mint az éghajlat-változás, az ózonréteg csökkenése, az elsivatagosodás, az erdőpusztulás, a biodiverzitás és a biológiai biztonság megőrzése;

d)

ezzel összefüggésben az együttműködés a közös kezdeményezések elősegítését célozza az éghajlat-változás enyhítése és káros hatásaihoz történő alkalmazkodás területén, beleértve a széndioxid-kibocsátási piac mechanizmusainak megerősítését is.

4.   Az együttműködés olyan intézkedésekre terjed ki, mint:

a)

a politikai párbeszéd és a legjobb környezeti gyakorlatok, tapasztalatok és kapacitás-építés cseréjének előmozdítása, beleértve az intézmények megerősítését is;

b)

a fenntartható technológiák és know-how átadása és felhasználása, beleértve innovációs és környezetvédelmi ösztönzők, illetve mechanizmusok kialakítását is;

c)

a környezetvédelmi szempontok beépítése más politikai területeken, beleértve a földhasználat kezelését is;

d)

a fenntartható termelési és fogyasztási minták előmozdítása, többek között az ökológiai rendszerek, szolgáltatások és termékek fenntartható használata révén;

e)

a környezeti tudatosság és oktatás, valamint a civil társadalom, különösen a helyi közösségek fokozott részvételének előmozdítása a környezetvédelemre és a fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítésekben;

f)

a regionális együttműködés ösztönzése és előmozdítása a környezetvédelem területén;

g)

azon többoldalú környezetvédelmi egyezmények végrehajtásának segítése, amelyeknek a Felek részesei;

h)

a környezetmenedzsment, valamint a monitoring és ellenőrző rendszerek megerősítése.

51. cikk

A természeti katasztrófák kezelése

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott együttműködés célja a közép-amerikai régió természeti katasztrófákkal szembeni sebezhetőségének csökkentése, a sebezhetőség csökkentésére és a természeti katasztrófákra történő reagálásra irányuló nemzeti erőfeszítések, illetve regionális keretek támogatása, a nemzeti kutatások megerősítése, valamint a bevált módszerek, a katasztrófakockázatok csökkentése során levont tanulságok, felkészültség, tervezés, monitoring, megelőzés, kárenyhítés, reakciók és rehabilitáció elterjesztése. Az együttműködés emellett a nemzetközi előírásoknak megfelelően támogatja a jogi szabályozások harmonizációját, valamint az intézmények közötti koordináció és a kormányzati támogatás javítását.

2.   A Felek ösztönzik a társadalmi és környezeti sebezhetőséget csökkentő, illetve a helyi közösségek és intézmények katasztrófakockázat-csökkentési kapacitásait erősítő stratégiákat.

3.   A Felek külön figyelmet fordítanak a katasztrófakockázatok csökkentésének fokozására valamennyi politikájukban, beleértve a terület-menedzsmentet, a rehabilitációt és az újjáépítést is.

VI.   CÍM

GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI FEJLESZTÉS

52. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a versenypolitika területén

A technikai segítségnyújtás fókuszában többek között az intézményi kapacitás-építés és a versenyhatóságok humán-erőforrásainak képzése áll, figyelemmel a regionális dimenzióra, azok támogatása céljából a versenyjog megerősítése és hatékony végrehajtása érdekében, a versenykorlátozó megállapodások és az összeolvadás területén, beleértve a versennyel kapcsolatos érdekek képviseletét is.

53. cikk

Vámügyi együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás

1.   A Felek előmozdítják és elősegítik a vámhatóságaik közötti együttműködést, annak biztosítása érdekében, hogy az e Megállapodás IV. részének II. címében található 3. fejezetben (Vám- és kereskedelmi könnyítések) szereplő célkitűzéseket elérjék, különösen a vámeljárások egyszerűsítésének biztosítása és a jogszerű kereskedelem megkönnyítése céljából, az ellenőrzési kapacitások fenntartása mellett.

2.   Az együttműködés többek között a következőkre szolgáltat alkalmat:

a)

a vámügyi jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információ csere, különösen a következő területeken:

i.

a vámeljárások egyszerűsítése és modernizálása;

ii.

a tranzitforgalom megkönnyítése;

iii.

a szellemi tulajdonjogok vámhatóságok általi érvényesítése;

iv.

az üzleti közösséggel való kapcsolatok;

v.

az áruk szabad áramlása és a regionális integráció;

b)

közös kezdeményezések kialakítása megállapodás szerinti területeken;

c)

a megfelelő határrendészeti szervek közötti együttműködés előmozdítása, mind az országokon belül, mint a határokon átnyúlóan.

3.   A Felek kölcsönös igazgatási segítséget nyújtanak egymásnak vámügyekben, e Megállapodás IV. része III. melléklete rendelkezéseinek megfelelően.

54. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a vámügyekben és a kereskedelem könnyítése területén

A Felek elismerik a technikai segítségnyújtás fontosságát a vámügyek és a kereskedelem megkönnyítése területén, az e Megállapodás IV. részének II. címében található 3. fejezetben (Vám- és kereskedelmi könnyítések) szereplő intézkedések végrehajtása érdekében. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek többek között a következő területeken:

a)

az intézményi együttműködés fokozása a regionális integráció folyamatának erősítése céljából;

b)

szakértelem és kapacitás-építés vámügyekben az illetékes hatóságok részére (többek között eredetigazolással és eredetvizsgálattal kapcsolatban), valamint műszaki ügyekben, a regionális vámeljárások megerősítése érdekében;

c)

mechanizmusok és modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatértékelést, az előzetes kötelező érvényű határozatokat, az áruk egyszerűsített beléptetését és kiadását, a vámellenőrzéseket és a vállalati ellenőrzési módszereket;

d)

olyan eljárások és gyakorlatok bevezetése, amelyek a lehető leginkább tükrözik a vámügyek és a kereskedelem területén alkalmazandó nemzetközi okmányokat és előírásokat, beleértve a WTO-megállapodásokat és a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) okmányait és előírásait, többek között a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményt, módosított formájában (a továbbiakban: a felülvizsgált kiotói egyezmény), valamint a WCO a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeretét; valamint

e)

információs rendszerek, illetve a vámeljárás és egyéb kereskedelmi eljárások automatizációja.

55. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a szellemi tulajdon és a technológiatranszfer terén

1.   A Felek elismerik az együttműködés és technikai segítségnyújtás jelentőségét a szellemi tulajdon terén, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek többek között a következő területeken:

a)

az intézményi együttműködés fokozása (például a KA Félhez tartozó köztársaságok szellemitulajdon-védelmi hatóságai között), ezáltal elősegítve a szellemi tulajdonjogokról szóló, és egyéb védelmi, illetőleg végrehajtási jogi szabályozásra vonatkozó információk cseréjét;

b)

a kapcsolattartás és együttműködés ösztönzése és elősegítése a szellemi tulajdon területén, beleértve az információk előmozdítását és terjesztését az üzleti körök, a civil társadalom, a fogyasztók és az oktatási intézmények számára, illetve ezen szereplők között;

c)

kapacitás-építés és képzés (például bírók, ügyészek, vámigazgatási vagy rendőrségi tisztviselők számára) a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén;

d)

együttműködés a KA Félhez tartozó köztársaságok szellemitulajdon-védelmi hatóságainak elektronikus rendszerei fejlesztésében és javításában;

e)

együttműködés az információcsere terén, valamint szakértelem és technikai segítség biztosítása a szellemi tulajdonjogok érvényesítése terén zajló regionális integráció tekintetében.

2.   A Felek elismerik a vámügyekben folytatott együttműködés jelentőségét, ezért vállalják, hogy előmozdítják és elősegítik a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos határmenti intézkedések alkalmazására irányuló együttműködést, fokozva konkrétan a megfelelő vámhatóságok közötti információcserét és koordinációt. Az együttműködés során törekednek a KA Félhez tartozó köztársaságok vámhatóságai teljesítményének megerősítésére és modernizálására.

3.   A Felek emellett elismerik az együttműködés és a technikai segítségnyújtás jelentőségét a technológiatranszfer területén, a szellemi tulajdon előmozdítása érdekében, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek többek között a következő tevékenységek során:

a)

a Felek előmozdítják a technológiatranszfert, amely az EU Fél felől a KA Félhez tartozó köztársaságok felé zajló tudásátadást célzó tudományos, szakmai és/vagy üzleti csereprogramok révén valósul meg;

b)

a Felek elismerik olyan mechanizmusok kialakításának jelentőségét, amelyek megerősítik és előmozdítják a közvetlen külföldi befektetéseket (FDI) a KA Félhez tartozó köztársaságokban, különösen az innovatív és csúcstechnológiai ágazatokban. Az EU Fél a legmagasabb szintű erőfeszítéseket teszi annak érdekében, hogy arra ösztönözze a területén található intézményeket és vállalkozásokat, hogy mozdítsák elő és részesítsék előnyben a KA Félhez tartozó köztársaságok intézményei és vállalkozásai felé irányuló technológiatranszfereket, oly módon, hogy lehetővé tegyék ezen országok számára egy életképes technológiai platform kialakítását;

c)

ehhez hasonlóan az EU Fél elősegíti és előmozdítja a kutatási és fejlesztési tevékenységek kialakítását célzó programokat Közép-Amerikában, a régió szükségleteinek – így többek között a gyógyszerekhez és az infrastruktúrához való hozzáférés, valamint az ott élő emberek fejlődéséhez szükséges technológiai fejlesztés – kielégítése érdekében.

56. cikk

A letelepedéssel, a szolgáltatások kereskedelmével és az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos együttműködés

1.   A Felek elismerik a műszaki együttműködés és segítségnyújtás jelentőségét a IV. rész III. címében (Letelepedés, szolgáltatások kereskedelme és elektronikus kereskedelem) szereplő kötelezettségvállalások teljesítésének elősegítése, és az annak alapján kialakított lehetőségek maximalizálása, valamint e Megállapodás célkitűzéseinek elérése tekintetében.

2.   Az együttműködés kiterjed a technikai segítségnyújtásra, a képzésre és a kapacitás-építésre, többek között a következő területeken:

a)

a KA Félhez tartozó köztársaságok szolgáltatóinak az EU Fél uniós szintű, nemzeti szintű és az alatti szabályozásaival és előírásaival kapcsolatos információk gyűjtésére és az azoknak való megfelelésre irányuló képességének javítása;

b)

a KA Félhez tartozó köztársaságok szolgáltatói exportkapacitásainak javítása, különös figyelemmel a kis- és középvállalkozások szükségleteire;

c)

az EU Fél és a KA Félhez tartozó köztársaságok szolgáltatói közötti kapcsolatok és párbeszéd elősegítése;

d)

a képesítési és előírásokkal kapcsolatos szükségletek kezelése azokban az ágazatokban, amelyekre vonatkozóan e Megállapodásban kötelezettségeket vállaltak;

e)

az információk és tapasztalatok cseréjének elősegítése, valamint technikai segítség nyújtása a nemzeti és regionális szabályok kialakítása és végrehajtása terén, amennyiben lehetséges;

f)

az EU Fél és a KA Félhez tartozó köztársaságok közötti befektetések előmozdítását célzó mechanizmusok, továbbá a KA Félhez tartozó köztársaságok befektetés-ösztönző ügynökségei befektetési képességeinek fokozása.

57. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatban

A Felek elismerik a technikai segítségnyújtás jelentőségét a kereskedelem technikai akadályainak területén, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek többek között a következő területeken:

a)

szakértelem, kapacitás-építés – beleértve a megfelelő infrastruktúrák kifejlesztését és megerősítését –, képzés és technikai segítség nyújtása a műszaki szabályozások, szabványosítás, megfelelőség-értékelés, akkreditáció és a metrológia területén. Ez magában foglalhat olyan tevékenységeket, amelyek elősegítik az Európai Unió előírásainak megértését és az azoknak való megfelelést, különösen kis- és középvállalkozások esetében;

b)

a kereskedelem technikai akadályaira vonatkozó szabályozás és eljárások harmonizációjának támogatása Közép-Amerikában, továbbá az áruk mozgásának elősegítése a régióban;

c)

a KA Félhez tartozó köztársaságok képviselői aktív részvételének előmozdítása a megfelelő nemzetközi szervezetek munkájában, a nemzetközi szabványok használata fokozásának céljával;

d)

információ, tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréje, e Megállapodás IV. része II. címének 4. fejezete (A kereskedelem technikai akadályai) végrehajtásának elősegítése érdekében. Ez magában foglalhat a kereskedelem elősegítését célzó programokat a 4. fejezet hatálya alá tartozó közös érdek által fedett területeken.

58. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a kormányzati közbeszerzések területén

A Felek elismerik az együttműködés és technikai segítségnyújtás jelentőségét a kormányzati közbeszerzések területén, és megállapodnak abban, hogy együttműködnek a következők szerint:

a)

az érintett Felek megállapodása alapján az intézményi együttműködés fokozása és a kormányzati közbeszerzésről szóló jogi szabályozásra vonatkozó információcsere elősegítése, adott esetben párbeszéd-mechanizmus megindításával;

b)

valamelyik Fél kérelmére kapacitás-építés és képzés biztosítása, beleértve a magánszektor képzését a versenyképes kormányzati közbeszerzések innovatív eszközeivel kapcsolatban;

c)

a közszféra, a magánszféra és a civil társadalom tekintetében nyilvánosság elérését célzó, e Megállapodás IV. részének V. címe (Kormányzati közbeszerzések) rendelkezéseire vonatkozó tevékenységek támogatása a KA Félhez tartozó köztársaságokban, összefüggésben az Európai Unió közbeszerzési rendszereivel, valamint a közép-amerikai ajánlattevők potenciális lehetőségeivel az Európai Unióban;

d)

a kormányzati közbeszerzésekkel kapcsolatos információk egyetlen hozzáférési pontja kifejlesztésének, kialakításának és működésének támogatása az egész közép-amerikai régió számára. Ez az egyetlen hozzáférési pont e Megállapodás IV. része V. címe (Kormányzati közbeszerzések) 212. cikke (1) bekezdésének d) pontjában, 215. cikke (4) bekezdésében és 223. cikke (2) bekezdésében meghatározottak szerint működik;

e)

az állami jogalanyok technológiai képességeinek javítása a központi szintű, központinál alacsonyabb szintű vagy egyéb ajánlatkérők tekintetében.

59. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a halászat és akvakultúra-ágazat területén

1.   A Felek elismerik a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés jelentőségét a halászati és akvakultúra-ágazat fenntartható fejlődése szempontjából. Az ilyen együttműködés célkitűzései különösen a következőket célozzák:

a)

a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása és a fenntartható halászati gazdálkodás előmozdítása;

b)

a halászati gazdálkodás bevált módszerek előmozdítása;

c)

az adatgyűjtés javítása, annak érdekében, hogy a legjobb rendelkezésre álló tudományos adatokat lehessen figyelembe venni az erőforrások értékelése és kezelése során;

d)

a monitoring, az ellenőrző és megfigyelő rendszer (MCS) megerősítése;

e)

az illegális, nem bejelentett és nem szabályozott halászat (IUU) elleni fellépés.

2.   Az együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:

a)

technikai szakértelem, támogatás és kapacitás-építés szolgáltatása a halászati erőforrások fenntartható kezelése érdekében, beleértve az alternatív halászat kifejlesztését is;

b)

információk, tapasztalatok és kapacitás-építés cseréje a halászati és akvakultúraágazat fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődése céljából. Különös figyelmet kell fordítani a kisüzemi és kisipari halászat és akvakultúra felelősségteljes fejlesztésére, valamint termékeik és tevékenységeik diverzifikálására, beleértve például a feldolgozóipar területét is;

c)

az intézményi együttműködés támogatása, és a halászati és akvakultúraágazatra vonatkozó jogi szabályozást érintő információk cseréjének elősegítése, beleértve valamennyi vonatkozó nemzetközi okmányt;

d)

a nemzetközi szervezeteken, illetve a nemzeti és regionális halászati gazdálkodási szervezeteken belül folyó együttműködés megerősítése, technikai segítség, így munkaértekezletek és tanulmányok biztosításával, annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzetközi jogi eszközök által szolgáltatott hozzáadott-érték jobb megértését a tengeri erőforrások helyes kezelésének elérésében.

60. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a kisüzemi termékek területén

A Felek elismerik az együttműködés jelentőségét azon programok tekintetében, amelyek előmozdítják a KA Félhez tartozó köztársaságokban gyártott kisüzemi termékeket segítő tevékenységeket, az e Megállapodásból származó előnyök elérése érdekében. Az együttműködés konkrétabban a következő területekre koncentrál:

a)

kapacitások fejlesztése a közép-amerikai kisüzemi termékek piacra jutási lehetőségeinek elősegítése céljából;

b)

az exportfejlesztésért felelős - különösen a kisüzemi termékek gyártásához és exportjához szükséges, városi és vidéki területeken található mikro-, kis- és középvállalkozásokat (a továbbiakban: az mkkv-k) támogató - közép-amerikai intézmények kapacitásainak építése, többek között az Európai Unió piacán kialakított vámeljárások és műszaki követelmények tekintetében;

c)

e kulturális termékek megőrzésének előmozdítása;

d)

a kisüzemi termékeket gyártó mkkv-k támogatásához szükséges infrastruktúra kifejlesztésének támogatása;

e)

kapacitás-építés a kisüzemi termékek előállítói üzleti teljesítményének javítása érdekében, képzési programok révén.

61. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a biotermékek területén

A Felek elismerik az együttműködési programok jelentőségét a KA Félhez tartozó köztársaságokban gyártott biotermékek számára az e Megállapodásból nyerhető előnyök fokozása tekintetében. Az együttműködés konkrétabban a következő területekre koncentrál:

a)

kapacitások fejlesztése a közép-amerikai biotermékek piacra jutási lehetőségeinek elősegítése céljából;

b)

az exportfejlesztésért felelős - különösen a biotermékek gyártásához és exportjához szükséges, városi és vidéki területeken található mkkv-k támogató - közép-amerikai intézmények kapacitásainak építése, többek között az Európai Unió piacán kialakított vámeljárások és műszaki követelmények tekintetében;

c)

a biotermékeket gyártó mkkv-k támogatásához szükséges infrastruktúra kifejlesztésének támogatása;

d)

kapacitás-építés a biotermékek előállítói üzleti teljesítményének javítása érdekében, képzési programok révén;

e)

együttműködés az Európai Unió piacán működő forgalmazói hálózatok fejlesztése érdekében.

62. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás élelmiszerbiztonsági, egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti ügyekben

1.   Az e területen folytatott együttműködés célja a Felek egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint állatjóléti kapacitásainak erősítése, annak érdekében, hogy fokozzák a másik Fél piacához való hozzáférést, megőrizve az emberek, állatok és növények védelme, illetve az állatjólét szintjét.

2.   Az együttműködés többek között a következő területekre terjedhet ki:

a)

az egészségügyi és növény-egészségügyi jogszabályok, illetve eljárások harmonizációjának támogatása Közép-Amerikában, valamint az áruk mozgásának elősegítése a régióban;

b)

a jogalkotás kialakításához és végrehajtásához, illetve az egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrző rendszerek (beleértve a mentesítési programokat, az élelmiszerbiztonsági rendszereket, a riasztásokat és az állatjólétet) kialakításához szükséges jogalkotási és műszaki kapacitásokkal kapcsolatos szakértelem biztosítása;

c)

a közép-amerikai intézményi és igazgatási kapacitások fejlesztésének és megerősítésének támogatása, mind regionális, mind országos szinten, az egészségügyi és növény-egészségügyi helyzet javítása érdekében;

d)

kapacitás-építés a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaságban az egészségügyi és növény-egészségügyi követelmények teljesítése érdekében, a másik Fél piacához való hozzáférés javítása céljából, fenntartva a védelem szintjét;

e)

tanácsadás és technikai segítség nyújtása az Európai Unió egészségügyi és növény-egészségügyi szabályozó rendszerével, illetve az Európai Unió piacán érvényes előírások végrehajtásával kapcsolatban.

3.   Az e Megállapodás IV. része II. címe (Áruk kereskedelme) 5. fejezetében (Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések) létrehozott egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság előterjeszti a munkaprogram kialakítása érdekében szükséges együttműködésre vonatkozó javaslatokat.

4.   A társulási bizottság felügyeli az e cikk alapján kialakított együttműködés folyamatát, és előterjeszti ennek eredményeit az egészségügyi és növény-egészségügyi albizottságnak.

63. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén

1.   A Felek elismerik az együttműködés és technikai segítségnyújtás jelentőségét a kereskedelem és a munka, illetve a kereskedelem és a környezetvédelem területén, az e Megállapodás IV. része VIII. címében (Kereskedelem és fenntartható fejlődés) szereplő célkitűzések elérése szempontjából.

2.   Az e Megállapodás III. része III. címében (Társadalmi fejlődés és társadalmi kohézió), valamint V. címében (Környezetvédelem, természeti katasztrófák és éghajlat-változás) szereplő tevékenységek elvégzése érdekében a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek, például technikai segítségnyújtási, képzési és kapacitás-építési cselekvések támogatása révén, többek között a következő területeken:

a)

a környezetvédelem és a tisztességes munkakörülmények elősegítését célzó kezdeményezések kialakításának támogatása, különösen a jogszerű és fenntartható kereskedelem előmozdítása révén, például tisztességes és etikus kereskedelmi rendszerek kialakításával, beleértve azokat is, amelyeket a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és az elszámoltathatóság jellemez, valamint a kapcsolódó címkézési és marketing kezdeményezések támogatása;

b)

a kereskedelemhez kapcsolódó, a Felek megállapodása szerinti együttműködési mechanizmusok előmozdítása, a jelenlegi és jövőbeli éghajlat-változásra vonatkozó nemzetközi szabályok végrehajtásának támogatása érdekében;

c)

a fenntarthatóan kezelt természeti erőforrásokból származó termékek kereskedelmének előmozdítása, többek között a vadvilágra és a halászatra vonatkozó hatékony intézkedések, valamint a jogszerűen és fenntarthatóan kitermelt fa tanúsítása révén. Különös figyelmet kell fordítani az olyan önkéntes és rugalmas mechanizmusokra, illetve marketingkezdeményezésekre, amelyek célja a környezeti szempontból fenntartható termelési rendszerek előmozdítása;

d)

az intézményi keretek, a politikák és programok kialakításának és végrehajtásának megerősítése, figyelemmel a többoldalú nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek és környezetvédelmi jogszabályoknak a Felek megállapodása szerinti végrehajtására, valamint a környezeti relevanciával bíró tiltott kereskedelem elleni küzdelmet célzó intézkedések kialakítása, többek között a végrehajtási tevékenységek és a vámügyi együttműködés révén;

e)

az intézményi keretek, a politikák és programok kialakításának és végrehajtásának megerősítése, figyelemmel a munkahelyen alkalmazott alapelvekre és jogokra (egyesülési szabadság, kollektív munkaügyi tárgyalások; a kényszermunka, gyermekmunka, munkavállalók hátrányos megkülönböztetésének tilalma), valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) megállapodásainak és munkaügyi szabályainak a Felek megállapodása szerinti végrehajtására;

f)

a fenntarthatósági felülvizsgálat módszertana és mérőszámai kialakításával kapcsolatos eszmecsere elősegítése és e Megállapodás IV. részének a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának közös felülvizsgálatára, felügyeletére és értékelésére vonatkozó kezdeményezések támogatása;

g)

a kereskedelmi és fenntartható fejlődést érintő kérdésekre vonatkozó intézményi kapacitások megerősítése, és az ilyen kérdések kapcsán a civil társadalommal folytatott eszmecsere megállapodás szerinti keretei megszervezésének és előmozdításának támogatása.

64. cikk

Ipari együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az ipari együttműködésnek elő kell mozdítania a közép-amerikai ipar és egyes ágazatok modernizációját és átstrukturálását, valamint a gazdasági szereplők közötti ipari együttműködést, a magánszektor olyan körülmények között történő megerősítésének célkitűzésével, amelyek előmozdítják a környezetvédelmet.

2.   Az ipari együttműködési kezdeményezések tükrözik a Felek által meghatározott prioritásokat. Emellett figyelembe veszik az ipari fejlesztés regionális szempontjait, és adott esetben előmozdítják a határon átnyúló partnerségeket. A kezdeményezéseik célja különösen megfelelő keretrendszer kialakítása a menedzsmentre vonatkozó know-how javítása, illetve az átláthatóság előmozdítása a piacok és az üzleti vállalkozásokra vonatkozó feltételek tekintetében.

65. cikk

Energia (beleértve a megújuló energiát is)

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy közös céljuk az együttműködés elősegítése az energia területén, különösen a fenntartható tiszta és megújuló energiaforrások, az energiatakarékossági technológiák, az energiahatékonyság, az elektromos áram vidéki elterjesztése és az energiapiacok regionális integrációja terén, valamint a Felek által megjelölt egyéb területeken, a hazai jogszabályoknak megfelelően.

2.   Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:

a)

az energiapolitika kialakítása és tervezése, beleértve a regionális jelentőségű összekapcsolt infrastruktúrákat, az energia-ellátás javítását és diverzifikálását, illetve az energiapiacok javítását, beleértve a tranzit, a szállítás és az elosztás elősegítését a KA Félhez tartozó köztársaságokban;

b)

menedzsment és képzés az energiaágazatban, valamint technológia és know-how átadása, beleértve az energia-előállítás folytán keletkező kibocsátásokra vonatkozó szabványokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatban folyamatban levő munkát is;

c)

az energiatakarékosság, energiahatékonyság, a megújuló energia és az energiatermelés, illetve fogyasztás környezeti hatásai vizsgálatának előmozdítása, különösen annak a biodiverzitásra, valamint az erdők és földek használatának változására gyakorolt hatását illetően;

d)

a tiszta fejlesztési mechanizmusok alkalmazásának előmozdítása az éghajlat-változással, illetve változékonyságával kapcsolatos kezdeményezések előmozdítása.

66. cikk

Bányászattal kapcsolatos együttműködés

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a bányászat területén, figyelemmel jogszabályaikra és belső eljárásaikra, valamint a fenntartható fejlődés szempontjaira, beleértve a környezetvédelmet és megőrzést is, olyan kezdeményezések révén, mint az információk, szakértők, tapasztalatok és fejlesztések cseréjének, valamint a technológiatranszfereknek az előmozdítása.

67. cikk

Tisztességes és fenntartható idegenforgalom

1.   A Felek elismerik az idegenforgalmi ágazat jelentőségét a helyi közösségek társadalmi és gazdasági fejlődése révén a szegénység csökkentése terén, valamint az abban rejlő jelentős gazdasági potenciált mindkét régió számára, a vállalkozások e területen való fejlesztése szempontjából.

2.   E célból megállapodnak abban, hogy előmozdítják a tisztességes és fenntartható idegenforgalmat, különösen a következők támogatása céljából:

a)

az idegenforgalom társadalmi-gazdasági hatásainak optimalizálását célzó politikák kialakítása;

b)

idegenforgalmi termékek kialakítása és megszilárdítása nem pénzügyi szolgáltatások, képzés, technikai segítségnyújtás és szolgáltatások biztosítása révén;

c)

a környezeti, kulturális és szociális szempontok integrálása az idegenforgalmi ágazat fejlesztésébe, beleértve mind a kulturális örökség, mind a természeti erőforrások védelmét;

d)

a helyi közösségek bevonása az idegenforgalmi fejlesztés folyamatába, különösen a falusi és közösségi idegenforgalom, illetve az ökoturizmus tekintetében;

e)

marketing és reklám stratégiák, az intézményi kapacitások és humán erőforrások fejlesztése, a nemzetközi előírások előmozdítása;

f)

a magán- és közszféra közötti együttműködés előmozdítása;

g)

menedzsment tervek kialakítása az országos és regionális idegenforgalom-fejlesztés tekintetében;

h)

az információs technológia előmozdítása az idegenforgalom területén.

68. cikk

Közlekedési együttműködés

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott együttműködés középpontjában a közlekedés és a kapcsolódó infrastruktúrák átstrukturálása és modernizációja áll, beleértve a határátlépéseket, valamint az utasok és áruk mozgásának előmozdítása és javítása, továbbá a városi, légi, tengeri, belvízi, vasúti és közúti közlekedési piacokhoz való jobb hozzáférés biztosítása a közlekedés-menedzsment műveleti és igazgatási szempontú finomítása, illetve a magas szintű működési előírások előmozdítása révén.

2.   Az együttműködés a következőkre terjedhet ki:

a)

a Felek politikáira vonatkozó információk cseréje, különös figyelemmel a városi közlekedésre és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatra és átjárhatóságra, valamint a közös érdek által fedett egyéb kérdésekre;

b)

a belvízi utak, közutak, vasutak, kikötők és repülőterek üzemeltetése, beleértve az egyes hatóságok közötti megfelelő együttműködést;

c)

az Európai Globális Navigációs Műholdrendszerre, illetve a városi tömegközlekedési központokra vonatkozó európai technológia átadására irányuló projektek;

d)

a biztonsági és környezetszennyezés-megelőzési előírások javítása, beleértve a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott együttműködést, a nemzetközi előírások jobb végrehajtása céljából;

e)

a légi és tengeri közlekedés fejlesztésének előmozdítását célzó tevékenységek.

69. cikk

Felelősségteljes kormányzás az adózás területén

Hatásköreiknek megfelelően a Felek javítják a nemzetközi együttműködést az adózás területén, annak érdekében, hogy elősegítsék a jogszerű adóbevételek beszedését és a felelősségteljes kormányzás általános és nemzetközileg elfogadott elvei hatékony végrehajtását célzó intézkedéseket alakítanak ki az adózásnak e Megállapodás II. része 22. cikkében meghatározott területén.

70. cikk

Mikro-, kis- és középvállalkozások

A Felek – elismerve a szegénység csökkentése és az álláslehetőségek megteremtése révén a társadalmi kohézióhoz való hozzájárulásukat – megállapodnak abban, hogy előmozdítják a vidéki és városi mkkv-k, illetve megfelelő szervezeteik versenyképességét és beágyazottságát a nemzetközi piacokon, többek között nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása, képzés és technikai segítségnyújtás biztosítása, valamint a következő együttműködésre irányuló intézkedések révén:

a)

technikai segítségnyújtás és egyéb vállalkozásfejlesztő szolgáltatások;

b)

a helyi és regionális intézményi keretek megerősítése, mkkv-k létrehozása és működtetése érdekében;

c)

az mkkv-k támogatása annak érdekében, hogy jelen tudjanak lenni az áruk és szolgáltatások helyi és nemzetközi szintű piacain, vásárokon és kereskedelmi utazásokon való részvétel, illetve a promóció egyéb mechanizmusai révén;

d)

a produktív összekapcsolást biztosító eljárások előmozdítása;

e)

a tapasztalatok és bevált módszerek cseréjének előmozdítása;

f)

a közös befektetések, partnerségek és üzleti hálózatok ösztönzése;

g)

az mkkv-k pénzügyi forrásokhoz való hozzáférése és az új finanszírozási mechanizmusok kialakítása előtt álló akadályok azonosítása és csökkentése;

h)

a technológia és tudástranszfer előmozdítása;

i)

az innováció, valamint a kutatás és fejlesztés támogatása;

j)

a minőségirányítási rendszerek alkalmazásának támogatása.

71. cikk

Együttműködés a mikrohitelezés és a mikrofinanszírozás területén

A Felek egyetértenek abban, hogy a jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a mikrofinanszírozás, beleértve a mikrohitel programokat is, önálló foglalkoztatást hoz létre, valamint a szegénység leküzdése és a gazdasági válság miatti sérülékenység csökkentése terén hatékony eszköznek bizonyult, mivel szélesebb körű részvételt tesz lehetővé a gazdaságban. Az együttműködés a következő területekre terjed ki:

a)

tapasztalatok és szakértelem cseréje az etikus bankok, illetve a szövetkezeti és önmenedzselt közösségközpontú bankok terén, valamint a mikrofinanszírozás fenntartható módszereinek megerősítése, beleértve az tanúsítási, monitoring és jóváhagyási programokat is;

b)

a mikrohitelhez való hozzáférés, a bankok és pénzügyi intézmények által nyújtott pénzügyi szolgáltatások elérésének előmozdításával, ösztönzők és kockázatkezelési programok révén;

c)

tapasztalatcsere a lakossági és etikus bankok létrehozását előmozdító politikák és alternatív jogalkotás terén.

VII.   CÍM

REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ

72. cikk

Együttműködés a regionális integráció területén

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e területen folytatott együttműködés minden szempontból megerősíti a közép-amerikai regionális integráció folyamatát, különösen a közös piac kialakítását és fejlesztését, a gazdasági unió fokozatos elérésének céljával.

2.   Az együttműködés támogatja a közép-amerikai integrációs folyamathoz kapcsolódó tevékenységeket, különösen a közös intézmények fejlesztését és megerősítését, annak érdekében, hogy azok hatékonyabbak, átvilágíthatóbbak és átláthatóbbak legyenek, valamint ezek intézményközi kapcsolatait.

3.   Az együttműködés megerősíti a civil társadalom bevonását az integrációs folyamatba, a Felek által megállapított feltételek mellet, és kiterjed a konzultációs mechanizmusok és figyelemfelhívó kampányok támogatására.

4.   Az együttműködés előmozdítja a közös politikák kialakítását és a jogi szabályozás harmonizációját, abban a mértékben, amelyben azokra vonatkoznak a közép-amerikai integrációs eszközök, beleértve az olyan gazdaságpolitikákat, mint a kereskedelmi, vámügyi, mezőgazdasági, energiaügyi, közlekedési, távközlési és versenypolitika, valamint a makrogazdaság-politika koordinációját többek között a monetáris politika, az adópolitika és a közfinanszírozás területén. Az együttműködés emellett előmozdíthatja az ágazati politikák koordinációját olyan területeken, mint a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem, a társadalmi kohézió, a biztonság, illetve a természeti kockázatok és katasztrófák megelőzése, és az azokra adott reakció. Különös figyelmet kell fordítani a nemi vonatkozásokra.

5.   Az együttműködés előmozdíthatja a közös infrastruktúrákba és hálózatokba történő befektetéseket, különösen a KA Félhez tartozó köztársaságok határain.

73. cikk

Regionális együttműködés

A Felek megállapodnak abban, hogy kihasználják az összes létező együttműködési eszközt az EU Fél és a KA Félhez tartozó köztársaságok közötti aktív együttműködés fejlesztését célzó tevékenységek előmozdítása érdekében, anélkül, hogy aláaknáznák az egymás közötti, a KA Félhez tartozó köztársaságok közötti és más, latin-amerikai vagy karibi országok és/vagy régiók közötti együttműködést az e Megállapodás hatálya alá tartozó területeken. A regionális és kétoldalú együttműködési tevékenységek esetében a kiegészítő jellegre kell törekedni.

VIII.   CÍM

KULTURÁLIS ÉS AUDIOVIZUÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS

74. cikk

Kulturális és audiovizuális együttműködés

1.   A Felek vállalják, hogy előmozdítják a kulturális együttműködést a kölcsönös kulturális megértés és a kiegyensúlyozott kulturális csere elősegítése érdekében, valamint a kulturális tevékenységek, áruk és szolgáltatások, illetve a művészek és kultúrával hivatásszerűen foglalkozó személyek áramlását, beleértve az EU Fél, illetve a KA Félhez tartozó köztársaságok egyéb civil társadalmi szervezeteit is, azok vonatkozó jogszabályainak megfelelően.

2.   A Felek ösztönzik a kultúrák közötti párbeszédet a magánszemélyek, a kulturális intézmények, illetve az EU Fél, és a KA Félhez tartozó köztársaságok civil társadalmát képviselő szervezetek között.

3.   A Felek ösztönzik az UNESCO keretében zajló együttműködést, a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében, többek között a kulturális kifejezésmódok sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek az EU Fél, illetve a KA Félhez tartozó köztársaságok általi ratifikációja és végrehajtása kapcsán tartott konzultációk révén. Az együttműködés kiterjed továbbá a kulturális sokszínűség előmozdítására, beleértve az őslakos népek kultúráját, illetve egyéb csoportok kulturális gyakorlatait is, közte az őslakos nyelvek oktatásával.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják az együttműködést az audiovizuális és médiaágazatokban, beleértve a rádiót és a sajtót, közös képzési, illetve audiovizuális fejlesztésre irányuló kezdeményezések, produkciós és terjesztési tevékenységek révén, többek között az oktatás és a kulturális területén.

5.   Az együttműködés a vonatkozó nemzeti szerzői jogi rendelkezéseknek és alkalmazandó nemzetközi megállapodásoknak megfelelően folyik.

6.   Az e területen folytatott együttműködés kiterjed továbbá többek között a természeti és (tárgyi és szellemi) kulturális örökség megőrzésére és előmozdítására, beleértve a kulturális örökség tiltott kereskedelmének megelőzését és az ellen való fellépést is, a nemzetközi eszközöknek megfelelően.

7.   Az e címhez kapcsolódó kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyv e Megállapodás mellékletét képezi.

IX.   CÍM

TUDÁSALAPÚ TÁRSADALOM

75. cikk

Információs társadalom

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy az információs és kommunikációs technológiák kulcságazatok egy modern társadalomban, és létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint az információs társadalomba való zökkenőmentes átmenet szempontjából. Az e területen folytatott együttműködés segíti az ésszerű szabályozási és technológiai keretek kialakítását, elősegíti e technológiák fejlődését, és olyan politikák kialakítását, amelyek segítenek a digitális szakadék csökkentésében és a humán erőforrások fejlesztésében, méltányos és globális hozzáférést biztosítanak az információs technológiákhoz, és maximalizálják az e technológiák felhasználását szolgáltatásnyújtás céljára. E tekintetben az együttműködés támogatja továbbá e politikák végrehajtását és az elektronikus kommunikációs rendszerek összekapcsolhatóságának fokozását.

2.   Az e területen folytatott együttműködés a következők előmozdítását célozza:

a)

párbeszéd és tapasztalatcsere az információs társadalommal összefüggő szabályozási és politikai kérdésekről, beleértve az olyan információs és kommunikációs technológiák felhasználását, mint az e-kormányzat, az e-tanulás és az e-egészségügy, illetve a digitális szakadék szűkítését célzó politikák;

b)

tapasztalatok és bevált módszerek cseréje az e-kormányzati alkalmazások kialakítása és felhasználása tekintetében;

c)

párbeszéd és tapasztalatcsere az e-kereskedelem, az elektronikus aláírás és a távmunka fejlődése kapcsán;

d)

információcsere a szabványok, a megfelelés-értékelés és a típusjóváhagyás terén;

e)

közös kutatási és fejlesztési projektek az információs és kommunikációs technológiák tekintetében;

f)

az akadémiai nagy sebességű hálózat használatának fejlesztése, vagyis hosszú távú megoldások keresése a REDClara hálózat önfenntartása érdekében.

76. cikk

Tudományos és technológiai együttműködés

1.   Az e területen folytatott együttműködés célja a tudományos, technológiai és innovációs kapacitások fejlesztése minden, a kutatási keretprogramok (a továbbiakban: a KKP-k) által fedett tevékenység tekintetében. Ennek érdekében a Felek belső szabályaikkal összhangban elősegítik a regionális szintű politikai párbeszédet, információcserét, valamint kutatási és fejlesztési szerveik részvételét a következő tudományos és technológiai együttműködési tevékenységekben:

a)

közös kezdeményezések a tudományos és technológiai kapacitás-építő programokra, valamint az európai kutatási és technológiai fejlesztési és bemutató programokra való figyelemfelhívás érdekében;

b)

a KKP-kben és az Európai Unió egyéb vonatkozó programjaiban való részvétel előmozdítását célzó kezdeményezések;

c)

közös kutatási tevékenységek a közös érdek által fedett területeken;

d)

közös tudományos találkozók az információcsere és a közös kutatási területek azonosítása érdekében;

e)

az olyan fejlett tudományos és technológiai tanulmányok előmozdítása, amelyek hozzájárulnak a Felek hosszú távú fenntartható fejlődéséhez;

f)

az állami és a magánszféra közötti kapcsolatok mélyítése, különös hangsúlyt fektetve a tudományos és technológiai eredmények nemzeti termelő rendszerekbe, illetve szociális politikákba történő integrálására, emellett pedig a környezetvédelmi szempontokat, és a tisztább technológiák használatának szükségességét is figyelembe kell venni;

g)

a tudományos együttműködés értékelése, és az eredmények elterjesztése;

h)

a technológia előmozdítása, terjesztése és átadása;

i)

segítségnyújtás a nemzeti innovációs rendszerek (a továbbiakban: a NIS) kialakításában, a technológia és az innováció fejlesztése érdekében, többek között a kis- és középvállalkozások felől érkező szükségletekre adandó megfelelő válaszok, illetve a helyi termelés elősegítése céljából; emellett kiválósági központok és csúcstechnológiai mátrixok kialakítása;

j)

az orvosi felhasználású nukleáris tudományra és technológiára vonatkozó képzés, kutatás, fejlesztés és alkalmazások előmozdítása, lehetővé téve a KA Félhez tartozó köztársaságok felé irányuló technológiatranszfert az egészségügy, különösen a radiológia és a radiodiagnosztikát és radioterápiás kezelést célzó nukleáris gyógyászat területén, valamint azokon a területeken, amelyeket a Felek együttesen a fennálló nemzetközi egyezményekkel és szabályozásokkal összhangban állapítanak meg, és helyeznek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség joghatósága alá.

2.   Különös hangsúlyt kell fektetni a humán képességek kiépítésére mint a tudományos és technológiai kiválóság hosszú távú alapjára, valamint a fenntartható kapcsolatok kialakítására a Felek tudományos és technológiai közösségei között, mind nemzeti, mind regionális szinten. Ennek érdekében a kutatók és a kutatási projektekben alkalmazott bevált módszerek cseréjét elő kell mozdítani.

3.   A Felek területén található kutatóközpontokat, felsőoktatási intézményeket és egyéb érdekelteket, beleértve az mkkv-kat is, szükség esetén be kell vonni ebbe az együttműködésbe.

4.   A Felek megállapodnak abban, hogy felhasználnak minden mechanizmust a magasan képzet human-erőforrások mennyiségének és minőségének növelésére, többek között képzés, együttműködő kutatás, ösztöndíjak és csereprogramok révén.

5.   A Felek előmozdítják saját jogalanyaik részvételét a másik Fél tudományos és technológiai programjaiban, a kölcsönös előnyöket szolgáló tudományos kiválóság előnyeinek elérése érdekében, összhangban a harmadik országok jogi személyeinek részvételére vonatkozó belső rendelkezéseikkel.

IV.   RÉSZ

KERESKEDELEM

I.   CÍM

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

77. cikk

Szabadkereskedelmi terület létrehozása és kapcsolat a WTO-megállapodással

1.   E Megállapodás Felei, az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994. évi GATT) XXIV. cikke, és a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) V. cikke értelmében szabadkereskedelmi területet hoznak létre.

2.   A Felek újólag megerősítik a WTO-megállapodás alapján egymással szemben fennálló (1) jogaikat és kötelezettségeiket.

78. cikk

Célkitűzések

E Megállapodás IV. részének célkitűzései a következők:

a)

a Felek között az áruk kereskedelmének kiterjesztése és diverzifikálása, a kereskedelem vám- és nem tarifális jellegű akadályainak csökkentése vagy megszüntetése révén;

b)

az áruk kereskedelmének megkönnyítése, különösen a vám és kereskedelmi könnyítések, szabványok, műszaki szabályozások és megfelelőség-értékelési eljárások, valamint az egészségügy és a növény-egészségügy tekintetében megállapított rendelkezések révén;

c)

a szolgáltatások kereskedelmének liberalizációja, a GATS V. cikke szerint;

d)

a regionális gazdasági integráció előmozdítása a vámeljárások, műszaki előírások, illetve az egészségügyi és a növény-egészségügyi intézkedések területén, az áruk forgalmának elősegítése érdekében a Felek között, illetve a Feleken belül;

e)

a befektetések növekvő áramlása számára kedvező környezet kialakítása, a Felek között a letelepedés feltételeinek javítása a megkülönböztetésmentesség elve alapján, továbbá a Felek közötti kereskedelem és befektetések elősegítése a közvetlen beruházásokhoz kapcsolódó folyó fizetések és tőkemozgások révén;

f)

a Felek kormányzati közbeszerzési piacainak hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitása;

g)

a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelme, a Felek között hatályban levő nemzetközi kötelezettségek szerint, annak érdekében, hogy biztosítsák az egyensúlyt a jogosultak jogai és a közérdek között, figyelemmel a Felek között fennálló különbségekre, és a régiók közötti technológiatranszfer előmozdítására;

h)

a szabad és tisztességes verseny előmozdítása a Felek gazdasági és kereskedelmi viszonyaiban;

i)

hatékony, tisztességes és kiszámítható vitarendezési mechanizmus kialakítása; valamint

j)

a nemzetközi kereskedelem és befektetések előmozdítása a Felek között, oly módon, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez, az együttműködés és közös munka révén.

79. cikk

Általánosan alkalmazandó fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e Megállapodás IV. részének alkalmazásában:

—   „Közép-Amerika”: a Costa Rica Köztársaság, a Salvadori Köztársaság, a Guatemalai Köztársaság, a Hondurasi Köztársaság, a Nicaraguai Köztársaság és a Panamai Köztársaság;

—   „vám”: bármely fajta olyan vám vagy díj, amelyet áruk behozatalára vagy azzal kapcsolatban vetnek ki, ideértve az ilyen behozatalra vagy azzal kapcsolatban bármely formában kivetett pótadót vagy pótdíjat. Nem minősül vámnak:

a)

a II. cím 1. fejezetének 85. cikke (Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása) alapján kivetett belső adóval megegyező díj;

b)

valamelyik Fél hazai jogszabálya alapján, és a II. cím 2. fejezete (Kereskedelmi jogorvoslatok) szerint kivetett vám;

c)

valamelyik Fél hazai joga szerint, és a II. cím 1. fejezetének 87. cikke alapján kivetett díj vagy egyéb teher;

—   „nap”: e Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában naptári nap, beleértve a hétvégeket és munkaszüneti napokat;

—   „Harmonizált Rendszer” vagy „HR”: a harmonizált áruleíró és kódrendszer, beleértve annak általános értelmezési szabályait, a szakaszokhoz kapcsolódó jegyzeteket és a fejezetekhez kapcsolódó jegyzeteket, ahogy azt a Felek saját vámjogukban szabályozzák és végrehajtják;

—   „jogi személy”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve bármely társaságot, trösztöt, személyegyesítő társaságot, közös vállalkozást, egyéni vállalkozást vagy egyesületet;

—   „intézkedés”: bármilyen cselekmény vagy mulasztás, beleértve a jogszabályokat, eljárásokat, előírásokat és gyakorlatokat;

—   „állampolgár”: az Európai Unió valamely tagállama vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság állampolgárságával rendelkező természetes személy, jogszabályaiknak megfelelően;

—   „személy”: természetes személy vagy jogi személy;

—   „preferenciális elbánás”: az e Megállapodás alapján egy származó termékre alkalmazandó vám.

II.   CÍM

ÁRUK KERESKEDELME

1.   FEJEZET

Nemzeti elbánás és az áruk piacra jutása

A.     SZAKASZ

Általános rendelkezések

80. cikk

Célkitűzés

A Felek fokozatosan liberalizálják árukereskedelmüket, e Megállapodás rendelkezéseinek és az 1994. évi GATT XXIV. cikkének megfelelően.

81. cikk

Hatály

Eltérő rendelkezés hiányában e fejezet rendelkezései a Felek közötti árukereskedelemre vonatkoznak.

B.     SZAKASZ

Vámok eltörlése

82. cikk

Az áruk osztályozása

A Felek közötti árukereskedelemben az áruk osztályozása a Felek vámtarifái szerint zajlik, összhangban a Harmonizált Rendszerrel.

83. cikk

Vámok eltörlése

1.   Valamennyi Fél eltörli a másik Fél származó termékeire kivetett vámjait, az I. mellékletben (Vámok eltörlése) található jegyzékek szerint. E fejezet alkalmazásában a „származó” kifejezés jelentése: a II. mellékletben (A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól) (2) szereplő származási szabályok hatálya alá tartozó.

2.   A vám alapértéke, amelyre az (1) bekezdés szerinti folyamatos csökkentéseket alkalmazni kell, valamennyi áru esetében a jegyzékben meghatározott mérték.

3.   Ha e Megállapodás hatálybalépését követően egy Fél bármikor csökkenti a legnagyobb kedvezményes vámtételét, akkor az említett vámtételt kell alkalmazni, feltéve hogy – és addig, ameddig – az alacsonyabb, mint az adott Fél jegyzéke szerint számított vámtétel.

4.   E Megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével a Felek – valamelyik Fél kérésére – konzultációt kezdenek annak érdekében, hogy felgyorsítsák és szélesebb körben alkalmazzák a közöttük alkalmazott importvámok eltörlését. A Felek által elfogadott arra vonatkozó megállapodás, hogy egy áru esetében felgyorsítják vagy szélesebb körben alkalmazzák a vám eltörlését, minden olyan vámtétel vagy szakaszolási kategória helyébe lép, amelyet az adott árura vonatkozó jegyzékük szerint határoztak meg.

84. cikk

A fennálló helyzet fenntartása

Egyik Fél sem emelhet fel bármely fennálló vámot és nem fogadhat el új vámot a másik Fél származó terméke tekintetében (3). Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy bármelyik Fél:

a)

a vámot egyoldalú csökkentést követően olyan szintre emelje, amely megfelel a jegyzékben foglalt szintnek;

b)

a WTO Vitarendezési Testülete által engedélyezett mértékben fenntartsa vagy felemelje a vámot; vagy

c)

a kizárt áruk tekintetében növelje a vámtételt, annak érdekében, hogy közös külső vámot érjen el.

C.     SZAKASZ

Nem tarifális intézkedések

85. cikk

Nemzeti elbánás

A másik Fél árui számára valamennyi Fél az 1994. évi GATT III. cikke – ideértve annak értelmező megjegyzéseit is – szerint biztosít nemzeti elbánást. Ebből a célból az 1994. évi GATT III. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek részét képezik (4).

86. cikk

Import- és exportkorlátozások

Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn tilalmat vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatala vagy bármely árunak a másik Fél területére irányuló kivitele vagy exportra történő értékesítése esetén, kivéve ha e Megállapodás eltérően rendelkezik, vagy összhangban van az 1994. évi GATT XI. cikkével és annak értelmező megjegyzéseivel. Ebből a célból az 1994. évi GATT XI. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit ebbe a megállapodásba foglalják és azok ennek részét képezik (5).

87. cikk

Díjak és egyéb import- és exportterhek

Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy az 1994. évi GATT VIII. 1. cikke és annak értelmező megjegyzései szerint minden díj és bármilyen jellegű teher (a vámok, a belső adónak megfelelő terhek vagy egyéb, az e fejezet 85. cikke szerint alkalmazott belső terhek kivételével, illetve a Felek hazai jogának megfelelően, és az e cím 2. fejezete (Kereskedelmi jogorvoslatok) szerint alkalmazott kiegyenlítő és dömpingellenes vám), amelyet az importra vagy exportra vagy azzal összefüggésben vetnek ki, összegében a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségére korlátozódjon, továbbá az ne jelentsen közvetett védelmet a belföldi áruknak, illetve ne minősüljön az import vagy az export fiskális célú megadóztatásának.

88. cikk

Az exportra vonatkozó vámok és adók

E Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában egyik Fél sem tarthat fenn és nem fogadhat el vámot vagy adót a másik Fél részére történő áruexportra vagy azzal összefüggésben.

D.     SZAKASZ

Mezőgazdaság

89. cikk

Mezőgazdasági exporttámogatások

1.   E cikk alkalmazásában az „exporttámogatások” kifejezés jelentése azonos a WTO mezőgazdasági megállapodása (a továbbiakban: a mezőgazdasági megállapodás) 1. cikke e) pontjában szereplő jelentéssel, beleértve azt az esetet is, ha e rendelkezést módosítják.

2.   A Felek közös célkitűzése, hogy a WTO-ban együttesen munkálkodjanak az exporttámogatások minden formájának párhuzamos megszüntetésén, valamint valamennyi, azokkal egyenértékű hatású exportintézkedésekre vonatkozó korlátozások kialakításán. E tekintetben az egyenértékű hatású exportintézkedések közé az exporthitelek, az exporthitel-garanciák és biztosítási programok, az exportáló állami kereskedelmi vállalkozások és az élelmiszersegély tartozik.

3.   Egyik Fél sem tart fenn, vezet be vagy vezet be újra olyan mezőgazdasági árukra vonatkozó exporttámogatásokat, amelyek a másik Fél területére szándékoznak szállítani, és amelyek:

a)

teljesen és haladéktalanul liberalizáltak az I. melléklet (Vámok eltörlése) szerint; vagy

b)

teljesen, de nem haladéktalanul liberalizáltak, és amelyekre e Megállapodás hatálybalépésével vámmentes kvóta vonatkozik az I. melléklet (Vámok eltörlése) szerint; vagy

c)

kedvezményes elbánás alá esnek, mint e Megállapodás értelmében a 0402 és 0406 vámtarifaszám alá tartozó termékek, amelyekre vámmentes kvóta vonatkozik.

4.   Ha a 3. cikk a)–c) pontjában leírt esetekben valamelyik Fél exporttámogatásokat tart fenn, vezet be vagy vezet be újra, az érintett/importáló Fél kiegészítő tételt alkalmazhat, amellyel az exporttámogatás visszatéríttetésig tartó időszakra megnöveli az ilyen áruk importjára vonatkozó vámot, vagy a legnagyobb kedvezményes vámtétel mértékéig, vagy az I. mellékletben (Vámok eltörlése) szereplő vámtétel mértékéig, attól függően, hogy melyik az alacsonyabb.

5.   Az átmeneti időszak alatt az I. melléklet (Vámok eltörlése) szerint teljesen liberalizált termékekre nézve, amelyekre e Megállapodás hatálybalépésével vámmentes kvóta nem vonatkozik, egyik Fél sem tart fenn, vezet be vagy vezet be újra exporttámogatásokat az átmeneti időszak végéig.

E.     SZAKASZ

Halászat, akvakultúra, kisüzemi termékek és biotermékek

90. cikk

Technikai együttműködés

A technikai együttműködés terén segítségnyújtásra irányuló intézkedések célja a halászati, akvakultúrához kapcsolódó, kisüzemi és biotermékek kereskedelmének fokozása a Felek között, ahogy e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 59., 60. és 61. cikkében szerepel.

F.     SZAKASZ

Intézményi rendelkezések

91. cikk

Az áruk piacra jutásával kapcsolatos albizottság

1.   A Felek e Megállapodással megalakítják az áruk piacra jutásával kapcsolatos albizottságot, a 348. cikk értelmében, és a XXI. mellékletnek (Albizottságok) megfelelően.

2.   Az albizottság feladatai közé tartozik:

a)

e fejezet helyes alkalmazásának és kezelésének ellenőrzése;

b)

fórum biztosítása e fejezet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos konzultációk tartásához;

c)

a Felek által előterjesztett, a vámok lebontásával, illetve áruknak a jegyzékbe való felvételével kapcsolatos javaslatok megvizsgálása;

d)

a hatáskörébe tartozó ügyekben a társulási bizottság részére megfelelő ajánlások előterjesztése; valamint

e)

A társulási bizottság által számára meghatározott bármely egyéb feladat.

2.   FEJEZET

Kereskedelmi jogorvoslatok

A.     SZAKASZ

Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések

92. cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek fenntartják az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: a dömpingellenes megállapodás) és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: az SCM-megállapodás), valamint a származási szabályokról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: a származási szabályokról szóló megállapodás) alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   Amennyiben a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések regionális és országos alapon is alkalmazhatók, a Felek biztosítják, hogy az ilyen dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedéseket nem alkalmazzák ugyanazon termék vonatkozásában párhuzamosan a regionális és országos hatóságok.

93. cikk

Átláthatóság és jogbiztonság

1.   A Felek megállapodnak arról, hogy a kereskedelmi jogorvoslatokat a WTO-követelményekkel teljes összhangban kell alkalmazni, és azoknak méltányos és átlátható rendszeren kell alapulniuk.

2.   Elismerve a jogbiztonság és a kiszámíthatóság gazdasági szereplők számára jelentett előnyeit, a Felek biztosítják, hogy a dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedésekről szóló hazai jogszabályaikat, amennyiben szükséges, teljes mértékben harmonizálják a WTO szabályaival, és azok a jövőben is harmonizáltak maradnak.

3.   A dömpingellenes megállapodás 6.9. cikkétől, illetve az SCM megállapodás 12.8. cikkétől függetlenül kívánatos, hogy a Felek gondoskodjanak arról, hogy az ideiglenes intézkedések elrendelését követően haladéktalanul teljes körűen és érdemben nyilvánosságra hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések alkalmazását, a dömpingellenes megállapodás 6.5. cikkének és az SCM megállapodás 12.4. cikkének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak írásban kell megtörténnie és az érdekelt felek számára kellő időt kell biztosítani érdekeik védelmére.

4.   Az érdekelt felek kérelmére a Felek biztosítják számukra a meghallgatás lehetőségét, annak érdekében hogy kifejthessék álláspontjukat a dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedésekkel kapcsolatos vizsgálat során. Ez nem késleltetheti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását.

94. cikk

A közérdek figyelembe vétele

Bármelyik Fél dönthet úgy, hogy a dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket nem alkalmazza, ha a vizsgálat során rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen megállapítható, hogy az ilyen intézkedések alkalmazása nem áll összhangban a közérdekkel.

95. cikk

Az alacsonyabb vám szabálya

Amennyiben valamely Fél úgy dönt, hogy dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámot vet ki, az ilyen vám összege nem haladhatja meg a dömpingkülönbözet vagy a kiegyenlíthető támogatások különbözetét, ugyanakkor kívánatos, hogy az a különbözetnél alacsonyabb legyen, amennyiben ez az alacsonyabb vám elegendőnek bizonyul a belföldi iparágnak okozott kár orvoslására.

96. cikk

Okozati összefüggés

A dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedések bevezetése érdekében, és a dömpingellenes megállapodás 3.5 cikkének, illetve az SCM megállapodás 15.5 cikkének megfelelően, a vizsgáló hatóságnak a dömpingelt behozatal és a belföldi ipar kára között fennálló okozati összefüggés vizsgálatának keretében el kell különítenie és meg kell különböztetnie a valamennyi ismert tényező által okozott hátrányos hatásokat a dömpingelt vagy támogatott import tényező által okozott hátrányos hatásoktól.

97. cikk

Összesített értékelés

Ha egynél több országból származó import egyidejűleg képezi dömpingellenes vagy kiegyenlítő vámokra vonatkozó vizsgálat tárgyát, az EU Fél vizsgáló hatósága köteles különös gondossággal megvizsgálni azt, hogy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság importjai hatásának összesített értékelése megfelelő-e az importált termékek és a hasonló belföldi termékek közötti verseny feltételeinek a fényében.

98. cikk

A vitarendezési eljárások kizárása

A Felek az e szakasz hatálya alá tartozó ügyekben nem alkalmazhatják az e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokat.

B.     SZAKASZ

Védintézkedések

B.1.   alszakasz

Általános rendelkezések

99. cikk

A védintézkedési eljárások lefolytatása

1.   A Felek biztosítják a védintézkedések iránti kérelemmel kapcsolatos eljárást szabályozó jogszabályaik, határozataik és döntéseik következetes, pártatlan és ésszerű kialakítását.

2.   Az e szakasz szerinti védintézkedési eljárások során a Felek a súlyos kár, vagy annak veszélye fogalmának meghatározását az illetékes vizsgáló hatóságra bízzák. E meghatározást a hazai jog által előírt mértékben rendes bíróság vagy közigazgatási bíróság felülvizsgálhatja.

3.   A Felek az e szakasz szerinti védintézkedési eljárások céljából méltányos, gyors, átlátható és hatékony eljárásokat alakítanak ki.

100. cikk

A halmozódás kizárása

Ugyanazon termék tekintetében ugyanabban az időben egyik Fél sem alkalmaz:

a)

e fejezet B.3. alszakasza (Kétoldalú védintézkedések) szerinti kétoldalú védintézkedést, valamint

b)

az 1994. évi GATT XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: a védintézkedésekről szóló megállapodás) vagy a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke szerinti intézkedést.

B.2.   alszakasz

Többoldalú védintézkedések

101. cikk

Általános rendelkezések

A Felek fenntartják az 1994. évi GATT XIX. cikke, a védintézkedésekről szóló megállapodás, a mezőgazdasági megállapodás 5. cikke, és származási szabályokról szóló megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

102. cikk

Átláthatóság

A 101. cikktől eltérve a másik Fél kérésére a vizsgálatot indító vagy védintézkedéseket elrendelni kívánó Fél haladéktalanul köteles írásban ad hoc tájékoztatást adni – ha releváns – a védintézkedéssel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezését érintő minden vonatkozó információról, az ideiglenes megállapításokról és a vizsgálat végleges megállapításairól.

103. cikk

A vitarendezési eljárások kizárása

A Felek az ezen alszakaszból következő WTO jogok és kötelezettségek tekintetében nem alkalmazhatják az e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokat.

B.3.   alszakasz

Kétoldalú védintézkedések

104. cikk

Kétoldalú védintézkedés alkalmazása

1.   A B.2. alszakasztól (Többoldalú védintézkedések) függetlenül, ha egy vámnak az e Megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében az egyik Fél származó termékét a másik Fél területére abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az a hasonló vagy közvetlenül versenyző árukat előállító belföldi iparágnak okozott súlyos károk alapvető oka, vagy ezzel fenyeget, akkor az importáló Fél elfogadhatja a megfelelő intézkedéseket, az ebben az alszakaszban meghatározott feltételek és eljárások szerint.

2.   Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő feltételek teljesülnek, az importáló Fél által alkalmazott védintézkedés csak a következők valamelyike lehet:

a)

az érintett termékre vonatkozó vámtétel az e Megállapodás szerinti további csökkentésének felfüggesztése; vagy

b)

a termék vámtételének olyan szintre emelése, amely nem haladja meg a következők közül az alacsonyabbat:

i.

a termékre vonatkozó hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel az intézkedés meghozatalának időpontjában; vagy

ii.

a termékre vonatkozó hatályos legnagyobb kedvezményes vámtétel az e Megállapodás hatálybalépésének napját közvetlenül megelőző napon.

3.   Olyan termékek esetében, amelyeket az e Megállapodás hatálybalépése előtt megadott tarifális preferenciák alapján e Megállapodás hatálybalépése előtt teljesen liberalizáltak, az EU Fél különös gondossággal vizsgálja azt, hogy a megnövekedett import a vámoknak az e Megállapodás szerint csökkentéséből vagy eltörléséből ered-e.

4.   A fenti intézkedések egyike sem alkalmazható az e Megállapodás által biztosított preferenciális vámmentes kvóták keretein belül.

105. cikk

Feltételek és korlátok

1.   Kétoldalú védintézkedés nem alkalmazható:

a)

olyan alkalmazási kört és időtartamot meghaladóan, amely a 104. vagy 109. cikkben leírt helyzet megelőzése vagy orvoslása érdekében szükséges lehet;

b)

két évnél hosszabb ideig. Ez az időszak legfeljebb további két évvel meghosszabbítható, ha az importáló Fél illetékes hatóságai az ebben az alszakaszban meghatározott eljárásokkal összhangban úgy döntenek, hogy az intézkedés 104. vagy 109. cikkben leírt helyzetek megelőzése vagy orvoslása érdekében továbbra is szükséges, feltéve hogy a védintézkedés teljes időszaka – az eredeti alkalmazással és a meghosszabbítással együtt – nem haladja meg a négy évet; vagy

c)

az átmeneti időszak lejártát követően, kivéve ha ehhez a másik Fél hozzájárul. Az „átmeneti időszak“ aaz e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától számított 10 évig terjedő időszak. Azon áruk esetében, amelyekre az intézkedést alkalmazó Fél I. mellékletben (Vámok eltörlése) található jegyzéke tízéves vagy hosszabb vámeltörlést állapít meg, az átmeneti időszak a vámeltörlés e jegyzékben az árura nézve megállapított időszaka és három év.

2.   Ha egy Fél megszünteti egy kétoldalú védintézkedés alkalmazását, a vámtétel az a vámtétel lesz, amely a Fél jegyzéke szerint az intézkedés hiányában hatályban lett volna.

106. cikk

Ideiglenes intézkedések

Kritikus körülmények esetén, amikor a késedelem nehezen orvosolható kárt okozna, egy Fél e fejezet 116. cikke (1) bekezdésében szereplő előírásoknak való megfelelés nélkül ideiglenes kétoldalú védintézkedést alkalmazhat, ha egyértelmű bizonyítékok alapján előzetesen megállapítja, hogy a másik Féltől származó termék behozatala a vámoknak az e Megállapodás szerinti csökkentése vagy eltörlése következtében növekedett meg, és ez az behozatal a 104. vagy 109. cikkben leírt helyzetet okoz vagy azzal fenyeget. Az ideiglenes intézkedés tartama a kétszáz napot nem haladhatja meg, és ez alatt a Fél köteles megfelelni a B.4. alszakaszban (A kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó eljárási szabályok) meghatározott vonatkozó eljárási szabályoknak. A Fél köteles haladéktalanul visszatéríteni minden olyan vámnövekedést, amelyről a B.4. alszakaszban meghatározott vizsgálat nem állapítja meg, hogy az megfelel a 104. cikk követelményeinek. Bármely ideiglenes intézkedés időtartama beleszámít a 105. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott időtartamba. Az érintett importáló Fél a másik érintett Felet az ilyen ideiglenes intézkedés meghozataláról értesíti, és vizsgálat céljából haladéktalanul a társulási bizottság elé terjeszti az ügyet, ha a másik Fél ezt kéri.

107. cikk

Kompenzáció és a koncesszió felfüggesztése

1.   A kétoldalú védintézkedést alkalmazó Fél köteles azzal a másik Féllel konzultációt folytatni, amelynek termékei az intézkedés hatálya alá esnek, annak érdekében, hogy kölcsönösen megegyezzenek a megfelelő kereskedelmi liberalizációs kompenzációról olyan koncessziók formájában, amelyek lényegileg egyenértékű kereskedelmi hatásokkal járnak. A Fél legkésőbb a kétoldalú védintézkedés alkalmazását követő harminc napon belül lehetőséget biztosít ilyen konzultációkra.

2.   Ha az (1) bekezdés szerinti konzultációk eredményeként harminc napon belül nem születik megállapodás a kereskedelmi liberalizációs kompenzációról, akkor az a Fél, amelynek termékei a védintézkedés hatálya alá esnek, felfüggesztheti a lényegileg egyenértékű koncessziók alkalmazását a védintézkedést alkalmazó Féllel szemben.

108. cikk

A két intézkedés közötti időtartam

Az ezen alszakaszban szereplő védintézkedés nem alkalmazható olyan termék importjára, amely korábban ilyen intézkedés hatálya alá esett, kivéve, ha eltelt annyi idő, amely megegyezik annak az időtartamnak a felével, amelynek során a védintézkedést a közvetlenül megelőző időtartamra alkalmazták.

109. cikk

Legkülső régiók

1.   Amennyiben a KA Félhez tartozó egy vagy több köztársaságból származó terméket az EU Fél egy vagy több legkülső régiójába olyan megnövekedett mennyiségben és olyan feltételek mellett importálják, hogy az az EU Fél érintett legkülső régiója vagy régiói gazdasági helyzetének súlyos rosszabbodását okozza vagy azzal fenyeget, akkor az EU Fél alternatív megoldások vizsgálatát követően kivételesen elfogadhat az érintett régió(k) területére korlátozódó védintézkedéseket.

2.   Az (1) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül az ezen alszakaszban megállapított, a kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó egyéb szabályok alkalmazhatóak az e cikk alapján elfogadott bármely védintézkedésre.

3.   A társulási tanács megvitathatja, hogy a KA Félhez tartozó köztársaságok különlegesen elmaradott régiói gazdasági helyzetének súlyos rosszabbodása vagy ennek veszélye esetén ez a cikk ezekre a régiókra is alkalmazható legyen.

B.4.   alszakasz

A kétoldalú védintézkedésekre vonatkozó eljárási szabályok

110. cikk

Alkalmazandó jog

A kétoldalú védintézkedések alkalmazásánál az illetékes vizsgáló hatóságnak meg kell felelnie ezen alszakasz rendelkezéseinek, a nem ezen alszakasz hatálya alá tartozó esetekben pedig az illetékes vizsgáló hatóság a hazai jogszabályai szerint megállapított szabályokat alkalmazza.

111. cikk

Eljárás megindítása

1.   Az egyes Felek hazai jogának megfelelően az illetékes vizsgáló hatóság a védintézkedési eljárást megindíthatja hivatalból, az Európai Unió egy vagy több tagállamától kapott információk alapján, vagy a hazai jogban meghatározott szervezetek írásbeli kérelmére. Amennyiben az eljárást írásbeli kérelem alapján indították meg, a kérelmet benyújtó szervezetnek igazolnia kell, hogy az importált áruhoz hasonló vagy azzal közvetlenül versenyző árut előállító belföldi iparág képviselője.

2.   Az írásbeli kérelmek benyújtását követően azokat a bizalmas információk kivételével nyilvános betekintésre haladéktalanul elérhetővé kell tenni.

3.   A védintézkedési eljárás megindításakor az illetékes vizsgáló hatóság közleményt tesz közzé az eljárás megindításáról a Fél hivatalos lapjában. A közlemény adott esetben megnevezi az írásbeli kérelmet benyújtó szervezetet, az eljárás tárgyát képező árut, az alszámot és vámtarifaszámot, amely alá besorolták, az elvégzendő meghatározás jellegét és idejét, a nyilvános meghallgatás idejét és helyét, vagy azt az időtartamot, amelynek során az érdekelt felek szóbeli meghallgatást kérhetnek az illetékes hatóságtól, azt az időtartamot, amely alatt az érdekelt felek írásban kifejthetik álláspontjukat és információkat terjeszthetnek elő, azt a helyet, ahol az írásbeli kérelem és az eljárás során benyújtott nem bizalmas dokumentumok megvizsgálhatók, valamint a további tájékoztatás érdekében megkereshető hivatal nevét, címét és telefonszámát.

4.   Az olyan szervezet írásbeli kérelme alapján megindított védintézkedési eljárás esetén, amely azt állítja, hogy a belföldi iparág képviselője, az illetékes hatóság csak azt követően teszi közzé a (3) bekezdés által előírt közleményt, hogy gondosan megvizsgálta, hogy az írásbeli kérelem megfelel-e hazai jogi előírásainak.

112. cikk

Vizsgálat

1.   Valamely Fél csak az illetékes hatósága által az ezen alszakaszban megállapított eljárások szerint lefolytatott vizsgálatot követően alkalmazhat védintézkedést. E vizsgálat magában foglal egy megfelelő nyilvános közzétételt minden érdekelt fél részére és nyilvános meghallgatásokat vagy más olyan megfelelő módszereket, amelyek lehetővé teszik az importőröknek, az exportőröknek és más érdekelt feleknek, hogy bizonyítékaikat és véleményüket ismertessék, beleértve annak lehetőségét, hogy más felek álláspontjára válaszolhassanak.

2.   Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy illetékes hatóságai a kezdeményezéstől számított tizenkét hónapon belül befejezzék az ilyen vizsgálatot.

113. cikk

A kár és az okozati összefüggés bizonyítása

1.   Az eljárás lefolytatása során az illetékes vizsgáló hatóság valamennyi, releváns, objektív és számszerűsíthető jellegű, a belföldi ipar helyzetével összefüggő tényezőt értékel, különösen az érintett áru importja növekedésének mértékét és arányát, abszolút értékben vagy a belföldi termeléshez képest, a belföldi piacon a megnövekedett import piaci részesedését, az értékesítések, a termelés, a termelékenység, kapacitáskihasználás, a nyereségek és veszteségek, valamint a foglakoztatás szintjének változásait.

2.   Annak meghatározása, hogy a megnövekedett import a 104. vagy 109. cikkben leírt helyzetek bekövetkezését okozta, vagy ezzel fenyeget, csak akkor tehető meg, ha a vizsgálat objektív bizonyítékok alapján bemutatja, hogy egyértelmű okozati összefüggés áll fenn az érintett áru megnövekedett importja és a 104. vagy 109. cikkben leírt helyzetek között. Amennyiben a megnövekedett importtól eltérő tényezők ugyanebben az időben okozták a 104. vagy 109. cikkben leírt helyzeteket, ilyen kár vagy a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodása nem tulajdonítható a megnövekedett importnak.

114. cikk

Meghallgatások

Az egyes eljárásokban az illetékes vizsgáló hatóság:

a)

ésszerű határidővel kitűzött nyilvános meghallgatást tart, annak érdekében, hogy lehetővé tegye valamennyi érdekelt fél és fogyasztói szervezet számára, hogy személyesen vagy képviselője útján megjelenjen, bizonyítékokat terjesszen elő, és kifejtse álláspontját a súlyos kárral vagy annak fenyegetésével, illetve a megfelelő jogorvoslatokkal kapcsolatban; vagy

b)

lehetőséget biztosít valamennyi érdekelt fél számára álláspontja kifejtésére, amennyiben ezek az eljárás megindításáról szóló közleményben meghatározott határidőn belül írásbeli kérelmet nyújtottak be, amelyből kitűnik, hogy a vizsgálat eredménye őket feltehetően ténylegesen érinti, és különös okok indokolják szóbeli meghallgatásukat.

115. cikk

Bizalmas információk

Bármely olyan információt, amely természeténél fogva bizalmas, vagy amelyet bizalmas alapon nyújtottak ennek indokát bemutatva, az illetékes vizsgáló hatóságnak így kell kezelnie. Az ilyen információt nem lehet felfedni az azt szolgáltató Fél engedélye nélkül. A bizalmas információt szolgáltató feleket fel lehet kérni nem bizalmas összefoglaló nyújtására, vagy – amennyiben e felek jelzik, hogy az ilyen információ nem összefoglalható – azon okok ismertetésére, amelyek miatt nem készíthető összefoglaló. Mindazonáltal, ha az illetékes vizsgáló hatóság úgy találja, hogy a bizalmas kezelés iránti kérelem nem indokolt, és ha az érintett fél nem kívánja az információ nyilvánosságra hozatalát vagy nem kíván felhatalmazást adni annak általánosított vagy összefoglalt formában való felfedéséhez, a hatóság figyelmen kívül hagyhatja ezeket az információkat, kivéve, ha megfelelő forrásokból kielégítő bizonyságot szerez az információ helytállóságáról.

116. cikk

Értesítés és közzététel

1.   Amennyiben valamely Fél úgy véli, hogy a 104. vagy 109. cikkben meghatározott körülmények fennállnak, vizsgálat céljából haladéktalanul a társulási bizottság elé terjeszti az ügyet. A társulási bizottság bármilyen, a felmerült körülmények orvoslásához szükséges ajánlást tehet. Amennyiben a társulási bizottság az ügy előterjesztését követő harminc napon belül nem tesz a körülmények orvoslását célzó ajánlást, vagy más kielégítő megoldás nem születik, az importáló Fél ezen alszakasz szerint elfogadhatja a körülmények orvoslását célzó megfelelő intézkedéseket.

2.   Az illetékes vizsgáló hatóság az exportáló Fél rendelkezésére bocsát minden releváns információt, így a megnövekedett import által okozott kár vagy a gazdasági helyzet súlyos rosszabbodásának bizonyítékát, az érintett termék és a javasolt intézkedések pontos leírását, az alkalmazás javasolt időpontját és várható tartamát.

3.   Az illetékes vizsgáló hatóság emellett közzéteszi a releváns ténybeli és jogkérdésekkel kapcsolatos megállapításait, valamint indokolással ellátott következtetéseit a Fél hivatalos lapjában, beleértve az importált áru, illetve azon helyzet leírását is, amely a 104. vagy 109. cikk értelmében az intézkedések alkalmazását megalapozta, továbbá az ilyen helyzet és a megnövekedett import közötti okozati összefüggés leírását, illetve az intézkedések formáját, szintjét és időtartamát is.

4.   Az illetékes vizsgáló hatóság nem hozhat nyilvánosságra egy vállalkozással kapcsolatban olyan bizalmas információkat érintő adatokat, amelyek esetlegesen az eljárás során keletkeztek.

3.   FEJEZET

Vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése

117. cikk

Célkitűzések

1.   A Felek elismerik a vámügyi együttműködés és a kereskedelem könnyítése jelentőségét a fejlődő globális kereskedelmi környezetben. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik az együttműködést ezen a területen, annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy a vonatkozó jogszabályok és eljárások, illetve a megfelelő közigazgatási szervek igazgatási kapacitásai megfeleljenek a hatékony ellenőrzés és a kereskedelem megkönnyítése előmozdítása célkitűzéseinek, továbbá elősegítsék a KA Félhez tartozó köztársaságok fejlődését és regionális integrációját.

2.   A Felek elismerik, hogy a legitim közpolitikai célkitűzések, így a biztonsági és a csalás megelőzésével kapcsolatos célkitűzések semmiképpen nem veszélyeztethetők.

118. cikk

Vámügyi és kereskedelemmel kapcsolatos eljárások

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó vámügyi jogszabályaik, rendelkezéseik és eljárásaik a következőkön alapulnak:

a)

a vámügyekben alkalmazandó nemzetközi okmányok és előírások, beleértve a WCO a globális kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeretét és a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezményt;

b)

a jogszerű kereskedelem védelme és megkönnyítése a vámügyi jogszabályokban meghatározott előírások hatékony végrehajtása és az azoknak való megfelelés révén;

c)

olyan jogszabályok, amelyek nem tartalmaznak szükségtelen és hátrányos megkülönböztetéssel járó terheket, biztosítékokat nyújtanak a vámcsalásokkal szemben, és gondoskodnak a magas szintű megfelelés további megkönnyítéséről;

d)

modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a kockázatelemzést, az áruk egyszerűsített beléptetését és kiadását, a kiadást követő ellenőrzéseket és belső ellenőrzési módszereket;

e)

kötelező érvényű határozatok rendszere a vámügyekben, különösen a tarifális besorolásokkal és származási szabályokkal kapcsolatban, a Felek jogszabályaiban lefektetett szabályok szerint;

f)

a rendszerek folyamatos fejlesztése, beleértve az információs technológián alapuló rendszereket is, a vámhatóságok és egyéb kapcsolódó közintézmények közötti elektronikus adatcsere megkönnyítése érdekében;

g)

az azt biztosító szabályok, hogy a vámszabályok és eljárási előírások kismértékű megsértéséért kiszabott szankciók arányosak és megkülönböztetésmentesek, valamint alkalmazásuk során nem történik indokolatlan késedelem;

h)

ésszerű, és összegükben az adott ügylet kapcsán nyújtott szolgáltatás összegére korlátozódó díjak, amelyeket nem ad valorem alapon számítanak. A díjak nem alkalmazhatók konzuli szolgáltatások esetében; valamint

i)

a szállítás előtti áruvizsgálatról szóló WTO-megállapodásban meghatározott kötelező szállítás előtti áruvizsgálatra, illetve a célállomáson a vámkezelés előtt magántársaságok által végzett egyéb kötelező vizsgálatra vonatkozó előírások megszüntetése.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó vámügyi jogszabályaik, rendelkezéseik és eljárásaik a lehető legnagyobb mértékben a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény – módosított formájában (a továbbiakban: a felülvizsgált kiotói egyezmény) – és mellékletei lényeges elemein alapulnak.

3.   A munkamódszerek javításának, illetve a műveletek hátrányos megkülönböztetéstől való mentességének, áttekinthetőségének, hatékonyságának, teljességének és számon kérhetőségének a biztosítása érdekében a Felek:

a)

a lehető legnagyobb mértékben lépéseket tesznek a vámhatóságok és egyéb kapcsolódó közintézmények által előírt adatok és dokumentációk számának csökkentése, azok egyszerűsítése és egységesítése érdekében;

b)

ahol lehetséges egyszerűsítik az áruk vámkezelésével és kiadásával kapcsolatos követelményeket és formalitásokat;

c)

biztosítják a behozatalt, a kivitelt és a tranzitárukat érintő vámigazgatási intézkedések, rendelkezések és határozatok elleni fellebbezési jogot lehetővé tevő, hatékony, gyors, megkülönböztetésmentes és könnyen hozzáférhető eljárásokat, az egyes Felek jogszabályainak megfelelően. A díjaknak – adott esetben – arányban kell állniuk a fellebbezési eljárások költségeivel; valamint

d)

intézkedések alkalmazásával gondoskodnak az integritás lehető legmagasabb szintjének fenntartásáról.

4.   A Felek biztosítják, hogy a vámügynökökre vonatkozó szabályozás átlátható és arányos szabályokon alapul. Amennyiben valamelyik Fél a vámügynökök kötelező igénybevételét írja elő, a jogi személyek igénybe vehetik az illetékes hatóság által engedélyezett, cégen belüli vámügynökeiket. E rendelkezés nem sérti a Felek többoldalú tárgyalások során képviselt álláspontját.

119. cikk

Tranzitforgalom

1.   A Felek biztosítják a tranzitforgalom szabadságát területeiken keresztül, a 1994. évi GATT V. cikkében megfogalmazott elveknek megfelelően.

2.   Bármely korlátozásnak, ellenőrzésnek vagy előírásnak jogszerű közpolitikai célt kell szolgálnia és megkülönböztetésmentesnek, arányosnak és egységesen alkalmazottnak kell lennie.

3.   A törvényes vámellenőrzés és a tranzitforgalomban résztvevő áruk felügyeletének sérelme nélkül a Felek a bármely Fél területére irányuló vagy onnan kiinduló tranzitforgalom számára legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint a saját területükön keresztülmenő tranzitforgalomnak.

4.   A 1994. évi GATT V. cikkében megfogalmazott elveknek megfelelően a Felek olyan szabályozást tartanak fenn, amely lehetővé teszi a tranzitforgalmat vámok, tranzitvámok vagy más, a tranzitot terhelő díj kivetése nélkül, kivéve a szállítást terhelő díjakat és a tranzittal járó igazgatási költségekkel vagy a nyújtott szolgáltatásokkal arányos díjakat, megfelelő garancia nyújtása mellett.

5.   A Felek előmozdítják és végrehajtják a regionális tranzit-megállapodásokat, a kereskedelem akadályainak csökkentése érdekében.

6.   A Felek biztosítják az együttműködést és a koordinációt valamennyi, a területükön található érintett hatóság és ügynökség között, a tranzitforgalom megkönnyítése és a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása érdekében.

120. cikk

Kapcsolatok az üzleti közösséggel

A Felek megállapodnak a következőkben:

a)

biztosítják, hogy valamennyi jogszabály, eljárás, továbbá díj és illeték, valamint szükséges kiegészítő információ nyilvánosan elérhető, a lehetőségek mértékéig elektronikus eszközökön keresztül.

A Felek közzéteszik a vonatkozó adminisztratív jellegű közleményeket, beleértve az előírásokat és árubeléptetési eljárásokat, a vámhivatalok munkaidejét és működési eljárásait, valamint az információs szolgáltatások elérési pontjait;

b)

az érdekelt felek képviselőivel a vámügyi jogszabályi javaslatokkal és eljárásokkal kapcsolatban időszerű és rendszeres konzultációk megtartása szükséges. Ennek érdekében az egyes Feleknek megfelelő és rendszeres konzultációs mechanizmusokat kell kidolgozniuk;

c)

ésszerű időtartamot hagynak az új vagy módosított jogszabályok, eljárások, valamint díjak és illetékek közzététele, valamint hatálybalépése között (6);

d)

ösztönzik a gazdasági szereplőkkel folytatott együttműködést a nem önkényes és nyilvánosan hozzáférhető eljárások – például a WCO által kihirdetett egyetértési megállapodásokon alapuló egyetértési megállapodások – igénybevételével; valamint

e)

annak biztosításában, hogy vámügyi és egyéb kapcsolódó követelményeik és eljárásaik folyamatosan kielégítik a kereskedő közösség igényeit, a legjobb gyakorlatokat alkalmazzák, és a kereskedelmet továbbra is a lehető legkisebb mértékben korlátozzák.

121. cikk

Vámérték-megállapítás

A Felek közötti kölcsönös kereskedelemre alkalmazott vámérték meghatározásának szabályait az 1994. évi általános vám- és kereskedelmi egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: a vámértékegyezmény) tartalmazza.

122. cikk

Kockázatértékelés

A Felek kockázatértékelési rendszereket alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik vámhatóságaik számára felügyeleti tevékenységeiknek a magas kockázatú árukra történő összpontosítását, és megkönnyítik az alacsony kockázatú áruk vámkezelését és mozgását.

123. cikk

Vámügyekkel, a kereskedelem könnyítésével és származási szabályokkal foglalkozó albizottság

1.   A Felek e Megállapodással megalakítják a vámügyekkel, a kereskedelem könnyítésével és származási szabályokkal foglalkozó albizottságot, a 348. cikk értelmében, és a XXI. mellékletnek (Albizottságok) megfelelően.

2.   Az albizottság feladatai közé tartozik:

a)

e Megállapodás e fejezete és II. melléklete (A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól) átültetésének és végrehajtásának figyelemmel kísérése;

b)

fórum biztosítása a vámokkal kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatos konzultációra és azok megvitatására, beleértve különösen a vámeljárásokat, a vámérték-megállapítást, vámszabályozást, a vámnómenklatúrát, a vámügyi együttműködést, és a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtást vámügyekben;

c)

fórum biztosítása a származási szabályokkal és a közigazgatási együttműködéssel kapcsolatos valamennyi kérdéssel kapcsolatos konzultációra és azok megvitatására;

d)

a vámeljárások, a vámügyekben való kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás, a származási szabályok és a közigazgatási együttműködés fejlesztésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos együttműködés fokozása;

e)

a származási szabályok módosítására vonatkozó kérelmek kezelése, és az elemzések és ajánlások eredményeinek előterjesztése a társulási bizottság elé;

f)

az e Megállapodás II. mellékletében (A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól) meghatározott feladatok és funkciók ellátása;

g)

az együttműködés fokozása a kapacitás-építés és a technikai segítségnyújtás területén; valamint

h)

A társulási bizottság által számára meghatározott egyéb feladat.

3.   A Felek megállapodhatnak abban, hogy ad hoc találkozókat tartanak a vámügyi együttműködéssel, a származási szabályokkal vagy a kölcsönös közigazgatási segítségnyújtással kapcsolatban.

124. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a vámügyekben és a kereskedelem könnyítése területén

Az e fejezet végrehajtásához szükséges intézkedéseket e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 53. és 54. cikke állapítja meg.

4.   FEJEZET

A kereskedelem technikai akadályai

125. cikk

Célkitűzések

1.   E fejezet célja az áruk kereskedelmének megkönnyítése és fokozása a Felek közötti kereskedelem szükségtelen akadályainak azonosítása, megelőzése és felszámolása révén, ami a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: a TBT-megállapodás) szerinti műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások kidolgozása, elfogadása és alkalmazása révén valósulhat meg.

2.   A Felek vállalják, hogy együttműködnek a Feleken belüli regionális integráció megerősítésében a kereskedelem technikai akadályaival összefüggő kérdésekben.

3.   A Felek vállalják, hogy a kereskedelem technikai akadályaival összefüggő kérdésekben műszaki kapacitást alakítanak ki, illetve erősítik azt, hogy elősegítsék az egymás piacaira való belépést.

126. cikk

Általános rendelkezések

A Felek újólag megerősítik a TBT-megállapodásban meghatározott, egymással szemben fennálló jogaikat és kötelezettségeiket, amelyeket e Megállapodásba foglalnak, és amelyek ennek részét képezik. A Felek különös figyelmet fordítanak a TBT-megállapodás különleges és differenciált elbánásról szóló 12. cikkére.

127. cikk

Hatály és alkalmazási kör

1.   Ez a fejezet a TBT-megállapodásban meghatározott olyan műszaki előírások, szabványok és megfelelőségértékelési eljárások előkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozik, amelyek érinthetik a Felek közötti árukereskedelmet.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, ez a fejezet nem vonatkozik az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás (a továbbiakban: az SPS-megállapodás) A. mellékletében meghatározott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekre, sem a kormányszervek által készített beszerzési műszaki előírásokra, a kormányszervek termelési és fogyasztási szükségletei vonatkozásában, amelyeket e Megállapodás IV. részének V. címe (Kormányzati közbeszerzések) szabályoz.

128. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában a TBT-megállapodás 1. mellékletében található meghatározásokat kell alkalmazni.

129. cikk

Műszaki előírások

A Felek megállapodnak abban, hogy a TBT-megállapodásban szereplő helyes szabályozási gyakorlatokat a lehető legjobban kihasználják. A Felek különösen a következőkben állapodnak meg:

a)

a műszaki előírások alapjaként a vonatkozó nemzetközi szabványokat használják, ideértve a megfelelőségértékelési eljárásokat, kivéve, ha ezek a nemzetközi szabványok a kitűzött jogszerű célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek minősülnek, és ha a nemzetközi szabványokat nem használták alapként, a másik Fél kérésére válaszolva magyarázatot adnak arra, hogy ezeket a szabványokat miért ítélték a célok elérésére nézve nem hatékony vagy nem megfelelő eszköznek;

b)

előmozdítják a regionális műszaki előírások fejlesztését, illetve azt, hogy ezek felváltják a nemzeti műszaki előírásokat, a Felekkel folytatott, illetve a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében;

c)

a műszaki előírásokra vonatkozó továbbfejlesztett információkat a másik Fél iparágai számára átadó mechanizmusok létrehozása (például nyilvánosan elérhető honlap útján történő információszolgáltatás révén); valamint

d)

kérés esetén indokolatlan késedelem nélküli információszolgáltatás, szükség esetén írott iránymutatás nyújtása a saját műszaki előírásaiknak való megfelelésről a másik Fél vagy annak gazdasági szereplői részére.

130. cikk

Szabványok

1.   A Felek megerősítik a TBT-megállapodás 4.1. cikke szerinti kötelezettségeiket annak biztosítása érdekében, hogy szabványügyi testületeik elfogadják a TBT-megállapodás 3. mellékletében található, a szabványok elkészítésére, elfogadására és alkalmazására vonatkozó helyes gyakorlat kódexét, és megfeleljenek annak.

2.   A Felek vállalják, hogy:

a)

biztosítják a megfelelő együttműködést a szabályozó hatóságok és a nemzeti, regionális vagy nemzetközi szabványügyi testületek között;

b)

biztosítják a WTO-nak a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó bizottsága által 2000. november 13-án elfogadott, „A bizottság határozata a nemzetközi szabványok, iránymutatások és ajánlások fejlesztésének elveiről a megállapodás 2. és 5. cikkével, valamint 3. mellékletével kapcsolatban” című dokumentumban foglalt elvek alkalmazását;

c)

biztosítják, hogy szabványügyi testületeik együttműködnek annak érdekében, hogy amennyiben lehetséges, a nemzetközi szabványosítási munkát használják a regionális szintű szabványok kialakításának alapjául;

d)

előmozdítják a regionális szabványok kialakítását. Amennyiben egy regionális szabványt elfogadnak, az teljes mértékben felvált minden létező nemzeti szabványt;

e)

információkat cserélnek a Felek szabványhasználatáról a műszaki előírásokkal összefüggésben, és a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy a szabványok ne legyenek kötelezőek; valamint

f)

információkat és tapasztalatokat cserélnek a nemzetközi, regionális és nemzeti szabványügyi testületek munkájával, illetve azzal kapcsolatban, hogy a nemzetközi szabványokat milyen mértékben használják nemzeti és regionális szabványaik alapjául, valamint általános információkat cserélnek bármely Fél által a szabványosítás során alkalmazott együttműködési megállapodásokról.

131. cikk

Megfelelőségértékelés és akkreditáció

1.   A Felek tudomásul veszik, hogy a termékek másik Fél területén történő elfogadásának elősegítésére számos megfelelőségértékelési mechanizmus áll rendelkezésre, ideértve a következőket:

a)

a szállító megfelelőségi nyilatkozatának elfogadása;

b)

a másik Fél területén található megfelelőségértékelési testületek kijelölése;

c)

a másik Fél területén található testületek által végzett megfelelőségértékelési eljárások eredményeinek elfogadása; valamint

d)

önkéntes megegyezések az egyes Felek területén működő megfelelőségértékelési testületek között.

2.   Ezzel összhangban, a Felek vállalják a következőket:

a)

a TBT-megállapodás 5.1.2 cikkének megfelelően olyan megfelelőségértékelési eljárásokat írnak elő, amelyek nem szigorúbbak a szükségesnél;

b)

biztosítják, hogy amennyiben valamely Fél alkalmazandó hazai joga szerint több megfelelőségértékelési testületet is engedélyezett, az ilyen Fél által elfogadott jogalkotási intézkedések nem korlátozzák a gazdasági szereplők választási szabadságát arra nézve, hogy hol végezzék el a releváns megfelelőségértékelési eljárásokat; valamint

c)

információt cserélnek az akkreditációs politikáról és megvizsgálják, hogyan használhatók fel legjobban a nemzetközi akkreditációs szabványok és a Felek akkreditációs testületeinek részvételével kötött nemzetközi megállapodások, például a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés (ILAC) és a Nemzetközi Akkreditálási Fórum (IAF) mechanizmusai útján.

132. cikk

Különleges és differenciált elbánás

Az e fejezet 126. cikkének rendelkezései szerint a Felek megállapodnak a következőkben:

a)

biztosítják, hogy a jogalkotási intézkedések nem korlátozzák az önkéntes megállapodások megkötését a KA Félhez tartozó köztársaságok, illetve az EU Fél területén található megfelelőségértékelési testületek között, és előmozdítják az ilyen testületek részvételét ezekben a megállapodásokban;

b)

amennyiben valamely Fél különös, tényleges vagy javasolt műszaki előírással, szabvánnyal vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatos problémát észlel, amely érintheti a Felek közötti kereskedelmet, ez az exportáló Fél felvilágosítást és iránymutatást kérhet arról, hogy miként lehet megfelelni az importáló Fél intézkedésének. Utóbbi haladéktalanul kellő figyelmet fordít e kérésre és figyelembe veszi az exportáló Fél által kifejtett problémát;

c)

az exportáló Fél kérésére az importáló Fél vállalja, hogy illetékes hatóságain keresztül haladéktalanul információt szolgáltat az árucsoportra vagy konkrét árura vonatkozó műszaki előírással, szabvánnyal vagy megfelelőségértékelési eljárással kapcsolatban, annak az importáló Fél területén való forgalomba hozatala tekintetében; valamint

d)

a TBT-megállapodás 12.3 cikke szerint az EU Fél a műszaki előírások, szabványok vagy megfelelőségértékelési eljárások előkészítése és alkalmazása során figyelembe veszi a KA Félhez tartozó köztársaságok speciális fejlesztési, pénzügyi és kereskedelmi szükségleteit, annak biztosítása érdekében, hogy az ilyen műszaki előírások, szabványok vagy megfelelőségértékelési eljárások ne képezzék exportjuk szükségtelen akadályát.

133. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás

A Felek megállapodnak abban, hogy közös érdekük a kölcsönös együttműködésre és technikai segítségnyújtásra irányuló kezdeményezések előmozdítása a kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos kérdésekben. Ezzel összefüggésben a Felek több együttműködési tevékenységet jelöltek meg, amelyek e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 57. cikkében szerepelnek.

134. cikk

Együttműködés és regionális integráció

A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelem technikai akadályainak kérdéseivel foglalkozó nemzeti és regionális hatóságok közötti együttműködés mind a köz-, mind a magánszférában fontos a régiók, illetve maguk a Felek közötti kereskedelem megkönnyítése érdekében. Ezért a Felek együttes fellépéseket vállalnak, amelyek a következőket foglalhatják magukban:

a)

együttműködésük erősítése a szabványok, műszaki előírások, metrológia, akkreditáció és megfelelőségértékelési eljárások területén, rendszereik kölcsönös megértésének fokozása, illetve a közös érdekű területeken a kereskedelem könnyítését szolgáló olyan kezdeményezések felderítése céljából, amelyek szabályozási előírásaik konvergenciájához vezetnek. Ennek érdekében szabályozási párbeszédet kezdeményezhetnek mind horizontális, mind ágazati szinten;

b)

a kereskedelem könnyítését szolgáló olyan kezdeményezések azonosítására, kifejlesztésére és előmozdítására való törekvés, amely többek között, de nem kizárólagos jelleggel a következőkre terjedhet ki:

i.

a szabályozási együttműködés megerősítése, például az információk, szakértelem és adatok cseréje, illetve tudományos és műszaki együttműködés révén, a műszaki előírások kialakítási módjainak javítása érdekében, figyelemmel az átláthatóság és a párbeszéd követelményeire, valamint a szabályozási erőforrások hatékony kihasználása céljából;

ii.

az eljárások és követelmények egyszerűsítése; valamint

iii.

a metrológiáért, szabványosításért, tesztelését, tanúsításért és akkreditációért felelős, magán- és közszférában található szervezeteik közötti kétoldalú együttműködés előmozdítása és ösztönzése;

c)

kérésre a Fél kellő figyelmet fordít a másik Fél által az e fejezet alapján zajló együttműködés kapcsán előterjesztett javaslatokra.

135. cikk

Átláthatóság és értesítési eljárások

A Felek megállapodnak a következőkben:

a)

teljesítik a Felek TBT-megállapodásban szereplő átláthatósági kötelezettségeit és kellő időben jelzik a Felek közötti kereskedelemre jelentős hatást gyakorló műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások bevezetését, amennyiben pedig az ilyen műszaki előírásokat és megfelelőségértékelési eljárásokat bevezették, kellő időt hagynak azok közzététele és hatálybalépése között ahhoz, hogy a gazdasági szereplők fel tudjanak készülni az azokhoz való alkalmazkodásra;

b)

a TBT-megállapodásnak megfelelő értesítés megtétele során az értesítést követően legalább hatvan napot hagynak a másik Fél számára a javaslattal kapcsolatos írásbeli észrevételei előterjesztésére, kivéve, ha a biztonsággal, egészségüggyel, környezetvédelemmel vagy nemzetbiztonsággal kapcsolatos sürgős problémák merülnek fel, vagy fenyegetnek, és amennyiben erre lehetőség van, megfelelő figyelmet fordítanak az észrevételezési idő alatt előterjesztett ésszerű kérésekre. Ez az időtartam a WTO TBT Bizottságának ajánlása esetén meghosszabbítható; valamint

c)

megfelelő figyelmet fordítanak a másik Fél álláspontjára, amennyiben a műszaki előírás vagy megfelelőségértékelési eljárás kialakításának folyamatában a WTO értesítésére irányuló eljárást megelőzően nyilvános konzultációra van lehetőség, az egyes régiók eljárásai szerint, valamint kérésre írásban válaszolnak a másik Fél által tett észrevételekre.

136. cikk

Piacfelügyelet

A Felek vállalják, hogy:

a)

megosztják egymással a piacfelügyelettel és a végrehajtási tevékenységekkel kapcsolatos nézeteiket; valamint

b)

biztosítják, hogy a piacfelügyeletet az illetékes hatóságok független módon végezzék, figyelemmel az összeférhetetlenség elkerülésére.

137. cikk

Díjak

A Felek vállalják a következők biztosítását:

a)

a valamelyik Fél területéről származó termékek megfelelőségértékelésért kiszabott bármilyen díj méltányos lesz figyelemmel a hasonló nemzeti származású vagy más Fél területéről származó termékek megfelelőségértékeléséért kiszabható díjaira, tekintetbe véve a kérelmező és a megfelelőségértékelő testület telephelyei földrajzi elhelyezkedésének különbözőségéből adódó kommunikációs, szállítási és egyéb költségeket;

b)

a Fél lehetőséget biztosít a másik Fél számára, hogy kifogással éljen a termékek megfelelőségértékeléséért kiszabott összeggel szemben, amennyiben a díj túlzott mértékű a tanúsítási szolgáltatás költségeihez képest, és ez aláássa termékei versenyképességét; valamint

c)

a kötelező megfelelőségértékelés várható időtartama ésszerű és méltányos az importált és belföldi áruk tekintetében.

138. cikk

Jelölés és címkézés

1.   A Felek emlékeztetnek a TBT-megállapodás 1. melléklete (1) bekezdésének azon rendelkezésére, amely szerint a műszaki előírás tartalmazhat, vagy kizárólag meghatározat a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket, és megállapodnak, hogy ha műszaki előírásaik jelölést vagy címkézést tartalmaznak, akkor figyelembe veszik a TBT-megállapodás 2.2. cikkében foglalt elveket.

2.   A Felek különösen megegyeznek abban, hogy:

a)

csak a termék fogyasztói vagy használói számára releváns jelölési és címkézési követelményeket írnak elő, vagy azt, hogy a terméken tüntessék fel, hogy megfelel a kötelező műszaki előírásoknak (7);

b)

amennyiben a termékek által az emberi, állati vagy növényi egészségre, illetve életre, a környezetre vagy a nemzetbiztonságra jelentett kockázat miatt szükséges, a Felek:

i.

előírhatják, hogy a piacaikon való forgalomba hozatal előzetes feltétele a címkék vagy jelölések jóváhagyása, regisztrációja vagy tanúsítása; vagy

ii.

előírásokat fogadhatnak el a címke fizikai jellemzőire vagy kialakítására vonatkozóan, különösen azzal kapcsolatban, hogy az információ a termék meghatározott részén, vagy meghatározott formában, illetve méretben szerepeljen.

A fentiek nem értelmezhetők úgy, hogy sértik a Felek által belső szabályaik alapján elfogadott, a címkék kötelező előírásoknak való megfelelésének ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket, illetve azokat az intézkedéseket, amelyeket a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok ellenőrzése érdekében fogadtak el;

c)

amennyiben egy Fél a gazdasági szereplők számára egyedi azonosítószámok használatát írja elő, akkor köteles az ilyen számot a másik Fél gazdasági szereplői részére indokolatlan késedelem nélkül, megkülönböztetésmentesen kiadni;

d)

amennyiben az nem megtévesztő, ellentmondásos vagy zavaró az áruk rendeltetési országában előírt információkkal összefüggésben, a Felek lehetővé teszik a következőket:

i.

az áruk rendeltetési országában előírt nyelv mellett más nyelven is feltüntetett információk;

ii.

nemzetközi nómenklatúra, piktogramok, szimbólumok és grafikai ábrázolások; valamint

iii.

az áruk rendeltetési országában előírt információk melletti kiegészítő információk;

e)

azokban az esetekben, ha a TBT-megállapodás szerinti jogszerű célokat nem veszélyezteti és a tájékoztatás megfelelően eljut a fogyasztóhoz, a Fél köteles arra törekedni, hogy elfogadja a nem állandó vagy a leválasztható címkéket vagy a kísérő dokumentációban található jelölést vagy címkézést a termékhez fizikailag kapcsolódók helyett; valamint

f)

a Felek lehetővé teszik, hogy a címkézés, illetve a címkézés kijavítása a rendeltetési országban történjen, az áruk forgalomba hozatalát megelőzően.

3.   Figyelemmel a (2) bekezdésre, a Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben valamely Fél jelölést vagy címkézést ír elő textília, ruházat vagy lábbeli tekintetében, csak a következő információk állandó jelölése írható elő:

a)

textíliák és ruházat esetében: szálösszetétel, származási ország, biztonsági előírások egyes használatok esetében, valamint kezelési utasítások; valamint

b)

lábbeli esetében: a főbb részek jelentősebb alapanyagai, biztonsági utasítások egyes használatok esetében, valamint származási ország.

4.   A Felek e cikk rendelkezéseit legkésőbb az e Megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül alkalmazzák.

139. cikk

A kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottság

1.   A Felek e Megállapodással megalakítják a kereskedelem technikai akadályaival foglalkozó albizottságot, a 348. cikk értelmében, és a XXI. mellékletnek (Albizottságok) megfelelően.

2.   Az albizottság feladatai a következők:

a)

bármilyen, e fejezet alkalmazásával kapcsolatos kérdés megvitatása, amely érintheti a Felek közötti kereskedelmet;

b)

e fejezet alkalmazásának és igazgatásának figyelemmel kísérése; bármely Fél által felvetett, a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kialakításával, elfogadásával, alkalmazásával vagy végrehajtásával kapcsolatos kérdés haladéktalan kezelése; bármely Fél kérelmére konzultáció az e fejezet hatálya alá tartozó bármely kérdésben;

c)

a műszaki előírásokkal, szabványokkal és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos információcsere megkönnyítése;

d)

fórum biztosítása a kereskedelmet akadályozó vagy korlátozó problémák megoldását célzó viták céljára, e fejezet hatályának és célkitűzéseinek korlátai között;

e)

az együttműködés fokozása a szabványok, műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások kialakítása és javítása területén, beleértve az információcserét a megfelelő köz- vagy magánjogi szervek között, amelyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak, valamint a közvetlen együttműködés ösztönzése a nem kormányzati szereplők, például szabványügyi testületek akkreditálók és tanúsítók között;

f)

a folyamatban lévő munkára vonatkozó információcsere megkönnyítése a nem kormányzati, regionális, és többoldalú, a műszaki előírásokkal, szabványosítással és megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos tevékenységeket végző fórumokon;

g)

a Felek közötti kereskedelem megkönnyítését célzó módok feltárása;

h)

az e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 57. cikke alapján kialakított együttműködési programokkal, azok eredményeivel és az e projektek által a kereskedelem megkönnyítésére, illetve e fejezet rendelkezéseinek végrehajtására gyakorolt hatással kapcsolatos jelentések készítése;

i)

e fejezet felülvizsgálata a TBT-megállapodás hatálya alá tartozó fejlemények fényében;

j)

jelentés a társulási bizottságnak e fejezet rendelkezéseinek végrehajtásáról, különösen a különleges és differenciált elbánással kapcsolatban kialakított célok megvalósításában elért előrehaladás és az azzal kapcsolatos rendelkezések tekintetében;

k)

bármilyen további lépés megtétele, amelyről a Felek úgy vélik, hogy segíteni fogja őket e fejezet végrehajtásában;

l)

párbeszéd kialakítása a szabályozók között e fejezet 134. cikkének a) pontja szerint, adott esetben további munkacsoportok kialakítása a Felek érdekkörébe tartozó különböző kérdések megvitatása céljából. A munkacsoportok tagjai közé nem kormányzati szakértők és érdekeltek is tartozhatnak, illetve azok konzultálhatnak az utóbbiakkal; valamint

m)

A társulási bizottság által számára meghatározott egyéb feladat.

5.   FEJEZET

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

140. cikk

Célkitűzések

E fejezet célkitűzései a következők:

a)

az emberi, állati vagy növényi élet és egészség védelme a Felek területén, ugyanakkor megkönnyítve közöttük a kereskedelmet az e fejezet végrehajtásának hatálya alá tartozó területeken;

b)

az SPS-megállapodás további végrehajtása érdekében történő együttműködés;

c)

annak biztosítása, hogy az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések ne hozzanak létre indokolatlan akadályokat a Felek közötti kereskedelemben;

d)

a régiók közötti aszimmetria figyelembe vétele;

e)

az együttműködés fokozása az egészségügy és növény-egészségügy területén az e Megállapodás III. részében foglaltaknak megfelelően, azzal a céllal, hogy megerősítsék a Felek kapacitásait az egészségügyi és növény-egészségügyi területen, a másik Fél piacához való jobb hozzáférés biztosítása céljából, ugyanakkor megőrizve az emberek, állatok és növények védelmének szintjét; valamint

f)

az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó áruk kereskedelme területén a régiónkénti megközelítés fokozatos végrehajtása.

141. cikk

Többoldalú jogok és kötelezettségek

A Felek újólag megerősítik az SPS-megállapodás alapján fennálló jogaikat és kötelezettségeiket.

142. cikk

Hatály

1.   Ez a fejezet a Fél valamennyi olyan egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésére vonatkozik, amely közvetlenül vagy közvetve érintheti a Felek közötti kereskedelmet.

2.   E fejezet nem alkalmazható a TBT-megállapodásban meghatározott szabványokra, műszaki előírásokra és megfelelőségértékelési eljárásokra.

3.   Emellett e fejezet vonatkozik az állatjóléti ügyekben folytatott együttműködésre.

143. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az SPS-megállapodás A. mellékletében szereplő meghatározásokat kell alkalmazni.

144. cikk

Illetékes hatóságok

A Felek illetékes hatóságai az e fejezet végrehajtására illetékes hatóságok, ahogy a VI. mellékletben (Illetékes hatóságok) szerepelnek. A Felek, e fejezet 151. cikkének megfelelően tájékoztatják egymást az illetékes hatóságokkal kapcsolatos bármilyen változásról.

145. cikk

Általános elvek

1.   A Felek által alkalmazott egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések követik az SPS-megállapodás 3. cikkében megállapított elveket.

2.   Az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, hogy azzal indokolatlan akadályokat állítsanak a kereskedelemnek.

3.   Az e fejezet hatálya alatt kialakított eljárásokat átlátható módon, indokolatlan késedelem nélkül kell alkalmazni, olyan feltételek és előírások mellett, amelyek alapján a költségek nem lehetnek magasabbak, mint a szolgáltatás tényleges költsége, továbbá azoknak méltányosaknak kell lenniük a Felek hasonló belföldi termékeire kiszabott díjakhoz képest.

4.   A Felek sem a (3) bekezdésben szereplő eljárásokat, sem a kiegészítő információkérést nem alkalmazhatják a piacra lépés késleltetése céljából tudományos és technikai igazolás nélkül.

146. cikk

Importkövetelmények

1.   Az exportáló Fél biztosítja, hogy az importáló Fél területére exportált termékei megfelelnek az importáló Fél egészségügyi és növény-egészségügyi előírásainak.

2.   Az importáló Fél biztosítja, hogy az import feltételeit arányos és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák.

147. cikk

A kereskedelem könnyítése

1.   A létesítmények jegyzéke:

a)

Az állati termékek importja céljából az exportáló Fél tájékoztatja az importáló Felet az importáló Fél előírásainak megfelelő létesítményeinek jegyzékéről;

b)

Az exportáló Fél megfelelő egészségügyi garanciákkal ellátott kérésére az importáló Fél engedélyezi a VII. mellékletben (Az állati eredetű termékekkel foglalkozó létesítmények jóváhagyására vonatkozó követelmények és rendelkezések) szereplő, az exportáló Fél területén található létesítményeket, az egyes létesítmények előzetes vizsgálata nélkül. Az engedélynek összhangban kell állnia a VII. mellékletben megállapított előírásokkal és követelményekkel, és az azon termékkategóriákra korlátozódik, amelyek importját engedélyezték;

c)

Az e cikkben szereplő egészségügyi garanciák közé releváns és igazolt információk tartozhatnak, az élő állatok és importra szánt állati termékek egészségügyi állapotának biztosítása érdekében;

d)

Amennyiben kiegészítő információkérésre nem kerül sor, az importáló Fél vonatkozó jogi eljárásainak megfelelően meghozza a szükséges jogalkotási vagy közigazgatási intézkedéseket az import ezen az alapon történő lehetővé tétele érdekében, az exportáló Fél megfelelő egészségügyi garanciákkal ellátott kérésének beérkezésétől számított negyven munkanapon belül;.

e)

Az importáló Fél rendszeresen előterjeszti az elutasított kérelmek jegyzékét, amelyben szerepelnek azok a meg nem felelésre vonatkozó információk, amelyeken a létesítmény engedélyezésének elutasítása alapult.

2.   Behozatali ellenőrzések és vizsgálati díjak: az importált árukkal kapcsolatos eljárásokért kiszabott díjak csak az illetékes hatóságnál a behozatali ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatban felmerült költségeket fedezhetik, azok nem lehetnek magasabbak a szolgáltatás tényleges költségeinél, továbbá méltányosaknak kell lenniük a hasonló belföldi termékekre kiszabott díjakhoz képest.

148. cikk

Vizsgálatok

1.   E fejezet rendelkezéseinek hatékony végrehajtása iránti bizalom fenntartása érdekében és annak alkalmazási körében, valamennyi Fél jogosult:

a)

vizsgálatot végezni a másik Fél hatóságainak ellenőrzési rendszere egésze vagy egy része tekintetében, a VIII. mellékletben (Iránymutatások a vizsgálatok elvégzéséhez) szereplő iránymutatások szerint. A vizsgálat költségeit a vizsgálatot végző Fél viseli; valamint

b)

információkat kapni a másik Féltől annak ellenőrzési rendszeréről, valamint az e rendszerben végzett ellenőrzések eredményeiről.

2.   A Felek megosztják a másik Fél területén végzett vizsgálatok eredményeit és következtetéseit, valamint nyilvánosan hozzáférhetővé teszik azokat.

3.   Amennyiben az importáló Fél úgy dönt, hogy vizsgálati látogatást tesz az exportáló Félnél, erről legalább hatvan munkanappal a vizsgálat elvégzése előtt értesíti a másik felet, kivéve a sürgős eseteket, illetve, ha a Felek eltérően állapodnak meg. Az ilyen látogatást érintő minden módosítást el kell fogadnia az érintett Feleknek.

149. cikk

Az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos intézkedések

1.   A Felek elfogadják a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek fogalmát, az SPS-megállapodás, valamint az Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (a továbbiakban: az OIE) és a nemzetközi növényvédelmi egyezmény (a továbbiakban: az IPPC) szabványai, iránymutatásai vagy ajánlásai szerint. Az e fejezet 156. cikkében említett albizottság részletesen meghatározhatja az ilyen területek elismerésére irányuló eljárás szabályait, figyelemmel az SPS-megállapodásra, valamint az OIE és az IPPC vonatkozó szabványaira, iránymutatásaira vagy ajánlásaira. Ez az eljárás kiterjed a betegségek kitörésére és az újrafertőződésekre.

2.   A kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása során a Felek figyelembe veszik az olyan tényezőket, mint amilyenek a földrajzi fekvés, az ökológiai rendszerek, a járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek egészségügyi vagy növény-egészségügyi ellenőrzése.

3.   A Felek szoros együttműködést alakítanak ki a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása terén azzal a céllal, hogy gyakorlatra tegyenek szert az egyes Felek által követett, az ilyen területek meghatározására irányuló eljárásokban.

4.   Az ilyen területek meghatározása során, függetlenül attól, hogy arra először kerül sor, vagy állat-megbetegedés kitörése vagy növényi kártevők ismételt megjelenése után, az importáló Fél főszabály szerint saját meghatározását az exportáló Fél vagy annak része állat- és növény-egészségügyi állapotára alapozza, az exportáló Fél által az SPS-megállapodás, valamint azt OIE és az IPPC vonatkozó szabványai, iránymutatásai vagy ajánlásai szerint szolgáltatott információk alapján, és figyelembe veszi az exportáló Fél által tett meghatározást.

5.   Amennyiben az importáló Fél nem fogadja el az exportáló Fél által tett, fent említett meghatározást, ki kell fejtenie ennek indokait, és készen kell állnia konzultációk megkezdésére.

6.   Az exportáló Fél köteles szükségszerű bizonyítékokat szolgáltatni annak érdekében, hogy az importáló Fél számára tényszerűen igazolja, hogy az ilyen területek a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentesek, illetve azok elterjedtségének alacsony szintjét felmutató területek és valószínűleg ilyenek is maradnak. Ennek érdekében az importáló Fél részére, kérése esetén, ésszerű mértékű hozzáférést kell biztosítani vizsgálat, tesztelés és egyéb megfelelő eljárások elvégzése céljából.

7.   A Felek elismerik az OIE által meghatározott területi egységekre osztás, valamint az IPPC által meghatározott kártevőktől mentes termelési hely vagy helyszín elvét. Figyelembe veszik ezek ezzel kapcsolatos jövőbeli ajánlásait, és az e fejezet 156. cikkével létrehozott albizottság ennek megfelelő ajánlásokat tesz.

150. cikk

Egyenértékűség

A 156. cikk által létrehozott egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság révén a Felek kialakítják az egyenértékűségre vonatkozó rendelkezéseket, és ajánlásokat tesznek az e Megállapodás intézményi rendelkezéseiben meghatározott eljárásoknak megfelelően.

151. cikk

Átláthatóság és információcsere

A Felek:

a)

átláthatóságra törekednek a kereskedelemre vonatkozó egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések terén;

b)

fokozzák az egyes Felek egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedéseinek és azok alkalmazásának kölcsönös megértését;

c)

információt cserélnek az olyan egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések fejlesztésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, amelyek érintik, vagy érinthetik a Felek közötti kereskedelmet, annak érdekében, hogy ezeknek a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait minimalizálják; valamint

d)

a Fél kérésére tájékoztatást adnak arról, milyen követelmények vonatkoznak bizonyos termékek importjára.

152. cikk

Értesítés és konzultáció

1.   Minden Fél három munkanapon belül írásban értesíti a másik Felet minden súlyos vagy jelentős, az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget fenyegető kockázatról, beleértve az élelmezési vészhelyzeteket is.

2.   Az értesítést a IX. mellékletben (Kapcsolattartó pontok és webhelyek) megjelölt kapcsolattartó pontokon keresztül kell megtenni. Az írásbeli értesítést levélben, faxon vagy e-mailen történő értesítést jelent.

3.   Amennyiben a Félnek komoly aggályai vannak az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget fenyegető, a kereskedelem által érintett terméket magában foglaló kockázattal kapcsolatban, a helyzetről kérésre a lehető leghamarabb konzultációt kell tartani. Az egyes Felek ilyen körülmények között törekednek arra, hogy a kereskedelem megszakadásának elkerülése érdekében szükséges valamennyi információt átadják.

4.   A (3) bekezdésben szereplő konzultációk megtarthatók e-mail, video- vagy audiokonferencia, illetve a Felek kölcsönös megállapodásában szereplő bármilyen egyéb eszköz révén is. A megkereső Fél biztosítja a konzultáció jegyzőkönyveinek elkészítését, amelyet a Felek hivatalosan jóváhagynak.

153. cikk

Sürgősségi intézkedések

1.   Az emberi, állati vagy növényi életet vagy egészséget veszélyeztető súlyos kockázat esetén az importáló Fél előzetes értesítés nélkül meghozhatja az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szüksége intézkedéseket. A Felek közötti tranzitforgalomban résztvevő szállítmányok esetében az importáló Félnek meg kell vizsgálnia a legmegfelelőbb és arányos megoldást, a kereskedelem szükségtelen megszakadásának elkerülése érdekében.

2.   Az intézkedéseket meghozó Fél a lehető leghamarabb, legkésőbb az intézkedés elfogadását követő egy munkanapon belül tájékoztatja a másik Felet. A Felek bármilyen, az egészségügyi és növény-egészségügyi helyzettel, illetve az elfogadott intézkedésekkel kapcsolatos információt kérhetnek, és a Felek arra azonnal válaszolnak, mihelyt az információ rendelkezésre áll.

3.   Bármelyik Fél kérelmére és e fejezet 152. cikkének rendelkezései szerint a Felek az értesítéstől számított tizenöt munkanapon belül konzultációt tartanak a helyzettel kapcsolatban. A konzultációk tartásának célja a kereskedelem szükségtelen megszakadásának elkerülése. A Felek mérlegelhetik az intézkedések végrehajtását megkönnyítő lehetőségeket, illetve az intézkedések felváltását.

154. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás

1.   Az e fejezet végrehajtásához szükséges együttműködési és technikai segítségnyújtási intézkedéseket e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 62. cikke állapítja meg.

2.   A Felek az e fejezet 156. cikkével létrehozott egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság révén munkaprogramot alakítanak ki, amely magában foglalja a Felek közös érdek által fedett ember, állat- vagy növény-egészségügyi, illetve élelmiszerbiztonsági kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak kiépítését és/vagy megerősítését illető együttműködési és technikai segítségnyújtási szükségletek azonosítását is.

155. cikk

Különleges és differenciált elbánás

Bármelyik, a KA Félhez tartozó köztársaság közvetlenül konzultálhat az EU Féllel, amennyiben az EU Fél által javasolt intézkedéshez kapcsolódó különös problémát azonosít, amely érintheti kereskedelmüket. Az ilyen konzultációkhoz a WTO/SPS bizottságának határozatai, mint a G/SPS/33 dokumentum és módosításai használhatók iránymutatásként.

156. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság

1.   A Felek e Megállapodással megalakítják az egészségügyi és növény-egészségügyi albizottságot, a 348. cikknek és a XXI. mellékletnek (Albizottságok) megfelelően.

2.   Az albizottság megtárgyalhat minden, e fejezetből eredő joggal vagy kötelezettséggel kapcsolatos kérdést. Felelősségei és feladatai különösen a következők:

a)

ajánlást tesz az e fejezet végrehajtásához szükséges eljárások és intézkedések kidolgozására;

b)

figyelemmel kíséri a fejezet végrehajtását;

c)

fórumot biztosít az egyes egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedésekből eredő problémák megvitatására, figyelemmel a kölcsönösen elfogadható alternatívák elérésére. Ennek érdekében az albizottságot sürgős esetben valamely Fél kérelmére össze kell hívni a konzultációk lefolytatása érdekében;

d)

szükség esetén az e fejezet 155. cikkében kialakított, a különleges és differenciált elbánással kapcsolatos konzultációk lebonyolítása;

e)

szükség esetén az e fejezet 157. cikkében kialakított, a vitarendezéssel kapcsolatos konzultációk lebonyolítása;

f)

a Felek közötti állatjóléti együttműködés előmozdítása; valamint

g)

a társulási bizottság által számára meghatározott egyéb feladat.

3.   A albizottság első ülésén elfogadja eljárási szabályzatát, és azt a társulási bizottság elé terjeszti.

157. cikk

Vitarendezés

1.   Amennyiben valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél intézkedése ellentétes lehet az e fejezet szerinti kötelezettségekkel, technikai konzultációt kérhet a 156. cikkel létrehozott albizottságban. A VI. mellékletben (Illetékes hatóságok) megjelölt illetékes hatóságok elősegítik ezeket a konzultációkat.

2.   A Felek a vitát érintő eltérő megállapodás hiányában, amennyiben egy vita az (1) bekezdésnek megfelelően az albizottságban folytatott konzultáció tárgyát képezi, e konzultáció lép az e Megállapodás IV. részének X. fejezete (Vitarendezés) 310. cikkében előírt konzultációk helyébe. Az albizottságban folytatott konzultációkat a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül lezártnak kell tekinteni, kivéve, ha a konzultáló Felek a konzultációk folytatásában állapodtak meg. E konzultációk lefolytathatók telefonkonferencia, videokonferencia révén vagy egyéb, a Felek kölcsönös megállapodása szerinti módon.

6.   FEJEZET

Árukkal kapcsolatos kivételek

158. cikk

Általános kivételek

1.   Az 1994. évi GATT XX. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit e Megállapodásba foglalták, és azok ennek részét képezik.

2.   A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994. évi GATT XX. cikkének b) pontja is alkalmazható az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség megvédéséhez szükséges intézkedésekre, és az 1994. évi GATT XX. cikkének g) pontja alkalmazandó az élő és élettelen kimeríthető természeti erőforrások megőrzésére vonatkozó intézkedésekre.

3.   A Felek tudomásul veszik, hogy valamely Fél kérelmére és az 1994. évi GATT XX. cikkének i) és j) pontjaiban szereplő intézkedések alkalmazása előtt az intézkedések meghozatalára készülő exportáló Fél átad a másik Félnek minden releváns információt. A Felek megállapodhatnak bármilyen, az intézkedéseket szükségessé tevő körülmények kiküszöböléséhez szükséges eszközben. Amennyiben harminc nap alatt nem születik megállapodás, az exportáló Fél alkalmazhatja az e cikk szerinti intézkedéseket az érintett termék exportjára. Amennyiben azonnali intézkedést szükségessé tévő kivételes és kritikus körülmények lehetetlenné teszik az előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot, az intézkedések meghozatalára készülő Fél haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet kezeléséhez feltétlenül szükséges védintézkedéseket, és azokról haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet.

III.   CÍM

LETELEPEDÉS, SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM ÉS ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM

1.   FEJEZET

Általános rendelkezések

159. cikk

Célkitűzés, hatály és alkalmazási kör

1.   A Felek, ismételten megerősítve a WTO-megállapodás alapján fennálló kötelezettségvállalásaikat, elfogadják a szükséges rendelkezéseket a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem fokozatos liberalizációja, valamint az elektronikus kereskedelmet (a továbbiakban: az e-kereskedelem) érintő együttműködés érdekében.

2.   E cím egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az állami vállalatok privatizációját vagy közüzemi szolgáltatások nyújtását írná elő az államhatalom gyakorlása során, hogy bármiféle kötelezettséget tartalmaz a kormányzati beszerzések tekintetében.

3.   E cím rendelkezései nem vonatkoznak a Felek által nyújtott támogatásokra.

4.   E cím rendelkezésivel összhangban valamennyi Fél fenntartja a szabályozáshoz való jogát és az arra vonatkozó jogát, hogy új szabályozásokat vezessen be a jogszerű nemzeti politikai célok megvalósítása érdekében.

5.   Ez a cím nem vonatkozik a Fél munkaerőpiacára történő belépést kereső természetes személyeket érintő intézkedésekre, és hasonlóképpen nem vonatkozik az állampolgárságot, a tartózkodást vagy az állandó munkavállalást érintő intézkedésekre.

6.   E cím egy rendelkezése sem akadályozza meg a Felet abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon természetes személyeknek a területére való belépése vagy ideiglenes ott tartózkodása szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a természetes személyek testi épségének védelme és a határon át történő szabályozott mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az ilyen intézkedések alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket valamely egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint (8).

160. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

a)

„intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat, igazgatási cselekvés formájában vagy bármely egyéb módon;

b)

„a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: olyan intézkedés, amelynek az elfogadója:

i.

központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint

ii.

nem kormányzati szerv a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok által delegált hatáskör gyakorlása során;

c)

„természetes személy”: az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság állampolgára az állama vonatkozó jogszabályai alapján;

d)

„jogi személy”: bármely, a vonatkozó jogszabályok szerint szabályszerűen megalapított vagy más módon szervezett, profitorientált vagy egyéb jogi személy, amely lehet akár magán-, akár kormányzati tulajdonban, ideértve bármely társaságot, trösztöt, személyegyesítő társaságot, közös vállalkozást, egyéni vállalkozást vagy egyesületet;

e)

„az EU Fél területén letelepedett jogi személy” vagy „a KA Félhez tartozó valamely köztársaság területén letelepedett jogi személy”: az Európai Unió valamely tagállama vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság jogszabályai szerint létrehozott jogi személy, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy a gazdasági tevékenysége székhelye az EU Fél vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság területén található.

Amennyiben a jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye vagy a központi ügyvezetése van az EU Fél vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság területén, akkor nem minősül EU Fél vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság jogi személyének, kivéve, ha jelentős üzleti tevékenységet végez az EU Fél vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság területén (9); valamint

f)

Az előző ponttól eltérve, az EU Fél vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság területén kívül letelepedett és az Európai Unió valamely tagállamának vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaság állampolgárai által ellenőrzött hajózási társaságokra szintén vonatkoznak e Megállapodás rendelkezései, amennyiben hajóik az Európai Unió adott tagállamában vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaságban annak jogszabályai szerint kerültek bejegyzésre és az Európai Unió valamely tagállamának vagy a KA Félhez tartozó valamely köztársaságnak a lobogója alatt közlekednek.

161. cikk

Együttműködés a letelepedés és a szolgáltatáskereskedelem, valamint az e-kereskedelem területén

A Felek megállapodnak abban, hogy közös érdekük a kölcsönös együttműködésre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó kezdeményezések előmozdítása, a letelepedésre és a szolgáltatáskereskedelemre, valamint az e-kereskedelemre vonatkozó kérdésekben. Ezzel összefüggésben a Felek több együttműködési tevékenységet jelöltek meg, amelyek e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 56. cikkében szerepelnek.

2.   FEJEZET

Letelepedés

162. cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

a)   „a Fél jogi személyének fióktelepe”: állandó jellegű, jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely, mint például egy anyavállalat leányvállalata, amely saját vezetőséggel és megfelelő irodai berendezéssel rendelkezik ahhoz, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel, akiknek – jóllehet tudatában vannak annak, hogy szükség esetén van jogi kapcsolat az anyavállalattal, amelynek üzletkötési helye külföldön van – nem kell közvetlenül az anyavállalattal üzleti kapcsolatot létesíteniük, hanem üzleti tranzakcióikat lebonyolíthatják az anyavállalat leányvállalatán keresztül is;

b)   „gazdasági tevékenység”: az X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) hivatkozott valamennyi tevékenység. A gazdasági tevékenység körébe nem tartoznak az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységek, például a nem üzleti alapon, vagy az egy vagy több gazdasági szereplővel nem versenyben végzett tevékenységek;

c)   „letelepedés”:

i.

jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása (10); vagy

ii.

fiók vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása,

a Fél területén gazdasági tevékenység kifejtése céljából;

d)   „a Fél befektetője”: letelepedés útján gazdasági tevékenységet folytatni kívánó vagy folytató bármely természetes vagy jogi személy; valamint

e)   „a Fél jogi személyének leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll (11).

163. cikk

Alkalmazási kör

Ez a fejezet a Feleknek a letelepedést érintő intézkedéseire (12) vonatkozik valamennyi, a 162. cikk értelmében vett gazdasági tevékenység során, az alábbi kivételekkel:

a)

nukleáris anyagok bányászata, előállítása és feldolgozása;

b)

fegyver-, lőszer- és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

c)

audiovizuális szolgáltatások;

d)

nemzeti és belföldi víziutakon zajló kabotázsközlekedés (13); valamint

e)

nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i.

repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek során a repülőgépet üzemen kívül helyezik;

ii.

légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.

számítógépes foglalási rendszer (CRS) szolgáltatások; valamint

iv.

egyéb, a légifuvarozók működését elősegítő kiegészítő szolgáltatások, amelyek a X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szerepelnek.

164. cikk

Piacra jutás

1.   Ami a letelepedésen keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, valamennyi Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél letelepedett vállalkozásai és befektetői részére, mint amelyet az X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szereplő egyedi kötelezettségvállalások szerinti feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.

2.   A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségek által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket a Fél, sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem hoz meg, illetve nem tart fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, hacsak a X. melléklet másképp nem rendelkezik:

a)

a letelepedett vállalkozások számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos jogok vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmények útján;

b)

az ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

c)

a tevékenységek teljes számának vagy kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján (14);

d)

a külföldi tőke részesedésének korlátozása a külföldi tulajdonrész legmagasabb százalékos mértékének, illetve az egyedi vagy összesített külföldi befektetések összértékének meghatározásával; valamint

e)

egy adott gazdasági tevékenységnek a másik Fél befektetője általi végzését meghatározott típusú letelepedett vállalkozásra (leányvállalat, fióktelep, képviseleti iroda) (15) vagy közös vállalkozásra korlátozó vagy azt előíró intézkedések.

165. cikk

Nemzeti elbánás

1.   A X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) meghatározott ágazatokban és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, valamennyi Fél a másik Fél letelepedett vállalkozásait és befektetőit legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló letelepedett vállalkozásait és befektetőit.

2.   A Fél azáltal is teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt, hogy egy másik Fél letelepedett vállalkozásainak és befektetőinek a saját hasonló letelepedett vállalkozásainak és befektetőinek nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.   A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló letelepedett vállalkozásaival és befektetőivel szemben, a Fél letelepedett vállalkozásainak és befektetőinek javára módosítja.

4.   Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyképességbeli hátrányokért, amelyek az érintett letelepedett vállalkozás és befektető külföldi jellegéből adódnak.

166. cikk

A kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák

Az egyes Felek által e fejezet alapján megjelölt ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél letelepedett vállalkozásaira és befektetőire alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat, feltételeket és minősítéseket a X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák határozzák meg.

167. cikk

Egyéb megállapodások

E cím egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a Felek befektetőinek azzal kapcsolatos jogait, hogy olyan kedvezményesebb elbánásban részesüljenek, amelyet bármilyen meglévő vagy jövőbeni, befektetésekre vonatkozó nemzetközi megállapodás biztosít, amelynek az Európai Unió valamely tagállama és a KA Félhez tartozó valamely köztársaság a szerződő fele. E Megállapodás egyik rendelkezése sem tartozik sem közvetlenül, sem közvetve a megállapodásokban kialakított, a befektető és az állam közötti vitarendezési eljárások hatálya alá.

168. cikk

Felülvizsgálat

A Felek legkésőbb az e Megállapodás hatálybalépésétől számított három év elteltével, majd ezt követően rendszeres időközönként felülvizsgálják a befektetésekre vonatkozó jogi keretet, a befektetési környezetet és a befektetések egymás közötti áramlását, a nemzetközi megállapodásokban foglalt kötelezettségvállalásaikkal összhangban.

3.   FEJEZET

Határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás

169. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   Ez a fejezet a Feleknek a határokon átnyúló valamennyi szolgáltatási ágazatot érintő intézkedéseire vonatkozik, az alábbi kivételekkel:

a)

audiovizuális szolgáltatások;

b)

nemzeti és belföldi víziutakon zajló kabotázsközlekedés (16); valamint

c)

nemzeti és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légi szállítási szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

i.

repülőgép-javítási és -karbantartási szolgáltatások, amelyek során a repülőgépet üzemen kívül helyezik;

ii.

légi szállítási szolgáltatások értékesítése és marketingje;

iii.

számítógépes foglalási rendszer (CRS) szolgáltatások;

iv.

egyéb, a légifuvarozók működését elősegítő kiegészítő szolgáltatások, amelyek a XI. mellékletben (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szerepelnek.

2.   E fejezet alkalmazásában:

a)   „határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás”: olyan szolgáltatásnyújtás, amely:

i.

egyik Fél területéről a másik Fél területére történik (1. módozat);

ii.

az egyik Fél területén történik a másik Fél fogyasztójának (2. módozat);

b)   „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás, az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével;

az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások: azok a szolgáltatások, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versenyben nyújtanak;

c)   „a Fél szolgáltatója”: a Fél természetes vagy jogi személye, amely szolgáltatást kíván nyújtani, vagy szolgáltatást nyújt; valamint

d)   „szolgáltatásnyújtás”: a szolgáltatás előállítása, terjesztése, marketingje, értékesítése és végrehajtása.

170. cikk

Piacra jutás

1.   Ami a 169. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szolgáltatásnyújtási módozatokon keresztül megvalósuló piacra jutást illeti, valamennyi Fél legalább olyan kedvező elbánást biztosít a másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak, mint amelyet a XI. mellékletben (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szereplő egyedi kötelezettségvállalások szerinti feltételek, korlátozások és kikötések alapján nyújtaniuk kell.

2.   A piacra jutással kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett ágazatokban azok az intézkedések, amelyeket a Fél, sem regionális felosztás alapján, sem az adott terület egészét figyelembe véve nem foganatosít, illetve nem tart fenn, az alábbiak szerint kerülnek meghatározásra, az XI. melléklet eltérő rendelkezésének a hiányában:

a)

a szolgáltatók számának korlátozása számbeli kvóták, monopóliumok, kizárólagos szolgáltatók vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján;

b)

a szolgáltatási ügyletek vagy a tőke összértékének korlátozása számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján; valamint

c)

a szolgáltatási műveletek teljes számának vagy a szolgáltatás teljesítménye kijelölt számbeli egységekben kifejezett mennyiségének korlátozása kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján (17).

171. cikk

Nemzeti elbánás

1.   Azon ágazatokban, amelyek a XI. mellékletben (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szerepelnek, és az ott meghatározott feltételekre és minősítésekre is figyelemmel, a másik Fél szolgáltatásait és szolgáltatóit a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintő valamennyi intézkedéssel összefüggésben valamennyi Fél legalább olyan elbánásban részesíti, mint saját hasonló szolgáltatásait és szolgáltatóit.

2.   A Fél teljesítheti az (1) bekezdésben foglalt követelményt azáltal, hogy egy másik Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak a saját hasonló szolgáltatásainak és szolgáltatóinak nyújtott elbánással formálisan azonos, illetőleg attól formálisan eltérő elbánást biztosít.

3.   A formálisan azonos vagy a formálisan eltérő elbánás kevésbé kedvezőnek minősül, amennyiben a versenyfeltételeket a másik Fél hasonló szolgáltatásaival és szolgáltatóival szemben, a Fél szolgáltatásainak és szolgáltatóinak javára módosítja.

4.   Az ebben a cikkben vállalt egyedi kötelezettségek nem értelmezhetők oly módon, hogy bármely Félnek kompenzációt kellene nyújtani azokért az eleve meglévő versenyképességbeli hátrányokért, amelyek az érintett szolgáltatás vagy szolgáltató külföldi jellegéből adódnak.

172. cikk

A kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák

Az egyes Felek által e fejezet alapján megjelölt ágazatokat, valamint – fenntartások révén – az említett ágazatokban a másik Fél szolgáltatásaira és szolgáltatóira alkalmazandó, a piacra jutással és a nemzeti elbánással kapcsolatos korlátozásokat, feltételeket és minősítéseket a XI. mellékletben (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) szereplő, kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák határozzák meg.

4.   FEJEZET

Természetes személyek üzleti célú ideiglenes jelenléte

173. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   E fejezet az e cím 159. cikke (5) bekezdésének megfelelően a Felek által a kulcsfontosságú személyzet, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok, az üzleti szolgáltatások értékesítői, a szerződéses szolgáltatók és a független szakemberek belépésével és a területükön való ideiglenes tartózkodásával kapcsolatban hozott intézkedésekre vonatkozik.

2.   E fejezet alkalmazásában:

a)   „kulcsfontosságú személyzet”: egy Fél területén letelepedett, nonprofit szervezettől eltérő jogi személynél alkalmazott természetes személyek, akik egy letelepedett vállalkozás megalapításáért vagy megfelelő ellenőrzéséért, igazgatásáért és működéséért felelősek.

A kulcsfontosságú személyzet magában foglalja az üzleti célú látogatókat, akik a letelepedett vállalt megalapításáért és a társaságon belüli áthelyezésekért felelősek:

i.   „üzleti célú látogatók”: vezető beosztásban dolgozó természetes személyek, akik a letelepedett vállalkozás létrehozásáért felelősek. Nem bonyolódnak közvetlen ügyletekbe a nyilvánossággal, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból;

ii.   „társaságon belüli áthelyezések”: olyan természetes személyek, akik a Fél egy jogi személyének legalább egy éven keresztül munkavállalói voltak vagy abban partnerek voltak, és akiket a másik Fél területén lévő letelepedett vállalkozáshoz ideiglenesen áthelyeznek. Az érintett természetes személynek a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznia:

 

„Vezető beosztású személyek”:

valamely jogi személynél vezető beosztásban alkalmazott személyek, akiknek elsődleges feladata a letelepedett vállalkozás vezetése, és akik felett az általános felügyeletet vagy irányítást elsődlegesen a vállalkozás igazgatóságának tagjai vagy részvényesei, vagy ezekkel egyenértékű tagjai látják el, ideértve az alábbiakat:

akik a letelepedett vállalkozást vagy annak egy részlegét vagy alegységét igazgatják;

akik más felügyeleti, szakmai irányító vagy vezető beosztást ellátó munkavállalók tevékenységeit felügyelik és ellenőrzik;

akik személyes hatáskörrel rendelkeznek személyzet felvételére vagy elbocsátására, illetve személyzet felvételével és elbocsátásával vagy egyéb személyzeti feladatok ellátásával kapcsolatos javaslattételre.

 

„Szakemberek”:

egy jogi személyen belül tevékenykedő olyan személyek, akik a letelepedett vállalkozás létrehozásához, kutatóberendezések használatához, technikák alkalmazásához vagy irányításhoz szükséges lényeges, a szokásostól eltérő ismeretekkel rendelkeznek. Az ilyen ismeretek felmérése során nem csupán a letelepedés szempontjából jellemző ismereteket veszik figyelembe, hanem azt is, hogy az adott személy rendelkezik-e magas szintű képzettséggel a végzett munka vagy különleges műszaki ismereteket megkövetelő szakterület jellegének megfelelően, ideértve az elismert szakmai szervezetben való tagságot is;

b)   „felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornok”: olyan természetes személyek, akiket egy Fél jogi személye legalább egy évig alkalmaz, egyetemi képesítéssel rendelkeznek, és akiket karrierfejlesztés, illetve az üzleti eljárásokkal vagy módszerekkel kapcsolatos képzés céljából ideiglenesen áthelyeztek a jogi személynek a másik Fél területén található letelepedett vállalkozásához (18);

c)   „üzleti szolgáltatások értékesítői”: természetes személyek, akik az egyik Fél szolgáltatójának képviselői, és akik a másik Fél területére ideiglenesen szándékoznak belépni, hogy szolgáltatások értékesítéséről tárgyaljanak, vagy hogy megállapodásokat kössenek az érintett szolgáltató szolgáltatásainak értékesítése céljából. Nem vesznek részt a lakosság részére történő közvetlen értékesítésben, és nem kapnak díjazást a fogadó Fél területén található forrásból;

d)   „szerződéses szolgáltató”: természetes személyek, akiket az egyik Fél olyan jogi személye alkalmaz, amely nem letelepedett a másik Fél területén, és amely jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötött (kivéve, ha a CPC 872-ben meghatározott ügynökségen keresztül kötött szerződésről van szó) (19) az utóbbi Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából;

e)   „független szakemberek”: olyan természetes személyek, akik szolgáltatásnyújtással foglalkoznak, és önálló vállalkozóként telepedtek le a Fél területén, nem letelepedettek a másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek (kivéve, ha a CPC 872-ben meghatározott ügynökségen keresztül kötött szerződésről van szó) az utóbbi Fél területén található végső fogyasztóval, ami megkívánja, hogy ideiglenesen az érintett fél területén tartózkodjanak a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése érdekében (20);

f)   „képesítések”: diplomák, bizonyítványok és a (formális képesítés) egyéb bizonyítékai, amelyet jogszabályi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság bocsát ki, és a szakképzés sikeres elvégzését igazolja.

174. cikk

Kulcsfontosságú személyzet és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok

1.   Az e cím 2. fejezetének megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében és a X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) vagy a XII. mellékletben (Fenntartások a kulcsfontosságú személyzettel és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal kapcsolatban) felsorolt fenntartásokra is figyelemmel az EU Fél engedélyezi a KA Félhez tartozó köztársaságok befektetőinek, hogy a letelepedett vállalkozásukhoz a KA Félhez tartozó köztársaságokból származó természetes személyeket alkalmazzanak, feltéve hogy az ilyen alkalmazottak a 173. cikkben meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsfontosságú személyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása a társaságon belüli áthelyezések esetében legfeljebb három évig tart, az üzleti célú látogatók esetében bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb kilencven napig, a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok esetében pedig egy évig.

Az e cím 2. fejezetének megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében azon intézkedéseket, amelyek az EU Fél által sem regionális felosztás alapján, sem a területe egészét figyelembe véve nem tarthatók fenn vagy fogadhatók el – hacsak a XII. melléklet másképp nem határozza meg – a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként alkalmazható természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

2.   A XIII. mellékletben (A KA Félhez tartozó köztársaságok kulcsfontosságú személyzettel és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait tartalmazó listák) szereplő minden ágazat tekintetében, és az ott meghatározott fenntartásokra és feltételekre is tekintettel a KA Félhez tartozó köztársaságok engedélyezik az EU Fél befektetőinek, hogy az EU Félhez tartozó természetes személyeket alkalmazzanak, feltéve hogy az ilyen alkalmazottak a 173. cikkben meghatározottak szerinti kulcsfontosságú személyzethez tartoznak vagy felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok. A kulcsfontosságú személyzet és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokok belépése és ideiglenes tartózkodása legfeljebb egy évig tart, ami a Felek vonatkozó jogszabályi rendelkezései szerint a leghosszabb tartamig meghosszabbítható. Az üzleti célú látogatók belépése és ideiglenes tartózkodása bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb kilencven napig tart.

A XIII. mellékletben szereplő minden ágazat tekintetében, és az ott meghatározott fenntartásokra és feltételekre is tekintettel azon intézkedéseket, amelyek a KA Félhez tartozó köztársaságok által sem regionális felosztás alapján, sem a területe egészét figyelembe véve nem tarthatók fenn vagy fogadhatók el a befektetőnként egy bizonyos ágazatban kulcsfontosságú személyzetként és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokként alkalmazható természetes személyek számának számbeli kvóták vagy a gazdasági szükségesség vizsgálatára irányuló követelmény útján történő korlátozásokként, valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg.

175. cikk

Üzleti szolgáltatások értékesítői

1.   Az e cím 2. és 3. fejezetének megfelelően liberalizált minden ágazat tekintetében és a X. mellékletben (A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) és a XI. mellékletben (A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) felsorolt fenntartásokra is figyelemmel az EU Fél engedélyezi az üzleti szolgáltatások KA Félhez tartozó köztársaságokhoz tartozó értékesítői számára, hogy ideiglenesen belépjenek a területükre és bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb kilencven napig ott tartózkodjanak.

2.   A XIV. mellékletben (A KA Félhez tartozó köztársaságok üzleti szolgáltatások értékesítőivel kapcsolatos kötelezettségvállalásait tartalmazó listák) és az ott meghatározott fenntartásokra és feltételekre is tekintettel a KA Félhez tartozó köztársaságok engedélyezik az üzleti szolgáltatások EU Félhez tartozó köztársaságokhoz tartozó értékesítői számára, hogy ideiglenesen belépjenek a területükre és bármely tizenkét hónapos időszakban legfeljebb kilencven napig ott tartózkodjanak.

176. cikk

Szerződéses szolgáltatók és független szakemberek

A Felek újra megerősítik a GATS szerinti kötelezettségvállalásaikból adódó kötelezettségeiket a szerződéses szolgáltatók és független szakemberek ideiglenes belépése és tartózkodása tekintetében.

5.   FEJEZET

Szabályozási keret

A.     SZAKASZ

Az általános alkalmazásra vonatkozó rendelkezések

177. cikk

Kölcsönös elismerés

1.   E cím alkalmazásában semmi sem akadályozza meg a Felet abban, hogy előírja, hogy a természetes személyeknek rendelkezniük kell a szolgáltatásnyújtás területén előírt szükséges képesítésekkel és/vagy szakmai tapasztalattal, az érintett tevékenységi ágazat tekintetében.

2.   A Felek saját területükön ösztönzik a vonatkozó szakmai szervezeteket, illetve adott esetben az illetékes hatóságokat, hogy közösen dolgozzanak ki és tegyenek közzé a kölcsönös elismerésre vonatkozó ajánlásokat a társulási bizottság számára, azzal a céllal, hogy a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók – részben vagy egészben – teljesítsék az egyes Felek által a szolgáltatási ágazatok befektetői és a szolgáltatók engedélyezése, működése és tanúsítása tekintetében alkalmazott kritériumokat, kiváltképpen a szakmai szolgáltatások ágazatában.

3.   Az előző bekezdésben említett ajánlás kézhezvételekor a társulási bizottság elfogadható időn belül áttekinti az ajánlást annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e ezzel a címmel.

4.   Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott eljárásnak megfelelően, a (2) bekezdésben említett ajánlást e címmel összeegyeztethetőnek találják, és a Felek vonatkozó rendelkezései között kellő mértékű a megfelelés, a Felek ösztönzik illetékes hatóságaikat, hogy az ajánlás végrehajtása céljából folytassanak tárgyalást a követelmények, képesítések, engedélyek és egyéb szabályok kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásról.

5.   Minden ilyen megállapodás összhangban van a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel és különösen a GATS VII. cikkével.

178. cikk

Átláthatóság és bizalmas információk nyilvánosságra hozatala

1.   A Felek haladéktalanul válaszolnak a másik Fél által felvetett minden konkrét információkérésre az általánosan alkalmazott intézkedésekkel, illetve az e címre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban. Emellett minden Fél kijelöl egy vagy több tájékoztatási pontot, hogy kérelemre konkrét információkat szolgáltassanak a másik Fél befektetőinek és szolgáltatóinak ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, legkésőbb e Megállapodás hatálybalépéséig. A tájékoztatási pontokon el kell helyezni a jogszabályok szövegét.

2.   E Megállapodás IV. részének egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy azt igényli bármelyik Féltől, hogy bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalkozások vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.

179. cikk

Eljárások

1.   Abban az esetben, ha egyedi kötelezettségvállalás által érintett szolgáltatás nyújtása vagy letelepedés engedélyköteles, a belföldi törvények értelmében hiánytalannak minősülő kérelem benyújtásától számított megfelelő határidőn belül a Fél illetékes hatósága értesíti a kérelmezőt az engedélykérelemre vonatkozó döntésről. A kérelmező kérésére a Fél illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül biztosítják a kérelem állapotával kapcsolatos információkat.

2.   Valamennyi Fél köteles fenntartani vagy létrehozni olyan bírósági, választottbírósági vagy közigazgatási mechanizmust vagy eljárást, amely az érintett beruházó vagy szolgáltató kérése alapján rendelkezik a letelepedést, a határon átnyúló szolgáltatásnyújtást vagy természetes személyek üzleti céllal történő ideiglenes jelenlétét érintő adminisztratív döntések azonnali megvizsgálásáról, és ha jogos, a megfelelő jogorvoslatról. Amennyiben ezek az eljárások nem függetlenek az adott adminisztratív döntést hozó szervtől, a Feleknek rendelkezniük kell a tárgyilagos és elfogulatlan vizsgálatok biztosításáról.

B.     SZAKASZ

Számítástechnikai szolgáltatások

180. cikk

Egyetértés a számítástechnikai szolgáltatásokkal kapcsolatban

1.   Olyan mértékben, amennyiben a számítástechnikai szolgáltatások kereskedelme szerepel a kötelezettségvállalások listáiban az e cím 2., 3. és 4. fejezete szerint, a Felek csatlakoznak a következő bekezdésekben foglalt egyetértéshez.

2.   A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások meghatározására használt CPC 84 (21), ENSZ-kód azokra az alapvető funkciókra vonatkozik, amelyeket valamennyi számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatás nyújtása tekintetében alkalmaznak: számítógépes programok, amelyeket a számítógépek működéséhez és kommunikációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak (ideértve a fejlesztést és az alkalmazást is), adatfeldolgozás és -tárolás, valamint kapcsolódó szolgáltatások, például tanácsadási és képzési szolgáltatások ügyfelek személyzete számára. A technológiai fejlesztések eredményeként ezeket a szolgáltatásokat egyre inkább egymáshoz kapcsolt szolgáltatások csomagjaként kínálják, amelyek ezen alapvető funkciók némelyikét vagy mindegyikét tartalmazhatják. Például a webtárhely- vagy doménszolgáltatás, az adatbányászat (data mining) és a grid computing mindegyike alapvető számítástechnikai szolgáltatási funkciók kombinációjából tevődik össze.

3.   A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások, függetlenül attól, hogy egy hálózaton, például az interneten keresztül biztosítják-e azokat, magukban foglalnak minden olyan szolgáltatást, amely az alábbiakat nyújtja:

a)

tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, támogatás, technikai segítség vagy irányítás számítógépek vagy számítástechnikai rendszerek tekintetében vagy azok számára; vagy

b)

számítógépes programok, amelyeket a számítógépek működéséhez és (belső és külső) kommunikációjához szükséges utasítások halmazaként definiálnak, ezenkívül tanácsadás, stratégia, elemzés, tervezés, specifikáció, kialakítás, fejlesztés, telepítés, implementáció, integráció, tesztelés, vírusirtás, frissítés, adaptálás, karbantartás, támogatás, technikai segítség vagy irányítás vagy felhasználás számítógépes programok tekintetében vagy azok számára; vagy

c)

adatfeldolgozás, adattárolás, tárhely vagy adatbázis szolgáltatások; vagy

d)

irodai gépek és berendezések, ideértve a számítógépeket, karbantartása és javítása; valamint

e)

ügyfelek személyzete számára nyújtott, számítógépes programokhoz, számítógépekhez, számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó képzési szolgáltatások, máshová be nem sorolt szolgáltatások.

4.   A számítástechnikai és kapcsolódó szolgáltatások lehetővé teszik más szolgáltatások (például pénzügyi szolgáltatások) elektronikus és egyéb módon történő nyújtását. Ugyanakkor lényeges különbség van a szolgáltatás lehetővé tétele (például webhosting, adatfeldolgozás vagy alkalmazáshosting) és az elektronikusan nyújtott tartalom vagy alapvető szolgáltatás (például pénzügyi szolgáltatások) között. Ilyen esetekben a tartalomra vagy az alapvető szolgáltatásra a CPC 84 nem vonatkozik.

C.     SZAKASZ

Kézbesítési szolgáltatások

181. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   E szakasz a kötelezettségvállalásokat tartalmazó listákban szereplő kézbesítési szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg, e cím 2., 3. és 4. fejezete szerint.

2.   E szakasz és e cím 2., 3. és 4. fejezetének alkalmazásában „engedély” az egyedi szolgáltatónak egyilletékes hatóság által adott engedély, amely az adott szolgáltatás megkezdése előtt előírható.

182. cikk

A versenyellenes gyakorlatok megakadályozása a kézbesítési ágazatban

1.   A Felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be vagy tartanak fenn annak megakadályozása érdekében, hogy azon szolgáltatók, akik – magukban vagy másokkal – piaci helyzetükből adódóan képesek lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a kézbesítési szolgáltatások vonatkozó piacán, versenyellenes gyakorlatokat folytassanak.

2.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy amennyiben egy Fél monopolhelyzetben lévő postai szolgáltatója akár közvetlenül, akár leányvállalat révén versenyben van az expressz kézbesítések kínálatának a monopoljogain kívül eső piacán, az nem sérti a Fél e cím alapján fennálló kötelezettségeit.

183. cikk

Engedélyek

1.   Amennyiben engedélyre van szükség, a következőket kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni:

a)

az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához; valamint

b)

az engedélyezés feltételeit.

2.   Az engedély megtagadásának indokait a kérelmezővel – kérésre – közölni kell. A határozat által érintett szolgáltató a határozat ellen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fellebbezhet egy független és illetékes testülethez. Ennek az eljárásnak átláthatónak és megkülönböztetésmentesnek kell lennie, és objektív kritériumokon kell alapulnia.

184. cikk

A szabályozó testületek függetlensége

Amennyiben a Felek területén szabályozó testületek működnek, e testületek jogilag elkülönülnek valamennyi szolgáltatótól, és utóbbiak által nem számoltathatók el. A szabályozó testületek határozatai és az általuk alkalmazott eljárások pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

D.     SZAKASZ

Távközlési szolgáltatások

185. cikk

Hatály és fogalommeghatározások

1.   E szakasz a nyilvános távközlési szolgáltatásokra (a műsorszolgáltatás kivételével) vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg, e cím 2., 3. és 4. fejezete szerint, amelyek magukban foglalják a telefonos hangszolgáltatást, a csomagkapcsolt adatátvitelt, a vonalkapcsolt adatátvitelt, a telexszolgáltatást, a táviratszolgáltatást, a faxszolgáltatást, a magán bérelt vonalkapcsolatokat, valamint mobil- és személyi kommunikációs szolgáltatásokat és rendszereket (22).

2.   E cím alkalmazásában:

a)   „távközlési szolgáltatások”: elektromágneses jelek távközlési hálózaton keresztül történő továbbítását és vételét magában foglaló minden szolgáltatás, amelybe azonban nem tartozik bele az olyan tartalom szolgáltatásából álló gazdasági tevékenység, amelynek átviteléhez távközlési hálózatok vagy szolgáltatások szükségesek;

b)   „nyilvános távközlési szolgáltatások” vagy „a nyilvánosság számára hozzáférhető távközlési szolgáltatások”: bármely olyan távközlési szolgáltatás, amelynek nyilvánosság számára történő általános szolgáltatását a Fél vonatkozó jogszabályai szerint előírja;

c)   „szabályozó hatóság a távközlési ágazatban”: az a szerv vagy szervek, amelyek az egyes Felek hazai jogszabályai szerint bármilyen szabályozási feladattal rendelkeznek;

d)   „alapvető távközlési létesítmények”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatok és szolgáltatások létesítményei, amelyeket:

i.

kizárólagosan vagy főként egyetlen vagy korlátozott számú szolgáltató biztosít; valamint

ii.

gazdaságilag vagy műszakilag szolgáltatásnyújtás céljából nem helyettesíthető;

e)   „vezető szolgáltató”: a távközlési ágazatban az a nyilvános távközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató, amely képes lényegesen befolyásolni a részvételi feltételeket (az ár és a szolgáltatásnyújtás tekintetében) a nyilvános távközlési szolgáltatások vonatkozó piacán, mivel ellenőrzéssel bír kulcsfontosságú létesítmények felett vagy kihasználja piaci helyzetét; valamint

f)   „összekapcsolás”: nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat üzemeltető vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók összekapcsolása annak érdekében, hogy lehetővé váljon az egyik szolgáltató felhasználói számára a másik szolgáltató felhasználóival való kommunikáció, valamint a másik szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokhoz való hozzáférés.

186. cikk

Szabályozó hatóság

1.   A távközlési ágazat szabályozó hatóságai jogilag és funkcionálisan függetlenek a távközlési szolgáltatásokat nyújtó minden szolgáltatótól.

2.   A Felek törekednek annak biztosítására, hogy szabályozó hatóságok megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek feladataik ellátásához. A szabályozó hatóság feladatait könnyen hozzáférhető és világosan érthető formában közzé kell tenni, különösen ha ezeket a feladatokat egynél több szervre ruházzák rá.

3.   A szabályozó hatóságok határozatai és eljárásai pártatlanok minden piaci szereplő tekintetében.

4.   A határozat által érintett szolgáltató a határozat ellen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fellebbezhet egy az érintett szolgáltatóktól független, illetékes testülethez. Amennyiben az illetékes testület nem bírósági jellegű, határozatait mindig írásbeli indokolással kell ellátni, és azokat pártatlan és független bíróság vizsgálja felül.

Az ilyen illetékes testületek által hozott határozatokat ténylegesen végre kell hajtani a vonatkozó jogi eljárások szerint. Az ilyen jogi eljárás eredményének megszületéséig a szabályozó hatóság határozata hatályban marad, kivéve, ha az illetékes testület vagy az alkalmazandó jogszabály másképp rendelkezik.

187. cikk

Távközlési szolgáltatási tevékenység engedélyezése (23)

1.   A szolgáltatásnyújtást – amennyire lehetséges – egyszerű eljárásban kell engedélyezni, adott esetben puszta bejelentés révén.

2.   Engedély vagy külön jóváhagyás kérhető számok és frekvenciák kiosztásával kapcsolatos ügyek rendezésére. Az ilyen engedélyekre vonatkozó feltételeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

3.   Amennyiben engedélyre vagy jóváhagyásra van szükség:

a)

az engedélyezési kritériumokat és azt az elfogadható időtartamot, amely általában szükséges az engedély vagy jóváhagyás iránti kérelmekre vonatkozó határozatok meghozatalához, nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni;

b)

a kérelmező kérésére írásban tudatni kell vele az engedély elutasításának okait; valamint

c)

az engedély vagy jóváhagyás kérelmezője a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fellebbezhet az illetékes testülethez, amennyiben az engedély iránti kérelmet szabálytalanul elutasították.

188. cikk

A vezető szolgáltatókra vonatkozó, versennyel kapcsolatos védintézkedések

A Felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be vagy tartanak fenn annak megakadályozása érdekében, hogy azon szolgáltatók, akik – magukban vagy másokkal – vezető szolgáltatónak minősülnek, versenyellenes gyakorlatokat folytassanak. Ezek a versenyellenes gyakorlatok különösen az alábbiakat foglalják magukban:

a)

versenyellenes kereszttámogatás (24);

b)

a versenytársaktól szerzett információknak a versennyel ellentétes érdekekre való felhasználása; valamint

c)

annak elmulasztása, hogy alapvető létesítményekre vonatkozó olyan műszaki adatokat és üzleti szempontból lényeges információkat más szolgáltatók számára időben rendelkezésre bocsássák, amelyek az utóbbiak számára szükségesek a szolgáltatásnyújtáshoz.

189. cikk

Összekapcsolás (25)

1.   Bármelyik nyilvános távközlési szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező szolgáltató jogosult az összekapcsolásról tárgyalni más nyilvános távközlési közvetítő hálózatokat működtető és ilyen szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóval. Az összekapcsolásról az érintett vállalatoknak elvben üzleti tárgyalás keretében kell megállapodniuk, anélkül, hogy ez sértené a szabályozó hatóság hatáskörét arra, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint beavatkozzon.

2.   Azok a szolgáltatók, amelyek az összekapcsolási megállapodásról folytatott tárgyalások alatt információt szereznek egy másik vállalkozástól, azt az információt kizárólag arra a célra használhatják fel, amelyre a rendelkezésükre bocsátották, és mindenkor tiszteletben tartják az átadott vagy tárolt információk bizalmas jellegét.

3.   A vezető szolgáltatókkal való összekapcsolást a hálózat minden műszakilag megvalósítható pontjánál biztosítani kell. Az ilyen összekapcsolást a vonatkozó hazai jogszabályok szerint, az alábbiaknak megfelelően kell biztosítani:

a)

megkülönböztetésmentes feltételek mellett, valamint olyan feltételek (ideértve a műszaki előírásokat és specifikációkat), díjak és színvonal biztosításával, amelyek nem kevésbé kedvezőek annál, mint amit a saját hasonló szolgáltatásai vagy nem kapcsolt szolgáltatók hasonló szolgáltatásai tekintetében vagy leányvállalatai vagy más kapcsolt vállalkozások számára biztosítanak;

b)

megfelelő időben, olyan feltételek (ideértve a műszaki előírásokat és specifikációkat) és költségorientált díjak mellett, amelyek átláthatóak és indokoltak, figyelembe véve a gazdasági megvalósíthatóságot, és kellőképpen szétválasztottak ahhoz, hogy a szolgáltatónak ne kelljen fizetnie a hálózat azon részeiért vagy a hálózat által biztosított azon lehetőségekért, amelyekre nincs szüksége a szolgáltatásnyújtáshoz; valamint

c)

kérésre, a felhasználók többsége számára kínált hálózati végpontokon túl egyéb pontoknál – ezekre olyan díjak vonatkoznak, amelyek tükrözik a szükséges kiegészítő szolgáltatások kiépítésének költségeit.

4.   A vezető szolgáltatóval való összekapcsolásra vonatkozó eljárásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

5.   A vezető szolgáltatók nyilvánosan közzéteszik az összekapcsolásra vonatkozó hatályos megállapodásaikat, vagy az összekapcsolásra vonatkozó referenciaajánlataikat, vagy mindkettőt, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

6.   A vezető szolgáltatóval való összekapcsolást kérő szolgáltató ésszerű, nyilvánosságra hozott időtartam elteltével független belföldi szervhez fordulhat, amely lehet a 186. cikkben szereplő szabályozó hatóság is, annak érdekében, hogy határozzon az összekapcsolás megfelelő feltételeiről és díjairól folytatott vitákban.

190. cikk

Elégtelen források

Az elégtelen források – ideértve a frekvenciákat, a számokat és a hozzáférési utakat – elosztására és felhasználásra vonatkozó eljárásokat objektív, kellő időben történő, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végrehajtani. A kiosztott frekvenciasávok jelenlegi állapotát nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, de a különleges kormányzati célokra kiosztott frekvenciák részletes azonosítása nem szükséges.

191. cikk

Egyetemes szolgáltatás

1.   Valamennyi Fél jogosult meghatározni azokat az egyetemes szolgáltatási kötelezettségeket, amelyeket létre kíván hozni vagy fenn kíván tartani.

2.   Az ilyen kötelezettségeket önmagukban nem tekintik versenyellenesnek, feltéve hogy azokat átlátható, objektív és megkülönböztetésmentes módon hajtják végre. Az ilyen kötelezettségek végrehajtásának a verseny szempontjából semleges módon kell történnie, és nem jelenthetnek nagyobb terhet annál, mint ami adott egyetemes szolgáltatás tekintetében szükséges, a Fél által meghatározottak értelmében.

3.   Valamennyi szolgáltatónak jogosultnak kell lennie az egyetemes szolgáltatás biztosítására. A kijelölést hatékony, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell végrehajtani, a vonatkozó jogszabályok szerint.

4.   A Felek biztosítják a következőket:

a)

a vonatkozó jogszabályok szerint valamennyi helyhez kötött telefonkönyv hozzáférhető a felhasználók számára; valamint

b)

az a) pontban szereplő szolgáltatásokat nyújtó szervezetek alkalmazzák a megkülönböztetésmentesség elvét a más szervezetek által számukra nyújtott információk kezelése tekintetében.

192. cikk

Az információk bizalmas kezelése

Az egyes Felek vonatkozó jogszabályaiknak megfelelően biztosítják a távközlési és a kapcsolódó forgalmi adatok bizalmas jellegét egy nyilvános távközlési hálózat és nyilvános távközlési szolgáltatások révén, azzal, hogy az ilyen szolgáltatásokra intézkedések nem alkalmazhatók oly módon, hogy az önkényes vagy nem igazolható hátrányos megkülönböztetéssel járjon, vagy rejtetten korlátozza a szolgáltatáskereskedelmet.

193. cikk

A szolgáltatók közötti viták

A távközlési hálózat és szolgáltatások szolgáltatói között a 188. és 189. cikkben foglalt jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban felmerült vita esetén a nemzeti szabályozó hatóság vagy más megfelelő hatóság a vonatkozó jogszabályok által megállapított eljárásokkal szerint bármelyik szolgáltató kérelmére kötelező határozatot bocsát ki a vita lehető legrövidebb időn belüli megoldása érdekében

E.     SZAKASZ

Pénzügyi szolgáltatások

194. cikk

Hatály és meghatározások

1.   E szakasz a kötelezettségvállalásokat tartalmazó listákban szereplő pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg, e cím 2., 3. és 4. fejezete alapján.

2.   E fejezet és e cím 2., 3. és 4. fejezetének alkalmazásában:

a)   „pénzügyi szolgáltatás”: olyan pénzügyi természetű szolgáltatás, amelyet a Fél pénzügyi szolgáltatója nyújt. A pénzügyi szolgáltatások az alábbi tevékenységekre terjednek ki:

A.

Biztosítási- és biztosítással összefüggő szolgáltatások:

1.

közvetlen biztosítás (ideértve az együttes biztosítást):

a)

életbiztosítás;

b)

nem életbiztosítás;

2.

viszontbiztosítás és visszaengedményezés;

3.

biztosításközvetítés, úgymint alkuszi és ügynöki tevékenység; valamint

4.

kiegészítő biztosítási szolgáltatások, úgymint szaktanácsadás, biztosításmatematikai szolgáltatások, kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.

B.

Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítás kivételével):

1.

lakossági betét- és más visszafizetendő pénzeszközök gyűjtése;

2.

mindenfajta hitelezés, ideértve a fogyasztási hiteleket, jelzáloghitelt, hitelfaktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását;

3.

pénzügyi lízing;

4.

minden fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, ideértve a hitel-, terhelési és betéti kártyákat, utazási csekkeket, banki váltókat;

5.

garanciák és kötelezettségvállalások;

6.

saját vagy az ügyfél számlájára folytatott kereskedés, ideértve a tőzsdei, a közvetlen eladási vagy egyéb módozatokat, az alábbiak szerint:

a)

pénzpiaci eszközök (ideértve a csekkeket, váltókat, letéti jegyeket);

b)

devizaműveletek;

c)

származékos termékek, ideértve egyebek mellett a határidős és opciós ügyleteket;

d)

árfolyam és kamatláb-megállapodások, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a határidős kamatláb-megállapodások stb;

e)

átruházható értékpapírok;

f)

egyéb forgatható értékpapírok és pénzügyi eszközök, beleértve a nemesfémeket;

7.

mindenfajta értékpapír kibocsátásában való részvétel, ideértve a jegyzési garanciavállalást és kibocsátói tevékenységet (nyilvánosan és zárt körben egyaránt) és az ilyen kibocsátásokkal összefüggő szolgáltatások nyújtását;

8.

pénzközvetítés;

9.

vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, a közös befektetések minden formájának szervezése, nyugdíjalap-kezelés, vagyonkezelői és letéti szolgáltatások;

10.

pénzügyi eszközök elszámolásával és kiegyenlítésével összefüggő szolgáltatások, ideértve az értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat;

11.

pénzügyi információk nyújtása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és ezzel kapcsolatos szoftverek más pénzügyi szolgáltatók révén; valamint

12.

tanácsadás, közvetítés és más kiegészítő pénzügyi szolgáltatások az 1–11. alpontban felsorolt tevékenységek vonatkozásában, ideértve hitelreferenciát és -elemzést, a befektetési és portfólió-kutatást és tanácsadást, felvásárlással, illetve vállalkozási szerkezetátalakítással és stratégiával összefüggő tanácsadást.

b)   „pénzügyi szolgáltató”: a Fél területén letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, amely pénzügyi szolgáltatást kíván nyújtani vagy nyújt. A „pénzügyi szolgáltató” kifejezés azonban nem terjed ki az állami szervekre.

c)   „állami szerv”:

i.

a Fél kormányzata, központi bankja, monetáris hatósága vagy olyan szerv, amely a Fél tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll és elsősorban kormányzati funkciók vagy kormányzati célú tevékenységek végrehajtásával foglalkozik, ide nem értve azokat a szerveket, amelyek elsősorban kereskedelmi alapon nyújtanak pénzügyi szolgáltatásokat; vagy

ii.

valamely magánszervezet, amely olyan funkciókat lát el, amelyek szokásosan a központi bank vagy más monetáris hatóság feladatai lennének.

d)   „új pénzügyi szolgáltatás”: pénzügyi jellegű szolgáltatás, amelyet a Fél területén nem nyújtanak, de a másik Fél területén igénybe vehető, és magában foglalja a pénzügyi szolgáltatások nyújtásának minden új formáját, illetve a Fél területén nem értékesített pénzügyi termékek értékesítését.

195. cikk

A körültekintésre vonatkozó külön szabályok

1.   Valamennyi Fél intézkedéseket fogadhat el vagy alkalmazhat prudenciális okokból, például:

a)

a befektetők, betétesek, a pénzügyi piac felhasználói, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;

b)

a pénzügyi szolgáltatók biztonságának, fizetőképességének, integritásának vagy pénzügyi megbízhatóságának fenntartása; valamint

c)

a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében.

2.   Amennyiben ezek az intézkedések nem felelnek meg e fejezet rendelkezéseinek, nem használhatók fel annak eszközéül, hogy megkerüljék az egyes Feleknek e fejezet alapján fennálló kötelezettségvállalásait vagy kötelességeit.

3.   E Megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ átadását.

196. cikk

Hatékony és átlátható szabályozás

1.   Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek arra, hogy előzetesen tájékoztassanak minden érdekelt személyt azokról az általánosan alkalmazandó intézkedésekről, amelyeket a Fél el kíván fogadni, annak érdekében, hogy lehetőséget biztosítsanak e személyek számára, hogy észrevételeket terjesszenek elő az intézkedéssel kapcsolatban. Az intézkedésről való tájékoztatás történhet:

a)

hivatalos közzététel révén; vagy

b)

más írott vagy elektronikus formában.

2.   Az egyes Felek elérhetővé teszik az érdekelt személyek számára a pénzügyi szolgáltatások nyújtására vonatkozó kérelmek beadásához szükséges követelményeket.

A kérelmező kérésére az érintett Fél tájékoztatja őt kérelmének állásáról. Amennyiben az érintett Fél további információkat igényel a kérelmezőtől, erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja őt.

3.   Az egyes Felek a lehető leginkább törekednek arra, hogy területükön végrehajtsák és alkalmazzák a pénzügyi szolgáltatások ágazatának szabályozására és felügyeletére, a pénzmosás és egyéb eszközök, illetve a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre, illetve az adókijátszások és adókikerülések elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközileg elfogadott előírásokat.

197. cikk

Új pénzügyi szolgáltatások

1.   Valamennyi Fél lehetővé teszi új pénzügyi szolgáltatás nyújtását a területén letelepedett, a másik Félhez tartozó pénzügyi szolgáltatók számára, a kötelezettségvállalásokat tartalmazó listákban szereplő alágazatok és pénzügyi szolgáltatások határai között, az e listákban meghatározott rendelkezésekre, korlátozásokra, feltételekre és kötelezettségvállalásokra tekintettel, feltéve hogy az új pénzügyi szolgáltatás bevezetése nem teszi szükségessé új jogszabály elfogadását vagy fennálló jogszabály módosítását.

2.   Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a Fél meghatározhatja azt a jogi formát, amelynek keretében a szolgáltatás nyújtható, és engedélykötelessé teheti a szolgáltatásnyújtást. Amennyiben előírnak ilyen engedélyt, arról elfogadható időn belül határozatot kell hozni és az engedély kizárólag prudenciális okokból utasítható el.

198. cikk

Adatfeldolgozás

1.   Valamennyi Fél lehetővé teszi a másik Fél pénzügyi szolgáltatója számára, hogy elektronikus vagy egyéb formában információkat továbbítson a területükre, illetve a területükről adatfeldolgozás céljából, amennyiben az a pénzügyi szolgáltató rendes üzletmenetéhez szükséges (26).

2.   Valamennyi Fél vállalja, hogy megfelelő védintézkedéseket fogad el vagy tart fenn a magánélet az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére, különös tekintettel a személyes adatok továbbítására.

199. cikk

Különleges kivételek

1.   E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza a Felet – ideértve azok állami szerveit – abban, hogy területükön kizárólagosan törvény által szabályozott állami nyugdíjrendszer vagy társadalombiztosítási rendszer részét képező tevékenységeket vagy szolgáltatásokat folytassanak vagy nyújtsanak, kivéve, ha azon tevékenységek – a Fél hazai szabályozása szerint – pénzügyi szolgáltatók által is végezhetők, állami szervekkel vagy magánintézményekkel versenyben.

2.   E Megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során végzett tevékenységekre.

3.   E cím egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Felet, vagy azok állami szerveit abban, hogy területén kizárólagosan a Fél vagy azok állami szerveinek megrendelésére, illetve garanciája mellett vagy forrásaiból tevékenységeket végezzenek vagy szolgáltatásokat nyújtsanak.

F.     SZAKASZ

Nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások

200. cikk

Hatály, meghatározások és elvek

1.   E szakasz a kötelezettségvállalásokat tartalmazó listákban szereplő nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keret elveit határozza meg, e cím 2., 3. és 4. fejezete alapján.

2.   E szakasznak és e cím 2., 3. és 4. fejezetének az alkalmazásában:

a)   „nemzetközi tengeri szállítás”: magában foglalja az egységes fuvarokmánnyal, háztól házig történő, illetve multi-modális azaz több szállítási mód alkalmazásával történő áruszállítást, amely a tengeri szállítást is magában foglalja, és ebből a célból lehetőséget biztosít arra, hogy nemzetközi tengeri szállítások szolgáltatói közvetlenül kapcsolatba lépjenek a más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal (27);

b)   „tengeri szállítmány kezelésével kapcsolatos szolgáltatások”: a rakodási munkálatokat végző vállalatok tevékenységei, ideértve a terminálok üzemeltetését; nem tartoznak azonban ide a dokkmunkások közvetlen tevékenységei, amennyiben az ilyen munkaerő szervezése a rakodási munkálatokat végző vagy a terminált üzemeltető vállalattól függetlenül történik. Az érintett tevékenységek magukban foglalják az alábbiak megszervezését és felügyeletét:

i.

az áru ki- és berakodása a hajóról, illetve a hajóra;

ii.

az áru rögzítése és az áru rögzítésének kioldása; és;

iii.

az áruszállítmány fogadása/szállítása és megóvása a szállítás előtt vagy a kirakodás után;

c)   „vámolási szolgáltatások” (vagy másképpen „vámügynöki szolgáltatások”): olyan tevékenység, amely magában foglalja a másik Fél nevében az importtal, exporttal és tranzitáruval kapcsolatos vámolási eljárásokat, függetlenül attól, hogy ez a szolgáltató fő tevékenysége, vagy a fő tevékenység szokásos kiegészítése;

d)   „konténerállomás és lerakatszolgáltatás”: olyan tevékenység, amely magában foglalja a konténerek tárolását, akár a kikötő területén, akár a szárazföldön, megrakás, kirakás, javítás és szállításhoz történő előkészítés céljából;

e)   „kereskedelmi hajózási képviselet”: olyan tevékenység, amelynek során az ügynök az adott földrajzi területen egy vagy több hajójárat vagy hajóstársaság üzleti érdekeit képviseli az alábbi célokból:

i.

tengerhajózási és járulékos szolgáltatásainak marketingje és értékesítése, az árajánlatadástól a számlázásig, a társaságok nevében hajóraklevél kibocsátása, a szükséges vonatkozó szolgáltatások beszerzése és továbbértékesítése, okmányok elkészítése, üzleti információk rendelkezésre bocsátása;

ii.

eljárás a hajó kikötését szervező társaságok nevében, hajó beérkezésének szervezése, szükség esetén teheráru átvétele;

f)   „szállítmányozási szolgáltatások”: olyan tevékenységet jelentenek, amelynek során a szolgáltató a megbízó nevében megszervezi és felügyeli a szállítmányt, megszerzi a fuvarozóeszközt, és kapcsolódó szolgáltatásokat vásárol, elkészíti az okmányokat és megadja a szükséges üzleti információkat.

3.   Tekintettel a felek között a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében fennálló helyzetre, az egyes Felek:

a)

üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a nemzetközi tengeri piacokhoz és kereskedelmi útvonalakhoz való korlátlan hozzáférés elvét; valamint

b)

a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajói számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesíti, a kikötők elérése, az ilyen kikötők infrastruktúrája és kiegészítő tengerészeti szolgáltatásai, valamint az azokkal kapcsolatos díjak és terhek, a vámügyi létesítmények és a be- és kirakodásra szolgáló horgonyzóhelyek tekintetében (28).

4.   A Felek ezen elvek alkalmazása során vállalják, hogy:

a)

a harmadik országokkal jövőben kötendő kétoldalú tengeri szállítási szolgáltatási megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, ideértve a száraz és a folyékony ömlesztett áru menetrend-szerinti kereskedelmét, és belátható időn belül felmondják az ilyen rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi kétoldalú megállapodásokból kifolyólag még fennállnak; valamint

b)

e cím 2., 3. és 4. fejezete alapján a kötelezettségvállalásokat tartalmazó listáknak megfelelően biztosítják, hogy a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokra vonatkozóan elfogadott fennálló vagy jövőbeli intézkedések megkülönböztetésmentesek és nem képezik a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások rejtett korlátozását.

5.   Valamennyi Fél lehetővé teszi a másik Fél nemzetközi tengeri szolgáltatói számára, hogy területükön letelepedjenek, a 165. cikk értelmében.

6.   A Felek biztosítják, hogy a kikötőnél nyújtott szolgáltatásokat megkülönböztetésmentes feltételek mellett nyújtják. Az elérhető szolgáltatások közé tartozhatnak: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-ellátás, üzemanyag- és vízellátás, hulladékgyűjtés és ballaszt hulladékeltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, ideértve a hírközlés, víz és elektromos energia biztosítását, a vészhelyzeti javító berendezéseket, a horgonyzási, kikötési, parthozállási szolgáltatásokat.

6.   FEJEZET

Elektronikus kereskedelem

201. cikk

Célkitűzés és elvek

1.   A Felek – elismerve, hogy az e-kereskedelem számos ágazatban fokozza a kereskedelmi lehetőségeket – megállapodnak abban, hogy támogatják a közöttük megvalósuló e-kereskedelem fejlesztését, különösen azáltal, hogy együttműködést folytatnak az e cím rendelkezései értelmében az e-kereskedelem tekintetében felmerülő kérdésekben.

2.   A Felek egyetértenek abban, hogy az e-kereskedelem fejlesztésének a nemzetközi adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell történnie, az e-kereskedelem felhasználói bizalmának biztosítása érdekében.

3.   A felek egyetértenek továbbá abban, hogy az elektronikus úton történő teljesítésekre nem vonatkozhatnak vámok.

202. cikk

Az e-kereskedelem szabályozási szempontjai

A Felek párbeszédet folytatnak az e-kereskedelem kapcsán felmerülő szabályozási kérdésekről, ami egyebek mellett az alábbi témákat érinti:

a)

a lakosság számára engedélyezett elektronikus aláírások tanúsítványainak elismerése és a határokon átnyúló tanúsítási szolgáltatások elősegítése;

b)

a kéretlen elektronikus üzleti kommunikáció kezelése;

c)

fogyasztók védelme az elektronikus kereskedelem terén; valamint

d)

az e-kereskedelem fejlesztése tekintetében releváns minden egyéb kérdés.

7.   FEJEZET

Kivételek

203. cikk

Általános kivételek

1.   Feltételezve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételekkel élő országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a letelepedés vagy a határokon átnyúló kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e cím egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy akadályozza bármelyik Felet az olyan intézkedések elfogadásában és végrehajtásában, amelyek:

a)

a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme vagy a közrend fenntartása érdekében szükségesek;

b)

az emberi, állati, növényi élet vagy egészség megóvásához szükségesek;

c)

a kimerülő természeti erőforrások megőrzésére irányulnak, amennyiben az ilyen intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai befektetők korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba;

d)

a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelméhez szükségesek;

e)

azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosításához szükségesek, amelyek nem összeegyeztethetetlenek e cím rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:

i.

a megtévesztő vagy csalárd gyakorlat megelőzése, illetve a szerződések nem teljesítéséből eredő következmények kezelése;

ii.

a személyes adatok feldolgozását és terjesztését illetően az egyének magánélethez való jogának védelme, és az egyéni nyilvántartások és számlák bizalmasságának védelme;

iii.

biztonság;

f)

összeegyeztethetetlenek e cím 165. és 171. cikkével, feltéve hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei, befektetői, szolgáltatásai vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy beszedésének biztosítása (29).

2.   E cím és a megfelelő mellékletekben szereplő kötelezettségvállalások listái nem alkalmazandók a Felek társadalombiztosítási rendszereire, vagy az egyes Felek területén kifejtett olyan tevékenységekre, amelyek akárcsak alkalmilag kapcsolatban vannak az államhatalom gyakorlásával.

IV.   CÍM

FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKEMOZGÁSOK

204. cikk

Célkitűzés és hatály

1.   A Felek törekednek az egymás közötti folyó fizetések és tőkemozgások liberalizálására, a nemzetközi pénzügyi szervezetek keretében tett kötelezettségvállalásaik szerint, és kellő figyelemmel az egyes felek valutáinak stabilitására.

2.   E cím alkalmazandó a Felek között minden folyó fizetésre és tőkemozgásra.

205. cikk

Folyószámla

A Felek szabadon átváltható valutában, és a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának cikkei, különösen a VIII. cikk rendelkezései szerint bármilyen, folyószámláról történő fizetést és átutalást engedélyeznek, illetve lehetővé tesznek maguk között.

206. cikk

Tőkeszámla

A fizetési mérleg tőkeszámlájával kapcsolatos tranzakciók tekintetében e Megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Felek engedélyezik, illetve adott esetben biztosítják a befogadó ország jogszabályai szerint megalakított jogi személyekbe végrehajtott közvetlen befektetésekkel, valamint az e Megállapodás III. címének (Letelepedés, szolgáltatások kereskedelme és elektronikus kereskedelem) (30) rendelkezései szerint végzett befektetésekkel és egyéb ügyletekkel kapcsolatos szabad tőkemozgást, továbbá az e tőke és az ebből származó bármilyen nyereség felszámolását vagy hazatelepítését.

207. cikk

Védintézkedések

Amennyiben, rendkívüli körülmények esetén, a Felek közötti kifizetések és tőkemozgások súlyos nehézségeket okoznak, vagy ilyen nehézségek kialakulásával fenyegetnek az árfolyam-politika vagy monetáris politika működésében valamelyik Fél területén, az érintett Fél legfeljebb egyéves időtartamra a tőkemozgásokra vonatkozóan védintézkedéseket alkalmazhat. A védintézkedések alkalmazása kivételesen, rendkívüli körülmények esetén azok formális újrabevezetésével meghosszabbítható, a Felek között a javasolt formális újrabevezetéssel kapcsolatban tartott előzetes konzultációt követően (31).

208. cikk

Záró rendelkezések

1.   E cím tekintetében a Felek megerősítik a Nemzetközi Valutaalapból, illetve az egyéb, az Európai Unió tagállamai és a KA Félhez tartozó köztársaságok között kötött megállapodásokból eredő jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A Felek konzultálnak egymással az egymás közötti tőkemozgás elősegítése érdekében, ezáltal támogatva az e Megállapodásban meghatározott célok előmozdítását.

V.   CÍM

KORMÁNYZATI BESZERZÉSEK

209. cikk

Bevezetés

1.   A Felek elismerik az átlátható, versenyalapú és nyílt közbeszerzési pályázati eljárás hozzájárulását a fenntartható gazdasági fejlődéshez és a Felek célkitűzésként meghatározzák a szóban forgó beszerzési piacaik hatékony, kölcsönös és fokozatos megnyitását.

2.   E cím alkalmazásában:

a)   „kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások”: olyan áru vagy szolgáltatás, amelyet általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;

b)   „megfelelőségértékelési eljárás”: bármely eljárás, amelyet közvetlenül vagy közvetve arra használnak, hogy megállapítsák, hogy a technikai szabályzatokban és szabványokban előírt vonatkozó követelmények teljesülnek-e;

c)   „építési szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének ideiglenes központi termékosztályozása 51. ágazata alapján;

d)   „elektronikus árverés”: olyan iteratív folyamat, amelyben az ajánlattevők az új árakra, illetőleg az ajánlatnak a bírálati részszempontokhoz kapcsolódó egyes számszerűsíthető, az ártól különböző elemeire, vagy mindkettőre vonatkozóan kedvezőbb ajánlatot tesznek elektronikus úton, ami az ajánlatok rangsorolását vagy újbóli rangsorolását eredményezi;

e)   „írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési forma, amely olvasható, reprodukálható vagy később közölhető. Tartalmazhat elektronikus úton továbbított és tárolt adatokat is;

f)   ”tárgyalásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő kapcsolatba lép a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel;

g)   „ajánlattevők listája”: azon ajánlattevőket tartalmazó lista, amelyekről az ajánlatkérő megállapította, hogy megfelelnek a listára való felvétel feltételeinek, illetve az ilyen listára történő felvételre vonatkozó formai előírásoknak, és amely listát az ajánlatkérő többször kíván felhasználni;

h)   „intézkedés”: az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen törvény, rendelet, eljárás, vagy az ajánlatkérő bármilyen igazgatási iránymutatása vagy gyakorlata;

i)   ”tervezett beszerzésről szóló hirdetmény”: az ajánlatkérő által közzétett hirdetmény, amelyben az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat vagy mindkettő benyújtására hívják fel, az egyes Felek jogszabályainak megfelelően;

j)   „ellentételezés”: azok a feltételek vagy kötelezettségvállalások, amelyek ösztönzik a helyi fejlesztéseket vagy javítják valamelyik Fél fizetésimérleg-elszámolásait, mint például a belföldi tartalom alkalmazása, a technológia engedélyezése, beruházások, csereüzletek vagy hasonló intézkedések vagy követelmények;

k)   „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;

l)   „ajánlatkérő”: valamelyik Félnek az e Megállapodás XVI. melléklete (Kormányzati beszerzések) 1. függelékének A., B. vagy C. részében szereplő szerve;

m)   „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az ajánlatkérő a részvétel feltételeit teljesítő ajánlattevőként ismer el;

n)   „meghívásos eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében az ajánlatkérő csak minősített vagy nyilvántartásba vett ajánlattevőket kér fel ajánlat benyújtására;

o)   „szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az építési szolgáltatásokat; valamint

p)   „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:

i.

meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások tekintetében megkövetelt jellemzőket, ideértve a minőségre, a teljesítményre, a biztonságra és a méretekre vonatkozó jellemzőket, vagy az ilyen áruk előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; vagy

ii.

meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó követelményeket.

210. cikk

Hatály és alkalmazási kör

1.   Ez a cím az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő bármilyen intézkedésre vonatkozik. E cím alkalmazásában az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés kormányzati célú beszerzés:

a)

melynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának beszerzése:

i.

amelyek szerepelnek a Feleknek e Megállapodás XVI. melléklete 1. függelékének (Alkalmazási kör) releváns szakaszaiban; valamint

ii.

amelyek beszerzése nem kereskedelemi értékesítés vagy viszonteladás, vagy kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termékek gyártása vagy szállítása vagy szolgáltatások nyújtása céljából történik;

b)

bármilyen szerződéses módon, ideértve az adásvételt, lízinget, bérbeadást vagy részletvásárlást, vételi opció kikötésével vagy anélkül;

c)

amelynek értéke a 213. cikk szerinti értesítés illetve felhívás közzétételének időpontjában egyenlő vagy meghaladja a Feleknek az e Megállapodás XVI. melléklete 1. függelékében (Alkalmazási kör) meghatározott vonatkozó értékhatárokat;

d)

melyet az ajánlatkérő végez; valamint

e)

más módon nincs kizárva az alkalmazási körből.

2.   Eltérő rendelkezés hiányában e cím nem vonatkozik a következőkre:

a)

földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok megvásárlása vagy bérlete;

b)

nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat, hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket, illetve a kormányzat által az állami, regionális vagy helyi kormányzati szerveknek szolgáltatott árukat és szolgáltatásokat is;

c)

pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez, visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása, beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;

d)

közalkalmazotti/köztisztviselői munkaszerződések, és kapcsolódó foglalkoztatási intézkedések;

e)

a következő beszerzések:

i.

közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések, beleértve a fejlesztési segélyt is;

ii.

olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az aláíró országok általi közös megvalósítására irányul;

iii.

egy nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a címmel;

f)

olyan kivételesen kedvező feltételek mellett történő vásárlások, amelyekre csak nagyon rövid ideig van lehetőség, így az olyan vállalkozások szokatlan értékesítései, amelyek rendes körülmények között nem szállító vállalkozások, illetve üzleti vagyontárgyak felszámolási eljárás vagy vagyonfelügyelet alatt történő értékesítése.

3.   Mindegyik Félnek meg kell határoznia az e Megállapodás XVI. melléklete 1. függelékében (Alkalmazási kör) szereplő következő információkat:

a)

az A. szakaszban azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e cím hatálya alá esnek;

b)

a B. szakaszban azon központinál alacsonyabb szintű kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e cím hatálya alá esnek;

c)

a C. szakaszban az összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e cím hatálya alá esnek;

d)

a D. szakaszban az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e cím hatálya alá esnek;

e)

az E. szakaszban az e cím hatálya alá eső építési szolgáltatások; valamint

f)

az F. szakaszban bármely általános megjegyzés.

4.   Amennyiben valamelyik Fél hazai jogszabálya lehetővé teszi az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés végrehajtását az ajánlatkérő nevében más szerv vagy személy által, e cím rendelkezései szintén alkalmazandók.

5.

a)

Az ajánlatkérő nem készíthet elő, tervezhet, vagy más módon nem alakíthat ki, illetve oszthat fel beszerzést annak érdekében, hogy kikerülje az e címben szereplő kötelezettségeket;

b)

Amennyiben a beszerzés külön tételként azonos időpontban odaítélt szerződéseket eredményezhet, az ilyen tételek összesített becsült értékét kell figyelembe venni. Amennyiben a tételek összesített értéke egyenlő vagy meghaladja a Fél megfelelő szakaszban megállapított értékhatárát, az ilyen tételek odaítélésére e cím rendelkezéseit kell alkalmazni, azon tételek kivételével, amelyek értéke kevesebb, mint 80 000 EUR.

6.   E cím egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza bármelyik Felet abban, hogy fogyatékos személyek, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka által előállított termékekre vagy általuk nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó, vagy a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság, az emberek, állatok és növények életének, illetve egészségének és a szellemi tulajdonnak a védelméhez szükséges intézkedéseket fogadjanak el, vagy tartsanak fenn.

A KA Félhez tartozó köztársaságoknak képesnek kell lenniük olyan intézkedések elfogadására, kialakítására, fenntartására vagy végrehajtására, amelyek elősegítik kisebbségeik és mkkv-ik fejlődését célzó beszerzési lehetőségek és programok kialakítását, beleértve a preferenciális szabályokat, így különösen:

a)

az állam ajánlattevőikéntnyilvántartásba vett mkkv-k azonosítása;

b)

olyan döntési kritériumok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az ajánlatkérők számára, hogy a szerződéseket olyan belföldi mkkv-knak ítéljék oda, amelyek egyedileg vagy alkalmi társulás tagjaként a többi ajánlattevővel egyenrangú ajánlatot nyújtottak be.

7.   E cím egyik rendelkezése sem akadályozza meg a Felet, hogy új beszerzési politikákat, eljárásokat, illetve szerződéses módokat dolgozzon ki, feltéve, hogy azok nem ellentétesek e címmel.

211. cikk

Általános elvek

1.   Bármely intézkedés vagy az e Megállapodás hatálya alá tartozó bármely beszerzés tekintetében mindegyik Fél, beleértve az ajánlatkérőiket is, a másik Fél áruit és szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, beleértve az ajánlatkérőit is, a hazai árukat, szolgáltatásokat és ajánlattevőket részesíti.

2.   Az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés tekintetében egy Fél, beleértve annak ajánlatkérőit:

a)

külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett ajánlattevőnél; és

b)

nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.

3.   Az EU Fél bármely, a KA Félhez tartozó valamelyik köztársaságában letelepedett ajánlattevőjét vagy szolgáltatóját a többi KA Félhez tartozó köztársaságban legalább olyan kedvezményes elbánásban kell részesíteni, mint amelyben utóbbi saját ajánlattevőit és szolgáltatóit részesíti, az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos bármely intézkedés tekintetében.

A KA Félhez tartozó valamelyik köztársaság bármely, az Európai Unió valamelyik tagállamában letelepedett ajánlattevőjét vagy szolgáltatóját az Európai Unió többi tagállamában legalább olyan kedvezményes elbánásban kell részesíteni, mint amelyben utóbbi saját ajánlattevőit és szolgáltatóit részesíti, az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos bármely intézkedés tekintetében.

A Felek nem vezetnek be olyan új előírásokat az ajánlattevők és szolgáltatók helyi letelepedésével, illetve az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések tekintetében ajánlatot benyújtani kívánó ajánlattevőkvagy szolgáltatók nyilvántartásba vételével kapcsolatban, amelyek a másik Fél ajánlattevőitvagy szolgáltatóit versenyhátrányba hoznák. A fennálló előírásokat az e Megállapodás hatálybalépését követő tíz év elteltével felülvizsgálják (32).

4.   Amennyiben az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést az ajánlatkérő elektronikus úton folytatja le:

a)

biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és együttműködtethetők más általánosan elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; valamint

b)

fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását, az ajánlat befogadását, és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozását.

5.   Az ajánlatkérő az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható módon és pártatlanul folytatja le, amivel elkerülhető az összeférhetetlenség és megelőzhető a megvesztegetés, összhangban az e címben foglaltakkal, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a meghívásos eljárás és a tárgyalásos eljárás. Emellett a Felek szankciókat vezethetnek be, vagy tarthatnak fenn az ilyen korrupt gyakorlatokkal szemben.

6.   Az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából egyik Fél sem alkalmazhat a másik Féltől behozott vagy a másik Fél által szállított árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra olyan származási szabályokat, amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk vagy szolgáltatások behozatalára vagy szállítására.

7.   Az e címben, illetve az ahhoz tartozó mellékletekben szereplő kivételektől eltekintve a Felek nem kérhetnek, vehetnek figyelembe, szabhatnak ki vagy hajthatnak végre ellentételezést.

212. cikk

A beszerzési információ közzététele

1.   Minden Fél köteles:

a)

haladéktalanul közzétenni e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó jogszabályban vagy rendeletben előírt, a felhívásokba, hirdetményekbe és az ajánlattételi dokumentációba hivatkozással belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan alkalmazandó igazgatási döntéseket, szokásos szerződéses záradékokat, valamint e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető, elektronikus vagy nyomtatott médium útján;

b)

bármelyik Fél kérésére további felvilágosítást nyújtani az ilyen rendelkezések alkalmazásáról;

c)

a XVI. melléklet 2. függelékében (A beszerzési információ közzétételét szolgáló médiumok) felsorolni azokat az elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyben a Fél közzéteszi az a) pontban meghatározott információt; valamint

d)

a XVI. melléklet 3. függelékében (A hirdetmények közzétételét szolgáló médiumok) felsorolni azokat a médiumokat, amelyben a Fél közzéteszi a 213. cikkben, a 215. cikk (4) bekezdésben és a 223. cikk (2) bekezdésében előírt hirdetményeket illetve felhívásokat.

2.   A KA Fél minden ésszerű erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy regionális szinten egyetlen hozzáférési pontot alakítson ki. Az EU Fél technikai és pénzügyi segítséget nyújt az ilyen egyetlen hozzáférési pont kialakításához, létrehozásához és fenntartásához. Ez az együttműködés e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) hatálya alá tartozik. E rendelkezése végrehajtásának feltétele a közép-amerikai szintű egyetlen hozzáférési pont kialakítására, létrehozására és fenntartására irányuló kezdeményezés műszaki és pénzügyi támogatására irányuló kezdeményezés megvalósulása.

3.   Minden Fél haladéktalanul értesíti a másik Felet a Felek által a XVI. melléklet 2. függelékében (A beszerzési információ közzétételét szolgáló médiumok) vagy 3. függelékében (A hirdetmények közzétételét szolgáló médiumok) felsorolt információ bármilyen változásáról.

213. cikk

A hirdetmények közzététele

1.   Minden egyes, e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés esetében, kivéve a 220. cikkben leírt körülmények esetét, az ajánlatkérő hirdetményt tesz közzé a szándékolt beszerzésről a XVI. melléklet 3. függelékében (Ahirdetmény közzétételét szolgáló médiumok) meghatározott megfelelő médián keresztül. Az ilyen hirdetménynek tartalmaznia kell a XVI. melléklet 4. függelékében (Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény) meghatározott információt. Ezeket a hirdetményeket elektronikus úton, díjmentesen és regionális szinten egyetlen hozzáférési ponton – amennyiben ilyen létezik – át kell elérhetővé tenni.

2.   Az ajánlatkérőket arra ösztönzik, hogy minden pénzügyi évben a lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveiről szóló hirdetményt (a továbbiakban: a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény). A hirdetmény tartalmazza a beszerzés tárgyát és a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének megközelítő időpontját, vagy azt, amikor a beszerzést tarthatják.

3.   Az ajánlatkérő, amennyiben a hazai jog lehetővé teszi, a tervezett beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként, feltéve, hogy az a 4. függelékben (Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény) meghatározottak közül a lehető legtöbb már rendelkezésre álló információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amelyben az érdekelt ajánlattevőknek jelezniük kell az ajánlatkérő felé az ajánlattételi szándékukat.

214. cikk

A részvétel feltételei

1.   Az ajánlatkérő arra a szükséges mértékre korlátozza a valamely beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés megvalósítható.

2.   Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, az ajánlatkérő értékeli az ajánlattevő pénzügyi, üzleti és műszaki alkalmasságát a ajánlattevő által az ajánlatkérő szerinti Fél területén és azon kívül végzett üzleti tevékenységei alapján, és a közbeszerzésben való részvételt nem kötheti ahhoz a feltételhez, amely szerint az ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely adott Fél ajánlatkérője korábban már odaítélt egy vagy több szerződést, illetve ahhoz a feltételhez, hogy az ajánlattevőnek valamely adott Fél területén korábban szerzett munkatapasztalatokkal kell rendelkeznie.

3.   Az ajánlatkérő az értékelést azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott az hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.

4.   Az ajánlatkérőnek kizárhatja az ajánlattevőt az olyan okokból, mint az ajánlattevő ellen indított csődeljárás, hamis adatok szolgáltatása, jelentős hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti lényeges követelmény vagy kötelezettség teljesítésében, súlyos bűncselekményt megállapító bírósági ítéletek vagy szabálysértést megállapító egyéb ítéletek, szakmai kötelezettségszegés vagy adófizetési kötelezettség nem teljesítése, vagy hasonló okok.

Az egyes Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak olyan eljárásokat, amelyekkel végleg vagy határozott időre kizárják a részvételből a Fél azon ajánlatkérőit, amelyekről a Fél megállapította, hogy beszerzéshez kapcsolódó tisztességtelen vagy egyéb jogellenes cselekményekben vettek részt. A másik Fél kérésére a Fél a megvalósítható mértékben azonosítja az ilyen eljárások alapján kizárt ajánlatkérőket, és amennyiben lehetséges információt cserélnek ezen ajánlatkérőkkel, illetve a tisztességtelen vagy jogellenes cselekménnyel kapcsolatban.

5.   Az ajánlatkérő igényelheti az ajánlattevőtől, hogy az ajánlatban jelölje meg a szerződés azon részét, amelyet harmadik feleknek alvállalkozásba kíván adni, valamint a tervezett alvállalkozókat. E megjelölés nem sértheti a fő gazdasági szereplő felelősségre vonhatóságát.

215. cikk

Az ajánlatkérők minősítése vagy nyilvántartásba vétele

1.   Amennyiben az ajánlatkérő meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:

a)

a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a XVI. melléklet 4. függelékének (Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény) (1) bekezdésében meghatározott információt, és felhívni az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; valamint

b)

az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a XVI. melléklet 4. függelékének (Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény) (2) bekezdésében meghatározott információkat a minősített és nyilvántartásba vett ajánlattevők számára.

2.   Az ajánlatkérő minősített ajánlattevőnek ismer el bármilyen olyan hazai ajánlattevőt vagy a másik Fél bármilyen olyan ajánlattevőjét, aki teljesíti egy adott beszerzésben történő részvétel feltételeit, hacsak az ajánlatkérő a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a létszámát, akiknek engedélyezik ajánlat benyújtását és nem állapítja meg a korlátozott létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait.

3.   Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető az (1) bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, az ajánlatkérő ezeket a dokumentumok valamennyi, a (2) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.

4.   Az ajánlatkérő az ajánlattevőkről jegyzéket vezethet, feltéve, hogy évente közzétételre kerül egy felhívás, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik a jegyzékbe való felvételüket, illetve, ha a felhívás közzététele elektronikus úton történik, a felhívásnak folyamatosan elérhetőnek kell lennie a XVI. melléklet 3. függelékében (Ahirdetmények közzétételét szolgáló médiumok) meghatározott megfelelő médiumban. Az ilyen felhívásnak tartalmaznia kell a XVI. melléklet 5. függelékében (Felhívás érdekelt ajánlattevőknek az ajánlattevők listájára történő felvételi kérelem benyújtására).

5.   Nem érintve a (4) bekezdést, mely szerint az ajánlattevők listája legfeljebb három évig érvényes, az ajánlatkérő az abban a bekezdésben említett felhívást csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának kezdetén teheti közzé, feltéve, hogy a felhívásban meghatározták az érvényesség időtartamát, és hogy további felhívások nem kerülnek közzétételre.

6.   Az ajánlatkérő lehetővé teszi az ajánlattevőknek az ajánlattevők listájára való felvételük bármikori kérelmezését, és ésszerűen rövid időn belül feltünteti a jegyzékben azokat a ajánlattevőket, amelyek a vonatkozó követelményeknek megfeleltek.

7.   Az ajánlatkérő, amennyiben a Fél jogszabályai lehetővé teszik, felhasználhatja szándékolt beszerzésről szóló hirdetményként azt a felhívást, amely alapján az érdekelt ajánlattevők kérelmezhetik az ajánlattevők listájára való felvételüket, feltéve, hogy:

a)

a felhívást a (4) bekezdésben foglaltak szerint tették közzé és tartalmazza a XVI. melléklet 5. függelékében (Felhívás érdekelt ajánlattevőknek az ajánlattevők listájára történő felvételi kérelem benyújtására) előírt információt, valamint a lehető legtöbb rendelkezésre álló információt a XVI. melléklet 4. függelékében (Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény) előírt információból, és egy arról szóló nyilatkozatot, hogy a felhívás szándékolt beszerzésről szóló hirdetménynek minősül;

b)

az ajánlatkérő haladéktalanul rendelkezésére bocsátja az adott beszerzésben való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat, amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a beszerzésben, ideértve a XVI. melléklet 4. függelékében (Szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény) előírt összes információt, amennyiben ez az információ rendelkezésre áll; valamint

c)

annak az ajánlattevőnek, aki a (6) bekezdés alapján kérte az ajánlattevők listájára való felvételét, lehetővé lehet tenni, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben az ajánlatkérő számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.

8.   Az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a részvételi jelentkezést vagy az ajánlattevők listájára való felvétel iránti kérelmet benyújtó ajánlattevőt az ajánlatkérő által a jelentkezéssel vagy a kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.

9.   Abban az esetben, amikor az ajánlatkérő elutasítja az ajánlattevő minősítési kérelmét vagy az ajánlattevők listájára történő felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt az ajánlattevők listájáról, az ajánlatkérő erről haladéktalanul értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld döntéséről.

10.   A Felek a XVI. melléklet 1. függelékének (Alkalmazási kör) F. szakaszában (Általános megjegyzések) feltüntetik, hogy mely ajánlatkérők alkalmazhatják az ajánlattevők listáját.

216. cikk

Műszaki leírások

1.   Az ajánlatkérő nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a szándékkal vagy eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába.

2.   A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor az ajánlatkérő adott esetben:

a)

a tervezési és leíró jellemzők helyett inkább a teljesítmény- és funkcionális követelmények tekintetében határozza meg a műszaki leírásokat; valamint

b)

a műszaki leírásokat nemzetközi szabványokra alapozza, amennyiben ezek léteznek; más esetben pedig nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési szabályzatokra.

3.   Amennyiben a műszaki leírás tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaz, az ajánlatkérő adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi dokumentációban való szerepeltetésével köteles jelezni, hogy figyelembe veszi azokat az árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló ajánlatokat, amelyek bizonyíthatóan teljesítik a beszerzés követelményeit.

4.   Az ajánlatkérő nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos és érthető leírási módja, és feltéve, hogy ezekben az esetekben az ajánlatkérő az ajánlattételi dokumentációban a „vagy ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.

5.   Az ajánlatkérő nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben, oly módon, hogy a verseny akadályozását okozhatja.

6.   Az egyértelműség kedvéért, e cikk nem célozza azt, hogy megakadályozza az ajánlatkérőt abban, hogy előkészítsen, elfogadjon vagy alkalmazzon olyan műszaki leírásokat, amelyek előmozdítják a természeti erőforrások megőrzését vagy védik a környezetet.

217. cikk

Ajánlattételi dokumentáció

1.   Az ajánlatkérőnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania az ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazza az összes olyan információt, ami szükséges az ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához. Kivéve, ha a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben már megadták, az ilyen dokumentációnak tartalmaznia kell a XVI. melléklet 8. függelékében (Ajánlattételi dokumentáció) meghatározottak teljes körű ismertetését.

2.   Az ajánlatkérőnek kérelemre haladéktalanul biztosítania kell a beszerzésben résztvevő bármely ajánlattevő számára az ajánlattételi dokumentációt és válaszolnia kell a beszerzésben résztvevő ajánlattevő beszerzéssel kapcsolatos ésszerű információkérésére, feltéve, hogy a megadott információ nem juttatja az ajánlattevőt a versenytársaival szemben előnyösebb helyzetbe a beszerzési eljárásban, és azt a megfelelő határidőben terjesztették elő.

3.   Amennyiben az ajánlatkérő a beszerzés során megváltoztatja, vagy kiegészíti a szándékolt beszerzésekről szóló hirdetményben vagy a résztvevő ajánlattevők rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy követelményeket, az ajánlatkérő köteles írásban megküldeni az összes ilyen módosítást:

a)

az információ megváltozásának időpontjában a beszerzésben résztvevő összes ajánlattevőnek, amennyiben ismertek, minden más esetben pedig az eredeti információ közlésével megegyező módon; valamint

b)

megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben módosíthassák és ismét benyújthassák ajánlataikat.

218. cikk

Határidők

Az ajánlatkérő saját szükségletei szerint elegendő időt kell biztosítania a ajánlattevők számára, hogy elkészíthessék és benyújthassák részvételi jelentkezéseiket és ajánlataikat, az olyan tényezők figyelembe vétele mellett, mint a beszerzés természete és összetettsége, alvállalkozók bevonásának várható mértéke, és az ajánlatok külföldről, illetve belföldről történő eljuttatásához általában szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus eszközök használatára. Ezek a határidők, beleértve a határidők meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy résztvevő ajánlattevőesetében azonosak. Az alkalmazandó határidőket a XVI. melléklet 6. függeléke (Határidők) határozza meg.

219. cikk

Tárgyalások

1.   Az egyes Felek a következő esetekben írhatják elő az ajánlatkérők számára, hogy tárgyalások révén folytassanak le beszerzéseket:

a)

olyan beszerzések esetében, amelyeknél a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményben ezt a szándékot jelezték; vagy

b)

amikor az értékelés során egyetlen pályázat sem tekinthető egyértelműen a legelőnyösebbnek az hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott értékelési szempontok alapján.

2.   Az ajánlatkérő:

a)

biztosítja, hogy a tárgyalásban résztvevő ajánlattevők elutasítására az hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott értékelési kritériumok alapján kerüljön sor; valamint

b)

a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó ajánlattevőnek biztosít egy közös határidőt új vagy módosított ajánlat benyújtására.

220. cikk

A tárgyalásos eljárás vagy azzal egyenértékű ajánlati eljárások alkalmazása

1.   Feltéve, hogy a tárgyalásos eljárást nem a verseny megkerülésére vagy a belföldi ajánlattevőkvédelmére használják, az ajánlatkérő a következő feltételek mellett ítélhet oda szerződéseket tárgyalásos eljárás vagy azzal egyenértékű ajánlati eljárások révén:

a)

ahol

i.

nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egyik ajánlattevő sem nyújtott be részvételi jelentkezést;

ii.

a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek;

iii.

egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; vagy

iv.

a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak,

feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg lényegesen;

b)

ahol – mivel a megrendelés egy műalkotásra szól, vagy a kizárólagos szellemi tulajdonjogokhoz, így szabadalmakhoz, szerzői jogokhoz vagy védett információkhoz kapcsolódó okok miatt, vagy a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya miatt – az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy nyújthatja, és nem létezik reális alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy szolgáltatások;

c)

az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan kiegészítő szállítások esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ahol az ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:

i.

nem történhet meg gazdasági vagy olyan műszaki okokból, mint a meglévő berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy az eredeti beszerzés folyamán beszerzett felszerelésekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös átjárhatóság követelményei miatt; valamint

ii.

jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna az ajánlatkérő számára;

d)

árupiacon vásárolt áruk esetében;

e)

ha az ajánlatkérő olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást vásárol, amelyet egy egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés keretében vagy céljából, az intézmény kérésére fejlesztettek ki. Az ilyen szerződések teljesítését követően a későbbi áru- vagy szolgáltatás beszerzések e cím hatálya alá tartoznak;

f)

ha előre nem látható körülmények folytán az eredeti szerződésben nem szereplő, de az eredeti ajánlati dokumentáció céljai alá eső kiegészítő építési szolgáltatások váltak szükségessé az ott leírt építési szolgáltatások befejezése céljából. Ugyanakkor a kiegészítő építési szolgáltatásokra odaítélt szerződések összesített értéke nem haladhatja meg az eredeti szerződés értékének ötven százalékát;

g)

amennyiben az mindenképpen szükséges, mivel az ajánlatkérő számára előre nem látható események által okozott sürgős okok miatt az áruk vagy szolgáltatások kellő időben nem szerezhetők be nyílt eljárás révén, és a nyílt eljárás alkalmazása súlyos kárt okozna az ajánlattevőnek, az ajánlattevő programokért való felelősségének, vagy a Félnek;

h)

tervpályázat nyertesének odaítélt szerződések esetén, feltéve, hogy a versenyt az e cím elveivel összhangban szervezték meg, és a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a tervpályázati szerződések nyertesének történő odaítélés céljából.; vagy

i)

az egyes Felek által a XVI. melléklet 1. függelékének (Alkalmazási kör) F. szakaszában (Általános megjegyzések) megjelölt esetekben.

2.   Az ajánlatkérő megőrzi azokat a dokumentumokat, vagy olyan írásbeli dokumentumot készít, amelyek tartalmazzák az (1) bekezdés alapján odaítélt minden szerződés konkrét igazolását.

221. cikk

Elektronikus árverés

Amennyiben az ajánlatkérő elektronikus árverés útján szándékozik e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést lefolytatni, az ajánlatkérőnek az elektronikus árverés megkezdése előtt minden egyes résztvevő rendelkezésére kell bocsátania a következőket:

a)

az automatikus értékelési módszert, beleértve a matematikai formulát, amely az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontokra épül és az árverés során az ajánlatok automatikus rangsorolására vagy újbóli rangsorolására használják fel;

b)

az ajánlat elemeinek bármilyen első értékelésének eredményei, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda; valamint

c)

az árverés lefolytatatásához kapcsolódó bármilyen más vonatkozó információ.

222. cikk

Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése

1.   Az ajánlatkérő valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja, bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.

2.   Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a felbontás időpontjában meg kell felelnie az ajánlattételi dokumentációban, illetve adott esetben a felhívásokban illetve hirdetményekben meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek eleget tevő ajánlattevőtől kell származniuk.

3.   Hacsak az ajánlatkérő meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem szolgálja a közérdeket, az ajánlatkérő a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli oda, amelyről megállapította, hogy alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére, és annak az ajánlattevőnek, amely kizárólag a felhívásokban illetve hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati szempontok alapján a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be, illetve, ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek.

4.   Ha az ajánlatkérőhöz a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy az megfelel a részvétel feltételeinek és alkalmas a szerződés feltételeinek teljesítésére.

223. cikk

A közbeszerzési információk átláthatósága

1.   Az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja a résztvevő ajánlattevőket a szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és ezt a tájékoztatást kérésre írásban is megadja. Az 224. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően az ajánlatkérő kérésre indokolást küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a nyertes ajánlattevőajánlatának relatív előnyeit.

2.   Az e cím hatálya alá tartozó minden egyes szerződés odaítélése után az ajánlatkérő a lehető leghamarabb, az egyes Felek jogszabályaiban meghatározott határidők szerint a XVI. melléklet 3. függelékében (A hirdetmények közzétételét szolgáló médiumok) felsorolt megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiumban hirdetményt köteles közzétenni. Amennyiben kizárólag elektronikus médiumot használnak, az információnak ésszerű ideig elérhetőnek kell maradnia. A hirdetménynek legalább a XVI. melléklet 7. függelékében (Az odaítélésről szóló hirdetmény) szereplő információkat kell tartalmaznia.

224. cikk

Információk rendelkezésre bocsátása

1.   Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés odaítélésével kapcsolatos összes információt, annak megállapítása érdekében, hogy a beszerzést e cím szabályainak megfelelően folytatták-e le. Azokban az esetekben, ahol az ilyen információ nyilvánosságra hozatala sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az információ beérkezik, nem adja azt tovább egyik ajánlattevőnek sem. Az információ csak az információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően és annak beleegyezésével hozható nyilvánosságra.

2.   E cím bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve az ajánlatkérőket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.

3.   E cím egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket, ideértve azok ajánlatkérőit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit bizalmas információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben ez akadályozná a jogalkalmazást; sértené az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt; sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét; vagy más módon ellentétes lenne a közérdekkel.

225. cikk

Hazai felülvizsgálati eljárások

1.   Mindegyik Félnek ki kell alakítania vagy fenn kell tartania a gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat, amelyeken keresztül az ajánlattevő kifogást emelhet a Félnek és a Fél ajánlatkérőinek e cím szerinti kötelezettségeivel kapcsolatban, e Megállapodás hatálya alá tartozó olyan beszerzéssel összefüggésben, amelyben az ajánlattevő érdekelt, vagy érdekelt volt. Az eljárási szabályokat valamennyi kifogásra vonatkozóan írásba kell foglalni és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.

2.   A Fél hazai jogszabályaikban előírhatja, hogy abban az esetben, amikor egy ajánlattevő e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel összefüggésben tesz panaszt, ösztönöznie kell az ajánlatkérőt és az ajánlattevőt, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a panaszra. Az ajánlatkérőnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében.

3.   Minden ajánlattevőnek elegendő időt biztosítanak a kifogás elkészítésére és benyújtására, amely semmiképp sem lehet tíz napnál rövidebb attól a naptól számítva, amelyen a kifogás alapja ismertté vált, vagy ésszerűen ismertté kellett válnia az ajánlattevő előtt.

4.   Mindegyik Fél meghatároz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy bírói hatóságot, amely független az ajánlatkérőktől, hogy átvegye és felülvizsgálja az ajánlattevőnek e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés összefüggésében felmerült kifogásait.

5.   Abban az esetben, ha először a (4) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület vizsgálja felül a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan igazgatási vagy bírói hatósághoz, amely független attól az ajánlatkérőtől, amelynek beszerzése a kifogás tárgyát képezi. A felülvizsgálati testület – amely nem bíróság – vagy bírósági felülvizsgálat alatt áll, vagy olyan eljárási garanciákkal rendelkezik, amelyek biztosítják a következőket:

a)

az ajánlatkérő írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;

b)

az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos döntéshozatala előtt meghallgassák őket;

c)

a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek igénybe;

d)

a résztvevők hozzáférhetnek az eljárás egészéhez; valamint

e)

az ajánlattevők kifogásaival kapcsolatos határozatokat vagy ajánlásokat ésszerű időn belül, írásba foglalva és minden egyes határozatot vagy ajánlást megindokolva kell biztosítani.

6.   Mindegyik Félnek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadnia vagy fenntartania:

a)

azonnali átmeneti intézkedések, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a beszerzésben való részvétel lehetőségét. Az ilyen átmeneti intézkedések a beszerzési eljárás felfüggesztését eredményezhetik. Az eljárások lehetővé tehetik az érintett érdekek – a közérdeket is beleértve – szempontjából túlnyomóan hátrányos következmények figyelembe vételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzését írásban meg kell indokolni; valamint

b)

ha a felülvizsgálati testület megállapította az (1) bekezdésben meghatározott jogsértést vagy mulasztást, kiigazító intézkedést vagy kártalanítást határoz meg, az egyes Felek jogszabályai szerint.

226. cikk

Az alkalmazási kör módosítása és helyesbítése

1.   Az EU Fél az alkalmazási körre vonatkozó módosításokat és kiigazításokat a KA Félhez tartozó egyes érintett köztársaságokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokon vitatja meg. Megfordítva, a KA Félhez tartozó egyes érintett köztársaságok az alkalmazási körre vonatkozó módosításokat és kiigazításokat az EU Féllel folytatott kétoldalú tárgyalásokon vitatják meg.

Amennyiben a Félnek szándékában áll az e cím hatálya alá tartozó beszerzések alkalmazási körének módosítása, a Fél:

a)

írásban értesíti a másik érintett Felet vagy Feleket; valamint

b)

az hirdetménybenszerepelteti a másik Fél számára a megfelelő kompenzációs kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel összehasonlítható szintű alkalmazási kört lehessen fenntartani.

2.   Az (1) bekezdés b) pontjától függetlenül a Félnek nem kell kompenzációs kiigazítást biztosítania, ha:

a)

a szóban forgó módosítás kis jelentőségű kiegészítés, vagy csak formai jellegű helyesbítés; vagy

b)

a javasolt módosítás olyan ajánlatkérőkre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.

A Felek e cím hatálya alá tartozó alkalmazási köreik tekintetében kis jelentőségű kiegészítéseket, vagy csak formai jellegű helyesbítéseket tehetnek, e Megállapodás IV. része XIII. címének (Az e Megállapodás alapján létrehozott testületek különös feladatai kereskedelmi ügyekben) rendelkezései szerint.

3.   Amennyiben az EU Fél vagy a KA Félhez tartozó érintett köztársaság nem ért egyet abban, hogy:

a)

az (1) bekezdés b) pontja alapján javasolt kiigazítás megfelelő a kölcsönös megállapodás tárgyát képező összehasonlítható szintű alkalmazási kör fenntartásához;

b)

a javasolt módosítás a (2) bekezdés a) pontja szerinti kis jelentőségű kiegészítés vagy helyesbítés; vagy

c)

a javasolt módosítás a (2) bekezdés b) pontja szerinti olyan ajánlatkérőkre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását,

kifogását írásban, az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül kell benyújtania, ellenkező esetben úgy tekintendő, hogy hozzájárult a kiigazításhoz vagy a javasolt módosításhoz, e Megállapodás IV. része X. címének (Vitarendezés) alkalmazásában is.

4.   Amennyiben az érintett Felek megállapodtak a javasolt módosításban, kiigazításban vagy kis jelentőségű kiegészítésben, beleértve azt az esetet is, amikor a (3) bekezdésnek megfelelően harminc napon belül nem tettek kifogást, a módosításokat a (6) bekezdés rendelkezései szerint kell megtenni.

5.   Az EU Fél és a KA Félhez tartozó egyes köztársaságok bármikor kétoldalú tárgyalásokat kezdhetnek az e cím hatálya alá tartozó, kölcsönös megállapodás tárgyát képező piacra jutási lehetőségek szélesítése céljából, e Megállapodás által előírt vonatkozó intézményi és eljárási rendelkezések szerint.

6.   A társulási tanács módosítja a XVI. melléklet 1. függeléke (Alkalmazási kör) A., B. vagy C. szakaszának megfelelő részeit, annak érdekében, hogy az tükrözze a Felek megállapodása szerinti módosítást, technikai kiigazítást vagy kis jelentőségű kiegészítést.

227. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a kormányzati beszerzések területén

A Felek megállapodnak abban, hogy közös érdekük a kölcsönös együttműködésre és technikai segítségnyújtásra vonatkozó kezdeményezések előmozdítása, a kormányzati beszerzésekre vonatkozó kérdésekben. Ezzel összefüggésben a Felek több együttműködési tevékenységet jelöltek meg, amelyek e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 58. cikkében szerepelnek.

VI.   CÍM

SZELLEMI TULAJDON

1.   FEJEZET

Célkitűzések és alapelvek

228. cikk

Célkitűzések

E cím célkitűzései a következők:

a)

a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony védelmének biztosítása a Felek területén, figyelembe véve az egyes Felek gazdasági helyzetét és társadalmi, illetve kulturális szükségleteit;

b)

a két régió közötti technológiatranszfer előmozdítása és ösztönzése, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék szilárd és életképes műszaki alap létrehozását a KA Félhez tartozó köztársaságokban; valamint

c)

a két régió közötti technikai és pénzügyi együttműködés előmozdítása a szellemi tulajdonjogok területén.

229. cikk

A kötelezettségek jellege és hatálya

1.   A Felek biztosítják azon szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi szerződések megfelelő és hatékony végrehajtását, amelyeknek részesei, beleértve a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a TRIPS-megállapodás) is. E cím rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit.

2.   Szellemi tulajdon és közegészség:

a)

a Felek elismerik a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat jelentőségét. Az e cím hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és végrehajtása során a Felek biztosítják a megfelelést e nyilatkozattal;

b)

a Felek hozzájárulnak a WTO Általános Tanácsa által 2003. augusztus 30-án elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló dohai nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló határozat, valamint a TRIPS-megállapodást módosító, 2005. december 6-án Genfben készült jegyzőkönyv végrehajtásához és tiszteletben tartásához.

3.

a)

E Megállapodás alkalmazásában a szellemi tulajdonjogok a következőket testesítik meg: szerzői jog, ideértve a számítógépes programok, adatbázisok szerzői jogát és kapcsolódó jogokat; szabadalmakhoz kapcsolódó jogok; védjegyek; kereskedelmi nevek; ipari minták; integrált áramkörök topográfiája; földrajzi árujelzők, beleértve az eredetmegjelöléseket; növényfajták és a nyilvánosságra nem hozott adatok védelme;

b)

E Megállapodás alkalmazásában a tisztességtelen verseny tekintetében a védelmet az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi egyezmény (stockholmi szöveg 1967., a továbbiakban: a párizsi egyezmény) 10a. cikke alapján biztosítják.

4.   A Felek elismerik az államok szuverén jogát természeti erőforrásaikkal, illetve a genetikai erőforrásaikhoz való hozzáféréssel kapcsolatban, a biológiai sokféleségről szóló 1992. évi egyezményben foglaltak szerint. E cím egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy olyan intézkedéseket fogadjanak el, vagy tartsanak fenn, amelyek elmozdítják a biológiai sokféleség megőrzését, összetevőinek fenntartható felhasználását, illetve a genetikai erőforrások felhasználásában való tisztességes és méltányos részvételt, összhangban az említett egyezményben foglaltakkal.

5.   A Felek elismerik az őslakos és helyi közösségek hagyományos, a biológiai sokféleség megőrzésére és fenntartható felhasználására vonatkozó tudása, innovációi és gyakorlatai tiszteletben tartásának, megőrzésének és fenntartásának fontosságát.

230. cikk

Legnagyobb kedvezményes elbánás és nemzeti elbánás

A TRIPS-megállapodás 3. és 4. cikke, valamint az e rendelkezésekben megállapított kivételek alapján, az minden Fél a másik Fél állampolgárainak:

a)

saját állampolgárainak nyújtottnál nem kevésbé előnyös elbánást nyújt a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban; valamint

b)

megadja a szellemi tulajdon oltalmával kapcsolatban bármely más ország állampolgárának biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy mentességet.

231. cikk

Technológiatranszfer

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy véleményt és információkat cserélnek a technológiatranszfert érintő gyakorlataik és politikáik tekintetében, saját régióikban és harmadik országokkal, az információáramlás, az üzleti partnerségek, az engedélyezés és az alvállalkozásba adás elősegítését célzó intézkedések kialakítása céljából. Különös figyelmet kell fordítani az ahhoz szükséges feltételekre, hogy a Felek közötti technológiatranszfert lehetővé tevő, megfelelő környezetet hozzanak létre, ideértve különösen a humán tőke és a jogi keretrendszer fejlesztését.

2.   A Felek elismerik az oktatás és szakképzés fontosságát a technológiatranszfer szempontjából, amely a Felek között a tudás átadását célzó tudományos, szakmai és/vagy üzleti csereprogramok révén valósítható meg (33).

3.   Valamennyi Fél – adott esetben – intézkedéseket hoz, hogy megakadályozzák vagy korlátozzák a szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó olyan engedélyezési gyakorlatokat vagy feltételeket, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a nemzetközi technológiatranszfert, és amelyek a szellemi tulajdonjogokkal való visszaélést testesítenek meg a jogosultak által, illetve a nyilvánvaló információs aszimmetriákkal való visszaélést az engedélyezésre vonatkozó tárgyalások során.

4.   A Felek elismerik olyan mechanizmusok kialakításának fontosságát, amelyek megerősítik és előmozdítják a KA Félhez tartozó köztársaságokba irányuló befektetéseket, különösen az innovatív és csúcstechnológiai ágazatokban. Az EU Fél minden lehetséges erőfeszítést megtesz, hogy a területén található intézményeket és vállalkozásokat arra ösztönözze, hogy mozdítsák elő és részesítsék előnyben a technológiák átadását a KA Félhez tartozó köztársaságok intézményei és vállalkozásai számára, ezzel lehetővé téve számukra életképes műszaki platform létrehozását.

5.   Az e cikkben megállapított célkitűzések elérését célzó intézkedések e Megállapodás III. része VI. címe (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 55. cikkében szerepelnek.

232. cikk

Jogkimerülés

A Felek szabadon létrehozhatják a szellemi tulajdonjogok kimerülésére vonatkozó saját rendszerüket, a TRIPS-megállapodás rendelkezései alapján.

2.   FEJEZET

A szellemi tulajdonjogokra vonatkozó alapkövetelmények

A.     SZAKASZ

Szerzői jogok és kapcsolódó jogok

233. cikk

A biztosított védelem

A Felek betartják a következő egyezményeket:

a)

az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló nemzetközi egyezmény (Róma, 1961) (a továbbiakban: a római egyezmény);

b)

az irodalmi és művészeti művek védelméről szóló berni egyezmény (1886, legutóbbi módosítva 1979-ben, a továbbiakban: a berni egyezmény);

c)

a Szellemi Tulajdon Világszervezete szerzői jogokról szóló szerződése (Genf, 1996) (a továbbiakban: a WCT); valamint

d)

a Szellemi Tulajdon Világszervezete előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése (Genf, 1996, a továbbiakban: a WPPT).

234. cikk

A szerzők jogainak időtartama

A Felek megállapodnak abban, hogy a szerzői jogok védelmi idejének számításánál a berni egyezmény 7. és 7a. cikkében kialakított szabályokat kell alkalmazni az irodalmi és művészeti művek védelme tekintetében, azzal, hogy a berni egyezmény 7. cikkének (1), (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott legrövidebb védelmi idő nem lehet rövidebb, mint hetven év.

235. cikk

A kapcsolódó jogok időtartama

A Felek megállapodnak abban, hogy az előadók, hangfelvételek előállítói és műsorsugárzó szervezetek jogai védelmi idejének számításánál a római egyezmény 14. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a római egyezmény 14. cikkében meghatározott legrövidebb védelmi idő nem lehet rövidebb, mint ötven év.

236. cikk

Kollektív jogkezelés

A Felek elismerik a közös jogkezelő szervezetek teljesítményének, és a közöttük zajló együttműködések kialakításának fontosságát, abból a célból, hogy kölcsönösen biztosítsanak könnyebb hozzáférést és tartalomszolgáltatást a Felek területei között, valamint a magas szintű fejlődés elérése érdekében, figyelemmel feladataik ellátására.

237. cikk

Műsorsugárzás és a nyilvánossághoz történő közvetítés (34)

1.   E rendelkezés alkalmazásában előadás vagy hangfelvétel nyilvánossághoz közvetítése a nyilvánossághoz bármely médium használatával történő olyan közvetítés, amely nem minősül sugárzásnak, és amelynek tárgya előadás hangja vagy hangfelvétel hangja illetve annak leképezése. E cikk alkalmazásában a „nyilvánossághoz közvetítés” magában foglalja a hangfelvételen rögzített hangoknak vagy a hangok leképezésének a nyilvánosság számára hallhatóvá tételét.

2.   Hazai joguk alapján a Felek kizárólagos jogot biztosítanak az előadók számára arra nézve, hogy előadásaik sugárzását és a nyilvánossághoz közvetítését engedélyezzék vagy megtiltsák, kivéve, ha az előadás maga is sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.

3.   A hangfelvételek előadói és előállítói egyszeri méltányos díjazásra jogosultak, ha a hangfelvételt közvetlenül vagy közvetve kereskedelmi célból teszik közzé, illetve sugárzás céljára vagy a nyilvánossághoz történő bármely közvetítésre használják. A Felek, a hangfelvételek előadói és előállítói közötti megegyezés hiányában meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek szerint a két jogosulti kategória között megosztják e díjazást.

4.   A Felek a műsorsugárzó szervezetek számára kizárólagos jogot biztosítanak sugárzott műsoraik vezeték nélküli sugárzásának, illetve nyilvánossághoz történő közvetítésének, továbbá a televíziós műsoraik lakosság felé történő kommunikálásának engedélyezésére, illetve megtiltására, amennyiben e közvetítés olyan helyiségben történik, amely belépti díj ellenében hozzáférhető a nyilvánosság számára.

5.   A Felek hazai jogszabályaikban kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat vagy kivételeket a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a jog tárgyának rendes hasznosításával, és nem károsítják ésszerűtlenül a jogosultak jogos érdekeit.

B.     SZAKASZ

Védjegyek

238. cikk

Nemzetközi megállapodások

Az Európai Unió és a KA Félhez tartozó köztársaságok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek a következők érdekében:

a)

a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz kapcsolódó jegyzőkönyv (Madrid, 1989) ratifikálása, vagy az ahhoz való csatlakozás; valamint

b)

a védjegyjogi szerződés (Genf, 1994) betartása.

239. cikk

Lajstromozási eljárás

Az EU Fél és a KA Félhez tartozó köztársaságok a védjegyek lajstromozásának olyan rendszerét hozza létre, amelyben a megfelelő védjegy-hatóság által hozott minden jogerős határozatot írásba foglalnak és megfelelően megindokolnak. Ennek megfelelően egy védjegy-lajstromozási kérelem elutasításának indokait írásban közlik a bejelentővel, akinek lehetőséget kell adni arra, hogy vitassa a védjegy lajstromozásának elutasítását, és a végleges elutasítás ellen fellebbezést nyújthasson be a bírósághoz. Az Európai Unió és a KA Félhez tartozó köztársaságok bevezetik továbbá azt a lehetőséget, hogy az érdekelt felek kifogásolhassák a védjegy-lajstromozási kérelmet. A kifogásolással kapcsolatos eljárás kontradiktórikus.

240. cikk

Közismert védjegyek

A párizsi egyezmény 6a. cikke értelemszerűen alkalmazandó olyan árukra vagy szolgáltatásokra, amelyek nem azonosak vagy hasonlóak, mint a közismert védjeggyel jelölt áruk vagy szolgáltatások, feltéve, hogy e védjegy ezen árukkal vagy szolgáltatásokkal összefüggő használata kapcsolatra utalna az áruk és a szolgáltatások, valamint a védjegy tulajdonosa között, továbbá, hogy a védjegy tulajdonosának érdekei az ilyen használat folytán valószínűleg sérülnek. Az egyértelműség kedvéért, a Felek e védelmet kiterjeszthetik a nem lajstromozott közismert védjegyekre is.

241. cikk

Kivételek a védjegyek által biztosított jogok alól

Valamennyi Fél rendelkezhet a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a leíró jellegű kifejezések méltányos használatáról. Az ilyen kivételeknél figyelembe kell venni a védjegytulajdonos és harmadik felek jogos érdekeit.

C.     SZAKASZ

Földrajzi árujelzők

242. cikk

Általános rendelkezések

1.   A következő rendelkezések alkalmazandók a Felek területéről származó földrajzi árujelzők elismerésére és oltalomban részesítsére.

2.   E Megállapodás alkalmazásában a földrajzi árujelző valamely Fél területének, egy vidékének vagy helységének a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható.

243. cikk

Hatály és alkalmazási kör

1.   A Felek újólag megerősítik a TRIPS-megállapodás II. része 3. szakaszában megállapított jogaikat és kötelezettségeiket.

2.   A Fél másik Fél által oltalomban részesítendő földrajzi árujelzői csak akkor tartoznak e cikk hatálya alá, ha azokat származási országukban elismerték és földrajzi árujelzővé nyilvánították.

244. cikk

Az oltalom rendszere

1.   E Megállapodás hatálybalépéséig Felek jogszabályaikban kialakítják vagy fenntartják a földrajzi árujelzők oltalmának rendszerét, a V. rész 353. cikke (5) bekezdésének megfelelően.

2.   A Felek jogszabályainak a következő elemeket kell tartalmazniuk:

a)

a megfelelő területeiken oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzéke;

b)

közigazgatási eljárás annak igazolására, hogy a földrajzi árujelző bármelyik Fél egy területéről, régiójából vagy helyéről származó olyan terméket jelöl, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható;

c)

az a követelmény, hogy a lajstromozott név megfelel egy meghatározott olyan terméknek vagy termékeknek, amelynek vonatkozásában egy csak közigazgatási eljárás keretében módosítható termékleírás készült;

d)

az áru vagy áruk termelésére vonatkozó ellenőrzési szabályok;

e)

a területen letelepedett, az ellenőrzési rendszerbe benyújtást eszközlő bármelyik gazdasági szereplő joga arra, hogy használja az oltalom alatt álló nevet, feltéve, hogy a termék megfelel az adott termékleírásnak;

f)

a kérelem nyilvánosságra hozatalát is magában foglaló eljárás, annak érdekében, hogy figyelembe vegyék a nevek korábbi használóinak jogos érdekeit, függetlenül attól, hogy ezeket a neveket a szellemi tulajdonra vonatkozó oltalomban részesítik-e vagy sem.

245. cikk

Meglevő földrajzi árujelzők

1.   E Megállapodás hatálybalépéséig, az V. rész 353. cikkének (5) bekezdésének megfelelően a Felek: (35)

a)

véglegesítik a kifogásolási és vizsgálati eljárásokat, legalább azon, a XVII. mellékletben (A Felek területén oltalom alatt álló, földrajzi árujelzőként alkalmazandó elnevezéseket tartalmazó lista) szereplő földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérelmek tekintetében, amelyekkel szemben nem éltek kifogással vagy a kifogást formai okokból elutasították a nemzeti lajstromozási eljárás során;

b)

megindítják a XVII. mellékletben szereplő azon földrajzi árujelzők oltalmát célzó eljárásokat, amelyekre a kifogások benyújtásának határideje lejárt, a XVII. mellékletben (A Felek területén oltalom alatt álló, földrajzi árujelzőként alkalmazandó elnevezéseket tartalmazó lista) szereplő földrajzi árujelzőkre vonatkozó kérelmek tekintetében, amelyekkel szemben kifogással éltek, és a kifogásokat prima facie indokoltnak találták a nemzeti lajstromozási eljárás során;

c)

oltalmat biztosítanak azon földrajzi árujelzők számára, amelyeket mint ilyet oltalomban részesítettek, e Megállapodásban meghatározott oltalomi szinten.

2.   A társulási tanács első ülésén elfogad egy határozatot, amellyel a XVIII. mellékletbe (Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők) foglalja azokat a XVII. mellékletből (A Felek területén oltalom alatt álló, földrajzi árujelzőként alkalmazandó elnevezéseket tartalmazó lista) származó neveket, amelyeket a Felek illetékes nemzeti vagy regionális hatóságai által lefolytatott sikeres vizsgálatot követően földrajzi árujelzőként oltalomban részesítettek.

246. cikk

A biztosított oltalom

1.   A XVIII. mellékletben (Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők) szereplő, illetve a 247. cikk alapján felvett említett földrajzi árujelzők legalább a következők ellen részesülnek oltalomban:

a)

termék megjelölésében vagy külső kialakításában olyan eszközök használata, amelyek az áru földrajzi eredetével kapcsolatban a közönség megtévesztésére alkalmas módon arra mutatnak, vagy azt sugallják, hogy a kérdéses termék olyan földrajzi területről származik, amely eltér annak tényleges származási helyétől;

b)

földrajzi árujelző használata olyan azonos áruk tekintetében, amelyek nem a kérdéses földrajzi árujelző által jelzett helyről származnak, még abban az esetben is, ha a termék valóságos származását is feltüntetik, vagy ha a oltalom alatt álló nevet lefordítják, vagy „fajta”, „típusú”, „-féle”, „utánzat”, illetve hasonló kifejezéssel együtt tüntetik fel;

c)

bármilyen egyéb gyakorlat, amely megtéveszti a fogyasztót a termék valódi eredetét illetően, valamint a párizsi egyezmény 10a. cikke értelmében tisztességtelen versenycselekményt megvalósító bármely egyéb használat.

2.   Az a földrajzi árujelző, amelyeket valamelyik Fél területén a 245. cikk szerinti eljárásban oltalomban részesítettek, nem tekinthető úgy, hogy szokásossá vált, ameddig a származása szerinti Fél területén földrajzi árujelzőként oltalomban részesül.

3.   Amennyiben a földrajzi árujelzőben olyan név szerepel, amely valamelyik Fél területén szokásosnak tekintett, e szokásos név használata a megfelelő árun a Fél területén nem tekinthető ellentétesnek ezzel a cikkel.

4.   A borokra és szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők kivételével e Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy azt írja elő a Felek számára, hogy akadályozzák meg olyan állampolgáraikat vagy lakosaikat a másik Fél valamelyik konkrét földrajzi árujelzője folytonos illetve párhuzamos használatában árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban, akik a szóban forgó földrajzi árujelzőt jóhiszeműen és folyamatosan használták ugyanarra vagy kapcsolódó árukra és szolgáltatásokra az adott Fél területén, e Megállapodás hatálybalépését megelőzően.

247. cikk

További oltalmazandó földrajzi árujelzők hozzáadása

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy további, oltalomra jogosult borokra, szeszes italokra, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi árujelzők adhatók hozzá az e címben kialakított szabályok és eljárások alapján, amennyiben alkalmazhatók.

Az ilyen földrajzi árujelzőket, az illetékes nemzeti vagy regionális hatóságok által lefolytatott sikeres vizsgálatot követően felveszik a XVIII. mellékletbe (Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők), a társulási tanács vonatkozó szabályai és eljárásai szerint.

2.   A oltalom alkalmazásának időpontja a földrajzi árujelzők oltalmára irányuló kérelem másik Fél részére való megküldésének időpontja, feltéve, hogy az ilyen kérelem formai feltételei teljesültek.

248. cikk

A földrajzi árujelzők és a védjegyek viszonya

1.   A Felek jogszabályaikban biztosítják, hogy az olyan védjegy lajstromozása iránti kérelmet, amely megfelel a 246. cikkben említett bármelyik helyzetnek a hasonló termékekkel kapcsolatban (36), elutasítják, amennyiben a lajstromozás iránti kérelmet a földrajzi árujelző lajstromozására vonatkozó kérelem időpontját követően nyújtják be az érintett területen (37).

2.   Ehhez hasonlóan a Felek, hazai vagy regionális jogszabályaiknak megfelelően megállapíthatják a földrajzi árujelzők oltalma elutasításának indokait, beleértve azt a lehetőséget is, hogy nem biztosítanak oltalomat a földrajzi árujelző számára, amennyiben, tekintettel egy hírnévvel rendelkező vagy jól ismert védjegyre, az oltalom alkalmas arra, hogy félrevezesse a fogyasztókat a termék valós azonosságát illetően.

3.   A Felek fenntartják a jogi eszközöket minden jogos érdekkel bíró természetes vagy jogi személy számára, hogy indokolt kérelemben kérjék egy védjegy vagy földrajzi árujelző törlését vagy érvénytelenítését.

249. cikk

A földrajzi árujelzők használatának joga

Amennyiben egy földrajzi árujelző e Megállapodás alapján a származás szerinti Féltől eltérő Fél területén részesül oltalomban, az ilyen oltalom alatt álló név használatának e Fél területén a felhasználó semmilyen lajstromozása nem lehet feltétele.

250. cikk

Vitarendezés

A Felek nem biztosítanak kifogásolási jogot a illetékes nemzeti vagy regionális hatóság által e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) alapján kibocsátott, a földrajzi árujelző lajstromozására vagy oltalomban részesítésére vonatkozó jogerős határozattal szemben. A földrajzi árujelző oltalmával kapcsolatos bármilyen igényt az egyes Felek hazai vagy regionális jogszabályai alapján kialakított bíróságokhoz kell előterjeszteni.

D.     SZAKASZ

Ipari minták

251. cikk

Nemzetközi megállapodások

Az Európai Unió és a KA Félhez tarozó köztársaságok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek, hogy csatlakozzanak az ipari minták nemzetközi lajstromozásáról szóló hágai megállapodáshoz (Genfi Szöveg, 1999).

252. cikk

Az oltalom feltételei

1.   A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új (38) vagy eredeti ipari minták oltalmát.

2.   A minta akkor tekinthető újnak, ha lényegesen különbözik már ismert mintáktól vagy ismert mintaelemek kombinációjától.

3.   Az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, és az kizárólagos jogot biztosít jogosultjainak e cím rendelkezéseinek megfelelően. Az egyes Felek előírhatják, hogy a nem lajstromozott, és nyilvánosan elérhetővé tett minták kizárólagos jogokat biztosítanak, de csak akkor, ha a kifogásolt használat az ilyen termék nem lajstromozott megjelenésének lemásolásából ered.

253. cikk

Kivételek

1.   A Felek rendelkezhetnek az ipari mintaoltalom hatálya alól meghatározott kivételekről, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott minta szokásos hasznosításával, és nem sértik aránytalanul a mintaoltalom jogosultja jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek jogos érdekeit is.

2.   A mintaoltalom nem terjed ki az olyan mintára, amely lényegében a termék műszaki megoldásának vagy funkciójának a következménye.

3.   A minta nem biztosít jogokat, ha ellentétes a közrenddel vagy a közerkölccsel.

254. cikk

Biztosított jogok

1.   A mintaoltalom jogosultjának jogában áll másokat megakadályozni abban, hogy engedélye nélkül kereskedelmi célra olyan terméket előállítson, forgalmazzon vagy importáljon, amely az oltalmazott mintát testesíti meg.

2.   Emellett a Felek hatékony védelmet biztosítanak az ipari minták számára, annak érdekében, hogy megakadályozzák az olyan cselekményeket, amelyek jogellenesen akadályozzák a minta szokásos hasznosítását vagy nem felelnek meg a méltányos kereskedelmi gyakorlatnak, a párizsi egyezmény 10a. cikkének megfelelően.

255. cikk

Az oltalom tartama

1.   Az EU Félnél és a KA Félhez tartozó köztársaságoknál a lajstromozást követően rendelkezésre álló oltalmi időtartam legalább tíz év. Az egyes Felek előírhatják, hogy a jogosult meghosszabbíthatja az oltalmat egy vagy több ötéves időszakra, az Fél jogszabályai által előírt leghosszabb oltalmi időtartamig.

2.   Amennyiben a Fél oltalmat ír elő a nem lajstromozott mintákra, az ilyen oltalom időtartama legalább három év.

256. cikk

Az oltalom megsemmisítése, illetve a lajstromozás megtagadása

1.   A minta lajstromozása csak kényszerítő és fontos okokból tagadható meg, illetve a mintaoltalom csak kényszerítő és fontos okokból semmisíthető meg, amelyek az egyes Felek jogszabályainak megfelelően a következők lehetnek:

a)

ha a minta nem felel meg a 252. cikk (1) bekezdésében szereplő meghatározásnak;

b)

ha bírósági ítélet alapján a jogosult nem jogosult a mintára;

c)

ha a minta ütközik a bejelentés napját – elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját – követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak lajstromozott mintaoltalmat, vagy az ilyen minta bejelentésével;

d)

ha egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az érintett Fél joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására;

e)

ha a formatervezési minta az érintett Fél szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlanul használ;

f)

ha a formatervezési minta a párizsi egyezmény 6b. cikkében felsorolt bármelyik elemet, illetve az említett egyezmény 6b. cikkében nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett Fél területén különösen fontos közérdek fűződik;

g)

ha az ipari minta nyilvánosságra hozatal ellentétes a közrenddel vagy a közerkölccsel.

2.   A Fél rendelkezhet úgy, hogy a megsemmisítés alternatívájaként az (1) bekezdésben szereplő indokok alá eső minta használata korlátozható.

257. cikk

A szerzői joghoz fűződő viszony

A valamelyik Fél területén e szakasz szerint bejegyzett mintaoltalmi joggal védett formatervezési minta szerzői jogi oltalomra is jogosult lesz e Fél szerzői joga szerint, a minta létrehozatala vagy bármilyen formában történő rögzítése időpontjától kezdődően.

E.     SZAKASZ

Szabadalmak

258. cikk

Nemzetközi megállapodások

1.   A Felek megfelelnek a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe helyezésének nemzetközi elismeréséről szóló budapesti szerződésnek (1977, módosítva 1980-ban).

2.   Az Európai Unió ésszerű erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a szabadalmi jogi szerződésnek (Genf, 2000); a KA Félhez tartozó köztársaságok ésszerű erőfeszítéseket tesznek az említett szerződés ratifikálása, illetve az ahhoz való csatlakozás érdekében.

F.     SZAKASZ

Növényfajták

259. cikk

Növényfajták

1.   A Felek biztosítják a növényfajták oltalmát szabadalommal, vagy hatékony sui generis rendszerrel vagy ezek bármely kombinációjával.

2.   A Felek egyetértenek abban, hogy nincs ellentmondás a növényfajták védelme, és valamely Fél azon kapacitása között, hogy megvédje és megőrizze genetikai erőforrásait.

3.   A Felek jogosultak a növénynemesítőknek biztosított kizárólagos jogok alól kivételeket meghatározni, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a mezőgazdasági gazdálkodók számára a vetőmagvak és szaporítóanyagok megóvását, felhasználását és cseréjét.

3.   FEJEZET

A szellemi tulajdonjogok érvényesítése

260. cikk

Általános kötelezettségek

1.   A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaikat, különös tekintettel annak III. részére, és biztosítják a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséhez szükséges következő kiegészítő intézkedéseket, eljárásokat és jogorvoslatokat.

Ezeknek az intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek, arányosnak és méltányosnak, kell lenniük, nem lehetnek indokolatlanul bonyolultak vagy költségesek, továbbá nem határozhatnak meg ésszerűtlenül hosszú határidőket vagy okozhatnak indokolatlan késedelmet. (39).

2.   Ezeknek az intézkedéseknek és jogorvoslatoknak hatásosnak és visszatartó erejűenk kell lenniük; azokat olyan módon kell alkalmazni, hogy elkerüljék a jogszerű kereskedelem akadályozását, és védelmet nyújtsanak az ezekkel történő visszaélés ellen.

261. cikk

Jogosult bejelentők

A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak az ebben a szakaszban és a TRIPS-megállapodás III. részében említett intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazására:

a)

szellemi tulajdonjogok jogosultjai, a vonatkozó jog rendelkezéseivel összhangban; valamint

b)

szövetségek, egyesületek, valamint kizárólagos engedélyesek és szabályszerű engedélyesek, amennyiben a vontakozó jog rendelkezései megengedik, és azoknak megfelelően. Az engedélyes kifejezés magában foglalja a valamely szellemi tulajdonjoghoz kapcsoló egy vagy több kizárólagos szellemi tulajdonjog engedélyesét.

262. cikk

Bizonyítékok

A Felek megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy amennyiben egy jogosult ésszerűen fellelhető bizonyítékot mutat be azon igényének alátámasztására, hogy szellem tulajdonjogát kereskedelmi mértékben megsértették, és olyan bizonyítékot nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenérdekelt fél birtokában van, az illetékes igazságügyi hatóság felhatalmazással bírjon arra, hogy – amennyiben lehetséges, és ha a vonatkozó jog előírja, kérelem alapján – elrendelje az ilyen bizonyítéknak az ellenérdekelt fél általi bemutatását azzal, hogy a bizalmas információk védelmét biztosítani kell.

263. cikk

A bizonyítékok megóvását célzó intézkedések

Az igazságügyi hatóságok jogosultak – azon személy kérelmére, aki ésszerűen fellelhető bizonyítékot mutatott be azon állítása alátámasztására, hogy szellemi tulajdonjogát megsértették vagy meg fogják sérteni – azonnali és hatékony ideiglenes intézkedéseket elrendelni az állítólagos jogsértésre vonatkozó bizonyíték megóvására, a bizalmas információk védelme mellett. Ilyen intézkedés lehet például a jogsértő áru részletes leírása, mintavétellel vagy anélkül, vagy az ilyen áru és – indokolt esetben – az ilyen áru előállításához és/vagy forgalmazásához felhasznált anyagok és felszerelések, valamint az azokhoz kapcsolódó dokumentumok lefoglalása. Ezen intézkedések megtételére sor kerülhet – szükség esetén a másik Fél meghallgatása nélkül – különösen akkor, ha bármely késedelem a jogosult számára orvosolhatatlan késedelem veszélyével járna, vagy ha igazolható a bizonyítékok megsemmisítése kockázatának a fennállása.

264. cikk

Tájékoztatáshoz való jog

A Felek úgy rendelkezhetnek, hogy az igazságügyi hatóságok a jogsértő személyt arra kötelezhetik, hogy tájékoztassa a jogosultat a jogsértő termékek vagy szolgáltatások előállításában és forgalmazásában részt vevő harmadik személyek azonosságáról, illetve a forgalmazás csatornáiról, kivéve, ha ez a jogsértés súlyához képest aránytalan lenne.

265. cikk

Ideiglenes és megelőző intézkedések

1.   Bármelyik Fél előírhatja, hogy igazságügyi hatóságai jogosultak ideiglenes és megelőző intézkedéseket hozni és azokat eredményesen végrehajtani, hogy megakadályozzák a szellemi tulajdonjogok minden küszöbön álló megsértését, vagy megtiltsák a szóban forgó jog állítólagos megsértésének folytatását. Az ilyen intézkedések a jogosult kérelmére, a másik Fél meghallgatása nélkül, illetve az alperes meghallgatása után is elrendelhetők, az egyes Felek bírósági eljárási szabályainak megfelelően.

2.   Mindegyik Fél biztosítja, hogy igazságügyi hatóságai jogosultak előírni a panaszos számára, hogy mutasson be ésszerűen fellelhető bizonyítékot annak érdekében, hogy kellő bizonyossággal meggyőződjenek arról, hogy a panaszos jogát megsértették vagy a jogsértés a küszöbön áll, valamint arra, hogy előírják a panaszos számára, hogy szolgáltasson az alperes védelméhez, illetve a visszaélés megakadályozásához szükséges szintű ésszerű óvadékot vagy azzal egyenértékű biztosítékot, azzal, hogy azok a nem rettenthetnek el ésszerűtlenül az eljárás igénybevételétől.

266. cikk

Korrekciós intézkedések

1.   Minden Fél biztosítja, hogy:

a)

igazságügyi hatóságai jogosultak – a bejelentő kérésére, és a jogosult számára a jogsértés okán járó kártérítés sérelme nélkül – elrendelni azon áruk megsemmisítését, amelyekről bebizonyosodott, hogy kalóz vagy hamisított áruk, vagy meghozni egyéb megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy ezeket az árukat a kereskedelmi forgalomból véglegesen kivonják;

b)

az igazságügyi hatóság megfelelő esetekben elrendelheti, hogy azokat az anyagokat és eszközöket, amelyeket elsődlegesen ilyen kalóz vagy hamisított áruk gyártásához vagy létrehozásához használtak, mindenféle ellentételezés nélkül semmisítsék meg, vagy kivételes körülmények között a kereskedelmi forgalomból vonják ki, oly módon, hogy ezzel a lehető legkisebbre csökkentsék a további jogsértések kockázatát. Az ilyen korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelmek elbírálása során a Fél igazságügyi hatóságai figyelembe vehetik többek között a jogsértés súlyosságát, valamint tulajdonjoggal, birtokkal, szerződéses vagy biztosított érdekekkel bíró harmadik személyek érdekeit.

2.   Minden Fél biztosítja, hogy a hamisított, illetve szerzői, és kapcsolódó jogokat sértő áruk jótékony célra való adományozását, amennyiben a hazai jogszabályok lehetővé teszik, az igazságügyi hatóságok nem rendelik el a jogosult engedélye nélkül, vagy azt, hogy ezek az áruk csak akkor adományozhatók jótékony célra, ha megfelelnek bizonyos, a hazai jogszabályok szerint megállapított feltételeknek. A jogellenesen felhelyezett védjegy puszta eltávolítása semmiképp nem lehet elegendő az áruk kereskedelmi forgalomba bocsátásához, kivéve a hazai jogszabályok, illetve egyéb nemzetközi kötelezettségek által meghatározott eseteket.

3.   A korrekciós intézkedésekre vonatkozó kérelmek elbírálása során a Fél igazságügyi hatóságai figyelembe vehetik többek között a jogsértés súlyosságát, valamint tulajdonjoggal, birtokkal, szerződéses vagy biztosított érdekekkel bíró harmadik személyek érdekeit.

4.   Az igazságszolgáltatási hatóságok elrendelik, hogy – kivételes körülményektől eltekintve – ezeket az intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre.

5.   A hazai jogszabályoknak megfelelően a Felek további korrekciós intézkedésekről is rendelkezhetnek azon áruk tekintetében, amelyekről bebizonyosodott, hogy kalóz vagy hamisított áruk, illetve olyan anyagok és eszközök vonatkozásában, amelyeket elsődlegesen ilyen áruk létrehozásához vagy gyártásához használtak.

267. cikk

Kártérítés

Az igazságügyi hatóságok arra kötelezhetik azt a jogsértő személyt, aki tudta, vagy ésszerű indokok alapján tudhatta, hogy jogsértő tevékenységet végez, hogy fizessen olyan összegű kártérítést, amely alkalmas arra, hogy ellentételezze a jogosult által a szellemi tulajdonjoga megsértése folytán viselt kárt. Megfelelő esetekben a Felek engedélyezhetik az igazságügyi hatóságok számára, hogy elrendeljék a nyereség behajtását vagy előzetesen megállapított kártérítés fizetését, akkor is, ha a jogsértő nem tudta, vagy ésszerű indokok alapján nem tudhatta, hogy jogsértő tevékenységet végez.

268. cikk

Jogi költségek

A Felek biztosítják, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ezt a méltányosság nem engedi, a hazai jogszabályoknak megfelelően.

269. cikk

Bírósági határozatok közzététele

A Felek úgy rendelkezhetnek, hogy a szellemi tulajdonjog megsértése miatt folyó eljárásokban az igazságügyi hatóságok a bejelentő kérésére és a jogsértő költségére elrendelhetik megfelelő intézkedések megtételét a határozattal kapcsolatos információk terjesztése érdekében, ideértve a határozat megtekinthetővé tételét és annak teljes terjedelmében vagy részben történő közzétételét. A Felek a határozat nyilvánossá tételével kapcsolatban az adott körülményektől függően további intézkedésekről is rendelkezhetnek, ideértve a kiemelt helyen történő megjelentetést.

270. cikk

A tulajdonosi minőség vélelmezése

Az e cikk szerinti intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazása során a szerzői jog és kapcsolódó jogok jogosultja részéről, figyelemmel a védett tárgyra, ellenkező bizonyítás hiányában elegendő, ha nevét a művön a szokásos módon feltüntetik, ahhoz, hogy jogosultnak tekintsék, és jogsértési eljárást kezdeményezhessen.

271. cikk

Büntetőjogi szankciók

Valamennyi Fél gondoskodik arról, hogy legalább a szándékos védjegyhamisítás, valamint a kereskedelmi mennyiségben elkövetett szerzői jogokra vonatkozó kalózkodás esetében büntetőeljárás lefolytatására és büntetés kiszabására kerüljön sor. A rendelkezésre álló jogorvoslatok között szerepelnie kell a szabadságvesztésnek és/vagy a pénzbüntetésnek, olyan súllyal, hogy az kellő elrettentő hatást mutasson, összhangban a hasonló súlyú bűncselekményekre alkalmazott büntetések szintjével. Megfelelő esetekben a rendelkezésre álló jogorvoslatok között szerepelnie kell a jogsértő áruk, illetve az elsődlegesen a bűncselekmény elkövetésére használt anyagok és eszközök lefoglalásának, elkobzásának és megsemmisítésének. A Felek úgy rendelkezhetnek, hogy a büntetőeljárásokra és büntetések alkalmazására a szellemi tulajdonjogok megsértésével járó más esetekben is sor kerülhet, különösen, ha azokat szándékosan és kereskedelmi mennyiségben követik el.

272. cikk

A szolgáltatók felelősségének korlátozása

A Felek megállapodnak abban, hogy fenntartják a szolgáltatók felelőssége korlátozásának azon típusait, amelyeket jelenlegi jogszabályaikban előírnak, amelyek a következők:

a)

az EU Fél részéről az elektronikus kereskedelemről szóló 2000/31/EK irányelvben előírtak;

b)

a KA Félhez tartozó köztársaságok esetében a nemzetközi kötelezettségnek való megfelelés érdekében elfogadott belső normák.

A Fél e cikk rendelkezéseit e Megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb három év alatt hatályba lépteti.

273. cikk

A határokon alkalmazandó intézkedések

1.   A felek elismerik a vámügyekben történő koordináció fontosságát, és ezért vállalják, hogy előmozdítják a vámvégrehajtás alkalmazását a hamisított védjegyek és a szerzői jogi kalózkodás által érintett áruk tekintetében, különösen a Felek vámhatóságai közötti információcsere és együttműködés révén.

2.   Valamennyi Fél – ha e fejezet másként nem írja elő – eljárásokat alkalmaz annak érdekében, hogy lehetővé tegye azon jogosultak számára, akiknek alapos okuk van azt feltételezni, hogy védjegyeket vagy szerzői jogokat sértő áruk behozatalára, kivitelére, újraexportálására, vámterületre való belépésére vagy onnan kilépésére, felfüggesztő eljárás alá vonására, vámszabad területen való elhelyezésére vagy vámszabad raktárban való elhelyezésére kerülhet sor, hogy írásos kérelmet nyújtsanak be az illetékes közigazgatási vagy igazságügyi hatóságokhoz annak érdekében, hogy a vámhatóságok felfüggesszék az ilyen áruk szabad forgalomba hozatalát vagy visszatartsák ezen árukat. Ilyen eljárások alkalmazására nem áll fenn kötelezettség a másik országban a jogosult által vagy engedélyével forgalomba hozott áruk importja esetén.

3.   A TRIPS-megállapodás 4. szakaszának végrehajtásával az importőrre vonatkozóan létrejött jogokat és kötelezettségeket az exportőrre vagy az áru tulajdonosára is alkalmazni kell.

4.   Az egyes Felek elrendelhetik, hogy illetékes hatóságaik hivatalból alkalmazzanak határokon alkalmazandó intézkedéseket az import, az export és a tranzit esetében.

4.   FEJEZET

Intézményi rendelkezések

274. cikk

A szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottság

1.   A Felek e Megállapodással megalakítják az áruk piacra jutásával kapcsolatos albizottságot, a 348. cikk értelmében, és a XXI. mellékletnek (Albizottságok) megfelelően, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje a 231. cikk és e cím 2. fejezete C. szakaszának (Földrajzi árujelzők) végrehajtását.

2.   Az albizottság feladatai közé tartozik:

a)

a társulási tanács jóváhagyás céljából javaslatot tesz a társulási bizottságnak a földrajzi árujelzők XVIII. mellékletben (Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők) szereplő jegyzékének módosítására;

b)

a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos információcsere annak vizsgálata céljából, hogy oltalmuk megfelel-e e Megállapodásnak, valamint azokkal a földrajzi árujelzőkkel összefüggésben, amely már nem részesülnek oltalomban származási országukban;

c)

a technológiatranszfer előmozdítása az EU Féltől a KA Félhez tartozó köztársaságok felé;

d)

azon elsőbbségi területek meghatározása, ahol kezdeményezésekkel kell élni a technológiatranszfer, a kutatás és fejlesztés, valamint a humán tőke felépítése terén;

e)

nyilvántartás vezetése a folyamatban levő programokról, tevékenységekről és kezdeményezésekről a szellemi tulajdon terén, kiemelve a technológiatranszfert;

f)

a hatáskörébe tartozó ügyekben bármilyen releváns ajánlás megtétele a társulási bizottság felé; valamint

g)

a társulási bizottság által számára meghatározott egyéb feladat.

275. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a szellemi tulajdon terén

A Felek megállapodnak abban, hogy közös érdekük a kölcsönös együttműködésre és technikai segítségnyújtásra irányuló kezdeményezések előmozdítása az e címmel kapcsolatos kérdésekben. Ezzel összefüggésben a Felek több együttműködési tevékenységet jelöltek meg, amelyek e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 55. cikkében szerepelnek.

276. cikk

Záró rendelkezések

1.   Panama a 233. c) és d) pontja, a 234. cikk, a 238. cikk b) pontja, a 240. cikk, a 252. cikk (1) és (2) bekezdése, a 255. cikk (2) bekezdése, a 256. cikk, a 258. cikk (1) bekezdése, a 259. cikk, a 266. cikk (4) bekezdése és a 271. cikk hatályba léptetését e Megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb kétéves időtartamra elhalaszthatja.

2.   Panama e Megállapodás hatálybalépésétől számított legfeljebb kétéves időtartamon belül csatlakozik a Szabadalmi Együttműködési Szerződéshez (Washington, 1970, utolsó módosítás 2001-ben).

VII.   CÍM

KERESKEDELEM ÉS VERSENY

277. cikk

Fogalommeghatározások

E cím alkalmazásában:

1.   „Versenyjog”:

a)

az EU Fél számára az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101., 102. és 106. cikke, valamint a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet és ezek végrehajtási rendeletei és módosításai;

b)

a KA Fél számára a közép-amerikai versenyszabályok (a továbbiakban: a versenyszabályok), amelyeket a Protocolo al Tratado General de Integración Económica Centroamericana (Protocolo de Guatemala) 25. cikkének és a Convenio Marco para el Establecimiento de la Unión Aduanera Centroamericana (Guatemala, 2007) 21. cikkének megfelelően kell kialakítani;

c)

a versenyszabályoknak a 279. cikk értelmében történő elfogadásáig „versenyjog”: a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság 279. cikk értelmében elfogadott vagy fenntartott nemzeti versenyjoga; valamint

d)

bármely olyan módosítás, amely az ebben a cikkben meghatározott eszközökre e Megállapodás hatálybalépését követően vonatkozik.

2.   „Versenyhatóság”:

a)

az EU Fél számára az Európai Bizottság;

b)

a KA Fél számára a közép-amerikai versenytestület, amelyet a KA Fél a versenyszabályokban alapít meg és alakít ki; valamint

c)

a közép-amerikai versenytestület 279. cikk értelmében történő megalakításáig és működésének megkezdéséig a versenyhatóság a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság versenyhatósága.

278. cikk

Elvek

1.   A Felek elismerik a szabad és tisztességes verseny fontosságát kereskedelmi kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes magatartások alkalmasak arra, hogy hatással legyenek piacaik megfelelő működésére, és a kereskedelem liberalizációjával járó előnyökre.

2.   A Felek megállapodnak abban, hogy az alábbi versenyellenes gyakorlatok összeegyeztethetetlenek e Megállapodással, mivel befolyásolhatják a Felek közötti kereskedelmet:

a)

vállalkozások közötti olyan megállapodások, vállalkozások egyesületeinek döntései vagy összehangolt magatartások, amelyek célja az, hogy megakadályozzák, korlátozzák vagy torzítsák a versenyt, vagy amelyek ilyen hatást fejtenek ki (40), az egyes versenyjogokban meghatározottak szerint;

b)

egy vagy több vállalkozás által gyakorolt, piaci erőfölénnyel, jelentős piaci befolyással vagy piaci részesedéssel való visszaélés, az egyes versenyjogokban meghatározottak szerint; valamint

c)

vállalkozások olyan összefonódása, amely jelentősen gátolja a hatékony versenyt, az egyes versenyjogokban meghatározottak szerint.

279. cikk

Végrehajtás

1.   A Felek olyan átfogó versenyjogot fogadnak el vagy tartanak fenn, amely hatékonyan kezeli a 278. cikk (2) bekezdésének a)–c) pontjában szereplő versenyellenes gyakorlatokat. A Felek versenyhatóságokat hoznak létre vagy tartanak fenn, amelyeket kijelölnek, és megfelelően felszerelnek a versenyjog hatékony és átlátható végrehajtására.

2.   Amennyiben e Megállapodás hatálybalépésének időpontjában még egyik Fél sem fogadta el a 277. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett versenyjogot, illetve nem jelölte ki a 277. cikk (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett versenyhatóságot, akkor ezt hét éven belül meg kell tennie. Ezen átmeneti időszak lejártával az e címben használt versenyjog és versenyhatóság kifejezések csak a 277. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a 277. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, illetve a 277. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és a 277. cikk (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott jelentéssel bírhatnak.

3.   Amennyiben e Megállapodás hatálybalépésének időpontjában a KA Félhez tartozó valamely köztársaság még nem fogadta a 277. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett versenyjogot, illetve nem jelölte ki a 277. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett versenyhatóságot, akkor ezt három éven belül meg kell tennie.

4.   E cím egyik rendelkezése sem határozza meg a Felek által versenyjogaik hatékony és következetes végrehajtása érdekében a regionális és nemzeti hatóságaikra ruházott hatásköröket.

280. cikk

Állami vállalatok, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatok, beleértve a kijelölt monopóliumokat is

1.   E cím egyik rendelkezése sem akadályozza meg a KA Félhez tartozó valamely köztársaságot, illetve az Európai Uniót, hogy nemzeti jogszabályainak megfelelően állami vállalatokat, valamint különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalatokat, illetve monopóliumokat jelöljön ki vagy tartson fenn.

2.   Az (1) bekezdésben szereplő jogalanyok a versenyjog hatálya alá tartoznak, amennyiben a versenyjog alkalmazása jogilag vagy ténylegesen nem akadályozza meg a KA Félhez tartozó valamely köztársaság, illetve az Európai Unió által rájuk ruházott egyes feladatok elvégzését.

3.   A Felek e Megállapodás hatálybalépésétől kezdve biztosítják, hogy az ilyen jogalanyok nem alkalmaznak hátrányos megkülönböztetést (41) azokkal a feltételekkel kapcsolatban, amelyek alapján az árukat vagy szolgáltatások értékesítik, illetve beszerzik, sem bármelyik Félhez tartozó természetes személyek és jogi személyek között, sem az egyes Felekből származó áruk tekintetében.

4.   E cím egyik rendelkezése sem érinti a Felek e Megállapodás V. címében (Kormányzati beszerzések) vagy IV. részében meghatározott jogait és kötelezettségeit.

281. cikk

Nem bizalmas jellegű információcsere és végrehajtási együttműködés

1.   Versenyjogaik hatékony alkalmazásának megkönnyítése érdekében a versenyhatóságok nem bizalmas jellegű információkat cserélhetnek.

2.   A Felek versenyhatósága együttműködést kérhet a másik Fél versenyhatóságától végrehajtási tevékenységek tekintetében. Ez az együttműködés nem akadályozza a Feleket az önálló döntések meghozatalában.

3.   Egyik Fél sem köteles információkat szolgáltatni a másik Félnek. Bármely Fél visszatarthat információkat, amennyiben az információ szolgáltatását az információ birtokában lévő Fél jogszabályai tiltják, vagy az nem egyeztethető össze érdekeivel. A Fél előírhatja, hogy az e cikk alapján közölt információ csak az általa megjelölt feltételek mellett használható fel.

282. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás

A Felek megállapodnak abban, hogy közös érdekük a technikai segítségnyújtásra irányuló kezdeményezések előmozdítása versenypolitikával és jogérvényesítéssel kapcsolatos kérdésekben. Erre az együttműködésre e Megállapodás III. része VI. címének (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) 52. cikke vonatkozik.

283. cikk

Vitarendezés

Az e cím hatálya alá tartozó ügyekben a Felek nem élhetnek e Megállapodás IV. része X. címe (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokkal.

VIII.   CÍM

KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

284. cikk

Összefüggés és célkitűzések

1.   A Felek emlékeztetnek az 1992. évi, a környezetről és a fejlődésről szóló Agenda 21-re, a 2002. évi, a fenntartható fejlődés végrehajtásáról szóló johannesburgi tervre és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi miniszteri nyilatkozatára. A Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy a nemzetközi kereskedelmet olyan módon fejlesszék, hogy az hozzájáruljon a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez és biztosítsák, hogy ezt a célkitűzést integrálják és a kereskedelmi kapcsolataik minden szintjén tükrözzék. Ennek érdekében a Felek elismerik annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék nem csak lakosságuk, hanem a jövő generációk legmegfelelőbb gazdasági, társadalmi és környezeti érdekeit is.

2.   A Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat arra nézve, hogy elérjék a fenntartható fejlődést, amelynek pillérei – a gazdasági fejlődés, a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem – kölcsönösen összefüggenek és egymást erősítik. A Felek kiemelik annak előnyeit, ha a kereskedelemmel kapcsolatos társadalmi és környezetvédelmi kérdéseket a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó globális megközelítés részének tekintik.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy e cím a közös értékeken és érdekeken alapuló kooperatív megközelítést testesít meg, figyelemmel a fejlődési szintjeik közötti különbségekre, illetve tekintettel jelenlegi és jövőbeli szükségleteikre, valamint szándékaikra.

4.   Az e cím hatálya alá tartozó ügyekben a Felek nem élhetnek e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokkal, valamint e Megállapodás IV. részének XI. címe (Nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) szerinti nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmussal.

285. cikk

A szabályozási jog és a védelem szintje

1.   A Felek újra megerősítik, hogy tiszteletben tartják a Felek alkotmányait (42), és az azokból eredő jogukat arra, hogy kialakítsák saját fenntartható fejlődéssel kapcsolatos prioritásaikat, megállapítsák saját belföldi környezeti és szociális védelmi szintjüket, valamint, hogy ennek megfelelően fogadják el és módosítsák vonatkozó jogszabályaikat és politikáikat.

2.   Mindegyik Fél annak biztosítására törekszik, hogy jogszabályai és politikái a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét írják elő és ösztönözzék, megfelelve társadalmi, környezeti és gazdasági körülményeinek, valamint összhangban a 286. és 287. cikkben említett, azon nemzetközileg elismert előírásokkal vagy megállapodásokkal, amelyeknek részese, valamint törekszik e jogszabályok és politikák további javítására, feltéve, hogy azokat nem olyan módon alkalmazzák, amely önkényes és igazolhatatlan hátrányos megkülönbözetést teremt a Felek között, vagy a nemzetközi kereskedelmet rejtetten korlátozza.

286. cikk

Többoldalú munkaügyi előírások és megállapodások

1.   Emlékeztetve az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi, miniszteri nyilatkozatára, a Felek elismerik, hogy a szociális védelmet, a munkahelyen alkalmazott alapelveket és jogokat, valamint a társadalmi párbeszédet magában foglaló teljes és produktív foglalkoztatás és a mindenki számára rendelkezésre álló tisztességes munka valamennyi ország fenntartható fejlődésének kulcseleme, és így a nemzetközi együttműködés elsődleges célja. Ezzel összefüggésben a Felek újra megerősítik arra irányuló szándékukat, hogy előmozdítsák a makrogazdasági politikák olyan fejlesztését, hogy azok elősegítsék a teljes és produktív foglalkoztatást, valamint mindenki – ideértve a férfiakat, a nőket és a fiatalokat is – számára rendelkezésre álló tisztességes munkát, teljes mértékben tiszteletben tartva a munkahelyen alkalmazott alapelveket és jogokat, méltányos, egyenlő, biztonságot és méltóságot garantáló feltételek mellett.

A Felek – az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeik szerint – újra megerősítik kötelezettségvállalásaikat az alapvető jogokra vonatkozó, az ILO alapvető megállapodásainak tárgyát képező következő elvek jóhiszemű és az ILO alapokmányával összhangban álló tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására:

a)

az egyesülés szabadsága és a kollektív tárgyaláshoz való jog hatékony elismerése;

b)

a kényszer- és kötelező munka minden formájának felszámolása;

c)

a gyermekmunka eredményes eltörlése; valamint

d)

a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

2.   A Felek újra megerősítik kötelezettségvállalásukat arra, hogy hatékonyan végrehajtják jogszabályaikban és gyakorlataikban a munkahelyen alkalmazott alapelvekről és jogokról szóló 1998. évi ILO nyilatkozatba foglalt alapvető ILO-egyezményeket, amelyek a következők:

a)

a foglalkoztatás alsó korhatáráról szóló 138. számú egyezmény;

b)

a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és a felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló 182. számú egyezmény;

c)

a kényszermunka felszámolásáról szóló 105. számú egyezmény;

d)

a kényszermunkáról szóló 29. számú egyezmény;

e)

a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló 100. számú egyezmény;

f)

a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló 111. számú egyezmény;

g)

az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. számú egyezmény; valamint

h)

a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jogról 98. számú egyezmény.

3.   A Felek információkat cserélnek helyzetükről és előrehaladásukról a további ILO-egyezmények ratifikációja tekintetében.

4.   A Felek hangsúlyozzák, hogy a munkaügyi előírásokra nem lehet protekcionista kereskedelmi célokból hivatkozni, illetve azokat nem lehet más módon protekcionista kereskedelmi célokból felhasználni, és az egyes Felek komparatív előnye nem kérdőjelezhető meg.

5.   A Felek vállalják, hogy szükség esetén konzultálnak, illetve együttműködnek a közös érdekkörbe tartozó, a kereskedelemhez kapcsolódó munkaügyi kérdésekben.

287. cikk

Többoldalú környezetvédelmi előírások és megállapodások

1.   A Felek elismerik, hogy a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és megállapodások a globális vagy regionális környezetvédelmi problémák kezelésének fontos elemei, és hangsúlyozzák a kereskedelem és a környezetvédelem közötti kölcsönös támogatási hajlandóság fokozásának jelentőségét. A Felek elkötelezik magukat a konzultáció és az együttműködés mellett a kölcsönös érdeklődésre számot tartó és a kereskedelemmel összefüggő környezetvédelmi kérdésekben.

2.   A Felek ismételten megerősítik kötelezettségvállalásukat azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásoknak a jogszabályaikban és gyakorlatukban történő végrehajtására, amelyeknek részes felei, beleértve a következőket:

a)

az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv;

b)

a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény;

c)

a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló stockholmi egyezmény;

d)

a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: a CITES);

e)

a biológiai sokféleségről szóló egyezmény;

f)

a biológiai sokféleségről szóló egyezmény biológiai biztonságról szóló cartagenai jegyzőkönyve; valamint

g)

az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezményének kiotói jegyzőkönyve (43).

3.   A Felek vállalják, hogy e Megállapodás hatálybalépésének idejére biztosítják, hogy ratifikálják a CITES XXI. cikkének Gaborone-ban (Botswana) 1983. április 30-án elfogadott módosítását.

4.   A Felek – amennyiben ezt eddig nem tették meg – vállalják továbbá, hogy legkésőbb e Megállapodás hatálybalépésének idejére ratifikálják, és hatékonyan végrehajtják a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és növényvédő szerek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról szóló rotterdami egyezményt.

5.   E Megállapodás egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza, hogy bármelyik Fél elfogadjon vagy végrehajtson olyan intézkedéseket, amelyek célja az e cikkben hivatkozott megállapodások végrehajtása, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételekkel élő országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a határokon átnyúló kereskedelem rejtett korlátozásának eszközeként alkalmazzák.

288. cikk

A fenntartható fejlődést támogató kereskedelem

1.   A Felek ismételten megerősítik, hogy a kereskedelemnek minden dimenziójában a fenntartható fejlődést kell előmozdítania. Ezzel összefüggésben elismerik a nemzetközi együttműködés értékét a fenntartható fejlődést előnyben részesítő kereskedelmi rendszerek és kereskedelmi gyakorlatok kialakítását célzó erőfeszítések támogatásában, és megállapodnak abban, hogy szükség szerint együttműködnek a 288., 289. és 290. cikk keretében, az együttműködés megközelítéseinek kidolgozása céljából.

2.   A Felek törekednek a következőkre:

a)

megvizsgálják azokat a helyzeteket, amelyekben a kereskedelem akadályainak megszüntetése vagy csökkentése előnyt jelent a kereskedelem és a fenntartható fejlődés számára, figyelembe véve különösen a környezetvédelmi intézkedések és a piacra jutás kölcsönhatásait;

b)

megkönnyítik és előmozdítják a környezetvédelmi technológiákra és szolgáltatásokra, a megújuló energiával kapcsolatos és energiahatékony termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmet és közvetlen külföldi befektetést, a kapcsolódó nem tarifális akadályok tárgyalását is ideértve;

c)

megkönnyítik és előmozdítják az olyan termékek kereskedelmét, amelyek megfelelnek a fenntarthatósági megfontolásoknak, ideértve a méltányos és etikus kereskedelmi rendszerekben szereplő termékeket, az ökocímkézését, a biotermékeket, valamint a vállalatok társadalmi felelősségvállalását és felelősségre vonhatóságát előtérbe helyező rendszereket; valamint

d)

megkönnyítik és előmozdítják az olyan gyakorlatok és programok kialakítását, amelyek célja a környezet megóvásából és fenntartható használatából eredő gazdasági megtérülés megerősítése, mint például az ökoturizmus.

289. cikk

Erdészeti termékek kereskedelme

Az erdészeti erőforrások fenntartható kezelésének előmozdítása érdekében a Felek vállalják, hogy együttműködnek az erdészeti jogérvényesítés és irányítás javításában, valamint előmozdítják az erdészeti termékek jogszerű és fenntartható kereskedelmét, olyan eszközök révén, amelyek többek között magukban foglalják a CITES hatékony felhasználását a veszélyeztetett fafajták tekintetében; a fenntartható módon begyűjtött erdészeti termékek tanúsítási rendszerét; regionális és kétoldalú erdészeti irányításról és a fatermékek kereskedelméről (FLEGT) szóló önkéntes partnerségi megállapodásokat.

290. cikk

Halászati termékek kereskedelme

1.   A Felek elismerik a fenntartható halászat előmozdításának szükségességét, annak érdekében, hogy az hozzájáruljon a halállomány megőrzéséhez és a halászati erőforrások fenntartható kereskedelméhez.

2.   Ennek érdekében a Felek vállalják a következőket:

a)

csatlakoznak az Egyesült Nemzetek Szervezete 1982. december 10-i tengerjogi egyezményének a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok védelmére és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló megállapodáshoz, és hatékonyan végrehajtják azt a következők tekintetében: a kizárólagos gazdasági övezeteken túlnyúló halállományok és a hosszú távon vándorló halállományok fenntartható használata, megőrzése és kezelése; az államok közötti nemzetközi együttműködés; a tudományos tanácsadás és kutatás támogatása; hatékony monitoring, ellenőrzési és felügyeleti intézkedések végrehajtása; valamint a lobogó és a kikötő szerinti államok feladatai, beleértve a megfelelést és az érvényesítést is;

b)

együttműködnek többek között a megfelelő regionális halászati gazdálkodási szervezetekkel, illetve azok keretében a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan (IIU) halászat megakadályozása céljából, beleértve hatékony eszközök elfogadását is az ellenőrzési és felügyeleti rendszerek működtetése érdekében, a megőrzési intézkedéseknek való teljes körű megfelelés céljából;

c)

tudományos, illetve nem bizalmas jellegű kereskedelmi adatok cseréje, tapasztalatcsere, illetve a bevált gyakorlatok cseréje a fenntartható halászat területén, illetve általánosabban, a halászat fenntartható megközelítésének előmozdítása.

3.   A Felek – amennyiben ezt eddig nem tették meg – megállapodnak továbbá, hogy elfogadják ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének a kikötő szerinti államok által a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására meghozandó intézkedésekről szóló megállapodását, hogy működtetik az ellenőrzési és felügyeleti rendszereket, valamint kezdeményezéseket indítanak, illetve teljesítik kötelezettségeiket a halászat, és a parti környezetek hosszú távú hatékony és fenntartható kezelése érdekében.

291. cikk

A védelem szintjének fenntartása

1.   A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelem vagy a befektetések belső környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szintjének csökkentésével való ösztönzése.

2.   A Fél a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket érintő módon, vagy a területén befektetés vagy befektető letelepedését, megszerzését, kiterjesztését vagy megtartását ösztönző módon nem mondhat le, illetve nem térhet el, és nem is ajánlhatja fel, hogy lemond vagy eltér munkajogi és környezetvédelmi jogszabályaitól.

3.   A Fél nem mulaszthatja el környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályainak hatékony végrehajtását a Felek közötti kereskedelmet vagy befektetéseket érintő módon.

4.   E cím egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az feljogosítja a Fél hatóságait arra, hogy végrehajtási tevékenységet kezdeményezzenek a másik Fél területén.

292. cikk

Tudományos információ

A Felek a környezet védelmére, vagy a munkahelyi egészségre és biztonságra irányuló intézkedések és társadalmi feltételek előkészítése és végrehajtása során elismerik annak fontosságát, hogy figyelembe vegyék a tudományos és műszaki információkat, valamint az alkalmazandó nemzetközi előírásokat, iránymutatásokat és ajánlásokat, tudomásul véve, hogy amikor súlyos és visszafordíthatatlan károk veszélye áll fenn, a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem indokolhatja a védintézkedések alkalmazásának elhalasztását.

293. cikk

Fenntarthatósági felülvizsgálat

A Felek vállalják, hogy közösen felülvizsgálják, ellenőrzik és értékelik e Megállapodás IV. részének – beleértve a 302. cikk szerinti együttműködési tevékenységeket is – a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását.

294. cikk

Intézményi és ellenőrzési mechanizmusok

1.   A fenntartható fejlődés kereskedelemmel kapcsolatos vetületeinek végrehajtása érdekében valamennyi Fél kijelöl egy hivatalt saját közigazgatásán belül, amely kapcsolattartó pontként szolgál a másik Féllel. E Megállapodás hatálybalépésének idejére minden Fél előterjeszti a társulási bizottságnak kapcsolattartó pontjaira vonatkozó valamennyi kapcsolattartási információt.

2.   A Felek e Megállapodással létrehozzák a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottságot (44), amely az egyes Felek közigazgatásainak magas szintű hatóságaiból áll. A bizottság ülései előtt a Felek tájékoztatják egymást képviselőik személyazonosságáról és a kapcsolattartással kapcsolatos információkról.

3.   A kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság e Megállapodás hatálybalépését követő első évben ül össze, azt követően pedig szükség szerint, hogy áttekintse e cím végrehajtását, beleértve e Megállapodás III. része VI. címében (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) foglalt együttműködési tevékenységeket is. A bizottság határozatait és ajánlásait a Felek kölcsönös egyetértésével fogadják el, és azokat a bizottság ellenkező határozata hiányában nyilvánosságra hozzák.

4.   A Felek új tanácsadó csoportokat hívnak össze, vagy a már létező tanácsadó csoporttal konzultálnak a kereskedelem és a fenntartható fejlődés tárgyában (45). E csoportok feladata, hogy kifejtsék álláspontjukat, illetve ajánlásokat tegyenek a fenntartható fejlődés kereskedelemmel kapcsolatos vetületeit illetően, valamint tanácsokat adnak a Felek számára, hogy milyen módon érjék el hatékonyabban e cím célkitűzéseit.

5.   A Felek tanácsadó csoportjai független reprezentatív szervezetekből állnak, kiegyensúlyozottan képviselve a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi érdekelteket, beleértve többek között a munkaadók és munkavállalók szervezeteit, az üzleti egyesületeket, a nem kormányzati szerveket és a helyi hatóságokat is.

295. cikk

A civil társadalommal folytatott párbeszéd fóruma

1.   A Felek megállapodnak abban, hogy kétoldalú regionális civil társadalmi párbeszéd fórumot szerveznek, illetve elősegítik ennek tevékenységét, a környezetvédelmi, gazdasági, és társadalmi érdekeltek kiegyensúlyozott képviseletével folytatott nyílt párbeszéd érdekében. A civil társadalmi párbeszéd fórum párbeszédet folytat a Felek közötti kereskedelmi kapcsolatoknak a fenntartható fejlődéssel összefüggő kérdéseiben, illetve azzal kapcsolatban, hogy az együttműködés milyen módon járulhat hozzá e cím célkitűzéseinek eléréséhez. A civil társadalmi párbeszéd fórum a Felek eltérő megállapodásának hiányában évente egyszer ül össze (46).

2.   A Felek eltérő megállapodása hiányában a bizottság minden ülésének egy részében annak tagjai jelentést tesznek a civil társadalmi párbeszéd fórum számára e cím végrehajtásáról. Ezt követően a civil társadalmi párbeszéd fórum kifejtheti álláspontját és véleményét, az azzal kapcsolatos párbeszéd előmozdítása érdekében, hogy e cím célkitűzései milyen módon érhetők el a legjobban.

296. cikk

Kormányzati konzultációk

1.   A Fél a másik Fél kapcsolattartó pontjához intézett írásbeli kérelem útján konzultációt kérhet a másik Féltől bármely, e cím alapján felmerülő, kölcsönös érdeklődésre számot tartó témában. Annak érdekében, hogy a kérelmet fogadó Fél válaszolni tudjon, a megkeresésben kellően konkrét információknak kell szerepelniük az ügy egyértelmű és tényszerű bemutatásához, azonosítva a szóban forgó problémát, illetve röviden összefoglalva az e cím alapján támasztott igényt. A konzultációk azonnal megkezdődnek, ha valamely fél konzultációra irányuló kérelmet terjeszt elő.

2.   A konzultáló Felek mindent megtesznek az ügy kölcsönösen kielégítő megoldása érdekében, figyelembe véve a konzultáló Felek közötti információcserét, és az üggyel kapcsolatos együttműködés lehetőségeit. A konzultációk során különös figyelmet kell fordítani a fejlődő ország Felek különös problémáira és érdekeire. A konzultáló Felek figyelembe veszik az ILO, illetve azon illetékes többoldalú környezetvédelmi szervezetek vagy testületek tevékenységét, amelyeknek részes felei. Adott esetben, a konzultáló Felek kölcsönös megállapodása szerint, kérhetik e szervezetek vagy testületek, illetve bármely személy vagy testület tanácsát vagy segítségét, amelyet megfelelőnek tartanak a szóban forgó ügy teljes körű vizsgálata érdekében.

3.   Ha a konzultációra irányuló kérelmet követő kilencven napot követően valamelyik konzultáló Fél úgy véli, hogy az ügy további megvitatást igényel, a konzultáló Felek eltérő megállapodása hiányában az ügyet mérlegelés céljából a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság elé terjesztik, írásbeli kérelmet küldve a többi Fél kapcsolattartó pontjának. A kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság haladéktalanul összeül a kölcsönösen kielégítő megoldás elérésének elősegítése érdekében. Amennyiben szükségesnek ítéli, a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság szakértő segítségét veheti igénybe bizonyos kérdésekben, elemzésének megkönnyítése érdekében.

4.   A konzultáló Felek által elért minden megoldást nyilvánosságra hoznak, amennyiben a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság nem hoz ellenkező tartalmú döntést.

297. cikk

Szakértői testület

1.   Ha a konzultáló Felek másként nem egyeznek meg, a konzultáló Fél az ügy kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság elé terjesztését követő hatvan nap elteltével, illetve amennyiben az ügyet nem terjesztették a bizottság elé, kilencven nappal a 296. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti konzultációs kérelmet követően kérheti, hogy szakértői testületet hívjanak össze az olyan ügy megvizsgálása érdekében, amelyet nem rendeztek kielégítően a kormányzati konzultációk során. A Felek beadványokat intézhetnek a szakértői testülethez.

2.   E Megállapodás hatálybalépésekor a Felek a Tanács első ülésén történő jóváhagyás érdekében a társulási bizottság elé terjesztenek egy tizenhét személyt tartalmazó listát, akik közül legalább öt személy egyik Félnek sem az állampolgára, és akik szakértelemmel rendelkeznek a környezetvédelmi jog, a nemzetközi kereskedelem vagy a nemzetközi megállapodásokból eredő viták rendezése terén; továbbá egy legalább tizenhét személyt tartalmazó listát, akik közül legalább öt személy egyik Félnek sem az állampolgára, és akik szakértelemmel rendelkeznek a munkajog, a nemzetközi kereskedelem vagy a nemzetközi megállapodásokból eredő viták rendezése terén. A szakértői testület elnöke azon tagok közül kerülhet ki, akik egy Félnek sem állampolgárai. A szakértők i. függetlenek a Felektől és a tanácsadó csoport(ok)ban képviselt szervezetektől, azokkal nem állnak kapcsolatban és azoktól utasítást sem fogadhatnak el; valamint ii. a szakértőket objektivitásuk, megbízhatóságuk és ítélőképességük alapján választják ki.

3.   A Felek megállapodnak azon szakértők pótlásáról, akik már nem vehetnek részt a testület munkájában, és egyébként is megállapodhatnak a lista módosításában, ahogy és amikor azt szükségesnek ítélik.

298. cikk

A szakértői testület összetétele

1.   A szakértői testület három szakértőből áll.

2.   Az elnök nem lehet egyik Fél állampolgára sem.

3.   Az eljárásban résztvevő mindegyik Fél egy szakértőt választhat ki a szakértői listáról, a szakértői testület felállítását kérő kérelem kézhezvételétől számított harminc napon belül. Ha a fenti határidőn belül valamely Fél nem választja ki a szakértőjét, az eljárásban résztvevő másik Fél választ a szakértői listáról egy olyan állampolgárságú szakértőt is, mint a szakértőt nem választó Fél. A két kiválasztott szakértő megegyezéssel vagy sorshúzással választja ki a testület elnökét azon szakértők közül, akik egyik Félnek sem állampolgárai.

4.   Azok a személyek, akik – illetve az a szervezet, amellyel kapcsolatban állnak – az ügyben közvetett vagy közvetlen összeférhetetlenséggel érintettek, nem lehetnek szakértők. Az adott ügyben szakértőként való kiválasztáskor az egyes szakértőknek be kell jelenteniük minden olyan érdek, kapcsolat vagy ügy fennállását, illetve kialakulását, amelyről az adott szakértő ésszerű elvárások szerint tud, és amely feltehetően érinti a szakértő függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy igazolható kétségeket vet fel azzal kapcsolatban.

5.   Amennyiben az eljárásban részvevő valamelyik Fél úgy véli, hogy egy szakértő megsérti a(4) bekezdésben megállapított követelményeket, az eljárásban résztvevő Felek haladéktalanul konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, a szakértőt el kell távolítani és új szakértőt kell kiválasztani az eltávolított szakértő kiválasztására alkalmazott, a (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint.

6.   Az eljárásban részvevő Felek 301. cikk (2) bekezdése szerinti eltérő megállapodása hiányában a szakértői testületet legkésőbb a Fél kérésétől számított hatvan napon belül létre kell hozni.

299. cikk

Eljárási szabályok

1.   A szakértői testület időbeosztást készít, amely lehetőséget biztosít minden, az eljárásban résztvevő Fél számára, hogy írásbeli beadványokat, illetve releváns információkat terjesszen elő.

2.   A szakértői testület és a Felek biztosítják a bizalmas információk védelmét e Megállapodás IV. része X. címének (Vitarendezés) megfelelően.

3.   A szakértői testület feladatmeghatározása a következő:

„annak vizsgálata, hogy a Fél elmulasztott-e megfelelni e cím 286. cikkének (2) bekezdésében, és 291. cikkének (2), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek, valamint nem kötelező ajánlások tétele az ügy megoldása érdekében. Jogszabály végrehajtásával kapcsolatos ügyekben a szakértői testület feladata annak eldöntése, hogy a Fél folyamatosan vagy visszatérően elmulasztotta-e hatékonyan végrehajtani kötelezettségeit.”

300. cikk

Első jelentés

1.   A szakértői testület az eljárásban résztvevő Felek beadványait és érvelését használja fel jelentése alapjául. Az eljárás folyamán a Felek észrevételeket tehetnek a testület által munkája szempontjából relevánsnak ítélt dokumentumok és információk kapcsán.

2.   A szakértői testület létrehozásától számított százhúsz napon belül a testület az eljárásban résztvevő Felek számára első jelentést készít, amelyben szerepelteti ajánlásait is. Amennyiben a testület úgy véli, hogy nem képes jelentését százhúsz napon belül benyújtani, írásban tájékoztatja az eljárásban résztvevő Feleket a késedelem okairól, valamint megbecsüli azt az időtartamot, amely alatt benyújtja jelentését.

3.   A testület ajánlásaiban figyelembe kell venni a Felek sajátos társadalmi-gazdasági helyzetét.

4.   Az eljárásban résztvevő Felek írásbeli észrevételeket nyújthatnak be a testülethez annak első jelentésével kapcsolatban, a benyújtást követő harminc napon belül.

5.   Az észrevételek beérkezését követően a testület, saját kezdeményezésére vagy az eljárásban résztvevő bármelyik Fél kérelmére:

a)

szükség esetén kérheti az eljárásban résztvevő Felek állásfoglalását az írásbeli észrevételekkel kapcsolatban;

b)

felülvizsgálhatja jelentését; vagy

c)

bármilyen általa szükségesnek ítélt további megfontolást tehet.

A testület záró jelentése tartalmazza a Felek írásbeli észrevételeiben szereplő valamennyi érv megvitatását.

301. cikk

Záró jelentés

1.   A testület az eljárásban résztvevő Feleknek és a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottságnak legkésőbb a testület megalakulásától számított száznyolcvan napon belül záró jelentést nyújt be. A Felek a záró jelentést annak benyújtásától számított tizenöt napon belül nyilvánosságra hozzák.

2.   Az eljárásban résztvevő Felek kölcsönös megállapodással úgy dönthetnek, hogy meghosszabbítják az (1) bekezdésben, illetve a 298. cikk (6) bekezdésében és a 300. cikk (4) bekezdésében szereplő határidőket.

3.   Az eljárásban résztvevő Felek, figyelemmel a szakértői testület jelentésére és ajánlásaira, törekednek a végrehajtandó intézkedések megvitatására, beleértve adott esetben az ilyen intézkedése végrehajtását célzó együttműködést is. A Fél, amelyhez az ajánlást intézték, tájékoztatja a kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottságot a szakértői testület jelentésével és ajánlásaival kapcsolatos szándékairól, beleértve adott esetben cselekvési terv bemutatását is. A kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság ellenőrzi a Fél által meghatározott tevékenységek végrehajtását.

302. cikk

Együttműködés és technikai segítségnyújtás a kereskedelem és a fenntartható fejlődés területén

Az e címre vonatkozó együttműködési és technikai segítségnyújtási intézkedések e Megállapodás III. része VI. címében (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) szerepelnek.

IX.   CÍM

REGIONÁLIS GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ

303. cikk

Általános rendelkezések

1.   A Felek hangsúlyozzák a régióból régióba irányuló dimenzió fontosságát, és elismerik a regionális gazdasági integráció jelentőségét e Megállapodással összefüggésben. Ennek megfelelően újra megerősítik szándékukat, hogy megszilárdítják és elmélyítik regionális integrációs folyamataikat, a vonatkozó keretek között.

2.   A Felek elismerik, hogy a regionális gazdasági integráció a vámeljárások, a műszaki előírások, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések terén lényeges az áruk Közép-Amerika és az EU Fél közötti szabad mozgása szempontjából.

3.   Ennek megfelelően, és figyelemmel regionális gazdasági integrációs folyamataik eltérő fejlődési szintjeire, a Felek a következő rendelkezésekben állapodnak meg:

304. cikk

Vámeljárások

1.   A vámügyek területén legkésőbb e Megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül a KA Félhez tartozó első belépés szerinti köztársaság vámhatósága biztosítja a vám visszatérítését, amennyiben az ilyen árut a KA Félhez tartozó másik köztársaságba exportálják. Az ilyen árukra vámot a KA Félhez tartozó importáló köztársaságban lehet kivetni.

2.   A Felek törekednek arra, hogy olyan mechanizmust hozzanak létre, amely biztosítja, hogy e Megállapodás II. melléklete (A „származó termék” fogalmának meghatározása és a közigazgatási együttműködés módjai) szerint Közép-Amerikából vagy az Európai Unióból származó, a területre belépő, importvámkezelt árukra továbbiakban nem lehet vámot vagy azokkal egyenértékű díjat kiszabni, valamint mennyiségi korlátozást vagy azzal egyenértékű intézkedéseket alkalmazni.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy vámjogszabályaik és eljárásaik rendelkeznek egy egységes igazgatási dokumentumról vagy elektronikus megfelelőjéről az EU Fél, illetve a KA Fél területén, az export és import vámnyilatkozatok kialakítása céljából. A KA Fél kötelezettséget vállal arra, hogy ezt a célkitűzést e Megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül eléri.

4.   A Felek biztosítják továbbá azt, hogy a Közép-Amerikából vagy az Európai Unióból származó áruk importjára vonatkozó vámjogszabályokat, eljárásokat és vámokkal kapcsolatos előírásokat regionális szinten harmonizálják. A KA Fél kötelezettséget vállal arra, hogy ezt a célkitűzést e Megállapodás hatálybalépésétől számított legkésőbb öt éven belül eléri.

305. cikk

A kereskedelem technikai akadályai

1.   A műszaki előírások és megfelelőségértékelési eljárások terén:

a)

a Felek megállapodnak abban, hogy az Európai Unió tagállamai biztosítják, hogy a Közép-Amerikából származó áruk, amelyeket jogszerűen forgalomba hoztak az Európai Unió valamely tagállamában, forgalomba hozhatók az Európai Unió egyéb tagállamaiban is, feltéve, hogy a termék egyenértékű védelmi szintet biztosít a különböző érintett jogszerű érdekek tekintetében (a kölcsönös elismerés elve);

b)

e tekintetben az Európai Unió tagállamai – feltéve, hogy a termék egyenértékű védelmi szintet biztosít a különböző érintett jogszerű érdekek tekintetében – elfogadják, hogy egy olyan termék, amely az Európai Unió valamely tagállama által előírt megfelelőségértékelési eljárás követelményeinek megfelelt, forgalomba hozható az Európai Unió egyéb tagállamaiban is, anélkül, hogy további megfelelőségértékelési eljárásnak kellene alávetni.

2.   Amennyiben léteznek harmonizált importelőírások, az Európai Unióból származó áruknak meg kell felelniük a regionális előírásoknak, annak érdekében, hogy azokat a KA Félhez tartozó, első importáló köztársaságban jogszerűen forgalomba lehessen hozni. E Megállapodás értelmében, amennyiben egy termékre harmonizált szabályozás vonatkozik, és nyilvántartásba vételére van szükség, a KA Félhez tartozó valamely köztársaságban elvégzett nyilvántartásba vételt a KA Félhez tartozó többi köztársaságnak is el kell fogadnia, amennyiben a belső eljárásnak megfeleltek.

3.   Emellett amennyiben nyilvántartásba vételre van szükség, a KA Félhez tartozó köztársaságok elfogadják, hogy a termékek csoportonként vagy termékcsaládonként is nyilvántartásba vehetők.

4.   A KA Fél vállalja, hogy e Megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül elfogadja azokat a regionális műszaki előírásokat és megfelőségértékelési eljárásokat, amelyek jelenleg előkészítés alatt állnak, és e Megállapodás XX. mellékletében (A harmonizációs folyamat alatt álló közép-amerikai műszaki előírásokat (RTCA) tartalmazó listák) szerepelnek, valamint, hogy tovább dolgozik a regionális műszaki előírások és megfelőségértékelési eljárások harmonizációján, és előmozdítja a regionális szabványok kialakítását.

5.   A KA Fél részéről még nem harmonizált, és a XX. mellékletében nem szereplő termékek esetében a társulási bizottság munkaprogramot dolgoz ki annak feltárása érdekében, hogy van-e lehetőség további termékek hozzáadására a jövőben.

306. cikk

Egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések

1.   E cikk célja:

a)

olyan feltételek előmozdítása, amelyek lehetővé teszik az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések hatálya alá tartozó áruk szabad mozgását Közép-Amerikában és az EU Fél területén;

b)

az egészségügyi és növény-egészségügyi előírások és eljárások harmonizációjának és javításának előmozdítása a KA Fél és az EU Fél területén, beleértve az egységes import tanúsítvány használatát, a létesítmények egységes listáját, az EU Félből a KA Félbe importált termékek egységes egészségügyi ellenőrzését és az azokért fizetendő egységes díjat;

c)

az arra való törekvés, hogy biztosítsák a KA Félhez tartozó köztársaságok által végzett vizsgálatok kölcsönös elismerését az Európai Unió bármely tagállamában.

2.   Az EU Fél e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától biztosítja, hogy az állatok, állati termékek, növények és növényi termékek, amelyeket jogszerűen hoztak forgalomba, szabadon mozoghatnak az EU Fél területén, a belső határokon történő ellenőrzések nélkül, feltéve, hogy megfelelnek a vonatkozó egészségügyi és növény-egészségügyi előírásoknak.

3.   A KA Fél e Megállapodás hatálybalépésének időpontjától biztosítja, hogy az állatokra, állati termékekre, növényekre és növényi termékekre vonatkoznak a regionális tranzitkönnyítések, a 219-2007. határozatnak (COMIECO-XLVII), illetve a későbbi kapcsolódó eszközöknek megfelelően. E cím alkalmazásában az EU Féltől származó importok esetében a regionális tranzitkönnyítések azt jelentik, hogy az EU Fél árui bármelyik KA Félhez tartozó határellenőrzési ponton átléphetnek és áthaladhatnak a régión, egyik KA Félhez tartozó köztársaságból a másikba, megfelelve a rendeltetési hely szerinti Fél egészségügyi és növény-egészségügyi előírásainak, ahol az egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzés elvégezhető.

4.   Feltéve, hogy megfelelnek a vonatkozó egészségügyi és növény-egészségügyi előírásoknak és a közép-amerikai regionális integrációs folyamatban létező mechanizmusoknak megfelelően, a KA Fél vállalja, hogy a XIX. mellékletben (a 306. cikk (4) bekezdésében hivatkozott termékek listája) felsorolt állatokat, állati termékeket, növényeket és növényi termékeket a következő elbánásban részesíti: amikor ezeket a KA Félhez tartozó köztársaság területére importálják, az illetékes hatóságok megvizsgálják az EU Fél illetékes hatósága által kibocsátott tanúsítványt, és egészségügyi, illetve növény-egészségügyi ellenőrzést végezhetnek; a vámkezelést követően a XIX. mellékletben szereplő termék csak véletlenszerű egészségügyi és növény-egészségügyi ellenőrzésnek vethető alá a KA Félhez tartozó cél szerinti köztársaság belépési pontján.

A XIX. melléklet 1. jegyzékében szereplő termékek esetében a fenti kötelezettséget legkésőbb e Megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül kell alkalmazni.

A XIX. melléklet 2. jegyzékében szereplő termékek esetében a fenti kötelezettséget legkésőbb e Megállapodás hatálybalépésétől számított öt éven belül kell alkalmazni.

5.   A Feleket (az EU Felet és a KA Félhez tartozó köztársaságokat) a WTO-megállapodás alapján megillető jogok és kötelezettségek, illetve az egyes Felek által kialakított egészségügyi és növény-egészségügyi eljárások sérelme nélkül az importáló Féltől nem követelhető meg, hogy kedvezményesebb elbánásban részesítse az exportáló Félből importált termékeket, mint az exportáló Fél által a régiókon belüli kereskedelemben alkalmazott elbánás.

6.   A társulási tanács az egészségügyi és növény-egészségügyi albizottság társulási bizottságnak tett ajánlására módosíthatja a XIX. mellékletet (a 306. cikk (4) bekezdésében hivatkozott termékek listája), e Megállapodás IV. részének XIII. címében (Az e Megállapodás alapján létrehozott testületek különös feladatai kereskedelmi ügyekben) kialakított eljárás szerint.

7.   A (6) bekezdésben említett albizottság részletesen követi e cikk végrehajtását.

307. cikk

Végrehajtás

1.   A Felek elismerik a fokozott együttműködés fontosságát e cím céljainak elérése érdekében, és ezt a kérdést e Megállapodás III. részének VI. címében (Gazdasági és kereskedelmi fejlesztés) kialakított mechanizmusokon keresztül kezelik.

2.   A Felek vállalják, hogy az e címhez kapcsolódó kérdésekben konzultálnak, annak érdekében, hogy biztosítsák e Megállapodás régióból régióba irányuló dimenziójának hatékony végrehajtását, illetve a regionális gazdasági integráció célkitűzéseit.

3.   A KA Fél előrehaladása e cím végrehajtásában a KA Fél rendszeres jelentéseinek, illetve munkaprogramjainak tárgya lesz a 304., 305 és 306. cikk tekintetében. A jelentéseket és munkaprogramokat írásban kell benyújtani, és azoknak tartalmazniuk kell a 304. cikk (1), (3) és (4) bekezdésében, a 305. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében, valamint a 306. cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségek és célkitűzések végrehajtása felé tett lépéseket, valamint a következő jelentésig tervezett lépéseket. A jelentéseket és munkaprogramokat évente kell benyújtani, ameddig az e bekezdésben meghatározott kötelezettségeknek ténylegesen teljesítésre kerülnek.

4.   A Felek e Megállapodás hatálybalépését követő öt év elteltével megvizsgálják további területek e címbe történő beillesztésének lehetőségét.

5.   A KA Fél által e cím alapján vállalt regionális integrációs kötelezettségek nem tartoznak e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárások hatálya alá.

X.   CÍM

VITARENDEZÉS

1.   FEJEZET

Célkitűzés és hatály

308. cikk

Célkitűzés

E cím célja az, hogy elkerülje és rendezze a Felek közötti vitákat e Megállapodás IV. részének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, és a Felek lehetőség szerint kölcsönös megállapodással jussanak megoldásra.

309. cikk

Hatály

1.   E cím rendelkezései, kifejezett eltérő rendelkezés hiányában, e Megállapodás IV. részének értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos bármely vitára vonatkoznak.

2.   E cím nem vonatkozik a KA Félhez tartozó köztársaságok közötti vitákra.

2.   FEJEZET

Konzultációk

310. cikk

Konzultációk

1.   A Felek törekednek arra, hogy a 309. cikkben említett rendelkezések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat úgy rendezzék, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.

2.   E Megállapodás bármelyik Fele a másik Félhez intézett, másolatban a társulási bizottságnak megküldött írásos kérelem formájában konzultációt kezdeményezhet, megjelölve a kérelem indokait, a panasz jogalapját, valamint a szóban forgó tényleges vagy javasolt intézkedést.

3.   Amennyiben a panaszos Fél az EU Fél, és bármely rendelkezés (2) bekezdés alapján megjelölt állítólagos megsértése valamennyi releváns jogi és ténybeli tényező szempontjából több KA Félhez tartozó köztársaság esetében is hasonló, az EU Fél egységes konzultációt kérhet valamennyi érintett KA Félhez tartozó köztársaság részvételével (47).

4.   Amennyiben a panaszos Fél a KA Félhez tartozó valamely köztársaság és bármely rendelkezés (2) bekezdés alapján megjelölt állítólagos megsértése egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaság kereskedelmét hátrányosan érinti (48), a KA Félhez tartozó köztársaság vagy egységes konzultációt kérhet, vagy a konzultáció iránti eredeti kérelem megküldésétől számított öt napon belül csatlakozhat a konzultációhoz. A KA Félhez tartozó érdekelt köztársaság kérelméhez csatolja az ügyhöz kapcsolódó lényeges kereskedelmi érdekének leírását.

5.   A konzultációt a kérelem benyújtásának időpontjától számított harminc napon belül megtartják, és annak helyszíne, ha a Felek másként nem állapodnak meg, a bepanaszolt Fél területe. A konzultáció a kérelem benyújtásának időpontjától számított harminc napon belül tekintendő lezártnak, kivéve, ha mindkét Fél megállapodik a konzultáció folytatásában. Amennyiben a (3) és (4) bekezdés értelmében egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaság érintett a konzultációban, az a konzultáció iránti eredeti kérelem megküldésétől számított negyven napon belül tekintendő lezártnak. A konzultációk során közzétett valamennyi információ bizalmas természetű marad.

6.   Sürgős esetekben, különösen romlandó vagy szezonális áruk tekintetében a konzultációt a kérelem benyújtásának időpontjától számított tizenöt napon belül kell megtartani, és a kérelem benyújtásának időpontjától számított tizenöt napon belül lezártnak tekintendő. Amennyiben a (3) és (4) bekezdés értelmében egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaság érintett a konzultációban, az a konzultáció iránti eredeti kérelem megküldésétől számított húsz napon belül tekintendő lezártnak.

7.   Amennyiben a bepanaszolt Fél a konzultáció iránti kérelemre nem válaszol annak kézhezvételétől számított tíz napon belül, illetve amennyiben a konzultációt az (5) és (6) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem tartják meg, vagy azokat lezárják a vita megoldása nélkül, a panaszos Fél a 311. cikk értelmében testület létrehozását kérheti.

8.   Amennyiben az utolsó konzultációtól számítva több, mint tizenkét hónap telt el inaktívan, és a vita alapja továbbra is fennáll, a panaszos Fél új konzultációt kérelmez. Ez a bekezdés nem alkalmazandó, amikor az inaktivitás a kölcsönösen kielégítő megoldás elérését célzó jóhiszemű próbálkozások következménye.

3.   FEJEZET

Vitarendezési eljárások

A.     SZAKASZ

Testületi eljárás

311. cikk

A testületi eljárás kezdeményezése

1.   Amennyiben a konzultáló Feleknek nem sikerült a 310. cikkben szereplő rendelkezések alapján rendezniük a jogvitát, a bármelyik panaszos Fél kérheti testület létrehozását az ügy elbírálása érdekében.

2.   A testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani annak a Félnek a részére, amellyel szemben panaszt emelnek, valamint másolatban a társulási bizottságnak. A panaszos Fél kérelmében megjelöli a szóban forgó adott intézkedéseket, a panasz jogalapját, és kifejti, hogy ezek az intézkedések miképpen sértik a 309. cikkben említett rendelkezéseket.

3.   Az (1) bekezdés alapján testület létrehozásának kérelmezésére jogosult bármelyik Fél csatlakozhat a testületi eljáráshoz, mint panaszos Fél, a többi vitában álló Félhez intézett írásbeli értesítéssel. Az értesítést legkésőbb öt nappal a testület létrehozására irányuló eredeti kérelem kézhezvételét követően kell megküldeni.

4.   A testület létrehozása nem kérhető javasolt intézkedés felülvizsgálata céljából.

312. cikk

A testület létrehozása

1.   A testület három tagból áll.

2.   Tíz nappal azt az időpontot követően, hogy benyújtották a testület létrehozására irányuló kérelmet, a vitában álló Felek konzultálnak egymással, hogy megállapodást érjenek el a testület összetételéről (49).

3.   Amennyiben a vitában álló Felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, az egyes vitában álló Felek a (2) bekezdésben meghatározott időkeret elteltétől számított három napon belül egy-egy tagot választhatnak a 325. cikkben létesített listán szereplő személyek közül, aki nem lehet elnök. A társulási bizottság elnöke vagy annak küldötte választja ki sorshúzással az elnököt, illetve minden fennmaradt tagot a 325. cikkben létesített listán szereplő megfelelő személyek közül.

4.   A társulási bizottság elnöke vagy annak küldötte a sorshúzást a vitában álló valamelyik Fél, illetve mindkét Fél erre irányuló kérelmének kézhezvételétől számított öt napon belül végzi el. A sorshúzás idejét és helyét haladéktalanul közölni kell a vitában álló Felekkel. A vitában álló Felek, amennyiben kívánnak, jelen lehetnek a sorshúzás során.

5.   A vitában álló Felek kölcsönös megegyezés alapján és a (2) bekezdésben megállapított időkeretben olyan személyeket is kiválaszthatnak, akik nem szerepelnek a tagok listáján, de megfelelnek a 325. cikkben megállapított követelményeknek.

6.   A testület megalakulásának időpontja az az időpont, amikor valamennyi tag értesítést küldött kiválasztásának elfogadásáról.

313. cikk

A testület döntése

1.   A testület létrehozásának időpontjától számított százhúsz napon belül értesíti az ügyben hozott döntéséről a vitában álló Feleket, valamint másolatban a társulási bizottságot.

2.   Amikor a testület úgy véli, hogy az (1) bekezdésben szereplő határidő nem tartható, a testület elnöke haladéktalanul köteles a vitában álló Feleket, valamint másolatban a társulási bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és a testület munkája befejezésének várható időpontját. Kivételes körülményektől eltekintve a döntésről való értesítésre nem kerülhet sor a testület létrehozatalának időpontjától számított százötven napot meghaladóan.

3.   Sürgős esetekben, különösen romlandó vagy szezonális áruk tekintetében, a testület minden erőfeszítést megtesz a döntésről való értesítésnek a létrehozatala időpontját követő hatvan napon belüli kibocsátása érdekében. Kivételes körülményektől eltekintve a döntésről való értesítésre nem kerülhet sor a testület létrehozatalának időpontjától számított hetvenöt napot meghaladóan. A testület bármelyik vitában álló Fél kérelmére a létrehozásától számított tíz napon belül előzetes döntést hozhat arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

B.     SZAKASZ

Teljesítés

314. cikk

A testület döntésének teljesítése

1.   Szükség esetén a bepanaszolt Fél haladéktalanul megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen megfeleljen a testület üggyel kapcsolatos döntésének, és a vitában álló Felek megkísérelnek megállapodni a teljesítésre szolgáló időtartamban.

2.   A teljesítés szempontjából a vitában álló Felek, és minden esetben a testület figyelembe veszi e Megállapodással össze nem egyeztethetőnek tekintett intézkedés lehetséges hatásait, a bepanaszolt Fél fejlődésének szintjén.

3.   Amennyiben a testület döntésének teljes és határidőn belüli teljesítésére nem kerül sor, kártérítés, illetve a kötelezettségek felfüggesztése alkalmazható ideiglenes intézkedésként. Ebben az esetben a vitában álló Felek megkísérelnek megállapodni a kártérítésben, kötelezettségek felfüggesztése helyett. Ugyanakkor sem a kártérítés, sem a kötelezettségek felfüggesztése nem részesíthető előnyben a testület döntésének teljes és határidőn belüli teljesítése helyett.

4.   Amennyiben a testület döntése panaszos Félként vagy bepanaszolt Félként egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaságra vonatkozik, az e cím alapján alkalmazott kártérítés vagy a kötelezettségek felfüggesztése egyenként alkalmazandó a KA Félhez tartozó köztársaságokra, aminek érdekében a testület döntése egyedileg határozza meg az egyes KA Félhez tartozó köztársaságok jogsértése által okozott lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékét.

315. cikk

A döntés teljesítésének ésszerű időtartama

1.   A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet arról az ésszerű időtartamról, amelyre a döntés teljesítéséhez szüksége lesz, valamint adott esetben az általa elfogadni szándékozott konkrét intézkedésekről.

2.   A vitában álló Felek törekednek arra, hogy megállapodjanak a testület döntésének teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamról, a döntésről való értesítést követő harminc napon belül. Amennyiben megállapodásra jutottak, a vitában álló Felek értesítik a társulási bizottságot e megállapodás szerinti ésszerű időtartamról, valamint adott esetben a bepanaszolt Fél által elfogadni szándékozott konkrét intézkedésekről.

3.   Amennyiben a vitában álló Felek a (2) bekezdésben megállapított idő alatt nem állapodnak meg a testület döntésének teljesítéséhez szükséges ésszerű időtartamban, a panaszos Fél kérheti az eredeti testülettől, hogy állapítsa meg az ésszerű időtartamot. A kérelmet írásban kell előterjeszteni, és arról értesíteni kell a másik vitában álló Felet, valamint a társulási bizottságot. A testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított húsz napon belül értesíti döntéséről a vitában álló Feleket, valamint másolatban a társulási bizottságot. Amennyiben a testület döntése egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaságra vonatkozik, a testület az egyes KA Félhez tartozó köztársaságokra nézve határozza meg az ésszerű időtartamot.

4.   Amennyiben az eredeti testület, vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 312. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntésről való értesítés határideje a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított harmincöt nap.

5.   A bepanaszolt Fél jelentést tesz a társulási bizottságnak a testület döntésének végrehajtása érdekében tett, illetve tenni szándékozott intézkedésekről. E jelentést írásban kell megtenni, legkésőbb az ésszerű időtartam felének elteltéig.

6.   A vitában álló Felek kölcsönös megállapodással meghosszabbíthatják az ésszerű időtartamot. Az e cikkben szereplő valamennyi időtartam az ésszerű időtartam részét képezi.

316. cikk

A testület döntésének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata

1.   Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, az ésszerű időtartam lejárta előtt értesíti a másik Felet, valamint másolatban a társulási bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a testület döntésének teljesítése érdekében hozott, valamint részletes információkat szolgáltat, többek között közli a teljesítés időpontját, az intézkedés vonatkozó szövegét, illetve annak ténybeli és jogi magyarázatát, hogy a meghozott intézkedés alapján a bepanaszolt Fél milyen módon végzi el a teljesítést.

2.   Amennyiben a vitában álló Felek nem értenek egyet abban, hogy valamely intézkedés fennáll-e vagy abban, hogy az (1) bekezdés szerinti értesítésben bejelentett intézkedések összeegyeztethetők-e a 309. cikkben említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél írásban felkérheti az eredeti testületet, hogy döntsön az ügyben. Ez a kérelem megjelöli a szóban forgó konkrét intézkedéseket, és kifejti, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem egyeztethetők össze a 309. cikkben említett rendelkezésekkel. A testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított negyvenöt napon belül küld értesítést döntéséről. Amennyiben a testület döntése egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaságra vonatkozik, a testület, amennyiben az a körülmények alapján szükséges, e cikk alapján az egyes KA Félhez tartozó köztársaságokra nézve külön hoz döntést.

3.   Amennyiben az eredeti testület, vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 312. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni. A döntésről való értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított hatvan nap.

317. cikk

Ideiglenes jogorvoslatok a döntés teljesítésének elmulasztása esetén

1.   Amennyiben bármelyik bepanaszolt Fél elmulasztja az ésszerű időtartam lejárta előtt közölni a 316. cikk (1) bekezdésének megfelelő, a testület döntésének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket, illetve ha a testület megállapítja, hogy a 316. cikk (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze az említett Félre a 309. cikk rendelkezései alapján háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél – amennyiben a panaszos Fél erre felkéri – kártérítést ajánl fel. Amennyiben a testület döntése egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaságra vonatkozik, az esettől függően a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság külön ajánl fel kártérítést, illetve azoknak külön ajánlanak fel kártérítést, figyelemmel a 314. cikk (4) bekezdése alapján megállapított lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékére, valamint bármely, a 316. cikk (1) bekezdése alapján tett értesítés tárgyát képező intézkedésre. Az EU Fél törekszik arra, hogy megfelelő mérsékletességet gyakoroljon az e bekezdés által igényelt kártérítésekkel kapcsolatban.

2.   Amennyiben nem sikerül megállapodásra jutni a kártérítésről az ésszerű időtartam végétől, illetve a testületnek az arra vonatkozó, 316. cikk szerinti döntéséről szóló értesítéstől számított harminc napon belül, hogy a meghozott intézkedés összeegyeztethetetlen a 309. cikkben említett rendelkezésekkel, bármelyik panaszos Fél – a bepanaszolt Felet, valamint másolatban a társulási bizottságot értesítve – jogosult felfüggeszteni a 309. cikkben említett bármely rendelkezésből fakadó kötelezettségeit a sérelem által okozott lehetetlenülésnek vagy hibás teljesítésnek megfelelő mértékben. Az értesítésben meg kell határozni a panaszos Fél által felfüggeszteni kívánt kötelezettségeket. A panaszos Fél az értesítés időpontjától számított tíz napon belül foganatosíthatja a felfüggesztést, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (3) bekezdés szerint a testület döntését kéri. Amennyiben a testület döntése egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaságra vonatkozik, az esettől függően a kötelezettségek felfüggesztése az egyes KA Félhez tartozó köztársaságokra külön vonatkozik, illetve az egyes KA Félhez tartozó köztársaságok azokat külön függesztik fel, figyelemmel a 314. cikk (4) bekezdése alapján megállapított lehetetlenülés vagy hibás teljesítés mértékére, valamint a 316. cikk (1) bekezdése alapján értesítés tárgyát képező intézkedésekre.

3.   Ha bármelyik bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenértékű a sérelem által okozott lehetetlenüléssel vagy hibás teljesítéssel, írásban kérheti az eredeti testület döntését a kérdésben. Ez a kérelmet a (2) bekezdésben említett tíz napos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek, valamint másolatban a társulási bizottságnak megküldeni. A testület a kérés benyújtásának időpontjától számított harminc napon belül értesíti a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntéséről a vitában álló Feleket, valamint másolatban a társulási bizottságot. A testület döntéséről szóló értesítésig a kötelezettségeket nem lehet felfüggeszteni, és bármely felfüggesztésnek összhangban kell lennie a testület döntésével.

4.   Amennyiben az eredeti testület, vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 312. cikkben meghatározott vonatkozó eljárást kell alkalmazni. A döntésről való értesítés határideje a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított negyvenöt nap.

5.   Amennyiben az (1) bekezdés alapján felfüggesztik az előnyöket, az EU Fél törekszik arra, hogy megfelelő mérsékletességet gyakoroljon, figyelembe véve egyéb tényezők között a bepanaszolt Fél gazdaságára gyakorolt hatást, illetve annak fejlettségi szintjét, és olyan intézkedéseket választ, amelyek arra ösztönzik a bepanaszolt Felet, hogy teljesítsen, illetve amelyek esetében kevésbé valószínű, hogy hátrányosan érintik e Megállapodás célkitűzéseinek elérését.

6.   A kötelezettségek felfüggesztése átmeneti, és csak addig alkalmazható, amíg a 309. cikkben említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést nem módosítják oly módon, hogy az összhangba kerüljön a 318. cikk szerint ezekkel a rendelkezésekkel, illetve amíg a Felek a vitás kérdés megoldását illetően egyezségre nem jutnak.

318. cikk

A testület döntésének teljesítése céljából, a kötelezettségek felfüggesztését követően hozott intézkedések felülvizsgálata

1.   Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet valamint másolatban a társulási bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a testület döntésének teljesítése érdekében hozott, és kéri a kötelezettségek panaszos Fél által alkalmazott felfüggesztésének megszüntetését.

2.   Ha a vitában álló Felek az értesítés (1) bekezdés szerinti benyújtását követő harminc napon belül nem tudnak megállapodni az értesítésben foglalt intézkedésnek a 309. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségét illetően, a panaszos Fél írásban kéri az eredeti testület döntését a kérdésben. Erről a kérésről értesíteni kell a bepanaszolt Felet, valamint másolatban a társulási bizottságot. Amennyiben a testület döntése egynél több, a KA Félhez tartozó köztársaságra vonatkozik, a testület e cikk alapján a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság tekintetében döntést hoz. A testület a kérés benyújtásának időpontjától számított negyvenöt napon belül értesíti döntéséről a vitában álló Feleket, valamint másolatban a társulási bizottságot. Ha a testület úgy dönt, hogy a teljesítés érdekében hozott valamely intézkedés összhangban áll a 309. cikkben említett rendelkezésekkel, akkor a kötelezettségek felfüggesztését meg kell szüntetni.

3.   Amennyiben az eredeti testület, vagy annak néhány tagja nem tud újra ülésezni, a 312. cikkben meghatározott vonatkozó eljárást kell alkalmazni. A döntésről való értesítés határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított hatvan nap.

C.     SZAKASZ

Közös rendelkezések

319. cikk

Eljárási szabályok

1.   A Felek eltérő megállapodása hiányában az e cím szerinti vitarendezési eljárásokra a társulási tanács által elfogadott eljárási szabályokat kell alkalmazni.

2.   A bizalmas információk védelme mellett a testület bármely tárgyalása nyilvános, az eljárási szabályoknak megfelelően.

3.   A Feleknek a testület létrehozásától számított öt napon belüli eltérő megállapodása hiányában a testület feladatmeghatározása a következő:

„e Megállapodás IV. részének fényében a testület létrehozására irányuló kérelemben szereplő ügy vizsgálata, amely kérelmet azért terjesztettek elő, hogy a testület döntsön a szóban forgó intézkedés összeegyeztethetőségéről a X. cím (Vitarendezés) 309. cikkében szereplő rendelkezésekkel, valamint, hogy bocsásson ki döntést a X. cím (Vitarendezés) 313. cikkével összhangban.”

4.   Amennyiben a vitában álló Felek eltérő feladatmeghatározásban állapodtak meg, erről e megállapodásukat követő két napon belül értesítik a testületet.

5.   Amennyiben valamelyik vitában álló Fél úgy véli, hogy a testület valamelyik tagja megsérti a magatartási kódexet, vagy nem felel meg a 325. cikkben megállapított követelményeknek, eltávolítását az eljárási szabályok alapján kérheti.

320. cikk

Információk és technikai tanácsadás

1.   Az vitában álló valamelyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a testület bármelyik Féltől szerezhet információkat, amelyeket a testületi eljárás szempontjából szükségesnek ítél.

2.   A testület szakértőktől, testületektől, illetve bármely más megfelelő forrásból is kérhet információt és véleményt. Az ilyen információ- és véleménykérést megelőzően a testület tájékoztatja a Feleket, amelyeknek lehetőséget kell nyújtani arra, hogy észrevételeket tegyenek. Az e bekezdéssel összhangban beszerzett bármely információt időben közölni kell valamennyi vitában álló Féllel, kérve észrevételeiket. Az ilyen észrevételeket a testületnek, illetve a másik Félnek kell megküldeni.

321. cikk

Önzetlen tanácsadók (Amicus Curiae)

A vitában álló Felek területén tartózkodó vagy letelepedett érdekelt természetes vagy jogi személyek jogosultak önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldeni a testületnek az eljárási szabályok szerint.

322. cikk

Értelmezési szabályok és elvek

1.   A testületek a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályai szerint értelmezik a 309. cikkben említett rendelkezéseket, kellő figyelemmel arra, hogy a Felek e Megállapodást jóhiszeműen és kötelezettségeik megkerülése nélkül kötelesek tejesíteni.

2.   Amennyiben e Megállapodás IV. részének valamelyik rendelkezése megegyezik a WTO-megállapodás valamely rendelkezésével, a testület olyan értelmezést fogad el, amely összhangban áll a WTO Vitarendezési Testülete döntéseiben foglalt bármely vonatkozó értelmezéssel.

3.   A testület döntései nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a 309. cikkben említett rendelkezésekben foglalt jogokat és kötelezettségeket.

323. cikk

A testület döntéseire vonatkozó közös szabályok

1.   A testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal hozza meg határozatait. Mindazonáltal ha egy határozatot nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. Azonban a tagok eltérő véleményeit semmiképpen sem teszik közzé.

2.   A testület bármely döntése jogerős, és kötelezi a Feleket, továbbá nem keletkeztet semmiféle jogot vagy kötelezettséget természetes vagy jogi személyek számára.

3.   A döntés rögzíti a ténymegállapításokat és jogi megállapításokat, e Megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát és a testület döntésében tett megállapítások és következtetések indokolását. A döntés emellett utal a valamely Fél, vagy mindkét Fél által kért megállapításokra, ahogy az a testület feladatmeghatározásában szerepel. A vitában álló Felek nyilvánosságra hozzák a testület döntését. E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a szervezeti döntésekre.

4.   A testület döntésében nem közöl semmilyen bizalmas információt, de levonhat következtetéseket ilyen információkból.

4.   FEJEZET

Általános rendelkezések

324. cikk

Kölcsönösen kielégítő megoldás

A vitában álló Felek bármikor kölcsönösen kielégítő megoldást találhatnak az e cím szerinti jogvitában. Erről a megoldásról értesítik a társulási bizottságot. A kölcsönösen kielégítő megoldásról szóló értesítéssel az eljárást megszüntetik.

325. cikk

A testület tagjainak jegyzéke

1.   A társulási tanács legkésőbb e Megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal (50) létrehozza annak a harminchat személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek testületi tagként szolgálni. Az EU Fél tizenkét személyt javasol, akik testületi tagként szolgálnak, míg a KA Félhez tartozó egyes köztársaságok két-két személyt javasolnak. Az EU Fél és KA Félhez tartozó köztársaságok kiválasztják azt a tizenkét személyt is, akik nem állampolgárai egyik Félnek sem, és akik a testület elnökeként járnak el. A társulási bizottság bármikor felülvizsgálhatja és módosíthatja a jegyzéket, valamint biztosítja, hogy azt e bekezdés rendelkezéseinek megfelelően mindig ezen a szinten tartsák.

2.   A testület tagjai szakértelemmel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek a jog, a nemzetközi kereskedelem és egyéb, ea Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó kérdések, vagy a nemzetközi megállapodásokból eredő viták rendezése terén. A tagok függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, függetlenek a Felektől és minden szervezetettől, azokkal nem állnak kapcsolatban és azoktól utasítást sem fogadhatnak el, továbbá meg kell felelniük a társulási tanács által elfogadott magatartási kódexnek.

3.   A társulási tanács további, olyan tizenöt személyből álló jegyzékeket is létrehozhat, akik ágazati tapasztalatokkal rendelkeznek e Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó konkrét kérdésekben. Amennyiben a 312. cikk szerinti kiválasztási eljárást alkalmazzák, a Felek egyetértésével a társulási bizottság elnöke ágazati jegyzéket is alkalmazhat.

326. cikk

Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel

1.   Amennyiben valamelyik vitában álló Fél a WTO vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodás (a továbbiakban: a WTO DSU) alapján fennálló kötelezettség megsértése miatt keres jogorvoslatot, a WTO-megállapodás vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz kell folyamodnia.

2.   Amennyiben valamelyik vitában álló Fél e Megállapodás IV. része alapján fennálló kötelezettség megsértése miatt keres jogorvoslatot, e cím vonatkozó szabályaihoz és eljárásaihoz kell folyamodnia.

3.   Amennyiben valamelyik vitában álló Fél e Megállapodás IV. része alapján fennálló kötelezettség olyan megsértése miatt keres jogorvoslatot, amely egyúttal a WTO-megállapodás megsértése is, a Fél a választása szerinti fórumot veheti igénybe.

4.   A vitában álló Felek elkerülik, hogy azonos jogvitákat különböző fórumok elé terjesszenek, amennyiben azok ugyanazokon a jogi igényeken és intézkedéseken alapulnak.

5.   Azonos intézkedésre vonatkozó, nem azonos jogviták esetén a Felek tartózkodnak attól, hogy párhuzamos vitarendezési eljárásokat indítsanak.

6.   Amennyiben valamelyik vitában álló Fél a WTO DSU vagy e cím alapján vitarendezési eljárást kezdeményezett, és később kötelezettség megsértése miatt egy második fórumon keres jogorvoslatot, olyan jogvita alapján, amely azonos a korábban a másik fórum elé terjesztett jogvitával, a Fél nem indíthatja meg a második jogvitát. E cím alkalmazásában az azonos kifejezés olyan jogvitát jelöl, amely azonos jogi igényeken és kifogásolt intézkedéseken alapul. A jogvita nem tekintendő azonosnak, amennyiben az eredetileg választott fórum eljárási vagy joghatósági okokból elutasította, hogy döntést hozzon az elé terjesztett jogi igényekről.

7.   Az előző bekezdés alkalmazásában a vitarendezési eljárást a WTO DSU alapján kezdeményezettnek kell tekinteni, amennyiben a Vizsgálóbizottságot a WTO DSU 6. cikke alapján hozták létre, és e cím alapján kezdeményezettnek, amennyiben a Fél a testület létrehozását a 311. cikk (1) bekezdése szerint kérelmezte. A WTO DSU szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők lezártnak, amikor a Vitarendezési Testület elfogadja a Vizsgálóbizottság vagy a Fellebbviteli Testület jelentését, a WTO DSU 16. cikkének, illetve 17. cikke (14) bekezdésének megfelelően. Az e cím szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők lezártnak, amikor a testület az ügyben hozott döntéséről a 313. cikk (1) bekezdése alapján értesíti a Feleket és a társulási bizottságot.

8.   Az e cím alapján létesített testületek joghatóságával kapcsolatos bármilyen kérdést a testület létrehozásától számított tíz napig lehet előterjeszteni, és azt a testület létrehozásától számított harminc napon belül előzetes döntés révén kell eldönteni. Amennyiben e cikk alapján a testület joghatóságára vonatkozó kifogást nyújtanak be, a testület előzetes döntéséről szóló értesítésig valamennyi, ebben a címben és az eljárási szabályokban meghatározott határidő nyugszik.

9.   E cím egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy valamely vitában álló Fél végrehajtsa a WTO Vitarendezési Testülete által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-megállapodásra nem lehet annak megakadályozása érdekében hivatkozni, hogy a vitában álló Fél felfüggessze e cím szerinti kötelezettségeit.

327. cikk

Határidők

1.   Az ebben a címben és az eljárási szabályokban meghatározott valamennyi határidőt, ideértve a testületek számára döntésük közlésére meghatározott határidőket is, naptári napban számolják, azon cselekmény vagy tény napját követő naptól számítva, amelyre vonatkoznak.

2.   Az ebben a címben és az eljárási szabályokban meghatározott valamennyi határidő módosítható a vitában álló Felek kölcsönös megállapodása alapján.

3.   A panaszos Fél kérelmére, és a bepanaszolt Fél hozzájárulásával a testület bármikor, legfeljebb tizenkét hónapos időtartamra felfüggesztheti munkáját. Ebben az esetben a határidők az eljárás felfüggesztésének idejével meghosszabbodnak. Amennyiben a testület eljárását több, mint tizenkét hónapra függesztették fel, a testület feladatmeghatározása elévül, a panaszos Fél azon jogának sérelme nélkül, hogy konzultációt kérjen, illetve ezt követően egy későbbi szakaszban ismét kérje testület létrehozását. Ez a bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a felfüggesztés a 324. cikk alapján a kölcsönösen kielégítő megoldás elérését célzó jóhiszemű próbálkozások következménye.

328. cikk

Az eljárási szabályok és a magatartási kódex elfogadása és módosítása

1.   A társulási tanács első ülésén elfogadja az eljárási szabályokat és a magatartási kódexet.

2.   A társulási tanács az eljárási szabályokat és a magatartási kódexet módosíthatja.

XI.   CÍM

NEM TARIFÁLIS INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS

1.   FEJEZET

Hatály

329. cikk

Hatály

1.   A közvetítő mechanizmus azokra a nem tarifális intézkedésekre alkalmazandó, amelyek hátrányosan érintik a Felek közötti, e Megállapodás IV. részének hatálya alá eső kereskedelmet.

2.   A közvetítő mechanizmus nem alkalmazandó a következők hatálya alá eső intézkedésekre, illetve ügyekre:

a)

A kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló VIII. cím;

b)

A regionális gazdasági integrációról szóló IX. cím;

c)

Az EU Fél és a KA Félhez tartozó köztársaságok integrációs folyamatai;

d)

Az olyan ügyek, amelyekben a vitarendezési eljárásokat kizárták; valamint

e)

E Megállapodás intézményi jellegű rendelkezései.

3.   E cím kétoldalúan alkalmazandó egyfelől az EU Fél, másfelől a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság között.

4.   A közvetítő eljárás bizalmas.

2.   FEJEZET

Eljárás a közvetítő mechanizmus alapján

330. cikk

Az eljárás megindítása

1.   A Fél bármikor kérheti írásban a másik Féltől, hogy vegyen részt közvetítő eljárásban. A kérelemben szerepelnie kell az ügy kellően részletes leírásának a szóban forgó intézkedés és kereskedelmi hatásai bemutatásához.

2.   Az a Fél, amelyhez ilyen kérelmet intéztek, jóhiszeműen mérlegeli azt, és a kérelem kézhezvételétől számított tíz napon belül írásbeli választ ad.

3.   A közvetítő 311. cikk alapján történő kiválasztását megelőzően az eljárásban résztvevő Felek jóhiszeműen törekednek arra, hogy közvetlen tárgyalások révén megegyezésre jussanak, amire húsz nap áll rendelkezésükre.

331. cikk

A közvetítő kiválasztása

1.   Az eljárásban résztvevő Feleknek törekedniük kell arra, hogy legkésőbb a 330. cikk (3) bekezdésében szereplő határidő lejártát követő tizenöt napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében, vagy korábban, amennyiben valamelyik Fél értesíti a másik Felet, hogy közvetítő segítsége nélkül a megállapodás nem érhető el.

2.   Amennyiben az eljárásban résztvevő Felek a határidőn belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármelyik Fél kérheti a közvetítő sorshúzással való kijelölését. Az ilyen kérelem előterjesztését követő öt napon belül valamennyi Fél legalább három olyan személyt tartalmazó jegyzéket állít össze, akik nem e Fél állampolgárai, megfelelnek a (4) bekezdésben szereplő feltételeknek és közvetítőként eljárhatnak. A jegyzék benyújtását követő öt napon belül minden Fél legalább egy nevet választ a másik Fél jegyzékéből. Ilyenkor a társulási bizottság elnöke vagy az elnök küldötte választja ki sorshúzással a közvetítőt a kiválasztott nevek közül. A sorshúzásos kiválasztást a sorshúzásos kiválasztásra irányuló kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül kell lebonyolítani, a Felekkel haladéktalanul közölt időben és helyen. A Felek, amennyiben kívánnak, jelen lehetnek a sorshúzásos kiválasztás időpontjában.

3.   Amennyiben az eljárásban résztvevő valamelyik Fél nem állít össze jegyzéket, vagy nem választ ki egy nevet a másik Fél jegyzékéből, az elnök vagy küldötte választja ki sorshúzással a közvetítőt azon Fél jegyzékéről, amely megfelelt a (2) bekezdés követelményeinek.

4.   A közvetítő szakértője annak a témának, amelyre a kérdéses intézkedés vonatkozik (51). A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti az eljárásban résztvevő Feleket abban, hogy egyértelművé tegyék az intézkedést és annak lehetséges kereskedelmi hatásait, valamint, hogy kölcsönös megállapodással megoldást találjanak.

5.   Amennyiben az eljárásban résztvevő valamelyik Fél úgy véli, hogy a közvetítő megsértette a magatartási kódexet, eltávolítását kérheti, és új közvetítőt kell kijelölni az (1)-(4) bekezdés szerint.

332. cikk

A közvetítő eljárás szabályai

1.   A Felek a közvetítő eljárásban jóhiszeműen vesznek részt, és törekednek a kölcsönösen kielégítő megoldás elérésére.

2.   A közvetítő kinevezését követő tizenöt napon belül a közvetítő eljárást kezdeményező Fél írásban benyújtja a közvetítőnek és az eljárásban résztvevő másik Félnek a probléma részletes leírását, különösen az intézkedés működését és kereskedelmi hatásait. A leírás kézhezvételét követő tíz napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírására. Bármelyik Fél szerepeltethet leírásában vagy észrevételeiben bármilyen általa relevánsnak tekintett információt.

3.   A közvetítő meghatározhatja az eljárás lefolytatásának legmegfelelőbb módját, különösen azt, hogy mikor és hogyan konzultál az eljárásban résztvevő Felekkel közösen vagy külön-külön. A közvetítő azt is meghatározhatja, hogy amennyiben a Felek bizonyos információkat nem bocsátottak rendelkezésre, vagy bizonyos információk nincsenek a Fél birtokában, a körülmények indokolják-e megfelelő szakértők, kormányzati ügynökségek, vagy egyéb, az üggyel kapcsolatban szakértelemmel rendelkező jogi vagy természetes személyek segítségét, vagy a velük folytatott konzultációt. Amennyiben a szakértők, kormányzati ügynökségek, vagy egyéb, az üggyel kapcsolatban szakértelemmel rendelkező jogi vagy természetes személyek segítsége, vagy a velük folytatott konzultáció az e cím 336. cikkében meghatározott bizalmas információt érint, az ilyen információ csak az eljárásban résztvevő Felek értesítését követően szolgáltatható ki, azzal a kifejezett feltétellel, hogy az ilyen információt mindenkor bizalmasan kell kezelni.

4.   Amennyiben a szükséges információk rendelkezésre állnak, a közvetítő értékelheti az ügyet és a szóban forgó intézkedést, valamint megoldást javasolhat mérlegelésre az eljárásban résztvevő Feleknek. Az ilyen értékelés nem vonatkozhat az intézkedésnek e Megállapodással való összeegyeztethetőségére.

5.   Az eljárást annak a Félnek a területén kell lefolytatni, amelyhez a kérelmet intézték, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.

6.   Feladatai teljesítéséhez a közvetítő bármilyen kommunikációs eszközt igénybe vehet, beleértve többek között a telefont, a faxküldeményt, a webes hivatkozásokat és a videokonferenciákat.

7.   Az eljárás rendesen a közvetítő kinevezését követő hatvan napon belül lezárul. Az eljárásban résztvevő Felek közös megegyezéssel bármelyik szakaszban dönthetnek úgy, hogy nem folytatják az eljárást.

3.   FEJEZET

Végrehajtás

333. cikk

A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása

1.   Amennyiben az eljárásban résztvevő Felek megállapodásra jutottak az eljárás tárgyát képező intézkedés által okozott kereskedelmi akadályra vonatkozó megoldást illetően, az egyes Felek megtesznek minden, az említett megoldás indokolatlan késedelem nélküli végrehajtásához szükséges lépést.

2.   A végrehajtó Fél rendszeresen írásban tájékoztatja a másik Felet, valamint a társulási bizottságot minden, a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésről és intézkedésről. E kötelezettség megszűnik, amikor a kölcsönösen elfogadott megoldást megfelelően és teljesen végrehajtották.

4.   FEJEZET

Általános rendelkezések

334. cikk

A vitarendezésről szóló X. címmel való kapcsolat

1.   E közvetítő mechanizmus alapján folytatott eljárás független e Megállapodás IV. részének X. címétől (Vitarendezés) és nem célja, hogy az e cím vagy más megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. A közvetítés iránti kérelem és a közvetítő mechanizmus alapján lehetséges eljárások nem zárják ki a X. cím igénybe vételét.

2.   A közvetítő mechanizmus nem sérti a Felek X. cím alapján fennálló jogait és kötelezettségeit.

335. cikk

Határidők

Az e címben szereplő valamennyi határidő módosítható az eljárásban résztvevő Felek kölcsönös megállapodásával.

336. cikk

Az információk bizalmas kezelése

1.   Az eljárásban résztvevő, a közvetítő eljárás során dokumentációt vagy beadványt benyújtó Fél e dokumentáció vagy beadvány egészét vagy részét bizalmasnak nyilváníthatja.

2.   Amennyiben a Fél a dokumentáció vagy beadvány egészét vagy részét bizalmasnak nyilvánította, a másik Fél és a közvetítő a közvetítő eljárás lezárását követő legkésőbb tizenöt napon belül visszaküldi vagy megsemmisíti ezeket a dokumentumokat.

3.   Ehhez hasonlóan, amennyiben bizalmasnak nyilvánított dokumentációt vagy beadványokat, illetve azok egy részét elérhetővé tették szakértők, kormányzati ügynökségek, vagy egyéb, az üggyel kapcsolatban szakértelemmel rendelkező jogi vagy természetes személyek számára, e dokumentációt vagy beadványokat a közvetítő eljárás lezárását követő legkésőbb tizenöt napon belül vissza kell küldeni vagy meg kell semmisíteni.

337. cikk

Költségek

1.   A közvetítő eljárás valamennyi költségét az eljárásban résztvevő Felek viselik egyenlő arányban. A költségek közé tartozik a közvetítő díjazása, utazási, szállás- és étkezési költsége, valamint a közvetítő eljárás valamennyi általános adminisztrációs költsége, a közvetítő által benyújtott költségigénynek megfelelően.

2.   A közvetítő teljes és részletes kimutatást vezet valamennyi felmerült költségről, és költségigényt nyújt be az eljárásban résztvevő Feleknek, mellékelve az azt alátámasztó dokumentumokat.

3.   A társulási tanács állapítja meg a megtérítendő költségeket, valamint a közvetítő díjazását és juttatásait.

XII.   CÍM

ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK

338. cikk

Együttműködés a fokozott átláthatóság területén

A Felek megállapodnak abban, hogy a vonatkozó kétoldalú és többoldalú fórumokon együttműködnek az átláthatóság fokozása érdekében, többek között a vesztegetés és korrupció kiküszöbölése révén e Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó ügyekben.

339. cikk

Közzététel

1.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy e Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó kereskedelemmel kapcsolatos kérdésre vonatkozó általánosan alkalmazandó intézkedéseket, ideértve a törvényeket, rendeleteket, bírósági határozatokat, eljárásokat és közigazgatási döntéseket, haladéktalanul közzéteszik vagy az érdekelt személyek rendelkezésére bocsátják oly módon, hogy ezeket az érdekelt személyek, illetve bármelyik másik Fél megismerhesse. Kérelemre valamennyi Fél magyarázatot ad az ilyen intézkedések céljára és indokára, és kellő időt biztosít a közzététel és ezen intézkedések hatálybalépése között, kivéve, ha sajátos jogi vagy gyakorlati körülmények mást követelnek meg.

2.   Valamennyi Fél arra törekszik, hogy lehetőséget biztosítson a másik Fél érdekelt személyei részére arra nézve, hogy az ilyen javasolt törvényeket, rendeleteket, eljárásokat és általánosan alkalmazott közigazgatási döntéseket véleményezhessék, illetve, hogy figyelembe vegye a releváns véleményeket.

3.   Az (1) bekezdésben szereplő általánosan alkalmazott intézkedések akkor tekinthetők úgy, hogy azokat rendelkezésre bocsátották, ha az intézkedést a WTO-nak tett megfelelő értesítés révén elérhetővé tették, vagy amennyiben az intézkedést a Fél hivatalos, nyilvánosan és ingyenesen látogatható weboldalán hozzáférhetővé tették.

4.   E Megállapodás IV. részének egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy azt igényli bármelyik Féltől, hogy bizalmas információkat szolgáltasson, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalkozások vagy magánvállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit sértené.

340. cikk

Kapcsolattartó pontok és információcsere

1.   A kommunikáció megkönnyítése és e Megállapodás hatékony biztosításának végrehajtása érdekében az EU Fél, a KA Fél (52), valamint a KA Félhez tartozó egyes köztársaságok e Megállapodás hatálybalépéséig kapcsolattartó pontot jelölnek ki (53). A kapcsolattartó pontok kijelölése nem sérti az illetékes hatóságok e Megállapodás egyes rendelkezései alapján való konkrét kijelölését.

2.   A Fél kérelmére a másik Fél kapcsolattartó pontja megjelöli azt a szervet vagy tisztviselőt, amely vagy aki felelős e Megállapodás IV. része végrehajtásának hatálya alá tartozó bármely ügyben, és megadja az igényelt segítséget a megkereső Féllel való kommunikáció megkönnyítése érdekében.

3.   A Fél kérésére, és a jogilag lehetséges mértékben minden Fél információt közöl, és haladéktalanul válaszol minden, tényleges vagy javasolt intézkedéssel kapcsolatos kérdésre, amely lényegesen érintheti e Megállapodás IV. részét.

341. cikk

Igazgatási eljárások

Valamennyi Fél pártatlan, következetes és ésszerű módon kezeli a 339. cikkben szereplő általánosan alkalmazandó intézkedéseket. Konkrétabban, amikor ezeket az intézkedéseket egyedi esetekben egy Fél adott személyeire, áruira, szolgáltatásaira vagy létesítményeire alkalmazzák, valamennyi Fél köteles:

a)

arra törekedni, hogy az eljárás által közvetlenül érintett érdekelt személyek részére ésszerű tájékoztatást adjon az eljárás megindításakor, ideértve az eljárás jellegének leírását, az eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogi felhatalmazás meghatározását és a vitatott kérdések általános leírását;

b)

az ilyen érdekelt személyek részére ésszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy bármely végleges közigazgatási cselekményt megelőzően előadhassák az álláspontjukat alátámasztó tényeket és érveket, amennyiben ezt a rendelkezésre álló idő, az eljárás jellege és a közérdek lehetővé teszi; valamint

c)

biztosítani azt, hogy eljárásai jogszabályokon alapuljanak.

342. cikk

Felülvizsgálat és fellebbezés

1.   Valamennyi Fél bírói, kvázi bírói vagy közigazgatási törvényszékeket vagy eljárásokat hoz létre vagy tart fenn e Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó, kereskedelemmel kapcsolatos ügyekre vonatkozó cselekmények haladéktalan felülvizsgálata és, ha indokolt, kiigazítása érdekében. Ezek a törvényszékek vagy eljárások függetlenek az igazgatási végrehajtással megbízott hivataltól vagy hatóságtól, az azokért felelős személyeknek pártatlanoknak kell lenniük és nem állhat fenn semmiféle lényeges érdekeltségük az ügy kimenetelében.

2.   Valamennyi Fél biztosítja, hogy bármely ilyen törvényszék vagy eljárás során az eljárás felei jogosultak a következőkre:

a)

ésszerű lehetőség a saját álláspontjuk alátámasztására vagy megvédésére; valamint

b)

olyan döntéshozatalra, amely a bizonyítékokon és a feljegyzések benyújtásán, vagy ha a jogszabálya előírja, a közigazgatási hatóság által összeállított feljegyzéseken alapul.

3.   Valamennyi Fél biztosítja – a jogszabályai által biztosított fellebbezésre vagy további felülvizsgálatra figyelemmel –, hogy az ilyen határozatot a szóban forgó igazgatási cselekmény tekintetében illetékes hivatal vagy hatóság hajtsa végre és gyakorlatában alkalmazza.

343. cikk

Különös szabályok

E cím rendelkezései nem sértik e Megállapodás más rendelkezéseiben megállapított különös szabályokat.

344. cikk

A támogatások átláthatósága

1.   E Megállapodás alkalmazásában a támogatás az áruk kereskedelmére vonatkozó intézkedés, amely megfelel az SCM-egyezmény 1.1. cikkében foglalt feltételeknek, és akkor egyedi, ha utóbbi 2. cikkének hatálya alá tartozik. Ez a rendelkezés mezőgazdasági megállapodásban meghatározott támogatásokra vonatkozik.

2.   Az áruk kereskedelmével kapcsolatos támogatások területén valamennyi Fél biztosítja az átláthatóságot. E Megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az egyes Felek kétévente jelentést küldenek a másik Fél részére a kormány vagy köztestület által nyújtott támogatások jogalapjáról, formájáról, összegéről vagy költségvetéséről, valamint ha lehetséges, kedvezményezettjéről. Az ilyen jelentés megtettnek minősül, ha a vonatkozó információt a Felek honlapjukon vagy nevükben más nyilvánosan elérhető internetes oldalon közzéteszik. Az információcsere során a Felek figyelembe veszik a szakmai és az üzleti titkokra vonatkozó követelményeket.

3.   Valamely Fél kérelmére a Felek információkat cserélhetnek a szolgáltatások támogatásának körébe tartozó kérdésekről.

4.   A társulási bizottság időről időre felülvizsgálja a Felek által e cikk végrehajtásában elért előrehaladást.

5.   Az ebben a cikkben található rendelkezések nem sértik a Felek arra vonatkozó jogait, hogy a WTO-megállapodás vonatkozó rendelkezései alapján a másik Fél által alkalmazott támogatással szemben kereskedelmi jogorvoslattal éljenek, illetve hogy vitarendezést vagy más megfelelő lépést kezdeményezzenek.

6.   A Felek nem élhetnek e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokkal az e cikk hatálya alá tartozó ügyekben.

XIII.   CÍM

AZ E MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN LÉTREHOZOTT TESTÜLETEK KÜLÖNÖS FELADATAI KERESKEDELMI ÜGYEKBEN

345. cikk

A társulási tanács különös feladatai

1.   Amikor a társulási tanács e Megállapodás IV. részében ráruházott feladatok bármelyikét ellátja, a Felek vonatkozó jogi szabályozásainak megfelelően miniszteri szinten egyfelől az EU -Fél képviselőiből, másfelől a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős minisztereiből, illetve ezek megbízottaiból áll.

2.   A társulási tanács, amikor kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben jár el:

a)

e Megállapodás IV. része célkitűzéseinek elérése érdekében módosíthatja:

i.

az I. mellékletben (Vámok eltörlése) található jegyzékben szereplő árukat, annak érdekében, hogy egy vagy több árut beillesszen a tarifa csökkentési rendszerbe;

ii.

az I. melléklethez (Vámok eltörlése) csatolt jegyzékeket, a vámlebontás gyorsítása érdekében;

iii.

az I. melléklethez (Vámok eltörlése) csatolt 1., 2., és 3. függeléket,

iv.

a II. melléklethez (A „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módjairól) csatolt, 1., 2., 2A., 3., 4., 5. és 6. függelékeket;

v.

a XVI. mellékletet (Kormányzati beszerzések);

vi.

a XVIII. mellékletet (Oltalom alatt álló földrajzi árujelzők);

vii.

a XIX. mellékletet (a 306. cikk (4) bekezdésében hivatkozott termékek listája);

viii.

A XXI. mellékletet (Albizottságok);

b)

e Megállapodás IV. részének rendelkezéseire vonatkozó értelmezéseket bocsáthat ki; valamint

c)

a Felek megállapodása szerint megtehet bármilyen más intézkedést feladatai ellátása során.

3.   Vonatkozó jogi eljárásai szerint valamennyi Fél végrehajtja a (2) bekezdés a) pontjában hivatkozott módosításokat, a Felek megállapodása szerinti határidőben (54).

346. cikk

A társulási bizottság különös feladatai

1.   Amikor a társulási bizottság e Megállapodás IV. részében ráruházott feladatok bármelyikét ellátja, egyfelől az EU Fél képviselőiből, másfelől minden egyes, a KA Félhez tartozó köztársaság képviselőiből – akik magas beosztású, kereskedelemmel kapcsolatos ügyekért felelős tisztviselők –, illetve ezek megbízottaiból áll.

2.   A társulási bizottság feladatai különösen a következők, amikor kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben jár el:

a)

segíti a társulási tanácsot a kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos feladatai ellátásában;

b)

felelős e Megállapodás IV. részében foglalt rendelkezések megfelelő végrehajtásáért és alkalmazásáért. E tekintetben, és e Megállapodás X. címében (Vitarendezés) és XI. címében (Nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) foglalt jogok sérelme nélkül bármelyik Fél a társulási bizottság elé terjeszthet megvitatásra bármilyen, e Megállapodás IV. részének alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos kérdést;

c)

amennyiben szükséges, áttekinti e Megállapodás IV. része rendelkezéseinek további kidolgozását, és értékeli az annak alkalmazásából fakadó eredményeket;

d)

megfelelő módokat keres olyan problémák megakadályozására és megoldására, amelyek egyébként felmerülnének e Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó területeken; valamint

e)

elfogadja e Megállapodás IV. részének hatálya alá tartozó albizottságok eljárási szabályzatait, valamint ellenőrzi munkájukat.

3.   A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátása során a társulási bizottság:

a)

e Megállapodás IV. részében alapítottak mellett további albizottságokat hozhat létre, amelyek az Európai Bizottság és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság képviselőiből állnak, és a hatáskörébe tartozó feladatokat adhat nekik. Úgy is határozhat, hogy módosítja az általa létrehozott albizottságoknak kijelölt feladatokat, valamint feloszlathatja azokat;

b)

határozatok elfogadására vonatkozó ajánlásokat tehet a társulási tanácsnak e Megállapodás IV. részében megállapított egyes célkitűzésekkel összhangban; valamint

c)

bármilyen egyéb intézkedést meghozhat feladatainak ellátása során, a Felek egyetértésétől, illetve a társulási tanács utasításaitól függően.

347. cikk

E Megállapodás IV. részének koordinátorai

1.   E Megállapodás hatálybalépésétől számított hatvan napon belül az Európai Bizottság és a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság kinevez egy koordinátort e Megállapodás IV. része tekintetében.

2.   A koordinátorok együttműködnek a napirendek kidolgozásában és elvégeznek minden egyéb előkészítő munkát a társulási tanács és a társulási bizottság üléseihez, a fenti rendelkezéseknek megfelelően, valamint szükség esetén figyelemmel kísérik e testületek döntéseit.

348. cikk

Albizottságok

1.   E Megállapodás I. része II. címe (Intézményi keret) 8. cikkének sérelme nélkül e cikk alkalmazandó e Megállapodás IV. részében létrehozott albizottságokra.

2.   Az albizottságok egyfelől az Európai Bizottság, másfelől a KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság képviselőiből állnak.

3.   Az albizottságok évente egyszer ülnek össze, bármelyik Fél vagy a társulási bizottság igénye alapján, megfelelő szinten. Személyes megjelenés esetén az üléseket felváltva Brüsszelben és Közép-Amerikában tartják. Az ülések bármilyen, a Felek rendelkezésére álló technikai eszköz révén is megtarthatók.

4.   Az albizottságok elnökségét váltakozva egyrészt az EU Fél képviselője, másrészt KA Félhez tartozó valamelyik köztársaság képviselője látja el, egyéves időtartamra.

XIV.   CÍM

KIVÉTELEK

349. cikk

Fizetési mérleg

1.   Amennyiben bármelyik Fél súlyos nehézségekkel szembesül a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn az árukkal, szolgáltatásokkal, valamint a folyó fizetésekkel kapcsolatban.

2.   A Felek törekednek arra, hogy elkerüljék az (1) bekezdésben említett korlátozó intézkedések alkalmazását.

3.   Az e cikk szerint elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedések nem megkülönböztetőek és korlátozott időtartamúak, továbbá nem haladják meg azt a mértéket, ami a fizetési mérleg és a külső finanszírozás helyzetének helyreállításához szükséges. A korlátozó intézkedések összhangban vannak a WTO-egyezménnyel megállapított feltételekkel, és összeegyeztethetők a Nemzetközi Valutaalap Alapító Okiratával.

4.   Minden Fél, amelyik korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogadott el, haladéktalanul értesíti azokról és azok változásairól a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli ütemezést nyújt be azok eltörlésére.

5.   Amennyiben valamelyik Fél úgy véli, hogy az elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedés érinti a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat, konzultációt kérhet a másik Féltől, amelyre haladéktalanul sor kerül a társulási bizottságban. Ez a konzultáció értékeli az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetét és az e cikk alapján elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseket, figyelembe véve többek között az olyan tényezőket, mint:

a)

a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke;

b)

a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; vagy

c)

a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.

A konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e a (3) és (4) bekezdésnek. Az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást el kell fogadni, és a következtetések alapjául a Nemzetközi Valutaalap által az érintett Fél fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket kell használni.

350. cikk

Adózás

1.   E Megállapodás IV. részének, illetve e Megállapodás alapján elfogadott rendelkezésekben semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a Feleket abban, hogy adójogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék a különösen a lakóhelyük vagy a tőkebefektetésük helye szerint eltérő helyzetben lévő adófizetőket.

2.   E Megállapodás IV. részének, illetve e Megállapodás IV. része alapján elfogadott rendelkezésekben semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások adózási rendelkezései vagy más adózási szabályozások, illetve hazai fiskális jogszabályok alapján.

3.   E Megállapodás IV. részének egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek bármilyen adómegállapodás alapján fennálló jogait vagy kötelezettségeit. Amennyiben e Megállapodás IV. része és ilyen megállapodás között ellentmondás van, az utóbbi megállapodást kell alkalmazni az ellentmondás mértékéig.

351. cikk

Regionális preferencia

1.   E Megállapodás IV. részének egyetlen rendelkezése sem kötelezi egyik Felet sem arra, hogy a másik Félre annál kedvezőbb bánásmódot terjesszen ki, mint amilyet egyes Feleken belül alkalmaznak saját regionális integrációs folyamataik részeként.

2.   E Megállapodás IV. részének egyetlen rendelkezése sem akadályozza vámuniókra, szabadkereskedelmi területekre vonatkozó vagy egyéb megállapodások megkötését a Felek között, vagy a Felek és harmadik országok vagy régiók között.

V.   RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

352. cikk

A Felek meghatározása

1.   E Megállapodás Felei egyrészről a Costa Rica, a Salvadori, a Guatemalai, a Hondurasi, a Nicaraguai és a Panamai Köztársaságok (a továbbiakban: a KA Fél köztársaságai), másrészről az Európai Unió, vagy az Európai Unió tagállamai, vagy az Európai Unió és tagállamai, megfelelő hatáskörükben eljárva (a továbbiakban: az EU Fél).

2.   E Megállapodás alkalmazásában a „Fél” kifejezés – a (3) bekezdés rendelkezései szerinti együttes eljárás kötelezettségének sérelme nélkül – a KA Fél minden köztársaságára, illetve az EU Félre vonatkozik.

3.   E Megállapodás alkalmazásában a KA Fél köztársaságai megállapodnak és kötelezik magukat az együttes eljárásra a következő rendelkezések tekintetében:

a)

e Megállapodás I. részének II. címében (Intézményi keret) szereplő testületek döntéshozatala;

b)

e Megállapodás IV. részének IX. címében (Regionális gazdasági integráció) meghatározott kötelezettségek teljesítése;

c)

e Megállapodás IV. része VII. címe (Kereskedelem és verseny) 277. cikkének és 279. cikke (2) bekezdésének értelmében a közép-amerikai versenyszabályok kialakítására és versenyhatóság létrehozására vonatkozó kötelezettség teljesítése; valamint

d)

e Megállapodás IV. része V. címe (Kormányzati beszerezések) 212. cikke (2) bekezdésének értelmében regionális szinten egyetlen hozzáférési pont kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése.

A KA Fél köztársaságainak megnevezése, amennyiben e bekezdés értelmében együttesen járnak el: „KA Fél”.

4.   E Megállapodás bármely egyéb rendelkezése tekintetében a KA Fél köztársaságai egyénileg vállalnak kötelezettségeket és járnak el.

5.   A (3) bekezdés rendelkezése ellenére, és a közép-amerikai regionális integráció továbbfejlesztésével összhangban a KA Fél köztársaságai elkötelezik magukat azon területek hatályának fokozatos növelése mellett, amelyeken együttesen járnak el, és ezekről megfelelően értesítik az EU Felet. A társulási tanács határozatot fogad el, pontosan megjelölve e területek hatályát.

353. cikk

Hatálybalépés

1.   E Megállapodást a Felek saját belső jogi eljárásaik szerint hagyják jóvá.

2.   E Megállapodás az azt a hónapot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek értesítették egymást az (1) bekezdésben említett belső jogi eljárások befejezéséről.

3.   Az EU Fél esetében az értesítéseket az Európai Unió Tanácsa főtitkárának, a KA Fél köztársaságai esetében a Secretaría General del Sistema de la Integración Centroamericananak (SG-SICA) kell megküldeni, akik e Megállapodás letéteményesei.

4.   A (2) bekezdés ellenére e Megállapodás IV. része az Európai Unió és a KA Fél minden egyes köztársasága által az azt követő hónap első napjától alkalmazható, amikor értesítették egymást az ehhez szükséges belső jogi eljárások befejezésről. Ebben az estben e Megállapodás működéséhez szükséges intézményi testületek gyakorolják a funkciójukat.

5.   A hatálybalépés (2) bekezdésben meghatározott időpontjáig, illetve e Megállapodás alkalmazásának időpontjáig, amennyiben azt a (4) bekezdés szerint alkalmazzák, minden egyes Félnek teljesítenie kell e Megállapodás IV. része VI. címe (Szellemi tulajdon) 244. cikkében és 245. cikkének 1. a) és b) pontjában megállapított követelményeket. Ha egy, a KA Félhez tartozó köztársaság nem tesz eleget az ilyen követelményeknek, e Megállapodás nem lép hatályba a (2) bekezdés szerint, vagy nem alkalmazható a (4) bekezdés szerint az EU Fél és a szóban forgó, a KA Félhez tartozó köztársaság között, mindaddig, amíg az az említett követelményeknek eleget nem tesz.

6.   Abban az esetben, ha a Felek e Megállapodás valamely rendelkezését a (4) bekezdés alapján alkalmazzák, az ilyen rendelkezés bármely hivatkozása e Megállapodás hatálybalépése vonatkozásában azt a napot jelenti, amelyik naptól kezdődően a Felek megállapodása szerint azt a rendelkezést a (4) bekezdés alapján alkalmazzák.

7.   Azok a Felek, amelyek tekintetében e Megállapodás IV. része a (2) vagy (4) bekezdés értelmében hatályba lépett, azokból a KA Félhez tartozó köztársaságokból származó anyagokat is felhasználhatnak, amelyek tekintetében e Megállapodás még nem lépett hatályba.

8.   A (2) bekezdés alapján történő hatálybalépéstől kezdődően e Megállapodás a KA Félhez tartozó köztársaságok és az EU Fél között hatályban lévő, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodások helyébe lép.

354. cikk

Időtartam

1.   E Megállapodás határozatlan időtartamra jön létre.

2.   Bármely Félnek a megfelelő letéteményesnél elhelyezett írásbeli értesítéssel kell jeleznie azt a szándékát, hogy fel kívánja mondani e Megállapodást.

3.   Amennyiben bármely Fél felmondja e Megállapodást, a többi Fél a társulási tanács keretében megvizsgálja az ilyen felmondás hatását e Megállapodásra. A társulási tanács dönt az esetlegesen szükséges kiigazításról vagy átmeneti intézkedésekről.

4.   A felmondás hat hónappal a megfelelő letéteményes értesítését követően lép hatályba.

355. cikk

Kötelezettségek teljesítése

1.   A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely e Megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról, hogy azok összhangban álljanak e Megállapodásban foglalt célkitűzésekkel.

2.   Ha a Felek egyike úgy véli, hogy egy másik Fél nem teljesítette e Megállapodásból eredő valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Mielőtt ezt megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos információt harminc napon belül benyújtja a társulási tanácsnak, a mindkét Fél számára elfogadható megoldás megkeresése érdekében. Az elfogadandó intézkedések kiválasztása során azokat kell előnyben részesíteni, amelyek e Megállapodás végrehajtását legkevésbé zavarják. Az ilyen intézkedésekről haladéktalanul értesítik a társulási bizottságot, és azokról a társulási bizottságban konzultálnak, amennyiben egy Fél ezt kérelmezi.

3.   A Felek megállapodnak abban, hogy az e cikk (2) bekezdésben említett „rendkívül sürgős esetek” e Megállapodás valamely Fél által történő súlyos megsértését jelentik. A Felek megállapodnak továbbá, hogy a (2) bekezdésben említett „megfelelő intézkedések” a nemzetközi jog szerint meghozott intézkedéseket jelentik. A felfüggesztés alkalmazására csak legvégső esetben kerülhet sor.

4.   E Megállapodás súlyos megsértése a következő esetekben valósul meg:

a)

e Megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált megtagadása;

b)

e Megállapodás lényeges elemeinek megsértése.

5.   Ha egy Fél rendkívül sürgős esetben folyamodik egy intézkedéshez, a másik Fél kérheti, hogy a Feleket tizenöt napon belül hívják össze egy sürgős ülésre.

6.   A (2) bekezdés ellenére, ha egy Fél úgy ítéli meg, hogy egy másik Fél nem teljesítette egy vagy több, e Megállapodás IV. része szerinti kötelezettségét, akkor kizárólag e Megállapodás IV. részének X. címe (Vitarendezés) alapján létrehozott vitarendezési eljárásokhoz, valamint a XI. címe (Nem tarifális intézkedésekre vonatkozó közvetítő mechanizmus) alapján létrehozott közvetítési mechanizmushoz, illetve e Megállapodás IV. részében az egyedi kötelezettségek tekintetében előírt egyéb alternatív mechanizmusok alapján járhat el, azokhoz tartva magát.

356. cikk

E Megállapodás alapján fennálló jogok és kötelezettségek

E Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy e Megállapodás által létrehozott jogoktól és kötelezettségektől eltérő jogokat biztosít és kötelezettségeket ír elő személyeknek, illetve, hogy kötelezi a Feleket, hogy lehetővé tegyék e Megállapodásra történő közvetlen hivatkozást a hazai jogrendszerben, kivéve, ha a Fél hazai jogszabályai másként rendelkeznek.

357. cikk

Kivételek

1.   E Megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy az

a)

megköveteli bármelyik Féltől olyan információk benyújtását vagy hozzáférhetővé tételét, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli; vagy

b)

bármely Felet megakadályozna az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

i.

a hasadó- és fuzionáló anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében;

ii.

azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

iii.

fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez kapcsolódóan;

iv.

nemzetbiztonsági vagy nemzetvédelmi szempontból nélkülözhetetlen kormányzati beszerzéssel kapcsolatos tevékenységekhez kapcsolódóan;

v.

háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzet esetén;

c)

bármely Felet megakadályozna abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából. vagy

d)

bármely Felet megakadályozna abban, hogy önállóan döntsön a költségvetési prioritásokról, illetve, hogy bármely Fél számára előírná, hogy növelje a költségvetési forrásokat e Megállapodásban foglalt kötelezettségek és kötelezettségvállalások megvalósítása érdekében.

2.   A társulási tanácsot a lehető legteljesebb mértékben tájékoztatják az (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében hozott intézkedésekről és azok megszüntetéséről.

358. cikk

Jövőbeni fejlemények

1.   A Felek megállapodhatnak abban, hogy e Megállapodás hatályát szélesítik vagy kiegészítik e Megállapodás módosításával, vagy egyes ágazatokra vagy tevékenységekre vonatkozó megállapodások megkötésével, e Megállapodás végrehajtása során szerzett tapasztalatokat is figyelembe véve.

2.   A Felek megállapodhatnak e Megállapodás bármely más módosításában is.

3.   Minden fent említett módosítást és megállapodást az egyes Felek belső jogszabályainak és jogi eljárásainak megfelelően kell elfogadni.

359. cikk

Új tagok csatlakozása

1.   A társulási tanácsot tájékoztatni kell harmadik államok arra irányuló kérelméről, hogy az Európai Unió tagjává válhassanak, valamint harmadik államok arra irányuló kérelméről, hogy csatlakozzanak a közép-amerikai politikai és gazdasági integrációs folyamatokhoz.

2.   Az Európai Unió és a kérelmező állam közötti tárgyalások során az EU Fél közöl a KA Féllel minden lényeges információt, a KA Fél pedig – adott esetben – eljuttatja észrevételeit az EU Fél részére, hogy az maradéktalanul figyelembe vehesse azokat. Az EU Fél értesíti a KA Felet bármely államnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról.

3.   Ugyanígy, a KA Fél és a közép-amerikai politikai és gazdasági integrációs folyamatokhoz csatlakozni kívánó állam közötti tárgyalások során a KA Fél közöl az EU Féllel minden lényeges információt, és – adott esetben – az EU Fél is közli álláspontját, hogy a KA Fél azt maradéktalanul figyelembe vehesse. A KA Fél értesíti az EU Felet bármely, a Közép-Amerikában zajló politikai és gazdasági integrációs folyamatokhoz történő csatlakozásról.

4.   A Felek a társulási bizottság keretében megvizsgálják az ilyen csatlakozás hatását e Megállapodásra. A társulási tanács dönt az esetleges kiigazításról vagy átmeneti intézkedésekről, amelyeket az egyes Felek belső szabályainak és jogi eljárásainak megfelelően kell elfogadni.

5.   Ha a közép-amerikai politikai és gazdasági integrációs folyamatokhoz történő csatlakozás nem jár e Megállapodáshoz történő automatikus csatlakozással, az érintett állam egy csatlakozási okmánynak a Felek letéteményes szerveinél történő letétbe helyezésével csatlakozik e Megállapodáshoz.

6.   A csatlakozási okmányt a letéteményeseknél kell letétbe helyezni.

360. cikk

Területi hatály

1.   Az EU Fél részéről e Megállapodást azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel.

2.   Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben az Európai Unió vámterülete olyan területeket is magában foglal, amelyekre a fenti területi meghatározás nem vonatkozik, e Megállapodást az Európai Unió vámterületén is hasonlóképpen alkalmazni kell.

3.   KA tekintetében e Megállapodást a KA Félhez tartozó köztársaságok területein kell alkalmazni, a vonatkozó hazai jogszabályaiknak és a nemzetközi jognak megfelelően.

361. cikk

Fenntartások és értelmező nyilatkozatok

E Megállapodás fenntartásokat és értelmező nyilatkozatokat nem tesz lehetővé.

362. cikk

Mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek, valamint megjegyzések, lábjegyzetek és közös nyilatkozatok

E Megállapodáshoz csatolt mellékletek, függelékek, jegyzőkönyvek, megjegyzések, lábjegyzetek és közös nyilatkozatok e Megállapodás szerves részét képezik.

363. cikk

Hiteles szövegek

E Megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL a kellően felhatalmazott alulírottak aláírták ezt a megállapodást.

Съставено в Тегусигалпа на двадесет и девети юни две хиляди и дванадесета година.

Hecho en Tegucigalpa, el veintinueve de junio de dos mil doce.

V Tegucigalpě dne dvacátého devátého června dva tisíce dvanáct.

Udfærdiget i Tegucigalpa den niogtyvende juni totusindogtolv.

Geschehen zu Tegucigalpa am neunundzwanzigsten Juni zweitausendzwölf.

Sõlmitud kahe tuhande kaheteistkümnenda aasta juunikuu kahekümne üheksandal päeval Tegucigalpas.

Tεγκουσιγκάλπα, εικοσιεννέα Ιουνίου δύο χιλιάδες δώδεκα.

Done at Tegucigalpa on the twenty-ninth day of June in the year two thousand and twelve.

Fait à Tegucigalpa, le vingt-neuf juin deux mille douze.

Fatto a Tegucigalpa, addì ventinove giugno duemiladodici.

Tegusigalpā, divi tūkstoši divpadsmitā gada divdesmit devītajā jūnijā.

Priimta Tegusigalpoje, du tūkstančiai dvyliktų metų birželio dvidešimt devintą dieną.

Kelt Tegucigalpában, a kétezer-tizenkettedik év június havának huszonkilencedik napján.

Magħmul f'Tegucigalpa fid-disgħa u għoxrin jum ta' Ġunju fis-sena elfejn u tnax.

Gedaan te Tegucigalpa, negenentwintig juni tweeduizend twaalf.

Sporządzono w Tegucigalpie dnia dwudziestego dziewiątego czerwca dwa tysiące dwunastego roku.

Feito em Tegucigalpa, aos vinte e nove de junho de dois mil e doze.

Încheiat la Tegucigalpa, la douăzeci și nouă iunie două mii doisprezece.

V Tegucigalpe dvadsiateho deviateho júna dvetisíc dvanásť.

V Tegucigalpi, dne devetindvajsetega junija leta dva tisoč dvanajst.

Tehty Tegucigalpassa kahdentenakymmenentenäyhdeksäntenä päivänä kesäkuuta vuonna kaksituhattakaksitoista.

Utfärdat i Tegucigalpa den tjugonionde juni år tjugohundratolv.

Voor het Koninkrijk België

Pour le Royaume de Belgique

Für das Königreich Belgien

Image

Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels Hoofdstedelijk Gewest.

Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.

Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.

За Релублика България

Image

Za Českou republiku

Image

For Kongeriget Danmark

Image

Für die Bundesrepublik Deutschland

Image

Eesti Vabariigi nimel

Image

Thar cheann Na hÉireann

For Ireland

Image

Για την Ελληνική Δημοκρατία

Image

Por el Reino de España

Image

Pour la République française

Image

Per la Repubblica italiana

Image

Για την Κυπριακή Δημοκρατία

Image

Latvijas Republikas vārdā –

Image

Lietuvos Respublikos vardu

Image

Pour le Grand-Duché de Luxembourg

Image

Magyarország részéről

Image

Gћal Malta

Image

Voor het Koninkrijk der Nederlanden

Image

Für die Republik Österreich

Image

W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej

Image

Pela República Portuguesa

Image

Pentru România

Image

Za Republiko Slovenijo

Image

Za Slovenskú republiku

Image

Suomen tasavallan puolesta

För Republiken Finland

Image

För Konungariket Sverige

Image

For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland

Image

За Европейския съюз

Por la Unión Europea

Za Evropskou unii

For Den Europæiske Union

Für die Europäische Union

Euroopa Liidu nimel

Για την Ευρωπαϊκή Ένωση

For the European Union

Pour l'Union européenne

Per l'Unione europea

Eiropas Savienības vārdā –

Europos Sąjungos vardu

Az Európai Unió részéről

Għall-Unjoni Ewropea

Voor de Europese Unie

W imieniu Unii Europejskiej

Pela União Europeia

Pentru Uniunea Europeană

Za Európsku úniu

Za Evropsko unijo

Euroopan unionin puolesta

För Europeiska unionen

Image

Image

Por la República de Costa Rica

Image

Image

Por la República de El Salvador

Image

Image

Por la República de Guatemala

Image

Image

Por la República de Honduras

Image

Image

Por la República de Nicaragua

Image

Image

Por la República de Panamá

Image

Image


(1)  A „fennálló” kifejezés azt jelenti, hogy e bekezdés kizárólag a WTO-megállapodás fennálló rendelkezésire alkalmazandó, és nem alkalmazandó a Megállapodás véglegesítését követő módosításokra vagy rendelkezésekre.

(2)  E Megállapodás alkalmazásában eltérő rendelkezés hiányában az „áru” és a „termék” kifejezések egyenértékűnek tekintendők.

(3)  A preferenciális elbánásban nem részesülő áruk tekintetében a „vámot” az egyes Felek jegyzékeiben feltüntetett „vámtételnek” kell érteni.

(4)  A Felek elismerik, hogy a II. cím 6. fejezetének 158. cikke (Árukkal kapcsolatos kivételek) szintén alkalmazandó erre a cikkre.

(5)  A Felek elismerik, hogy a II. cím 6. fejezetének 158. cikke (Árukkal kapcsolatos kivételek) szintén alkalmazandó erre a cikkre.

(6)  Azon Felek kormányai, amelyeknél a jogszabályok hatálybalépése és kihirdetése egyszerre történik, biztosítják, hogy a szereplőket az e bekezdésben említett típusú bármely új intézkedésről előzetesen kellő időben tájékoztassák.

(7)  Amennyiben a címkézést adózási okokból írják elő, az ilyen előírás a jogos cél elérése érdekében nem korlátozhatja a szükségesnél nagyobb mértékben a kereskedelmet.

(8)  Az, hogy egyes országok természetes személyei számára vízumkötelezettséget írnak elő, míg mások számára nem, önmagában nem minősül úgy, hogy hatálytalanítja vagy akadályozza a másik Fél által élvezett előnyöket valamely egyedi kötelezettségvállalás feltételei szerint.

(9)  Összhangban az Európai Közösséget létrehozó szerződésről a WTO részére küldött értesítésével (WT/REG39/1), az EU-fél az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 54. cikkében szabályozott, „tényleges és folyamatos” kapcsolat az Európai Unió egy tagállama gazdaságával fogalmát egyenértékűnek tartja a GATS V. cikkének 6. bekezdésében szereplő, „jelentős üzleti tevékenység” fogalmával.

(10)  A jogi személy „alapítása” és „megszerzése” kifejezéseket úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a jogi személyben való tőkerészesedést a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása céljából.

(11)  Egy jogi személyt akkor ellenőriz egy másik jogi személy, ha utóbbi jogosult az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani előbbi tevékenységét.

(12)  A 165. cikkből következő bánásmód kivételével a befektetésvédelemre, beleértve az állam és a befektető közötti vitarendezési eljárásokat is, ez a fejezet nem vonatkozik.

(13)  A vonatkozó hazai jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, e fejezet alkalmazásában a nemzeti kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama vagy a Közép-Amerikai Félhez tartozó valamely köztársaság területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama vagy a Közép-Amerikai Félhez tartozó ugyanezen köztársaság területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is, továbbá a Közép-Amerikai Félhez tartozó valamely köztársaság vagy az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló, és oda visszatérő forgalom.

(14)  A 2. a), 2. b) és 2. c) pontok hatálya nem terjed ki egy mezőgazdasági termék előállításának korlátozását célzó intézkedésekre.

(15)  Bármelyik Fél előírhatja, hogy a saját joga szerinti alapítás esetén a befektetőknek meghatározott jogi formát kell használniuk. Ameddig ezt a követelmény megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, addig azt nem kell szerepeltetni a X. mellékletben(A letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listák) annak érdekében, hogy a Felek fenntarthassák vagy elfogadhassák.

(16)  A vonatkozó nemzeti jogszabály alapján kabotázsnak tekintendő tevékenységek sérelme nélkül, a jelen fejezet alkalmazásában a nemzeti kabotázs utasok vagy áruk szállítása az Európai Unió valamely tagállama vagy a Közép-Amerikai Félhez tartozó valamely köztársaság területén található kikötő vagy pont és az Európai Unió ugyanezen tagállama vagy a Közép-Amerikai Félhez tartozó ugyanezen köztársaság területén található kikötő vagy pont között, beleértve a kontinentális talapzatot is, továbbá a Közép-Amerikai Félhez tartozó valamely köztársaság vagy az Európai Unió valamely tagállama területén található azonos kikötőből vagy pontból induló, és oda visszatérő forgalom.

(17)  A (2) bekezdés c) pontja nem vonatkozik az olyan Fél intézkedéseire, amely a szolgáltatásnyújtás bemeneti oldalát korlátozza.

(18)  A fogadó letelepedett vállalkozástól megkövetelhetik, hogy előzetes jóváhagyás céljából nyújtson be a tartózkodás időtartamára kiterjedő képzési programot, amely bizonyítja, hogy a tartózkodás képzés céljából történik.

(19)  A CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

(20)  A d) és e) pontban említett szolgáltatási szerződés meg kell, hogy feleljen azon Fél jogszabályainak, rendeleteinek és követelményeinek, ahol a szerződést kötötték.

(21)  A CPC az Egyesült Nemzetek Statisztikai Hivatala által meghatározott központi termékosztályozást jelenti (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov, 1991.).

(22)  A Felek tudomásul veszik, hogy e szolgáltatásokra kiterjed a jelen szakasz hatálya annyiban, hogy azok nyilvános távközlési szolgáltatásoknak tekintendők a vonatkozó hazai jogszabályok szerint.

(23)  E szakasz alkalmazásában az engedélyezés kifejezést úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal minden engedélyt, koncessziót, hozzájárulást, nyilvántartásba vételt, és bármilyen egyéb engedélyezési formát, amelyet a Fél előírhat a távközlési szolgáltatás nyújtásához.

(24)  Csak az EU-Fél esetében: „vagy az árrésre vonatkozó prés”.

(25)  A (3), (4) és (5) bekezdés nem alkalmazandó a kereskedelmi mobiltelefon-szolgáltatások szolgáltatóira, illetve a vidéki távközlési szolgáltatókra. A pontosság kedvéért, e cikk egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozná a Felet abban, hogy az e cikkben meghatározott követelményeket előírja a kereskedelmi mobiltelefon-szolgáltatások szolgáltatóinak.

(26)  Az egyértelműség kedvéért, az ebben a cikkben szereplő kötelezettség nem tekintendő a 194. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti különleges kötelezettségvállalásnak.

(27)  Az egyértelműség kedvéért, e meghatározás alkalmazási köre nem terjed ki a szállítási szolgáltatás nyújtására. E meghatározás alkalmazásában az egységes fuvarokmány olyan dokumentumra utal, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy egységes szerződést kössenek egy hajózási társasággal háztól házig történő szállítási műveletre.

(28)  Ezen alpont rendelkezései csak a szolgáltatásokhoz való hozzáférésre vonatkoznak, de nem engedélyezik a szolgáltatásnyújtást.

(29)  Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása, a Fél által saját adózási rendszere keretében hozott intézkedések tartoznak, amelyek:

a)

a nem belföldi illetőségű befektetőkre vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő adóköteles tételek tekintetében határozzák meg; vagy

b)

a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók kivetését vagy beszedését a Fél területén; vagy

c)

a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is; vagy

d)

az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókra kivetett adó kivetését vagy beszedését, amelyet a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le; vagy

e)

különbséget tesznek azon befektetők és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek alapján vetnek ki adót, valamint más befektetők és szolgáltatók között, elismerve az adóalap természetében megmutatkozó eltéréseket; vagy

f)

belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget, csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél adóalapját.

Az e rendelkezés f) pontjában és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó Fél belső törvényei szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.

(30)  Az egyértelműség kedvéért, a Megállapodás V. részében, valamint a Megállapodás IV. része III. címében (Letelepedés, szolgáltatások kereskedelme és elektronikus kereskedelem) szereplő kivételek erre a címre is alkalmazandók.

(31)  A védintézkedések újrabevezetésének nem feltétele a Felek engedélye.

(32)  Az egyértelműség kedvéért, e cikk egy rendelkezése sem érinti a III. cím (Letelepedés, szolgáltatások kereskedelme és elektronikus kereskedelem), illetve annak a letelepedéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listákat, a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kötelezettségvállalásokat tartalmazó listákat, az EU-Fél kulcsfontosságú személyzettel és a felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal kapcsolatos fenntartásait, a Közép-Amerikai Fél üzleti szolgáltatások értékesítőivel kapcsolatos kötelezettségvállalásait tartalmazó listákat, valamint a Közép-Amerikai Fél kulcsfontosságú személyzettel és felsőfokú képesítéssel rendelkező gyakornokokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásait tartalmazó listákat tartalmazó mellékletei hatálya alá tartozó szolgáltatáskereskedelmet.

(33)  Az EU Fél ösztönzi, hogy a tudományos cserék ösztöndíjak formájában, a szakmai és üzleti cserék pedig gyakorlat formájában valósuljanak meg az Európai Unió kkv-k megerősítésével, innovatív iparágak fejlesztésével és szakmai klinikák kialakításával foglalkozó intézményeinél, hogy a megszerzett tudás alkalmazható legyen a közép-amerikai régióban.

(34)  A Fél a Római Egyezmény és a WPPT alapján fenntartásokat tehet az e cikkben biztosított jogokkal kapcsolatban, és ez nem értelmezhető e rendelkezés megsértésének.

(35)  Az (1) bekezdésben foglalt feltételek akkor tekinthetők teljesültnek, ha a név, mint földrajzi árujelző elismerésére irányuló eljárás során:

a)

a közigazgatási határozatban elutasítják a név lajstromozását; vagy

b)

a közigazgatási határozatot megtámadják az egyes Felek hazai jogszabályaiban létrehozott fórumok előtt.

(36)  E cikk alkalmazásában a Közép-Amerikai Félhez tartozó köztársaságok álláspontja szerint a „hasonló termék” kifejezés „azonos vagy megtévesztően hasonló” termékként értelmezhető.

(37)  Az EU-Fél esetében a oltalom iránti kérelem időpontja a XVII. mellékletben szereplő nevek esetében a Megállapodás hatálybalépésének időpontja.

(38)  Amennyiben valamelyik Fél jogszabálya így rendelkezik, a minta eredeti jellege is megkövetelhető.

(39)  A 260-272. cikk alkalmazásában a „szellemi tulajdonjogok” fogalma alá legalább a következő jogok tartoznak: szerzői jog, ideértve a számítógépes programokra, adatbázisokra és kapcsolódó jogokra vonatkozó szerzői jogot; szabadalmakhoz kapcsolódó jogok; védjegyek; ipari minták; integrált áramkörök topográfiája; földrajzi árujelzők; növényfajták; kereskedelmi nevek, amennyiben ezeket az érintett hazai jogban kizárólagos jogok védik.

(40)  Az egyértelműség kedvéért, e bekezdés nem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a vállalkozások közötti megállapodásokkal, a vállalkozások egyesületeinek döntéseivel vagy a vállalkozások közötti összehangolt magatartásokkal kapcsolatos ügyek elemzésének hatókörét, ahogy azt a Felek nemzeti versenyjogaiban megállapították.

(41)  A hátrányos megkülönböztetés olyan intézkedést jelent, amely nem felel meg a nemzeti elbánásnak, ahogy a Megállapodás vonatkozó rendelkezéseiben megfogalmazásra került.

(42)  Az EU-Fél számára ez az EU tagállamok alkotmányait, az Európai Unióról szóló szerződést, az Európai Unió működéséről szóló szerződést, és az Európai Unió Alapjogi Chartáját jelenti.

(43)  Az egyértelműség kedvéért, a 287. cikk (2) bekezdésében szereplő többoldalú környezetvédelmi előírásokra való utalás magában foglalja azoknak a Felek által ratifikált jegyzőkönyveit, módosításait, mellékleteit és kiigazításait.

(44)  A kereskedelmi és fenntartható fejlődési bizottság a társulási bizottságnak tesz jelentést tevékenységéről.

(45)  A Felek azon jogának gyakorlása során, hogy már létező tanácsadó csoportokat alkalmazhatnak e cím rendelkezéseinek végrehajtása során, a Felek kötelesek felajánlani a létező testületeknek a lehetőséget, hogy erősítsék meg, illetve fejlesszék tevékenységeiket az e cím által biztosított új perspektívákkal és munkaterületekkel. Ennek érdekében a Felek felhasználhatják a létező nemzeti tanácsadó csoportokat.

(46)  Az egyértelműség kedvéért, a politikák kialakítása, illetve az egyéb jellemző kormányzati feladatok nem ruházhatók át a civil társadalmi párbeszéd fórumra.

(47)  Például amennyiben a Megállapodás IV. részének rendelkezése valamennyi Közép-Amerikai Félhez tartozó köztársaság számára előírja, hogy feleljen meg egy konkrét előírásnak egy adott időpontra, akkor az, ha egynél több, a Közép-Amerikai Félhez tartozó köztársaság nem teljesíti ezt, az az e bekezdés hatálya alá tartozó ügy.

(48)  Például amennyiben egy termékre importtilalmat vezetnek be, és az importtilalom egynél több, a Közép-Amerikai Félhez tartozó köztársaságba irányuló exportra vonatkozik, az az e bekezdés hatálya alá tartozó ügy.

(49)  Amennyiben valamelyik vitában álló Fél kettő vagy több Közép-Amerikai Félhez tartozó köztársaságból áll, ezeknek együttesen kell eljárniuk a 312. cikkben kialakított eljárásban.

(50)  Vagyis a Megállapodás hatálybalépésétől számított:

a)

hetvenöt napon belül a Felek megküldik a társulási tanácsnak a jelölteket tartalmazó jegyzékeiket;

b)

százhúsz napon belül a társulási tanács elfogadja vagy elutasítja a jegyzékekben szereplő jelölteket;

c)

százötven napon belül a Felek megküldik a további jelöltek jegyzékét, az elutasított jelöltek pótlása céljából;

d)

száznyolcvan napon belül véglegesítik a jelöltek jegyzékét.

(51)  Például a szabványokra vagy műszaki előírásokra vonatkozó ügyekben a közvetítőnek tapasztalatokkal kell rendelkeznie a vonatkozó nemzetközi szabványokat megállapító testületek működésében.

(52)  A Közép-Amerikai Fél által megjelölt kapcsolattartó pontot a Megállapodás V. része (Záró rendelkezések) 352. cikkének (2) bekezdése szerinti kollektív kötelezettségekre vonatkozó információcseréhez használják, és az a Közép-Amerikai Félhez tartozó köztársaságok megállapodása szerinti közvetlen utasítások alapján működik.

(53)  A kapcsolattartó pont Közép-Amerikai Fél által történő kijelölésének kötelezettsége tekintetében a „hatálybalépés időpontja” azt az időpont jelenti, amikor a Megállapodást a Közép-Amerikai Fél valamennyi köztársasága hatályba léptette a 353. cikk (4) bekezdésének megfelelően.

(54)  A társulási tanács által elfogadott módosítások végrehajtása:

1.

Costa Rica esetében a társulási tanács által a 345. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott határozatok egyenértékűek a Constitución Política de la República de Costa Rica 121.4 cikke (3) bekezdésében (Protocolo de Menor Rango) hivatkozott eszközzel.

2.

Honduras esetében a társulási tanács által a 345. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott határozatok egyenértékűek a Constitución de la República de Honduras 21. cikkében hivatkozott eszközzel.


I. MELLÉKLET

VÁMOK ELTÖRLÉSE

A.   SZAKASZ

1.

Az EU Fél a vámoknak az alábbi (3) bekezdés a), b), c), e), f), l), m), n), o), p), q) és r) pontjában szereplő szakaszolási kategóriák szerinti eltörlését az e melléklethez tartozó jegyzékében szerepelő alapérték alapulvételével végzi el.

2.

A KA Félhez tartozó minden egyes köztársaság a vámoknak az alábbi (3) bekezdés a), b), c), d), e), f), g), h), j), k) és q) pontjaiban szereplő szakaszolási kategóriák szerinti eltörlését a vámlebontási időszak minden egyes évében a következők alapulvételével végzi el:

a)

amennyiben a szakaszolási kategóriáknak a közép-amerikai alapértékre való alkalmazása során a KA Félhez tartozó köztársaságok valamelyikének alapértékénél magasabb vámtarifa kerül megállapításra, akkor az adott köztársaság esetében az alkalmazandó vámtarifa saját alapértéke lesz;

b)

amennyiben a kategóriáknak a közép-amerikai alapértékre való alkalmazása során a KA Félhez tartozó köztársaságok valamelyikének alapértékénél alacsonyabb vagy azzal egyenértékű vámtarifa kerül megállapításra, akkor az adott köztársaság esetében az alkalmazandó vámtarifa a kategóriáknak a közép-amerikai alapértékre való alkalmazásának eredménye lesz.

3.

A Felek jegyzékéhez fűzött általános megjegyzésekben szereplő, eltérő rendelkezések hiányában a Felek a megállapodás IV. része II. címének (Áruk kereskedelme) 1. fejezete 83. cikkének (Vámok eltörlése) megfelelően az alábbi kategóriákban törlik el a vámokat:

a)

az egyik Fél jegyzékének A. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat teljes mértékben eltörlik, így ezek az áruk a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától vámmentessé válnak;

b)

az egyik Fél jegyzékének B. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően három egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a harmadik év január 1-jén válnak vámmentessé;

c)

az egyik Fél jegyzékének C. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően öt egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk az ötödik év január 1-jén válnak vámmentessé;

d)

az egyik Fél jegyzékének C1. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően hat egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a hatodik év január 1-jén válnak vámmentessé;

e)

az egyik Fél jegyzékének D. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően hét egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a hetedik év január 1-jén válnak vámmentessé;

f)

az egyik Fél jegyzékének E. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően tíz egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a tizedik év január 1-jén válnak vámmentessé;

g)

az egyik Fél jegyzékének E1. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokra az első évtől kezdve, az ötödik évvel bezárólag továbbra is az alapértékek vonatkoznak. Az ezekre az árukra vonatkozó vámokat a hatodik év január 1-jétől kezdődően, öt egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a tizedik év január 1-jén válnak vámmentessé;

h)

az egyik Fél jegyzékének E2. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat tíz, éves szakaszban törlik el. A Megállapodás hatálybalépésekor a vámok az alapérték két százalékával csökkennek, majd a második év január 1-jén további két százalékkal. A harmadik év január 1-jén a vámok az alapérték további nyolc százalékával csökkennek; azt követően pedig, a hatodik évig minden évben az alapérték további nyolc százalékával. A hetedik év január 1-jén a vámok az alapérték további tizenhat százalékával csökkennek, majd az azt követő években, a kilencedik évig évente további tizenhat százalékkal, így ezek az áruk a tizedik év január 1-jén válnak vámmentessé. E kategória esetében a vámcsökkentés folyamatát az alábbi táblázat tartalmazza részletesen:

Éves csökkentés

(százalékban)

Év

Csökkentés összesen

Vámcsökkentés az E2-es kategóriában

5 %

10 %

15 %

20 %

2 %

1

2 %

4,9 %

9,8 %

14,7 %

19,6 %

2

4 %

4,8 %

9,6 %

14,4 %

19,2 %

8 %

3

12 %

4,4 %

8,8 %

13,2 %

17,6 %

4

20 %

4,0 %

8,0 %

12,0 %

16,0 %

5

28 %

3,6 %

7,2 %

10,8 %

14,4 %

6

36 %

3,2 %

6,4 %

9,6 %

12,8 %

16 %

7

52 %

2,4 %

4,8 %

7,2 %

9,6 %

8

68 %

1,6 %

3,2 %

4,8 %

6,4 %

9

84 %

0,8 %

1,6 %

2,4 %

3,2 %

10

100 %

0,0 %

0,0 %

0,0 %

0,0 %

i)

az egyik Fél jegyzékének F. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokra továbbra is az alapértékek vonatkoznak (1), hacsak a Megállapodás IV. része II. címének (Áruk kereskedelme) 1. fejezete 84. cikkének (A fennálló helyzet fenntartása) c) pontja másként nem rendelkezik. Ezekre az árukra nem vonatkozik sem a vámok eltörlése, sem azok csökkentése;

(j)

az egyik Fél jegyzékének G. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően tizenhárom egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a tizenharmadik év január 1-jétől válnak vámmentessé;

k)

az egyik Fél jegyzékének H. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően tizenöt egyenlő éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a tizenötödik év január 1-jétől válnak vámmentessé;

l)

az egyik Fél jegyzékének I. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó értékvámokat eltörlik, és ezek az áruk a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően értékvám-mentessé válnak. A „belépési árak” mechanizmusa keretében ezekre az árukra alkalmazandó külön vámokra továbbra is az e melléklet A. szakasza (4) bekezdésében szereplő alapérték alkalmazandó;

m)

az egyik Fél jegyzékének J. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó értékvámokat eltörlik, és ezek az áruk a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően értékvám-mentessé válnak. Az ezen árukra alkalmazandó külön vámtételek alapértéken maradnak;

n)

az egyik Fél jegyzékének K. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó értékvámokat eltörlik, és ezek az áruk a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően értékvám-mentessé válnak. Az ezekre az árukra vonatkozó külön vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően három, éves szakaszban eltörlik, így ezek az áruk a harmadik év január 1-jén válnak vámmentessé;

o)

az egyik Fél jegyzékének L. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó értékvámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően három egyenlő, éves szakaszban törlik el, így ezek az áruk a harmadik év január 1-jétől válnak értékvám-mentessé. A „belépési árak” mechanizmusa keretében ezekre az árukra alkalmazandó külön vámok e melléklet A. szakasza (4) bekezdésének megfelelő alapértéken maradnak.

p)

az egyik Fél jegyzékének M. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó értékvámokat eltörlik, és ezek az áruk a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően értékvám-mentessé válnak. Az ezekre az árukra vonatkozó külön vámokat a Megállapodás hatálybalépésének időpontjától kezdődően tíz, éves szakaszban eltörlik, így ezek az áruk a tizedik év január 1-jén válnak vámmentessé;

q)

az egyik Fél jegyzékének Q. kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámok e melléklet 1. függelékének (a KA Félhez tartozó köztársaságok behozatali vámkontingensei) és 2. függelékének (az EU Fél behozatali vámkontingensei) megfelelően alkalmazandók.

r)

az egyik Fél jegyzékének ST kategóriájába tartozó árukra vonatkozó vámok e melléklet 3. függelékének (banánra vonatkozó különleges elbánás) megfelelően alkalmazandók.

4.

Amennyiben a Megállapodás másként nem rendelkezik, az Európai Unió alkalmazhatja a belépési árrendszer vámtarifáit a 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelet 2. mellékletében megállapítottaknak megfelelően.

5.

Amennyiben a Megállapodás másként nem rendelkezik, az EU Fél jegyzékének alapértékeiben szereplő „EA”, „AD S/Z” és „AD F/M” jelzések a 2006. október 17-i 1549/2006/EK bizottsági rendelet 1. mellékletében megállapított vámtarifákra vonatkoznak.

6.

A Megállapodás IV. része II. címe (Áruk kereskedelme) 1. fejezete 83. cikkének (Vámok eltörlése) megfelelően a vámok eltörlése esetében a vámokat a köztes szakaszokban lefelé kell kerekíteni, legalább a legközelebbi egytized százalékpontig vagy – amennyiben a vámtarifa pénzegységekben van kifejezve – az adott Fél hivatalos pénzegységének a legközelebbi tizedesjegyéig.

7.

E melléklet és a Felek jegyzékének alkalmazásában az első év e Megállapodás hatálybalépésének évét jelenti a Megállapodás V. része (Hatálybalépés) 353. cikke (4) bekezdésének megfelelően.

8.

E melléklet és a Felek jegyzékének alkalmazásában a második évtől kezdődően a vámcsökkentés minden éves szakasza az adott év január 1-jén kezdődik.

9.

E melléklet (3) bekezdésének q) pontja alkalmazásában, amennyiben a Megállapodás január 1-jét követően és ugyanazon év december 31-e előtt lép hatályba, a kvótamennyiséget az év fennmaradó részével arányosan számítják ki.

B.   SZAKASZ

A ka félhez tartozó köztársaságok jegyzékéhez fűzött általános megjegyzések

1.

A 2006. január 9-i902. sz. Decreto-val összhangban Salvador 15%-os vámtarifát alkalmaz a legfeljebb 16 mm átmérőjű, súlyuknak legfeljebb 0,4%-ában szenet tartalmazó, a 2007-es közép-amerikai vámrendszerben („SAC 2007”) a 7214.99.90 vámtarifasor alá tartozó vas- és acélrudak valamennyi behozatalára. E termékek jelenleg a 7214.99.30 vámtarifasor alá tartoznak, amelyet Salvador hozott létre nemzeti szinten az előbbiekben említett rendelettel.

2.

A „SAC 2007”0808.10.00 vámtarifasora alá besorolt termékek vonatkozásában Guatemala továbbra is alkalmazni fogja a Congreso de la República de Guatemala által elfogadott, Ley del Fondo de Cooperación a la Fruticultura Decidua Nacional című, Decreto No. 15-2007 sz., a behozatali vámokra és az almatermesztésre vonatkozó rendeletet és annak módosításait.

3.

Pénzügyi szükséghelyzet esetén Guatemala átmenetileg és automatikusan megemelheti a „SAC 2007” alábbi vámtarifasorai alá tartozó árukra vonatkozó vámokat: 2709.00.10, 2709.00.90, 2710.11.20, 2710.11.30, 2710.19.11, 2710.19.21, 2710.19.22. Ebben az esetben a vámok nem lehetnek magasabbak azoknál, amelyeket Guatemala a vámok megemelését indokoló pénzügyi szükséghelyzet alatt valamennyi országra alkalmaz.

4.

A „SAC 2007”1005.90.20, 1005.90.30, 1007.00.90, 1102.20.00, 1103.13.10, 1103.13.90 és 1104.23.00 vámtarifasorai alá tartozó áruk vonatkozásában Honduras továbbra is alkalmazni fogja az 1992. március 5-iDecreto No. 31-92. sz. rendeletet, valamint az Acuerdo No. 105-93. sz. dokumentumban foglalt szabályait és e szabályok módosításait.

5.

A „SAC 2007”0402.91.10, 0402.99.10, 2002.90.10 vámtarifasorai alá tartozó áruk vonatkozásában Panama az F. kategóriát fogja alkalmazni e melléklet A. szakasza (3) bekezdése i) pontjának megfelelően.

6.

A „SAC 2007”2208.30.10 és 2208.30.90 vámtarifasorai alá tartozó áruk vonatkozásában Panama az A. kategóriát fogja alkalmazni e melléklet A. szakasza (3) bekezdése a) pontjának megfelelően.

7.

A „SAC 2007”2106.90.99 vámtarifasora alá tartozó áruk vonatkozásában Panama az F. kategóriát fogja alkalmazni e melléklet A. szakasza (3) bekezdése i) pontjának megfelelően.

8.

A sajtimitátumok fizikai megjelenésüket tekintve a sajtra hasonlító termékek, amelyeket minden valószínűség szerint sajtként használnak fel, és amelyek nem felelnek meg egyidejűleg a harmonizált rendszer 4. fejezetének 3. megjegyzésében meghatározott három kritérium mindegyikének. E termékek az említett kritériumok közül rendszerint legalább egynek megfelelnek.

1. függelék

A KA félhez tartozó köztársaságok behozatali vámkontingensei

1.

Ez a függelék tartalmazza a KA Félhez tartozó köztársaságok jegyzékének „Q” kategóriájába tartozó, az EU Féltől származó árukra vonatkozó behozatali vámkontingenseket. A KA Félhez tartozó köztársaságok e vámkontingenseket belső szabályaikkal összhangban kezelik.

2.

Az e függelék (3), (5) és (7) bekezdésében meghatározott vámkontingensek keretében történő behozatalokhoz az EU Fél illetékes hatósága által kibocsátott kiviteli engedély bemutatása szükséges.

3.

Sonka és szalonna:

a)

A KA Félhez tartozó köztársaságok a c) pontnak megfelelően behozott áruk tekintetében évi 900 tonnás közös vámkontingenst biztosítanak az EU Fél számára, évenként 45 tonnás emeléssel. A vámkontingensen belül behozott mennyiség a naptári év minden szakában vámmentes.

b)

Az azon árukra vonatkozó vámokat, amelyek összesített behozott mennyisége meghaladja az a) pontban megjelölt mennyiséget, az I. melléklet A. szakasza (3) bekezdésének k) pontjában szereplő H. kategóriára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően törlik el.

c)

Az a) és b) pont a KA Félhez tartozó köztársaságok jegyzékében szereplő alábbi vámtarifasorokra alkalmazandó: „SAC 2007”0210.11.00, 0210.12.00 és 0210.19.00.

4.

Tejpor:

a)

A KA Félhez tartozó egyes köztársaságok a b) és d) pontnak megfelelően behozott áruk tekintetében vámkontingenst biztosítanak az EU Fél számára. A Megállapodás első évére, valamint a második évtől kezdődő éves növekedésre vonatkozó mennyiséget az alábbi táblázat tartalmazza a KA Félhez tartozó köztársaságok szerinti lebontásban.

 

Tonna

Első év

Éves növekedés tonnában

Costa Rica

200

10

Salvador

200

10

Guatemala

400

20

Honduras

400

20

Nicaragua

200

10

Panama

500

25

b)

E mennyiségen belül a d) pontban felsorolt vámtarifasorok alapján behozott áruk összesített mennyisége minden naptári évben vámmentes, és egy évben sem lépi túl az a) pont táblázatában az EU Félre vonatkozóan meghatározott mennyiségeket.

c)

Az azon árukra vonatkozó vámokat, amelyek összesített behozott mennyisége meghaladja az a) pontban felsorolt mennyiségeket, az I. melléklet A. szakasza (3) bekezdésének i) pontjában szereplő F. kategóriára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően törlik el.

d)

Az a), b) és c) pont a KA Félhez tartozó köztársaságok jegyzékében szereplő alábbi vámtarifasorokra alkalmazandó: „SAC 2007”0402.10.00, 0402.21.11, 0402.21.12, 0402.21.21, 0402.21.22 és 0402.29.00.

5.

Savó:

a)

A KA Félhez tartozó köztársaságok a c) pontnak megfelelően behozott áruk tekintetében évi 100 tonnás közös vámkontingenst biztosítanak az EU Fél számára, évenként 10 tonnás emeléssel. A vámkontingensen belül behozott mennyiség a naptári év minden szakában vámmentes.

b)

Az azon árukra vonatkozó vámokat, amelyek összesített behozott mennyisége meghaladja az a) pontban megjelölt mennyiséget, az I. melléklet A. szakasza (3) bekezdésének b) pontjában szereplő B. kategóriára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően törlik el.

c)

Az a) és b) pont a KA Félhez tartozó köztársaságok jegyzékében szereplő alábbi vámtarifasorokra alkalmazandó: „SAC 2007”0404.90.00 (a laktózmentes tej kivételével).

6.

Sajt:

a)

A KA Félhez tartozó egyes köztársaságok vámkontingenst biztosítanak az EU Fél számára a b) és d) pontnak megfelelően behozott árukra vonatkozóan. A Megállapodás első évére, valamint a második évtől kezdődő éves növekedésre vonatkozó kontingenseket az alábbi táblázat szemlélteti a KA Félhez tartozó köztársaságok szerinti lebontásban.

 

Tonna

Első év

Éves növekedés tonnában

Costa Rica

317

16

Salvador

583

29

Guatemala

600

30

Honduras

500

25

Nicaragua

400

20

Panama

600

30

b)

E mennyiségen belül a d) pontban felsorolt vámtarifasorok alapján behozott áruk összesített mennyisége minden naptári évben vámmentes, és egy évben sem lépheti túl az a) pont táblázatában az EU Félre vonatkozóan meghatározott kontingensmennyiségeket.

c)

Az azon árukra vonatkozó vámokat, amelyek összesített behozott mennyisége meghaladja az a) pontban felsorolt mennyiségeket, az I. melléklet A. szakasza (3) bekezdésének i) pontban szereplő F. kategóriára vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tö